Bibliaolvasás: Máté 18,11-22 Alapige: Galata 6,1-5
Elhangzott: 20 08. szeptember 14-én
O
lvastam egy remek évadot záró edzı történetérıl. Sikerét azzal díjazták, hogy az év edzıjévé választották. Azonban a következı szezon végén kirúgták állásából. Sokszor ilyen a sport a versenylázban. Vagy nyersz, vagy mehetsz! Milyen rettenetes lenne, ha mi keresztyének is így bánnánk egymással! Megvonhatjuk-e egymástól a szeretetet, ha a másik elbukik, ha a másik vétkezik?! Pál apostol mai szakaszunkban ettıl óv bennünket: „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” A keresztyének feladata egymás hordozása vétkeik közepette. Pál apostol itt úgy fogalmazza meg mondásokban e gyülekezeti problémát, hogy csak egy utasítás irányul a vétkezı irányába, ugyanakkor három figyelmeztetés vissza magára a hallgatóságára. Pont úgy, mint amikor valakire rámutatunk: egy ujjunk mutat elıre, három azonban vissza ránk. 1. Szelídséggel igazítsák helyre a vétkezıt Szelídséggel, mert ez illik a lelki emberhez. Isten Szentlelke termi meg ezt a gyengéd közeledést a másik emberhez, ahogyan azt az elızı fejezetben kifejtve találjuk. Azért is szelíden közeledjünk a vétkezıhöz, mert testvérünk ı. Sir Edmund Hillary, a Mt. Everest elsı meghódítója a csúcsmászás után a lefelé úton elvesztette egyensúlyát. Serpája azonban a kötelét szoros megragadta és a jégcsákányt a jégbe vágva megakadályozta a zuhanást. A serpa késıbb visszautasította a kitüntetést az életmentésért, és ezt mondta: „A hegymászók mindig segítik egymást”. Ez a testvériség, ez a kollegialitás a követendı köztünk, keresztyének között is. Pál hangsúlyosan szólítja meg olvasóit itt így: Testvéreim! „Egy egész érvrendszer rejlik e szóban!”: Itt Krisztusban testvérünk bukott el, mely magában rejti a testvérek közötti szeretet parancsát. A keresztyén közösségnek tudnia kell, hogy a bukás, a vétek az élet terhének része. A másik vétkét a közösségnek ilyen értelemben hordoznia kell. Nem arra hív Pál ezzel, hogy eltőrjük a botlásait, hanem hathatós segítségre biztatja a testvéreket. A helyes útra kell igazítani az ilyet, mint ahogyan az orvos a kiugrott ízületet a helyére teszi. Nem azzal teszünk itt jót, hogy a keresztyén szabadságot korlátozzuk ismét, és a törvényt visszaállítjuk, ahogy a törvényeskedı csoport a galaták között tette. İk helytelenül gon-
2008. szeptember 21.
2
dolkodtak a törvényrıl, mert a megváltás útjának tekintették azt. Szerintük Krisztus áldozata mellett szükséges volt egyéb rendelkezések betartása is az üdvösség megszerzéséhez. Az üdvösség útja azonban más Pál szerint. Ennek a vitának légkörében alkotja meg az apostol ezt a szókapcsolatot: „Krisztus törvénye”. Hit által van a megváltás, ami szeretetben fejezi ki magát a Lélek munkája által, és ez a szeretet a törvény betöltése. Ez a szeretet Krisztusé, így Krisztus törvényének betöltésérıl van szó. A következtetés egy vétkezı testvér esetére nézve világos: Ahelyett, hogy megterhelnénk egymást a törvénynyel, hordozzuk inkább egymás terhét, azaz vétkét a korábban vázolt módon és így töltsük be Krisztus törvényét. 2. Önvizsgálattal egybekötve a) Vigyázva, hogy önigazoltságba ne essenek (a helyreigazítás közepett) Confucius mondta: „Amikor látsz egy jó embert, gondolj arra, hogy utánoznod kellene; amikor egy rossz embert látsz, vizsgáld meg saját szíved is.” Confuciushoz hasonlóan Pál is látta a veszélyét, hogy ha látunk vétkezni valakit, az a felsıbbrendőség érzését kelti bennünk. Ez azonban a gonosz forrása, gıghöz és arroganciához vezet a bőnt elkövetıvel szemben. És ezzel mi is ott vagyunk elbotló testvérünkkel együtt a „test cselekedeteinél”, amit az elızı fejezetben kárhoztatott az apostol. Sıt mondhatjuk, hogy ez nagyobb kárt okozhat a közösségnek sokszor, mint maga a vétkes tette. Pál emiatt nyomatékosan óvja olvasóit attól, hogy nagyobb jelentıséget tulajdonítsanak maguknak, mint ami van tulajdonképpen. Az önmagunkról alkotott illúzió veszélyére hívja fel ezzel a figyelmet. „ha valaki azt véli, hogy ı valami, holott semmi, önmagát csalja meg.” Az ókori görögök is tudták, hogy „önvizsgálat nélküli életet nem érdemes élni”. A delphii templomon ekképpen olvasható a felirat: Ismerd meg önmagad! b) Ne másokhoz viszonyítva legyenek megelégedettek „Semmi nemes nincs abban, ha jobbak vagyunk néhány más embernél. Az igazi nemesség abban áll, hogy jobbak vagyunk korábbi önmagunknál.” – mondja még egy hindu mondás is. Pál egy újabb illúzió kísértésére hívja fel a figyelmet: ne másokhoz viszonyítva legyünk megelégedettek önmagunkkal! Ehelyett legyünk kritikusak önmagunkkal! Isten nem úgy rendezte el a testrészeinket, hogy könnyen háton veregethessük magunkat. J Egész életvezetésünkre ügyeljünk, ne csak szavainkra! Az apostol jól tudja, hogy amikor másokhoz viszonyítunk, akkor könnyen jobbnak hozzuk ki magunkat. Egy vasárnapi iskolában történt meg egy ilyen eset. A tanár a farizeus kemény szívérıl tanított, aki oly ellenszenvesen imádkozott Jézus történetében: „Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember”. Az alkalom végén röviden imádkoztak a gyerekek. Az egyik kisfiú így: „Hálát adok neked, Isten, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint a farizeus!” Nem így gondolkozunk mi is nemritkán magunkról, mint ez a kisfiú?! Az ember hajlamos magát valakinek, jelentıségtelinek láttatni. Valaki ezt így fogalmazta meg: „Mindig szeretek hallgatni olyan valakit, aki magáról beszél. Ilyenkor ugyanis nem hallok mást, csak jót.”
3
XI. évfolyam 27. szám
„Minden ember pedig az ı maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve.” – New Jerseyben egy lelkész egy meg nem nevezett személy temetésére hívta a gyülekezetet. Az emberek gyászoltak, sírtak miközben a lelkész prédikált. Folytatta: Ez az ember - szomorúság, de - oly bőnös volt és romlott, hogy a pokolra fog jutni. Ez a lelkész korábban is hirdette híveinek, hogy az ember elveszett bőne miatt, de nem vette senki sem magára. A mostani temetési igehirdetését azzal zárta, hogy ideje most már megtekinteniük az elhunytat. A virágokon áthajolva, kinyitották a koporsó fedelét. És sorban mindenki belenézett. Meglepetésre nem volt ott senki, de volt egy nagy tükör a koporsó alján. Mindenki magát látta meg benne. A történet jól bemutatja, hogy mennyire elveszett az ember, és mennyire „semmi” Isten szemében, az amit maga ért el önerejébıl. Pál azonban mégis tanítja itt is, és máshol is, hogy lehet az embernek dicsekedése. Elérhet sok mindent egy keresztyén is, de – és ez a lényege a keresztyén életnek – csak kegyelembıl, Isten kegyelmébıl. Krisztus törvényét kegyelembıl: hit által, és a Szentlélek vezetése által tudja csak betölteni keresztyén közösségében a hívı ember. c) Saját életküzdelmeiket is meglátva Miközben Pál arra inti olvasóit, hogy hogyan reagáljanak, ha vétkezik köztük valaki, arra is felhívja a figyelmet, hogy mindenkinek meg van a saját terhe is. „Ki-ki a maga terhét hordozza”. Tanulja meg hordozni tehát életének küzdelmeit. Egy híres ember így fogalmazott: „A legnagyobb szabadság, amit ember bírhat: a szabadság arra, hogy saját magát nevelje.” Mindenkinek más a terhe. Egy embernek volt két tizenéves lánya. Egyik vonzó külsejő volt, míg másik inkább csak átlagos. Egy napon a szebbik lány merıen bámult ugyanabba a tükörbe, ahol épp az átlagosabb külsejő készülıdött. Amikor ezt észrevette, panaszkodva odafutott apjához azzal, hogy nıvére azért viselkedett így, hogy ezzel is kifejezze szépségbeli fölényét. Az apjuk erre mindkettıjüknek adott egy nagyszerő tanácsot. „Mindennap nézzetek a tükörbe! Te, aki szép arcot kaptál, emlékeztesd magad, hogy ne csúfítsd el magad rút tettekkel! És Te, aki híjával vagy e szépségnek, az erkölcsösségeddel és a csodálatos jellemeddel rejtsd el e hiányod!” A két lány azt szemlélteti elıttünk, hogy mindannyiunknak más-más teher van az életében, más-más kísértésforrás, de azt csak magunk tudjuk hordozni Isten Lelke szerint élve. Isten kegyelmének munkája révén így lehet megelégedett egy keresztyén. Pál apostol egy olyan szituációt vázol elıttünk, amit mi is megtalálhatunk saját gyülekezeti közösségünkben: vétkezik valaki. Arra biztatja korabeli olvasóit, és minket is, hogy szükséges ilyenkor, hogy egymás terhét hordozzuk. Ez a következıket jelenti: 1. Szelíden igazítsuk helyre a vétkezıt, ezzel betöltve Krisztus törvényét. De úgy, hogy közben 2. önvizsgálatot gyakoroljunk: a) Vigyázzunk, hogy önigazoltakká ne váljunk a helyreigazítás közepett b) Ne másokhoz viszonyítva legyünk elégedettek önmagunkkal c) Saját terheinket (életküzdelmeiket, kísértéseinket) is lássuk meg, és hordozzuk el Isten kegyelmébıl. Ámen (Fekete Zoltán)
2008. szeptember 21.
4
Heti rendünk: Vasárnap (szeptember 21.): 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Köteles Attila 10.00 Templom Borsi Attila majosházi lelkipásztor 10.00 Kocsér Köteles Attila 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıis-kola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát [Szarka kúria], Fekete Zoltán 18.00 Templom Fekete Zoltán Hétfı: 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhitat [Templom], Fekete Zoltán 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhitat [Templom], Fekete Zoltán Kedd: 16.30 Kézmőves foglalkozás [Kálvin terem], Fébé Nıszövetség Szerda: 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila Csütörtök: 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Énekkar [Kálvin terem], Dr. Dávid István Péntek: 13.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc 13.30 Gimnáziumi hónapzáró istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc Szombat: 16.00 Ifjúsági bibliaóra [Kálvin terem], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó istentisztelet [Templom], Pap Ferenc Vasárnap (szeptember 28.): 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Köteles Attila 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Köteles Attila 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıis-kola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát [Szarka kúria], Fekete Zoltán 18.00 Templom Fekete Zoltán Megkereszteltük: Matuska István és Karsay Mariann Viola Villı nevő gyermekét Váradi Ferenc és Kusztos Györgyi Zselyke nevő gyermekét
5
XI. évfolyam 27. szám
Halottaink: Szentesi Kovács Antal (Sz. K. Antal és Hajdú Magdolna fia) élt 76 évet, Bálvány u. 46. Temetése: 2008. szeptember 22. (hétfı) 13 óra a római katolikus temetıben. Pesti Irén (P. István és Riegler Ilona Anna leánya) élt 54 évet, Bokros d. 112. Urnaelhelyezése: 2008. szeptember 23. (kedd) 14 óra a református temetıben.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 34,600.– forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 33,445.- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat! 2008. szeptember 21-én (vasárnap) 14 óra 30 perc kezdettel a Magyar Református Presbiteri Szövetség szervezésében presbiterképzés lesz Törtelen a református templomban. A délpesti egyházmegye területi elnöksége mindenkit szeretettel vár. A Fébé Nıszövetség 2008. szeptember 23-án (kedd) 16 óra 30 perctıl kézmőves foglalkozásra hív minden érdeklıdıt a Kálvin terembe.
Iskoláink Hírei Szeptember 15-én tanári bibliaórát tartottunk, a Boldogmondásokat kezdtük el tanulmányozni Balog Lídia vallástanárnı vezetésével. Szeptember 15-26-ig tartjuk folyamatosan osztályonkénti szülıi értekezleteket, ahol a szülık tájékoztatást kapnak az idei tanév eseményeirıl. Szeptember 18-án délután a gimnázium dísztermében tartotta alakuló győlését az iskola diákönkormányzata Nagy Anett tanárnı vezetésével, ahol megbeszélték és megtervezték az idei tanév programját.
2008. szeptember 21.
6
Kr.e. 324. szeptember 18. - I. (Nagy) Konstantin lesz a Római Birodalom egyeduralkodója 18 évvel római császárrá és társuralkodóvá való kikiáltása után (306) I. (Nagy) Konstantin egyeduralkodó a Római Birodalomban. A Chrysopolis és Drinápoly (Trákia) melletti csatában döntı gyızelmet arat riválisa, Licinius kelet-római császár felett és biztosítja hatalmát. Ezzel a négy császár uralma a Római Birodalom felett (tetrachia) végérvényesen zátonyra futott. 308-ban a carnuntumi császártalálkozón felosztották egymás között az Imperium Romanumot. A már 306-ban, Rómában császárrá kikiáltott Maxentiust nem ismerik el törvényes uralkodónak, és leváltottnak nyilvánítják. A négyes uralom rendszere az egyes uralkodók dinasztikus politikáján hiúsul meg. Az ezt követı idıkben (324-ig) heves hatalmi harc folyt a császárok között, amibıl végül Nagy Konstantin került ki gyıztesen. Konstantin hatalomhoz való viszonyát döntıen befolyásolta a milviai hídnál (Róma mellett) vívott csata. Konstantin a csata elıtti keresztlátomása hatására a keresztyénségNagy Konstantin hez fordul és megalkotja azt a politikai tételt, miszerint a császár, mint Krisztus földi helytartója nemcsak az állam, hanem az egyház ura is. Konstantin uralkodása alatt a kereszténység jelentısen felértékelıdik (milánói türelmi rendelet) de a pogányságot továbbra is megtőrik. Konstantin Bizáncot keresztény birodalmi fıvárossá építi ki és átkereszteli (330. V. 11.) a pogány Róma tudatos ellensúlyozásaként. A császár befejezi a diocletianusi birodalmi reformokat (293; 305. III. 1.) és a Római Birodalmat abszolutisztikus államszervezetté építi ki: az uralkodók istenítése hangsúlyozott, bevezetik a megalázó térdre borulást (proskynesis), és szigorú udvari ceremónia szabályozza az uralkodó és alattvalói kapcsolatát. A Római Birodalmat négy prefektúrára osztják 14 egyházmegyével és 117 provinciával. A katonai és a polgári hatalmat kettéválasztják. A császár alá tartozik a
7
XI. évfolyam 27. szám
hadsereg és a koronatanács az államigazgatással. Konstantin 337-ben hal meg, miután megkeresztelkedett. A Milánói ediktum, melyet Konstantin és uralkodótársa, Licinius keleti császár adott ki, engedélyezi minden ember, így a keresztények számára is a szabad vallásgyakorlást. Konstantin és Licinius 313-ban Milánóban találkozott, ahol megünnepelték Licinius házasságkötését Konstantin húgával. Ekkor tárgyaltak a keresztyénekkel szembeni politikájukról. Ezután Konstantin rendeleteket küldött a tartományok kormányzóinak a keresztyénekre vonatkozóan, Licinius pedig, miután legyızte Maximinust Nikomédiában, császár székhelyén kifüggesztette a rendeletet 313. június 13-án. A rendelet hatására a bebörtönzött keresztények kiszabadultak, a számőzöttek visszatérhettek otthonaikba, az elkobzott javak eredeti tulajdonosukhoz visszakerültek. Ezt megelızıen 311-ben Galerius császár Nikomédiában a halálos ágyán már kiadott egy rendeletet, mely a keresztények számára jogokat biztosított. Így a milánói rendelet már az ebben adott jogoknak a megerısítése és kibıvítése.
1520. szeptember 21. - Trónra lép I. Szulejmán A Török Birodalom legnagyobb területi kiterjedése és kulturális fénykora I. (Törvényhozó) Szulejmán uralkodásának idejére esik. I. Szelim halála után, 1520-ban került a trónra. Szulejmán legyızi a magyarokat (1521; 1526. VIII. 29.), Bécset ostromolja (1529. IX. 24.), meghódítja Perzsia, Örményország és Mezopotámia részeit. Reformok sorát vezeti be, támogatja a kultúrát, a tudományt és az építészetet. İ építteti Isztambul legszebb szultáni mecsetét, a Szulejmánijét, mely a maga teljességében 1556-ra készül el. Az építményhez Korán-iskola, kórház, szálló és fürdı tartozik, és mellette van a szultán síremléke. Szulejmán szultán viaszmása az egri panoptikumban
8
2008. szeptember 21.
1096. szeptemberének végén kereszteshad érkezik Magyarországra 1096. szeptember 20-án Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezetésével keresztesek léptek Magyarország földjére. Kálmán király Sopronban személyesen fogadta a lovagokat, és a biztonságos áthaladás érdekében megállapodást kötött. Kálmánnak erre komoly oka volt, mivel a gyülevész elıhad rablásból és fosztogatásból tartotta el magát. A megállapodás értelmében a hadak a Duna bal partján vonulnak Zimonyig, ezalatt Balduin, a fıvezér testvére túszként - Kálmán király vendégszeretét élvezi. A mintegy 100000 fınyi, fegyelmezett keresztes had nagy része rendben vonult be és ment át az országon. Akadt ugyan néhány kósza csapat, de ezekkel az uralkodó keményen leszámolt.
Harc a keresztesek és szaracénok között Üvegfestmény a párizsi Notre-Dame ablakán.
Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2008. szeptember 21-28-a között) Szept. 21. vasárnap Szept. 22. hétfı Szept. 23. kedd Szept. 24. szerda Szept. 25. csütörtök Szept. 26. péntek Szept. 27. szombat Szept. 28. vasárnap
Bír 6,25-40; Bír 7,1-8; Bír 7,9-25; Bír 8,1-23; Bír 8,24-35; Bír 9,1-21; Bír 9,22-57; Bír 10;
Zsolt 78;
Zsolt 19;
Mk 9,2-13; Mk 9,14-29; Mk 9,30-32; Mk 9,33-37; Mk 9,38-41; Mk 9,42-48; Mk 9,49-50; Mk 10,1-12;
RÉ 195 RÉ 62 RÉ 393 RÉ 488 RÉ 49 RÉ 47 RÉ 505 RÉ 19
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
