ORSZÁGOS HIRLAP Elöfizetési
Arak:
.
Egész évre 14 frt.,
MIKSZÁTH
Egyas szAm ára helyben 4 kr„ vidéken 6 kr.
II. év.
Föszerkesztö:t
KÁLMÁN
S z a r k a a z t ö t é g e a kiadóhivatal:
VIlI. kerület, József-körút 6 5 . szám Megjelenik mindennap, hétfön e a ünnepnap után is.
Budapest, 1898, csütörtök, január 27-én.
Gróf Tisza Lajos. A legmagyarabb föur lehelte ki ma nemes lelkét, megtérvén öseihez, akiknek diszére vált, itt hagyá elszomorodott családját és az élö nemzetet, melynek küzdelmeiben, munkájában elöl járt. Sok nagyobb, hiresebb embert vesztettünk már — mert hát amit ez a föld becseset ad, visszaszedi. A föld is csak egy nagy adószedö. Vesztettünk alakokat, akiknek fönséges árnyéka századokat fog átlépegetni — vezéreket, szónokokat, irókat, költöket, de férfiut különbet még nem vesztettünk, mert különb nem is lehet. Egész élete a kötelességérzet és a munka epopéája. Bátran odaülhetett volna mint gavallér Arthur király kerekasztalához, a nemes Lancelot lovag helyet szoritott volna neki és bátran versenyezhetett volna a kgdolgosabb munkással, mert ö még szorgalmasabb, még tettvágyóbb volt annál. Mig élt, nem szerette a szóvirágokat . . . csak az igazat szerette. Hát félre a szóvirágokkal az ö ravatalánál. Van elég tett, mely csoda, hogy belefér abba a nem bö pereibe, a meddig élete tartott. Ez az élet annyira hozzá van tapadva a közügyekhez, hogy voltaképen ha az ö életét rajzoljuk, a legujabb kor története is benne van. A hires Gunár csikó, melyet arra neveltek a geszti fiatal urak, hogy Lajos azt nyergeltesse fel, azon induljon el, ha valami „üzenet” talál jönni a Türr Pista puskái mellé — a hires Gunár csikó megnött ugyan lóvá, de a dolgok csodálatos fordulatánál fogva csak arra kellett, hogy a koroná-
A szegedi gróf jellemzése.* I r t a : Mikszáth Kálmán.
Egy nagy angol iró azzal jellemzi a konzervativizmust, hogy odaállitja az ö konzervatlr alakját a világ teremtéséhez, amint az fölkiált : „Vigyázz, uram isten, mert mingyárt összerontod a chaoszt!” Ez bátorit engem arra s merészségre, hogy elgondoljam magamban, ha gróf Tisza Lajos, aki most a király személye körüli miniszter lett, az isten oldala melletti miniszter lett volna a világ teremtésekor, sok minden dolog másképen nézne ki ma. A hegyek például nem lennének olyan kopárok. (A Gellérten bizonyosan hatalmas fenyök diszlenének.) A cserebogár háta talán nem lenne sárga, mint a havanna-dohány s talán kék lenne vagy aranyszinbe játszó; a izarvasnak nem volnának agancsai (mert az fölösleges), a zerge nem ugrana oly merészeket (mert az veszélyes), a hiéna nem kaparná ki sirjaikból a halottakat (mert az illetlen). És mit tudom én, még mi minden volna? De annyi bizonyos, hogy a világ ugy állna, E czikk 1892-ben azon a napon iródott, mikor a Wekerle-kabinet kineveztetett ; — most érdekesnek tartjuk közölni.
27. szám.
záson ficzánkoljon fiatal gazdája alatt. Ez Még betegen is odavánszorgott és igazvolt az elsö akkord, mely lelkében meg- gatta a munkásokat. Orvosságos üvegei rezdült. A haza boldogsága akármilyen közt otthon mintákat rajzolgatott, egy-egy uton — kurucz motivum . . . . De a czirádán napokig töprengve. Néha összeGunárt okosabb czélra rendelte a gond- gyüjtötte a szakembereket a betegágyáviselés — s innentul a hazaszeretet és hoz és kitünö izlésével tanácsokat, utba* a király iránti hódolat egybekapcsolva táp- igazitásokat adott nekik. De az ö élete oly gazdag érdemeklálták lelkét, sarkantyuzták tevékenységét. ben, eseményekben, hogy azokat nagyMindig elöl találjuk a közügyek terén. jában se lehet elmondani, csak legfeljebb Mint bihari föispán kezdte, 1865-ben képérinteni. És még fényes karrierjénél, meviselö lett s azóta folyton tagja a Háznak. lyet e világi pályán kortársainak tiszteleEzt az állását becsülte a legtöbbre s mint a tétöl, nemzetének elismerésétöl és a kikirály személye körüli miniszter, amivé rálynak kegyeitöl besugározva megfutott 1892-ben lett, sem akart attól megválni. is csodálatosabb az ö utolsó négy eszMint képviselö a Deák-párt zászlaja tendeje, melyet a halállal vivott. A alatt jött be s egész életén át a Deák férfi, aki meg nem adja magát. A eszméinek hódolt. Szilárd volt és meg gyilkos betegség, a vesebaj, már évek nem változható. Ez volt jellemének alapvonása. Már 1871-ben közlekedésügyi elött olyan vehemensen támadta meg, miniszterré nevezte ki a király az Andrássy- hogy csak hetei lehettek. Az orvos kabinetben, amikor kénytelen volt szem- is mintegy lemondott róla — miben állni a népszerüség szárnyain emel- dön megengedte, hogy patikán kivüli szereket vehessen be — de gróf Tisza Lajos kedö Kálmán bátyjával. nem hagyta magát.Ömég dolgozni akart A fúzió után a hosszu Tisza-regime és folyton dolgozott. Azt mondta: ö még alatt nem vállalt hatalmi pozicziót — de nem megy és nem mént . . . Küzdött, dolgoznia okvetlenül kellett, benne volt a birkózott a rettenetes betegséggel, valami lelkében — hát összeszedte mindazokat csodálatos fatalizmussal és mégis erélyes a nehéz feladatokat az államéletben, az ellenállással, hogy szinte már gyözedelegyháznál, amelyekért senki semtörima- meskedni látszott — midön ma eltört gát, mert nem jár velök fizetés. > elszállt nemes lelkének utolsó iehellete. Legendaszerü az a tevékenység és Elgyötört testét beteszik ösei mellé buzgalom, amit ezekben kifejtett. az anyaföldbe; melyet nálánál senki se Ekkor történt a szegedi veszedelem szeretett melegebben. Bizonyosan az is s mint királyi biztos ekkor csinálta meg puha lesz ö hozzá. S mi, akik ösmerChef-oeuvre-jét: Szeged város fölépitését. tük, láttuk öt mindig emelt fövel, mindig Ez volt életének legszebb, legnagyobb a legnemesebb uton, mindig, hasznos müve, ezt szerette, ezt beczézgette, ezen munka mellett, örizzük meg emlékét és csüngött. „Várat épitettem a magyarság- állitsuk oda mintául az utódok elé, hogy nak" — mondá. milyen legyen egy magyar föur. Legutolsó nagy müve az országháza. ahogy most; csakhogy némi j a v i t á s o k - szág egyik leghasznosabb embere. Égy föur, k a l . A nagy alapvonalakhoz hozzányulni aki egész reggeltöl estig dolgozik, nem magáfélénk keze van, de a részletekén örökké nak, hanem az országnak. Más mágnás képemódositani, szépiteni szenvedélye. Az az ket, érmeket vagy érdémjeleket gyüjt, gróf államférfiu, aki, mikor Szeged városát épiti Tisza összegyüjtött magának egy csomó hivatalt nagy arányokban, egyszersmind ráér Sziráky Elnököl a delegáczióban, az erdész-egyletben,| késcsináló-mester hires halbicskáinak egy csi- valamely szoborbizottságban, épiti az uj országnosabb formáját is megrajzolni, elevenen áll e házat s ki gyözné elöszámlálni, mi mindent vonásával elöttünk. Nem a Tisza folyam tük- csinál egy nap alatt. rében magukat öntetszelegve nézö paloták jelA laikus fölkiáltana erre: Mennyi hivatali lemzik gróf Tisza Lajost, hanem künn a város- mekkora jövedelemi Dehogy! Ezek mind végeken azok a picziny alházak, melyek az ö ingyen-hivatalok. Vagy ugy. A "dicsöségért térve szerint készültek s melyekben megörizte teszi ? Dehogy I Tisza Lajosnak nem kell a szegedi épitkezés magyaros, népies ösmoti- a dicsöség, — ami abból az övé, azt is vumait. Tisza Lajos bizonyos fokig konzervativ; átadja a munkatársainak s ami a munkából az mindent megtartani, amit lehet; de bizonyos övék, azt apródonkint elszedegeti tölük. fokig reformer, mindent átjavitani — még azt Hiszen természetesen mindig van valami is, amit nem lehet. • képmutatás az államférfiak agyonmagasztalt teMagyarországon, ahol mindég a nagy vo- vékenységében ; a mama a munka, a leánya nalakról foly a szó, ahol örökké még a beren- a népszerüség. És sokan azért udvaroldezkedés stádiumán vagyunk, hogy milyen uj nak a mamának," hogy a leányt birhassák. butorokat tegyünk a régiek helyére, de a meg- Ócska methódus, mégis beválik többnyire. De levökröl senki se törli le a pórt, igazi sze- gróf Tisza egy exczentrikus kivétel, ö komolyan rencse ilyen államférfi, mint gróf Tisza Lajos, a mamába szerelmes. A népszerüség szinte aki a politikai háztartás napi szükségleteit gon- ellenszenves neki, ha néha-napján találkozik dozza; bár több volna ilyen. vele, összerezzen. A felköszöntö, melyet SzéEllenfelei is beismerik róla, hogy az or- chenyi István serlegével kezében mondott né-
2.oldal—Budapest,1898.
POLITIKAI HIREK.
A képviselőháznak délelőtt tiz órakor
ülése van.
Minisztertanács. Ma délután minisztertanácskozás volt a miniszterelnöki palotában. A konferenczia hat órakor kezdődött és azon jelen voltak báró Bánffy Dezsö miniszterelnökön kivül : Perczel Dezső, Wlassics Gyula, báró Dániel Emö, Lukács László és Erdély Sándor miniszterek. A tanácskozás tárgya volt, a kiszivárgott hirek szerint, a báró Jósika, Samu lemondásával megüresedett miniszteri tárcza betöltése és az osztrák miniszterekkel folytatott tanácskozások eredményének a bejelentése. A legközelebbi minisztertanácskozás szombaton lesz. Pártértakezletek. A függetlenségi és 48-as párt ma délután Thaly Kálmán elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen jelen vollak : Győry Elek, Tóth János, Kubik Béla, Pichler Győző, Meszlény Lajos, Leszkay Gyula, Illyés Bálint, Antal Pál, Lakatos Miklós, gróf Benyovszky Sándor, Marjay Péter, Oláh József, Putnoky Mór, Beniczky Árpád, Kállay Lipót és Endrey Gyula. Az értekezlet a költségvetés részletes tárgyalásába bocsátkozott és a belügyi tárczát Thaly Kálmán, a kisebb tárczákat pedig gróf Benyovszky Sándor ismertette. A párt elhatározta, hogy hivatalos felszólalások nem lesznek, hanem csak az önként jelentkezők beszélnek a képviselőházban és a saját nézetüket fejtik ki. A néppárt ma ests Molnár János elnöklete alatt szintén tartott értekezletet, amelyen a költségvetést tárgyalták. Gróf Zichy János a pénzügyi budgetet ismertette és folytatólagosan fogják tárgyalni a többi tárcza költségvetését is. A részletes vitában a párt részéröl többen vesznek részt. .
ORSZÁGOS HIRLAP
Csütörtök, Január 27. ő
helyt áthaladt az üvegajtón, egyszerre megné-
küldöttség ennek következtében, állitólag, azt határozta, hogy a sokat emlegetett memorandum követeléseit egy német nemzeti részről egybehívandó gyülésen fogja elmagyarázgatni. A képviselőház bizottságai. Legközelebb a képviselőháznak több bizottsága tart ülést Az igazságügyi bizottság holnap, csütörtökön, tárgyalja a kisajátításról szóló törvényjavaslatot, a vízügyi bizottság pedig a földmivelési miniszter által a Közép-Duna egységes szabályozásáról s egyéb szabályozási munkákról szóló javaslatot tárgyalja. Pénteken a mentelmi bizottság a Miklós Ödön, Molnár Károly, Óváry Ferencz, Nagy Sándor, Sima Ferencz és-Veszter Imre képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó bírósági megkereséseket tárgyalja, mig a kérvényi bizottság a házhoz ujabban érkezett feliratokkal és kérvényekkel foglalkozik. Szombaton pedig a közoktatási bizottság a közoktatásügy állapotára vonatkozó miniszteri jelentést tárgyalja.
üvegajtó átvette annak a bizonyos alagútnak a szerepét", amelynek tulsó végén még az aszszonyok is megnémulva jutottak ki. No, de az üvegajtónak van lelke.' Nem mindenkinek veszi el a hangját. Páder Rezső főtisztelendő ur már beszél is. Azt mondja épen, hogy a költségvetés bírálatához mindenkinek megvan a maga egyéni nézete. De a főtisztelendő ur sokáig beszél és épen a bevezetésül előre küldött mottót Czáfolja meg. Mert mindenkit meggyőz, hogy neki a költségvetés bírálatához nincs egyéni nézete. Csak azon rágódik, amit a sok Zichy, Rakovszky, Mócsy és Buzáth már ismételten elmondott. Tán azért is üdvözli a főtisztelendő ur beszédét olyan melegen a sok Zichy, Rakovszky, Mócsy és Buzáth, mert a jó ismerőst illik melegen üdvözölni.
nek ma adták tudtára hivatalosan,
hogy
felségénél nem nyerhetnek kihallgatást* A mul. Az ember szinte azt hinné, hogy az
A szász asszonyok diadalutja. Hihetetlenül hangzik, de ugy van, hogy a szász aszszonyok, akik tudvalevőleg a királyhoz akartak menni kihallgatásra és e tervükkel kudarezot vallottak, haza, Brassóba, diadallal érkeznek. Mi az ő nagy diadaluk, bajos megmondani, de azért Brassóban, a szászok között — mint tudósitónk táviratozza — nagy mozgalom indult meg, hogy a királyhoz ment hölgyküldöttséget hazaérkeztekor a vasuti állomáson nagy tüntetésekkel fogadják, a városba kisérjék és tiszteletére fényes bankettet rendezzenek. A brassói mérsékelt szász lap nem helyesli a nök eljárását. — E hírrel egyidejüleg azt jelentik Bécsbőt, hogy a szász asszonyok küldöttségé-
Szerencsére az emlitett urak összegyűjtött nézeteit is ledarálhatni rövid harmincz percz — A képviselőház ülése. — alatt s igy nemsokára szóhoz jutott valaki, Megkérdik Boda Vilmost a folyosón: akinek nem kell a szomszédba mennie egyéni — Hát mire is jó az a passzivitás ? nézetekért. Boda Vilmos vonogatja a vállát és kerülA jegyző szólitotta: geti a választ. Többet is felel, kevesebbet is, — Lánczy Leó! mint amennyit kérdeztek tőle. Hogy az apaszszivitás csak az általános vitára szól, de a És mélységes csöndben kezdett figyelni részletekre nem, mert abba már a párt nem valamennyi mező. Pedig tudta mindenki, hogy akart belemenni, hogy haza se beszélhessen. amolyan szakbeszédet fog hallani, aminek nincs Az ország még csak megbocsájtja a passzivi- valami nagy keletje a tisztelt Házban. De éppen tást, de a kerület nem. Azután meg nem is az a titka az igazi tudásnak, hogy meg tudja valami nagy dolog az a passzivitás! Nem akar fogni a laikus figyelmét is, mert affektáczió az egyéb lenni, épen csak egy kis demonstrá- nélkül, az egyszerüség megnyerő köntösében czió._ Mintha például fáklyásmenetet - rendez- áll eléje. Lánczy Leóról pedig kell-e még mondani, hogy igazi tudással áll ki a parlamenti nek… És igaz is. Csak az a furcsa, amikor va- sorompóba ? Egy szimpla polemia formájában, laki ugy rendezi a fáklyásmenetet, hbgy a fák- amely a Horánszky sötét jóslatait rontotta le, lyát az égő végénél fogja. Magát égeti meg glédába állította mindazokat a derék szavele, mint , most a demonstráló szélsőbal. mokat és jelenségeket, amelyek a legnagyobb Mindegy. A szélsőbal egyelőre állja a passzi- összhangzással - igazoljak, hogy a magyar vitást és. hallgat. Csudálatosképen hallgatni állani pénzügyei megérdemlik : azt a bizalmat sokkal nagyobb számban vetődnek a tisztelt és hitelt melyet mind a mai napig is élvezHázba, mint régente, amikor beszélni akartak. tek. Nem keresett Lánczy színeket (hadd pepeA folyosó megtelik a sok mesebeli figurával, cseljenek velök a szegényebbek !), ő csak nagy aki a folyosón még nagyon beszédes, de mi- vonásokkal rajzolt s a kép mégis teljes, mégis
hány év előtt, messzebb körben is átmelegité a sziveket, a sajtó áradozott s barátai üdvöíölték másnap a Házban: — Egyszerre népszerü lettél ! A gróf megijedt. — Valami bolondot mondtam? S türelmetlenül küldött egy ujságért, hogy még egyszer átnézze a beszédét. De ez az idegessége a népszerüséggel szemben sem maga a népszerüség miatt van, inert — hogy megmaradjunk a fentebbi képnél, — valóban szép leány az rozmaring-virágos fejével; ezt hihetőleg Tisza Lajos is elismeri, hanem az udvarlói nagyon v e g y e s t á r s a s á g s ezek közt nem érezné magát elég jól. Ám nem is népszerü Tisza Lajos. Aminek megvan a magyarázata. A magyar közvélemény még fiatal (mondhatnám, még zöld) ahhoz, hogy k r i t i k a i s z e m m e l válaszsza meg kedvenczeit; szemét megbüvölik a kápráztató sikerek, mert nem vak; fülét megbüvölik a maszlagos hízelgő szavak, mert nem siket (pedig nem ártana néha egy kis nehézhallás). A másik ok maga a gróf, akiről azt lehetne mondani, hogy a két tündér, aki bölcsőjénél állott, épen megforditva bánt el vele. A jó tulajdonok tündére igy szólt : — Neked adom a legritkább tulajdonokat, amik elsö pillanatra nem látszanak, de annál becsesebbek: a karaktert, a szigort, a jó szivet,
a munkavágyat, a kötelességérzetet, az éles judiciumot, a nemes gondolkozást. Akarom, hogy szeresd az emberiséget és az téged viszont. .•••••. Amire azt mondhatta a rossz tulajdonságok tündére gunyosan : — Nos, én e jó tulajdonságok gyümölcsének élvezésében megakasztalak, miután őket már el nem vehetem. Nem adok neked sok hibát, csak egyetlen egyet s az se valami nagy hiba, söt adok melléje még egy jó tulajdonságot, megtetézve erényeidet. Adom a nyíltságot, ezt a testvérem kifelejtette s adok hozzá kevély, hideg modort. S talán igy lett, liogy Tisza Lajos nem lehet nagyon népszerü. Előkelő alakján merev hidegség ömlik el, élénk fekete szemeiből szurós kevélység sugároz. Hangjában, melyből magyar zamat cseng, mégis yan valami eltávolító. A hangulat, mely e mindig szépen öltözött gavallér lényéből kisugárzik, nyomasztó ünnepélyes, söt fojtó. A hatvan év felé járó főur egyébként férfias szép jelenség, sőt gracziózus. Mozdulatai kellemesek, amint lép, amint a keztyüit huzza fel s le, amint fáradtan döl le képviselőházi székében (mely közvetlenül a Deák Ferencz kivágotthelyénél van) egy-egy hosszu beszéd alatt, amint gunyosan mosolyog, ásit vagy figyel, ha helyeslőleg int fejével, vagy tagadólag rázza azt, az mind egyéni és összhangza-
A vita vége.
tos. Arcza annyira beszédes, mintha minden ideg zongora- billentyü volna rajta; a karzati látogató az ő arczáról nézheti le a beszédeket. Nem népszerü és ez alig említésre méltó körülmény másoknál, de nála szinte nehéz belenyugodni. Mert bizonyos tragikum van abban, hogy egy ember, aki meleg szivvel karolja át az emberek összeségét, egyenkint azokból keveseket szeressen. S hogy az emberek is, akik mikor egyenkint vannak, nem szeretik, együttesen mégis ő hozzá fordulnak bizalmukkal Ha valahol baj van, vagy nagyszabásu munka, rögtön mindenkinek gróf Tisza jól eszébe. Szegedet rekonstruálni öt küldi a király; az országházat fölépíteni őt bizza meg az ország; mikor jó képviselőházi elnök kell, ki lehetne az más, mint Tisza Lajos; mikor nehány hét elött beállt a kolera-veszély s a város tétlenül nézte elharapódzását, a megijedt közvélemény hangosan, türelmetlenül követelte, hogy gróf Tisza küldessék ki királyi biztosnak Komoly munkára való ember. — Jó, léha világban ügyet se vet rá a közvélemény. És szinte jó, hogy nincs a közönség tenyerén, mert ez a tenyér tulságosan forró, mint nyáron az aszfalt s oly gyorsan koptatja az embereket, mint ez a talpakat. De ha nincs a közvélemény tenyerén, mindig kézügyben van. Azon időktől kezdve, mikor ő is ott lova-
Csütörtök, január 27. szemléltető volt. Minden vonás a helyén, azzal a biztonsággal odavetve, amely a mesternek semmi, a kontárnak pedig egyszerüen érthetetlen. És a nagy vonások daczára nem hiányzott a képből a nagy perspektíva, — elláthatott az ember egészen a távoli kiegyezés s a még távolabbi Szocziálizmus csatateréig. . . . Még Mócsy is figyelt. Sima Ferencz (az egyetlen szélbali, aki nem passzív) jegyzett is. Az öreg Madarász József pedig csak azt várta be, mig a nagy szabadelvü tábor kedvére megéljenezte a szónokot, aztán ő is lassan átballagott Lánczy Leóhoz : — Mint legöregebb képviselő mondom, értesz az országlászathoz… Lánczy Leó mosolyogva köszönte meg az öreg ur saját külön magyarságával mondott bókot, aztán beállott abba a nagy népvándorlásba, amely a folyosóra indult. Mert odabenn Sima Ferencz kezdett beszélni. Ilyenkor pedig jó a folyosóra menekülni, ahol mindig akad valami érdekes, amit a Sima beszédeinek sivatagában nem igen lehet találni. A folyosó pedig ma a Kubinyi György
almaboráról beszélt.
Miről nevezetes ez az almabor? Hát elöször is arról, hogy mihelyt a palaczkját felnyitják, a bor azonnal megfeketedik. (Épen mint egyik-másik néppárti, aki egészen világi gondolkodásu, de mindjárt megfeketedik, ha a vallásról kerül szó.) Azután meg arról is nevezetes ez az almabor, mert kiderítette, hogy mi fáj legjobban Kubinyi Györgynek. Talán a felvidék nyomora? Nem. Talán a Kubinyi Géza féktelen temperamentuma ? Az sem. Kubinyi Györgynek az fáj, hogy nem — zsidó. Ez pedig igy sült ki. Mezei Mór reklamálta tőle a hires almabort és pezsgőt igért melléje, ha Kubinyi György vacsorát ad almaborral. Kubinyi azonban nem állott kötélnek. — Hát olyan nagy dolog az a vacsora? faggatták. — No nem . . . a vacsora nem . . . De takarékosnak kell lenni. Hiszen ha én csak öt esztendeig zsidó lehettem volna! golt 1867-ben hires Gunár lován (mely azonban e g é s z e n m á s r a volt nevelve) a koronázási menetben, mindig a közügyet szolgálja. Mint bihari főispán, majd mint a Deák-párt tagja, szemben a balközépi Tisza Kálmánnal. Később aztán, mint közlekedésügyi miniszter, a Tisza-regime alatt pedig s azontul egész mai napig, mint a párt egyik korifeusa, aki a maga fölényét, természetes sulyát nem vesztette el akkor sem, midőn teljesen lejárták magukat a tekintélyek s még azon időben is, mikor már a pártban alig volt fényes más, mint a Demkó Pál óraláncza, Tisza Lajos szavát, tanácsát mély tisztelet illette. Tárgyilagossága, tiszta látása sokszor volt vezető fény. Mint a Petőfí rónája, csak a jó ismerősei előtt veti le fátyolát gróf Tisza is . . . Azon kevesek elött, akikkel rokonszenvez. Ah, hiszen ez egy egészen másik Tisza Lajos! Vidám, közlékeny, szeretetreméltó. A hidegség fölolvad s jótékony meleg árad ki kedélyéből. A szemek nem néznek többé gunyosan. Hiszen az nem guny, hanem csak egy kis szikra. Szellemének, tudásának gazdag tárháza megnyílik. A kedves maliczia, játszi kötekedés csillogó nyilaival ugy tud bánni, mint egy XIV. Lajoskorabeli marquis. S mennyi finomság a formában. S minő gyöngédség a tárgy kezelésében, ha valakit kikezd. Mintha királyi udvarnál nőtt volna.
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 3 . oldal
— Micsoda ? — Zsidó! — És elandalodva tette hozzá Kubinyi, a Gyurka: — Hogy én nyuzhattam volna, meg azokat, akik engem nyuztak meg . . . . . . Mig a folyosó azt az almabort élvezte, amelylyel Kubinyi annyira fukarkodik, addig a tanácsteremben tiz szál ember Sima beszédéből nyelte a százaz kortyokat. De Sima után egy kis üröm következett. Mert Polónyi Géza emelkedett fel. De nem beszédre (hová lett volna akkor az öröm ?) csak nyilatkozatra. Tudniillik: ő is ugy nyilatkozott, hogy az alkotmánysértő kormánynyal nem is bocsátkozik vitába. Hogy az Isten tartsa meg ezt a jó szokását.. . Ugy volt, hogy a szünet után Makfalvay Géza következik. A jegyző szólitgatta is : — Makfalvay ! Senki sem jelentkezett. Az elnök most már azt kérdezte, hogy kiván-e még valaki szólani ? Erre sem jelentkezett senki. Hát mit csinált volna az elnök : — berekesztette a vitát. Jöttek aztán a nemzeti pártiak, sietett Makfalvay is, de már akkor Lukács László pénzügyminiszter beszélt és nagyban végzett is azokkal az apró-cseprő vádakkal és gyanusításokkal, amelyeket a néppárt szórt el az általános vitában. Mert ezekre nem vesztegetett sok szót, ámbátor talán egygyel még mindig többet, mint amennyit kellett volna. (Azt a sajtó-czenzurát meghagyhatta volna a Zichy János kizárólagos ideáljának.) De annál kimerítőbben tiltakozott a Horánszky fekete (vagy inkább rózsaszínü) profécziája ellen. Nem — a családi öröm nem fenyeget. A gólya nem hoz defíczitet, egészen pirinkót sem. S a miniszter széles apparátussal bizonyította, hogy ámbár az a legendás adóprés nem is müködött olyan veszedelmesen, a deficzites esztendők még épenséggel nem mutatkoznak a szemhatáron. Csak a Horánszky fekete szemüvege tévedt: a nagy sötétségben nem mutatta meg az állam aktiv követelését,
holott ezek sok milliót tesznek és igy azt a hitet keltette Horánszkyban, hogy ami a számsorok végén látszik, az nem vagyon, hanem deficzit. Söt kimutatta a miniszter, hogy a terhek minden emelése nélkül és a régi rendszer mellett sem állott be zavar az államháztartásban, hanem még a produktív beruházásokra is telt. — Mert eladták az országot! — morogta a passzivitás fogadalmának megsértésével Meszlény Lajos. Ez az. Valószinüleg eladták az államot, mert máskülönben a miniszter nem mondhatta volna ma olyan önérzettel, hogy közéletünk sok szomoru tünetére épen csak egy tiszta fénysugár esik: az államháztartás rendezettsége. Ne tessék tehát erre is homályt vetni! Hangos éljenzés jutalmazta a miniszter beszédét s miután a fiatal Zichy János még nyilvánosan mosakodott, hogy ő nem akarja a sajtószabadságot korlátozni, következett a szavazás. És a Ház az általános vita második napján megszavazta a félmilliárdnyi budgetet...
De felleges napokban, amikor nemzeti jogokról van szó, sokszor kirezeg szavaiból egyegy akkord, amelyből ki lehet érezni — hogy nagyon közel született Debreczenhez. Tömött szemöldjei összeránczolódnak ilyenkor, válla meggörnyed, nehéz, sulyos léptekkel jár s talán hallja is messziről a Gunár-ló nyeritését . . . Lehet, kissé terjedelmesen is rajzoltam ez odavetett vázlatban az uj miniszter képét, ugy, hogy politikai szereplésének méltatásához kevés helyem jut. De hiszen politikai élete ismeretes. Nyitott könyv. Egy pár szó is elég. Nem tartozik a nagy geniekhez, de messze felette áll a közepes államférfiaknak. Sőt hasznosabb a nagy genieknél. Ha kérnünk lehetne a gondviselést, azt mondanók: „Adj nekünk egy Deák Ferenczet és négyszáz Tisza Lajost és az ország nagygyá lesz." Egy Tisza Lajos és négyszáz Deák Ferencz nem volna talán oly előnyös. (Ez az a több, ami kevesebb.) Tisza Lajos egyenes, határozott, nemes politikus. Egyénisége van s ez erős, minden izében körvonalozott. Tömjén, gáncs, áramlatok nem vihetik se jobbra, se balra, megy előre, mint egy hatalmas mozdony a lerakott síneken. S ezek a liberálizmus sinei. A liberalizmust nem a könyvekből szedi, hanem a magyar nemzet szükségleteiről veszi a mértéket. Mint szónok is jelentékeny. Ok
nélkül soha sem beszél és soha se mond olyat, ami a tanácskozást összekuszálná; az ő beszédei kigombolyitók. S mint ahogy igen gyakran jelenik meg a klubban vagy a Házban, a gomblyukában egy virággal, ugy beszédjében is mindig van, annak politikai értékén kivül, egy finoman czizelirozott ötletke, egy üde, csillámló metafora, vagy legalább egy játszi fordulat, egyszóval valami kedves nyalánkság, csecsebecse. A magyar nyelv édes, megenni való titkaiba, az egy Eötvös Károlyon kivül, senki sem tekintett nálánál mélyebben.
KÜLFÖLD. A német császár születésenapja. A tavalyi felejthetetlen császárnapok óta szeretett, öreg királyunknak nincs egyetlen fejedelmi barátja, aki olyan közel érintkezésbe jutott volna a magyar nemzet közérzületével, mint II. Vilmos, a német birodalom császára. Tetszett nekünk az a szinte fiúi tisztelet, melylyel királyunk uralkodói s emberi kiválóságának az igaz érzés megíndultságával adózott és egy csapásra meghódította a sziveket és elméket az a kiáradó, lelkesült hév, melylyel amaz emlékezetes pohárköszöntőben magasztalta a magyar nemzet történeti és faji erényeit. A hála és nagyrabecsülés köteles adóját rójjuk le szerény tehetségünk szerint, mikor királyunk és nemzetünk őszinte, lovagias barátjának holnapi születésnapjáról megemlékezvén, mintegy visszfényét idézzük föl ama pompás budapesti ünneplés ragyogványainak. II. Vilmos német császár holnap, január
•
A parlamenti rendszer sok embert eszik meg, ugy mondják. Valóban e rendszernek vannak hibái. A parlamenti élet elposványosodik időnkint. A kormányzó-part apró zsarnokai elöregednek, meglomhulnak. Mig fiatalok, erősek, egymással marakodnak, egymás ellen intrikálnak s ez a baj. Mikor öregek lesznek, semmire se képesek és akkor az a baj. Baj mindig van. Valaha a Deák-párt korában szintén oda kellett volna állítani a szabadelvü klubba a fürdőkön szokásos mázsáló gépet, hogy minden ember minden pillanatban ráállhasson, hogy mennyit vesztett, vagy nyert sulyban tegnap óta. Ekkor ez volt a baj. A legutóbbi időkben senkit se mázsáltak
4 . oldal. — Budapest, 1898. 27-én lépi át életének negyvenedik évét. Férfikorának legszebb delelőjén nemcsak a világra szóló hatalom sugárzó dicsősége övezi, nemcsak saját, nagy nemzetének minden jókívánsága járul trónja lépcsőjéhez ; hanem mi is, az Európában rokon nélkül álló, ezeréves ázsiai jövevény nép, csupán tulajdon jó érzésünk sugallatát követve, megkülönböztetjük ezt a nevezetes napot az esztendő többi szürke napjaitól. A magyar egész szivvel szokott szeretni s ebben az országban nincs senki, aki őszintén ne kívánna nemzetünk koronás barátjának hosszan tartó, szerencsés uralkodást, zavartalanul boldog életet. Ami szépről, nagyról, nemesről ifju fővel, tüzes vérrel álmodozott, férfiui érett itélettel, tetterővel valósítsa meg maga dicsőségére, birodalma nagyságára s mindama népek üdvére, melyek az ö fenkölt jellemében, uralkodói bölcseségében találják fel a világbéke egyik legbiztosabb kezességét.
A nyelvháboru Ausztriában.
ORSZÁGOS
Csütörtök, január 27.
HIRLAP
ember egyuttal szemére lobbantja a klerikális sajtónak, hogy nem itélte el elég keményen a csehek prágai zavargásait. A tartománygyülés különben ezen az ülésen kimondta, hogy Felir a hadügyi kormányhoz a két évi katonai szolgálat végett. Az alsó-ausztriai tartománygyülésben interpelláltak amiatt, hogy több határszéli iskolában, még a felsőbb osztályokban is, a katholikus hitoktató csehül imádkozhat, holott igazság szerint csak az alsó osztályokban szabad kivételesen a cseh nyelvet tannyelvül használni. — Az interpelláczióra még nem válaszoltak. Csak a lengyel tartománygyülésben nem került szóba ma a nyelvkérdés. Itt valamennyi párt kifejezte hódolatát az uralkodó iránt félszázados kormányzati jubileuma alkalmából, sőt a rutén Bazwinski kifejtette, hogy a ruthének ő Felségének köszönik egyenjoguságukat. De ép ilyen egyértelműséggel tiltakoztak a pártok — a felirati vita lévén napirenden — a tartománygyülések hatáskörének megnyirbálása ellen. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a Reichsrathba a tartománygyülésekböl küldjék a képviselőket, vagy ne válaszszák őket közvetlenül. Ez történt a galicziai tartománygyülésen. De másrészről a lengyeleknek és ruténeknek a németséggel szemben való nyelvi féltékenykedésére nézve érdekes adalék a lembergi Gazetta Narodovae egy czikke. Az ujság élesen kikel a Lembergben már régóta fennálló és a Prágában ujabban felállítandó német konzulátus ellen.
Erre az adott viszonyok szerint kevés kilátás van. A Gaulois szerint ugyanis a beidézett diplomácziai személyiségek nagyrésze abban a véleményben van, hogy tekintettel az őket megillető exterritorialitásra, az idézésnek nem szükséges eleget tenniök. Bécsi tudósitónk erre vonatkozólag a következőket táviratozza: Zola, tanui között vannak Dumba, osztrák-magyar nagykövetségi tanácsos és Schneider katonai attaché is, akik csak az esetben jelenhetnek meg a biróság elött, ha területenkivüliségi jogukról lemondanak. Amint itteni jól értesült körökben beszé-
lik, a külügyi kormány
ezt megengedni
nem fogja, mert általában az a nézet, hogy nem volna helyén, ha a diplomáczia tagjai olyan eminenter politikai jellegü perben, mint a minő a Zoláé, aktiv részt vennének. Németország é s a Az officziozus
„Post”
Dreyfus-ügy. ma
figyelemreméltó
czikket közöl Németország és a Dreyfus-ügy czim alatt, melyben első sorban kijelenti azt, hogy Bülow államtitkár beszédjét nem Francziaország számára mondotta el. A külügyi államtitkár lényegileg csak egy német képviselő kérdésére adta meg abban a nagy feltünést keltett beszédében a választ, melynek „sem szarva, sem foga" nem volt. Ami pedig Francziaországot illeti, határozottan mondhatni, hogy a franczia kormány a legfurcsább kényszerhelyzetben van, amennyiben kénytelen állítását Dreyfus bűnösségéről továbbra is fentartani. Ha a franczia kormány a saját érdekeit összekeveri a franczia állam érdekeivel, ugy Németország az
(Távirati tudósitás.) A cseh-német nyelvkérdésről ma Bécsben és Linzben beszéltek a tartománygyülésekben. A felsőausztriai volt az érdekesebb, mert itt dr. Ebentoch nyilatkozott. A nyelvrendeletek visszavonását tárgyaltak és ő volt az előadó. Ajánlotta, hogy a tartománygyülés mondja ki, hogy a nyelvrendeleteket, amelyek a német népre sérelmesek, a kormány vonja vissza, a nyelvkérdést törvény utján szabályozza, Csehországot nyelvi tekintetben ossza három részre és Felső-Ausztria minden nyilvános iskolájában legyen a tannyelv a német. Okvetetlenül a felső-ausztriai tartománygyülést kell Ausztria legegyértelmübb Landtagjának tartanunk, mert Ebenhoch indítványához minden párt hozzájárult. Bár volt egy kis liberális-klerikális összetüzés is. Több képviselő panaszkodott a hadügyi terhek miatt, mire Niedermayer lelkész azt mondta, hogy amig a keresztény világnézlet nem fog győzni a nemzetek háboruskodó allurejei fölött, addig mindig szükség lesz erős hadseregre. Beurle erre azt felelte, hogy a legvéresebb háboruk épen a vallásháboruk voltak. Mint német
„ Tud-e az osztrák kormány — kérdi a czikk- ottani eseményeket ölbe tett kezekkel néziró — a lembergi német konzulátus csendes mükö- heti. Az tisztán a francziák dolga, hogy ki által és déséről ? A német kormány pénzén évenkint Német- hogyan akarnak kormányoztatni. A lap kifejti toországba küldik az itteni német kolónia gyermekeit vábbá, hogy a franczia kormánynak bizonyára megtanulni, és akik eddig a tartományi lakosokkal na- vannak a maga okai arra, hogy a Dreyfus-per revígyon jól összefértek, most már micsoda szeretettel zióját megakadályozza, mert minden engedmény a fognak viseltetni Ausztria iránt, miféle jóakaratot Dreyfus-ügyben azt jelentené, hogy a franczia kormány fognak tanusitani a lengyel és rutén lakossággal bevallja a vétkeit. Szt pedig a kormány mindenkészemben, ha Németországból visszatérnek. Már most pen el akarja kerülni. vonakodnak a német gyarmat tagjai lengyelül beYves Guyot a Siécle-ben, felszólítja a külszélni, pedig igen jól tudnak." ügyminisztert, hogy óvja meg Francziaország tekintélyét a külfölddel szemben. A Dreyfus-ügy. — Nem érzi ön, — irja Guyot — hogy Bülow (Távirati tudósitás.) nyilatkozatai után, milyen szánalmas szerepet játAz izgalmak egy kissé elültek. A fő- szik Francziaország a külföld előtt? figyelem a Zola, pöre felé irányul. Annak az Végül ezt mondja: eshetőségeit tárgyalják s különösen azt a körül— Azt mondják mindenfelé, hogy a Dreyfus ményt, hogy vajjon a külföldi hatalmak képviselői megjelennek-e tanuságtételre az esküdt- ellen való düh csak egy formája a revánsnak: minszék előtt. deneseire olcsó és veszélytelen formája. Kényelmes
már külön; legfeljebb az egész pártot együttesen tették fel néha, nagynéha a mázsálóra; nem volt már sulyos ember. Mindenki egyformán nyomott. És ekkor ez volt a baj. Szerencsére a pártok önmaguktól változnak, ifjodnak. Az emberi szervezetnek hét év kell, mig átváltozik, a pártnak huszonnégy óra. A mult hetek liberális pártja megrázkódott s uj, friss, eleven, pezsgő és tetterős lett egy nap alatt. S ma minden ember önként érzi: „Itt jó kezekben van a nemzet sorsa. Ennek a pártnak a miszsziója még le nem járt — hanem kezdődik.” Már-már a fúzió kikerülhetetlensége fenyegette az országot s még maga Tisza Lajos is igy szólott egy izben, bár a fuzió legnagyobb akadályainak a Tiszákat tartják: — Mihelyt a közügy kivánja, én leszek az elsö, aki Apponyiék felé nyujtom a kezemet. De a párt megifjodott és uralkodni akar. Amit építem kezdett, joga van azt be is tetőzni a saját erejéből, ha érez az izmaiban erőt. Aki segíteni akarja a munkában, — a klub ajtói nyitva állnak. Minden életre pezsdült. Uj, friss éra kezdődik. Minden sziv feszül. Az elkorhadtnak hirdetett többség virgoncz, eleven. Söt azok a
parlamenti rendszer által már egyszer megÉs igazán kivánja. A király személye köevett emberek is feltámadtak. (Az a jó a poli- r ü l i eddigi minisztereink többnyire a király tikában, hogy többször lehet benne meghalni.) személye m ö g ö t t oldalogtak. Az egész tárA király fölhívta volt minisztereit: Tisza Kál- cza nívója egyre lejebb-lejebb szállott. Már mánt, Széli Kálmánt tanácsra s kinevezte mi- álig tekintették másnak, mint egy királyi tanániszterelnöknek Wekerlét. csosokat és nemeseket gyártó kézi gépnek. S Wekerle aztán meghívta a kabinetjébe, eközben a király soha sem volt jól informálva szintén a parlamenti rendszer által már egy- a magyar ügyekről. Egyetlen szerencsénk, hogy szer elkoptatott gróf Tisza Lajost és Hiero- ott van mellette a derék magyar szivü Pápay nymi volt államtitkárt,'jeléül annak, hogy az tanácsos, aki egy-egy meleg szavát a mi serigazi férfit, mint az aczélt, nem fogja se a penyőnkre hajitotta. Már a Janszky-ügy óta fölmerüli; komoly magyar körökben az óhaj, rozsda, se a parlamenti rendszer. Tisza Lajos csak nagynehezen vállalta el hogy a király mellé valódi államférfit kell küla neki felajánlott király személye körüli mi- deni, hadd tudja a király: miben csetlünk-botniszterséget ; sajnálta abbahagyni a mindenféle lunk, ö s z i n t e szavakból. itthoni munkáját, amihez a szivével van odaIgy lett ez állásra helyezve Szögyénynőve s azt is tudta, hogy gyanusítani fogják Marich László. az ellenzéken, hogy Tisza Kálmán és klikkje De Szögyény-Marich László inkább az ültette oda be, miután ezen nem létező klikk- udvar érdekeit képviselte a minisztertanácsban, nek olyan csodálatos erőket tulajdonit az el- ahelyett, hogy a magyar minisztertanácsot képlenzéki fantázia, mint a Csaba vezér szellemi viselte volna az udvarnál. Eltévesztette ő exczelkatonáinak a régibb magyarok. Mindig azok leneziája. verekedtek, mindig azok győztek, ahol az elEzért kellett az udvarhoz gróf Tisza Lajos. lenség megfutott. Egész élete garanczia rá, hogy az igazat Tisza Lajos visszautasította a tárczát, de fogja mondani ott fent és idehaza. akkor aztán elővették azt a varázs-szót, ami Jobbat nem lehetett nálánál találni. Ezért előtt a büszke, kevély ur az élet minden pil- küldték oda. lanatában begörbíti makacs derekát: Több hasznot hazájának sehol se tehetne. — A haza java kivánja. Ezért vállalta.
Csütörtök, január 2 7 . dolog azzal kimutatni a hazafiasságot, hogy azt kiabálja az ember: — Conspue Zola! Le Zolával. Couard a bordereau-ról. Tudvalevőleg a Dreyfus ügyében eljárt katonai törvényszék Couard, Varinard és Belhomme írásszakértőket bizta meg annak az eldöntésével, hogy a bordereau Esterházy irása-e ? A Temps egy munkatársa tegnap felkereste Couardot s megkérdezte őt a bordereau dolgában. A tudósiló és Couard szakértő között a következö párbeszéd fejlődött k i : — Nem akarom kollegáim példáját követni, szólt Couard, akik jogosultaknak hitték magukat arra, hogy felvilágosítsanak bizonyos részleteket, amelyek a biróság előtt tett szakvéleményükre vonatkoznak. A mi jelentésünknek értéke, mint előzetes bizonyítéké, a tények konstatálásában rejlik, amelyek egyenkint és összesen azt bizonyítják, hogy a bordereaut nem lehet Esterházy-nak tulajdonítani. E tekintetben, határozottan mondhatom, kétségnek nincs helye. Amikor engem szakvélemény adására hivlak fel, e munka teljesitését bízvást elvállalhattam : nem olvasok lapokat sohasem és amikor — deczember havában — szakértőül rendeltek ki, nem tudtam semmit a perről, a mozgalomról, amelyet az felidézett és soha sem láttam a bordereau fakszimiléit) melyeket több lap Esterházy irásával szembeállítva közölt. Minden elfogultságtól menten tehát, lelkiismeretesen végeztem munkámat és egyedül az eredeti okmányokra terjeszkedtem ki. Ki nem terjeszkedtem volna a fakszimilékre, vagy a fényképmásolatokra, ha százezer frankot kináltak is volna érte, mert a véleményem az, hogy az ilyen eljárás a tudománynyal a leghatározottabban ellenkeznék. Szakértő-társaim elém terjesztették az áttetsző papírra irt bordereaut egyrészt, — másrészt pedig Esterházy őrnagy leveleit. Nem kételkedhettem, mert a gyakorlott szem a két irás közt való különbséget nyomban felismerhette. — Ön mégis lefényképeztette a bordereaut, hogy megállapítsa az eltérést ? — jegyezte meg a tudósító. — Soha, felelt Couard. A bordereaunak semmiféle fényképe nem készült, de különben is felesleges volt a dolog. — A többi szakértők azonban azt állitják, hogy fényképfelvételek készültek ? — Miután sohasem olvasok lapokat, nem tudom, hogy mit mondanak a társaim ; fényképezett okmányokról szólván, említeni hallották talán Boulancy asszony levelét, amelyben az ulánus szó fordult elő. Ebben az ügyben azonban nekem nem kellett eljárnom. Nem is tudom, hogy mi volt benne az eljárás. Ami a bordereaut illeti, ujra mondom, erröl nagyított fényképfelvétel sohasem készült. — Az eredeti bordereau irása tehát nagyon eltért az őrnagy egyéb írásától ? — Gyakorlott szem ezt a két irást össze nem téveszthette — ujra mondom. Ami engem illet, az én meggyőződésein oly erős, hogy a fejemet merném ráadni, hogy a bordereau nem Esterházytól eredt. Aztán pedig, ez az egyetlen pont, melyre nyilatkoznunk kellett. Amint az okmányokat elénk terjesztették, ezt az egy kérdést intézték hozzánk : „A bordereaut Esterházy irta ?" Mi azt feleltük: Nem. És miután mást nem kérdeztek tőlünk, nem is foglalkoztunk az ügygyei más irányban. A hadsereg és Zola pöre. A Neue Freie Pressenek a kővetkező szenzácziót sürgönyzik Párisból: Amint előre látható volt, azok a katonatisztek, akiket Zola perében megidéztetni kér, nem jelennek meg a tárgyalásnál. Tanaként szerepelni egyikök sem fog. A hadügyminiszteriumhoz közel álló lapok jelentik, hogy valamennyi katonatiszt parancsot kapott, hogy a törvényszék idézésének ne te-
ORSZÁGOS HIRLAP gyen eleget. Az a hir, hogy magát Esterházyt személyesen bekérették a hadügyminisztériumba és ott szóval azt az utasitást adták neki, hogy semmiféle körülmények között a Zola per tárgyalása alatt a törvényszéki teremben ne jelenjen meg. Billot hadügyminiszter el van határozva, hogy az esküdtszék előtt megjelenik és ott a hadsereg nevében szót emel, hogy annak becsületét megvédje. A Reínach-Rochefort pör. A ma tárgyalt Reinach-Rochefort-pör némi laza összefüggésben áll ugyan az Esterházy-pörrel, de tulajdonképen nem lehet egyébnek, mint közönséges helyi eseménynek tekinteni, amelynek érdekességet csakis az ad, hogy a benne szereplő egyének Páris nyilvános életének legismertebb alakjai közé tartoznak, A pör alkalmával nagyobb tüntetésektől tartottak, amiért nagyszámu rendőrség állt a törvényszéki palota előtt. Midőn Rochefort egy óra körül megjelent, közel 50 ember várta csak, akik élénk „Vive"-kiáltásokkal üdvözöltek. Később jött Reinach, Rank és Isa szenátorok kiséretében. A tárgyalás 2 órakor kezdődölt. Daczára a nagy ellenőrzésnek, csakhamar tele lett a hallgatóságnak fentartott tér, amit a perben szereplő egyének személyiségénél fogva nem lehet csodálni. A per tárgya az, hogy egy „Otto" aláírással ellátott levelet, melyet egy kétes erkölcsü egyén akart Reinachnak átadni jó pénzért, mert azt állitólag Esterházy ellen fel lehetett felhasználni, Reinach nem fogadott el, mire az a bizonyos ember, látva, hogy Reinach nem hagyta magát becsapni, elment Rocheforthoz és annak ugy mondta el a dolgot, hogy a levél irója Reinach és hogy ő Esterházyi akarja ezzel a levéllel bemártani. Rochefort az Intranzigeantban másnap közölte a levelet fényképezve és oly kommentárokkal kisérte, melyeknek a mai per lett az eredménye. Az ügyben hármas biróság dönt. Rochefort ügyvédje Leslas, Reinaché Barbons az ügyvédi kamara volt elnöke. Reinachnak két tanuja van: a Figaro egy munkatársa és Rank szenátor, akik bebizonyítják, hogy Rochefort-t rutul rászedték és hogy ilyetén módon Reinachot az Intransigeant hasábjain méltatlan rágalom érte. A mai tárgyaláson Barbous kifejtette, hogy Rochefort egész támadásának csakis politikai gyülölködés az inditó oka. A tárgyalást egy hétre elnapolták. Mikor Rochefort a palotát elhagyta, a tömeg élénken megéljenezte. (N. W. T.)
TÁVIRATOK. Ferdinand Pétervárott. Köln, január 26. A „Kölnische Zeitung” jelentése szerint Bulgária fejedelme és fejedelemnője Boris herczeggel február végével Pétervárra utazik. A lap szófiai tudósítója megjegyzi, hogy az utazásnak semmiféle különös politikai czélja, nincsen. Csak a herczeget akarják szülei a császári keresztapának bemutatni. A pétervári tartózkodás csak néhány napra fog terjedni. Kréta bajai. Bécs, január 26. A krétai kérdés ismét nagyobb érdekességre tett szert. A szultán egész határozottan ellenzi György görög herczeg jelöltségét a kormányzói állásra, mert benne a sziget görögországi anneksziójának előfutárját véli felfedezni. Pedig minden arra mutat, hogy Oroszország György herczeg jelöltségére különös sulyt fektet. A szigeten a viszonyok határozottan rosszabbra fordultak, ugy hogy a kormányzói kérdés megoldása igazán sürgőssé vált. Milliók pusztulása. St.-Louis, január 26. Egy gabonaraktár, amelyben 3 millió bushel gabona, 85 tengerivel megrakott kocsi volt és amelyhez egy teherárucsarnok és számos csűr is tartozott, kigyuladt és leégett. A kárt egy millió dollárra teszik,
Budapest, 1898. — 5 . oldd. A német császár ünneplése. Bécs, január 26. Vilmos német császár születésnapja alkalmából a birodalmi németek .„Niederwald” egyesülete ma ünnepi lakomát rendezett. A díszhelyen gróf Eulenburg német nagykövet ült." Részt vettek a lakomán a német nagykövetség tagjai, a bajor és a szász követ, a követségek személyzete és számos birodalmi német. Az első pohárköszöntöt gróf Eulenburg mondta, hálásan emlékezve meg a sors kedvezéséröl!. hogy a németek a császár születésnapja!, akinek alakja az uj életre kelt közös német haza megtestesülése, egységesen és békésen ünnepelhetik meg. Egyek ök abban is, hogy benső ragaszkodással viseltetnek nemes uralkodójához ama .szép országnak, amely második hazájuk lett. Meg van gyözödve, hogy örömmel csatlalkoznak hozzá, midőn Ö felsége atyai gondoskodásáról és megindító jóságáról mély hálával emlékezve meg, felszólítja öket, hogy vele kiáltsák : — Isten áldja, Isten védje császárunk és népünk felséges szövetségestársát! Ferencz József császár és király éljen! (Lelkesült ,Hoch”-kiállások.) A német császárra Malin tüzérföhadnagy mondott köszöntőt. A szónok hangsulyozza hosszabb beszédben a német császár nagy érdemeit, akinek nagyszabásu törekvése arra irányul, hogy I. Vilmos császárnak az elsö birodalmi gyülés megnyitása alkalmával kifejezett óhaját, hogy a német birodalomnak dicsőséggel vivott háboruja után való ujjászületésére áldásos béke következzék, megvalósítsa. A német császár a nép jólétének emelésében a legfőbb jót látja, előmozditja a. német szellemet, a német tudományt, ipari és kereskedelmet amelyek számára erős és szép hadi flottájával uj utakat egyenget. A nép jóletének emelése van hivatva, a császár terve szerint, az osztály ellentétek kiegyenlítésére. A kis lelkeknek, akik nem akarják megérteni, hogy uj idők küszöbén állunk és nem látják át, hogy Vilmos császár van hivatva, hogy népét e küszöbön bizton átvezesse, ne sikerüljön soha a német császár utjába akadályokat gördíteni. Beszédét azzal az óhajtással végezte, hogy isten tartsa meg a német császárt, mint a német nép javának és becsületének védőjét. A pohárköszöntő nagy lelkesedést keltett. Berlini nagykövetünk estélye. Beriin, január 26. Szögyén-Marich osztrákmagyar nagykövet és neje tegnap nagy fogadó-estélyt tartottak, amelyet később bál követett. Jelen voltak: Frigyes Henrik herczeg, Joachim Albert herczeg, a hohenzollerni örökös herczeg, Arlbert anhalti herczeg és neje, az összes államtitkárok és miniszterek, Hohenlohe herczeg birodalmi kanczellár és Bülow államtitkár kivételével, kik távolmaradásukat családi gyászukkal mentették ki, az egész diplomácziai testület, az udvar és a katonatisztikár számos tagja stb. Az olasz kamara ülése. Róma, január 26. A kamara Biancheri képviselőt 280 szavazat közül 248-al elnökké választotta. Ezután a hadseregben való előléptetésre vonatkozó törvényjavaslatot titkos szavazással 149 szóval 101 ellenében elfogadták. A görögök kényszerkölcsöne. Athén, január 26. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentésében kijelenti, hogy a görög kormány 1900-tól köteles a forgalomban levő bankjegyeiből legalább két milliót beváltani. A kormány ujabb kényszerkölcsönt a jelenlegi kényszerkölcsön teljes törlesztése előtt nem köthet. Az állam és az ellenőrző-bizottság között felmerült differencziákat választott biróság utján intézik el Ha harmadik választott bíróra is szükség lenne, azt a svájczi szövetség elnöke nevezi ki. A kormánynak nincs joga a lekötött bevételek kezelésével megbízott hivatalnokokat elmozdítani anélkül, hogy okait az ellenőrző bizottsággal közölné, hogy ez a szolgálat a politikai hullámzásoktól ment maradjon. Az ellenőrzés a kölcsön kibocsátásának napján lép életbe. Az ellenőrzés rendelkezéseit itt általában nagyon szigoruaknak tartják.
6. oldal. — Budapest, 1898.
Gróf Tisza Lajos méghalt (1833—1898.)
A komoly munka, férfias kötelességteljesités igazi embere, aki egész életén át mindig önzetlenül szolgálta a közügyeket, hosszu szenvedés után ma délután három órakor meghalt. Nemes és kiváló egyéniségének, az életében visszatükrözött jellemképzö közerényeknek méltatásával más helyütt foglalkozunk. Utolsó óráiról, halála körülményeiről, a temetésről stb. a következő értesüléseink számolnak be. Tisza Lajos betegsége. Gróf Tisza. Lajos öt év óta szenved vesehajban. Ekkor a király személye körüli miniszter volt és baját akkor szerezte, amidőn egy fontos minisztertanácsra Bécsből Budapestre utazott és erősen meghült. Kezelö orvosa, dr. Lumniczer már akkor azt javasolta neki, hogy mivel baja könnyen sulyosabbá válhatik, hagyja ott miniszteri állását, mert ezután nagyon vigyáznia kell magára. Az akkori Wekerle-kormánynak azonban éppen akkor nehéz volt a helyzete. A Kossuth Lajos halála alkalmából teendő intézkedések sok gondot okoztak és gróf Tisza Lajos, mint a latere miniszter volt a közvetitő a korona és a kormány között. A dolgok ilyen állásában Tisza, nem akart könynyiteni magán és még fél évig megtartotta miniszteri állását. — Ezután teljesen az egészségemnek élek! — mondotta ekkor a gróf orvosának. Már Bécsben konzultált Wiederhofer tanárral s az orvosi tanácsok meghallgatásával ez időtől kezdve pedánsul rendszeres életmódot folytatott. Rendes időben kelt fel és feküdt le és mindig pontosan étkezett. A közügyek terén folytatott munkásságát szükebb térre szorította s csupán ama tisztségeit tartotta meg, amelyekhez kezdettől fogva különös elöszeretettel viseltetett. Igy továbbra is elnöke maradt az uj országház épitő bizottságának és az erdészeti egyesületnek, főgondnoka a dunáninneni református egyházkerületnek és képviselője Szeged város első kerületének. Szegedhez fölötte kedves emlékei füződtek és mindvégig meleg érdeklődéssel kisérte Szeged város ügyeit. Betegségének kezdetén mintegy másfél évig vesebaja folyton sulyosbodott, ugyannyira, hogy az ágyat el sem hagyhatta, mig dr. Kétly tanárnak és dr. Lumniczeinek ujabb konzultácziója után drasztikus kurára határozta el magét. Ettől fogva folyton javult az állapota. Most már rendesen végezte dolgait, söt utazhatott is. Első nagyobb utja Fiume volt, ahol hosszabb ideig maradt, nyarankint pedig nagykovácsii birtokán időzött s itt mindig jól érezte magát. A javulás oly feltünő volt, hogy tavaly már azt hitte, ujból visszanyeri teljesen régi egészeégét és erősen tervezgette, hogy ezután ismét tevékenyebb részt vesz a közügyekben és ujabb munkákat vállal. Most már nyilvános helyeken is megjelent és a mult őszszel a színházba is eljárt, amit már évek óta nem tett. Ujból elnökölt az erdészeti egyesület gyülésein és már azt hitte, megvalósíthatja régi tervét, hogy ismét Szegedre utazzék kedves választói körébe. Már érintkezésbe is lépett a szegedi polgármesterrel. A rossz időjárás miatt azonban erröl az utjáról le kellett mondania és arra határozta el magát, hogy januárban Nizzába utazik. Állapota azonban, a mult karácsony táján hirtelen sulyosbodott. Kezelő orvosa ekkor a szivgyengeség tüneteit észlelte, Tisza Lajos azonban e bajának nem tulajdonított nagy fontosságot. Ez idö óta állapota folyton változott, majd jobban, majd rosszabbul érezte magát és folyton gyengült, mig tegnap már fel sem kelhetett többé az ágyból. Tegnap délután érkezett meg legkedvesebb huga, báró Radvánszky Béláné, Tisza Paula, akit nagyon szeretett. A beteg melegen érdeklődött a családja iránt és többször mondotta, hogy mily jól esik neki hugának a megérkezése.
ORSZÁGOS HIRLAP A Tisza-család különben már napok óta folyton a beteg körül volt és a család egyes tagjai felváltva virrasztottak az ágya mellett. A család gyöngéd őrködése és maga a virrasztás is bizonyos nehézséggel járt, mert a beteget kímélni akarták attól a gondolattól, hogy állapota rosszabbodott. Az utolsó órák. Gróf Tisza. Lajos a mult éjszakát nagyon nyugtalanul töltötte. Folyton ébren volt s kínosan vergődött ágyában. Éjfél tájban hörgés vett rajta erőt, amely egyre fokozódott. Gróf Tisza Kálmán és Zeyk Károlyné, akik egész éjjel mellette voltak, már-már a rögtöni katasztrófától tartottak, de a beteg reggel felé mintha hirtelen jobban lett volna. Lélekzetvétele könnyebbedett s elszenderült. Nem sokáig pihent, alig egy óra hosszat. Hat óra után ismét hörögni kezdett s az éjszakai gyötrelemben megtört kevés ereje pillanatról-pillanatra fogyott. Fél óra mulva már bekövetkezett az agónia. Gróf Tisza, Kálmán értesítette a család Budapesten levő tagjait az aggasztó fordulatról s nemsokára ott voltak Tisza Kálmánné, báró Radvánszky Béláné, Zeyk Károlyné, Sándor Jánosné, gróf Bethlen Pálné és Tisza László a haldokló körül s el se mozdultak, mig a halál meg nem váltotta szenvedéseitől. Délben meglátogatta dr. Lumniczer egyetemi tanár is, de segítség már nem volt a haldokló számára. A beteg arczát kiverte a halálos veriték, szeme egyre üvegesebb lett. Néha még mintha mondani akart volna valamit, ajka megmozdult, de a fuldoklás nem engedte szóhoz jutni. Három óra mult nehány perczczel, mikor utoljára vett lélekzetet s egyetlen szó nélkül örökre lehunyta szemét. Még ott állottak a gyászolók a katasztrófa elsö pillanatától lesujtottan a halott ágya körül, amikor Tisza Kálmán és gróf Tisza István, majd herczeg Odescalchyné és gróf Károlyi Tiborné is odaérkeztek. Tisza Kálmán zokogva borult öcscse holttestére. A halottat már ma délután felöltöztették az utolsó utra. Fekete magyar díszruháját adták rá. Holnap délelőtt teszik koporsóba, ekkor állitják föl a ravatalt is a fogadó teremben. A temetésre nézve még nem intézkedett a család. Valószinüleg Geszten, a Tisza-család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. A család tagjai holnap délelött tanácskoznak a temetésről, amikor az elhunyt végrendeletét is felbontják. Lehet, hogy ebben a temetés iránt is van valami intézkedés s ezért is nem határoztak ma a végtisztesség felől
Csütörtök, január 27. tek őszinte részvétüket tudatni a sulyosan meglátogatott családdal. A törvényhatóság holnapi rendkivüli közgyülésén foglalkozik a város gyászával. A közgyülésen Lázár György helyettes polgármester fogja a nagy halott érdemeit méltatni. A tanács inditványt tesz Tisza Lajos érdemeinek megörökítése és a családhoz intézendő részvétirat iránt. A város impozáns küldöttséggel képviselteti magát a temetésen és pompás koszorut tesz Szeged ujjáteremtőjének ravatalára. Gróf Tisza Lajos élete.
Tisza Lajos született Geszten 1833-ban. Édes atyja id. Tisza Lajos Bihar vármegye adminisztrátora, édes anyja a jótékonyságáról ismert gróf Teleki Julia, testvérei László, Kálmán és Domokos voltak. A Tisza-fiukat, kiválóan gondos nevelésben részesítették a szülők. A geszti kastélyba nevelőnek hivták meg az országos hirü pedagógust: Szőnyi Pált, később Arany Jánost. Különösen az első adta meg az irányt a Tisza-fiuknak, kik mozgalmas politikai élet lüktetését érezték, látták a szülői háznál; fogékony lelkűk az újjáalakulás nagy korszakában átmelegedett a forrongó eszmék tüzétől. A tősgyökeres református család tagjai a debreczeni kollégium tanárai előtt tették le vizsgáikat; itt tünt fel először az ifju Tisza Lajos is. 1848-ban végezte el felsőbb tanulmányait, majd Szücs Lajos vezetése alatt a jogi tanfolyamot. A szabadságharcz leveretése után testvéreivel együtt külföldre utazott s a berlini egyetemet látogatta, később körutat tett Keleten és beutazta Egyiptomot. Midőn onnan visszatért, szomoru idők árnya borult Magyarországra. A politikai élet szünetelt s a jó hazafiak, köztük az ifju Tisza Lajos is, az egyházi gyűléseken igyekeztek lelket önteni a csüggedőkbe ; mint egyházmegyei segédgondnok tevékeny részt vett az akkori protestáns mozgalmakban. Majd mikor derengeni kezdett a hajnal, midőn a nehéz lidércznyomás után fellélekzett a nemzet, 1861-ben az ugrai kerület képviselőjének választotta meg; testvéreivel: Lászlóval és Kálmánnal együtt a határozati párt hive lett; 1865-ben pedig Deák-párti programmal ismét megválasztották képviselőnek; majd 1867-ben Biharvármegye főispánja lett; de az akkor balközépi vármegyében szemben találta magát saját testvérbátyjával, az ellenzék hatalmas vezérével: Tisza Kálmánnal; hivatalától vissza is lépett s alelnöke lett a fővárosi közmunkatanácsnak. 1869-ben ő Felsége császári és királyi kamarásnak nevezte ki, 1871. évi junius 21-én pedig gróf Andrássy Gyula alatt a közlekedésügyi miniszterségre nevezték ki, de három év mulva ez állásától is visszalépett és Kerkápoly Károlylyal A részvét. együtt beutazta Olaszországot, majd Kelet-Indiában A halál hire gyorsan elterjedt a főváros- és Afrikában utazott. A valóságos belső titkos tanában. A képviselőház, az országgyülési szabad- csosságot s a Lipót-rend nagykeresztjét 1873-ban elvü pártkör s a nemzeti kaszinó homlokzatára felrepült a gyászlobogó s négy óra tájban már kapta meg. 1874-ben ismét tagja lett a magyar parlamentnek s midőn 1879-ben az árvíz elpusztította uton-utfélen a gyászesetről beszéltek. A főváros közgyülésére Gerlóczy Károly Szegedet, mint teljhatalmu királyi biztos, Tisza nyugalmazott alpolgármester vitte be a leverő Lajos vezette a város ujjáépítését. Hatalmas, nagy hirt, a kisebb teremben nagy sokadalom támadt munkát végzett ekkor, izzó lelkesedéssel fáradt, buzkörülötte s mindenki mély részvéttel kérdezős- gólkodott, hogy a romokból feltámadjon a nagy ködött a katasztrófa részleteiről. alföldi város. A hazafias munkának meg is lett az A gyászoló családnál pedig ezalatt egy- eredménye. Szeged erős magyar népe kiheverte mást érték a kondoleáló társadalmi és politikai a nehéz csapást s a rekonstrukczió befejeztekiválóságok Széli Kálmán valóságos belsö tit- kor hálából a föltámadt város díszpolgárrá vákos tanácsos, gróf Teleky József, gróf Teleky Domonkos, Darányi Ignácz földmivelési mi- lasztotta meg Tisza Lajost, a közgyülési terem niszter, Nemeskéri Kiss Pál államtitkár és számára az ő Kálmán bátyja arczképét Benczur mesterrel lefestette, nevéről egy körutat nevezett el; Hegedüs Sándor voltak az elsők. a király pedig kiváló érdemei elismeréséül grófi Szeged gyásza. rangra emelte és a szegedi elönevet adományozta Este hét órakor kapta meg Kállay Al- neki. 1884 óta mint Szeged első kerületének képvibert szegedi főispán Tisza Kálmánnak a ha- selője foglal helyet az országgyülésen. A rajongáslálhirt. tudató sürgönyét. A Szegedi Napló és sal határos az a ragaszkodás, melylyel gróf Tisza a Szegedi Hiradó külön kiadásban értesítették Lajos e város iránt és e város népe iránta visela közönséget a gyászesetről. A hir villámgyor- tetett Ahol csak lehetett, mindenütt segített az ő san terjedt el a városban és mindenütt óriási választóin s az ő ujra feltámadt városán, ugy, hogy részvétet keltett. A város utczai feketéinek a' közmondássá vált, hogy a Tisza pusztította el sok gyászlobogótól és megindult a részvéttáviratok végtelen hosszu sora a gyászoló család- Szegedet és Tisza teremtette ujjá. Az uj országhoz. Kállay Albert főispánon kivül Pálffy háznak' építése körül is kiváló érdemeket szerzett Ferencz polgármester a város, a szabadelvü Egyházának lelkes és buzgó hive volt; 1885. óta a párt nevében Zsotér Andor pártelnök, az ösz- dunamelléki evangelikus református egyházkerület szes egyesületek, társulatok és magánosok siet- főgondnoka; a Deák-szobor és az uj parlamenti
Csütörtök, január 27. építési bizottságnak és a delegáczióknak is több izben volt elnöke. Szintén ő elnökölt annak idején a magyar közmüvelődési egyesületek budapesti országos kongresszusán, utóbb az országos erdészeti egyesület gyülésein is. 1892. évi november 19-ón ismét miniszter lett a Wekerle-kabinetben ; ekkor mint a király személye körüli miniszter teljesitett hasznos szolgálatokat egész 1894. junius 10-éig. 1893-ban, a kőszegi hadgyakorlatok alkalmával, a német császártól a vörös-sasrend első osztályát kapta. Apró jellemvonások. Gróf Tisza Lajos igen rendszerető ember volt. Az utóbbi napokban érezvén közelgő halálát, tegnapelőtt magához kérette Ney-i, az uj országház építészeti tanácsosát és maga elé terjesztette az összes számadásokat. Az volt a kivánsága, hogy ha meghal, minden dolga rendben legyen. •
Hogy milyen gavallérosan előzékeny és figyelmes volt, ennek szinte megható tanujelét adta még tegnapelőtt is. Sógornéjával, Tisza Kálmánnéval beszélgetett épen amikor észrevette, hogy Tiszáné leejtette a zsebkendőjét. Támolyogva állott fel karszékéből és szinte kapkodva nyult a zsebkendő után, hogy megelőzze a sógornéját és mosolyogva nyujtotta át a kis kendőt. Gróf Tisza Lajos gyógyíthatatlan betegségének mindenkit leverő tudatát már régóta hordozta változatlan, nyugodt arczczal lelkében. Ezelőtt vagy öt esztendővel történt, hogy egy legbizalmasabb társaság ült hold-utczai palotájában a tarokkasztal körül. Még a játékhoz rendezték az asztalt, Jókai Mór még ifjukori festői hajlamának hódolván, krétájával fölrajzolta a táblára a játszófelek emblémáit Tisza Kálmánt egy generális-kalpaggal jelölte meg, az iró-partnert pedig egy tollal, aztán Kemény János bárónak, a „fejedelemnek" rajzolt egy koronát. Hogy a háziurra került a sor, gróf Tisza Lajos valami határtalanul heroikus nyugalommal mondá: — Nekem pedig rajzolj egy halotti koponyát. Komoly, erős férfiak szeméből kicsordult a köny s imhol ma már csakugyan követte a váratlanul elköltözött, akkor még életvidám „fejedelmet" a halált sejtő szegedi gróf is. Annak idején nem sok rokonszenvvel fogadták Tisza Lajosnak szegedi királyi biztossá történt kinevezését. Kossuth Lajos is említést tett erröl egyik levelében. Végül azonban megjegyezte: — De hát talán jobban van igy, a miként van, Tisza Lajos ur érezni fogja, hogy neki nagy sikert kell felmutatni, miszerint igazolva legyen, hogy érdem állította gátra, nem nepotizmus. „Das Werk wird seinen Meister loben !" Kossuth Lajos nem csalódott, a mü — Szeged ujjáalkotása — valóban dicséri mesterét. Szilárd elhatározás, erős hazafiság és a magyar faj iránt való nagy szeretete tükröződik vissza Tisza Lajosnak ama örökké emlékezetes nyilatkozatában, amelyet Szegedre érkezésekor mondott: — Előre érzem töviseit a pályának, amelyre vállalkoztam; emberi erőt felülmló, kiszámíthatatlan véletlenek fognak akadályokat gördíteni utamba, de nem fogok csüggedni és nem hátrálni, mert azon magasztos eszme lelkesít, hogy: Szeged, Magyarországnak a főváros után az első városa legyen. Legyen szebb, virágzóbb, mint valaha ! És ötödfél évi szegedi működése minden szavának a teljesedését hirdeti. A kevés reménynyel és még kevesebb rokonszenvvel fogadott Tisza Lajos a szegedi nép bálványa lett. S ez nem is csoda. Mindig azt hangoztatta : — Óhajtom, hogy a szegedi polgár-névnek olyan jelentősége legyen e hazában, mint volt a rómainak, midőn mondta : „cívis sum romanus !" Ilyen lelkesedéssel s ilyen biztatások mellett a népnek fel kellett ismernie gondviselő vezérét és Tisza Lajosé az érdem, hogy a szegedi nép oly lelkesedéssel segitette őt a rekonstrukczió nagy munkájában.
ORSZÁGOS HIRLAP Tisztelettel kérjük azokat a tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hónap végén lejár, hogy idejekorán gondoskodjanak a megujitásról, nehogy a lap pontos küldése körül fennakadás legyen. Az Országos Hirlap kiadóhivatala.
HIREK.
— Érdekes vendégek. Az Angol királynő szálló egyik másodemeleti szobájában lakott két napon át báró Seefried-Buttenheim Ottó, az 1. számu gyalogezred főhadnagya és neje, született Mária Auguszta bajor herczegnő, aki királyunk unokája. Az érdekes pár két napig tartózkodott a magyar fővárosban, ahol megnézték az uj parlamentet, a Mátyás templomot, sétáltak az Andrássy-uton és tegnap délután sokáig korcsolyáztak a városligeti jégpályán. Ma délben a fővárosból Alcsnthra utazlak, ahol Seefried báróné meglátogatja nővéréi.. Auguszta főherczegnét, József Ágost főherczeg nejét. — Személyi hir. Jósika Samu báró, akit a napokban mentett fel a király miniszteri méltóságától, mint Kolozsvárról táviratozzák, egészen a magánéletbe vonul vissza és állandóan Kolozsvárott fog lakni. Csupán a nyári hónapokat tölti el Szurdukon. — Egy Esterházy grófné halála. Fiuméból táviratozzák: Abbáziában elhunyt gróf Esterházy Ernőnek, a főrendiház tagjának neje. A lengyel grófi családból származó grófné régóta betegeskedett s a telet férjével évek óta abbáziai villájában tölti. Az idei szezont a grófné csaknem állandóan betegeskedve, ágyban töltötte. Férjén kivül hetek óta körülötte voltak veje, gróf Apponyi Sándor, leánya, gróf Apponyiné Alexandrina és menye, az ifjan elhunyt gróf Esterházy Miklós Ernőnek fiatal özvegye, herczeg Borghese Camilla. Mára várják a többi rokonságot is és ekkor fognak a temetés iránt határozni. Valószinüleg a pozsonyi kriptába viszik. — Hetyey pásztorlevele. Az uj pécsi püspök installácziója alkalmából terjedelmes körlevelet irt híveinek. A levél azon kezdődik, hogy az uj püspök nem kereste magának, nem vette magának a püspökséget, hanem Istentől hivatott, mint Áron. Évekig egy szent életü, jóságos lelkü főpapnak (Vaszary Kolosnak) oldalán müködvén, ismeri a püspök vállára nehezedő félelmetes terheket. De meghajol az Ur hívására és Pál apostol szavaival üdvözli híveit: „Kegyelem nektek és békesség.” Ezt kívánván nekik, mi mást ajánlhatna is nekik, mint a kegyelemre és békességre vezetö három isteni erényt, a hitet, a reményt és a szeretetet. A hitből az következik, hogy a római pápasághoz, „az igazság oszlopához és erősségéhez” törhetetlenül kell ragaszkodni; a reménységből az következik, hogy Krisztushoz és az egekben valókhoz kell törekedni; a szeretetböl az következik, hogy a szeretetnek Isten szeretetében kell központosulni. Ebböl az Istenhez való szeretetből sugárzik ki minden más szeretet; a szeretet ugyanis kiterjed mindarra, rá, ami Istennek képmása és amiben Istennek nyoma látszik. Istenhez való szeretet nélkül tehát nem lehet szeretet, mert nincs folytatás ott, ahol nincs meg a kezdet. Az igaz keresztény katholikus ember igazán szereti például a hazáját, mert hüségesen megtartja ura parancsolatát, melyek közt a hazaszeretet első sorban áll. Általában, ha a szeretet isteni erényét követnék az emberek, nem lenne a földön sem háboru, sem rabszolgaság, sem nyomoraság. Emeljék fel hát sziveiket Krisztushoz mindenek és könyörögjék tőle a három isteni erényeket. Ez van az uj püspök körlevelében, mely azzal végződik, hogy imádkozni kell a pápáért és a királyért, ki utóbbit erős hadsereggel és békességes időkkel áldjon meg az Isten. (A békességes időkben, ugy látszik, a püspök nem egészen bizik, mert megemlíti az erős hadsereget is.) A körlevél naivan egyházi foglalatját megilleti az a dicséret, hogy nem használta fel az alkalmat politikai riadóra. Hetyei Sámuel, az uj pécsi püspök— mint levelezőnk irja — tegnap 3400forintotküldött Majorossy Imre polgármesterhez, hogy azt a következőképpen
Budapest, 1898. — 7. oldal oszszák szét: A Rudolfinum-árvaház kap 500 forintot, az iparossegédek egylete 200 forintot, a városi szegények közt kiosztandó 500 forint, a városi szegényház-alapnak jut 500 forint, a két nőegyletnek — felekezetkülönbség nélkül — összesen 300 forint, a népkonyhának 300 forint, a tüzoltó-egyletnek 100 forint, a kerületi betegsegélyző pénztárnak 100 forint, a Matessa-intézetnek 200 forint, a munkás beteg5segélyző pénztárnak 200 forint, a veterán- és a hadastyán-egyleteknek egyenkint 100—100 forint s ezeken kivül a város jótékony intézeteiben elhelyezett aggok és gyermekek, valamint a népkonyha szegényei között a székfoglaló-ünnep napján kiosztandó ebédekre 300 forintot juttatott az uj püspök. Majorossy polgármester azonnal tisztelgett a püspöknél és megköszönte az adományokat. Hetyeí püspök azt felelte a polgármesternek: Mindenben legyőzhetnek, de a szeretetben nem. — Mesterházy Kálmán temetése. Ma délután félnégykor kisérték örök nyugalomra Mesterházy Kálmánt, a szerencsétlen véget ért festőt. Ravatala, melyet egészen elborított a sok koszoru, a kerepesi-uti temető halottas házában volt felállítva. Félnégykor érkezett meg Szász Károly református püspök és Fábián Vilmos segédlelkész. Szász Károly püspök a koporsó előtt bucsuztatót mondott, melyet sokszor félbeszakított á festő özvegyének zokogása. Ezután lezárták a koporsót s a menet megindult a főváros által adott díszsírhelyhez. Itt Fábián Vilmos segédlelkész tartott szép imát s ezután Margitay Tihamér barátai névé* ben mondott rövid bucsuztatót. Háromnegyed ötkor lett vége a szomoru szertartásnak, amikor a sok ismerősből és jóbarátból kikerült nagy gyászoló közönség szétoszlott. Az öngyilkossá lett festő öreg anyja nem is kisérhette utolsó utjára fia koporsóját, mert fia halála beteggé tette őt. — Öngyilkos főhadnagy. Eperjesi levelezőnk táviratozza : Abos állomásnál, a Hernád-hid mellett levő töltésnél tegnap egy holttestet találtak. A holttesten lövés sebe látszott és kétségtelen volt, hogy az illető öngyilkos lett. A községbiró által értesített állomásfőnök azt konstatálta, hogy a halott Erdey Miksa, budapesti 1. honvédezredbeli főhadnagy, aki előtte való nap érkezett Budapestről és táviratot adott fel. A hatóságok az öngyilkos főhadnagy holttestét elszállittatták. — Bossányi László balesete. A nemzeti kaszinóban ma délelőtt izgalmas jelenet történt. Bossányi László nagybirtokos, volt országgyülési képviselő, mint rendesen, ma délelőtt is a nemzeti kaszinóban időzött több barátja társaságában. Bossányi egyszerre hangos kiáltással összerogyott. Rögtön Vali Ernő főorvost és Kovács egyetemi tanársegédet hivták a beteghez, akik konstatálták, hogy az öreg urat agygutaroham érte. Hazaszállították lakására, hol most sulyos betegen fekszik. A kaszinói tagok körében az eset általános részvétet keltett. — Halálozás. Hunfalvy Géza kereskedelemügyi miniszteri titkár ma délután gégesorvadásban hosszas betegség után meghalt Az elhunyt fiatal tisztviselő a párisi kiállítás kormánybiztosi titkára volt és a miniszter elrendelte, hogy az elhunyt temetésén a kormánybiztosság tisztviselői testületileg vegyenek részt.— Olcsvári Olchváry Tivadar, magyar államvasuti hivatalnok e hónap 25-én, 52 éves korában meghalt Budapesten. — Pável püspök jubileuma. Pável Mihály görög-katholikus püspök felszentelésének 25 éves évfordulóján — mint Nagyváradról jelentik — ma a székesegyházban ünnepélyes mise volt, melyet Kőváry Tivadar nagyprépost az egész káptalan jelenlétében czelebrált. Ezt „Te Deum" követte. Az egyházmegye összes templomaiban hálaistentiszteletet tartottak. Pávelt Schlauch bibornok átiratban üdvözölte szlatinai birtokán, hová az ünnepeltetés elől vonult. Táviratilag fejezték ki üdvözletöket Császka érsek, Dessewffy és Szabó János püspökök,
— A resiczai szerencsétlenség. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról a bányaszerencsétlenségről, mely Resiczán a Széchenaknában történt. Mint levelezönk ma jelenti, a szerencsétlenség következtében elpusztult bányamunkások hivatalosan megállapított név-
8 . oldal. Budapest, 1898.
sora eddig a következő: Megfult: Jager Ferencz 47 éves, Korín Zakariás 28 éves, Kősztner József 19 éves, Piszarszky József 20 éves, Stöber József 32 éves. A szénhalom a következőket temette el: Gál György 27 éves, Plachy Vincze öl éves, Schmidt József 36 éves, Plachy Márton 21 éves.
— A király müteremlátogatásal. Bécsből jelentik : Ő felsége ma délután meglátogatta Zumbusch tanár műtermét, hogy Albrecht főherczegnek a befejezéséhez közeledő szobrát megtekintse. Az uralkodó igen dicsérőleg nyilatkozott a műről. Zumbusch műterméből PendI szobrász műtermébe hajtatott, hogy megtekintse azt a szobrát, amelyet uralkodói jubileuma alkalmából Mährisch-Weisskirchenbcn állítanak fel. Ő felségét PendI és dr. Plachky, Mährisch-Weisskirchen polgármestere hódolatteljesen üdvözölték, akiknek a fej hasonlatosságáról és a szobor kiviteléről igen elismerőleg nyilatkozott. Piachky azon kérdésére, hogy Máhrisch-Weisskirchen város megkapja-e a császári engedélyt a szobor felállítására, ő Felsége ezt felelte: — Igen természetesen. Nagyon szép szobrot fognak kapni önök. — A nemzetközi ujságlró-kongresszus. Az ujságiró-egyesületek nemzetközi kötelékének elnöksége a napokban Párisban ülést tartott, hogy a legközelebbi nemzetközi kongresszus előmunkálatait elvégezze. A legutóbbi kongresszuson tudvalevőleg Lisszabont jelölték ki a legközelebbi kongresszus helyéül. Az elnökség többsége a kongresszust szeptember hónapra akarta összehívni, hogy az Ujságirók a nyári szünet alatt elmehessenek a kongreszszusra. Magalhaes Lima, a portugáli sajtó képviselője azt a megbízást kapta, hogy a nemzetközi ujságíró-kongresszust május hónapra hivja meg Lisszabonba, amely hónapban Portugália fővárosában amugy is nagy ünnepek lesznek, melyeken az Indiába vezető tengeri utnak Vasco de Gama által való fölfedezésének 400 éves fordulóját ünneplik meg. Ezeket az ünnepeket azért rendezik májusban, mert később roppant nagy a hőség Lisszabonban. De ezuttal májusban lesznek Francziaországban a képviselőválasztások, ami a franczia ujságirókat visszatartaná attól, hogy a kongresszusra elmenjenek és Európa többi parlamentje is rendszerint juliusig ülésezik, amiért is a nemzetközi kongresszus elnöksége
szeptember hónapra tüzte ki a kongresszus
idejét. Mivel azonban a portugáliai Ujságirók nem akarják, hogy idegen kollégáik szeptemberben lássák meg Lisszabont, a kongresszust valószinüleg Amsterdamban fogják megtartani. — A szerencse kereke. A Vigadó kistermében ma délelőtt kilencz órakor kezdődött meg az osztálysorsjáték negyedik osztályának huzása. Ma is nagy érdeklődő közönség volt jelen, mely leste-várta, kit fog érni a szerencse, hogy sorsjegyét nagyobb nyereménynyel kihuzzák. Délelőtt 1500 nyerő számot huzták ki. A nagyobb nyeremények a következö sorsjegyekre estek: 10.000 koronát nyert: 5286. 5000 koronát nyertek: 52385 54375. 2000 koronát nyertek: 2576 14232. 1000 koronát nyertek: 23426 43233 72377. — Ottocska Gézát elfogták. Ottocska Gézát, Schossberger Lajos nagy-kartali földbirtokos jószágkormányzóját, aki, mint megirtuk, 26.800 forintot sikkasztott, tegnap Kopenhágában elfogták. Bécsből érkezett oda s a legelőkelőbb fogadóba szállott. Pénzt váltott egy bankban s a bankár kérdéseire oly zavarba jött, hogy gyanut keltett. A bankár értesítette a rendőrséget s ez rögtön vallatóra fogta Ottocskát. Nem tudtak eligazodni azokon, amiket mondott, csak azt vehették ki belőle, hogy ő pécsi földbirtokos. Táviratoztak tegnap a bécsi és a pécsi rendőrséghez, miféle ember lehet s a személyleirás alapján mind a két helyről azt a feleletet küldötték, hogy az idegen Ottocska Géza, a körözött sikkasztó és váltóhamisitó. A pécsi főkapitány még az éjjel értesítette a budapesti államrendőrséget is s ma reggeltől késő estig egymást érték a telegrammok a kopenhágai és a budapesti rendörség között. Ezeknek a segítségével kétségtelenül megállapították, hogy az elfogott „pécsi földbirtokos* valóban Ottocska Géza. Ottocska Géza, amint Kopenhágából jelentik, Dinián keresztül Amerikába akart utazni. Stettinen
ORSZÁGOS HIRLAP
Csütörtök, január 27.
— Elfogott nemzetköz! zsebtolvaj. A milanói keresztül szombat este érkezett Kopenhágába. Esbjergen és Southampton-en át Newyorkba szóló osztrák-magyar konzul értesítette a rendőrséget, hogy menetjegyet, egy kopenhágai bank által kiállított, ott egy állitólag Gerstl Ferencz nevü budapesti henNewyorkra szóló hitellevelet és körülbelül 40.000 teslegényt fogtak el lopás miatt. A konzul mellékoronát találtak amerikai, angol, német és dán kelte értesítéséhez az elfogott fényképét is, amelyből pénzben. Ottocska kiadatása iránt megindult a a rendőrség megállapította, hogy az Hirsch Armin budapesti zsebtolvajé, Gerstl Ferencz pedig, a diplomácziai tárgyalás. — A szőlősl szent. Az aradmegyei Szőlős kinek nevét használta, nagyon jóravaló henteslegény községben — mint levelezőnk irja — ma halálos és a központi vásárcsarnokban van alkalmazva. végü szerencsétlenség történt. A Csigerél-folyón keresztül egy beteg asszonyt vittek a hires szőlősi Diákok a tanárjuk ellen. jóshoz, Pap Ferenczhez, hogy megjósolja, vajjon A müegyetemen ma ritka dolog történt. lehet-e még rajta segiteni. A kísérők közt volt egy feltünő szép menyecske, a 21 éves Pálinkás Mártonné Tüntettek lármásán, zajosan a teknikusok, akiGyulavárról. Amint a kocsiról leszálltak, az idegenek ket mindenki szorgalmukról és higgadtságukról Dezső ellen át akartak menni a folyó sikos padlóján, s ekkor a ismer. Egyik tanárjuk, dr. Nagy való elkeseredésük nyilatkozott meg ebben a menyecske megcsuszott és beleesett a vizbe. A gyortüntetésben, mert ugy találták, hogy ez a tanársan rohanós ár elkapta a szerencsétlent s besodorta juk a kelleténél többet buktat a szigorlatokon a jég alá, hol nyomtalanul eltünt. Holttestét még és tulszigoruan veszi a dolgot. nem sikerült feltalálni. Nagyon érdekes alak ez a Dr. Nagy Dezső a szigorlati bizottság egyik Pap Ferencz nevü jós. Hires ember, kihez messze tagja és a szilárdságtan tanára. Az ellene irányult földről zarándokolnak a csodájára, mert szentül meg tüntetés főoka az e hónap elején megtartott első vannak győződve, hogy amit Pap Ferencz mond, szigorlatok eredményében keresendő. A müegyetem az megtörténik az utolsó betűig. A néphit szerint hallgatói közül állitólag 56 jelentkezett szigorlatra, az Isten őt felruházta azzal a nagy hatalommal, akik közül 53 elbukott s csaknem mind a szilárdhogy a jövendőbe pillanthasson. És a szőlősi látnok ságtanból. A hallgatók ezt Nagy Dezső rendkivül csakugyan sürün lebbenti fel a jövő rejtélyes fátyoszigoru eljárásának tulajdonították. lát, mert hálás ez a mesterség és ugyancsak megNagy Dezső ma tartotta meg a H. éves hallnöveszti a csekélyke gazdaságot. A nadrágos Pythyia gatók első szilárdságtani óráját. A III. és IV. éves mindössze csak két éve szedegeti Dodona gyümölhallgatók elhatározták, hogy ezen az órán tüntetni csös kertjéből a bő adományokat. Azelőtt fölötte prózai foglalkozást űzött: disznópásztor volt egy fognak a szigoru tanár ellen és ezért ők is megjepusztán. Ezelőtt két évvel egyszerre beállitott a gaz- lentek a második emeleten levő D. 24. tanteremben. dájához és minden további indokolás nélkül fel- Nyolcz óra után néhány perczczel belépett a rettemondta a kondási hivatalt. Haza ment Szőlősre s gett tanár és meg akarta kezdeni előadását Nagy lárma, fütyülés és piszegés fogadta s feleségével bevonult szerény, zsupfedelü vityillójába. Egyszerre csak hire támadt a penzióba vonult ka- közbe ilyen felkiáltások hallatszottak: nászembernek. Azt kezdték rebesgetni öreg asszo— Le vele ! mondjon le ! menjen vízórát nyok, majd minden rendű és rangu emberek, hogy javítani! Pap Ferencznek megjelent az Ur és szentnek kiA tanár egy ideig némán tűrte ezt a támaválasztotta a föld bünös halandói közül. Pap Fe- dást, azután kezeivel intett, jelezve, hogy beszélni rencz azóta mindent lát, mindent tud, kiolvassa az akar. Egy pillanatra csend lett és a tanár elkezdett eléje nyujtott tenyérből, hogy kinek mi lesz a sorsa. beszélni: És azóta hordják a nehéz betegeket kocsin, gyalog — Uraim! Az alkotmányos világban a halábra Pap Ferencz portájára közelből, messze vidékről, itéltnek is van szava . . . távoli megyékből, hogy a szent ember kijósolja neTovább nem folytathatta, mert ujra felhangkik a jövendőt és a mind jobban szaporodó látoga- zottak az eláll! és abezug 1 kiáltások. Időközben tók számával egyre nő a kiválasztott ember gazda- egyik szolga értesítette a történtekről Ilosvay drt, sága is. A vityillóból szép ház keletkezett s a volt a mérnöki és építészeti szakosztály dékánját. A kondás ma 'már két kanászt fogad a saját kondá- hallgatóság éljenezni kezdett, amikor a dekán bejához. A legérdekesebb mégis az a dologban, hogy lépett. Ilosvay megvárta, mig a zaj elcsendesült, Pap Ferencz végkép megkótyagosodott jósolási te- azután igy szólt: hetségétől s kérvényt nyujtott be „nagyságos" — Uraim! Én nem tudom, miért részesítenek Perczel Dezső belügyminiszterhez, hogy adjon engem ováczióban és a tanár urat miért éri e tünneki engedélyt a jósolás ipar szerű üzésére. A tetés. Kérem az urakat, hallgassák meg a tanár urat. kérvény azóta bizonyara már el is jutott rendelteA dékán e szavainak lett is eredménye. Helyre tési helyére. állott a csend és dr. Nagy Dezső izgatottan, sá— A biró halála. Maruscsák Péter nagybocs- padtan, a hallgatóság közbeszólásai által gyakran kói (Máramarosmegye) birót és a feleségét — mint félbeszakítva, a következőket mondotta; levelezőnk jelenti — ma reggel lakásukon halva Az alkotmányos világban a halálra találták. A faluban azt beszélik, hogy a halál boszu itéltnek„Uraim! is van szava. Ha a népgyülés megadja nemüve és valaki puliszkába kevert méreggel megmér- kem a szót, akkor nekem a magam igazolágezte a házaspárt. A vizsgalatot megindiották, hogy sára van szavam. Tegyeneknem velem azután, amit a biró rejtélyes halálának okát megtudják. akarnak, csak hallgassanak meg. (Halljuk! Beszél— Egy gőzös balesete. Fiumei levelezőnk jen!) Nem akarom vizsgálni, kik azok, akik ma táviratozza; A magyar-horvát hajózási társaság ellenem tüntetnek, . . . (Zaj.) Kérem, az urak megVelebit gőzöse ma reggel Zenggből Fiuméba jövet ígérték, hogy meghallgatnak — lehet, hogy ez lesz Selveben kénytelen volt horgonyt vetni, mert a utolsó szavam e teremben. Meg vagyok győhajó kapitánya az eddig még ki nem derített módon zödve, hogy azok, akik távozásomat kivánják, nem megsérült géppel nem mert Fiuméig utazni, A ma- fogják nagyobb örömmel ismerni azt, aki utánam gyar-horvát hajózási társaság a Senj gőzöst küldte következik. Tradiczióból tudják az urak, hogy sziki segítségül, mely felvette a Velebit utasait és goru vagyok. (Igazságtalan 1 Zsarnok !) Fiuméba szállította. A kár nem jelentékeny. Hogy vajjon igazságos vagyok-e, annak meg— Megőrült tüntető. Párisi levelezőnk irja: ítélését nem az urakra bizom, hanem ama ezer, Louis Gounet mészároslegény két hét óta a leg- meg ezer tanítványomra, akik ma már előbbkelő és lelkesebb tüntető volt. Ahol nagyobb tömeg verő- fényesebb állást foglalnak el, mint ez enyém. Ezek mindig azt a bizonyitványt adták, és ez az életben dött össze, hogy a hadsereget éltesse és Zolát meg is büszkeségem, hogy Nagy Dezsö hozzáférhetetlen, a zsidókat lehurrogja, ott mindig meg lehetett találni Nagy Dezsö igazságos (Nem igaz ! Nevezze meg a jeles mészároslegényt is, aki versenyt kiabált a azokat). Alig három év kell még, hogy 30 éves tanárt a kiabálókkal. A folytonos tüntetés annyira felizgatta őt, hogy ismerősei megőrülésétől tartot- pálya legyen a hátam mögött. Megvallom, hogy sok ambicziói sértettem meg ez idő alatt, de ez nem tak. Ez a félelem nem is volt alaptalan. Gounet a volt nemes ambiczió, (Nem igaz!) hanem olyan legutolsó éjjelen, amikor a háznép aludt, felraga- ambiczió, amelylyel maguknak előjogot akartak oly dott egy széket és egy ingben kirohant a folyosóra, alapon, melyen nem lehet Előttem mindig elsö miközben egyre a hadsereget éltette és a zsidókat sorban szem előtt tartandó, hogy csakis a tudásnak abczugolta. Kiáltásaira a lakók felébredtek, nagy- eredménye az, ami a tanárra befolyással lehet arra, hogy az illetőről itéletet mondjon. (Zaj.) nehezen lefogták a dühöngőt és a kórházba szálBocsánatot kérek — az urak arra következtetlitották. nek talán, hogy a szigorlatok eredménye nekem tu-
Csütörtök, január 2 7 .
ORSZÁGOS HIRLAP
lajdonitandó. (Igaz ! Ki vele ! Mondjon le 1 Penzióba !) zajos éljen kiáltásokkal fogadtatott. Tehát ellenTudják meg az urak, hogy én a mai rend- tüntetésben részesült. Meghatottan állt hallgatói sxt-ii nem helyeslem, tudják meg az urak, hogy én e tekintetben vissza is vonultam. E tekintetben előtt és megköszönte hallgatóinak ez ovácziót. Beaz általunk nagyon tisztelt dékán urra hivatkozom. szédében megemlékezett arról is, ahogy ő szigoru(Éljen a dékán! Abczug Nagy Dezső! Vonuljon sága mellett is mindig igazságos volt. vissza teljesen !) Én ebbe nem avatkozom, mert a Délelőtt 11 órakor a rektor hirdetést tett mai rvndszer nem fejezi ki meggyőződésemet. közzé, amelyben nyugalomra inti a hallgatóságot és En mindig a tudásra, és nem a vizsgákra óhajtom fektetni a rendszert. Én már, mint kéri, hogy bajai orvoslásáért teljes bizalommal foregyik tanár, kifejeztem ama nézetemet, hogy ne duljon hozzá. tartsunk egész évben colloquiumot és utóvizsgát. Délután 5 órára ujabb rektori tanácskozást Aliul én tanultam, ott egy vizsga volt. hivtak egybe, melyen a tüntetők ellen meginÖtvennel kollégám közül 54-en tették le ezt a szi- dítandó fegyelmi eljárásról volt szó. gorlatot (Ott nem volt egy Nagy Dezső. Most 56 közül 53 megbukik.) Kérem, legyünk ezekkel tisztában. Alkalmam SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET. nyilik nézeteimet más helyen is kinyilvánítani. Én * Filharmoniai hangverseny. A filharmonikusok szeretném, ha csak egy szigorlat maradna. Azt azonban, megkövetelném, hogy a hallgató a tanárhoz mai ötödik hangversenyüket ujdonsággal, Dvorak oly viszonyban legyen, mint apa a fiához. (No szép Otello-nyitányával kezdték meg. A cseh-amerikai apa ! Mostiohaapa !) Érintkezzék vele hetenkint és zeneszerzőnek ebben a müvében is jelentkezik a cseh a hallgatónak ne legyen egyéb ambicziója, mint a szentimentális vonás és egy kis amerikai fülkápráztudomány. Én szeretném, ha kevesebben maradnánk. (Hát tatás. Mi különben legtöbb kompoziczióját igen azért buktat annyit!) Szeretnék magamnak 30—40 oly vonzónak találjuk. Ha az Otello-nyitányt programmifjut szerezni, aki velem szoros összeköttetésben van és zenének tekintenők, itéletünk erről az ujdonságról ezeknek megadnám vizsga nélkül a diplo- jóval tartózkodóbb lenne, mint igy. Mert a nagy félmát (Zaj ! Strébereket akar !) Önök neheztelnek tékenységi és cselszöfövény-dráma egyetlen hangulatát rám s azt hiszik, hogy a szigorlatok önökre kedvezőtlen eredményének en vagyuk az oka! (Igaz ! sem ébreszti föl bennünk feltünőbb módon. De nem Ugy van !) Ha azonban az urak azt hiszik, hogy én magyarázva bele semmit, nagyon csinos dallamu, döntök, nagyon csalódnak, Tudják, hogy a mi szi- virtuózul kidolgozott és közben-közben fényes kologorlatainknál három tanár és a dékán dönt. (Nem risztikus hatásokkal pompázó münek mondhatjuk. igaz ! Két tanár és Nagy Dezső !) Amit a bizottság kimond, abban az urak megnyugodhatnak, mert ha A nyitány után Gura Jenő, a németek egyik ott volna is az „igazságtalan Nagy Dezső," az nem legtiszteltebb énekmüvésze, lépett a dobogóra. Ma dönt. (Persze, le is szavazták már!) Ha önök azzal kivívta közönségünk nagyrabecsülését is. Schubertgyanusitanak, hogy igazságtalan vagyok, nézzenek től és Löwetől énekelt és bár hangja veszített régi végig. hogy kiket vádolnak, én. elfogadom a ma- érzéki varázsából és hajlékonyságából — hisz már gam részét. (Az egészet!) 11a az auditorium többsége kivánja, én e egy fia is jónevü énekes Németországban — erős teremii-j* többé be nem lépek (Helyeslés). É.i ugy technikája és mintaszerü deklamácziója előkelő hehiszem, egy alkotmányos világ, aminek a műegye- lyet biztosit neki az énekesek közt. A legnatemet is tartom, nem sülyedhet oda, hogy az em- gyobb hatást Lowe „Archibald Douglas"-ának hanberiség belőle kioltatott volna. Ennek következtében gulatos előadásával keltette. A hangversenyen halnem óhajtok a mai napról máskép következtetést vonni, mint ugy, hogy a beirt urak jelentkezze- lottuk még Liszt Dante-szimfóniájának csodálatoSchumann nek az. iránt, hogy óhajtják-e távozásomat. san zajos első részét, a „Poklot" és (Felkiáltások. Zaj. Ott leszünk mindnyájan!) Ebből hatalmas es-dur szimfóniáját. Erkel Sándor erővel én /" lógom a következtetést vonni. Nekem és lendülettel dirigált. mindegy ; nekem nincs örömem 400—600 hallgató* Dreyfus az Ördögszigeten. Az európai czenban. Tudom, ha önöket megrostálnám, sokkal kevesebben volnánk. (Nem eleget rostált? Még akar zura egy részének most Dreyfus ex-kapitány bősérostálni !) Sok buzában sok a polyva. — (Zaj.) Én ges dolgot ád. Csak a napokban tiltották meg egy alávetem magam az ítéletnek. Ha önök és az én brüsszeli, azután egy amszterdami színigazgatónak, felebbvalóim, akik engem is kontrolálnak, követelik. ugv müködésein a mai nappal megszünt (Követel- hogy egy Dreyfusról szóló darabot előadjon. Ebben jük ! Távozzék !) és ha azt találják, hogy eddigi a darabban, amely néhány estén át mégis szinre működésem a hazára és ifjuságra nézve felesleges került, az volt a nevezetes, hogy minden nap másvolt. (Igaz ! Ugy van !) Miután bárom év mulva ugy ként végződött. Aszerint ugyanis, hogy miféle uj is másnak óhajtottam helyet adni, Szivesen megyek híreket hozott meg Párisból a távíró, délelőttönkint ma is. Ajánlom magamat." (Isten vele! Krisztigott!) Ezeket mondván, eltávozott a teremből s ek- más-más utolsó felvonást csináltak neki. A czenzura kor a dékán csendre intvén az ifjuságot, igy szólt: azután eltüntette a föld szinéről ezt az irodalmi — Tisztelt uraim ! A dolog személyi része, remeket. De azért a Dreyfus-affaire még mindig nem ugy látszik, le van bonyolítva. A tüntetés azonban hagyja nyugodni a „drámaírók" képzelmét Most nem házi perpatvara a müegyetemnek. Kihat a há- San-Remoból jelentik, hogy ott Cinnadori igazgató zon kivül is. Ez az első eset, amelyben a müegyetem az eddig fennállt rendszert komprom- színtársulata játszik és tegnapelőtt egy Rosini nevü mittálta. Ezt rehabilitálni kell azoknak, akik ezt fiatal római írónak darabját akarta szinrehozni ez megindították. Ezt máskép nem láthatom, mint alatt a czim alatt: „Dreyfus az Ördögszigeten." De azoknak az uraknak egy teljes, nagy bizott- a rendőrség itt is közbelépett és megkímélte az iroság elött való megvizsgálásával, hogy kitünjék, vajjon az urak voltak-e kötekedők, vagy dalmat ettől a szellemi terméktől. * Wlassics a müvelődésről. Wlassics Gyula a tanár volt igazságtalan. (Éljenzés. Vizsgálatot kérünk ! Kitörő öröm.) Ez nem lesz tréfa- vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívást intézett dolog. (Helyes ! annál jobb !) Magam részéről a nemzeti muzeum, az iparmüvészeti muúzeum nagyon félek, hogy ez eljárásnak nagyon szo- és az országos képtár igazgaióihoz, melyben hangmoríi következménye lesz. (Ellentmondás) Mert ha az derül ki, hogy azoknak az ifjaknak, akik nem sulyozva, hogy a magyar társadalomnak a tudomány feleltek meg a követelményeknek és igy komprom- és a müvészet iránt való érdeklődésének felkeltését mitálták a műegyetemet, nem volt igazuk, javasolni óhajtja, azt kivánja az igazgatóktól, nem lehetne-e fogom, 2—3 évre való eltávozásukat. (Helyes !) Én a vezetésük alatt álló intézetek gyűjteményeit rendott voltam a szigorlatokon és tudom, hogy ahol lehetett segiteni. legyenek meggyőződve, én voltam szeres és vonzó előadásokkal ismertetni. A felvetett az első, aki segíteni mindig készen volt. (Hosszan- eszmére a miniszter jelentést kér olyan időre, hogy tartó zajos éljenzés). Többet most nem tudok mon- a szükséges költségekre a jövő évi költségvetés dani, legyenek szívesek megvárni a további intézke- összeállításakor tájékozva legyen. déseket. Addig is csendességre, békére intem önöket * Hubay-Popperék Zágrábban. Zágrábban, a Tartózkodjanak minden oly dologtól, ami a műegyehorvát országos zeneakadémia nagytermében hétfőn tem jó hirnevét veszélyeztetné. a Huhay-Herzfeld-Waldbauer-Popper négyestársulat A dékán beszéde után a hallgatóság éljenzett hangversenyzett. A konczerten megjelent Lipót és nemsokára szétoszlott. Csak a folyosókon verőd- Szalvátor főherczeg nejével, Blanka főherczegnövel, tek össze kisebb csoportok és találgatták a törté- a bán felesége és családja, Drohobeczky körösi g. k. püspök és az egész horvát arisztokráczia. A főnendőket. A tüntetés után rektori tanács ült össze, el- herczegi pár a hangverseny után a müvészszobába döntendő, vajjon megtartsa-e Nagy Dezső a" III. éves ment és megszólítással tüntette ki a müvészeket, gépészmérnökök „Elméleti géptani” óráját. A tanács akiket hangverseny közben a közönség zajos ováutasította a tanárt ez óra megtartására, aki a B, cziókban részesített. 23. számu tanterembe be is lépett. Nagy meglepetésére
Budapest, 1898. — 9. oldal.
TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * Jókai a Rudolf Emlék Albumról. Jókai Mór lelkes szózatot intéz a honleányokhoz a Sziklay Lajos szerkesztette „Rudolf Emlék Album" ügyében. A fölhívásban ezeket mondja: „Hazánkban, nemzetünknek korán letört reménysége, akinek fényes alakját a balsors rossz nemtői közülünk kiragadták, emlékében folyton élni fog az igaz magyarok, a szabadság és fölvilágosodás hiveinek lelkében. Ez emléknek kőalakban megörökítésére szándékoznak a kegyelet hivei egy fogadalmi templomot építeni fő- és székvárosunk tőszomszédságában, a buzgó hívektől megtelepitett Kispesten. — Ez az album szolgál e kegyeletes emlék létrehozására. A czél, amelyet közvetit, magában is nemes, méltó rá, hogy minden hazafi és honleány szivét átmelegitse, az eszköz, maga e páratlanul diszes munka pedig az e ncmben kiadott hazai és külföldi rajzékesitett munkák között kiváló helyen említhető.” A Rudolf Emlék Album 300 nagy folio alaku oldalra terjed, 171 magyar iró és 50 müvész önálló müvével színesen illusztrálva. Megrendelhető postautalványon a Magyar Általános Hitelbanknál (Budapest V., Nádor-utcza 12. szám) Ára 5 forint. kötve 7 forint, selyemkötésben 15 forint. • A szerkesztő ünneplése. A Pallas Nagy Lexicon-']ának befejezését, mint irodalmi eseményt üdvözölte a magyar közélet. Most a Lexicon munkatársai elhatározták, hogy a főszerkesztőt, dr. Bokor Józsefet, akinek nagy tudása, széles látóköre és óriási munkabírása által sikerült leküzdeni a legnagyobb nehézségeket, ünnepelni fogja. A munkatársak gárdája dr. Bokor József főszerkesztő tiszteletére február 2-án déli 1 órakor az országos kasszinó éttermében banketet rendez. Jelentkezni lehet az Otthonban és a Budapesti Ujságirók egyesületében. Egy teríték ára 2 forint 50 krajczár. A Kisfaludy-társaság ülése. A Kisfaludytársaság ma délután Gyulay Pál elnöklete alatt felolvasó ülést tartott, melyen nagy közönség volt jelen. Az ülés elején az elnök megemlékezett Pálffy Albert haláláról és azt indítványozta, hogy a társaság jegyzőkönyvileg fejezze ki Pálffy halálán érzett fájdalmát. Ezután Beöthy Zsolt főtitkár bejelentette, hogy február 2-án lesz a közgyülés, február 3-án a tagválasztó ülés és február 7-én az ünnepélyes diszülés. Ezután Vadnay Károly „Petőfí első kötete” czimü érdekes korrajzot olvasott fel a negyvennyolczas időkből, Ábrányi Emil pedig Pekár Gyula vendégnek vHármana czimü novelláját olvasta fel.
FŐVÁROS.
(Rendkivüli közgyülés.) A mai rendes közgyülésről leszorult tárgyaknak, (a kőbányai római katholikus templom berendezése, a Döbrentey-utcza 54. számu ház lebontása, és viadukt vasut meg az uj földalatti vasut ügye) az elintézésére a főpolgármester, amint értesülünk, jövő héten, szerdán rendkivüli közgyűlést hiv egybe. (A tífusz.) A tiszti főorvosi hivatal ma tetté közzé a hevenyragályos betegségekről szóló január havi harmadik heti kimutatását. Tifuszos betegség a kimutatás szerint január 15-étől 22-éig 33 fordult elő s ezek közül 3 végződött halállal.
Vízvezeték a közgyülésen. Budapesten a hatósági főorvos jelentése szerint az adófizető polgárok tífuszba esnek attól, hogy vízvezetéki vizet isznak. A müveit nyugaton ezért a csekélységért meglineselnék mindazokat a tisztviselőket, akik ezt a halálos vizet vezetik, de Budapest kelet felé fekszik s itt megelégesznek azzal, hogy a közgyülés napirendjére tűzik a kérdést, immelámmal letárgyaljak s azután vége az ügynek. A. hatósági lelkiismeret ismét nyugodt • a vizvezeléki tífusz terjedhet és pusztíthat, ugy, ahogy akar. A mai közgyülés tárgysorán csak nehezen lehetett megtalálni ezt a vizes panamát, ugy elbujt ez alá a határozottan ügyes czim alá: A székesfővárosi vízművek termelési viszonyai. tifusz-baczillus is A legelsavanyodottabb
10. oldal. — Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
Felállott Szalay Mihály s kijelentett, hogy görcsös kaczajban törne ki, ha meghallaná, hogy azt a piszkos lét, amelyben ö oly sikere- baj van s ezen csak egy uj bizottság segit. Felállott Nagy Dezső s konstatálván, sen tenyész, ugy hivják, hogy a „székesfőváhogy a káposztásmegyeri vizmü soha sem fog rosi vízmüvek termelési viszonyai." Minő előkelően, minő tudományosan hang- annyi vizet adni, amennyi kell, melegen ajánzik ez, az ember azt vélné, hogy a franczia lotta, hogy alakítsanak egy uj bizottságot, akadémia egyik világhírü tudósa tart egy ideá- amely majd segit a bajon. És felállott Steiger Gyula s bár Nagy lisan magas niveaun álló értekezést elvont elDezsőtől hallotta, hogy Káposztásmegyer legméleti kérdésekről. Pedig miről van szó! ? „Arról, hogy a székesfőváros tanácsa, feljebb káposzta termelésre alkalmas, azt ajánSzakemberei és szakértői milliókra menő költ- lotta, hogy fejlesszék tovább ott ezt a diszes séggel megcsináltak egy vízvezetéki botrányt, állapotot s hogy az minél sikeresebb legyen, megcsinálták hebehurgyán, oktalanul s most küldjenek ki egy bizottságot. És végül Márkus főpolgármester feltette utólag konstatálják, hogy baj van és hogy sea kérdést? hogy kell e vízvezetéki bizottság gíteni kellene rajta. A skandalum a maga meztelen mivoltá- vagy sem. S a közgyülés egyhangulag elhatározta, hogy legyen bizottság. Ezzel végződött ban igy áll: A káposztásmegyeri vízmüvek nem ké- a vízvezetéki ügy. Viz ugyan nincs, de nem is lesz, ami pesek annyi vizet szolgáltatni, mint a menynyire a fővárosnak télen szüksége van. Tehát van, az tífuszt okoz, de azon nem lehet segiteni, ellenben lesz valami, ami nem volt, egy ha télen se tudják kielégiteni a szükségletet, vízvezetéki ellenőrző bizottság! még kevésbbé tudják nyáron, amikor még több Akadt ugyan egy ur, aki azt hangoztatta, viz kell. Minthogy azonban viznek kell lenni, leg- hogy jó lenne utána nézni, hogy hátha forrásalább látszólag, hát bele eresztették a cső háló- vizet kaphatna valahonnan a főváros, hisz annyi zatba az uj országháza fölött levö mestersé- forrásgazdag vidék van a környéken. Ezt az urat dr. Pertik Ottónak hivják, aki ges szürötelepek vizét, azt a vizet, a melyről tudós, világlátott és komoly ember! Az ő hivatalosan konstatálták, hogy nem alkalmas az óhajtása felett azonban napirendre tértek. ivásra. Megemlítsük még, hogy a gyülésen MárA káposztásmegyeri vízmüveket rengeteg költséggel azért készítették, hogy a főváros még kus főpolgármester elnökölt s hogy előterjeszakkor is teljesen el legyen látva vizzel, amikor tették Kasics egy indítványát a választás alá kerülő tisztviselők minősítési táblázatáról ? lakosainak száma eléri a milliót. A helyet, ahol a vízmüveket megépítették, Vagy szóljunk arról, hogy Kunváry Fülöp a szakértők válogatták ki, a berendezés mikéntjét közuti vaspálya-társaság átszálló jegyeinek szaszakértők állapították meg, ugyancsak szak- bályozása tárgyában interpellált, amire a jövő értők jelentették ki, hogy ezek az uj vízmüvek ülésen kapja meg a választ, vagy hogy a napi120.000 köbméter kitünő vizet képesek szolgál- rendre tüzött vasuti ügyeket majd a jövő ülésen tárgyalják ? tatni, szóval kitünően ment minden. Ugyan minek? A mai közgyülésen pedig egy szakértő A fődolog az, hogy a vízvezeték ügye el megdöbbentö szakszerüséggel konstatálta, hogy az egész káposztásmegyeri vizmü egy nagy van intézve, mert megszületett a legujabb tévedés. Tévedtek a szakértők a hely meg- bizottság : a vízvezeték ellenörző bizottsága. választásában, tévedtek a számításaikban, mert a káposztásmegyeri vízmüvekkel, még ha akárhány uj medenczét is csinálnak, az a csekély VIDÉK. kalamitás, hogy nem adnak vizet, mindig megeshetik. * (Fiumei ügyek.) Fiuméből táviratozLászló kormányzó, Nagy Dezső müegyetemi tanár ezt mind zák, hogy gróf Szapáry igen meggyőzően fejtette ki s elmelete igen aki tegnap este ismét Budapestre utazott, már egyszerü. A káposztásmegyeri vízmüvek vizé- megalakította a városi adó-bizottságot. Tagjai nek egy harmadát a Duna vize, két harmadát lettek: lovag Cosulich Lajos, Gerbaz Hera föld árja szolgáltatja. Ha szárazság van, man, Jellonscheg Ferencz, Meynier Károly, ugy a föld árjának a niveauja annyira alá száll, és Rack Péter. Mindnyájan elfogadták a korhogy nemcsak nem táplálja a kutakat vizzel, mányzótól eredő kinevezést, jóllehet, Gerbaz hanem még azt a Duna vizet is, amely a ku- kivételével, valamennyi lemondott városatya. takba beszürődik, ki és leszívja onnan, lévén A kormányzó ama határozatát, melylyel a Voce del Pppolo-nak megtagadta a politikáilyenkor a kutak niveauja magasabb, mint a val való foglalkozást és Walluschniggnak azt, föld árjáé. hogy Indefídenter czimmel lapot indítson, Azt kérdjük, hogy hát oly egetrengető ne- mindkét érdekelt megfellebbezte a belügymihéz elmélet ez, hogy azt a káposztásmegyeri niszterhez. Dr. Mayländer Mihály, dr. Vio szakértők nem tudták ? Ferencz és dr. Kuscher Ferdinánd folyamodVagy hát miféle szakértők voltak azok, tak a kormányzósághoz, hogy Autonomia akik könyelmüen kidobatták a várossal a mil- czimü politikai olasz napilapot indíthassanak. liókat s belevitték a föváros lakosságát abba a A lap szerkesztője Kuscher nyugalmazott álgyalázatos állapotba, hogy a hivatalos vízveze- lamügyész lenne, aki a legfanatikusabb autotéki csapon szállítják a házba a halált s ezért nomisták egyike. még vízvezetéki dij czimén pénzt is követelnek ? * (A néppárt é s a pánszlávok.) Mint róEzek után azt hinné valamely naiv lélek, hogy az a közgyülés, amely ezeket a vér- zsahegyi levelezőnk irja, a néppárt és a pánlázitó kudarczokat és tudatlansággal párosult szlávok szövetsége napról-napra nyilvánvalóbb könnyelmüségeket tárgyalja, ha nem is viharos, lesz. A néppárti Hlinka András felléptetését a rózsahegyi kerületben mindenki ugy tekinde legalább izgatott és erélyes lesz ? tette, mint e szövetség eredményét és bizonyí0 dehogy 1 Először is a bizottsági tagok fele nem tékát. A néppárt azonban tagadta e szövetséget, volt a gyülésen. Ki is fogja magát izgatni, de most e tagadás is lehetetlen, mert a pánazért, hogy rossz a viz ? Ha még a sör volna rossz! szláv sajtó nyíltan megvallja. A turóez-szentA bizottsági tagok ugyanis savanyuvizet, bort mártoni Lyndové Novini czimü pánszláv hetiés sört isznak, akinek pedig ezekre nem telik, lap teszi meg ezt a kis szívességet, amikor a néppárt jelöltjét a következő sorokkal ajánlja a azokkal ugy sem érdemes törődni. Akik pedig mégis eljöttek, azok ugyan- pánszlávok figyelmébe: „Minden népbarát, minden becsületes ember, csak szánalmasan festettek. Meglátszott rajtok, hogy szörnyen untatja akinek szivén fekszik a szabadelvü kormányoktól és Öket a kérdés s szeretnének tulesni rajta min- a zsidóságtól csaknem semmivé tett tót földmüden nagyobb emóczió nélkül. velő népnek java, szivből jövö örömmel tartozik És a szónokok? üdvözölni azt a körülményt, hogy Rózsahegyen az Meglepő elmésséggel derítették ki azt a a Hlinka, András lépett fel, akinek egész élete nem már nem ismeretlen tényt, hogy baj van s volt egyéb, mint becsületes és kitartó munka a tót megható összhangzatossággal fejezték ki abbeli nép igeiglenes és örökkévaló javáért. Hlinka alapította óhajtásukat, hogy segíteni kéne rajta? De ne legyünk igazságtalanok! Férfias a vidéken oly sikeresen müködő gazdasági egyleteket. elhatározással ki is jelölték azt az egyedüli A nép igazi fia, testvére és a ti véretekből való vér, a ti csontotokból való csont. Nem volt és nem is módot, amelylyel a bajon segíteni lehet
Csütörtök, január 27. lesz soha olyan őszinte barátotok, aki ugy képviselne titeket az országgyülésen, mint Hlinka, mert a ti fájdalmatok és nyomomságtok iránt érzőbb szive senkinek sincs, mint neki Ne adjátok el lelketeket, oh, tótok, hanem űzzétek el magatoktól a csábitót és a tót nép fiára és jelöltjére, Hlinkára szavazván, hagyjatok mocsoktalan nevet gyermekeitekre."
TÖRVÉNYKEZÉS. = Az államrendőrség é s a személyes szabadság. Mai közleményünkre az államrendőrség főkapitányi hivatala a következő nyilatkozattal felel: „Egy-két napilapban a fővárosi rendőrség, illetve egyes tagjai megtámadtatnak azért, mert ujabban némely nagyobb feltünést keltett bünügyben a rendőrség által letartóztatott egyének a birósághoz átkisértetvén, ott hosszabb-rövidebb idő mulva szabadlábra helyeztettek. Ezen esetek miatt azonban a támadás már csak azért sem jogosult, mert az illetők ellen a bünügyi eljárás a biróság által egyáltalán abba nem hagyatott, hanem folytattatott. A rendőrség törvényszerü kötelessége a büntetendő cselekményeket üldözni, azokat felderiteni és a bíróságnak megtorlás végett feljelenteni; a bünesetek felderítése, a vizsgálat sikere érdekében gyakran kénytelen a rendőrség letartóztatásokat eszközölni és miután sok esetben épen az első, a bíróit megelőző nyomozás a büneseteket teljesen felderíti, sok ily esetben már maga a rendőrség egy-két napi fogvatartás után szabadlábra helyezi a terhelteket, de vannak esetek és ilyenek voltak a mostaniak is, midőn a vizsgálat érdekében a rendőrség kötelességének tartja a vádlottakat a birósághoz átkisérni, amely azután hivatva van belátása szerint dönteni, hogy szükséges-e a vizsgálat érdekében a további fogvatartás vagy nem; a biróság oly esetben, midőn a vizsgálati anyagot a rendörség kellően kiderítette, az azonnali szabadlábra helyezés iránt intézkedik, más esetekben pedig, midőn a szolgáltatott anyag kiegészítésére szükségesnek látja, hoszszabb-rövidebb ideig fogva tartja a terhelteket; a rendőrség csak helyesen jár el akkor, amidőn kétes esetekben a bíróságra bízza, e részben a döntést és nem nehezíti meg elhamarkodott intézkedésekkel a birói eljárást." Ehhez a hivatalos jelentéshez néhány megjegyzést kell füznünk. A „támadó" közleményt nem azért irtuk meg, mert a rendőrség „törvényszerü kötelességéhez képest üldözi a büntetendő cselekményeket", hanem azért, mivel egyes hatósági közegek bizonyos könnyelmüséggel járnak el a letartóztatások körül és a polgárokat minden elfogadható ok nélkül zaklatják. Erre nézve adatokat is hoztunk fel, amelyekre a hivatalos jelentés nem reflektál. A rendőrségnek kötelessége a büntetendő cselekmények földerítése, amiből azonban nem következik az, hogy minden följelentett egyént kénye-kedve szerint bármikor letartóztathat. Hiszen a vádrendszernek sarkalatos elve, hogy amig nincsen jogerős birói itélet, személyes szabadságától senki meg nem fosztható. Ez a szabály s ha a nyomozat vagy a vizsgálat folyamán mégis történnek letartóztatások, azok csupán kivételek a szabály alól, amely kivételeket a szükség, a kényszerűség teremti meg. És ezeket a kivételeket szabatosan megjelölte már az 1872. évi javaslat is, mely a mai törvénykezési gyakorlat alapját képezi és tüzetesen megjelöli azokat az uj bünvádi perrendtartás 141-dik szakasza is. Csekélyebb jelentőségü bünesetekben állandó lakással és foglalkozással biró, büntetlen előéletü egyéneket sem előzetesen letartóztatni, sem vizsgálati fogságba helyezni nem szabad. Nagyon hibás és kárhoztatandó a rendőrségnek az a felfogása, hogy ha nincs törvényes ok a letartóztatásra, a vizsgálóbiró vagy a törvényszék ugyis tüstént elrendeli a lecsukott egyének szabadlábra helyezését. Mert a vizsgálóbírónak vagy a törvényszéknek szabadlábra helyezést elrendelő végzése nem reparálhatja az elfogatási és nyilvános meghurczoltatast.
Csütörtök, január 27i Egyébiránt nagy hiba, hogy a rendőrhatósági nyomozó közegek nagy részének nincsen is megfelelő büntetőjogi, képzettsége; alig van közöttük egy-kettő, aki birói vagy ügyvédi vizsgát tett volna. = Pulszky Károly ügye. A budapesti királyi ítélőtábla ma tárgyalta az országos képtár egykori igazgatójának, Pulszky Károlynak ismeretes bűnügyét. A királyi tábla hosszabb tanácskozás után megváltoztatta a törvényszék vád alá helyező határozatát és Pulszky Károly irányában a további bünvádi eljárást megszüntette. = A népszinházi bizottság mint alperes. Makróczy János, a „Becsület szegénye" czimü népszínmü szerzője 2895 forint erejéig pert indított a népszínházi bizottság ellen. Keresetében azt adta elő, hogy népszínmüvét a bizottság valláserkölcsi okból „leparancsolta" a müsorról, mert abban egy olyan katholikus pap szerepel, akinek gyermeké van. Makrócz, elmaradt tantiémek czimen kéri a 2859 forintot. A IV. kerületi járásbiróság nem tartotta magát illetékesnek e pör elbírálására, mert a kereset tárgya az 500 forintot meghaladja. A törvényszék felebbezési tanácsa azonban a járásbíróságot a tárgyalás megtartására utasította, mert a kereset alapját képező okiratban kikötötték a sommás eljárást. A tárgyalást e hó 31-ikére tűzték ki. = Adós, fizess I Suhajda István budapesti háztulajdonos 270 forinttal adósa volt Perlakovszki kocsifényezőnek, s erről az összegről Váltót adott hitelezőjének. Mikor a váltó esedékessé vált és Perlakovszki bemutatta a váltót Suhajdának, az fizetés helyett egyszerüen ősszetépte a váltót. Ezért aztán okirathamisitás miatt vonták felelősségre. A törvényszék Suhajda Istvánt, aki tartozását időközben kiegyenlítette, nyolcz napi fogházra ea 50 forint pénzbüntetésre itélte. Ezt az itéletet a felsőbíróságok helybenhagyták. = Az Intendáns sajtópere. Báró Nopcsa Elek ma nyujtotta be vádlevelét a sajtóbirósághóz. Becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt kéri dr. Szalai Mihály megbüntetését. Beadta vádiéveiét Szalai Mihály is s igy a sajtóper már legközelebb esküdtszéki tárgyalásra kerül. = Egy miniszteri titkár bünpere. Pettkó László sikkasztási ügyében holnap kezdik meg a végtárgyalást Fekete Gyula biró elnöklete alatt. A vádhatóságot Genthon királyi alügyész fogja képviselni, Pettkó védője Eötvös Károly ügyvéd lesz. = Az aninai vérengzés. A fehérlemplomi törvényszék ma folytatta a végtárgyalást a vádlottak kihallgatásával. Holnap már a tanukra körül a sor, akiknek kihallgatása három napot fog igénybe venni. Szombaton már valószinüleg kihirdetik az az itéletet.
A HIVATALOS LAPBÓL. Kinevezések. A honvédelmi miniszter Vakán Lajos közigazgatási bírósági hivatalszolgát honvédelmi minisztériumhoz hivatalszolgává, a debreczeni ítélőtábla elnöke Mandel Mihály máramarosszigeti lakos végzett joghallgatót a debreczeni királyi ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségü díjtalan joggyakomokká nevezte ki. Pályázatok. A fő- és székvárosi adófelügyelőBégnél pénzügyi fogalmazói, a segesvári pénzügyigazgatöságnáJ gyakornoki, a szentgotthárdi (Szombathely) járásbíróságnál irnoki, a nagykőrösi adóhivatalnál adótiszti, a soproni törvényszéknél irodaigazgatói, a hajduböszörményi (Debreczen) adóhivatalnál adóhivatali gyakornoki, a nyitrai pénzügyigazgatóságnál fogalmazó gyakornoki, a kolozsvári állami tanitóképző-intézetnél kézimunkatanitónöi, a szamosujvári (Deés) járásbíróságnál III. osztályu hivatalszolgai, a makói, állami gimnáziumnál tanári állás van üresedésben. Magyar név. Kiskoru Schweighardt Mihály győri lakos „Szilágyi”-ra ; — Basa János telkibányai lakos „Czikó" r a ; — Fürst Ignácz szombathelyi lakos „Füredi”-re; — kiskoru Gansl Olga szegedi akos „Gerö”-re; — kiskoru Löwensohn Sándor és Károly magyar-diószegi lakosok „Lendvai"-ra; — Schenk Adolf sárbogárdi lakos „Sárközi”-re ; — Klein Dávid Adolf budapesti lakos, valamint kiskoru gyermekei Matild, Ilona, László, Erzsébet és Margit „Kelemen"-re; — Elias Adolf budapesti lakos „Erdélyi"-re ; — dr. Pinkusz, Márk ; rózsa-hegyi körorvos és" kiskoru Edith, Erzsébet, és Janka nevü gyermekei „Polgár” r a ; — kiskoru Neuer Gizella és Hilda budapesti lakosok „Margitai”-ra; — Bertók István magyar királyi rendőr budapesti lakos „Almási”-ra: — Sztraka György budapesti posta- és távirdafőtiszt valamint kiskoru gyermekei Etel, Sarolta és György Sziklai"-ra; — kiskoru Kohn Sándor budapesti lakos Kőszegi-re; kiskoru Scblesinger Árpád és Dezső hu apesti lakosok „Szegő”-re; — kiskoru Mártin Nándor
ORSZÁGOS HIRLAP Pál kolozsvári lakos hittaahallgató „Márton”-ra; — Stark Vilmos kolozsvári magyar királyi állami tanitónőképző intézeti tanár „Pataki”-ra; — Stelezer Lajos pécsi küzrendör „Barcsi”-ra; — kiskoru ifj. Hayszl István pozsonyi tanácsi dijnok „Holényi”-re változtatták vezetéknevüket a belügyminiszter engedelmevel Árverések. A fővárosban: Rubinstein J. Czég ingóságai VI. Gyár-utcza 10. január 27., Gerstl Frigyes ingóságai VII. Murányi-utcza 59. és Csokonay-utcza 10. január 2S., Tauszig Ignáczné ingóságai VII Hársfa-utcza 59. február 19., Schütze Ottó ingóságai VIl. Erzsébetkörut 15. január 29., Ecker István ingatlanai Soroksár (Budapest) községházánál február 11., Szelnár Adolf ingóságai IV. Koronaherczeg-utcza 16. és VII. István-ut 5. január 31., Szalay Károly ingatlana Ujpesten február 16., Herzfeld-Wetger Zsófia ingóságai VI. Gyár-utcza 13. január 27., Fenyves testvérek czég ingóságai VI. Vörösmarty-utcza 55. és 59. január 27. A vidéken: Lencsés Ferencz ingatlana Királyi (Vág-Sellye) községházánál február 25., Bodai Andrásné ingatlanai Arányos (Pécs) községházánál február 16., Uray Zsuzsanna ingatlana Beregszászon április 4., Kriszta Kapeszán János ingatlana Egres (N.-Szt.-Miklósj községházánál április 21., Kovács János ingatlanai Bölcske (Duna Földvár) községházánál április 12., Tubola Sándor ingatlanai Csonkabegyhát (Zala-Egerszeg) községházánál február 14., Sirkó Mihály ingatlana Ada (Zenta) községházánál február 24., Südi Tamás Lajos ingósátrai Szent-Gálon (Veszprém) február 3., Püspök Pál ingatlanai Tatán márczius 3., Drescher József ingóságai Beszterczén február 14.
Budapest, 1898. — 11. oldal.
magában az 1896-iki költségvetési törvényben 20.046,000 forint deficzit volt s ez a hiány a zárszámadásnak a pénztári kezelést feltüntető részében leapadt 1.670,000 forintra, sőt az elöirás szerint 15.480,000 forint fölösleggé változott. Ha Horánszky ezt a tényt is felemliti, neki magának is konstatálnia kellett volna, hogy: reális volt az 1896-iki budget, tehát reális az idei költségvetés is, mely amarra támaszkodott, nem volt deficzit 1896-ban, tehát egyáltalán nem lehet defíczitet számitani 1898-ra sem. Söt Horánszkynak, aki oly alapos ismerője a budgetnek, még tovább kellett volna mennie és rá kellett volna mutatnia arra, hogy az állitólagos deficzit évében a hiány daczára és a kölcsönök levonása után is 507.338,000 forint volta bevétel, mig az idei budgetben a bevételek összege 498.316,000 forinttal, tehát 9,02:1.000 forinttal kevesebbre van elöirányozva, tehát nagyon is meg van a latitude annak a látszólagos hiánynak a ROYAL nagyszáiíoüa B Ü M P £ S Í E M . megszünésére. Söt rámutathatott volna Kugler-féle raktár a bodegában, naponta fris3 nagy választék eredeti bonboniérokban. Legfinomabb cognacok kicsinyben, arra is, hogy 1896-ban a teoretikus hiányt nagybani árak melleit eladatnak. Színházi ejöaJasuk- után friss ételek, naponta hangverseny Sohmitt Károly igazgató. is olyan póthitelek okozták, amelyek 1898ban nem fognak előfordulni. Az évben ugyanis tényleg 17,410.000 forint volt a póthitelen alapuló kiadások összege s ezzel szemben a póthitelen alapuló bevéteHoránszky jövendőlései. lek csak 1,407.000 forintot tettek. Okozta Higgadtan, mérsékelten beszélt Ho- pedig a 17,410.000 forint póthitel-kiadást: ránszky Nándor a költségvetésről, de 7,728.000 forint erejéig a székely-vasutak mégis nagy tévedésbe esett, amikor azt építése, amelynek költségeit 1897-ben teljeakarta kiszámitani, hogy 1898-ban a ma- sen el kell számolni; 2 millió forint erejéig az gyar állam háztartásába beüt a deficzit. uj Duna-szabályozási törvény, ez a költHiggadtan, mérsékelten beszélt, de azért ség pedig 1898-ban a rendes budgetben mégse lehet azt mondani, hogy előre van ; 3.700,000 forint erejéig az alvinczmegcsinált konkluziója kedvéért ne csa- vöröstoronyi vasut segélyezése, már pedig vart volna egyet a tényeken, az igaz- ilyen tétel 1898-ban megint csak nem lesz. Ha pedig ezek a tételek elmaradságon. nak, akkor — az 1896-iki alapon — a Elsőbben is színezett kissé állitván teoretikus hiány nemcsak hogy eltünik, hogy 1896-ban 1.600,000 forint defide még Horánszky számítása szerint is czitje volt az országnak és amikor azt 11.758.000 forint fölöslegünk lesz. mondta, hogy erröl egyetlen lap sem Ime, ennyire tarthatatlan Horánszky emlékezett meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy 1896-ban a pénztári keze- számításainak egyik alapja. Már pedig lésben, tehát a tényleges eredményt te- erre épitette a nemzeti párt elnöke az ő kintve : 2.509,000 forint fölöslegünk volt. egész deficzit-jövendölését. Világos dolog, Honnan vette mégis Horánszky az ö hogy ha ez az alap hamis, akkor hiábadeficzitjét ? Nem a való életből, hanem való minden következtetés, mely arra van egy teoretikus összeállitásból, a zárszám- alapitva. adáshoz csatolt jelentésböl. E jelentésAzt mondja Horánszky: 1896-ban a ben évröl-évre találni egy kimutatást tizenkét legnagyobb bevételi tétel eredarról, hogy az állam bevételei közül ménye 447.700,000 forint, a költségvemennyi származik kölcsönökből s a ki- tési előirányzata 406.000,000 forint, vagyis adások közül mennyit fordítottunk kon- az eredmény 41.700,000 forinttal lett verzióra, tehát mekkora az az összeg, jobb és a végén 1,670,000 forint volt a amely az állam igazában vett jövedel- deficzit, hál hogyne lenne 1898-ban meit és költségeit nem érinti. E kimuta- még sokkal nagyobb a deficzit, a mitás szerint 1896-ban tényleg a pénztári kor ez évre abból a 12 tételből csak 418 készletekből kellett fedezni 1.670,000 millió van előirányozva. Teljességgel haforintot. És hogy erröl a kimutatásról mis a dolgok ilyetén kalkulálása, mert bizsem szabad megfeledkezni, arra rámu- tosra lehet venrii,hogy a tényleges eredmény tattunk mi is az idei budgetről szóló 1898-ban is jelentékenyen nagyobb lesz czikkünkben. az előirányzatnál, másrészt a póthitelCsakhogy ez a kimutatás elöször is kiadások kisebbek lesznek s igy még látnem zárszámadás, másodszor pedig e ki- szólagos hiány sem lesz, amint hogy mutatás tényei elejétöl fogva megvannak valóságos deficzit 1896-ban sem volt. a. magyar költségvetésben, mert némely Hogy pedig a tényleges eredmény nagyobb beruházásokat, mint például iskolák, igaz- lesz, azt az 1897-iki pénztári kimutatások ságügyi paloták épitését, a magyar állam is igazolják. mindig kisebb-nagyobb kölcsönökből fedeDe alaptalan Horánszkynak az a zett. Azután meg ha Horánszky egészen jövendölése is, mely abból indul ki, hogy őszintén akart beszélni, rá kellett volna a költségvetés tervei aránytalanul tágulmutatnia arra, hogy e kimutatás szerint nak, tehát a kiadások fokozódnak. Tény,
NYILT TÉR.
KÖZGAZDASÁG.
Bevétel 436.742,000 498.775,000 62.033,000
Kiadás 417.634,000 498.721,000 81.087,000
'Csakhogy hat év nagy idö, kivált oly államban, amelynek minden intézménye fejlődésben van még, másodszor pedig a gyarapodás nagyrészt olyan institucziókra vezethető vissza, amelyek 1892ben még nem szerepeltek az állam költségvetésében, de amelyek az állam megterheltetését épen nem jelentik, mert saját bevételeikkel fedezik kiadásaikat. Igy, hogy az összehasonlítás alapos lehessen, a kiadások 81.087,000 forintjából az itt emlitett czimen le kell vonni: 17.400,000 forintot, melyet kölcsönböl fogunk fedezni s amely a bevételek közt ugyanily összeggel szerepel; 34.707,000 forint az állami üzemek révén, amelyek bevétele ugyancsak megfelelően nagyobbodott. Ez a két tétel együtt 52.107,000 forint, ugy hogy a gyarapodás már csak 28.980,000 forint, vagyis évente 4.830,000 forint, vagyis az 1892-iki kiadásoknak 1·15 perczentje. Azt pedig Horánszky nagyon jól tudja, hogy egyperczentes emelkedés mellett nem lehet a költségvetési keretek „tágításáról” szólni, tehát nem lehet a „tágítás" tényéhez jövendöléseket sem füzni. Duplán igazságtalan ez a vád épen az idei budget szempontjából, amely a tavalyi költségvetéstől alig égy millió forinttal tér el. Sehogyse vágnak tehát Horánszky számításai, jövendölései. Az ország teljesen nyugodt lehet, nem kisért a deficzit, söt elég erősek a pénzügyeink arra is, hogy a szükséges reformokat megbirják. Csak arra nem elég erősek, hogy bolondokat csináljon, oktalanul költekezzék az Ország.
Dr. Pap Dávid.
Közgazdasági táviratok.
Berlin, január 26. Májusi járadék 102.40, Ezüst járadék 102.30, Magyar aranyjáradék 103.20, Magyar korona-járadék 99.50, Osztrák hitelrészvény 224.30, Osztrák-magyar államvasut 145.25, Déli vasut 35.30, Osztrák bankjegy 170.10, Rövid lejáratu váltó Bécsre vagy Budapestre 170.—, Rövid lejáratu váltó Párisra 80.90, Rövid lejáratu váltó Londonra 20.39V2, Orosz bankjegy 216.75, Olasz járadék 94.40, Laura-kohó 183.20, Harpen, 180.50, Olasz központi vasut 134.60, Török sorsjegy 116.—. Az utótőzsdén : Osztrák hitelrészvény 225.10, Osztrák-magyar államvasut 145.30, Déli vasut 35.25, Magyar aranyjáradék 103.20, Disconto-társaság 201.50. Hamburg, január 26. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 303.15. Az irányzat nyugodt. Páris, január 26. Uj 3%-os franczia járadék 101.80, 3%-os franczia járadék, 103.07, 1 3 /2°/o-os franczia járadék 107.40, Osztr, földhitelintézet 12.82, Osztrák-magyar államvasut 730, Lánderbank 483, Osztrák aranyjáradék 104.25, Déli vasuti elsőbbség 390.—, Alpesi bánya 324, Sörök dohányrészvény 293, Török sorsjegy 112.,— Olasz járadék 93.87, Spanyol kölcsön 60.75 Meridional 67S, Ottománbank 557.50, Rio Tinto 682.50, Debeers 759.—, . Eastrand 134.—, Chartered 81.—, Randfontein 52.50. Az irányzat lanyha. New-York, január 26. (C. T. B.) január 26. január 25. cents cents Buza, januárra 1063/s 1065/a , májusra 965/a 955/s juliusra 89 /B 89 m Tengeri májusra 34V4 U1!* Chicago, január 26. (C. T. B.) január 26. január 25. cents cents Buza májusra 943/* 937/s Tengeri májusra 29V* 29Vs 5
Ipar és kereskedelem. Fizetés megszüntetések. A bécsi Creditorenvereín a következő fízi-tés megszüntetéseket közli: Binder Gusztáv Besztercze, Bosenfeld Samuel S.-A--üjhely Kafka, János czipész Bács. Csődnyltások. Braun Fülöp budapesti kereskedő ellen a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék részéről. Csődbiztos dr. Polányi Aladár törvényszéki biró; tömeggondnok dr. Reiner János ügyvéd; bejelentési határidő : február 28; felszámolási határidő: márczius 9. Kőbányai sertéspiacz, január 26. Magyar elsőrendü : Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 52—53 krajczárig. Közép (páronkint 251—320 klgrig terjedő sulyban) 52—52l/a kr. Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedő sulyban) 52—53 kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban) 51—52 krajczárig, közép (páronkint 240—260 kilogramm sulyban) 50—51 krajczárig. Könnyü (páronkint 240 kilogrammig terjedő sulyban) 49—50 krajczárig. Sertéslétszám: 1898. január24. napján volt készlet 19.273 drb, január 25-én felhajtatott 3116 drb, január 25-én elszállittatott 652 drb, január 26-án maradt készletben 18.937 darab. A hizott sertés üzletirányzata élénk. Budapesti konzum-sertésvásár, január 26. A ferenczvárosi petroleumraktárnál levő székes-fővárosi konzum-serlésvásárra 1898. január 25-én érkezett 443 áxh. Készlet január 24-éről 115, összes felhajtás 55S drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 395 drb.; elszállittatlan maradt 163 drb. Napi árak: 120—180 kilós 51—52 kr., 220—280 kilós 51—52 kr., 320—380 küós 50—52 kr., öreg nehéz 49lh kr., malacz 35—40 krajczár. A vásár hangulata lanyha volt.
Pénzügy. Magyar Jelzáloghltelbank. Ez az intézet ma Széli Kálmán elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen Beck Nándor vezérigazgató" az igazgatóság következő javaslatait olvasta fel: a.) 97.000 darab 50 o/o-al, egyenkint 100 osztrák -értékü arany forinttal ( = 250 frank = 202Vs német birodalmi márka) befizetett részvényjegy teljesen befizetett részvényekké alakitassék át, illetőleg felszabaditassék, aminek folytán a névleges tőke leszállittatik, a hátralékos 5Oo/o befizetésének elengedése által; b.) a 10,300.000 osztrák értékü arany forinttal befizetett tőke. 47.000 darab, egyenkint "100 osztrák értékü arany forinttal befizetett uj részvény kibocsátása által, amely részvények az 1898-iki üzlelév eredményében már részt vesznek, 15.000.000 osztrák értékü aranyforintra emeltessék fel és hogy az öszszes 150.000 darab részvény névértéke egyenkint 100 osztrák értékü arany forintról szóljon; c.) a jelenlegi egyenként 200 osztrák értékü arany forinttal ( = 500 frank = 405 német birodalmi márka) befizetett 3000 darab részvény kettéválasztatik és illetve minden egyes ilyen részvény 2 darab 100 osztrák értékü arany forinttal ( = 250 frank = 202V2 német birodalmi márka) teljesen befizetett részvényre kicseréltetik; d) a kibocsátandó 47.000 darab uj részvényből a részvényeseknek az elővételi jog akképen ajánltatik fel, hogy 4 darab 50%-al befizetett régi részvényjegyre vagy 2 drb 200 o. é. aranyforinttal teljesen befizetett régi részvényre egy-egy uj részvény esik, az igy fenmaradó uj részvények pedig eladassanak; e) azon árfolyam, amelylyel az uj részvények a részvényeseknek régi részvényeik arányában felajánltatnak, 220 forintban alapittatik meg,hozzászámittatván még a darabok utáni folyó kamatok és bélyeg ; f) az igazgatóság felhatalmaztatik, hogy a részvényesek elővételi jogának gyakorlása után fenmaradó 21,250 darab uj részvényt lehető legczélszerübben és a részvényeseknek felajánlt részvények árfolyamát jóval meghaladó árfolyam mellett értékesítse a lehető legjobban és g) az uj részvények átvételi módozatait legjobb belátása szerint határozza meg; h) az uj részvények után befolyó tőkének a névleges részvénytőke-összeget meghaladó része, az egész mivelettel járó terhek és költségek stb. levonása után, a tartalékalaphoz csatoltassék. Dr. Bamberger Béla és Bálint Ferencz részvényesek inditványára ezen inditványok vita nélkül^n bloc fogadtattak el. Az alapszabálok módositása, szintén dr. berger inditványára, vita nélkül határoztatott eL
BUDAPESTI GABONATŐZSDE. Budapest, január 26, Közöltük tegnap a „Newyork Produce Btchange" kimutatását a látható gabonakészletről. Ma a „Bradstreets" becslését adjuk, amely buzában szintén a „visible supply* jelentékeny apadását, tengeriben pedig csekély gyarapodást tüntet feL A C. T. B. sürgönye szerint az állomány millió bushelekben:
e héten
a mult különbség héten buzában: 52.149 62.680 — 0.531 tengeriben: 62.916 52.353 + 0.563 Az amerikai gabonapiaczok irányzata tartósan szilárd, mivel a kivitel folyton fokozódó tevékenységet fejt ki. Tegnap is Newyorkban 50 hajórakomúnyt vásároltak össze. Az árak egyelőre megállapodtak, külömben az utolsó napok nagymérvü emelkedése után nem is vártak további javulást, ellenkezőleg sokkal megnyugtatóbb és csakis a viszonyok egészséges voltára enged következtetni ama körülmény, hogy a néhány nap óta közel háromnegyed forinttal emelkedett árak — ugy látszik — állandósulnak. Még fontosabb az, hogy Amerikában a liszt iránt is tartós a kereslet és a jegyzések naponta (tegnap 10 cents-sel) emelkedtek. A délután beérkezett sürgönyök közül a párisi és liverpooli tudósitás csekély árjavulást, a többiek szilárd irányt jelentettek. Nálunk a malmok bevásárlóinak nincs bizalmuk az árak fennmaradásához és ez okból kiadják a jelszót, hogy „nem veszünk buzát, elébb fogyjon a liszt". Hogy ez a politika jól van-e alkalmazva ragy sem, az majd megválik, mert ha tényleg megindul a kereslet az őrleményekben, akkor az árutulajdonosok aligha fognak épp oly készségesen járulni a malmok szine elé, mint mostanában. A vevők álláspontja külömben felette kényelmes. Kivitel nincsen, tehát ők uralják a piaczot. A megérkező egyes kocsirakományokkal stataliter bánnak él; a bizományosok örülnek, ha egyáltalában megméltóztátnak tekinteni a mintákat. Ne csudáljuk, ha akad aztán mindennap a helyben beraktárözott tételek tulajdonosai között egy-kettő, aki odadobja búzáját és hogy az e spekulácziónál tapasztalt veszteséget kipótolja — szuggerálva e mesterségesen csinált lanyhaság által — a határidőpiaczon egy-két ezer métermázsa buzát — hozzá ad. Hogy meddig birja e kis csoport az ellenállást, szemben a természetes viszonyokkal esszémben az egész külfölddel, az a jövö titka. Meglehet, hogy az ő álláspontuk a helyes, mert — nem egyszer mondottuk — a mostani jegyzések abnormisak és valamikor csak vissza kell térni az árak régebbi színvonalára, de ismételjük semmivel sem menthető, hogy e reakczió bekövetkezését erőszakosan előmozditjáka gazdákat megfélemlítjük és ezáltal aztán igazán oly sürgős kinálatot teremtenek, mint a minőkellene ahhoz, hogy az üzlet mostani lefolyása igazolva legyen. A legérdekesebb a dologban az, hogy malmaink csak a nyilt színpadon lanyhák, a színfalak mögött ugyancsak hozzálátnak, hogy a következő napon üres ne legyen a garat, mert ugyszólván egy szem készlet nélkül állanak. Délelőtt a vásáron nem reflektálnak semmire, de délután, amikor más időben nincs is készáru forgalom, alkudozásokba bocsátkoznak egyes délelőtt visszautasított tételre nézve és a hivatalos eladási jegyzék kizárásával végzik vásárlásaikat. Igy ma délután többek között egy fővárosi malom két nagyobb tétel buzát, összesen 23.500 métermázsát vett titokban tartott árak mellett. Hogy ez árak nem kerültek nyilvánosságra, ez alig bizonyít azok olcsósága mellett BUM.
Elkelt körülbelül 15.000 métermázsa, többnyire könnyebb buza, változatlan árakban. Román származásu buza nagy tiszteletben került forgalomba. Előfordult eladások buzában.
Il
100 200 800 100 100 100 100 100 800 100 2700 1700 2500 600 1250 700 500 400
I
1
U
J
T6 75 7Í« 76 petividéki raktári
román
s<
76* 75 74? 74* 7B» 7f» 71 ÍO «9»
sárga
vegyül. • • csirás
átadási hely
Boda pást
ár, nettó klgkint
hogy az 1892. és 1898. év igy állanak egymással szemközt: 1892-ben 1098-ban Gyarapodás
Csütörtök, január 27.
ORSZÁGOS HIRLAP
12. oldal. — Budapest, 1898.
12.771/* 12.12.4PH 12.25 12.10 12.15 12.15 12.15 12.65
n.eo
12.171/! 12.17Ví 11.50 11.52VI 10.55 9.05 8.921/1 8.75
'i
ORSZÁGOS HIRLAP
Csütörtök, Január 27. Hivatalos jegyzések
buzában.
í-j ^-i\ íz*) kilc^r. ;•>: ^ 100 fcüo üosr. i s s í j ^ ó s z p . ára |'|-53 késip . ára
FAJ
K>
-= i ff ítiilí friig | p
- I.
74 Ti
TiazaTidéH
12.25
j 12.60 1Ü!S5 i 12.1)5 13.10 13.15 12.20 12.30 12.-.0 110.5.5
va
Y»itvi3éU '.".'.'.'.'.
60 74 7G 73
uj
12.30 K-i.Oj 12 H> '••2.-Í0
JS
frttól | írtig
75 77 79.
12.45 12 1
12.50 12.SU 13.05
75 77 79
12.40 12.C5 12.95
12Í45 12.75 13.—
7S 60
i 12.SÜ j 13.10 13.15
DóMötti es elöli tör3da
HatirldS'
1
i.
uept.
forgalom
9.42—40—88
B.41
Hivatalos
határidőjegyzések
! 11.72
buzában. Leszámold árfolyamok
11.74
11.30
11.81
t.B9
9.40
9.41
o !
oláh
—
—
jár,nc'toi Kész jlOp K?r-j vagy i kim !3 hóra
; Budapest ;
I
Sh.
8.40
rozsban.
iiekto'i'erenitinti j 10*.' kilogramm ké -spénz ára SliiT
70—72
I ciserendii j ' s.ásodreuda i
frttól
frti3
-.50 S-.45
b.50
RakiéráUcmány rozsban : A küzraktárban 39.800 r-iőtermázsa ; a nyugati pályaudvaron c9i9 Eióterrr.ázsa. Haráriduüzl&t rozsban. Tavaszi rozsban kevés üziet volt. Eloíordali ha+áridökötések rozsban. Délutáni tőzsde De!c!ölti ós :\-.M tőzsde íorgaioiu j zárlat , kezdet j forgaiow • zárlat ti. 55
I i
Hivatalos
határidője
ffyzések
i>eli tÓZS de zárlata nuár •jí'-nn t január 25-én e -a aru i ara i DCU2 ? 3.53 8.59 4 j 8.53
rozsban. Leszámoló árfolyamok
j
i
TakarmányféSék. Készéruüziet takarmányfélékben. Zabban változatlan árak mellett meglehetős forgalom volt. — Árpa szilárd üzlet nélkül. — Tengeri lanyha. Előfordult eladások takarmány félékben. -1
100 100
100 200
ICO 230
_o Si
'
I
Budapest
eaü Í
* * •
9
...
JOÓ
ea •o •c
átadási holy
í
—
vegyillékes .
Jászberény Köbáa-ya t MezBtnr |
Unged — ;oo B'ivatalos jegyzések ia :
in
6 uj
Cri....
íeejeri. .
5.13
6.31
5.30 6.U2
5.20
5.19
•
Hivatalos
batáridőjesyzések félékben
takarmány-
déli tőzsde zárlata
in
január 26-án január 25-én
hataridé
májusra.... márcziusra
pénz
aru
pénz
áru
5.18 6.32
5.19 6.34
5.19 6.32
5.2Í 6.31
M-i —
í|a 6.571/, d,55 B.5O 6.4Í--/» 6 40 6.2U
tó készp.
6.75 4,63
karmányfélékben.
Faj
Hektcliterenkinli suly kg.-ban
takarmány égetni való •örfázdei
60-62 62—64 64—«6 S9—41
bánsági násaeinQ
A m. kir. k5;o. statiszlüíai hivatal azlS97.évi január hő 24. esta 6 órától január 25. este 6 óráig *-dapestre Tasuton és hajón érkezett s innen elszállított gabonaküldeményekröl és a budapesti fövamhivatalnál előjegyzett gabona- Ás Usztmennyiségekröl a köTetke2Ő kimutatást teszi közé:
búza . rozs. . árpa . zab . . tengeri
1016 1864 1015 20-2
búza 023 l arp&
VisszkiTitel c^úljából Taló behozatalra elöj. mennyiség iuétenn. I il '
793
100 kg. keszp.
frttól'
Mig
6.£0 6.70 8.— 6.30 5.10 5.05
6.50 7.40 f.50 6.65 5.15 5.10
1016! 102i
136* 1015202i
— __ 280 100 IS20
280
_ —
100 1326
— 3699[j 2206, elójegyeztetett
2206
A vissziivitelre előjegyzett mennyiség métermázsátban
Az ára megnevezése búzaliszt rozsliszt árpaüszt
17S4
összesen . . .j
17S4
BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE. Budapest, január 26. A mai üzlet az egész nap folyamában ingadozó jellegü volt. A bécsi tőzsde csak azokkal az értétekkel foglalkozott, melyeknek a megkötött gázköiesön némileg javára lebet; a berliniek pedig bányaértékeiknek rombadült várát íaíarozgatták. Mindez a mi tőzsdénkre nem igen leheteti hatással. Estefelé aztán Berlinben a különben igen olcsó prolongáeziónál nagy darabhiányt tapasztaltak osztrák Mtelrészvényekhen, mely körülmény e papk árfolyamát fölemelte nálunk 358.20-ra. Az államvasut, mely naphosszat kissé gyönge volt a resiczai bányarobbanás hirére, a hitelrészvány kedveltségének behatása alatt szintén javult árban. Söt még a közútiaknak is javára volt a késő szilárdság ; 404.75-ön zárultak. Az előtőzsdén : Magyar hitelrészvény 381.75 —380.75. Osztrák hitelrészv." 357.—856.50, Osztrákmagyar államvasut 342—341.50 Közuti vaspálya 404.50—402.75, Villamos vasut 277.75 forinton köttetett. Délelőtti 11 óra 25 perczkor zárolnak : Osztr, hitelrészv. 356.80, Magyar hitelrészv. §81.—, Aranyjáradék 121.20. Koronajáradék 99.40, Leszámitoló bank 252.50, Jelzálogbank 273.50, Rüsamarányi 24S.—, Osztr.-magy, államvasut 341.75, Ipar- és kereskedelmi bank 105.-^, Déli vasut 81.—, Közuti vasut 403.75, villamos vasut 276.50. A déliíőzsdén előfordult kötések : Koronajáradék 99.45—99.55, Közuti vasut 4Q4.25-HM)3.50, Villamos vasut 277.—, Magyar hitelrészvény 381— 381:50. Magyar leszámiloló bank 253.50, Osztrák hiielrészvény 356.60—356.95. Osztrák-magyar államvasut 341.20—341.75, 41/2°/o-ps fővárosi kölcsön 100.10, Országos központi takarékpénztár 845.—, Ujlaki téglagyár 273—271. Dijbiztositások : Osztrák hitelíészvényekben holnapra 1.75—2.— frt; 8 napra 5.—6.— frt; utoljára 11.—13.— frt. Délutáni 1 óra 30perczkor Magyar aranyjáradék Ma|yar koronajáradék Magyar hiíelrészvény
zárulnak:
január 26.
Osztrák hitelrészvény Magyar bitelrészvény Osztr.-magyar államvasut Leszámitoló bank Jelzálogbank Rimamurányi vasmü Közuti vaspálya Villamos vasut Ipar és keresk, bank Déli vasut
január 26.
358.20 381.75 341.75 253.50 273.50 248.50 404.75 277.25 105.— 81.—
356.— 381.25 342.— 252.50 273.50 248.50 404.50 277.— 105.50 81.—
Budapest, január 26. Terményekben ma csekély üzle'. volt változatlan árakon. Szilva lanyha irányzatot követett. Sziivaiz és zsiradék irányzata szilárd. Hivatalos jegyzések. Ar 100 kilogrammonkint Pénz Aru frt frt
íorgaloiiiba
__ __ — —
Buzesan . . 'j 36SSJ —| a fövámhivatalnál Az áru megnevezése
Délután 4 órakor
TERMÉNY- ÉS ÁRUTŐZSDÉK.
Gabona- és lisziforgalom.
- >•.'-
Hivatalos jegyzések
1 1
zá...
5.1S
Magyar ipar és keresk, bank 105.50 105.50 Magyar ielzálogbank 273.50 274.— Magyar leszámítoló bank 253.Ö0 252.75 Rimamurányi vasmü 243.50 248.50 Osztrák hitelrészvény 35670 356.10 Déli vasut S1.25 81.25 Osztr.-magyar államvasut 341.25 342.— Közuti vaspálya 403.— 400.— Vlilamos vasut 277.— 277.25 Az utótőzsdén: Osztr, hitelr. 356.70—358.30 Magyar hitelrészv. 381. 381.75, osztrák-magyar államvasut 341.25—341.75, Közuti vasut 404.75 forinton köttetett.
zárulnak: jamiár 28. január 25.
1 2 1 . — 121.— 99.40 99.30 381.— 382.—
Siszn&zsir ingyen bordó
54. oÓ
magyar la légenszáritott vidéki . . Tárosi légenszáritott, 4 darabos . .
Szalonna
1 füsúilt . . . " boszniai, 1897. Szilva , _ Kész áru . a Zsákkal együtt . göngysuly tiszta szerbisi, , •uiy helyett » , .
Szilva
Határidőre Minőség 500 grammonknií Sziivaiz Kész áru Ingyen hordó Szitvais Határidőre Ingyen hordó
Eersmes
évi » . . » , .
4S.~ 49.— ' . . ' . ' . 55.— usance-minőség 120 darabos. . u!íS5 16.50 100 85 , . . 1 14.25 usance-minőség 13.75 lűű darabot. . 1Í.50 18.75 85 . . . 100 85
. ,
100 darabos 65 , 19.50 18.— \ vörös középszemü 1B97 vörös nagyszemü 1S97
65.—
49*.— 50.— 5C.—
15Í25 17.— 19.75 14.25 18.— 19.25
1 1 1. Il 1 1 MIMII
200
Bircdus . . .
5.Í8 6.32
h a i y i •
átadási hely
«j' !
HatirliiS
5.19-18
5.30 6.31
ElszálliltatoU Érkezett Az ára megnevezése jjvasuionj hajón | együtt | vasuton j hajón j együtt m é t e r m á z s a
Rozs. Készérnüzlet rozsban : Oláh áruból nagyobb tétel kelt el. Magyar származásu rozsban nem volt 'egálom. Előfordult eladások rozsban.
i
5.20
julius márcz
zárlat
9.39 I 9.3S 9.39—40—41 9.42
It Déli tőzsde zárlata H»Utfá« : január 26. január 25. |; pénz ] áru pénz aru
ej a.
Tengeri . május
I \ 11.73! 11.73 7.74 - 7 5 - 7 6 7.77
11.80—7S— 76
—
oaru.
Délutáni tőzsde Haiár-, Déieiötü és déli tőzsde idö zári. kezd.j forgalom zári. kezd. forgalom
Tenseri . . Zab . . . .
Délutáni tőzsde
félékben.
!
márczius" 11.79 ! május
I
zárlat kezdetj
Előfordult határidő kötések takarmány
13.05
Raktárúllomány bv::ában és lisztben: A fővárosi közraktárakban 148.300 métermázsa búza és SG.5C0 métermázsa liszt; A nyugotiban 72.919 ii!ét
Eaktárúllomány takarmány félékben : A közraktárakban 46.800 métennázsa árpa, 13.390 métermázsa xab, 78.600 métermázsa tengeri. A nyugati pályaudvarban 4037 métermázsa árpa, 2470 métermázsa tengeri. Határidő-üzlet takarmány félékbon : ügy tengeriben, mint zabban kevés forgalom volt
Am
•i.rvo 12.7Ú 13.-
12.65
Budapest, 1898. — 13. oldal
48.— 30.— 34.— 40.-
20.— 18.50
_] 52.—
32.— 38.— 43.—
Budapesti vásárcsarnok.
Budapest, jan. 26. A vásári forgalom: Húsnál a forgalom csendes, árak szilárdak. Baromfinál lanyha, árak szilárdak — Halban csendes, árak szilárdak. — Tej és tejtermékeknél csendes. Tojásnál csendes, árak csökkenlek. — Zöldségnél csendes. — Gyümölcsnél élénk. — Fűszereknél csendes. — Időjárás: derült, hideg. A központi vásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek hivatalos árjegyzése a következő: Hüs. Marhahus hátulja I. 46—53 frt, IL 40—46 frt. Birkahus hátulja I. 30—38 frt, II. 28—30 frt. Borjuhus hátulja I. 52—64 frt, H. 48—52 frt. Sertéshus elsőrendü 50—54 frt, vidéki 46—49 frt. (Minden 100 kilonkint.) Kolbász füstölt 72—90 kr (kilonkint). Sertészsir hordóval 54—56 frt (100 kilonkint).' — BaromB (éld). Tyuk 1 pár 1.10—1-50 frt. Csirke 1 pár 080—1*20 frt Lud hizott kilonkint 0-52—0-56 frt. — Különfélék. Tojás 1 láda (1440drb)35.5—365frt. Sárgarépa 100kötés2—4.00 frt. Petrezselem 100 kötés 3.00—4.50 frt. Lencse m. 100 kiló 14—18 frt. Bab nagy 100 kiló 08—16 frt Paprika I. 100 kiló 30—45 frt, IL 18—30 frt. Vaj közöns, kilonkint 70—80 frt Vaj-téa küónkiat 1.00 —1.40 frt. Burgonya-rozsa 100 kiló 2.00—3.— frt Burgonya sárga 1Ó0 kiló 2.60—3.20 frt — Halak. Harcsa "(élő) 035—100 frt 1 kiló. Csuka (élő) 0*40— 0.80 frt 1 kiló. Ponty dunai 0-42—0-60 frt. Szesz. Budapest, jan. 26. Finomított szesz nagyban 55.75—56.— frt, kicsinyben 56.25—56.75 frt Élesztb'szesz nagyban 55.75—56.— forint, kicsinyben 56.50—56.75 forint Nyersszesz adózva nagyban 54.75—55.— forint, kicsinyben 55.25— 55.75 forint. Nyersszesz adózatlan (exknt) 15. 15,25 frt Denaturált szesz nagyban 19.25—19.50 frt, kicsinyben 19.75—20.— frt Az árak 10,000 literfokonkint hordó nélküL bérmentve budapesti vasutállomáshoz szállitva. (Készpénzfizetés mellett értendők.) Bécs, jan. 26. Kontingens nyersszesz nagyban azonnali szállításra 18. 18.25 frton keh el. Zárlatjegyzés 18.10—18.30 frt azonnali szállításra.
Rozs 4 első hóra 17.75 frank ( = 8.44frt).Rozs 4 hóra májustól 17.75 frank (=8.44 frt) minden 100 kilonkint. Átszámitási árfolyam 100 frank = 47.55 forint. Páris, január 26. (Zárlat) Buza folyó hóra 23.50 frank ( = 13.58 frt). Buza deczember 28.60 frank (== 13.63 frt). Buza 4 első hóra 2S.40 frank (=13.54 frt.) Buza 4 hóra májustól 28.30 frank (=13.49 frt).
KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDE.
Bécs, január 26. A gázkölcsön ügyében tett nyilatkozatok a mai tőzsdén ujabb áremelkedést keltettek Tramway-részvényekben. Igen élénk forgalom fejlődött továbbá villamossági részvényekben is szintén emelkedő árak mellett. Ellenben kulisszapapirokban a forgalom csekély maradt, csak alpesi bányarészvényeket vásároltak prágai számlára. Az üzlet folyamában alacsonyabb berlini árfolyamok nyomást gyakoroltak. Az előtőzsdén: Osztrák hilelrészvény 356.37— 356.87, Anglo-bank 162.50—163.30, Unionbank hóra 43.25. frk = 22.80 frt. Az árak 10.000, liter 483.—, százalékonkint ¼ % leszámítolással értendők. Átszá- 304.—. Bankverein 259.25, Tramway 480. Uj Tramway 121. 118.50, Osztrák-magyar állammitási árfolyam 100 frk = 47.55. vasut 341.47—341.50, Déü vasut 81.—, Magyar Czukor. általános kőszénbanya 119.50—120.—, Magyar villaPrága. jan. 26. Nyersczukor 88°/o cukortar- mossági 142.50—143.—, Alpesi bánya 145.80— 318.50, Matalom alapján franco Aussig, azonnali szállításra 147.60, Osztrák villamossági 314. gyar korona járadék 99.40. Török sorsjegy 60.40 — 12.02 forint. Hamburg, jan. 26. Nyersczukor f. o. b. ÜÖ.50, Kémet márka 58.77 frton köttetett. Délelött 11 óra — perczkor zárulnak: Hamburg, azonnali szállításra 9.05 márka, februári szállításra 9.05 márka, májusi szállításra 9.30 Osztrák hitelrészvény 356.62, Elbevölgyi vasut marka, augusztusi szállításra 9.50 márka. Irányzat 265.25, Anglo bank Í62.75, Tramway 482Í—, Lánderbank 218.75, Osztrák-magyar államvasut 341.50, tartva. Déü vasut 81.—, Alpesi bánya 147.60, Rimamurányi Páris, jan. 26. Nyersczukor (88 fok) kész áru 248.50, Májusi járadék 102.50, Török sorsjegy 60.40. 28.—28.50 frk, fehérczukor novemberre 30.50. frk, tőzsdén : Osztrák hitelrészvény 356.50. deczemberre 30.5/s frk, 4 első hóra 31. Vs frk, MagyarA déli hitelrészvény 382.—. Lánderbank" 218.50. 4 hóra májustól 31.50 frk. Finomított készáru Unionbank 304.—. Anglo-bank 163.25. Bankverein 101.50—102.— frk. 259.25, Osztr.-magy, államv. 341.25. Déli vasut 81.—. London, jan. 26. Jávaczukor 11 shilling, Elbevölgyi vasut 205.25. Tramway 481.—. Alpesi nyugodt. bánya 147.60. Rimamurányi 248.50. Prágai vasipar Olajok. 711.—. Májusi járadék 102.50. Magyar koronaPáris, jan. 26. Repczeolaj folyó hóra 53.75 járadék 99.40. Török sorsjegy 60.40. Német márka frk ( = 25.30 frt); januárra 53.75 frk (=25.30frt); 58.77 forinon köttetettt négy első hóra 53.75 frk (== 25.30 frt); négy hóra Délután 2 óra 30 perczkor Jegyeztek: Mamájustól 53.50 frk ( = 25.19 frt). Árak 100 kilon- gyar aranyjáradék 121.15. Magyar koronajáradék kint értendők. Átszámitási árfolvam 100frk== 99.35. Tiszai kölcsönsorsjegy 140.25. Magyar föld47.55 frt. tehermentesitési kötvény 97.40. Magyar hilelrészvény Hamburg, jan. 26. Repczeolaj helyben 54.— 382.—. Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 154.25. márka (=* 31.75 frt). Átszámitási árfolyam 100 Kassa-oderbergi vasut 191.40. Magyar kereskedelmi márka = 58.80 frt. bank 1435.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 101.— Köln, jan. 26. Repczeolaj májusra (hordóval). Magyar keleti vasuti álami kötvények 122.10. Ma56.50 márka ( = 33 23 frt). Átszámitási árfolyam 100 gyar leszámítoló és pénzvállóbank 252.—. Rimamárka = 58.80 frt. murányi vasrészvénytársaság 248.50. 4"2°/o papirjáradék 102.45. 4.2% ezüsljáradék 102.45. OszPetroleum. trák aranyjáradék 121.85. Osztrák koronajáradék Hamburg, jan. 26. Petroleum helyben 4.80 102.70. 1860. sorsjegyek 144.20. 1864. sorsjegyek márka = 2.82 frt. 189.25. Osztrák hilelsorsjegyek 198.50. Osztrák hitelrészvény 358.—. Angol-osztrákbank 162.50. UnioAntwerpen, jan. 26. Petroleum fin. helyben bank 303.—. Bécsi Bankverein 259.—. Osztrák 4.95 frank = 6.77 frt. Lánderbank 218.50. Osztrák-magyar bank 934.—. Bréma, jan. 26. Petroleum fin. helyben 4.95 Osztrák-magyar államvasut 341.63. Déli vasut 81.— márka = 2.91 frt. Elbevölgyi vasut 265.—. Dunagőzhajózási részvény Newyork, jan. 26. Petroleum fin. 70 Abel Fest. 454.—. Alpesi bányarészvényl 147.50. DohányrészNewyorkban 5.40 cents, fin. petróleum Philadelphiában 5.35 cents; United Rife Line Certificates de- vény 135.—. 20 frankos 9.52 /2. Császári királyi vert czemberre 65.— ; Nyers petróleum deczemberre 5.95. arany 5.6S. Londoni váltóár 119.95. Német bankváltó 5S.75. január 26. (Utótőzsde.) A déli tőzsde KÜLFÖLDI GABONATŐZSDÉK. zárlataBécs, után jegyeznek : Osztrák hitelrészvény 358.—, Bécs, január 26. A mai gabonatőzsde csen- Magyar hilelrészvény 382.50, Anglo-bank' 162.50, des irányzattal vette kezdetét, de utóbb búza gyen- Bankver. 259.—, Union-bank 304.—, Landerb. 21S.75, Osztrák-magyar államvasut 341.50. Déli vasul 81.—, gült. Köttetett: búza tavaszra 11.59—11.62—1*1.56 Elbevölgyi vasut 265.25, Északnyugoti vasut 252.50, —11.57 forinton, rozs tavaszra 8.71—8.70 forinton, Török dohányrészvény 136.—. Rimamurányi vasmü zab tavaszra 6.64—6.65—6.64 forinton, tengeri 248.—, Alpesi bánya 147.70, Májusi járadék 102.50, május-júniusra 5.43 forinton. Ay effektív buzapiaczon Magyar koronajáradék 99.40, Török-sorsjegy 60.20, 74.5 kilóig törökbuza ab Győr 11.85 forinton és Német márka azonnali szállítás 58.80, Német márka ultiméra 58.78. ih kilós ab Szentes 11.87V2 forinton adatott el. Berlin, január 26. (Tőzsdei tudósitás.) A Hivatalosan jegyeztetett: megnyitás lanyha, a forgalom vontatott volt. Később Buza tavaszra 11.57—11.58, rozs tavaszra fedezetekre szilárdulás állott be. Vasutak gyengéb8.69—8.70, tengeri máj.-jun. 5.42—5.44, zab tavaszra bek. Ultimópénz 3V2°/o. Magánkamatláb 2Vso/o. A 6.64-6.65. zárlat csendes. Berlin, január 26. (Zárlat) 4"2°/o papirBoroszló, január 26. Buza helyben 18.60 márka 4 % magyar aranyjár. 103.20, (f = 10.93 frt) sárga. Buza helyben 18.50 márka járadék 102.40, «= 10.S7 frt). Rozs helyben 14.90 márka ( = 8.76 osztrák hitelrészvény 224.30, magyar koronajárafrt.) Zab helyben 14.—"márka ( = 8.23 frt.) Tengeri dék 99.90. dőli vasut 35.30, osztrák-magyar helyben 12.— márka ( = 7.06 frt). Minden 100 kilón- államvasut 145.20, Károly Lajos-vasut 106.90, orosz kint. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt. bankjegy 216.70, bécsi váltóár 170.—, 4°/o uj orosz Hamburg, január 26. Buza holsteini 178—186 kölcsön 99.90, magyar beruházási kölcsön 103.20, márka ( = 10.47—10.93 frt). Rozs meklenburgi olasz járadék 94.30. Az irányzat csendes. Berlin, január 26. (Utótőzsde.) Osztrák hitel140—150 márka (8.23—8.82.) Rozs orosz 107—10S márka ( = 6.29—0.35 frt). Minden 100 kilonkint részvény 225!*—, magyar koronajáradék 99.90, déli vasut 35.10, osztrák-magyar államvasut 145,30. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt. Páris, január 26. (Megnyitás.) Buza folyó hóra Az irányzat vonzó. 28.50 frank ( = 13.58 frt.). Buza deczember hóra Frankfurt, január 26. (Zárlat) 4*2% papir28.60 frank ( = 13.63 frt). Buza 4 első hóra 28.40 járadék 86.90, 4.2% ezüstjáradék S6.90, 4 % osztr. frank ( = 13.54 frt). Buza 4 hóra májustól 28.30 frank aranyjár. —.—, 4%. magy. aranyjár. 103.25, magy. í— 13.49 frt). Rozs folyó hóra 17.50 frank (== 8.33 koronajár. 99.90, osztr. hiteirészvény 301.75, Osztrákírt). Rozs deczember hóra 17.75 frank (== 8.44 frt). magy, bank 794.—, Osztr.-magy, államvasut 294.25,
déli vasut 71.25, Elbevölgyi vasut 228.—, bécsi váltóár 170.—, londoni váltóár 20.95, párisi váltóár 80.25, bécsi bankverein 221.—, villamos részvény 140.25, alpesi bányarészvény 124.50, 3 % magyar aranykölcsön 9Í.20. Az irányzat szilárd. Frankfurt, január 26. (Utótőzsde.) Osztr, hitelrészvény 303.25, osztrák-magyar államvasut 294.25, Déli vasut 71.25. Frankfurt, január 26. (Esti tőzsde.) Osztrák bitelrészvény 303.37, Déli vasut 71.63, Osztrákmagyar államvasut 294.25. Az irányzat szilárd. Hamburg, január 26. (Zárlat.) 4.2°/0 ezüstjáradék 87.10, osztrák hitelrészvényel: 303.25, osztrák-magyar államvasut 735.50, déli vasut 170.—, olasz járadék 94.50, 4°/0 osztr. aranyj. 103.70, 4°/0-os magyar aranyj. 103.40. Az irányzat szilárd. Páris, január 26. (Zárlat.) 3°/0 franczia jár. 103.07, 3Vs% franczia jár. 107.40, olasz járadék 93.87, Osztrák földhitelrészvények 1282.—, Osztrák magyar államv. 730.—, Franczia töri. jár. 101.80, 4% o:;ztr. aranyj áradék 104.25, Ottomanbank 557.50, dohányrészény 293.—, párisi bankrészvény 909, osztrák Lánderbank 483, alpesi bányarészvény 224.—. Az irányzat ! ágyadt. London, január 26. (Zárlat.) Angol consolok 112.75. déli vasut 7.50, spanyol járadék 60.75. olasz járadék 93.—, 4°/0 magy. arariyjáradék 101.25. 4% rúpia 63.25, Canada paciíicvasut 82. Vs, leszámitolási kamatláb 2-Vs, ezüst 26.Vs, Bécsi váltóár 12.15. Az irányzat nyugodt. New-York, január 26. ezüst 56.5/s.
IDŐJÁRÁS.
A m. kir. meteorológiai központi intézet távirati jelentése 1898. január 26-án reggel 7 órakor. Állomások
Árvaváralia . Selmeczbánya N.-Szombat . Magyar-Óvár O-GyaUa . . Budapest . . . Sopron . . . Herény . . . Keszthely . . Zágráb . . . Fiume Cirkvenica. . Pancsova . . Zsombolya . Arad Szeged . . . Szolnok . . . Eger Debreczen. . Késmárk . . Ungvár . . . Szatmár . . . Nagy-Várad . Kolozsvár . . Nagy-Szeben Bécs Salzburg. . . Klagenfurt. .
Is
II
•g-2
5"
Állomások
"2*. o
. 79-3 — 19.S . . 76-8 — 12.6 . . 77-4 — 9.9 . . 76-7 — 8.4 . . 76-9 — 9.8 .. . 77-9 — 9.4 . . 75-3 — 5.0 . . 77-1 — 5.8 . . 76-8 — 5.8 . . 77-6 — 3.3 . ( 73.6 + 0.0 . { . 74-0 -\- 0.0 . | . 77-7 — 10.8 • . 77-2 — 11.0 . | 77-4 — 13.4 . I . 77-6 - 10.5 . . 77-4 — 11.0 • 78-1 — 13.4 . . 76-6 — 12.8 . . 80-0 — 19.5 . . 77-3 — 17.8 . . 74-2 — 11.5 . | . 77-9 — 14.0 . . 77-1 — 17.0 . ] . 78-7 — 19.8 . 77-2 — 8.4 . . 75-2 -\- 0.8 19 . 76-1 | — 6-5 . j
Pola Lesina . . . . Sarajevo . . . Torino . . . . Flórencz . . . Róma Nápoly . . . . Brindisi . . . . Palermo. . . . Málta Zürich . . . . Biarritz . . . . Nizza Páris' Kopenhága . . Hamburg . . • Berlin Christiansund . Stockholm... Szent-Pétervár. Moszkva . . . Varsó Kiew Odessza . . . . Sulina Szófia Konstantinápoly
131 " 4 0 + 2.5 73"3 -j- 0.6 78-1 — 10.3 74-4 4 - 2.6 73-2 - - 1.0 73-7 - - 0.7 66.0 - - 7.9 72-9 -j- 3.6 710+10.4 C9-0 + 12.8 74.3 -f- 1.2 73-7 -j- 3.4 71.2 -j- 7.4 72-G + 3.2 67-6 — 2.8 72.5 — 2.6 7C.9 - 2.2 46-2 + 7.7 — — — 70-1 - 17.0 6 0 3 — 15.9 — — — 58-4 — 11.9 — — 65-1 — 13.0 74-0 — 12.9 63-3 — 6.1
A barométeres maximum gyorsan vonult kelet fölé és Magyarország fölé került. Délkelet-Európában a légnyomás azáltal birtelenttl emelkedett és a depresszió onnan kiszorittatott. Az uj depresszió a magas északon jóval mélyebb lett. A fagy délkeleten erősebb lett. Athén és Konstantinápoly hőmérséklete <— CC°) szokatlan alacsony. A csapadék általában csökkent és a légáramlás is gyengült. Erős vihart jelent Sulina ea Christiansund. Hazánkban az idő derült és száraz. A hideg országszerte fokozódott, a hőmérséklet az Alföldön — 10° alá, a hegyes tájakon — 20° alá ment. A szelek csillapodtak. Egyelőre száraz és hideg idő továbbra is várhatő.
VIZÁLLÁS. - Január 26-ftn.
Falyi
Vizmérés
t
v. apadás!
Prága, jan. 26. Adózott trippló szesz nagyban 54. — 54.25 frton. Adózatlan szesz 17.25 frt azonnali szállításra. Trieszt, jan. 2G. Kiviteli szesz tartályokban szállitva januárra 11 forint és február-áprilisi szállításra l0½ —10¾ frt. Berlin, jan. 26. Szesz helyben 40.20 márka = 23.64 frt. fogyasztási adó nélkül hektoliterenkint a 10.000 literszázalók. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt. Stettin, jan. 26. Szesz 70 . márka fogyasztási adóval 39.50 márka = 23.23 frt. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt. Boroszló, jan. 20. Szesz (50-es) pr. november 57.40 márka = 33.76 frt; szesz (70-es) pr. november 38.— márka = 22.34 frt. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 ff*. Hamburg, jan. 26. Szesz nov.— decz. 19.60 márka = 11.53 f r t ; decz.— jan. 19.40 márka = 11.41 frt; jan.— febr. 18.75 márka = 1 1 . 4 1 frt. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 forint. Páris, jan. 26. Szesz folyó hóra 44.25 frk = 23.33 frt; decz.-re 44.— 'frk = 23.19 frt; négy első hóra 44. — frk = 23.05 frt; májustól 4
Csütörtök, január 27.
ORSZÁGOS HIRLAP
reggol
!4. oldal. — Budapest, 1898.
—
1-3
Foljí
1
czentiméter
In
a
•E
1 >
1!? £ -< > czentiméter
Vizmérés
t
+ Scharding 28 > 2C Tisza M.-Sziget 114 < Tisza-Ujlak — 6Í Duna Passau 168 < 12 — 109 4 Bécs V.-Namény m 73 < — 182 • Pozsony Csap 68 < 6 — 81 ; > 5 Komárom Tokaj 36 > 2 — 80 5 Budapest Szolnok — 157 > 5 Ercsi Csongrád 50 < 95 > 3 Paks Szeged 31 > 5 Mohács Titel s Szamos Deés 16 > — 18 > Ujvidék > 1 Zimony 30 > 5 30 „ Szatmár 25 > 12 m Pancsova Latercza Munkács 4 Laborcza iomonna 11 Báziás 5 UBÍ 76 > Orsova Jngvár Notva d.-Falva (ladova Bártfa 26 'solna 4 > 11 Eídrofl 110 'emplén VU jzered 16 > 4 Saji 156 •• 'soleza Üjitra Hernád 04 irsekujvár l.-Németi Rita > 22 5 Bereltje Í.-Ujfaiu 14 Sárvár Seb. Kir. Csucsa m *• Győr 150 Zákány 53 > 1 Nagyvárad 15 Dráva íszék 22 3 F.-Krfi ielényes 41 Szíva d.-Szerdah. > Jorosjenő Feli. Kir. 4 11 10 Zágráb -j7 < 6 Kcl.-KBr. Jékés 48 1 * 18 5 H.-K5r. jyoma 1 8 Sziszek > w Kolta 122 < 7 Maros 23 > 4 Mitrovicza Sy.-Fehérv. 156 > Unna íárolyvár. 50 < 2 • Arad 5 _ 26 Vertáez
72 < Driaa loboj Béga 'emesvár 8 — i.-Becsker. 36 Mura Zwornik • = 0 alatt; Jelek magyarázata: • = Jeges viz; -f- := 0 felett; — = < B áradt; > = apadt ; ? — kétséges.
í—
+
t t
±
í—
+
í
Felelős szerkesztő: L i p c s e y Adam.
ORSZÁGOS HIRLAP
Csütörtök, január 27.
Budapest, 1898. — 15. oldat
budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései 1898. január 26-án. IL
AltemadössAg*
Magyar i i ± 5 ^ 7 : s j 4': 4 í 4 4 4 B
r i r .- .,. í 4 4 4 6 6
Idsgea
éllamsőósségolt.
y c z p g o v . oraz. kölcsön liudapesi fóv.ir-js !S90-fci kölcsöne Budapest íÖTáros 18S7-KJ kölcsöne Temes-bégavölgyi kölcsön . . . .
IH. Z&icglevsiek és k5Icsönköívónyek. a) budapesti
!
4 : 4 5 4\l 4 4 í ü 4
intésetek kibocsátása,! Belvárosi takarékpénztár r.-t. . . Egyw. bpesti fövar. takarékp. . . . . . . koronáért Kiíbirt. orss. fCldiiit. . . . . 50
kor. ért.
93 83 122.75 122.50 102.92155.-. 154.50 101 75 102.9325 23.50 141.—
102.75 102.75 102.75 102 75 122.25 103.25
ica-
145.50 163.50 190.25 1S0.-
Mai zir*. Aríolyaa
1 2 i-sj" 13J
2-3 Í 5 5 c : S '
aru 121.— j 121.50
~!4V» '5 15
TorontAH h. é. Tuotak . • . . . Uritány-zailT. m. köuéab
.
.
.
ILkft..
V. Bankok részvényei.
VI. Takarékp. részvényei.
I 550 250G0; 1005 50; 7 . ••392' 5.— 1C03ÖK .200! 12.— 250001 K.430) 15030 303! eo.- lOCCOi 100 12000Í 3Ü0; 97.7Ü ÍÍ3.75 40!— 5000 ICOOi 1 103-10 .— 33.25 93.75 400.100.101.9S.25 100.— 113.50 37 50 38 50
U. :B.— 230.7.-1 5.—í 8.-! 6.—I i 1P025 101.25 ! 100./a 101-25 70.—i S8.75 Í 97.75 ! 102— 103.103.102— i 00.25 100.75 100.- - 101.— „ 97.50 97.75 9375 3 5 . 92.50 1 2 . 91.50 8.— 97.75 íj 96.75 9950 100.50 32.— 1 0.95.50 96.50 9850 9950 101.50 102.50 100 — öá.75 39.75
-
93.118.85.1 220.— Í1210- — I, 3 1 3 . ! 845.Í3375-il
100.120.— 87.— 231.1229.— 31S — 853.— 3425.—
Bécsi biztosító társaság . . . . . ' 258.Bécsi élet- és jár.-bizt.intézet . . ! 329.Első si. ált. biztosító táisaság . . 4 0 J O . Fcncióre, pesti bizt. intézet . . . 11S-Lloyd, m. viszonib. társ. . . . . M. jég- és viszontb. r.-t. . . . . 123.Nemzeti baleset biztosító r.-t. . . 123.TÍSZOBU). i n t é z ő t . . . . 1150.
262.— 333-— 41CO.— 120100. 125. 1321175.
VIlI. Gőzmalmok részv. 2300' 4001 40üj 825! 6000'íí- 505! 2SG: 6750 ISO! 8750 2000: 40CÍ 200! 4500 150| !
— — — — — — —
1
il 162.—| 165.— I2.5O| 3000í 100' — nigsy*ntaáni£yir • • 1 123.—i 130.— —.— 10000 K. 2005 Üttagyar vasuti fur^almi r . - t • 142 — 143.6.50 40000 K. 200 5 Magyar villamossági r.-t • • 490.— 510.— 6C0' 500' Nagyszebeni vüiamosmO r . ^ • • 331 - 332— 1 6 . - 300001 2035 Kemzetközi v i U a m o s t á r s . . . . 5 3 5 . - 545.7000 K. 400 5 Nemzatkőzi waggonkölcsteái . 25.—. 1600 2000| - , Popper Lipót faipar r.-t . . . 12500; 100 Quamero részvénytársaság. • 12000 K.200^! Royal nagyszálloda r.-t . . • 280.— 290. 200 — Szegedi kenderfonó-gyár r.-t 15.— 200C1 1250 100 — SziszeW tárházak r.-t . . . . SOÖOK. 103; — : Telefon Hirmondó r.-t • • . 138*.- 139*. r. 15200900 Fr.200 5 ! Törők dohányegred r.-t • • •
| XIII. Közieked, váll. részv. 10—
14— g 12!7—
fr. 4. 21.3.7.94"/io: 9.94Vw! 10.4; - | 9.B7 iol 4.50|
3.-! 3.—
VH. Biztosító-társ részv.
lOOCOl; 2C0 5 50ö0 2005 30G0Í 10C0!: — 20000! 10D 5 5000'1 1C0 — 15CC0 íOC 5 5003 K. 230;5 383j — 2000
5.-I
Eelvírosi takarékpénztár . . . . Budapest, ÜL. k. takarékp. . . . Bpest-erzsébetvárosi takarékp. . . Bpesti takaré'íp. s orsz. zálogk. r.-t. Ery. bpesti fövárosi t a k a r é k p . . . Má^ry. ált. takarékp | M. orsz. központi takarékpénzt. . I Pesti hazai takarékpénztár . . .
;! pénz I ára
a - j a "23 Iá
8.50 150000 1205 Angol-osztrák bank . . . • • • • 16250 163 50 107.— 106.Budapesti bankegyesület. . • • . 7 — 6000GÍ 100Í5 193 — 192.— Elsö magyar iparbank . . • • 4 . 1 2 - 13S34| 1555 109.1 0 8 . Fiumei hitelbank . . . . . . . . 12C00; 88 5 G.50 83.— 82.— Fövárosi bank r.-t. . . . . . . . 5.501 4G0Ű' 100; — Bpesti giro- és pénztár-egylet . . 4 0 . - • 590K2G00 4 107!Razái bank r.-t •. 6.—I 50003 K.200 5 115.135.— Hermes magy. ált. váltóflzlet fc . Í6.-I 5DCDK. 200.4 5 C 3 5 lí 4K5i Horvát leszámítoló bank . . . . . is.-! — 118.75 119Í75 Horv-sziav. orsz. jelráJogbank . . S.50I SCOQO; 100 5 Üa^yar álíaláncs hitelbank . . . 2 1 . - ! 85000Í 2öö5 Magy. ipar- és keresk, b a n k . . . 6—100COOÍ 1»3Í5 &Iaey. jslzáioghitelb. I. kibocsátás ,48 3Í50O A r.200 5 1 Mai-y. jelzáloghitelb. II. kiboc». . 1-24 —' 970X AJ.100 5 i Majryar kereskedelmi r.-t. . . . . ! 210.— 2 1 2 . 1 2 — i 6000^ 2C05 ' hl. icszámit. és panzváltó bank . U.—! 75000,K. 4OÖÍ5 j1 M. takarékp. közp. jelzálogb. . . 505.— 25.— ! 60001 5035 Osztrák hitelintézet . . . . . . . 18.-!2500ŰOi 932.— 936.— 03zírak-ina^yar bank . . . . . . 6005 43.40150003! Pesti magy. kertek, bank . . . . 1437.— 1442.— 65.— i 250ö3| 50D5 Uniobank . . . . . . . . . . . . 303.53 304.50 2005 16.— i 60000;
||
Bolgir államv, zálogkölcsön . . . ; 11250 iteerb. nyor.-kölcsön j, 35.50 m . «»ztr. felb.) ! 37.50
H. Más közkölcsönötc.
I l-l iá
- — f—
pénz
áflaiaadÓMMág.
B!«CTM aranyjándék . . . . » 10,000 M O S . . • 99 33 Magyar koroaajiradek . . . . . . 121 7b 1876. keleti vasuti k ö l c s ö n . . . 1SS9. é v i áUamTacuti aranykölcsön! 121.30 IRiO. . . ezüstkölcaön , 1 0 1 . - | 91.VasicapukőlcsCn lSTC-ki nyerem.-kCicsíJn, 100 b t o * 154.153.50 j IS70-H . 50 . 101.- I Ma;ryar resrále-kárt kötvény . . . •• 10T 25 Forvát-Sai&voa , . . . . liládra í .i^eherm. kötvény . . . . 97.25 97.50 Korvál-Sziavun . . . . . T!37fi és szegedi nyár.-kölcsön . . : 14C— Hcrr.-SzlaT. jel*, iolcir. kőtrény . : i ; b) OsntrAk államadósság. j Ejyea. Járadék papír fabr.—aug, . ; 102.23 102.25 ! . • • máj.—nov . Esyai. j á r a d ó i e z ü s t Jan.—júl. . i 102.25 i . . . ápr.—okt . i 102.25 ! 12^.75 , O-'.'trák arar.yjarE.Jek . . . . . . 102.75 í Ositiok krTo:..';járaclék JLüasris'jrsj. 1S54. évi). 230 frt p.p.; 1 G 2 . - í . itao. . r/A) . o . é . 144.53 167.50 . lh'">ö. . 1*» . . * 189.25 1SM. 100 . . . 1804. . 60 . . . 189.— !
5 o x
Mai záróárfolyam
Caacordia-gSzsifilom r . - t . . . . Í230-233., , . els. rész.v. ,1402.E l s ö b p e s t i gőzmalom . . . . . . !;es5.Erzsébet-gőzmalom . . . . . . . 253.257.Lujza-gőzmalom . . . . . . . . . 155.- i 156.P e s t i hengermalom . . . . . . . 65=.- i 665.P e s t i moln. ea sütök . . . . . . . 215. 1 220^ P e s t í Viktória-gőzmalom . . . . . 120.125.-
IX. Bányák és téglagy. r.
2G000'. 1005 Brassói bánya- és kohó-e|ylet . . 115.— 100 120.— 6000 il . 200: Bpesti tégiá- és mészégető . . . . s . . kfiis. kotr. 5 0 évre . 9S.25 99.25 245.— 2GG0J 100! — Bpest-szentlőrinczi téglagv. . •• • 2 3 5 . . k ö i s . fcStr. 50 évre . 100.— 101.— 97.— £33.— a 5gy. téglaés czementgyár . . . 5 — i 20&30I . , n~8i.-.iűtv 122.- , 1 0 . — 2Ö0G01 1005 1S2.Kszakm. egy. kőszénb. és iparv. . a . . o3ztr. feiüib. 122Í75 123.75 | 5.50 23ööűi 1005 107.— 110.— Felsőm, bányaés kohómü . . . 1005 19.. . nyer.-jeí? . . . . . 20.S3.50 73.5£ István téglagyár r.-t 35G&! 1031 — 3 21.— „ . . osztr. feliib. Kassa-somod! kőszénb. id. elism. i! 2S-— 27.— 1.50 1500ü| 2i.-3C! 1C3 — . , ntür.-kjh-. . . :| 108.— . 110.— Kis-sebesi gránit bányák . . . . . 7.-- 50C0K. 200: — 4 1 2 Magy. OTSZ. közp. íakarékp. . . . 100-25 1C4.—! 101.25 iji-45. —i 2100 160Í — Kőbányai g5ztéglagyár . . . . . . i! 7S5.— i 285.— H ' , .' . kor. ért. 1JC.S5 ^'•25 M-J 85G3! 200! — l! 7 4 5 . ! 747.— Xöszénbánya cs tú^lagyár . . . . 93.35 ] Lecimer fáknsi téglagyár . . . . . j! 1 1 2 . - 117.— 50301 100; — feÍAgy. tafearékp. küzp! jelzálogb It 225.— 223.— ... - . ,| 100-50 ' 101 £0 15 — 15ÖG0; 100o Magyar aspbalt r.-t . kor.árt. il 8S25 í 09.25 119.50 13G. Magy. alt. köczéiubánya r.-t. . . . 8.— 340G0:1 10Q5 4' i . . közs.k. |j 100.— j 101 — 84.— Magy. gőz téglagyár r.-t . . . . . 83.— 20Ö0C 1095 4 . . . lI 86.-! 153.— Magyar kerámiai gyár . . . . . . 155.— lOCOOi 1C05 4 bank 40','s évre . töO.10 101.— Péterhegyi téglaipar . . . . . . . 22.— mwi . 200Í5 4 . , . 50 évre • . 1G0.10 101.50 Saigótarjáni köszéabánya . . . . 633.— 3200C 1005 P Í B Ü hasai takarékp. körs. kötv. 4 9G.5Ű 97.50 Ujlaki tégia- és mészégető . . . . \< 270.— 27KSCflO! 150; . . . zfllosl. kor. ért. | 33.50 | 99 50 14.- 5D00Q| Iirikánv-zsilvöigyi m . k ő s z é n b . . . 40 — Pásti zn. keresk, bank - . 101.— 1 100.4 98 50 ! 9 9 ^ 0 köüs. k. 11C frt1 i 105.— 1CS.— X. Vasművek és gépgy. r. k. 210 k. | 99.— 100 — Elsö m. gazdasági gépgyár . . . . 188.— 192.290'5 10.— 7530 -Danubius" hajó- é3 gépgyár . . &; Vidéki és külföldi int. kib. S8. t7.— 30090 K. 200 5 Ganz és társa vasöntöde . . . . . J2133. 2140. 60031 400Í — 110.— A l iina takarék- és hitelintézet . . • 1 0 1 . - 102.— 5 Nadrági vasipár társulat 3750] 2005 14.— Aradi polg. takarékp. 40 évre . . . 5 JSichslson" gépgyár r.-t. . . . . 100.— 100.50 6.— 10GÖOK.200! — 105' .— ! 107.— . . 40 é. 110 frt. & Évimainurány-salgótarjani vasmü . 101.— 1Ö05 +12.- 10C00Q » » . 40 évre . . 6': Sclklick-fcle vasöntöde 100.— 100.50 13.— 1003S; 200! — li209l21D*Aiadmegyoi takarékpénztár . . . 4',a Teudloü" és Dittripb. gépgy. A. sor. ij 145.9S.5C 9 9 . 6000 K. 200 5 11.— 155.Bosnyak-herczegov. orsz. bank . . fa! Weitzei János gép-, waggocgyár. Ü 2S5.16.— 6000 K. 409 5 27Ö.4 1 Debraczeni elsö takarékpénztár . . 99.50 99.Erdélyr. m. jeká!og-lűte!h.4Oívre . & IC!.— 100.— . . . 40 é. visazafiz. 4- a XI. Könyvnyomdák r. 99.50 9S.50 Horv.-szlav. orsz. jelzálogbank . . «' 3 100.50 101.25 1 I\a.£Yszeb. ü t . takp. Si 2 é., 110 frt 102.— „Ahenaeum' írod. és nyomd, r.-t jj 370.4000! n a ; 375. . . . 4'Jévrre, lüd frt 102.—j - . — 20.Franklin-lársuiat . . . . . . . . jj 240-- 250.5 4SÖ0! 150: — . . , 40évreífl.kÜ3. 101.75 102.25 tU.- 13000Í 100 5 ,Kosmos" m ü i n t é z e t . . . . . . . íj gg_ S 81. . . . OÓÓ-vTolV.kÜD. 100.25 | 101.25 Könyvos Kálmán r.-t . . . . . . jj 25.2000;K. 2C0; — 30.Nagyszebeni földhitelintézet . . . -Palias" irod. és nyomd, r . - t • • j | 203.- 203. 103.50 105.— 3003| 200, — 12.— Pesli könyvnyomda r . - t . . . . . j 1503.102.— 591! 500 — 80.— 103.— ! l VÍ. kib. 100.25 101.25 i •*• 1 Osztrák ÍBldhílaiint. ny»r.-köív. . XII. Különféle váii. részv. 3 n a . — ! 119.— , nyer.-jegy. . o 18.—I 19.— Temesvári elsö takarékpénztár. , Altalános •waggonkölc3önzóí. . . . 555. 5S5.— 23.- 6000 K. 400 5 100.50; 101.— »Apolló" köoiajfinomitő-gyár r . - t . 15000 K. 200! — 99.25 100.Bantlin-íélG vegyi gyárak r.-t . . 433Í 450Í— 2 5 . - 2800K.500J — Eihar-ssilágyi olajipar r . - t . . . . ! fV. Elsőbbségi kötvények. 4000 K.2ÖÖ5 Bpesti ált. villamossági r.-t . . . 141. 142*6.50- 35000'K. 200 5 ! Adria m. kir. t. hajóz. r.-t. . . . Ejnf. raagyarh. üveggyárak r.-t. . 100.50 101.50 -.—Í231GV4J 200i — ' típesü közuti vaspálya kor. ólt. . KIFŐ ma^y. betödntöde . . . . . 153* 155*.— 99-75 7.—I 3000Í loa; — 99.25 c ! B{ e ü 'lilaraos v. vasut r.-t. . • Elsö magy. S"apjumosó r.-t. . . . 416. 420.— 700j 203! 98.50 S9.S0 Í4.-1 Fp9st-péeai vasut Els5 magy. foszvtnyserfőzödő . . 11320 97.— +70.— SOOQí 330! . 68.— Si fii vasut Elsö magy. sertöshizialö . . . . . v\ 25D-- I 5fiJ— 2500'j 2CÖ! E5s5 cs. kir. az. dunapözhajőzási t. Elsö majjy. szülitisi vállalat. . . !; 22B-- i 230.— 250Q'1 2005 I Elsö Bpódium- és csonüisrtgyáx r.-t. 150.50 j 152.50 Elsö magyar szálloda . . . . . . í! 233.240— SC 55ÖG I &Mi&-oderbergi vasut ISS'J, ezüst Elsö pesti spódium-gynr . . . . . I! 130.135.— t00! • G9.25 100.25 1200! , , 1S8Q, arany ílumoi rizshilntoló-gyar . . . . . 1675.5G0I 120.- ! 121.— 1625.1S00 , „ 1S91, ezUst . . . . íj 470.- | 480.— 203; _ t GschiTÍndt-íéle szeszgyár 9»-75 i 99.75 100.— SEB 25.— Gr. Esterházy cognac-gyár . . . . 1601. arany 121.200! 120.m m 2855 fiuEgaria* rnütrágya-s kénsav-gy. _ font. von.) l'SSa, er. 100.2a 101.25 2C@DO;K. ísaí — Jordán Vürtot-féle bőrgyár. . . . J?^y folyam- és tengerhaj, r.-t. 100.40*— 101-— , , „ els. résxr. 1 74.Ki&£7&r-Kác3or£zági vasut I. kib. . 76— 108.— ! 103 . n . kib. . KáSelgyir részvénytársaság . . . 305— s 10S-- 1 109 ,295.KKOi 2SQ\ 18.— Kőbányai király-serí5ző r.-t . . . 3 S _ í 4 0— " . ezüst . . 98.50 ! 99.50 200C0 K. 200! Kőbányai polgári serfőiö r.-t . . v. (síékesf.-irvőr-erácziv.) 106.75 107.25 j +4.—i 2QŰ00 K. 200 70—I 7 3 — Magyar czúkoripar r.-t A. sor. « . 1&74. kib 1C6.75 107.251 +4.50;Í 25308^ 100 4 , , B. , • 1 5 3 . - ' 15?— 121.50 ; 122.50 tS.—: 3SK-K;' 103 4 . el«. kölesén fém- és limpaáxu-gfix • 1 3 3 - i 135.— i államv. 1E83. . . 1CÖ — 7.— 400C, . X. kib. 1S85 i • f a s ü LLcjd- i * UssdeópüJet . . . ICO!-i 100-50
if:-
1
m— áe:-|
1
S.-
ti
I Ü*-
fr. 3 i ! - l 9.94Vio|
Adria m. k. teng. hajó r , 4 . . . 1005 Arad) és csanádi r.-t . . . . . . 100 — Barci-pakráczi vasut. . • • . . • 2005 Budapest alagút-társulat. . . . . 105 Bpesti közuti v&sp . 100 5 [ . . . id. rés?j.. . . 1095 , . é l v . jegy . . . , Bpesti villám, var vasut 1005 . . . . é!v.jegy. 100' 1 — ; Bpest-szt-16rinczi h. é. vasut • . . . . „ e!s. részv. ICO — ; . ! Bpest-iijpest-rákosp. vasut.... K. 200 5 100: — ; Det'recien-hajdunaaási vasut. . . Déü vasut •. . . Ar. 200 5 Elsö cs. kir. dvmagözhajó-t . . . 530 5 Gölüiczvőlgvi vasut elsóbs.. . . . K. 203 5 Győr-sopron-cbiiQÍurti vasut . . . 200' — Kassai közuti vasut 1005 ! Krtssi-t.derbergi vasat 200 4 200 — ; Kassa-tornai h. é. vasut els. r. . M^yar-gácsországi vasut . . . . 20Ö3 Magyar h. é. yasui&k r.-t . . . 2öO — ! Magyar nyugoti vasut . . . . . . 209 51 1G0 4 2 ; Mártiinarosi sóvasut els. rászr. . . 10S - í Máramarosi sóvasut törzsr . . . . 100 — [ iiáramarosi sóvasiit B. részvényei 100 - • MarosTíisárh.-szás.zr. vasut e. r . . l ICO — Naj-j'LÜLÍnda-nagybecsk» .r, v. r . . . K. 1003 — i Orienta m. teng. hajózási r.-t . . Osztrák-magyar államvasut A. 200 5 Pécs-barcsi vasut . ". 200 5 Pptruz.-lupényi h. é. v.els. részv. . ica — : Szlavóniai b. é. vasut el*, részv.. 200 -
XJV. Sorsjegyek. Bazilika sorsjegy •• • „ osztr. felülbélyegzéssel. . • • a . a nyeremény-jegy . . . . . . . Bécsvárosi nyereménykölcsön 1874. évről. . • Budavárosi sorsjegy . „ osztr. felülbélyegzéssel. • .Jó sáv* egyesületi sorsjegy • . . . osztr. felülbélyegz.. Magyar vörös-kereszt sorsjegy . . . . osrt. felülbélyegz.. . . . , nyeremény-jegy. • Olasz vörös-kereszt sorsjegy . , . . . , osztr. feiaibélyegx.. Osztrák vörős-kereszt sorsjegy . . . < « . . . . Osztrák hitelintézeti sorsjegy . . . . . . . . . Pálffy sorsjegy •>••••••
214.-' 2 1 5 . : 116.- 117. ; 205.— 208.— Il 163.- 165.— 433 — 4OJ.50 ! 2 5 5 . - | 280.-2 / 7 . - ! 277 53 135.-Í 140.— 90 — 92.— 102.— 103.J 5 5 - 460.— IŰJ.— 191.—I 192.— 230.— 205.— 2il.50 2 1 2 . 211Í50; 9S50! 62. 82.100.— 100.-
i! 2 2 3 . - 224.17*'-
i::)S3
1.90 169.— i 167. l 62— 63.63 —i 64.— 3.50: 3.80 380 4.20 8.—! 8.50 10— 10.75 2.50 2.80 1 1 — 1150 12.— 12.50 ?0.50 2 1 — .198 50 200.50 il 6 2 . - 1 6 3 . -
XV. Pénznemek.
Arany, c s . é s U r . v e r t . . . . . . . . . . . . . . „ „ „ , kör. . . . . . . . . . « • • osztrák vagy m a g y a r S frtos . . . . . . . . 20 frankos ....•••••* 20 m á r k á s . . . . . . . . . . • « . . . • . , török aranylira . . . . . . . . . . . . . . . N é m e t Lirod. va^y egyénért. t a n k j - p C O n i á r k a ) . • • F r a n c z i a bankjegy O*O0 frank) . . . . . ( M . ) . • • Olasz bankjegy (10Ö l í r a ) . . . . . . . . . . . . . P a p i m i b e l darabonkint . . . . . • • • « • • « . * R o m á n bankjegy (ICO lei) . - . . . . • • • • • . . Szerb bankjegy "(100 ezüst dinár) . . . . . . • « • 100 hollandi frtért . . 100 frankért . . . . . 10 sterlingért . . . . 100 r n á r j f á é r t . . . . 100 Uráért . . . . . . Idö fruntúrt . . . . . 100 , 100 rubelért
. . . . . .
5.70 5.67 9.51 9.51 11.76
• «
XV!. Váltók árfolyamai (látra). Amsterdam . . . Brüssel London Német bankpiacok Olasz bankpiacok Páris Svájczi bankpiacok Szentpétervar . .
212Í50 97.50 67.— 67.— 101.— 101.—
. . . . . . . . . . . . . .
5.75 5.71 9.55 9.55 11.83
68*75
53.95
45*40 1.27
45*60 1.28
99.50 99.90 lI — . —•I! 119.95 120.35 58.~7i2 58.97Vi 45.45 45.63 7 47.3Ű 47.4Í
XVII. Határidőre kötött órtélrp. Február hó
közepén.
Magyar aranyjáradék íú agyar koronajáradék Magyar általános hitelbank . . . . . JHat'yar ipir- és kereskedelmi bank . •Magyar jelzáJog hitelbank Magyar leszámítoló -23 pénzváltó bank Rimamurányi vasmü . . . . . . . Február hó
Osztrák bitelmtezet Déli vasut Osztrák-magyar államvasut
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
régére.
. . . . . . .
121.— 93.40 331,, 105.53! 27Í.50 11253.30 jl 24S.50Í
r
121.23 S9.50 381.25 105.75 274.254.249.—
| 356™ 356.S0 «l - |g 81.75 " 341^0
P
Leszámoló árfolyamok Jnaaár 2'J-PT)]. \ 382.— Egyes, tégla- és czem.-gy. Magy. ált- hitelbank . 35/.— Osztrák luteimtczet . . . Kassa-somódi kősz.-b. r.-t 748.— Magyar aranyjáradék . . —.— jj Kőszánb. és téglagy. r.-t. Magyar koronajáradék . . 118.— —.— i| Magy. alt. kősaóab. r.-t . Magy. ip. és keresk, bank Magyar asphalt. . . r.-t Magy- ielzáloghitelbank . Sal?ó : Tarjani köszénb. r.-t 601.— Magy. íeszámitoló bank . 276.Bima-Murányi vasmü r.-t Déli vasut • • ScbJick-féle vasöntöde r.-t Osztr.-magy, államvasut. „Kusmo-" müi.tcic . . . .Budapesti bankegyesület. A t t waggontölc3. r.-t. . . 'Fiumei hitelbank r.-t . . Elsö magyar réaw.-serfőzil Hazai bank r . - t . . . . . . Magy. c2ukoripar_T._-t. . . N agy. keresk, bank r.-t. Magyar villamossági r . - t . Bpesti takp. és zálog, r.-t Kőbányai polg. serfazS r.-t Egyes. Bp. »v. Ukurekp. Budapesti villamossági r.-t Maáy- álí- takarékp.. . . Adria m. tengerhajóz, r.-t. 850.— Bp. közuti vaspálya-társ.. Elsö mást- ál*- bizt-tars. Budapesti vili. városi vasut «77..Fonciére" pesü b u t - i n t — — 11 Bp.-ujpest-r. Tillaa. va*nt S l O m reszv.-t A t-e/ megjelölt értókpapirokaél, melyek Üzleti éve oezn eafk Sasa* » amptári érrel, &z osztauék »z utolsó üxletérrt vonatkozólag értendí
ORSZÁGOS HIRLAP
18. o!dal. — Budapest, 1898.
Csütörtök, január 27.
AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEI Minden szó 2 krajczár, vastagabb betűkből szedve 4 krajczár
Központi kiadóhivatal:
Fiók-kiadóhivatal:
VIlI. ter., József-körut 6 5 . szám.Előrefizetendőkkészpénnzben,levélbélyegbenvagypostautalványon.V. ker., Marokkói-utcza 4 . szám ~.
.....
...
. - .•
•_• i I* ..
.. -~ . ,-áiacrt nn«tP.Te«Unta kéri akfaok mindpn fcö7ló3 ntán mé" 30 krateár kincstárbélyegilleték is fizetendő. — Czélszerü az apróhirdetést postautalványon bekül
H. a hirdető ***%£ ^^2'SvIS?szelvfi^e
K
S g k l x ö ^ t r X n ü S t ' a S v ^ i fa ieiéjjegyeket beküldeni. Mindenki könnyen kiszánüthatja J apróhirdetés árát.
LEVELEZÉS.
zenéje megrendelhető. Férli négyes, 1 korona. J d l p t d Dlag/dr Zongorára énekkel. 2 korona, díszpéldányban 4 korona. Csanády Virgil szerzőnél, Budapest, IV., Briatol453 száUó. ~! M
ajanlatukul c- leveleket, melyeket az apróhirdetés meg/ jelenesétől számított négy liét alatt czünzetje etnein usz, a kiadóhivatal ini-;seiiiinistti. 21«S 1 cJ.anJeveltíkie válaszolunk, melyekhez aváC iasz mullc-ktílve van. A kiadóhivatal. 1294—1 einne intelli^cus asszony, előkelő alJami hivatalnok özvegye, ulod l i l U d , t e l j i,io.<-.-bb ur ismeretségét óhajtja. Levelet kér „l'alma ige alatt a kiadóhivatalba. 2274—1 jelige •ra 4-nralíMT " ' ' " J e n szép és nemesért lelkesülő. 21 éves a tUtCtiVU) ifju, vágyódna ueinessszivü lányka vagy # — a — i l asszony öszinte baiatsaga;a. fan üres kalandot, hanem állandó barátsufát keres, kivel szabad időmet kellemesen cltóltlietnéin 9 kivel a színházba is járhatnék. Lehetőleg nem aiinonim levelet, kiadóhivatalba ,,Sziv és jellem'- jeligevei kérnek. Szigoru discretió biztosiltatik. 21U0-1
Jólelkü barátnak
levele van a kiadóhivatalban.
2304—1
js L m
' ' v u l t u "k' n a P e s l ( i a -Harang" előadásán? NeJ k o m u g y tetszik, mintha magát láttam volna egyik páholyban. Levetet még mindig nem Írhattam, mert nagyon el vagyok foglalva, minden órám igénybe van véve, de maga azért csak irjon, hiszen magának tiibb szabad ideje van és nem kell azt tekinteni, hogy melyikünkön van a sor a levélírással. Pa ! Marietta. 2316—1
Jteafmak
levele van a kiadóhivatalban.
2302—1
ur, kerek helybe levelet Magdolna.
563—1
7* 5 I m KM 31/ Ajanlatai elfogadná, ha a szükséges tulajdonokat ieWlUUi I l d i i , veiben közli, szőke babával. H a ir, jelezze e hirdetések közölt. 5Ő3—1
Yilágczik-nek
2306-1 levél van. pnég csak 24 éves), oly műveltebb fiatal leány yj J J ismi-reiségét keresi, aki szellemes csevegésével egy régi, elérhetetlen abrandkepet ki tudn;i verni a fejéből. Leveleket kér „izé* czimen a kiadóhivatalba. Ü31eí—• 1
HÁZASSÁG.
25 éves, (izr.) jelenleg fövárosi privátezégnéí _ •> könyvelő, szőke, csinos, nősülni óhajt. Hozomány' nem okvetlen szükséges,- azonban egy intelligens és oly befolyásos családból legyen, hogy. ezáltal egy megfelelő, biztos állást nyerhessen el, melynek alapján jövője biztosítva volna. Csak komoly választ kérek e lap kiadójába, esetleg czim és fényképpel ellátva .Gentry" jelige alatt. 2268-2 óhajtóin adni intelligens családból származó szép, 1Q éyus, szőke húgomat. Háziasán nevelt, szelid, széplelkü leány, minJen kellék megvan nála, ami a buldog házassághoz szükséges, csak hozománya nincs, de nagy igényei sincsenek. Ha találkoznék olyan fvrfias, komoly gondolkozásu egyén, aki többre becsüli a jó tulajdonságokat, mint a hozományt, az irjon e lap kiadóhivatalába „Szőke Sárika" jelige alatt. 2126—2 czéljából ismeretséget óhajtok kötni, jobb iparos csa_ Iádból való, jól, háziasán nevelt ~sinos fiatal leánynyal, kinek nehány ezer forint hozománya van. Levelet kérek ,Hűség" jelige alatt a kiadóhivatalba. 2202—2 itfilífVPÍlfl! ^ e i n vágyódom pénz irtán, pedig ezt is kedveiéin, " y j * ' " * hanem keresek egy kedves kis szőke, vagy barna babát, kiben feltalálhatnám mindazon tulajdonságokat miket csak később árulok el — és amik nélkül ha rly nőt nöm találok soha meg nem házasodom. Pedig jó állásu és állitólag csinosr hivatalnok vagyok én magam is sajnálnám magamat az agglegénysegre kárhoztatni. Ki önök közül meg akar menteni. . . . magának az irjon „Tibor" czim alatt e lap kiadóhivatalába. 2174—2
rkaí alkalmazást keres intelligens szépirásu fiatal ember. Fizetés * a i igényei szerények. Szives megkeresést kér a kiadóluvata közveütésévei .Iroda- jelige alatt. 22S0—3 vidéki leány pinezérnőnek ajánlkozik. Czim a kia dólúvatalban. 2204—; » » r M 4 l m < » és jó írással rendelkező, 2S éves, nős, volt W j J 5 * 0 1 g a l u l a d kereskedő beszól magyarul és németOJ elfogad szerény igények mellett bármilyen neki megfelelő állomást Kauczióval rendelkezik. Szives értesitést .Hüséges és megbízható" czimen e lap kiadóhivatalába kér. 145—3 házi, vagy m a g á n t i t k a i n a k ajánlkozik időb , vagy beteges urhoz délelptti, vagy délutáni seD órákra intelhgens fiatal ember. M a g y a r , n é m e t t á r s a l g á s . Kitünö s a t t d s t a . Ajánlatok az „Országos Hirlap" kiadóhivatalába „Szellemes i a r á f alatt kéretnek. 2170—3 tfsiivar nemes családból származó intelligens, szorgalmas, szép /nonjai irásu fiatal ember, keres segédjegyzői állást. Szives levélbeü megkereséseket kér e lap kiadóhivatalába .Jegyző sejwd" jelige alatt. 2010-3 feMrnnŐ vendéglőben, vagy más üzletben keres alkalma ínyei szerények. Czim J ü l l l MIK jst özvegy vendéglőmé, igé 2 J J óhtli a kiadóhivatalian. Tlí i r f t r l i h a n keresek alkalmazást mint ügyvéd-segéd, Ol írOUSUan V agy irodavezető. Szives megkereset kérek levélben az Országos Hirlap kiadóhivatalába g Jogász* jeligére. 2166 Kaa*.>1£: vaüv háznondnokí esv tel,«|J?: vagy házgondnoki állást keres lakásért lakásért, egy *•"•> jesen megbízható bírósági hivatalnok. Czim a laadóhivatálSaan. 2160—3
hivatalba kér.
2138—3 ember keres bárminemű irodai alkalmazást, szerény igényekkel. Czim a kiadóhivatalban. 2130—3 i gyakornoki állást keres kereskedelmit végzett és már irol dában gyakornokként alkalmazott fiatal ember. Czim a kiadóhivatalban. 209S—3 f3v/iPHf«lf&lr mellé, mint dada alkalmazást keres egy rendes, tiszÜJ e n n e KEK taság szerető nő. — " 2188—3 gyors és gépirónő irodai alkalmazást keres. Czim p. kiadóhivatalban. 2190—3 M t f l i ' tfflnSfO keres alkalmazást intelligens leány, ki a hiziartásJlMIIt twilHK ban is segédkeznék. Czim a kiadóhivatalian. 2230—3
ÁLLÁST KAPHAT.
havonként 60—100 forintot kereshetnek mellékfoglalkozásként, Ajánlatokat „Világczikk-' alatt a kiadóba. 535-^
ÜgyváD
segéd kerestetik ügyvédi irodába. Czim a kiadóhivatalban. 2210—4 flltit Lerftsek leányaim mellé. Czim a kiadóliivatalban.
OKTATÁS.
donne lecons pour diner. Adresse sons frangais a l'exp. WcKVÍ>f!ÓWí»<; lsépezdész lialal intelligens leány, szerény dijazásért | U I | J I . V l V i i d órakai ad, ugy képezdészeknek, mint kisebb gyermekeknek, kik az elemi tantárgyakban gyengék. Czim akiadóhivatalban. 1670—5 óhajt adni egy e téren már évek óta müködő zongora-művésznő. Czim a kiadóhivatalban. 1690-5 ^] állást keres jó családból származó nő, ki már ezen J W r minőségben évek óta sikeresen müködik, mit jó bizonyityányaival igazolhat. Czime megtudható akiadóhivatalban. 2272—5 jártas, jelcsen érettségizett, orvostanhallgató, tanitványt keres. Ajánlatok „ L s l l ú i s m e r e t e s " jelige alatt kérek a kiadóba. 22Ö8—5
ÁLLÁST KERES.""
Mfj ki a kereskedelmi iskolát kitűnő si•"»» körrel végezte s minden irodai munkában jártas, okleveles gyors-irástanárnö, ügyvédi irodában vagy nagy üzletben áiíást keres. Ajánlatok „Törekvő es szorgalmas" jelige alatt e lap kiadóhivatalába intézendök. - 1782—3 képzett, fiatal, r.ös kertész állást keres, nagyobb birtokon. Ügyes, vagy eseliog fövárosi kertészetnél. Czim a kiadóhivatalban.
'._P Egv disztinquált kisasszony zongora órákat óhajt adni. ;ad. Czim a kiadóhivatalban. - 452—5 állást kores egy VIlI. reáliskolai tanuló. Szives megkeresések e lap kiadóhivatalába kéretnek 'Correpetitor" jelige alatt, hol az illető czime is megtudható. 80—5
h á z t a r t á s vezetésére ajánlkozik egy e b b e n jártas" n ö . Czim a k i a d ó h i v a t a l b a n . 2 2 2 2 — 3
MZ« gyermektelen, 34 éves mükerlósZ, mint ilyen, aikaimazást keres, f w d lehetőleg a fővárosban, de a vidékre is el megy. Czim a kiadólúvatalban. ; 2228—3 házvezetőnőnek ajánlkozik magasrangu urhoz, vagy nagy papi házhoz, minden tekintetben kifogástalan, teljesen megbízható, magános özvegy nö. Czim a kiadóhivatalban. 224S—3 X?íteAet/nflííeAK0?) hadmentes, jó bizonyítványokkal, ff Hd£ttinii«d(v«;uUdK]j(ítfy besxél magyarul, németül, tótul, állandó alkalmazást keres. Hajlandó esetleg egy Xüszerüzlelct átvenni. Szives raegkerkséseket „Megbízható* czim. alatt a kiadóhivatal toválibit. 2252—3 mint tanulóleány ajánlkozik csinos, fiatal leáuy. Czim a kiadóliivatalban. 225a—3 I f r í Mfí keres házvezetőnői állást a fővárosban, vagy a vidéken is: MII UW esetleg anya helyettesnek ajánlkozik. Czim a kiadűhivatalban. 2164—3 ajánlkozik házvezetőnőnek, inleliguns csinos 40 éves asszony, ki a vidéki háztartást tökéletesen irti.'és representatilis megjelenése van. Czim a kiadóhivatalban.2256— 3 lkozik inteUig ins nö Czün a n intelligens leány, mint felolvasó vagy társalgónó 'ill keres alkalmazást. Czim a kiadóhivatalban. 2312—3 »3
elolvasónőnek ^ "
'
-
u s t i foglalkozást k i * y s . Elvállal m i n »,> a d e n n e m ü írásbeli m u n k á k a t , m á s o ..oiiat, fordításokat n é m e t és török nyelvből. Gyors é s pontos innkás. R. A. czimen kur levelet e lap kiadóliivata'lába. 624—3 v
fiiltaI ««;íGtt e m b e r , ki m i n t könyvvezető b a n k b a n h u a s z a b b Ideig volt alkalmazva, megfelelő állást k e r e s . Czim a k i a d ó h i v a t a l b a n .
JCereskeöelmt szakképzettséggel T*J
dökben jártas és ugy a magyar mint &. német nyelvet szobán cs Írásban oirja, állást keres. Czim a kiac.óhivatalbas. 530—3
JCJ6T adok el nagy mennyiségben. Czim a kiadóhivatalban. 2310—9
KIADÓ SZOBÁK. fi RökkSziárö-ukzában tálban. £lPfláf1C3l1 b. eren dezett bútorozott tiszta szoba, esetleg teljes eíUWU»l}aild udvari szoba kiadó egy ur részére a Mária Taruziap t H U l V ^ U U téren. Czim a kiadóhivatalban. 2124—10 Tfiaftft C "T szépen bútorozott szoba, esetleg teljes ellátással, özwjy J U f l l U u n nőnél. Czim a kiadóhivatalban. 2122—lú 21 küfutcn clciríiiis i)u iurrnl. Ivú ion bejárat, a Zion épületben: F.rzséÍ0S4-10 bet-körut. bútorozott, csinos tiszta külön bejáratú szoba kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 20tíű—10 ellátást kaphat uri családnál intelligens nő kinek biztos állása van. Czim a kiadóhivatalban. 2196—10 berendezett külön bejáratú utczai szoba kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 2292—10
20 frtért utczai szoba
Teljes
LAKÁS KERESTETIK.
szoba, konyha, kíB előszobából álló lakástkeresek a Ferencz-körM uton. A szolák külön bejáratuak legyenek. Ajánlatokat az ár cs czim megjelölésevei kér a kiadólüvatalba .Lakás 200" jelige alatt. 2220—11
fkl C 7 A 1 I O és hozzá tartozó mellékhelyiségekből álló urasági lakást V I dAUvd keresek a körutak valamelyikén. A lakás elsö emeíeten legyen s lehetőleg két előszobával. Ajánlatokat .Földbirtokos' czim alatt a kiadóhivatalba kérek. 1806—11 keresek február elsejére a József vagy Ferencz-körut közi»Gna<> vétlen közelében, mely aljon két szoba, előszoba, konyha stbböl. Czim a kiadóhivatalban. 2282—11
SZOBA KERESTETIK.
^ e r o s intelligens családnál, hasonló fiatal hivatalnoknő a József-koruton, vagy annak közvetlen közeiében. Ajánlatokat kérek az ár és körülmények pontos ismertető sével e lap kiadóhivatalába .Familiáris" jelige alatt. 1S32—12 ellátást keres egy liatal nö, előkelő uri családnál, külön szobával. Ajánlatokat .Teljes ellátás* czimen a kiadóhivatal továbbit. • 1974—12 I T í a f s l htnit^inrAtKn keres uri családnál csinos, kis tiszta r l á l d i n i V a i a i n u & U Q szobát ellálá-sal. Szives ajánlatokat kér levélben e lap kiadóhivatalába „Szolid w * jelige alatt. 2036—12 utczai szobát keresek febr. elsején:, kulim bejárattal Ajánlatokat kérek .Szoba" jelige alatt a kiadóhiva2278-12 tálba.
Butos
KIADÓ LAKÁSOK.
kisebb és nagyobb lakás kiadó május 1-ére. Czim a kiadóJűvatalban. 1394-13 e £y szoba és konyha február hó 1-ére i«o írtért kiadó. Bővebb értesítés e lap 216S—13 adóhivatalában. lakás kiadó május elejére Budán. Czim a kiadóliivatalban. 2296—13 _ az Andrássy-uton, egy elegáns nagy urasági lakás, mely 8 " szobából áll és a hozzátartozó mellékhelyiségekből. A lakás május l-re lesz kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 2290—13
Szép nagy
KÜLÖNFÉLE.
BIRTOK ELADÁS.
1990—3
m i n t irnok és gyakornok k e r e s a l k a l m a z á s t egy igen _ jó esaládból való fiatal ember, ki m á r e t é r e n n é m i Jártassággal bir. Szives megkeresést kér levélben a k i a d ó h i v a t a l b a „Gazdálkodó" jelige a l a t t . 2270—3
VÉTEL.
megvételre kerestetik. Singer-féle előnyben. Ajánlatok „ V a r r ó g é p " jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. -201J-9 l*PffVÍ>tp1n> kisebb házat a föváros közeiébe::. i./.;r U I C l | y t l t l l K alkalmas volna nyaralónak. Lehetőleg kerttel, udvarral. Ajánlatokat kérek a kiadóba „Kis ház' jelige alatt. 2280-9 Uilf At»T óhajtok venni részletfizetésre. Ajánlatukat kérek a kiadcp U i U l l hivatalba .Bútor' jelige alatt. 2£í_-9
birtok, teljes felszereléssel és malommal, gyönyörü kies Szép nagy fekvésű vidéken eladó. Czim a kiadóhivatalban. 2106—6
T}S»l n l, 12500 hold terjedelmű nagy vadászterülettel, őserdővel, n l i l U n melyben mindennemű vad található, ritka .szép emeletes Eastélylyal teljesen bebutorozva, iparvállalattal, 650,000 írtért eladó. Venni szándékozók > Vadászterület* czimen küldjék be ajánlataikat e lap kiadóhivatalába. 140—6
TELEK ÉS HÁZ ELADÁS.
Kossuthfalván,. kispesti haíámáJ, löQés 200négvszíigSja£l£l?U.ft ölenkint parczellálva, ára 2 frt 30 krtól 4 früg,havi 10 frt, vagy heti 2 frt részletfizetésre kaphatók. BövebbetSzczepanowski Zsigmondnál, vendéglős, VIlI., Nap-utcza 13. C449— 7 egAf csinos kis ház {ryümölcsössel, továbbá három telek Szt.Süiiályon. Czim a kiadóliivatalban. 553—7 Kagy bérház bérbevételre kerestetik." Aiánlatokat az ár megjelölésével „Terézváros" czimen a kiadónivai továbbit. 19S2—7 keresek UseU) llá2at megvételre. Közvetítő nélkül. Kérek a tulajdonostól közvetlen ajánlatot e lap kiadóhivatalához „Józsefvárosi'' jelige alatt. 20á0—7 IRft l»4*2-»>!ob a föváros közelében, Pomázon, vasútállomás I3U M Ö A I t t t t t mellett, «) krtól 1 frt 50 krig ölenként, részletfizetésre is eladó, Lasziovszkynál PomázGn. 6461 7
ElaDó
36zs2f- vagy ferencz-városban
Eladó
ELADÁS.
több fényes estélyi ruha, gyászeset miatt. Czim a kiadóhivatalban. 1034—8 iien használt selyem ruha, gyászeset miatt igen jutányos áron eladó. Az egyik fehér, a másik rózsaszínü. Czim a kiadóhivatalban. 2130—8 fiatal leány, ki az Írógépet is kezeli, irodai alkalmazást keres. Szives ajánlatok „Irodai alkalmazás" alatt aidadóba kéretnek. 2204—8 «5?.ŐiíÍ v i r u s i í a " eladó egy kitünö forgalmi ezukrászda, csaJJJ V l t w n l ládi viszonyok változása miatt, azonnal igen kedvező ieitételek mellett. Czim a kiadóhivatalban. 2234— 8 egy igen jó karban levö byeikli igen olcsó árért. Czim a kiadóhivatalban. 2213—8 menyasszonyi ruha eladó, jutányos áron. Czim a kiadóIdvatalban. 2293—8 A forgalmu élö- és inüviragkereskedés a legioib helyen U eladó. Czia a kiadóhivatalban 53Ó0—8
M
Egy
Eladó
széket.
magyar élezlap az „ Ü s t ö k ö s " . Most sorra közli pompás karrikaturakban a nevezetesebb írókat és müvé-
"ílfi*ll/5 f Ha színházba, hangversenybe megy és n J l O I l K a ! is feltűnő akar lenni, mint barátnőm, akkor ne használjon mást, mint a 23 év óta legjobb hírnévnek örvendő Ravissante arezbör szépítő különlegességet: Ravissante arezport, Ravissante pipere-szappant és Ravissante szépitőt. (Ara 1 frtöOkr.; elegendő 3 hónapra) Török József és Török Sándor urak gyógyszertáraiban kapható valódi minőségben. Kamilla. 918—18 ö garcon urnái, kinek nagy lakása van, egy é k h á é t lálllj kítát fl jelige alatt. 2162—13 intelligens fiatal ember ebédkosztott esetleg vacsorát is keres egy művelt családnál a Mária Terézia kaszárnya közvetlen szomszédságában. Szives megkeresések „élelem" jelige alatt a kiadóba kéretnek, 2193—Id rivát háztól havi bérletre akar egy intelligens család éielni. Czim a kiadóhivatalban. 1963-13 ftH'linnl1 ^ a P n a t intelligens nő vagy akár kosztos gyerek U t l U V n i intelligens özvegy nőnél, ki csak felnőtt leányával lakik. Esetleg teljes ellátás' és zongorahasználat vagy zongoraoklatással. Ajanlatokat a kiadóhivatal továbbit „Csendes otthon" czimen. 2204—13 leány elszámolásra keres csemege- vagy fűszerüzletet. Esetleg alkalmazást bármily tisztességes üzletben mint felíró- vagy elárusilónőnek. Szives megkeresést kér "Eauczióképes" jelige alatt a kiadóhivatalba. 2244—IS e SY barom ev óta fennálló, jövedelmezd irodalmi vállalathoz 6000 frttal. Ajánlatokat .Biztos' czimen a kiadóhivatal továbbit. I97i—18
M
liivataláb
1822—IS tenyésztési szakiaD, félévre két frt. Előfizethetni Budapest, Rottenbiller-u. 30.6439—lö telepítését elvállalja jutányosán az „Országos Siöüő-Teiepito Szövetkezet'. 389—13 e s t e a vigszmhazban, a Harang előadásán, a földszinten y J rcledtem elefántcsont látcsövemet; a szives megtalálót kérem a kiadóhivatalban megtudható czimemre azt elhozni, ülő jutalom mellett. 2314—18 *?? jól jövedehnező vállalathoz, 2—300 frt betettel. Crim a kiadóban. 567—18
Csütörtök, január 27.
ORSZÁGOS
HIRLAP
Budapest, 1898. — 17. oldaí.
A képviselőház ülése.
gyanusítások és támadások, aminőknek az ország pénzügyei s pénzügyi magángazdálkodása épen azok részéről volt hosszu időn át kitéve, kiket barátainkul tekinteni nemcsak politikai, hanem gazdasági okokból is jogosultnak hihettük magunkat, ha mondom, mindezek nem voltak képesek állami hitelünkön csorbát ejteni s fizetőképességünk iránt a bizalmat megrendíteni; és én azért pénzügyi helyzetünket akkor tartanám veszélyeztetve, hogyha ezen egészséges expanzív irány elvét elejtenők és annak helyébe a laissez faire, laissez aller téves passzivitásába vonulnánk vissza. Igaz, tisztelt Ház, hogy ezzel szemben rá lehet utalni az országnak folytonos eladósodására. De kérdem, hogy az adósság mindig csak elszegényedést jelent? A mi esetünkben nem azt jelentheti-e, hogy Magyarország benső fejlődése, intenzív gazdasági rendszere, hogy az országnak termékeny inveszticziói, épülő vasutai, számos középületnek emelése, városainknak és községeinknek haladásával, vagy hogy ugy fejezzem ki magamat, európaizálásával járó kommunális szükségletek kielégítése és végül — the last but not the least — mezőgazdasági üzemünknek folyton növekvő intenzivitása, hogy mindezen termékeny inveszticziók felülmulják az ország rendes évi megtakarításait s hogy e miatt még rászorulunk az európai pénzforrások igénybevételére (Helyeslés a jobboldalon). Az utóbbira nézve, elég sajnos, hogy számos akadály gördül utunkba és pusztán azon körülmény által, hogy valuta-szabályozási müveleteink az osztrák kormány nehézkes magatartása folytán, a képzelhető kedvező viszonyok daczára előbbre nem haladhat, befejezéshez nem juthat, Magyarország nexusa a nagy európai pénzpiaczokkal fejlődni és bensőbbé válni nem tud. — Fájdalommal kell egyáltalában konstatálni azt, hogy Ausztria részéről a pénzpiacz terén oly elutasító magatartást kell észlelnünk, amelyet két ellenséges lábon álló állam sem szokott egymás ellen tanusítani. — Sajtója nyiltan állást foglal ellenünk, váltakozó Kormányaink részéről pedig máig legalább mindent inkább lehetett tapasztalni, mint előzékenységet. Vajjon politikailag észszerü, hogy Ausztria meglazítja azon materiális köteléket, amely az adós és hitelező viszonyából kifolyólag a két államot egymáshoz füzi, arra válaszoljanak odaát azok," akik folyton a gazdasági közösség politikai szükségességéről deklamálnak. A magunk részéről azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy igyekeznünk kell ezen a téren is saját lábunkra állani, de erre csak ugy leszünk képesek, ha az ország azon irány-
tól el nem tér. hogy szunnyadozó gazdasági ereit, meg nem nyitott forrásait megfaksztja. népeinek értelmi szinvonalát emeli, ipart termelését, kereskedelmi tevékenységét terjeszti és támogatja minden rendelkezésére álló eszközzel. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebből a szempontból és addig, mig Ausztriával gazdasági közösségben állunk, legalább azt kell kívánnunk, hogy az osztrák ipar, mely versenyképességében az utolsó években annyira haladt, buzduljon fel lépjen ki a világ porondjára cs vegye fel a versenyt — okuljon a németeken, akik nem riadtak vissza ősrégi kereskedelmi viszonylatok megbolygatásától, bámulatos merészséggel és" annyi értelemmel óriásilag megnőtt hazai iparuknak tért hódítottak ott, ahol annakelőtte kizárólag más nemzetek uralkodtak. Az osztrák iparnak ezen kü|terjedését mi semmiféle kicsinyes féltékenységgel nem néznők, sőt teljes támogatást kölcsönözhetnénk neki, mert hisz ez érdekünkben lévő volna, mert ezáltal megszünnék, hogy az osztrák ipar kizárólag a magyar fogyasztásnak dolgozzék, s hogy egész indusztriális tevékenységük támpontja Magyarországban nyugodjék. Ezen emanczipálódás eredménye ránk nézve abból állana, hogy az ipari tevékenységnek több tere nyílnék itthon számunkra és hogy ujabb gyárakat, amelyek fokozott ipari kivilel mellett szükségesek lennének, az osztrák nagy iparosság már csak saját jól felfogott érdekében Magyarországon fogja létesíteni. Ez volna az utja annak, hogy ama kicsinyes féltékenység, melylyel az egész osztrák nép Magyarországnak szerény ipari kísérleteit kiséri, egy barátságosabb felfogásnak engedne helyet, s igy politikailag is kedvezőbb hangulat keletkeznék közöttünk. Mert elvégre, mi le nem mondhatunk azon törekvésről, hogy egészséges alapon az ipari tevékenységnek a legtágabb tért ne nyissuk meg hazánkban és hogy e?t az államnak és társadalomnak minden rendelkezésére álló eszközeivel ne istápoljuk. Az utak és módok, amelyeken ezen • intenzívebb ipari politikának mozogni kellene, nem épen radikálisan ujak; csak rendszerbe kell szedni ezeket, és idevágó, fennálló törvényeinket a változott viszonyokhoz képest alkalmazni, esetleg módositani, és talán az egész ipari akcziónak központjaként egy oly intézményt létesíteni, amely az állam ipari kezdeményezését magáévá teszi és ezt nagy tőkévél és kizárólag ezen a téren kifejtendő munkásságával támogatja és kiegészíti az államnak teljes ellenőrzése és befolyása alatt. Egy intézmény
A moly.
jén ép igy gondolkozóba ejtett, de mégis, élénkebben hatott rám . . Hol i$ láttam? . . Igen ! Igen! . . . Konstantinápolyban a maihoz hasonló borongós áprilisi délután, az ócska nagy fahidon az aranyszarv felett azon a hidon, amely Stambult Galatával köti össze ! . . . Természetesen . . . ép ilyenködös, barátságtalan tavaszi szürkület volt, mikor rajta keresztülmentem. Egytől-egyig helyükön voltak azok a koldusok, nyomorékok, akik ölt szoktak áesorogni, üldögélni, a karfák mentén sorakozott megszokott rendük : vakok, elnyomorodottak, sebhelyekkel boritott betegek, idióták, A többek közt egy négy-öt év körüli szánalmat gerjesztő fiucska összezsugorodott karokkal, lázban égő szemekkel, nap-nap után abban az égy helyben, rongyokba temetkezve a járda szélén, bágyadtan, mint egy holttest. Háta mögött ülő öreg anyja lábainak térdben levágott vörös csonkait mutogatta. Az emberek pedig egymást követték, hol dolguk után sietők, hol sétálók, vörösfezes emberek, a háremek selyemhullámba burkolt szépei. Szemben, keresztülnézve a : százak és százak tarka fején, Stambul meresztette égnek megszámlálhatatlan minaretjeit. ' Szinte lágy, meleg hangon a csonkalábu asszony magához szólitotta kicsinyét, mondván neki törökül: — Jer, Mahmud, adjam rád a köpenyedet jer gyorsan, hüvös kezd lenni a szél! Engedelmesen fölkelt és odament. Kabátkája piszkos, bizonytalan szinü, foltos és mégis itt is, ott is lyukas burnusz volt. Anyja eléje tartotta a rongyot, a kis fiu pedig odanyujtotta összezsugorodott karjait. De egyszerre, mielőtt még a balkarjára is ráhuzhatta volna anyja a köpenyt,, kiugrott kezei közül és elkezdett szaladni, szaladni keresztül-kasul a járó-kelők közt, majd eltűnve, majd előbukkanva és gyönyörködve" mint lobogtatja a csipös szél félig elhuzott burnuszat, mint valami szárnyakat... Egy csepp az örök és mégis oly hamar
tovarebbenő ifjuságból, egy csepp, az életvágyból. az ember és állat közös életösztönéből ébredt benne öntudatra véletlenül. Apái, hisz mint mindenkinek, ugy neki is csak kellett, hogy legyenek valaha apái, akik még egészségesek voltak, ismerték a szabad mozgás, egyszerüen a puszta létnek gyönyörét; tehát ebböl a hajdani, rég tovatünt gyönyörből éledt fel egy parányi összeaszott, halavány husában. Meglepetve néztem, hisz mindig önmagával tehetetlennek ismertem és nem tudom, milyen végtelen mély szomoruság fogta el szivemet a szegényke pillanatnyi öröme láttára, eszeveszett futkározására ahogy lobogott piszkos bumusza a hideg széltől metszett szürkületben . '. . Csonka anyja alig tudott hova lenni a nyugtalanságtól, hisz a kocsik, a lovak... hivta, korholta és igyekezett magát a közelébe csusztatni, hogy valamikép megragadhassa. De a gyermek csali forgott, rohant a közönyös járókelök között; forgott, rohant eszeveszetten, mint valami éjjeli szender. . . Végre eltikkadva kuczorodott le nyomorult rongyai közé és még sem moczczant többet. Hirtelen végződött, amilyen hirtelen kezdődött. Valami sokkal szörnyűségesebb dolog kényszeritette vissza helyére ezt az istenverte teremtést, mint az a véletlen kézmozdulat, amelylyel lecsaptam a molyt: a bizonytalanság, hogy hova fogja lehajtani fejét és hogy mi lesz az estélije; a tudat, hogy oly nyomorult, hogy annyira különbözik a többi halandótól, hogy karjai halottak, hogy ő egy páriánál mi sem egyéb. Lehorgasztott fejjel, rozsz, sunyi nézéssel bámult megint a földre és mutogatta összezsugorodott karjait a járó-kelőknek . . . . . . Közte és a moly közt, az általuk fölidézett gondolatok közt sokkal nagyobb a hasonlatosság, mintsem azt meg tudnám értetni . . .
Szilágyi Dezsö tiz órakor megnyitja az ülést. A tanácsterem még jóformán üres, csak a néppárt van együtt teljes számmal, mert az ő táborukból van kiszemelve a mai ülés első szónoka. Hamarosan sor is kerül rá, mert az elnöknek nincsen jelenteni valója. A jegyző is mindössze azt jelenti, hogy Mócsy Antal az ülés végén interpellálni akar a gabona-uzsora tárgyában. (Az iilés végén azonban Mócsy maga kérte, hogy interpelláczióját holnapra halaszthassa.) A budget-vita. Folytatják a költségvetés általános tárgyalását. Páder Rezső nem fogadja el a költségvetést. Hosszu beszédében többek közt azt mondja, hogy a kormány nagy pazarlást csinált az állandó országház építésénél. Különben a beszéd az egyházpolitikai törvények revíziójának követelésébe lyukadt ki. Lánczy Leó következik, aki Horánszkyval polemizál. Nem akarja ennek pesszimisztikus felfogását magáévá tenni s inkább megnyugvással látja, hogy azokat a nagy elveket, amelyek ujabbkori pénzügyi gazdaságunkat jellemzik, ez a költségvetés is megvalósítja. Hiszen — folytatja fejtegetéseit a szónok — nem mondok ujat, ha Horánszky Nándor tisztelt képviselő urral szemben kiemelem, hogy országunk sem állami intézményeiben, sem egyéb, az állam gondozására bizott nagy feladatainak teljesítésében az expansiót nem nélkülözi. A gazdasági és értelmi erők ébresztésének, amennyiben ez az állam kezdeményezéséből folyhatott,' köszönhetjük első sorban, ha az ország a régi idők rossz pénzügyi gazdálkodását kiheverni, a modern állam óriási igényét kielégiteni s a monarkia nagyhatalmi állásával kapcsolatos, folyton növekvő kiadásait fedezni képes volt, daczára annak a számos kedvezőtlen esélynek, melynek gazdasági életünk folyton ki volt téve. Annak köszönhetjük, ha mezőgazdasági terményeink folytonos árcsökkenése, állatkivitelünk megakasztása, a fílloxera pusztítása, a sertésvész s a tavalyi fölötte rossz termés, ha mindezek nem voltak képesek államháztartásunkban érezhető nyomokat hátrahagyni, bevételi irányzatunk alapjait megrendíteni s az államot kultúra-fejlesztő irányzatában, megakasztani, az erők ezen ébresztéseinek iulajdonithatjuk, ha oly mélyreható börze-válság, mint az 1895-iki őszi, az osztrák pénzpiacnak tőlünk való elidegenedése, ha oly veszélyes
Irta: Pierre Lottl. Felhős, borongós tavaszi délután egyszerre amint a lehanyatló nap sugarainak pár pillanatra utat nyitottak a fellegek, reszkető fénysáv lopódzott be ősi házunkban levő dolgozószobámba. Az aranynyal átszőtt keleti bársonyfüggöny hullámai közül egy végtelen parányi valami tünt elő, mintha a haldokló nap utölsó mosolya csalta volna ki rejtekhelyéből és hogy előtűnt, elkezdett eszeveszetten csapongani, röpködni őrülten erre-arra : az alig szemmellátható apró szürke lepke, amely bizonyosai most kelt ki a tavasznak sápadt, szomoru virradatára. Tavaly, mig én valahol a kinai vizeken bolyongtam, utálatos kis féreg lehetett, elhagyatott szobám sötétjében és csöndjében rágicsálva, emésztve a drága bársony finom fonalait. És ma egészen uj élet részegitette meg ezt az atomot, a szoba végtelen nagy birodalomnak tetszett neki, az elhalófélben levő fényt pedig ragyogó világosságnak tartotta. Ez volt az ő órája, a boldogság órája, a szerelem órája, megkoronázása alávaló lárváéletének. Gyorsan, gyorsan, a létezés gyönyörének önkívületében mozgatta selymes, himporos szárnyait, kiszámíthatatlan vidám, fantasztikus görbületeket irva le a szivarfüstös levegőben… Fel és alá sétálva, egy meggondolatlan mozdulattal szárnyát szegtem. Ott feküdt a földön, a puha perzsaszönyeg biboran, tökresilányitott kis teste a végsőket vonaglotta — és pusztán szánalomból, hogy a lehető legkevesebb kínlódással jusson ismét vissza a végteten semmiségbe, ráléptem a haldokló teremtésre . . . Nehány pillanatig ugy, maradtam . . . elgondolkoztam . . . Mire is emlékeztet ez a dolog? Valami nagyjában hasonlóra, valami ilyesféle csapongásra, izgatottságra, ami annak ide-
18 oldal. — Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
lebeg szemein előtt, amely a nálunk hiányzó nagystílű nagyiparost pótolni volna hivatva : egy társaságra gondolok, amely ujabb iparágaknak a meghonosítását és kifejlesztését tüzi ki czélul, tartózkodva minden financziális és bankszerü tevékenységtől és amely e czélból az államnak teljes támogatásában, esetleg anyagi segélyezésében is részesülne annak a fejéhen, hogy nagy tőkéjét és szakértelmét azon államgazdasági feladatok szolgálatába helyezi, amelyeknek istápolására alapittatnék. Csak eszmének vetem ezt fel, tisztelt Ház és csak mint ilyet ajánlom a tisztelt kormány figyelmébe. Szinte hallom már azon ellenvetést, tisztelt Ház, hogy hogyan lehet az ipar nagyszabásu fejlődéséről beszélni a vámterület közössége melleit '? Nem lehet szándékom, beszédem keretében az Ausztriához való gazdasági viszonyunk felett elmélkedni. (Halljuk!) Hiszen erre lesz még alkalom annak idején, midőn ezen kérdés insuaforma napirendre keiül, de mégis egy megjegyzést el nem hallgathatok, és ez az, hogy meggyőződésem szerint az ország ipari törekvéseire nézve a vámterület közössége nem tekinthető kizárólag akadályul csupán, avagy olyan alapnak, amelyen ezen törekvéseket kielégiteni nem lehetne. Hisz ezt. semmi sem Czáfolja meg jobban, mint ama sikerek, amelyek eddig is ezen a téren elérettek, eredmények, amelyekre nézve bevallom, hogy szerények, de amelyek mégis bebizonyítják azt, hogy daczára azon nehézségeknek, amelyek a vámterület közösségében, az ipar fejlesztésére nézve tagadhatatlanul rejlenek, mégis ezen téren az országban tartós és virágzó alkotásokat lehetett létesíteni. Ennek a magyarázata pedig abban rejlik, hogy ezen az ipari fejlesztés szempontjából annyira megbírált cs megtámadott viszonynak árnyoldalai mellett vannak ugyancsak az iparfejlesztés szempontjából előnyei is, amelyek előtt szemet hunynunk nem szabad. Röviden érinti a szónok az agrárszocziálizmust, amelynek legjobb orvossága volna, ha uj kereseti források nyílnának. Látjuk tehát, folytatja, hogy fontos társadalmi, politikai és gazdasági szempontok azok, amelyek minket e téren sürgős tevékenységre utalnak. A mondottakat nem ellentéteképen hangsulyozom azon akcziónak, melyet az állam a mezőgazdaság emelése körül kifejt; a legmelegebb helyesléssel kisérem ezt és lehetetlennek tartom, hogy ebben az országban bárki is másképen gondolkozzék, akinek érzéke cs érzése van a íegvitálisabb nemzeti érdekek iránt, sőt ellenkezőleg az intenzív, a valódi, komoly agrárpolitika nemcsak hogy ki nem zárja, de egyenest megköveteli a lankadatlan buzgalmat a kereskedelem és az ipar emelése körül. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ipari föllendülésünkkel karöltve kereskedelmünkre is különös figyelmet kell fordítanunk. Ezekről szólva eszembe jut Arányi Miksa képviselőtársunk tegnapi megjegyzése, amely szerint hazánk ifjusága nagyon jelentékeny részében a közhivatalnoki pálya felé tódul. Ez igy is van, összefügg ez azon jelenséggel, hogy nálunk főleg a törzsökös magyarság körében még mindig bizonyos idegenkedéssel viselkednek az ipari és kereskedelmi pályák ellen, és cz nem is lehet másképpen, ha látjuk, hogy társadalmunk felfogása még telítve van azon előítélettől, hogy a kereskedelmi és ipari tevékenység nem elég urias, nem elég nemes foglalkozás. (Helyeslés a jobboldalon.) Lehet-e akkor csodálkozni, tisztelt Ház, ha a magyar ifjak színejavából csak szórványosan jelentkeznek ezen pályádon és ha a jobb, a vezető állások betöltésénél, vagy az önálló czégek között vajmi kevés az alkalmas, szakavatott erő éppen a törzsökös magyarság körében? Szolgálhatnék erre nagyon érdekes és jellemző adatokkal a budapesti kereskedelmi akadémia köréből. (Halljuk! Halljuk!) Ezen viszonyokban, tisztelt Ház, gyökeres változásnak kellene beállania és evégből fontos felvilágositó szerep jut a magyar sajtónak és a magyar társadalom felvilágosodottabb előkelő köreinek egyaránt. Mert, tisztelt Ház, mi türés-tagadás benne, a magyar nemzeti szellem eredetisége, önálló, individuális jellege az ipari termelés terén csak akkor fog valójában érvényre jutni, ha az ipari és kereskedelmi tevékenység és munka megbecsülése tekintetében a magyar társadalom felfogása alapjaiban meg fog változni. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) A mondottak nem állanak ellentétben az utolsó évtizedek azon örvendetes vívmányaival, hogy magyar ipari és kereskedelmi kart mai alkatában is hazafiság, a magyar nemzethez való hü ragaszkodás és a magyar nyelv terjesztése tekintetéiben az országban egyetlen egy más hivatása, osztálya sem mulja fölül. Azonban szükséges, hogy az egész nemzetet, a nemzetnek minden rétegét áthassa azon tudat, hogy az ipar és kereskedelem virágzása nem csupán a nemzet anyagi érdekét képezi, hanem, hogy ez fontos kulturális és közszabadsági javak szerzésének és kiterjesztésének kutforrása és hogy ez a magyar társadalom demokratizálásának és végső vonalban kulturális és társadalmi egybeforradásának
hathatós mozgatójává lenni van hivatva. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek után bátor vagyok, tisztelt Ház, visszatérni oda, ahonnét kiindultam. Jó közgazdasági politika jó pénzügyi helyzetet tereint, amint ez épen azon költségvetési előirányzatból visszatükröződik, amely kezeink közt van; mert ha daczára a beszédem elején jelzett gazdasági csapásoknak, a jelen költségvetési előirányzat oly kedvezőnek jelentkezik, ezt — ismétlem — azon gazdaságpolitikai iránynak köszönhetjük, melyet állam és törvényhozás mostanig is követett, de melynek akczentuáltabb, rendszeresebb és erélyesebb kidomboritása érdekében szót emelni bátorkodom. Az államnak és társadalomnak ilyen gazdasági iránya mellett még messzebbmenő kedvezőbb pénzügyi helyzet fog előállani idővel, aminthogy az ilyen gazdasági alapon felépült állampolitika a virulásnak és jólétnek fényes perspektíváját tárja fel, amelyben Magyarországot valóban gazdagnak és szabadnak, az európai népcsaládok között előkelőbb helyet elfoglaló, elismert nemzetnek látjuk. Ezeket a tisztelt Háznak megszivlelésre ajánlva és teljes bizalommal ahhoz, hogy a tisztelt kormány az általam fejtegetett közgazdasági politika magaslatán továbbra is meg fog maradni, a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől. A szónokot számosan üdvözlik.) Sima Ferencz hosszabb beszédben birálja az egész igazgatási rendszert. Megtámadja a rendőrséget is. Eközben felolvassa az Országos Hirlap mai számából azt a czikket, amely a főkapitánynak a rendőrközegek némely tulkapását ajánlja figyelmébe. A költségvetést Sima nem fogadja el. Polónyi Géza röviden kijelenti, hogy ő és elvtársai — mint a függetlenségi párt — színién nem vesznek részt a vitában. Elnök az ülést öt perczre felfüggeszti.
a
A vita berekesztése. A szünet után a jegyző megszólal: — Makfalvay Géza következik. — Nincs itt! — felelik. Az elnök : Kíván-e még valaki szólani ? (Senkisem jelentkezik.) Akkor a vitát bezárom. (Nagy mozgás.) A pénzügyminiszter beszéde. Lukács László pénzügyminiszter bevezetésül a néppárti szónokokkal polemizál. Különösen gróf Zichy Jánossal foglalkozik, akinek beszédéből egy szimptomatikus jelenségre utal. A 16. §. vitája után félesztendővel ugyanis ellenzéki részről hangoztatják a lapok előzetes czenzuráját. Major Ferencz : Másként értette azt Zichy! Lukács László pénzügyminiszter: Nem szemrehányásképen említem, hanem csak megjegyzem, hogy ha a törvényhozás többsége és a közvélemény már régebben nem helyezkedett volna arra az álláspontra, hogy a sajtószabadságot érintem semmi irányban nem szabad, ma nem állnánk a szocziálizmussal szemben ott, ahol tényleg állunk. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon: Az nem segit!) Ezek után engedje meg a tisztelt Ház, hogy foglalkozzam az egyedüli szakszerü és valódi financziális beszéddel, amely itt elhangzott e vitában és ez Horánszky Nándor képviselő ur beszéde. Az igen tisztelt képviselő ur két igen szomoru és sötét állitással vezette be beszédét, amennyiben először azt állitja, hogy ez az ország financziális teljesítési képességének véghatárához ért, (Ugy van! balfelől.) másrészt pedig konstatálja, hogy a deficzites évek elején állunk, vagy amint később kifejtette, már benn is vagyunk a deficzitben. Oly nagyfontosságu mindkét nyilatkozat, hogy ezekkel bővebben kötelességem foglalkozni. Mert ha el is ismerem, hogy a tisztelt képviselő urnái ez a nyilatkozat részint ellenzéki álláspontjából, részint pesszimisztikus világfelfogásából természetes, viszont másrészről a tisztelt képviselő ur is el fogja ismerni, hogy nekem, akinek kötelességem az ország anyagi érdekei fölött őrködni és első sorban az ország hitelképességére is sulyt helyezni, kötelességem minden ilyen állítással szemben állást foglalni és azt a valóságnak mértékére redukálni. (Helyeslés jobbfelől.) Nézzük meg tehát, hogy miképen állunk a teljesítési képesség véghatárával, amelyre vonatkozólag a tisztelt képviselő ur állitja, hogy az ország már ebbe a stádiumba jutott.
Csütörtök, január 2 7 . és az a kitartás, amelyet ez az ország mindezen csapások daczára tanusit. Ilyen állapotok között a kormányzatnak és első sorban a pénzügyi kormányzatnak kötelessége megadni az állampolgárok részére mindazokat az enyhítéseket, amelyek lehetővé teszik, bogy az állam hanti tartozásaiknak minél könnyebben, minél nagyobb megterheltetés nélkül tehessenek eleget. És hogy ez megtörténik, azt hiszem, senki sem vonja kétségbe, mert hivatalos adatokból konstatálható, hogy sokmilliókra menő adóösszeg leíratott, elengedtetett: ott, ahol az egyszeri rögtöni fizetés az illetőknek nehézségeket okoznak, a legmesszebbmenő részletfizetési kedvezmények engedélyeztetnek és ott,. ahol a fizetési készség és képesség meg van, de nem gyakorolható rögtönösen, ott a legmesszebbmenő engedékenységgel járunk el, ugy, hogy a kényszervégrehajtás elhalasztása mindenütt, ahol ez kéretett, az összes mezőgazdasággal foglalkozó népre vonatkozólag egész vármegyék területére megadatott és kiterjesztetett az aratás utáni időkig, vagyis szeptember l-ig. Azt hiszem, ezek köztudomásu tények, amelyeket kétségbe vonni nem lehet. Ilyen körülmények között azt lehetne képzelni, hogy az állam bevételei valamely jelentékeny visszaesést vagy csökkenést mutatnak, annál inkább, mert az a hires adósróf, amelyről egész legendákat méltóztatnak beszélni, ez alkalommal nemcsak hogy intenzivebben nem müködik, de egyáltalán nem müködik, (Ellenmondás a szélsőbaloldalon) mert az országnak igen nagy területein semmiféle kényszer-végrehajtás nincs, hanem meg van szüntetve. És minő eredményeket látunk ezzel szemben a bevételeknél? Előttem áll egy kimutatás, amely mutatja az 1897. évnek bevételeit, a pénzügyi tárcza összes ágazataira vonatkozólag. Azt látjuk, hogy ha az 1897. január elsejétől deczember végéig pénztárilag befolyt összegeket számbavesszük és összehasonlítjuk ezeket az összegeket az 1897. évre költségvetésileg előirányzott összegekkel, akkor mutatkozik 35.317,000 forintnyi többlet; hogy ha pedig összehasonlítjuk az 1896. évben , tényleg befolyt összegekkel, akkor sem mutatkozik csökkenés, hanem 6,610.000 forintnyi többlet. Tisztelt képviselőház ! Hogy ilyen körülmények között mégis valaki azt mondhassa, hogy ez az ország a financziális teljesítés véghatárához eljutott, azt hiszem, ez egy kissé merész állítás. Most nézzük meg a második állítást, hogy a deficzites évek elején állunk, vagy már benne, is vagyunk a deficzitben. A tisztelt képviselő ur, mielőtt ezt az állítását bizonyítaná, egy visszatekintést vet az államháztartás egyensúlyának helyreállítási módjaira és konstatálja, hogy ennek eszközei voltak: először a konverzió, aztán a fogyasztási adók reformálása és az egyenes adó kezelésénél folytatott erőszakos eljárás. Ami a konverziót illeti: a tisztelt képviselő ur — mondhatnám — szemrehányó hangon nyilatkozik, mintha azok, akik a konverziót keresztülvitték, bünt követtek volna el az ország anyagi jóléte ellen. Én azt hiszem, hogy azok, akiknek sikerült az ország államháztartásának egyensulyát helyreállítani, egyáltalában nem megróvást, hanem a legnagyobb elismerést érdemlik, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) ugy azok, akik közremüködtek erre, valamint a parlament és a nép, melynek áldozatkészsége azt lehetővé tette. De téved a t. képviselő ur, midőn azt méltóztatik állítani, hogy a konverzió összes financziális eredménye 45.000 forintnyi megtakarítás volt. Sokkal több volt. A hivatalos jelentésből méltóztatik bárki meggyőződni, hogy 5;754.000 forint volt a megtakarítás.
Horánszky Nándor: Kamatmegtakaritás? Lukács László pénzügyminiszter: Nem kamat-, az összes financziális megtakaritás. Azonban nem az volt csak az egyedüli feladata a konverziónak, hogy itt kamatmegtakarítást érjünk el hanem voltak igen nagy más közgazdasági és finánczpolitikai motívumok. Ott volt mindenekelőtt az, hogy államháztartásunk és államadósságunk rendszeréből az 5%-os és 5%-nál magasabb kamatozásu kölcsönöket elimináljuk. Ez teljesen sikerült. Ott volt második feladata, hogy ne csak a névleges, hanem a tényleges kamatozását is az államadósságoknak redukálja: ez is sikerült. Azonkívül az államosított vasutaknak adósságait állami adósságokká változtatván azt, az államnak kizárólagos tulajdoni joga ezekre a vasutvonalakra teljesen pregnans kifejezésre jutott. Azonkívül unifikáltattak adóssági czimleteink, ami fináncz-poliMa az országnak financziális helyzete olyan tikai és financz-teknikai szempontból szin— sem nem jobb, sem nem rosszabb — mint aminő tén igen nagyfontosságu dolog volt. Azonlehet egy olyan ország financziális helyzete, amelyet kívül a konverzió ugy vitetett keresztül, hogy igy a évek hosszu során át a legkülönbözőbb anyagi csa- 4%-os koronajáradék-, valamint a 4°/o-os aranypások sujtottak. Ismeretes mindenki előtt, nogy mik járadék-kölcsőnnél elért árfolyam a legkedvezőbb érték ezt az országot a filloxera-pusztitástól kezdve volt, amely azon ideig az állami üzleteknél egya ragadós tüdőlobon és sertésvészen keresztül, egé- átalában eléretett. És mindezeken felül egy rendszen a mult évnek teljesen rossz terméséig, ugy, kivüli fontosságu feladata volt a konverziónak, tudniilik minden ujabb áldozat, az államnak minden hogy valóságos csodálatra méltó az a
Csütörtök, Január 27. ujabb megierheltetése nélkül megszerezni az aranymennyiséget, mely a valutarendezésre szükséges. Ez tényleg beszereztetett és pedig ugy, hogy az 1892. évi költségvetésbe beállított adóssági kamatszükséglet egy krajczárral sem növekedett, Minden ujabb tehernövekedés nélkül, tiszta megtakarítás segélyével megszereztük az egész aranyszükségletet a valutarendezésre, sőt azonkívül biztosítottunk még 43 milliói magunknak, mely bármely pillanatban igénybevehető volna, mely azonban igénybe nem vétetett. Ezek voltak a konverzió czéljai, feladata és eredményei. En azt hiszem, hogy erről a müveletről és ennek a keresztülviteléről oly kicsinyléssel nyilatkozni nem lehet. A harmadik" faktor, melyet a képviselő ur felemiit, hogy szintén hozzájárult" az államháztartás egyensulyának helyreállitásához, az, hogy az egyenes adók kivetése körül az orgánumok oly eljárást követtek, hogy kivetnek 60—70%-kal többet, mint amennyi törvényileg kivethető, aztán, ha a fél rekurrál, a felét elengedik. Bocsánatot kérek, ez rendkivül sulyos és igazságtalan vád, amelyet igy általánosságban, minden bizonyíték nélkül emelni nem lehet. Azután áttér a tisztelt képviselő ur annak bizonyítására, hogy tényleg bekövetkezett a deficzit és bizonyítja ezt azzal, hogy a zárszámadási feleslegek évröl-évre apadnak és hogy szerinte 1896-ban már tényleg deficzit mutatkozik a zárszámadásban. Hogy a zárszámadási feleslegek apadnak, az természetes következménye annak, hogy egyik rossz év a másik után következik; ily körülmények között azok emelkedését nem lehet várni. De azt is mondja a képviselő ur, hogy 1895-ben még6.800.000forint tényleges felesleg volt, mig az 189G-iki zárszámadásban már 1,600.000 forint hiány van. De ez sem áll. Mert akár az előirási, akár a tényleges eredmény alapján bíráljuk meg az 1896. évnek zárszámadási eredményeit, nem találkozunk deficzittel, hanem igenis többlettel. A tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy nem reális ez a költségvetés, mert abban oly bevételek is foglaltatnak, amelyek kölcsönökből származnak s amelyek birtokeladásból veszik eredetüket. Már többször volt alkalmam arra utalni, hogy az a körülmény, hogy egy költségvetésben vannak-e kölcsönből eredő bevételek vagy nincsenek, a költségvetésnek realitására absolute semmi befolyással nincsen. Mert ott, ahol kölcsönből származó bevétel szerepel a bevételek között, ugyanolyan megfelelő összeg van mint kiadás is kimutatva, ez tehát egy átfutó tétel, amely a költségvetés mérlegére sem előnyös, sem hátrányos befolyást nem gyakorol. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Ami a birtokeladásból származó bevételt illeti. igaz, hogy 1.200,000 forint van e czimen a költségvetésbe felvéve, de ha ezt méltóztatik a realitás szempontjából birálni, méltóztassék azt is tekintetbe venni, hogy beruházásokra ezzel szemben lel szemben, mely ingatlan vagyon eladásából szár35 millió forint van felvéve, adósság törlesztésére pedig tiz millió forint, ugy, hogy 1,200.000 forint bevételzik, 45 millió forint áll, mint oly összeg, mely részint beruházásokra, részint adósságok törlesztésére fordittatik. Azt hiszem,, ez teljesen paralizálja azt a kifogást, amelyet a tisztelt képviselő ur a realitás szempontjából tett. T. ház ! Nem kívánom türelmüket továbbra igénybe venni. Azzal zárom szavaimat, hogy én konczedálom, hogy közéletünkben ugy, mint a társadalmi téren, vajmi kevés a fényes pont; de ezen kevés fényes pont között kétségen kivül a legfényesebbek egyike épen államháztartásunknak rendezettsége és ezen rendezettségnek konszolidáltsága. (Ugy van ! Ugy van! jobbfelöl.) És én arra vagyok bátor kérni a t. képviselőházat és a t. képviselő urakat, ne akarják ezt a csekély fénysugarat, mely közéletünket megvilágítja, elhomályosítani, mert ezzel csakis ellenségeinknek okozunk örömet, önmagunknak szolgálatot nem teszünk. Igaz! Ugy) van! jobbfelöl.) Kérem a költségvetés megszavazását. (Hosszas élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Gróf Zichy János személyes kérdésben megjegyzi, hogy ő nem beszélt a sajtószabadság korlátozásáról, csak az izgató iratok ellenőrzéséről. A szavazás. Az elnök ezután fölteszi a kérdést, hogy megszavazza-e a Ház általánosságban a költségvetést ? A többség a költségvetést megszavazza. Holnap megkezdik a kisebb tárczák költség»etésének tárgyalását.
ORSZÁGOS HIRLAP
KÉT ASSZONY
BARANCZEVICS SZ. KÁZMÉR REGÉNYE oroszból fordította SZABÓ ENDRE (8) — Déli szél, Szergejevna Olga, déli! — felelt a jövevény, levéve czilinderét s oly szélesen mosolyogva, hogy meg lehetett látni fehér, ép fogait, — nos, hogy vannak? Erősen megszorította s egy pár pillanatig fogva tartotta Olga kezét. — Köszönöm, jól vagyunk. Bizonyosan imádkozott értünk. — Oh, még pedig oly áhitatosan! — felelt a fiatal ember szemeit, az égre emelve. Olga körülnézett. A két gimnazista és két leányka rájok nézett és hallgatta őket. — Jerünk a kertbe, — mondá Olga — mama, azt hiszem, lefeküdt egy kis délutáni álomra. — Jerünk, jerünk! Kegyeddel bárhová 1 S elindultak lassan a kertkapu felé. A kisasszonyok mintegy vezényszóra megfordultak s utánok néztek. — Fura leány, — mondta az egyik. — Egyszerüen szemtelen — szóit a másik — otthon nincs mit enniök s ide jön gavallérokat fogni. Ma reggel nem volt mivel kivasalni az alsószoknyáikat, hozzánk küldtek vasalóért. — Hát még az adósságuk! — kiáltott fel amaz, — tegnap eljött hozzájok a mészáros; még káromkodott is. — Üljünk le ide, — szólt Olga — bevezetve Bargyint egy kis, futókával benőtt lugasba, — cl vagyok fáradva, meg nagyon meleg is van ma. Bargyin kivett a zsebéből egy doboz nyalánkságot s letette Olga elé az asztalra. — Merci! De minek bajlódik ilyennel ? — Csak ugy? A czukrászda elött hajtattam el, bementem és bepakoltattam. Hanem kegyed igazán elfáradt, nagyon nehezen lélegzik. — Igazán ? Hátha még azt tudná, hogy mennyire dobog a szivem. Az óriási körhintán mulattunk. — Kivel? — Azzal a két kisasszonynyal, akit ön is látott. Nagyon ostobák, szegénykék. Igaz-e? — Nem vettem észre. En csak kegyedet láttam és mindig csak kegyedet látom. — Ohó, ön — amint látom — bókokat készül nekem mondani. ' A fiatal ember levette ezilinderét s letette magához a padra. Igy távolról sem volt olyan érdekes, mint amilyennek azelőtt látszott. Kis, lapos, fekete hajjal mélyen benőtt homloka, apró, mélyen fekvő száraz fényű fekete szemei, hegyes orra — mindez együttvéve nem kölcsönzött rokonszenvet. Ezenfelül az a rossz szokása volt, hogy idönkint összeránczolta a homlokát és testét összegubbasztotta, mintha kólikája lett volna. Ez nem tetszett Olgának s ezért, valahányszor a fiatal emberen eröt vett ez a szokása, ő mindannyiszor elfordította a tekintetét. — Bókokat! — kiáltott fel Bargyin — hát lehet-e szavakkal kifejezni azokat az érzelmeket, melyek engem hevítenek! Valóban nagyon nehéz volt megérteni, hogy miféle érzések lehettek azok — ha ugyan léteztek — amelyek ebben a pillanatban a lapos homloku fiatal embert hevítették, amint apró szemei szakadatlanul futkostak egyik tárgyról a másikra. — Hát micsoda érzések hevítik önt? — kérdezte-félénken Olga. — Nem találja ki ? Bargyin jelentősen nézett a leányka szemébe. —- Nem. — Tetteti magát? — Egy cseppet sem! Biztosítom. Bargyin megint elfintoritotta arczát. — Nem sokára egy éve lesz, hogy szerencsém van a kegyetek házához járni — mondá kissé izgatott hangon — én ugy hozzá szoktam az önök társaságához, a kegyed mamája, nővére társaságához, hogy megvallom, nagyon nehéz volna e társaságtól megválnom. — Ugyan miért? — kérdé Olga, csinált naivsággal vetve rá nagy, fényes szemét. — Nem tudom, de az utóbbi időkben ugy Teszem észre, hogy a mamája … hogy
Budapest, 1898. — 19. oldal is mondjam csak . . . nem szívesen veszi az én látogatásaimat. — Igazán ? Én nem vettem észre, — felelte Olga iménti természetes hangján, de hirtelen támadt elpirulása némileg elárulta őt. — Én észre vettem. — Nem tévedett ön ? Mama mindig örült, ha ön hozzánk jött. „Igen, örült, mig azt hitte, hogy mint kérő lépek fel", — gondolta Bargyin — s de látta, hogy nem megyek lépre, hát most mérges, ha lát." De fenhangon igy szólt, felsóhajtva: — Igaz, ugy volt, régebben, de egy idő óta a mama egészen megváltozott irányomban. — En azt hiszem : csak öntől függ, hogy a mama megint a régi legyen ön irányában, — felelt Olga zavartan. „No lám: mit akarsz te is — gondolta Bargyin — meg kell adni, hogy jól tudod a szerepedet, erélyesen lépsz fel, de én sem vagyok ám bolond." Megint elfintoritotta arczát, nagyot sóhajtott és busult arczot vágva, igy felelt: — Engedje meg, Szergejevna Olga, hogy őszinte legyek. Én azt hiszem, hogy mi annyira jól ismerjük egymást, hogy nincs miért eltitkolnunk egymástól a valóságot, bármi legyen is az. A kegyed czélzása világos — megértettem. De én ezt a lépést nem tehetem meg. — Miért ? — kérdezte Olga alig hallható hangon. — Azért, mert az az én meggyőződésem ellen volna. — Ugy? Olga itt merően ránézett a fiatal emberre, de rögtön lesütötte szemeit. Bargyin arcza elfintorodott és — amint szokott — összegubbasztotta magát. — Meggyőződésem ellen volna. Az én elvem: a szabadság, a legteljesebb, a legnagyobb függetlenség. Ha megszabadulhatna az ember maga-magától, vágyaitól, törekvéseitől, szenvedélyeitől : ilyen állapotot én eszményinek neveznék. De fájdalom, ez lehetetlen. Lehető csak az, hogy ne kösse le magát az ember semmiféle módon, semmi olyas körülménynyel, ami valakivel szemben őt kötelezi. Az én nézeteim a házasságot illetőleg a legsivárabbak. A házasság — házasság, — végezte be, mosolyogva a szó játékán. Olga már régebben is hallott Bargyintól ilyesfélét, de ez még soha sem fejezte ki magát ily pontosan és határozottan az ő elvei felől." — A házasság — házasság és mindenesetre — a szerelem sirja. Az élet tapasztalataiból és személyes megfigyeléseimből arra a meggyőződésre jutottam, hogy ugynevezett boldog házasság egyáltalában nem létezik. Az egyik fél minden bizonynyal nem elégedett, vagy szerencsétlen s a legtöbb esetben ezt mind a két félről el lehet mondani. A házasfelek boldogoknak tettetik magukat, hogy rácsábitsanak a házasságra valamely agglegényt, akit már megbolonditott az egyedüliség, azután azzal vigasztalják magukat, hogy megszaporitották a maguk táborát. Sajnálatra ' méltó vigasztalás! Mások azzal vigasztalódnak, hogy az ő aranyos gyerekeikből ugynevezett honfiakat nevelnek. De ez már kevésbbé sajnálatra méltó vigasztalódás. Casol és Epaminondászok ma már nincsenek. — Ez tehát azt jelenti, hogy ön végképen elitéli a házasságot? — kérdezte Olga. — Elitélem. Erősen, bár lopva nézett a leánykára s kimondhatatlan megelégedésére azt vette észre, hogy csaknem nyers szavai ugy szólván semmi hatást sem gyakoroltak arra. Olga csak oly nyugodtan nézett a távolba, a kert utaira, mint előbb, sőt mintha el is mosolyodott volna. „Nem közönséges leányzó", gondolta magában, de ezt el is vártam tőle. Ö is szeretne érni! Egészen olyan! Nagyszerü, pompás !" De azért bus arczot vágott — A házasság olyan formában, mint az nálunk meg mindenütt szokásos, a maga nemében bizonyos erőszakosság, mely kötve tartja ugy a férfit, mint a nőt — folytatta Bar(Folytatása következik.)
ORSZÁGOS HIRLAP
20.oldal.— Budapest. 1898
SZÍNHÁZAK.
Színházi műsorok.
Budapest, csitorték, 1S98. január 27-én. NEMZET! SZINHÁZ. Eri bérlet 21.
Kavi biriei 21.
Az egér.
Vigiáfék 3 felvonásban. Irta : P&Ülertiii. Forditiitta l-'ín J. 12
Személyek : Moisandaé Lei. 1 •.•aíné Clotiidc Szii'-vavné y Moísa.id Martba Tu. I. Rimbaud Pepa J-ft-i /.. Sagancey Ma iy M. Jsimkre Max Cia^/ar Kezdete 7 órakor.
MAGY. KIR. OPERAHÁZ. Évi bcriet 16.
Havi tijrlet lü.
A Cremonai hegedűs.
I
VÁRSZÍNHÁZ.
A makranezos hölgy. Vígjáték 5 felvonásban. Irta: SJliakksperc. Furdiíotta: Lévai-
Személyele:
Coppélia
Balk-t 2 íulvoná^ban. Iituk : JN'uitter és Saint Leon. ZenOjút szerzetté : Delibos Lcu. Swanüda Fi-rencz
Személyek:
I'-i:!)ion A. Z?:i/>a!iiLí>
Coppulút DiU Ttiiéz Kezdete 7 úr:ilcor.
NÉPSZÍNHÁZ.
P'.-tiiHJCÍO
A kis alamuszi.
Chateaux Renard F. F. Hcgvi Hegv A. C Kiss M. Saint Rémy I."jv;;ri Treu oilo Kft,didi Mervilleux >.:emoth Mac Donald 'A. iiimíy Sarah, neje l l l Mary Tom' Kassai Rettenetes Julk-lte Tidoinó 7 órakor.
5S4. szám
Kaíonadolog.
Boliózat 3 folv. Irták: Sylvane és üascogne. Ford. Martos Ferencz.
Személvek:
Gyöngyi MakrOczy Baán tiútu Haraszty Alpár J. Gál Ealassa Ráthonyi
Szentmiklössi Ferenczy K Odry Z. Iványi A. Serlegi Erdödy L. Fodor R. Sziklay K. Boross E. Vlád G.
Kozdele 7 órakor.
A íionvod-zsnokor csütörtökön naoy hangversenyt
-ban
(33G)
A magyar tender eleven áliatvilágáHak bemutatása.
PST a i i n t l e i i hő 16-án c s 1-én u j s z á l l í t m á n y . ~%2ft íyitva rejgeii 3 Srüsí. — BolSpii úlj 38 kr. — Katona Cs gyerrack jegy 15 kr. G-yoElcrbetegeliiist
S7S
POLITZER M. MÓR Az egyedül
sterilizált és baktériummentes
Eiső biztosító intézet
ka.-tox2.3ii SEoIgj-iála-t e s e t é p e . |^"
Útirány : Budapest—Trieszt— Brindisi-Alexandria—Jaffa— Jeruzsálem—Betlehem—Holtteager—Jordáufolyó—Jericfco Portsaid—Snezi - csatorna—Issiaelia-Cairo—Helounan—Piramisot stb. stb. (42Íj
mely összegben az összes vasuti, hajó szállcűai, ellátási és kirándulási köitöég-sii bennfoglaltatnak.
Jelentkezések khetőleg azonnal kéretnek.
i\ i •
Budapest, V., Peresköz 4.
(Fürdő-utcza és Jiiérleg-ulcza küzött.) _ egrysóUkel kívánatra csolorálunk. Vidóbre meg. : rendelés fél kgr. és cngyoljíj xaennyisógbon bérZ mentve sziUiitatü. 372 Gyomcrbetcgreknelt segély, jj
zongora termei. Budapest, IV., Kigyó-utoza 7. sz.
Legnagyobb
á l é
Elsőrendü
gyártmányok Árjegyzékek ingyen.
hozatal. 5. Hat felügyelő-bizottsági tag választása és a bizottság tiszteletdijának megállapitása. 6. Tiz választmányi tag választása. Budapest, 1898. január 26-án. 1
Az igazgatóság .
Biztositási t ő k e : 2 7 müíió k o r o n a . " ^ 1
Azon t. cz. részvényesek, kik ezen közgyülésen résztvenni Öhajtanak,f elkéretnek, miszerint nevükre irott részvényeiket az alapszabályok 20. §. értelmében, legkésőbb 3 nappal a közgyülés előtt, tehát bezárólag 189S. február 2-ig Budapesten a társaság föpénztán'tnál (VI., Andrássy-ut 5. földszint) letenni szíveskedjenek, ahol a letett részvényekről elismervényt nyernek, mely igazolási jegyül szolgál a közgyülésen való részvételre. A közgyülésen az alapszabályok 16. §-a szerint minden részvényest általa letett öt darab részvény után egy szavazat illeti meg, azonban 30 szavazatnál tü'-bsi sem saját, sem megbizójának nevében, sem mindkét minőségben együtt senki sem gyakorolhat. A mérleg s a felügyelő bizottság reá vonatkozó jelentése az alapszabályok értelmében a társulat irodahelyiségében közszemlére ki van téve s kívánatra minden részvényesnek egy nyomtatott példány ldszolgáltatik.
Fiu sgyes*ns&kek Se&eföstyösshh
ellátása
katonai szolgálat költségének fedezése — illetve a nagykorúság idejére. Bővebb fel világosi tással szívesen szolgál (ő) az Igazgatóság.
Budapest, V. ker., Erzsébet-tér 1. sz.
w • w £ *>
i— Társaság
és
Indulás: 1898. febr. 15. Visszaérkezés: 1898. márcz. 10.
(422)
-!
3
A gésák
Ö cs. és kir. fensége József főherczeg védnöksége alaft.
Iegünomabb eredeti
r
A varázsg\rürü
Menyecske kisasszony
(440
segrály
Coensr Cooper I Co. Ot. £@n3on
Czigány
A gésák
BLICKENSDERFER A „Budapesti takarékpénztár és részvényamer. gyors-irógép (klaviatur Országos zálogkölcsön társaság**1 rendszer, mint a Remington, részvényeseinek Budapesten, 1898. évi február hó 5-én Hammond, Yost) a legujabb. A szombaton) d. e. 11 órakor a takarékpénztár helyisélétező összes rendszereket gében (VI. Andrássy-ut 5. sz. I. em.) tartandó felülmúlja tartósság és megbízható gyors munka tekintetében. Egyszerü, romolhatlan szerkezet. Nincs festékszalagja, írása látható, 60%-al 1. Az igazgatóság jelentése. olcsóbb, 2. Zárszámadások előterjesztése, a felügyelő-bizottság jelentése kiséretében. , SCHULHOF GYULA 324 3. A mérleg megállapitása és a felmentvény iránti intézkedés az igazgatóság és a felügyelő-bizottságra nézve. V. ker.. Váczi-körut 80. sz. 4. A nyereség hováforditása iránti határozat-
423
Kszdats 6 órakor.
ilcyal-Ezálloda, Ersséboí-ltcruí 45.
>
tisztit
Telefon : SANITAS.
Személvek :
A beiépő dij 30 kr.
'
— ISzöke Katalin A windsori jChampbaudet vig nők állomás
A ki kapós patikárius
Budapest, IV., RSária Valéria-utcza 5.
Énekes játék 3 felv. Irta Owen Hall. Fúrd. Fái J. B. és Makai E. Zenéjót szerzetté Sidney J.
a régi műcsarnok palotájában
j
Folt
Kisfalad} Szinház
Gyógyfürdők, üdülőhelyek és utazási központi iroda
A gésák
66
A baba
iff
Magyar Szinház
Bővebb felvilágositással és prospektussal szolgál, az utazást rendező
MAGYAR SZINHÁZ.
rendez a
A nagymamája fény árnyai -
VU., Dob-utoza 53. sz. — Csak tényleg elhasznált áruért utólag kell fizetni.
I.a-riíToul i.zruiiorvos La Feuillette Kezdnte fél 8 órakor.
Reginait Bronville Cunningbam Grimston Slanley Downey Bolton Vun-Csi Iinári marki Mimóza
•
Kép Szioláz
Coulisset ni! A ioloncz
szállít saját rizik óra
VIGSZINHÁZ.
Cil7.il tlboll
-
VI| SzMáz
tánczmuBaíság és estély ékre
Érinti
Kezdete 7 órakor.
Lestamlioudois Laurancu (Jeneviéve .Vanillon Marinette
•
M, Ur. Operaház
Othello
j Szombat
Esta
Ctiilas T
BiiilKU
Péntek
Vár Szishíz
I Vasárnap d. u.i Figaro házas\ jj sága
Szigeti Abonyi Gyenes Dezső Gaba nyi Horváth ZU.-iiű F-tludi Fcrcs-v
vagy 'Egy Japán teaház története.
Eredt-ti vi? operette 3 felvonásban. Ma cs zuiiL'jut i/.L'izt-'Uu : Ifj. Bokur József.
Személyek :
Személyek :
Luciintio firtmio Hurtensio Tranio Biomiello
Opera 2 képben. Szövor'-t irták: Copti'i; u = ütauciuir. l-uidit'.-lta Ábrányi í.nnl. Zcnüj'.'- szor2uíU' Hubay Jenö. Ferrari Tadduo Ney D. Filippo Takács Sandio Ara;iyi Gianniua Abrányiné A poúwsta b^u.idroi Utána:
Reiazeü Szinház
\ajry béjíet 47. Havi bérlet 11.
Rapti-ita Viücenlio
Csütörtök, január 27.
lehet a tőzsdén eredményes ügyleteket kötni?
Közelelbi felvilágositást ad jókirü budapestiJjank tőzsde intézője, aki a mértékadó pénzvilággal fennálló összeköttetései folytán értékes informátiok. kai rendelkezik, amelyeket órdeklődSkiip'-- " nyereségből való csekél; részesedés ellenében í-u-szesedés ellenében rendelkezésére bocsát. Minden „ H a g y s i k e r " jelige alatt a_ Fischer A. D. hirdetési irodába, zsiárus-uteza 7. szám alá intézett kérdezösködésre jostaíordullával válaszolok. (-1IS)
iőfizefések flriktésá és
Páratlan sikerű g-yógyhatásai folytán legmelegebben ajánlható.
felvétetnek lapunk kiadóhivatalában,
7I1L UmMrá IS. ún és üókkiadóhivalalunkban
f
\ .ker.,Maroiókiozais2.
a uo
sok esetben a rendellenes vérzés egyedül okozója. Biztos sikerü gyógyszer elleno a „ H Y B K A S T I 5 L A B D A C S O K " árai adag •2 frt 00 kr., í«l . tíag I frt 50kr. VirfiSJtJtalaSiásnál bujakóros s egyéb bajoknál páratlan haíásu a „Szárcsakiscsat" íra 1 üveg 3 frt, fél üveg 1 frt GO kr. Epilepszia {rosszbetegségf idegessé, ideges sziv- és főfájásoknál renAJcivDI kaiásui használtatik a. „Ziiqcnr c e n t r a epilopazia". Számos elismerő levél, i üveg 3 írt, fél üveg 1 £ri Qí) kr. — Ejrvetlüii készítője: "(337)
hydro-elektrottapiai rendelő intézete
Budapest, Teréz-könif 44. Lem.
Az ideg- s nemi betegségek elnevezése alatt rejlő különféle legelhanyagoltabb bántalmak, makacs borbajok ifjúkori könnyelmüség folytán fellépett bármily n&gyfo&u gys^oeségi állapotoknál uj gyógymódom az összes gyógymódokat hasonlithatlannl 9 messze feliilmtüja, a mennyiben gyógyszerektől menten nehány nap alatt gyökeres, állandó s tsljes gyógyulást biztosit. Intézetem a modern hygea é3 orvosi teclmika elsörendü vívmányai szerint nagyszabásu gyógytennekkel van Lerendozve. T a p a s z t a l t , b i z t o s é s g y o r s eredmények folytán honorár-nin t e l j e s g y ó g y u l á s u t á n fizethető. Külön > várótermek. Külön be- s kimenet. Rendelés naponta d. 9—l-ig, d. u. 2—S-ig. Levelekre díjmentesen válaszoltatik.
Várarii-féle g^-ógyszertár Szolyvahársfalva, Nyomatott az „ORSZÁGOS HIRLAP" köríorgóaépérij Budapest, VU!., József-körut 65. szám.
