ORFÛI MAGAZIN január-február-március

ORFÛI MAGAZIN 2008. január-február-március

Á t a d t á k a s é t á n y t ...

Nem állítom, hogy az utoljára megjelent Orfűi Magazinban írott cikkem eredménye lett volna az, amit javasoltam, hogy a falu találkozhatott a Megyei Közgyűlés elnökével: Nagy Ferenc Dr. Hargitai János és a Kht. igazgatójával Kerécz Tamás urakkal. Minden esetre köszönet érte azoknak, akik tettek ez ügyben bármit is. A lényeg az volt, hogy /Mondom a tájékoztassuk egymást, a jelen orfűi helyzetről. Sok a félreértés, a rosszindulatú félremagyarázás és főleg az ellentétes érdekek találkozása. Mert ugye azt nem kell senkinek megmagyarázni, hogy a fő probléma: az egyéni és a közös érdekek szembe állítása. A lényeg: ki tud többet a saját zsebébe tenni! Ki hajlandó a saját érdekeit szem előtt tartva felsorakozni az egyik vagy a másik tábor mögé! Látható, hogy ha valakinek közvetlenül anyagi érdeke fűződik egy döntéshez, akkor képes a köz érdeke ellen is kiállni. – Ezt látjuk és halljuk nap mint nap a TV-ben, rádióban, és olvassuk a napilapokban!! – Segítsünk, hogy a mi kis szűkebb környezetünkben: ne így legyen!! De ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha nem hazudunk gátlástalanul, szemrebbenés nélkül. nem vezetjük egymást félre, nem ferdítjük el a valóságot és főleg nem csak, – másoktól várjuk el az igazmondást. Végre illene szakítani a visszafelé mutogatással, örökösen azt hajtogatni: bezzeg az én időmben másként volt! Éppen azt kell elérni, hogy a rossz és régi beidegződés soha, de soha ne ismétlődhessen meg. Eleget iszszuk annak a levét, hogy a múltban annyi mindent elherdáltak, ma már szinte alig van közvagyon.

Visszatérve a falugyűlésre: én ismételten nagyot csalódtam a nyíltságban, a felelősség vállalási készségben, az őszinteségben. Az csak egy része a közösség lenézésének, hogy a gondokról, bajokról csak pár szót ejtett Hargitai úr, mert beszédének fő mondanivalója az volt, hogy tájékoztatást adjon a párt-hovatartozásáról, és még a helyi gondokért is a regnáló kormányt tegye felelőssé ! Az csak a vicc kategóriájába tartozik, amikor felajánlott egymilliárd Ft. fejlesztést – a saját tulajdonára! –, de csak akkor, ha a falu is biztosít ehhez 500 magamét!/ millió Ft-ot. Nem is olyan rossz gondolat, hogy az én saját autómat használva, másoktól várnám el, hogy a benzint Ők fizessék, mert a házuk előtt is elmegyek. A jó gazda gondosságát meg kell követelni, mindenkitől, – ha tetszik egyeseknek, ha nem, mert ugye ez így tisztességes ! Az, hogy a tó gondozását és a strand üzemeltetését nem a tulajdonos végzi, hanem ezt másnak adta át, az még nem azt jelenti, hogy nem Ő a felelős a környezetének okozott kárért!! A baj ott van, – de nagyon –, hogy nem egyforma mércével mérik a kis embert, – és más, a hatalommal bíró emberek megítélése! Mert ugye, kéz kezet moshat, – alkalom-adtán. A strand ebben a szezonban mindössze, 10 napig üzemelt, az okok ismertek. A Vízmű a helyi önkormányzattól kb. 2 millió Ft. megfizetését kéri, az Őt ért kár enyhítésére. Milyen alapon? Ki a felelős a bekövetkezett kárért? Mi orfűi lakosok? Szégyen, hogy ezt egyáltalán valaki jogosnak gondolja !! Igen, itt már jelentkezik a helyi önkormányzat szerepe. Ha jól tudom a közelmúltban nagyon sokan kaptak dörgedelmes hangú felszólító értesítést, hogy 500 ezer Ft. pénzbírsággal szankcionálnak bizonyos mulasztásokat!, – ismételhetően!! Erre van erő és felhatalmazás, a jog is alapot ad erre, élni is lehet vele, de visszaélni is?

Egy-két gondolat…

3

Szeretném látni: milyen felszólító levelet küldtek a fenti illetékes uraknak, az elmúlt szezonban kialakult helyzetért, mint személyesen elmarasztalhatóknak? Az persze megint más kérdés, hogy a Pécs város vezetése és a Megye vezetése miért nem fog össze Orfű érdekében? Itt is a politikai hovatartozás a döntő indok, és nem a tulajdonról való gondoskodás.? Az előrelátás? Közeleg 2010, Pécs lesz a Kulturális Főváros, Orfűt csak pár km választja el, azt hiszem jobb alkalom nem is kínálkozhatna a fejlesztésre. Egy ilyen gyönyörű környezetet, – vétek, – nem kihasználni, amikor sok tízezer embert várnak. Olyan beruházásokról lehet olvasni a lapokban, mint megvalósítandó tervekről, melyeket soha sem lehet majd rendesen kihasználni, mondják már most egyes szakemberek. Pénz van, talán marad is –? Éljenek a lehetőséggel. Pár évvel ezelőtt írtam egy tanulmányt a helyi magazinba, arról, hogy milyen volt az oktatás itt a környéken. Sok forrásból szedtem össze a hiteles adatokat, s örültem az összehasonlítás lehetőségének. Az elmaradott múlt és a jelen adottságai. Most ez nagyon is aktuális lett, mert közkézen forog a polgármester-asszony segítség kérő levele. Pár évtizeddel ezelőtt minden valamire való falu azt vallotta: nem falu az, ahol nincs templom, kocsma és iskola. Sok gyermek kelt korán, hogy több km-t gyalogolva eljusson az iskolába. Ez akkor természetes volt, nem volt más választás. Minden faluban volt egy, – esetleg két tanító, s egy, – esetleg két osztályterem. Ha 10 vagy 15 gyerek tanult együtt, nem okozott gondot, mert a nagyobbak néha fát vágtak az iskola udvarban, vagy segítettek alkalomadtán a kertben is. Sok múlott a tanító-bácsik vagy tanító-nénik bölcsességén, és leleményességükön, na és a tudásukon! Ma megváltozott a világ! Modernebb a tanítás, szakosított tanárok képzik a jólrosszul felszerelt iskolákban az oktatást. A nagyvárosokban is, szinte állandó téma az iskolák összevonása, a tantermek, tanárok legésszerűbb kihasználása, – természetesen a takarékosság reményében. Azokon a településeken, ahol a tanulók létszáma nem ér el, egy bizonyos nagyságot, – még az állami támogatás is kevesebb.

Hallani, hogy milyen harc folyik a gyerekek átíratása ügyében az iskolák között. Sok helyen az országban megoldották a gyerekek – háztól az iskoláig – történő szállítását, önkormányzati buszokkal. Így a kisgyerekeknek nem kell korán, sötétben, sok km-t gyalogolni. A szülők nem aggódnak, hogy mi történik a gyerekekkel, iskolába jövet vagy menet. Lényegesen modernebb világot teremthetünk, ha ésszerűen gondolkodunk, s nem csak a hagyományokat követjük. Igen, – gondolkodni kell minden lehetőségen, de közösen, nem egyénien döntve. Ha kell, valóban a legilletékesebbek döntsenek: a falu. Fölösleges olyan téveszméket hirdetni, hogy attól lesz valaki lokálpatrióta, ha a falujában tanul. Ott kell és érdemes, ma tanulni, ahol minőségi oktatás folyik, mert a középiskola, bizony próbára teszi a felkészültséget. A lakóhelyünkön, pedig érezze jól magát, gyerekként és felnőttként egyaránt az ember, erre kell törekedni ! Ha valaki a lakhelyén talál megélhetési lehetőséget és ott teremtenek emberhez méltó környezetet, akkor szeretni fogja az otthonát, s ahhoz ragaszkodni fog. Ha nem lesz megkülönböztetés fehér és barna, párttag és párton kívüli között, ha egyforma elbírálásban lesz része mindenkinek, nem kell rokonnak lenni, vagy a szűkebb baráti társasághoz tartozni, hogy egyforma mércével mérjenek mindenkit, akkor nem alakulnak ki ellentétes táborok. Ez nem csak az országra érvényes, hanem szűkebb környezetünkben is elvárható. Nagy baj, hogy ma is vannak köpönyegforgatók, zavarosban halászók, akik mindig azt lesik, kik vannak hatalmon és csak kizárólag azok mögé hajlandók besorolni. Nem mindig a megvezetett többségnek van igaza!! – Szeretném ezt hangsúlyosan kiemelni! Sok emberrel beszélgetek, akik csak azzal képesek érvelni, hogy: „Ezt hallottam, ezt mondták”. Egy újszülöttnek minden vicc új. Aki nem képes a dolgok eredetét valós forrásból kikeresni, akik nem képesek a háttérben zajló események összefüggéseit megérteni, azok mindig is csak a mások által hangoztatottakra alapoznak. Sajnos, szavazáskor az Ő voksuk is éppen olyan értékű, 4

mint azoké, akik kellő felkészültséggel látják, nézik, értik az eseményeket. A szavazásra visszatérnék egy pillanatra. Szeretném, ha tavalyi választási eredményt egy kicsit jobban megnéznénk! Nem volt az oly egyértelmű, mint ahogy az első pillanatban látszott. Sokkal többen voksoltak a jelenlegi polgármester ellen, mint mellette! Két induló esetében, – valószínű –, hogy ma nem Ő a polgármester! Szerénytelenség nélkül, bátorkodom ezt állítani, holott én igen is sokat tettem, öt évvel ezelőtt, az Ő érdekében. Örültem, hogy Ő lett a győztes, megérdemelte. Csupán, azért teszem szóvá, az előző állítást, hogy az elbizakodottság, ne legyen rossz tanácsadó. A népszavazást nem ellenezni kell, mert éppen az adhat megerősítést, biztatást, vagy figyelmeztetést. Cselekedetekkel és nem magyarázatokkal kell az embereket meggyőzni. Ha valamit hibázunk, – mert emberek vagyunk, – ez a lehetőség mindenkiben benne van, akkor – a tiszta ember –, ezt nyugodtan vállalhatja. Nem megsértődni kell, – hanem a tévedést kijavítani. Ezt én jó szándékkal javaslom. A helyi vízszolgáltatásról, egy – két gondolatot. Olyan ördögtől valónak minősül sokak szemében a jobb és olcsóbb megoldás keresése?? Milyen érdekek lehetnek erősebbek, mint a jobb és olcsóbb szolgáltatás,? Régen kitalálták és élnek is vele nagyon sok helyen: pályáztatni kell!! Aki jobb és olcsóbb, az nyer. Egy évre van szerződés! Mi az akadálya, hogy a jelenlegi szolgáltató is pályázzon? Kell hozni egy pár helyről érvényes és hiteles vízszámlát, össze kell hasonlítani a miénkkel, s már van kiindulási alapunk.

Szeretném felhívni a lakósság figyelmét a „Dunántúli Napló” 2007-12-15-én kiadott példányában a Komlói Vízmű által taglalt cikkre! Komló, ha jól tudom Mohácsról kapja a vizet, legalább 60 km-es csővezetéken, amit előtte tetemes ráfordítással tisztítottak. Külön kiemelik Orfűt, mint a legdrágább vízfogyasztót! Pedig az orfűi vezetéken helyi forrás vize folyik. Komlón 900 Ft-ra emelik, nálunk 1000 Ft-ra ? a víz m3 árát ? – vagy talán még magasabbra!! Természetesen nem a jelenlegi szolgáltató hatósugarából kell összehasonlító számlákat keresni. Miért baj az, ha kellően, körültekintően felmérjük az adottságainkat? Azt hiszem ezt, rizikó nélkül megtehetjük. Ki az a balga, aki többet akar fizetni a saját vízéért, mint amennyit ér? Mert ugye nekünk van saját forrásunk, azt használjuk, eredeti karsztvíz, még tisztítani sem kell! Ha nem húz valaki egyéni hasznot az ellenkezőjéből, ez egy első osztályos gyermek előtt is egyértelmű, – a sajátunkért nem kell fizetni. Ez megint olyan téma, amit kellően kell kezelni, mert egy átlag ember nem lehet kellően tájékozott. Vannak szakértők, meg kell Őket keresni, remélem hallatni is fogják ez ügyben a hangjukat, érdemes lesz mérlegelni a tényeket, s nem csak az elénk dobott számokat szentségként elfogadni. Egy felvetett gondolatot nem kell mindjárt ellenségesen kezelni, hanem hasznosítani belőle azt, ami jó. Megragadom az alkalmat és ezúton kívánok minden kedves olvasónak: békés, boldog, nyugodt, sikeres Új Esztendőt!

Jótékonysági Bál! 2008. április 12. szombat – Orfű Sportcsarnok Kezdés:19.00 Szeretettel meghívjuk a 38 éves Pécsi KAJAK-KENÚ CLUB és a 2 éves SÁRKÁNYHAJÓZÁSI EGYESÜLET közös évadnyitó báljára, hogy kezdjük közösen az idényt. Érdeklődni: Balogh Edina 30/281-38-65

5

Ünnepi nyitva tartás ABC Széchenyi tér 29. március 23. vasárnap : ZÁRVA március 24. hétfő: ZÁRVA Kis-Orfű Bolt és kocsma március 23. vasárnap: 7.30-12 március 24. hétfő: ZÁRVA

mint azoké, akik kellő felkészültséggel látják, nézik, értik az eseményeket. A szavazásra visszatérnék egy pillanatra. Szeretném, ha tavalyi választási eredményt egy kicsit jobban megnéznénk! Nem volt az oly egyértelmű, mint ahogy az első pillanatban látszott. Sokkal többen voksoltak a jelenlegi polgármester ellen, mint mellette! Két induló esetében, – valószínű –, hogy ma nem Ő a polgármester! Szerénytelenség nélkül, bátorkodom ezt állítani, holott én igen is sokat tettem, öt évvel ezelőtt, az Ő érdekében. Örültem, hogy Ő lett a győztes, megérdemelte. Csupán, azért teszem szóvá, az előző állítást, hogy az elbizakodottság, ne legyen rossz tanácsadó. A népszavazást nem ellenezni kell, mert éppen az adhat megerősítést, biztatást, vagy figyelmeztetést. Cselekedetekkel és nem magyarázatokkal kell az embereket meggyőzni. Ha valamit hibázunk, – mert emberek vagyunk, – ez a lehetőség mindenkiben benne van, akkor – a tiszta ember –, ezt nyugodtan vállalhatja. Nem megsértődni kell, – hanem a tévedést kijavítani. Ezt én jó szándékkal javaslom. A helyi vízszolgáltatásról, egy – két gondolatot. Olyan ördögtől valónak minősül sokak szemében a jobb és olcsóbb megoldás keresése?? Milyen érdekek lehetnek erősebbek, mint a jobb és olcsóbb szolgáltatás,? Régen kitalálták és élnek is vele nagyon sok helyen: pályáztatni kell!! Aki jobb és olcsóbb, az nyer. Egy évre van szerződés! Mi az akadálya, hogy a jelenlegi szolgáltató is pályázzon? Kell hozni egy pár helyről érvényes és hiteles vízszámlát, össze kell hasonlítani a miénkkel, s már van kiindulási alapunk.

Szeretném felhívni a lakósság figyelmét a „Dunántúli Napló” 2007-12-15-én kiadott példányában a Komlói Vízmű által taglalt cikkre! Komló, ha jól tudom Mohácsról kapja a vizet, legalább 60 km-es csővezetéken, amit előtte tetemes ráfordítással tisztítottak. Külön kiemelik Orfűt, mint a legdrágább vízfogyasztót! Pedig az orfűi vezetéken helyi forrás vize folyik. Komlón 900 Ft-ra emelik, nálunk 1000 Ft-ra ? a víz m3 árát ? – vagy talán még magasabbra!! Természetesen nem a jelenlegi szolgáltató hatósugarából kell összehasonlító számlákat keresni. Miért baj az, ha kellően, körültekintően felmérjük az adottságainkat? Azt hiszem ezt, rizikó nélkül megtehetjük. Ki az a balga, aki többet akar fizetni a saját vízéért, mint amennyit ér? Mert ugye nekünk van saját forrásunk, azt használjuk, eredeti karsztvíz, még tisztítani sem kell! Ha nem húz valaki egyéni hasznot az ellenkezőjéből, ez egy első osztályos gyermek előtt is egyértelmű, – a sajátunkért nem kell fizetni. Ez megint olyan téma, amit kellően kell kezelni, mert egy átlag ember nem lehet kellően tájékozott. Vannak szakértők, meg kell Őket keresni, remélem hallatni is fogják ez ügyben a hangjukat, érdemes lesz mérlegelni a tényeket, s nem csak az elénk dobott számokat szentségként elfogadni. Egy felvetett gondolatot nem kell mindjárt ellenségesen kezelni, hanem hasznosítani belőle azt, ami jó. Megragadom az alkalmat és ezúton kívánok minden kedves olvasónak: békés, boldog, nyugodt, sikeres Új Esztendőt!

Jótékonysági Bál! 2008. április 12. szombat – Orfű Sportcsarnok Kezdés:19.00 Szeretettel meghívjuk a 38 éves Pécsi KAJAK-KENÚ CLUB és a 2 éves SÁRKÁNYHAJÓZÁSI EGYESÜLET közös évadnyitó báljára, hogy kezdjük közösen az idényt. Érdeklődni: Balogh Edina 30/281-38-65

5

Ünnepi nyitva tartás ABC Széchenyi tér 29. március 23. vasárnap : ZÁRVA március 24. hétfő: ZÁRVA Kis-Orfű Bolt és kocsma március 23. vasárnap: 7.30-12 március 24. hétfő: ZÁRVA

Önkormányzat hírei 2008. január 28-i testületi ülés 1. Tájékoztató a Pécsi-tó strandjának tervezett felújításáról:

lyek a szezont meghosszabbítják, kitolják. A jövőben egy téli fedett medence építését is szükségesnek tartja. Mindenesetre míg az új el nem készül, a jelenlegi műszaki körülmények között is üzemeltetni kell a strandot, és olyan építési megoldásokat kell keresni, hogy a tó vízszintjét emiatt ne kelljen csökkenteni. Kerécz Tamás válaszolva a felvetésre elmondta, hogy sikeres pályázat esetén a beruházásnak két éven belül be kell fejeződni. Egy esetleges augusztusi szerződéskötés esetén, 2010 re készen lehet az új strand. Addig is, hogy a jelenlegi állapotában a strand ki tudjon idén nyitni, a támfalat meg kell erősíteni. A tó vizének leengedése nélkül, ez csak belülről lehetséges. A tulajdonos Megyei Közgyűlés azonban a tó szükséges mértékű leengedése mellett, – ez kb. 50 cm csökkenés – azt tartaná jónak, ha a támfal kívülről lenne megerősítve oly módon, hogy általa a tó körbejárása kívülről megoldható lenne. Egy külső sétányt alakítanak ki a feltöltésből. Amúgy is a tavaszi esőzések előtt a tó vízszintjét 5,70 m-re kell csökkenteni,és ez a szint már alkalmas arra, hogy a megerősítés a tó felöli oldalon elvégezhető legyen. Sebők Ferenc továbbra is nehezményezte, hogy a munkálatok nem kezdődtek meg, pedig a júliusi bezárás óta erre bőven lett volna idő. Kovács Dezső szerint is olyan megoldás kell, hogy a tó körbejárható legyen. Abban a két képviselő egyetértett hogy a vízszintcsökkentésből felháborodás lesz a településen. Kovács Dezső a megfelelő kommuniKovács Dezsõ káció szükségességét hangsúlyozta a lakosság, az üdülő tulajdonosok és a horgászok felé.

Kerécz Tamás az OrfűPécsi tó Kht ügyvezetője mutatta be a strand felújításával kapcsolatos látványtervet. Amellett, hogy örömét fejezte ki aziránt hogy végre kedvező folyamatok indultak el aggodalmának is Kerécz Tamás hangot adott a tervekkel kapcsolatban. Szerinte a 4000 m2-es medence a korábbi évek problémáját is továbbviszi. Ez a hatalmas méretű medence a szezon elején és a végén nem lesz gazdaságosan üzemeltethető. Jónak tartaná, hogy a tervezett nagyságból le lenne választva egy kisebb rész, ami a főszezonon kívül bőven el tudná látni a vendéglétszámot. Nem érdemes 4000 m2 vizet forgatni és kezelni arra számítva, hogy lesz néhány jó hétvége. Ez sok millió forint kidobását jelenti. Ezt követően a sporttábor felújításának látványtervét mutatta be. A beruházásban nem szerepel új csarnok építése és a szálláshelyek bővítése sem. Az elképzelés főként a vizisportokra koncentrál. Mindenesetre a tervezett felújítással, egy sokkal kulturáltabb teret lehet biztosítani az igénybe vevőknek, ill. a tó felöli partszakasz is sokkal rendezettebb képet fog mutatni. Mindkét beruházást a Megyei Közgyűlés maga kívánja megpályázni és az önerőt is biztosítja hozzá. Sebők Ferenc támogatja a beruházásokat, bár úgy véli a munkákat már el kellett volna kezdeni. Fontosnak tartja, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, ame-

Sebõk Ferenc 7

A testület ezek után a következő egyhangú határozatot hozta Orfű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2008./I.28./ számú HATÁROZATA 1. A Képviselő-testület örömmel üdvözli a Baranya megyei Közgyűlésnek mind a Pécsitó strandja, mind a sporttábor átépítésére, korszerűsítésére vonatkozó terveit. 2. A Képviselő-testület a strandszezon meghosszabbítása érdekében szükségesnek tartaná, hogy a strandnál leválasztásra kerüljön egy olyan méretű, a tervezettnél lényegesen kisebb medence, amelyik az elő-és utószezonban is gazdaságosan üzemeltethető. 3. A Képviselő-testület a strand támfalának olyan megerősítését tartja szükségesnek, hogy a támfalat támasztó töltésen kerékpárútként funkcionáló sétány legyen kialakítható. 2. A következő napirendi pontban melyet dr Harmat Béla körjegyző ismertetett az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet módosították. Mint mondta a Gazdasági Bizottság tárgyalta a tervezetet és elfogadásra javasolta. A módosítást a Testület egyhangúlag elfogadta, 1/2008./I.28./ sz. rendelet. 3. A Testület már korábban döntött, hogy csatlakozunk a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társuláshoz, mert a jövőben a hulladék kezelés csak regionális szinten képzelhet el. Most 18 település kérte a felvételét, de minden delegált tag testületének a hozzájárulása szükséges a csatlakozásukhoz. Testületünk egyhangúlag határozatot hozott, hogy hozzájárul az új tagok csatlakozásához. 2/2008./I.28/ sz. 4. Tekeresi bolt üzemeltetésének rendezése. Az eddigi bérlő a Hanson-Foster Kft a tőzsdei folyamatok miatt átgondolni kényszerült magyarországi üzletpolitikáját, és nem kívánják a jövőben tovább üzemeltetni a tekeresi vendéglátó és bolt bérleményt, azt visszaadják. A Testület határozatot hozott hogy a további üzemeletetésre pályázatot kell kiírni, és az eddigi érdeklődőket is meg kell keresni. 3/2008./I.28./ határozat 5. A víziközművek üzemeltetésére vonatkozó szerződés elfogadása. Füziné Kajdy Zita emlékeztetett, hogy a december 22-i Testületi ülésen olyan határozat született, hogy 2008. január 31-el azonnali hatállyal fölmondjuk a Komló-Víz Kft.-vel az orfűi víziközművek üzemeltetésére szóló szerződést. Továbbá kezdeményezzük a DRV Zrt.-vel a további üzemeltetésre vonatkozó szerződés megkötését. A Testület Csöndes Alfonz képviselőt delegálta szerződés tervezetben foglaltak egyeztetéséről szóló megbeszélésre, melyen egyik fő szempont a jelenlegi dolgozók átvétele volt. Pető József kiegészítve az elhangzottakat ismertette, hogy egy ember saját akaratából, végkielégítéssel távozott, míg a többi dolgozót a DRV átveszi. Az általuk eddig üzemeltetett településekkel kiegészülve a kibővült terület vezetője Haiser József lesz, míg ő az orfűi területért felel a továbbiakban. A DRV a feladat ellátása érdekében járművet és különböző eszközöket is biztosított. A DRV tervei szerint orfű telephellyel egy mikrotérségi központ jönne létre, még Hosszúhetény is innen lenne ellátva szakmailag. Nagy eredmény, hogy a többi településsel 25 éves szerződést kötöttek, míg velünk 10 éveset. A Képviselő Testület 4 igen és 2 tartózkodás mellett határozatot hozott. 4/2008/I.28./ sz. 6. A 2008 évi víziközmű díjak megállapítása. Füziné Kajdy Zita ismertette a DRV Zrt ajánlatában szereplő 10,9%-os áremelést. Mint mondta ez jóval az országos átlag alatt van. Sebők Ferenc szerint az emelést mindig az infláció mértékével megegyezőnek kell lennie, és már most be kellene vezetni a kéttényezős vízdíjat. Nehezményezte továbbá, hogy a szerződés mellékletei nem lettek kiküldve a képviselőknek. 8

Kovács Dezső szerint nem jár rosszul a falu, mert a környező településeken mindenhol magasabbak a díjak. Egy település irányítóinak hosszú távon kell mindig gondolkodni. A tervezett fejlesztések jelentős fogyasztás növekedést fognak eredményezni, és az nem mindegy kik tudják ezt biztosítani a település elavult hálózatán. Dr Harmat Béla felhívta a figyelmet, hogy a rendelet elfogadásához minősített többség kell. A DRVvel folytatott egyeztetés során abban maradtak, hogy jövő évtől kezdődően kidolgozzák a kéttényezős vízdíj bevezetésének feltételeit. Az üdülő tulajdonosoknak ez akár 20-40%-os emelést jelent. Füziné Kajdy Zita arra figyelmeztetett, ha a vízdíjat nem fogadjuk el, akkor a két ár közötti különbözetet a rekonstrukciós munkák rovására fogják elszámolni, ezt pedig az Önkormányzat nem tudja vállalni. Sebők Ferenc nem szavazza meg a rendeletet, mert szerinte az üdülő tulajdonosoknak kell megfizetni azt hogy a rendszert működtetni kell akkor is, ha nem tartózkodnak itt. A testület 5 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotta. Orfű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2008./I.28./ számú R E N D E L E TE /részlet/ Megnevezés

Közület Ft/m3

Ivóvízdíj

482,-+ÁFA

400 + ÁFA

Csatornadíj

319,+ÁFA

319 + ÁFA

Lakosság Ft/m3

A rendelet 2008. február 1-én lép hatályba A továbbiakban: Orsós János beadványa a Petőfi u. 11. sz. önkormányzati lakás bérlésére. Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló rendelet módosítása. Az Orfű–Pécsi tó-Kht. részére ingatlanok átadása a „Pécs-Orfű kerékpárút” beruházásához. Rajnai Attila telekvásárlási kérelme. Az általános iskolával kapcsolatos pályázathoz önrész biztosítása. Buszöböl kialakítására pályázat Övárok létesítésére pályázat benyújtása Szakfeladat számok megváltoztatása. Ügyekben határozatot vagy rendeletet hozott. Közérdekű kérdések és bejelentések témában: Sebők Ferenc elmondta, a bánosi lakosok jelezték, hogy a vadak bejárnak a temetőbe, ezért a bekerítésére gyűjtést szerveznek. Javasolta, hogy az Önkormányzat is támogassa a kezdeményezést. Felhívta a figyelmet, hogy a Végföldi utca járhatóvá tételét meg kell oldani. Hajzer Gábor szükségesnek tartja, hogy a postánál a zúzalék kő szórással az utat rendbe kell tenni. Lukács Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a bánosi szeméttelepen nagyon sok ág és lomb van, ami ha kiszárad tűzveszélyessé válik. Több napirendi pont, kérdés, felvetés nem volt, a polgármester asszony az ülést bezárta.

9

EMELKEDNEK A HELYI ADÓK Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének /2007. (XI.26.) számú önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 12/1991. (XII.19.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Ötv. 16.-ában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1.-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 12/1991. (XII.19.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1.§. ÉPÍTMÉNY ADÓ A Rendelet 11.§-a az alábbiakra módosul: ,,11.§. Az adó mértéke: l./a/ Magánszemély tulajdonában lévő üdülők és kommunális adó alá nem eső lakások m2-ben számított hasznos alapterülete után: 1. övezetben 350 Ft/m2 II. övezetben 290 Ft/m2 III. övezetben 230 Ft/m2 IV. övezetben 160 Ft/m2 V. övezetben 140 Ft/m2 b/ A magánszemélyek tulajdonában lévő üdülőkhöz tartozó egyéb belterületi nem lakás céljára szolgáló építmények /garázs, csónaktároló, melléképületek stb./ után 100 Ft/m2. c/ Magánszemélyek tulajdonában lévő üzlet, műhely, vendéglátás céljára szolgáló helyiség után 460 Ft/m2 2./ Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése tulajdonában, használatában lévő a/ üdülő, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató tevékenységre használt építmény után 460 Ft/m 2, b/ az a/ pontban felsorolt építményekhez tartozó egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények /raktár, csónaktároló, garázs stb./ után 200 Ft/m2.” 2.§. TELEK ADÓ A Rendelet 17. §.-a az alábbira módosul: ,,17. §. Az adó mértéke: a/ Magánszemélyek tulajdonában /használatában! lévő építési telek esetében: 500 m2-ig 25 Ft/m2 500 m2 feletti telekrészre 10Ft/m2. b/ Nem magánszemélyek tulajdonában, használatában lévő építési telek esetén 80 Ft/m2.” 3.§. IDEGENFORGALMI ADÓ A Rendelet 21. §-a az alábbiakra módosul: ,,21.§. Az adó mértéke: Személyenként és naponként a/ főszezonban /V.1-től szeptember 30-ig/ 280 Ft b/ főszezonon kívül 120 Ft. 4.§. KOMMUNÁLIS ADÓ A Rendelet 25.§-a az alábbira módosul: ,,25.§. Az adó mértéke a/ lakástulajdon vagy lakásbérleti jogviszony esetén évi 1500 Ft; b/ egyéb építmény esetén adótárgyanként évi 750 Ft.” 5.§. A Rendelet 28.§. 1. pontja az alábbira módosul: “Adómentesség: Mentes az adó alól az az Orfűn állandó jellegű gazdasági tevékenységet végző adóalany, akinek/amelynek az adó alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem éri el az évi 1,5 millió forintot.” 6.§. A Rendelet 30.§. 1. pontja az alábbiakra módosul: “Az adó alapja: 11./ Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel.” 7.§. Ezen önkormányzati rendelet 2008. január l-jén lép hatályba. Orfű, 2007. november 20. Füziné Kajdy Zita polgármester

Dr. Harmat Béla körjegyző

10

A szerkesztő kérdezi... F zinØ Kajdy Zita

létszám növekedni kezdett, és az iskolában is megvan az a létszám, ,mellyel csatlakozni tudunk tagintézményként a Pécsi Mecsekalji Iskola Központhoz. Ez azt jelent, hogy ha valaki beíratja első osztályos gyermekét a Mecsekalji Iskola Központban akkor az ott érettségiig tanulhat, ha akar, és az első négy évet itthon Orfűn végezheti, megspórolva ezzel a bejárás nehézségeit és ami nagyon fontos, magas színvonalú, szinte személyre szabott tanításban-nevelésben részesülhet. Az elmúlt évben nagyon jól sikerültek a közmunka pályázataink – soha ilyen sok embernek nem tudtunk munkát biztosítani, még ha ideiglenes jelleggel is. A sok munkáskéz a településkép alakulásán is meglátszik – nagymértékben nőtt a művelésbe vont terület nagysága, Orfű rendezettsége. Befejeződött a „Mecsek Gyöngyszemei a Jakab hegytől a Völgységi patakig” ROP 1.1 pályázat, melynek keretében Orfűn több beruházás megvalósult. Egyik a Pécsi tó részleges mederkotrása. A keleti parton újjáépült a partvédelem és végig kiépült a parti sétány-kerékpár út. Megépült a Tekeresi tanösvény, a Cserma-alja tanösvény. A program keretében felépült a barlangi turizmus központja, a Mecsek háza geológiai bemutató hely. Településünk számos pontjára tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. A tekeresi település részen elkészült az útburkolat javítása, minek következtében a településrész arculata is jelentősen javult. Œ Melyek azok a dolgok, melyek nem sikerültek, vagy úgy érzed, rosszul sikerültek? Œ Az elmúlt év elején pályázatot nyújtottunk be a vízfőforrás épületének felújítására, a pályázatot kedvezően bírálták, de még

Œ Milyennek értékeled az elmúlt évet? Œ Most így visszatekintve már jónak. Voltak pillanatok amikor nem ezt válaszoltam volna, de elmúlt és összességében egy jó év volt. Történtek rossz dolgok, de túl vagyunk rajtuk. Voltak páran, akik sokat tettek azért, hogy rosszul alakuljanak az események, de mindig sokkal többen voltak, akik a bajban segítettek és így ilyen rövid idő távlatából is már csak ez számít. Az Orfűi Magazin egyik számában írtam, ki mindenki segített, de ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni azoknak, akik Orfű érdekében, Orfű fejlődése érdekében munkálkodtak és ezáltal támogatták munkámat. Mindenki emlékszik még a nyárra, a nagy szárazságra, miáltal nem telt fel a Pécsi tó, viszont a száraz meleg időjárásnak köszönhetően a regisztrált vendégforgalom kiemelkedő volt. Œ Miket tartasz sikernek? Œ Nagyon jól sikerültek a programok, melyeket vállalkozók, civil szervezetek és az önkormányzat szervezett. Az elmúlt évben a program szervezésében részt vevő szervezetek összefogásával pályáztunk az EKF programokhoz való csatlakozás lehetőségéért és támogatásáért. Kedvezően bírálták pályázatunkat, tehát mint Magyarország első gasztro faluja részei leszünk az EKF programoknak. A településünk intézményhálózata is megmaradt, sőt a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában egy, az elmúlt évben elkezdődött, az idén befejeződő fejlesztés következtében szolgáltatás bővülés lesz, hiszen idősek klubját alakítunk ki. Orfűn lesz a pécsi kistérség egyik mikrotérségi szociális alapellátó központja. Az oktatási intézményeinkre is büszkék lehetünk, az óvodában és iskolában is magas színvonalú munka folyik. Az óvodában a 11

a mai napig nem kötöttünk támogatási szerződést az irányító hatósággal, így ez a 2007 évre tervezett beruházás áthúzódott az idei évre. Nem tudtuk lecserélni a falugondnoki autónkat sem, mert az elmúlt évben, bár ígéret volt rá mégsem került kiírásra a cserét támogató pályázat, így ez a beruházás is az idénre csúszott. Ezzel kapcsolatban legfrissebb információ az, hogy május előtt a csere nem valósulhat meg, mivel márciusra tervezik a pályázat kiírását. Nem találtunk megoldást a bánosi településrész szennyvíz-kezelésének megoldására sem. Sajnos a sokadik árajánlat áttekintése után kénytelenek leszünk elfogadni, hogy ez a fejlesztés 80–100 millió Ft-ból valósítható csak meg. Ez nagyságrendileg nehezen kezelhető probléma, hiszen pályázati pénz is csak maximum a 80%-át biztosítja a bekerülési költségeknek és az önerő így 16–20 millió Ft, mely figyelembe véve a településrész kevés ingatlanját, egy-egy bekötésre több 100.000 Ft költséget jelentene. Œ Mit tervezünk 2008-ra? Œ A fentiekben már jeleztem két áthúzódó beruházást. Ezen kívül a Baranya Megyei Közgyűlés gesztorságával, Pécs Megyei Jogú Várossal összefogva az OrfűPécsi Tó Kht. koordinálásában pályázatot nyújtottunk be a Pécs-Orfűi kerékpárút megépítésére. Fontos feladatnak tartjuk a közterületek felújítását. Terveink közt szerepel a belterületi utak javításának folytatása, amennyiben tudunk hozzá pályázati pénzt szerezni. A régi posta épületének hasznosítására is kell tervet készítenünk. Az óvodában a növekvő gyereklétszám miatt férőhelyet kell bővíteni. Œ Megoldódott a vízszolgáltatás kérdése? Œ A Képviselőtestület a víz-szennyvíz szolgáltató kérdésében megosztott. Ezzel a problémakörrel már az Orfűi Magazin hasábjain is sokat foglalkoztunk. Többször felvetődött a váltás gondolata, de az elmúlt év végén a következő évi díjalkotás időszakában, részben a nyári eseményeknek betudhatóan (a szerződés felmondásának erőltetése, a strand-nyitás körüli események) a Komló-Víz Kft. – többségi tulajdo-

nosa, – Komló Város Önkormányzata gondolta úgy, hogy Orfűt tovább nem látja el a Komló-Víz Kft. a szolgáltatási területén élő egységes vízdíj fenntartása mellett. Ez azt jelentette, hogy minden szolgáltatási körzetben azt az árat kellett volna fizetni, amibe ott a víz- és szennyvíz szolgáltatás kerül. Ez Orfű vonatkozásában 1000 Ft/m3 feletti díjat jelentett volna a lakosságnak és 1500 Ft/m3 körüli díjat a közületeknek. Ez a többségi tulajdonos Komló Város részéről olyan lépés volt, melyre csak egyet tehettünk; kezdeményeztük a Kft-vel a közös megegyezéssel történő, azonnali hatályú szerződés-bontást. A környezetünkben működő szolgáltatókat megkerestük és a DRV Zrt. adott olyan ajánlatot, mellyel az orfűi fogyasztók nem kerülnek rosszabb helyzetbe, mint voltak a Komló –Víz Kftnél. A képviselők a 2007.12.22-i rendkívüli testületi ülésükön hozták meg egyhangú szavazással azt a döntést, hogy kezdeményezze Orfű Község Önkormányzata a Komló-Víz Kft.-vel a szerződés 2008. 01.31vel történő felbontását és kezdeményezze a DRV Zrt.-vel 2008.02.01-től a szolgáltatási szerződés megkötését. A januári rendes testületi ülésen a képviselőtestület felhatalmazott arra, hogy aláírjam a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-vel a szerződést, így 2008.02.01-től Orfűn a víz és szennyvíz közszolgáltatást a DRV Zrt. látja el. A DRV-vel sikerült településünk számára kedvező, 10 évre szóló szerződést kötni. A munkát továbbra is a megszokott vízműves dolgozók végzik, hiszen az új szolgáltató átveszi a Komló-Víz Kft. által alkalmazott munkatársakat. A januári testületi ülésen minősített többséggel elfogadták a képviselők a 2008 évre vonatkozó víz- és csatorna díj mértékét meghatározó rendeletet is, mely a tavalyi árakhoz képest 10% emelést tartalmaz, mely az energia költség 40-50%os emelkedése miatt elkerülhetetlen volt. Probléma a strand 2008. évi üzemeltetésével lehet, hiszen a Komló-Víz Kft-től most már nem „kényszeríthető „ki a strand üzemeltetése. A Megyei Közgyűlés és a strand kezelője az Orfű-Pécsi tó Kht. vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy találjon üzemeltetőt a stand nyitásához. 12

dik, így a megbeszélések, tárgyalások is heti rendszerességgel kerülnek megrendezésre. Jelenleg hazánkban az Európai Uniós pénzelosztási rendszerre való felkészülés, illetve már alkalmazási idő van. Az EU-s eljárás lényege, hogy mindenre programokat kell kidolgozni, lehetőleg alulról szerveződve. Ez rengeteg időt igényel, hirtelen fel sem tudnám sorolni, hogy hány stratégiai tervező bizottságnak vagyok a tagja. Ez a feladat fontos településünk számára, hiszen ha kimaradunk valamiből, akkor könnyen lemaradhatunk. A településen sok civil szervezet működik és legtöbbnek aktív tagja vagyok, ez inkább kora esti elfoglaltságot jelent: Rendszeresen járok polgárőrködni, sok ügyeletet vállalok az ifjúsági klubban, minden lovas rendezvényen részt veszek, a Közalapítvány minden adminisztrációját magamra vállaltam, de legfontosabbnak azt tartom, ha valami történik a faluban, akkor annak lehetőség szerint aktív részese legyek. Általában este hat óra után érek haza és akkor otthon folytatódik a nap. A férjem és a gyerekek sokat segítenek, sokszor azzal, hogy türelmesek anyával. Amennyiben valaki személyesen felkeres, mindig szakítok rá időt, ha a megkeresőnek a hétvége, vagy az esti óra felel meg, akkor is szívesen állok mindenki rendelkezésére. Œ Hogyan sikerült a jótékonysági bál, mire fordítódik a bevétel? A jótékonysági bál már sokadik alkalommal került megrendezésre és mindig nagyon jól sikerült. Nem volt ez másképpen most sem. Nagyon jó volt a szervezés, köszönet érte mindenkinek aki részt vett benne. Jó volt a báli közönség is, nagyon kellemes hangulatú kellemes estét-éjszakát töltöttünk el együtt. Külön köszönjük a tombola és árverési tárgyakat felajánlóknak az adományaikat, hisz a felajánlások segítségének és a résztvevők nagyvonalúságának köszönhetően a bál bevétele 900.000 Ft lett. A bál bevételét önkormányzati forrásból kiegészítve a Pécsi tó sétányán lévő két híd felújítására fogjuk felhasználni, reméljük sokunk örömére.

Œ Hogyan telik a polgármester egy napja? Œ Változatosan. Polgármesterség mellett anyuka és feleség is vagyok, így napjaim általában fél hat-hat órakor kezdődnek. Sokszor munkába indulás előtt főzök, mert nagyon fontosnak tartom a legalább napi egy közös étkezést, amiben sajnos én gyakran csak az elkészített étellel veszek részt. Mindig fél nyolcra járok dolgozni, előtte mindig benézek anyukámhoz. A hivatalba érkezve első dolgom egy átlagos napon az elektronikus üzenetek átnézése, az egyszerűbb megkeresésekre azonnal válaszolok, a szaktudást igénylő levelekre a megfelelő kollégámmal közösen válaszolunk. A postát nyolc óra után hozzák, azt is azonnal átnézem, kiosztom a nevemre, vagy önkormányzatra címzett leveleket ügyintézés céljából a megfelelő munkatársamnak. A személyes megkeresést kérőket általában kilenc óra után szoktam fogadni. Ha nincs „vendégem”, akkor a délelőtti órákra tervezem a településen való bejárást. Fontosnak tartom, hogy sokat legyek kint a faluban és még többet kellene az emberekkel találkoznom, de erre kevés időt tudok biztosítani magamnak. A délelőtti órákban mindig akad valami azonnali ügyintézést igénylő dolog, illetve mindig valaminek a határideje van. Önkormányzatunk sok pályázaton szerepel és ezek nagyon bürokratikus eljárásrenddel intéződnek. Településünk általában nem alkalmaz projektmenedzsert, magam szoktam felvállalni a pályázatírással és elszámolással kapcsolatos feladatokat. Ez nem azt jelenti, hogy mindent egyedül csinálok, de a munkát én fogom össze, a pályázatírást és elszámolást én koordinálom. A testületi ülések is havi rendszerességgel kerülnek megtartásra, előtte bizottsági ülések vannak. Ezeket a késő délutáni órákra szoktuk szervezni, mert képviselőtársaim munkahelyi elfoglaltsága ezt kívánja meg. Sokszor kell Pécsre utaznom, hiszen nincs olyan hét, hogy ne lenne dolgunk a Magyar Államkincstárban, a számlavezető pénzintézetünknél, illetve a város- vagy a megyeházán. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás elnökeként is akad teendőm, hiszen a társulás nagyon jól szervezetten, sok bizottsággal alátámasztva munkálko-

Szerkesztő 13

Drágul a hulladékszállítás A Dél-Kom Kommunális Hulladékszállító Kft. is benyújtotta a 2008. évi szolgáltatási díj emeléséről szóló igényét. Idén a hulladékkezelési díjak az alábbiak szerint módosulnak: I/A. övezet(állandó lakosok) Heti egy alkalom Heti két alkalom

(9 hónapon keresztül) (3 hónapon keresztül)

741 Ft+ ÁFA/edény/hó 1205 Ft+ ÁFA/edény/hó

Két edényre kötött szerződés esetén: Heti egy alkalom Heti két alkalom

(9 hónapon keresztül) (3 hónapon keresztül)

963 Ft+ ÁFA/2 edény/hó 1566 Ft+ ÁFA/2 edény/hó

(4 hónapon keresztül) (3 hónapon keresztül)

741 Ft+ ÁFA/edény/hó 1205 Ft+ ÁFA/edény/hó

I/B. övezet (üdülők) Heti egy alkalom Heti két alkalom

II. övezet (üdülőingatlanok gyűjtőponttól történő szállítással) Április 01.-től október 31-ig

938 Ft+ ÁFA/edény/hó

III. övezet (zártkerti üdülőingatlanok gyűjtőponttól történő szállitással) Április 01.-tőloktóber 31.-ig Jelölt PVC zsák

460 Ft+ ÁFA/edény/hó 285 Ft, mely az ÁFÁ-t tartalmazza

Kalmár Andrea

Mecsekvidék Helyi Közösség Megkezdődött a Mecsekvidék Helyi Közösség, Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának kidolgozási időszaka. Ebből a célból a Pécsi Kistérség mikrokörzeteiben egyeztetések kezdődtek el, így Orfűn is. Köztudott, hogy 2013-ig jelentős uniós források állnak rendelkezésre különböző fejlesztési célokra. Fontos, hogy ezeket a forrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel, vagyis olyan tevékenységekre kerüljenek felhasználásra, amelyek az ott élők kényelmét, biztonságát szolgálják. A források olyan szervezetekhez fognak kerülni, amelyek a legjobban tudják kamatoztatni a közösség javára, új munkahelyeket, új piacot teremtenek, vendégeket, látogatókat, befektetőket vonzanak a térségbe. A most készülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megalkotásának célja ezen célok és ezen szervezetek körének meghatározása, kiválasztása. Feladata, hogy kijelölje a fejlesztés legfontosabb irányait, célkitűzéseit, azokat, amelyek várhatóan a legjobban szolgálják a térség egészének fejlődését, a legnagyobb hatással lesznek majd olyan kérdésekre, mint a helyi foglalkoztatás, a helyben elérhető szolgáltatások köre. Fontos lenne, hogy a térségben élők és dolgozók minél nagyobb számban kapcsolódjanak be maguk is javaslataikkal, véleményükkel a tervező munká-

ba, mint a helyi viszonyok legjobb ismerői. A tervezést a helyi lakosokból, vállalkozókból, a civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények képviselőiből álló közösség végzi, melynek tagjai megalakították a Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesületet. Az alapítókon kívül az egyesületnek bárki tagja lehet, aki egyetért céljaival, s kész e célok eléréséért másokkal együttműködni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáért, annak kidolgozásáért az egyesületet létrehozó közösség felel. Az egyesületet alapító tagok maguk közül választották ki azt a 10 fős koordináló csoportot, akik összefogják, szervezik a tervezési folyamatot és az abban résztvevőket, valamint előkészítik azokat az egyeztetéseket, ahol a közösség tagjai közösen gondolkodva alakítják ki a terv minden elemét. A tervezési időben mérföldkövek vannak, vagyis ha egy szakasz lezárult, már nincs mód újabb javaslatok, észrevételek beépítésére a stratégiai anyagba. Fontos, hogy akik részt szeretnének venni a tervezésben, éljenek a személyes találkozás, eszmecsere lehetőségeivel. A tervezési egyeztetéseken, megbeszéléseken, konzultációkon mindenki részt vehet, aki érintett a térség fejlődésében. Az egyeztetések időpontjairól a weblapon kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők.

14

Ha lesz, ilyen lesz! 1300 milli forintos fejlesztØs Orfßn

15

16

17

18

19

Elnézést… ...kérünk Rácz Károlytól, a Rácz-tanya tulajdonosától, amiért az a múltkori számunkban egy olyan olvasói levelet tettünk közzé, amely sérthette a vendéglátó egység jó hírét. Hibáztunk , amikor egyoldalúan, a másik fél meghallgatása nélkül közöltük le a levelet. Bár a levél elé irt szerkesztőségi kommentárban hangsúlyoztuk, hogy nem áll szándékunkban megbántani Rácz urat, körültekintőbben kellet volna eljárnunk. Véleményünk, az olvasói levéllel ellentétben, hogy a Rácz-tanya meghatározó szerepet tölt be Orfű turisztikai életében. Mind a szolgáltatásai széles köre, mind a személyzet vendégekkel való kapcsolata megfelelő alap, hogy az évek során megfordult több tízezer vendég elégedetten távozzon, és visszatérjen térségünkbe. Számunkra tanulság, hogy a jövőben csak olyan olvasói levelet teszünk közzé, melynek meggyőződtünk valóság tartalmáról, illetve az érintett féllel is tisztáztuk a felvetéseket (szerk.)

20

21

22

23

Or fû Œ R endezvények Œ 2008 március 16.: Rapid Motors Kupa Teszt Rallye Helyszín: Orfű tető, Abaliget, Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Király Gábor, 70/361-5959 14–16.: Tavaszi barlangkutató tábor Helyszín: Szuadó-völgy Információ: Simó Attila, 20/380-2064 15.: Tojásfestés a húsvéti készülődés jegyében Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum Információ: Kőhidi Péter, 30/385-9646

Országúti kerékpárverseny Helyszín: Orfű Információ: Herke Szabolcs 30/264-5860 10.: V. Nyitott Lovarda Nap a Tekeresi Lovaspanzióban Helyszín: Orfű, Tekeres Információ: Gonda Ágnes, 30/227-1401

április

5.: Medvehagyma Nap Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283 12.: Kajak Kenu Sárkányhajós Jótékonysági évadnyitó bál Helyszín: Sportcsarnok Orfű, Széchenyi tér Információ: Balogh Edina 30/281-3865, Kovács Lívia 70/619-6753 18-20.: 1. Dél-Dunántúli Szezonnyitó Veteránjármű Találkozó Helyszín: Orfű, Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Ács Sándor, 30/959-1590 27.,11:00 óra: Orfűi Nyílt Rövidtávú Duatlon Országos Bajnokság Helyszín: Pécsi-tó É-i része, Magyarhertelend, Pécsitó Sétány Információ: Szabolcsi Attila, 30/932-2407 26–27.: Tavaszi vadászlovaglás Helyszín: Orfű és környéke Információ: Cseh Renáta, 72/525-883

május

1–4.: Nyílt nap a Mecsek Házában, Felszíni ismerkedés a barlangok világával, Tavaszi barlangkutató tábor Helyszín: Orfű, Mecsek Háza Információ: Simó Attila, 20/380-2064 3.: Családi nap a természetben – Játékos erdei vetélkedő Orfű környékének megismeréséért Helyszín: Orfű, Mecsek Háza Információ: Simó Attila, 20/380-2064 3.: 10 éves az Orfűi Kézműves Egyesület kiállítás megnyitó, sütés-főzés a paraszti háztartásban, bemutatók, eszköz készítések Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum Információ: Kőhidi Péter, 30/385-9646

Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283

5.:

25.: Gyermeknap Helyszín: Orfű Malommúzeum Információ: Bús Gizella, 20/390-1635 25.: Gyermeknap a Kézműves Egyesülettel Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum Információ: Kőhidi Péter, 30/385-9646

június

7.:

8.: 8.: 21.:

21.: 21.:

28.:

30 –

Bm.-i Halfogó csapat bajnokság I.-II. osztály Helyszín: Orfű Kis-tó Információ: Kapitány Zsolt, 72/326-775 Bm.-i Egyéni halfogó bajnokság Helyszín: Orfűi-tó Információ: Kapitány Zsolt, 72/326-775 Országúti kerékpárverseny Helyszín: Orfű Információ: Herke Szabolcs, 30/264-5860, Pécsi-tó fesztivál, 1. Orfűi Sárkányhajó találkozó, II. Szent – Iván éji máglyás vízifelvonulás Helyszín: Pécsi-tó Információ: Balogh Edina, 30/281-3865, Szigethy Béla, 30/979-1666 Birkanap Helyszín: Muskátli Étterem és Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283 Szent Iván éji máglyagyújtás Helyszín: Szomjas Vándor Büfé Pécsi-tó szabadstrand Információ: Dobszai Tamás, 20/372-4244 Malom parádé Helyszín: Malommúzeum Információ: Füzes Kata, 20/466-5506, Náfrádi Balázs, 30/618-7202 július 6.: Gyermek barlangász tábor Helyszín: Panoráma Kemping, Szuadó - völgy Információ: Simó Attila, 20/380-2064

július

3–6.: IV. Országos Gyermek Lovas Találkozó Helyszín: Panoráma Kemping, Orfü Lovaspálya Információ: Gonda Ágnes, 30/227-1401, Tüttő Virág, 30/323-4680 5–6.: Kemencés Napok Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283 19.: Reneszánsz Gasztronómiai Nap

24

augusztus

2.:

Tó Show futás Helyszín: Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Herke Szabolcs, 30/264-5860 2.: Országos Boszorkány Találkozó Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283 2.: Orfüi Nap Helyszín: Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Bús Gizella, 20/390-1635 11–17.: Gyermek barlangász tábor Helyszín: Panoráma Kemping, Szuadó - völgy Információ: Simó Attila, 20/380-2064, 20.: Szent István napi megemlékezés, kenyérsütés, kenyérszentelés Helyszín: Malommúzeum Információ: Füzes Kata,20/466-5506, Náfrádi Balázs, 30/618-7202

szeptember

6-7. Id. Csaba András emlékverseny Helyszín: Pécsi-tó Információ: Ifj. Csaba András, 20/229-2005 6-7.: Kemencés Körút Helyszín: Malommúzeum, Club Orfü, Kemencés Udvar, Tekeresi Lovaspanzió Információ: Füzes Kata, 20/466-5506, Serényi Ákos, 72/498-283 Gonda Ágnes, 30/227-1401 27.: Őszi Vadászlovaglás Helyszín: Tekeresi Lovaspanzió Információ: Gonda Ágnes, 30/227-1401, Cseh Renáta, 72/525-883 28.: Országúti Kerékpár Verseny Helyszín: Pécsi-tó, C-szektor Horgász Büfé Információ: Herke Szabolcs, 30/264-5860 26-28.: Ill. Dél-Dunántúli Szezonzáró Veteránjármű Találkozó Helyszín: Orfü, Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Ács Sándor, 30/959-1590

október

3–5.: 41. Allianz Mecsek Rally Helyszín: Pécsi-tó Strand Nagyparkoló Információ: Jelen István, 30/939-8999, 11–12.: Tökfesztivál Helyszín: Tekeresi Lovaspanzió, Kis-tó Étterem Információ: Gonda Ágnes, 30/227-1401, Cseh Renáta, 72/525-883 23–26.: Őszi barlangkutató tábor Helyszín: Szuadó - völgy Információ: Simó Attila, 20/380-2064

november

8.:

Márton - napi programok Helyszín: Orfű, Mecsekrákos Információ: Nemesné Varga Katalin, 72/598-004 Serényi Ákos, 72/498-283

december

13.: Hagyományőrző Műsoros Disznóvágás Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283 31.: Szilveszteri Mulatság Helyszín: Kemencés Udvar Információ: Serényi Ákos, 72/498-283

Misenaptár 2008. március 20–április 13.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK

március 20. Nagycsütörtök 18.00 Abaliget március 21. Nagypéntek 18.00 Abaliget március 22. Nagyszombat 22.00 Abaliget március 23. HÚSVÉT 8.45 Kovácsszénája 8.45 Bános 9.45 Husztót 9.45 Mecsekrákos 11.00 Abaliget 11.00 Orfű március 24. Húsvéthétfő 9.45 Mecsekszakál –9.22-től gyóntatás 11.00 Abaliget március 30. Fehérvasárnap 8.45 Kovácsszénája 9.45 Tekeres 9.45 Husztót 11.00 Orfű 11.00 Abaliget

Overallos barlangtúrák, földalatti földrajzórák nem csak gyerekeknek Helyszín: Trió-, és Szuadó-barlang Barlangok világa kiállítás Helyszín: Orfű, Mecsek Háza 2008. 06.01. – 09.30. minden hónap első keddjén: Föld felett, föld alatt, Film- és diavetítés felszíni és barlangi túrákról Helyszín: Orfű, Mecsek Háza A fentiekről információ: Simó Attila, 20/380-2064 *** 2008. 06.15. – 08.20. kedd–csütörtök–szombat, 1800–2200 Élőzene Helyszín: Átrium Panzió Információ: 72/498-288 *** 2008. 05.01.–09.30. kedd–vasárnap, 1000–1700 Malommúzeum Helyszín: Orfűi Malommúzeum Kenyérsütés a Malommúzeumnál Helyszín: Orfűi Malommúzeum Információ: Füzes Péter, 20/433-0947

április 5. szombat – 18.00 Kovácsszénája április 6. Húsvét 3. vasárnap 8.45 Mecsekszakál 9.45 Bános 9.45 Mecsekrákos 11.00 Abaliget április 13. Húsvét 4. vasárnap 8.45 Husztót 8.45 Bános 9.45 Kovácsszénája 9.45 Orfű 11.00 Abaliget

*** 2008. 06.26.–07.06. Kosárfonó tábor Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum 2008. 07.07.–07.11. Gyermek napközis tábor Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum 2008.07.14.–07.18. Gyermek napközis tábor Helyszín: Kézműves Egyesület orfűi telephelye, Malommúzeum Információ: Kőhidi Péter, 30/385-9646

m m m m i m i m i m m i m i m i m i m i m IM m i m i m

Abaligeti Római Katolikus Plébánia 7678 Abaliget, Várhegy u. 5. – 498-719 Plébániaigazgató: (30) 41 75 481 (20) 77 00 938 Plébános: (20) 55 33 131

*** 2008. 04.01.–2008.10.31. kedd és csütörtök 1730– 2000 Pécsi Sárkányhajó Sportegyesület edzés időpontjai Helyszín: Pécsi-tó, Kajak-Kenu Vízitelep Információ: Szigethy Béla, 30/979-1666 *** 2008. augusztus, 1 hetes turnusokban Gyermek lovas és kézműves tábor Helyszín: Orfű, Tekeresi Lovaspanzió Információ: Gonda Ágnes, 30/227-1401

Megteltek a parkolók. Egy-egy meleg vasárnap több száz embert csábít sétára a tóparton.

25

Fodor János

Mennyiből és mire Azok a falubeliek akik tudják rólam, hogy az Orfűi Önkormányzat gazdasági bizottságának tagja vagyok, gyakran megkérdezik, hogy mire jut pénz és mire nem. Úgy gondolom, hogy a falu költségvetése sokakat érdekel, ezért megpróbálom összefoglalni a 2008. év gazdálkodási tervének bevételi forrásait és a várható kiadásokat. A bevételek legfőbb forrása az állami költségvetés. A parlament minden év végén a költségvetési törvényben rögzíti, hogy a települések melyik feladatára milyen összeget szán, és a teljesített normák alapján mekkora összeg illeti meg a helyi költségvetést. A nevesített feladatokra szánt összeg egésze normatív hozzájárulás és jelentős része kötött felhasználású támogatás. Ez azt jelenti, hogy a kapott támogatás valamilyen mutató (létszám, tevékenység) megléte esetén jár a falunak, és a felhasználása is kötött. Az idei évben a központi költségvetésből 73,5 millió Ft központi költségvetési támogatás illeti meg az önkormányzatot. A második bevételi forrás az Önkormányzat adóbevétele. Jelenleg Orfűn építményadót, telekadót, kommunális adót, gépjárműadót és iparűzési adót kell fizetni, illetve ide tartozik még a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó, közismert nevén az üdülőhelyi díj. Tervezett idei adóbevétel 44,2 millió Ft. A harmadik bevételi forrás a működési bevételek. Ide tartoznak az önkormányzati ingatlanok, lakások bére, az óvodai hozzájárulások, a szociális étkeztetés bevétele, a háziorvosnál fizetett 300,- forintok és egyéb kisebb tételek összesen 9,3 millió Ft összegben. Bevétel keletkezik az Önkormányzatnál a vízközmű üzemeltetőjétől 11,5 m Ft és az orvosi rendelő fenntartásához támogatás 6 m Ft értékben. Terveztük a meglévő értékpapírok hozadékát 0,5 m Ft és szabálysértési bírság bevételt 0,6 m Ft összegben. Tervbe van ingatlan eladása 18 m Ft és értékpapír értékesítés 4 m Ft értékben. Az előző évi pénzmaradvány (előző évre tervezett, idén esedékes kiadás) 12 m Ft. Átvett pénzeszközök megnevezés alatt található 7,8 m Ft várható idegenforgalmi adó kiegészítés, 12,7 m Ft Abaliget hozzájárulása a körjegyzőséghez és az óvodához, 0,2 m Ft Kovácsszénája és Husztót körjegyzőségi hozzájárulása, 3,9 m Ft a LEADER iroda működésének támogatása, 22 m Ft az idei már ismert, tervezett pályázati bevétel, 9,6 m Ft a már előző években elnyert, de még meg nem kapott pályázati összeg. A tervekbe szerepel egy út felújításához szükséges lakossági önerő befizetése 2 m Ft összegben és céljaink megvalósításához valószínűleg szükség lesz 30 m Ft hitel felvételére (ez a Pécs-Orfűi kerékpár út Orfűre jutó önrésze, amennyiben lesz mód megépíteni). A 2008 évi bevételi terv a kerekítésekkel 272 m Ft. A kiadások legnagyobb tétele a körjegyzőség fenntartása 52.7 m Ft, valamint az önkormányzati igazgatási tevékenység 19,2 m Ft. Igen jelentős a parkfenntartás, a községgazdálkodás, közvilágítás, az út- ingatlan- temetőfenntartás, belvízelvezetés költsége mintegy 27,9 m Ft. Az óvoda (Abaligettel közösen), az iskola és a napközi ellátás költsége 37,9 m Ft. A háziorvosi szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, és a szociális étkeztetés költsége 17,6 m Ft. A köztisztasági feladatok, a művelődési ház, utazás szervezés, és a könyvtár 10,5 m Ft kiadást jelent. Tartalék (nem tervezhető kiadásokra) 3,2 m Ft összeget állított be az költségvetés. A működési kiadások összesen 169 m Ft-ot tesznek ki. 26

Egyéb kiadások között szerepel 7 m Ft segélyezés, 1,6 m Ft sport feladatok, 5,4 m Ft szervezetek támogatása, és 2,3 m Ft hitel törlesztés. A működési és egyéb kiadások összesen 185,5 m Ft. Felhalmozási célú kiadásra 83,3 m Ft-ot tervezett a költségvetés. Kicserélné a falugondnoki autót 10 m Ft értékben, a Mecsekszakáli út felújításának önrésze 8 m MFt, a vízközművet üzemeltetőtől átvett 11,5 m Ft-ot a víz-és csatorna hálózat felújítására kell költeni, tervbe van önkormányzati ingatlan felújítása 13,2 m Ft értékben, közterületek, parkok felújítására 10 m Ft-ot szán a tervezet, 30 m Ft kiadást jelent a Pécs-Orfű közötti kerékpárút beruházása, 3 m Ft lenne eszközvásárlásra és 1,6 m Ft-ba kerül egy szállásfoglalási rendszer kialakítása. A felhalmozási kiadások nagy része csak akkor tud megvalósulni, ha a költségek jelentős részét biztosító pályázati forrás rendelkezésre áll az idei évben, ha nem akkor a beruházás megvalósítása később valósul meg. Az összes kiadási terv 272 m Ft. Mikor jutna több a jelenlegi helyzetben közösségi igények nagyobb arányú kielégítésére? Az egyik út a bevételek növelése. A normatív bevételeink növekedésével nem érdemes számolnunk, de megjegyzendő, hogy a körjegyzőség létrehozásával jelentősen javultak a normatív támogatások. Az adóbevételek növelése sokat segítene a falu életén. Az építményadó, telekadó és kommunnális adó szerény mértékben növelhető az állandó lakosok és üdülő tulajdonosok körében. Úgy gondolom, hogy nagy tartalék van az iparűzési adó területén. Építőipari vállalkozások dolgoznak a faluban amelyeknek 30 napot meghaladó időtartam esetén iparűzési adófizetési kötelezettségük van a helyi önkormányzatnál. Ez az adó számukra nem jelent plusz terhet, mert az itt befizetett adóval csökkenthetik a székhelyükön fizetendő adót, de Orfű költségvetési bevételén ez sokat segíthetne. A másik növelhető forrás az üdülőhelyi díj. Nagyon sokat segítene a tényleges vendégéjszakák után befizetett öszszeg, hisz minden befizetett forintot a központi költségvetés kiegészít még két forinttal. Vizsgálandó a kiadások oldaláról az is, hogy mindazokat a feladatokat amit jelenleg az Önkormányzat elvállal szükséges-e megtenni. Egyenként kell a tevékenységeket megvizsgálni abból a szempontból, hogy mennyi a központi költségvetésből való támogatása és mennyi az önerő szükséglete, megszüntetése esetén milyen további ellátási kötelezettséget von maga után és mekkora csoportot érint hiánya. Az Önkormányzat feladata a vagyonnal való gazdálkodás. A meglévő építési ingatlanok értékesítésének két fő célja lehet. Az első, hogy olyan beépítésre való parcellákat hozzunk létre, ami alkalmas az állandó lakosok számának növelésére, a második, hogy olyan beruházók telepedjenek meg akik minél nagyobb arányba hozzák ide a turistákat. A megcélzott pályázatok és beruházások elsődleges célja a jövőbeni idegenforgalom mind nagyobb mértékű segítése. (Ui.:Közérdeklődésre számot tartó kérdéseket várom nevemre az Önkormányzatnál)

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk! Szerkesztőség 27

Kell-e nekünk iskola? Interjú Nemesné Varga Katalin igazgató nővel

Cikkünk megírásának az adott aktualitást, hogy Csöndes Alfonz képviselő népszavazási kezdeményezést nyújtott be, melynek lényege, hogy a magas fenntartási költségek és az alacsony tanulói létszám miatt a gazdaságtalan iskolát szüntesse meg az Önkormányzat. Akkor úgy terveztük, hogy pro és kontra alapon egy interjút készítünk az igazgató nővel és a képviselő úrral is. Mindkét fél véleményének ismertetésével szerettük volna, ha a lakosság jobban megismeri amiről majd szavazni akar. Időközben azonban a bíróság a kezdeményezést elutasította, így most csak a tervezett cikk első részét tesszük közzé.

kor nem gondoltam, hogy tíz évig lesz lehetőségem itt munkálkodni, mert a kis tanulói létszám miatt akkor is bizonytalan volt az iskola helyzete. Ha az elért sikerekre, a velünk együttműködő szülőkre, diákokra gondolok, máris újra jobban érzem magam. Sok szép emlék, siker köt már ehhez az iskolához is. Œ Mi a véleménye az iskola megszüntetésére indított népszavazási kezdeményezésről? Œ Manapság a népszavazások korát éljük, hisz demokrácia van. Nem az a baj, hogy vannak akik másképp gondolkodnak, inkább a módszerekkel és eszközökkel van baj. Természetesen az én véleményem ellentétes a kiírásban foglaltakkal. Úgy gondolom, hogy inkább azért kellene összefogni, megmozgatni minden követ, hogy segíthessük iskolánkat a fennmaradásban, mint ahogyan az ország más, nálunk szegényebb részein teszik. Esélyt kellene adni azoknak, akik azért választották falunkat, mert tudták, hogy van óvoda és iskola. Orfű nem szokványos falu. Nyilván nem fenyegeti a kihalás veszélye, ha nem lesz iskola, de hogy színtelenebb lesz, s egy értékkel szegényebb, az biztos. Mert a turizmus által hozzánk érkező emberek jönnek-mennek, pénzt hoznak, ami szintén nagyon fontos, de az iskola közösségi színtér, értékeket közvetítő intézmény, elsősorban a helyben élő emberek számára. A kettő jól megférhetne egymás mellett. A döntés igazából iskolánk jövőjéről a jelenlegi és leendő szülőkön és a fenntartón múlik. Ha az érdekelt családok elfogadják a jó színvonalú, helyben tanulás lehetőségét, a fenntartó által felkínált ingyenes étkeztetést több tanulónk lehetne, olcsóbbá tehetnénk működésünket, s talán toleránsabbak lennének azok is, akik csak anyagi szempontból mérlegelik az iskola helyzetét. Mivel közalkalmazottak vagyunk, amíg alkalmaznak, tesszük dolgunkat legjobb tudásunk szerint szívvel-lélekkel, mint ahogy eddig is. Hi-

Œ Hogy érzi magát mostanában? Œ Orfűi lakosként köszönöm jól. Immár 24 esztendeje élek itt családommal. Ebből 19 éve aktívan szervezem a kulturális élet egy részét, „csak úgy” társadalmi munkában, pedig ebből munkahelyem csak 10 éve köt ide. Akkor hát miért is? Mások és saját magunk örömére. Amikor Pécsről kiköltöztünk, szerettünk volna igazán orfűivé válni. Azt vallom, ha valami nem tetszik, először tegyek le valamit az asztalra, és azután szóvá tehetek, kritizálhatok, de akkor is jó szándékkal, építő jelleggel tegyem, mert ezzel tudok környezetem hasznára válni. Mivel annak idején keveselltük a programokat, hát útjára indítottuk a Mindenki karácsonyát 1989-ben, majd 1998-ban a Jótékonysági bált, mely bevétele az első két alkalommal az iskoláé, óvodáé lett. E kettő azóta is évente megrendezésre kerül. (A bált 2000 óta az önkormányzat rendezi, mindig más-más célokért, a mindenki karácsonyát továbbra is én szervezem.) A Márton napi lampionos felvonulás is már öt éves lett. Úgy néz ki, ez is túlnövi az iskola és óvoda falait. Idén Serényi Ákos is csatlakozik hozzá ötleteivel. Ezek szerint csupa életképes programot sikerült létrehozni. Ez örömmel tölt el. (Igaz, fáradságosabb, mint csak kritizálni, de nagyobb örömet ad. Aki nem hiszi, próbálja ki! Még sok területen lehet tenni falunkért. Több mint 10 éve szervezem alkalmi kórusunkat, mely 18–20 énekelni szerető tagot számlál. A létszám felét olyanok teszik ki, akik kötődnek v. kötődtek az iskolához. Itt köszönöm meg mindazoknak, akikkel együtt sikerült a felsoroltakat valóra váltani. Ha az iskola megszüntetését siettetőkre gondolok, természetesen nem olyan jó a közérzetem. Viszont nem rosszabb, mint tíz évvel ezelőtt mikor – az átszervezés megtörtént és Abaligetről áthívtak Orfűre. Voltak, akik óva intettek, mondván, bizonytalan az intézmény jövője. Ak28

szen akad még néhány család, akik helyben szeretnék gyermekük iskoláztatását megoldani. Aki volt valamelyik programunkon, érezhette, hogy mekkora közösségformáló, összetartó ereje van egy ilyen kis településen az iskolának. Œ Mibe kerül nekünk az iskola? Œ Először is tisztázzuk, kikre kell költeni. Az iskolában 1–4 osztályig folyik a tanítás, 12 tanulóval. A nevelési-oktatási feladatokat három, teljes óraszámban, és egy részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus látja el. Van egy 6 órában foglalkoztatott takarítónő, a konyhán ketten dolgoznak. Tehát a költségek a dolgozók béréből, a közüzemi díjakból áll. A költségvetés fedezete az állami normatíva és a fenntartó önkormányzatok hozzájárulása. Költségvetésünket az intézmények fenntartása hozzávetőlegesen 15 millió Ft-tal terheli. (Ennek egy része nem csak az iskolát szolgálja.) Ha megszűnne az iskola, ez az összeg nem maradna meg teljes egészében a falunak. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy kb. a fele lenne itt tartható. Ennyit pedig a fenntartó tud fordítani az iskolára. Természetesen igyekszünk lehetőségeink szerint enyhíteni az önkormányzat kiadásait: pályázati pénzekből sikerült a két osztály 40–50 éves padjait, s néhány régi szekrényt újakra cserélnünk. Vásárokat rendezünk, ebből is eszköztárunkat gyarapítjuk. S ami nehezen váltható pénzre, de komoly értékkel bír: a rendezvényeken és versenyeken való eredményes szereplésekkel hozzájárulunk falunk jó hírnevéhez. Œ Hogyan, milyen keretek között oktatnak? Œ Az oktatás 1–4 összevont csoportban történik, de a fenntartó engedélyezte a csoportbontást. Ez azt jelenti, hogy a matematikát, magyart, németet, környezetismeretet 1–3; 2–4 bontásban oktatjuk, a készség tantárgyakat pedig teljes összevonással. Ez egy praktikus felosztás, mert képzeljünk csak el egy testnevelés órát öt gyerekkel. Még egy sorversenyt sem lehetne megtartani. Az oktatás differenciáltan történik. Nem mindig közvetlenül foglalkozunk a gyerekekkel, hanem önálló feladatot is kapnak (akár csak más iskolákban.) Ha munka közben elakadnak, célzottan segítünk nekik. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az összevontan tanító pedagógus, mint egy karmester vezényli az órát. Folyamatosan dolgozik, hol ide int, hol oda, hol itt segít, hol ott. Nehéz, nagy rutint igénylő, de szép feladat. Mi a párhuzamos

óravezetést gyakran alkalmazzuk. Nincs olyan, hogy egy teljes órában magára hagyjuk a gyermeket. A pedagógus előző nap felkészül, megtervezi, elosztja a feladatokat a másnapi hatékony oktatáshoz. Szép és izgalmas ebben a rendszerben, amikor időnként közösen is dolgoznak a gyerekek. Ilyenkor a kicsik odafigyelnek a nagyobbak munkájára, tanulnak tőlük, a nagyok pedig büszkén segítenek a kisebbeknek, miközben ismétlik, megerősítik tudásukat. Ez is bizonyítja, hogy az összevontan történő tanításnak van létjogosultsága és jól beilleszkedik a modern oktatásba, hiszen a kis létszámú oktatás lehetőséget ad az egyéni foglalkozásra, mindegyikükre sok idő, energia jut.

Nemesné Varga Katalin

Œ Hogyan mérik az oktatás eredményességét? Œ Hasonlóan más iskolákhoz alsó tagozatban elsősorban szöveges értékelést végzünk félévkor és évvégén. Negyedik osztályban kapnak aztán osztályzatot. Az ötödiket más oktatási intézményben folytatják, van aki Abaligetre megy át, van aki bejár Pécsre. Nem fordult elő, hogy más iskolában átlagot tekintve rontottak volna, hogy ne feleltek volna meg azok követelményeinek. Ez nem is lehet másképp, hiszen a követelmények törvényben szabályozottak. Olyan persze volt, hogy aki itt is nehezen tanult, a felsőbb évfolyamon évismétlő lett. Ez viszont nem a közvetlen váltás után, hanem 6.– 7. osztályban következett be, de számuk elenyésző. Ezen nem lepődtünk meg, mert tudtuk, néhányuknak lesznek nehézségei. Nem túl szép kifejezéssel, de szoktuk mondani, hogy a pedagógus hozott „anyagból” dolgozik. Nálunk is – szerencsére, mint amúgy az 29

életben – vegyes a kép: vannak gyenge, közepes, de kiváló képességű diákjaink is. Büszkék vagyunk arra, hogy a két évvel ezelőtt végzett kompetencia mérés 16 szempontja közül 15 az országos átlagnál magasabb értéket mért. Ebben a felmérésben az alapkészségek,írási, olvasási, számolási, szövegértési- elsajátításának hatékonyságát mérik. Egy területen maradtunk el az országos átlagtól, de az is a kötelező minimum fölött volt. Azok a gyerekek, akik ebben a mérésben részt vettek, mostanra már egy pécsi iskola hatodik osztályába járnak. Figyelemmel követjük őket, és aki nálunk kitűnő volt, most is az, aki négyes, vagy közepes, az is tartja a szintet. Több diákunk elhozza az 5. o. félévi bizonyítványát, s örömmel látjuk, hogy jól megállják helyüket. Számunkra ezek a legfontosabb, legtapinthatóbb visszajelzések. Aztán ott vannak a tanulmányi versenyek. Ahol részt vettek tanulóink, onnan nem tértünk

Ezt az időszakot összefogással, közösen megkeresve a költségeket csökkentő lehetőségeket át lehetne vészelni. A 90-es évek elején voltak már ilyen jellegű próbálkozásaink, de kellő támogatottság hiányában akkor abbamaradt. (Talán még emlékeznek néhányan, hogy Suli „Hotelt” üzemeltettünk az iskolában.) Bizonyos szolgáltatásoknak is helyet adhatna intézményünk. Erdei iskolával kapcsolatosan már pályáztunk közösen az önkormányzattal, de akkor ez nem járt sikerrel. Aztán az óvodával való összeköltözés lehetőségéről sem mondtunk még le. Œ Megvannak a feltételei egy korszerű magas szintű oktatásnak Orfűn? Œ Nem érzem, hogy technikailag bármiben is hiányt szenvednénk más iskolákkal összehasonlítva felszereléseinket, oktatási eszközeinket. 6 számítógéppel rendelkezünk, sok oktatóprogrammal. Persze ezeket lassan fejlesztenünk kell. A megnövekedett és megváltozott adminisztrációs munka elvégzéséhez is új programokat kell beszerezni. Pályázat útján elsők között jutottunk hozzá az ingyenes szélessávú internethez. Nyilvánvaló, hogy a fejlődéssel lépést kell tartani. Meggyőződésem azonban, hogy a hagyományos eszközöket sem szabad a sutba dobni, hiszen velük sokkal közvetlenebb, emberibb az oktatás. Ne felejtsük el, 6–10 éves korú gyermekekről van szó. Ezeket, ha kiegészítjük a modern technikával, még eredményesebben, érdekesebben tudunk oktatni. Jelenleg három szakkört működtetünk: német, számítástechnika, kézműves szakköröket. Œ Kérem, ismertesse a tagintézménnyé válás lényegét! Œ Önkormányzatunk a felső tagozatos tanulókkal kapcsolatban a Mecsekalji Iskolaközponttal kötött szerződést. Ez azt jelenti, hogy itt kötelesek fogadni az orfűi gyerekeket. Ezt a szerződést bővítik ki 2008. szept. 1-jétől azzal, hogy tagintézményükké válunk. A közoktatási törvény ugyanis kimondja: az általános iskola 8 osztályból áll. Az ennél kevesebbekből állóknak tagintézménnyé kell válniuk. Aki tehát iskolánkba iratkozik, akár érettségiig is eljuthat egy intézményen belül, hiszen mi is része leszünk az iskolaközpontnak. Természetesen, aki máshol szeretné tanulmányait folytatni, erre is lesz lehetősége. További részletekről nem tudok még beszámolni, kellő információ hiányában. Később szívesen állok rendelkezésre.

Iskolapadban

haza üres kézzel. Aki járt már iskolánkban az tudja, hogy mennyi oklevél bizonyítja eredményességünket, sikereinket. Ezért is tölt el szomorúsággal, hogy csak ennyien vagyunk. A demográfiai mélypont – mely az ország nagy részén is tapasztalható – most érzékelhető Orfűn is. Aztán mindig akad olyan is, aki nem minket választ. Ezt el kell fogadnunk, nem mindenki igényének tudunk megfelelni, de hogy törekszünk rá, az biztos. Œ Lesz-e utánpótlás a tanulói létszámban? Œ 2–3 nehéz év előtt állunk, utána úgy tűnik, van esély a létszám növekedésére. 30

Kedves orfûi polgárok Az elmúlt időszakban kicsit felpezsdült az élet a helyi képviselő testületben. Új gondolatok jelentek meg a falu helyzetével, lehetséges viszonyaival, jövőjével kapcsolatban. Sajnos nem sikerült a nézeteket a megfelelő helyen – testületi ülés – egyeztetni és közös nevezőre jutni. A kialakult patthelyzet miatt gondoltuk úgy, hogy be kéne vonni a közvetlen döntésbe azokat is, akiket a kialakult viszony leginkább érint. A jó döntéshez viszont nélkülözhetetlen, hogy az emberek tudják mi a felek álláspontja a kialakult helyzetről, milyen megoldási elképzeléseik vannak a jövőről. Ezt a tájékoztatást szeretném megtenni a magam részéről, hogy a választás kimenetele ne csak a szimpátián, érzelmeken múljon, hanem aki komolyan gondolja, hogy van súlya annak hogyan dönt az kapjon valami csekély támpontot elképzeléseimről. A kialakult helyzet oka nem más, mint a testületen belüli szemléletkülönbség. (Legalább is remélem, hogy nem személyes okai vannak.) A célok megfogalmazásában nem lehet köztünk vita, mert aki elvállalja, hogy egy közösség tagjait képviseli, közösségi életét szervezi, annak csak egy célja lehet, hogy az adott közösségben felmerülő igényeket a lehető legnagyobb mértékben ki tudja elégíteni. Itt meg lehetne említeni és részletezni, hogy milyen igények vannak, és nagyjaink ezt gyakran meg is teszik: béke, biztonság, boldog élet, stb. Sajnos helyi szinten nem tehet ilyen nagyvonalú kijelentéseket az ember, csak annyit mondhatunk egyszerűen szebb jövő. A cél tehát világos ezt kell megvalósítani. De hogyan? Kicsiny országunk abban a „szerencsés” helyzetben van, hogy két lehetőség közül is választhatunk. Az egyik gyökerei a nem is olyan régi múltba nyúlnak vissza. Ennek legfontosabb eleme, hogy megtehetünk mindent, amit nekünk megengednek, vagy amire lehetőséget kapunk. Ez egy viszonylag kis kockázattal járó és jól kiszámítható, biztonságos rendszer. Megvannak benne a bejáratott utak, és többé-kevésbé önállóan működik. Gond akkor adódik, ha a helyi elképzelések, gondok nem találkoznak a felkínált lehetőségekkel. Ilyenkor „kár” nem keletkezik, csak a probléma megoldása marad el. Ebben a rendszerben igen nagy a kiszolgáltatottság és a függőség. Ez csak egy igen lassú és nem is biztos, hogy jó irányba mutató fejlődést eredményez.

A másik szemlélet kicsit távolabb áll tőlünk. Sajnos nem lehet azt mondani, hogy kialakult teljes mértékben, de a folyamatok Cs ndes Alfonz ebbe az irányba mozdultak el. Ennek a szemléletnek az egyik legfontosabb eleme a függetlenség. Talán nem véletlen az sem, hogy a helyi irányító testületet Önkormányzatnak nevezték el. A helyi szinten megjelenő problémákat az adott helyen lakók tudják a leginkább felmérni, és a megoldási javaslatoknál is az ő érdekeiket kell a leginkább figyelembe venni, hiszen róluk szól a történet. Ez helyi érdekeket szem előtt tartó függetlenség igen széles jogi mozgásteret kap. Van viszont egy másik korlát ez pedig a gazdasági függőség. Ilyen szempontból függetlenedni az tud a leginkább, aki a lehető legnagyobb gazdasági önállóságot tudja elérni. Ezt gondolom nem nehéz belátni, minél kevésbé vagyok gazdaságilag kiszolgáltatva annál függetlenebbül élhetem az életem. Ez a szemlélet szerintem sokkal jobb eredményre vezet a kívánt célok eléréséhez. A két szemlélet különbségéből adódik a most kialakult ellentét is. Az egyik egy kiváró és a kínálkozó lehetőségeket kihasználó, a másik önállóbb, aktívabb tenni akaróbb. Az utóbbi szemléletet képviselve a konkrét dolgokban a következő felvetések fogalmazódtak meg bennem. Iskolakérdés Nem új keletű dolog, talán többen észrevették egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon. Számos elképzelés született eddig is, hogy lehetne ezen a sajnálatos tendencián változtatni, de a várt eredmények eddig elmaradtak. Aki kevésbé járatos az országos népesedési problémákban annak is feltűnhetett, hogy az utóbbi időben elhalkult a gyermekzsivaj szűkebb környezetében is. Ennek oka sajnos nem az, hogy a mai gyerekek ennyivel jobban viselkednének. Kevesebb a gyerek, a nagycsalád már nem jellemző. Ez egy tendencia, amit el kell fogadni. Ebből adódik, hogy a kialakított intézményi rendszer sajnos kihasználatlan nem csak országos helyi szinten is. Az iskola minden közösség számára fontos, és az emberek nem szívesen gondolnak arra, hogy elveszítik. Nem is lenne jó, de az se jó, ha pusztán érzelmi indítatásból tartunk fenn egy intézményt. Én sem szeretném, ha nem lenne Orfűn iskola, csak a kihasználat31

lanságból adódó aránytalan túlfinanszírozás miatt tettem meg javaslatomat. Az sem biztos, hogy a mostani állapotában fenntartott iskola szolgálja leginkább a benne tanulók érdekeit. A jelenlegi formában a tehetség kibontakozásának korlátja is lehet. Nehéz a döntés, nem egyszerű a megoldás. Senki nem szeretné gyerekét hatéves korában fölültetni a korai buszra, de még Don Quijote is belátta, hogy a szélmalmokkal küzdeni igen nehéz és felesleges. A megoldáson kéne gondolkodni, hogyan tehetjük ezt a kellemetlenséget a leginkább elviselhetővé gyermekeinknek. Ne a kényelem a féltés és tehetetlenség határozza meg, milyen esélyeik lesznek a további életben. Az iskola közösségi életben elfoglalt helye fontos, ezt nem vitatja senki, de erőn felül vállalni terheket butaság. A probléma megoldása nem lehetetlen, nem nekünk kell feltalálni a spanyolviaszt. Más települések is hasonló problémával kerültek szembe, és találtak rá megoldásokat. Nekünk csak körül kell nézni és válogatni ezek közül. Pl.: sokan üzemeltetnek iskolabuszt. Ennek egyik előnye, hogy a gyerekek átszállás és várakozás nélkül a legrövidebb idő alatt jutnak el az iskolába, és onnan haza. De ha már van egy busz amit az önkormányzat üzemeltet, azt nem csak a gyerekek iskolába utaztatására lehet használni, hanem számos további lehetőség is kínálkozik. Megoldható lenne a faluban működő különböző civil csoportok utazása is. Talán az sem elképzelhetetlen, hogy a saját üzemeltetésű busz hozná haza délutános műszakból a Pécsett munkát vállalókat, és biztos számos hasznosítási lehetőség felvetődik még. A másik dolog, amiben nem sikerült közös nevezőre jutni, a helyi vízszolgáltatás. Itt is az a probléma, két szemléletmód áll egymással szemben. Az egyik azt mondja, hogy a régi szolgáltató jó, megbízható, kiszolgál minket lehet, hogy nem a legolcsóbb de legalább ismerjük, megbízunk benne. Ha egy kicsit rosszul végzi a dolgát egye fene elnézzük neki. Az általam képviselt szemlélet ebben az esetben is az, hogy ne az érzelmek vezessenek, mikor gazdasági döntéseket kell hozni, hanem a racionalitás. Biztos, hogy a mostani szolgáltató a legjobb a számunkra? Könnyű ezt elfogadni, ha feltétel nélkül elfogadjuk amit elénk tesz, és érzelmeinktől vezérelve körül se nézünk, hogy milyen más lehetőségeink lennének. Nem hiszem, hogy a mostani szolgáltató a Jó Tündér, aki velünk kivételt tesz és csak számunkra kedvező szerződést köt. Az ő működését is a gazdasági érdek befolyásolja. Az önkormányzat feladata szerintem, hogy jó gazda legyen, ha igény-

be vesz egy szolgáltatást és az azt végrehajtó nem kellő odafigyeléssel bánik a közösség tulajdonával igen is kötelessége felelősségre vonni. Nem szeretnék itt számokra hivatkozni, mert sok van belőle és mindenki a neki kedvezőt tudja belőle kivenni, a lényeg sokat fizetünk és költünk a rendszerre mégsem működik jól. Ez megint egy probléma, amit meg kell oldani nem pedig várni, hogy milyen lehetőség adódik majd a megoldására. Ha a jelenlegi szolgáltatóval kötött szerződésünk jó, ugyanakkor a rendszer állapota romlik akkor szerintem lépni kellene mielébb, mert az idő ellenünk dolgozik. A jórészt elöregedett rendszerünk sem egy Főnix, aki saját hamvaiból újraéled. Mielőbb megoldást kéne találni erre a problémára is. Számos kisebb horderejű ügyet lehetne még felhozni, ami a képviselőtestület elé kerül és megoldatlanul vagy félig megoldva kerül aztán onnan tovább. Én nem azt gondolom, hogy csak az általam képviselt szemlélet az egyetlen, igaz és üdvözítő megoldás az összes problémára. Annak viszont nem örültem, hogy a jelenleg legfőbb tisztség képviselője – Polgármesterasszony – még komolyabb megfontolás tárgyává sem tette elképzeléseimet. Én azt szeretném, ha sikerülne megegyezésre jutni ezekben a döntésekben az arra megfelelő helyen a képviselőtestületben, és az embereket csak az eredményekről tájékoztatatni. Nem hiszem, hogy túl nagy hátrány egy gazdaságközpontú szemlélet a mai világban, (30 éves vállalkozói tapasztalat), ha az a megfelelő szociális érzékenységgel párosul. Azt szeretném elérni, hogy ne csak a felkínált lehetőségek határozzák meg elképzeléseink határait. Remélem sikerült egy kicsit bemutatni, mik azok az elképzelések, amelyek megfogalmazódtak bennem a jövővel kapcsolatban. A kialakult helyzet feloldására csak az orfűi polgárok képesek. Nekik kell eldönteni, hogy melyik szemléletmód áll hozzájuk közelebb, melyik utat választják. A magam részéről annyit ígérhetek, ha az én elgondolásaimat támogatják azokat következetesen meg fogom valósítani. Abban az esetben, ha mégsem ez lenne a többség számára az elfogadható út azt is elfogadom, ebben az esetben viszont nem tudok a továbbiakban eleget tenni feladataimnak, ezért inkább lemondok. Döntsenek az emberek arról, hogyan alakuljon a jövőjük, a vezetők pedig ennek fényében tegyék meg a megfelelő lépéseket. Számomra ez a korrekt és elfogadható eljárási mód. Csöndes Alfonz képviselő

32

A helyi népszavazásról (I.) Az elmúlt napokban, hetekben többen érdeklődtek a közelmúltban történt helyi népszavazási kezdeményezések sorsáról. Mivel a felvetett kérdések újabb kezdeményezés folytán ismét napirenden vannak, szükségesnek tartom a lakosság, a választópolgárok teljes körű tájékoztatását. A hatályos jogszabályok értelmében a képviselőtestület a hatáskörébe tartozó ügyekben akkor köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár (amely szám nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz, és nem lehet több huszonöt százalékánál) kezdeményezi. Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint községünkben a kezdeményezéshez száz választópolgár kezdeményezése, aláírása szükséges. A jogszabályban foglalt eljárási szabályok szerint az előírásoknak megfelelő kezdeményezés hitelesítéséről a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) tizenöt napon belül dönt és döntését (a hitelesítő vagy azt elutasító határozatot) újabb tizenöt napra a helyben szokásos módon (hirdetőtáblákon) közzéteszi. A döntés ellen a kezdeményező személy illetve bármely más választópolgár a kifüggesztés ideje alatt kifogással élhet a bíróság felé, mely kifogást a helyi válasz-

tási irodához kell benyújtani. Ha a népszavazásra feltett kérdés, kérdőív hitelesítése jogerőssé válik, a népszavazást kezdeményező személynek vagy szervezetnek egy hónapja van arra, hogy a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő íveken összegyűjtse és a polgármesterhez benyújtsa a szükséges számú aláírást. Az aláírások hitelességét a helyi választási iroda ellenőrzi, majd a helyi választási bizottság dönt arról, hogy megvan-e a kellő számú hiteles aláírás, és ha igen, a polgármesternél kezdeményezi a népszavazás megtartását. A népszavazás kitűzéséről a Képviselő-testület dönt; a népszavazást négy hónapon belüli időpontra kell kitűzni. Az elmúlt év novemberében kezdeményezett három kérdésben a választási iroda vezetőjeként hitelesítettem az aláírásgyűjtő íveket, de a kezdeményező a rendelkezésére álló egy hónapon belül nem nyújtotta be a szükséges száz-száz aláírást a polgármesterhez, így a „folyamat” megállt. A jelenleg folyamatban lévő kezdeményezéseknek ugyancsak a felvázolt eljárási rendet, utat kell végigjárniuk. Harmat Béla körjegyző a helyi választási iroda vezetője

A helyi népszavazásról (II.) Interjú Csöndes Alfonzzal, a népszavazási kiírás kezdeményezőjével. ges aláírás gyűjtést, addig a két másik indítványom beadási határideje lejárt. Így bár a megfelelő mennyiségű Cs ndes Alfonz aláírás összejött, de a beadással késtem pár napot, érvénytelennek minősítették a kezdeményezést.. Ezért újra benyújtottam az indítványokat, változtatva a szövegen mivel a Komló-Víz Kft.-vel kötött szerződésünket időközben felbontottuk. Ehelyett azt indítványoztam, hogy akarja-e a lakosság, hogy egy helyi céggel üzemeltessük többek között a közmű vízhálózatot is, mert én úgy érzem, hogy ennek a helyi cégnek még mindig lenne létjogosultsága.

Œ Három témakörben népszavazás kiírását kezdeményezte tavaly, hol tart most az ügy? Œ Az egyik témában,- mely arról szólt, hogy vásároljunk egy önkormányzat kezelésében lévő autóbuszt-, ez ellen a bíróság felé egy ügyvédi munkaközösség beadvánnyal élt. A bíróság ezt elutasította. Œ Ha jól tudom az önkormányzat költségvetését befolyásoló dolgokban, nem lehet népszavazást kezdeményezni. Igen ez így van, de mikor a kezdeményezést benyújtottam, akkor még nem volt meg a 2008. évi költségvetésünk. Œ Mégis sikertelen volt a kezdeményezés, mert nem nyújtotta be határidőre az aláírt íveket. Nem jött össze az előírt létszám vagy mi ennek az oka?

Œ Hogy érzi, megfelelően lett tájékoztatva a lakosság ezekről a kérdésekről, eljutott-e mindenkihez, hogy miért tartja szükségesnek a népszavazás kiírását?

Œ Nem-nem szó sincs róla, sajnos nem voltam tisztában, a törvényben foglaltakkal. Mivel mind a három ívet együtt nyújtottam be, úgy gondoltam, hogy ezt egyben fogják kezelni. De nem így történt. Mivel ez egyik indítványt a bíróságon megtámadták ezért annak az érvényesítési határideje értelemszerűen kitolódott. Addig azonban a másik két témában sem kezdtem hozzá az aláírás gyűjtéséhez, gondolván hogy majd egyszerre viszem ki a három téma gyűjtő íveit. Mire a bírósági végzés megjött és elkezdtem a tényle-

Œ Nekem vannak konkrét elképzeléseim, hogy hogyan vezessük ki a falut ebből a gazdaságilag tespedt állapotból. Ennek csak egyik része a népszavazási kezdeményezés. Véleményemnek és elképzeléseimnek több fórumon is rendszeresen hangot adtam. Œ Milyen támogatottságot élvez maga mögött a lakosság részéről? Csinált-e közvélemény kutatást? Œ 33

Igen az elején, mikor tavaly elkezdődött az egész

Vízmű háború akkor nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. Azt is éreztem azonban, hogy valakik nyomást gyakorolnak a lakosság egy részére, és ellenem hangolják őket. Most nem akarok többet mondani róla, de konkrét terveim vannak, hogy megfelelő időben, megfelelő eszközökkel és segítséggel mindenki tájékoztatást kapjon a terveimről. Tehát most újra beadtam a három témakörben a kezdeményezésemet, ebből egyet a Vízmű kérdését befogadták, a másik két témában (mivel 2 személy beadvánnyal élt ellene) átadták a bíróságnak. A bíróság az iskola támogatásának megvonása ügyében az óvást helyben hagyta, a buszvásárlásban elutasította. Œ Œ

gom hozzá, így kénytelen vagyok belenyugodni a döntésbe. Az Önkormányzattól határidőre megkaptam a hitelesített aláírási íveket, úgy hogy holnap után megkezdjük a szükséges 100 aláírás összegyűjtését. Tanultam az előző aláírás gyűjtés hibáiból, most egy jól szervezett, összehangolt csapat segít a munkámban. Döntsön a falu a változásról, vegye kézbe a saját sorsát, és legyen beleszólása a dolgok alakításába. Én továbbra is avval a hévvel csinálom, mint az elején, akkor úgy éreztem, hogy nagy a támogatottságom és ez ad erőt nekem. Lapzártakor tájékoztatott Csöndes Alfonz, hogy a megfelelő mennyiségű aláírást összegyűjtötte a népszavazás kezdeményezéséhez, és határidőre leadta a Körjegyzőségen.

Mivel indokolta a bíróság a döntését? Gyakorlatilag a „csakkal”, nincs fellebbezési jo-

Várszegi Csaba

Múlt idő – jelen idő Interjú Bandicz Jenővel a polgárőrség múltjáról és jelenéről A „C” szektorban lévő ház tóra néző nappalijában ülve, relikviáktól körülvéve beszélgetünk Bandicz Jenővel, az Orfűi Polgárőr Egyesület leköszönt elnökével. Mivel ezen cikknek nem célja a személyes viták szítása, ezért utólag megállapodtunk abban, hogy az interjúban orfűi polgárok nevét nem említjük – se pro, se kontra. rült oda (függetlenül attól, hogy én kire szavaztam), annak az orfűi polgárok érdekét kell képviselnie! Ráadásul ez a hangnem semmilyen esetben sem indokolt. Kár, hogy nincs helyi kábeltévé a faluban, legalább látná a lakosság, hogy ki épít, és ki rombol, vagy gerjeszt indulatokat egy képviselőtestületi ülésen, jó vagy rossz szándékkal. Hangzavar, közbeszólás, káromkodás, ezekről emlékeztetőt készíteni művészet.

z Kezdjük mindjárt egy kellemetlen kérdéssel: Mi volt a lemondás, a távozás közvetlen kiváltó oka? A legutóbbi közgyűlésen ugyanis többen is kiváltak az Orfűi Polgárőr Egyesületből, ráadásul egy éve lettek újra megválasztva, tehát valamilyen rendkívüli oknak kellett lennie! z A többiek okát is tudom, de csak a sajátomat mondhatom, ezt is csak azért az újságnak, hogy ne pletykák és találgatások keljenek szárnyra. Augusztusban az önkormányzat napirendre tűzött egy beadványt, aminek tartalmáról előzetesen nem informáltak, jóllehet indokolt lett volna, hisz vádakat, hadd ne mondjam rágalmakat tartalmazott velem kapcsolatban. Az ülésre meghívtak, de két napomba telt utána járni, hogy mit tartalmaz a beadvány! A nyilvános ülésen minősíthetetlen hangnem uralkodott, esélyem sem volt megvédeni magamat, hisz az egyik képviselő durva, trágár hangnemben közölte, hogy felmerül a kérdés: egyáltalán van-e szükség polgárőrségre. Ezt a stílust és kultúremberhez nem illő viselkedést én visszautasítottam és kikértem magamnak, mire a demokratikusan megválasztott (!) testületi tag, képviselő úr azt mondta: „Ha nem tetszik, el lehet menni! ”Eljöttem. Persze ott az ülésen voltak más mocskolódások is, volt aki így, volt aki úgy foglalt állást, de én úgy érzem, hogy aki szavazattal ke-

z Tudom, hogy neveket nem említünk, de mi volt a beadvány lényege? z Nem szeretném a meddő vitát folytatni, de minősíteni tudom, hiszen most már világos jogilag is a helyzet: a munkáltató fegyelmit adott a beadónak. Ezért a magam részéről a hamis vádakra jogi elégtételt kívánok venni, ennek első lépése, hogy a beadó felszólítást kap: a nyilvánosság előtt vonja vissza a valótlanságot tartalmazó beadványt, de kártérítési igényt is benyújtottam. z Beszéljünk szebb dolgokról: hogyan értékeli az elmúlt pár évet, amit elnökként élt meg? z Kemény évek vannak mögöttünk, komoly csapatmunka volt ez, hisz a nulláról indultunk. Gépjárművet kaptunk; rendeztük a pénzügyeinket, amiben komoly szerepe volt a rendszeres és jelentős önkormányzati támogatásnak; pályázatokat 34

nyertünk: a második évünkben 100 települési egyesület közül megkaptuk „Az év polgárőr egyesülete” címet. Ugyancsak abban az évben Orfű is „biztonságos település” minősítést nyert. De nyertünk 1,5 millió Ft-ot az önkormányzatnak, 2005ben a Biztonságos Magyarországért Egyesület Kopácsy Sándor-díjjal tüntette ki az egyesületünket, ami szintén több millió forintot jelentett, 2006-ban pedig „polgárőr község” lettünk (abban az évben adták ki először ezt a megtisztelő címet!). z Emlékszem, néhány éve írtam egy filmforgatókönyvet… z Így van, először és egyedülálló módon az országban filmmel népszerűsítettük a polgárőrséget, mindez még messzebb vitte a falu jó hírét is, hisz itt forgattuk helyben, helyi emberekkel, de karöltve a Határőr Igazgatósággal és a rendőrséggel. Öt film készült Orfűn, Orfűről. A szerzői jogdíjról lemondtunk, és az öt film az ország valamennyi megyéjében oktatási, szemléltető anyag lett. z Miért születtek ezek a filmek valójában? z Elsősorban a népszerűsítést szolgálták, és nem utolsó sorban ezekkel tudtunk profin pályázni, és elnyerni a közösség javára a fent említett több millió forintot. z Ha neveket nem említettünk a rossz dolgoknál, akkor a jónál se tegyük ezt, de legalább számszerűen lehet tudni, hogy hány személyes elismerést kaptunk? z Hogyne, szép adatsor fog következni. Baranya megyében mi kaptuk a legtöbbet. Ugyanis életmentő érdemérmet ketten kaptak, Polgárőr Érdeméren Arany fokozatát 2 fő, Ezüst fokozatát 2 fő, Bronz fokozatát szintén 2 fő kapta meg. A „Szomszédok Egymásért Mozgalom” sorszámozott plakettjeit 8 ember vehette át, az országban az első kettőt is orfűiek kapták! Egy fő részesült országos határőr parancsnoki dicséretben, Határőr Elismerő Oklevelet 3-an vehettek át, közülünk került ki „Az Év Polgárőre” is, és megyei elnöki dicséretet 9-en kaptak. Az sem utolsó szempont, hogy 12 kitüntetett a Parlamentben, az Országgyűlés elnökétől vehette át a rangos elismerést. (A cikkíró szabadságával élve hadd jegyezzem meg, hogy az átszervezéskor év végén a Határőr Igazgatóság oklevéllel köszönt el a megyei polgárőr elnököktől, egy kivétel volt, egy elnökhelyettes: Bandicz Jenő aki értékes ajándéktárgyat kapott.) z Valóban nagyon szép ez a sor, de beszéljünk arról is, hogy mi nem sikerült… z A legfőbb, legutolsó problémát már említettem, ezt még egyszer ne vegyük elő. Gond persze volt bőven, de a szervezők, a tagság mindig kiállta a próbát. Talán azt azért megemlíteném, hogy két éve nem vettük át az önkormányzati támoga-

tást, mert nem utalták át az 1,2 M Ft-ot. Sebességmérő rendszert finanszíroztunk volna belőle, a gyorshajtás megakadályozására. A pénz nyilván megvan, az új vezetés remélem erre a célra fordítja majd! Úgy volt, hogy irodát is kapunk, de nem lett belőle semmi. z Igaz-e, hogy itt hagyja az orfűi egyesületet? z A szándékom ez volt, megfogalmazódott bennem, megyei alelnökként és országos küldöttként nem mondhatok le a tagságról, a közeljövőben eldöntöm, hogy hova kívánok tartozni, egy kicsit még mérlegelnem kell. Sok helyre hívnak. z Mely események állnak legközelebb a szívéhez, mire emlékszik vissza legszívesebben az elmúlt évekből? z Nagyon tetszett az indulási lelkesedés, az igazi csapatmunka. Aztán ott volt a „zöld nap” 2001 nyarán, amikor mindenkit leváltottunk a faluban – jó kis móka volt evéssel, ivással. Szívesen emlékszem Dakos tábornok úr előadására a Mátrix Police Országos Találkozón (ahol a Mátrix Szövetség is megalakult), mert innen indult a kiváló kapcsolatunk a határőrséggel. Jó volt látni, hogy mindenütt elismernek minket, legyen szó kerékpárversenyek biztosításáról, kutyakiállításról, vagy akár a lovas rendezvények felügyeletéről. Talán nem titok az sem, hogy kedvenceim voltak a hat éven át megrendezett főzőversenyek, hisz ezek a munkás hétköznapok közötti igazi közösségi alkalmak voltak, több száz résztvevővel. z Kíván-e valamit az újesztendőre az orfűi polgároknak? z Azt hiszem már mindent elmondtam, köszönöm a polgárok támogatását és közreműködését a falu rendjének megőrzésében, ne feledjék, hogy a polgárőr a munkáját a szabad idejében, díjazás nélkül végzi, önkéntesen! A magam esetéből kiindulva az önkormányzati testületnek kívánom azt, hogy alakítsanak ki egy olyan kontrollt, ami szűri az ilyen-olyan beadványokat, nehogy legközelebb is a testület váljon eszközzé abban, hogy valakit jogtalanul, egy valótlanságot tartalmazó bejelentéssel rossz színben tüntetnek föl! És remélem, hogy lesz idén konszenzus a testületben, nehogy jövőre egy népszavazással az autóbusz színéről kelljen döntenünk! z Beszélgetésünk végére értünk, mit mondana zárszóként, végső üzenetként? z Köszönöm a polgárőrök munkáját, az újraválasztásokat; stabil alapokat raktunk le a munka folytatásához: lemondásomkor a számlánkon közel 1 millió forint volt, adva van a ruházat, és a technikai feltételek is biztosítva vannak. Az új vezetésnek sok sikert, és sok eseménymentes szolgálatot kívánok! 35

Orvhalászok buktak le Novák Gyula halőr éberségének és kitartásának köszönhető, hogy sikerült egy két tagú orvhalászással gyanúsítható társaságot lefülelni. Mint elmondta, már régebb óta feltűnt neki, hogy a nyugati part öblében otthagyott csónakot valakik használják. Egy éjszakai ellenőrzése során észrevette, hogy a csónak nincs a kikötőben, valakik vízre szálltak vele. Értesítette a rendőrséget. A rövid időn belül helyszínre érkező rendőrjárőr láttán a Duna menti településről származó elkövetők menekülőre fogták. Áteveztek a túlsó partra, s onnan futva igyekeztek elhagyni a helyszínt. A járőrök azonban résen voltak, kondival is jobban bírták, így sikerült elkapniuk a menekülőket. A helyszínen megpróbálták tagadni,

hogy halat akartak volna lopni. Azt akarták bemesélni, hogy csónakázás iránti szenvedélyük sarkallta őket, hogy éjszaka elkössenek egy ladikot, és vízre szálljanak. További kihallgatásra a járőrök az uránvárosi őrsre szállították be őket. Mint Novák Gyula elmondta, nem ez az első eset, mikor orvhalászok próbálják megdézsmálni a Pécsi-tó halállományát. Módszerük, hogy először egy hosszú hálót fektetnek keresztbe a halak vonulási útjába a tóba, annyira lesüllyesztve, hogy felülről, ill. kívülről észrevehetetlen. Pár nap múlva visszatérnek s a hálóba akadt halakat, összegyűjtik. Tetemes kárt okozva a horgászegyesületnek.

Tisztelt Orfûi lakosok! Amennyiben úgy érzi, hogy a családtagjai munkába járása miatt egyedül van, magányos, igénye lenne olyan programokra, ahol lehetőség nyílik társaságban kézművesedni, énekelni, filmet nézni, beszélgetni, kirándulni, mulattságokon részt venni, és mindezt csupán napi 20 forintért és az étkezésért fizetett térítési díjért, akkor szeretettel várjuk klubunkban. Várjuk azon hozzátartozók jelentkezését is, akik nem szívesen hagyják egyedül idős családtagjukat. Természetesen a klubba és a délutáni hazautazásról gondoskodunk, továbbá lehetőséget biztosítunk a klubtagok személyes holmijának tisztításában, tisztálkodásban. Amennyiben érdeklődését felkeltettük, és kedvet kapott, szívesen látjuk az Orfűi Önkormányzat épületében 2008. januárjától. Érdeklődjön a 498-250-es telefonszámon, kérdéseivel várom: Táncos Annamária

Anyakönyvi hírek 2007. szeptember 11-ttõl Születések: Csobaji Vajk (szept-i bejelentkezés) Gelencsér Gergő Kovács Barnabás Várszegi Dormán Gergely Marik Dávid Ádám

Népességnyilvántartási adatok: 2007. 2007. 2007. 2007. 2008.

04. 14. 10. 20. 11. 12. 12. 16. 01. 07.

2007. 09. 11-től 12. 01-ig 2007. 09. 11-től 12. 01-ig településen

27 fő jelentkezett be a településre 4 fő szüntette meg lakóhelyét a

Lakossági kérésre ismételten megjelentetjük a 2006. évben születettek névsorát:

Házasságkötések: Kiss Zoltán József – Keresztes Andrea Klaudia Erőss Krisztián János – Koch Szilvia Timea Rédei Gábor Kornél – Messzinger Brigitta Braun Csaba – Valencsák Anita Erdőssi György Béla – Riesz Erzsébet Gangl András – Száláncsánin Anna

2007. 2007. 2007. 2007. 2007. 2007.

09. 22. 09. 28. 09. 28. 10. 06. 11. 10. 11. 10.

2007. 2007. 2007. 2007.

10. 10. 12. 12.

Tic Vivien Csenge Móri László Marik Andrea Veronika Holl Gábor Bursac Mia Álmos Bence Szabó Csenge Harmat Zóra Buzási Viktória Pető Lara Schmidt Bence Kaluczky Henrietta Vörös Julianna Kaluczky Lívia Mila Tóka Panna Békés Benjámin

Halálesetek: Szabó Gábor Károly Braun János Sebők József Orsós Jánosné

03. 08. 21. 29.

2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006. 2006.

01. 16. 02. 26. 03. 01. 04. 16. 04. 21. 04. 26. 05. 04. 06. 26. 07. 30. 08. 04. 08. 18. 11. 11. 10. 16. 10. 22. 11. 15. 12. 07.

Az anyakönyvi események hivatalos tudomás alapján lettek felsorolva.

36

Páhoki László

Postaláda Lokálpatrióta voltam

20 éve vettük a telkünket Orfűn, a Balázshegyen feleségemmel. A telek és környezetének szépsége biztatott bennünket, hogy építsünk az akkori körülmények és lehetőségek mellett egy házikót, ahol majd kipihenjük fáradalmainkat és élvezhessük Orfű teljes szépségét. Hosszú évek után vágyunk teljesült, házunk elkészült, közben megismertük az orfűi lakosok egy részét, ott voltunk minden olyan eseményen, ami a településhez kötődött, örültünk ha elmehettünk a különböző rendezvényekre, bálokra. Megszerettük Orfűt, annak környezetét, és ha megkértek bennünket lehetőségeink mellett szinte minden felkérést igyekeztünk teljesíteni. Szívesen tettük, mert lokálpatriótává váltunk, és azt hittük, hogy ez így is marad Az előző vezetők lemondása miatt mi is kiléptünk a polgárőrség soraiból, ahol alapító tagok voltunk. Szakmám miatt több felkérést teljesítettem az Önkormányzat részére. Szívesen segítettem a focipálya öltözőjének áttervezésében a polgármes-

ter asszony személyes felkérésére a Vízfő-forrás gyönyörű épületének műemlékké nyilvánítás pályáztatásához ugyanúgy, mint a Barlangász ház tervezési munkáiban grátiszban, többszöri módosításokkal. Eljött a ház átadása, ahová természetesen meghívót kaptam, és vártam, hogy legalább a nevemet megemlítsék, mint a ház tervezője aki 1.200.000, Ft-os tervezési díjat ajánlott fel, mert megértettem hogy „szegények” a barlangászok. Sem a barlangászok képviselője sem a Polgármester Asszony nem méltatta felajánlásomat- aki a munkára felkért,- pedig csak köszönetet vártam volna. Fájó szívvel baktattam a Balázshegyre és menet közben elhatároztam, hogy tovább nem leszek lokálpatrióta, és ezek után ne kérjenek fel semmiféle „társadalmi” munkára, azt visszautasítom. Végezetül a cikk elolvasása után tisztelettel kérem az érintetteket, hogy utólag még feltétlenül sem tegyenek köszönetet, mert semmit nem érnek el vele.

Timár György Gyuri bácsi írásának megjelentetésével - annak rendkívül fontos és figyelem felhívó tartalma miatt – nem várhattuk meg a következő, április 1-jén megjelenő kiadásunkat, így a mostani számban tesszük közzé. ( szerk.)

Írtam mérgemben (A Pécsi-tóban igen nagy mennyiségű dihidrogén-monoxidot mutattak ki.)

TimÆr Gy rgy

Fönnállása óta Orfű nem szerepelt az újságokban, televízióban, interneten annyit, mint az elmúlt időben. Volt itt pozitívum, negatívum, fejlődésről és problémákról szóló híradás, faluház, útépítés, tókotrás, sétány és strand. Hozzászóltak közszereplők és alkalmi véleménynyilvánítók. És sokszor hallgatott az, akinek a megnyugtatás lett volna a dolga és beszéltek a talán nem is szándékos rendzavarók. Még el sem ültek a zavarodottság hullámai és most itt az újabb veszedelem! Tán még szakértő sem kell ahhoz, hogy biztonsággal megállapíthassuk, a Pécsi- tó földmedre nagy menynyiségű dihidrogén-monoxidot tartalmaz. Bár ez nyilvánvaló, eddig méltánytalanul kevés szó esett róla. Az anyag mennyisége idén még kevesebb, mint jövőre, mikor a tó szintje talán a megszokott magasságra emelkedik. Többek szerint már az orfűi és a Herman Ottó-tó medrében is kimutatható az anyag. Felmerül a kérdés, hogy a kagylók pusztulását valóban vírus okozta-e és tetemük szakszerű (vagy szakszerűtlen) megsemmisítésének van-e köze az alapproblémához? Hol vannak a természetvédők, akik a békákat és a szöcskéket oly eredményesen védelmezik, de nem sikerült ez a kagylók esetében. A téli időszak éppen előttünk van. Ezek a feltehetően nyugodtabb napok talán alkalmasak arra, hogy megnyugtassuk azokat, aki a nyári forró közhangulatban fölpirosodott testüket a tavakban hűtötték le és közvetlenül érintkeztek a vízzel. Lesz-e ennek következménye azon túl, hogy bőrük máris leégett? Visszatérnek-e a kagylók és fogyaszthatók-e a halak? Egyenletesen oszlik-e a dihidrogén-monoxid a mederben, vagy – mint egyesek tudni vélik – a gátnál és a szabad strandnál mennyiségük nagyobb, mint a tó másik végén? Rengeteg a kérdés és tavaszig van idő a tisztázásra, a válaszadásra. De várhatunk addig? 37

A kiscsikó születéséróoól Az egész történet a Rácz tanyán kezdődött. 2007 nyarán unokámmal, Hannával a szokásos álltanéző körútra indultunk, immár vagy tizedik alkalommal. Nemcsak az állatok, de jó levegő és a szép kilátás is odahúzott bennünket, és persze az itt-ott föllelhető kis játszóterecskék, faragott szobrokkal. Már fölfelé hajtva is meg kellett állnunk, a karámokon túl lovak legelésztek, legyeket hajtva loboncos farkukkal. Láttam, most, sokadszorra is ugyanolyan lelkesedéssel és érdeklődéssel figyelte a pacikat, mint amikor először érkeztünk Orfű-Lipócra. Eszembe jutott gyermekkorom, több okból. Egyrészt én már kisfiúként csodálhattam saját lovainkat, másrészt pedig kiskori rajzaim legtöbbje lovakról készült. Már akkor is vonzódtam ezekhez a szépséges háziállatokhoz, a legtökéletesebb testű élőlényekhez. Nem csoda, hogy megpróbáltam megrajzolni őket. Elsőre cseppet sem volt lószerű az alkotásom, később már egyre formásabb lovak kerültek a papírra, legvégül pedig, s ekkor talán 8 éves lehettem tökéletes lovakat rajzoltam. Még az iskolában is kiállították a legszebbeket. A tanyához érve, mint akit mágnes húz az istálló felé, a lovak lakóhelye felé indult Hanna, nekem már csak követnem kellett. Biztos van kiscsikó, papa, mondta, és jól sejtette: négy csikócskára leltünk, négy szomszédos lóállásban. Hol az egyikhez emeltem föl, hol a másikhoz, és azt hiszem, Hanna is úgy volt a csikókkal, mint városi gyerek a repülőgépekkel. Amíg ki lehetett menni a reptér teraszára, szülők és gyerekek hétvégi programja volt a repülőgépek nézése, az égbe emelkedő vagy éppen földet érő monstrumok csodálata. Mert ugye, hogy is van az, hogy ilyen hatalmasak ezek a repülők, aztán mégis fölemelkednek, és úgy elszállnak, mint a fecske, magasan a levegőben, ahogy azt a nóta is mondja. A gyerekek még képesek rácsodálkozni minden meglepőre, mindenre, ami szép, ami érdekes, ami kedves, ellentétben a felnőttekkel, akik között sokan akadnak, akiket nem vonzanak az efféle csodák, sőt közömbösen mennek el a csodálatra méltó dolgok mellett. Hannát elbűvölték a kiscsikók. Tulajdonképpen akár fordulhattunk is volna, a csikókkal öszszejött a napi élményanyaga. Mentünk persze tovább, pulyka-, tyúk-, kakas- és gyöngytyúknézőben, lépkedtünk a kacsák és a libák csapatai

után, és bekukkantottunk a disznóólakba is, de HanNagy Band AndrÆs na a jövés-menés közben is a csikókat emlegette. Sétáltunk egyet a pónik és a tehenek háza táján is, és igen, a pónik ismét lázba hozták Hannát, és persze rácsodálkozott a tehenekre is, de búcsúzóul csak visszamentünk a csikókhoz, Hanna „közkívánatára”. Ekkor jutott eszembe, hogy egy kiscsikó élettörténetén keresztül mi mindent mondhatnék a gyerekeknek. Hogy akár a ló apák, ló anyák, ló nagymamák és ló nagypapák szemszögéből is beszélhetnék a csikóról, és persze a csikónak. A kiscsikó a ma gyermeke lenne, a szülőket és nagyszülőket pedig a lovak bőrébe bújtatnám, hogy „elmondhassák” tanításaikat, átadhassák tudásukat és tapasztalásaikat a gyermeküknek, az unokájuknak. Aztán lassan kialakult a mese fő szála, és bár a meseszerű elemek is jelen vannak a történetben, nem hagyományos értelemben lett mesévé a kiscsikó története. Egyfajta történetmesélés ez, beleszőve a múltidézést, a nagyszülők korában még élő valóságként megélt dolgokat. Szó esik a hajdani kaszás aratásokról, a marokszedőkről, a cséplésekről, és a szélmalmokról is, ahol egykoron a gabonát őrölték. Mesélek a régi, kalászos szalmából font díszekről, a puszták népéről, és sok minden másról, ami ma már föl sem lelhető. Közben persze bekerül a mesébe az elvarázsolt üveghegy, ahova mesém főhőse, a kiscsikó is szeretne eljutni, hogy táltosként térhessen vissza. Annyit elárulhatok, kiscsikó gyönyörű lóvá növekedik, és el is indul az üveghegyre (vagy mégsem?), és a mese végére vénséges vén lóvá lesz. Ekkorra azonban már ismét világra jön a legújabb kiscsikó, akinek élete ugyanabban a lóállásban kezdődik, ahol a mi kiscsikónk világra jött. Indul tehát egy új élet, egy picinyke csikó élete, ahogy ez az életben is lenni szokott. Annyit még elárulhatok, amikor a mese helyszínét megfestettem, a Rácz Tanya képe és épületei voltak szemem előtt. Az a táj, amely sok orfűi számára kedves és szeretett. Emlékeimben őrzöm a hajdan még megvolt régi tanya juhászát, amint birkát vág, nyúz, és pörköltet főz, örömünkre. Sajnos ez már huszonöt éves történet. A világ változik, a régi múlik, az új alakul, szépül. Történetem igazolja: amikor témát keres az író, nem kell 38

BALLADA A NAGYAPÁRÓL

messzire mennie. Ha körülnéz szűkebb pátriájában, meglelheti témáit. Azóta sok interjút adtam, épp a mesém kapcsán, és tudom, ahányszor fölemlegettem a Rácz Tanyát, Orfűt is népszerűsítettem. Az országban tudnak rólunk, ismerik ékességeinket: a Muskátlit és a kemencés udvart, az Átriumot, a Malom múzeumot és a Rácz Tanyát. Nincs más dolgunk, mint hogy megfeleljünk az elvárásoknak és a kihívásoknak, úgy kell őrizgetnünk értékeinket, hogy örömmel jöjjenek, és vissza is vágyjanak az ide látogatók. Hogy mi lesz a folytatás? Valószínűleg Mari nénit, egykor erdei öregasszonyunk életét is mesébe szövöm, és biztos, hogy mese születik a Sárkánykút egykori sárkányáról is. Ezek is részben Orfű dicsőségére íródnak, és persze sok-sok kisgyerek és szülő örömére. És hogy mitől lenne teljes az én örömöm? Ha tudnám, hogy az orfűi gyerekek is olvassák versesköteteimet és meséimet. Bejártam tavaly az egész országot, iskolák és óvodák, könyvtárak és művelődési otthonok vendége voltam köteteimmel, mondhatom, mindenfelé olvasnak, s szeretik verseimet, meséimet. Orfűn, mintha alig volna érdeklődés. Még szerencse, hogy néhány szülő és nagyszülő észrevette köteteimet, és könyveimből választotta ki karácsonyi ajándékait. Nem lakunk túl messze egymástól. Elérhető vagyok. Persze, tudom, sokszor épp ez a baj: aki meszszebbről jön, mindig érdekesebb. De csak azért, hogy érdekesebb legyek, nem költözöm el a faluból. Hátha egyszer fordul a széljárás.

Ki emlékszik ma már drága nagyapámra? Kopottas szerszámja maradt csak meg mára.

Néhanap dicsérték: „Micsoda karizma!” Nyakában lógott az abrakos tarisznya,

Reggel útnak indult, odavetve: „Helló!” mi juthatott neki? Alig több, a meló.

futtában evett csak, kis zabot bekapva, néhány kilométert maga mögött hagyva.

Kaptatott cementtel és vizes homokkal, s tomporát csapkodták csípős ostorokkal.

Ó, ha tudhatnátok, még mivel etették! Ő is tudta, más is, gyakran lóvá tették.

Húzta az igát istrángnak feszülve, brutális ütleget, s durva szót is tűrve.

Olykor még ránézek tépett istrángjára, már csak én emlékszem drága nagyapámra.

Online interjú Kerécz Tamással Œ Miért volt idáig ilyen magas a tó vízszintje, mennyire engedik le most?

KerØcz TamÆs

Œ Átpróbáltuk öblíteni a medret, jelenleg az üzemi vízszint 6,05 méter beállítása folyik. Œ Rengeteg hordalék gyűlt össze az öblökben, össszegyűjtik-e azokat?

Nagy Bandó András A Táltossá lett kiscsikó című kötetéből:

Œ Március 29-én az Önkormányzattal és a Horgász Szövetséggel közösen távolítjuk el a hordalékot.

CSIKÓLESEN

Œ Hogy áll a strand támfal megerősítésének ügye? Œ Várjuk a Baranya Megyei Közgyűlés finanszírozási döntését.

Kicsi csikó, pár napos tán, nemrég érkezett a postán. Ugrabugrál, jó a kedve, anyja nézi elmélkedve. Ő is bámul, néha pillog, gomb a szeme, gyöngyként csillog. Sörénye lóg a nyakába, csillag hullott homlokára. Egyszer-egyszer légyért kapkod, farka lendül, böglyöt csapkod. Néha hátát vakarássza, időnként a fejét rázza. Fülecskéit rezegteti, patácskáit kőhöz veri. Zabot eszik, szaporázza, kivillan a foga máza. Fűben fekszik elterülve, cifrázgatja állva-ülve. Anyját bújja, csecsét nyúzza, és a napot átalussza.

Œ Kinyit-e idén a strand, van-e már üzemeltető? Œ Mindent megteszünk annak érdekében, hogy legyen üzemeltető, várjuk akár orfűi vállalkozók jelentkezését is. A közbeszerzési eljárást megkezdtük. Az ajánlati dokumentáció március 12-től átvehető az Orfű Pécsi-tó Kht.-nál. Œ Igaz-e, hogy idén kevesebb bérleti díjat kell fizetni a stégek és csónakhelyek után? Œ Az idén teljes bérleti díjat kell fizetni. A tavalyi bérleti díj 50%-át elengedtük amit beszámítunk az idei befizetésbe. Œ Milyen fontosabb munkák vannak betervezve idén a tóval kapcsolatban? Œ Készítjük elő a sétány folytatását a tó dél-nyugati részén, szándékunk szerint elkészül a támfal megerősítése. Szerkesztő

39

BALLADA A NAGYAPÁRÓL

messzire mennie. Ha körülnéz szűkebb pátriájában, meglelheti témáit. Azóta sok interjút adtam, épp a mesém kapcsán, és tudom, ahányszor fölemlegettem a Rácz Tanyát, Orfűt is népszerűsítettem. Az országban tudnak rólunk, ismerik ékességeinket: a Muskátlit és a kemencés udvart, az Átriumot, a Malom múzeumot és a Rácz Tanyát. Nincs más dolgunk, mint hogy megfeleljünk az elvárásoknak és a kihívásoknak, úgy kell őrizgetnünk értékeinket, hogy örömmel jöjjenek, és vissza is vágyjanak az ide látogatók. Hogy mi lesz a folytatás? Valószínűleg Mari nénit, egykor erdei öregasszonyunk életét is mesébe szövöm, és biztos, hogy mese születik a Sárkánykút egykori sárkányáról is. Ezek is részben Orfű dicsőségére íródnak, és persze sok-sok kisgyerek és szülő örömére. És hogy mitől lenne teljes az én örömöm? Ha tudnám, hogy az orfűi gyerekek is olvassák versesköteteimet és meséimet. Bejártam tavaly az egész országot, iskolák és óvodák, könyvtárak és művelődési otthonok vendége voltam köteteimmel, mondhatom, mindenfelé olvasnak, s szeretik verseimet, meséimet. Orfűn, mintha alig volna érdeklődés. Még szerencse, hogy néhány szülő és nagyszülő észrevette köteteimet, és könyveimből választotta ki karácsonyi ajándékait. Nem lakunk túl messze egymástól. Elérhető vagyok. Persze, tudom, sokszor épp ez a baj: aki meszszebbről jön, mindig érdekesebb. De csak azért, hogy érdekesebb legyek, nem költözöm el a faluból. Hátha egyszer fordul a széljárás.

Ki emlékszik ma már drága nagyapámra? Kopottas szerszámja maradt csak meg mára.

Néhanap dicsérték: „Micsoda karizma!” Nyakában lógott az abrakos tarisznya,

Reggel útnak indult, odavetve: „Helló!” mi juthatott neki? Alig több, a meló.

futtában evett csak, kis zabot bekapva, néhány kilométert maga mögött hagyva.

Kaptatott cementtel és vizes homokkal, s tomporát csapkodták csípős ostorokkal.

Ó, ha tudhatnátok, még mivel etették! Ő is tudta, más is, gyakran lóvá tették.

Húzta az igát istrángnak feszülve, brutális ütleget, s durva szót is tűrve.

Olykor még ránézek tépett istrángjára, már csak én emlékszem drága nagyapámra.

Online interjú Kerécz Tamással Œ Miért volt idáig ilyen magas a tó vízszintje, mennyire engedik le most?

Kerécz Tamás

Œ Átpróbáltuk öblíteni a medret, jelenleg az üzemi vízszint 6,05 méter beállítása folyik. Œ Rengeteg hordalék gyűlt össze az öblökben, össszegyűjtik-e azokat?

Nagy Bandó András A Táltossá lett kiscsikó című kötetéből:

Œ Március 29-én az Önkormányzattal és a Horgász Szövetséggel közösen távolítjuk el a hordalékot.

CSIKÓLESEN

Œ Hogy áll a strand támfal megerősítésének ügye? Œ Várjuk a Baranya Megyei Közgyűlés finanszírozási döntését.

Kicsi csikó, pár napos tán, nemrég érkezett a postán. Ugrabugrál, jó a kedve, anyja nézi elmélkedve. Ő is bámul, néha pillog, gomb a szeme, gyöngyként csillog. Sörénye lóg a nyakába, csillag hullott homlokára. Egyszer-egyszer légyért kapkod, farka lendül, böglyöt csapkod. Néha hátát vakarássza, időnként a fejét rázza. Fülecskéit rezegteti, patácskáit kőhöz veri. Zabot eszik, szaporázza, kivillan a foga máza. Fűben fekszik elterülve, cifrázgatja állva-ülve. Anyját bújja, csecsét nyúzza, és a napot átalussza.

Œ Kinyit-e idén a strand, van-e már üzemeltető? Œ Mindent megteszünk annak érdekében, hogy legyen üzemeltető, várjuk akár orfűi vállalkozók jelentkezését is. A közbeszerzési eljárást megkezdtük. Az ajánlati dokumentáció március 12-től átvehető az Orfű Pécsi-tó Kht.-nál. Œ Igaz-e, hogy idén kevesebb bérleti díjat kell fizetni a stégek és csónakhelyek után? Œ Az idén teljes bérleti díjat kell fizetni. A tavalyi bérleti díj 50%-át elengedtük amit beszámítunk az idei befizetésbe. Œ Milyen fontosabb munkák vannak betervezve idén a tóval kapcsolatban? Œ Készítjük elő a sétány folytatását a tó dél-nyugati részén, szándékunk szerint elkészül a támfal megerősítése. Szerkesztő

39

Balesetveszély Kísért a múlt

Sétáltunk... Nyírfa-h halál

Vandálok

Beomlott a vízelnyelõ

Történelmi emlékeink Vajon kik gyújtották föl?

Örökzöld téma

Átkelés kalandtúrázóknak

Nem sokáig bírta

...és 41

mérgelõdtünk!

Harmadik verseskötetén dolgozik Erdősi Miklós, Tekeresen lakó amatőr költő. A négygyermekes férfi szabadidejében irogat. Ihletet az orfűi táj szépségéből merit. „Szeretek Orfűn élni, nekem olyan mint egy ékszerdoboz, bármerre nézek”– vallja, és ez a mérhetetlen szeretet a természethez köszön vissza verseiben is. Az alábbi két vers a készülő új kötetből való.

Csillagok

Eltitkolt könnyek

Csillagok az égen A legszebbek az éj sötétjében, Csillagok az égen Mutatják az utam, Hogy merre menjek.

Az esőben áztatott könnyeket Nem látja senki sem, Hogy a könnyek folynak-e Vagy csak az eső áztatja arcod

Csillagok az égen A bánatom nektek mondom el Túl messze vagytok hozzám Szavaimat nem halljátok, Ha valaki arra járna, nem tudjátok Messze vagytok és mégis közel Mert minden éjszaka hozzátok beszélek, Amit nektek mondok el Soha senki nem tudja meg.

Az eső lassan elmúlik, De a könnyek ott maradnak Nem tudod már eltitkolni, Hogy az eső, vagy a könnyek Áztatják arcodat Így van ez kedvesem A könnyek soha nem hazudnak, Ha valami fájdalmat érzel A könnyek áztatják arcodat Az esőben áztatott könnyek Arcodra álarcot tesznek, Álarc, amely eltakarja Az eltitkolt könnyeket

Színek és Fények Az Önkormányzat és az Orfűi Társaskör szervezésében az elmúlt évben is több rangos képzőművészeti kiállítás volt a Faluház tanácstermében, köztük legutóbb Horváth István orfűi akvarelljeiből. Horváth István Kozármislenyben élő építész festményeivel először másfél évtizede találkoztam, amikor ő még egy itteni vállalkozás alkalmazottjaként napi kapcsolatban volt Orfűvel, az orfűi tájjal, természettel. Azóta gyűjtöm (vásárolom, ajándékozom) képeit. Az orfűi kiállítás sajátossága az volt, hogy az orfűi lakosoktól sikerült a kiállítás időtartamára annyi – kizárólag Orfűről készített – alkotást kölcsön kapni, amelyek megtöltötték a tanácsterem falait. A kiállítást nagyon sokan látták és sokan érdeklődtek, lehet-e Horváth Istvántól képet (elsősorban persze Orfűt ábrázoló festményt) venni, esetleg „rendelni” lehet – mint ahogy ezt néhányan meg is tették. A Horváth István által művelt műfaj, az akvarell (vízfestmény) a legnehezebb festészeti technikák egyike: jó szemet, „halálbiztos” kezet, kiváló szín- és formaérzéket követel; mindez persze semmi lenne tehetség, művészi alkotó-, kifejezőkészség nélkül. Szerencsére nála mindez „együtt van”. Büszke vagyok arra, hogy kis képzőművészeti gyűjteményem részeként lakásunk (és családtagjaim, barátaim lakásainak) falát jónéhány Horváth István kép díszíti. A kiállítás kapcsán Horváth István egy gyönyörű, nagyméretű festmény ajándékozott az önkormányzatnak. Ez az alkotás – Serényi László fafaragó, a Népművészet Mestere és Takács Ferenc festőművész által már korábban ajándékozott művek mellett – „alapító tagja” lehet egy, szándékaink szerint elsősorban ajándékokból, közadakozásból létrehozandó orfűi állandó kiállításnak, amelynek otthona a Faluház lenne, ahol egyébként az Orfűn élő Prohászka Anna által készített és ajándékozott „Tiffany” üveg díszíti a nagyterem ajtaját. Harmat Béla

Sétány-átadás utáni fogadáson

Horváth István

építész kiállítása