OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Téradatok szerepe a jövő közigazatásában Téma gazdája: Szabó Richárd
További résztvevők: Fenyősi Zoltán, Csiba András, Dr. Molnár Attila
Jegyzetkészítő: Szabó Richárd
Beszélgetés jegyzete: (meghatározó kérdésfelvetések, fő megfigyelések, megállapítások, hozzászólások) Egységes Közigazgatási Téradat Centrum (KTC): Feladat: Országos szintű egységes téradat-koncepció kialakítása A Európai Unió politikája minden társadalmi-, gazdasági-, természeti adat vonatkozásában egységes elvek és gyakorlat kialakítására törekszik. Ennek a folyamatnak már számos, a hazai gyakorlatra kiható eredménye van. Az elmúlt két évtizedben forradalmi változások történtek az elektronikus alapú térinformatikai adatkezelés területén is. Bármilyen céllal történő és megfelelő döntés-előkészítést szolgáló projekt esetében az Információs Társadalom (IT) adatkezelésében a valódi eredményességet a teljes körű és egységes téradat-koncepció alapján kezelt alap- és szakadatok összehangolt rendszerének hiánya hátráltatja. A megoldás lehetőségét már mutatja, hogy napjainkban az Információs Társadalmat egyre inkább az Info-kommunikációs technológiák (ICT) összessége jellemzi. Jelenleg már hazánkban is sok ismert és kétségkívül látványos eredmény született. 2005-től rohamosan fejlődő, a polgárok helyzettudatosságát formáló ICT szolgáltatások (Internet, mobiltelefon, GPS, digitális TV, intelligens, helyfüggő közlekedés igénye, építéshatósági ügyintézés stb.) jöttek létre. A téradatok egységes és hiteles kezelésének megvalósítása ugyanakkor államigazgatási szintű stratégiát kíván. A téradatok egységes koncepciójának, kezelésének és publikációjának összehangolt rendszerének kialakítása mind az Unió, mind a tagországok érdeke. Az európai Unió INSPIRE1 programja is ezt a célt kívánja rövid időn belül elérni. Az INSPIRE által definiált úgynevezett elsődleges adatkörök és azok metaleírásai2, továbbá „A Téradatok részletes tematikus osztályai” teljes körűen ölelik fel a társadalmi3 és a természeti4 tematikákat világosan szemléltetik ezt a célt.
1
INfrastructure for SPatial InfoRmation in Europe Európai Téradatok Infrastruktúrája
Az országos és önkormányzati döntésekhez, valamint a pályázatok sikeres lehívásához és megvalósításához megbízható és hiteles téradatok összehangolt rendszerére van szükség. Mintegy 10 éve a különböző hazai szakmai fórumokon és műhelyekben próbálnak ennek a törekvésnek érvényt szerezni, illetve a politika hathatósabb támogatását megnyerni a különböző szakterületek együttműködésének törvény általi szabályozásával, valamint az ehhez szükséges források biztosításával. Az IT/ICT fejlődése, az e-kormányzat, és ezzel összefüggésben a webes kormányzati portálok, fokozatos megvalósulása, valamint a nagy számban meglévő térinformatikai jellegű adatállomány megteremtette a közvetlen adatkapcsolatok és metaadat szolgáltatás lehetőségét. Ettől a fejlettségi szinttől gyakorlatilag már csak egy lépés a nemzetgazdaság szempontjából szükséges adatokhoz a valóban hiteles térbeli vonatkozás hozzárendelése. Az egységes piac megvalósulása nyomán már eddig is olyan intézményrendszer jött létre, amelyben bizonyos gazdasági jellegű döntések Brüsszel hatáskörébe kerültek és közvetlenül gyakorolnak hatást a helyi önkormányzatokra és azok szolgáltatásaira. Az önkormányzati szerepvállalás szemszögéből az integrálódási folyamat a következő három lépésben, és szinten jött/jön létre. Az első lépésben az ún. hierarchikus integráció valósult meg, amelynek keretében az Európai Közösség bizonyos irányelveket, ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti kormányok számára, amelyek ezeket a direktívákat később beépítették a jogrendszerükbe. A második lépés egy konzultatív típusú integráció kialakulását ajánlja, amelyben a nemzeti kormányok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok kapcsolatában már egy egymás mellé rendelő munkakapcsolat lenne kívánatos. A harmadik lépés a részvevő típusú integráció, amelyben az információ birtoklása az adatgazdánál van, de a döntés előkészítő folyamatban egyenrangú felek találkoznak.
2
Alapfelületek, Vetületek, Földrajzi nevek, Közigazgatási határok, Tulajdonazonosítók, Földrészletek határai, Vizek, Természetvédelmi területek.
3
Statisztikai egységek, Építmények, Talajok, Földhasználat, Közüzemi és kormányzati szolgáltatások, Környezetállapot ellenőrzése, Ipari létesítmények, Mezőgazdaság, Népesség.
4
Területi zónák, Levegő állapota, Meteorológia, Óceonográfia, Tengeri régiók, Bio-geográfiai régiók, Élőhelyek, Állati-és növényi fajok, Energiaforrások, Ásványi nyersanyagok.
A gazdasági kihívások igen magas követelményeket támasztanak a versenyképességgel és a belső kohézióval szemben. Hazánknak is szembe kell néznie a globalizációból eredő gazdasági átalakulás kényszerével, így többek között a kereskedelmi nyitás szükségességével, az egyre gyorsuló technológiai fejlődés követelményeivel, a tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításával, az öregedő népesség, valamint a bevándorlási tendenciák növekedésével. A tervezés során különösen a göteborgi és a lisszaboni stratégiák és célkitűzések kohéziós politikába, a nemzeti és regionális fejlesztési tervekbe történő beillesztésére kell törekedni, hiszen feltételezhető a növekedés és kohézió egymást kölcsönösen erősítő hatása. Gazdasági téren a kis- és középvállalkozások (kkv) integrálódásának elősegítése a mikrointegráció, vagy a mikroszintű integráció erősítésével, gazdasági stratégia kialakítása a külföldi befektetésektől való egyoldalú függés leküzdésére, ez nevezhető a globális piaci kihívásokra adandó gazdaságpolitikai válasznak is.
Centrum tartalmi elemei: 1. Alapadatok
Az alapadatok tekintetében főleg a Földmérési és Távérzékelési Intézet illetékes, amely a kozmikus észleléstől a legmodernebb INSPIRE téradat szolgáltatásokig terjedhet. Sajnos a szervezet kezelt adatbázisai, informatikai rendszerei nem szerepelnek egy egységes, jól áttekinthető és irányítható szerkezetben. Ennek eredményeként az egyes igazgatóságokon előállított adatok sokszor szervezeten belül nem ismertek, nem érhetőek el, valamint az egyszer elvégzett ráfordítások nem kerülnek felhasználásra más szervezeti egységeknél. A közigazgatás számára az ottani adatbázisok elérését célzó igény oldali elemzést kell végezni. Feltárni az egyes szervezeti egységeknél kezelt adatköröket, azok előállítási folyamatait – milyen alapadatokra van szükség Meghatározni a szervezetek által használt informatikai rendszereket, Megvizsgálni a használt szerver kapacitásokat, azok konszolidációjának vizsgálatával. A fenti feladatok elvégzésével tiszta képet kaphatna a szervezet vezetése az egyes területekről, amelyek mentés célszerű lenne olyan központosított adatszolgáltatások kialakítása, amelyek a szervezeten belüli és a külső vállalkozói jellegű feladatokban végzik a téradat szolgáltatások megosztását.
Ilyen szolgáltatásokkal az alábbi előnyök keletkeznek: A szervezeten belüli adatforrások jogosultsági szinteknek megfelelően on-line kerülnek elérhetőségre, Mindig csak az aktuális és friss adatbázis érhető el, ezzel elkerülve a nem aktuális adatfelhasználást, Nem képződnek lokális másolatok, így azok jogosulatlan felhasználása is megelőzhető. Kialakulhat a közigazgatás egységes geoadatbázisa, amely jelentős ráfordítás optimalizálást jelent.
2. Egységes jogtár
Hazánkban a települési önkormányzatok saját hatáskörben bocsáthatnak ki rendelkezéseket, rendeleteket és adókat. Ezen szabályozások egységesen nem kerülnek kezelésre, településfüggően kerülnek publikálásra weboldalon és/vagy a helyi hirdetőtáblákon. Sok önkormányzatnál nehézséget okoz a weben publikált adatok frissen tartása, hiszen a webfejlesztéssel megbízott cégek üzemeltetési költségeit nehéz kikalkulálni. Emellett nincs egy olyan magyarországi jogtár, ahol az egyes rendelkezése, akár helyi építési szabályokkal együtt elérhetőek lennének. A KTC rendszer részeként egy magyarországi települési jogtár felállítása is szükséges, amely web környezetben teszi elérhetővé a települések által kötelezően feltöltött aktuális szabályozásokat, csökkentve a nem ismert szabályozásból adódó kockázatokat. A megoldás előnyei: Egységesen elérhető az összes település szabályozása, Nyomon követhető a szabályozások változása, így a korábban érvényes szabályok is feltárhatóak vitás esetekben, Önkormányzati rendelet sablonok kerülnek kialakításra, amelyekkel az önkormányzatok készen kapnak jól megfogalmazott, és kötelezően használandó mintákat,
Gyorsul az információáramlás. A web szolgáltatás az ügyfélkapun keresztül és a KIM weboldalán keresztül is elérhetővé kell váljon. https://magyarorszag.hu/ http://www.kim.gov.hu/ A megoldás használatával kialakulhat egy olyan központi jogtár, amiből az önkormányzatok sablonok mentén alkothatnak rendeletet, ezzel az ügyintézés lerövidül.
3. Egységes pályázati téradat monitoring rendszer
A magyarországi Európai Uniós és hazai forrásból finanszírozott projektek egységes nyomon követése csak részben valósul meg, pedig a pályázatok által kifejtett hatások és azok utóéletének figyelése igen fontos lenne. Általánosan elterjedt, hogy a pályázatok kötelező fenntartási idején túl a projektek megszűnnek. A pályázatmonitoring és a beruházás figyelő monitoring rendszer a munkaterületen kívül a hatásterülete is nyilván kell tartsa. E lépéssel biztosítható a megfelelő monitoring, amit ma egyetlen rendszer sem kezel. Azáltal okozunk gazdasági kárt, hogy a különböző beruházások hatásterületének átfedéseiben jelentős többletköltséggel sikerül – ha sikerül – az esetleges hibákat kiküszöbölni. Ezek figyelése és kiszűrése, a valóban sikeres beruházások értékelése nagyban hozzájárulhatna az igazságos pályáztatás további támogatására. Mindezek támogatásához hiányzik egy olyan monitoring lehetőség, amely összehasonlítható módon egységesen kezeli a projekteket nemcsak megvalósulás, hanem hatásterület alapján is, amely előnyei a következők:
A pályáztatás és azok elbírálása megkönnyíthető, Kiszűrhetőek a pályáztatási anomáliák, Az állampolgárok és vállalatok nyomon követhetik a területileg fontos beruházásokat (pl.: tevékenységek kiterjesztése infrastruktúra fejlesztés következtében), A pályázatok által keltett hatások észlelése biztosított, és ellenőrizhetőek az indikátorok nyomon követésével, Egységes indikátor rendszer alakítható ki (pl.: munkahelyteremtés és azok hatása), A megoldás egy olyan portál felület lehetne, amely lehetőséget ad mind szakmai, mind az állampolgárok számára kialakított térképi megjelenítéssel, amelyen az egyes időszakok mind EU mind hazai pályázatai egységes rendszerben téradat alapon elérhetőek lennének. A megoldás alapját az EMIR rendszer és az egyes lebonyolító szervezetek, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Regionális Fejlesztési Tanácsok és az önkormányzatok adatszolgáltatása biztosíthatja, amelyek a térképre helyezhetőek.
Aktuális EMIR adatok:5
db
Beérkezett pályázatok száma
93 547
Iktatott dokumentumok száma
1 658 374
Aktív EMIR felhasználók száma
2 906
Eddigi adatműveletek száma
880 930 205
Átlagos napi adatművelet
708 517
Felhasználó szervezetek száma
221
5
2010.07.13 –i adatok (http://www.emir.gov.hu/)
A felület megjelenítése hivatkozásokon keresztül az alábbi kormányzati oldalakon http://www.emir.gov.hu/ https://magyarorszag.hu/ http://www.kim.gov.hu/ A kialakított rendszerből származó egyes pályázatok elbírálásához szükséges adatlapok kinyerhetőek, és kötelezően felhasználhatóak lesznek, amelyek biztosítják, hogy a pályázók korábbi pályázatainak hatékonysága objektíven követhető lesz. A pályázat vállalt hatása az indikátorok segítségével nyomon követhető.
Jogszabályi környezet Az alábbi területeken szükséges új jogszabály kialakítása. Jogszabály KSH országos adatszolgáltatás kiterjesztése a KIM részére a rendszer felhasználásához Pályázati adatok adatszolgáltatási kötelezettsége a KMI részére a rendszer felhasználásához az alábbi szervezetektől: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Tanácsok Önkormányzatok Lebonyolító szervezetek 4. Egységes közigazgatási leltár A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerteágazó vagyonkezelési feladatokat lát el, amely alapvető feltétele, hogy AZ EGYES SZERVEZETEKTŐL ÉRKEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSOK MEGFELELŐEK ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓAK LEGYENEK. A szervezeti adatok nagyrészt az MNV Zrt. –be beolvadó szervezetek informatikai rendszereiből származnak. A vagyonnyilvántartás másik csoportjának elemei a vagyonkezelői jelentésekből származnak, amelyek egységes térképi kezelése biztosítja a keresztellenőrzési lehetőségek kialakítását, és a típushibák meghatározását, amelyre készített intézkedési tervvel láthatóvá válnak: Az egyes szervezeti adatbázisok típushibái,
A hibás adatkörök módosítási lehetőségei, Keresztellenőrző módszertan kialakítása. A projekt célkitűzése hármas: 1. Feltárni a vagyonkezelői jelentés térképi megjelenítésének lehetőségeit (pl.: hibás településnevek, helyrajzi számok, címek szűrési és automatikus javítási lehetőségei), 2. Megvizsgálni, hogy hogyan állítható fel a Földhivatali ingatlanvagyon nyilvántartásra alapozott, de attól független helyes térképi alapadatbázis, 3. Web fejlesztés, amely eredményeként egy automatizált hibajavítással és térképi megjelenítéssel támogatott vagyonkataszter alapjait tesszük le, az EVEREST rendszerre alapozva.
A vagyonkezelői jelentés térképi megjelenítésének lehetőségei Alapvető cél, hogy meghatározzunk egy olyan alap adatbázist, amelyhez az egyes beérkező adatbázisok hasonlíthatóak. Ennek az alap adatbázisnak a térkép az alapja, amelyből kiindulva az egyes szervezetektől származó adatbázisok (vagyonkezelői jelentés, egyéb adatok) összehasonlíthatóvá válnak. Minden olyan elemet, amely helyzete meghatározható elhelyezünk a térben, és az elhelyezés közben felmerülő bizonytalanságok, hibák, valamint az egyes adatbázisok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése eredményeként kialakuló adathibák visszajelzése az adatszolgáltatónak. A megoldással olyan automatizált folyamatokat alakíthatunk ki, amelyek eredménye egy nagyobb megbízhatóságú rendszer alapját biztosítják. Az adatok javítását minden esetben az adatszolgáltatónak kell elvégeznie, hiszen ha az adatgazda adatbázisa javul, akkor az MNV Zrt. számára szolgáltatott adatok is nagyobb megbízhatóságúakká válnak.
Az adatok javításához a vagyonkezelői jelentésekből származó adatok összehasonlítását végezzük az alap adatokkal és a rendelkezésre álló egyéb adatbázisokkal, amelyek eredményeként automatikusan előálló riportokat kapunk. Ezeket a riportokat felhasználva a szervezeteknél javíthatóvá válnak az adatbázisok, így elérve az MNV Zrt. célját.
Térképi alapadatbázis tervezése A vagyonkezelői jelentésre alapozva, és az MNV Zrt. számára rendelkezésre álló térképi és helyazonosításra alkalmas adatbázisai alapján megtervezünk egy az ingatlannyilvántartásra épített, de annak esetleges hiányosságait kiküszöbölő alapnyilvántartást. A nyilvántartás lehetőséget ad arra, hogy az MNV Zrt. a beérkező adatokat validálhassa (ellenőrizze), és ennek eredményeként riportok formályában a hibákat jelezze. Maga a térképi adatbázis terve szerepel a tanulmány céljaként, amely így megvalósítható, és a web fejlesztés során kialakításra kerül. Az adatbázis a fenti cím és hely automatizált javítási szolgáltatásokat beépítve adja egy semleges és továbbfejleszthető alap adatbázis rendszer alapját.
Összefoglalás: Országos szintű egységes téradat-koncepció kialakítása
Lépések: Szervezeti téradat kultúra szintjének meghatározása, Szervezetenkénti téradat audit, jogszabályi lehetőség kialakítása a téradat vizsgálatok elvégzéséhez szükséges szakértői tevékenységről Szervezetenkénti téradat stratégia Szakmai metaadatok sztenderdizálása, gyűjtési szabályzók kialakítása Nemzeti adatkörök tisztázása Ki kell találni a folyamatokat, amelynek téradat igénye, vonzata van Nemzeti tudásvagyonhoz biztosítani kell a téradat eléréseket. (ISO szabványok mentén)
Kiegészítő lépések: Közigazgatási szektor téradat szempontú humánerőforrás képzése,
További teendők leírása (továbblépési feladatok, amennyiben megfogalmazódtak ilyenek a beszélgetés során)
Felelős
