Egyiptom ie. 13. század
Ostrom
Dapur (Szíria) megtámadása Pajzsok, nyílak, ostromlétrák
blokád, hadieszközök felvonultatása, alagutak készítése, hadisiker, fertőző betegségek haditechmika Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában, a reneszánsz idején és az újkorban
Faltörő szerkezetek
falgyengítés
1
Rámpaépítés
(Massada: iu.79 rómaiak beveszik két hónapi ostrom után. 110 m magas rámpa…
római, görög kilövő szerkezetek Onager (katapult) : rómaiak egykarú, kötélfeszítéssel működő hajítószerkezete
Ballista: görögök által bevezetett. Kétkarú, kötélfeszítéssel működő szerkezet, a nyílpuska elvén működik
2
hátra húzandó horog
ballista A ballista nem egészen nyílpuska, mert a két megfeszítendő kar a római onager elvén működik
Középkori hadieszközök
Trebuchet (terbucket) gravitáción alapuló eszköz
Jeruzsálem ostroma Az első ilyen eszközöket Kínában készítették ie. 5. században. Európában a 12. században jelent meg a Rföldközi tenger környékén. 100-140 kg-os köveket tudott hajítani.
3
Kínai és koreai csapatok támadják a japánokat Ulsan váránál a 16. században
Puskapor, ágyúk korszaka
1453: két hónap ostrom, ágyúkkal történő előkészítés után a törökök elfoglalják a Bizánci Császárság fővárosát Konstantinápolyt
Első ágyúk: Kína 13.század Általánossá válás: 16. század
Előny: • gyakori tüzelési képesség • egyenes irányban lő nagy erővel, falat is széttör! • a 15. században Konstantinápoly bevehetetlennek hitt falait mindössze 62 ágyúval öt hét alatt bevették a „pogány törökök”, de nem tűnnek el rögtön a régi eszközök...
4
ravelin
Tenaille (ollóalak)
Új támadó taktika Rituálé: • a támadók körbeveszik a várost • megadásra történő felszólítás (senki sem akar hosszú ostromot!) • ha ez nem sikeres, akkor ideiglenes erődítések kiépítése annak érdekében, hogy megakadályozzák a kitörési kisérleteket, vagy a felmentők bejutását • védelmi rendszerekkel párhuzamosan lövészároksor kiépítése a védelmi tűzerő hatótávolságán kívül • cikk-cakk vonalú lövészárok ásása a falak irányában • újabb párhuzamos lövészárokvonal kiépítése ágyúállásokkal minden lépés után újra-újra felszólítás a megadásra • közelkerülés után első támadósor kiküldése (többségük meghal, de „megdicsőülés lehetősége) az ágyúk által ütött résen be kell jutni!! • „ágyútöltelék” kifejezés megjelenése (jelentőségét veszti a 20. században a a légierő megjelenésével) •
DE! SOKSZOR A LEGKITARTÓBB GYŐZ ! (bármelyik oldalon elfogyhat az élelmiszer, kitörhet a tífusz…)
Angliai ravelin
Vauban márki (17. század vége) Támadás megtervezése (20. századig érvényben marad!) Árokvonalak két irányban néző ágyukkal (védők és felmentők…) védelmi rendszer kiépítése a teljes támadó hadsereg körül 2300m-re a céltól • 600 m-re a célponttól nehézágyúk telepítése • Ezt követően egy céltól 250m-re lévő vonal kiépítése kisebb ágyúk számára • majd vonal kiépítése 30-60m-re a falaktól, innen alagutak ásása, réseken betörő csapatok indítása • Az ágyúvonalak között a „belövés” nehezítése érdekében cikk-cakk összekötő árkok
5
elfoglalandó erőd
harmadik párhuzamos árok
második párhuzamos árok
első párhuzamos árok
▲▲
▲ ▲
Az árokásás során több munkás dolgozik egymás mögött, zömmel éjszaka
Két bástya és a köztük lévő félholdmű célbavétele a harmadik vonalnál
cél
első párhuzamos vonal
6
Ravelin, vagy külső „félhold földmű”
bástya
Hüningen
1667 és 1707 között Vauban kb. 300 város védelmi rendszerét korszerüsítette valamint 37 új erődöt és katonai kikötőt tervezett
Rocroi, Brest, Rochefort, Dunkerqui, Freiburg im Breisgau stb.
kiskapu
1. belépőpont 3. Ferdén lövő ágyúk 2. kiszögellés 4. Kitörési pontok
Ravelin (ravlen):célja az elöl fekvő térszinnek pásztázása, a támadónak keresztűzbe vétele, a főközlekedés és oldalazó művek fedezése
7
Az első tengeri hatalom Kulcspozíció a Nyugat és a Kelet között (Alpok hágói-Bizánc)
A laguna Laguna viva Laguna morte
8
Unikális pozíció: szigetvilág iu.5.század 811: első dózse tervei a szigetek „nagyobbításra”
A terjeszkedő Velence
tengeri hatalmak (1284 Genova)
„100 éves háború” után (1381 Velence)
.
.
11. század: Velence köztársaság kb. 1000: Velence kiterjeszti hatalmát az isztriai partokra és Dalmáciára
(1137 Pisa)
9
Velence és Genova hatalmi poziciója Közös cél: latin befolyás növelése, bizánci birodalom felosztása feudális keresztes államokra, Velence támaszpontokat keres a görög szigetvilágban • • • •
keresztes hadjáratok idején vállalkozások fokozódó pénzszükséglet (bank, hitelügyletek) bizánci és arab kereskedelmi tapasztalatok Bizánc hanyatlása
1204
A terjeszkedő Genova 1261 Kaffa, Tana (térnyerés Levantéban, a Fekete tengernél) 1284-1326 Pisa legyőzése Korzika Elba Szardinia 1381 vereség Velencével szemben
1100–1250: Velence megnöveli háttérterületét, és elfoglalja a Balkánt és KisÁzsiát. 1206 Korfu 1207 Náxosz 1209 Kefalinia 1211 Euboea 1212 Kréta
A terjeszkedő Velence és Genova LEVANTEI KERESKEDELEM! Keleti árúcikkek: Selyem, brokát, damaszt, gyapot, teveszőr, porcelán, festőanyag, fűszer, illatszer, gyögy, drágakő
Genova legyőzése után Milánóval versengve kiépül a „Terra Ferma” a 14/15. században
10
Selyemút (arabok által ellenőrzött karavánutak)
fűszerút
Candia erőd (Kréta) 1520
Török támadások ellen épült
Arzenál (hajójavítás)
.
Candia
11
Nafplion Görögország, velencei erőd (Palamidi vár 17. század)
Kréta
12
A nemesi köztársaság irányítása A 13. századtól a NAGYTANÁCS gyakorolta a legfőbb hatalmat. A nagytanács eljárt a vitás kérdésekben, törvényeket szavazott meg, büntetéseket szabott ki, valamint kegyelmi jogkört gyakorolt. A nagytanács létszáma 300-400 főt tett ki, s tagjai között minden olyan polgár megtalálható volt, aki valamit számított Velencében. A nagytanács óriási taglétszáma miatt nehezen kezelhető testület volt, így a fontosabb kormányzati kérdések megvitatását és a döntéshozatalt különböző bizottságokra bízták.
Osztályviszonyok Nagytanács: születése jogán tagja minden 25 éven felüli nobile férfi – Aranykönyv: A Frari kolostorban helyezték el a 600 évre rögzített nobilék jegyzékét. Kivételt csak a chioggiai csata után tettek, 30 polgárcsaládot, mely vagyonát áldozta a város megmentéséért, felvették a jegyzékbe. Polgárság: politikai joga nincs, de megbecsült része a társadalomnak. Értelmiségek, jogászok, jegyzők, orvosok. Nép:
kézművesek, munkások, alkalmazottak. Fizetett szabadság, nyugdíj, társadalombiztosítás. Nincs céhrendszer. Kedvező helyzet, az adók alacsonyak, jó a közbiztonság. Petrarca: „A nemes Velence a szabadság, igazság és béke egyetlen otthon a földön, a jószándékú ember egyetlen menedéke, az egyetlen kikötő, ahol az ember zsarnoktól ment, nyugodt életre lel.”
A nagytanács feladat lett a dózseválasztás és a velencei kormányzat tagjainak megválasztása. Az egyéni befolyás elkerülése érdekében „keresztválasztásos” szisztémát vezettek be
13
A nemesi köztársaság irányítása Tízek Tanácsa (1310-1797) •
Egy dózse elleni merénylet miatt eredetileg csak 2 hónapra szervezték, de 1334-ben már állandósított vezető szerepet játszott. A Nagy Tanács tagjaiból választották, max 17 fővel, beleértve a dózsét. A választás nem volt hosszabbítható, és egy családból nem választhattak két tagot.
•
1539-ben tagjaiból választották ki a az állami inkvizitorokat, e három embernek a tanáccsal azonos jogállása volt.
•
1468-ban a Nagy Tanács megpróbálta visszaszorítani a Tizek Tanácsának jogállását csak a sürgős ügyekre, de ezt a gyakorlatban soha sem tudták már érvényesíteni.
Tízek Tanácsa
Velence-bankrendszer A keresztesháborúk idején alakult ki a pénzkölcsönzők osztálya. A középkorban az olasz városállamokban alakult ki a mai modern bankrendszer alapjai. Elsősorban a lombard városok jelentek meg külföldön mint pénzkölcsönzők. Velence: a bankok kölcsönöznek pénzt az államnak. Kisemberek is kölcsönöznek pénzt, egyfajta korai tőzsde működik a városban BŐVEN VAN HITEL! A velencei bankrendszer jellegzetessége a zsíróforgalom fejlettsége (bankok közötti elszámolások fejlettsége) volt. Velencei Bank (1171): Velencének a Genova elleni háborúk miatt pénzre van szüksége, az állam erőltette, hogy a gazdagok és a kereskedőcégek járuljanak hozzá a kiadásokhoz évi visszatérítés és bizonyos kamat ellenében. A bank használt pénzigérvényeket, váltókat, mert a kereskedőutak nem voltak biztonságosak készpénzesek számára.
14
Hajóépítés (Arzenál) 1100Faanyag Treviso tartományból, Isztriából, Dalmáciából
Az 1460-ban épített Porta Magna (klasszicizmus)
1400-ra az Arzenál volt a világ legnagyobb kiterjedésű ipari komplexuma, kezdetben 3000, majd 15.000 munkással és a termelési kapacitás az 1500-as években elérte a 6 gálya/hót. Jó menedzsment, a farönkök beszállításától a moduláris elemek elkészítéséig.
14. századi gálya
15
Összefogás a törökök ellen (Szent Liga) a törökök visszaszorítására (1571)
Kréta
17. századi ágyúval felszerelt velencei hadihajó (ebből viszonylag kevés épült)
Oszmán birodalom
Az utolsó jelentős tengeri gálya-csata színtere
Korinthoszi öböl
a spanyol birodalom hatalmi féltése, Velence terjeszkedése, a pápai segítség Velence érdekeinek védelmére és velük szemben a mindent meghódítani akaró török birodalom
16
Hadirend (csatasor) Lepantónál
(két ellenfél ágyúlövéssel üdvözli egymást!)
Vezérgályák, előttük 4 velencei galeász 29.000 fő kézipuskával Egyiptomi basa
Ulukh Ali kalózvezér
Velence (Doria vezényel) 106 gálya spanyolok 76 gálya pápa 12 gálya johannita rend 6 gálya Savoya 3 gálya
Törököknél főleg nyílak, a hajók teljes erővel egymásnak mennek, egyiptom basa hajójának elsüllyesztése, 4 órás csata, 80 török hajó elsüllyed, 25.000 török és 8000 keresztény meghal. Török tengeri hegemónia megszűnik, de marad a szárazföldi!
Tomaso Mocenigo dózse végrendelete (15. század) • • • • • • • • •
Kereskedelmi tőke 10 millió dukát Állami bevétel évi 1 millió dukát, több, mint bármelyik európai hatalomnak 44 bank, 77 aranyműhely, 78 selyemlerakat, 16.000 szövőmunkás. Gyapotforgalomból évi 400.000 dukát jövedelem A házak értéke 7 millió dukát 1000 lakosnak évente több, mint 4000 dukát jövedelme van 3300 hajó szolgálja a kereskedelmet 30.000 matrózzal 45 nehézgálya őrködik 11.000 tengerésszel Arzenál 20.000 munkást foglalkoztat
Lepantoi csata 1571 „Szent szövetség” az ottománok ellen (pápa, Velence, Spanyolország, Genova. 206 galley, 6 ágyúval felszerelt galley
17
