Olasz reneszánsz, olasz reneszánsz irodalom I. Reneszánsz A reneszánsz francia szó, jelentése: „újjászületés”. A XIV-XVI. század kultúrtörténeti és mővészeti korstílusa. Észak-Itáliából indult, ahol a gazdag polgárság saját világszemléletet alakított ki, a humanizmust. Középpontba állították a szerelmet, a barátságot, a családot, a hazát, dicsıítették a természetet, a tudást. Az antikvitás és a saját nemzeti kultúrájuk felé fordultak. A görög és a római mővészeteket tekintették példának. A reneszánsz elsıként a képzımővészetekben és az irodalomban jelentkezett. 1 II. Olasz reneszánsz A reneszánsz életszemlélet kialakítója a XIV-XVI. században megerısödı itáliai városok polgári értelmiségi rétege volt. A szellemi áramlat csakhamar Európa többi országában is megjelent.2 III. Olasz reneszánsz irodalom Az olasz reneszánsz irodalom elindítója, az olasz nyelvő irodalom megteremtıje: Dante (1265-1321), Boccacció (1313-1375) és Petrarca (1304-1374) volt. „Dante, Alighieri (1265-1321)
Olasz költı Észak- Itália gazdag kereskedıvárosában, Firenzében született 1265-ben. A XIII. századi Itáliát a pápák és a császárok közötti küzdelem osztotta meg. A politikába bekapcsolódó
Dante ellenfelei gyızelme után szülıföldje elhagyására kényszerült. Élete nagy részét számőzetésben töltötte. Költészetének meghatározó eleme volt gyerekkori szerelme, Beatrice, akit kilencesztendıs korában látott meg elıször. A fiatalon meghalt Beatrice emléke felmagasztosulva élt a költıben, megteremtette az eszményi, tökéletes nı alakját.3
Isteni színjáték Dante fı mőve az Isteni színjáték, melyet 1307 és 1320 között írt. A középkori hagyományokkal tudatosan szakított, mővét nem latin, hanem olasz nyelven írta. A mő eredeti címe Commedia volt, azaz Színjáték, amelyhez a Divina, Isteni jelzıt az utókor illesztette. A Divina Commedia – Isteni színjáték nem könnyő olvasmány. Ma már minden kiadásához magyarázó szöveget mellékelnek. Szerepel benne görög és római mitológiai utalás, és bibliai elemeket is tartalmaz. Helyenként a szöveg nem szó szerint, hanem jelképesen értendı. A mő témája egy képzeletbeli túlvilági utazás. Megismerhetjük belıle a középkor és a reneszánsz határán élı ember gondolkodásmódját. Dante: Isteni színjáték Fordította: Babits: Mihály „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlı erdıbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan, s milyen e sőrü, kúsza, vad vadon: már rágondolva reszketek legottan.
A halál sem sokkal rosszabb, tudom. De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam, hallanod kell, mit láttam az uton.” (I. ének 1-9 sor)
Az emberélet útjának felén járó (35 éves) költıt Vergilius, ókori költı kalauzolja túlvilági útján. Dante eltévedése jelképes. Az igaz útról letért embert szimbolizálja. Az eltévedt ember a Pokol kínjain át jut a Purgatóriumba, hogy megtisztulva juthasson a Paradicsomba, ahol kedvese, Beatrice várja.4 Bemutatom, hogy a keresztény középkor világképében hogyan képzelték el a túlvilágot. A túlvilág 3 részbıl áll. I. Pokol: Lucifer és az ördögök birodalma. Ide jut a lélek, ha a földi életében súlyos vétket, halálos bőnt követ el. Itt nincs feloldozás. A Pokol a sötétség és a szerencsétlenség helye, ahonnan nincs szabadulás. II. Purgatórium: A megbékélés világa. Innen a kis vétket elkövetık lelke a megtisztulás után a Paradicsomba jut. III. Paradicsom: Itt vannak az üdvözültek. Az angyalok veszik körül ıket, Isten színe elıtt tartózkodnak. A költemény mérete és szerkezete különleges. A mő 100 énekbıl áll. Bevezetı énekkel kezdıdik. Három szerkezeti egységbıl áll. -
I. Pokol
-
II. Purgatórium
-
III. Paradicsom
Mindegyik rész 33 – 33 énekbıl áll. Az Isteni színjáték legjobban kidolgozott része a Pokol. 9 egyre szőkülı kör alkotja. Ahogyan egyre lejjebb haladunk a Pokolban, egyre súlyosabb bőnök elkövetıivel találkozunk. A második körben szenvednek a szerelem bőnösei. Dante elképzelése szerint a Pokol a Föld középpontja felé egyre szőkül. Alul van Lucifer, a bukott angyal, aki szembefordult Istennel. A Pokol legmélye után a tölcsér kiszélesedik, s emelkedik az út a Föld túloldalán található Purgatórium felé.5 Ezután Dante útja az üdvözülés és a Földön el nem ért boldogság felé, a Paradicsomba visz. Dante Isteni színjáték címő mővét a középkor enciklopédiájának nevezhetjük. Az alkotás a korabeli ismereteknek tárháza. A XIV. század világképét ismerhetjük meg a mőbıl.
Boccaccio, Giovanni (1313-1375)
Olasz író, költı Születési helyérıl a források és ı maga sem szólnak egyértelmően. Vagy Párizs, vagy Firenze. Apja módos kereskedı volt, ıt is kereskedınek szánta, majd jogot is tanult. Ekkor már Nápolyban élt. 1340-ben tért vissza Firenzébe, s a tudományoknak, az írásnak élt. Több jelentıs mőve mellett megírta latinul Dante életrajzát. Nevét novellagyőjteménye, a Dekameron tette híressé. A Dekameron cím jelentése 10 nap. A cím arra a történetre utal, ami a novellákat keretbe foglalja. Az 1348-as firenzei pestisjárvány idején hét fiatal hölgy és három ifjú elmenekültek az egyik hölgy vidéki kastélyába. Az ott töltött 10 nap alatt naponta valamelyikük elmesélt egy történetet, egy novellát. A történetek cselekménye általában egy-két jelentıs esemény köré szövıdik. Maga az elbeszélés rövid, de váratlan fordulatokban gazdag. A Dekameron szereplıi uralkodók, nemes lovagok, fıpapok, gyakran firenzei polgárok, szerzetesek, apácák, kalandorok, mesteremberek, parasztok, asszonyok.6
Petrarca, Francesco (1304-1374)
Olasz költı A firenzei családból származó Petrarca szüleit Dantéval egy idıben számőzték Firenzébıl. Élete nagy részét Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban töltötte. Nagy mőveltségő tudós volt, az ókori Róma kulturális emlékeit győjtötte. Petrarca életének meghatározó élménye volt a Laurával való találkozás. Kapcsolatuk a távoli csodálás szintjén maradt, Laura nem is tudott róla. A szerelem emlékét Petrarca olasz nyelven megírt versei, a 366 költeményt tartalmazó Daloskönyve ırizte meg.7 Petrarca a modern szerelmi költészet megteremtıje. Olasz nyelven megírt szonettjei a korai reneszánsz legnagyobb költıjévé tették. Szonett: középkori versforma, Petrarca hatására terjedt el. Az európai költészet egyik legkedveltebb formája. 10 vagy 11 szótagos, jambusokból álló 14 soros költemény. Eredetileg 4 versszakra tagolódott. Az 1. és 2. versszak négy soros, rímképlete abba (ölelkezı rím). A 3. és 4. versszak három soros, rímképlete cdc, dcd (keresztrím). A késıbbiekben a rímképlet merev szabálya megszőnt.8 Az Áldott a nap címő szonett az imák hangulatát idézi. Minden versszak az áldott, áldottak fohásszal indul. Laura emléke az, mely áldottá, széppé varázsol mindent. A gondokat, a sóhajokat, a könnyeket, a reményt és a szerelmet. A Ti szerencsés füvek, boldog virágok… kezdető szonett az ember és a táj különleges kapcsolatát mutatja be. Laura jelenlétével képes megszépíteni a természetet. A füvek, a virágok, a fák, az ibolyák mind-mind Laura emlékét idézik. A vers utolsó soraiban felszínre tör az elfojtott vágy: „… s a gondolat, mi szárnyat nem kap más senkiért, csak érte.”
V. Felhasznált irodalom: 1. Irodalmi fogalomtár általános és középiskolák számára. Szerk.: Oros Imre. Kisújszállás, Szalay Könyvkiadó, 1997. 125. p. 2. Kovács Endre – Szerdahelyi István: Irodalomelméleti alapfogalmak. 2. kiad. Tankvk. Bp. 1980.50. p. 3. Sipos Sándor: Irodalom a szakképzı iskola 9 – 10. osztálya számára. Pedellus Tankvk., Debrecen, 1999. 76. p. 4. Ua.: 76. p. 5. Ua.: 77. p. 6. Bánki István – Forgács Anna – Pála Károly: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára. 5. kiad. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008. 255-256. p. 7. Sipos Sándor: Irodalom a szakképzı iskola 9 – 10. osztálya számára. Pedellus Tankvk., Debrecen, 1999. 77-78. p. 8. Ua.: 78. p.
Képek jegyzéke: 1. Dante, Alighieri
Forrás: google.hu/imgres?q
2. Boccacio, Givanni
Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Boccaccio.htm
3. Petrarca, Francesco
Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Boccaccio.htm
Készítette: Pál Lajosné magyar – könyvtár szakos tanár
