OITH MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központ jogi tezaurusza

Magyar Bíróképző Akadémia

OITH MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központ jogi tezaurusza

1.0 változat

Főszerkesztő: Ungváry Rudolf

Budapest 2009. augusztus 1.

II

A tezaurusz az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült.

Készítette a Magyar Bíróképző Akadémia megbízásából az Ariel Stúdió Bt.

Főszerkesztő:

Ungváry Rudolf

Az JOGI TEZAURUSZt az OIT MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központjában és Bírósági Integrál Könyvtári Rendszerben alkalmazzák.

A 1.0 változat lezárva 2009. augusztus 1.

Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezauruszszerkesztő program.

III

OIT MBA TÁJÉKOZTATÁSI ÉS JOGI TEZAURUSZA / Főszerkesztő

DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 025.43:32:35

A tezauruszhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:

JOGI TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzata : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. – 46 p. ; 29 cm 025.43:32:35 JOGI TEZAURUSZ. A szabadon válsztható kulcsszavak fölvételi szabályzata / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 12 p. ; 29 cm. 025.43:32:35

Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688

IV

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... IV BEVEZETŐ ...........................................................................................................................................V

1. 1.1 1.2 1.3 2.

RENDELTETÉS ......................................................................................................................................V A TEZAURUSZ AZONOSÍTÁSA ................................................................................................................V HASZNÁLAT .........................................................................................................................................V A TEZAURUSZ SZERKEZETE ....................................................................................................... VI

2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK ............................................................................................. VI 2.1.1 Szakterületek, határterületek, általános fogalmak ..................................................................... VI 2.1.2 A Eurovoc tezaurusz angol és magyar kifejezései .................................................................... VII 2.1.3 A kifejezések formális csoportjai ............................................................................................. VIII 2.1.4 A kifejezések szerepe a tezauruszban: deszkriptorok és nemdeszkriptorok ............................. VIII 2.1.5 A kifejezések formája ............................................................................................................... VIII 2.1.6 A megjegyzések ........................................................................................................................... IX 2.2 A TEZAURUSZCIKK ............................................................................................................................. XI 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk............................................................................................ XI 2.2.2 A kapcsolatok ........................................................................................................................... XII Nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok ............................................................................................................. XII Deszkriptorok közötti kapcsolat......................................................................................................................... XIII

2.2.3 2.2.4 3.

A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: .................................................................................XV A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten ........................................................................ XVI

A TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA ............................................................................ XVI

IRODALOM ............................................................................................................................................... XVI TEZAURUSZ FŐRÉSZ .......................................................................................................................... XVIII

V

ELŐSZÓ 1.

Bevezető

1.1

Rendeltetés

A TEZAURUSZ az OIT MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központjában és a Bírósági Integrált Könyvtári Rendszerben a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. Az TEZAURUSZ speciális szaktezaurusz, mely azonban a jogi és közigazgatási szakkifejezéseken kívül határterületi, formai, intézményi és általános jelentésű kifejezéseket is tartalmaz. A tezaurusz háttértezaurusza az egyetemes KÖZTAURUSZ és a földrajzi neveket tartalmazó GEOTAURUSZ. Ez azt jelenti, hogy a jogi tezaurusz alulról kompatibilis a Köztaurusszal, annál speciálisabb lexikai állománya van, de az általános és a határterületi kifejezései megegyeznek a Köztaurusz kifejezéseivel (noha vannak olyan határterületi kifejezései a tezaurusznak, melyek a Köztauruszban nem szerepelnek). Ha a tezaurusz számára új általános vagy a határterületi kifejezésre van szükség, akkor azt első lépésben a Köztauruszból, ha olyan speciális földrajzi névre van szükség, melyet a Köztaurusz nem tartalmaz, akkor azt a Geotauruszból lehet választani. A Jogi tezaurusz, a KÖZTAURUSZ és a GEOTARUSZ a szerkesztés, a forma és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot (a magyar és nemzetközi szabványokkal összhangban). A tezauruszban feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló, további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a „lásd‖ és „lásd még‖ utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen ―A tezaurusz szerkezete‖ című fejezetben ismertetjük). A tezauruszt a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a „szentkoronatan‖ a betűrendben a „szennysajtó után következik). Az aposztróf (`) és az indogermán névelő (pl. `s) nem játszik szerepet a rendezésben. A kis- és a nagybetűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ň, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben. Az előbbiek a kisbetűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő: köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z

1.2

A tezaurusz azonosítása

A tezaurusz adatai a HUNMARC adatcsere-formátum 040-es mezőjében, ahol a rekord (besorolási tétel) forrását kell megadni: 041 ## $aMBA-tezaurusz 041 ## $bhun

[az eredeti leíró intézmény neve/betűjele/bejelentő jelzete (kódja)] [a leíró katalógus nyelve]

A 041-es mező $a almezőben, ahol a létrehozó adatait kell megadni: 041 ## $aHU 041 ## $aMBA

1.3

[a létrehozó országa] [a létrehozó intézménye]

Használat

A tezaurusz a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok, plakátok, mozgóképdokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz használatának tudnivalóit a „JOGI TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat‖ című dokumentum tartalmazza. A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az „Osztályozási példatár‖ tartalmazza.

VI

2.

A tezaurusz szerkezete

2.1

A tezauruszba fölvett kifejezések

2.1.1

Szakterületek, határterületek, általános fogalmak

Központi szakkifejezések A tezauruszban a központi szókészletet a – jogi, – igazságügyi, – állam- és közigazgatási, – adó-, illeték-, bank-, biztosítás-, értékpapír-, költségvetés-, munka-, pénz-, vállalat- és vámügyi szakkifejezések alkotják. Átfogó, ill. általános jelentésű szavak A tezaurusz átfogó szókészletét alkotják az – iparok (építóipar), gazdasági ágak (tercier szektor), ügykörök (vízügy), politikák (kereskedelempolitika, építéspolitika stb.) – tudomány- és szakterületek. Annak érdekében, hogy – az összetett szavak összetevői alapján is keresni lehessen, és – minden fogalomnak meglegyen az általánosabb fölérendeltje, számos általános jelentésű kifejezést is fölvettünk. Például jogszabályokban meghatározott szakkifejezések az „ártatlanság vélelme‖, „apaság vélelme‖, „kézbesítési vélelem‖, ezzel szemben az általnos „vélelem‖ viszont nincs jogszabályban meghatározva; mégis fölvettük, mely mint generikus nem-fogalom alá a felsorolt fajfogalmak áttekinthetően csoportosíthatók a tezauruszcikkben. De fölvettük az olyan általános, jogelméleti kifejezéseket is, mint az előbbi „vélelem‖ egyik fölérendeltjét, a „jogismérv‖ kifejezést, a „jogalany‖ kifejezést, annak elvont fölérendeltjét („társadalmi szerep‖), ez utóbbi még elvontabb fölérendeltjét („társadalmi jelenség‖) stb. Ilymódon a tezaurusz minden deszkriptora egy jövőbeli ontológia kialakításához szükséges néhány rendkívül elvont csúcsfogalomba fut össze a generikus reláció mentén. Testületi nevek és címek Ttezauruszokba általában nem veszik fel se a testületi neveket, se a címeket (ezeket a bibliográfiai besorolási adatok szabványai alapján veszik fel a feldolgozás során a bibliográfia rekord vonatkozó tárgyi melléktételeket alkotó adatmezőibe (610, 611, 630). A jogi információkat azonban az jellemzi, hogy erősen intézményekhez, szervezetekhez kötöttek, és vannak olyan jogi dokumentumok, melyek központi jelentőségűek (pl. Büntető törvénykönyv, Munka törvénykönyve). Ennek következtében előre felvettük a fontosabb állami és országos hatáskörű magyar intézmények, továbbá néhány fontosabb jogi dokumentum egységesített besorolási nevét, ill. címét, és ezeket is tezauruszcikkekbe szerkesztettük, adott esetben szakkifejezésekkel összekapcsolva. Következetesen nem vettünk fel a tezauruszba egységesített személyneveket. Ezeket a feldolgozó munka során kell fölvenni, és adott esetbe tárgyi melléktételként a bibliográfiai rekord 600-as mezőjébe kell rögzíteni. Anyagok és objektumok Különleges határterület azoknak a termékeknek, árucikkeknek, eszközöknek és kereskedelmi tevékenységeknek a köre, melyek előállításról, be- és kiviteléről, forgalmazásáról és birtoklásáról, ill. folytatásáról jogszabályok rendelkeznek. Állományukat előre meghatározni nehéz, inkább a gyakorlati feldolgozó munka során kerül sor a felvételükre. Egy részüket azonban már előre fölvettük, mégpedig az Eurovoc tezaurusz alapján. Az Eurovoc tezaurusz lexikai állományának átvétele A határterületi fogalmak kérdésben támaszkodhattunk az Európai Unió joganyagát gyűjtő EUR-Lex rendszer Eurovoc tezauruszának deszkriptoraira, melyeket átvetünk a tezauruszba. Ez a lexikai állomány ugyanis legalább az európai uniós jog vonatkozásában már tartalmazta a fent említett határterületek szakkifejezéseit. Ennek következménye, hogy a tezauruszban olyan speciális terméktípusok nevével is találkozni, mint „féllágy sajt‖, „lapos termék‖ és „szemüveg‖. Ezek mindegyikére uniós jogszabályok vonatkoznak, és feltételezhető, hogy a rájuk vonatkozó dokumentumok a magyar joganyagban is visszaköszönnek. Ugyancsak az Eurovoc tezauruszából származnak az uniós joggal, az Unió működésével, szervezeti rendszerével, döntési mechanizmusaival, politikájával összefüggő kifejezések („EK semmisségi kereset‖, „saját közösségi forrás‖, „tagállami hozzájárulás‖ stb.). Végül az Eurovoc tezauruszából származnak a közösségi, uniós, nemzetközi, kormányközi stb. szervezetek egységesített nevei is. Egyéb határterületi fogalmak Felvettük a tezauruszba a – fontosabb nép- és népcsoport (nemzetiség-) neveket (például határon túli magyarság, németek, amerikaiak) [a népnevek (a –ság, -ség végűek kivételével) mindig többes számban szerepelnek];

VII

– fontosabb nyelveket (például magyar nyelv, angol nyelv, európai nyelvek) [a nyelvcsaládok többes számban, az egyes beszélt nyelvek egyes számban szerepelnek]; – időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (például kiegyezés kora, legújabb kor, mohácsi vész, Hunyadiak kora, reneszánsz, világháború (1939–1945), és néhány fontosabb évszázadot és évszámot [a továbbiakban szhükségessé váló számszerű kronológius deszkriptorokat (pl. 1896, 1526–1609) szükség szerint, a feldolgozás során lehet fölvenni]). A többi határterületi kifejezések esetén (oktatás, életmód, szociológia, statisztika stb.) alapvető probléma a válogatás kérdése. Mivel e téren előre nem számítható ki pontosan, milyen fogalmakra lesz szükség, csak a legfontosabb kifejezések fölvételére szorítkoztunk. Itt különösen érvényes, ami minden tezaurusz esetében általános érvényű, hogy a kiérlelt szókészlete évek alatt, a feldolgozó munka során fölvett lexikai egységek révén alakul ki. A tezaurusz ugyanis nyitott szótár. 2.1.2

A Eurovoc tezaurusz angol és magyar kifejezései

A tezauruszcikkek vezérszavai alatt az „Eur-Lex angol megfelelője:‖ előzékkel feltüntetjük a magyar deszkriptorral ekvivalens, a több nyelvű Eurovoc tezauruszban szereplő angol kifejezést. Ha az Eurovoc tezaurusz magyar névalakja (az egyes és többes számú alakok kivételével) eltér az MBA tezauruszban szereplő névalaktól, akkor a forrásra vonatkozó megjegyzésben megadtuk az Eurovocban szereplő magyar névalakot, utána pedig kerek zárójelek között a forrást: „(Eurovoc tezauruszban a magyar megfelelő deszkriptor)‖. Az MBA tezauruszban a tezauruszszabványoknak megfelelően minden szaktárgyszó egyesszámban szerepel, hacsak egyesszámú alakban nem létezik (pl. dologi javak). Az Eurovoc tezauruszban egyes esetekben többes számot alkalmaznak, melyet nem követtünk. Az Eurovoc tezauruszban például szerepel, hogy „jogszabály kihirdetése‖ és „jogszabályok egyszerűsítése‖; nyilván jogszabályokat egyenként hirdetnek ki (noha ugyanabban az időpontban egyszerre több is kihirdethető), de az egyszerűsítésükre ugyanez vonatkozik. Nem tartottuk célszerűnek az ellentmondásos gyakorlat követését. A két tezaurusz szókincsét nemcsak a fentiek miatt nem lehetett egymással pontosan megfeleltetni. Egyrészt azért, mert az Eur-Lex rendszer gyűjtőköre csak az uniós joganyag, ezzel szemben az MBA tezauruszt olyan rendszerben használják, melyben a gyűjtőkör lényegesen tágabb. Ezért ami az Eurovoc tezauruszban nem homonima, az a magyar tezauruszban több jelentésű lehet. Másrészt azért, mert a tezauruszban igyekeztünk a nemcsak a magyaros nyelvhasználathoz, hanem a magyarországi könyvtári gyakorlatban meghonosodott társzóhasználathoz (különösen pedig az egyetemes Köztauruszhoz) is igazodni, és ha adott fogalomra volt már közismert tárgyszó, akkor nem az Eurovoc tezaurusz magyar deszkriptorának a megnevezését, hanem az ennek lényegében megfelelő, meghonosodottabb magyar szaktárgyszót választottuk.1 A fentiek miatt a mérvadó ekvivalens kifejezés az Eurovoc deszkriptorainak átvételében nem az Eurovoc tezaurusz magyar, hanem angol deszkriptora. Hangsúlyozzuk, hogy az angol és a magyar kifejezés nem a köznyelvi, hanem az információkereső-nyelvi jelentés és használat értelmében egyezik meg. Ez azt jelenti, hogy az Eurovoc tezaurusz angol, és a magyar tezaurusz magyar deszkriptora a dokumentumok osztályozásában (a tartalmi feltárásban) azonos szerepet játszik. Például a „recording‖ az Eurovoc tezauruszban olyan adathordozót jelent, melyre digitalizált adatokat rögzítettek (az Eurovoc német megfelelője ezért is a pontos „beschriebenes Speichermedium‖). Az Eurovoc magyar megfelelője a „felvétel‖, melyet homonima volta miatt az MBA tezauruszában nem volt célszerű deszkriptorként minősíteni. Ezért a „rekording‖ (s vele a az Eurovocbeli megfelelője, a „felvétel‖) a tezauruszban az „audiovizuális adathordozó‖. A „felvétel‖ természetesen bekerült nemdeszkriptorként a tezauruszba és róla „lásd VAGY‖ relációval a szóbajöhető deszkriptorokra (audiovizuális adathordozó, fénykép, iskolai felvétel, munkaerő-alkalmazás, tagfelvétel stb.) utalunk. Például a „rule of law‖ az Eurovoc tezauruszban „jogállamiság‖ (német megfelelője a „Rechtsstaat‖). A tezauruszban a „jogállam‖ lett a deszkriptor, mivel a legtöbb magyarországi tezauruszban ez a kitüntetett tárgyszó. A „jogállamiság‖ nemdeszkriptorként a „jogállam‖ deszkriptorra utal. Nem követhettük az Eurovoc tezaurusz magyar változatának életszerűtlen fordításait sem. Az „industrial electric machinery‖ Eurovoc-megfelelője az „ipari elektromos gépezet‖, holott ez a magyar szaknyelven „villamos fogógép‖. A „hydraulic energy‖ Eurovoc magyar megfelelőjeként a „hidraulikus energia‖ szerepel a szakszerű „vízi energia‖ helyett. A „hypermedia‖ megfelelője a nyelvtanilag hibás „hipermédiumok‖, holott a médium többesszáma a média. Végképp nem követhettük az Eurovoc magyar változatának azt a gyakorlatát, hogy nagyon sok angol kifejezést magyarul névelős („a‖, „az‖) formában adtak meg. Ez az információkereső nyelvek és a tartalmi feldolgozás gyakorlatában funkciótlan megoldás. Például az „evaluation of resources‖ (német Eurovocmegfelelője a „Schätzung der Ressourcen‖) a következő formában szerepel: „a források értékelése‖ – holott a szakszerű tárgysztói névalak a tömör „forrásértékelés‖ lenne (de még a birtokosjelzői alakban sem az „a‖ 1

Az Eurovoc tezaurusz magyar fordítását számos olyan megoldás jellemzi, amely az információkereső nyelvek és a tezauruszok gyakorlatától idegen.

VIII

névelővel együtt!). Joggal kérdezhető, hogy akkor például a „büntetés elévülése‖ miért nem szerepel névelővel ugyanabban a tezauruszban? Különösen a földrajzi nevek terén merültek fel ehhez hasonló, szakmailag idegen megoldások: az igazgatási egységek Eurovoc tezauruszbeli magyar nevei gyakran eltértek a szabványos magyar földrajzinév-használattól. A „Nyugat-Midlands‖ helyesen „Nyugat-Közép-Anglia‖, a „Malajziai-félsziget‖ „Maláj félsziget‖, a „Košice régió‖ pedig „Kassai kerület‖ stb. Az Eurovoc tezauruszban az Eur-Lex gyűjtökörével összhangban az EU-tagállamok jóformán összes nagyobb igazgatási egysége (pl. Champagne-Ardenne, Belga-Limburg tartomány, Brit Indiai-óceáni Terület) szerepel. Ezek teljes átvétele nem volt célszerű, mivel az MBA tezaurusz gyűjtőköre ezekre a területekre nem terjed ki. Ha valamelyikre a feldolgozó munka során szükség lesz, a Köztauruszból (mely az EU államainak igazgatási egységeit maradéktalanul, és a magyar földrajzi helyesírásnak megfelelő formában tartalmazza) a pontos névalak és kapcsolatai átvehetők. 2.1.3

A kifejezések formális csoportjai

A tezaurusz lexikai egységei a formai szerepük alapján lehetnek – szaktárgyszavak, mint pl. „jogalap nélküli gazdagodás‖, „alap és felépítmény‖, „lélektan‖, „összesség‖ (tárgyi melléktételként elvileg a bibliográfiai rekord 650-es mezőjébe kerülnek); – formai tárgyszavak, mint pl. „alkotmánybírósági határozat‖, „adónyilatkozat‖, „alkalmi munkavállalási szerződés‖ (tárgyi melléktételként elvileg a bibliográfiai rekord 655-ös mezőjébe kerülnek); – földrajzi nevek, mint pl. az összes magyar megy és vármegye, az összes hivatalosan elismert állam (tárgyi melléktételként elvileg a bibliográfiai rekord 651-es mezőjébe kerülnek); – kronológikus kifejezések (mint pl. május 1., 1989, 1945–1963, 20. század) (tárgyi melléktételként elvileg a bibliográfiai rekord 650-es mezőjébe kerülnek); – testületei nevek egységesített névalakban, mint pl. „Gazdasági Versenyhivatal (Budapest)‖, „APEH‖, „Állandó Képviselők Bizottsága‖, „G-8‖ (tárgyi melléktételként a bibliográfiai rekord 610-es mezőjébe kerülnek); – címek egységesített formában, mint pl. „COCOM‖, „Hármas könyv‖, „Schengeni egyezmény‖, „Kohéziós Alap‖ (tárgyi melléktételként a bibliográfiai rekord 630-as mezőjébe kerülnek). 2.1.4

A kifejezések szerepe a tezauruszban: deszkriptorok és nemdeszkriptorok

A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. lexikai egységek

szaktárgyszavó formai tárgyszó kronológikus tárgyszó földrajzi tulajdonnév magyar testület külföldi testület cím öszesen leghosszabb lexikai egység legrövidebb lexikai egység 2.1.5

LE összesen

14 722 1 285 56 454 137 496 114 17 267

deszkriptor

nemdeszkr.

10 371 1 001 53 430 113 291 81 12 340

4 351 284 3 24 24 205 33 4924

átl. Hossz

bibl. mező

650 655 650 651 650 610 630

bes. mező

150 155 148 151 110 110 130

13 karakter 80 karakter 1 karakter

A kifejezések formája

A deszkriptorok és nemdeszkriptorok egy- vagy többtagú — összetett — kifejezések lehetnek. Az egybeírás szabályait a "OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza. A lexikai egységeket a következő alakban vesszük föl:

– névszói (főnévi, indokolt esetben melléknévi vagy számnévi) forma, például „vásárlás”, „átlátszóság”, „szimbolikus”

IX

– ragozatlan (alanyeseti) forma; – egyes számú alak, pl. „munkavállaló”’ (és nem „munkavállalók”); – ragozott birtokos jelzős szerkezet helyett lehetőleg ragozatlan jelzős szerkezet , pl. "lét elmélete” helyett „lételmélet” (de „élet eredete”] Többes számban csak akkor szerepel lexikai egység, ha egyes számú alakban nem létezik (pl. „dologi javak‖), vagy az egyes- és többes számú alakoknak eltérő a jelentésük (pl. médium [valaminek az alanya], média [tömegkommunikációs eszközök]), vagy ha ez a megkülönböztetés célszerű (pl. a népet és nyelvet egyaránt jelentő kifejezések esetében, mint baszkok és baszk nyelv, nyelvcsaládok esetében, mint finnugor nyelvek, szervezett embercsoportok esetében, mint bencések). Nem alkalmazzuk az egyes számú és többes számú alakkal végzett megkülönböztetést nem teljesen egyértelmű esetekben. Például nem használjuk a „jogszabály‖ kifejezést a jogszabályokról szóló elméleti fejtegetésre, és a „jogszabályok‖ kifejezést azoknak a dokumentumoknak az esetében, melyekben konkrét jogszabályokról (vagy netán több konkrét jogszabályról) van szó. Az utóbbiak esetében ugyanis vagy a jogszabálygyűjteménnyel kell osztályozni vagy olyan dokumentum, melyben keveredik az általános fejtegetés és a konkrét jogszabályok, s ezért jobb, ha csak a „jogszabály‖ kifejezéssel fogalmazzuk meg a tartalmat. 2.1.6

A megjegyzések

A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az alkalmazott megjegyzéseket és jelöléseiket HUNMARC azonosítóikkal együtt. hívójel és almező indikátor

Tartalma

jele a tezauruszcikkben

Szöveges (felhasználóbarát) neve a mutatókban

680## 691## 678## 688## 667## 670##

Általános megjegyzés, magyarázat (M:) Használati megjegyzés (H:) Történeti megjegyzés (Tört:) Megjegyzés az alkalmazás történetéről (Vált:) Belső megjegyzés (B:) Forrás (Forrás:):

M: H: T: Vált.: B: Forrás:

Magyarázat: Használata: Tört.: Vált.: Belső: Forrás

i a a a a a

A belső megjegyzést a nyilvános online mutatóban nem kell megjeleníteni, csak a katalogizálási modulban, mivel a feldolgozók tájékoztatására való. Különleges eset a más könyvtári rendszerben használt deszkriptor és a tezaurusz közötti ekvivalencia kapcsolat. A jogi tezauruszban ilyen kapcsolat áll fenn az Eurovoc tezaurusz angol lexikai egységei és a jogi tezaurusz magyar lexikai egységei között. Ezt a kapcsolatot megjegyzések után tüntetjük fel a tezauruszban. hívójel és almező indikátor

Tartalma

750#7 750#7 750#7

külső kapcsolat a másik rendszer tárgyszava a másik rendszer azonosítója

a 2

Szöveges (felhasználóbarát) neve a mutatókban

Eur-Lex angol megfelelője: Eurovoc tezaurusz

Például: szervezet Magyarázat: Meghatározott célt, érdekeket szolgáló strukturált csoport, intézmény

enciklopédia Magyarázat: Ismerettár, mely összefüggő fogalmak, egyes szakterületek rendszerezett formájában tájékoztat a gyakorlati élet, a tudományok és a művészet körébe tartozó ismeretekről [VILIRLEX]

kártérítés Magyarázat: A károkozás folytán a károsult vagyonában beálló értékcsökkenésnek – az elmaradt vagyoni előnynek –, továbbá annak a kárpótlásnak vagy költségnek a megtérítése, amely a károsultat ért vagyoni vagy nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges

X

Közületi Döntőbizottság Tört: Az 1940-es évek végén Közületi Egyeztetőbizottság néven létrehozott, majd Közületi Döntőbizottság néven működött testület, ma Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság

gépjármű Eur-Lex angol megfelelője: motor vehicle (Eurovoc tezaurusz)

A magyarázatok együtt is előfordulhatnak: jog Magyarázat: A jog gyakorlati kérdései, esetei Használat: Elméleti, módszertani, tudományos dokumentum esetén a „jogtudomány” használandó

hatáskör Magyarázat: Hivatalos szerv, személy intézkedési jogának köre, érvényességi határa Forrás: KISTÉKA-tárgyszó Forrás: intézmény hatásköre (Eurovoc tezauruszban a magyar megfelelő deszkriptor) Eur-Lex angol megfelelője: competence of the institution (Eurovoc tezaurusz)

Bécsi Egyezmény Magyarázat: Az ISO és a CEN közötti kapcsolatokat szabályozó nemzetközi egyezmény Tört.: 1961-ben írták alá, felváltotta az 1989-es Lisszaboni Egyezményt Forrás: KISTÉKA-tárgyszó

A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. biztosítás LV biztonságtechnika biztosítási ügylet biztosításügy A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. rend M: Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot

H F A

≠

sorrend szellemi állapot adózási rend jelsorrend munkarend státussorrend születési sorrend rendi szervezet társadalmi rend

XI

2.2

A tezauruszcikk

2.2.1

Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk

A tezauruszban vezérszói helyzetben — azaz a tezauruszcikk élén — minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében: jogalkotás

vezérszó

A jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek általánosan mindenkire kötelező magatartási szabály (jogi norma) létrehozására irányuló, szigorúan formalizált tevékenysége Forrás: Jogi lexikon (szerk. Lamm Vanda, Peschka Vilmos), Bp. 1999., KJK-Kerszöv K. Forrás: polgári jogok (Eurovoc tezauruszban a magyar megfelelő deszkriptor) Eur-Lex angol megfelelője: civil rights (eurovoc) H jogszabályalkotás H& közigazgatási jogalkotás HV szerkesztés M:

megjegyzések

relációjelek

F A

T P R E X

állami jog és kötelesség jogi tevékenység felhatalmazáson alapuló jogalkotás helyi jogalkotás rendeletalkotás törvényalkotási eljárás törvényhozás jogpolitika a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek jogharmonizáció jogszabály jogi szabályozás jogszokás

jogszabályalkotás L jogalkotás közigazgatási jogalkotás A közigazgatási szervek közigazgatási normák létrehozására irányuló jogalkotójogalkalmazó tevékenysége Forrás: Patyi András-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Bp.: Mandamus Publishing, 2008, M:

L& jogalkotás közigazgatási jog szerkesztés LV jogalkotás kiadványszerkesztés lapszerkesztés A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró vezérszó határozza meg. A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren jelennek meg. A fenti tezauruszcikk deszkriptorok közötti kapcsolatainak olvasata: – a jogalkotás [van] állami jog és kötelesség, továbbá [van] jogi rendelkezés (más szóval: a jogalkotás az állami jog és kitelesség egyik fajtája, továbbá a jogi rendelkezésnek is egyik fajtája); – a felhatalmazáson alapuló jogalkotás, a helyi jogalkotás, a rendeletalkotás, a törvényalkotási eljárás és a törvényhozás a jogalkotás fajtái; – a jogalkotás a jogpolitika része; – a jogalkotás része a jogharmonizáció; – a jogalkotás eredménye a jogszabály; – a jogi szabályozás eredménye, célja a jogalkotás; – a jogszokás és a jogalkotás egymáshoz hasonló dolgok. A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonimának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései. Helyettük a deszkriptorok használandók. A fenti tezauruszcikk nemdeszkriptor–deszkriptor kapcsolatai: – a jogszabályalkotás helyett a jogalkotás használandó; – a közigazgatási jogalkotás helyett a jogalkotás és a közigazgatás együttesen használandó; – a szerkesztés helyett vagy a jogalkotás, vagy a kiadványszerkesztés, vagy a lapszerkesztés használandó. Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a tezaurusz megfelelő betűrendi helyén. Például a jogalkotás tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő jogszokás vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel:

XII

jogszokás F anyagi jogforrás jogalkalmazás R jogi szabályozás X jogalkotás 2.2.2

A kapcsolatok

A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők: NEMDESZKRIPTOR-DESZKRIPTOR KAPCSOLATOK A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort, ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni. Lásd/Helyett kapcsolat L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima. Például: alkotmányosság L jogállam Azaz az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonim kifejezése a 'jogállam'. H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. Például: jogállam H alkotmányosság Azaz a 'jogállam' az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonimája. Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat L& A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (ÉS-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet Például: erkölcsi kopás L& értékcsökkenés kopás Azaz az 'erkölcsi kopás' 'értékcsökkenés' és a 'kopás'. H&

kitüntetett

kváziszinonim

kifejezései

az

Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel ÉS-kapcsolatban). Például: értékcsökkenés H& erkölcsi kopás Azaz az 'értékcsökkenés' az 'erkölcsi kopás' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése.

Lásd-VAGY/Helyett VAGY LV

A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (VAGY-kapcsolat). Például: biztosítás LV biztonságtechnika biztosítási ügylet biztosításügy Azaz a 'biztosítás' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy 'biztonságtechnika' vagy a 'bizitosítási ügylet' vagy a 'biztosításügy'.

a

XIII

HV

Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. Például: biztosítási ügylet HV biztosítás Azaz a 'biztosítási ügylet' a 'biztosítás' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is.

DESZKRIPTOROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása. Generikus (nem-faj) kapcsolat F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb. Például: bűnözés F társadalmi jelenség Azaz a 'társadalmi jelenség' általánosabb jelentésű, mint a 'bűnözés' (a 'bűnözés' generikus fölérendeltje a társadalmi jelenség). A A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb. Például: társadalmi jelenség A bűnözés Azaz a 'társadalmi jelenség' fajtája (generikus alárendeltje) a 'bűnözés'. Partitív (egész-rész) kapcsolat T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli). Például: Dánia T Skandinávia Azaz 'Dánia' 'Skandinávia' a része. bűnözés T büntetőjog A 'bűnözés' átfogóbb szakterülete a 'büntetőjog'. alku T

adásvétel

Az 'alku' az 'adásvétel' része. P A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli) Például: Skandinávia T Európa P Dánia Norvégia Svédország 'Skandinávia' része 'Dánia'. büntetőjog P bűnözés A 'büntetőjog' szakterületébe tartozik (része, eleme) a 'bűnözés'. adásvétel P alku

XIV

Az 'adásvétel' része az 'alku'. Megjegyzés: A tezauruszban a tudományok, ismeret- és szakterületek, iparok, tevékenységi körök (pl. lélektan, jog, építőipar, oktatásügy) tárgyait, elemeit, mindazt tehát, amikre e területek vonatkoznak, az egész-rész kapcsolattal jelölik. Előfeltétel/kiindulás – rezultáns/következés kapcsolat R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét jelöli). Például: deviancia R bűnözés A deviancia következménye (lehet) a bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka–okozata kapcsolat]. Jugoszlávia R Bosznia és Hercegovina Horvátország Macedónia Szerbia Szlovénia 'Jugoszlávia' megszűntével keletkezett Bosznia és Hercegovina, stb. [eredetet-eredménye kapcsolat] szakszervezet R érdekvédelem A 'szakszervezet' rendeltetése/feladata az 'érdekvédelem'. Azaz az 'érdekvédelem' (egyik) eszköze a 'szakszervezet' [eszköz-rendeltetés kapcsolat dolog (szervezet, gép, szerszám) és tevékenység között]. kutlurális csere R szakképzés A szakképzés (egyik lehetséges) eszköze a kulturális csere [eszköz– rendeltetés kapcsolat tevékenység és tevékenység között]. orvostudomány R gyógyítás Az 'gyógyítás' során az 'orvostudományt' használják [eszköz-rendeltetés kapcsolat tudomány és tevékenységi kör között]. lakásépítés R lakás A 'lakásépítés' tárgya a 'lakás' [tevékenység–tárgya kapcsolat]. Európai Űrügynökség R ürkutatás Az 'Európai Űrügynökség' tevékenységének tárgya az 'űrkutatás' [szervezet– tevékenységének tárgya kapcsolat]. E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli). Például: bűnözés E deviancia Bosznia és Hercegovina E Jugoszlávia érdekvédelem E szakszervezet kulturális csere E szakképzés gyógyítás

XV

E lakás E

orvostudomány lakásépítés

űrkutatás E Európai Űrügynökség Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dologhatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenység-célja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik. Rokonsági (egyéb) kapcsolat X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll. Például: szocializáció deviancia X deviancia X szocializáció szakszervezet X sztrájk

sztrájk X

jogalany X jogviszony

jogviszony X jogalany

szakszervezet

Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dolog-kapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik. Például a 'jogalany' jellemzője a 'jogviszony' (jogalanyok jogviszonyban állnak). „Lásd más értelemben” kapcsolat adótartozás elengedés ≠ adósságelengedés Megjegyzés: Ezzel a relációval a ―Homonimák és poliszémák megkülönböztetése‖ című fejezetben is foglalkozunk. Az EU jogi adatbázisának (Eur-Lex) tezauruszából származó ekvivalens angol deszkriptor adójog Az Eur-Lex angol megfelelője: tax law (Eurovoc tezarusz)

2.2.3

A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:

H/L H&/L& HV/LV F A T P R E X ≠ A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.

XVI

2.2.4

A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten

A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: szabványos jelölés

magyarázatos felhasználóbarát jelölés

rövid felhasználóbarát jelölés

L L LV

= = =

lásd szinonimáját lásd ÉS-kapcsolatban együtt lásd VAGY-kapcsolatban

lásd lásd ÉS lásd VAGY

F A T P R E X

= = = = = = =

lásd még általánosabban lásd még speciálisabban lásd még átfogóbban lásd még részletesebben lásd még oksági összefüggésben lásd még okozati összefüggésben lásd még egyéb összefüggésben

átfogóbb fajtája egésze része irányul kiindulása lásd még

H H HV

= = =

lásd szinonimája helyett lásd ÉS-szinonimája helyett lásd vagylagos szinonimája helyett

helyett (lásd innen) helyett ÉS (lásd innen ÉS) helyett VAGY (lásd innen VAGY)

≠

=

lásd más értelemben

más értelemben

–

3.

Eur-Lex angol megfelelője:

A tezaurusz készítése és tárolása

A tezaurusz kialakításához a jogi kézikönyvek és néhány jogi monográfia és egyetemi tankönyv szókincsét, a weben található jogi fogalomtárakat (köztük Bíró Endre szótárának állományát), a Köztaurusz és a Geotaurusz szókincsét, Zöldi Péternek az 1980-as években az ELTE Jogi Kara könyvtárának készített kis államigazgatási tezauruszát, és néhány bírósági könyvtár tárgyszókészletét használtuk föl, kiegészítve szúrópróbaszerű szógyűjtéssel és próbaosztályozásokkal. Átvettük az EUR-Lex rendszer Eurovoc tezauruszának deszkriptorait is. A tezauruszt használó könyvtáraknak együttműködő karbantartási mechanizmust kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen bővüléseket és módosításokat zűrzavar keletkezése nélkül lehessen megvalósítani. Ennek érdekében ki kell jelölni egy központi könyvtárat, ahová a módosítási kérelmek befuthatnak, ahol a módosításokat elvégzik, s egyben gondoskonak a tájékoztatásról is. A tezaurusz 1.0 változatának elkészítését, az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését a 0.0 és az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrző rendszere biztosította. Ungváry Rudolf főszerkesztő 1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület Drótposta: [email protected]

Irodalom Guidelines for subject authority files. – Paris : Unesco, 1992. ISO 2788. Documentation – Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) – Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen.

XVII

MSZ 3418–87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. – Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p. RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. – Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993. Ungváry Rudolf: Tezaurusz–technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK–KMK, 1979. 277 p. Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK–KMK, 1982. 116 p. Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63–68. Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak — tezauruszok — használata a fordításhoz. – In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans–Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30–48. Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. – Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62–63

TEZAURUSZ FŐRÉSZ

1