Olasmány: Józsué 9,3-24 Alapige: Józsué 9,14
Elhangzott: 2009. február 15-én
A gibeoniták
E
z a történet idıben visszavezet bennünket a zsidó honfoglalás idıszakába, a Kr. e. 1250-1200 körüli évekbe. Izrael túl volt már a 430 évig tartó egyiptomi rabszolgaságon, a negyven éves pusztai vándorláson. Eltelt tehát közel ötszáz esztendı az Isten népe életében, ami Isten hatalmas megtartó erejérıl beszél. Elkezdıdött a zsidó honfoglalás. Sorra bevették a kánaáni városokat a Jordán folyó két oldalán. Az eddigi gyızelmek megerısítették az izraeliták tekintélyét az ıslakosság szemében. Megértették, hogy a Józsué vezette sereget nem lehet figyelmen kívül hagyni, fényes gyızelmeik fölött nem lehet csak úgy szó nélkül elsiklani. A gyızelmeknek ebbe a sorába tartozik az Ai város fölötti gyızelem, amelyrıl az elızı fejezetben olvastunk napi bibliaolvasó rendünk szerint. A kánaáni ıslakosok között volt egy kis népcsoport, a gibeoniták. Gibeon magyarul „halmos, dombos helyet” jelent. A népcsoport a nevét bizonyára a lakóhelyük földrajzi adottságaiból kapta. Az elırenyomuló izraeli seregek ellen a kánaáni ıslakosság összefogott, hogy feltartóztathassák a honfoglalók elırenyomulását. A gibeoniták nem így gondolkodtak, hanem egy trükkhöz folyamodtak. Rongyos, szakadt öltözetet vettek magukra, elnyőtt útipoggyásszal szerelkeztek fel, tarisznyájukba megszáradt, penészes útravalót tettek. Úgy tüntették fel magukat, mintha nagyon messzirıl érkeztek volna. Pedig csak pár kilométerrıl jöttek. Azt mondták magukról, messze földön a hazájukban hallottak a honfoglaló izraeliekrıl, Istenük hatalma ámulatba ejtette ıket. Íme, eljöttek, hogy szövetséget kössenek Józsuéval, hogy ıket békén hagyják a honfoglalók. Amikor késıbb a hazugság kiderült, Izrael vezetıi azzal büntették a cseles gibeonitákat, hogy az egész közösség favágóvá és vízhordóivá tették ıket. De lépjünk közelebb történetünkhöz és fogalmazzuk meg, hogy mit mond Isten a példájukon keresztül nekünk. A gibeoniták magatartásán keresztül az Istennel való kapcsolatunk tartalmát gondolhatjuk újra. Elıször Isten láthatóvá lett hatalmáról (1) szólok, másodszor az Istenhez tartozásunk gyökereirıl (2), végül pedig egy, a hívı emberre leselkedı veszélyrıl (3). 1)Isten láthatóvá lett hatalma Az a különleges a gibeoniták magatartásában, hogy a honfoglaló izraeliták hadi sikereiben nem katonai kiválóságot vagy politikai rátermettséget láttak, hanem mindezek mögött meglátták Isten hatalmát. Megértették, hogy valami több van a gyızelmek mögött, mint
2009. február 22.
2
csupán emberi tényezı. Van-e szemünk Istent meglátni, ha a környezetünkben bármi módon elımenetelt tapasztalunk? Irigy szemünknek jót tenne, ha valakinek a sikerét látjuk, egy picit tovább látnánk. Meglátnánk Istent. A gibeonitáknak megadatott ez a különleges látás. Isten ennek az igének az alapján azt mondja most, hogy nekünk is szeretné megadni ezt a látást. A gibeonitáknak ez a látása egyben egy nagy, az Isten népe iránti ragaszkodássá nıtt fel. Csatlakozni akartak az Isten népéhez. Ebben a szándékukban olyan eltökéltek voltak, hogy nem ismertek megalkuvást. Mindent erre a gondolatra tettek fel. Odamentek Izrael vezetı emberei elé és elıadták a tervüket. Hogy ık messzirıl érkeztek, azzal a szándékkal jöttek, hogy az Isten népéhez akarnak tartozni. Nem volt kockázatmentes ilyet mondani. Ha kiderült volna, hogy ık nem is messzirıl érkezett emberek, könnyen kiszámítható lett volna, hogy hasonló sorsra jutnak, mint a többi leigázott kánaáni népek. Felkaszabolták volna ıket. Mégis kockáztattak! Megértették, hogy nagy dolog az Isten népe közösségéhez tartozni. Izrael életében, az ıt körülvevı csodákban felfedezték Isten jelenlétét. Észrevették, hogy Izrael harcaiban maga Isten jár elıl. İ harcol értük. A pogány gibeonita népcsoport csak annyit látott, hogy amit Izrael cselekszik, az valamiképpen túlmutat Istenre. De jó lenne úgy élni, hogy az életünk csöndben tovább mutathatna Istenre. Ha nem mondanák a környeztünkben, hogy ha ez a hit, akkor a hit nekem nem kell. Mindez azt a körülményt veti fel nekünk, hogy a hitetlen – vagy a „maga módján hívı” – világ számon tart bennünket. Figyelik, ami körülöttünk történik. Hogy adott kihívásokra mi hogyan reagálunk. Szolgálatom során tapasztaltam, hogy amikor hitben élı emberek kórházba kerültek, a kórteremben kíváncsi tekintetek tapadtak rájuk, amikor a táskából elıkerült a Biblia és az Énekeskönyv, hogy no, most mit csinál a hit. Hogyan viselkedik a hívı ember, amikor számára esetleg elınytelen vagy éppen végzetes kórképet állapít meg az orvos. 2)Istenhez tartozásunk gyökerei Vizsgáljuk meg, hogy mi is sodorta a gibeonitákat Izrael vezetıihez? Azt találjuk, hogy a félelem. Ezt fogalmazták meg, amikor Józsuéval beszéltek (24). Cselekedeteiket a félelem motiválta. Nem az Isten iránti engedelmesség ıszinte vágya vitte ıket, hanem át akartak vészelni egy helyzetet azáltal, hogy Istenhez tartoznak. Menteni akarom a bırömet, csak túl akarok élni valamit, ezért inkább hiszek. Vagy legalábbis úgy teszek, mintha hinnék. A sokak által rendszerváltásnak nevezett idıszakban megjelentek a templomban olyan emberek, akiket a félelem hozott ide. Érezni lehetett ezt. Ahogy világossá vált, hogy az Istennel való kapcsolat nem a túlélésre való, hanem egy tartós, Istennel való együttgondolkodásért van, el is maradtak hamar. Általában nem jó, ha a félelem sarkallja a cselekedeteinket. Ha a hitünket, az pedig egyenesen nagy baj. Vannak ugyanis emberek, akiket ma is a félelem tart Isten közelében. Az ilyen ember úgy gondolkodik, hogy Isten győlöli a bőnt, ezért lesújt az emberre, ha a cselekedetei nincsenek összhangban Isten gondolataival. Létezik tehát olyan hamis istenhit, amelyik önmagával való megalkuvó módon azt mondatja az emberrel, hogy minden jó. Fél Istentıl, nem meri feltételezni, hogy Isten nem gyönyörködik a szenvedésben. A szenvedés, a csalódás is jó dolog – mondják –, csak mi tapasztaljuk rossznak. Vegyük észre, hogy ez tényleg hamis, Istentıl ugyancsak távolálló gondolat. Isten nem örül annak, ha szenvedünk. Nem örül, ha valami nem sikerül vagy meghal valaki és emiatt összetörik a lelkünk. De ugyanakkor való igaz, hogy ezeket a szomorú eseményeket is fel tudja használni, be tudja építeni a maga nagy rendjébe. Történetünk azonban arról szól, hogy a gibeoniták úgy akartak az Isten népéhez tartozni, hogy lelkileg eszük ágában sem volt azonosulni Istennel. Ezért az izraelitáknak szolgái lettek. Sıt még az utódaik is. Favágók és vízhordók lettek. Lehettek
3
XII. évfolyam 7. szám
volna Isten népének a része, miként a parázna Ráháb, aki erényesnek egyáltalán nem volt mondható, ám mégis azonosult a cselekedetei által Istennek ama szándékával, hogy népének, Izraelnek adja Kánaán földjét. De a gibeoniták csak túlélni akarták a helyzetet. Menteni a bırüket. Sok vízhordó és favágó van ma is. Az élet vízhordói és favágói, akik lehetnének Isten gyermekei, de Isten nekik nem kell. Csak át akarnak menteni valamit, szeretnének megúszni egy helyzetet. 3)A hívı emberre leselkedı veszély Józsuéról és társairól kell most szólnom végezetül. A gibeoniták becsapták ıket, hogy menthessék a bırüket. Csakhogy ezt a becsapást a Biblia azzal magyarázza, hogy Józsué és az emberei az Úr tanácsát nem keresték (14). Azt olvastam, hogy nem kérték ki az „Úr tanácsát” (14). A héber szöveg azt mondja, nem kérdezték meg az „Úr száját”. Nem vastörvényrıl lett volna tehát szó, hanem szelíd tanácsolásról, mint valamikor régen, amikor édesanyánk, édesapánk egy adott helyzetben rávilágított arra, hogy amit megtenni szándékozunk, miért nem jó. Erre érdemes odafigyelni nekünk is. Isten olyan sokszor beszélne hozzánk, ha hagynánk. Ha lenne egy pici csönd az életünkben. Ha a magunk akaratával nem hallgattatnánk el Istent. Úgy van ez, ahogyan valaki fogalmazta egyszer. Kétféle ember van: akik azt mondják Istennek, „Legyen meg a te akaratod”, és akiknek Isten mondja azt, hogy „Jól van, legyen, ahogy te akarod”. Józsué és a társai abban a helyzetben elmulasztották keresni, hogy mit akar Isten. Így aztán úgy lett, ahogy ık akarták. Ennek viszont a késıbbiekre nézve is komoly következménye lett. Lássuk csak meg, hogy mi? Meg kellett vívnia Józsuénak nem sokkal ezek után az emóreusokkal, akik megtámadták Gibeont (Józs 10,1 kk.). Nem kellett volna fölösleges vérontásnak következnie, ha a gibeoniták hazugsága nem történik, de Józsuét kötötte Isten elıtt tett esküje, hogy a gibeonitákat megoltalmazza. Bı kétszáz esztendıvel ez események után Saul ki akarta irtani ıket, de Dávid nem engedte. Emiatt a két ember közötti egyébként sem kiegyensúlyozott kapcsolat jobban mérgesedett (2Sám 21,2-14). Salamon király szívesen járt a gibeoniták vidékére, mert volt ott egy híres pogány áldozóhalom, ahol Izrael nagy királya pogány áldozatot mutatott be (1Kir 3). Salamon tündöklésének árnya volt ez! Látjátok, milyen következményei vannak annak, ha valaki nem figyel oda Istenre? Józsué a szakadt ruhákat és száraz, penészes kenyeret látta. Úgy van ez, hogy az ember azt látja, ami a szeme elıtt van. Az Úr pedig azt látja, ami a szívben van (1Sám 16,7). Nagy bajba kerülünk akkor, ha csak azzal törıdünk, amit látunk. De még nagyobb bajba jutunk akkor, ha kihagyjuk a számításainkból azt, akit nem látunk. Józsué mindkét hibába beleesett. Azzal törıdött, amit látott. Szakadt ruhájú embereket, akiknek nem tudott a szívébe látni. Másrészt azonban kihagyta számításából Istent, akit nem látott, ám aki valóságosan jelen van az ember életében. Az ember, akinek az élete alapvetıen jó helyen van, de egy adott helyzetben mégsem keresi Istent. Látjátok, egy kis hazugság milyen hatalmas lavinát képes elindítani?! Valószínőnek tarthatjuk, ha a gibeoniak ıszintén megálltak volna Józsué elıtt, hogy hagyja életben ıket, és ebben a kérésben Isten iránti megadás, töredelem is lett volna, Isten bizonnyal megengedte volna Józsuénak, hogy életben hagyja ıket. Hazugságuk azonban egy csomó bajt okozott még a késıbbi évszázadokban is. Nos, az ıszinte szó hiánya ennyi nyomorúságot okozott. Nem biztos, hogy minden nyomorúság elıl feltétlenül el kell menekülni. Jó lenne erre az igazságra emlékeznünk. Isten ugyanis megteheti, hogy amit nyomorúságnak élünk meg, az áldások forrása legyen. Errıl Jézus élete szól legvilágosabban. Mennyi szenvedés, a rettentı kínhalál. És íme, a világ üdvösségét rejtette magában az a nyomorúság. Fogadjuk ezt el. Ámen. (Dr. Fodor Ferenc)
2009. február 22.
4
Heti rendünk: Vasárnap (február 22.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán Hétfı: 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Fekete Zoltán 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Énekkar [Kálvin terem], Dr. Dávid István Kedd 17.00 Fébé Nıszövetség [Kálvin terem], Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta Szerda 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila Csütörtök 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin terem], Szabó Katalin 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Gábor 17.30 Bibliaóra [Kálvin terem], Szabó Gábor 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán 19.00 Énekkar [Kálvin terem], Dr. Dávid István Péntek: 13.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc 13.30 Gimnáziumi hónapzáró istentisztelet [Templom], Szabó Gábor 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Szabó Gábor Szombat: 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], Pap Ferenc Vasárnap (március 1.) Böjtfı 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Szőcs András 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor ágendázik: Pap Ferenc 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.30 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Szőcs András 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 15.00 Szeretetvendégség [Kálvin terem], Pap Ferenc 18.00 Templom Fekete Zoltán
5
XII. évfolyam 7. szám
Eltemettük: Kovács László Péter (Gulyás Mária férje) élt 60 évet, Csiga u. 3. Korsós László (Fehér Terézia férje) élt 85 évet, Töhötöm u. 10. Halottunk: Németh János (Tamasoczky Ilona özvegye) élt 86 évet, Nyársapát, József A. u. 44. Temetése: 2009. február 23. (hétfı) 13 óra a református temetıben.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 9.400,– forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 37.600,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat! Meghívó Gyülekezeti szeretetvendégségre hívjuk a kedves testvéreket 2009. március 1-én du. 3 órára a Kálvin terembe Kálvin János születésének 500 éves évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. A szeretetvendégségen Pap Ferenc lelkipásztor szolgál. Előadásában bemutatja a nagy reformátor életútjának fontos állomásait és Kálvin istentiszteletről alkotott felfogását. Szeretettel várjuk családjával, szeretteivel, barátaival együtt.
KINCSESHÁZ Kedves Gyermekek ! Kedves Szülık ! Örömmel tudatjuk, hogy a KINCSESHÁZ következı alkalmát 2009. február 28-án, szombaton délután 14:00 órától 17:00 óráig tartjuk a Kálvin teremben (Szolnoki út 5.). A Kincsesház témája : Ismerkedés Kálvin Jánossal A gyermekek képekkel és történetekkel tarkított beszámolót hallhatnak az 500 éve született reformátor, Kálvin János életérıl. A Kincsesház Aranymondása : „Kezeink munkáját tedd maradandóvá!” Zsoltárok 90,17 Részletes program: Az együttlét énekszóval kezdıdik hangszerek kíséretében (gitár, furulya, fuvola, orgona). A rövid elıadást kézmőves foglalkozás követi, melyen a gyermekek sok szép, tarka-barka emléket készíthetnek majd. A kincsesház játékkal és szerény uzsonnával zárul. Sok szeretettel hívunk és várunk minden kedves gyermeket 4-tıl - 14 éves korig ! A Gyülekezeti Gyermekmisszió munkatársai
2009. február 22.
6
Iskoláink hírei FİISKOLA: A Katechetikai Mőhely meghívója a belmisszió alapkérdéseit tárgyaló tanfolyamra Ideje: február 14-én, február 28-án, március 14-én, március 21-én és április 18-án délelıttönként 830-1000 –ig Helyszíne: Tanítóképzı Fıiskola, 2750 Nagykırös, Hısök tere 5. II. em. 21. A kurzus a levelezı hallgatóknak indult, de nyitott a gyülekezet számára is. Az érdeklıdıket szeretettel várjuk! A nem-fıiskolai hallgatók számára a feladatok elvégzése nem kötelezı. (A rendezvény ismertetésének elsı része elızı számunkban található.)
Program: II. Üzenetünk fı vonásai elsı óra: Üzenetünk objektív részei: üdvtörténet (biblika teológia), üdvtények (dogmatika), életgyakorlat (etika), „kegyesség” (gyakorlati teológia) második óra: Üzenetünk szubjektív részei: „Krisztus követése” (keresztyén magatartás), „Asztali beszélgetések” (a nyitott párbeszéd), „Vallomások” (személyes bizonyságtétel) házi feladat: Egy nem hívı ismerıs példáját szem elıtt tartva mindenki fogalmazzon meg egy levelet, amiben néhány saját hitbeli tapasztalatot használva magyarázza Krisztus kereszthalála értelmét, hasznát. Formátum: dolgozat (levél), e-mailben elküldendı. Határidı: következı tanítási nap elıtti napon, este 18 órakor. III. A gyülekezetbe való beépülés folyamata elsı óra: a gyülekezet, mint gyakorlóterep, a gyülekezet befogadóképessége második óra: a gyülekezet láthatósága, a gyülekezet társadalmi felelıssége házi feladat:Mindenki írjon le javaslatokat saját gyülekezete vonzóerejének növeléséhez. Formátum: dolgozat, legalább 600 szó, e-mailben elküldendı. Határidı: következı tanítási nap elıtti napon, este 18 órakor. IV. Akadályok, nehézségek elsı óra: közöny, jónási magatartás, kultúra, szubkultúra, hagyomány, elıítéletek második óra: hitvédelem helyett szembesítés a gondolkodásbeli különbségekkel,‑ a Szentlélek kikerülhetetlensége házi feladat:Mindenki elemezze saját gyülekezetét a megtárgyalt nehézségek szempontjából. Formátum: dolgozat, legalább 600 szó, e-mailben elküldendı. Határidı: következı tanítási nap elıtti napon, este 18 órakor. V. Példák a gyakorlatból elsı óra: beszámoló börtön-misszióval kapcsolatos tapasztalatokról második óra: más példák Magyarországról, visszajelzés
7
XII. évfolyam 7. szám
Irodalom 1. Kötelezı Marco de Leeuw van Weenen: „Tanítványság – Út a lelki érettséghez” (KIA, 2005) bolti ár: 1500 Ft, a szerzıtıl órán beszerezhetı 1200 Ft-ért. 2. Ajánlott „Tanítványság és szolgálat a mai Magyarországon” (PMTI & Harmat, 1999) Dr. Sípos Ete Álmos: „Kérjétek az aratásnak Urát! Forgács Gyula, a magyar református belmisszió úttörıje” (Harmat, 2008) David J. Bosch: „Paradigmaváltások a misszió teológiájában” (Harmat‑PMTI, 2005) Charles H. Spurgeon: „A lélekmentı” (Presbiteriánus Kiadó, 2004) Jim Petersen: „Az evangelizálás mint életstílus” (KIA, 2000) Csiha Kálmán: „Gyülekezetépítés” (Kolozsvár, 2003)
Ulrich Parzany, Cseri Kálmán, John Lennox: „Ezredfordulós dilemmák” (Harmat‑Keve, 2002) J. I. Packer: „Az evangélizáció és Isten szuverenitása” (KIA, 2001) A teljesítés feltételei Részvétel az órákon (legfeljebb egyszer, igazolt távollét). A házi feladatok határidıre való beadása, az elıírt szempontoknak való megfelelése.
ÁLTALÁNOS ISKOLA: Február 17-én az iskola könyvtárosa , Mikóné Márta tanárnı vezetésével alsós napközisek tekintették meg a Városi Gyermekkönyvtár Gárdonyi Géza Dávidkáné címő regényét bemutató kiállítását. A foglalkozáson a gyermekek megismerkedtek a nagykırösi vonatkozású írásmő kalandos cselekményével is . Február 18-án délután a kecskeméti Csörömpölık népzenekar színvonalas koncertet adott iskolánkban. A fergeteges hangulatú rendezvényt közös tánc zárta. A gyerekek tavaszra visszavárják a négy kedves, fiatal muzsikust. A programot Papné csontos Ilona tanárnı szervezte. Február 19-én délelıtt a Mesélı dallamok címő sorozat újabb elıadásán népszerő zenei részletekkel és különbözı hangszerekkel ismerkedhettek meg az alsó tagozatos osztályok és a vendégül látott óvodások. Február 21-én megtartottuk hagyományos farsangi jelmezbálunkat. A rendezvény sikere a diákönkormányzat , a pedagógusok és a szülık együttmőködését dicséri. Február 22-én Tormáné Zöldi Szilvia tanárnı vezetésével a budapesti Sziklakórházat láthatták az érdeklıdı tanulók. Ezen a héten elküldtük a középiskoláknak nyolcadik osztályos tanulóink jelentkezési lapjait. Lezajlott a Kosárlabda Diákolimpia harmadik korcsoportos körzeti döntıjének elsı mérkızése. Iskolánk csapata fényes gyızelmet aratott. Legjobb dobóink voltak Vincze Norbert, Cselóczki Mátyás, Kecskeméti Marcell.
8
2009. február 22.
GIMNÁZIUM: Február 16-án tanári bibliaórát tartottunk dr. Fodor Ferenc lelkészelnök vezetésével. Szülıi munkaközösségi megbeszélés volt február 18-án a díszteremben 17 órától Suba Lajos igazgató úrral. Iskolánk Biczó Géza Galériájában Retro tárgyak kiállítása tekinthetı meg. A kiállítást a DÖK szervezte Nagy Anett tanárnı ötlete nyomán. Pénteken 14:30-kor a gimnázium dísztermében iskolánk igazgatója „A nagykırösi diákvilág tüköre” címmel tartott elıadást Hányoki Losonczi István életérıl és munkásságáról.
Pénteken 15.30-kor iskolánk tornatermében vidám farsangi délutánt rendeztünk, osztályaink színes mősorokat adtak elı a retro hangulatában.
Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2009. február 22 – március 1-e között) Febr. 22. Febr. 23. Febr. 24. Febr. 25. Febr. 26. Febr. 27. Febr. 28. Márc. 1.
vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
Józs 15,20-63; Zsolt 41; Józs 16; Józs 17; Józs 18; Józs 19,1-23; Józs 19,24-51; Józs 20; Józs 21; Zsolt 119,1-16;
Jn 16,1-4a; Jn 16,4b-15; Jn 16,16-23a; Jn 16,23b-33; Jn 17,1-5; Jn 17,6-19; Jn 17,20-26; Jn 18,1-11;
RÉ 41 RÉ 369 RÉ 367 RÉ 478 RÉ 286 RÉ 173 RÉ 438 RÉ 119
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
