Ne sajnáld, ha kutyád kopasz

2006. március

2

2006. március EGYETEMI HÍREK

Ünnepi megemlékezések ............................................................. 4 Kitüntetések / Új képzés .............................................................. 5 Fórum / Hagyomány .................................................................... 5 Felezés / Vedd ki a részed! ......................................................... 6 DEHÖK-közgyűlés / Pályakezdő diplomások ............................ 6 HÁTTÉR

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ....................................... 8 NI Napokon .................................................................................. 9 Gazdasági Tanács az egyetemen .................................................10 56-os Akadémia / XI. kardiológiai napok.....................................11 Puskin-érmet kapott dr. Hajnády Zoltán .....................................12 Körút a Kassai úton .....................................................................13 ZOOM

Bulihegyek – hova legyek! II. rész ............................................ 15 Csillagtúra ...................................................................................16 SZÉP-SZELET

J. H., Kertész Ferenc, Gárdonyi Szilárd versei .......................... 19 NÉZÕPONT

„A szabadság ízét a rabság adja” ............................................... 20 Mi lesz veled, Hallgató? ............................................................ 21 Tudósok a Lillában / Gyógyszerek ............................................ 22 Feltálalók.................................................................................... 23 COSMO

A német FÖN együttes a Főnix városában ................................ 24 DE-FICIT

Túlzott befektetői remények – nagy bukások ............................ 26 SPORT

Fresbee a közgázon .................................................................... 28 Az egyetem komoly utánpótlásbázis lehet ................................. 29 BALU

Balu ............................................................................................ 30

A szerkesztőség a beérkezett hirdetések tartalmáért nem vállal felelőséget.

TARTALOM

Ne sajnáld, ha kutyád kopasz… …nemsokára itt a tavasz. Ezt az épületes baromságot a Hobo Blues Band danolta cirka huszonhat évvel ezelőtt. Gyanítom, Hobo sem csúcsteljesítményként tartja számon ezen alkotását, de hát mindenkinek lehet rossz napja. Nekem e sorok írása közben már herótom van az újabb havazástól. A billentyűzet fölött kipillantva az ablakon pustoló havat, bőszen erőlködő hókotrókat és csúszkáló járókelőket látok. A környékbeli gyerekek által decemberben épített hóember is feltámadt néhány napja, és vidáman vigyorog rám, amikor reggelente kisietek a postáért. Egyik barátom postásként dolgozik. Amikor kezdőként járta a város külterületeit, nemegyszer meggyűlt a baja a zord időjárással. Bár nem fagyott oda kerekezés közben biciklijéhez – mint Suhajda Sanyi bácsi az emlékezetesen zord ezerkilencszáztizenhetes télen –, de egy ízben úgy elvágódott a jégen, hogy néhány percre eszméletét vesztette. Pihe-puha ágyba, forró szobába álmodta magát az én cimborám, amíg ott feküdt a jeges ösvényen, s kihűlő testét kezdte belepni a kitartóan szitáló hó. Szerencsére időben megtalálták, különben nem mesélhette volna el nekem e történetet. Javaslom, óvatosan araszolgassunk hát mindannyian, s vigyázzunk, nehogy megfázzunk! Podlovics Ignác biológia-filozófia szakos hallgató

Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja – A Debreceni Egyetem megbízásából kiadja a Debreceni Campus Kht. – Felelõs kiadó: Dr. Nagy János rektor – Fõszerkesztõ: Ölveti László – Lapmenedzser: Bánfalvi Gyõzõ – Fotó: Gerõ Tamás – Olvasószerkesztõ: Szabó Tibor – Állandó munkatárs: Szabó Ivett, Szabó Laci – Korrektor: Kovács Éva – Tördelõ: Barna Ildikó – Levilágítás: Betűvető Bt. – Nyomda: Vider-Plusz Bt. – Terjesztés: Meló-Diák – ISSN 0230 7731 – Megjelenik kéthetente 4000 példányban – A szerkesztõség levélcíme: Pont Szolgáltató Központ, 4010 Debrecen, Pf: 75 – A szerkesztõség telefonszáma: (52) 512-900/ 22884 – A szerkesztõség e-mail címe: [email protected] – Hirdetésfelvétel: 06-(30)-9953-041, [email protected]

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az

3

2006. március

HÍREK

Ünnepi megemlékezés Március 14-én a Debreceni Egyetem központi épületének Aulájában az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak. Az ünnepséget Krakkó Rita egyetemi hallgató beszéde nyitotta meg, majd a debreceni egyetemisták és a KonzervArtaudrium Színházi Műhely előadását tekinthették meg az érdeklődők. A műsor után Alapítványi Díjakat adtak át az OEC, az ATC és a TEK képviselői.  Az ÁOK díjai:  Kenézy Gyula díj: Szaszkó János V. ÁOK hallgató  Jó tanuló jó sportoló ösztöndíj: Oláh Attila IV. ÁOK hallgató

 Az MTK díjai:  Hajdú Gusztáv Alapítvány díjazottja: Ganyu István IV. agrármérnök hallgató Mohavics Bernadett IV. évfolyamos környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató

 Az Universitas Alapítvány díjai:  Mező István V. matematika szakos hallgató  Siklós Dóra és  Csontó Balázs IV. közgazdász-gazdálkodási szakos hallgatók  Bányai Gábor  Molnár Katalin  Siklós Ágnes  Timár Kinga  Varga Dorottya V. jogász hallgatók  Dampf Nóra II. óvodapedagógus hallgató  Dr. Gomez Izabella I. Kémia PhD. hallgató  Boros Sándor

4

Kerekes Imre Kerekes József  Majoros Zsolt  Pozsonyi Péter A LITUUS Rézfúvós Quintett tagjai  Mészáros Fruzsina I. Matematika PhD. hallgató  Béres Viktória I. Biológia PhD. hallgató  Marinka Melinda I. Néprajz PhD. hallgató  Török Péter II. Környezettudomány PhD. hallgató  Godó Zoltán Attila főiskolai tanársegéd MFK Villamosmérnöki Tanszék  Czeglédi Pál tudományos segédmunkatárs KTK Közgazdaságtan Tanszék  Csató Péter egyetemi tanársegéd BTK Észak-Amerikai Tanszék  Dr. Kalmár Ferenc főiskolai docens MFK Épületgépészeti Tanszék  Dr. Nagy Benedek egyetemi tanársegéd IK Számítógéptudományi Tanszék  Nagy Antal tudományos segédmunkatárs TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék  Dr. Fazekas Gábor egyetemi docens IK Információ Technológiai Tanszék  

Prof. dr. Görömbei András egyetemi tanár BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet  Dr. Maticsák Sándor egyetemi docens BTK Magyar és Finnugor Nyelvtudományi Intézet  Takács Miklós egyetemi tanársegéd BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet  Prof. dr. Győry Kálmán egyetemi tanár TTK Algebra és Számelmélet Tanszék  Dr. Pintér Ákos egyetemi docens TTK Algebra és Számelmélet Tanszék  Dr. Hajdu Lajos egyetemi docens TTK Algebra és Számelmélet Tanszék  Titkó István igazgató DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma  Prof. dr. Pap Gyula egyetemi tanár IK Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék  Prof. dr. Süli-Zakar István egyetemi tanár TTK Társadalomtudományi és Területfejlesztési Tanszék  Dr. Bugár István egyetemi adjunktus BTK Filozófia Intézet  Prof. dr. Barta János egyetemi tanár BTK Történelmi Intézet  Prof. dr. Dénes Iván Zoltán egyetemi tanár ÁJK Politikaelméleti és Politikatörténeti Tanszék  Prof. dr. Havas László egyetemi tanár BTK Klasszika-filológiai Tanszék  Prof. dr. Szabó József egyetemi tanár TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék  Prof. dr. Polónyi István egyetemi tanár KTK Menedzsment és Marketing Tanszék 

2006. március

Kitüntettek a Debreceni Egyetemen Az 1848/49 forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából a Debreceni Egyetem több jeles oktatója kitüntetést vehetett át.  Széchenyi-díjat kapott: Dr. Nagy János, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora Dr. Szegedi Gyula, akadémikus, Professor Emeritus (ÁOK)  Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült: Dr. Abádi Nagy Zoltán, egyetemi tanár (BTK) Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, igazgató (ÁOK)  Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült: Dr. Dévai György, egyetemi tanár (TTK) Dr. Sápy Péter, egyetemi tanár, igazgató (ÁOK) Dr. Baranyi Béla tudományos főmunkatárs (MTK)  Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést nyerte el: Dr. Nádas György humánpolitikai igazgató Dr. Trón Lajos, egyetemi tanár, OEC PET Centrum vezetője  Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült: Dr. Vereb György, nyugdíjas egyetemi docens (ÁOK) Horváth Józsefné, klinikai vezető ápoló (EFK) Hunyadi Károlyné gazdasági igazgató (EFK)  Batthyány-Strattmann László – díjat kapott: Dr. Ilyés István egyetemi tanár, tanszékvezető (ÁOK)  Egészségügyi Miniszteri Dicséretben részesült: Dr. Takács Péter orvos-szaktanácsadó (ÁOK)  Egészségügyi Miniszter Elismerő Oklevelét vehette át: Neonatológiai Tanszék munkacsoportja (ÁOK)  Pro Caritate-dijat kapott: Dr. Kalapos István főiskolai tanár, tanszékvezető, oktatási főigazgató-helyettes (EFK)  Dr. Csoba Judit tanszékvezető egyetemi docens (BTK)

Fórum Március 2-án az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága és a DAB-klub fórumot rendezett a DAB székházban, a fórumon Dr. Csaba László egyetemi tanár, Magyarország útja az euróhoz címmel tartott előadást.

Hagyomány Március 13-án nyílt meg a Megtartó Hagyomány című kiállítás a Népi Mesterségek (Nádudvar) és a Debreceni Egyetem Művelődési Iroda szervezésében a DE központi épületének díszudvarán. A tárlat március 13-25. között várja az érdeklődőket.

Megemlékezés Március 15-én, a Kossuth téren tartott ünnepi megemlékezésen a Debreceni Egyetem képviseletében dr. Berta András tudományos rektorhelyettes és Körösparti Péter a DEHÖK elnök koszorúzta meg Kossuth Lajos szobrát. Új képzés a Szociológia és Szociálpolitika Tanszéken A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében új szociális szakemberképzést indít a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke. A program célja, hogy a tartós munkanélküliekkel foglalkozó szakemberek hatékonyan átadhassák a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudást, készségeket. A modern szemléletű, új típusú ismereteket nyújtó képzés március 20-án indul Debrecenben.

5

2006. március

HÍREK

Felezés Felezési hetet tartanak a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának harmadéves hallgatói az ATC Kazánházában március 5-8. között. A jó bulikon túl a programok között szerepel többek között főzőverseny, csocsó- és sorversenyek és gumicsizmapatry. De nem csak az agrárosok „feleznek”. A közgazdászhallgatók március 10-én tartják felező báljukat a Postás Üdülőben, ahol hastánc, pálinkabemutató és tanárok,hallgatók humoros előadása várja a szórakozni vágyókat.

Pályakezdő diplomások a kistérségben Pályakezdő diplomások a kistérségben címmel nagyszabású konferenciát tartottak a debreceni Termál és Wellness Hotelben. A rendezvény legfőbb témája a fiatal értelmiségiek szerepe és lehetőségei az intézmények, települések, kistérségek fejlesztésében volt. A konferenciára március 8-án látogathattak el az érdeklődők.

Közalkalmazotti Tanács Március 8-án megalakult a Debreceni Egyetem újonnan választott Közalkalmazotti Tanácsa, az alakuló ülését dr. Nagy János rektor vezette a Rektori Tanácsteremben.

Vedd ki a részed! Március 7-én egész napos civil fórumot rendeztek a Lovardában, ahol az érdeklődő civil szervezetek részére szakemberek nyújtottak átfogó ismereteket az uniós pályáztatási rendről, az európai civil hálózatok programjairól, illetve arról, hogy Magyarországon ezek milyen formában, mely intézményeken keresztül érhetők el. A programra több mint 80 szervezet képviselője regisztrált és érkezett meg, rajtuk kívül még tizennégy kiállító is várta az érdeklődőket információs kiadványok tömegével. A késő délutánig tartó fórumon a projektbemutatók voltak a legsikeresebbek, illetve azok a prezentációk, melyek egy-egy civil szervezet nyertes projektjeit választották témául.

6

DEHÖK-közgyűlés A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának közgyűlése 2006. március 14-én tartott ülésén Körösparti Pétert, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat jelenlegi elnökét, a Bölcsészettudományi Kar hallgatóját, a HÖOK elnökségének a 2006. február 25-i bajai közgyűlésen megválasztott tagját 53 igen, 6 nem és 1 tartózkodás szavazat mellett újraválasztotta két évre, 2008. június 30-ig terjedő időtartamra. Az Egyetemi HÖK alelnökeivé Berettyán Pétert (Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 42 igen, 12 nem, 6 tartózkodás) és Pilishegyi Pétert (Bölcsészettudományi Kar, 53 igen, 3 nem, 4 tartózkodás) választották meg a közgyűlés tagjai. A közgyűlésen ezen kívül az új felsőoktatási törvénynek

Diplomaosztó 58 Európa-jogi szakjogász hallgató vette át diplomáját március 4-én a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén, az egyetem központi épületének aulájában.

2006. március

7

2006. március

HÁTTÉR

A Magyar Köztársaság elnöke nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Prof. dr. Nagy Jánosnak, egyetemünk rektorának. Ebből az alkalomból a kitüntetésről, a bolognai folyamatról és az idei évről kérdeztük.

EÉ: — A hazánkban tudományos teljesítményért adható legmagasabb elismerés a Széchenyi-díj. Ebben az évben Ön is megkapta ezt a kitüntetést, amelyhez szívből gratulálunk. A díj hivatalos indoklása szerint „A fenntartható növénytermesztési módszerek többtényezős, komplex fejlesztése terén kifejtett nemzetközileg is széleskörűen elismert kutatási tevékenységéért, a vállalatokkal szoros együttműködésben végzett rendkívül eredményes fejlesztési munkásságáért.” – Sok évvel ezelőtt Győrffy Béla akadémikus tanácsai alapján állítottam be azt a szántóföldi tartamkísérletet, amely Európában egyedülálló. A tartamkísérletekben évről évre változó környezeti és időjárási körülmények között tudjuk mérni a vízés tápanyag-gazdálkodás, a szántóföldi növényszám, az öntözés és a talajművelés kölcsönhatásait. Ezek a lassan halmozódó, több évtizedet átfogó, megbízható mérések segítenek abban bennünket, hogy az újabb és újabb nemesített növények, fajták paramétereit, a különböző termesztési

8

tényezőkre való reakciójukat megismerhessük, így többletráfordítás nélkül hoz a gyakorlati szakemberek, a gazdálkodók számára jövedelmet, hasznot. Harminc éve működöm együtt a kutatási eredmények fejlesztésében, hasznosításában a nádudvari KITE Rt.-vel és taggazdaságaival, amely Magyarország 25-27 százalékát fedi le a szántóföldi növénytermesztést illetően. Elsősorban a harmincéves kukorica-kutatási eredményeim hasznosultak a gyakorlatban, és ennek elismerése is a Széchenyi-díj. Ebben az évben sikeresen zárult a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében a „Kukoricakonzorcium” K+F program. A kukorica-kutató, -fejlesztő munka szép példája az országos szakmai összefogásnak, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a szegedi Gabonatermesztési Kht., a nádudvari KITE Rt. és számos mezőgazdasági vállalat együttműködésének. Azt gondolom, hogy a díj: a Debreceni Egyetemnek, az Agrártudományi Centrumnak, a Földműveléstani és Területfejlesztési

Tanszéknek, az akadémiai kutatócsoportomnak is szól. A három évtized kutatási eredményeihez nagyon sok kolléga, tanítvány munkája járult hozzá. Példaként szeretném említeni azt a szakmai kerekasztal konferenciát, ami néhány héttel ezelőtt volt, ahol az ország valamennyi jelentős szakmai személyisége részt vett egy összegző-vitában: A kukoricatermesztés jelene és jövője az Európai Unióban címmel. Nagy örömmel töltött el, hogy nagy számban vettek részt pályatársaim és tanítványaim. Nagyon büszke vagyok rájuk. EÉ: — Rektor úr, milyen hatással volt a Bolognai képzés bevezetése az egyetemre való jelentkezésben? – 2000. óta a Debreceni Egyetemen folyamatosan növekedett a hallgatói létszám és a jelentkezők száma. Ebben az évben arra számítottunk, hogy további növekedés már nem lehetséges, hiszen egyre kevesebb az érettségizők száma. Azonban örömmel mondhatom, hogy egyetemünk iránt tovább nőtt az érdeklődés a népszerű szakjainkon, ahogy eddig is, nagyon nagy a túljelentkezés. EÉ: — Az Európai Uniós felsőoktatási rendszerbe való beilleszkedéshez nem csak a Bolognai folyamat bevezetése volt szükséges, szervezeti, szerkezeti átalakításokat is előír az új Felsőoktatási Törvény. Ebben a folyamatban hol tart a Debreceni Egyetem? – Fontos lépés volt, hogy március elején megalakult a DE Gazdasági Tanácsa, amelybe az ipar, a mezőgazdaság, a pénzintézetek illetve, a Magyar Állam Kincstár részéről olyan sikeres vezetők kerültek be, akik érdemben tudnak majd az egyetem gazdálkodásában, jövőbeni fejlesztésében segíteni. Az egyetem részéről a GT-ba a centrumok gazdasági igazgatói vesznek részt, illetve hivatalból tagja az egyetem rektora és a gazdasági főigazgató, és meghívottak az ATC, OEC, TEK elnökei és az EHÖK képviselője. EÉ: — Gazdasági szempontból mi várható az idei évtől? – Pozitív várakozással vagyok az idei évet illetően, hiszen a hallgatói juttatások összességében 17,5 százalékkal nőnek (ösztöndíjak, kollégiumi támogatások, lakhatási támogatás). A hallgatói juttatások nélkül a TEK-en 10 százalékkal, az OEC-en és az ATC-n 8,3 százalékkal lesz több az állami támogatás. Várhatóan az egyetem saját bevételei is nőni fognak. Április elsejétől az egész egyetemen rendelkezésre áll a három százalékos béremeléshez szükséges költségvetési fedezet mind az oktatók, kutatók mind a dolgozók számára. Ölveti László

2006. március

Iakab Ciprian (LabVIEW győztes), Ábrahám László (ügyvezető) Gyöngy Attila (mérnökség vezető), Vlad Botos (SQL győztes), Pajor Ferenc (Informatikai vezető), Bozóki Ferenc (villamosmérnöki győztes)

NI Napokon A National Instruments NI Napok címmel indult „hadjárata” 2005. október-novemberben felkeresett több magyar és romániai egyetemet, ahol elsősorban villamosmérnök és informatikus hallgatók kerültek célpontba. Előadásokkal, látványos bemutatóval és versenyekkel vártuk a részvevőket. A versenyeken nagyon nagy volt az érdeklődés, köszönhető egyrészt a vonzó díjaknak (laptop, németországi NI tréning) és bizonyára a megmérettetés során érzett adrenalin szint növekedésnek. A versenyeken közel száz diák vett részt a különböző helyszíneken. A villamosmérnöki versenyen kívül az SQL adatbázis programozás és LabVIEW (National Instruments szoftver terméke) versenyek is népszerűnek mutatkoztak. Helyszínek: BME, BMF, Debrecen MFK, DE, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Temesvári Műszaki Egyetem. A

versenyek döntőjét a debreceni cégnél rendeztük, ahol az írásbeli feladatsor kitöltése után szóbeli elbeszélgetésre is sor került, a résztvevők érdeklődési körének megfelelően. A versenyzők közül az első helyezettet díjaztuk. A Debreceni egyetemről a következő hallgatók jutottak be a döntőbe: SQL adatbázis programozás, mely a debreceniek között a legnépszerűbbnek bizonyult: Bekecs Gergely, Turcsányi Péter, Disznós Imre, Boda Béla, Kocsor László, Tóth Imre, Hódosi Szabolcs Általános villamosmérnöki verseny debreceni döntősei: Dalmi István, Kovács Gyula, Tóth Imre LabVIEW versenyre: Csontos József, juhász Tibor, Komoróczy Béla Gratulálunk az eredményeknek és örülünk, hogy közülük már többen is nálunk kamatoztatják tudásukat!

A döntő eredményei, díjak, díjazottak: Villamosmérnöki verseny nyertese: Bozóki Ferenc, BME - Beágyazott információs rendszerek szakirány – németországi NI tréning SQL Adatbázis programozás: Vlad Botos Kolozsvári Műszaki Egyetem – Mérnöki Informatika és Automatizálás tanszék - laptop LabVIEW: Iakab Ciprian, Kolozsvári Műszaki Egyetem – Elektronika szak - laptop Az NI által szervezett diákprogramokról elmondható, hogy egyre színvonalasabbak munkák érkeznek hozzánk az NI-pályázatokra és egyre profibb megoldások születnek a felvetett problémákra, aminek nagyon örülünk! Diákoknak szervezet programokról olvashatsz honlapunkon: www.nieurope.com (pl. NI pályázatok, szakdolgozatok) Tóth Kata NI

9

2006. március

HÁTTÉR

Gazdasági Tanács a Debreceni Egyetemen Gazdasági Tanácsot hozott létre a tavaly elfogadott felsőoktatási törvény alapján a Debreceni Egyetem Tanácsa, február 23-ai ülésén. A törvényi meghatározás szerint a Gazdasági Tanács az egyetem feladatainak végrehajtása megalapozásában rendelkezésre bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági, stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk előkészítésében résztvevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület. A Gazdasági Tanács figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen – de évente legalább két alkalommal – áttekinti az intézmény működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. Figyelemmel kíséri, hogy a felsőoktatási intézmény szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a Debreceni Egyetem Gazdasági Tanácsa 9 tagból áll. Ebből 3 főt az oktatási miniszter, 4 főt – ebből 1-et az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat javaslata alapján – a szenátus delegál. Mindezen túl hivatalból tag az egyetem rektora és gazdasági főigazgatója. A testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A Gazdasági Tanács tagjai az alakuló ülésén Búvár Gézát, a KITE Rt. Széchenyi-díjas vezérigazgatóját a Tanács elnökévé, Harsányiné Séllyei Ágnes gazdasági főigazgatót pedig a Tanács titkárává választották és elfogadták a testület működési rendjét. A Gazdasági Tanács alakuló ülésén elhangzott továbbá az is, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói összlétszáma az elmúlt öt évben államilag finanszírozott képzésen 13%-

10

Választott tag: Búvár Géza, a KITE Rt. vezérigazgatója, a Gazdasági Tanács elnöke, OM delegált  Ábrahám László, a National Instruments Europe Kft. ügyvezető igazgatója, OM delegált  Mester János, a Cívis Credit Rt. vezérigazgatója, OM delegált  Hubai Margit, az ATC gazdasági igazgatóhelyettese  Kecskés Gábor, gazdasági főigazgató-helyettes, az OEC gazdasági igazgatója  Pozsonyi Zoltán, gazdasági főigazgató-helyettes, a TEK gazdasági igazgatója  Jandácsik Gábor, CIB Bank Rt. keletmagyarországi regionális igazgatója, a Hallgatói Önkormányzat javaslatára Állandó meghívott:  Dr. Princz János kincstári megbízott  Dr. Ertsey Imre egyetemi tanár, az ATC elnöke  Dr. Fésüs László akadémikus, az OEC elnöke  Dr. Sipiczki Mátyás egyetemi tanár, a TEK elnöke  Körösparti Péter, a DEHÖK elnöke  Dr. Mórocz Marietta jogtanácsos, a Gazdasági Tanács jegyzője 

kal, költségtérítéses képzésen pedig 70%-kal nőtt. Ennek megfelelően a költségvetés is megduplázódott 2000 óta. Ez évtől kezdve tehát az egyetem hatékony gazdasági működéséért a Gazdasági Tanács a felelős. A Tanács tagjai: Hivatalból tag:  Prof. dr. Nagy János rektor  Harsányiné Séllyei Ágnes gazdasági főigazgató, a Gazdasági Tanács titkára

2006. március

’56-os Akadémia ’56-os Akadémia címmel történelmi előadás-sorozat indul az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc közelgő 50. évfordulója alkalmából. A programokat a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézete, az ’56os Szövetség, Debrecen Megyei Jogú Város ’56-os Emlékbizottsága és a Debreceni Művelődési Központ szervezi. A hét előadásból álló rendezvénysorozatának minden alkalommal a Belvárosi Közösségi Ház Pódiumterme ad otthont. Az előadás-sorozat célja, hogy országosan ismert szakemberek közreműködésével hitelesen ismertesse meg a debreceni diákokkal – középiskolásokkal, főiskolásokkal, egyetemistákkal –, pedagógusokkal, a város polgáraival és minden érdeklődővel 1956 világtörténelmi jelentőségét, előzményeit és történéseit. Az előadás-sorozat programja: – március 22-én, szerdán, 16 órától „MÁRCIUS OKTÓBERBEN – A TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOKBÓL ÉPÍTKEZŐ 1956-OS FORRADALOM” Előadó: dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. – április 5-én, szerdán, 16 órától A TITKOSSZOLGÁLATOK KULISSZÁI MÖGÖTT A FORRADALOM ELŐTT ÉS UTÁN

Előadó: dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. – április 19-én, szerdán, 16 órától A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ SZEREPE AZ 1956-OS FORRADALOMBAN Előadó: dr. Simándi Irén történész, az Országos Széchényi Könyvtár és az ’56-os Intézet munkatársa. – május 10-én, szerdán, 16 órától „ÖTVENHATOSOK” ’56 UTÁN ÉLETUTAK A MEGTORLÁSTÓL A BEILLESZKEDÉSIG Előadó: dr. Valuch Tibor történész, az ’56-os Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE Társadalomtudományi Kar Történeti Szociológia Tanszékének egyetemi docense. – május 24-én, szerdán, 16 órától A MEGTORLÁS ÚTJAI A FORRADALOM UTÁN Előadó: dr. Kahler Frigyes jogtörténész, Veszprém Megyei Bíróság – június 7-én, szerdán, 16 órától EMBERVESZTESÉGEK 1956-BAN HALOTTAK ÉS FÖLDÖNFUTÓK Előadó: dr. Szabó A. Ferenc hadtörténész, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója.

XI. kardiológiai napok Tizenegyedik alkalommal rendezték meg március első hétvégéjén Debrecen legnagyobb orvoskongresszusát, a „XI. debreceni kardiológiai napok” továbbképző konferenciát. A meghívott vendégek döntően kardiológusok voltak, de szép számmal képviseltették magukat belgyógyászok és háziorvosok is. Ez évben az újonnan átadott Kölcsey Ferenc Konferencia Központban rendezték meg a konferenciát, mivel az egyre növekvő érdeklődés és részvétel miatt az eddig helyet biztosító egyetemi főépület már szűknek bizonyult. Az idei konferencia is aktuális kardiológiai témákkal fog-

lakozott: a konferenciát megelőző nap délutánjára szervezett „Interaktív hemodinamikai fórumon” a szívinfarktus modern ellátásának aktuális kérdéseit vitatták meg a résztvevők. A szimpózium keretében szó esett többek között a PCI (koszorúér-tágítást végző) centrumok szerepéről az infarktusos betegek ellátásában, tanulságos esettanulmányokkal illusztrálva. A kongresszuson nagy érdeklődést keltett az „Új trendek a kardiológiában” című szekció. Ennek keretében számos aktuális és új témáról hallhattak előadásokat az érdeklődők. Ezen túl megvitatták a résztvevők a szívgyógyászati diagnosztika és terápia legújabb hazai és nemzetközi szakmai irányelveit. Két külön szekcióban szó volt a

szívgyógyászatban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekről és a legfontosabb kezelési elvekről. További fontos előadásokat tartottak a nők koszorúér-betegségéről, a szív- és érrendszeri rehabilitációról, a perifériás érbetegségekről, az újabb szívultrahang-technikákról és a szívsebészet jövőjéről. A kongresszus két napjának délutánján a kardiológiai gyógyszerek gyártásában élen járó gyógyszergyárak tartottak szimpóziumokat három szekcióban, hazai és külföldi előadókkal. A kongreszszus szakmai programja mellett a résztvevők jó hangulatú társasági programokon is részt vehettek, ahol lehetőség nyílt a szakmai kapcsolatok további erősítésére. Szabó Ivett

11

2006. március

HÁTTÉR

Puskin-érmet kapott

dr. Hajnády Zoltán Dr. Hajnády Zoltán professzor urat, az MTA doktorát, a Szlavisztikai Intézet tanszékvezetőjét március 1-jén Puskin-érdemrenddel tüntette ki az Oroszországi Föderáció elnöke,Vlagyimir Putyin. EÉ: — Mi is pontosan ez a Puskindíj, kik kaphatják meg? – A magyar fülnek bizonyára nem cseng olyan ismerősnek, mintha azt mondanám, hogy József Attila-díj, Kossuth-díj, de az oroszok számára Puskin mára már szinte mitikus rangra emelkedett Az orosz irodalomban ő minden kezdet kezdete, minden tőle indul ki és hozzá tér vissza. Az orosz iskolás gyermekek szinte mind tudnak legalább egy-egy részletet a Bronzlovasból vagy az Anyeginből. A Puskin-díjat 1999-ben Jelcin elnök alapította, azóta - velem együtt - 289en kapták meg, ebből 34 a külföldi. Magyarországon heten vagyunk, akik ilyen éremmel rendelkezünk. A Puskin érem irodalmi, művészeti, tudományos elismerést fejez ki, a hivatalos megfogalmazás szerint ’az orosz és magyar kultúra közötti közeledés és azok kölcsönös gazdagítása terén szerzett érdemeimért’ kaptam. Közel 4 évtizede tanítok a felsőoktatásban Az orosz irodalommal és kultúrával, ennek kelet- és nyugat európai viszonylatrendszerében elfoglalt helyével foglakozom. Eddig hét könyvet írtam, ebből kettőt oroszul. Közel 100 tudományos közleményt jelentettem meg orosz, angol, német, francia és magyar nyelven, melyek visszhangot váltottak ki itthon és külföldön egyaránt EÉ: — Hogy néz ki ez a Puskin-érdemrend? – Körülbelül 3 cm átmérőjű ezüstérem, melynek címlapján Puskin arcképe van gravírozva, a hátoldalán pedig Puskin aláírása látható és az

12

érdemérem száma. Tartozik hozzá egy kis füzetecske, ahova be van írva viselőjének a neve, illetve Putyin elnök aláírása. EÉ: — Hol volt az átadó ünnepség, kikkel találkozott professzor úr? – A Nemzeti Múzeum Dísztermében került sor délelőtt fél 11-kor az átadásra. Megjelentek a magyar közélet jeles képviselői, a volt és jelenlegi köztársasági elnökök, miniszterelnökök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az egyházak képviselői. Beszédet mondott Sólyom László és Gyurcsány Ferenc annak kapcsán, hogy a sárospataki könyvtár visszakapta a II. Világháború során Magyarországról ’elszármazott’ könyveket, épp ezért a sárospataki képviselők is jelen voltak. Putyin elnök is beszédet mondott, köszöntötte az érdemrend tulajdonosait, s kiemelte – ahogy ő fogalmazott – ’kultúrdiplomáciai’ munkásságukat. EÉ: — Putyinnal kevés alkalmunk van kapcsolatot teremteni, milyen embernek ismerte meg az orosz elnököt? – Nekünk sem volt egyszerű bejutni az ünnepségre. A Külügyminisztérium Protokoll osztálya küldött faxmeghívót, amit a magyar és orosz biztonságiak kértek is a belépésnél a meghívottaktól. Putyin elnökről azt tudom mondani, hogy közepes termetű, sportos testalkatú, aki a judo egy orosz változatát, a sambot művelte. Szerény, közvetlen ember, jól beszél németül, a Kandallóteremben adott fogadáson volt alkalmam váltani vele néhány szót. A leányairól kérdeztem: két lánya van, az egyik japán szakos, a másik

közgazdasági egyetemen tanul. Dedikáltattam vele Peter Truscott Putyin útja c. könyvet. Egyébként Bölcskei Gusztáv püspök úr és Farkas Bertalan űrhajós is ott volt az ünnepségen, velük is beszélgettem, csakúgy mint a görög-keleti egyház Bécsből érkezett magas rangú képviselőjével. EÉ: —Viseli majd valahol a kitüntetést? – Nem gondolom, hogy ezt a kitüntetést hétköznapi viselésre szánták , nem gomblyukba tűzhető érdemrend, de ha meghívnak az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségére, vagy a debreceni Főkonzulátusra, ott elképzelhető, hogy feltűzöm. Az Egyetemi Élet szerkesztősége gratulál a Puskin-érdemrendhez! Szabó Laci

2006. március

Körút a Kassai úton A LOVARDA Kulturális és Konferenciaközpont az elmúlt hét évben szerves részévé vált az egyetem és a város életének. Számos rendezvény, köztük diákbulik, könnyűzenei koncertek, zenés színházi előadások leltek – a közönség által is kedvelt – otthonra a létesítmény falai között. A jövőben az eddigiekben jól működő programok mellett a budapesti Körúti Színházzal létrejött együttműködés alapján szintén havi vagy annál is gyakoribb alkalmakkal ismert előadók költöznek a Lovardába, hogy fergeteges vígjátékokkal feledtessék a mindennapok fáradalmait. A ZeneTheatrummal évek óta meglévő kapcsolatból fakadóan továbbra is láthatóak a rockopera vagy musical kategóriába tartozó látványos darabok, legközelebb március 26-án a Grease. A prózai előadásokkal jelentkező Körúti Színház bemutatkozó előadása április 3-án 19 órától lesz, amikor Molnár Ferenc (nem Caramel!) Doktor úr című darabját láthatjuk a Lovardában. A főbb szerepekben a mindig vidám, ámbár tanár uras Koltai Róbertet, a Barátok közt Magdi nénijét és Tildácskáját, vagyis Fodor Zsókát és Szabó Erikát, illetve Barát Attilát láthatjuk. A belépő ára elővételben a Debreceni Egyetem polgárainak és a Hajdú-bihari Napló előfizetőinek 2200 Ft, egyébként 2500 Ft, a helyszínen 2800 Ft. Az egyetemi polgárok a kedvezményes jegyvásárláshoz diákigazolvánnyal vagy egyetemi e-mail-címről az [email protected] címre küldött megrendeléssel igazolhatják jogosultságukat. A kedvezményes jegyeket Napló-előfizetéssel a Napló székházában, egyetemi e-mail-címmel az Egyetem téri PONT Szolgáltató Irodában lehet megvásárolni március 16-tól.

13

HIRDETÉS

14

2006. március

2006. március

k tatju tt y l o f k, nlo leztü knak ajá sét. e j n eté alo bb a korá ista fiat s ismert t n i e m M yete szlet , aki en. az eg amok ré a talpán mpingb ö r prog er legyen rogramd p b Em zodik a eliga

, k e y g e h i k l e u y B a leg hov 1. rész —I

dt gmara e m e g es a grun favágó ing k á j r á , ev ikára n. Kockás lesz ez a f n i l K a a j b este a ges és lkozó aságá edden show társ tetlen talá be fergete a. k , n á utatja ok kö tódás e. 28i Frog végér zot a hely lő mai lány együttes m m esik bán underz s u i c tő af ár ns se se sza m t tart szeá ellőket vi Talamba ü senkinek dvöske Sk j. Tóth s i v k p l ci ító Ou . If a-ü bő jun Ugor l a Black- agas sarkú n is bizony közönség A helyi sk tja híveit I géstől, a o . a o m g h a d s a ö , o d n i , t r hö a , o híveit gók és csin etközi por fölik majd ő őrültek h ként meglá l, hanem a alcsokra ü ó z n a p t p j sd ősrajo zben a nem szereiket vardát elle t fénypont em a sírás y érzelgő o g n s o ö b n e k sz on, de Szinti eti a L ban e lag ha k. Az rnébu vardá ogy kizáró l ünnepelh erókalába ajd száraz y riffjei és u t o i L a j A m h rg tag e. va treén sapat yelmes ke ző est tettek arra, napi buli leg és a Fü nem marad itáros kem c e k a r é n gyen zem szinte etálg retet tt kén nek íg ondok gy idé tetlen A fiúk ígé okásos bol 0, a Testi E r Sextett. S hetetlen m ik, ho an felállíto n baromi ő ván l e r h í t j H e t . . t l t 9 z le n Actio iztosí ldaláb ikáját űsorá már s uló 06 a rette en Jod muzs z épület o léledt Sex lányok, b t t ütős m lis elsejét a osan nyom sa, a Spatz a Bugera, o t j a ő e el beo tból f enget tokat uger tartá Ápri ép a punk tnak zenév nemes álla nált állapo t ritmusra l udvar ciójukat. S tatják el. l p l s é e é n f yozha zl y t r n l t e u z k e á á e A k n á i l r u b l r . i ü a i h t d l l e p k i h l t m a sa dli pro ata me t ká nem n megmo 14-én r, a jó k váro tásos áradh atlan, talok nségé Sándo ekintjük ha kész közö s nyomja f égig hazán ó rockerek lmaradhat számára. forduló fia ekel, bizto a én gt ze gy re kv ok me ba. ha me m minden -én a Ghy portyázzá algiázni vá t vesznek a kiskamasz ív, magukb elfogásban vardá j t o e t a 1 f z r a z ő L s v 1 e s n r s é t n t r o é a r o s t t a e s i i t n í t lt já an ak 5-én i és ú ugyan ők. A óit elk kra pa aki sa old. A űsorb május nyomni rég l Aztán aszarvaso z érdeklőd olom, a m lett rajong z Eleven H meg Nap, e n e d menj képes kává ője a Gond sból, meg a tt cso eg ne an elánnal helye ekinthetik tnak majd. , mára apu 18-ai fellép rds a Stone m nevük t z s ha nt oly ha ngó lis , akik ehet ásré s a i l i m a u , q cekbe éjére vadul kar ősrajo tának ápri Keith Ric e l sm fenéb k a Te sának za ne nál, é int en ndégü s találkozá ehet a sz éve csi rockz almat a ze ogramsoro mozog, m e m l V e . pr izg gy 6-án d’ hú részt alma térő némi inika keddi nky, aki ú z egy , amit maj május szép és izg a , , b t i b vissza k, e l ő a k D s k b ő a i é t r b . A K certről! r k a ú a e j a t l l n p a ly gá . le u helyi nek a vizs yókat lkül. Aki u unnyad be ül ott a he t egy napp tek. Két k kon g a a á t l v a ő i d n r k é d é er gn fél ln mp elke tétle rongo kezdő inden a pörö Kispá kar ne n nev ak fel inilko tt vége, és v e gatják sen tavasz a egy zene apata, ann l majd itt m történetei ába. t szkár e ek ki Gáti O Ninc t szereti, h szabadcs átia dano érpezsdítő n a Lovard csillogó, f időszakna esté Kárp almi sok v asi és iszon én. A Aki v t, mint Lov eire büszke adságharco dik ezen az május 12- bár a szorg S k ei m ke ab sláger mzeti érzel exikói sz s elmerész k a partizó ra és Ren. m i i é e t g , ! e n M t t e h l z o A színű ba ve ellép” a pén adság n való veszi a fár ét is birtok jta kívül „f yűjtsétek á j p a l a i ra ég a. G az, ak esen, tiválr helyis tanúja linika kert pörgeti ügy ri-tó Fesz illa AK Veke Ludm nk az idei , e g é vend észülhetü k máris 15

2006. március

ZOOM

„Csillagtúra” Debreceni joghallgatók az Európai Unió fővárosaiban Több hónapos szervezés után 2005 novemberében vette kezdetét az a hatnapos túra, amelyet az Állam- és Jogtudományi Kar negyed- és ötödéves joghallgatói számára szerveztek a kar Hallgatói Önkormányzatának külügyes tagjai. A kezdeményezés nem volt példa nélküli, hiszen három évvel korábban (tehát még az EU-csatlakozás előtt) a HÖK akkori külügyese,Varga Zsigmond vezetésével már létrejött egy hasonló tanulmányút. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy „gombócmentes” volt a szervezők torka az induláskor, hiszen egy nagyon szoros és tartalmas programot sikerült összehozni, no meg egyébként is, a puding próbája az evés, mint tudjuk. Egész napos autóbuszozás után, késő este érkeztünk Strasbourgba. Másnap délután három órakor, a lélekemelő városnézés után már az Európai Parlament impozáns (és zegzugos) épületének belsejében jártunk. Itt Polner Gergely, az EP Látogatási Részlegének tisztviselője tartott számunkra előadást, melynek során csoportunk tagjai minden kérdésükre választ kaphattak. Ezt követően – nem mindennapi élményként – helyet foglalhattunk a hatalmas, tányérforma ülésterem karzatán, ahol a minden (hivatalos) nyelvről minden (hivatalos) nyelvre „tolmácsoló” fülhallgató segítségével hallgathattuk a képviselők felszólalásait, magyar részről például Lévai Katalinét. Eközben pedig a megkapott parlamenti napirendet böngésztük, illetve az ülésrend és a képviselők listája alapján az „ismerős” politikusok terembeli helyét keresgettük. Később, az EP kávézójában Polner Gergelytől azt is megtudhattuk, hogy egy adott ülésen (mint ahogy azt mi is tapasztalhattuk) általában kevesen vannak bent, mert minden képviselő – a napirend ismeretében – csak azon napirendi

16

pontokon vesz részt, amiben állama érintett, vagy amelyről frakciójának vagy neki véleménye van. Az üléssel egy időben azonban az épület különféle szegleteiben megbeszélések, informális és formális bizottsági ülések zajlanak, amelyeken a képviselők jelen vannak. Miután az európai uniós intézményekbe történő felvételi rendszeréről

is lényegre törő információkat kaptunk, elköszöntünk készséges vendéglátónktól. Aztán irány Brüsszel! Az európai nagyváros éjszakai képe erőteljes benyomást tett ránk, nem győztük kapkodni a fejünket, míg megtaláltuk szálláshelyünket. Harmadik napunk reggelén az Európai Bizottságnál tettünk látogatást. Előbb

2006. március

Inotai G. András, a Versenyjogi Igazgatóság munkatársa tartott nekünk érdekfeszítő előadást, majd Pataki Zoltán Balázstól tudhattunk meg többet a Jogi Szolgálat (voltaképpen „a Bizottság ügyvédje”) szerepéről, működéséről. A nem túl finom ebéd után a szakadó esőben Brügge-be igyekeztünk, ahol a nemzetközi posztgraduális Európa-jogi képzés fellegvárában, a College of Europe-ban az ott folyó képzésbe egy angol és egy magyar diák avatott be minket (utóbbi „a mi Lócink” volt, vagyis dr. Havas Lóránt, aki a múlt évben végzett a debreceni jogi kar nappali tagozatán). Az itt szerzett egyéves, nem éppen pénztárca-kímélő (főleg, ha a magyar kormány sem segít be saját fiataljainak, mint a 2005/2006-os tanévben), ám igen magas színvonalú, többnyelvű képzést igazoló oklevél rendkívül jó ajánlólevél az elhivatott diák számára, ha valamelyik EU-s intézmény tisztviselőjeként képzeli el a jövőjét. Az elragadó, ám egy idő után mégis kissé egyhangú városkából visszatérve, a vacsora után éjszakai városnéző sétára indult csapatunk. Ennek végállomásán, „A belgák királyához” címzett söröző egyik asztalánál dr. Bóka János európai parlamenti képviselői asszisztenssel beszélgettünk. Szerda reggel az Európai Unió Tanácsának épületében tartott számunkra

előadást dr. Tatár György, az Általános Titkárság munkatársa az intézmény egyik tanácstermében, ahol egyéb időpontokban állam- és/vagy kormányfők üléseznek. Délután pedig, a brüsszeli városnézés programpont keretében a város nem mindennapi szépségei

és hangulata mellett alkalmunk volt megtapasztalni annak időjárásbeli szélsőségeit is (óránként napsütéses kék ég és záporok váltották egymást). Ám az éjszakánkat már Luxemburg egyik piciny hegyi falvában, Hollenfelsben töltöttük, misztikus környezetben, egy várkastély tövében. Másnap reggel aztán, a Luxemburg (a főváros) felé kialakult dugó miatt kicsit késve, de megérkeztünk az Európai Bíróságra. Itt, az egyik tárgyalóteremben dr. Szüts Márton, dr. Juhász Endre bíró úr kabinetjének magyar tagja tartott számunkra rövid eligazí-

tást a hamarosan elénk kerülő ügyről. A tárgyalást követően szintén ő tartott számunkra élvezetes előadást a bíróság szerepéről, az itt folyó eljárásokról. A bíróság által számunkra összeállított egész napos programra nem lehetett panasz: a további előadók között szerepelt még dr. Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóosztálya munkatársának, valamint dr. Fülöp Botondnak, szintén a bíróság tisztviselőjének beszámolója. Az igen különleges svédasztalos ebéd után, amelynek dr. Juhász Endre bíró úr jóvoltából lehettünk részesei az épület „Kék szalonjában”, a bíró úr beszélt nekünk a bírósági munkáról, érdekesen, ám diplomatikusan. Végül dr. Lúszcz Viktor, az Elsőfokú Bíróság magyar bírája, dr. Czúcz Ottó tanácsának magyar tagja osztott meg velünk néhány személyes tapasztalatot az ott folyó bírósági munkáról és saját karrierjéről. A hosszú program után egy röpke másfélórás városnézegetés még belefért Luxemburgban, ám aztán útra is keltünk kis hazánk felé az Európai Unió aszfaltján keresztül. A tanulmányútról a félév utolsó, rendhagyó Európa-jogi Tudományos Diákkörén az érdeklődőknek a szervezők tartottak projektoros előadást. Az utazás során elkattantott fotókból a csapat egyik tagja, Elek Laci nagyszerű DVD-t készített, amit minden résztvevő megkapott. Mindezzel együtt örülök, hogy a szervezésből kivehettem a részem, társaimmal: Molnár Katalinnal és Bányai Gáborral együtt. Saját tapasztalataim és a visszajelzések alapján is úgy gondolom, hogy egészen nagyszerű kirándulást sikerült összehozni, amiben a szakmai programok éppúgy nagy hangsúlyt kaptak, mint a lazítósabb, az út turisztikai és bulis oldalát erősítő elemek. Remélem, hogy a tanulmányútnak valóban hagyományai lesznek és két-három évente újabb és újabb hallgatók vihetik hírét jogi karunknak Nyugat-Európa (nem is oly) távoli szegleteibe. S hátha a vendéglátók között majd egyre több ismerőssel és itt végzett hallgatóval találkozhatunk… Kertész Ferenc DE-ÁJK HÖK

17

2006. március

ZOOM

A mai „húszasok” valószínűleg már csak hírből ismerik a 80-as évek hazai underground könnyűzenei életének meghatározó, mára ilyen tekintetben ikonikussá vált figuráját, Pajor Tamást, aki a Neurotic élén tűnt fel önmaga és a rendszer ellen lázadó magatartásával és kreatív szövegírói munkásságával. Lázadó kulturális ikonnak lenni azonban veszélyes foglalkozás, úgyhogy a hét évig tartó kábítószer- és alkoholfüggőség Pajort is kis híján végzetes pályára sodorta. Ekkoriban készült vele a Rocktérítő című film, amelynek során maga a rendező, Xantus János is úgy gondolta, hogy Pajor vagy meghal a filmforgatás alatt, vagy valami különös történik vele, ami hatásos befejezést ad a filmjének. A fordulat meg is történt, a forgatás közben ugyanis az ön- és közveszélyes, morfinfüggő Pajor elsősorban a Hit Gyülekezete zenei repertoárját színesítmegtért, letette a drogot, alkoholt és az új Pajor Tamás ve. De úgy tűnik korai volt őt búcsúztatni. Tavaly decema kamerának így summázta a fordulatot: „a drog helyére berben ugyanis a „szóvicckirály” (index.hu) visszatért beült a Szentlélek.” Önök Érték című vadonatúj lemezével, amely sokféle zenei stílust és irányzatot ötvöz, de szövegében (sőt, Pajort ezután sokan leírták, mint zenészt, és látszólag már címében is) utánozhatatlan „pajori” jegyeket mutat valóban eltűnt a popzenei közéletből, költői tehetségével fel. Egyes kritikusok szerint az album szövegkönyve önmagában is műélvezetre alkalmas olvasmány. Mivel azonban zenéről hosszasan értekezni – akárcsak egy festményt elbalettozni – értelmetlen, álljon itt kedvcsinálónak néhány strófa a korongról és egy kritikus találó összegzése a szerzőről: „Ha hiszik, ha nem, ha kérték, ha nem, Pajor érték.” (mancs.hu) „Ön táncoljon, ön érezzen, Ön lángoljon, jó fényesen, Ön száguldjon az életben, Ön változzon veszélyesen Ön dobódjon fel, mint egy labda, Ön utazzon el, ne egy napra Ön csak szeressen, végletesen, Ön szabad legyen, lélegezzen Raccsoló tudós, szavanként ö-ző Kotyog valamit, mint a kávéfőző Magyarázza a nagy aszkéta korát, Ha nem nyugszol fiam, kapsz két akkorát Szól a mama, tipikus anyatípus, Csak kicsit apatikus, gyógyszert ad a patikus Recseg az énje, a nénje, a génje, Itt életcsere van írva a vényre (Pajor Tamás: Ön táncoljon) Répás László

18

2006. március

SZÉP-SZELET

J. H.: Ami a legszörnyűbb és a legszebb Téltemetős hangulat – Somlyai Imre felvétele

Az árvák legszörnyűbb sóhaja hátad íve a félhomályban. Kegyetlen törvényű vágy remeg egy szűkös kis szobában: csak magadé vagy és senki sem tied. Ahogy ölelsz, egymásba futó párhuzamosok. Micsoda felemelkedés, micsoda alászállás két test szabályos dallama! S milyen különös a megdicsőülés: önzésed legszebb pillanata.

Kertész Ferenc: Tavaszváró Ma megettem a csokitélapót. Nem bírtam már nézni: olyan méla volt; láttam rajta: rosszul vette, hogy odakint a hóember csendben összerogy; seprű, lábas, széndarabkák - ennyi csak, mi maradt. Szemében fuldokolt a megdermedt harag. S az ágakon (mikre eddig nem vetett ügyet) lassan megjelentek az első kis rügyek. Amíg szegénykém új hóesésre várt, a szánkó már rég a padláson szunyált. Kémények se pöfögtek füstöt az égre. Másé lett a világ - megrendülten nézte. És egyik nap végül (ej, no! ez már sok!) Csokinyuszik tűntek fel és csokitojások. Hát ilyesféle kínok sanyargatták testét, meg hogy megint egyre később érkeznek az esték, ezért döntöttem úgy, hogy megszabadítom őt, ne fájlalja többé az elveszett időt, hogy a bölcs varjak után itt az új csirip, hogy karácsonyfa helyett hóvirág virít, hogy toccsan a csizma, mi az elébb csikorgott… no… izé… igen… meg a gyomrom is korgott.

Gárdonyi Szilárd: Parttól partig No. 6.30 Vizet loccsant a kávéfőzőbe, amíg tekintetében összeér a fény leve, s a part homálya; íve visszaring. Miért, hogy nem hajókürt már a csend neve? Majd szörcsögés - betör a bősz habok mögül, elrendeződve minden zaj az asztalán, ahogy a gomblukakba ferdén gomb röpül, elengedi végül sodrása is talán.

Az Egyetemi Élet folyamatosan várja verseiteket, prózáitokat a [email protected] vagy a szerkesztõség címére!

19

2006. március

NÉZŐPONT

„A szabadság ízét a rabság adja” Március 14-16. között a MESE Kht. idén is megrendezte a felsőoktatási újságírók számára a Felsőoktatási Média Konferenciát, aminek ezúttal a győri Széchenyi István Egyetem adott otthont. Problémás utazás Pestről Győrbe, átvert a taxis a pályaudvarnál, a kollégium kész labirintus, ahány kulcs, annyi szokás, a szobában nincs zuhanyzó, kedvesek a szervezők, a helyi klubban nem tudok dance stílusban Eddát énekelni, ugrálás Tankcsapdára, hajnal három és fél négy között zuhanyzókeresés, vekker, telefon, alvás, vekker, telefon, ébredés. 2006 az 1956-os forradalom emlékéve, ezért a konferencián találkozhattunk két „ötvenhatossal”, Kiss Tamással és Hrabovszki Lászlóval. A több mint egyórás beszélgetés alatt megelevenedtek a történelemkönyvek lapjai, s talán kialakíthattuk magunkban az 1956- os októberi eseményeknek egy olyan szemléletét, amit nem lehet az iskolákban elsajátítani. Kiss Tamás mesélt a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete) megalakulásáról, az október 20-ai szegedi nagygyűlés menetéről, a hangulatról, a programról, amely nem kizárólag az egyetemista ifjúság elképzelése volt, hanem az egész magyar társadalomé. A diktatúrát elvető, a demokratikus államberendezkedést preferáló közösség igényei voltak ezek, egy új alapokra fektetett, szabad demokratikus választási rendszerben élni kívánó csoport politikai követelései: Töröljék el politikai bűncselekményekben a halálbüntetést, állítsák bíróság elé azokat, akik a megelőző évek bűneiért felelősek, Nagy Imrét és Lukács Györgyöt válasszák be a központi vezetőségbe, vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról. A kimondottan tanulmányi és szociális követelések között hallhattunk

20

arról, hogy a nők számára töröljék el a honvédelmi oktatást, vagy hogy a diákság kapjon 50%-os belföldi utazási kedvezményt. Kiss Tamás a szegedi események után Budapesten is elmondta a népes, többezres hallgatóságnak ezeket, s ott találkozott Hrabovszki Lászlóval, későbbi cellatársával. Az értelmiségi családból származó Hrabovszki László hat évet ült börtönben, és soha nem végezhette el a műegyetemet. Az alig másfél órás beszélgetés egy olyan közösségi összefogást rajzolt elénk, amit mi, a húszas éveink elején járó fiatalok eddig még nem tapasztaltunk meg, s valószínűleg nem is szívesen tapasztalnánk meg, ha ilyen horderejű

dologról lenne szó. Kiss Tamás egy börtönbeli felismerésével zárta a rövid történelmi utazást: A szabadság ízét a rabság adja. A következő érdekes programnak a lényege éppen a közösségi összefogás volt, a „Franciaországban a hallgatók már arrébb tolták volna az egyetemet” – Lázadóak ma az egyetemisták? című beszélgetésben Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa kifejtette, hogy hazánkban a hallgatók igen passzívak, amikor sérelem éri őket, akkor sem harcolnak a jogaikért. Konkrétumként az

államilag finanszírozott hallgatóktól beszedett tandíjak esete merült fel, még azt is megtudhattuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem rektora az elmúlt tíz év alatt folyamatosan megkapta ezen összegek 4%-át. A magyar hallgatók manapság mégsem harcolnak az igazukért. Ezen a ponton a jelenlévő egyetemista és főiskolás ifjúság is felszólalt, hangot adott annak a véleményének, hogy harcolni nem lehet, mert csak még rosszabb helyzetbe kerül akkor az ember. Ha valaki hangoskodik, akkor azt úgyis elhallgattatják, kicsapják, ellehetetlenítik, mert ilyen rendszerben élünk. Aáry-Tamás Lajos szerint ha zsarolnak minket, akkor vissza kell zsarolni, ki kell szúrni a rektor kocsijának kerekét, körbe kell venni az egyetem épülete előtt gyertyákkal a kezünkben, és nem kell beengedni az épületbe. Persze ezek szélsőségek, amit szerintem senki nem tenne meg (bár nekem egy gimnáziumi osztálytársam telenyomta pillanatragasztóval az angoltanár kocsijának zárját), mert még mindig félünk attól, hogy elvesztjük a biztosat, az egzisztenciánkat. Teljesen olyan állapot ez (a félés), mint huszonöt-harminc éve. Ebben a félelmünkben hol maradt a rendszerváltás? A felsőoktatási nyomtatott sajtó helyzetéről és az újságírásról rendezett fórumon szintén ez a félelem került elő. Mi az, ami leközölhető? Mit vállalhat be egy felsőoktatási lap és mit egy újságíró? A kérdés jogos, hiszen itt többnyire olyan lapokról van szó, amiket az egyetemek pénzelnek, a saját házába pedig senki sem pakol szívesen csúnya dolgokat. De ha ez így van, akkor mit kezdjünk a sajtószabadsággal? Az én véleményem az, hogy fogadjuk meg Kiss Tamás szavait: „A szabadság ízét a rabság adja.” Mert szerintem a szabadság is csak korlátok közt szabadság. Szabó Laci

2006. március

Mi lesz veled, Hallgató? A DE Neveléstudományi Tanszékén működő Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005ben átfogó felmérést végzett az egykori „Partium” területén tanuló egyetemi és főiskolai hallgatók körében a Debreceni Egyetemen, a Nyíregyházi Főiskolán, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolán. A cikksorozat második része a hallgatók diplomaszerzést követő terveit foglalja össze. A főként negyedéves hallgatók válaszaiból kiderül, hogy sokan a további tanulmányokat választják a munkába állás helyett. A kérdezettek csaknem negyede a végzést követően azonnal folytatná tanulmányait egy másik szakon, ötödük pedig nem tudja, mihez kezd a diplomaszerzés után. A nagybetűs Életbe, a munka világába csak a hallgatók mintegy fele kíván belépni, holott szüleik generációjában még ez volt a természetes. (1. ábra). A hallgatók mindössze negyede állította, hogy már aktívan foglalkozik álláskereséssel. Ennek hagyományos módja mellett (újsághirdetés, ismerősök segítsége) egyre inkább teret nyer a világháló kínálta lehetőség: a munkakeresők fele az interneten keresztül (is) keres állást. A munkába állást a hallgatók fele köti valamilyen minimális összeghez: általánosságban elmondható, hogy a kérdezettek többsége megelégedne a diplomás minimálbérrel, elég szűk az a réteg (1,5 %), aki nettó 200 ezer forintnál több kezdő fizetés alatt nem vállalna állást. A hallgatók harmada az állami szférában kíván dolgozni, negyede a magánszférában és csaknem ötöde multinacionális cégnél kíván elhelyezkedni. 5 százaléknál kevesebben választanák

1. ábra

a non-profit szektort, emellett minden ötödik hallgatónak nincsenek konkrét elképzelései ez irányú terveiről. A hallgatókat arról is megkérdeztük, hogy a későbbiekben – akár munka mellett – dédelgetnek-e továbbtanulási terveket. A kérdezettek 40 százaléka szilárdan elkötelezett a továbbtanulás mellett, és a bizonytalanok aránya is hasonló nagyságrendű. Mindez arra enged következtetni, hogy a mai fiatalok nagyon is tisztában vannak a munkaerő-piaci kihívásokkal: több lábon kell állni, és az általános diploma mellett nem árt speciális képzettséggel rendelkezni. A felmérés eredményei alapján általánosságban elmondható, hogy az

2. ábra

élethosszig tartó tanulás jelentőségének főként a nagyvárosi lakóhellyel rendelkező, iskolázott szülők gyermekei (közülük nagyobb arányban a lányok) vannak tudatában. A továbbtanulni kívánók 11 százaléka a doktori képzést célozza meg, további 45 százalék pedig újabb diplomát akar szerezni. A továbbtanulási kedv intézményenként és karonként különbözik, és nagymértékben összefügg a vélt elhelyezkedési esélyekkel (2. ábra). Az elhelyezkedési esélyeket kedvezőtlenül megítélők közül (főként a DE Hajdúböszörményi Pedagógiai Karán, a Nyíregyházi Főiskolán és a KFRTKF-en tanulók) az átlagnál többen terveznek továbbtanulást – ez az arány egyes karokon akár a 60 százalékot is megközelítheti –, ezzel szemben a piacképesebb területeken tanulók körében (DE orvos-, agrár- és természettudományi kar) a továbbtanulni szándékozók aránya nem haladja meg az egyharmadot. A tanulás és munkába állás közti választásnál a gyermekvállalás még nem jelenik meg alternatívaként: a kérdezettek többsége először néhány évi munkával megfelelő egzisztenciát szeretne kialakítani, és csak ezt követően családot alapítani. Fináncz Judit

21

2006. március

NÉZÕPONT

Tudósok a Lillában* A „Nyolcvanas évek”-koncertsorozat első darabjaként láthattuk és hallhattuk a nagy múltú és nagyszerű dr. Máriást és zenekarát, a Tudósokat — hosszú évek után először városunkban. Ám mielőtt az újvidéki származású képzőművész-író-performer-zenész a színpadra léphetett volna, az előzenekari feladatokat ellátó duó, dr. Kondor és dr. Akula hangolta a közönséget a tőlük megszokott, de mindig meglepő és mulatságos (bocs!), Kraftwerkbe oltott metál-esztrád műsorral. A két doktor után végre a harmadik (menynyi tudós!) csapott a lecsóba, mindjárt az első dallal (Egyél, igyál, …!) megadva az irányt, a tempót és a hangulatot, amiből aztán jottányit sem engedett a trió (mióta Bada Dada hazatért, ők hárman a Tudósok) a koncert végéig, feszes iramot diktálva a hálás és szép számú közönségnek. Máriás elementáris erejű szövegmondása/éneklése, szaxofonozása, amely néha a megboldogult Bizottságot idézte (legalábbis nekem), kiegészülve a kiváló basszerossal és a dobossal, nem hagyott senkit unatkozni, aki csak egy kicsit is figyelt és hagyta, hogy elérjék a hangok. Aki ott volt, némi fogalmat alkothatott

arról, milyenek is lehettek azok a sokat emlegetett, legendás nyolcvanas évek. És akkor a nyakkendőt még nem is említettem… Hallgassatok néha régi zenéket is! Meg olyat is, ami úgy régi, hogy közben új is – mint ez a ma esti… Szürreális, zenés performance volt az egész évtized talán, annak bizonyosan, aki azon is tudott nevetni, ami nem volt vicces (vagy nem nagyon)… Ez utóbbiból adott pici

ízelítőt köztársaságunk rendőrsége egy motozással egybekötött igazoltatás formájában, régen láttam már ilyet… Annyi bizonyos, hogy beleillett a múltidézésbe: mintha előre tervezett része lett volna a programnak, pedig csak a munkájukat végezték, nyilván. Az általánosnak tűnő jókedvet persze ez a kis közjáték sem bírta megzavarni, fergeteges hangulatú bulit élvezhettek végig mindazok, akik nem az előtérben söröztek… Pedig jó néhányunk bánatára el sem hangzott a legendás és nem öregedő „Apa kocsit hajt”. Hiába reklamálták sokan és nagyjából folyamatosan, ezen az estén e dal nélkül kellett hazatérnünk. Érthető persze, azt egy régebbi és egész más Tudósok adták elő, más időben, más helyen. Sebaj. Sajnálhatják, akik nem jöttek be, meg azok is, akik nem jöttek el, hiszen ki tudja, mikor lesz alkalmuk bepótolni az ismerkedési estet a Tudósokkal! A koncertsorozat folytatódik, figyeljétek a plakátokat, és gyertek, ismerjük meg a múltunkat! Most szóltak, hogy elég ennyi, úgyhogy: szevasztok! És viszlát! Adam Ant *Tudom, nem Lilla, hanem Unplugged, nekem azonban – azt hiszem – Lilla marad már örökre…

A kockázatok és mellékhatások tekintetében… A mondat mindannyiunk számára ismerősen cseng. Ha frissek, éberek, energikusak, egészségesek akarunk lenni, szabadulni szeretnénk egy torok- vagy fejfájástól, esetleg csak el kell vinni a gyerekeket az uszodába (amit náthásan nem lehet ugye), vény nélkül kapható gyógyszerek, gyógyhatású készítmények egész sora vár minket a patikák polcain. A fenti mondatot pedig úgysem veszi senki komolyan, talán éppen azért, mert annyiszor hallottuk már. Pedig, mint tudjuk, jóból is megárt a sok, és fogyasztói társadalomban élünk, ahol sajnos a több a jobb. Már a gyereket is köhögéscsillapító szirup fogyasztására ösztönözzük. Akármilyen problémával küszködünk, elég bekapcsolni a televíziót, néhány perc alatt megtudjuk, hogy milyen készítményre van szükségünk, ha pedig azt is meghalljuk, hogy az adott szer még bio is, hát annak még inkább örülünk. A probléma természetesen nem akkor van, amikor nagy időváltozáskor vagy egy keményebb vizsgaidőszak

22

után kúraszerűen valamiféle multivitamin után nyúlunk. Ilyenkor tényleg ki- és le vagyunk merülve, könnyebben fertőződünk meg, a megelőzés pedig mindenképpen fontos. A gond talán abban gyökerezik, hogy minden rohan, és nekünk, akiket a következő ígéretes generációként tartanak számon, lépést kell tartanunk. Kinek van ideje ilyenkor orvoshoz menni, órákat ülni egy váróteremben, amiben amúgy is szambáznak a bacik? Pedig testünk nem produkál ok nélkül semmit, előfordul egy kis fejfájás front hatására, de ha ez már nap mint nap kísér minket, nem szabad időre és fáradtságra fogva gyógyszerek felé kapkodunk. Főként azért nem, mert a fájdalomcsillapítók nagy része tartalmaz paracetamolt, ami ha mérték nélkül, tartósan szedjük, veseproblémákat okozhat, más társaik pedig a vérképző szervek esetében okozhatnak gubancokat. A tökéletesen ártalmatlannak tűnő, a köztudatban immunrendszerünk páncélos lovagjaként számontartott acidum ascorbicum (na jó, legyen egyszerűen C-vitamin) is tud ám ártani, az ajánlott dózis tartós túllépése esetén vesekő képződhet, az pedig nem kel-

lemes dolog, legalábbis erre következtetek abból, hogy sosem beszélt róla senki mosolyogva, aki találkozott vele. A vitaminokat túl lehet adagolni, mint minden más szert, legfeljebb kevésbé látványos lesz az eredmény. Főként azért veszélyes ez a bogyókapkodás, mert gyakran nem csak egyfajta szert használunk egy időben. Összetételüket nem ismerjük, legtöbben feleslegesnek tartjuk hosszan vizslatni a tájékoztatót, hiszen úgysem értjük (lásd a C-vitamin másik elnevezését). Tehát nem tudjuk, miből és mennyit viszünk szervezetünkbe, pedig ezen anyagok összeadódhatnak. Lényeg a lényeg, egy kicsit figyeljünk oda, mit és milyen gyakran szedünk, mert lehetnek problémák. Azért nem kell pánikba esni, az anyu által kezünkbe nyomott vitaminokat igenis le kell nyelni, de ha tehetjük, igyekezzünk beérni több alvással, változatos táplálkozással és esetleg olyan nagymamától hallott megoldásokkal, mint a citromos feketekávé fejfájásra. Vagy ha azt mondjuk, kinek van erre ideje, akkor egyszerűen csak annyit tegyünk meg, hogy kérdezzük meg a kezelőorvost vagy a gyógyszerészt. Sántha Szilvi

2006. március

Olvasói feltálaló

Tojásos kenyér, ahogy jó apámtól tanultam…

étel dicséretét, de lássunk hozzá az elkészítéshez! Összetevők:  maradék húsféleségek kb: nem meghatározható 1dl olaj kb: 25 Ft  80 dkg már félszáraz kenyér kb: 80 Ft  füstölt sajt (pénztárcánk szerint) kb: 150-200 Ft  6–7 tojás kb: 150 Ft

Sok éhezőt jóllakatott már a tojás és a kenyér, de néha már unjuk is. Ez egy költségtakarékos, egy edényben elkészíthető, állandóan változatos ízt kínáló, újszerű társasági étel. Háziasszonyok kedvence is, mert az elkészítés után csak egy darab edényt kell elmosni. Az elkészítés alatt jókat lehet a meghívott barátokkal dumcsizni és az általuk hozott esetleg alkoholt is tartalmazó italokat kortyolgatni. Tovább tudnám folytatni e remek

Az étel 4 főre: Hívjuk meg néhány barátunkat, és kérjük meg őket, hogy hozzák magukkal a hűtőszekrényben lévő kimaradt szalámit, húsos szalonnát, kolbászt és hasonlókat… Megérkezéskor vegyük el tőlük a hozott alkoholt és alapanyagokat. Egy gondosan tisztára mosott fazekat töltsünk meg 1dl olajjal (ínyencek olivát is használhatnak) és tegyük fel melegedni a tűzhelyre. Közben készítsük elő az alapanyagokat (mi

Tisztelt Egyetemi Élet Szerkesztősége! Ezúton küldöm az egyik kedvenc ételem receptjét, talán alkalmas, hogy mások is el tudják készíteni. Szivélyes üdvözlettel: Szegedi József Régen voltam hallgatója a magyar felsőoktatásnak, de főzni és nosztalgiázni azóta is szeretek…

is nézzünk be a saját hűtőnkbe). A húsféleségeket vágjuk kockákra, és frissítsük fel őket az olajban. Míg a húsok szépülnek, addig kb. 80 dkg kenyeret (az a legjobb, amelyik már nem a legfrissebb) közepes dió nagyságúra tépjünk szét. A húsos zsírban a kenyeret is pirítsuk meg! Maradék steak illetve grill fűszerekkel ízesíthetjük. 4-5 perc után üssünk rá kizárólag csak bal kezünket használva 6-7 tojást, majd az egészet folyamatos kavargatás mellett a tojás kenyéren való megszilárdulásáig süssük. Ösztöndíj fizetési napon gazdagíthatjuk reszelt füstölt sajttal (tanulmányi eredményünknek megfelelő mennyiségben). A természettudományi kar hallgatóinak bemutató főzést vállalok. A recept folyamatos fejlesztés alatt, szabadon szerkeszthető, minden jogról lemondva. Jó étvágyat! Kérdések és észrevételek: [email protected]

Feltálaló A rántottát még akkor is szeretjük, ha nem tudjuk, hányat tüsszentett a tyúk, míg előteremtette a tojatot. Csömöri Aladár barátom viszont az utóbbi időben nem kér forró vizet instant csirkekrémleveséhez, s visszamondta a cukrászdában az unokahúga szülinapjára megrendelt hattyú alakú tortát is. Nekem annyit mondott, hogy „megunta” a rántottát, s szeretne helyette valami hasonló táplálót előteremteni. Ajánlottam neki az Egyetemi Élet októberi számát (44/2.), ahol már egyszer elvégeztünk egy rántotta-szubsztitúciót, de neki egy nem volt elég. Ha már unod a rántottát II. Hozzávalók 2 személyre:  fél kiló krumpli, kb. 35 forint

 20 dekagramm kolozsvári szalonna,

kb. 260 forint 6 darab hagyma, kb. 40 forint  só, bors (terheljük újra a szomszédot) A szalonnát apró darabokra vágjuk, és egy edényben ropogósra megsütjük, majd kivesszük abból, amiben sütöttük, de a kisült zsírt benne hagyjuk, s ebbe a zsíros edénybe tesszük bele a hagymát, amit szintén fel kell előtte vágni apró darabokra. Sűrű kevergetés mellett pirítjuk a hagymát, mikor már szép barnás színű, ízre pedig finom édeskés lesz (ha kevés a zsír a sütéshez, akkor egy kis darab margarint beledobhatunk az edénybe, mivel az szépen elolvad, és jól lehet vele dolgozni), akkor elkészültünk, és nagyon örülünk, hiszen ételünk felét már elkészítettük. Az edényből kivesszük 

a hagymát, s az előzőleg meghámozott és uborkaszeletelőn (az a ferde, éles hasadás, ami a sajtreszelő felett van) vékonyra felszeletelt krumplit borítjuk bele. A krumplit úgy körülbelül 20 percig hagyjuk pirulni, percenkét jól átforgatjuk, megkavarjuk, s mikor már szép aranysárga, barna, akkor hozzáadjuk a sült szalonnát és hagymát, nagyon picit megsózzuk, jó erősen megborsozzuk és már kész is. Kenyérrel nagyon tápláló, ráadásul nincs benne semmi, ami csipog, repül és tojást rak. Jó étvágyat! -scampy-

23

2006. március

COSMO

A német FÖN együttes a Főnix városában A FÖN együttes február végén adott koncertet a Belga Caféban, az Egyetemi Élettől két német szakos hallgató kérdezte a zenekar tagjait zenéjükről, élményeikről, magyarországi benyomásaikról. A négy fiúból álló együttes először járt Magyarországon, nagyon örültek, hogy sokan voltak a koncerten, és remélik, hogy sikerült nekik megmutatni, hogy a német nyelv is lehet vicces. Debrecen után Pécsen adtak koncertet. EÉ: — Würdet ihr euch mal kurz vorstellen? – Ich bin der Italiener in der Gruppe, ich heiße Bruno. Und ich bin für die Zuschüsse verantwortlich! Außerdem bin ich derjenige, der etwas mehr Musik als Literatur macht. Ich spiele auch außerhalb von Fön Musik, ich produziere gerade meine erste CD. – Ich bin Tillman und ich bin mit Abstand der jüngste. Zwei Monate jünger als Bruno! Und ich bin verantwortlich für die Anbindung an die Teenager. (die anderen inzwischen: und für Teenager-Slang und Handy-Klingeltöne) Und unsere Website mache ich auch, weil die Alten keine Ahnung davon haben. Im wahren Leben bin ich aber Schriftsteller, ich habe bisher zwei Bücher verfasst. – Ich bin der Michael, ich bin der „Sandwich-Fön” – weder der älteste noch der jüngste. Am liebsten bin ich Fön, aber am zweitliebsten bin ich auch Schriftsteller. Es gibt von mir drei Bücher. Ich übersetze und schreibe auch für die Zeitschrift Neon. Das ist eine Zeitschrift für Leute um die zwanzig. Also ich versuche noch den Kontakt zu den jungen Leuten aufrecht zu erhalten, aber das fällt mir immer schwerer. – Es wurde ja viel über das Alter gesprochen, deshalb muss ich gestehen, dass ich der „Opa” bei Fön bin. Ich heiße Florian und bin im wahren Leben auch Schriftsteller. Ich habe einen Band mit Erzählungen veröffentlicht und letztes Jahr habe ich eine Studie über Hip Hop Texte verfasst. EÉ: — Als Band seid ihr zum ersten Mal in Ungarn. Wie gefällt euch das, was ihr bisher von Debrecen gesehen habt? – Macht Lust auf mehr! Die Straßenbahn hat eine schöne Melodie! Das Bohém Belgian Café fanden wir toll. Aber leider waren

24

unsere Perspektiven bisher nur auf zwei Pole begrenzt: auf die Uni und das Hotel. EÉ: — Sprechen wir mal über die Band. Wie seid ihr eigentlich auf die Idee gekommen, eine Band zu gründen? – Aus Langeweile! Aber eigentlich wollten wir Musik mit besseren Texten machen als die man sonst hören kann. Wir kannten uns schon länger und als wir auf einmal alle in Berlin waren, dachten wir, wir sollten mal etwas zusammen machen. Dabei ist Fön rausgekommen. Wir haben statt singen zufällig ausprobiert zu sprechen und es klang gar nicht so schlecht. EÉ: — Wie würdet ihr die Musik von Fön beschreiben? – Früher haben wir gesagt, es wäre eine wilde Melange aus Jazz, aber heute sagen wir einfach Pop, Pop-Chanson. EÉ: — Habt ihr von Anfang an in der gleichen Besetzung gespielt? – Ja. George Michael haben wir rausgeworfen! (lachend) EÉ: — Ist euer Album „Wir haben Zeit” nur in Deutschland erhältlich? – Das ist eine gute Frage, aber wir glauben, in der Schweiz und in Österreich kann man es auch kriegen. Online ist es sicher überall erhältlich. EÉ: — Was wollt ihr dem Publikum mit euer Musik mitteilen? Was ist die Botschaft von Fön? – Haben wir überhaupt eine Botschaft? Alles in unseren Texten hat eine Art Ironie. Wir machen ja Kunst und Kunst ist nicht so geeignet für deutliche Thesen. Wir versuchen ein Gefühl von der Welt zu vermitteln, in der wir gerne leben würden und versuchen zu zeigen, was uns an der Welt, in der wir leben, nicht gefällt. Eine Botschaft ist sicher: Lasst euch nicht verarschen! Hört nicht auf, nach einer besseren Welt zu suchen! Und hört nie auf zu lachen! EÉ: — Woher kommen euch Ideen für eure Texte? - Wir gehen einfach durch die Welt und wenn wir etwas merkwürdig finden oder

uns über etwas ärgern oder freuen, dann ist schon etwas da. Also ganz spontan. Man hat plötzlich einen Satz im Gedanken und dann hat man schon eine Idee. Aber meistens ist die Wirklichkeit viel witziger als man selbst. Und das ist schon ein Grund genug, über die Dinge der Welt zu sprechen. EÉ: — Wer schreibt bei euch die Texte? - Das ist sehr unterschiedlich. Manchmal macht einer das alleine, aber meistens hat einer eine Idee, aus der wir die Texte fabrizieren. Wenn jemand ein gutes Thema hat und nicht mehr weiter weiß, dann kommen die anderen „Script-Doktoren”… und machen alles kaputt! EÉ: — Wie hat euch das Konzert gestern gefallen? - Wir waren eigentlich sehr zufrieden. Wir haben uns etwas verspätet, und deshalb fing es etwas später an. Wir machen eine Art von Musik, die sehr gute Deutschkenntnisse voraussetzt, deshalb müssen wir in Kauf nehmen, dass die Leute im Ausland vielleicht nicht so laut darüber lachen wie wir es in Deutschland gewohnt sind. Es ist schwierig herauszufinden, welche Texte den NichtMuttersprachlern im Ausland am meisten Spaß machen. Im Ausland zu spielen ist immer ein Experiment. Wir fanden den Raum toll, die Stimmung und der Sound waren auch ziemlich gut. Und wir waren überwältigt, dass so viele Leute gekommen sind. EÉ: — Was habt ihr heute noch vor? - Wir machen gleich 3 Stunden lang Workshop. Wir werden dort verschiedene Sprachspiele mit Musik machen. Am Ende werden auch einige Texte herauskommen. Der wichtigste Punkt des Workshops ist, dass wir zeigen wollen, dass die deutsche Sprache nicht ernst und schwer sein muss und dass man mit der deutschen Sprache spielen kann. Wir möchten den Teilnehmern einen anderen Umgang mit der deutschen Sprache zeigen. EÉ: — Vielen Dank für das Gespräch und weiterhin viel Spaß in Ungarn! Votyku Katalin, Vityi Róbert

2006. március

HIRDETÉS

25

2006. március

DE-FICIT

A tőzsdén könnyen meg lehet gazdagodni, ez mindenki tudja. Azt már ritkábban, hogy ugyanolyan könnyen tönkre is lehet menni. A DEFICIT rovat jelen cikke inkább az utóbbi témát járja körül. Amennyiben másképp gondoljátok: visszajelzéseket, bírálatokat és kommentárokat továbbra is örömmel várunk a [email protected] elektronikus postacímen.

Túlzott befektetői remények — nagy bukások A gazdasági élet vérkeringésének középpontjában a tőzsde áll. A reményteljes vállalkozások számára nagy lehetőséget jelent a börzén való megjelenés, aminek segítségével pénzügyi támogatást kaphatnak a részvényeikbe befektetni szándékozóktól. A cég teljesítményét a piac értékeli: a vállalat nyereségességével párhuzamosan nő részvényeinek értéke. Néhány esetben azonban a cégek jövőbeli produkciójához túlzott várakozás társul, és a piac jelentősen túlértékelheti a vállalat értékét. Ilyen eset volt a néhány évvel ezelőtti dotcom lufi, amikor minden olyan vállalkozás részvénye szárnyalt, aminek köze volt az internethez – függetlenül attól, hogy a cég egyáltalán tudott-e nyereséget termelni. Jelen cikkünkben néhány hírhedt tőzsdei spekulációról esik szó, ami előtt röviden a tőzsde kialakulásának történetét vázolom fel. A tőzsde kialakulásának alapvető feltétele volt a nagy volumenű, változatos összetételű javak szállításának lehetősége, az intenzív kereskedelmi kapcsolatok létrejötte. Ez a XIV-XV. századra valósult meg, amikor a kereskedők pultjain a luxusjavak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a kézműipari termékek kereskedelme egyre bővült. Flandria és Hollandia fejlett iparukról híres városai bámulatos gyorsasággal fejlődtek. A köznapi szóhasználatban elterjedt „burza” szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek „Van der Burse” volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák, került különböző utakon az európai nyelvekbe pl. a franciába „bourse”, az olaszba „borsa”, a németbe „Börse”, az oroszba „burza” alakban. A feljegyzések szerint Genovában, Firenzében és Velencében már a XIV. században is voltak értékpapírpiacok, a világ

26

első – különösen a forgalom nagyságát tekintve - modern értéktőzsdéje azonban a XVI. század végén–XVII. század elején Amszterdamban nyílt meg. Kezdetekben a kereskedők különböző országokban vert pénzekkel, kikötői raktárakban, hajókban tárolt árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedtek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés. A tőzsde szó jelentése: „áruknak – áruminták vagy szabvány alapján – és értékpapíroknak tömeges, rendszerint spekulációval járó adásvételére létesített intézménye”. Éppen itt, Hollandiában került sor a történelem első nagy spekulációs robbanására is. A spekuláció azonban nem az értékpapír- vagy ingatlanpiacon következett be, tárgya ennél sokkal szokatlanabb módon: egy látszólag ártalmatlan növény, a tulipán hagymája volt, ami az eseményeket elindította, s az eset „tulipánőrület” néven vonult be a történelembe. Ezen – a keleti mediterráneum országaiban honos – virá-

got már a XVI. század közepétől rendszeresen szállították a holland piacokra. Az egzotikusabb virágok birtoklását és bemutatóit mind nagyobb figyelem kísérte. Eleinte a különösen szép egyedek voltak a kelendőbbek, de az árak olyan magasra szöktek, hogy a dísztelen hagymákkal is elkezdtek kereskedni. Hollandia beruházási lázban égett, az 1630-as évek közepére az árnövekedés megállíthatatlannak tűnt. 1636-ban egy addig szinte értéktelennek tartott hagymáért „egy új fogatot, két

szürke lovat és egy teljes lószerszámot lehetett kapni”, gyakran a földben láthatatlanul rejtőző hagymák is nagy haszonnal cseréltek gazdát. A kereslet oly mértékben megnőtt, hogy a kereskedők számára jogi kódexet, egyes nagyvárosokban pedig rendszeresített piacokat hoztak létre a hagymák adásvételére. Az alkuszok a tulipánkészletek értékének esésére és növekedésére spekuláltak, rengetegen gazdagodtak meg rövid idő alatt. A polgárok túlnyomó része tulipánügyletekbe kezdett, hamarosan külföldiek is kezdtek bekapcsolódni. Az európai tőke jelentős része Hollandiába vándorolt, egyre nőtt az ország gazdagsága. Az árak minden megugrása újabb spekulánsokat vonzott, a korábban eszmélők sikere biztosította az új belépők megjelenését: a tulipánmánia örökéletűnek látszott. Akinek nem volt pénze, hatalmas kölcsönöket vett fel; hisz hogyan is bukhatna egy ilyen biztos üzleten? Az összeomlás 1637-ben következett be. A nyugtalanabbak és gyanakvóbbak – látszólag ok nélkül – kezdtek el kiszállni, mások – látva távozásukat – pánikban törtek ki, a piacon hirtelen eladási láz lett úrrá, az árak menthetetlenül zuhantak a mélybe. Aki nem tudott időben kiszállni, tönkrement. A következő eset a XVIII. századi Franciaországhoz és John Law pénzügyi zseni, spekuláns nevéhez fűződik. A Napkirályt követő XV. Lajosra üres kincstár és hatalmas adósságok vártak. Az uralkodó helyett kormányzó régens úgy gondolta, jó ötlet a rendkívül tehetséges, azonban

2006. március Londonban gyilkosság vádjával körözött, a kontinensen több játékbarlangból csalás miatt kitiltott Law-nak megadni a lehetőséget egy olyan bank alapítására, melynek feladata a francia államadósság rendezése lesz. 1716-ban létrejött az intézmény, mely bankjegyeket bocsátott ki az állami kiadások fedezésére és a régi hitelek átvállalására. Ezeket a bankókat tulajdonosaik elvileg bármikor szabadon beválthatták aranyra, így a közvélemény nagy örömmel fogadta őket. Kihasználva a kedvező fogadtatást, még többet nyomtak. Szükség volt azonban nemesfém fedezetre a bankjegykibocsátáshoz. Létrehoztak hát egy társaságot, melynek feladata az észak-amerikai területeken, elsősorban Louisianában feltételezett aranykincs felkutatása volt. Semmi bizonyíték nem utalt arra, hogy a területen akár egy grammnyi aranyra lelnek, de ez a vásárlókat kevéssé érdekelte. A társaság részvényeinek kibocsátásakor a reakció szenzációs volt! A kielégíthetetlen kereslet miatt egyre nagyobb helyeket nyitottak meg a kereskedelem helyszínéül. A társaság a részvényeladásaiból befolyt jövedelmet nem a továbbra is csak feltételezett aranylelőhelyek felkutatására fordította, hanem titkon az államadósságot finanszírozta belőle. Az ily módon – a társaság által – kielégített hitelezők is beszálltak az ígéretes üzletbe, és pénzükön részvényeket vásároltak. A megnövekedett keresletre még nagyobb részvénykibocsátás volt a válasz, ami egyre képtelenebb volumenű kibocsátásokhoz vezetett. A vásárlók szentül hitték, hogy a bankjegyek fedezetéül a banknak elegendő nemesfém készlet áll rendelkezésére, annak aranytartaléka azonban elenyésző volt a forgalomban lévő értékpapírokhoz képest. 1720-ban az emberek egy része úgy gondolta, a bankóknál mégis jobb az

arany, és elkezdték beváltani bankjegyeiket. A megcsappant befektetői bizalmat a bank vezetői egy hatalmas aranyszállítmány hírével próbálták visszaállítani, még egy zászlóaljnyi, lapátokkal felszerelt párizsi koldust is végigmasíroztattak a főváros utcáin, mintha a tengeren túlra indulnának kibányászni a nemesfémet. A roppant bizalmatlan beruházók azonban rossz jelnek vélték, hogy az ő gyarapításukra Louisianába küldött bányászok közül többet már egy-két napon belül visszatérni láttak eredeti mesterségéhez. A bankot – most már az aranyért – megrohanta a tömeg, a nagy tolongásban társaik 15 embert tapostak halálra. Bejelentették, hogy a bankók a továbbiakban nem válthatók aranyra. Az árak a mélybe zuhantak, az addig a napig még milliomos emberek közül sok koldusbotra jutott. Amikor egyfajta a fentiekhez hasonlatos őrület uralkodik el a piacon, spekulációs buborékok és összeomlások következhetnek be. Spekulációs buborékok kialakulásakor az árak azért emelkednek, mert az emberek arra számítanak, hogy a jövőben emelkedni fognak. A „tulipánőrület” példájánál maradva, ha egy hagyma 100 holland forintot ért, és az árak meredeken szöktek felfelé, akkor akár 200-at is megadtak érte, abban a reményben, hogy kisvártatva a többszöröséért továbbadhatják; a következő vevő ugyanígy gondolkodott. A buborék öngerjesztő folyamatként megvalósítja a spekulatív várakozásokat. Amikor az emberek azért vásárolnak, mert abban bíznak, hogy az árfolyamok emelkedni fognak, akkor ezek a vásárlások hajtják fel a részvények árát. A részvényárak ilyetén elszabadulása még

több részvény vásárlására ösztönöz, és az ördögi kör újra kezdetét veszi. Mindenki folyamatosan nyer, és osztozik azon a valósnak vélt, „képzelt” nyereményen, ami rögtön semmivé foszlana, ha a résztvevők pénzzé akarnák tenni részesedéseiket. A spekulációs buborékok kialakulásának van néhány közös vonása. Az egyik a pénzügyi emlékezet rövid volta, aminek következtében a pénzügyi megrendülés hamar feledésbe merül. Ennek hozadéka, ha néhány évvel később hasonló, de látszólag különböző helyzet alakul ki, azt gyakran a pénzvilág egészen új és eredeti fejleményeként fogadják. Másrészt a kapitalista szemléletnek része az erős hit, mely szerint minél vagyonosabb az ember, annál nagyobb elismertsége, illetve megbecsülésre tehet szert. Ezért, ha vagyonos, elismert emberek is részt vesznek egy üzleti vállalkozásban, sokan azt befektetés megtérülésének biztosítékaként értékelik. Ez bátorítólag hat az addig bizonytalankodókra is. „Tudom mérni a testek mozgásait, az emberi őrültséget azonban nem” – jelentette ki egyszer Sir Isaac Newton. A párizsihoz hasonló, azzal szinte egyidejűleg lezajlott angliai spekulációs eset során mintegy 20 000 fontot bukott ő maga is, mai értéken számolva másfél millió dollárt. Hiába volt Newton zseni, nem volt pénzügyi szakember. Jó, ha tudjuk azonban, hogy ilyen őrületek során a pénzvilág embereinek nagy része is rövidlátónak bizonyul. A buborékok felfújásában nemegyszer adtak maguk a pénzügyi bennfentesek, bankárok segítő kezet. Így volt ez a 1929-es gazdasági világválság idején is. A részvényárak csúcsokat döntöttek, a kialakult eufóriát pedig csak tovább növelték a patinás amerikai egyetemek profeszszorainak optimista kijelentései. További vásárlásra biztattak a Harvard oktatói, sőt még a Yale világhírű közgazdaságtan professzora, Irving Fisher is többször nyilatkozta, hogy „a részvényárak, úgy tűnik, tartósan magas szintre jutottak”. A nagy spekulációs buborékok robbanását mindig mély gazdasági recesszió követi. A részvényárak a mélybe zuhannak, a sokk hatására minimálisra csökken a befektetői kedv, a bankok pedig még a reményteljes beruházásokat is csak ritkán támogatják. Azonban a már említett rövid távú emlékezetnek hála, hamarosan újra magára talál a gazdaság, lehetőség adódik új növekedésre, igaz újabb buborékokra is. Fekete Gábor DEX

27

2006. március

SPORT

Frisbee a közgázon A közgáz épület mögötti füves területen az ősz folyamán több alkalommal láthattatok néhány elvetemült alakot, amint egy levegőben szálló korongot kergetnek. Hogy mit is csináltak diáktársaink a Lovarda előtt, e cikkből megtudhatjátok.

28

dó csapat valamilyen módon elveszti a korongot (elejti, vagy a másik csapat kapja el), akkor az ellenfél támadhat onnan, ahol a játékszert elvesztették. Minden pont után térfélcsere van. Bíró nincs, a vitás eseteket a játékosok egymás közt beszélik meg. E sport egyik legfigyelemreméltóbb különlegessége, hogy fiúk és lányok egyszerre játszhatják, ugyanis a pályán szabálytalan mindenféle testi érintkezés, ebből fakadóan a férfiak fizikai fölénye nem annyira domináns, mint más sportágakban. Sőt gyakori, hogy a tornákon előírják, hogy a mérkőzések során legalább egy lánynak fenn kell lennie a pályán, mindkét csapatból.

A frisbee megjelenése 1871-ben William Russel Frisbie az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80 000 süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú

koronggal futni is lehetett. A 70-es évek végére a kosárlabdából, jégkorongból és más sportágakból átvett módosításokkal kialakult a játék mai formája.

Frisbee Magyarországon 1992 őszén egy amerikai házaspár, Bob Flynn és Yvonne Wittmann érkezett Ózdra. Mindketten tanárok voltak, és a város gimnáziumában kezdtek el tanítani. Az egyik szünetben röpcédulákat osztogattak, melyen a frisbee-t mint csapatjátékot hirdették, edzések időpontja és pár szabály volt még rajta. 10-15 lelkes diák összeállt, és elmentek az első edzésre, amelyet Bob tartott, és ott is ragadtak. Ezzel a lendülettel meg is alakult az első magyar frisbee-csapat, amely UFOzd (Ultimate Frisbee Ozd) néven vált ismerté.

A debreceni frisbee-csapat

A frisbee szó hallatán szinte minden embernek a strandon dobálgatás jut az eszébe. Van azonban Magyarországon néhány tucat ember, akinek ennél jóval többet jelent ez a sport. Ezek közzé tartozik az a maroknyi hallgató is, akiket fentebb említettünk, ők ugyanis az első debreceni frisbee-csapat tagjai. A sport, melyet űznek, egy olyan különleges csapatjáték, mely az amerikai futball, a kosárlabda és a kézilabda vonásait hordozza magán. Az ultimate frisbee-nek elnevezett sportot téglalap alakú pályán játsszák, melynek két végén bójákkal kijelölt zónák vannak. Pontot akkor szerez egy csapat, ha va-

Ultimate frisbee

lamelyik játékosuk a zónán belül kapja el a diszket. A korongot csak passzolni lehet, futni nem szabad vele. Ha a táma-

Az ultimate frisbee gyökerei 1967 nyaráig nyúlnak vissza. Joel Silver és David Leiwant Frisbee Futball néven új csapatjátékot hoztak létre a New Jersey-ben található Maplewood Columbia fõiskoláján. Az elsõ fõiskolák közötti ultimate meccset 1972. november 6-án játszották, és a 70es évek végére a csapatsport ismert volt Amerika-szerte. Az akkori szabályok nem kötötték meg, hogy csapatonként hány ember lehet egyszerre pályán, néha 20-30 ember is volt egy csapatban, a

lemeztálcákon szállítottak. 1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai kezdték el a korongtálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport szempontjából sokkal jobb tulajdonságú korongokat kapnak. A második világháború után Fred Morrison forradalmasította a frisbee-piacot műanyagból készült „tálcáival”, majd 1955-ben a Wham-O koronggyártó céggel együtt elkezdték a tömeggyártást.

Az évek folyamán országszerte jöttek létre csapatok, mígnem 2004-ben Debrecent is megfertőzte a rohamosnak nem mondható sebességgel terjedő frisbee-láz. A kar egyik hallgatója, akit nevezzünk Érsek Kittinek, a tavasz folyamán egy koronggal felfegyverkezve érkezett a statisztika előadásra. Az előadás előtt többen is elkérték tőle a diszket, és megkérdezték, miért van nála a műanyag tányér. Kiderült, hogy ő versenyszerűen űzi a sportot, és épp az országos bajnokságra készül Ózd csapatával, ezért hordozza magánál a játékszert. Néhányan a karról kedvet kaptak, és elmentek megnézni Kitti szereplését. Végül ez a pár ember volt az, aki megalapította Debrecen első frisbee-klubját. Az azóta eltelt idő alatt a fiatal csapat több tornán is részt vett, és heti két edzéssel próbál felzárkózni a sport nagy öregjeihez. Sőt március végén Debrecen is otthont ad egy országos szintű tornának. Ha bárki közületek kedvet kapott, és csatlakozni szeretne a frisbee debreceni úttörőihez, bátran keressétek Kittit a következő számon: 0670/361 19 55 vagy e-mailben az [email protected] címen. De aki egyszerűen csak érdeklődni szeretne a sport iránt, a www.frisbee.hu oldalon bővebb információkat talál.

2006. március

Az egyetem komoly utánpótlásbázis lehet Az ezredforduló környékén kilátástalannak tűnt a korábban sikeres debreceni férfi kézilabdacsapat sorsa. Megelégelve ezt a helyzetet néhány vállalkozó szellemű és a sportágért végletekig elkötelezett úriember újra csapatot kezdett formálni immár DKSE néven. Csonka Tibor, a Debreceni Kézilabda Sportegyesület elnöke beszélt a múltról, a csapatról, a kézilabda és a Debreceni Egyetem kapcsolatáról. – A férfi kézilabda sportágnak sok évtizedes múltra visszatekintő gyökerei vannak a városban. Az aranykort az 1975-ben a magyar bajnokságot is nyert Debreceni Dózsa működése fémjelezte azzal, hogy Varga Istvánék rangadóit közel tízezer néző szurkolta végig a szabadtéri Dózsa kisstadionban. Mindez párosult egy kiváló utánpótlásneveléssel, és pezsgett a kézilabdaélet a város általános és középiskoláiban is. A rendszerváltozást követően a korábban államilag támogatott hazai versenysport is válságba került, nagy múltú egyesületek szűntek meg. A megoldhatatlannak bizonyult finanszírozási problémáknak több debreceni csapat és végül a Debreceni Dózsa is áldozatul esett. A

teljes összeomlás igazi vesztesei a férfi kézilabdát szerető szurkolók voltak, akik 1999-től nem láthattak debreceni csapatot az élvonal küzdőterein. 2002 nyarán helyi vállalkozókból és a férfi kézilabda városi szakembereiből álló kis csoport elhatározta, hogy kísérletet kell tenni, hogy újra legyen élvonalbeli férfi kézilabdacsapat Debrecenben, az elhatározást tett követte, és megalakult a

Debreceni Kézilabda Sportegyesület, a DKSE. A semmiből újrakezdve, előbb megnyertük az NB II-t, majd az NB I/B-t. 2004-től a legmagasabb osztályban játszik a csapat, az első évben nyolcadikok lettünk, a mostani idényben megerősítve, szép célkitűzésekkel (sajnos a célok alatt szerepel a csapat), előreláthatólag a hatodik helyen végzünk majd. A jövő érdekében próbáljuk felépíteni az utánpótlást biztosító rendszerünket, 2005-től ebbe a rendszerbe – külön megállapodással és együttműködési szerződéssel – csatlakozott a Debreceni Egyetem. Debreceni Medikus néven a megyei bajnokságban indítottuk el közös csapatunkat. Az egyetem biztosítja az ATC tornacsarnokában az edzési lehetőségeket, a működést pillanatnyilag mi finanszírozzuk. Az alapelv az, hogy a Medikus csapatban egyetemisták játszhassanak, akik sportösztöndíjat kapnak. A hosszabb távú terv, hogy a jövőben a Debreceni Egyetemre minél több tehetséges érettségiző korú kézilabdázó jöjjön, azzal a nem titkolt céllal, hogy az egyetem komoly utánpótlásbázisa legyen a többiek mellett a DKSE-nek. Az egyetemi sportolók előtt tehát olyan karrierlehetőség is van, hogyha tehetséges és tanul, sportol akár még NB I-es játékossá is válhat. Végezetül mindenkinek az tudom javasolni, látogasson ki a Medikus és a DKSE mérkőzéseire, mert nagyon jó szórakozást tud nyújtani a színvonalas kézilabda, és ez, hála, újra biztosított Debrecenben. Minden információt a honlapunkon megtalálnak: www.dkse.hu Ölveti László

29

2006. március

BALU

Történelem-lecke Keress egy törtélenemtanárt, aki ezt megmagyarázza... ha tudja. Abraham Lincoln-t 1846 -ban beválasztják a Kongresszusba. John F. Kennedy-t 1946 -ban választják be a Kongresszusba. Abraham Lincolnt elnökké választják 1860-ban. John F. Kennedyt elnökké választják 1960-ban. Mindketten nagy gondot fordítottak az emberi jogokra. Mind a két elnök felesége elvesztette gyermekét, míg a Fehér Házban laktak. Mindkét elnököt pénteken lőtték le. Mindkét elnököt fejbe lőtték. Kezd egyre különösebbé válni... Lincoln titkárnőjét Kennedynek hívták. Kennedy titkárnőjét, pedig Lincolnnak. Mindkettővel egy déli állambeli végzett. Johnsonnak hívták. Andrew Johnson, aki Lincoln utódja volt, 1808-ban született. Lyndon Johnson, Kennedy utódja pedig 1908-ban született. John Wilkes Booth, Lincoln gyilkosa, 1839-ben született. Lee Harvey Oswald, Kennedy merénylője, pedig 1939-ben. Mindkét merénylő a hármas nevén ismert. Mindkettejük neve 15 betűből áll. Akkor most kapaszkodj a székbe... Lincolnt a ‚Ford’ nevű színházban ölték meg Kennedy autója, amiben megölték egy ‚ Lincoln’ volt amit a ‚Ford’ cég gyártott.

30

Lincolnt egy színházban ölték meg, a merénylője elfutott, majd elbújt egy raktárépületben. Kennedyt egy raktárépületből lőtték le, a merénylője elfutott és elbújt egy színházban. Booth és Oswald is merénylet áldozata lett még a tárgyalás előtt. És a végső rúgás... Lincoln egy héttel a merénylet előtt Monroe-ban volt, Maryland államban. Egy héttel a gyilkossága előtt Kennedy Marilyn Monroe-val volt... Ijesztő, nem?

2006. március

31