OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe:
A KÖZTISZTVISELŐ ETIKÁJA (első idősáv, 4. meeting point)
Téma gazdája: Torma Kálmán
[email protected]
További résztvevők: dr. Kaposi Judit, Zoltai Menyhárt Tamás, Rixer Ádám, Bindics Judit, Pálvölgyi Tímea, Boros Péterné, Rácz Zoltán, Árva János, Máté Barbara, Poór József
Jegyzetkészítő: Torma Kálmán
Beszélgetés jegyzete: (meghatározó kérdésfelvetések, fő megfigyelések, megállapítások, hozzászólások) (rövidítések: EK –etikai kódex, KT – köztisztviselő) Az EK-val kapcsolatos felvetések a. Részletes szabályok legyenek-e benne vagy alapelvek? (pl. ajándék elfogadása – milyen határig lehetséges?, milyen esetek szerepeljenek benne, lehet-e minden estre részletes szabályt adni) A részletes szabályozás melletti érv, hogy útmutatást kell adni konkrét esetekre, miként kell viselkedni. De lehetetlenség minden szabályt beírni. Ugyanakkor mégis segítséget kell adnia egy konkrét helyzet megoldásában. b. Elvi szabályozás melletti érv: az alapvető etikai elemeket kell megfogalmazni és a KT felelőssége, hogy ezek alapján megtalálja a megoldást. Ne a tiltásokra koncentráljon a szabályozás. c. Bevehető-e az EK az általános emberi etika (ne lopj, ne csalj, ne hazudj, stb.)? Ha bevesszük, akkor az túl általános lesz, kérdés tehát, hogy mi a KT specifikus etikai normarendszere az általános etikához képest? d. Az EK szabályozása jogszabályjellegűen részletes legyen-e, szankciókkal vagy inkább ajánlás jellegű? A jogszabály jellegű szabályozás mellett szól az, hogy akkor pontosabban követhető, körülírt, és számon kérhető a konkrét viselkedési szinten, viszont részben felment az egyéni viselkedési felelősség alól, az etikai döntés kötelezettsége alól.
A lazább ajánlás jellegű leírás melletti érv, hogy számos jogszabály körülírja a KT viselkedési kereteit, mit tehet meg, mit nem, szűk mezsgye marad, amelyre nem vonatkoznak szabályozások. e. Majd minden eddigi kormányzat nekiállt a Kódex létrehozásának, készültek is leírások, de vagy nem kerültek bevezetésre, vagy még munka közben elhalt a kezdeményezés . f. Célszerű-e a mostani helyzetben (költségvetési megszorítások) etikai kódexről beszélni, változtatni, nem növeli-e ez a KT-ra nehezedő nyomást? g. Mennyire kell szigorúan venni az EK-t, milyen a kapcsolata az informális viselkedési mintákkal? h. A KT nyűgnek vagy támogatásnak tekinti az EK-et? Úgy tűnik, hogy inkább nyűgnek, talán „vádnak” tekinti, valójában támaszként kellene kezelnie, amelyben megtámaszkodhat, amely megvédi, ha kihívás, vagy kísértés előtt áll. (Ehhez jó, ha a vezetés is támogatja, de persze e nélkül is megteheti, vagyis ha a vezetés nem támogatja, persze az esetleges rossz következményeket vállalva.) Általános megjegyzések Mintaadás: A társadalom etikusságának általános megítélését nagymértékben befolyásolja a köztisztviselőkről kialakult vélemény, sőt bizonyos értelemben a köztisztviselők etikus viselkedésre vonatkozó, cselekedeteikben megjelenő értelmezése tanítja az ügyfeleken keresztül a tágabb társas közeget arra, hogy miként kell etikusan viselkedni. (Persze ez az állampolgári bizalmat is növeli és javítja a hatóságok és adófizetők közötti együttműködést.) Betartás, betarthatóság: Az etikai szabályozás szankciókon (félelem) vagy önkéntességen (belátáson) alapuljon? (ld. Ajánlás vagy jogszabály) Általános álláspont, hogy jelenleg ez rossz, de ez a vélemény visszaható jellegű, és már ettől is fog rosszul működni, tehát alapvetően a társadalmi vélekedésben kell változásokat elérni.
Át kell tekinteni a KT törvényt, aszerint, hogy mennyire ad biztonságot, az állam és a KT közötti szerződés jellege valamint annak betartottsága, menyire befolyásolja a KT etikus működésről alkotott elképzeléseit? A kompenzáció rendkívül rossz az általános megítélés szerint, ez pedig megingatja az egyes ember etikai integritását, lelki biztonságát, röviden: csábíthatóvá válik, és önfelmentésre ad lehetőséget. Lehet-e etikus a KT, ha az ügyfele (pl. önkormányzatnál) nem az? Nyilván nem ad felmetést számára ez a tény, de ilyen értelmezési kérdésekre vonatkozóan képzéseket lehet tartani.
További teendők leírása
Felelős
(továbblépési feladatok, amennyiben megfogalmazódtak ilyenek a beszélgetés során)
Javaslatok 1.
Alapelv: transzparencia, mind a megismerhetőségben, mind a megvalósításban. (Pl. ajándékok esetében lehet értékhatás típusú szabályozás is, de lehet azt is tenni, hogy az ajándékokat nyilvánossá tesszük és szabályozottan értékesítjük, az ellenértéket pedig közcélokra fordítjuk. Ez meggondolásra készteti az ajándékozókat is.)
A felelősök meghatározására a vita élénk és elmélyült volta miatt nem maradt idő.
2.
Alapvetően nyilvános ajánlás legyen, a konkrét szabályokat pedig a jogszabályokban kell megfogalmazni.
3.
A KT esküszövegét elemzésnek kell alávetni és elvi és gyakorlati szinten összhangba hozni az EK-val és más viselkedést szabályozó jogszabályokkal. (PL. az eskü szövege ne tartalmazzon olyan elemeket, amelyek EK-ba vagy inkább jogszabályokba illenek.)
4.
Erősíteni célszerű a KT pálya kiszámíthatóságát, biztonságát A KT életpálya biztonsága, kiszámíthatósága csökkenti a KT személyes morális döntési terhét, ennek összetevője olyan kompenzációs rendszer, amely nem okoz szélsőséges elégedetlenséget (ekkor morális döntési problémák lépnek fel).
5.
A köztisztviselők szerepértelmezését minden szinten specializált képzésekkel kell támogatni, mert a jelenleg a társadalmi vélemény a közszféra etikus működéséről rossz, tehát a köztisztviselőknek általánosító, néha igazságtalan nyomás alatt kell dolgozniuk. Viszont az is igaz, hogy a köztisztviselők képzésben nem szerepel olyan szerepértelmező képzés, amely azzal foglakozna, hogy mit jelent a konkrét viselkedés szintjén a szerepének megfelelő etikus viselkedés, hogyan jelenik meg ez mindennapokban (pl. önkormányzati ügyintéző, stb.), milyen lehetőségei és megoldási módjai vannak.
6.
Az EK kialakításánál speciálisan végiggondolt egyeztetési (aggrement) folyamatot kell felépíteni, amellyel az etika szerpeét, formáját, szabályait konszenzuálisan lehetne felépíteni.
