Móra Ferenc Általános Iskola (OM: 032547) Szigetújfalu Vasút u. 20.
P P E E D D A A G G Ó Ó G G II A A I P P R R O O G G R R A A M ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE
Végrehajtásért felelős: IGAZGATÓ
SZIGETÚJFALU, 2008.
Tartalomjegyzék MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Bevezetés
9
ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat
12
Iskolánk története
14
Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai
17
Iskolánk tárgyi és személyi feltételei
19
Iskolánk hagyományai
21
Iskolai elismerések és jutalmazások formái
22
1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
23
1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 1.2.1.
Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése)
1.2.2.
Német nemzetiségi nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)
29
30
1.2.3.
Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)
31
1.2.4.
Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése)
32
1.2.5.
Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) 33
1.2.6. Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) 1.2.7. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)
35 36
2
1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
37
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
39
1.5. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
44
1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
45
1.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
47
1.8. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program
49
1.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program
51
1.10.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
53
1.11.A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei
54
2. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
2.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok
56
2.2. Iskolánk drogstratégiája
63
2.3. A mindennapos testedzés megvalósításának módjai
67
3. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
3.1. A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai
73
3.2. A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei
76
4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE
4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények. 4.2. A nem szakrendszerű nevelésoktatás kiterjesztése az 56. osztályra
82 85
4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.
92
3
4.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
94
4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; továbbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének formái.
95
4.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.
99
4.7. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének,minősítésének formája.
100
4.8. Szöveges értékelés
103
4.8.1. Mondatbank az 1. osztályos szöveges értékeléshez
107
4.8.2. Mondatbank a 2. osztályos szöveges értékeléshez
114
4.8.3. Mondatbank a 3. osztályos szöveges értékeléshez
127
4.8.4. Mondatbank a 4. osztályos szöveges értékeléshez
139
4.9. Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 4.10. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek
152 156
4.11. A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek: 4.12.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem
169
4.12.2. Közlekedési nevelés
171
4.12.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése
171
4.12.4. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása Az infokommunikációs technikák alkalmazása
172
4.12.6. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei 173
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások) 175
MELLÉKLETEK: 1. TANTÁRGYAK RÉSZLETES HELYI TANTERVE MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 – 4. OSZT. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 – 8. OSZT.
4
MATEMATIKA 18. OSZT. TERMÉSZETISMERET 2 – 4. OSZT. ÉNEK – ZENE 1 – 8. OSZT. RAJZ 1 – 8. OSZT. TECHNIKA 18. OSZT. TESTNEVELÉS 1 8. OSZT. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM 1 8. OSZT. NÉMET HON ÉS NÉPISMERET 1 – 8. OSZT. INFORMATIKA 5 8. OSZT. TÖRTÉNELEM 5 – 8. OSZT. BIOLÓGIA 5 – 8. OSZT. FÖLDRAJZ 5 8. OSZT. FIZIKA 6 – 8. OSZT. KÉMIA 78. OSZT. 2. LEGITIMÁCIÓS JEGYZŐKÖNYVEK
Ø tantestület Ø SZMK Ø Diákönkormányzat Ø Német Nemzetiségi Önkormányzat
Függelék A Móra Ferenc Általános Iskola eszközjegyzéke
5
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA
1. Intézmény megnevezése: Móra Ferenc Általános Iskola OM azonosító: 032547 2. Az intézmény székhelye, címe: 2319 Szigetújfalu, Vasút u. 20. 3. Az intézmény alapító neve, címe: Szigetújfalu Önkormányzat 2319 Szigetújfalu, Fő u. 45. 4. Az intézmény felügyeleti szerve: Törvényességi: Szigetújfalu Önkormányzat Képviselőtestülete Szakmai: Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont 5. Az intézmény illetékességi és működési területe: Szigetújfalu Község 6. Az intézmény illetékességi és működési területe: Szigetújfalu Község Önkormányzata 7. Az intézmény típusa: Nevelési, oktatási intézmény 8. Engedélyezett tanulói csoportok száma: 8 csoport 9. Felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő
10. A költségvetési megnevezése: 852010
szerv
szakágazati
Alapfokú
oktatás
besorolása (alapfokú
(TEÁOR)
és
művészetoktatás
kivételével) 11. Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR szám: 852010 6
Szakfeladat száma: 801214
Tevékenységi köre Általános iskolai nevelés – oktatás (nyolc évfolyamon)
805113
Napközi otthoni, tanulószobai ellátás Német nemzetiségi nyelvoktatás Iskolai könyvtárak szolgáltatásai
924036
Diáksport Szabadidősport,
tömegsport
rendezvények
szervezése, lebonyolítása 552323
Alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése
805212
Logopédiai, pszichológiai szolgáltatás
853244
Gyermekvédelem
801225 Sajátos nevelési igényű fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (integrált oktatás keretében): (SNIA) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (SNIB) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus
okra
vissza
nem
vezethető
tartós
és
súlyos
rendellenességével küzdő tanulók Ezen belül: F80
A
beszéd
és
beszédnyelv
specifikus
fejlődési
rendellenességei F80.0
Az artikuláció jellegzetes zavara
F80.1
A kifejező beszéd zavara
F80.2
A beszédmagatartás zavara
F80.8
Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar
F80.9
A beszéd és a nyelvfejlődés k.m.n. zavara
F81
Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei
F81.0
Meghatározott olvasási zavar (dyslexia)
F81.1
Az írás zavara (dysgraphia) 7
F81.2
Az aritmetikai készségek kevert zavara (dyscalculia)
F81.3
Az iskolai készségek kevert zavara
F81.8
Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek
F81.9
Iskolai készségek k.m.n. fejlődési zavara
F83
Kevert specifikus fejlődési zavarok
F90
Hiperkinetikus zavarok
F90.0
Az aktivitás és a figyelem zavarai
F90.1
Hiperkinetikus magatartászavar
F90.8
Egyéb hiperkinetikus zavar
F90.9
K.m.n. hiperkinetikus zavar
F91
Magatartási zavarok
12. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A vezetőt a Képviselőtestület nevezi ki, vezetői megbízatása határozott időre szól. A vezető feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az igazgatói munkakör betöltése pályázat útján történik. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott.
13. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező szerv. Az intézményvezető jogosult az intézmény vagyonával az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1993. (IX.30.) sz. rendelete és a mindenkor érvényes költségvetési rendelet szerint gazdálkodni.
14. Feladatellátást szolgáló vagyon: Az Alapító az intézmény kizárólagos használatába adja az ingatlan nyilvántartásban 155 hrszon, természetben a 2319 Szigetújfalu, Vasút u. 20. szám alatt található, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlant, a rajta lévő felépítménnyel együtt. A használati jog gyakorlása nem sértheti az alapító tulajdonosi jogait. 8
15. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végezhet. A költségvetési szerv a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyása után az alapfeladatai maradéktalan ellátásának sérelme nélkül folytathat alaptevékenységével összefüggő olyan tevékenységet, mely azt kiegészíti vagy kiszolgálja, továbbá a nem teljes mértékben kihasznált kapacitásokat hasznosítja. Az előzőekkel összefüggő tevékenység keretében a költségvetési szerv jogosult bármely külső szervezettel szerződés kötésére a felügyeleti szerv előzetes hozzájárulása alapján.
16. Az Alapító Okiratban foglaltak részletszabályait – figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 102. §. (2) bekezdésének f) pontjára – a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amelyet a Fenntartó hagyott jóvá. Szigetújfalu, 2008. szeptember 1.
Szigetújfalu Önkormányzatának Képviselőtestülete, mint alapító nevében:
………………………… Varga József polgármester
9
Bevezetés: Pedagógiai programunk: ·
a 2004ben elfogadott, és
·
a 2007/2008as tanévig módosított
·
a 20082009ben átdolgozott pedagógiai programunk.
A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: ·
Közoktatási törvény változásai
·
A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet)
A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: ·
Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, „adatbázisok” tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett,
·
A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt,
·
Az idegennyelvtudás és az informatikai tudás hiánya
A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja:
· Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása · Társadalmi esélyegyenlőség növelése · Felesleges túlterhelés megszűntetése · A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Az iskolában folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:
10
· konstruktív életvezetésre való igényt, · folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, · a tolerancia képességét, · kommunikációs és együttműködési képességeket, · idegen nyelvi kommunikáció képességét, · kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell az elvárt igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Az általános iskolában alapfokú nevelésoktatás folyik. A tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.
Célja: Ennek megfelelően célunk, az alapvető kerettantervi ismeretek átadása, kiemelten a szövegértés, kommunikáció, írás és matematikai ismeretek megfelelő színtű elsajátíttatása, az alapismeretek bővítése, az alkalmazások egyre szélesebb
lehetőségeinek
bemutatása,
összetettebb,
színesebb
feladatok
megoldása, értelmezése, továbbá a kerettantervben nem szereplő új területek megismertetése, a tanulók felkészítése a problémamentes továbbtanulásra, a hasznosítható, piacképes tudás megszerzésére; a tanulás folyamat megszerettetése. Német nemzetiségi oktatás A kisebbségi oktatás a magyarországi közoktatás részeként megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és tárgyi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
Célja: Kisebbségi oktatásunk célja: a) a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép,
11
b) a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, illetve a jelenség elleni fellépés jogi és egyéb eszközeit.
c) a német nyelv elsajátítása a tanulók képességeinek megfelelően. Eszközei: heti 5 német óra, hazai nemzetiségi településekkel való kapcsolattartás, versenyeken, hagyományőrző programokon való részvétel, nyelvterületi gyakorlás biztosítása.
A Móra Ferenc Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.
Szigetújfalu, 2008.
12
ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: · ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, · ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, · ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, · ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, · ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, · amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.
A társadalom elvárása iskolánktól „ Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak” (Szt. István intelme fiához)
13
Tanulóink elvárása iskolánktól „ Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert)
A tantestület elvárása önmagától „ Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)
14
A szigetújfalui általános iskola rövid története az 1700as évektől az államosításig 1948ig
Kivonat a 2006ban megjelent iskolatörténeti kiadványból Az iskola alapításának évét pontosan nem tudjuk. Az eddig megismert levéltári forrásokból arra következtethetünk, hogy településünk első iskoláját 1740 körül létesítették. Az iskola a katolikus egyház által meghatározott szigorú rend alapján működött. 1771ben Weingarter Tóbiás, a szigetújfalui plébánia akkori szerzetes adminisztrátora jelentést készített a falu iskolájának helyzetéről. A dokumentumból megtudhatjuk, hogy egy tanító 25 katolikus gyermekkel foglalkozott. A tananyag: írás, olvasás, számolás és hittan. A gyermekeket anyanyelvükön (németül) oktatták. A szerzetes a következőképpen jellemezte a helyi és a fíliában dolgozó tanítókat:
...Ismerem ezeket a szorgalmas, a saját hivatásukban becsületes embereket, akik az általuk teljesített szolgálatban nemcsak a gyermekek oktatását illetően, hanem a keresztény tudományt illetően is okosak, úgyhogy saját és mások erkölcsi életét tekintve a legjobb példával járnak elő. A megvizsgált dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy 1777ben az iskola már egy különálló épületben, közvetlenül a plébánia mellett működött. Az iskola közvetlen felügyelője a helyi plébános volt. A 19. század elején a tantárgyak sora – írás, olvasás, számtan, katekizmus – énekkel, és az olvasókönyv olvasmányainak feldolgozásával bővült. A tanítót a királyi főigazgató nevezte ki. A képesített tanító kb. 100 főnyi gyermekkel foglalkozott. A tanító a kántori teendőket, és a község jegyzői feladatait is ellátta. 1876ban az intézmény kétfelé vált: megalakult az állami elemi népiskola – csak lányok számára, megmaradt a katolikus iskola – csak fiúk számára. A fiúkat csak
15
férfiak tanították, míg a lányokkal tanítónők foglalkoztak. A falu népességének növekedésével párhuzamosan, az iskolások létszáma is fokozatosan nőtt. Mindkét iskolában a tantermek egyre zsúfoltabbá váltak. 1899. év tavaszán a plébános, mint a római katolikus iskolaszék elnöke, kérvényt nyújtott be a községi képviselő testület felé egy új iskola építése vagy a meglévő kibővítése tárgyában. A képviselő testület határozatában kérte az iskolaszéket, hogy „...az iskola építéssel várjanak addig az ideig, míg az eladott házhelyek vételárai
mind befolytak, mely összeg úgy is az iskola építkezési czélokra lett előre ajánlva.” A járási főszolgabíró és a királyi tanácsos év vége felé elrendelték az állami leányiskola kibővítését, illetve még egy, tehát a harmadik tanterem felállítását. A községi képviselő testület határozatában a következőket rögzítette: „...ez idő szerint a
harmadik tanterem felállítása teljesen felesleges, azon alapos indoknál fogva mivel az összes állami iskolába járó tankötelesek száma a 100at alig haladja meg ... a meglévő két tanterem olyan tágas, hogy azokba a törvény kívánalmainak megfelelőleg legalább is 140 tanköteles nagyon kényelmesen elfér...” 1908. decemberében – hosszú évek előkészítő munkája eredményeképpen – a katolikus iskolaszék iskola építése céljából 20 éves törlesztéses kölcsönt vett fel. Perndl Flóris budapesti építőmester elkészítette az új iskola terveit. 1909ben az iskolaszék a Püspöki Hatóság engedélyével Holzmann Henrik ráckevei vállalkozóval építési szerződést kötött a két tantermes iskola és a hozzá tartozó két tanítói szolgálati lakás megépítésére. Az épületet még ebben az évben birtokba vették a tanulók és a tanítók. 1913ban a község elöljárósága megvizsgálta az állami leányiskola magas hiányzásának okát. A vizsgálat bebizonyította, hogy a kimagasló hiányzás okai a szőlőműveléssel kapcsolatos munkálatokban keresendő. A családok májustól októberig (szüret végéig) a földeken dolgoztak, sokan – még a gyermekek is, napszámot vállaltak a család jobb megélhetése érdekében. A képviselő testület elmarasztalta az állami leányiskola igazgatónőjét, amiért nem június 15e előtt tartotta meg az évzáró vizsgákat. A magyar Királyi Tanfelügyelőség és a községi képviselő testület elismerte, hogy a felekezeti iskola mintaszerűen működik. Az első világháború ideje alatt a falu mindkét iskolájában szünetelt a tanítás. Az 1920as évek elején újból átszervezték az iskolákat. A római katolikus iskola vezetősége – mindenekelőtt erkölcsi szempontból – ismét a fiúk és a lányok 16
elkülönítését kívánta. Az iskola ismételten két épületben működött, egyikben a fiúk, a másikban a lányok tanultak. A tankötelesek száma összesen 350 fő volt, három tanító foglalkozott a fiúkkal, két tanítónő oktatta a lányokat. Mindkét iskolában kétkét tanterem volt, háromhárom tanerővel. Egyik iskola sem tudta már az igényeket kielégíteni. A községi elöljáróság 1922ben úgy határozott, hogy az 53 év óta használaton kívül lévő Vasút utcai temetőt az egyházközségtől iskola építése céljára meg kellene vásárolni. 1926ban a községi képviselő testület az iskola építési költségeinek 50 %át a Magyar Királyi Népjóléti Minisztériumtól államsegélyként megkapta. A két tantermes iskolában 1927től megkezdődött a tanítás. Az épületet végül 1964ben lebontották. Az 193738as tanévben a katolikus iskola magyar tagozatúvá, az elemi iskola német tannyelvűvé vált. 1938. októberében – nem sokkal a tanév megkezdése után – az állami iskola vezetése a német anyanyelvű gyermekeket átvette az állami iskolába, a magyar anyanyelvűeket a katolikus iskolába irányította. Ettől kezdve egy osztályban tanultak az egyidős lányok és fiúk. Az új tanév újabb nehézségeket hozott. A település iskoláit ismét átszervezték: az állami elemi népiskola bérelt termeiben tanították az I.IV. osztályosokat, a felső tagozat 36 tanulója a katolikus épületbe került. A katolikus iskola tanítási nyelve továbbra is a magyar, az állami iskola kisebbségi rendszerű maradt. A II. világháború kegyetlen harcai alapos pusztításokat végeztek a faluban. A bombázások során rengeteg épület megrongálódott. A lakosság száma hirtelen megcsappant. Az 194546os tanévet – nagy nehézségek árán – szeptemberben elkezdték. 1947ben miniszteri rendelet jelent meg a három különleges szervezetű általános iskola egységes működésének lehetőségéről. Az egyik lehetőség volt, a településen belüli kis létszámú iskolákból létrehozható együttműködő általános iskola. 1947. július 27én, az állami általános iskola igazgatója, a község plébánosa, mint a katolikus iskolaszék elnöke, és a kerületi tanfelügyelő együttműködési szerződést írtak alá. „...az 1947/1948. tanévtől kezdődően a két iskola mindenben
kooperál, és jövőben, mint a szigetújfalui r.k. iskolával együttműködő állami iskola fog működni, az állami általános iskola igazgatójának tanügyi igazgatása mellett. Az állami általános iskola igazgatója a nyolc állami iskolai tanítót és a rom. kat. iskola kántortanítóját úgy osztja be az osztályokba, hogy a rom. kat. kántor a kántori teendőket akadálytalanul elláthassa, de a tanítás menete is zavartalan legyen.” Egy
17
évvel az 1948as államosítási törvény megjelenése előtt Szigetújfalu katolikus iskolájának államosítása viszonylag csendesen ment végbe. Engert Mária
Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai Szigetújfalu a Csepelsziget középső részén elterülő kisközség, mely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 700 éves évfordulóját. Falunk közepén helyezkedik el iskolánk. Nyolc osztályt és két napközis csoportot működtetünk. „ Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni” (SzentGyörgyi Albert) A fenti idézet iskolánk működését meghatározó Pedagógiai programunk és Nevelési tervünk mottója. E dokumentumban határozta meg nevelőtestületünk pedagógiai hitvallását, eszményeit, oktatónevelő munkánk céljait. Iskolánkban
az
oktatás
és
a
nevelés
azonos
hangsúllyal
szerepel.
Oktatómunkánkban az alapkészségek elsajátíttatására törekszünk, a mindennapi életben hasznosítható, korszerű ismereteket közvetítünk, felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Figyelembe vesszük a tanulók eltérő tulajdonságait, sok időt fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Nevelőmunkánkban a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük, az általános emberi és nemzeti értékek megismertetésével, átadásával, kibontakoztatásával. Az iskolai munka valamennyi területén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását elősegítő oktatónevelő munka jellemző, olyan légkör megteremtésével, ahol a tanulók és a pedagógusok egyaránt otthon érezhetik magukat.
18
A német nemzetiségi nyelvoktatás mellett azonos hangsúlyt kap tevékenységünkben a természet szeretetére, egészséges életmódra nevelés, a környezeti környezetvédelmi, testi, és művészeti nevelés, a logopédiai, pszichológiai ellátás és a számítástechnikai ismeretek elsajátíttatása. Céljainkat megvalósulását a tanórai tevékenység mellett a tanórán kívüli és szabadidős
programok
gazdag
tárházával
igyekszünk
biztosítani.
Régi
hagyományainkat ápoljuk és új hagyományok teremtésével próbáljuk tanulóink érdeklődését fenntartani. Iskolánk névadója, Móra Ferenc, aki a ma élő nemzedéknek méltó példaként szolgálhat és alkalmas arra, hogy nevével fémjelezve új és új hagyományokat teremtsünk. Iskolánk 2004. április 30án vette fel Móra Ferenc nevét.
„ Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem megváltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet a világon.” ·
Tanulóink létszáma 130 – 140 fő körül mozog. 8 osztályunk van, évfolyamonként egy osztályt indítunk.
·
A német nemzetiségi nyelvet 1. osztálytól tanítjuk, heti 5 órában.
·
Alsó és a felső tagozaton is napközis ellátás vehető igénybe. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést.
·
Diákjainknak
szinte
100
%a
továbbtanul
gimnáziumban
vagy
szakközépiskolában. A felzárkóztató munkának köszönhetően ritka az osztályismétlő gyermekünk. ·
Kiemelt szerepet kap az érettségi kötelező tárgyainak (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) tanítása (előkészítő foglalkozások a középiskolai
tanulmányokhoz)
és
a
német
nyelv
tanulása,
a
számítástechnika oktatása és a német hon és népismeret. ·
Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekekkel foglalkozik folyamatosan az iskolánkban gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus és pszichológus.
19
·
Iskolánk épülete felújított, szépen rendezett, az esztétikus környezet a gyerekek számára nevelő értékű.
·
Udvarunk, tornaszobánk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást. Az udvar füves, fajátékok biztosítják a gyerekek számára nagy szabad mozgásteret és egészséges körülményeket.
·
Iskolánkat a szülői munkaközösség támogatja, anyagilag is hozzájárul a nevelőoktató
munka
színvonalának
emeléséhez,
tevékenységeink
bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához
Iskolánk tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételek: Iskolánk egy épületben működik, három szakaszban épült. 2001ben elkezdődött az épület teljes felújítása, a munkálatok több év alatt készültek el. Épületünk állagára nagyon vigyázunk. 8 osztályterem, korszerűen berendezett 24 tanulói munkaállomással és egy tanári központi géppel rendelkező számítástechnika terem és egy napközis terem került kialakításra. Osztálytermeink kicsik, de a jelenlegi osztálylétszámokra megfelelők. Az épület hátsó részében tornaszoba található. Ebben az épületben fogadja a gyerekeket a pszichológus, logopédus és gyógypedagógus is. Udvarunk sok mozgási lehetőséget biztosít. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Részletezve a taneszköz jegyzékben. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink mindennapi foglalkoztatásához.
Személyi feltételek: Tantestület
20
Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk megközelíti a teljest. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek. Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Oktatónevelő munkát segítők
Iskolánkban az oktatónevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy a sajátos nevelési igényű, gyenge képességű gyermekek körében ritkán fordult elő bukás, vagy évismétlés. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. A logopédus kb. 810 tanulóval foglalkozik folyamatosan kiscsoportos keretben. A gyógypedagógus a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek problémáinak szakszerű kezelésében nyújt segítséget. A pszichológus heti egy alkalommal segít gyermekek, szülők és nevelők problémáinak feldolgozásában. Munkájuk területei:
tanulási problémák kezelése: Ø tanuláskorrekció, Ø fejlesztő foglalkozások,
magatartási problémák kezelése : Ø önkontroll, Ø önszabályozási készség fejlesztése, Ø új értékrend kialakítása, Ø „én” erősítése,
pszichés problémák kezelése: Ø szorongások, Ø gátlások oldása, Ø serdülőkori problémák kezelése, Ø önértékelési problémák rendezése, Ø tanácsadás szülőknek, Ø pedagógusoknak konfliktusok kezelésében.
21
Technikai dolgozóink:
Az iskolában folyó oktatónevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői.
Iskolánk hagyományai: ·
Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. Ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén elbúcsúztatjuk a 8. osztályosokat.
·
Műsoros iskolai ünnepélyekkel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. o Október 6. o Október 23. o Március 15.
·
Móra héttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját, változó formában és tartalommal.
·
Nemzetiségi hagyományok: o Adventi gyertyagyújtás o Lénárd napon – községünk védőszentjének szobránál gyertyát gyújtunk diákjainkkal, akik már megismerték a hozzá fűződő legendákat. o Márton
napon
hagyományőrző
programokat,
kiállítást
és
felvonulást szervezünk. o Őszi, tavaszi körzeti német vers és prózamondó verseny ·
Karácsonyi műsort rendezünk karácsonykor.
·
Iskolai kirándulást tartunk lehetőségeink szerint évi egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése
·
Támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk.
·
Tanulmányi versenyeken tevékenyen részt veszünk.
·
Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk: o Farsang, o Húsvét, o Mikulás
22
o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok o Színházlátogatás, o Madarak, fák napja o Majális o Sportnap
Iskolai elismerések és jutalmazások formái: Az iskolai jutalmazás for mái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ·
·
Szaktanári dicséret ·
A tantárgyi órákon való kiemelkedő teljesítményéért
·
Helyi és körzeti szaktárgyi versenyeken való aktív részvételéért
Napközis nevelői dicséret ·
·
A napköziben végzett közösségi munkájáért
Osztályfőnöki dicséret ·
Ünnepi műsorokon való szereplés
·
Községi ünnepi műsorokon való szereplés
·
Az iskola és Diákönkormányzat által szervezett programokon, megmozdulásokon való aktív részvétel (papírgyűjtés, falutakarítás, stb.)
· ·
Egyéb külső szervezettől kapott dicséret
Igazgatói dicséret ·
Megyei versenyeken elért 110. helyezés, vagy országos versenyen elért 410. helyezésért
·
Nevelőtestületi dicséret ·
8 éven keresztül tanúsított kiemelkedő tanulmányi eredményéért és/vagy közösségi munkájáért
·
országos versenyeken elért 13. helyezéséért
23
A tanulók ösztönzése érdekében a tantestület és a Diákönkormányzat új jutalmazási formaként egy Dicsőségtáblát állít fel, melyre a felkerülés szempontjait közös javaslat alapján határozzák meg. Esedékessége:
aktualitásnak
megfelelően,
maximum
három
hónapig.
A
nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek egyéb fent nem említett esetekben is. A dicsőségtáblára került tanulók névsorát a tanévzáró ünnepélyen felsoroljuk, a helyi újságban és a település honlapján közzé tesszük.
1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓNEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Nevelőoktató munkánk alapelveit kialakító értékek: A nevelési program átdolgozása előtt az alapelvek meghatározásához tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák.
Közösen elfogadott legfontosabb értékek: ·
tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése,
·
humanizmus, szeretet, elfogadás,
·
becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom,
·
a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára,
·
önfegyelem, önismeret, példamutatás,
·
pontosság, igényesség és kitartás a munkában,
·
a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése,
·
önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete,
·
esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete,
·
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása,
·
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, 24
·
A család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése szeretete,
·
A világ megismerésének igénye
·
derű, humor, mely átsegít a gondokon.
Pedagógiai nevelőoktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelőoktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Legfontosabb alapelveink nevelőoktató munkánkban: ·
a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban,
·
minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges,
·
a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit,
·
széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.
·
nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét; az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: · Anyanyelvi kommunikáció · Idegen nyelvi kommunikáció · Matematikai kompetenciák
25
· Természettudományos kompetenciák · Digitális kompetencia · Hatékony és önálló tanulás kompetenciája · Szociális és állampolgári kompetenciák · Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák · Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.
Céljaink és feladataink:
Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelésoktatás bevezető és kezdő szakaszában (14 évfolyam) Céljaink: · óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; · vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; · a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; · tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; · iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; · a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink: · a
személyre
szóló
fejlesztés
törekvése
álljon
pedagógiai
munkánk
középpontjában;
26
· a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; · adjunk,
mutassunk
példákat
az
ismeretszerzéshez,
a
feladat
és
problémamegoldáshoz; · alapozzuk meg tanulási szokásaikat; · támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; · működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; · figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; · tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; · erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; · formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését
Felső tagozatunkon az alapfokú nevelésoktatás alapozó (56. évfolyam) és fejlesztő (78. évfolyam) szakaszában Céljaink: · folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelőoktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; · a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; a 1012 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz 1314 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás; · neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; · tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; · készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.
27
Feladataink · fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; · a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük
tanulóink
önismeretét,
együttműködési
készségét,
akaratát,
segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; · teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; · tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; · terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; · fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.
Iskolánkban folyó nevelőoktató munka eszköz és eljárásrendszere A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.
Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o az oktatásban alkalmazott módszerek; o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás;
28
o előadás, vita, beszámoló.
Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek;
A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; o követelés.
A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés.
29
1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 1.2.1.
Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)
Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási nevelési
folyamatot.
Keretében
mindazokat
az
ismereteket
tudatosítjuk,
rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításánaktanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják
30
alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban.
1.2.2.
Német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)
Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktatónevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alapnyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: ·
A nyelvtanulás heti 5 órában történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.
·
Igyekszünk kihasználni a kis létszámokból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják a német nyelvet.
Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele.
31
Német cserekapcsolatunk keretében tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára, ezzel is szélesíteni kívánjuk a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni a német nyelv oktatását.
1.2.3.
Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)
Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: ·
Biztos számolási készség kialakítása
·
Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése
·
Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése
·
Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése
Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 56. osztályban még inkább a nem szakrendszerű oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 78. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. (Zrínyi, Körzeti versenyek, Kis Vakond és társai, Bendegúz levelezős versenyek stb.)
32
1.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. A játékos oktató programok, CDk a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. A szakkörök beindítását előzetes felmérések előzzék meg.
33
1.2.5. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására,
a
tehetséggondozásra.
Minderről
színvonalas
szerepléseink,
kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei:
· Drámapedagógia – színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memóriagyakorlatok
az
intellektuális
képességeket
tréningezik,
az
improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek.
· Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a 34
versenyszellem
(testnevelés),
szerepjáték
(színjátszás)
viselkedéskultúra,
ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (énekzene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi, zenei és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.)
· Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.
· Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: ·
Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség Művészi önkifejezés, előadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény
35
Az esztétikum igénye a mindennapokban ·
Környezettudatosságra nevelés Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény
·
Szociális és állampolgári kompetencia Nyitottság, érdeklődés Kulturális életben való részvételre való igény
1.2.6. Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik.
Tanulóinknak meg kell ismerniük: ·
az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit,
·
a káros szenvedélyek leküzdésének módjait,
·
az emberiség előtt álló ökológiai problémákat,
·
az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.
Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában.
36
1.2.7. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk megfelel a fenti célok megvalósításának. Alsó tagozaton megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, felső tagozaton pedig a heti 4 testnevelés óra mellett 4 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. 3. osztályos tanulóink évente 10 alkalommal úszásoktatásban részesülnek.
37
1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: o különböző szintű adottságaikkal; o eltérő mértékű fejlődésükkel; o iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal; o eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; o szervezett ismeretközvetítéssel; o spontán tapasztalataikkal összhangban, a legteljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: ·
A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében (szociális kompetenciák).
·
A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése)
·
A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése)
·
A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia)
38
A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció) ·
A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség)
·
A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése)
·
A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok
ápolása,
megbecsülése;
a
hazaszeretet
érzésének
felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia) ·
A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia)
·
A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
·
A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
·
A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia)
Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok
39
elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:
· Anyanyelvi és matematikai kompetenciák · Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia · Környezettudatosságra nevelés · Szociális és állampolgári kompetencia · Hatékony, önálló tanulás
1.4.
A
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
FELADATOK Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
A közösségi nevelés területei: • család • óvoda • iskola • iskolán kívüli közösségek • társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie (digitális kompetencia).
40
Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei:
Tanórák § osztályfőnöki órák Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: § napközi § szakkörök § sportkörök Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások § diákönkormányzat § iskolai ünnepélyek Szabadidős tevékenységek § osztálykirándulások § klubdélutánok § tanulmányi kirándulások
A tanulók közössége: Diákönkormányzat Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.
41
A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: ·
saját működéséről;
·
a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról;
·
hatáskörei gyakorlásáról;
·
egy tanítás nélküli munkanap programjáról;
·
tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;
·
a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.
Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.
A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ·
Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet
és
az
emberi
közösségek
harmonikus
viszonyáért
felelősségvállalás, ·
Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.
Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: § felelősségvállalásra § saját képességek maximális kifejlesztésére § játékszabályok betartására § önfegyelemre 42
§ becsületességre § mások győzelmének elfogadására § mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására § helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására § közvetlen környezetünk (iskola) megóvására § harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel § hon, és népismeretre § hazaszeretetre § környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat
Alakítsa ki : § a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) § az empátiás kapcsolatteremtés képességét § a türelem és megértés képességét § saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját § önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) § érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) § az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia
Mutassa meg: § hogy sokféle vélemény létezik. § véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.
A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus : § segítse a tanulók kezdeményezéseit, § segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, § biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához § alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép
43
§ adjon átfogó képet a munka világáról § alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: § Tanulmányi kirándulások § Osztálykirándulások § Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) § Móra hét § Ünnepélyek, megemlékezések § Klubdélutánok § Farsang § Mikulás § Karácsony § Iskolaújság § Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) § Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) § Kézműves foglalkozások: karácsonykor és húsvétkor § Házirend § Kitüntetések jutalmak § Aktív szülői részvétel, Szülői Munkaközösség
44
1.5.
A
BEILLESZKEDÉSI
ÉS
MAGATARTÁSI
NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink a megfelelő szakemberek segítségével igyekeznek megismerni a tanulási,
beilleszkedési
és
magatartási
nehézségekkel
küzdő
tanulóink
személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: ·
Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.
·
Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében.
·
Részképesség zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással
segítjük
továbbhaladásukat.
(Fejlesztő
pedagógus,
gyógypedagógus) Eredményes nevelőoktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.
45
1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden gyerek valamiben tehetséges . Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások
alkalmával
lehetőség
nyílik
az
egyéni
képességek
megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egyegy téma önálló feldolgozása, szakkörök, körzeti és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását.
A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is. A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör és az iskolai sportverseny is. Lényeges, hogy a vezető szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DÖK látja el. A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DÖK összekötő tanárnak.
Fejlesztendő kompetenciaterületek: ·
Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),
·
Digitális kompetencia területén: Önálló
információkeresés
interneten
(előadások
készítése,
újságszerkesztés)
46
·
Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség
·
Önálló tanulás Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége
Feladataink,
tevékenységeink
a
kompetenciaterületek
fejlesztése
érdekében: ·
tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben,
·
a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen,
·
hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;
·
fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együtt érző, támogató szerepköre;
·
önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges tanulóknak;
·
bíztató értékelés;
·
differenciált feladatok adása;
·
csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók;
·
a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása – kötött padsorok – kör, félkör alakban)
·
a házi feladatok differenciálása;
·
órai gyakorláskor másmás feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés)
A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: ·
könyvkölcsönzés
szabad
érdeklődés
alapján
délutánonként,
kutatómunkák ·
könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egyegy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel
47
önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási
·
kompetencia) „ csendes” olvasó órák egyegy osztály számára – főleg olvasótermi
·
könyvekkel ·
kisebb kézműves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése
·
újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés – írott formában (digitális kompetencia)
·
műsorok összeállítása a források felhasználásával
·
egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció) internet használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia)
1.7.
A
GYERMEK
ÉS
IFJÚSÁGVÉDELEMMEL
KAPCSOLATOS FELADATOK Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Gyermekvédelmi felelős koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: ·
nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét;
·
törekszünk a „másság” elfogadtatására; (szociális kompetencia)
·
szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal;
·
a rászorulókat a segítség elfogadására;
·
gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között;
·
nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket;
48
felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a
·
dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba; a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség fejlődési
·
zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást; a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére, egyénre szabott
·
nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk; a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól
·
rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon; az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe
·
kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük; az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások
·
odaítélésekor a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesz a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására.
Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követi fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: ·
iskolaorvossal,
·
védőnővel,
·
családgondozóval,
·
fejlesztő pedagógussal, logopédussal,
Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: ·
étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint
·
tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint
·
segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével.
Felelősei a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával. Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével.
49
Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és saját épülésük végett. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család és gyermekvédelmi lehetőségekről. A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk a megfelelő segítő szervezet bevonásával.
1.8. A TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.
Felzárkóztatást elősegítő programjaink: ·
tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára,
·
tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük,
·
logopédus és pszichológus segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet,
·
szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat,
50
·
a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanuláskorrekció, korrepetálás,
·
logopédusunknak, pszichológusunknak jó kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal
rendszeresen
megbeszélik
az
aktuális
problémákat.
Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről, ·
tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat,
·
a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában,
·
tanulópárok kialakítása,
·
tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája)
·
rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés,
·
egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással
·
közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé),
·
a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, irodalmi, kézműves, sport szakkörök)
Iskolánk a bukásmentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni.
A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképességzavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé.
A problémák korai feltárása érdekében az elsős pedagógus minden év október 15ig elvégzi a DIFER mérést elsős tanulóinkkal, majd december elején az
51
októberi mérésen nem megfelelő eredményt elért tanulókkal kontrollmérést végez.
Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésével az átmenet zökkenőmentessé válhat. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.
A 2008/2009es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 56 osztályban (Lásd Helyi Tanterv 4.2.) segíti a tanulási esélyegyenlőség biztosítását a kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztésével, és az egyéni felzárkóztatás biztosításával. Így a tanulási kudarcok a felső tagozatba lépéskor csökkenthetők
1.9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM Tapasztalható, hogy lakóhelyünkön csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek
52
megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló.
Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.
Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelőseink és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő:
·
Anyanyelvi kommunikáció: Önálló
szövegértés,
szövegalkotás,
gondolatok,
vélemény
megfogalmazása szóban és írásban ·
Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.
·
Digitális kompetencia: Információkeresés
·
Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése. Egyéni és közérdek tisztelete.
53
A
szociális
hátrányok
enyhítését
iskolánkban
az
alábbi
tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás, 2. Drog és bűnmegelőzés, 3. Mentálhigiénés programok, 4. Pályaorientációs tevékenység, 5. Táborozások, kirándulások, 6. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről, 7. Különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés, 8. Figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire, 9. Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel, 10. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, 11. Étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása.
1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelőoktató
munkát
segítő
eszközök
és
felszerelések jegyzéke A nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenőrizzük, hogy rendelkezünke a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk. A törvény megadja az alapvető eszközök jegyzékét, az iskolára vonatkozó részt függelékként csatoljuk A szaktárgyak tanításához szükséges eszközöket a tantárgyak tantervei egyenként tartalmazzák.
54
1.11.
A
szülő,
tanuló,
iskolai
pedagógus
együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: · együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését, · a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését, · a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását, · aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken, · nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését, · véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan, · szponzori, szervező segítségnyújtást. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: · nyílt napok, nyílt órák szervezése · rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról · előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal) · rendkívüli szülői értekezletek · fogadóórák (évente 2 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban · előadások szervezése igényelt téma szerint
55
· pályaválasztási tanácsadás · családlátogatás · Szülői munkaközösségi megbeszélések, „kerekasztal” beszélgetések (évente legalább 2 alkalommal)
A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: · közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével; (Majális, kirándulások) A szülő kérheti: · Gyermeke napközi otthoni ellátását · Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7 és du. 16:30 óra között · Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően · Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet szaktanártól, osztályfőnöktől, fejlesztő pedagógustól, Pszichológustól az iskola vezetőitől. Kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel: A szülőkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk.
A kapcsolattartás formái: alkalmi beszélgetés fogadóórák ( minimum 2 alkalommal évente) szülői értekezletek (évi 2 alkalommal) Szülői Választmányi értekezlet (évi 2 alkalommal) telefonos megbeszélések szükség szerint
56
2. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 2.1.
AZ
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
CÉLKITŰZÉSEK, FELADATOK Legfontosabb célkitűzéseink: ·
Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.
·
Tanulóink ismerjék meg életkoruknak megfelelően saját egészségi állapotukat.
·
Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit.
·
Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.
·
Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.
·
Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása
·
Testmozgás fontosságának tudatosítása
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ·
Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése,
·
Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:
57
·
Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
·
Biztosítsuk
az
egészséges
fejlődéshez
szükséges
feltételeket
és
tevékenységeket. ·
Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket.
·
Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.
·
Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő
magatartás
szabályainak
megtartására.
(anyanyelvi
kommunikáció) ·
Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.
·
A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet.
Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai : ·
Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés)
·
A kultúrált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.
·
Iskolánk tanulóink számára igény szerint háromszori étkezést biztosít.
·
Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat.
·
El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket.
58
Személyi higiéné kialakításának feladatai: ·
Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.
·
Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása.
·
Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.
·
Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.
·
Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.
·
Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos)
Mentálhigiéné feladatai: ·
Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.
·
Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.
·
A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológussal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.
·
Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.
·
Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.
Családi életre nevelés feladatai : ·
Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család
59
életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. ·
A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről
Az egészségnevelési program segítői: ·
Iskolaorvos Évente végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket.
Feladatai: o Fizikális vizsgálat (tüdő, szív) o Pajzsmirigy o Mozgásszervek vizsgálata o Nemi fejlődés megítélése
·
Védőnő
o Havi rendszerességgel vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. o Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) o Évente minimum háromszor végez tisztasági vizsgálatot. Célja az élősdiek felfedezése és terjedésének megelőzése. Ezzel általában nincs különösebb probléma, a szülők részéről a kezelések azonnal és hatásosan megtörténnek. Iskolánkban ez nem gyakori és kardinális probléma.
60
o Rendszeresen visszatérő program a kötelező védőoltások megszervezése és lebonyolítása. A hatodik osztályban diftéria és kanyaró, a nyolcadik osztályban 2 részletben hepatitis oltás kötelező. A szűrővizsgálatokat kétévente kell elvégezni, így az 1357. osztály vizsgálata történik meg minden évben. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja, hogy kóros folyamatokat már a betegség kialakulása előtt feltárjuk. Feladatai: ·
Testhossz, testtömeg, mell körfogat mérése és értékelése
·
Az elhízás és kóros soványság megítélése
·
Érzékszervi szűrővizsgálatok (látás, hallás, színlátás) műszeres végzése,
·
Vérnyomás mérése és értékelése
·
Fogorvos
Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. ·
Családsegítő szolgálat vezetője
A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős. ·
Gyermekvédelmi felelős A gyermekvédelmi feladatokat egy pedagógus látja el egyéb megbízatás formájában. Ő tartja a kapcsolatot leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokkal.
·
Családi háttér: A családok nagyobb része egyre kevésbé rendezett, de elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi
61
megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.
Tevékenységi területek: Tanórákon: ·
Az életjelenségek megismerése
·
Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.)
·
Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)
·
Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)
·
Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)
·
Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).
·
A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)
Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: ·
Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat.
·
A napközit úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után.
Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:
62
·
Szervezett játékos sportfoglalkozások
·
Többnapos osztálykirándulások,
·
Táncházak
·
Madarakfák napja
·
Folyamatos papírgyűjtési verseny
·
Sportnap
·
Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele
·
Folyamatos akváriumgondozás (halak, teknős)
·
Tűzvédelmi bemutató
·
Iskolai nyári táborok
·
Sportköri foglalkozások heti 4 órában
Kapcsolat a szülőkkel:
Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. szülői értekezletek fogadó órák személyes beszélgetések szülők bevonása programjainkba
Az egészségnevelés prevenciós programjai : ·
A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz)
·
Előadókat hívunk a következő témakörökben: § Káros szenvedélyek, drogok § Tűzvédelem § Közlekedésbiztonság
63
2.2. Az iskolai drogstratégia DROG (fr:drogue) gyógyszernyersanyag Stratégia (görög) a hadvezetés tudománya
E két szó összekapcsolásával létrejött új szó a DROGSTARTÉGIA. A szóösszetétel első tagja már rég nem gyógyításra szolgáló nyersanyagot jelenti, míg a második tag valóban a háborút idézi. Nem a tankokkal és kézifegyverekkel vívott háború, hanem a társadalom injekciós tűk elleni harcát jelöli. Ezek a csaták nem olyan látványosak, de mindkettőt ugyanaz jellemzi: aki nem kap segítséget, arra biztos halál vár. De a háborúba kényszerből behívóval kell menni. A szerfüggők azonban önként, saját maguknak töltik ki az úti okmányt. A drogstratégia arról szól, hogy útját álljuk a legelső kézbesítésnek, visszahozzuk és meggyógyítsuk a sebesülteket.
A most felnövő nemzedékek szüleinek, tanárainak elképzelésük sincs arról, hogy milyen veszélyek leselkednek gyermekeikre, tanítványaikra. Gyerekként, fiatalként ugyanis nem találkoztak az illegális drogokkal, hisz Magyarország tranzitország volt, ami mára célországgá változott.
Az illegális drogok előállítói, forgalmazói nagyon jól tudják, hogy minél előbb kezdődik a „beetetés, annál hamarabb válik a fiatal potenciális üzlettárssá”, fizetővendéggé. Ezért kell nekünk is a megelőzést minél korábban megkezdeni. Az általános iskolákra hárul a legnagyobb feladat, mert a kezdeti lépéseknél ez a leginkább veszélyeztetett korosztály.
A drogstratégiának a prevencióra kell épülnie. Ez a küzdelem olyan, mint a doppingháború. Az győz, aki előbb lép. Ha lépéshátrányba kerülnénk is (új szer megjelenése), még a felzárkózás is jobb megoldás, mint az elhallgatás, vagy a közöny.
64
A szülőknek a megélhetésért folytatott elkeseredett küzdelemben sem idejük, sem energiájuk nincs a gyermekeikre. A kábítószerkérdésben álomvilágban élnek úgy, mint fogyasztók az érintettség előtt – az ő gyermekükkel ez nem fordulhat elő, akkor meg minek beszélni róla. A szülőket is meg kell győzni, hogy mindenki veszélyben van, függetlenül az iskolázottságtól, az anyagi helyzettől, a gyermek korától és nemétől. Mg kell velük taníttatni, hogy milyen személyiségparamétereket erősítsenek gyermekeikben ahhoz, hogy minden esetben képesek legyenek az elutasításra.
A drogstratégia lényege az, hogy felébressze, és ébren tartsa a veszélyérzetet az élet minden területén, legyen disco, család vagy baráti közösség. Ezt nekünk, mint nevelésioktatási intézménynek fel kell vállalnunk, és a csapatmunkába mindenkit be kell vonnunk. Szaktanárokat függetlenül a tantárgyuktól, az iskolavezetést, a tantestületet, a szülőket, az iskolaorvost, a védőnőt, és legfőképpen a gyerekeket. A személyiségfejlesztő munka részeként úgy alakítjuk a tanítványaink életvezetési stílusát, hogy képessé váljanak az egészségkárosító szerek tudatos elutasítására. El kell érni azt, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Minden nevelésoktatási helyzetben biztosítani kell, hogy mindenki kellő időben megkapja a szükséges törődést és odafigyelést különös tekintettel a segítségre szorulókra és a támogatást igénylőkre.
Drogstratégiánk sikere érdekében konkrét csoportokat célozunk meg, ezek 1. tanárok 2. gyerekek 3. szülők
Hosszútávú programunk: A szárnyaink alól kiengedett gyerekek figyelemmel kísérése.
Rövidtávú programunk: Konkrét veszélyek feltérképezése és lehetséges csökkentése helyi viszonyok között. A fentieket a következő pontok alapján kívánjuk megvalósítani. 65
·
A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása
·
A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása, a kölcsönösen egymásra ható tapasztalatokra alapozott módszerrel.
·
A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása (fogalmi háttér).
·
Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában.
·
A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása.
Az iskolai drogstratégia fogalma Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai, egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drog megelőzési programban realizálódik és az elsődleges drogprevenció megvalósítását, valamint a másodlagos drogprevenció elősegítését célozzák.
Ezek olyan készségek fejlesztését jelentik, amelyek az egészségfejlesztést szolgálják, az ismeretek átadást, döntési, viselkedési valamint életmódot befolyásoló módszerek alkalmazásával.
Cél Célunk az, hogy a kidolgozott egészségfejlesztő program hatására csökkenjenek az ártó tényezők egyénre gyakorolt hatásai, és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. Olyan értékközvetítési folyamatot szeretnénk elindítani, amelynek hatására csökkenhet a legális, valamint az illegális drogok szerepe a tanítványaink életében.
Célunk megvalósításához a következők segítségére számítunk: ·
Iskolavezetés
·
Tantestület
·
Szülők
66
·
Iskolaorvos, védőnő
·
Ifjúságvédelmi felelős
·
Pszichológus
·
Körzeti megbízott
·
Kortársak, segítő csoportok hálózata (tánc, karate, labdarúgás)
·
Egyházak
Jelenlegi helyzet Veszélyeztető tényezők: ·
Megszűnő munkahelyek, ebből következik a családok ellehetetlenülése (esetleg alkoholizmus), családi veszekedések, felbomló családok, szegénység
·
Csonka család
·
A lakókörnyezetben sok a vendéglátóhely
·
Itt a fiatalok kiszolgálása – törvény be nem tartása
·
Túlkoros fiatalok az iskolában
·
Anyagiak hajszolása – kevés az idő a gyerekek meghallgatására
·
Ismeretlen baráti kör, idősebb „barátok”
·
Fővárosi bevándorlók, beköltözők
·
Budapest közelsége
·
Túlságosan liberális szülők – túlzott szigor
·
Televízió nézés és műsorok válogatása
·
Jogok és kötelességek közötti összhang felbomlása
·
Drogárusítás
·
Az értékrend felbomlása, hibás értékrendek
Védő hatások, tényezők ·
Életvezetési ismeretek osztályfőnöki órákon
·
Drogmegelőzési program szakórákon, szakkörön (osztályfőnöki, technika, biológia, dráma, IVK)
·
Lehetőség keresése a családi házzal történő kapcsolattartásra
67
·
Felvilágosító munka a serdülésről, szexualitásról (szakember, osztályfőnöki óra, biológia óra, IVK szakkör)
·
Hivatalos szervek bevonása (Családsegítő Szolgálat, Gyámhatóság, Rendőrség, Nevelési Tanácsadó, iskolaorvos)
·
Iskolai szabadidős programon (szakkörök, testi és szellemi sportlehetőségek, rendezvények)
·
Vetélkedők az egészséges életmódról, elsősegélynyújtásból
·
Úszásoktatás
·
Sportnapok, Majális
·
Körzeti sportversenyek
·
Szociális jellegű támogatás: étkezési hozzájárulás, tankönyvtámogatás, kiegészítő
családi
pótlék,
széles
körű
tájékoztatás
a
szociális
kedvezményekről ·
Hitoktatás
2.2. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Mindennapos testedzés megvalósítása: ·
A heti három négy testnevelés óra keretében.
·
A heti testnevelés órákon felül a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő – tudatosan tervezett, mozgásos, játékos sportfoglalkozásokat tartunk.
·
Szakköri tevékenységként korcsoportonként heti 1 alkalommal sportkört, valamint a tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, körzeti szintű versenyekre készítjük fel.
Egészségnevelési
programunk
szerves
részét
képezi
az
osztályfőnöki tanmenetekbe beépített témák:
68
Ötödik évfolyam Egészséges élet Egészség és egészségvédelem –
Miért fontos az egészség és az egészségvédelem?
–
Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna – testnevelés – testi nevelés – egészségnevelés?
–
Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos?
–
Milyen kötelező egészségügyi ellátásban részesültetek már?
A beteg ember –
Mi a betegség
–
Mikor forduljunk orvoshoz?
–
Mi a teendő betegség esetén?
–
Milyen betegségeket tudtok felismerni?
–
Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van?
–
Milyen gyermekbetegségeken estetek át?
Testkultúra –
Mit jelent a testkultúra szó
–
Mi a testi higiénia alapja?
–
Milyen tisztálkodó szereket ismertek?
–
Milyen felszerelések kellenek egy fürdőszobába
Napirend – pihenés – alvás –
Mi a napirend?
–
Milyen tényezők határozzák meg a napirendeteket?
–
Miért van szükségünk pihenésre?
–
Mi az alvás szerepe az emberi életben?
A táplálkozás –
Mit nevezünk táplálkozásnak?
–
Mi a táplálkozás célja?
–
Melyek a legfontosabb tápanyagaink?
–
Miért szeretik az emberek a túlzott evéstivást?
–
Mikor és hányszor együnk naponta?
Káros szenvedélyek 69
–
Milyen káros szenvedélyeket ismertek?
–
Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektől?
–
Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek?
–
Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket?
Fertőző betegségek –
Mit nevezünk fertőzésnek
–
Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?
–
Milyen fertőző betegségeket ismersz?
Hatodik évfolyam Egészséges élet
Egészség és egészségvédelem –
Mire terjed ki az egészségnevelés?
–
Mit jelent a közmondás: „Ép testben ép lélek”
A beteg ember –
Minek kell lennie a házi patikában?
–
Mikor forduljunk orvoshoz?
Testkultúra –
Mit értünk testfejlesztésen?
–
Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni?
–
Melyek a testedzés legegyszerűbb formái?
Napirend – pihenés – alvás –
Mikor helyes a napirendünk?
–
A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni?
–
Mit jelent az aktív pihenés?
–
Mitől függ az alvás mélysége és ideje?
A táplálkozás –
Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége?
–
Milyen tényezők határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét?
–
Mi a tartós éhezés következménye?
–
Fontose, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk? 70
–
Mikor eszik nálatok együtt a család?
Káros szenvedélyek dohányzás –
Miért dohányoznak az emberek?
–
Melyek a dohányzás ártalmai?
–
Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében?
–
Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében?
–
Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak?
Fertőző betegségek –
Milyen fertőző betegségeket ismerünk?
–
Mik okozhatnak járványt?
–
Hogyan előzhetők meg a fertőzések?
Hetedik évfolyam Egészséges élet Egészség és egészségvédelem –
Mit jelent a prevenció?
–
Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, s megelőzni a betegségeket?
–
Kinek a feladata az egészségvédelem?
A beteg ember –
Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal?
–
Milyen betegségeket ismertek?
–
Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket?
Testkultúra –
Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában?
–
Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában?
–
Melyek a napozás alapvető szabályai?
Napirend – pihenés – alvás –
Mikor jó a napirendünk?
–
Mi jelent számodra pihenést?
–
Mennyi lehet a napi alvásszükséglet?
A táplálkozás –
Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról? 71
–
Mi a tartós éhezés következménye?
–
Beszélhetünke ma éhező tömegekről?
–
Mi a különbség az éhezés és a böjt között?
–
Melyek a társas étkezés szabályai?
Káros szenvedélyek alkohol –
Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek?
–
Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk?
–
Mit jelent a kultúrált alkoholfogyasztás?
–
Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember?
Fertőző betegségek –
Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek?
–
Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ?
–
Hol van Budapesten járványkórház?
Nyolcadik évfolyam Egészséges élet Egészség és egészségvédelem –
Mit jelent a mentálhigiéné szó?
–
Mit jelent a prevenció?
–
Milyen
magyar
és
nemzetközi
szervezetek
foglalkoznak
az
egészségvédelemmel? –
Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben?
A beteg ember –
Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket?
–
Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között?
–
Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága?
–
El tudjuke kerülni a környezeti ártalmakat?
Testkultúra –
Melyek az alapvető testápoló szerek?
–
Mit kell tudnunk a hajápolásról?
–
Mire jó a fitness?
72
–
Mi határozza meg az öltözködésünket?
Napirend – pihenés – alvás –
Képesek vagyunke befolyásolni napirendünket?
–
Mi a következménye annak, hogy nem törődünk pihenésünkkel?
–
Melyek a nyugodt alvás feltételei?
A táplálkozás –
Mi jellemző a magyar népesség táplálkozási kultúrájára?
–
Mikor beszélünk alultápláltságról?
–
Miért veszélyes a „soványság kultusza”?
–
Miért fontos a családban a rendszeres sütésfőzés?
Káros szenvedélyek drog –
Mit nevezünk kábítószernek?
–
Melyek a legközismertebb kábítószerek?
–
Miért veszélyes a kábítószer?
–
Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés?
–
Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik?
–
Mitől foszt meg a kábítószer?
–
Hogyan lehet a narkózást megelőzni?
Fertőző betegségek –
Melyek a nemi betegségek?
–
Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektől?
–
Miért veszélyes az AIDS?
–
Hogyan terjednek ezek e betegségek?
–
Milyen megelőzési módjaik vannak?
73
3. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI Az alapelveket szabályozó jogi háttér
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. LXXIX. tv. 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskolák, nevelési programjuk részeként készítsenek környezeti nevelési programot. Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20án a 20052014 közötti évtizedet fennhatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány 18.§ és 70.§. Kívánatos, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között (NAT 243/2003. korm.r.) Alapelvek: ·
Fenntartható fejlődés erősítése.
A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit. ·
Környezetünk védelme
Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak.
74
E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. ·
Rendszerszemléletű környezetlátás
A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. ·
Problémamegoldó szemlélet
A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek
megoldása
közben
láttatja
meg
a
globális
összefüggéseket.
(természettudományos kompetencia) A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. (matematikai kompetencia)
Konkrét célok és feladatok ·
Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására,
hatékony
együttműködésre
és
eredményes
konfliktuskezelésre. ·
Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.
·
Segíteni
a
környezeti
folyamatok,
összefüggések
megértését,
a
környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését.
75
·
Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes
magatartással,
jó
értékítélettel
a
pozitív
jövőkép
kialakulásának érdekében. ·
Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét.
·
Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget
a
környezetkímélő
technológiákkal
készült
termékek
megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére. ·
A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika)
·
·
A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: ·
osztálykirándulások,
·
témahét,
·
jeles napok,
·
természeti ünnepek megünneplése,
Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet.
·
Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ·
Természettudományos kompetencia Egyéni és közösségi felelősség A tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásának felelőssége
·
Szociális és állampolgári kompetencia: Közügyekben való aktív közreműködés fontossága a környezetvédelemben
·
Környezettudatosság, esztétikai tudatosság Környezetünk esztétikus alakítása, egyetemes és kulturális örökségünk védelme
76
3.2.
MEGVALÓSÍTÁS MUNKAFORMÁI, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI
Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet: ·
Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra
·
Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel.(projektek, témanap, témahét, tanulmányi kirándulások)
Hagyományos tanórai foglalkozások:
A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. ·
energiatakarékosság
·
szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény)
·
papírtakarékosság
·
anyagok újrahasznosítása pl. technika órán
·
figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése
·
a környezet folyamatos tisztántartása
·
esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése
77
Nem hagyományos foglalkozások: ·
Témanapok:
A környezetvédelem jeles napjait ünnepeljük változatos
tevékenységi formákban az éves munkaterv szerint. (Föld napja, Víz napja) ·
Nem tanteremben tartott óra: A Duna partján tartott konkrét tananyag elsajátítását segítő élőhelyek felkeresése Pl: vizes élőhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében. Időszakos kiállítások látogatása.
Tanórán kívüli egyéb lehetőségek szakkörök gyűjtőmunkák nyári táborok kézműves foglalkozások kirándulások, színház és mozi látogatás akvárium és terrárium gondozása szelektív hulladékgyűjtés pályázatokon való részvétel, (környezetvédelmi pályázatok)
Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti
nevelés
szempontjából
sokkal
hatékonyabb
élményalapú,
tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.
Taneszközök: Korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, természetfilmek Térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű) Vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok. Kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök Korszerű felszerelés a technika teremben Internet elérési lehetőség az informatika teremben
78
Iskolai környezet alakítása: ·
Iskolánkban sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat a gyerekek. Ez a barátságos, meleghangulatú környezet
jelentős
hatást
gyakorol
a
gyerekek
személyiségének
formálódására. ·
Tanulóink szívesen részt vesznek épületünk szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosónkon folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk szemléletét tükrözik.
·
Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, homokozó, sportpálya, fa játékok) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak.
·
Megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, ehhez megfelelő gyűjtőedények vannak az iskola közelében.
·
Folyamatos, egész éven át tartó papírgyűjtési akciót szervezünk. (Ments meg egy fát!)
·
A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést.
Az iskola mindennapi élete: ·
A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek kell lenni.
·
Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása.
·
Mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia és vízgazdálkodást.
·
A gyerekektől elvárjuk a kultúrált étkezést
·
A napköziben tanulóink a tanulási idő előtt a szabadlevegőn töltik idejüket az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal.
79
Egyéb lehetőségek: Tanulmányi kirándulás (önköltséges) Szervezünk
tanulmányi
kirándulást
egyegy
konkrét
téma
részletesebb
megismerésére, egyegy terület, táj megismerése céljából.
A környezet és egészségvédelem jeles napjai. A természetkörnyezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket.
Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet és egészségvédelemben: ·
Iskolavezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Elkötelezett, hiteles személyiségek legyenek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia.
·
Tanárok: Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezetegészségügyi tartalmakat. Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül.
·
Osztályfőnökök: Évfolyamokra lebontva az egészség és a környezeti neveléshez szükséges tartalmak feldolgozása. Használja ki az aktualitásokat osztályközösségi megbeszéléseken. Működtesse a felelősi rendszert.
·
Gyermekvédelmi felelős: A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése. Családok bevonása, konkrét segítségadás, vagy közvetítés.
·
Iskolaorvos, védőnő: Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
·
Technikai dolgozók: A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása.
80
·
Diákok: A tervezett éves programban vesznek részt (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések). Valamennyi diák érintett a programban. Havi rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
·
Szülők: Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.
1. A tantárgyak lehetőségei Hon és népismeret A tanulók ·
ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt
felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit · ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
Környezetismeret A tanulók · ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal · ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében · Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit
Természetismeret A tanulók · váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére · a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll), · természettudományos gondolkodásnak megfelelő képességek kialakítása; · környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése · helyes környezeti attitűdök fejlesztése
81
· magatartás fejlesztése · értékrend alakítása · környezettudat fejlesztése · felelősségérzet fejlesztése · környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Földrajz A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, · értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, · ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, · ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
A tanulókban · a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, · alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, · fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.
Biológia A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezetiműködési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket,
82
· legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, · ismerjék meg a környezetegészségügyi problémákat, · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, · sajátítsák el a testilelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
A tanulókban · alakuljon ki ökológiai egyensúly iránti felelősség · alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.
4. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE 4.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK
ÉS
AZOK
ÓRASZÁMAI,
TANANYAG, KÖVETELMÉNYE K Iskolánk óraterve tartalmazza: ·
az egyes évfolyamok óratervét,
·
kötelező óraszámokat
·
a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret)
·
az évfolyamok összes óraszámát,
·
a tantárgyi bontásokat,
·
a félévben váltó órák eloszlását.
Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési feladatait és követelményeit a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
83
okt. törv. (4) (7) szerinti Össz. órasz. tály nemzetiségi választható órasz. napi heti 1.o. 4 óra – 20 óra +10% 2 óra +10% 2 óra 22 + 2 óra osz
2.o. 4 óra – 20 óra +10% 2 óra +10% 2 óra 22 + 2 óra 3.o. 4 óra – 20 óra +10% 2 óra +10% 2 óra 22 + 2 óra 4.o. 4,5óra – 22,5 + 10 % 2.25 +25% 6 óra 25 + 6 óra 5.o. 4,5óra – 22,5 + 10 % 2.25 +25% 6 óra 25 + 6 óra 6.o. 4,5óra – 22,5 + 10 % 2.25 +25% 6 óra 25 + 6 óra 7.o. 5 óra – 25 óra + 10 % 2,5
+30% 7,5 ó 27,5+7,5 óra
8.o. 5 óra – 25 óra + 10 % 2,5
+30% 7,5 ó 27,5+ 7,5 óra
A tantárgyankénti óraszámok: kötelező + választott A szabadon választott foglalkozások: o tömegsport – német nemzetiségi néptánc o szakkörök o korrepetálások o felvételi előkészítő 78. osztályban
A 2 2 0 0 0 0 7 7 . É É V V I L L X X X X X X V V II II . T T Ö Ö R R V V É É N N Y A K K Ö Ö Z Z O O K K T T A A T T Á Á S S R R Ó Ó L S S Z Z Ó Ó L L Ó 1 1 9 9 9 9 3 3 . É É V V I L L X X X X II X X . T T Ö Ö R R V V É É N N Y M M Ó Ó D D O O S S ÍÍ T T Á Á S S Á Á R R Ó Ó L 5 5 2 2 § (( 3 3 )) ; (( 4 4 )) ; (( 7 7 .. ) B B E E K K E E Z Z D D É É S S E E I A A L L A A P P JJ Á Á N A M M Ó Ó R R A F F E E R R E E N N C Á Á L L T T A A L L Á Á N N O O S II S S K K O O L L A Ó Ó R R A A S S Z Z Á Á M M A A II :
84
Osztály Tantárgy
1. o. K + V
2. o. K + V
3. o. K + V
4. o. K + V
5. o. K + V
5. o.
6. o. Nem K szak rend + V sz.
2
4
6. o.
7. o. Nem K szak rend + sz. V
8. o. K + V
2
4
4
45 + 1
össz K + V
Magyar nyelv és irodalom
7
7
7
8
4 + 1
Német nyelv és irodalom
5
5
5
5
5
1
5
1
5
5
40
Matematika
4 + 1
4
4 + 1
4 + 1
4
1
4
1
4
4
32 + 3
1. o. K + V
2. o. K + V
3. o. K + V
4. o. K + V
5. o. K + V
7. o. K + V
8. összes o. en K + K + V V
Osztály Tantárgy
Természetismeret Énekzene
1
Rajz
1
Technika Testnevelés Német hon és népismeret Osztályfőnöki Informatika Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia
0,5 + 0,5 2,5 + 0,5 1
1 1 2 0,5 + 1 1 0,5 0,5 0,5 + + 1 0,5 0,5 0,5 0,5 + 1 + 0,5 0,5 2,5 2,5 2,5 + + + 0,5 0,5 1,5 1 1
6. o. K + V
0,5 + 0,5 2,5 + 1,5
0,5 + 0,5 0,5 + 0,5 0,5 + 0,5 2,5 + 1,5
1
1
1 1 + 1 2 1 + 1 1
1 1 + 1 2 1 + 1 1 1
1
1
1
1
0,5 0,5 + + 6 + 2 0,5 0,5 0,5 0,5 + + 5,5+2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4,5+3, + + 5 0,5 0,5 2,5 2,5 + + 20+9 1,5 1,5 4
1
1
1 1 + 1 2
1 1 + 1 2
5 4+4
2
2
6+2
1 2 1 +
1 2 1 +
4 5
8
2+2
85
Összesen Korrepetálás
21,5 22 + + 2,5 2 1 1 + 1 1 1 1 1
22 + 2 1
25 + 3 1 + 1
25 + 5 1 + 1 1 1
25 + 5 1
1 1 27 27 195 + + + 29 5 5 1 1 11
1 1 1 Szakkör 1 1 1 1 Tömegsport Felhasznált óratömeg 27 28 27 30 34 6 32 6 35 35
Napközi: Csoportonként 23 óra
6 7
248
alsós csoport 23fő felsős csoport 26 fő az átlaglétszám
4.2. A NEM SZAKRENDSZERŰ NEVELÉSOKTATÁS KITERJESZTÉSE AZ 56. OSZTÁLYRA 243/2003as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra
épülnek.
A
kulcskompetenciák
megalapozása
és
megszilárdítása az 16. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az előbb felsorolt szakaszok feladata: 12. osztály: bevezető szakasz óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása: játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését 34. osztály: kezdő szakasz tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával, kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése 56. osztály: alapozó szakasz az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése, a szakrendszerű oktatás előkészítése 78. osztály: fejlesztő szakasz szakrendszerű oktatás
86
Nem szakrendszerű oktatás (56. évfolyam) Tantárgyak és műveltségi területek bevonása Matematika (benne: problémamegoldás) ·
elemi számolási készség (számírás, mértékegységváltás, a négy alapművelet 100as számkörben)
·
elemi rendszerező képesség
·
elemi kombinatív képesség
Magyar nyelv és irodalom (benne: kommunikációs képességek, szövegértés olvasás) ·
Olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika)
·
Íráskészség (rajzoló írástól a kiírt írásig eljutni)
Természetismeret ·
Olvasáskészség
·
Elemi rendszerező képesség
Idegen nyelv (benne kommunikációs képességek) ·
Olvasáskészség
·
Íráskészség
Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények ·
A
tanulói
hatékonyságot
fokozó
tanulásszervező
technikák
megismertetése és begyakoroltatása ·
A tanulás belső motivációjának lehetséges erősítési formái
·
A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe
·
Az előzetes ismeretek mozgósításának hatásai
·
A korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei
·
A kooperatív tanulás módozatai
·
A problémamegoldási képességek fejleszthetősége komplex feladatokkal
·
A
differenciálás
és
az
egyéni
képességek
fejlesztésének
szükségszerűsége ·
Információs és kommunikációs technika 87
·
Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása
·
Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód (három nívócsoportban: haladók, közepesek, gyengék)
A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Szókincs Nyelvtani ismeretek Anyanyelvi kommunikáció
Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás
Szövegértési szövegalkotási kompetenciák
A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék
számok,
mértékek
és
struktúrák
megértése,
alkalmazása alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és Matematikai kompetencia
alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben
88
tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás A hatékony, önálló tanulás
saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérése tudatos fogyasztóvá válás
Gazdasági nevelés
kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök fenntartható fejlődés állampolgári kötelességek
Környezettudatosságra nevelés
személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások Érdeklődés Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása
A tanulás tanítása
csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból
tájékozódás,
szelektálás,
rendszerezés,
felhasználás, új kontextusban alkalmazás
A nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményt figyelembe kell venni a matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, idegen nyelvi teljesítmény értékelésekor . A szöveges értékelés bevezetését a törvény nem írja elő, ezért ettől eltekintünk.
89
Értékelési szempontok (magyar nyelv) ·
köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás
·
jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét
·
Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között.
·
Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket.
·
Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével.
·
Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt.
·
A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli.
·
Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni.
·
Az olvasottakról véleményt nyilvánít.
·
Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni.
·
Adott vagy választott témáról egy másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni.
·
Jelzi a szó és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.
·
Írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.
90
Értékelési szempontok (matematika) ·
a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben,
·
indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,
·
indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám és műveletfogalomra épülő számolási készségeket,
·
formálni kell a sík és térbeli tájékozódási képességet,
·
alakzatok
megismerésével,
formai
és
mennyiségi
tulajdonságok
felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, ·
tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését,
·
valószínűség
számítását
fejlesztő
játékokkal,
megfigyelésekkel,
kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, ·
konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Értékelési szempontok (természetismeret) ·
Bekapcsolódik
közvetlen
környezete
értékeinek
megőrzésébe,
gyarapításába ·
Életmódjában a természet tisztelete,a felelősség, a környezeti károk megelőzése válik meghatározóvá
·
Képes egyszerű fogalomalkotásra, következtetések levonására
·
Személyes tapasztalatokat szerez a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén
·
Megismeri
azokat
következményeként
a
jelenlegi
bolygónkon
folyamatokat,
környezeti
amelyek
válságjelenségek
mutatkoznak.
91
·
Felismeri a társadalmi, gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében.
Értékelési szempontok (német nyelv)
·
Megfelelő szókincs
·
Megfelelően alkalmazza a szóbeli interakciók főbb típusait, a funkcionális nyelvtant és a nyelvi stílusokat
·
Megérti a szóbeli üzeneteket
·
Beszélgetéseket kezdeményez, folytat és lezár
·
Képes a megfelelő szintű szöveg olvasására, értésére és alkotásra
·
Képes az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására
·
Érdeklődik a nyelv és a kultúra iránt
·
Megfelelő segédeszközök használata
Célok és feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen.
92
2. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek
önálló
feldolgozása
vázlatírással,
lényegkiemeléssel,
összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információvisszakeresés a szövegből. 3. Halmazok megértése és alkalmazása Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint). 4. Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.
5. A tanulási képesség fejlesztése Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. 93
A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé.
6. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint.
7. Számtan, algebra Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (pl. zsebszámológépek célszerű használata). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. 8. Geometria. Alkotások térben, síkban. Tulajdonságok és kapcsolatok A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú, stb.
Az ötödik osztályba lépés előkészítése:
94
·
A 4. osztályos osztályfőnökök fejlesztési terv javaslatot készítenek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidő:
·
május
A leendő 5.es osztályfőnök, valamint a leendő szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidő: áprilismájus
·
A 4. osztályos osztályfőnök konzultáció keretében átadja a tanulók fejlesztési tervét az 5.es osztályfőnöknek. Határidő: június
·
Az 5. osztályban nem szakrendszerű oktatást végző kollégákkal az 5. osztályos osztályfőnök megbeszéli a fejlesztési tervet.
4.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. A tankönyvek kedvezményekkel csökkentett térítési díját az iskolavezetés által meghatározott időben – előzetes értesítés után – fizetik a szülők.
A
tankönyvek
kiválasztásában
a
következő
szempontok
érvényesülnek: A tankönyv o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon
lehetőséget
a
tehetséggondozásra,
illetve
segítse
a
felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egyegy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon;
95
o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik.
Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki a 2001. évi XXXVII. Törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtott be.
Ingyenes tankönyvet igényelhet, aki szociális vagy hátrányos helyzete miatt erre rászorul és igényét az igénylő lapon jelzi. Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket az igazoló iratokat áttekintése után az iskola vezetősége bírálja el. Az ingyenesség létrejöhet: ·
Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás)
·
Könyvtárból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás)
Külön
iskolai
szabályzat
rendelkezik
a
tanulói
tankönyvellátás
és
tankönyvtámogatás rendjéről.
96
4.4.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az elsőharmadik évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az elsőnegyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
14. osztály félévéig szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket, amelyeket a következő évfolyamon erősíteni kell. A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A
bukás
elkerülése
érdekében
folyamatos
odafigyeléssel,
differenciált
óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással segítjük a rászoruló tanulókat.
A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.
4.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, ÉS FORMÁI; A
TOVÁBBÁ
A
TANULÓ
TELJESÍTMÉNYÉNEK
ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI.
97
A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy ·
figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,
·
a felmerülő problémákat időben észrevegyék,
·
a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,
·
a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.
A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard)
·
értékekhez, illetve országos eredményekhez, ·
a következtetés, a tanítástanulás hatékonyságára,
·
a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, a
·
tanuló
egyéni
eredményeinek
viszonyítása
a
korábbi
teljesítményéhez, a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének
·
minősítése érdemjeggyel.
Elvei: ·
Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.
·
Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.
·
A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.
Módjai: ·
Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.
·
Írásbeli beszámoltatás:
98
Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. ·
Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.
·
Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása
·
Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.
·
Versenyeken való eredményes részvétel
A Közoktatási Törvény 70. §a alapján az osztályzatok, minősítések a következők: ·
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;
·
Magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz;
·
Szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.
Az első – harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. (Lásd 5.7. fejezet) A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
99
Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról.
Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak.
Közepes: ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre.
Elégtelen: ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.
100
A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor.
A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.
Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet.
4.6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA. Az írásbeli beszámoltatás szerepe:
101
·
A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése
·
A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése
·
Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban
Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Év eleji felmérés: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Rövid írásbeli számonkérés: Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi 1525 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Témazáró dolgozat: A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri Terjedelme 45 perc, esetenként 2*45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de ki kell, egészítse szóbeli felelet. Év végi felmérés: A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.
102
4.7.
A
TANULÓK
ÉRTÉKELÉSÉNEK
MAGATARTÁSA, ÉS
SZORGALMA
MINŐSÍTÉSÉNEK
KÖVETELMÉNYEI, A MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI. Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: ·
Segítse az iskola nevelésoktatás folyamatát
·
Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését
·
Személyre szabott legyen
·
Vegye figyelembe a gyermek fejlődését
Az értékelés folyamata: ·
Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.
·
Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol.
·
A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.
Magatartáson értjük a tanuló: ·
iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,
·
önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,
·
hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,
·
házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,
·
a közösség érdekében végzett tevékenységét,
·
viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.
Szorgalmon értjük a tanuló: ·
tanulmányi munkához való viszonyát,
·
munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, 103
·
önálló feladatai elvégzésének minőségét,
·
rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,
·
aktivitását.
A magatartás értékelése: Magatartás 1.
Példás Nagyfokú
Fegyelmezettsége állandó
2. Viselkedés
Tisztelettud
kultúrája
ó, udvarias
3. Hatása a közösségre
4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete
Pozitív, aktív, jóindulatú
Jó Változó Megfelelő még Másokat
nem teljesen a zavaró, változó, kifogásolható, sajátja Kivetni valót hagy maga után
Udvariatlan, nyegle
negatív Durva, romboló, durván közönséges
Vonakodó,
Negatív ártó,
nem árt
ingadozó
megfélemlítő
Néha hibázik
ösztönöz Nagyfokú
de igyekszik
Közömbös,
Betartja, arra
Rossz Erősen
Időnként felelőtlen
Részben tartja be
Ingadozó
Sokat vét ellene
Megbízhatatlan
Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: ·
Egyéni, személyes
·
Osztályközösség előtt
·
Szülők jelenlétében
·
Iskola közössége előtt
·
Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DIÖK képviselői is jelen vannak.
Írásbeli: ·
Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)
·
Szaktanári intés (tájékoztató füzetben, legfeljebb 2) 104
·
Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztető és intő legfeljebb 1)
·
Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe)
·
Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)
A szorgalom értékelése: Szorgalom
Példás céltudatos,
1. Tanulmányi
törekvő, odaadó,
munkája
igényes a tudás megszerzésében
2. Munkavégzése
tanulásra, néha buzdítani kell
munkája
ingadozó,
hanyag,
gyakran kell
akadályozó,
figyelmeztetni ellenálló
megbízható,
többnyire
hullámzó,
önálló
önálló
önállótlan
Kötelességtudata
precíz
4. Tanórákon kívüli érdeklődő,
néha ösztökélni kell ösztönzésre
rendszeres, aktív dolgozik felszerelését rendben tartja
Hanyag
munkája
rendszeres, rendszertelen,
Kifogásolhatatlan
5. Felszerelése
törekszik a jó
Változó
kitartó, pontos,
3.
aktivitása
Jó figyelmes,
megbízhatatlan, önállótlan
csak
sok az el nem
folyamatos
végzett feladata,
figyelmeztetésr nem érdeklik a e dolgozik ritkán dolgozik
felszerelése felszerelése néha
gyakran
hiányos
hiányos
feladatai egyáltalán nem dolgozik felszerelése mindig hiányos
Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: ·
Egyéni, személyes
·
Osztályközösség, iskolaközösség előtt
·
Szülők jelenlétében
105
Írásbeli: ·
Szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)
·
Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma nem korlátozott, figyelmeztető legfeljebb 1)
·
Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe)
·
Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)
·
Szaktárgyi dicséret félév és végén (A tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés)
·
Szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret (Fokozata: 3 szaktanári, 2 osztályfőnöki, 1 igazgatói, tantestületi)
4.8. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
Szöveges értékelés az 14. osztályban
A szöveges értékelés kiterjed az 14. évfolyamon tanulók személyiségfejlődésére, egyéni képességeiknek megfelelő tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére, szorgalmára. Az értékelés tartalmi szempontjainak összeállításakor figyelembe vesszük az iskola Pedagógiai programjában a nevelési célrendszerben megfogalmazott pedagógiai feladatokat – különös tekintettel az egyéni képességekre, sajátosságokra , valamint az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket.
106
Az értékelés rendszere Év közbeni
1. negyedév
értékelés
vége
félév vége
év vége
Szöveges értékelés
1. osztály 2. osztály
számmal
számmal
szöveg
szöveg
3. osztály
számmal
számmal
szöveg
szöveg
4. osztály
számmal
számmal
szöveg
számmal
A szöveges értékelés formái: ●
a tanulóra jellemző értékelés aláhúzása,
●
táblázatban való jelölés,
●
önálló megfogalmazás.
13. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor, az értékelés mellékleteként megfogalmazott szempontok szerint a tanulók a magatartásukról, szorgalmukról és az egyéni képességeiknek megfelelő tanulmányi munkájukról szöveges értékelést kapnak a mondatbank alkalmazásával. Minden tantárgyat különkülön értékelünk. Az évközi értékelés a tv.70 §. (2) bekezdés alapján meghatározott érdemjegyekkel történik. ( pedagógiai program 4.5 fejezet). A magatartás és szorgalom értékelése a szöveges értékelésben is szummatív.
A magatartás, szorgalom értékelése o A magatartás, szorgalom értékelését az osztályfőnökkel közösen az osztályban tanítók készítik el. o Negyedévben és félévkor magatartásában a közösséghez, a társaihoz és a felnőttekhez való viszonyát, a szabályok betartását, együttműködését értékeljük o A szorgalom értékelésének szempontjai pedig a tanuláshoz való viszonya, feladatvégzésének jellemzői, munkatempója. o A tanév folyamán összegző értékelést adunk. o Magatartása: példás, jó változó, rossz
107
o Szorgalma: példás, jó, változó hanyag. Az egyes tantárgyak értékelő szövegét a pedagógiai programban foglalt mondatbank szerint (4.8. fejezet) készíti el az adott tárgyat tanító nevelő. Ez nem zárja ki a pedagógus önálló véleményalkotásának lehetőségét. Az értékelési kategóriát az adott személyre vonatkozóan beírással kiegészítheti. Az 1. évfolyamon év végén az értékelés egyénileg megfogalmazott szöveges formájú, melyhez iránymutatóként
a
szöveges
értékelés,
minősítés
mondatbankjában
megfogalmazottakat használjuk fel. Félévkor az értékelésben a hangsúlyt a diagnosztizáló értékelésre helyezzük, mely arról ad információt, hogy a követelmények elsajátításában hol tart a tanuló, hol kell neki segítséget nyújtani, és hová kell fejleszteni a gyereket. Az értékelés róla szól, a fejlődését szolgálja és nem a személyét minősíti. Felhívjuk a figyelmét a legfontosabb tennivalóira, ösztönzést adunk a teljesítmény javításához, ezzel belülről motiváljuk a gyereket, és beavatjuk a szülőt is a tanítástanulás folyamatába. Év végén összegző, lezáró jellegű értékelést készítünk. A tanulók fejlődésének követésében fontos szerepet kap a kommunikáció, a beszéd fejlődése, a szabálykövetés, szabálytudat kialakultsága, az együttműködési készség, a gondolkodás fejlettségi szintje és a tanuláshoz való viszony. A fejlődés követésének másik nagy területe az egyes tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény.
Hangsúlyt kap: ●
Az ismeretek felhasználásának, alkalmazásának képessége, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével,
●
A problémamegoldás képessége,
●
Az alapkészségek, képességek működőképessége,
●
A tanulónak önmagához viszonyított fejlődés mértéke.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A Közoktatási törvény 71. § (1)
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába
akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 13. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és/vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni –
108
iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében.
(7)
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban
az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 14. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
A szöveges értékelés dokumentumai: ●
bizonyítvány
●
bizonyítvány pótlap
●
tanügyi nyilvántartás dokumentumai: osztálynapló, törzslap
Az iskolában csak olyan bizonyítvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. Azonban az iskolai nyomtatványok (az év végi bizonyítvány kivételével) az OM által szabályozott rendszer alkalmazásával – személyiségi, adatvédelmi, biztonsági követelmények megtartásával – elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. /Kt. 70.§ 73.§/ A nevelésioktatási intézmények ügyintézésének és iratkezelésének általános szabályait és a tanügyi nyilvántartások kezelését a mindenkor érvényben levő miniszteri rendelet szabályozza, annak betartása és alkalmazása kötelező. Az értékelés elemzési szempontjait 14. osztályban a 20042005. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazzuk.
109
Mondatbank Az első osztályosok értékeléséhez Magyar nyelv és irodalom
A tanuló beszéde ·
Tiszta, érthető.
·
Néhány hang képzése még bizonytalan.
·
Sok hangképzési hibája van.
·
Beszéde korrekciót igényel.
Beszédértése ·
A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti.
·
A szóbeli közléseket többszöri ismétlés után érti meg.
·
A szóbeli közléseket időnként nehezen érti meg.
Szóbeli kifejezőkészsége: ·
Szókincse gazdag, választékosan beszél.
·
Beszéde, szókincse korának megfelelő.
·
Szókincse szegényes.
·
Nehezen fejezi ki magát.
·
Könnyen megjegyzi és felidézi a verseket és a meséket.
·
Szívesen mond mesét és verset társainak.
·
Még nem szeret a társai előtt szerepelni.
Írása: ·
Vonalvezetése, írásmozgása biztos.
·
Vonalvezetése, írásmozgása még bizonytalan.
·
Ceruzafogása megfelelő.
·
Ceruzafogása bizonytalan.
·
Füzetvezetése tiszta, rendezett. 110
·
Füzetvezetése időnként rendezetlen.
·
Az irányokat nem téveszti, jól tájékozódik a síkban és a térben.
·
A síkban és a térben még nem tájékozódik magabiztosan.
·
A tanult kisbetűk alakítása kapcsolása szabályos.
·
A tanult kisbetűk alakítása kapcsolása néhány esetben szabálytalan.
·
Írásképe esztétikus, egyéni.
·
Írása lendületes folyamatos.
·
Írástempója életkorának megfelelő.
·
Írástempója az átlagnál gyorsabb.
·
Írástempója lassú.
Másolás ·
A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról.
·
A tanult betűk, szavak másolása pontatlan.
·
Még nem tudja a tanult betűket és szavakat önállóan lemásolni.
·
A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit.
·
Hibáit kis segítséggel javítani tudja.
Tollbamondás ·
Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a begyakorolt szavakat.
·
Tollbamondás után még pontatlanul írja le a tanult betűket és szavakat.
·
Tollbamondás után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat.
·
Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat.
·
Hibáit kis segítséggel javítani tudja.
Olvasása: Hangos olvasás (technika) ·
Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket.
·
Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében.
·
Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan:_____________
111
·
Önállóan összeolvassa a tanult betűket.
·
A tanult betűk összeolvasásában bizonytalan.
·
A betűket felismeri, de azok összeolvasása nehézséget jelent.
·
Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat.
·
Elolvas rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára.
Néma olvasás (szövegértés): ·
Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat.
·
Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatértése még bizonytalan.
·
Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat.
·
A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes.
·
Az olvasottakat megérti, a megértést bizonyítani képes, szóban, rajzzal, cselekvéssel, önállóan, kevés, sok, csak segítséggel
Matematika: Számolási készség
·
Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására.
·
Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni.
·
Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására.
·
Képről helyesen alkot számfeladatot.
·
Képről segítséggel képes számfeladat alkotására.
·
Még nem tud képről számfeladatot írni.
·
Önállóan képes összeadni és kivonni a 20as számkörben.
·
Eszközzel tud összeadni és kivonni a 20as számkörben.
·
Eszköz nélkül még nem képes műveletek végzésére.
112
Feladatmegoldó képessége ·
Gyors észjárású, pontosan, pontatlanul,
·
Önállóan, segítséggel, csak segítséggel dolgozik;
·
Ritkán, gyakran igényel segítséget,
·
Nem hibázik, keveset, sokat hibázik,
·
Az utasításokat követi, pontatlanul követi, nem követi, nem érti.
Geometria ·
Felismeri és megnevezi a tanult síkidomokat.
·
Felismerésben és megnevezésben még bizonytalan.
Énekzene: ·
A tanult dalokat el tudja énekelni a csoportban egyénileg is.
·
A tanult dalokat segítséggel sem szívesen énekeli el.
·
A hallás után, egyszerű ritmus visszaadására képes.
·
A tanult ritmusokat, azok jeleit ismeri és használja, illetve segítséget igényel.
·
Szívesen részt vesz a tanult gyermekjátékokban, a dalok eljátszásában.
Rajz és vizuális kultúra, technika ·
Munkái szépek és igényesek.
·
Ügyesen bánik az eszközökkel.
·
Saját ötleteit, elképzeléseit bátran megvalósítja.
·
A tanult technikákat életkorának megfelelő szinten alkalmazza.
·
Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére.
·
Ismeri a színek nevét és felismeri azokat.
Testnevelés ·
Mozgása ügyes, rendezett.
·
Mozgásának összerendezettsége fejlődő.
·
A gyakorlatokat szabályosan vagy segítséggel hajtja végre.
·
A játékokban aktívan vagy kedvetlenül vesz részt.
·
Magatartása sportszerű vagy sportszerűtlen.
·
Különösen ügyes: torna, labdajáték, sorversenyek terén (felsorolás a gyermek fejlettsége szerint)
113
Német nyelv és irodalom Feladatvégzése o pontos o figyelmesen o gondosan o önállóan o kis segítséggel o kevés hibával o sok segítséggel o sok hibával Figyelme o kitartó o rövid ideig tart o kalandozó, szétszórt. A tanult szavakat felidézése, használata o önállóan, hibátlanul o kis segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel o sok tévesztéssel o hiányosan A tanult kifejezéseket, mondatokat megértése o pontosan o kevés tévesztéssel o sok tévesztéssel o pontatlanul Az ismert, egyszerű kérdésekre reagálás, válsz o önállóan, o pontosan o kis segítséggel o kevés tévesztéssel o sok segítséggel, o sok hibával o nem tud válaszolni
114
Az egyszerű mondatok ismétlése, használata o pontosan, helyes kiejtéssel o kis segítséggel o kevés tévesztéssel o sok segítséggel o sok hibával o nem tudja A tanult dalok, mondókák, versek elmondása o szívesen o önállóan o hibátlanul o biztatásra o kevés tévesztéssel o nehezen o sok segítséggel o sok hibával Kiejtés o helyes, o pontos o jó o megfelelő o pontatlan. Német hon és népismeret A tevékenységbe kapcsolódása o önkéntes o érdeklődéssel teli o szívesen o biztatásra A tanultakhoz gyűjtőmunkát végez o érdeklődéssel o lelkesen o rendszeresen o nem szívesen
115
o rendszertelenül A tanultak felidézése o gyors o pontos o élményszerű o megfelelő o kevés tévesztéssel o lassú o nehézkes o sok tévesztéssel
116
MONDATBANK
A 2. osztályos tanulók értékeléséhez MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Beszéd Beszédértés
o Az egyszerű szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti. Az egyszerű szóbeli közléseket általában megérti. o A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés és szavak magyarázata után érti meg pontosan. o A szóbeli közlések megértéséhez szükséges figyelme és szókincse külön fejlesztést igényel. o Az egyszerű utasítások megértésére már képes, de nehezen követi a tanító magyarázatait és társai beszélgetését. o A tanítás menetébe nem tud bekapcsolódni, nehezen érti meg a kérdéseket és a feladatok utasításait.
Szókincs o Szókincse gazdag. o Szókincse életkorának megfelelő. o Kevés szóval közli gondolatait. o Szókincse még fejletlen, bővítésre, pontosításra szorul. Kiejtés o Kiejtése tiszta, beszéde jól érthető. o Beszéde érthető, de kiejtése kisebb javításokra szorul. o Több hangot is hibásan ejt, beszéde ezért nem mindig érthető. o Logopédiai fejlesztésre van szüksége.
Szóbeli kifejezőképesség.
117
o Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Választékosan közli gondolatait. o Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. o Gondolatait nehézkesen fejezi ki. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön foglalkozásra van szüksége. o Gondolatait kérdések segítségével mondja el egy adott témáról. Olvasás
Hangos olvasás – olvasástechnika.
Felkészülés utáni hangos olvasás.
o Felkészülés után 56 mondatos szöveget képes folyamatosan, vagy a beszéd tempójában megfelelő ütemben, hibátlanul vagy egészen kevés hibával felolvasni. o Felkészülés után 56 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 34 hibánál többet nem ejt. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Leggyakoribb hibája, hogy mást olvas, mint ami a szövegben van. o Felkészülés után 56 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 34 összetartozó szó közben már nem kell megállnia. Olvasása jól hallható és érthető. Tipikus olvasástechnikai hibái: újrakezdés/ mást olvasás/ betűtévesztés/ betűcsere. Ezeket a hibákat tanítói segítséggel javítani tudja. o Felkészülés után 56 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 34 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt. Olvasási tempója azonban igen lassú, az írásjelekre még nem tud odafigyelni. Nem tudja érzékeltetni a mondatfajtának megfelelő hanglejtést és hangsúlyozást. o Felkészülés után 56 mondatos szöveget az élőbeszédhez közelítő tempóban fel tud olvasni úgy, hogy törekszik az írásjelek érzékeltetésére és a kifejező hangsúlyozásra, de gyakran követ el olvasástechnikai hibát. o Felkészülés után 56 mondatos szöveget pontosságra törekvően olvas fel. A mondatok végét azonban nem érzékelteti, hanglejtésével nem jelzi a beszélői szándékot. (pl. kérdés, kijelentés).
118
o Felkészülés után 56 mondatos szöveget is csak lassú tempóban, akadozva, betűzve tud felolvasni. Közben gyakran követ el olvasástechnikai hibát, az írásjeleket többnyire nem veszi figyelembe. o Gyakori hibás hanglejtése és indokolatlan szünettartásai miatt nehezen érthető, amit felolvas.
Értő olvasás – szövegértés
Szövegértés bizonyítása szóban
o Szövegértését bizonyítani képes szóban, rajzzal, cselekvéssel, írásban, o Önállóan, kevés, sok, csak segítséggel, o A szöveg megértése bizonytalan. o Feladatmegoldó képessége gyors, pontos, pontatlan, o Nem, keveset, sokat hibázik. o Az utasításokat megérti, követi, pontatlanul követi, nem követi, nem érti. o Önellenőrzésben törekszik a pontosságra, megbízható, pontatlan, segítséget igényel. Szövegértés bizonyítása írásban
o Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és a szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. o Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani. o Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a megértést vizsgáló feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. o Tanítói segítséggel képes ismeretlen szavakat megkeresni egyszerűen kezelhető lexikonokban, szótárakban. A megértéshez tanítói irányítással fel tudja használni az olvasókönyvben lévő szómagyarázatokat.
Írás, Íráskép
o Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, egyéni, szép. 119
o Betűalakítása, betűkapcsolása időnként szabálytalan, egyenetlen. o Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan. Írása ettől még olvasható, de nem szép. o Betűalakítása, betűkapcsolása olyan mértékben eltér a szabályostól, hogy írása már nehezen olvasható. o Írása lendületes, egyenletes és jól olvasható. o Vonalvezetése határozott, képes a sor kitöltésére. o Vonalvezetése bizonytalan, időnként kilép a vonalak közül.
Füzetvezetés
o Füzete tiszta, rendes, áttekinthető. o Füzetébe egyre rendezettebben dolgozik. o Füzetei rendezetlenek. o Füzetvetése igényes, rendezett. o Füzetvezetésének rendezettsége sokat fejlődött.
Helyesírás
o Írás közben kevés hibát ejt. o Többnyire hibátlanul másol, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor még gyakran téveszt. o Sok hibával ír. o A tanult helyesírási ismereteket tudja, alkalmazza, ismeretében és alkalmazásában bizonytalan. o Speciális egyéni gyakorlásra, fejlesztésre van szüksége helyesírása javulásához.
120
MATEMATIKA
Számfogalom
o A százas számkörben számfogalma kialakult. Az egyjegyű és a kétjegyű számokat is helyesen olvassa, írja, csoportosítja és rendezi. Pontosan jelöli helyüket a számegyenesen, és meg tudja nevezni a számok tulajdonságait. o A százas számkörben számfogalma kialakulóban van. Általában helyesen olvassa, írja az egy és a kétjegyű számokat. A számlálásban, összehasonlításban, a számok sorba rendezésében téveszt. Nem mindig találja meg a számok helyét a számegyenesen, a számok tulajdonságainak megnevezésében és a számszomszédok felismerésében néha bizonytalan. o A százas számkörben számfogalma még nem alakult ki. A számok írásában gyakran
téveszt.
A
számlálásban
néha
hibázik.
A
számok
összehasonlításában, növekvő és csökkenő sorba rendezésében gyakran téveszt és helyüket a számegyenesen nem mindig találja meg.
Mennyiségfogalom
o Képes a különböző mennyiségek méréshez szükséges összehasonlítására, sorba
rendezésére.
A
megismert
mérőeszközöket
és
a
tanult
mértékegységeket jól használja. Mértékváltásai hibátlanok. o Kis segítséggel képes különböző mennyiségek méréshez szükséges összehasonlítására, sorba rendezésére. A mérőeszközöket és a tanult mértékegységeket ismeri, de használatukban bizonytalan. Mértékváltásai nem mindig hibátlanok. o A mennyiségek meg és kimérésében még nem szerzett elég gyakorlatot. A megismert mérőeszközök körében nem igazodik el kellő biztonsággal. Néha összetéveszti
a
mértékegységeket.
A
méréshez
kapcsolódó
összehasonlításban, sorba rendezésben folyamatos segítséget igényel. o Önállóan végzett mértékváltásai gyakran hibásak. Ebben a tevékenységben külön egyéni fejlesztésre szorul, sok mérési tapasztalatra van szüksége.
121
Műveletvégzés, számolási készség
o Képes a tanult műveleteket képről, tevékenységről leolvasni, kirakással, rajzzal megjeleníteni. Az egyszerű és az összetett számfeladatokat meg tudja oldani, többnyire eszköz nélkül is hibátlanul. Fejszámolása gyors és pontos. o A tanult műveletek képről, tevékenységről történő leolvasásában, leírásában, műveletek kirakással, rajzzal történő megjelenítésében néha segítségre szorul. Eszközhasználat nélkül is kevés hibával számol. o Az egyszerű és/vagy összetettebb számfeladatok megoldásában gyakran hibázik. o Fejszámolása átlagos tempójú, ritkán téveszt. o A szorzó/ bennfoglaló táblákat jól begyakorolta. o A szorzó/ bennfoglaló táblákat már jól tudja, néha azonban eltéveszti. o A szorzó/ bennfoglaló táblákat még sokat kell gyakorolnia. o Egyelőre csak segítséggel tudja képről, tevékenységről a tanult műveleteket leolvasni, leírni; kirakással, rajzzal megjeleníteni. o Sok hibával végzi a négy alapműveletet. A számoláshoz gyakran használ még segédeszközt. o Az egyszerű és/vagy összetett számfeladat megoldásában általában segítségre van szüksége. Fejszámolásban lassú, gyakran pontatlan.
Szöveges feladatok megoldása
o A szöveges feladatok megoldásában követi a tanult megoldási sorrendet, a feladatot helyesen értelmezi. o Általában képes a szöveges feladatok megértésére és az adatok lejegyzésére. A megoldás tervét kirakással, rajzzal értelmezi, segítséggel a szükséges műveletet is elvégzi. o Egyre jártasabb a képről, műveletről való szövegalkotásban. Előforduló hibáit segítséggel javítani tudja. o Tanítói segítséggel tudja a szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal. A számítások elvégzésében sem önálló még. Kirakásról, képről szóló történetalkotásokra még nem képes.
122
Geometriai összefüggések felismerése
o Megbízhatóan tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, képes a felismert szempont szerinti alakzatok szétválogatására, rendezésére. o Tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani. Ehhez ritkán igényel segítséget. o Meg tudja nevezni a megismert síkidomokat, jártas a megismert tulajdonságainak
megállapításában,
egyszerű
megfigyelések
megfogalmazásában. o Segítséggel tud geometriai alakzatokat előállítani. Megfigyelései nem mindig pontosak,
ezért
a
síkidomok
szétválogatásában,
rendezésében,
összehasonlításában sokat téveszt. o A tanult alakzatok megnevezésében bizonytalan, a tulajdonságok megállapítására önállóan még nem képes. KÖRNYEZETISMERET
Megismerő tevékenységekben való eredményessége
o Megfigyelései pontosak, a tapasztalatok felidézése, rögzítése során felismeri az összefüggéseket. o Megfigyelései többnyire pontosak, de a tapasztalatok felidézése, rögzítése során az összefüggések felismeréséhez tanítói segítségre van szüksége. o Megfigyelései gyakran pontatlanok, felületesek, és a tapasztalatok felidézésében,
rögzítésében
is
bizonytalan.
Nehezen
fedez
fel
összefüggéseket. Megismerő tevékenységében sok segítségre van szüksége. o Ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés elemi szabályait. o Ismeri, de nem mindig alkalmazza a gyalogos közlekedés elemi szabályait. o Nem ismeri, és nem alkalmazza a közlekedési szabályokat. o Figyelmeztetésre, segítségre szorul a közlekedésben.
123
Alkalmazás, tájékozottság
o Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit új feladathelyzetben is megbízhatóan fel tudja idézni. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága kiváló. o Tájékozódása közvetlen környezetében, szülőföldjén biztos. o Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit nem mindig tudja pontosan felidézni és alkalmazni. Tájékozottsága főként a növények körében jó. o Tapasztalás útján megszerzett ismereteit megőrzi, főként az állatok iránt mutat érdeklődést. Tudásbeli hiányosságai a tanultak gyors felejtéséből adódnak. o Élő és élettelen környezetére az iskolában és az iskolán kívüli programok alkalmával is egyre tudatosabban figyel. o Élő és élettelen környezetére még nem mindig figyel tudatosan. A magatartási szabályokat tudja, de alkalmazásukat sokszor figyelmen kívül hagyja, pl. csoporthelyzetben, a közlekedésben. Ezzel veszélyezteti a saját és mások testi épségét is. Ezért gyakran kell figyelmeztetni.
ÉNEKZENE
Ritmikai készség
o Ritmikai készsége a tanult és gyakorolt dalokkal kapcsolatos feladatok végzése közben jó fejlettséget mutat. o Ritmikai készsége kialakulóban van, dalrészletek ritmusát képes bemutatni. o Ritmikai készsége külön, egyéni fejlesztésre szorul.
Dallami készség, éneklés
o Zenei hallása az ismert és gyakorolt dalok esetében kiváló, tisztán, pontosan énekel. o Zenei hallása jó, a gyakorolt dalokat a többiekkel együtt többnyire tisztán énekli.
124
o Zenei hallása fokozatosan fejlődik, de időnként pontatlanul és bátortalanul énekel. o Az énekes–mozgásos játékokba szívesen, nem szívesen kapcsolódik be, a zenéhez kapcsolódó ritmikus mozgás örömét felfedezte, még nem fedezte fel.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
Ábrázolás
o Kiváló megfigyelő, ügyesen ábrázolja gondolatait, érzéseit. o A tanult ismereteket alkalmazza, alkalmazásában bizonytalan. o Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítséggel megfelelően képes ábrázolni, amit szeretne kifejezni. o Ábrázolási készsége lassan fejlődő. Megfigyeléseit tanítói segítségadás mellett sem mindig tudja vizuálisan kifejezni. Kifejezés o Fantáziája színes, kifejezésmódja gazdag. Szabadon készített alkotásai egyéniek. o Általában törekszik a színek és formák változatosságára. Keresi kifejezésmódját. Időnként nagyon szép munkák kerülnek ki a keze alól. o Kifejezésmódja fejletlen. Kevés színt használ, formaalakítása kezdetleges. Eszközhasználata o Az anyagokat jól, a célnak megfelelően használja o Az anyagok és az eszközök használatában még segítségre szorul.
TECHNIKAI ÉS GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGEK
Tájékozottság
o Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren sokrétű.
125
o Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren korának megfelelő. o Az iskolában használt anyagok és eszközök sajátosságainak ismeretében néha bizonytalan. Általános tájékozottsága e téren kicsit hiányos.
Eszközhasználat
o A munkafolyamatokban megismert anyagok és eszközök használatában rendkívül ügyes. o A munkafolyamatokban megismert anyagokat és eszközöket életkorának megfelelően használja. o A munkafolyamatokban megismert anyagok és eszközök használatában bizonytalan. Munka közben sok segítséget igényel.
A munkavégzés minősége
o A kivitelezésben igényes és pontos. o A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésében általában igényes és pontos. o A technikaórán készülő munkadarabot türelmesen készíti el, de nem mindig pontos a kivitelezésben. o A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor időnként felületes, kapkodó. TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció
o Mozgása összerendezett. o Mozgásának összerendezettsége fejlődő. o Mozgása bizonytalan, összerendezetlen. Önszabályozása a mozgásos feladathelyzetekben
126
o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és igazodik ezekhez. Konfliktus helyzetben is sportszerűen viselkedik. o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja meg azokat. Előfordul, hogy türelmetlenül, sportszerűtlenül viselkedik a társaival. o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire ismeri, de gyakran előfordul, hogy nem tartja be azokat. Meggondolatlan/ türelmetlen/ erőszakos viselkedésével veszélyezteti saját és mások testi épségét. o Különösen ügyes: torna, labdajátékok, atlétika, sportjátékok terén (a tanuló fejlettségének megfelelően).
Német nyelv és irodalom A német nyelvet tanulása o érdeklődéssel o szorgalmasan o biztatásra Feladatvégzés o pontos o figyelmes o gondos o megbízható o önálló o kis segítséggel o kevés tévesztéssel o sok segítséggel o sok tévesztéssel
Figyelem o kitartó o rövid ideig tart o időnként kalandozó o szétszórt. A tanult szavak felidézése o önállóan o hibátlanul 127
o kevés segítséggel o kevés hibával o sok segítséggel o sok tévesztéssel o nehezen, hibásan tudja felidézni A tanult kifejezések, mondatok megértése o pontos o kevés hibával o sok hibával o pontatlanul Az ismert, egyszerű kérdésekre válasza o Önálló, pontos válasz o kevés segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel, sok hibával o nem tud válaszolni. Az egyszerű mondatok alkotása o pontosan, helyes kiejtéssel o kis segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel, sok hibával A tanult dalok mondókák versek előadása o szívesen, önállóan, hibátlanul o biztatásra, kevés hibával o nehezen, sok segítséggel, o sok hibával A tanult betűkapcsolatok felismerése o pontos o kevés segítséggel o kevés hibával o sok segítséggel o sok hibával Az egyszerű, ismert mondatokat olvasása o hibátlanul, folyamatosan o kevés hibával, jó megfelelő ütemben o sok hibával, akadozva 128
A tanult szavakat, mondatokat másolása o hibátlan o kevés hibával o sok hibával
Házi feladataidat elkészítése o Rendszeres, lelkiismeretes, hibátlan o kevés hibával o rendszertelenül o sok hibával o nem végzi el o összecsapja o Kiejtése o helyes, pontos o jó o megfelelő
Német hon és népismeret Részvétel az órai munkában o önként, érdeklődéssel, szívesen o biztatásra o nehézkesen A feladatokat megoldása o gyors, pontos, változatos o megfelelő tempóban, kevés hibával o lassan, nehézkesen o sok hibával A tanultak felidézése o kiváló o jó o kevés hibával o pontatlan A szorgalmi feladatok elvégzése o érdeklődéssel o szívesen o rendszeresen 129
o nem szívesen o rendszertelenül
130
Mondatbank 3. osztályos tanulók értékeléséhez Magyar nyelv és irodalom
Beszéd
Szókincs ·
Szókincse életkorához képest gazdag.
·
Szókincse életkorának megfelelő.
·
Kevés szóval közli gondolatait.
·
Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége.
·
Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul. Helyes kiejtés
·
Kiejtése tiszta, időtartam és artikulációs hibái nincsenek. A kiemelés eszközeit helyesen alkalmazza szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben
·
Kiejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul.
·
Kiejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben.
·
A tiszta beszéd eléréséhez, logopédiai fejlesztésre van szüksége. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben
·
Választékosan közli gondolatait.
·
Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli.
·
Körülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Segítő kérdésekkel irányítani lehet.
·
A többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött. 131
Vers és prózamondás ·
Az irodalmi szövegek memorizálásának egyszerűbb technikáját ismeri, sikeresen / legtöbbször sikeresen alkalmazza.
Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját nem mindig alkalmazza jól, ezért verset, mesét, meserészletet egyelőre bizonytalanul mond el. A szöveg memorizálásában több segítségre van még szüksége Olvasás Hangos olvasás – olvasástechnika Felkészülés után 810 mondatos szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 23 hibával fel tud olvasni.
Felkészülés után 810 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 45 hibánál többet nem követ el. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja.
Felkészülés után 810 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása hallható és érthető olvasástechnikai hibáit tanítói segítséggel javítani tudja.
Felkészülés után 810 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 45 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt ugyan, de tempója lassú, az írásjeleket gyakran nem veszi figyelembe, képes / nem képes a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra. Néma olvasás – szövegértés Szövegértés bizonyítása szóban Képes elmélyülten, magában olvasni figyelmesen és tartósan, képes az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Rövid ideig képes elmélyülten, magában olvasni, kérdésekre az olvasottak tartalmáról beszámolni. Tartósan képes magában olvasni, de az olvasottak tartalmát még nem tudja pontosan felidézni. Rövid ideig képes magában olvasni, az olvasottak felidézésében bizonytalan. 132
Néma olvasása egyelőre csak a szavak, mondatok szintjén valósul meg. A szöveg összefüggéseinek értelmezésére nem képes. Szövegértés bizonyítása írásban Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban önállóan megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Egyelőre gondot jelent számára a szövegben való eligazodás, a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése, a szövegrészek összefüggéseinek felismerése. Nem mindig képes arra, hogy szöveget némán elolvasson figyelmének elterelődése nélkül. Az ahhoz kapcsolódó feladatok közül pedig csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Írás Írástempó Írástempója az átlagnál gyorsabb. Írástempója jó, az életkorának megfelelő. Írástempója lassú, folyamatos fejlesztést igényel. Helyesírás Írás közben nem / kevés hibát ejt. Többnyire hibátlanul másol, de emlékezetből íráskor, és tollbamondás után gyakran téveszt. Tollbamondás utáni íráskor sok hibája van. Emlékezetből íráskor gyakran követ el helyesírási hibát Hibáit tanítói segítséggel képes javítani. Sokszor téveszt a begyakorolt szókészlet körében is. Nagyon bizonytalan a tanult szabályok alkalmazásában. Speciális egyéni gyakorlásra, fejlesztésére van szüksége.
133
Önellenőrzés Helyesírási hibáit önállóan észreveszi és javítja. Ehhez ügyesen használja az ismert helyesírási szótárakat, szójegyzékeket. Ismeri és használja a javítókulcs jeleit. Helyesírási hibáit maga még nem mindig veszi észre, de a tanító jelölése alapján önállóan javítani tudja. Ismeri a javítókulcs jeleit. Helyesírási hibáit gyakran nem veszi észre, a tanító jelöléseit sem mindig értelmezi helyesen, de konkrét segítséggel javítani tudja. Írásbeli munkáiban önálló hibajavításra még nem képes. Írásbeli szövegalkotás Önállóan képes elbeszélő szöveget szerkeszteni a tanult szempontok figyelembe vételével. Saját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a tanult javítókulcs jeleivel. Tanítói jelzések alapján képes a szöveget javítani. Általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szóhasználata választékos. Önállóan csak rövid terjedelmű, 56 mondatnál nem hosszabb elbeszélő szöveget tud alkotni. Még 23 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüggést biztosítsa.
Nyelvtan Ismeretek, tájékozottság Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából.
Egyszerű mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajokat, és azok kérdéseit. Felismeri az összetett szavakat.
Segítséggel képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából.
134
Egyszerű mondatokban tanítói segítséggel felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajokat és azok kérdéseit.
Irodalom Tájékozottság, ismeretek Meg tudja különböztetni a tulajdonságok megnevezésével a verset és a prózai műveket Segítséggel tudja megkülönböztetni a tulajdonságok megnevezésével a verset és a prózai műveket
Matematika Számfogalom Az ezres számkörben számfogalma kialakult. Az egyjegyű, kétjegyű és a háromjegyűszámokat is helyesen képzi, olvassa, írja, számlálja, sorba tudja rendezni. Az ezres számkörben számfogalma kialakulóban van. Általában helyesen képzi, olvassa, írja az egy, két és háromjegyű számokat is. A számlálásban, összehasonlításban, sorba rendezésben téveszt. Legtöbbször megtalálja a számok helyét a számegyenesen, ám a számok tulajdonságainak megnevezésében és a számszomszédok felismerésében néha bizonytalan. Az ezres számkörben számfogalma még bizonytalan. Nem mindig képzi, olvassa, írja pontosan a két és háromjegyű számokat.
Műveletvégzés, számolási készség Képes a tanult műveleteket képről, tevékenységről leolvasni, kirakással, rajzzal megjeleníteni. Fejszámolása gyors és pontos. A kerekítés és becslés fogalmával tisztában van, helyesen alkalmazza. A tanult műveletek képről, tevékenységről történő leolvasásában, leírásában, műveletek kirakással, rajzzal történő megjelenítésében segítségre szorul. Eszközhasználat nélkül, kevés hibával végzi a négy alapműveletet. Fejszámolása
135
átlagos tempójú, legtöbbször pontos. A kerekítés és becslés fogalmával tisztában van, de nem mindig alkalmazza helyesen. Csak segítséggel tudja képről, tevékenységről a tanult műveleteket leolvasni, leírni; kirakással, rajzzal azokat megjeleníteni. Sok hibával végzi a négy alapműveletet. Fejszámolása elég lassú és gyakran pontatlan. Szöveges feladatok megoldása Képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, megoldani művelettel. Önállóan le tudja jegyezni az adatokat. Tud kirakáshoz, képhez, művelethez szöveget alkotni. Általában képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat kirakással, rajzzal megjeleníteni, művelettel megoldani, és az adatokat lejegyezni. Egyelőre csak tanítói segítséggel tud egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, megoldani művelettel. Geometriai összefüggések felismerése és alkalmazása Megbízhatóan tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, képes a felismert szempont szerinti szétválogatásra, rendezésre. Meg tudja nevezni a megismert síkidomokat. Ismeri és tudja használni a kerület számításának szabályát. Tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, képes a felismert szempont szerinti szétválogatásra, rendezésre. Többnyire meg tudja nevezni a megismert síkidomokat. Ismeri, és többnyire jól használja a kerületszámítás szabályát. Egyelőre csak segítséggel tud geometriai alakzatokat előállítani. Megfigyelései gyakran pontatlanok, ezért a síkidomok szétválogatásában, rendezésében, összehasonlításában sokat téveszt. Az elnevezések használatában bizonytalan. Képes különböző mennyiségek méréshez kapcsolódó összehasonlítására, sorba rendezésére. Ismeri a tanult mértékegységeket, mértékváltásai hibátlanok. Kis segítséggel képes különböző mennyiségek méréshez kapcsolódó összehasonlítására, sorba rendezésére. Ismeri a tanult mértékegységeket, de a köztük levő kapcsolat megállapításában néha még bizonytalan, mértékváltásai nem mindig hibátlanok.
136
Mennyiségek meg és kimérésében járatlan, a megismert mérőeszközöket pontatlanul használja, nem igazodik el biztonsággal a mértékegységek között. Önállóan végzett mértékváltásai gyakran hibásak.
Környezetismeret Megismerő tevékenységek, ismeretek alkalmazása, tájékozottság Megfigyelései pontosak, a tapasztalatok felidézése, rögzítése során felismeri az összefüggéseket. Képes az adatokat, folyamatokat megadott szempont szerint csoportosítani, rendszerezni. Megfigyelései többnyire pontosak, de a tapasztalatok felidézése, rögzítése során egyelőre csak tanítói segítséggel ismeri fel az összefüggéseket. Megfigyelései gyakran pontatlanok, felületesek, és a tapasztalatok felidézésében, rögzítésében is bizonytalan. Egyelőre az adatok, folyamatok rendszerezésében, csoportosításában sok segítségre van szüksége. Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit tartósan megőrzi, megfelelő helyzetben megbízhatóan fel tudja idézni. Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit hosszabb idő után már nem mindig tudja pontosan felidézni. Tájékozottsága némely területen hiányos. Meg tudja különböztetni / nem tudja megkülönböztetni a halmazállapotokat. Ismeri / nem ismeri az időjárás elemeinek nevét. Megnevezi / nem tudja a fő világtájakat, felszíni formákat és felszíni vizeket. Ismeri / nem ismeri elemi szinten hazánk nagy tájait. Önállóan / segítséggel képes felsorolni az élőlények jellemzőit, tulajdonságait, az élőlények életfeltételeit. A környezettudatos magatartás alakulása Élő és élettelen környezetére az iskolában és az iskolán kívüli programok alkalmával is egyre tudatosabban figyel. Magatartását a maga és mások testi épségét kímélő módon tudja szabályozni. Élő és élettelen környezetére még nem mindig figyel tudatosan, magatartását egyelőre nem igyekszik a maga és mások testi épségét kímélő módon szabályozni.
137
Iskolán kívüli programok alkalmával időnként még a tanult közlekedési szabályok betartására figyelmeztetni kell.
Énekzene Ritmikai készség Ritmikai készsége fejlett. A tanult ritmusképleteket kottaképről felismeri, pontosan olvassa le. Ritmikai készsége megfelelő. A tanult ritmusképletek felismerésében, leolvasásában ritkán téveszt. Ritmikai készsége kialakulóban van. A tanult ritmusképleteket nehezen ismeri fel. Ritmikai készsége egyéni fejlesztésre szorul. Dallami készség, éneklés Zenei hallása kiváló, tisztán, pontosan énekel. Magabiztosan énekli a dalokat. Zenei hallása jó, a többiekkel együtt legtöbbször tisztán énekel. Zenei hallása fokozatosan fejlődik, de egyelőre időnként pontatlanul/bátortalanul énekel. Ismeri / nem ismeri a szolmizációs hangok nevét, kézjelét.
Rajz, vizuális kultúra Ábrázolás Jó megfigyelő, ügyesen ábrázol. Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítségadás után ábrázolása megfelelő. Ábrázolási készsége bizonytalan. Kifejezés Fantáziája színes, kifejezésmódja érzelemgazdag. Szabadon készített alkotásai egyéniek. Kifejezésmódja
megfelelő.
Általában
törekszik
a
színek
és
formák
változatosságára. Kifejezésmódja visszafogott. Befogadói képességek 138
Ismeri, meg tudja különböztetni a tanult képzőművészeti ágakat, azok műfajait. Képes véleményt alkotni a látott műalkotásról. A tanult képzőművészeti ágak, és azok műfajainak megkülönböztetésében időnként még bizonytalan.
A látott műalkotásokról tanítói segítséggel képes a véleményét megfogalmazni.
Technikai és gyakorlati tevékenységek Eszközhasználat Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában rendkívül ügyes. Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában tudása korának megfelelő. Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában időnként bizonytalan, egyelőre segítséget igényel. A munkavégzés minősége A technika órán készülő munkadarab tervezésében kreatív, a kivitelezésben pedig igényes, pontos. A technika órán készülő munkadarab kivitelezésében általában igényes, pontos. A technika órán készülő munkadarab kivitelezésekor türelme, pontosságra törekvése változó. A technika órán készülő munkadarab kivitelezésekor időnként felületes, kapkodó.
Testnevelés Önszabályozása a mozgásos feladathelyzetekben A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen viselkedik. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja be. Előfordul, hogy türelmetlenül, sportszerűtlenül viselkedik. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire érti, de gyakran nem tartja be.
Gimnasztika 139
A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelően, pontosan hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelően hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat legtöbbször pontatlanul hajtja végre. Torna A tornagyakorlatokat koordinált mozgással hajtja végre, tud egyensúlyozni, támasz, és függéshelyzetben saját testtömegének megtartására és mozgatására is képes. A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása időnként bizonytalan. Támasz és függőhelyzetekben saját testtömegét nehezen tudja megtartani. A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása gyakran bizonytalan. Támasz és függéshelyzetekben saját testtömegének megtartására és mozgatására még nem képes. Atlétika Tud kitartóan futni, futással együtt járó tevékenységet végezni, futását a változó feltételeknek
megfelelően
szabályozni.
A
szökdeléseket,
ugrásokat
összerendezetten hajtja végre. A kislabdahajítás mozdulatait megfelelő technikával végzi. Tud kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de futását nem mindig képes a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. Az ugrásai nem mindig összerendezettek. A kislabdahajítás mozdulatait hibás technikával végzi. Nem tud kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de rövidebb távon futását képes a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. Az ugrásokat nem összerendezetten hajtja végre. A kislabdahajítás mozdulatait gyakran hibás technikával végzi.
Német nyelv és irodalom A német nyelv tanulásának motiváltsága o érdeklődő
140
o szorgalmas o biztatásra szorul o biztatás ellenére nehézkesen, rendszertelenül Feladatvégzés o pontos o figyelmes o gondos o megbízható o önálló o kevés segítséggel o kevés hibával o sok segítséggel o sok hibával Figyelem o kitartó o rövid ideig tart o időnként kalandozó o szétszórt. A tanult szavakat felidézése, használata o önállóan, o hibátlanul o kis segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel, sok hibával o keveset tud használni A tanult kifejezéseket, mondatokat megértése o pontos, gyors o nem egészen pontos o pontatlan o hibásan értelmezi A kérdésekre adott válasz o önálló, pontos, mondatban válaszol o kevés segítséggel mondatban válaszol o kevés szóval, nyelvtani hibával o sok segítséggel, sok hibával 141
A tanult dalokat, mondókák, versek előadása o szívesen, önállóan, hibátlanul o biztatásra, kevés hibával o nehezen, sok segítséggel o sok hibával A tanult betűkapcsolatokat felismerése új szövegben o Pontosan, gyors o kis segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel, sok hibával Az ismert szöveg olvasása o hibátlan folyamatos o kevés hibával, jó, o megfelelő ütemű o sok hibával, megfelelő ütemben o akadozva A tanult szavak, mondatok másolása o hibátlanul o kevés hibával o sok hibával Kiejtés o helyes, pontos o jó o megfelelő o pontatlan Házi feladataidat elkészítése o rendszeresen, lelkiismeretesen hibátlanul o kevés hibával o rendszertelenül o sokat hibával, összecsapja o nem végzi el
142
Mondatbank a 4. osztályos tanulók értékeléséhez
Magyar nyelv és irodalom Beszéd Beszédértés o A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti. o A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, szükséges a szókincs fejlesztése. o A szóbeli közléseket időnként nehezen érti meg. Szükséges a figyelem és a szókincs fejlesztése. Szókincs o Szókincse gazdag. o Szókincse megfelelő. o Szókincse hiányos. o Szókincse hiányos, fejlesztésre szorul. Helyes ejtés o Kiejtése tiszta, időtartam és artikulációs hibái nincsenek. o Kiejtése megfelelő, időtartam és artikulációs hibáit kis segítséggel javítani tudja. o Kiejtése nem tiszta, hibáit segítséggel is nehezen tudja javítani. o A tiszta beszéd eléréséhez, logopédiai fejlesztést igényel. Szóbeli szövegalkotás spontán beszédhelyzetben o Szóbeli
kifejezőképessége
jó.
Választékosan,
szabatosan,
gördülékenyen fogalmaz szóban. o Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. o Szóbeli szövegalkotása akadozik, kérdésekkel folyamatosabbá tehető. o Egyelőre nehézkesen, akadozva, körülményesen fogalmazza meg mondanivalóját. Szóbeli szövegalkotás feladathelyzetben
143
o Tud ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével összefüggően beszélni. o Tud ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével szóbeli szöveget alkotni, de a tanító segítő kérdéseire szüksége van. o Tud szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével szóbeli szöveget alkotni; ismeretterjesztő szöveg esetén azonban még sok segítő kérdésre van szüksége. o Olvasott szövegről nem képes összefüggő szöveget mondani, mert néma olvasáskor a szövegek értelmezésében bizonytalan. Vers és prózamondás o Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját ismeri, sikeresen alkalmazza. o Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően tud elmondani. o Az irodalmi szövegek memorizálásának technikáját ismeri, segítséggel jól alkalmazza. o A memorizálás technikáját nem mindig alkalmazza jól, ezért verset, mesét, meserészletet bizonytalanul mond el. o A szöveg memorizálásában segítségre van szüksége, gyakori biztatást, bátorítást igényel. Olvasás Hangos olvasás olvasástechnika o Felkészülés után korábban gyakorolt szöveget hibátlanul fel tud olvasni. Olvasása szöveghű, jól tagolt és kifejező. o Felkészülés után ismert szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 45 hibánál többet nem követ el. Olvasása szöveghű, jól tagolt, de még nem elég kifejező. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. o Felkészülés után már gyakorolt szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása hallható és érthető. Vannak olvasástechnikai hibái, de a hibákat tanítói segítséggel javítani tudja. o Felkészülés után gyakorolt szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 45 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt, de tempója lassú, az írásjeleket gyakran nem veszi figyelembe, és nem törekszik a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra. 144
o Felkészülés után ismert és gyakorolt szöveget megfelelő tempóban fel tud olvasni úgy, hogy törekszik az írásjelek figyelembe vételére és a kifejező hangsúlyozásra, de gyakran követ el olvasástechnikai hibát. Néma olvasás szövegértés bizonyítása írásban o Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Képes a szövegből kiindulva saját véleményt, írásban megfogalmazni néhány mondatban. o Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Segítséggel képes a szövegből
kiindulva
saját
véleményt
megfogalmazni
néhány
mondatban. o Képes szöveget némán elolvasni, de az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban segítséggel tudja megoldani. o Képes arra, hogy szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. o Nem mindig képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson. Az ahhoz kapcsolódó feladatok közül pedig csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Írás Helyesírás o Írás közben nem / kevés hibát ejt. o Hibátlanul másol, de emlékezetből íráskor és tollbamondás után időnként téveszt. o Gyakran követ el helyesírási hibát. o A tanult helyesírási szabályokat mindig / általában / ritkán használja. Önellenőrzés o Helyesírási hibáit önállóan észreveszi és javítja. Használja az ismert helyesírási szótárakat, szójegyzékeket. o Hibáit a tanító jelölése alapján önállóan javítani tudja. o Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Írásbeli szövegalkotás o Önállóan
képes
elbeszélést,
leírást,
jellemzést,
levelet,
könyvismertetést szerkeszteni a tanult szempontok figyelembe
145
vételével. Önállóan ír fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szóhasználata választékos. o Még 45 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüggést biztosítsa. Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre a nyilvánvaló helyesírási hibát. o Adott szempontok alapján képes feldolgozott szöveghez vázlatot készíteni. Képes arra, hogy egy olvasott szöveg lényegét aláhúzással vagy jegyzeteléssel rögzítse. o Adott szempontok alapján segítséggel képes a feldolgozott szöveghez vázlatot készíteni. Nyelvtan Ismeretek, tájékozottság o Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a tanult szófajokat, toldalékos formában is. o Mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajokat. o Szavakban felismeri és megnevezi a toldalékokat. o A toldalékokat le tudja választani a szótövekről, de a felismerésben és a megnevezésben még bizonytalan. o Nyelvtani ismeretei pontosak / pontatlanok / hiányosak. Irodalom Tájékozottság, ismeretek o A lírai és epikai műveket képes önállóan elemezni megadott szempont szerint. o A lírai és epikai műveket képes kis segítséggel elemezni megadott szempont szerint.
Matematika Számfogalom o A tízezres számkörben számfogalma kialakult. A számokat helyesen képzi, olvassa, írja, sorba tudja rendezni. Pontosan jelöli helyüket a különböző beosztású számegyeneseken, és meg tudja nevezni a
146
számok tulajdonságait. Ismeri, és jól használja a számok alaki, valódi és helyi értékét. Elemi szinten ismeri a negatív és a törtszám fogalmát. o A tízezres számkörben számfogalma kialakulóban van. Általában helyesen képzi, olvassa, írja a számokat is. Néha téveszt a számlálásban, összehasonlításban, sorba rendezésben. A számok tulajdonságainak
megnevezésében
és
a
számszomszédok
felismerésében bizonytalan. Ismeri, de nem mindig pontosan használja a számok alaki, valódi és helyi értékének fogalmát. Elemi szinten ismeri a negatív és a törtszám fogalmát. o A tízezres számkörben számfogalma még bizonytalan. Nem mindig képzi, olvassa, írja pontosan a kétjegyű, háromjegyű és négyjegyű számokat.
A
számlálásban
összehasonlításában,
sorba
néha
hibázik.
rendezésében
A
számok
gyakran
előfordul
tévesztés. A számok alaki, valódi és helyi értékének fogalmával nincs tisztában. Mennyiségfogalom o Képes
különböző
összehasonlítására,
mennyiségek sorba
méréshez
rendezésére.
kapcsolódó
Ismeri
a
tanult
mértékegységeket, mértékváltásai hibátlanok. o Kis segítséggel képes különböző mennyiségek méréshez kapcsolódó összehasonlítására,
sorba
rendezésére.
Ismeri
a
tanult
mértékegységeket, de a köztük lévő kapcsolat megállapításában néha még bizonytalan, mértékváltásai nem mindig hibátlanok. o Mennyiségek
meg
és
kimérésében
járatlan.
A
megismert
mérőeszközöket pontatlanul használja, nem igazodik el kellő biztonsággal a mértékegységek között, méréshez kapcsolódó összehasonlításban. Önállóan végzett mértékváltásai gyakran hibásak. Műveletvégzés, számolási készség o Képes a tanult műveleteket képről, tevékenységről leolvasni, kirakással, rajzzal megjeleníteni. Az összetett számfeladatokat és a tanult írásbeli műveleteket is meg tudja oldani, többnyire eszköz nélkül is hibátlanul. Fejszámolása gyors és pontos. A kerekítés, becslés fogalmával tisztában van, azokat helyesen alkalmazza.
147
o A tanult műveletek képről, tevékenységről történő leolvasásában, leírásában, műveletek kirakással, rajzzal történő megjelenítésében segítségre szorul. Eszközhasználat nélkül, kevés hibával végzi a négy alapműveletet. Fejszámolása átlagos tempójú, legtöbbször pontos. A kerekítés, becslés fogalmával tisztában van, de nem mindig alkalmazza helyesen. o Egyelőre csak segítséggel tudja képről, tevékenységről a tanult műveleteket leolvasni, leírni; kirakással, rajzzal azokat megjeleníteni. Sok hibával végzi a négy alapműveletet. Az összetett feladatok és a tanult írásbeli műveletek megoldásában általában segítségre van szüksége. Fejszámolása lassú és gyakran pontatlan. Szöveges feladatok megoldása o Képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, megoldani művelettel, és önállóan le tudja jegyezni az adatokat. Tud kirakáshoz, képhez, művelethez szöveget alkotni. o Általában képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat kirakással, rajzzal megjeleníteni, művelettel megoldani, és az adatokat lejegyezni. o Csak tanítói segítséggel tud egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, megoldani művelettel. Kirakásról, képről szóló történetalkotásokra még nem vállalkozik. Geometriai összefüggések felismerése és alkalmazása o Megbízhatóan tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, képes a felismert szempont szerinti szétválogatásra, rendezésre. Képes egyszerű transzformációk végzésére. Ismeri és tudja használni a kerületszámítás szabályát. o Tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, képes a felismert szempont szerinti szétválogatásra, rendezésre. Ritkán igényel segítséget. Többnyire meg tudja nevezni a megismert síkidomokat, jártas a megismert tulajdonságainak megállapításában. Ismeri, és többnyire jól használja a kerületszámítás szabályát.
148
o Csak segítséggel tud geometriai alakzatokat előállítani. A síkidomok szétválogatásában, rendezésében, összehasonlításában sokat téveszt. Az elnevezések használatában bizonytalan, a geometriai tulajdonságok megállapítására önállóan nem képes. Nem tudja a kerületszámítás szabályát.
Környezetismeret Megismerő tevékenységek, ismeretek alkalmazása, tájékozottság o Megfigyelései pontosak, a tapasztalatok felidézése során felismeri az összefüggéseket, ezeket írásban is rögzíteni tudja. Képes az adatokat, folyamatokat megadott szempont szerint csoportosítani, rendszerezni. o Megfigyelései többnyire pontosak, de a tapasztalatok felidézésére csak tanítói segítséggel képes felismerni és rögzíteni az összefüggéseket. o Megfigyelései gyakran pontatlanok, felületesek, és a tapasztalatok felidézésében, rögzítésében is bizonytalan. Az adatok, folyamatok rendszerezésében, csoportosításában sok segítségre van szüksége. o Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett természeti és társadalmi ismereteit tartósan megőrzi, megfelelő helyzetben megbízhatóan fel tudja idézni. o Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos tájékozottsága jó. Tud egyszerűbb jelenségekről, folyamatokról vázlatos ábrát, rajzot készíteni o Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit hosszabb idő után már nem mindig tudja pontosan felidézni. o A legtöbb probléma a hallott vagy olvasott ismeretek felejtéséből adódik. Jelenségekről, folyamatokról ábrát csak tanítói segítséggel tud készíteni. Meg tudja különböztetni / nem tudja megkülönböztetni a halmazállapotokat. Ismeri / nem ismeri az időjárás elemeinek nevét. Megnevezi / nem tudja a fő világtájakat, felszíni formákat és felszíni vizeket. A tanult térképjeleket ismeri / nem ismeri, a térképet elemi szinten használja / használatában bizonytalan. Ismeri / nem ismeri hazánk nagy tájait. o Önállóan / segítséggel képes felsorolni az élőlények jellemzőit, tulajdonságait, az élőlények életfeltételeit.
149
o Ismeri / pontatlanul ismeri saját testének működését. A környezettudatos magatartás alakulása o Élő és élettelen környezetére, annak védelmére az iskolában és az iskolán kívüli programok alkalmával is tudatosan figyel. Egyre inkább felismeri a környezetében előforduló veszélyes helyzeteket. Önállóan képes a természeti és társadalmi jelenségekkel kapcsolatban kérdéseket megfogalmazni. Magatartását a maga és mások testi épségét kímélő módon tudja szabályozni a gyalogos közlekedés közben is. o Élő és élettelen környezetére, annak védelmére az iskolában és az iskolán kívüli programok alkalmával is egyre tudatosabban figyel. Felismeri a környezetében előforduló veszélyes helyzeteket. Közös beszélgetések során képes a természeti és társadalmi jelenségekkel kapcsolatban kérdéseket megfogalmazni. o Élő és élettelen környezetére, annak védelmére nem mindig figyel tudatosan. Magatartását egyelőre nem igyekszik a maga és mások testi épségét kímélő módon szabályozni. Iskolán kívüli programok alkalmával
időnként
még
a
tanult
közlekedési
szabályokra
figyelmeztetni kell. Nem mindig ismeri fel a környezetében előforduló veszélyes helyzeteket.
Énekzene Ritmikai készség o Ritmikai készsége fejlett. A tanult ritmusképleteket kottaképről felismeri, pontosan olvassa le. Hibátlanul hangoztatja a változó ütemű dalok ritmusát is. o Ritmikai készsége megfelelő. A tanult ritmusképletek felismerésében, leolvasásában ritkán téveszt. A változó ütemű dalok hangoztatásában néha téveszt. o Ritmikai készsége kialakulóban van. A tanult ritmusképleteket nehezen ismeri fel, olvassa le. A változó ütemű dalok ritmusát sok hibával hangoztatja. o Ritmikai készsége egyéni fejlesztésre szorul. Dallami készség, éneklés
150
o Zenei hallása kiváló, tisztán, pontosan énekel, többszólamú dalok közös éneklése során is. Magabiztosan képes a tanult dalok szolmizálására. o Zenei hallása jó, legtöbbször tisztán énekel, de többszólamú dalok közös
éneklésekor
még
időnként
bizonytalan,
határozatlan.
Elfogadhatóan képes a tanult dalokat szolmizálni. o Zenei
hallása
fokozatosan
fejlődik,
de
egyelőre
időnként
pontatlanul/bátortalanul énekel. Segítséggel képes a tanult dalokat szolmizálni. o Hibásan énekel, ezért egyéni fejlesztésre szorul. Ritmikai és dallami ismeretek o A ritmusra, dallamra vonatkozó jelzéseket, elnevezéseket, fogalmakat ismeri, szóbeli és írásbeli tevékenység során fel tudja használni. o A ritmusra, dallamra vonatkozó jelzéseket, elnevezéseket, fogalmakat ismeri, de nem mindig képes szóbeli és írásbeli tevékenység során pontosan használni. Befogadói képességek o Az osztályban hallgatott zeneműveket, a közösen megfigyelt hangszerek hangját felismeri. Képes megadott szempont szerint tudatos megfigyelést végezni, megfigyeléseit megfogalmazni. A tanult kórustípusokat meg tudja különböztetni. o Az osztályban hallgatott zeneműveket, a közösen megfigyelt hangszerek hangját, a tanult kórustípusokat nem mindig ismeri fel. Tudatos megfigyelései gyakran felületesek, pontatlanok, megfigyeléseit nem mindig tudja megfogalmazni.
Rajz, vizuális kultúra Ábrázolás o Kiváló megfigyelő, ügyesen ábrázol. o Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítségnyújtás után ábrázolása megfelelő. o Ábrázolásban bizonytalan.
151
Kifejezés o Fantáziája színes, kifejezésmódja gazdag. Szabadon készített alkotásai egyéniek. o Kifejezésmódja megfelelő. Általában törekszik a színek és formák változatosságára. Időnként nagyon szép munkák kerülnek ki a keze alól. o Kifejezésmódja kialakulatlan. Befogadói képességek o Ismeri, meg tudja különböztetni a képzőművészeti ágakat, azok műfajait. Műalkotásokról képes megadott szempont szerint tudatos megfigyelést végezni. o A képzőművészeti ágak, és azok műfajainak megkülönböztetésében időnként még bizonytalan. Ismereteit a műalkotás elemzésekor egyre ügyesebben tudja alkalmazni.
Technika és gyakorlati tevékenységek Tájékozottság o Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren sokrétű. o Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren korának megfelelő. o Az iskolában használt anyagok és eszközök sajátosságainak ismeretében néha bizonytalan. Eszközhasználat o Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában rendkívül ügyes. o Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában tudása korának megfelelő. o Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában időnként bizonytalan, egyelőre segítséget igényel. A munkavégzés minősége o A kivitelezésben pedig igényes, pontos. o A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésében általában igényes, pontos.
152
o A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor türelme, pontosságra törekvése változó. o A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor időnként felületes, kapkodó.
Testnevelés Önszabályozás a mozgásos feladathelyzetekben o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen viselkedik. o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja be. Előfordul, hogy türelmetlenül, sportszerűtlenül viselkedik. o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire érti, de gyakran nem tartja be. Gimnasztika o A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelően, pontosan hajtja végre. o A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelően hajtja végre. o A gimnasztikai gyakorlatokat legtöbbször pontatlanul hajtja végre. Torna o A tornagyakorlatokat koordinált mozgással hajtja végre, tud egyensúlyozni, támasz, és függéshelyzetben saját testtömegének megtartására és mozgatására is képes. o A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása időnként bizonytalan. Támasz és függőhelyzetekben saját testtömegét nehezen tudja megtartani, mozgatni alig képes. o A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása gyakran
bizonytalan.
Támasz
és
függéshelyzetekben
saját
testtömegének megtartására és mozgatására nem képes. Atlétika o Tud kitartóan futni, futással együtt járó tevékenységet végezni, futását a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. A kislabdahajítást megfelelő technikával végzi, célba dobása pontos.
153
o Tud kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de futását nem mindig képes a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. A kislabdahajítás mozdulatait gyakran hibás technikával végzi, célba dobása pontatlan. o Nem kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de rövidebb távon, futását képes a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. A kislabdahajítást hibás technikával végzi, de célba dobása pontos. o Nem képes kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de rövidebb távon, futását képes a változó feltételeknek megfelelően szabályozni. A kislabdahajítást hibás technikával végzi, célba dobása pontatlan. Labdajátékok o A különböző csapatjátékok során a labdát kézzel is, lábbal is tudja vezetni, továbbítani. o A különböző csapatjátékok során a labdát kézzel tudja vezetni, továbbítani. o Labdavezetése kézzel is, lábbal is bizonytalan.
Német nyelv és irodalom A német nyelv tanulása o érdeklődéssel, szorgalmasan o biztatásra o nehézkesen Feladatvégzés pontos, figyelmes, gondos, megbízható, önálló kis segítséggel, kevés hibával sok segítséggel, hibával Figyelme o kitartó o rövid ideig tart o időnként kalandozó, szétszórt. A tanult szavak felidézése, használata o önállóan, hibátlanul o kis segítséggel, kevés hibával
154
o sok segítséggel, sok hibával A tanult kifejezések, mondatok, rövid egyszerű szövegek megértése o pontos o kevés hibával o sok hibával o pontatlan o rosszul értelmezi A kérdésekre adott válasz o önálló, pontos, mondatban válaszol o kevés segítséggel mondatban válaszol o kevés szóval hibával o sok segítséggel, sok hibával A tanult dalokat, mondókák, versek előadása o szívesen, önállóan, hibátlanul o biztatásra, kevés hibával o nehezen, sok segítséggel A tanult betűkapcsolatok felismerése o Pontos, biztos o kis segítséggel, kevés hibával o sok segítséggel, bizonytalanul o sok hibával A mondatok, rövidebb szövegek olvasása o hibátlanul, folyamatosan, helyesen o kevés hibával, jó ütemben o megfelelő ütemben –időnként segítséggel o sok hibával, akadozva A tanult szavak, mondatok írása o hibátlanul o kevés hibával Kiejtés o helyes, pontos – jó o megfelelő o pontatlan o nem törekedik a helyes kiejtésre 155
4.9. Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ·
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
·
Az írásbeli házi feladat az órán elsajátított tananyag gyakorlását szolgálja.
·
Szóbeli házi feladat célja: az órai tananyag elmélyítése és bevésése, a szabályok megtanulása, az idegen szavak memorizálása.
·
A hosszabb távú feladat például házi olvasmány vagy olvasónapló, projektunkaszerű feladat, illetve versek tanulása a napközis és a tanulószobai tanulási időn kívül elvégzendő feladatok.
A házi feladatok adásának módja, elvei
Tantárgy
Matematika
Házi feladat típusa általában írásbeli feladatmegoldás, ritkábban szóbeli, egyegy tétel összefüggés, szabály
Házi feladat mennyisége 25 feladat, 13 szabály, Szorgalmi feladat
Megoldásra Gyakoriság fordított idő
1525 perc
minden órára
írásbeli 1 lecke (23 1520 perc oldal lényege) 12 feladat
minden órára
Fizika
szóbeli együtt
Kémia
általában szóbeli
Biológia
általában szóbeli
1 lecke (23 1520 perc oldal) 12 feladat 1 lecke 1520 perc
Természetismeret szóbeli és írásbeli 1 lecke együtt 12 feladat Informatika általában szóbeli 1 lecke
2025 perc
Magyar nyelv és szóbeli és írásbeli irodalom
1020 perc
1 tananyag ny. szabály 12 feladat
2025 perc
minden órára minden órára minden órára minden órára minden órára
156
Társadalom ismeret Nemzetiségi német nyelv
szóbeli
1 lecke
1020 perc
szóbeli és írásbeli
olvasás gyakorlása szavak tanulása
1020 perc
minden órára minden órára
A házi feladat – mint az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel és a diákönkormányzattal. A házi feladat a tanulás legitimizált módja. A házi feladat, az otthoni felkészülés célja: ·
Az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának megkönnyítése, gyakorlása
·
Segítség a tanórai munkához
·
A tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése
·
Fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége
·
A motiváció növelése
·
A
tananyaghoz
kapcsolódó
információk
bővítése
(internet
és
könyvtárhasználat) ·
Az önművelés igényének kialakítása
·
A tanulói teljesítmény javítása
·
A pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése
·
A leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása
·
A tanulási technikák kiépítése
·
Az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése
A házi feladatadás alapelvei: ·
A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában.
157
·
A tanulóknak joguk van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz.
·
A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus.
·
A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza. (piros pont, részjegy, egész jegy stb.)
·
A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti.
A házi feladat tartalmát tekintve: ·
Kapcsolódjon az órai munkához, tantárgyi követelményrendszerhez.
·
Legyen differenciált, személyre szabott, individualizált.
·
Legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató.
·
Lehetőség szerint legyen választható.
·
Legyen megfelelően előkészített.
·
Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő.
·
Jelenthet intellektuális kihívást.
A házi feladat formai kellékei: ·
Projektmunka
·
Egyéni kutatómunka
·
Teszt
·
Gyűjtőmunka
·
Munkafüzeti gyakorlatok
·
Rajz, plakát
·
Számolás vagy fogalmazvány
·
Munkadarab
·
Memoriter
·
Versenyfeladatok
·
Rejtvények
·
Szótanulás
·
Kísérlet
158
A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei:
·
Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen!
·
A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem lehet túlzó. (Tantárgyanként 1530 perc alatt elvégezhető legyen)
·
A fogalmazások maximális hosszát a szaktanár határozza meg. (56. oszt: 1 oldal, 78. oszt: 1,5 oldal), ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat.
·
A hosszabb lélegzetvételű memoritereket, verseket részenként kérjük számon!
·
Nagyobb szünetek előtt, ill. hét végén annyi házi feladat adható, amennyit általában egy tanórára kapnak a diákok.
·
A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk föl a tanulók figyelmét.
·
Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló melynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak.
·
Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a tanuló rendelkezésére!
·
Nemzetiségi német nyelv – olvasmány, vers, dal feldolgozása – szótárazás, szavak tanulása.
159
4.10. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség értékelése A nemenkénti és korcsoportonkénti értékelő táblázatok a mellékletben találhatók.
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése
020 5 pont
Gyenge fizikai állapot miatt, a mindennapi tevékenységének
(2) elégséges
maradéktalana elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikaiszellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, estenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.
2140.5 pont
Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira,
(3) közepes
hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
4160.5 pont
A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad
(4) jó
el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi.
6180.5 pont
Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges
(5) jeles
létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 23 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán az egészsége megőrzése érdekében ezt a szintet megtartsa.
81100.5 pont
Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen
(5*)kitűnő
sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, oll. Amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az
160
elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. 101120.5 pont Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. 121140.5 pont Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinten valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíróképesség minősítéséhez 14.11. pontérték táblázatok az aerob állóképesség méréséhez
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészségmegőrzéséhez „ szükséges” illetve „ kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíróképesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
Cooperteszt, 12 percig futás/gyaloglás (m), F. Mérey Ildikó Lányok pontérték táblázata: 177 pontig. I.V. osztály ( 711 éves életkorú) (életkor/év) Pont 7 8 9 10 11 Pont 7 8 9 10 11 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 1 1140 1180 1210 1280 1300 41 2000 2040 2070 2130 2160 2 1160 1200 1230 1300 1320 42 2020 2060 2090 2150 2180 3 1180 1220 1250 1320 1340 43 2040 2080 2110 2180 2200 4 1200 1240 1270 1340 1360 44 2060 2100 2130 2200 2220 5 1230 1270 1300 1370 1390 45 2080 2120 2150 2220 2240 6 1250 1290 1320 1390 1410 46 2110 2150 2180 2240 2270 161
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980
1310 1340 1330 1360 1350 1380 1370 1400 1390 1420 1420 1450 1440 1470 1460 1490 1480 1510 1500 1530 1520 1550 1540 1570 1570 1600 1590 1620 1610 1640 1630 1660 1650 1680 1670 1700 1690 1720 1720 1750 1740 1770 1760 1790 1780 1810 1800 1830 1820 1850 1840 1870 1870 1900 1890 1920 1910 1940 1930 1960 1950 1980 1970 2000 2000 2030 2020 2050
1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110
1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140
47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770
2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810
2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840
2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900
2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészségmegőrzéséhez „ szükséges” illetve „ kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíróképesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
162
Cooperteszt, 12 percig futás/gyaloglás (m), F. Mérey Ildikó Lányok pontérték táblázata: 177 pontig. V.VIII. osztály ( 711 éves életkorú) (életkor/év) Pont 11 12 13 14 15 Pont 11 12 13 14 15 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 1 1300 1320 1330 1340 1350 41 2160 2180 2190 2200 2210 2 1320 1340 1350 1360 1370 42 2180 2200 2210 2220 2230 3 1340 1360 1370 1380 1390 43 2200 2220 2230 2240 2250 4 1360 1380 1390 1400 1410 44 2220 2240 2250 2260 2270 5 1390 1410 1420 1430 1440 45 2240 2260 2270 2280 2290 6 1410 1430 1440 1450 1460 46 2270 2290 2300 2310 2320 7 1430 1450 1460 1470 1480 47 2290 2310 2320 2330 2340 8 1450 1470 1480 1490 1500 48 2310 2330 2340 2350 2360 9 1470 1490 1500 1510 1520 49 2330 2350 2360 2370 2380 10 1490 1510 1520 1530 1540 50 2350 2370 2380 2390 2400 11 1510 1530 1540 1550 1560 51 2370 2390 2400 2410 2420 12 1540 1560 1570 1580 1590 52 2390 2410 2420 2430 2440 13 1560 1580 1590 1600 1610 53 2420 2440 2450 2460 2470 14 1580 1600 1610 1620 1630 54 2440 2460 2470 2480 2490 15 1600 1620 1630 1640 1650 55 2460 2480 2490 2500 2510 16 1620 1640 1650 1660 1670 56 2480 2500 2510 2520 2530 17 1640 1660 1670 1680 1690 57 2500 2520 2530 2540 2550 18 1660 1680 1690 1700 1710 58 2520 2540 2550 2560 2570 19 1690 1710 1720 1730 1740 59 2540 2560 2570 2580 2590 20 1710 1730 1740 1750 1760 60 2570 2590 2600 2610 2620 21 1730 1750 1760 1770 1780 61 2590 2610 2620 2630 2640 22 1750 1770 1780 1790 1800 62 2610 2630 2640 2650 2660 23 1770 1790 1800 1810 1820 63 2630 2650 2660 2670 2680 24 1790 1810 1820 1830 1840 64 2650 2670 2680 2690 2700 25 1810 1830 1840 1850 1860 65 2670 2690 2700 2710 2720 26 1840 1860 1870 1880 1890 66 2690 2710 2720 2730 2740 27 1860 1880 1890 1900 1910 67 2720 2740 2750 2760 2770 28 1880 1900 1910 1920 1930 68 2740 2760 2770 2780 2790 29 1900 1920 1930 1940 1950 69 2760 2780 2790 2800 2810 30 1920 1940 1950 1960 1970 70 2780 2800 2810 2820 2830 31 1940 1960 1970 1980 1990 71 2800 2820 2830 2840 2850 32 1960 1980 1990 2000 2010 72 2820 2840 2850 2860 2870 33 1990 2010 2020 2030 2040 73 2840 2860 2870 2880 2890 34 2010 2030 2040 2050 2060 74 2870 2890 2900 2910 2920 35 2030 2050 2060 2070 2080 75 2890 2910 2920 2930 2940 36 2050 2070 2080 2090 2100 76 2910 2930 2940 2950 2960 37 2070 2090 2100 2110 2120 77 2930 2950 2960 2970 2980 38 2090 2110 2120 2130 2140 39 2120 2140 2150 2160 2170 40 2140 2160 2170 2180 2190
163
Cooperteszt, 12 percig futás/gyaloglás (m), F. Mérey Ildikó Fiúk pontérték táblázata: 177 pontig. I.V. osztály (711 éves életkorú) (életkor/év) Pont 7 8 9 10 11 Pont 7 8 9 10 11 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 1 1180 1260 1400 1450 1530 41 2020 2110 2250 2300 2380 2 1200 1280 1420 1470 1550 42 2040 2130 2270 2320 2400 3 1220 1300 1440 1490 1570 43 2060 2160 2290 2350 2430 4 1240 1320 1460 1510 1590 44 2090 2180 2310 2370 2450 5 1260 1350 1480 1540 1620 45 2110 2200 2330 2390 2470 6 1290 1370 1510 1560 1640 46 2130 2220 2350 2410 2490 7 1310 1390 1530 1580 1660 47 2150 2240 2370 2430 2510 8 1330 1410 1550 1600 1680 48 2170 2260 2400 2450 2530 9 1350 1430 1570 1620 1700 49 2190 2280 2420 2470 2550 10 1370 1450 1590 1640 1720 50 2210 2300 2440 2490 2570 11 1390 1470 1610 1660 1740 51 2230 2330 2460 2520 2600 12 1410 1490 1630 1680 1760 52 2250 2350 2480 2540 2620 13 1430 1520 1650 1710 1790 53 2270 2370 2500 2560 2640 14 1450 1540 1680 1730 1810 54 2300 2390 2520 2580 2660 15 1470 1560 1700 1750 1830 55 2320 2410 2540 2600 2680 16 1500 1580 1720 1770 1850 56 2340 2430 2570 2620 2700 17 1520 1600 1740 1790 1870 57 2360 2450 2590 2640 2720 18 1540 1620 1760 1810 1890 58 2380 2480 2610 2670 2750 19 1560 1640 1780 1830 1910 59 2400 2500 2630 2690 2770 20 1580 1670 1800 1860 1940 60 2420 2520 2650 2710 2790 21 1600 1690 1820 1880 1960 61 2440 2540 2670 2730 2810 22 1620 1710 1840 1900 1980 62 2460 2560 2690 2750 2830 23 1640 1730 1870 1920 2000 63 2490 2580 2710 2770 2850 24 1660 1750 1890 1940 2020 64 2510 2600 2730 2790 2870 25 1690 1770 1910 1960 2040 65 2530 2620 2760 2810 2890 26 1710 1790 1930 1980 2060 66 2550 2650 2780 2840 2920 27 1730 1810 1950 2000 2080 67 2570 2670 2800 2860 2940 28 1750 1840 1970 2030 2110 68 2590 2690 2820 2880 2960 29 1770 1860 1990 2050 2130 69 2610 2710 2840 2900 2980 30 1790 1880 2010 2070 2150 70 2630 2730 2860 2920 3000 31 1810 1900 2040 2090 2170 71 2650 2750 2880 2940 3020 32 1830 1920 2060 2110 2190 72 2670 2770 2900 2960 3040 33 1850 1940 2080 2130 2210 73 2700 2790 2930 2980 3060 34 1870 1960 2100 2150 2230 74 2720 2820 2950 3010 3090 35 1900 1980 2120 2170 2250 75 2740 2840 2970 3030 3110 36 1920 2010 2140 2200 2280 76 2760 2860 2990 3050 3130 37 1940 2030 2160 2220 2300 77 2080 2880 3010 3070 3150 38 1960 2050 2180 2240 2320 39 1980 2070 2210 2260 2340 40 2000 2090 2230 2280 2360
164
Cooperteszt, 12 percig futás/gyaloglás (m), F. Mérey Ildikó Fiúk pontérték táblázata: 177 pontig. V.VIII. osztály ( 711 éves életkorú) (életkor/év) Pont 11 12 13 14 15 Pont 11 12 13 14 15 érték éves éves éves éves éves érték éves éves éves éves éves 1 1530 1610 1670 1740 1790 41 2380 2460 2520 2590 2640 2 1550 1630 1690 1760 1810 42 2400 2480 2540 2610 2660 3 1570 1650 1710 1780 1830 43 2430 2510 2570 2640 2680 4 1590 1670 1730 1800 1850 44 2450 2530 2590 2660 2700 5 1620 1700 1760 1830 1870 45 2470 2550 2610 2680 2720 6 1640 1720 1780 1850 1900 46 2490 2570 2630 2700 2740 7 1660 1740 1800 1870 1920 47 2510 2590 2650 2720 2760 8 1680 1760 1820 1890 1940 48 2530 2610 2670 2740 2790 9 1700 1780 1840 1910 1960 49 2550 2630 2690 2760 2810 10 1720 1800 1860 1930 1980 50 2570 2650 2710 2780 2830 11 1740 1820 1880 1950 2000 51 2600 2680 2740 2810 2850 12 1760 1840 1900 1970 2020 52 2620 2700 2760 2830 2870 13 1790 1870 1930 2000 2040 53 2640 2720 2780 2850 2890 14 1810 1890 1950 2020 2070 54 2660 2740 2800 2870 2910 15 1830 1910 1970 2040 2090 55 2680 2760 2820 2890 2930 16 1850 1930 1990 2060 2110 56 2700 2780 2840 2910 2960 17 1870 1950 2010 2080 2130 57 2720 2800 2860 2930 2980 18 1890 1970 2030 2100 2150 58 2750 2830 2890 2960 3000 19 1910 1990 2050 2120 2170 59 2770 2850 2910 2980 3020 20 1940 2020 2080 2150 2190 60 2790 2870 2930 3000 3040 21 1960 2040 2100 2170 2210 61 2810 2890 2950 3020 3060 22 1980 2060 2120 2190 2230 62 2830 2910 2970 3040 3080 23 2000 2080 2140 2210 2260 63 2850 2930 2990 3060 3100 24 2020 2100 2160 2230 2280 64 2870 2950 3010 3080 3120 25 2040 2120 2180 2250 2300 65 2890 2970 3030 3100 3150 26 2060 2140 2200 2270 2320 66 2920 3000 3060 3130 3170 27 2080 2160 2220 2290 2340 67 2940 3020 3080 3150 3190 28 2110 2190 2250 2320 2360 68 2960 3040 3100 3170 3210 29 2130 2210 2270 2340 2380 69 2980 3060 3120 3190 3230 30 2150 2230 2290 2360 2400 70 3000 3080 3140 3210 3250 31 2170 2250 2310 2380 2430 71 3020 3100 3160 3230 3270 32 2190 2270 2330 2400 2450 72 3040 3120 3180 3250 3290 33 2210 2290 2350 2420 2470 73 3060 3140 3200 3270 3320 34 2230 2310 2370 2440 2490 74 3090 3170 3230 3300 3340 35 2250 2330 2390 2460 2510 75 3110 3190 3250 3320 3360 36 2280 2360 2420 2490 2530 76 3130 3210 3270 3340 3380 37 2300 2380 2440 2510 2550 77 3150 3230 3290 3360 3400 38 2320 2400 2460 2530 2570 39 2340 2420 2480 2550 2600 40 2360 2440 2500 2570 2620
165
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. 7 évesek számára tájékoztató jelleggel 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó hason fekvésből és helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés törzsemelés páros lábbal (m) térdérintéssel (db) leengedés (db) pontérték lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 0,97 1,00 18 22 14 19 2 pont 1,00 1,03 22 26 16 20 3 pont 1,03 1,06 26 30 18 22 4 pont 1,06 1,09 30 34 20 23 5 pont 1,09 1,12 34 38 22 25 6 pont 1,12 1,15 38 42 24 27 7 pont 1,15 1,18 42 46 26 30 8 pont 1,18 1,21 46 50 29 33 9 pont 1,21 1,24 49 54 32 36 10 pont 1,24 1,27 52 57 35 39 11 pont 1,27 1,30 55 60 38 42 12 pont 1,30 1,33 58 63 41 45 13 pont 1,33 1,36 61 66 44 48 14 pont 1,36 1,39 64 69 47 51 15 pont 1,39 1,42 67 72 50 54 16 pont 1,42 1,45 70 75 53 57 17 pont 1,45 1,48 73 78 56 60 18 pont 1,48 1,51 76 81 59 63 19 pont 1,51 1,54 79 84 62 66 20 pont 1,54 1,57 82 87 65 69 21 pont 1,57 1,60 85 90 68 72 21 pont
1,72
1,74
88
93
70
74
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. 8 évesek számára tájékoztató jelleggel 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó Hason fekvésből és helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés törzsemelés páros lábbal (m) térdérintéssel (db) leengedés (db) pontérték lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 1,08 1,10 21 25 16 21 2 pont 1,11 1,13 25 29 18 22 3 pont 1,14 1,16 29 33 20 23 4 pont 1,17 1,19 33 37 22 25 5 pont 1,20 1,22 37 41 24 26 6 pont 1,23 1,25 41 45 26 29 7 pont 1,26 1,28 45 49 28 32 8 pont 1,29 1,31 49 53 31 35 9 pont 1,32 1,34 52 57 34 38 10 pont 1,35 1,37 55 60 37 41
166
11 pont 1,38 1,40 58 63 40 44 12 pont 1,41 1,43 61 66 43 47 13 pont 1,44 1,45 64 69 46 50 14 pont 1,47 1,48 67 72 49 53 15 pont 1,50 1,52 70 75 52 56 16 pont 1,53 1,55 73 78 55 59 17 pont 1,57 1,58 76 81 58 62 18 pont 1,60 1,62 79 84 61 65 19 pont 1,64 1,65 82 87 64 68 20 pont 1,68 1,70 85 90 67 71 21 pont 1,72 1,74 88 93 70 74 Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. II. osztály (8 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó Hanyattfekvés Hason helyből ből felülés fekvésből térdérintéssel karhajlítás és törzsemelés és távolugrás, pontérték páros lábbal (m) (db) nyújtás (db) leengedés (db) lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 1,08 1,10 23 28 4 19 22 2 pont 1,11 1,13 28 33 1 6 23 26 3 pont 1,14 1,16 33 38 2 8 27 30 4 pont 1,17 1,19 38 43 3 10 31 34 5 pont 1,20 1,22 43 48 4 12 35 38 6 pont 1,23 1,25 48 53 5 14 39 42 53 58 6 16 43 46 7 pont 1,26 1,28 8 pont 1,29 1,31 58 63 7 18 47 50 1,32 1,34 9 pont 63 68 8 20 51 54 10 pont 1,35 1,37 68 73 9 22 55 58 11 pont 1,38 1,40 73 78 10 24 59 62 12 pont 1,41 1,43 78 83 11 26 63 66 13 pont 1,44 1,46 83 88 12 28 67 70 14 pont 1,47 1,49 88 93 13 30 71 74 15 pont 1,50 1,52 16 pont 1,53 1,55 17 pont 1,57 1,58 18 pont 1,60 1,62 19 pont
1,64
1,65
20 pont
1,68
1,70
21 pont
1,72
1,74
167
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. III. osztály ( 9 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó helyből hanyattfekvésből távolugrás, felülés Hason fekvésből páros lábbal térdérintéssel karhajlítás és törzsemelés és (db) nyújtás (db) pontérték (m) leengedés (db) lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 1,17 1,23 26 31 1 6 21 24 2 pont 1,20 1,26 31 36 2 8 25 28 3 pont 1,23 1,29 36 41 3 10 29 32 4 pont 1,26 1,32 41 46 4 12 33 36 5 pont 1,29 1,35 46 51 5 14 37 40 6 pont 1,32 1,38 51 56 6 16 41 44 56 61 7 18 45 48 7 pont 1,35 1,41 8 pont 1,38 1,44 61 66 8 20 49 52 1,47 9 pont 1,41 66 71 9 22 53 56 10 pont 1,44 1,50 71 76 10 24 57 60 11 pont 1,47 1,53 76 81 11 26 61 64 12 pont 1,50 1,56 81 86 12 28 65 68 13 pont 1,53 1,59 86 91 13 30 69 72 14 pont 1,56 1,62 91 96 14 32 73 76 15 pont 1,59 1,65 16 pont 1,62 1,68 17 pont 1,65 1,71 18 pont 1,69 1,75 19 pont 1,73 1,79 20 pont 1,77 1,83 21 pont 1,81 1,87 Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. IV. osztály (10 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó helyből Hanyattfekvésből távolugrás, felülés Hason fekvésből páros lábbal térdérintéssel karhajlítás és törzsemelés és (m) (db) nyújtás (db) leengedés (db) pontérték lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 1,24 1,34 29 31 2 8 22 26 2 pont 1,27 1,37 34 38 3 10 26 30 3 pont 1,30 1,40 39 43 4 12 30 34 4 pont 1,33 1,43 44 48 5 14 34 38 5 pont 1,36 1,46 49 53 6 16 38 42 6 pont 1,39 1,49 54 58 7 18 42 46 59 63 8 20 46 50 7 pont 1,42 1,52 8 pont 1,45 1,55 64 68 9 22 50 54
168
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont
1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88
1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,86 1,90 1,94 1,98
69 74 79 84 89 94
73 78 83 88 93 98
10 11 12 13 14 15
24 26 28 30 32 34
54 58 62 66 70 74
58 62 66 70 74 78
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. V. osztály (11 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó helyből hanyattfekvésből távolugrás, felülés hason fekvésből páros lábbal térdérintéssel karhajlítás és törzsemelés és pontérték (m) (db) nyújtás (db) leengedés (db) lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú 1 pont 1,31 1,45 31 35 3 10 24 28 2 pont 1,34 1,48 36 40 4 12 28 32 3 pont 1,37 1,51 41 45 5 14 32 36 4 pont 1,40 1,54 46 50 6 16 36 40 5 pont 1,43 1,57 51 55 7 18 40 44 6 pont 1,45 1,60 56 60 8 20 44 48 61 65 9 22 48 52 7 pont 1,48 1,63 8 pont 1,51 1,66 66 70 10 24 52 56 1,69 9 pont 1,54 71 75 11 26 56 60 10 pont 1,57 1,72 76 80 12 28 60 64 11 pont 1,60 1,75 81 85 13 30 64 68 12 pont 1,63 1,78 86 90 14 32 68 72 13 pont 1,66 1,81 91 95 15 34 72 76 14 pont 1,69 1,84 96 100 16 36 76 80 15 pont 1,72 1,87 16 pont 1,76 1,90 17 pont 1,80 1,93 18 pont 1,84 1,97 19 pont 1,88 2,01 20 pont 1,92 2,05 21 pont 1,96 2,09 Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. VI. osztály (12 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján F. Mérei Ildikó 169
pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont
helyből távolugrás, páros lábbal (m) lány fiú lány fiú 1,38 1,55 1,41 1,58 1,44 1,61 1,47 1,64 1,50 1,67 1,53 1,70 1,56 1,73 1,59 1,76 1,62 1,79 1,65 1,82 1,68 1,85 1,71 1,88 1,74 1,91 1,77 1,94 1,80 1,97 1,83 2,00 1,86 2,03 1,90 2,07 1,94 2,11 1,98 2,15 2,02 2,19
hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db) lány fiú lány fiú 33 37 38 42 43 47 48 52 53 57 58 62 63 67 68 72 73 77 78 82 83 87 88 92 93 97 98 102
karhajlítás nyújtás (db) lány 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
fiú 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38
hason fekvésből és törzsemelés és leengedés (db) lány fiú lány fiú 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. VII. osztály (13 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján Pont érték
helyből távolugrás, páros lábbal (m) lány fiú
F. Mérei Ildikó
Hanyattfekvés ből felülés karhajlítás és nyújtás (db) térdérintéssel (db) lány fiú lány fiú
lány
fiú
hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)
1 pont 1,43
1,64
35
39
5
14
30
32
2 pont 1,45
1,67
40
44
6
16
34
36
3 pont 1,48
1,70
45
49
7
18
38
40
4 pont 1,51
1,73
50
54
8
20
42
44
5 pont 1,54
1,76
55
59
9
22
46
48
6 pont 1,56
1,79
60
64
10
24
50
52
170
7 pont 1,59
1,82
65
69
11
26
54
56
8 pont 1,62
1,85
70
74
12
28
58
60
9 pont 1,65
1,88
75
79
13
30
62
64
10 pont 1,68
1,91
80
84
14
32
66
68
11 pont 1,71
1,94
85
89
15
34
70
72
12 pont 1,74
1,97
90
94
16
36
74
76
13 pont 1,77
2,00
95
99
17
38
78
80
14 pont 1,80
2,03
100
104
18
40
82
84
15 pont 1,83
2,06
16 pont 1,87
2,09
17 pont 1,91
2,12
18 pont 1,95
2,16
19 pont 1,99
2,20
20 pont 2,03
2,24
21 pont 2,07
2,28
Pontértéktáblázat a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erőállólépességének méréséhez. VIII. osztály (14 éves korúak számára ) 3 metorikus próbában elért teljesítmény alapján helyből távolugrás, Pont páros lábbal érték (m) lány fiú lány
Hanyattfekvés ből felülés térdérintéssel (db) lány fiú
F. Mérei Ildikó
karhajlítás és nyújtás (db)
hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány
fiú
fiú
lány
fiú
lány
fiú
lány
fiú
1 pont 1,47
1,72
37
41
6
16
32
34
2 pont 1,50
1,75
42
46
7
18
36
38
3 pont 1,53
1,78
47
51
8
20
40
42
4 pont 1,56
1,81
52
56
9
22
44
46
5 pont 1,59
1,84
57
61
10
24
48
50
6 pont 1,62
1,87
62
66
11
26
52
54
7 pont 1,65
1,90
67
71
12
28
56
58
8 pont 1,68
1,93
72
76
13
30
60
62
171
9 pont 1,71
1,96
77
81
14
32
64
66
10 pont 1,74
1,99
82
86
15
34
68
70
11 pont 1,77
2,02
87
91
16
36
72
74
12 pont 1,80
2,05
92
96
17
38
76
78
13 pont 1,83
2,08
97
101
18
40
80
82
14 pont 1,86
2,11
102
106
19
42
84
86
15 pont 1,89
2,14
16 pont 1,92
2,17
17 pont 1,95
2,20
18 pont 1,99
2,24
19 pont 2,03
2,28
20 pont 2,07
2,32
21 pont 2,11
2,36
Valamennyi táblázat esetében: Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészségmegőr zéséhez „szükséges” illetve „kell” ér téket jelzi! Az általános fizikai teherbíróképesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
172
4.11. Tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek 4.11.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Az egészségfejlesztés és a környezetvédelem iskolai feladataival a 2. és 3. fejezet foglalkozik részletesen. Az egészséges táplálkozás Fontosságának hangsúlyozása és gyakoroltatása a biológia, kémia és az életvezetési órák visszatérő témái. Különös gondot fordítunk az élelmiszerek összetételének megismerésére, értékeinek szavatosságának kritikus vizsgálatára. E tárgykörbe tartozik a szenvedélybetegségek megelőzése, ha nem ismer meg káros anyagokat, nem kell a leszokással küszködnie. Kortárscsoportokkal szervezünk találkozókat – D:A:D:A. program – rendőr bevonásával e témájú pályázatokon veszünk részt. Gyermekvédelmi, osztályfőnöki és szaktanári folyamatos feladat a korosztályt veszélyeztető hatások megelőzése, mérséklése.
Szorosan kapcsolódik ehhez a két témakörhöz a fogyasztóvédelem. Napjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek megvásárlását népszerűsítik. Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket. Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának.
Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők: o Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira.
173
o Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben. o Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között. o Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása. A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei: ·
Tanítási órák Az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak
·
Tanórán kívüli tevékenység Vetélkedők, versenyek, rendezvények
·
Iskolán kívüli foglalkozások Séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások Módszertani lehetőségek: ·
Médiafigyelés, reklámkritikák
·
Döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával
·
Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok
A tudatos fogyasztóvá neveléssel nem csak tanulóink, hanem rajtuk keresztül a családok szokásait is igyekszünk helyes irányba befolyásolni. Tudjanak választani a jóból és tiltakozni a számukra ártalmas, vagy már alkalmatlan termékek ellen. Meg kell mutatni az utat, hogy a helyes arányt megtalálják a szükséges és a vágyott mennyiség és minőség között. Ne vásároljanak lehetőleg olyan terméket, amely környezetterhelő csomagolású. Valljuk, hogy a több és helyes tudás helyes döntéshez, az életvitel helyes kialakításához vezet. A fogyasztóvédelmi ismeretek nyújtásának egyik célja, hogy sérelem esetén tudjanak tanulóink élni a törvény biztosította jogaikkal és legyenek képesek érvényesíteni azokat.
174
4.11.2. Közlekedési nevelés Közlekedésre nevelés A
helyes
és
biztonságos
közlekedés
szabályainak
elsajátíttatása
az
életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt. Kerékpáros és gyalogos túrák szervezésekor a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésére serkentés a cél. Vezessük be tanítványainkat az életmódsportok és az életminőségsportok világába, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.
Második osztályos korban szervezetten tanulnak meg tanulóink kerékpározni. Elsajátítják – a Közlekedésbiztonsági Tanács által biztosított munkafüzetek segítségével – a KRESZ alapvető szabályait, kisebb kerékpáros túrákat tesznek. Felsőbb osztályokban osztályfőnöki, testnevelés és életvezetés órákon mélyítik el ismereteiket, alkalmazzák a gyakorlatban. Évente rendezünk ügyességi és közlekedésbiztonsági
vetélkedőt
a
Ráckevei
Rendőrkapitányság
közlekedésbiztonsági szakembereinek segítségével. Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése.
4.11.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Áldozattá válás Iskolánkban évek óta dolgozik pszichológus, segíti ezzel nevelőinket és a szülőket az
esetlegesen
felmerülő problémák
megoldásában.
Az
osztályfőnökök,
gyermekvédelmi felelős munkáját kiegészítve sokat tesz azért, hogy gyermekeink ne váljanak áldozattá, és sajátítsák el a konfliktuskezelés technikáit. Szívesen fogadják ma már a családok a gyermekek mellett a szülőkre is sok esetben kiterjedő segítséget. Munkáját a gyermekvédelmi felelőssel összhangban végzi. Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell: Erkölcsi nevelés erősítése
175
·
Alapvető törvényi ismeretek nyújtása
·
Alapvető állampolgári jogok ismertetése
Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.
4.11.4. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása
A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: ·
Dráma órák, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés.
·
Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása.
·
Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése.
·
Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.
4.11.5. Az infokommunikációs technikák alkalmazása Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása: ·
lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak,
·
csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat,
·
növeli a kreativitást.
176
A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. (PL. Sulinet digitális adatbázis, felvételi feladatok adatbázisai stb.) Az iskola abban segíthet, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismerettel vértezi fel tanítványait. (önművelés igénye, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra) Ehhez: ·
58. osztályig heti 1+1 órában tanítunk az informatikát
·
Folyamatosan fejlesztjük számítógép parkunkat
·
Pedagógusaink alkalmazásakor előtérbe helyezzük az informatikai képzettségüket.
4.12. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei Egyéni foglalkozások: Egyéni fejlesztő foglalkozások (gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógus) Szakértői bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, vagy tanulási, beilleszkedési gondok esetén az osztályfőnökkel és a szülővel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon, rehabilitáción vehetnek részt. ·
Logopédiai foglalkozások (logopédus)
·
Korrepetálások (tanítók, szaktanárok szükség szerint)
·
Versenyekre való felkészítések (tanítók, szaktanárok a versenyekhez igazodva)
177
Tanórán kívüli foglalkozások: ·
Tömegsport foglalkozások heti 4 órában felsősöknek foci, asztalitenisz, teremjátékok
Irodalmi színpad heti 1 órában
Énekkar Heti 2 órában
·
Napközis foglalkozások Alsó és felső tagozaton működik
·
Érdeklődés szerint szakköröket Hobby Informatika Barkács Szaktárgyi Német nemzetiségi néptánc Művészeti
·
Felvételi előkészítőket indítunk Magyar nyelv és irodalom Matematika
178
PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program hatálya: A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.
Érvényesség Az iskola 2009. szeptember 1től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelőoktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik.
Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet o az iskola igazgatója, o a nevelőtestület bármely tagja, o a nevelők szakmai munkaközösségei, o a Szülői Szervezet, o az iskola fenntartója.
179
A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, SZMK Diákönkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat véleményezi Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő Testülete _________ határozatában elfogadta. A pedagógiai program és a helyi tanterv a fenntartó elfogadása után visszavonásig érvényes.
Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: Ø az iskola fenntartójánál Ø az iskola irattárában
180
