Országgy űlés Hivatal a Irományszám : T f XO'). Érkezett:
2016 . évi
5
2016 ÁPR 18 ,
törvény
a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvér ől szóló 2012 . évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI . törvény módosításáró l
1 . A Munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I. törvény módosítás a
1. § A Munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I . törvény (a továbbiakban : Mt.) 92. § (1) és (2 ) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra vagy heti negyven óra (általános teljes nap i munkaid ő). (2) A teljes napi munkaid ő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára vag y heti hatvan órára emelhető , ha a munkavállal ó a) készenléti jellegű munkakört lát el, b)
a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaid ő).” 2. §
Az Mt. 94 . § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hé t a) a megszakítás nélküli , b) a több m űszakos, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, továbbá e) a 135 . § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében . (3) A munkaid őkeret tartama kollektív szerző dés rendelkezése szerint legfeljebb hat hónap vag y huszonhat hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják .” 3. § Az Mt . 97 . § helyébe az alábbi rendelkezés lép : „97. § (1) A munkáltató a munkaid őt az egészséges és biztonságos munkavégzé s követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be . (2) A munkaid őt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) .
(3) A munkavállaló munkaidejét úgy kell beosztani, hogy havonta legalább egy pihen őnapj a vasárnapra essen . (4) A munkavállaló havonta kett őnél többszöri vasárnapi munkavégzésér ől a feleknek írásban kell megállapodniuk . (5) Munkaidőkeret, vagy elszámolási idő szak alkalmazása esetén - a 101-102 . §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaid ő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenl ő tlenül i s beosztható (egyenl őtlen munkaidő-beosztás) . (6)A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni . Ennek hiányában az utolsó munkaid ő-beosztás az irányadó. (7) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaid ő-beosztást, ha gazdálkodásában vag y működésében el őre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábba n módosíthatja ." 4. § Az Mt . 99. (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(2) A munkavállaló beosztás szerint i a) napi munkaideje legfeljebb nyolc óra , b) heti munkaideje legfeljebb negyven ór a lehet. (3) A 92 . § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbel i megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerint i a) napi munkaideje tizenkét óra, b) heti munkaideje legfeljebb hatvan ór a lehet . A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaid ő-keret elrendelés e esetén a munkaid ő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.” 5. § Az Mt. 101 . §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép : „101 . § (1) Vasárnapra rendes munkaid ő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben , b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli , d) a több műszakos tevékenység keretében, 2
e) a készenléti jellegű munkakörben , fi a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaid őben, g) társadalmi közszükségletet kielégít ő , vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéb ől eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén , h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jelleg ű turisztikai szolgáltatás i tevékenységet folytató munkáltatóná l foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be . (2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102 . § (3) bekezdése megfelelően irányadó . (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rende s munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megel őző szombatra rendes munkaid ő nem osztható be. 6. § Az Mt. 140 . §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép : „140 . § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár , a) ha a munkavállaló a rendes munkaid őben történ ő munkavégzésre kizárólag a 101 . § (1 ) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhet ő, tovább á b) a rendkívüli munkaid őre ba) a 101 . § (1) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak , bb) ha a munkavállaló a 101 . § (1) bekezdés alapján rendes munkaid őben történ ő munkavégzésr e nem kötelezhető. (2) A munkavállalót munkaszüneti napon történ ő munkavégzés esetén, ha az vasárnapra esik a z (1) bekezdésen felül további ötven százalék bérpótlék illeti meg . (3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnapon történ ő munkavégzés esetén.
2. Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI. törvény módosítás a 7. § Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI . törvény 455 . § (4) bekezdése az alábbi j) ponttal egészül ki : 3
1(4) A
kifizetőt terhelő adónak nem alapjai
"j) a kifizető által vasárnapi munkavégzés címén ténylegesen kifizetett (juttatott) bérpótlé k (vasárnapi pótlék) összege." 8. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
INDOKOLÁ S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvér ől szóló 2012 . évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI . törvény módosításáról szól ó törvényjavaslathoz
Az üzletek vasárnapi nyitva tartása értelmetlen korlátozásának eltörlése visszaadta a polgáro k jogát ahhoz, hogy eldöntsék, mikor kívánnak vásárolni . Hangsúlyozni kell, hogy a vasárnap i boltzárat a polgárok nem elsősorban kényelmi okokból utasították el, sokkal inkább azért, mert a heti megfeszített munka mellett a vasárnapi vásárlás lehetősége nélkül sokkal nehezebben tudták a családot ellátni . Másrészt megszűnt annak az ingyenes programnak a lehetősége is, amelyet a bevásárló központok addig biztosítottak vasárnapra . A vasárnapi boltzár eltörlése visszaadta az üzletek tulajdonosainak jogát annak eldöntésére , hogy mikor kívánnak nyitva tartani . A jelen törvényjavaslat (a továbbiakban : Javaslat) pedig megteremti azt a szabályozást, amel y alapján a jövőben a dolgozó lényegében szabadon döntheti el, hogy akar-e vasárnap dolgozni , mégpedig legalább 100 %-os bérpótlékért . A Javaslat nem teszi ellenérdekeltté a munkáltatót abban, hogy a munkavállalót vasárna p foglalkoztassa. Az az aggály sem áll fenn, hogy a vasárnapi bérpótlék terhei miatt zárnának be a z üzletek . A Javaslat szerint ugyanis a vasárnapi bérpótlékot nem terheli szociális hozzájárulás i adó.
4
Magyarország miniszterelnöke nyilatkozta azt 2011-ben, hogy ekkora luxust, mint a vasárnapi boltbezárás nem engedhet magának a magyar gazdaság . Ha a gazdaság nem is engedhett e meg magának, megengedte magának a Fidesz-KDNP többség . Pedig – a társadalmi támogatás mellett – a vasárnapi nyitva tartás bírhat gazdaságélénkít ő hatással és munkahelyteremtéssel . Újra b ővülhet a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszáma a polcfeltöltő diákoktól, a pénztárosokon, eladókon keresztül az adminisztratív munkakörökbe n dolgozókig . Ez a lehető ség különösen meghatározó lehet az ország gazdaságilag elmaradottab b térségeiben, mivel így ott is b ővülhetnének a munkahelyek . A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve 2012-es hatályba lépésével a munkavállalók a korábbi munkajogi szabályokhoz viszonyítva számtalan helyen kénytelenek voltak sérelmeke t elszenvedni . A munkavállalók helyzete kiszolgáltatottabbá vált és számos addig megszerzet t jogukról kellett lemondaniuk . A Javaslat ezen a kiszolgáltatott helyzeten is javít, amellett, hogy a munkaadók terheit sem teszi aránytalanul nehézzé .
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A munkavállalók egészségének védelme érdekében szükséges megteremteni a munka és szabadid ő közötti egyensúlyt . Ebb ől adódóan a napi munkaidő nyolc óra, illetve a heti munkaid ő negyven óra lehet. Csak kivételes és indokolt esetben lehet ett ől eltérni. Az eltérés következtében a teljes nap i munkaidő azonban legfeljebb napi tizenkét óránál vagy heti hatvan óránál magasabb id őtartamra nem emelhető. A 2. §-ho z
A munkáltató a munkavállaló által teljesítend ő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja . A munkaidőkeret szabályai alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy az által a foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét - a munkáltató által el őre meghatározott - adott időszakra egyenl őtlenül is beoszthassa. A túlzottan hosszú pl . egy éves időtartamú munkaidő keret alkalmazása sok esetben hátrányosa n érinti a munkavállalókat . A kiszámíthatóbb és átláthatóbb munkavégzést ennél rövidebb pl . maximum fél éves id őtartamú munkaid ő keret alkalmazása teszi lehetővé. A 3. §-hoz
A munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének elengedhetetlen része, hogy eg y hónapban legalább egy vasárnapon pihenni tudjanak . A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy eg y naptári hónapon belül a kett őnél többszöri vasárnapi munkavégzésr ől a feleknek írásban kel l megállapodniuk .
5
A 4. §-hoz
A munkavállaló beosztása szerinti napi munkaideje nyolc óra, míg heti munkaideje negyven ór a lehet . A munkavállaló írásbeli beleegyezése esetén ettől el lehet térni, mégpedig úgy, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje legfeljebb napi tizenkett ő óra vagy heti hatvan óra lehet. Az S. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a vasárnapra rendes munkaid ő tekintetében mely munkavállaló k oszthatók be munkavégzésre . A 6. §-hoz
A jövőben valamennyi munkavállalót a vasárnapi munkavégzése esetén legalább száz százaléko s vasárnapi pótlék illeti meg. A 7. §-hoz
A vasárnapi munkavégzés esetén a munkáltató által fizetendő - adóterhekkel növelt - bérpótlé k jelent ős anyagi terhet jelent els ősorban a hazai tulajdonban álló kis- és középvállalkozáso k számára. Erre való tekintettel az MSZP a vasárnapi munkavégzésért járó tisztességes bé r megteremtése mellett a munkalehet ő séget biztosító vállalkozások számára is segítséget kívá n nyújtani : a magasabb vasárnapi bérpótlék összege után a munkáltatónak nem kellene szociáli s hozzájárulási adót fizetnie . Mindez érezhet ő adókedvezményt jelentene a munkáltatóknak úgy, hogy az nem csökkentené a munkavállaló várható nyugdíját . Ugyanis a Javaslat szerint módosuló törvény 453 . § (4) bekezdés e külön rögzíti, hogy "az adó alapja és összege az államháztartási forrásból fedezett ellátás, illet őleg támogatás összegét nem befolyásolja" . A 8. §-hoz
A Javaslat az alkotmányos követelményeknek megfelel ő kell ő felkészülési id őt biztosít a törvén y alkalmazásához azzal, hogy a hatályba lépés napját a törvény kihirdetését követ ő második hónap els ő napjában határozza meg .
6
i11111~ A
¢c ő o97
A
. m. m
.. fliiuinü
111111AI=I IiOI_Ititlti
A
_
a"iGo`nnin _ amn
A
n-rr~ n
iyyiliu.. fLiuii~fl iiiGo . .'. iNII11 I üí I iti llllllk
L
_I' _'
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő
Képviselői önálló indítvány Törvényjavaslat kezdeményezés e
Dr. Kövér Lászl ó az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
Az Alaptörvény 6 . cikk (1) bekezdése alapján a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint az egyes adótörvénye k és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CL VL törvény módosításáró l
szóló törvényjavaslato t
mellékelten benyújtjuk . Budapest, 2016 . április 18 .
Tóbiás dózsefás\
Lukács Zoltá n
országgyűlési képvisel ő
országgyűlési képvisel ő
(MSZP)
(MSZP)
Gúr N : ndor ggyűlési képvisel ő (MSZP 7
