BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Osvath Gábor: Han Jong-un (1879–1944) élete és versei Elszegényedett hivatalnoki-nemesi ( Eredeti neve Han Csong-ok ( neve Man-he (
jang-ban) család második fiúgyermekeként született.
), buddhista szerzetesi neve Jong-un (
'Sárkányfelhő'), írói
'Tízezer tenger': a bánat, a szenvedés tízezer tengerét jelenti). Tizenhat éves
korában buddhista szerzetes lett. Tizennyolc éves korában részt vett a Tong-hak (
'Keleti tan')
elnevezésű nacionalista, Nyugat-ellenes mozgalomban. 1906-ban apja és bátyja csatlakozott az Üibjong (
'Igaz hadsereg') elnevezésű Japán-ellenes lázadáshoz, a költő azonban elveihez híven
nem fogott fegyvert. 1910-ben néhány hónapig Tokióban japán nyelvet tanult, majd Mandzsuriában és Szibériában utazgatott, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzen. Vlagyivosztok mellett nacionalista koreaiak egy csoportja gyilkossági szándékkal a tengerbe dobta. A merénylet oka az volt, hogy a költő erőszak ellenes magatartását árulásnak vélték és japán kémnek gondolták. Az orosz rendőrség mentette ki a tengerből. Ezután Dél-Mandzsuriába utazott, ahol hasonló okokból ismét merényletet kíséreltek meg ellene: ezúttal lőttek rá. A füle mögött, a nyakán ejtett seb élete végéig kínzó fájdalmat és részleges bénulást okozott számára. 1911-ben, egy évvel azután, hogy Korea japán gyarmat lett, a költőt a Koreai Buddhista Konvenció elnökévé választották, ilyen minőségében ellenezte a koreai buddhisták beolvasztását a Sotoso nevű japán buddhista szervezetbe. 1913-ban publikálta Csoszon pulgjo jusin ( megalapítja a Ju-sim (
'A koreai buddhizmus megújítása') című tanulmányát. 1916-ban 'Egyedül az érzés létezik') című folyóiratát, amelyet 26 évig szerkeszt.
A Nim-üi cshim-muk című kötetének több verse itt jelenik meg majd először. 1919. március elsején került sor a gyarmati idők legnagyobb Japán-ellenes megmozdulására, ekkor a költő egyike volt a Koreai Függetlenségi Nyilatkozatot aláíró 33 koreai közéleti személyiségnek (ők az ún. szamsipszam-in 'harminchármak'). E dokumentum három kulcsfontosságú alapelvének kidolgozásában oroszlánrésze volt: erőszakmentesség, egyéni döntésvállalás és "békés forradalom". A függetlenségi nyilatkozat aláírásáért a japán hatóságok három év börtönre ítélték. 1925-ben, 47 éves korában adta ki először összegyűjtött verseit Nim-üi cshim-muk (
'Az Ő hallgatása')
címmel. A japán hatóságok elkobozták a kötetet, de több példányt sikerült kicsempészni a nyomdából, s így a könyv ismertté vált. 1929-ben az ún. "kvangdzsui diákmozgalom" össz-koreaivá tétele érdekében tevékenykedett: a mozgalom célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a japán diákok koreai diáklányokkal kapcsolatos erőszakos cselekményeire. 1931-ben a Pul-gjo (
'Buddhizmus')
című folyóirat szerkesztője lett. 1933-ban, 55 éves korban megnősült, egy lányuk született. 1944. május 9-én halt meg, nem érhette meg az ország felszabadulását. Holttestét buddhista szokás szerint elégették. Erőszakmentességet hirdetett egy erőszakos században − írják róla a Nim-üi cshim-muk angol fordításának utószavában (HAN 1980: 217). Bár költészetét az európai ihletésű modern koreai poézis egyik úttörőjének tartják, alapos ismerői
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mégis az ázsiai gondolkodásmód egyik hajtásának, a buddhizmusnak verseire gyakorolt hatását emelik ki, s megállapítják szellemi rokonságát a nagy bengáli költővel, Rabindranath Tagoréval. A Nim-üi cshim-muk korszakos jelentőségű a koreai irodalom történetében: a modern koreai költészet első nagy hatású dokumentumának tarják. A kötet 88 szabadvers gyűjteménye. A címben előforduló nim főnév jelentése több rétegű a koreai költői nyelvben: jelenthet szerelmi partnert (Hvang Dzsini), szeretett uralkodót (Csong Cshol), édesanyát (Kim Szovol). Han Jong-un minden bizonnyal komplex jelentésű, de mindenképpen szimbólum-értékű nim-jének értelmezéséről hosszas vita folyt a koreai irodalmárok körében: az egyik vélemény szerint a nim egyrészt egy szeretett, de nem reális emberi lény, a szerelem ideája, másrészt a szeretet végső tágyát: a népét, Buddhát (ha úgy tetszik, Istent) vagy az igazságot szimbolizálja (SYM 1982: 250-251.). Minden nagy műnek többféle olvasata, értelmezése lehetséges, de a kortársak (és a japán cenzorok) számára a szeretett nim elsősorban a hazát, a gyarmati sorban sinylődő, hallgatásra kárhoztatott Koreát jelképezte. A kötet címadó verse vált leghíresebbé a dekódolható politikai üzenet miatt, ugyanis a benne szereplő "zöld hegyek" Korea költői neve, a juharfa pedig Japánt jelképezi (ez a vers egyelőre nincsen lefordítva magyarra). A kötet verseinek komplexitását fokozza, hogy a költő hol férfi, hol nő képében szólal meg, fejezi ki vágyódását az eltűnt, s ezért hallgatásba burkolózó nagy Ő iránt. Utam (
)
Utak hálózzák a világot, és mindegyik más. Sziklás út a hegyszegélyen. A víziút a sok hajóval. Az égi út a csillagokkal. A halász lábnyomát a parti ösvény őrzi. A gyógyfűért lehajló leány utat tapos. A görbe ember útja
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
púpos, göröngyös. Lélekben egyenesként a kard élén is sétálhatsz, nem zuhansz le. A nap-út alkonyatkor a horizont szélére tart. A harmat útja tavasszal tiszta virág-arcokon suhan. Világunk de sok utat ismer! De nékem csak kettő nyílik: Az Ő ölébe, meg a halál-völgyébe tartó. Mi lehet rettentőbb, mint a rossz úton tévelyegve a csókja nélkül élni? Ki szabta meg utamat? Csak Ő képes erre, a világon egyedül. De ha Ő ilyen hatalmas, miért a másik út, a halálos, a véges?
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Szerelmem oka (
)
Szeretlek. Tudom, miért. Mások csak rózsás arcom szeretik, Te nézed ősz hajamat is. Ez az egyik ok. Vágylak mindig. Tudom, miért. Mások csak mosolyomat szeretik, Te szereted sírásomat is. Ez lesz a másik ok. Várlak mindig. Tudom, miért. Mások csak egészségem szeretik, Te szereted halálomat is. Ez a végső ok. A vers eredeti szövege. Mint európai stílusú szabadversben, itt már soráthajlás (enjambement) is előfordul minden versszak második soránal a végén, ez a klaszikus koreai versben nem volt lehetséges (HAN 1991):
. , .
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
. , . . , . A holdat nézve (
)
A fényes holdat nézve vágyam meggyötör. Hálóruhámat nappali öltözékre váltva kimentem az udvarra, s mélán ültem a telihold alatt. Fokról fokra a hold arcoddá változott. Széles, erős orrod, s csinos bajuszod láttam a teliholdban. Múltkor is téged láttalak, mostan így van megint. A hold az arcoddá lett, így az én arcom is hold lett. Fogyó hold lett, tudod-e? Istenem... A hold az arcoddá lett, így
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
az én arcom is hold lett. Búcsú (
)
Elmegy, de nem azért, mintha ő akarná, s nem azért, mintha én akarnám, de elmegy. Piros szája, villogó foga, sűrű szemöldöke szárnyaló szépsége; hosszú haja hullása sötét tenger hullámzása, a dereka karcsú fűz ringása, bokája ékes szoborsága, járása! Egyre távolodik, lépés lépés után, hogy merre van, látszik-e vagy sem: nem tudom, de messze van nagyon. Minél távolabb van, annál közelebb ér szívemhez. Minél közelebb ér szívemhez, annál távolabb van. Mintha integetne kendőjével, ha jól látom, kendő az vagy felhődarab, talán sirály? Olvasómnak (
)
Nyájas olvasó, költőségem szégyellem egy kicsit. Ha verseim olvassátok, tudom, átérzitek fájdalmamat, s az a tiétek lesz. De azért rossz lenne, ha esetleg fiaitok, s még azok fiai is
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
az én lírámra fanyalodnának... Nem kell ilyen hosszú-hosszú dicsőség. Utódunk ne dörzsöljön orrához tavalyi, száraz krizantém-szirmokat életteli, tavaszi tobzódás közepette! Rohan az éjszaka felhője, rá, a holdfényes hegytetőre. Hajnali harangszónk kondul-e?
A mai koreai költők már nem írnak kínai nyelvű, hansi ( ) verseket, a két világháború között, a japán gyarmati időkben ez még előfordult. Han Jongun ( ) egyik közismert verse ilyen: négy soros, hét szótagos csüe csü ( csol-gu), rímképlete: aaxa. Korea történetében a japán gyarmati évek (1910-1945) igen szomorú epizódot jelentettek, s ezt a korszakot a koreai értelmiség java a nemzeti lét fenyegetéseként élte meg. Ennek a közérzetnek a lírai megjelenítése Han Jongun verse, amely az idegen elnyomást allegorikusan érzékelteti (Korea olyan, mint egy börtön). A vers zárlatát jelentő negyedik sor halvány reményt sugall: a hajnali harangszót váró fogoly bízik az ország boldogabb jövőjében.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Szol-já
Szá-szán-vi-ok-szol-jo-he Küm-hán-jo-cshol-mong-jo-hve Cshol-cháng-ju-ju-szve-bu-dük Já-mun-dzsong-szong-há-csho-re
Hó-éj
Négy-hegy-körülvesz(i)-börtön(t)-hó-mint-tenger Takaró-hideg-mint-vas-álom-mint-hamu Vas-ablak-mégis-van-bezár-nem-tud Éjjel-hall-harang-hang-milyen-hely(ről)-jön?
Havas éjszaka
Négy oldalról hegyek övezik a börtönt, a hó annyi, mint a tenger, A takaró hideg, mint a vas, az álom, mint a (kihűlő) hamu, Van, amit a vas(rács) sem tud kizárni (a cellából): Az éji harangszó vajon honnan jöhet?
A műfordítás 12 szótagos ütemhangsúlyos sorokban történt (az ütemhatár a sor közepén), a rímelés az eredetivel megegyezik.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Hólepte éj
Zárkám ablakából a hótengert látom, Takaróm fémhideg, hamuvá hűlt álmom, Valamit a vas, a rács se zár el tőlem: Az éji harangszót reménységgel várom.
Irodalom HAN JONGUN
(1991):
Nim-ui cshimmuk.
Mireszá:
Szöul
HAN YONG-WOON (1980). Meditations of the Lover. Yonsei University Press: Seoul. SYM MYUNG-HO (1982): The Making of Modern Korean Poetry: Foreign Influences and Native Creativity. Seoul.
