Olvassátok el figyelmesen a következô szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre!

A kommunikációs kapcsolat

1.

kommunikáció

Olvassátok el figyelmesen a következô szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott, csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal. – Jó napot! – mondta a kis herceg. – Jó napot! – mondta a virág. – Hol vannak az emberek? – kérdezte udvariasan a kis herceg. A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt. – Az emberek? Van belôlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelôtt láttam ôket. De sosem lehet tudni, holmerre vannak. Viszi, sodorja ôket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük. – Viszontlátásra – mondta a kis herceg. – Viszontlátásra – mondta a virág. (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg; fordította: Rónay György) a) Kik a párbeszéd szereplôi? b) Foglaljátok össze röviden, mirôl szól az elôbbi szövegrészlet! c) „Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük.”Hogyan értelmezed a virág szavait? Mit gondolsz? Az embereknek tényleg nincs „gyökerük”? d) Gyûjtsétek össze azokat a kifejezéseket a szövegbôl, amelyek a kapcsolat felvételére és lezárására szolgálnak!

2. a) Ki kinek hogyan köszönhet? Beszéljétek meg!

b) Játsszátok el a jeleneteket, majd indokoljátok a választásotokat!

2

Ha emberekkel találkozunk, ha valamilyen kapcsolatot teremtünk, köszönünk, s ezt tesszük távozáskor is.

3. Hányféle köszönést ismertek? Beszéljétek meg, hogy melyik formát milyen helyzetben szoktátok használni! a) Hogyan köszöntök találkozáskor? • Felnôtteknek • Gyerekeknek • Felnôtteknek és gyerekeknek b) Hogyan köszöntök el? • Felnôttektôl • Gyerekektôl • Felnôttektôl és gyerekektôl Tegezôdjünk vagy magázódjunk? Sokszor nehéz eldönteni. A gyerekeknek nem illik az ismeretlen felnôttet letegezni. A tegezôdést az idôsebb a fiatalabbnak, a nô a férfinak ajánlja fel, és illik elfogadni.

4. Alkossatok párokat, majd a következô ábra segítségével beszéljétek meg a köszönés illemszabályait! Miért fontos, hogy betratsuk ezeket? A fiatalabb elôre köszön.

A szemébe nézünk annak, akit köszöntünk.

A férfi elôre köszönti a nôt. Lehet bólintani, inteni és kalapot emelni köszönés közben. Jól hallhatóan, érthetôen köszönünk.

A kéz soha ne maradjon a zsebben köszönés közben.

A köszönést gyakran kíséri kézfogás.

3

A köszönéshez már a régebbi idôkben is járult érintés. A lovagkorban a férfiak összeütötték a tenyerüket. Ez a szokás elôször az észak-amerikai kontinensen lett nagy divat, késôbb hazánkban is elterjedt. Ma a köszönés gyakori kísérôje a kézfogás. Kezét az idôsebb, illetve a nô nyújtja elôször.

5. Olvassátok el az alábbi szöveget! Ti milyen tanácsokkal egészítenétek ki? Vitas­sátok meg! Édes gyerekem, köszönj szépen. Köszönj a papának, a mamának, a nagypapának, a nagymamának, a testvéreidnek, az unokatestvéreidnek, a nagynéniknek, a nagybácsiknak, a tanító néniknek, a tanító bácsiknak, a szomszéd néniknek, a szomszéd bácsiknak, és ne felejts el köszönni a szomszéd néni nagypapájának, a nagypapa szomszéd nénijének, a nagybácsi tanító nénijének, a tanító néni nagybácsijának, a nagynéni nagynénijének, a nagybácsi nagybácsijának. És ne felejts el köszönni a postásnak, amikor becsönget. De a postásnak ne ugorj a nyakába, ahogy a papának vagy a mamának, a postás nyakába a postás gyereke ugrik, és a postás is ugorhat a papája nyakába, mindenki ugorhat a saját papája, mamája nyakába. De aki nem a papája, mamája, annak intsen, integessen, fogjon vele kezet, biccentsen, bólintson, mondja, hogy Jó napot! Jó estét! A viszontlátásra!, mikor mit kell, és emelhet kalapot is, ha van kalapja, de aki nem a papája, mamája, annak ne ugorjon a nyakába. Annak köszönjön, ahogy illik. (Mosonyi Aliz: Illemtan gyerekeknek)

Hogyan üdvözlik egymást, hogyan köszönnek más népek? Gyûjtsetek példákat az általatok tanult idegen nyelvbôl!

4

6. A köszönés mellett az is nagyon fontos, hogy hogyan szólítunk meg valakit. a) Gyûjtsétek össze azokat a megszólítási formákat, amelyeket gyakran használtok! b) Hogyan szólíthatja meg egy ötödikes a felsorolt személyeket? Vitassátok meg! az édesanyját a barátait

a nagyszüleit

az iskolába érkezô felnôtt vendégeket

az osztálytársait

az eladókat a boltban

a szomszédokat a tanárait

7. A bemutatkozásnál és a bemutatásnál is fontos tudni, hogy mi illik, és mi nem. Beszéljétek meg az ábra segítségével a bemutatkozás és a be­mutatás szabályait! Válasszatok ki mindkét helyzetbôl egy-egy jelenetet, és írjátok le a füzetetekbe! Bemutatkozás A fiatalabb mutatkozik be az idôsebbnek.

Elôször a férfi mutatkozik be a nônek.

A társaságba érkezô mutatkozik be a többieknek. Bemutatkozásnál a teljes nevünket mondjuk. Ha nem értetted a nevet, megkérdezheted újból. Elôször az idôsebb, illetve a nô nyújtja a kezét kézfogásra. Köszönéskor, bemutatkozáskor kezünket kivesszük a zsebünkbôl.

Bemutatás A férfit mutatjuk be a nônek. A fiút mutatjuk be a lánynak. A fiatalabbat az idôsebbnek. A házigazda a vendéget a többieknek.

5

8. Illik vagy nem? Döntsétek el az alábbi helyzetekrôl! Találkozáskor a férfi mutatkozik be a nônek. Az idôsebb mutatkozik be a fiatalabbnak. A társaságba érkezô mutatkozik be a többieknek. Elég csak a keresztnevünket mondani. Ha nem értetted a nevet, megkérdezheted újból. Telefonáláskor mindkét fél bemutatkozik. A kezünket nyugodtan zsebre dughatjuk. Ha az idôsebb fél felajánlja a tegezôdést, elfogadjuk. 9. a) Alkossatok csoportokat! Válasszatok az alábbi szituációk közül, és játsszátok el a jeleneteket az osztály elôtt! A) Mutasd be a tánctanárodnak/fociedzôdnek a barátodat, aki szeretne veled együtt járni a foglalkozásra! B) Mutasd be a barátodnak az új szomszéd lányt/fiút! C) Mutasd be új ismerôsödet szüleidnek! b) Mi a véleményetek a bemutatott jelenetekrôl? Mindennel egyetértetek? Vitassátok meg!

Üdvözlési szokások A köszönést a különbözô népeknél gyakran kísérik jellegzetes mozdulatok. A japánok nagyon udvarias emberek, és ezt másoktól is elvárják. Egymással nem fognak kezet, helyette mosolyogva, könnyedén meghajolnak. Közben fontos a kéz helyzete is: jobb kézzel átfogják a bal kéz külsô élét, és az így összekulcsolt kezeket lazán keresztbe teszik a testük elôtt. A törökök köszönés közben kezüket a mellükre téve mélyen meghajolnak. Az eszkimók összedörzsölik az orrukat. A tibetiek meglengetik a kalapjukat, ki­nyújtják a nyelvüket, a bal kezüket pedig a fülük mögé teszik. Az európaiak kezet fognak, meghajolnak, esetleg kalapot emelnek.

Keressetek további példákat más népek üdvözlési szokásaira a könyvtárban vagy az in­terneten!

6

kommunikáció

1.

A beszélgetés

Olvassátok el az alábbi szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! Kazuár – Halló, itt holló. Jaguár? – Nem kérem, itt a kazuár. – Brazíliában grasszálgat? – Nincs módja rá egy ausztrálnak. – Felmenôi ragadozók? – Nem, csak növényt falatozók. – De legalább négy a lába? – Ritkaság vón’ ez madárba’. – Bocs, téves (hogy az ördög vinn’ el)! – Örülök, hogy a többi stimmel. (Darvasi László: Kazuár) a) Kik a szereplôi a fenti párbeszédnek? b) Mit tudunk meg a jaguárról? c) Mi a „baj” ezzel a telefonbeszélgetéssel? Miért derül ki ilyen sokára, hogy téves hívás volt?

 zerintetek mirôl beszélgethetnek a képen látható gyerekek? Válaszotokat 2. a) S indokoljátok! egy filmrôl

egy tévémûsorról

egy focimeccsrôl a kiránduláson történtekrôl b) Ki mit mond? Játsszátok el! 7

3. a) Mirôl szoktál beszélgetni • a szüleiddel; • a barátoddal, barátnôddel; • az osztálytársaiddal? b) Beszéljétek meg, mikor mondjuk: Ez igazán jó beszélgetés volt!

A beszélgetés az emberi kommunikáció egyik legfontosabb területe. Témáját, tartalmát és formáját tekintve is rendkívül változatos lehet. 4. Állítsátok helyre a következô párbeszéd szövegét! Próbáljátok meg kitalálni, mirôl beszélgetnek a gyerekek! Mire kell figyelnetek? – – Igen. Már nem köhögök, és lázam sincs. – – Mi újság a suliban? – – Na és milyen? Jó fejnek tûnik? – – Szerintem beszélgetni kellene vele, hátha könnyebben beilleszkedik. – – Jaj, de jó! Holnap már én is mehetek veletek a pályára! – – Igen, és beszélgetni is könnyebb lesz vele úgy, hogy nem az iskolában vagyunk. 5. Mit jelenthetnek a következô mondások? Vitassátok meg! „Beszélj, hogy lássalak!” (Szókratész) „Szólj, s ki vagy, elmondom.” (Kazinczy Ferenc: Írói érdem) 6. Beszéljétek meg a következô példa alapján, mi a különbség és mi a hasonlóság az alábbi beszélgetési formák között! Osztálytársatok nem volt iskolában. •H  ívjátok fel telefonon, és mondjátok el neki, mi a házi feladat történelembôl! • Írjátok meg neki ugyanezt e-mailben! • Mondjátok el neki chaten!

8

7. Beszéljétek meg a képek segítségével a beszélgetés szabályait! Mivel egészítenétek ki ôket? Nem illik mások szavába vágni.

Nem illik a társaságot kisajátítani történeteinkkel, vicceinkkel.

Figyelni kell arra, hogy mit mond a beszélgetôpartner.

A beszélgetés általában szóban zajlik. Az SMS, az MSN vagy a chat írásban történnek ugyan, de a szóbeli beszélgetés jellemzői figyelhetők meg bennük.

8. Alkossatok csoportokat! Válasszatok témát és beszélgetési formát (élôszó, telefon, SMS, chat stb.)! Készüljetek fel rá, hogy a beszélgetést bemutatjátok az egész osztálynak! Témák: • érdekes esemény valamelyik órán vagy a szünetben; • szombati program szervezése; • osztálykirándulás 9. Mi a baj a következô beszélgetésekkel? Beszéljétek meg, és javítsátok a hibákat! a) Egy telefonbeszélgetés: – Halló! Tessék! Manapság felgyorsult – Csókolom. Pétert keresem. körülöttünk a világ. Ez hatással van – Kivel beszélek? a beszédünkre is: az emberek 100 évvel – Én kivel beszélek? ezelôtt 1 perc alatt körülbelül 25 szóval mondtak kevesebbet, mint ma. Emellett b) Egy SMS-váltás: beszédben és írásban is egyre több Küldô: Tamás Bálintnak 3,5 kg. rövidítést használunk. Fogadó: Mi a 3,5 kg? És ki az a Tamás Bálint? c) Egy beszélgetés a buszmegállóban: – Milyen hideg volt ma reggel! Már … – Nagyon hamar kezdôdött az ôsz! Még nem sikerült… – Épp arról beszélgettünk otthon, … – Nem is tudja az ember, hogyan öltözködjön. 9

Az ábécé

1.

10

hangok és betu”k

Olvasd el az alábbi részletet a híres 19. századi festô, Barabás Miklós gyermek­ koráról, majd válaszolj a kérdésekre! Miklós anya segítségével készült a vizsgára. Minden este teleírták a hársfatáblát. Nagyapa a gyerek fölé hajolva figyelte az írást. – Úgy, úgy, Miklóskám! Csak egy kicsit jobban kerekítsd ki azt a dé-betût. Tudod, az olyan kövér betû. – Nagyon meghízott – mosolygott anya. – Duci bácsi! – Ezen jót nevettek. Anya még sokat mesélt a kövér d-betûrôl. – Rengeteget eszik. Talán még az ó-betûnek sincs olyan jó étvágya. Tudod, a dé minden este más betûnél vacsorázik. Egyszer az a-betû hívja meg, egyszer az e-betû. Nagyon szeretik a dé-t, mert remek történeteket mesél. Elmondja, hogy milyen nehezen és csúnyán írják le a gyerekek. Rólad biztosan csak jót mond. – Hát a betûk élnek? – Persze – bólintott anya. – Hát nem tudtad? Éjjel mindig beszélgetnek. Csak az em­berek nem értik. (Mándy Iván: Az enyedi diák) a) Kik tanították írni Miklóst? b) Hogyan következnek az ábécében a részletben szereplô, megelevenített betûk? c) Párokat alkotva játsszatok! Mirôl beszélgethetnek a betûk? Képzeljétek ma­ gatokat egy-egy betû helyébe, majd beszélgessetek a párotokkal!

2. a) Egészítsétek ki a hiányos versikét! Hangos olvasással ellenôrizzétek a megoldást, közben gyûjtsétek ki a számotokra ismeretlen szavakat! Nyakatekert ábécé 



rany színû napsugár lommanó éjjel jár. uta szamár nem tanul, inege a fán lapul. ipkés szélû levelek údolnak szép éneket. gyszer volt, hol nem volt jszaka van, hol a hold? urcsa ám a képzelet, únyolódva kinevet. urma Peti útra kél, amarosan oda ér. gazat mondj, ne hazudj, rószerrel írni tudj! ó a jácint illata, amilla meg rezeda. öttyedt körte földet ér, ukas veder mit sem ér. ajális lesz májusban, ádcukor van sátorban. ári zápor elered,

rángután kesereg. lomszürke ég alatt, környál is elszakad. szirózsa pompázik, aprikajancsi mókázik. adírgumi eltöröl, írhatsz, mint a hatökör. appanpehely szétpukkan, anuld meg mi könyvben van. úkszem nô a talpadon, zsgyi szaladj utadon! jra nyílt az iskola, csörög ott sok pulya. zzük el a félelmet, izsgáidra tudod ezt: Wagner vajon mikor halt? X tengely az mire hat. Yarddal mérve hány méter? avart keltô paraméter, ebre vágod sose félj e akatekert ábécét.

(Fazekas Valéria)

b) A vers szövege és az alábbi képek segítségével keresd meg a bal oldali szavak jelentését! A) ökörnyál B) pulya C) veder D) rezeda E) paraméter

1. jellemzô érték (matematikában is használatos) 2. illatos virág 3. vödör 4. kisgyerek 5. pókok fonadéka

11

c) Az ábécé betûi közül melyeket nem lehetett beírni a versbe? d) Alkossatok csoportokat, és osszátok fel a csoportok számának megfelelôen egyenlô részekre az ábécét (pl. a-g, gy-ny, o-t, ty-zs)! Írjatok a fentihez hasonló versikét a nektek jutó betûkkel, ügyelve a rímekre is! A magyar ábécé 40 betűből áll. Négy idegen betűvel kiegészítve (q, w, x, y) az alábbi, úgynevezett kibővített ábécét kapjuk. N NY O Ó Ö I Í J K L LY M H Y G G F É E DZ DZS X Y Z ZS A Á B C CS D p q r s sz U Ú Ü Ű V W TY T SZ S R m n ny o ó ö ő ly l k Ő P Q j í i h dzs e é f g gy a á b c cs d dz w x y z zs t ty u ú ü ű v

3. Írd le a füzetedbe folyóírással a kis- és a nagybetûs ábécét! 4. Egészítsd ki az ágrajzot! Padtársaddal ellenôrizzétek egymás munkáját! betûk háromjegyû

egyjegyûek magánhangzók

mássalhangzók

5. a) Rajzold le a monogramodat a füzetedbe! Keltsd életre a betûket! b)  Meséld el a keresztneved kezdôbetûjének nevében, hogy milyen a kapcsolata az ábécébeli szomszédjaival!

12

A magyar nyelvben a hangokat többnyire egyjegyű betűvel írjuk le (a, á, b, c stb.). Nyolc mássalhangzónkat azonban kétjegyű betűvel, míg a dzs hangot három írásjegyű betűvel jelöljük. A j hangot kétféleképpen is írhatjuk: j és ly. 6. Ország-város… – csak magyar példákkal! Egyikôtök magában mondja az ábécét, míg valaki hangosan meg nem állítja. Amelyik betûnél éppen tartott a társatok, azzal a betûvel kell kezdôdnie a sor összes szavának. Figyeljetek arra, hogy csak magyar városokat, neveket, híres embereket gyûjtsetek! Versenyezzetek párban vagy csoportban! ország

város

fiú

lány

állat

növény

tárgy

híres ember

Az írógép története Az írógép története mintegy 300 éve kezdôdött. Az elsô kísérletezôk a vak emberek részére szerettek volna egy olyan eszközt szerkeszteni, amelynek segítségével írni tudnak. A világ elsô írógépét magyar ember készítette el 1775-ben: Kempelen Farkas. Mária Terézia vak rokona, a kiváló énekesnô, Paradis Teréz részére hozta létre a szerkezetet, amelyet a mûvésznô nagy örömmel fogadott és használt. A lány háláját fejezi ki az elsô, írógépen írt levél: „Engedje meg, hogy ezért örökké második atyám gyanánt tisztelhessem; semmi más mód nem áll rendelkezésemre, minthogy Önt atyámnak nevezzem, s hogy drága ajándékáért, míg csak élek, emlékemben tartsam”. Az írógép elterjedése azonban még száz évig váratott magára. Sokáig ugyanis csupán érdekes játékszernek tekintették. A 19. század második felében indult meg a tömeggyártása. Hamarosan milliószámra ontották a gyárak az írógépeket, melyeknek fénykora a 20. századra tehetô. Ebben az idôszakban a különbözô hivatalok és az írással hivatásszerûen foglalkozók (írók, költôk, újságírók stb.) elengedhetetlen kelléke volt. Milyen gyorsan gépelsz? Ha ér­dekel, klikkelj erre a címre: http://hungarian-speedtest.10-fast-fingers.com/

Szabó Magda (1917–2007) írónô írógépe

13

hangok és betu”k

A betûrend

1.

Rakd az ábécé szerint sorba az alábbi neveket, és megtudod a jelentésüket!

1. kegyelem 2. anyácska 3. éberen ôrködô 4. babérkoszorú

5. úrnô 6. kôszikla 7. gyôzelem

8. fejedelem 9. bölcsesség 10. liliom

2. A képek segítségével beszéljétek meg, hogy milyen esetekben lehet hasznos a betûrendbe sorolás!

14

A betűrendbe sorolás lehetővé teszi a gyors tájékozódást, eligazodást. A betűrendbe so

rolás legfontosa

bb szabályai: A) A különböző betűvel kezdődő szavakat az első szerint soroljuk be betűk ábécébeli tűrendbe. Pl.: bille helye ntyű, hátizsák, íróg B) B ép, kar, papír  etűrendbe soro láskor nem teszün k különbséget a között. Pl.: cselló, kis- és a nagybe Csokonai Vitéz M tűk ihály, cső, Csukás István, csütörtök C) A kettőzött be tűk első és másod ik írásjegye külö a besorolásban (b n-külön betűnek b = b+b; ccs = cs számít +cs). Pl.: ormány, orvos oroszlán, orr, orsz ág, D) H  a a szavak az onos betűvel va gy betűkkel kezd az határozza meg ődnek, a sorren , hogy hol helyez det kedik el az ábécéb nos betű. Pl.: talá en az első nem az lgat, terepszínű, tö opreng, tücsök, tűnő dik E) A magánhang zók rövid és hoss zú változatát jelö kűnek számítana lő betűk azonos k. A rövid magán értéhangzós szó kerü olyankor, ha két l viszont előbbr szó betűsora csak e az mában tér el. Pl.: azonos magánha ngzók időtartatéli, terepszínű, sz el, szél, szelel, szel es, szelés, széles, sz F) Több szóból ál elet ló kifejezések betű re nd be sorolásakor a vesszük figyelem szóhatárokat nem be. Pl.: Tiszafüred , Tiszahát, Tisza Kálmán, Tiszántú G) A régies írású l, magyar családne ve kb en levő kétjegyű gen szavakban el betűket és az ideőforduló idegen betűket elemeikr Eötvös József, eper e bontjuk. Pl.: en , séta, Shakespeare, yv, síel

3. Mely szabály alapján sorakoznak betûrendbe a szavak? Keresd meg a megfe­ lelô szabályt a fentiek közül! macska, medve,

, muflon

méhecske, mókus

katona, Kaukázus, kavarog, Kazinczy, kehely

tetô, Thököly, tinta, becsület, Beethoven, betû ros

s, kérés, koros, kó

alma, barack, citro

kerek, kerék, kere m, dió, füge

dél, déli szélesség, dérrel-dúrral, diós metélt, doktor kas, kastély, kasza, kassza, kaszt 15

4. Döntsétek el párotokkal közösen dolgozva, hogy melyik szó áll elôbb a be­­ tûrendben! körte – barack találó – tálaló asztal – asszony tojásfehérje – tojásfesték tyúk – tigris dzsem – dér András – Ádám Magyarország – madzag pék – pók jegy – lyukasztó Szamos – számos

Írjatok a kép alapján egymásnak hasonló szópárokat!

5. Tedd betûrendbe a következô szavakat! 

terepszín tereptárgy terepfutás terepszakasz terepszemle terepvázlat tereptan

terepakadály terepfelvétel tereprajz terepismeret terep terepjáró terepasztal

6. Alkossatok három csoportot! Az alábbi szavakat írjátok le egyenként különkülön cédulára, keverjétek össze, majd osszátok szét egymás között! Adott jelre álljatok sorba a betûrendnek megfelelôen! A helyes sorrendet ellenôrizzétek közösen a többiekkel!

A)

16

május másol malom mák mályva makk már mákos mar málna

B)

eleven ébred ennyi ebéd ég ellen ecet enyv egy édes

C)

haj hatvány halad had harap háj hát hamis hála ház

7. Keressetek példákat a betûrendbe sorolás szabályaira az osztályotok név­ sorából!

A leggyakoribb, újszülötteknek adott nevek 2010-ben fiúk

számuk

lányok

számuk

1.

Bence

1801

Jázmin

1248

2.

Máté

1473

Anna

1222

3.

Levente

1318

Hanna

1145

4.

Dávid

1194

Nóra

927

5.

Balázs

1147

Zsófia

830

6.

Ádám

1065

Boglárka

812

7.

Milán

908

Lili

802

8.

Péter

893

Réka

799

9.

Dominik

870

Dóra

755

Gergô

866

Viktória

704

10.

Sorold betûrendbe a fenti táblázatból elôbb a fiúneveket, majd a lányneveket! Végül készítsd el az összes név betûrendbe sorolását!

17

hangok és betu”k

Az elválasztás

1.

Figyeljétek meg az alábbi szavak elválasztását! Beszéljétek meg, hogy mi indokolja külön csoportokba sorolásukat!

szé-kig, on-nan, töp-reng-ve, Be-rety-tyó

se-lyem-ing, Nyír-egy-há-za fel-ug-rott, leg-al-só

2. A szabályok és a példák tanulmányozása után tegyétek az alábbi felsorolás szavait a megfelelô helyre! (Az egyensúly érdekében a súlyzó másik végére is két szót válasszatok!) gyöngy, bo-dza, ka-to-na, asz-ta-lig, And-rás, job-bágy, szép, Ko-dály-lyal, É-va, ha-lan-dzsá-zik, tet-tel, meny-nyi

Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne. A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot.

vi-lág-ra fi-a-i-é

bal kincs Az egyetlen magánhangzót tartalmazó szavakat nem választhatjuk el.

A két magánhangzó közötti mássalhangzókból (akár egy-, akár több­jegyűek) mindig egy mássalhangzót viszünk át a következő szótagba. A toldalékos szavakban is így járunk el.

18

tü-csök ost-rom

pat-tant mo-tor-ral

Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót kettőzött betű jelöli, egyiket az előző szótagban hagyjuk, a másikat pedig átvisszük.

ösz-sze galy-lyak

Ha a szót kettőzött többjegyű betűnél választjuk el, akkor ki kell írni mindkét szótagban a teljes rövid megfelelőjét.

A dz és a dzs többjegyű betűk önálló mássalhangzók, őket sem szabad szétválasztani, mint ahogy a többi kétjegyűt sem!

ma-dzag lán-dzsa

Az egyszerű közszavakat és tulajdonneveket a szótagolás szabályai szerint választjuk el. 3. Bontsátok fel tagjaikra az alábbi összetett szavakat! Figyeljétek meg a szavak elválasztását! vasút

mégis

feladat

tölgyerdô

egyelôre

megoldás

19

Az összetett szavakat a tagok határán választjuk el (rend-őr, tűz-oltó). Az elő- és utótag elválasztására a szótagolás szabályai vonatkoznak (kis-aszszony, zá-por-e-ső). Az igekötős igékre és a leg- előtaggal ellátott szavakra is ez a szabály vonatkozik (fel-ad, leg-a-lább). 4. a) Írjátok le az alábbi szavakat kétféleképpen elválasztva, majd foglaljátok ôket mondatba a füzetetekben! karóra, megint

 annak szavak, amelyeknek azonos az alakja, jelentésük azonban eltérő. JeV lentésüknek megfelelően sokszor az elválasztásuk is kétféle, mert lehetnek toldalékos alakok, illetve összetett szavak is. b) Párosítsd a megfelelô mondatot a megfelelô szóalakkal! ó.

üveggel orvosolhat

A közellátás szem

köz-el-lá-tás kö-zel-lá-tás

A közellátás fontos feladata az államnak.

 ás esetben az azonos alakú összetett szavak elválasztása azért kétféle, M mert az összetétel más-más elemekből jön létre.

20

5. Az alábbi szavakat és a hozzájuk hasonlókat sem könnyû helyesen elválasztani. Sorold be a példák és a megfogalmazott szabályok alapján a halmazokba az alábbi szavakat elválasztva! a)  Bessenyei, Eötvös, Kölcsey, Gaál, Wesselényi, Eördögh, Csathó, Veér, Széchy, Baradlay

Soós

családnevek (régi magyar betûk)

Kos-suth

Weö-res

Vö-rös-mar-ty

Czu-czor

A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűket a kiejtésüknek megfelelően választjuk el. b) technika, taxi, Richárd, hexameter, infláció, katasztrófa

idegen szavak (idegen írásmód)

or-chi-de-a

ma-xi-mum

inf-lu-en-za

Az idegen írásmód szerint írt szavakat is általában a magyar nyelv szabályainak megfelelően, azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el.

21

6. Válaszd el az összes lehetséges helyen az alábbi szavakat! fiók madzag tavalyi kapoccsal erkély lándzsa uszály gallyal

tûzhely egyes helyes tollal játsszátok Mikszáthtal higgyétek Móriczcal

folyjon Richárddal fojtson Mariannal mennyezet Madáchcsal kedvvel Szabolcsig

Elválasztás a számítógép segítségével Az elválasztási funkció segítségével a számítógépen létrehozott írásaink szövegképét rendezettebbé és szebbé tehetjük. Az elválasztással elkerülhetjük a nagy közöket ("fehér folyókat") a sorkizárt szövegben. Az elválasztás abban is segítséget nyújt, hogy a keskeny hasábokban ne csak egy-két hosszabb szó férjen el, hanem akár több is. Az automatikus elválasztás bekapcsolásakor a szövegszerkesztô programok automatikusan elválasztójeleket szúrnak be a dokumentum megfelelô helyeire. Ha késôbb szerkesztjük a dokumentumot, és megváltoznak a sortörések, a program folyamatosan elvégzi a dokumentum elválasztását. A szövegszerkesztôbe beépített automatikus elválasztóprogramok azonban nem ismernek minden szót. Emiatt gyakran elôfordulhatnak hibás elválasztások, így például a magyar kétjegyû mássalhangzók elválasztásakor (pl. tüc-sök, ví-zsugár, hat-tyúk). Ezekre mindenképpen ügyeljünk!

Te használtad már szövegszerkesztésre a számítógépet? Milyen funkcióit ismered? Mik a tapasztalataid?

22

Szerzôk:

Lénárd Judit

szakvezetô tanár

Nyemcsokné Bernáth Magdolna szakvezetô tanár

Patonainé Kökényesi Katalin szakvezetô tanár

Lektorok:

M. Korchmáros Valéria

nyugalmazott egyetemi docens

Kertész Józsefné szakvezetô tanár

Felelôs szerkesztôk:

Papp Csaba Solymosy Boglárka Illusztrációk, tipográfia:

Molnár Mónika

Kerettanterv:

Mozaik Kerettantervrendszer 17/2004 (V. 20.) OM Kerettanterv 17/2004 (V. 20.) 3. sz. melléklet Copyright: Mozaik Kiadó – Szeged, 2012

Az új Sokszínű magyar nyelv tankönyvcsalád köteteiben a legújabb módszertani törekvésekkel összhangban nagy hangsúly került a kooperatív munkaformákra, a változatos, differenciált nehézségű feladatok összeállítására.

Akció!

Az 5., 6. osztályos tankönyv és munkafüzet osztálylétszámban 2012. márc. 31-ig % kedvezménnyel, akár tankönyv­ csomagban is rendelhető.

50

A tankönyvcsalád kiemelten kezeli a szövegértési készséget, a kommunikációs képességeket, illetve a helyesírást, hiszen ezek fejlesztése a többi tantárgy szempontjából is fontos. A diákok érdeklődésének felkeltését, motiválását is szolgálják az érdekes fotók és a mulatságos, elgondolkodtató rajzok, melyek ugyanakkor a tanulnivaló vagy egy-egy feladat jobb megértését is segítik. A leckékhez kapcsolódó érdekességek lehetőséget nyújtanak a tantárgyi integrációra. A feldolgozott irodalmi művek több esetben kapcsolódnak a Sokszínű irodalom tankönyvcsalád anyagához. A munkafüzetek követik a tankönyvek felépítését, kiegészítik és gyakoroltatják az azokban található tananyagot. Elsősorban itt kerül sor az írásbeli szövegalkotási készség, illetve a helyesírás fejlesztésére. A szövegértést is bőséges feladatanyag gyakoroltatja. A tudásszintmérő feladatlapok a legfontosabb tanulnivaló számonkérését teszik lehetővé. A tankönyvcsaládhoz készülő tanmenetek a www.tanmenet.hu oldalról tölthetők le.

Megjelenik: 2012. április

Megjelenik: 2012. július

Elôkészületben

Elôkészületben