ÓRACSOPORT TEMATIKUS TERVE modul címe: Világörökségünk (Tokaj-hegyalja történelmi borvidék - kultúrtáj)
tanegység neve és mintatantervi helye (félév): Mesterségek, népművészet (7. félév) Szak: óvodapedagógus, tanító az óracsoport témaköri megnevezése (megegyezik az ütemtervben szereplő megnevezéssel):
Mesterségek 3, 4: fazekasság – Pataki fazekasság; malomkőgyártás és kőfaragás óraszám (tól-ig, az ütemterv szerint): 12-13 időtartam (egész órában, ebből elmélet/gyakorlat): 2 (1,5+0,5) az óracsoport/témakör célja: Ismeretek és elemzési gyakorlat szerzése a Tokaj-környékhez tartozó fazekasságról (különös tekintettel a jellegzetes sárospataki kerámiára), a témába tartozó tárgyakról. Elemzésekkel a módszertani tárház bővítése. a terv kibontása: időtartam (óraszám, perc tól-ig) 1. ó (e)
ismeretanyag
Mesterségek 3: fazekasság – Pataki fazekasság
fejlesztési területek (attitűdök, készségek, képességek)
módszerek, munkaformák (elméletgyakorlat jelöléssel) elmélet;
ismeretszerzés tanári bemutaFazekas termék: ólommázas vagy mázatlan égetett kéz- a mesterségbeli tudás és művesség tás, magyarázat; műves agyagáru, termék. A 18. század végéig: az észak- megbecsülésének kialakítása, erő- beszélgetés kelet-magyarországi kerámiaművesség egységes stílusú, sítése
majd a különböző készítő helyek önálló stílusa kezd kialakulni. Sárospatakon 1572-ben, a városi rang elnyerésének évében fazekascéh jött létre. 1645 - I. Rákóczi György habá-
szemléltetés, eszközök, felhasznált források tanári PPT Vida Gabriella: Fazekasok. In: Kézművesipar ÉszakkeletMagyarországon, 23-31. Miskolc, 2006 Vida Gabriella: A pataki fazekasság. In: A 800 éves város, Patak. 213233, Sárospatak, 2004
nokat telepített Patakra, közöttük volt fazekas is. Habán hatás? Parasztedények korszaka: a XIX. század végéig; agyagdíszítés (zsinórozás); alapszín fehér vagy barnás fekete (egyenlő arányban). Díszes használati edények, szélesebb minták, verseny a gyári edényekkel. A sárospataki fazekasok lakásai: Héce nevű városrészen, Bodrog-parti utcán, a Fazekas soron (a nevet ma is őrzi). Funkcionális edények: tál, tányér, korsó, kancsó, szilke; díszedények: kicsi bokály, korsó, lapos dísztál. Díszítés: virágos barnásfekete vagy fakó, ill. fehér alapon. 1940-es évek vége: csak egy fazekasműhely, Szkircsák család. 0,5 ó (gy)
0,5 ó (e)
Fazekas-edények, elsősorban sárospataki kerámiák elemzése a funkció-anyag-forma-szerkezet-díszítéstechnológia-üzenet összefüggéseinek vizsgálatával. - közös szóbeli elemzések vetített képek alapján, - magyarázó rajzok készítése egyénileg, értelmezése közösen, - az anyag tulajdonságainak megtapasztalása
Mesterségek 4: malomkőgyártás és kőfaragás A 16-17. sz.: a várépítészet fellendült. A 17. sz., Zemplén vármegye (elsősorban Olaszliszkán, Újhelyben, Patakon): várak, templomok és kastélyok építése, mesterek a felvidéki szabad királyi városokból. Pataki uradalom a Rákócziak idején: erdélyi kőművesek. A 18. századtól elterjed a kőépítkezés a magánépítkezéseken. Sátoraljaújhely és Sárospatak: vegyes építőipari céhek
elemzési képesség fejlesztése, hallgatók elem- tanári gépen előkémódszertani ismeretek szerzése ző gyakorlatai, szített képanyag; néhány agyagcsomó tanári bemuta- a tapasztalatszerzéstást követően hez, hallgatói ábra- kézi/asztali korong készítési gyakorlat ismeretszerzés
elmélet; tanári bemutatás, magyarázat; beszélgetés
tanári PPT Gulya István: Kőművesek és kőfaragók. In: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon, 3947. Miskolc, 2006
megalakulása az 1820-es években. Kőfejtők, elsősorban: Király-hegyi és a Nyilazó-bánya (a sárospataki vár faragványai), délre Bodrogkeresztúron. (Középkori eredetű bányák!) A sárospataki Megyer-hegyi malomkőbánya, nagy hírnév, kb. 1870-ig működött.
Az oktatás során szemléltetésre, vetítésre szánt képanyag a MNM Rákóczi Múzeuma tulajdona, melyhez az EKFCK felhasználási jogosultságot, a sárazsadányi kiállítóhelyen fotókészítései engedélyt kapott. (Ikt. 767/18-77-2/2015.) Az oktatási segédanyaghoz a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak támogatásával készült a képi illusztráció.
Kézi malom, MNM II. Rákóczi Ferenc Múzeum Sárazsadányi Kiállítóhely. Csak az aljkő látható, a forgókő hiányzik. Fotó: Sándor, 2015
Sárospataki kerámiák
NÉPMŰVÉSZETI TÁRGYAK ELEMZÉSE – GYAKORLATOK – 2. sz. feladatlap (önálló munka, majd bemutatások, hozzászólások) 1. Hasonlítsa össze az alábbi cserépedények alakját; melyik edény milyen célt szolgálhatott? – rajzoljon magyarázó rajzokat, elemezzen – magyarázzon!
Sárospataki kerámiák – MNM Rákóczi Múzeuma Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány (fotó: Sándor)
(Sárospataki kerámiák. Képek forrása: Fügedi.)
