Alapige: Mikeás próféta könyve 7:1-10, 18-20.
Elhangzott október 11-én.
Leperli peremet
S
zeretett gyülekezet! Egy fájdalmas kiáltást hallottunk a prófétától. Ezt kiáltja: jaj nekem! De nemcsak fájdalmas ez a kiáltás – bár késıbb elmondja, hogy mi a fájdalma oka –, hanem megrendítı is. Hiszen ha nincs is más igaz ember, a próféta talán mégiscsak az. De most ezt mondja a próféta: jaj nekem. Itt nem az a helyzet, mint ami Illés prófétával esett, aki ugyanezt mondotta: jaj nekem, de így folytatta, jaj nekem, mert egyedül maradtam. Igen, az is nagy baj, az is nagy jaj, ha maga marad az ember. Valljuk meg ıszintén, hogy a legtöbb jajkiáltásunknak, panaszunknak éppen ez is az alapja: magunk maradtunk, nincs, aki az ügyünket pártfogolja, magunk maradtunk, nincs, akiben bízzunk, igen, ilyen helyzet is van. Errıl is szól a próféta: ne higgyetek a barátnak, ne bízzatok a tanácsadóban, az öledben ülı elıtt is zárd be szájadnak ajtaját, mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ı napára, az embernek saját háza népe az ı ellensége. Igen, úgy van itt, amit egy korábbi versben mondott, bekövetkezett a zőrzavar. S ebben a zőrzavarban Isten prófétája okkal egyedül érezheti magát. Nincs kiben bíznia. Nincs barát, nincsen testvér, nincsen gyermek, nincsen szülı, s még a jajt sem lehet igazán elmondani. Rettenetes kor ez. Mikeás próféta jajszava azonban ennél mélyebbre mutat. Arról szól a próféta, hogy sötétben ül, és Isten pert folytat ıellene. Így mondja: sötétben ülök mindaddig, amíg Isten le nem perli az én peremet. Ez azért megrendítı, mert a korábbi szakaszban, még éppen arról mennydörgött a próféta, és okkal, hogy Isten egy nagy pert indított a népe ellen. Istennek is van pere, lehet pere. Nemcsak úgy van a világ, hogy mi a bőnesettıl, a paradicsomból való kiőzetésnél fogva minden bajunkban, jajunkban, nyomorúságunkban perre megyünk Istennel. Bevádoljuk İt, nem is tudom, hogy hol, valami metafizikai ítélıszék elıtt, - olvassuk csak Jób könyvét, olvassuk csak a nagy panasz-zsoltárokat, mindenikben megcsendül az ember szívének ez az örökös mély, hangja: perre vonom az Istent. De hogy is van a mi egyik szép énekünk? – Ne szállj perbe énvelem, ó, én édes Istenem! Mert amikor Isten száll perbe, az ügy el is dılt. Akkor nem egy harmadik félhez visszük az ügyet, hanem mindeneknek Ítélı Bírája von minket perre. S a hatodik részt olvasván, mondhattuk, nagy bajban van a próféta, igazat kell mondania, tudtára kell adnia népének, hogy Istene perre vonta az engedetlensége, a lázadása, a törvénytelensége miatt. S a próféta, ha semmi másért, ha nem a saját méltósága, nem a saját tisztessége, be-
2009. október 18.
2
csületessége, jóembersége okán, hanem mert most ı képviseli Isten üzenetét, egyedül is van, meg kívül is van mindezen. Ám a hetedik részben azt halljuk, hogy éppen a próféta van mindennek a kellıs közepén. İ ül sötétben, ı az, aki nem bízhat senkiben, ı az, aki vesztegel mindaddig, és hordozza az Úr haragját, amíg le nem perli az ı perét. Most nemcsak úgy van egyedül, hogy senki nem hallgat rá és senkinek nem mondhat el semmit, nemcsak úgy van egyedül, hogy talán ı az egyetlen, aki az Isten igazságával szemben áll, hanem úgy is, hogy reá terhelıdik minden, ı áll a per középpontjában. Ezért mondja: Jaj nekem! Jaj nekem, mert olyan lettem, mint a letakarított mezı, mint a megszedett szılı, egy ennivaló gerezd sem maradt, pedig zsengére vágyott a lelkem... Minden remény oda. De arról is szól itt a próféta, hogy még azt sem kapja meg, ami egyébként Isten népe törvénye szerint minden zarándoknak, vándornak, szegény embernek járna. De most ı a per kellıs közepén áll, s neki még az sem jutott, ami jut a koldusnak, az sem jutott, ami jut a zarándoknak, az sem jutott, ami jut a legszegényebb embernek, pedig – mondja – zsengére vágytam. Milyen világ is az, testvérek, melynek a közepén áll most a próféta, mint aki hordozza Isten haragját, és mint akivel Isten perbe bocsátkozott? Rettenetes ez a világ. Nem tudom, hogy amiket itt hallunk, nem 2009-ben írta-e valaki titokban bele Mikeás próféta könyvébe, a hetedik részbe: elveszett a földrıl a kegyes, igaz sincs az emberek között, mindnyájan vér után ólálkodnak, ki-ki hálóval vadássza atyja fiát, gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez. Micsoda döbbenetes kép ez, testvérek! Mind a két kéz ügyes, begyakorlott, és a gonoszságot jól viszi véghez. De sokszor tapasztalunk és látunk ilyet! Nem a jót úgy viszi véghez - jót kisebb-nagyobb hibákkal! -, hanem a gonoszt, de azt tökéletesen. Aztán - folytatja a próféta – a fejedelem követelızik, az újabb meg újabb törvények születnek a sarcokról, az adókról, a kizsigerelésrıl, a kiforgatásról, az eladósításról, - a fejedelem követelızik. Talán éppen valahol egy szigeten éldegél, ahol offshore cégek vannak. A bíró fizetésre vár. Arany János már szépen megírta a Fülemülében a korrupt bírót: jobbra ütök, nekem fütyöl, balra ütök, nekem fütyöl, elmehetnek, - itt a tallér, a bíró fizetésre vár, addig nincs ítélet, nincs joggyakorlás, nincs jogszolgáltatás, nincs igazság, amíg a bíró zsebre nem teszi a magáét. Ezt háromezer éve írták, testvérek, régi emlék ez! De vajon be kell ülnünk egy idıgépbe és megérkezünk Mikeás próféta korába és elszörnyülködnünk, hogy milyen borzasztó is volt régen az a barbár civilizáció? Aztán – folytatja a próféta – a fıember pedig maga mondja el lelke kívánságát. İk azok, akik a tanácskozó testületben ülnek, határozatokat hoznak, dolgokat elintéznek. Maga mondja, mit akar. S táskás emberek jönnek-mennek, megy ide is, megy oda is, megmondják, hogy kapsz, ha ennyit visszaadsz, - egy korrupt, hatalmaskodó világ az, amelyben a próféta él. Majd így fejezi be ezt a leírást: és összeszövik azt. Így áll a Károli Bibliában, ahol a próféta szavát Károli Gáspár az elızı képhez idézi: ki-ki hálóval vadássza atyjafiát, és ezért mondja, hogy mindebbıl egy hálót szınek, a hatalmasok követelızésébıl, a bíró korruptságából, a fıemberek akaratoskodásából háló lesz, és ezzel fogják meg a szegény embert. De ennek a szónak, hogy „összeszövik” van egy olyan jelentése is, amit a joggyakorlatból ismerünk, szintén Arany Jánosra tudunk hivatkozni, aki Hamlet monológjában így fordítja a panaszt: a hivatal packázása. És mindezzel packáznak. Ide küldenek, oda küldenek, ezzel áltatnak, azzal áltatnak, itt aláznak meg, ott aláznak meg. Nem akarom ezt folytatni, nem kell hozzá Mikeás próféta, hogy el tudjuk mondani. Ezt el tudjuk mi magunk is mondani. Amihez a próféta kell, az az, hogy most nem azt mondja: jaj nektek, jaj mindenkinek, hanem azt mondja, hogy jaj nekem. Ahhoz a próféta kell, hogy ezt meghalljuk és tudjuk mi is mondani: az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem, és mindaddig, amíg leperli peremet és meghozza az ítéletemet, sötétségben ülök. Mintha miattam lenne az egész. Persze tiltakozik a szívünk: miattam?! Én egy kis ember vagyok! Miattam? Én soha hatalom székében nem ültem! Miattam? - hát éppen csak a létminimumon eléldegélek, miattam? - hát az én botlásaim és az én kis vétkeim hogy jönnek a nagyok történelmi bőneihez? Miattam? Ez igazságtalan! De az Úr perel, és én állok a per közepén. Az Úr perel, és engem perel. És ez rettenetes. Valóban csak siratót tud mondani a próféta, önmagát tudja siratni. De ahhoz is próféta kell, testvérek, a tornyosuló isteni ítélet mögött, mely láthatóan úgy zaj-
3
XII. évfolyam 30. szám
lik, hogy Isten odalöki szent emberét azoknak a karmaiba, azoknak a hálójába, akik mindezt kitalálták, akik a bőnt, a rosszat, a gonoszságot összeszıtték, akikrıl csak egy szót tud mondani a próféta, hogy mindannyian vér után ólálkodnak; egyszóval, hogy mind e mögött meglássa és kimondja, hogy nem az ítélkezés kedvéért, nem a harag kitöltéséért nem a zőrzavar teljessé tételéért van ez így!l A próféta meghall még valamit a perre készülı Isten szavából. Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene, - mondja, majd folytatja: de én az Úrra nézek és várom szabadításomnak Istenét, meghallgat engem az én Istenem! És így kiált: kicsoda olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a bőnt és elengedi öröksége maradékának vétkét, nem tartja meg haragját örökké, mert irgalmasságban gyönyörködik! Amikor a hatodik részben arról olvasunk, hogy Isten perbe száll népével, megrémültünk. Most ez a per most odáig megy, s válik egyre konkrétabbá, hogy már csak egyetlenegy ember áll a per kellıs közepén, a próféta, aki egyszerre képviseli Isten igazságát és jeleníti meg népének minden nyomorúságát. S itt arra is gondolnunk kell, hogy sokszor egy perben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk mi voltaképpen. Egyszer részt kellett vennem egy perben tanúként. Mind a két felet ismertem, valamin veszekedtek, aztán megvádolták egymást és elfajult a dolog. Ott ültem és hallgattam, ahogy nyilatkoztak, az ügyvédeik meg a jogászaik elıadták az ügyet. S arra döbbentem rá, hogy én tulajdonképpen ezt a két embert mindezidáig nem ismeretem. Ott mutatkozott meg, kik ık valójában. A perben tétje van a dolognak, a bíró dönt, és a bíró vagy így vagy úgy dönt. Itt mindenki megmutatja magát. Istennek is van pere az emberrel, és az embernek is van pere az Istennel, mondottam korábban. Nos, sokszor ebben a nagy metafizikai perben mutatkozik meg, hogy kik vagyunk mi, és az is, hogy kicsoda Isten. Olvasunk ilyen perekrıl a Bibliában. Jób könyve egy nagy per. Aztán olvasunk egy másik perrıl is, a Jézus Krisztus perérıl, az is per volt. És mindenikben, Jób könyvében, a Krisztus perében, az egész Isten-ember kapcsolatban megmutatkozik, ki vagyok én és kicsoda Isten. A próféta megismeri önmagát, ki is mondja, nem tiltakozik: az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene. De megmutatkozik az is, hogy kicsoda valójában Isten: kicsoda olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a bőnt és elengedi öröksége maradékának vétkét, nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban. Isten azért perel, mert akar tılünk valamit. Azért támad föl ellenünk, mert nem azt tesszük, amire megalkotott bennünket, amire képessé tett bennünket. Azt mondja a hatodik részben: csak azt akarom – csak! – ez már rövidítés, egyszerősítés, a lényeg kimondása -, csak azt akarom, cselekedjetek igazságot, szeressétek az irgalmasságot és alázzátok meg magatokat, hogy az Úrral jártok. Csak ezt a hármat akarja tılünk Isten. És ebben a háromban benne foglaltatik az ember boldogsága, csodálatos mennyei öröksége, benne foglaltatik e világ minden gyönyörősége. És e három ellentétében, az igazságtalanságban, az irgalmatlanságban és a gıgben belefoglaltatik minden nyomorúságunk. De Isten gyönyörködik az irgalmasságban, és Jézus Krisztus által – mert mégiscsak van egy igaz! – Jézus Krisztus által, akit odaáldozott érettünk, akin leperelte a mi nagy perünket - mert nem is a prófétán perelte le! -, akin hát leperelte a mi nagy perünket, annak révén biztosítja számunkra az igazságot, az irgalmat és az İvele való boldog életet. Szeretett gyülekezet, kedves testvérek, 2009 ıszén sok a panaszunk. Végeláthatatlan sok panaszunk van. Ki nem érünk belılük. Olyan lett a világ, mint egy rettenetes labirintus, borzasztó tükörterem, ahol, ha belenézünk a torz tükörbe, nem nevetünk, hanem sírunk, mert ezek a tükrök csalhatatlanul megmutatják, hogy milyenek vagyunk. Mégis. Az önmagát is elsirató próféta mégis hallja Isten csodálatos ígéretét, hallja a múltból, hallja a mélybıl, így mondja: hőséget mutatsz Jákobnak, irgalmasságot Ábrahámnak, amit megesküdtél atyáinknak az ısidıkben. Mi azonban már nemcsak az ısidıkbıl halljuk az irgalmas üzenetet, hanem halljuk a jövendıbıl is Jézus Krisztus szavából: Ímé, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Nemcsak egykor volt szép, nemcsak egykor lehetett igaz, nemcsak egykor adott Isten ígéretet, hanem elkötelezte magát
2009. október 18.
4
minden idıre is. Ó, bárha a próféta módján elı tudnánk állni, bárha tudnánk kendızetlenül, senki másra rá nem fogva, át nem hárítva mondani: Jaj nekem, mert az Úr perli az én peremet. S tudnánk mondani boldog bizonyossággal: az az Úr perli, aki igazságos és könyörületes bíró, aki Krisztusban kegyelmet, szabadulást és új életet készített nekem. És ha tudjuk mondani, akkor most is tegyük ezt, amikor az új borért adunk hálát, amely új tömlıbe töltetik, vagyis az ı vére az új élet lehetıségét adja nekünk. Ámen. (Szabó Gábor)
Heti rendünk: vasárnap (október 18.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom, Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 15.30 Szeretetvendégség [Kálvin Terem] 18.00 Templom Szabó Katalin hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Fekete Zoltán 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szerda 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 10.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom], Dr. Fodor Ferenc 13.30 Gimnáziumi hónapzáró istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 17.30 Bibliaóra [Kálvin Terem], Szabó Gábor 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat 15.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán vasárnap (október 25.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom, Szabó Gábor keresztel: Szabó Gábor
5
XII. évfolyam 30. szám
10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Szabó Katalin Eltemettük: özv. Kecskés Imréné (Kovács Julianna) élt 85 évet, Balaton u. 58. özv. Dr. Patonai Elekné (Ivanics Etelka) élt 81 évet, Kecskemét Czira Ferenc (Szőcs Rozália férje) élt 81 évet, Galgóczy u. 6. Káldi Józsefné (Zsengellér Judit Zsuzsanna) élt 62 évet, Nyársapát Halottunk: Bacsó József (Bacsó József és Boros Erzsébet fia) élt 73 évet, Kiss E. u. 3. Temetése: 2009. október 20. (kedd) 14 óra a református temetıben.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 195.200,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 43.480,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!
A Fébé Nőszövetség hírei
A gyülekezet nıszövetsége az összegyőlt ruhanemőkbıl szombati napokon (október 17-én, október 24-én, november 7-én, november 14-én jótékonysági vásárt tart a Kopa Iskolában, cím:Szolnoki út 67. Nyitva tartás 9-12 óráig. Kérjük gyülekezetünk tagjait, adják tovább környezetükben is, hogy minél többen tudomást szerezzenek róla. (A befolyt összeget templomunk felújításának költségeire ajánljuk fel.)
2009. október 18.
6
Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA:
Ezen a héten zárult a diákönkormányzat gesztenyegyőjtési akciója. A 44 ezer forintos bevételbıl az önkormányzat a saját programjainak költségét fedezheti. Ezen a héten az osztályfınökök délutáni szüreti mulatságot rendeztek az osztályközösségeknek. Szombaton részt vettünk a városi futóversenyen és a Kincsesház programján. A 2. b osztály meglátogatta a Benedek Elek rajzpályázatra készült alkotásokból rendezett kiállítást az Arany János Kulturális Központban.
GIMNÁZIUM:
Szombaton a gimnázium tanárai és diákjai Börzsönybe kirándultak. Fıszervezı : Molnár Attila. Gimnáziumunk dísztermében tanári bibliaórát tartottunk, melyen Dr. Fodor Ferenc lelkipásztor szolgált. Gimnázium tanári kara A tanulás és tanítási módszerek a mőveltség szolgálatában címő elıadást hallgathatta meg hétfın délután. Az elıadó: Dr. Szabó Attiláné dr. Erdélyi Erzsébet. A nagyon színes elıadás élvezetes volt. A délután fıszervezıje: Szokonyáné Berecz Eszter. Gimnázium tornatermében 24 órán át sportolnak diákjaink legyızve fizikai nehézségeiket. Fıszervezı: Molnár Attila.
Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok Alister E. McGrath: Kálvin
Isten meggyızı Igéje
„Isten képes emberi nyelven szólni az emberekhez. Ez a kálvini kereszténység alapvetı, axiómaérvényő hite. Tulajdonképpen elırevetíti Karl Barth huszadik századi csatakiáltását: „ Isten szólt! Deus dixit! Dominus dixit!” Bármennyire törékeny és tökéletlen is az emberi szó, mégiscsak médiuma lehet Istennek, hogy ezen keresztül kijelentse magát, és létrehozza a hívı és a feltámadt Krisztus életmegújító találkozását. Kálvin állítása mögött, hogy az emberi szó képes Isten valóságát közvetíteni, az emberi nyelv szerepének és természetének alaposan átgondolt elmélete húzódik meg. A „retorika” szó manapság valami olyasmit jelent, hogy „elegáns, ám üres fogalmazás”; ezzel szemben a tizenhatodik században a terminus a kommunikáció tudományát jelölte, mely a szavak jelentését kutatja, illetve azt, hogy miként szolgálnak bennünket. A humanista mozgalom terjedésével együtt szélesebb körben kezdtek érdeklıdni aziránt, vajon a szavak és szövegek hogyan képesek az emberi
7
XII. évfolyam 30. szám
tapasztalatokat és elvárásokat átalakítani és közvetíteni; Kálvin ezeket a fölismeréseket felismeréseket fölhasználva alkotta meg az „ Isten igéje” –elméletét, s eszerint az isteni igék a Szentírás szövegében öltöttek testet. Retorikai ismereteit olyan könnyedén használja, hogy szinte észrevétlen. Mégis, minden írásában ott vannak a retorika tudományának felismerései - a Seneca-kommentárban még csak felfedezı jelleggel, némileg mélyebben a Rómaiak-kommentár bonyolult-finom szövegében, s talán legteljesebben az Institutio kései kiadásaiban. A Szentírásban, mondja Kálvin, Isten verbálisan, szavak formájában mutatkozik meg. De hogyan érhetnek föl a szavak Isten nagyságához? Hogyan hidalhatják át Isten és a bőnös emberiség közötti mérhetetlen szakadékot? Amit Kálvin errıl a kérdésrıl mond, azt a keresztény gondolkodásában kifejtett legértékesebb alkotásának tartják. Elméletére rendszerint a „hozzáigazítás elve” kifejezéssel utalnak. A „hozzáigazítás” szó itt annyit tesz: „igazodni valamihez, elfogadni valamit, egy helyzethez alkalmazkodni”. A kijelentéssel, mondja Kálvin, Isten az emberi elme és szív képességeihez igazodik. Isten úgy festi meg magát, hogy megérthessük. E hasonlat mögött ott van Kálvin képe a szónok-emberrıl. A jó szónok ismeri közönsége korlátait, s ezekhez igazodva szól hozzájuk. A beszélı és hallgató közötti szakadékot valahogyan át kell hidalni, ha azt akarjuk, hogy kommunikáció jöjjön létre. A közönség korlátai határozzák meg , hogy milyen nyelvezetet, képeket használhat a szónok. Jó példa erre, ahogy Jézus példabeszédeiben olyan nyelvezettel és képekkel él, amelyek (például a nyáj és pásztora analógia) tökéletesen alkalmazkodnak közönségéhez, a földmővelı palesztinaiakhoz. Pál ugyanígy hallgatói közegébıl meríti képeit, azaz a város üzleti életébıl, a jog világából, abból a körbıl, amelyhez a megszólítottak, a jog világából, abból a körbıl, amelyhez a megszólítottak többsége tartozott. A klasszikus kor szónokai nagy mőveltségőek voltak, képzettek, hallgatóik ellenben általában tanulatlanok, nem nagyon tudtak bánni a szavakkal. Ezért aztán a szónoknak kellett leereszkednie színvonalukra, ha szót akart velük érteni. Át kellett hidalnia a távolságot, mely közönségétıl elválasztotta, s ehhez ismernie kellett azokat a nehézségeket , melyeket nyelvhasználata, képei, eszméi okozhattak hallgatóinak. Épp így, mondja Kálvin, Istennek is le kellett szállnia a mi színvonalunkra, ha ki akarja jelenteni magát nekünk. Isten a mi képességeinkhez igazítja magát. Ahogy az anya vagy dajka is leguggol, hogy elérje gyermekét, és mindenféle, felnıtthöz nem méltó nyelvet használ, Isten is így lealacsonyodik hozzánk. A kijelentés az isteni leereszkedés egy formája, így hidalja át Isten a szakadékot önnön lehetıségei és a bőnös emberiség jóval gyengébb képességei között. Mint a jó szónok, Isten is ismeri közönségét – ezeknek megfelelıen alakítja nyelvét.”
(Alister E. McGrath: Kálvin, Osiris Kiadó, Budapest,2001, 7.fejezet: A kereszténység Kálvin szerint: A médium,142144.o.)
8
2009. október 18.
Univerzum Nem is tudtam, lelkem minek örül. Két napja látom igazán: erıs rostjával Szíve vesz körül. Pitvar fénye, kamra árnyéka, hajnala, éjjele tágul és szőkül: csillagbordaívek közt dobol, mélyén apró, megbúvó sorsrög: vonulok valahol. (O.M.) Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2009. október 18-e és október 25-a között) Okt. 18. Okt. 19. Okt. 20. Okt. 21. Okt. 22. Okt. 23. Okt. 24. Okt. 25.
vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
2Móz 27; Zsolt 91; 2Móz 28; 2Móz 29; 2Móz 30; 2Móz 31; 2Móz 32,1-14; Jer 33; 2Móz 32,15-35; 2Móz 33; Zsolt 126;
2Pt 1,1-11; 2Pt 1,12-21; 2Pt 2; 2Pt 3,1-13; 2Pt 3,14-18; Jak 1,1-11; Jak 1,12-18; Jak 1,19-27;
RÉ 91 RÉ 132 RÉ 65 RÉ 141 RÉ 147 RÉ 74 RÉ 79 RÉ 126
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
