OITH MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központ jogi tezauruszának alkalmazási és karbantartási szabályzata

2

Magyar Bíróképző Akadémia

OITH MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központ jogi tezauruszának alkalmazási és karbantartási szabályzata

1.0 változat

Főszerkesztő: Ungváry Rudolf

Budapest 2009. augusztus 1.

3

A tezaurusz az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezaurusz–szabványoknak megfelelően készült.

Készítette a Magyar Bíróképző Akadémia megbízásából az Ariel Stúdió Bt.

Főszerkesztő:

Ungváry Rudolf

Az JOGI TEZAURUSZt az OIT MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központjában és Bírósági Integrál Könyvtári Rendszerben alkalmazzák.

Az 1.0 változat lezárva 2009. augusztus 1.

4

JOGI TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzata : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. – 46 p. ; 29 cm 025.43:32:35

A szabályzat az alábbi tezauruszra érvényes:

OIT MBA TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK JOGI / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 025.43:32:35 TEZAURUSZA

A szabályzathoz az alábbi dokumentum kapcsolódik: JOGI TEZAURUSZ. A szabadon választható kulcsszavak fölvételi szabályzata / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 12 p. ; 29 cm 025.43:32:35

Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688

5

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................................................................... 5 Osztályozási alapelvek .............................................................................................................................................................. 7 Észrevételek a tartalmi feltárásról ............................................................................................................................................. 9 Webes keresők kifejezések értelmezéséhez ............................................................................................................................ 10 1. Bevezető ................................................................................................................................................................ 11 2. Osztályozás a tezaurusszal ..................................................................................................................................... 11 2.1 Alapelvek .................................................................................................................................................................. 11 2.2 Alapműveletek .......................................................................................................................................................... 11 A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei......................................................................................... 12 a) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, és előírt kifejezés, azaz deszkriptor. ................... 13 b) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nem előírt kifejezés, azaz nemdeszkriptor. .... 13 c) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de van nála specifikusabb vagy egyéb okból jobb.13 d) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nincs rá szükség, ill. nem rá van szükség. ...... 14 e) A kulcsszónak megfelelő kifejezés szükséges, de nem szerepel a tezauruszban. .............................................. 14 d) Nincs helyette megfelelő deszkriptor a tezauruszban és nem mondhatunk le a használatáról általános szinten se. 14 3. Az adatbázis tezaurusza ......................................................................................................................................... 14 3.1 A tezaurusz kezelése ................................................................................................................................................. 14 3.2 Deszkriptorok és katalógustételek ............................................................................................................................ 15 4. A tezaurusz karbantartása ...................................................................................................................................... 15 4.1 A változások ............................................................................................................................................................. 15 4.1 Változtatások kérése ................................................................................................................................................. 15 5. A speciális tárgyszavak használata ........................................................................................................................ 16 5.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása ................................................................................................ 16 5.1.1 Földrajzi helyek általában ...................................................................................................................................... 16 ÁLTALÁNOS FÖLVÉTELI SZABÁLYOK .................................................................................................................... 16 FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK (LÉTESÍTMÉNYEK, AZONOSÍTÓVAL MEGADOTT HELYEK) ........................................... 16 Közigazgatási egységnél, lakott helynél kisebb helyek, műtárgyak, létesítmények osztályozása ...................... 16 Házszámok, helyrajzi számok alkalmazása ....................................................................................................... 17 A TELEPÜLÉSEK MAGYAR NÉVHASZNÁLATA ........................................................................................................ 17 Az 1913-ban törzskönyvezett névalak ............................................................................................................... 17 Az idegen nyelvű helyek és igazgatási egységek magyar alakja........................................................................ 18 TELEPÜLÉSRÉSZEK .............................................................................................................................................. 18 Külterületi lakott helyek és tájak, határrészek ................................................................................................... 18 Önálló telepek ................................................................................................................................................... 18 Parkok ............................................................................................................................................................... 18 Kertvárosok ....................................................................................................................................................... 18 Városnegyedek önálló névvel............................................................................................................................ 18 Városnegyedek nem önálló névvel .................................................................................................................... 19 A HOMONIM NEVEK ............................................................................................................................................. 19 Magyarországon belüli homonim nevek............................................................................................................ 19 Külföldi homonim nevek ................................................................................................................................... 19 A MAI ÁLLAMOK IGAZGATÁSI EGYSÉGEI............................................................................................................... 19 5.1.2 Történelemföldrajzi helyek .................................................................................................................................... 20 URADALOM, BIRTOK ............................................................................................................................................ 20 5.1.3 Magyarország és Erdély ......................................................................................................................................... 20 5.1.4 A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek osztályozása ....................................................................... 22 A külföldi közigazgatási egységeinek típusai ........................................................................................................ 23 5.2 A nyelvek osztályozása ............................................................................................................................................. 27 5.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása ............................................................................................................. 27 5.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása) ................................................................ 27 5.4.1 Általános szabályok ............................................................................................................................................... 27 5.4.2 Életrajzok ............................................................................................................................................................... 28 5.4.3 Szótárak ................................................................................................................................................................. 28 5.4.4 Tankönyvek ........................................................................................................................................................... 28 5.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal) .......................................................................... 28 5.6 Osztályozás tulajdonnevekkel és címekkel ............................................................................................................... 29 5.7 Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása ..................................................................................................... 30 5.7.1 Élőlények osztályozása .......................................................................................................................................... 30 5.7.3 Szervek, szövetek osztályozása .............................................................................................................................. 30 5.8 Betegségek, tünetek osztályozása ............................................................................................................................. 30 6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása........................................................................................................... 30 6.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása (a „történelem”, „történet” jelentésű deszkriptorok használata) ... 30

6 6.2 6.3

A jogi tartalmak osztályozása ................................................................................................................................... 32 Az irodalmak osztályozása ....................................................................................................................................... 33

Osztályozási példatár külön kötetben

7

Osztályozási alapelvek 1. A kifejezések kiválasztásakor a tezaurusztól eltérni nem lehet Ha valami helytelenül szerepel benne, javasolni kell a módosítását. Ha valami hiányzik belőle, javasolni kell a felvételét. A felvételre javasolt kifejezéssel az osztályozás előre elvégezhető. Az osztályozáson csak akkor kell ilyenkor változtatni, ha a felvétel nem lehetséges, vagy a javasolt kifejezés nemdeszkriptor lett. 2. Be kell tartani az osztályozás specifikusságának elvét. A lexikai egységek A relációjellel kapcsolódó kifejezéseit mindig meg kell ehhez vizsgálni. A szabály jelentése: mindig a tezauruszban szereplő legspeciálisabb kifejezéssel kell osztályozni. Tartalom: családi házak tervezése jogalkalmazás a bíráskodásban vezető menedzserek célzott munkaközvetítése

helytelen: családi ház, tervezés bíróság, jogalkalmazás vezető alkalmazott, munkaerő-közvetítés

helyes: családi ház, építőipari tervezés bírósági jogalkalmazás menedzser, fejvadászat

3. A lexikai egységekhez tartozó használati megjegyzéseket mindig meg kell nézni. 4. Magyarországgal összefüggő földrajzi nevekkel néhány tudnivaló függ össze. Az alábbi kifejezések a változó megyerendszerek összefoglalói, osztályozásra nem használhatók: Magyarország 1773–1876 között Magyarország 1876–1920 között Magyarország 1921–1938 között Magyarország 1938–1941(1944) között Magyarország (1945)1949–1983(1989) között Magyarország 1989-től

Erdély 1876-ig Erdély 1876–1921 között Erdély 1921-től

A földrajzi nevek használatára vonatkozó további szabályozás az 5.1 fejezetben található.

5. A magyar történelmi korszakokat az alábbi két kifejezés foglalja össze, osztályozásra nem használhatók magyar történelmi korszak (1848 előtt) magyar történelmi korszak (1848 után) 6. A nyelvek, az idők, az életrajzok, a szótárak és a tankönyvek osztályozására megállapodások érvényesek, melyek az alkalmazási szabályzatban megtalálhatók, és a „nyelv”, az „életrajz”, a „szótár” és a „tankönyvek” deszkriptorok használati megjegyzései is utalnak rá. 7. Az alábbi lexikai egységekre speciális megállapodások érvényesek, melyről a használati megjegyzések tájékoztatnak. történettudomány történelem magyar történelem

országtörténelem helytörténet nemzettörténelem kortörténelem testülettörténet eseménytörténet

jogtudomány jog

szakterületi történelem történeti feldolgozás

művészetek története művészettörténet

irodalomtudomány irodalom néprajz magyar

néprajz

A magyar történelmi korszakok esetén a „magyar történelem” nem osztályozandó

8

Ha bizonytalan, hogy népről és/vagy országról szól a jogtörténet, jogszokás stb., akkor mind az ország, mind a nép együtt osztályozható. Például: franciák, Franciaország, jogszokás; románok, Románia, nemzettörténelem A Kárpát-medencén kívüli magyarság esetében a „határon túli magyarság” és adott esetben az adott ország használandó 8. Egy dokumentumot nem feltétlenül azzal a kifejezéssel kell indexelni, amely kifejezés a dokumentumban szerepel Egy térkép például lehet Szalonta térképe, de a földrajzi nevek használatára vonatkozó szabályzat szerint az 1913-an érvényben volt hivatalos névalak, a Nagyszalonta használandó (amely mind az Amicusban, mind a tezauruszban szerepel)!

9

Észrevételek a tartalmi feltárásról Alapelv: osztályozáskor eltérni a tezaurusztól nem lehet! Ha valamit másképp kellene használni, akkor azt egyeztetés után át kell vezetni a tezauruszba. A tezaurusz lexikai egységei és az on-line mutató szavai között nem lehet eltérés! Célszerű az ilyenkor keletkezett tapasztalatokat a lexikai egységhez tartozó megjegyzésekben meghatározás, használati megjegyzés, belső megjegyzés stb. formájában rögzíteni. A „század” megjelölés nem használható. A szabványosított deszkriptor egyrészt az „évszázad” (mint gyűjtő kifejezés) és az egyes konkrét évszázadok és évezredek (pl. 1. Század (i. e.), 19. Század). Az egyes nemzeti történelmi tárgyú jogi művek osztályozásakor a szabályzatnak megfelelően használni kell a „nemzettörténelem” stb. deszkriptorokat, hogy a „történelem” deszkriptor túlzott felhígulását elkerülhessük. A kétnyelvű szótárak esetében nem a „szótár” deszkriptort, hanem a „kétnyelvű szótár” deszkriptort kell használni. Máskülönben a szótárakra vonatkozó irodalom végzetesen összekeveredik a konkrét kétnyelvű szótárakkal. Az egyes magyarországi nemzetiségek osztályozásakor (mivel ezeknek mind van önálló deszkriptora) nem szabad még ezen túlmenően a „nemzetiség” deszkriptort is használni. „Ausztria”, „örmények”, „jogszokás” „Örményország”, jogrendszer”, „nemzettörténelem” „örmények”, „jogszokás” „magyarországi örmények”, „jogszokás” Mi értelme lenne az utolsó deszkriptorláncot a „nemzetiség” deszkriptorral kiegészíteni? Ilyen alapon minden deszkriptorlánchoz oda lehetni tenni az átfogóbb deszkriptort, miáltal megsemmisülne az átfogóbb deszkriptorok használhatósága: ezekhez ugyanis olyan tartalmaknak kell elsősorban tartozniuk, melyek maguk is átfogók. Hasonló a helyzet ahhoz, mint ha az Oscar-díjról szóló tartalmat nem csak a „filmdíj”, hanem a „művészeti díj” deszkriptorral is osztályoznánk. A fölérendelttel való osztályozás nem megengedhető! Be kell tartani az osztályozás specifikusságának elvét! Az „angol jog története” helyes osztályozása nem „Anglia”, „jog”, „nemzettörténelem”, hanem „angolszász jog”, „jogtörténet” A „magyar jog története” nem „Magyarország”, „jogtörténet”, hanem „magyar jogtörténet” A „jogtalan vagyonosodás” helyes osztályozása nem „vagyonosodás, jogsértés”, hanem: „jogalap nélküli gazdagodás”

10

Webes keresők kifejezések értelmezéséhez 2006. 07. 01. állapot Wikipedia angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page Wikipedia németül: http://de.wikipedia.org/wiki/Hauptseite Wikipedia magyarul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap Jogi fogalomtár (Bíró Endre Jogi szótárának állománya): http://www.nonprofit.hu/joghaz/fogalomtar.html Kisokos. Általános kislexikon: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/index.htm MiMi tudástár: http://www.mimi.hu/ Kereső.hu, az online lexikon: http://www.kereso.hu/ Freenet lexikon: http://lexikon.freenet.de/Urwald Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárszág igazgatási egységei: http://www.deutsche-schutzgebiete.de/ Territoriale Veränderung in Deutschland und deutsch verwalteten Gebieten: http://www.territorial.de/ Történelmi Lengyelország igazgatási egységei: http://rzecz-pospolita.com/ Systran fordító: http://www.systranbox.com/systran/box

11

1. Bevezető Ez a szabályzat a JOGI TEZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) alkalmazását és karbantartását szabályozza. A tezaurusz alkalmazásán a tezaurusz segítségével végzett osztályozást és információkeresést (a továbbiakban: keresést) értjük; a tezaurusz karbantartásán pedig a lexikai egységek és kapcsolataik, továbbá egyéb adataik módosításait. A tezaurusz szerkezetének leírását a tezaurusz előszava tartalmazza.

2. Osztályozás a tezaurusszal 2.1

Alapelvek

A tezaurusz könyvek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép–dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz a természet- és társadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakkifejezéseket tartalmazza. A tezaurusz használatára az osztályozás specifikusságának elve érvényes: Mindig a dokumentum tartalmát a tezauruszban szereplő legspeciálisabban jellemző deszkriptort válasszuk osztályozásra. Például: A „jogi szokások a 18. századi telkek elosztása esetén” nem a „jog”, „szokás”, „1700–1800”, „telek”, „elosztás” a helyes, hanem a „jogszokás”, „18. század”, „tagosítás”. A „jövedelemelosztás és termeléselosztás jogi összefüggéseinek tanulmányozása” esetén nem a „jövedelem”, „elosztás”, „termelés”, „jog”, „összefüggés”, „tanulmány”, hanem a „jövedelemelosztás”, „termeléselosztás”, „összehasonlító módszer”, „jogi tanulmány” a helyes. Az „energiaszolgáltatási felügyelet” esetén nem az „energiaellátás” és a „felügyelet” a helyes deszkriptorok, hanem az „energiaellátás” és a „szakhatósági felügyelet”, mivel a speciális szakterületek felügyeletét az utóbbi fejezi ki. A specifikusabban jellemző kifejezéseket az általánosabb jelentésű vezérszó alatt az A relációjelű alárendelt deszkriptorok között találhatjuk meg. Például: A „felügyelet” vezérszó alatt a „szakhatósági felügyelet”, az „elosztás” vezérszó alatt a „jövedelemelosztás”, „termeléselosztás”, a „tanulmány” vezérszó alatt a „jogi tanulmány” specifikusabb deszkriptor, az „összefüggésvizsgálat” nemdeszkriptor pedig az „összehasonlító tanulmány” deszkriptor használatát írja elő. A tezaurusz szab határt az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. Csak olyan mélyen, olyan pontosan fogalmazható meg a dokumentum tartalma, amilyen speciális deszkriptorok a tezauruszban ehhez rendelkezésre állnak. Ha a tezauruszban a dokumentum tartalmának megfelelő specifikus kifejezés nem található, de e kifejezéshez képest általánosabb kifejezés igen, az utóbbit kell használni. A dokumentum témáját osztályozó deszkriptorok összessége deszkriptorláncot alkot.

2.2

Alapműveletek

Osztályozáskor a dokumentum tartalmát az információkereső nyelv (vagyis a tezaurusz) szavaival kell kifejezni, azaz le kell fordítani a természetes nyelven megfogalmazható tartalmat az információkereső nyelvre. Ennek érdekében az alábbi műveleteket végezzük el: 1. Megfogalmazzuk természetes magyar nyelven a dokumentum tartalmát. Például: Belső vagyoni és vállalkozási jogviszonyok és az adatok biztonságához felhasználható jogszabályok az önkormányzati vállalatoknál Magyarországon az abszolutizmus idején az igazságszolgáltatásában dolgozó hivatalnoki kar etnikai összetétele a jogi rendelkezések tükrében 2. Kiválasztjuk a szövegen belül a tárgyakat, tárgyköröket kifejező szövegszavakat (ezeket aláhúzott betűkkel jelöltük): 1. példa: Belső vagyoni és vállalkozási jogviszonyok és az adatbiztonsághoz felhasználható jogszabályok az önkormányzatok által irányított közületi vállalatoknál 2. példa: Magyarországon abszolutizmus idején az igazságszolgáltatásban dolgozó hivatalnoki kar etnikai összetétele a jogi rendelkezések tükrében

12 3. A megfogalmazás leegyszerűsítjük kulcsszavakra – elhagyjuk a ragokat, képzőket, – lehetőleg főnévi, egyes számú, alanyeseti formájúra alakítjuk a kifejezéseket, – elhagyjuk a tartalom lényege szempontjából nem jelentős kifejezéseket (példánkban ilyen a „belső”, „felhasználható”). Ezáltal megkapjuk a természetes nyelven kifejezett kulcsszavakat. A kulcsszó tehát a dokumentum tartalmát jellemző egyszerű, nem ragozott kifejezés, melynek alapján az osztályozásra legalkalmasabb információkereső nyelvi szót (deszkriptort vagy tárgyszót) megállapítjuk. A kulcsszavakat ebben a szabályzatban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a deszkriptorokat pedig kis kezdőbetűvel (ha az utóbbira szövegen belül hivatkozunk, idézőjelbe tesszük a deszkriptort). Példánkban a kulcsszavak: 1.Vagyoni jogviszony, Vállalkozási jogviszony, Adatbiztonság, Jogszabály, Önkormányzati irányítás, Közületi vállalat 2.Magyarország, Abszolutizmus, Igazságszolgáltatás, Hivatalnoki kar, Nemzetiségi összetétel, Jogi rendelkezés

A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei Egyértelműség A kiválasztott kulcsszó önmagában, a szövegösszefüggés ismerete nélkül is informatív, érthető legyen. Ebből következik, hogy a dokumentum szövegszavát ebből a szempontból felül kell vizsgálni és adott esetben kiegészítéssel, átalakítással vagy más, találóbb kifejezéssel való helyettesítéssel pontosítani kell. Például: Adatok biztonsága

helyett

Adatbiztonság

Figyelem! Nem arról van szó, hogy a címben szereplő szövegszót nem szabad használni, hanem csak arról, hogy ha ez a szövegszó mesterkélt, az osztályozás szempontjából nem megfelelő, akkor helyette — ahogy azt a fenti példában is tettük — szakszerűbb, az osztályozás számára használhatóbb kifejezést keresünk kulcsszóul. Megbízhatóság A kulcsszókiválasztás annál megbízhatóbb (reprodukálhatóbb, ugyanúgy megismételhető), mennél specifikusabbak az egyes kulcsszavak, és mennél pontosabban fejezi ki összességük a dokumentum tartalmának egészét. Tömörség és találóság A kulcsszó legyen a lehető legrövidebb, de a tartalmat fejezze ki velősen és pontosan. Például: Önkormányzatok által irányított

helyett

önkormányzati irányítás

Használhatóság A kulcsszavak feleljenek meg a szakterület szabványos, és széles körben elfogadott nyelvhasználatának (kerüljük el a szakzsargont, a mesterséges kifejezéseket, szélsőséges szakmai irányzatok terminológiáját). Például: Vagyoni jogviszony helyett vagyonjog Vállalkozási jogviszony helyett vállalkozási jog Hiszen a két jogviszony valójában vagyonjogi, ill. vállalkozási jogi körülményeket jelent (fel kell ismerni, hogy a „vállalkozási jog” és a „vállalati jog” ugyanazt jelentik. Megfelelő fogalmi kategória megállapítása A dokumentumban ugyanazt a tárgyat, problémát különféle fogalmi kategóriákban fejezhetik ki: ez lehet a folyamat/tevékenység, az anyag/nyersanyag, a berendezés/gép/szerszám/tárgy, az élőlény/ember, a tulajdonság/állapot. A kulcsszót annak a fogalmi kategóriának megfelelően válasszuk ki, amelyben a tárgyat, problémát a dokumentumban tárgyalják. Például: Jogi rendelkezés [tevékenység kategória] Jogi rendelkezés [dokumentum kategória] A 2. példában szereplő Jogi rendelkezés kulcsszó nyilván dokumentumot jelent, és ezért a Jogszabály szinonimája (az ítt értelmezett Jogi rendelkezés további elemzését lásd a c) lépésben). Hasonló volna a helyzet a következő tartalom esetén: „A választási eredményeket meghamisították” Helytelen (nem elégséges) kulcsszó Hamisítás, Választás Helyes kulcsszó Választási csalás 4. Megkeressük a tezauruszban a természetes nyelven kifejezett kulcsszavaknak megfelelő információkereső–nyelvi kifejezéseket (melyek lehetnek deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok). Az alábbi esetekkel kerülhetünk szembe:

13 a)

A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, és előírt kifejezés, azaz deszkriptor. Ebben az esetben e deszkriptor lesz tagja a deszkriptorláncnak. 1. és 2. mintapéldánkban ez a helyzet a Jogszabály kulcsszó esetén. 2. mintapéldánkban ez a helyzet a kulcsszavakkal.

b)

Magyarország, az Igazságszolgáltatás és a Nemzetiségi összetétel

A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nem előírt kifejezés, azaz nemdeszkriptor. Ebben az esetben helyette az L (lásd), ill. L& (lásd ÉS–), ill. LV (lásd VAGY–) kapcsolatban álló deszkriptort, illetve deszkriptorokat kell választani. 1. mintapéldánkban: adatbiztonság L adatvédelem Azaz az adatbiztonság esetén az adatvédelem deszkriptort kell választani. Ilyenkor azonban mindig el kell menni a kiválasztott deszkriptor tezauruszcikkéhez is, hogy pontos képet kapjuk a jelentéséről. Ez átvezet a c) művelethez (a megfontolások folytatását lásd ott). vállalkozási jog LV társasági jog vállalati jog Dönteni kell, hogy a vagylagosan felkínált deszkriptorok közül melyiket válasszuk. Ehhez segítségül hívjuk a két deszkriptorhoz kapsolódó megjegyzéseket. társasági jog M: A gazdasági társaságok alapításával, cégszerű működésével összefüggő szervezeti jog. Nem azonos a vállalati joggal H: A vállalat belső működésére vonatkozó jog esetén lásd „vállalati jog‖

vállalati jog M: A vállalat irányításával, értékesítési tevékenységével és jogállásával foglalkozó jog. Nem azonos a társasági joggal H: A vállalkozások és társaságok joga esetén lásd „társasági jog‖

Nyilvánvaló, hogy a tanulmányban a címben is szereplő belső alapján a vállalat belső működésével összefüggő jogviszonyokról, s ezzel vállalati jogról van szó. 2. mikntapéldánkban: hivatalnoki kar LV államapparátus igazgatási személyzet igazságszolgáltatási személyzet közigazgatási személyzet Nyilvánvalóan az igazságszolgáltatási személyzetet kell választani. c)

A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de van nála specifikusabb vagy egyéb okból jobb. Az osztályozás .specifikusságának az elvét éppen akkor kell a leginkább figyelembe venni, amikor elvégezzük a „fordítási” műveletet a kulcsszó és a tezaurusz lexikai egységei között. 1. mintapéldánkban ez a helyzet az adatbiztonsággal. Az adatvédelem tezauruszcikkében látható, hogy az adatvédelem az adatvédelmi jog része (itt leegyszerűsítve jelenítjük meg a tezauruszcikket): adatvédelem H adatbiztonság F védelem T adatvédelmi jog Nyilvánvaló, hogy a tanulmányban az adatbiztonságról az adatvédelmi jog nézőpontjából van szó, erre utal a ’jogszabály’ hangsúlyos szerepe is a címben. Ezért az adatvédelem helyett célszerűbb az adatvédelmi jogot választani. 2. mintapéldánkban ez a helyzet az Abszolutizmus kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „abszolutizmus” deszkriptor tezauruszcikkét tanulmányozva láthatjuk, hogy van alárendeltje, az „önkényuralom időszaka (1849–1867)”. Az alábbiakban leegyszerűsítve jelenítjük meg a tezauruszcikket: abszolutizmus HV önkényuralom F politikai rendszer A felvilágosult abszolutizmus önkényuralom időszaka (1849–1867) X monarchia

14 Mivel a példaként választott dokumentum az 1849 után Magyarországon megvalósult önkényuralmat tárgyalja, a specifikusabb deszkriptort kell választani. 2. mintapéldánkban ez a helyzet továbbá a Jogi rendelkezés kulcsszó esetén. Fel kell ismerni, hogy a „jogi rendelkezések tükrében” (azaz a jogszabályok tükrében) fordulat valójában jogszabályelemzést jelent. Ezért helyette ezt kell deszkriptorként választani. A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nincs rá szükség, ill. nem rá van szükség.

d)

Az osztályozás .specifikusságának elvéből következik, hogy olyan deszkriptorral, melyek a specifikus deszkriptor tartalmában is megtalálhatók, nem kell a dokumentum tartalmát jellemezni, mert ez redundanciát okoz. 1. mintapéldánkban ez a helyez az Önkormányzati irányítással. Az önkormányzati irányítású (közületi) vállalat ugyanis önkormányzati vállalat, és ez szerepel a tezauruszban. Azaz az önkormányzati vállalat eleve tartalmazza az önkormányzati irányítást. Ráadásul ez az önkormányzati vállalat közületi vállalat; viszont nem minden közületi vállalat önkormányzati vállalat, ezért mind a két vállalattípussal osztályozni kell. 2. mintapéldánkban ez a helyzet a Magyarország kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „önkényuralom időszaka (1849–1867)” deszkriptor eleve kifejezi, hogy a Magyarországról van szó. Ezért a Magyarország deszkriptor szerepeltetése a deszkriptorláncban felesleges. Példánkban az eredmény — melyet az alábbiakban következő a)–e) pontokban magyarázunk el — a következő deszkriptorokból áll: 1.

vagyonjog, vállalati jog, adatvédelmi jog, jogszabály, önkormányzati vállalat, közületi vállalat

2.önkényuralom időszaka (1849–1867), igazságszolgáltatási személyzet, nemzetiségi összetétel, jogszabályelemzés A kulcsszónak megfelelő kifejezés szükséges, de nem szerepel a tezauruszban.

e)

Ez azt eset nem szerepelt a fenti példákban. Ilyenkor megvizsgáljuk, hogy milyen más kifejezések társíthatók a kulcsszóhoz az adott dokumentum összefüggésében, és ezeknek megkeressük az információkereső nyelvi kifejezéseit (deszkriptorait vagy nemdeszkriptorait). – Megvizsgáljuk, van-e – általánosabb vagy speciálisabb jelentésű deszkriptora [pl. az Asztal hiánya esetén azt, hogy van-e „bútor”, illetve „íróasztal”, „ebédlőasztal”], – egész vagy rész kapcsolata [pl. az Ág hiánya esetén azt, hogy van-e „fa” a Hadsereg hiánya esetén azt, hogy van-e „katona”], – valamilyen oksági kapcsolata [pl. a „kutya” hiánya esetén a „házőrzés”, „ebtenyésztés”], – valamilyen egyéb jellemzője [pl. a „kutya” hiánya esetén az „ugatás”]. Ha találunk megfelelő kifejezést, mely az adott szövegkörnyezetben helyettesítheti a kulcsszót (helyette felhasználható), akkor elvégezzük az előbbi a) vagy d) műveletet, attól függően, hogy a talált kifejezés deszkriptor-e vagy nemdeszkriptor. Az előbbi megfontolások alapján talált deszkriptorokból kiindulva tovább is folytatható a legmegfelelőbb deszkriptor keresése: ennek érdekében a deszkriptorcikk vezérszavához tartozó, alatta feltüntetett nem–faj (F/A), egész–rész (T/P), oksági (R/E) és egyéb rokonsági (X/X) kapcsolatokat vehetjük figyelembe. Nincs helyette megfelelő deszkriptor a tezauruszban és nem mondhatunk le a használatáról általános szinten se.

d)

Ebben az esetben a kulcsszót deszkriptornak kell javasolni. Ennek érdekében a tezauruszt karbantartó szerkesztőségéhez fordulunk. A második példában szerepelő Etnikai összetétel kulcsszónak nincs megfelelő deszkriptor. Ha a gyűjtőkör olyan, hogy nagyon sok az etnikai összetétellel foglalkozó dokumentumok száma, akkor célszerű lehet az „nemzetiségi összetétel” deszkriptor fölvétele (azért nem „etnikai összetétel” formában, mert az „etnikum” és a „nemzetiség” között már szabályozva van az utalás a tezauruszban: „etnikum” helyett a „nemzetiség” a deszkriptor, s ezért célszerű az összetételek szabályozásakor is ehhez tartani magunkat. A tezaurusz karbantartásával (módosítások, törlések, stb. kérésével) részletesen a 4. fejezetben foglalkozunk.

3. Az adatbázis tezaurusza 3.1

A tezaurusz kezelése

A tezauruszt az alkalmazott könyvtári rendszer kezeli. A tezaurusz készítését a RELEX AB tezauruszkezelő rendszerrel végezték, vele a tezaurusz a könyvtári rendszertől függetlenül is kezelhető. Ha az osztályozás céljára manuálisan is

15 használják a tezauruszt, a tezaurusz mindenkori szövegállományából a RELEX AB segítségével lehet nyomtatott változatot közreadni. A betűrendi besorolás a magyar könyvtári szabványoknak felel meg. A nem latin — pl. görög — betűk a mutatóban és a tezauruszban átírt formában szerepelnek (pl. alfa–sugárzás).

3.2

Deszkriptorok és katalógustételek

A dokumentum témáját kifejező deszkriptorok összessége alkotja a deszkriptorláncot. A deszkriptorlánc egyetlen deszkriptorból is állhat. Egy dokumentumhoz a mindenkori adatbázis-kezelő rendszer által meghatározott számú deszkriptor tartozhat A témát kifejező deszkriptorokat az adatbázis katalógustételéhez kapcsoljuk.

4. A tezaurusz karbantartása 4.1

A változások

A tezaurusz szókincse állandóan változik, ezért szabályozott karbantartási rend szükséges. A karbantartásra a résztvevő könyvtárak számára a tezaurusz szerkesztőség, ill. a szerkesztésre felhatalmazott munkatárs jogosult. Ennek a munkának a biztosítására megfelelő ügyrendet kell létrehozni. A deszkriptorok és deszkriptorok, valamint a deszkriptorok és nemdeszkriptorok közötti nagyszámú összefüggés következtében a legkisebb változtatásnak is messzemenő következményei lehetnek. Egy módosítás számtalan deszkriptorra és nemdeszkriptorra kihathat. Az új kifejezések javaslatakor lehetőleg meg kell adni az új deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok forrásaként a megfelelő monográfia, kézikönyv, dokumentum adatait. A karbantartás eredményeként deszkriptorok megnevezése módosulhat vagy deszkriptorok megszűnhetnek, s az addig hozzájuk kapcsolódó katalógustételeket más deszkriptorral kell osztályozni. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.) A lexikai egységek megnevezésének módosításakor gondoskodni kell arról, hogy az egyes könyvtárak adatbázisrendszerében is módosuljanak a megfelelő kifejezések. Meg kell oldani, hogy a mindenkori adatbázisban kikeressék a módosítandó (vagy törlendő) deszkriptorokat és ennek alapján módosítsák az érintett katalógustételek osztályozását. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, amikor „lásd ÉS” kapcsolatban álló nemdeszkriptorból deszkriptor lesz. Például: 1. Az ünnepi alkalmakat eddig az „ünnepség” deszkriptorral osztályozták, és a deszkriptor megnevezése „ünnep” névre módosult. A megfelelő karbantartási műveletet elvégezve minden katalógustételhez az „ünnepség” helyett az „ünnep” fog kapcsolódni. 2. Feltételezett példaként vegyük a következők: az „európai integráció” nemdeszkriptor helyett eddig az „Európai Unió” és az „integráció” deszkriptorokkal kellett osztályozni. Ha ebből a nemdeszkriptorból deszkriptor lesz, akkor a katalógustételek 650-es mezőjében az összes olyan deszkriptorláncban, ahol az „Európai Unió” és az „integráció” deszkriptorok együtt szerepelnek, ezeket törölni kell, és a deszkriptorláncba (a 650-es mezőbe) az „európai integráció” új deszkriptort kell beiktatni.

4.1

Változtatások kérése Változtatáson új felvételt, alak(szöveg) módosítást és törlést értünk.

Az osztályozók változtatási igényei többnyire a dokumentumok feldolgozásakor születnek meg. A változtatási javaslat feldolgozása hosszabb időt is igénybe vehet. Ezért adott esetben az osztályozandó dokumentumot, mellyel összefüggésben a változtatási javaslat felmerült, az osztályozónak a lehetséges mértékig fel kell dolgoznia (azaz el kell látnia a lehetséges deszkriptorokkal) és át kell adnia a rendszernek. Ha új deszkriptor kérésére jóváhagyó válasz érkezett vissza, akkor (és csakis akkor, tehát utólag) az osztályozó megkeresi a katalógusból a megfelelő katalógustételt („bibliográfiai rekordot”) és átvezeti rá a döntés eredményét. Minden egyéb javítást (tehát a tezaurusz besorolási adattárnak, azaz a tezaurusz adatbáziskezelő rendszerrel kezelt álományának) javítását, a deszkriptorok megnevezésének és kapcsolataiknak a módosítását) az adatbáziskezelő rendszert karbantartó munkatársak végeznek el.

16

A változtatások fő típusai: a) Új lexikai egység (deszkriptor vagy nemdeszkriptor) felvétele b) Meglévő lexikai egység megnevezésének módosítása c) Kapcsolat módosítása d) Magyarázat módosítása e) Lexikai egység törlése f) Egyéb javaslat A kérhető változtatások alapelve: Minden változtatásnak meghatározott deszkriptorhoz vagy nemdeszkriptorhoz kell kapcsolódnia Egy esetleg kialakítandó webes karbantartási felület esetén a Köztaurusz webes karbantartási felülete vehető alapul_ http://www.ki.oszk.hu/107/page.php?57

5. A speciális tárgyszavak használata 5.1 5.1.1

Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása Földrajzi helyek általában

ÁLTALÁNOS FÖLVÉTELI SZABÁLYOK A földrajzi nevek fölvételének szabályait a „Földrajzi nevek, mint adatbázisrekordok tárgyi hozzáférési pontjai. KSZ/5‖ című könyvtári és szakirodalmi szabályzat tartalmazza (a továbbiakban KSZ/5). A földrajzi nevek osztályozásával összefüggő további tudnivalók a Geotaurusz és geohistaurusz előszavában találhatók. Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető. A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának. Kell például földrajzi deszkriptor: Jogharmonizáció Angliában Egykori felvidéki jogászok

jogharmonizáció, Nagybritannia (esetleg még: angolszász jog) Felvidék, jogász (esetleg még: magyar jogtörténet)

Nem kell például földrajzi deszkriptor: Jogharmohizációs konferencia Budapesten FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK (LÉTESÍTMÉNYEK, AZONOSÍTÓVAL MEGADOTT HELYEK) Közigazgatási egységnél, lakott helynél kisebb helyek, műtárgyak, létesítmények osztályozása Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebb egységről van szó, kétféle módon járhatunk el: vagy a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel, vagy az adott speciális névvel osztályozzuk (KSZ/5 szabályzat 3.3.2.1 pontja szerint). Ilyen eset a létesítmények és ház- vagy helyrajzi számmal megadott helyek osztályozása (utcák, terek, autópályák, vasútvonalak, állomások, épületek, gátak, vízlépcsők, lakótelepek és egyéb nagy területre kiterjedő vagy nagy méretű műtárgyak). Az ilyen, földrajzi megjelölésekkel összefüggő előírásokat a KSZ/5 6. pontja tartalmazza. A konkrét műtárgyak, létesítmények neve pl. Budapest. 2. kerület. Széna tér; Budapest. 2. kerület. Margit körút. Átrium mozi). Noha tulajdonnevek, de nem testületi nevek, ezért egységesített besorolási adatnak sem számítanak; a KSZ/5 szabályzaton kívül nincs szabály egységesített névalakjukra. Például: osztályozandó hely Vác Váci Fő tér Bp., II. kerület Budapest, II. kerület. Széna tér Átrium mozi, Margit körút

osztályozás átfogóbb deszkriptorral Vác Vác Budapest Budapest Budapest

osztályozás speciálisan Vác Vác. Fő tér Budapest. 2. kerület Budapest, 2. kerület. Széna tér Budapest, 2. kerület. Margit körút. Átrium mozi

Ezekben az esetekben a földrajzi osztályozást kiegészíthető az adott műtárgy, létesítmény általános nevét kifejező deszkriptorával (pl. tér, mozi, magasépület, erőmű, vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás). Például: Bory-vár vagy

esetén: kastély, Székesfehérvár Székesfehérvár. Bory-vár

17 Bős–Nagymarosi vízlépcső vagy Budapesti operaház vagy Budapesti parlament vagy Érsek-kert vagy Győri feketepiac („lengyelpiac”) vagy János-hegyi kilátó vagy Taszári repülőtér vagy

esetén: vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros Bős-Nagymarosi vízlépcső esetén: színház, Budapest Budapest. Opera esetén: országház, Budapest Budapest. Parlament esetén: park, Eger Eger. Érsek-kert esetén: feketegazdaság, piaci létesítmény, Győr Győr. Feketepiac esetén: kilátó, János-hegy Budapest. János-hegyi kilátó esetén: repülőtér, Taszár Taszár. Repülőtér

Házszámok, helyrajzi számok alkalmazása Házszámmal, helyrajzi számmal akkor osztályozunk, ha az adott helyet, vagy az adott helyen álló névtelen épületet kell osztályozni (pl. az épület képét, vagy adott helyen álló épület előtt a helyről készült kép, telekrajz, leírás esetén, vagy ha az adott helyhez jelentős lelet, névtelen rom stb. társul). Például: a Margit körút 47. számon álló, 1945 januárjában felrobbant és teljesen megsemmisült ún. Regent-ház a megépítése idején

e ház telkének helyszínrajza helyrajzi szám nélkül, postacímmel a Margit körút 47. számon álló, 1950-ben felépült új lakóház

Budapest. 2. kerület. Margit körút. Regent-ház lakóház keresetlevél Budapest. 2. kerület. Margit körút 47. birtoktérkép Budapest. 2. kerület. Margit körút 47. lakóház társasházi alapító okirat

Intézmény vagy létesítmény neve mellett a házszámmal vagy helyrajzi számmal való földrajzi helymegjelölés akkor használható, ha a dokumentum a házszámot vagy helyrajzi számot kifejezetten jelöli, vagy az intézmény megjelenítése a házszámmal jelölt postacímmel, ill. helyrajzi számmal szorosan összefügg (az intézmény nevét egységesített testületi névként kell megadni). Például: Ugyanannak a létesítménynek az alábbi neveken 1950-ig az 1. kerületi Győri út 17., utána az 1. kerületi Alkotás utca 48. volt a főbejárata és postacíme, helyrajzi száma pedig 14805: 1884–1925 Vöröskereszt Erzsébet kórháza 1. kerület Győri út 17. 1925–1944 Postás kórház 1. kerület Győri út 17. 1944-1944. 12. 28. Vöröskereszt 204. sz. hadikórháza 1. kerület Győri út 17. 1944. 12. 28.–1948 Vöröskereszt polgári kórháza 1. kerület Győri út 17. 1949. 01.–1949. 06. Budapesti Állami Kórház 1. kerület Győri út 17. 1949. 07.–1949. 12. Győri úti Állami Kórház 1. kerület Győri út 17. 1950 Alkotás utcai Állami Kórház 1. kerület Alkotás utca 48. 1951–1952 Sportklinika és Sportkórház 1. kerület Alkotás utca 48. 1952– Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) 1. kerület Alkotás utca 48. A fentiek alapján néhány osztályozási példa: alaprajz 1890-ből

Vöröskereszt Erzsébet kórháza (Budapest) kórház építészeti terv Budapest. 14805 helyrajzi szám

a Sportkórház alapító okirata

Országos Sportegészségügyi Intézet (Budapest) Budapest. 1. kerület. Alkotás utca 48. kórház alapító okirat

A TELEPÜLÉSEK MAGYAR NÉVHASZNÁLATA Az 1913-ban törzskönyvezett névalak A mai Magyarország igazgatási egységei és települései esetén a KSZ/5 szerint a kitüntetett névforma a földrajzi hely nevének hivatalos magyar nyelvű alakja (a kivételekre vonatkozóan lásd a KSZ/5 3.3.1 szakasz példájának lábjegyzetét);

18 ennek hiányában a jelenkori térképészeti gyakorlatban vagy más szakirodalomban elfogadott név magyar nyelvű vagy eredeti nyelvű (helytélő) alakja. Az idegen névalak „lásd” utalóval kapcsolódik a kitüntetett alakhoz. A történeti Magyarország mai országhatárokon kívül eső területén található települések esetében a kitüntetett névforma az 1913-ban törzskönyvezett településnév (a helyesírásra vonatkozóan lásd a 2.7 szakaszt). Užhorod [cseh név] Uzsgorod [ukrán név]

esetén: Užhorod „lásd” Ungvár legyen: Uzsgorod „lásd” Ungvár

A név fölvétele előtt mindig ellenőrzendő, hogy a deszkriptorként fölveendő név az 1913-ban törzskönyvezett alak? Csicsómezőnek a törzskönyvezés előtt Csicsópolyán volt a neve, a legtöbb dokumentumban ez szerepel. Csicsópolyán esetén: Csicsómező Az idegen nyelvű helyek és igazgatási egységek magyar alakja A településeknél nagyobb igazgatási egységek nevét is magyarul kell fölvenni. Ha a természetföldrajzi helynek van magyar neve, az idegen nyelvű alakját nem vesszük föl nemdeszkriptorként! Ha az idegen nyelvű névváltozat csak az idegen nyelvű igazgatási egység nevében különbözik a magyartól, az idegen névváltozatot nem vesszük föl nemdeszkriptorként! Košice kerület helyett: Kassai kerület A „Košický kraj” szlovák névalakot nemdeszkriptorként sem vesszük föl! Braşov megye Brassó megye Braşov judeţ „lásd” Brassó megye TELEPÜLÉSRÉSZEK Külterületi lakott helyek és tájak, határrészek A külterületi lakott helyeket önálló deszkriptorként vesszük föl, a tezauruszban a T (egésze) relációval kapcsolódik a gazdatelepüléshez. Ha a külterületi lakott hely vagy táj, határrész neve homonim, kerek zárójelek között kiegészítő adattal látjuk el. A kiegészítő adat lehetőleg a gazdatelepülés — adott esetben egyszerűsített — neve. Például: Aranyhegy (Pálmonostora) [Pálmonostora határában fekvő Aranyhegy dűlő] Vaspuszta [Ács külterületi része] Városi erdő (Baja) Városi erdő (Vasvár) Önálló telepek A „…telep” elnevezésű lakott helyeket és településrészeket önálló deszkriptorként vesszük fel a hivatalos névalakban (kötőjellel vagy egybeírva) vesszük fel. Például: Ács-telep [Akasztó külterületi része] Lakótelepek A „…lakótelep” elnevezésű településrészeket kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a város nevét, amelyhez tartozik. Ha ugyanabban a városban több van, adott esetben a került nevét is meg kell adni. Például: Százhalombatta. Pannónia-lakótelep Budapest. 20. kerület. Szabótelep Budapest. 21. kerület. Szabótelep Parkok A parkokat kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a város nevét, amelyhez tartozik . Például: Ajka. Jubileumi park Budapest. 10. kerület. Barátság-park Kertvárosok A parkokat kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a várost, adott esetben a került nevét, amelyhez tartozik, . Például: Pécs. Kertváros de: Esztergom-Kertváros Városnegyedek önálló névvel Azokat a városnegyedeket, melyek neve önmagában tulajdonnév, önálló deszkriptorként vesszük fel a hivatalos névalakban (kötőjellel vagy egybeírva) vesszük fel. Például: Lipótváros Aranyhegy (Budap) [a budai Arany-hegyen levő városrész]

19 Káposztásmegyer Római-part Városnegyedek nem önálló névvel Azokat a városnegyedeket, melyek neve önmagában nem tulajdonnév, kiegészítő adatként vesszük fel, megadva a várost, amelynek negyede. Például: Székesfehérvár. Alsóváros Győr. Dunaparti-városnegyed Pécs. Gyárváros Debrecen. Egyetemváros de: Miskolc-Egyetemváros de: Vác-Alsóváros A HOMONIM NEVEK Magyarországon belüli homonim nevek Nagyon sok olyan helynév van, melyet korábban előtag nélkül használtak. Szinte minden jelzős helynevünk ilyen. Nem beszélve arról, hogy (különösen határon túli) összetételben is több van belőlük, tehát kellenek ezekre a „lásd” utalások. A mai Magyarország kisebb földrajzi helyei is sok esetben homonimák. Nevük fölvételekor mindig megvizsgálandó, van-e még másutt is ilyen helynév (az esetek jelentős részében van). Pap-rét [külterületi hely Pilisszentlászó határában]

legyen: Pap-rét (Pilisszentlászló)

Magyar település olykor külföldi városnévvel is azonos lehet. Elvileg a magyar településnévhez nem kell kerek zárójelek között kiegészítő adat, csak a külföldihez, de ha a külföldi sokkal inkább közismert, a feldolgozók sokszor eltévesztik; ezért ilyenkor célszerű mindkét nevet kiegészítő adattal ellátni. Velence (Fejér megye) Velence (Olaszország)

[település Fejér megyében]

Külföldi homonim nevek Angol, francia, és különösen spanyol nyelvterületen nagyon gyakori, hogy településnek, kisebb közigazgatási egységnek (körzet, tartomány) és nagyobb közigazgatási egységnek (tartomány, országrész), továbbá természetföldrajzi képződménynek ugyanaz a neve. Például Santa Cruz esetében: Santa Cruz tartomány Argentína Santa Cruz megye Chile Santa Cruz körzet Zöld-foki köztársaság Santa Cruz (Argentina) város Santa Cruz (Bolívia) város Santa Cruz (Brazília, Amazonas szövetségi állam, Alto Solimões mikrorégió, Amatur körzet) város Santa Cruz (Brazília, Amazonas szövetségi állam, Alto Solimões mikrorégió, Benjamin Constant körzet) város Santa Cruz (Chile) város Santa Cruz (Egyesült Államok) város Santa Cruz (folyó) Argentína Számos esetben hibás helyesírású földrajzi név szerepel a dokumentumon, melynek alakját szem szabad szolgaian felvenni. Például a Deseda önmagában pataknév, de előfordulhat a dokementumokban a terjengősebb „Deseda patak”, ill. a hibás „Deseda-patak” formában is. A helyes fölvétel: esetén: Deseda

Deseda patak, Deseda-patak A MAI ÁLLAMOK IGAZGATÁSI EGYSÉGEI

A mai államok igazgatási egységeinek típusneveit a mellékletben szereplő „Külföldi igazgatási egységek típusai” c. táblázat alapján kell megadni. Az igazgatási egység tulajdonnévi előtagját (a megyék kivételével) „-i” névalakú jelzős formában vesszük fel (pl. „Lipcsei körzet”). Például: Botosány megye Muraköz megye Seine-et-Marne Eperjesi kerület Eperjesi járás (Szlovákia) Bechyněi körzet Boszniai-drinamenti kanton Barancsi kerület Reichenbergi kerület

Judeţul Botoşani vagy Botoşani judeţ helyett; Međimurska županija helyett [Horvátország]; Seine-et-Marne département helyett [Franciaország esetében a „megye” típusnevet nem tesszük hozzá] Prešovský kraj, ill., Eperjes (kerület) helyett; Prešov okres helyett [mivel van történelmi magyar „Eperjesi járás” kiegészítő nélkül]; Okres Bechyně helyett[a csehországi „okres” nem járás, hanem körzet]; Bosansko-podrinjski kanton helyett [Bosznia-Hercegovina]; Braničevski okrug helyett [Szerbia]; Reichenberg (kerület) helyett

20 Essex de: London county

Essex county helyett [Anglia esetében a „county” típusnevet nem tesszük hozzá] mivel van London, mint Anglia fővárosa

Az idegen nyelvű alak nemdeszkriptorként vehető fel. Nem vesszük fel az idegen nyelvű alakot, ha az alapnév magyarul is és idegen nyelven is ugyanaz. Például: Bechyněi körzet [az idegen nyelvű Bechyněi okres alakot nem vesszük föl!]

5.1.2

Történelemföldrajzi helyek

Ha történelemföldrajzi nevet kell fevenni, ezt mindig a Köztauruszból vegyük át. URADALOM, BIRTOK Ha az uradalom, birtok földrajzi névhez kapcsolódik, akkor az adott település vagy területi egység jelzős (többnyire ibetűre végződő) nevével és a „uradalom” kifejezésekkel együtt kell fölvenni (pl. Siklósi uradalom). Régi okiratok esetén előfordul, hogy a latin cím jelenthet uradalmat és hercegséget vagy grófságot is. Magyarországi esetekben ilyenkor mindig az „..uradalom” deszkriptorral osztályozzuk. Például a „Princip. magnae Glogaviae vom libero domin. Bethlehenensi…” című okirat esetében a „Bethleni uradalom” a helyes deszkriptor.

5.1.3

Magyarország és Erdély

A tezauruszban a magyar vármegyerendszer dolgában a teljességre törekedtünk. Ehhez annyiszor kellett felvenni a Magyarország deszkriptort, ahány korszaka volt a magyar közigazgatási rendszernek. Ezek a deszkriptorok osztályozásra nem használhatók, csak az a feladatok, hogy egy vezérszó alatt jelenítsék meg az egész-rész reláció alapján az adott igazgatási rendszer vármegyéit. Magyarország M: A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban magyar uralom alatt álló területeket H: Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a korszak deszkriptora használandó.

Magyarország 1723–1876 között H: Az ország 1723–1876 közötti közigazgatási beosztása

Magyarország 1876–1920 között H: Az ország 1876–1920 közötti közigazgatási beosztása

Magyarország 1921–1938 között H: Az ország 1921–1938 közötti közigazgatási beosztása

Magyarország 1938–1941(1944) között H: Az ország 1938–-1941(1944) közötti közigazgatási beosztása

Magyarország (1945)1949–1983(1989) között H: Az ország 1949–1993(1989) közötti közigazgatási beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek

Magyarország 1989-től H: Az ország 1989 utáni közigazgatási beosztása

Erdély M: A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelemséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után — az osztályozás szempontjából — Románia korábban Magyarországhoz tartozó része

Erdély 1876-ig H: Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást)

Erdély 1876–1921 között H: Az országrész 1987–1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást)

Erdély 1921-től H: Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást)

Ha a magyar állam és a magyar történelem egyes korszakairól van szó, nem a fenti magyar államneveket, hanem az tezauruszban szereplő magyar történelmi korszakok deszkriptorait kell használni: magyar történelmi korszak (1848 előtt) F történelmi korszak

21 A

T R

államalapítás Anjou-kor Árpád-kor honfoglalás honfoglalás előtti kor Hunyadiak kora kalandozások kora magyar őstörténet Rákóczi-szabadságharc reformkor tatárjárás török hódoltság magyar történelem magyar történelmi korszak (1948 után)

magyar történelmi korszak (1948 után) F történelmi korszak A 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1956-os forradalom fehérterror fordulat éve forradalmak kora Horthy-korszak Kádár-korszak kádári konszolidáció kiegyezés kora koalíciós időszak német megszállás nyilas uralom Osztrák-Magyar Monarchia időszaka önkényuralom időszaka (1849-1867) Rákosi korszak rendszerváltás tanácsköztársaság világháború vége T legújabbkor magyar történelem E magyar történelmi korszak (1848 előtt) X 1945 utáni időszak Magyarország történelmének átfogó tárgyalása esetén a „magyar történelem” deszkriptort kell használni. Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen „Horvátország” deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket. Horvátország M: Az 1723–1876 közötti magyar és az 1992 utáni közigazgatás szerint. Közigazgatási beosztás: 20 megye (zupanije) és a főváros H: 1920–1992. 01. 15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó

A horvát történelem különféle korszakainak tárgyalásakor tehát mindig a „Horvátország” deszkriptort kell használni (ez az eljárás érvényes egyébként minden olyan állam esetében is, melynek nincs a tezauruszban valamiféle „előzményállama”). Például az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938–1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az „Ausztria”, 1867–1918 közötti Ausztria esetén az „Osztrák–Magyar Monarchia”, az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az „Osztrák Császárság” használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark tárgyalása esetén az „Ausztria” használandó. A római kori tárgyalás esetén az átfogóbb „Pannoniae dioecesis”, ill. a szűkebb „Noricum” használandó. Ausztria H: Csak az 1918 utáni Osztrák Állam (beleértve az 1938-1945 közötti Német Birodalomhoz csatolt Ostmark) esetén, ill. akkor használandó, ha Ausztriáról átfogóan, minden történelmi korszakra vonatkozóan van szó A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938–1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot is Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelemszerűen az Osztrák–Magyar monarchia vagy az Osztrák Császárság használandó, adott esetben együtt az „országtörténelem‖ deszkriptorral Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az „Ausztria‖ deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó „országtörténelem‖, ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral Az osztrák irodalom története esetén az „osztrák irodalom‖ és az „irodalomtörténet‖ deszkriptorok használandók

22 Osztrák–Magyar Monarchia M: 1867–1918 között H: A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az "országtörténelem", ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral együtt használandó

Osztrák Császárság M: 1804–1867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és alkotmán yát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849–1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland)

Pannoniae dioecesis T Nyugatrómai Birodalom P Dalmatia Noricum Pannonia A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre. A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1949 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő „Magyarország” deszkriptor alá rendeltük. Pest vármegye M: 1876 előtt

Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye M: 1876–1941(1944) között

Pest megye M: (1945)1949 utánt

Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye M: 1938–1944 között

5.1.4 A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek osztályozása A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek neve általában tartalmaz táj-, hegység-, hegy-, völgy-, folyó-, tó-, mocsár- vagy egyéb földrajzi helynevet. Ezek, ha a tezauruszban szerepelnek, a része vagy egyéb rokonsági relációban kapcsolódnak a természetvédelmi terület, ill. a tájvédelmi körzet nevéhez. Ha van megfelelő nagyobb táj-, hegység- stb. név, akkor mind a tájnév, mind a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet deszriptor, és a tezauruszban össze van kapcsolva. Ha a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet neve egy kisebb hegy, tó stb. nevével kezdődik, akkor a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet a deszkriptor és az önálló kisebb hegy-, tó- stb. név a tezauruszban nem szerepel. Ha a természetvédelmi terület, ill. tájvédelmi körzet egy kisebb hegy, tó stb. nevét a nevén belül tartalmazza, akkor a kisebb hegy, tó stb. neve nemdeszkriptor és „lásd” utalással kapcsolódik a természetvédelmi terület, ill. tájóvédelmi körzet deszkriptorához. Például: Borsodi-mezőségi tájvédelmi körzet F tájvédelmi körzet T Borsodi mezőség

[mivel a tájvédelmi körzet csak része a Borsodi mezőségnek]

Jakab-hegy természetvédelmi terület F természetvédelmi terület T Mecsek

[mivel a tájvédelmi körzet és a hegy területe lényegében azonos]

23

A külföldi közigazgatási egységeinek típusai és magyar nevei a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) és a helyi közigazgatási egységek (LAU) nómenklatúrja szerint. Az alábbi táblázatban az Európai Unió országainak közigazgatási egységei szerepelnek a megfelelő magyar nevükkel. A táblázat tájékoztató jellegű. A tezauruszban államhoz kapcsolódó közigazgatási egység csak Magyarország esetében szerepel, a külföldi közigazgatási egységek a tezauruszban nem szerepelnek. A tezauruszban ezeknek a neveknek a fölvételére (egyelőre) nem volt szükség. Az idegen név magyar megfelelője a táblázatban dőlten szerepel.

BE Belgiu m

BL

NUTS 1 gewesten/régio n régió –

NUTS 2 province/provinces tartomány

LAU 1 -

LAU 2 gemeenten/commune

regija régió

NUTS 3 arrondissement/arrondisse ment körzet oblast megye

obstina kistérség

území országrész -

oblasti tartomány -

kraj kerület amter

okresy körzet -

Bundesland szövetségi állam -

Regierungsbezirk kormánykerület

Kreis körzet

Verwaltungsgemeinschat kistérség

kmetsztvo, naszelene meszto község, település obce község Kommuner község Gemeinde Község

-

group of development regions országrész –

periferie régió

group of maakond kerületcsopor/körzett nomoi megye

maakond kerület dimoi/koinotite járás

–

Kanton kanton

agrupación de comunidades autónomas régió Z.E.A.T + DOM gazdasági zóna/régió -

comunidade y ciudade autonóma autonóm közösség

provincia + cetua y melilla tartomány

Bezirk, Amtsbezirik, distretto körzet -

région + DOM régió/tartomány

département + DOM megye

-

commune község

region régió region régió (tartomány)

regional authority region tartomány province megye

county/county boroughs megye/megyei jogú város -

DED/ward község comuna község

-

-

eparchies kerület rajon, republika pilsta járás

dimoi, koinotites község pilstas, novadi, pagasti község Seninijo község commune község Település

Bulg

CZ Cseho

DK Dánia

DE Német

EE Észt

GR Görög

HE Svájc

ES Spany olo.

FR Franci ao.

IE Írorsz.

CY

gruppo regioni országrész -

LV

-

-

region megye

-

-

-

-

apskritys megye -

országrész (statisztikai nagyrégió) -

régió (tervezésistatisztikai régió)

megye + Budapest

-

gzejjer

IT Olaszo

di

Litván ia

LT Letto.

LU Luxem

HU Magya ro.

MT

savivaldybs járás canton kanton kistérség kistérség) distret

Amt, district,

vald, inn község demotiko diamerisma/koinotik o diamerisma község Gemeinde község

municipio község

(statisztikai

kunsil

24 landsdele országrész

province tartomány

sziget COROP regio fejlesztési kisrégió

körzet -

helyi tanács gemeenten/commune község

Gruppe von Bundesländern országrész region régió

Bundesland szövetségi tartománym vojevództvo vajdaság

Gruppe von politischen Bezirken kerületcsoport podregion kisrégió

-

Gemeinde község

continente régió

comisso coordenaçio regional + autónoma kerület regiunu régió

Málta

NL Hollan d

AT Ausztr ia

PL Lengy elo.

PT Portug ália

RO Romá

RU Oroszo

SI

– [Regat, Moldva, Transsylvania] [Havasalföld, Moldva, Erdély] federalnijkrug szövetségi körzet

-

de

judeţ + Bukarest megye + Bukarest

reszpublika/okrug/kr aj/oblast’ köztársaság/autonó m terület és körzet/körzet/terület -

-

oblast tartomány

manner-suomi, ahvenanmaa/fas ta finland, land ország (2) -

suuralueet storomrden országrész (5, 1)

Szlová kia

FI Finnor szág

SE Svédo.

UK Egyes ült Király s.

government office regions; country régió; ceremoniális grófság

gmina község freguesias község

regio

Szlové nia

SK

grupos de concelhos statisztikai kistérség

[kerület] powiat i miasta na prawach powiatu körzet/járás concelho – município körzet

/

riksomreden régió counties (some grouped); inner and outer london; group of unitary authorities megye [igazgatási vagy „shire‖ megye, és nagyvárosi megye]

[1990 előtt: körzet]

municipiu, oraş, comune (sati, sector) megyei város, város, község (falu, településrész)

rajon (korábban: ujezd) járás

statistièna regija statisztikai régió

upravna enota járás

obcina község

kraj kerület

okres járás

obce község

maakunnat / landskap tartomány/régió (és történelmi tartomány)

seutukunnat / ekonomiska regioner kistérség

kunnat / kommuner község

länd megye upper tier authorities or groups of lower tier authorities (unitary authorities or district) egységes hatóság [egyetlen körzetből álló megye]

-

kommuner község ward (or part thereof) kerület

lower tier authorities (districts) or individual unitary authorities; individual unitary authorities or lecs (or part thereof); district körzet [kistérség]

25

Külföldi közigazgatási egységek. Grafikus megjelenítés Akád Birodalom Asszír Birodalom stb.

hely vámszabad terület időzóna hadsztíntér felvonulási terület

közel-keleti ókori állam dél- és kelet-ázsiai ókori állam európai ókori állam

Aggteleki nemzeti park Bükki nemzeti park stb.

gyepü nemzeti park

magyarországi nemzeti park

hátország természetvédelmi terület

ókori állam

állam HV ország

vadvédelmi terület

terület

lakóhely

középkori állam szövetségi állam

újkori állam

közterület közigazgatási egység országrész

szövetségi állam (Németo) [NUTS1] stb. magyarországi országrész [NUTS1] régió Dunántúl Közép-Magyarország Nagy-Alföld tartomány

Kanton (Svájc) [NUTS2] vajdaság [NUTS3]

megye

körzet

kerület

Dél-alföldi régió Dél-dunántúli régió stb.

megye (Magyaro) [NUTS3]

oblaszt’ [NUTS2] szövetségi állam (Ausztria) [NUTS2] oblaszt (Cseho) [NUTS2]

megye (département) [NUTS3]

Landkreis [NUTS3] grófság kraj (cseh) [NUTS3] arondissement rajon (Oroszo) [NUTS3]

megye (Románia) [NUTS3]

település

kerület (Ausztria) [LAU1] kerület (NSZK) [NUTS2] okresy [LAU1] kanton (Fr)

kraj (Oroszo.) [NUTS1] magyarországi régió [NUTS2]

kistérség [LAU1]

country [NUTS1] county [NUTS2]

district [LAU1]

történeti közig. egység

vármegye határőrvidék

járás

kerület (városrész) egyházkerület kerület (abszolutizmus) kiváltságos kerület

királyi vármegye nemesi vármegye parasztvármegye

Bánsági határőrvidék Erdélyi határőrvidék horvátországi Határőrvidék

Hajdúkerület jász-kun kerületek szabad királyi város szepesi város

26 egyházközség egyházkerület egyházmegye főegyházmegye

emlékpark terület park egyházigazgatási egység határ

mozgójárda közterület

játszótér

közigazgatási egység faluhatár járda járdasziget passzázs korzó sétány köztér

közlekedési út

dűlő üdülőhely

magánút

közút

település [LAU2] földút hegyi út

falu

=

község

város

autópálya autóút országút bekötőút mellékút városi út utca

településrész szerpentin út

törpefalu aprófalu kisfalu középfalu nagyfalu

egyutcás falu orsós falu körfalu sakktáblafalu halmazfalu széttördelt falu

nagyközség hegyközség

község (NSZK) [LAU2] H Geminde község (cseh) [LAU2] H Obce község (Franciao.) [LAU2] Commune stb.

főváros nagyváros megaváros világváros iparváros kisváros

bányaváros mezőváros

kerékpárút

gyalogút

ösvény

bevásárló utca sétálóutca

koronaváros szabad királyi város

külterületi lakott hely

tanya HV puszta HV major

Wien. 2. Bezirk H Wien. Leopoldstadt stb. belterületi településrész

kistelepülés

városi kerület

városrész

Budapest. 3. kerület H Budapest. Óbuda-Békásmegyer stb. Óbuda

belváros előváros alvóváros gyárváros

lakónegyed lakótelep nyomornegyed

lakópark művésztelep

27

5.2

A nyelvek osztályozása

Nyelvek csak akkor osztályozhatók, ha a nyelv a dokumentum témája. Nyelvkönyvek osztályozása – A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy — függetlenül a dokumentum nyelvétől — milyen nyelvnek a tankönyve, kézikönyve, stb., a megfelelő nyelv deszkriptorával osztályozzuk. Szótárak osztályozása – A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy milyen nyelvnek a szótára, a megfelelő nyelv deszkriptorával vagy deszkriptoraival adjuk meg Például: Német–magyar szótár Értelmező kéziszótár Terminologie der Rechtswissenschaften [németül] Terminologie der Rechtsbibliographie [németül] Német nyelvkönyv [magyar–német] Deutsch für Ausländer [csak németül] Ungarische Grammatik [csak németül]

kétnyelvű szótár, német nyelv, magyar nyelv értelmező szótár, kéziszótár, magyar nyelv értelmező szótár, jogtudomány, német nyelv bibliográfia, értelmező szótár, jog, német nyelv nyelvkönyv, német nyelv nyelvkönyv, német nyelv nyelvtankönyv, magyar nyelv

Viszont: Budapest Guide [angolul]

Budapest, útikönyv [nyelvi deszkriptor nem adható, mivel tárgya nem a nyelv]

5.3

Az idő és a művészeti stílusok osztályozása

Az idődeszkriptort akkor kell használni, ha a dokumentum tartalma, témája – kor, korszak, század, évezred (pl. Újkor, 2. évezred) – évszámmal kifejezhető időintervallum (pl. 1948–1956, 1945 után, 1989 előtt); a kezdő és záróévnél pontosabban időintervallum esetén nem kell osztályozni; – évszámmal kifejezhető időpont (pl. 1956); más szóval az évszámnál pontosabban nem kell osztályozni (kivéve a tezauruszban szereplő eseteket, pl. Március 15.) Az évszámokat (pl. „1945”), évszámmal kifejezett időintervallumokat (pl. „1945–1949”), (pl. „1945 után”, „i. e. 1. évezred előtt”) — legalábbis előre — nem vesszük föl a tezauruszba. Ezeket a deszkriptorokat az osztályozás során, kronológikus tárgyszóként lehet fölvenni. Nem szabad idődeszkriptorral osztályozni, ha az időt, időintervallumot, időpontot, stb. más hívójelű adatelemben kell jelölni (például megjelenési év, konferencia ideje).

5.4 5.4.1

Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása) Általános szabályok

Formai deszkriptorral akkor osztályozzuk a dokumentum fajtáját, – ha különleges típusról van szó (pl. lexikon, szótár, tankönyv, gépkönyv, bibliográfia, jogszabálygyűjtemény, adattár, példatár, térkép, tervdokumentáció). – ha szépirodalmi mű, színielőadás, film, zenemű meghatározott műfajáról, műneméről van szó (pl. elbeszélő költemény, közmondásgyűjtemény, társadalmi regény, sci-fi, bohócjelenet, ária, bűnügyi film). A tezauruszba felvett formai deszkriptorok kétféle szerepben használhatók fel osztályozásra, attól függően, hogy – A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentumnak mi a formája, típusa. Például: büntetőügyi bibliográfia számítástechnikai szabadalom

esetén esetén

büntetőjog, bibliográfia számítástechnika, szabadalom

– A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentum tárgya a szóbanforgó dokumentumforma, dokumentumtípus (tehát a deszkriptort nem formai, hanem tárgyi szerepében használjuk).

28 Például: jogi bibliográfiák szerkesztése számítástechnikai szabadalmak jogvédelme

esetén esetén

jog, bibliográfia, szerkesztés számítástechnika, szabadalom, szabadalmi jog

Előfordulhat, hogy ugyanazt a formai deszkriptort ugyanahhoz a dokumentumhoz kell a két szerepben használni. Ilyen esetekben – vagy értelemszerűen kell eljárni, például szabványok szabványa

esetén

szabványosítás, szabvány

– vagy föl kell venni deszkriptorként a kifejezést, mert az értelemszerű megoldás nem valósítható meg (például a „bibliográfiák bibliográfiája”. Az adathordozót (pl. CD-ROM, mikrofilm) csak akkor kell osztályozni, ha róla van szó.

5.4.2

Életrajzok – Életrajzok esetén az „életrajz‖ formai deszkriptorral meg a személy foglalkozásával kell osztályozni, a személy vagy a család nevét, akinek az életrajzáról, ill történetéről szó van, tárgyi melléktételként (a 600-as mezőben) kell fölvenni, egységesített besorolási adat formájában.

Például: Polner Ödön életrajza Mikó Imre önéletrajza a Bárándy-jogászcsalád története

esetén esetén esetén

életrajz; jogtudós, Polner Ödön (1865–1961) önéletrajz, jogtudós, író, romániai magyarság. Mikó Imre (1911–1977) Bárándy-család, családtörténet, magyar jogtörténet

– Testületek története esetén a testület egységesített nevét, a fajtáját képviselő deszkriptort és a „testülettörténet‖ deszkriptor kell használni (lásd még a történelem osztályozásával foglalkozó fejezetet). Például a magyar alkotmánybíróság története

5.4.3

esetén

Magyarország. Alkotmánybíróság, alkotmánybíróság, testülettörténet

Szótárak – Szótárak esetén csak a megfelelő szótár formai deszkriptorral kell osztályozni. A speciális szótártípust (pl. kétnyelvű szótár, többnyelvű szótár, terminológiai szótár, útiszótár) mindig adjuk meg. – A nyelvet illetően lásd a 6.2 fejezetet.

Például: Angol–magyar nagyszótár

5.4.4

esetén

kétnyelvű szótár, nagyszótár, angol nyelv, magyar nyelv

Tankönyvek – A tankönyvek iskolatípusok szerinti fajtáit (pl. egyetemi tankönyv, főiskolai jegyzet) egységesen a „tankönyv‖ deszkriptorral kell osztályozni, kiegészítve a deszkriptorláncot az iskolatípus deszkriptorával. (Jegyzet és tankönyv között csak annak alapján lehet különbséget tenni, hogy a dokumentumban jegyzetként azonosítják a kiadványt.)

A nem iskolatípusok szerint megnevezett tankönyveket és segédleteket a „tankönyv” deszkriptorral nem osztályozzuk, ha specifikumuknak megfelelő formai deszkriptor szerepel a tezauruszban (elég csak pl. a „nyelvkönyv”, „szöveggyűjtemény”, „monográfia” deszkriptorokkal osztályozni őket). Például: Büntető eljárásjog című főiskolai tankönyv Nemzetközi áruforgalom jegyzet

5.5

esetén esetén

büntető eljárásjog, egyetemi tankönyv nemzetközi kereskedelem, kereskedelmi forgalom, egyetemi tanfolyami jegyzet

Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)

Modifikátorok olyan, a tezauruszban szereplő tárgyi jellegű deszkriptorok, melyek önmagukban nem képviselnek speciális jogi tárgykört, hanem csak egy másik deszkriptorral együtt használatosok a másik deszkriptor jelentésének szűkítésére. Modifikátorok lehetnek

29 – a jelzői szerepet játszó deszkriptorok (pl. „digitális”, „gyorsaság”, „hidraulikus”, „mikro...”, „periódus”, „szilárdság”, „univerzális”, „villamos”), – a terméket, tárgyat, berendezést, eszközt jelentő deszkriptorokra vonatkozó általánosabb tevékenységek (pl. „ellenőrzés”, „fejlesztés”, „gyártás”, „kutatás”, „megmunkálás”, „mérés”, „szerkesztés”, „tervezés”), –. elvont fogalmak, dolgok (pl. „paraméter”, „tulajdonság”, „tudomány”, „elmélet”, „elv”) Például: bliográfiák szerkesztése emberölések aránya

5.6

bibliográfia, szerkesztés emberölés, arányszám

Osztályozás tulajdonnevekkel és címekkel

A tezaurusz — a földrajzi tulajdonneveken kívül — tartalmazza az EU intézményeit, a fontosabb nemzetközi szervezeteket, a magyar állami és kormányszerveket, országos határkörű szervezeteket egységesített formában. A tezauruszba fölvettük néhány fontosabb jogi és jogtörténeti dokumentum címét is egységesített alakban; a többi, adott esetben szükségesség váló címet nem vesszük föl a tezauruszba, hanem tárgyi melléktételként kapcsoljuk a katalógustételhez. Személyneveket a tezaurusz nem tartalmaz. A tulajdonnevekkel és címekkel akkor osztályozunk, ha a dokumentum tartalma az adott tulajdonnév viselőjére vonatkozik. A tulajdonnevek osztályozáskor tárgyi melléktételként a bibliográfiai rekord 600-as, 610-es, 611-es és 630-as mezőibe kerülnek. A tulajdonnevet egységesített besorolási adat formájában kell használni osztályozáskor is. Szükség esetén, különösen, ha nem a tezauruszban szereplő, hanem speciális testületről van szó, osztályozzuk az átfogó szervezet típusát is. Például: Library of Congress Paksi Atomerőmű

esetén esetén

könyvtár, Library of Congress atomerőmű, Paksi Atomerőmű (Paks)

Márkaneveket osztályozása esetén osztályozni kell a márkanévvel jelölt dolog típusát és szükség esetén a cég egységesített nevét. A márkaneveket nem vesszük föl a tezauruszba. (Adott esetben a Budapesti Műszaki Egyetem adatbázisában lehet megtalálni az osztályozandó márkanév szabványos névalakját a BME tezaurusza nyomán.) Például: Siemens PC MC 6800 mikrokontroller FORD SIERRA

esetén esetén esetén

személyi számítógép, Siemens AG (München) mikroprocesszor, 6800, Motorola Inc. (Boston) személygépkocsi, Ford Sierra

A betűszavakat vagy betűszószerű márkaneveket általában nagybetűvel írjuk. Minden más kifejezést nagybetűvel kezdünk és kisbetűvel folytatunk. Például: Betűszavak

Betűszószerű márkanevek

CMS (Conversational Monitoring System) COSY (Cooler Synchrotron) EISPACK (Eigensystem Package) FotoCVD OS/2 UNIX V V46

CorelDRAW Excel ÉkSzer FoxPro Oracle Syn–Tax 5.0 Word for Windows

A rövidítések, betűszavak tezauruszcikkében az általános megjegyzésben mindig adjuk meg a feloldásukat (ha a feloldás létezik). A verziószámmal fölvett terméknevek esetén a feloldást nem (vagy csak kivételes esetben) kell megadni, mivel azt már a verziószám nélkül feölvett (alap)márkanévben kellett megadni. A márkanévhez, típusnévhez mindig kapcsoljuk hozzá a fölérendeltjét vagy ha ez nem lehetséges, valamilyen más deszkriptort, amellyel összefügg. Rövid magyarázat is tartozzék hozzá.

30 Például: Márkanév

Fölérendelt deszkriptor

AMF [M: Atomic Force Microscopy) DSPL [M: Data Stream Processing Language) Qualids [M: Qualification des classes) RTF [M: Rich Text Format)

optoelektronika programnyelv osztályozási rendszer szövegszerkesztő program

de [mivel nem oldható fel]: Syn–Tax 5.0 [M: Nyelvészeti program] SISAL [M: Áramkörtervező program]

nyelvészet, felhasználói program programrendszer, villamos áramkör

Figyelmeztetés: A márkanevek után nem írunk típusnevet Például (a magyarázat szövegét nem tüntettük föl): Helyes Pentium WL 22361

5.7 5.7.1

Hibás Pentium mikrokontroller WL 22361 gombaölőszer

Deszkriptor Pentium, mikroprocesszor WL 22361, gombaölőszer

Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása Élőlények osztályozása

Élőlények (növények, állatok) deszkriptoraként elsősorban — és a nemzetségek és fajok esetén mindig — a magyar nyelvű megnevezéseket vesszük fel. A megfelelő latin rendszertani megnevezések szükség esetén nemdeszkriptorként szerepelnek. Magyar megnevezés hiányában a latin megnevezés lesz a deszkriptor. Az élőlények tezauruszból hiányzó nevei adott esetében a Köztauruszból vehetők át.

5.7.2

Szervek, szövetek osztályozása

Szükség esetén a Köztauruszból vehetők át.

5.8

Betegségek, tünetek osztályozása

Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az Eurovoc tezauruszból átvett legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket – ha kell – nemdeszkriptorként vesszük fel. A tezauruszban nem szereplő betegségek szükség esetén a Köztauruszból vehetők át.

6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása 6.1

Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása (a „történelem”, „történet” jelentésű deszkriptorok használata)

A történelemtudományi és történelmi tárgyú dokumentumok osztályozásának több speciális összetevője van: – az idő (kor); – eset, eseménytörténet; – etnikum, nemzet, nép; – táj, terület, ország, állam; – testület, intézmény; – szakterület. Az egyes történelemtípusoknak és számos szakterületi történelemnek a tezauruszban önálló deszkriptora van, amit az indokol, hogy ezek gyakran előforduló fogalmakat jelölnek. Nélkülük az adott szakterület és a „történelem” deszkriptorához áttekinthetetlenül sok és valójában irreleváns találat fog tartozni, melyek között megtalálhatatlanok lesznek az adott szakterületet, ill. a történelmet átfogóan tárgyaló művek. A különféle korok, helyek, szakterületek, események, testületek stb. történelme esetén ismerni kell a tezaurusz vonatkozó átfogó — és az alábbiakban felsorolt — deszkriptorait. Alapelv, hogy a legáltalánosabb „történelem” deszkriptort a fenti vonatkozások és az alább felsorolt deszkriptorok esetén összetételben ne használjuk. Természetesen más összefüggésekre ez nem vonatkozik.

31

történettudomány H: Elméleti, elvi, szemléleti, módszertani, tudományos kérdések esetén használandó. Országok, nemzetek, etnikumok történelme esetén a „történelem‖ és az adott ország, nemzet, etnikum deszkriptora együttesen ha sználandó. Korok, szakterületek, nyelvek történelme esetén a „történeti feldolgozás‖ fajtái („kortörténelem‖, „tudománytörténet‖, „nyelv történet stb. és az adott szakterület, ország, stb deszkriptora együttesen használandó.

Például: „Toynbee: A természeti kihívás szerepe a történelemben”: „történelemtudomány”, „természet és társadalom kapcsolata” De: „A román jogtudomány története”: „Románia”, „jogtörténet” történelem H: Elméleti, elvi, szemléleti, módszertani, tudományos kérdések esetén a "történelemtudomány" használandó. Országok, nemzetek, etnikumok történelme esetén a „történelem‖ és az adott ország, nemzet, etnikum deszkriptora együttesen ha sználandó. Korok, szakterületek, nyelvek, testületek történelme esetén a „történeti feldolgozás‖ fajtái („tudománytörténet‖, „nyelvtörténet‖, „testülettörténet‖ stb.) és az adott szakterület, stb deszkriptora együttesen használandó. A magyar történelmi korok, korszakok osztályozása esetén a vonatkozó század vagy századok (legfeljebb három) is osztályozandó

Például: „A románok történelme”: „románok”, „történelem” „Románia történelme”: „Románia”, „történelem” „A románok történelemfelfogása a 19. században”: „románok”, történelem”, „világnézet” „19. század” országtörténelem H: Magyarország történelme esetén a "magyar történelem" deszkriptor használandó. A magyar történelmi korok, korszakok osztályozása esetén a vonatkozó század vagy századok (legfeljebb három) is osztályozandó . Az egyes országok, tájak történelme esetén a "történelem" deszkriptor és az adott ország, országrész deszkriptora együtt használandó

Például: „Magyarország történelme”: „magyar történelem” [és nem „Magyarország”, „országtörténelem”!] „Magyarország a középkorban”: „magyar történelem”, „középkor” „A magyar jog a középkorban”, „magyar jogtörténet”, „középkor” „A Dunántúl története”: „Dunántúl”, „országtörténelem” „Kelet-Európa”, „országtörténelem” helytörténet M: Település múltjának tudományos feldolgozása H: Az egyes települések története a "helytörténet" deszkriptorral és az adott település deszkriptorával (ill. egységesített földrajzi nevével) osztályozandó

Például: „Somogy megye”, „jogeset”, „helytörténet”, „19. század” nemzettörténelem H: A magyar nemzet (nép, etnikum) történelme esetén a "magyar történelem" deszkriptor használandó. A magyar történelmi korok, korszakok osztályozása esetén a vonatkozó század vagy századok (legfeljebb három) is osztályozandó . Az egyes nemzetek (népek, etnikumok) történelme esetén a "történelem" deszkriptor és az adott nemzet (nép, etnikum) deszkriptora együtt használandó

Például: „A magyarság történelme”: „magyar történelem” [és nem „magyarság”, „nemzettörténelem”!] „A románok történelme”: „románok”, „nemzettörténelem” „Román történelem”: „románok”, „nemzettörténelem”, „országtörténelem” [mert mindkettő lehet]] kortörténelem H: A magyar történelmi korszakokat lásd a "magyar történelem" deszkriptornál. A világtörténelmi korszakokat lásd a "történelmi korszak" deszkriptornál. A magyar történelmi korok, korszakok osztályozása esetén a vonatkozó század vagy századok (legfeljebb három) is osztályozandó. Egyéb idő, időszak (évezred, évszázad esetén az adott idő, időszak deszkriptora és a „történelem― deszkriptor együtt használa ndó

Például: „Magyarország az Árpád-korban”: „magyar történelem”, „Árpád-kor” „Horvátország az Árpád-korban”: „Horvátország”, „Árpád-kor” „Magyarország a Jagellók idején”: „magyar történelem”, „Jagelló-kor”, „15. század”, „16. század” „Az angol nép a reformáció idején”: „angolok”, „nemzettörténelem”, „reformáció” „Románia a második világháború után”: „Románia” „országtörténelem”, „1945 utáni időszak” „A románok a középkor elején”: „románok”, „nemzettörténelem”, „”kora középkor”

32 testülettörténet H: Az egyes testületek története a "testülettörténet" deszkriptorral és az adott testület egységesített nevével osztályozandó

Például: A Fővárosi Bíróság története: „Fővárosi Bíróság (Budapest)”, „testülettörténet” A Csepel Vas- és Fémművek (Budapest) története: „ipartörténet”, „testülettörténet”, „acélipar” A Tudományos Akadémia (Magyarország) története: „testülettörténet”, „tudományos akadémia” A Kölcsey Ferenc gimnázium története: „testülettörténet”, „gimnázium” eseménytörténet H: A tezauruszban történelmi korszakként nem szereplő események (pl. Március 15. Története, a Vezúv .u. 234-ben lezajlott kitörése, a Titanic katasztrófája) , történeti feldolgozása az "eseménytörténet" deszkriptorral és az adott eseményt leíró deszkriptorokkal osztályozandó

Például: „1948 március 15-e története”: „Március 15.”, „eseménytörténet [mivel van „Március 15.” deszkriptor] „Október 23-a óráról- órára”: „1956-os forradalom”, „eseménytörténet” [mert nincs „Október 23.” deszkriptor] szakterületi történelem H: Az egyes tudományok történetének feldolgozása esetén (ha nincs megfelelő összetett deszrkriptora) a „tudománytörténet‖ deszkriptor és az adott tudomány stb. deszkriptor együtt használandó. Az egyes szakterületek, szakmák, ügykörök történetének feldolgozása esetén (ha nincs megfelelő összetett deszrkriptora) a „szakterületi történelem‖ deszkriptor és az adott szakterület, szakma stb. deszkriptora együtt használandó.

Például: Ha kell, újként fölvenni: „filozófiatörténet” (és nem „filozófia” „tudománytörténet” Ha kell, újként fölvenni: „sporttörténet” (és nem „sport”, „szakterületi történelem”) Ha kell, újként fölvenni: „nyelvtörténet” (és nem „nyelv”, „szakterületi történelem”) De: „a bíróságok története”: „jogtörténet”, „bíróság” Speciális eset: „A jogtörténet története”: „jogtörténet”, „szakterületi történelem”, „történeti feldolgozás” történeti feldolgozás H: Nemzetek, országok, korok, tudományok stb. esetén „kortörténelem‖, „országtörténelem‖, „nemzettörténelem‖, „szakterületi történelem‖, „nyelvtörténet‖ stb. használandó. Konkrét dolog (pl. fegyver, gyufa, kés) történeti feldolgozása esetén a megfelelő szakterületi történelem deszkriptora, ennek hiányában a „szakterületi történelem‖ használandó

Például: „bírói talár”, „jogtörténet”, „történeti feldolgozás”

A jog és a jogtudomány fogalmainak használata

6.2

A „történelem” és „történelemtudomány” deszkriptorokhoz hasonló a helyzet a „jog” és „jogtudomány” esetében. Általános elméleti kérdések a „jogtudomány”, a jog gyakorlati kérdései, a jogi problémák, esetek a „jog” deszkriptorral osztályozandók jogtudomány M: A jog tudománya, elméleti, elvi, szemléleti, módszertani stb. kérdései. H: A jog gyakorlati kérdései, jogalkalmazások esetén a „jog‖ használandó

Például: „Bevezetés a jogba”: „jogtudomány”, „alapismeretek” „Összehasonlító módszerek a jogban”: „jogtudomány”, „összehasonlító módszer” De:„A jog története”: „jogtörténet” „A román jog a 18. században”: „Románia”, „jogtudomány”, „jogtörténet”, „18. század” jog M: A jog gyakorlati kérdései, esetei. H: Elméleti, módszertani, tudományos dokumentum esetén a "jogtudomány" használandó

Például: „A jogról népszerűen”: „Jog”, „ismeretterjesztő mű” „Híres román jogestek a 20. században”: „Románia”, „jogeset”, „jogtörténet”, „20. század” „A romániai büntetőjog 18. században”: „Románia”, „büntetőjog”, „18. század” De: „A románok jogfelfogása a 19. században”: „románok”, jogtörténet”, „jogfelfogás”, „19. század”

33

6.3

Az irodalmak osztályozása

A „történelem” és „történelemtudomány” deszkriptorokhoz hasonló a helyzet az „irodalom” és az „irodalomtudomány” esetében. Általános elméleti kérdések az „irodalomtudomány”, az irodalom gyakorlati kérdései az „irodalom” deszkriptorral osztályozandók irodalomtudomány M: A z irodalom elméleti, elvi, szemléleti, módszertani stb. kérdései.

Például: „Bevezetés az irodalomtudományba”: „irodalomtudomány”, „alapismeretek” „A szépirodalom elemzésének módszerei”: „irodalomtudomány”, „módszertan” [mivel nem a szépirodalom módszereiről van szó a könyvben] „Mai magyar összehasonlító irodalomtudomány”, „összehasonlító irodalomtudomány” (esetleg még: „magyar irodalom”) irodalom M: Irodalom, szépirodalom általános értelemben, de a szakirodalom nélkül

Például: „Az irodalom módszerei”: „irodalom”, „irodalomtudomány”, „módszertan” [mivel a szépirodalom módszereiről van szó a könyvben, melynek tárgyalása azonban egyet jelent az irodalomtudománnyal is] „Erdély aranykora” esetén: „magyar irodalom”, „történelmi regény” [egy adott regény esetén] „Az ember tragédiája idősíkjai”: „magyar irodalom”, „dráma”, „műelemzés” „Teller Ede szépirodalmi munkássága”: „Teller Ede (fizikus)”, „irodalom” Az „irodalom” deszkriptor jelentése tehát a szépirodalmi művekre korlátozódik. Szakirodalom esetén a „szakirodalmi dokumentum” vagy a „bibliográfia” használandó Az egyes nemzeti irodalmak deszkriptorait a „nyelvcsalád irodalma” deszkriptor fogja össze (pl. „angol irodalom”, osztrák irodalom, zsidó irodalom, héber irodalom, jiddis irodalom). Az egyes nagyobb világnyelvek nemzeti irodalmakon átnyúló deszkriptorait a „nyelvterület irodalma” fogja össze (angol, arab, francia, német, portugál és spanyol nyelvű irodalmaknak van jelenleg önálló deszkriptora), melyek tehát nem tévesztendők össze a nemzeti értelemben vett angol, francia, portugál és spanyol irodalommal. Az egyes nemzeti irodalmaknak tehát — a történelem deszkriptoraihoz hasonlóan — a tezauruszban önálló deszkriptora van, amit az indokol, hogy ezek gyakran előforduló fogalmakat jelölnek. Nélkülük az adott nyelv, ill. ország és az „irodalom” deszkriptorához áttekinthetetlenül sok és valójában irreleváns találat fog tartozni, melyek között megtalálhatatlanok lesznek az adott országot, ill. az irodalmat átfogóan tárgyaló művek. Maga a „nyelvcsalád irodalma” és a „nyelvterület irodalma” deszkriptorok osztályozásra való használata feltehetően nem szükséges. A tezauruszban több olyan átfogó deszkriptor is van, amelynek a feladata elsősorban az, hogy az egyes típusokba tartozó speciális deszkriptorokat áttekinthetően összefogják, hogy alattuk a speciális típusok megtalálhatók legyenek. Lezárt munkásságot, életutat vagy élő művész munkásságát tárgyaló művek esetében az „életrajz” deszkriptort használjuk. Ha célszerű kiemelni a mű tudományos jellegét, használjuk a „tanulmány” deszkriptort is. Adott esetben a dokumentum típusát is osztályozzuk (pl. napló, memoár).