El√z√ számunkban (Utazás) Karsai György írásához tévedésb√l szövegillusztrációként egy másutt már megjelent szöveget illesztettünk. A szerz√ kérésére a cikket újra közöljük a megfelel√ szövegillusztrációkkal. A szerz√t√l és olvasóinktól elnézést kérünk.
.KARSAI GYÖRGY.
.Odüsszeusz utazásai. T
íz éven át küzdöttek egymással Trója alatt a görö- m∫veib√l, az eposzokból származik – vallotta már gök és a trójaiak: ez a hadjárat nyilván kiemelked√ Arisztotelész (i. e. 4. század). jelent√ség∫ volt (már csak azért is, mert ilyen soká A trójai háború valamikor az i. e. 12. században tartott!), mégis minden bizonnyal besorolódott vol- volt. Tudjuk, ez a tíz éven át tartó ostrom maradandó na a kor sok hasonló, zsákmány- és rabszolgavadász nyomokat hagyott mind a görögök, mind a trójaiak portyázása közé, ha egy bizonyos Homérosz nev∫ életében. A végeredmény: romok, halottak és szenénekes-költ√ (i. e. 8. század vége) meg nem énekli, vedés. Trója elpusztult, a férfiakat lemészárolták, a a köré épült mítosz-kavaln√ket rabszolgasorsra jutHésziodosz, Istenek születése, 1011–1019. sor káddal együtt. Jó néhány tatták, vér és könnyek. Páévszázaddal kés√bb kide- Kirké, lánya a Napnak, a nagy Hüperíonidésznek, risz egykori b∫ne, a n√rabrült, hogy az Íliász és az szült szerelemben a hosszant∫r√ h√s Odüsszeusznak lás – a világ legszebb n√jékét fiat – Agriosz és a királyi Latinosz e kett√ – Odüsszeia címen Peisziszt- Távoli rejtekben, nagy messze, a szent szigetek közt nek, a spártai Helenének ratosz türannosz idején (i. e. √k a dics√ türrhének népe felett fejedelmek. megszöktetése – elnyerte 6. század) írásban rögzített Nauszithoosznak s Nauszinoosznak az apja Odüsszeusz, büntetését. Menelaosz, a eposzokkal megszületett az anyja Kalüpszó istenn√, ki szerette Odüsszeuszt. megcsalt férj a családi t∫zHát ezek istenn√ létükre szeretve halandó európai irodalom. helyét ért szégyen megférfit, szültek gyermeket, isteni lényre hasonlót. „Minden, amit írunk, (Trencsényi-Waldapfel Imre ford.) bosszulására nem habozott csak morzsák összecsipegemozgósítani az egész görögtése Homérosz asztaláséget. Neki sikerült az, ami Platón, Levelek, 7, 345e ról…” E mondást Aiszkhüa görögség történetében losznak, a klasszikus kor …Akkor ugyanis már benne jártunk a nyárban, és a ha- kés√bb mindig vágyott, de (i. e. 5. század) tragikus köl- jók kifutása is megkezd√dött. Mindazonáltal azt tartot- soha meg nem valósult cél t√jének tulajdonította az tam, hogy nem annyira Dionüszioszra kell haragudnom, maradt: a pánhellénizmus, utókor. Anekdotikus, de mint inkább jómagamra és azokra, akik rávettek, hogy vagyis egyetlen cél érdekéis keresztülhajózzam Szkülla szorosán, hogy fontos mondat, hiszen pon- harmadszor ben közösséggé kovácsolni – mint Homérosz mondja – tosan mutatja, milyen je- a vad Kharübdiszt újra meg kelljen járnom valamennyi görögöt! El lelent√séget tulajdonítottak (Odüsszeia, 12, 428. sor) het persze töprengeni azon, (Faragó László ford., már az ókorban Homéroszhogy maga a cél megleheaz Odüsszeia-idézet Devecseri Gábor ford.) nak: minden m∫faj t√le, f√ t√sen banálisnak t∫nik –
131
Karsai György
egy n√ miatt felforgatni a világot… –, de az esetle- Szemére vetették Schliemann-nak – joggal! –, hogy ges akadékoskodóknak csak azt mondhatjuk, hogy hozzá nem értése eredményeképpen rengeteg lelet ez van, ezt hagyományozza ránk Homérosz (egyéb- elpusztult, ám mindez nem változtat a tényen, hogy ként is, Helenéért mindenféle √rültségekre voltak felfedezésével gyökeresen megváltoztatta a klassziképesek a mítosz h√sei, Thészeusztól egészen a tró- ka-filológia Homérosz-képét. jai öregekig!). Mindenesetre óvakodnék elítél√ érVajon messze van-e Trója Görögországtól, Athéntékítéletet megfogalmazni annak a ténynek kapcsán, tól, Argosztól, Mükénét√l vagy Spártától? Aiszkhühogy az európai irodalom kezdeteit jelent√ két h√si losz Agamemnón cím∫ tragédiájában az argoszi váreposz, az Íliász és az Odüsszeia hátterét bizony egy falon hajnalban hírekre váró √r éppen csak értesül n√ügy adja. – a t∫zjelekb√l – Trója elestér√l, reggelre már haza Tróját, a leírt eseményeket, tárgyakat hosszú év- is ér a gy√ztes hadvezér (nem jelen dolgozatunk tészázadokon át a mesék-mítoszok, a képzelet (fikció) mája, hogy a gyors, sikeres hazatérés mennyiben alkotásának tartották. A klasszikus-filológusok dönt√ függ össze a h√sre otthonában váró tragikus sorstöbbsége úgy vélte, Homésal). Úgy becsülhetjük, kedSztrabón, Geógraphika, C20–21 rosz világának vajmi kevés vez√ id√járási viszonyok köze van a realitásokhoz, Minthogy tehát a költ√ [Homérosz – KGy] nevelési célból esetén mintegy három nap az maga a tiszta költészet. alkalmazta a meséket, nagy részben az igazságra fordí- volt az út Görögországból A 19. század 70-es éveiben totta figyelmét, de költött dolgokat is sz√tt közbe: amazt Trójába, Szophoklész Phimegtartotta, ezzel pedig irányított és vezette a tömeget. azonban egy bizonyos Mint amid√n aranyat körülönt az ezüstre egy ember loktétész-ében legalábbis Heinrich Schliemann – né- (Odüsszeia, 6,232. sor), úgy zománcozza be √ is az igaz ennyi id√re volt szüksége met patikus és amat√r ré- történeteket mesékkel, s ezzel kellemesebbé és ékesebbé Neoptolemosznak, hogy gész – meghökkent√ ötlet- teszi el√adását, de mindig ugyanazt a célt tartja szem apja, Akhilleusz temetésémint a történetíró és a bölcsel√. Így a trójai hábotel állt el√: azt állította, el√tt, re eljusson Kis-Ázsiába. rút történeti ténynek vette és fölékesítette az √ mesehogy Homéroszt úgy kell költészetével; s hasonlóképpen tett Odüsszeusz bolyonEz a trójai utazás azonolvasni, mint egy megbíz- gásával is. De mer√ben csodás elemeknek minden való- ban már az induláskor el ható Baedecker-t. Minden di alap nélkül való egymáshoz kapcsolása nem homéro- volt rontva. Az egész görög tárgy, hely, amir√l az epo- szi eljárás. Világos ugyanis, hogyha valaki igazat vegyít sereg ott várakozott a szélbele, természetesen annyival valószín∫bb is a hazugsága. szokban olvasunk, egy jobb Ezt mondja Polübiosz is, amikor Odüsszeusz bolyongását csendes auliszi tengeröbölútikönyv leírásait idézik, fejtegeti. Ezt mondja a következ√ hely is: Sok hazugot ben (Attikától északra, az tehát valahol fellelhet√k, mondott, mi olyan volt, mint az igazság (Odüsszeia, 19, euboiai tengerszoros partléteznek. Nem tör√dve a 203. sor). Tehát nem mind hazugság, csak nagy része, ján), s csak nem tudtak útmert másképpen nem volna olyan, „mint az igazság”. gúnyos, olykor megvet√ vé- A kiindulási alapot a történelemb√l vette. A hagyomány nak indulni, mivel Artemisz leményekkel, megvalósí- szerint Aiolosz a Lipara körül csoportosuló szigeteken, istenn√t az Auliszban gyütotta gyermekkora óta dé- a küklópszok és a laisztrügónok pedig, ezek a barátság- lekez√ görög sereg vezedelgetett álmát: pénzt és talan emberek, az Aitna és Leontiné körül fekv√ terüle- t√je, Agamemnón megsérid√t nem sajnálva elutazott ten uralkodtak; ezért volt tehát akkoriban a tengerszo- tette. A szelek megtagadják Görögországba, s kizárólag az eposzok (els√sorban segítségüket a Trójába készül√kt√l, így hosszú heteaz Íliász) szövegében található utalásokat követve ken át tartó, ideg√rl√ várakozásra kényszerülnek, eljutott a mai Törökország kis-ázsiai partvidékére, a míg végre a jós megfejti az istenek haragjának okát, mai Hissarlik-dombhoz. Itt kiásott egy ókori telepü- s megnevezi a kiengesztelésükre szolgáló emberáldolést, s a tárgyi emlékek sokasága minden kétséget zatot: Agamemnón egyik leányát (err√l szól Euripikizáróan bizonyította, hogy megtalálta Homérosz dész Iphigeneia Auliszban cím∫ tragédiája). Az eredTrójáját. A kés√bbi, immáron szakemberek vezette mény ismert, de minket most nem is az odaút esekutatások kimutatták ugyan, hogy valójában több, ményekben nem túlságosan érdekfeszít√ története az évszázadok során egymásra épült városról van érdekel (néhány útba ejtett város lerombolása vagy szó, s az eposzok Trójáját a 7/A réteg rejti, de ez nem a kígyómarta Philoktétész kitétele a lakatlan Lémhomályosítja el Schliemann érdemét: rámutatott a nosz szigetén), hanem a tíz évvel kés√bb kezd√d√ homéroszi reáliák kutatásának fontosságára. Kés√bb hazautazás. (1874-ben) feltárta a görög szárazföldön Mükénét is, Utazás. A görög mitológia h√seinek két nagyszamajd tíz évvel kés√bb eljutott Ithakára, Odüsszeusz bású, hosszú ideig tartó utazáshoz kapcsolódó válszigetére is, s itt is eredményes ásatásokat végzett. lalkozása ismert: az egyik az Argó („Gyors”) nev∫ ha-
132
Odüsszeusz utazásai
jó utasainak az aranygyapjú megszerzéséért Kol- de a fenti mítoszok felidézése is világossá teszi, hogy khiszba, a Fekete-tenger keleti partvidékére indított az utazás a mitológiában – s nemcsak a görög mitoexpedíciója, a másik pedig a trójai háború. Mindkét lógiában, gondoljunk akár csak Aeneas, Gilgames történet gy∫jt√helyévé vált a különböz√, közelebbr√l vagy Ráma világbolyongásaira – sajátos funkciót kap: vagy távolabbról az aranygyapjúhoz, illetve Trójá- sohasem egyszer∫en a kíváncsiság, a világlátás igéhoz kapcsolódó mítoszoknak. Úgynevezett mítosz- nye hajtja ezeket a mítoszh√söket, hanem valamiciklusok alakultak ki, amelyekb√l azután a kés√bbi lyen küls√, isteni vagy emberi kényszer. Az utazás korok m∫fajai (a líra különböz√ fajai, a történetírás, kikapcsolódást nyújtó, a turistáskodás, az idegen táde f√képpen a dráma) b√ven merítettek. jak és emberek megismerésének élményét hozó jelAz utazás az utazó, az élményekben-kalandokban legét nem ismerik a mítoszok. Az utazás munka, fárészesül√ személyét√l válik érdekessé a kívülálló radságos, veszélyes és kényszer∫ vállalkozás. számára. Hogy Józsi bácsi eljut a tiroli Alpokba NyírUgyanakkor a klasszika-filológiai és a néprajzi kubátonyból, még nem közérdekl√désre számot tartó tatások kimutatták, hogy egy közösség h√sének-uralesemény, annak ellenére, ros környéke megközelíthetetlen, a Kharübdisz és Szkül- kodójának feladatvégrehajhogy Józsi bácsi életében – laion rablók hatalmában. Hasonlóképpen megismerhet- táshoz kötött elutazása – aki még soha nem járt fa- jük a történelemb√l a Homérosznál más helyen említett különösen miel√tt elfoglalluja határán túl – ez az uta- többi népet is. A kimmerieket, bár tudta, hogy észak felé, ná vezet√i szerepét az adott zás nagyobb vállalkozás, valamiféle komor vidéken, a kimmeri Boszporosz mel- közösségben – mindig malett laknak, ügyesen áthelyezte valami sötét, az alvilág mint Odüsszeusz tíz évig mellett lev√ helyre, ami jó szolgálatot tett a bolyongás gán viseli a beavatási szertartó bolyongása. A görög elbeszélése közben szerephez jutó meseköltéskor. tartások f√bb jellegzetessé(Földy József ford.) geit: különleges képességeimitológia utazáshoz köt√d√ történetei közül az Argó r√l, kiválasztottságáról az útja is a rajta utazók miatt idegen világban (esetleg épSztrabón, Geógraphika, C25–27 olyan izgalmas: számuk ötpen a másvilágon!), emberven és ötvenöt között vál- A méninxi [ma: Dzserba, Tunézia – KGy] dolgok meg- próbáló körülmények kötakozik a különböz√ forrá- egyeznek a lótophagoszokról mondottakkal. Ha pedig zött kell tanúbizonyságot sokban, s olyan h√söket ta- valamiben eltérés van, annak okát a megváltozott kö- tennie. Így kell cselekednie rülményekben, a nemtudásban, illet√leg a költ√i szabadlálunk közöttük, mint pél- ságban kell keresnünk, amely a maga összetételében tör- a népmesék legkisebb fiújádául Iászón (ismerhetjük téneti tudásból, a költ√ szándékából és a müthosz alkal- nak is, de ide sorolható Tolmint Euripidész Médeiá-já- mazásából áll. A történeti tudás igazságra törekszik, a di megtisztító-férfivá érést nak jellemtelen h√sét), hajószemlében a költ√ minden egyes helyet a maga sa- biztosító útja, vagy akár Kujátosságaival jellemez: ez a város sziklás, az a határon Orpheusz (az √ feladata volt fekszik, amaz galambjairól híres, a másik pedig a tenger- korica Jancsi vándorlása is. énekével megadni a ritmust hez közeli. A költ√i szándék er√teljességre törekszik, A mitológia nyelvét hétaz evez√söknek), Kasztór és amikor harcosokat mutat be; a müthosz alkalmazásával köznapira fordítva ez töbPolüdeukész (Helené és pedig gyönyörködtetésre és megrendítésre. Ámde min- bek között azt a felismerést Klütaimnésztra ikerfivérei), dent költeni még nem meggy√z√ s nem is homéroszi el- sugallja, hogy minden utaAdmétosz (lásd Euripidész Alkésztisz-ében), s√t né- zás megváltoztatja az embert. „Elutazni annyi, mint hány forrás (Apollodórosz, Apollóniosz Rhodiosz) egy kicsit meghalni” – tartja a francia mondás, s ez Héraklészt is az Argó utasai között tudja. igaz, ha hozzáf∫zzük, hogy a messzi idegenbe távoAz utazási mítoszkörök kiindulópontja egy feladat zó meghal egy kicsit (vagyis megsz∫nik jelen lenni végrehajtásának szükségessége. Az Argó utasai azért addig megszokott világa, környezete számára), de gy∫ltek össze, hogy segítsék a lehetetlen feladattal csak azért, hogy újjászületve, a világot immár az utamegbízott hérósz-társukat, Iászónt az aranygyapjú zás során szerzett tapasztalatok fényében másként megszerzésében. De ugyanilyen feladatközpontú látva térjen vissza. Ez az általános jelenség, a beútra indul a görög mítoszok nagy, magányos utas- avatási érettséget hozó utazás jellemzi a világ legh√se, Héraklész is, hogy a reá kiszabott – ismét csak különböz√bb mítoszainak és meséinek h√seit, kullehetetlen! – feladatokat, a tizenkét munkát elvé- túrkört√l és keletkezési kortól függetlenül. gezze. De ebben a sorban említhetnénk akár ThéAz ismeretlen világ, az ismeretlen ember egyszerszeuszt, Athén mitikus királyát is, akinek el kell utaz- re titokzatos-félelmetes, vonzó és kalandra csábító. nia Krétára, hogy a Minótaurosz legy√zése után el- A távoli, fel nem fedezett világokba indulás ugyanfoglalja apja trónját. A sor még hosszan folytatható, akkor az átlagtól való különbözést feltételez, ha tet-
133
Karsai György
szik, kiválasztottságot jelent, s ez éppúgy igaz a míAz Íliász f√h√se Akhilleusz volt, az √ haragjairól toszok fentebb el√sorolt h√seire, mint a nagy felfe- és bosszúiról szólt az eposz. Míg az Íliász az indulat dezések korának utazóira-kalandoraira (Kolumbusz, eposza, az Odüsszeia az emberr√l szól, a héróikus viVasco da Gama, Vámbéry Ármin stb.). lágból kilép√, önállóan dönteni és cselekedni képes, Az utazás egyid√s az emberiséggel. A lakóhelyt√l saját sorsáért felel√sséget érz√ gondolkodó lényr√l, való eltávolodásban mindig benne rejlett – s benne aki elindul valahonnan, s számtalan nehézséget lerejlik ma is – a felépített, megteremtett élettér, biz- gy√zve végül hazajut, elvesztett otthonát és önmatonság feladása valami újért, amelynek a miben- gát újra fellelve. létér√l és min√ségér√l csak elképzeléseink vannak. Az Íliász Trója alatt játszódik, nem mozdulunk el Izgalom, kockázat, változás és változtatás: kulcsfo- a trójai síkról, illetve a trójai várból. Az Odüsszeia galmak minden – akár mitológiai, akár turisztikai – maga a mozgás, a folyamatos helyszín- és szerepl√utazás kapcsán. változás. Földrajzi horizontjuk nem is hasonlítható Elég csak a mai utazási irodák hirdetési magazin- össze, s ez a tény már az ókorban sok fejtörést okojait felütni: „fedezze fel…”, járás: az √ költészetét nem az értelem szempontjából kell zott a filológusoknak. „ismerje meg…”, „egy másik bírálni s nem kell benne történelmet keresni. S meggy√Már az antikvitásban vivilágba visszük el…” – ilyen z√bb, ha az alábbi sort: tatták, vajon komolyan és hasonló megfogalmazá- Hosszú kilenc napon át hányódtam a szörny∫ viharban… kell-e venni az Odüsszeuszsok csábítanak egzotikus- (Odüsszeia, 9, 82. sor) nak a phaiákok udvarában kis távolságra vonatkoztatjuk (mert „szörny∫” nem nál egzotikusabb utakra. annyi, mint egyenes irányban száguldó), s nem az Ókea- el√adott útibeszámolóját A mitológiák utazásainak noszra helyezzük ki, mintha állandóan kedvez√ szelek (9–14. ének), s ennek alapalapeleme, a veszély azon- fújtak volna. Kiszámítja, hogy Maleától [a Pelloponné- ján rekonstruálható-e a ban – bármennyire csök- szosz-félsziget déli csúcsa – KGy] az Oszlopokig [az ún. Trójából Ithakába vezet√ Héraklész Oszlopai, tehát a Gibraltári-szoros – KGy] a út. Polübiosz (i. e. 2. sz., Rókentett mértékben is – még távolság 22500 sztadionnyi s azt mondja, ha feltételeza mai, mindent racionali- zük, hogy ezt az utat azonos sebesség mellett kilenc nap mában élt történetíró) szezáló és mindent civilizáló alatt tette meg, akkor minden egyes napra 2500 sztadi- rint Homérosz módszere az világunkban is megmaradt on esnék. Ugyan ki hallotta már azt, hogy valaki Lükiá- igaz és hamis elemek vegyíaz útrakelés kapcsán. Hiá- ból vagy Rhodoszból két nap alatt Alexandriába ért vol- tése volt, s ez vonatkozik na, mikor pedig csak 4000 stadion a távolság?! Ha pedig ba tudjuk, hogy a szervezett némelyek azt kérdezik, hogyan lehetséges, hogy Odüsz- földrajzi leírásaira is. Sztra(társas)utazás meddig tart, szeusz, aki háromszor jutott el Szicíliába, egyszer sem bón (i. e. 1. sz.–i.sz. 1. sz., hiába, hogy tudjuk, az út hajózott keresztül a tengerszoroson, arra azt hozza fel történetíró) viszont mint minden percében hol, mi- magyarázatul, hogy ezt az utat a kés√bbi hajósok is va- szavahihet√ forrást olvaslamennyien kerülték. lyen körülmények között Ezeket mondja Polübiosz. Vannak azonban egyéb helyes sa Homéroszt, s ennek leszünk (félpanzió, kirán- megjegyzései is. Amikor azonban az Ókeanoszra való ki- megfelel√en az Odüsszeiádulóbusz, múzeumlátoga- jutást kétségbe vonja, s a napi utakat és a távolságot pon- ban leírtakat is jórészt tás), hiába, hogy könyvek- tos méretekhez igazítja, az ellentmondások tet√pontjá- fenntartások nélkül elfob√l, képekr√l, filmr√l vagy ra jut. Mindjárt hozzáf∫zi ugyanis a költ√ el√bb idézett gadja. Így például a szelek akár korábbi személyes élményeinkb√l esetleg jó urának szigetét, a küklópszokat és a laisztrügónokat, el√re ismerjük a ránk váró „idegen világot”, mégis a Szküllát és Kharübdiszt a következ√képpen helyemindig feladjuk a megszokottat, kilépünk a mi vilá- zi el: „…a hagyomány szerint Aiolosz a Lipara körül gunkból, s ha csak ideiglenesen is, de szakítunk hét- csoportosuló szigeteken, a küklópszok és laisztrügóköznapi életünkkel. nok pedig, ezek a barátságtalan emberek az Aitna és Egyetlen olyan hérósza van a görögségnek, aki- Leontiné körül fekv√ területen uralkodtak; ezért volt nek utazásaiban sajátosan jelentkezik a hagyomá- tehát akkoriban a tengerszoros vidéke megközelítnyos (= feladat jelleg∫, mitikus, mesés) és a modern hetetlen, s a Kharübdisz és Szküllaion rablók hatal(= kalandkeres√, világmegismerésre törekv√) meg- mában.” (I, 2, 9., Földy József fordítása) A hivatkoközelítés. ◊ Odüsszeusz, Homérosz Odüsszeiá-jának zott hagyomány az alexandriai filológusokat (els√h√se. Trója pusztulása után tíz éven át bolyongott a sorban Arisztarkhoszt, Bizánci Arisztophanészt és Zétengeren – ha tetszik: utazgatott… –, bejárta az is- nodotoszt, az i. e. 4–3. sz.-ban élt Homérosz-kommert és ismeretlen világ majd’ minden részét, mi- mentátorokat és szövegkiadókat) jelenti. Az √ szkhoel√tt otthonába, Ithakába (a mai Korfutól – az ókori lion-jaik (a szöveghez f∫zött kritikai, magyarázó megKerkürától – délre fekv√ kicsiny szigetre) juthatott. jegyzéseik) utalnak el√ször például a kikónok vagy
134
Odüsszeusz utazásai
a lótuszev√k földrajzi-etnikai azonosítására, az Hogy képet nyerhessünk a földrajzi rekonstrukOdüsszeusz bejárta szigetek és szárazföldek azono- ciós munka nehézségeir√l, els√ lépésként tekintsük sítására. át – szigorúan az eposz szövegét, s nem a különböz√ A kétked√knek, akik Homérosz szavahihet√ségét elméleteket követve – Odüsszeusz útját: általában, az eposz minden vonatkozásában kétségÖtödik ének: Hermész megviszi Kalüpszó nimfábe vonták, Heinrich Schliemann fellépése után – kü- nak a szomorú hírt: az istenek Zeusz vezetésével úgy lönösen Trója és Mükéné megtalálása után! – nem döntöttek, haza kell engednie hét éve tartó gondossok alapjuk maradt a homéroszi reáliák tagadására. kodó öleléséb√l Odüsszeuszt. A h√s tutajt ácsol, s Az Odüsszeia földrajzával kapcsolatban a kérdések tizenhét napon át hajózik, míg egy vihar meg nem kérdése ezután mind a mai napig inkább úgy fogal- fosztja törékeny közlekedési eszközét√l. mazható meg: meddig lehet elmenni az eposz földHatodik ének: két napig hánykódik Odüsszeusz kirajzi horizontjának azonosítási kísérleteiben? Meg szolgáltatva az elemeknek, míg végül partra vet√dik lehet-e pontosan mondani, merre járt Odüsszeusz? Szkeriá-ban, a phaiákok szigetén. Mindezen kérdések meg- szavait (Odüsszeia, 9, 82. sor), mást meg ugyanakkor elHetedik ének: a király válaszolásához legel√bb is hallgat bel√lük, hiszen a következ√k is a költ√ szavai: udvarában Odüsszeusz arra a megválaszolhatatlan Majd mikor Ókeanosz sebes áradatát odahagyta… múltjának eseményeit idékérdésre kellene tudnunk (Odüsszeia, 12, 1. sor) zi fel Démodokosz, a vak és válaszolni, vajon milyen énekes. Hullámvert szigeten, hol a tenger köldöke fekszik. földrajzi ismeretekkel ren- (Odüsszeia, 1, 50. sor) Nyolcadik–tizenkettedik delkezhetett Homérosz az vagyis, hogy ott lakik Atlasz leánya. A phaiákokról ének: a második este Alkii. e. 8. században? Heka- pedig: noosz udvarában. Odüszszeusz mesélni kezd, visszataiosz, Anaximenész és a Ember-messze lakunk a zajongó tengeri árban, a világ szélén, s nem jár ide földi halandó. térés a legrégibb múlthoz, a többi filozófus-földrajztu- (Itt, Odüsszeia, 6,204. sor). dós leírása, saját tapaszta- Világosan jelzi ugyanis, hogy ez mind az Atlanti-tenger- Trójából való elutazástól latai(?) alapján vajon is- re vonatkozik. ◊ azonban ezeket elhallgatva mell√zi a egészen a jelent közvetlemerhette-e Szicíliát, Dél- világosan érthet√ részeket. Ez tehát nem helyes. Az azon- nül megel√z√ id√kig (a kiItáliát vagy a Héraklész osz- ban helyes, hogy Odüsszeusz bolyongása Szicília és Itá- kónok, a laisztrügónok, a lia táján történt, s ezt maga a költ√ is meger√síti, mert lopait (a mai Gibraltári-szo- ugyan melyik költ√ vagy történetíró vehette rá a nápo- Küklópsz, Kirké, Szkülla és rost)? lyiakat, hogy Parthenopé szirén síremlékét emlegessék, Kharübdisz, az Alvilág, a lóEls√sorban az antik for- vagy a cumaeiakat, Dikaiarkhia lakosait s a Vezúv kör- tuszev√k, a Szirének, a Nap rásokra támaszkodva nagy- nyékebelieket, hogy a Püriphlegethont, az Akheruszia tehenei). tavát, az avernusi halottidéz√ helyet, s Odüsszeusz tárTizenharmadik ének: jából a 19. század végéig sait, Baioszt, Miszénoszt emlegessék? Ugyanígy áll a dotöbbé-kevésbé elfogadott log a Szeirenuszákkal, a tengerszorossal, Szküllával és Odüsszeusz a phaiákok felfelfogás volt, hogy Odüsz- Kharübdisszal s Aiolosszal is. Éppen azért nem kell ezek- szerelte hajó fedélzetén szeusz a Mediterrán-me- nek a dolgoknak szigorúan a végére járni, sem mint alap- megérkezik Ithakába. Íme ennyi a vándorlás, dence keleti csücskéb√l talan és földrajzi helyhez nem köthet√ meséket elvetni, (Trójából) elindulva egészen a nyugati határáig (a az útibeszámoló és a mese. Ezt megel√zte az els√ Gibraltári-szorosig) jutott el, miel√tt hazajutott vol- négy ének, az úgynevezett Télemakhia, vagyis Téna Ithakába. A német és különösen a francia filoló- lemakhosznak, Odüsszeusz fiának útrakelése apja gusok (U. von Wilamowitz-Moellendorff, Th. Martin, felkutatására. Ez is utazás, ám nem hasonlítható V. Bérard) egyre alaposabb vizsgálat alá vették a Ho- Odüsszeusz múlt-beszámolóihoz, hiszen Télemakhosz mérosznál fellelhet√ földrajzi leírásokat, s arra a kö- Ithakából elindulva Püloszba és Spártába látogat, vetkeztetésre jutottak, hogy túlságosan sz∫k a Me- Nesztórhoz és Menelaoszhoz. Pontosan meghatároditerrán-medence ahhoz, hogy az odüsszeuszi kalan- zott céllal kel útra, tudja, hová megy, kivel fog találdoknak helyszínül szolgálhassanak. Különböz√ szá- kozni (arról már ne is beszéljünk, mennyivel kisebb mításokat végeztek: a trójai kor (i. e. 12. sz.) hajói- az a földrajzi távolság, amelyet Télemakhosz megnak felépítését, az elérhet√ sebességet, a különböz√ tesz, mint Odüsszeuszé). Télemakhosz híreket szetávolságok megtételére szánt, Homérosznál megne- rez apjáról a két, épségben hazaért trójai h√st√l, vezett id√mennyiségeket ellen√rizték, sorra vették majd minden baj nélkül hazatér. Valóságos helyszía hagyományosan elfogadott földrajzi helyeket az nek, valóságos emberek-hérószok találkozása, s az ehhez a történethez kapcsolódó utazások csak meleposzban található leírásokkal stb.
135
Karsai György
lékes háttérül szolgálhatnak. Szükséges kísér√jelenInnen északra hajózott, s eljutott a Küklópszok ség, eposzi kellék ebben az összefüggésben az uta- szigetére, amit Sztrabón óta (i. e. 1. század) Szicíliázás. A trójai háborúban nem részesült Télemakhosz- val azonosítanak. Innen is sikerült ép b√rrel elmenak természetesen éppúgy szüksége van e beavatás nekülnie, s a vendégszeret√ Aiolosz (a szelek ura) jelleg∫ utazásra ahhoz, hogy a kér√kön bosszút álló szigetére jutott, Szicíliától északra (általában a mai hérósz-apjának méltó társává váljék majd, mint aho- Lipara szigettel azonosítják). Innen – hála a király gyan bármely leend√ uralkodónak bizonyítania kell kegyességének – már egyenesen hazajuthatott vola közösség el√tt, hogy alkalmas a reá váró feladat- na, hiszen az útját akadályozó szeleket Aiolosz egy ra. Ha tetszik, egy mini-Odüsszeia (vagy talán: paró- b√rtöml√be zárva Odüsszeuszék gondjaira bízta, ám dia?) a Télemakhia… társai – ostoba kíváncsiságuktól hajtva – kiengedOdüsszeusz elbeszélései éppen azt az id√beli ∫rt ték a vad, ellenséges szeleket, amelyek ismét messzitöltik ki, amely a múltat (Tróját) és a jelent (Itahakát) re – vissza Aiolosz szigetére – sodorták a sokat szenelválasztja egymástól. Ugyanakkor ha végigkísérjük vedett h√st. Másodszor azonban már nem segít a kiOdüsszeuszt a Trójából mint amelyek sem nem igazak, sem pedig történeti szem- rály, mondván akit annyire Ithakába vezet√ úton, igen pontból nem használhatók. gy∫lölnek az istenek, mint érdekes, tanulságos képet Eratoszthenész maga is tudatára ébred ennek, mikor így Odüsszeuszt, azt nem lehet nyerhetünk arról a földraj- szól: föl lehetne tenni azt is, hogy a költ√ Odüsszeusz bo- földi er√vel otthonába sezi horizontról, amelyet a lyongását a nyugati vidékekre akarta ugyan helyezni, e gíteni. szándékától azonban elállott, részint mert ezeket nem h√snek az istenek (els√sor- ismerte jól, részint azért, mert az egyes helyeket nem a Így Odüsszeusz keseregban Poszeidón) haragja valóságnak megfelel√en, hanem borzasztóbb és csodá- ve, most már találomra vág sabb színben akarta bemutatni. Ez magában véve helyes, neki a tengernek, s észak miatt be kellett járnia. A görög sereg nem de eljárása miértjét rosszul értelmezte; nem szószátyár- felé hajózva a laisztrügótette ugyanis, hanem azért, hogy használjon. együtt indult haza Trója kodásból nok földjén kötött ki (SzarEzért méltán felelhet, de meg azért is, hogy szerinte az alól. A gy√zelmet követ√en az oka a távoli dolgok csodás kiszínezésének, mert azok- dínia vagy Korzika szigete, els√ként Menelaosz, Nesz- ról könnyebb hazudni. A távolból vett csodás elbeszélé- de lehet, hogy a szárazföltór s hozzájuk csatlakozva sek ugyanis nagyon kis mértékben szerepelnek azokhoz dön, az ókori Campaniától Odüsszeusz indult el, de képest, amelyek Hellaszra vagy Hellaszhoz közel es√ vidé- északra, valahol Formiae kekre vonatkoznak: ilyenek Héraklész és Thészeusz h√salig jutottak el Tenedosz tettei, a Krétán, Szicíliában és a többi szigeten játszódó környékén kell keresnünk szigetéig – itt rejt√ztek el mondák, a Küthairónra, Helikónra, Parnasszoszra, e barátságtalan helyet). nemrég a görögök arra az Pélionra, az egész Attikára és Peloponnészoszra vonat- Ett√l az emberev√ népt√l is id√re, míg a trójaiak el√vi- kozó regék. Ezekb√l a mondákból senki sem következ- menekülnie kell, s az ekkortethet a regekölt√k tudatlanságára. Minthogy pedig nem gyázatlanul várukba von- mindent költenek, hanem inkább csak hozzátesznek va- ra megmaradt egyetlen hatatták az Odüsszeusz-kita- lamit, így különösen Homérosz az, aki kutatja, hogy mit jójával Kirké, isteni varázslálta falovat! –, Odüsszeusz toldottak a mondákhoz a régiek, nem azt keresi, vajon lón√nél kötött ki, Aia szigeösszeveszett Menelaoszék- voltak-e vagy vannak-e ilyen toldva költött mondák, ha- tén (ma is az √ nevét viseli kal, s visszatért Trója alá, nem inkább azon helyekre vagy személyekre vonatkozó- a Kirké-csúcs az Appenninhogy inkább Agamemnónhoz csatlakozzék. Ez utób- félsziget nyugati partvidékén). Itt végre hoszszabb bi hazatérése, mint tudjuk, akadálytalan, gyors és ideig (egy évig) pihent a szépséges varázslón√ házáeseménytelen volt. Odüsszeuszt és társait a közös út ban, pontosabban karjaiban. Innen már biztos jósels√ napján egy vihar messzire, északra sodorja Aga- latokkal és hasznos tanácsokkal felvértezve kelt útra memnónéktól, s végül Thrákiában sikerül partra Odüsszeusz. Délnek tartott, elhajózott a Szirének sziverg√dnie, a kikónok földjén. Itt földig rombol egy gete mellett (a Nápolyi-öböl közelében), majd a Szkülvárost, majd a kikónok ellentámadása el√l menekül- la és a Kharübdisz fenyeget√ sziklái között (az itáliai nie kell. Kedvez√ széllel két nap alatt eljut egészen félszigetet Szicíliától elválasztó Messinai-tengerszoa Peloponnésszosz-félsziget déli csücskéig (a Malea- rosban), s ha újabb társak elvesztése árán is, de elfokig), már-már otthon érezheti magát, amikor a ret- jutott a mai tudásunk szerint pontosan azonosíthatenetes északi szél (a Boreász) még délebbre, Küthé- tatlan Thrinakeia sziget-ig (talán Szicília déli része?). ra szigetére sodorja. Innen újabb két napig sodróItt társai b∫nös módon leölték Héliosznak, a Napdott a lótuszev√k szigetéig – az antik földrajztudó- istennek teheneit, s ezért mid√n ismét útra keltek, sok óta tartja magát a nézet, hogy a tunéziai Dzserba büntetésül egy rettent√ vihar során mind a tengerszigetér√l van szó. be vesztek. Egyedül Odüsszeusz menekült meg, s a
136
Odüsszeusz utazásai
törött vitorlarúdba kapaszkodva sodródott vissza a Mégis, már a római korban voltak olyan nézetek halálos veszedelmet jelent√ sziklák, a Szkülla és a (Cicero, Ad Atticum 2,13,2; Horatius, Carminum liber Kharübdisz fenyeget√ ölelésébe. Csodával határos 3,17,1; Ovidius, Metamorphoses, 14,233; Tacitus, Germódon ismét elkerülte a halál, s kilencnapi hányó- mánia 3;), hogy túlságosan sz∫k a Mediterráneum dás után a tenger Ogügián, Kalüpszó szigetén vetet- mindannak a kalandnak a megjelenítésére, amelyben te partra – valahol a Gibraltári-szorosnál, vagy ta- Odüsszeusznak része volt. A legkülönböz√bb irálán kissé délebbre, Afrika marokkói partszakaszán. nyokban kísérlik meg szélesíteni a homéroszi világItt hét évet töltött (egyes források szerint talán ötöt képet: keletre, a Fekete-tenger keleti partvidékéig vagy nyolcat), s valószín∫leg több gyermeke is szüle- – nyilvánvalóan az Argónauták teljesítményének túltett az isteni nimfától, aki végül csak Zeusz paran- szárnyalásának célja is belejátszik ezen elmélet kicsára volt hajlandó lemondani a h√sr√l. dolgozásába (Kolkhisz mint Kirké lakhelye!). Nyugat Odüsszeusz tutajt ácsolt, s ezen vágott neki a ten- felé még merészebb a nyitás: az úgynevezett exogernek, kelet felé. Poszeidón nem sz∫n√ haragja keaniszmosz elmélet szerint Odüsszeusz kalandazonban most is útját állta: lag keresi az igazságot, amelyekr√l és akikr√l ezek a told- jainak jelent√s része a Hépusztító vihart küldött a so- va költött mondák szólnak, mint például, hogy megtör- raklész oszlopain túl, az Atkat szenvedett h√sre, dara- tént-e és merre Odüsszeusz bolyongása. lanti-óceánhoz köt√dik. bokra törte tutaját, s Egészben véve helytelen eljárásmód, hogy Homérosz köl- Délre az afrikai partvidék Odüsszeusz egyetlen desz- tészetét akár a vizsgálódásunk tárgyát tev√ földrajz szem- mentén egészen az Egyenpontjából, akár egyéb tekintetben egy kalap alá veszik a kába kapaszkodva, a vég- többi költ√ével és nem adják meg neki az els√bbség jogát.” lít√ig (a lótuszev√k élnek s√kig elcsigázottan, mezíte(Földy József ford., az Odüsszeia-idézetek Devecseri Gábor ford.) itt!) jutott volna, míg észalenül vet√dött partra a ki irányban Nagy-Britannia phaiákok szigetén. Az keleti partvidékéig (az AlviSztrabón, Geógraphika C43 Odüsszeia Szkheriének nelág, a Szkülla és a Kharübvezi e helyet (bizonyosnak Az Ókeanosz változó állapotáról is szó esik, de müthosz disz található itt). t∫nik, hogy ez a mai Korfu). formájában, mert a költ√nek erre is törekednie kell. Végezetül a fentebbi A dagályról és apályról alkotta meg Kharübdisz meséjét, A vendégszeret√ phaiákok szerz√k közül van, aki annagy tisztelettel bántak de ez egyáltalában nem Homérosz találmánya, hanem a nak a kételyének is hangot szicíliai tengerszorosra vonatkozó elbeszélések alapján Odüsszeusszal, még a király keletkezett, (…) s bár a dagály és apály minden egyes nap- ad, vajon egyáltalán érdelányának, Nauszikaának pal és éjjel kétszer jelentkezik, √ mégis háromszort mond: mes-e foglalkozni a földrajkezét is felajánlották neki, Háromszor kiereszti naponta, de újra beszívja zi megnevezések lokalizáláa h√sben azonban ekkor rémesen… sával egy eposz kapcsán (Odüsszeia, 12, 105–106. sor) már mindennél er√sebb a hát mondhatta így is. Mert nem kell azt gondolni, hogy (ebb√l n√ majd ki a homéhazatérés vágya. Jól felsze- a dolog nem ismerése miatt mondja így, hanem a komoly roszi földrajzzal kapcsolarelt hajót és hajósokat hatás és félelemkeltés miatt, mit Kirké elrettentés ked- tos szkeptikus iskola). bocsátottak rendelkezésé- véért b√ven belesz√ szavaiba, úgy, hogy még hazugságot Manapság ezen f√ elmére, s végre rövid, esemény- is vegyít bele. Kirké ugyanis ugyanott így mondja: leteknek a különböz√ váltelen átkelés után – amely alatt Odüsszeuszt mély tozataival találkozhatunk a szakirodalomban. V. álom kerítette hatalmába – végre eljutott Ithaká-ba. Bérard-nak (1928), a Mediterrán-elmélet legprecíMilyen egyszer∫, szép, világos térkép rajzolható zebb kidolgozójának, Odüsszeia-térképei ma is szema fentiek alapján! Minden összevág, hiszen például léltet√eszközök, általánosan elfogadottak. Mellette már Hésziodosz (i. e. 7. század) is megnevezi Kirké a 1980-as évek közepéig mintegy nyolcvan Odüszlakhelyét valahol a Türrén tenger partján (Istenek szeia-útleírás-megoldás látott napvilágot, amelyek születése, 1011–1012. sor), vagy Platón is megmond- ismertetése kevés megszívlelend√, tudományosan ja, hogy a Szkülla és a Kharübdisz nyilvánvalóan a alátámasztottnak t∫n√ adalékkal segítené az eposz Messinai-szorosban keresend√ (Hetedik levél 345a), jobb megértését. Hiszen valóban nem érdemes sok s a hellénisztikus kori, alexandriai költ√, Kalli- szót vesztegetni például arra az elméletre, amely a makhosz (i. e. 3. század) megjegyzése Kalüpszó szi- Sziréneket Brazília hasonlíthatatlanul gazdag énegetér√l (valahol Szicíliától délre…) sem olyan zava- kesmadaraival azonosítja, vagy az Alvilág bejáratát ró, hogy megzavarhatná a Mediterráneumot szél- a Niagara-vízesésnél keresi (Ch. Pellech, 1983). Hatében-hosszában bebolyongó Odüsszeuszról kialakít- sonlóképpen a kuriozitás világába utalom a déli sarkható képet. körön túlra kalandozott Odüsszeuszról értekez√, az
137
Karsai György
Észak-Írországban a Szküllát és a Kharübdiszt megCsakhogy a nagyszív∫ Odüsszeuszt nem lelte meg lel√ elméletet (G. Pillott, 1969). Röviden: nincs olyan ottbenn, pontja a földgolyónak, ahol ne azonosítottak volna mert az a víz partján ült és sírt, mint azel√tt is, Odüsszeusszal kapcsolatos földrajzi helyeket! Odüszkönnyel, sóhajjal, siralommal tépve a lelkét. szeuszt is elérte tehát ugyanaz a sors, mint HoméKönnyhullajtva a medd√ tengert nézte csak egyre. roszt, az eposz szerz√jét: hiába akarja otthonául meg(5, 81–84. sor) nevezni magát számtalan város és sziget, csak a bizonytalanság és a jótékony titokzatosság növekszik majd azt halljuk, amikor végül Kalüpszó rálel, hogy körülötte… a nimfa: Jómagam nem hiszek abban, hogy a homéroszi szöveg útikönyvként való felhasználása értékes inÜlve találta a parton, nem száradt soha könnye, formációkkal gazdagíthatja tudásunkat az eposzról élete édes tartama így folyt el, hazavágyott, (pontosabban: rajta keresztül önmagunkról). Vagy bánatosan, mert már nem tetszett néki a nimfa. talán képzeljük magunk elé Háromszor kiereszti naponta, de újra beszívja Éjeit ott töltötte azonban Homéroszt, amint földrajzi rémesen; arra, mikor szürcsöl, te nehogy közeledjél: kényszer∫ségb√l, mér√eszközökkel kezében, mert sose tudna a Földrázó se kihúzni a bajból. mélyölü barlangban, vágy bonyolult számítások el- (Odüsszeia, 12, 105–107. sor). nélkül a vágyakozónál: Odüsszeusz pedig találkozott az apállyal, s nem veszett végzése után határozza ám napközben a sziklás oda; mint maga mondja: meg h√se útjait, s√t, min- Ez meg a sós tengervizet épp szürcsölte magába; partfokon ülve kesergett, den bizonnyal végig is láto- én meg, amint a magas fügefáig emelt föl a hullám, könnyel, sóhajjal, siragatta a leírt helyeket a mi- rácsimpaszkodtam s denevérként csüngtem a törzsén. lommal tépve a lelkét, nél teljesebb hitelesség je- (Odüsszeia, 12, 431–433. sor) s könnyhullajtva a medd√ bevárva a hajóroncsokat, s ismét beléjük kapaszgyében?… De még ha igaz Azután, tengert nézte csak egyre. kodva, megmenekül; Kirké tehát hazudott. Amint ezt, lenne is ez az egyébként ugyanúgy azt is hazudta, hogy „háromszor kiereszti na(5, 151–158. sor) végtelenül eposz-ellenes ponta” kett√ helyett. Különben is ez a túlzásnak általáötlet, akkor sem hiszem, nosan használatos módja, hiszen szokták mondani: háSzegény Odüsszeusz! Vahogy számunkra, itt és ma romszor (százszor) boldogok, háromszor (százszor-ezer- lóban sanyarú a sorsa: éjszaszer) nyomorultak. azzal tud élménnyé válni az (Földy József ford., az Odüsszeia-idézeteket Devecseri Gábor ford.) kánként a nem-múló-szépeposz, hogy leírásaiban felség∫ nimfát kell ölelnie (5, ismerjük, mondjuk, Grön206–218. sor), de legalább Sztrabón, Geógraphika, C299 land kopár szikláit vagy a nappal kiélheti bánatát. S T∫zföld egzotikus növény- Megrója Apollódorosz azokat is, akik Odüsszeusz Homé- ez már így tart vagy hét éve, világát! A lényeg, az irodal- rosz szerinti bolyongását Szicília tájékára teszik; mert mint ahogy azt maga panami m∫ vész el minden eset- még ha azt kell is mondani, hogy valójában azon a vidé- szolja el férfias tömörségben, ha az esztétikai elem- ken hányódott Odüsszeusz, a költ√ annak bolyongásait gel a phaiákok udvarában: zés háttérbe szorításával, a akkor is a meseszer∫ség kedvéért helyezte ki az Ókeatárstudományok módszereinek és – igényeinek! – Hét álló esztendeig éltem nála, keserves túlzott alkalmazásával fordulunk a szöveghez. Épkönnybe fürösztöttem, mit kaptam, pen ezért a következ√kben kísérletet teszek arra, az isteni köntöst… hogy Odüsszeusz utazásainak néhány olyan jelen(7, 259–261. sor) tésrétegére hívjam fel a figyelmet, amelyek – reményeim szerint – az eposz egészének értelmezéséhez Az eposz egyik jellemz√ vonásaként ismert sor-, vihetnek közelebb. illetve motívumismétl√dés az odüsszeuszi helyzet álOdüsszeusz bolyongásait hajlamosak lehetnénk landóságára utal, ugyanakkor a leírás fájdalmas szenvedések sorozatának beállítani. Ez kétségtelenül hangja természetesen kivívja a közönség – az Odüszigaz is, ha a h√s rendszeresen – id√nként a legvárat- szeuszt odaadóan figyel√ phaiákok, köztük is els√lanabb pillanatokban – feltör√ kesergéseire gondo- sorban a h√s minden szaván szerelmesen csügg√ lunk. Például az ötödik énekben, amikor Zeusz pa- Nauszikaá – együttérz√ figyelmét. rancsára Hermész elindul Kalüpszóhoz, hogy OdüszSzenvedés és utazás. A mítosz h√sénél a kett√ szoszeusz elengedésére figyelmeztesse a nimfát. Külde- rosan összekapcsolódik, az egyik feltételezi a másitése részeként mindenfelé keresi Odüsszeuszt, de: kat: Odüsszeusz szenvedéstörténete el sem mesél-
138
Odüsszeusz utazásai
het√ utazásai nélkül. De vajon leírja-e ez az általá- lag az örök turista egészséges kíváncsisága hajtja, a nos, az eposzh√sökre jellemz√ toposz (utazás = szen- ha már egyszer itt vagyok, már csak megnézem ezt vedés) az Odüsszeia h√sének helyzetét? a szigetet is! – gondolkozás. S ez a turista-kíváncsiság Ami egyértelm∫en érvényes például egy Aeneas- Odüsszeuszt gyökeresen megkülönbözteti az olyan ra, az – ha közelebbr√l szemügyre vesszük Homérosz utazó-bolyongó mítoszh√sökt√l, mint például az emeposzát – nem (vagy csak fontos megszorításokkal) lített Aeneas: míg Vergilius h√se egyetlen pillanatra lesz igaz Odüsszeuszra. Odüsszeusz ugyanis – ellen- sem élvezi az útját akadályozó kalandokat (legyünk tétben eposz-f√h√s kollégáival – szereti azt, amit csi- optimisták: Didónál talán csak eltöltött azért néhány nál. Igaz, éppen a nimfával kapcsolatban megtudtuk, kellemes órát is…), addig Odüsszeusz egészséges, hogy „már nem tetszett néki a nimfa” (5, 153. sor), de meghökkent√en modernnek ható, mohó kíváncsiságéppen ez a megjegyzés árulja el, hogy ezek szerint gal fordul minden felé, amit nem ismer, legyen szó kellett lennie e hét éve tartó kapcsolat során boldog, természeti jelenségr√l, ismeretlen hangokról, csoörömben eltöltött id√szak(ok)nak is. Igen, Odüsz- dalényekr√l, de persze legf√képpen n√kr√l… szeusz nem csak elszenvedi noszba. Másoknál persze megbocsátható az ilyesmi, de De térjünk vissza a Küka kényszer∫ bolyongás so- nem a filológiában való jártasságával dicsekv√ Kallimak- lópsz-kalandhoz. Átkel nérán reá leselked√ veszélye- hosznál, aki Gaudoszt [ma: Krétától dékre fekv√, kicsiny hány kiválasztott társával ket, nem csak küzd éle- sziget – KGy] mondja Kalüpszó szigetének, Korkürát pe- az ismeretlen szigetre, s téért, de bizony élvezi is ka- dig Szkheriának. ezzel még semmi baj nin(Földy József ford.) landjait. Persze el√bb-utóbb csen, hiszen üresen találják mindig eszébe fog jutni héa vadember barlangját (9, Thuküdidész, A peloponnészoszi háború, 4, 24. róikus végcélja, a hazaju216–217. sor). Itt – ahhoz képest, milyen barbár, emtás, de azért nem kell azt …Szicíliában a szürakuszaiak és szövetségeseik, újonbertelen lényr√l van szó – olyan nagyon elsietni… nan felszerelt hajókkal egészítve ki Messzéné körül cir◊ az az eposzh√s, akit ér- káló hajóhadukat, Messzénéb√l kiindulva folytatták a aggályos rendet, takaros dekel a világ, amely hol el- háborút. Erre különösen a lokrisziak biztatták √ket, akik gazdaságot találnak Odüszlenséges, hol ölel√ karokat gy∫lölték Rhégiont, s egyesült hadseregükkel maguk is szeuszék: az aszalók rogyatár felé. Ellenállhatatlan betörtek területére. S√t tengeri ütközetre is szívesen vál- doznak a kész sajtok alatt, lalkoztak volna, látva, hogy az athéniak milyen kevés vágy hajtja nemcsak haza- hajóval rendelkeznek, s mert híreket kaptak, hogy na- feldolgozásra váró tejjel tefelé, de az ismeretlen meg- gyobb athéni hajóhad közeledik a sziget körülzárására. li minden sajtár, edény, kisismerésére is. Tipikus pél- Azt remélték ugyanis, hogy egy gy√ztes tengeri ütközet kád, a bárányok, a kosok, a dája ennek a kíváncsiság- után könnyen elfoglalhatják Rhégiont, ha egyszerre tá- gödölyék mind rendben elrá szárazon és vízen, s így majd valóban megkülönítve várják gazdájukat nak, amikor a Küklópsz Po- madnak er√södik helyzetük, hiszen az Itália legszéls√ hegyfokán lüphémosz szigetén tett ki- fekv√ Rhégion és a szicíliai Messzéné elég közel esnek (9, 220 skk.). A társak perrándulásáról mesél a phaiá- egymáshoz ahhoz, hogy az athéniak ott többé ne vethes- sze kérlelik is Odüsszeuszt, kok udvarában. Miután senek horgonyt, s ne ellen√rizhessék a tengerszorost. hogy nosza, lopjanak el megmaradt társaival egy Mert ez a tengerszoros Rhégion és Messzéné között fek- mindent (bárányt, sajtot), csodás – és békés! – szigeten egész napon át lako- amennyit csak bírnak, aztán meneküljenek gyorsan, miel√tt még hazatér a Küklópsz. S itt adjuk vissza a máztak, nyugovóra térnek: szót Odüsszeusznak: Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködb√l s én, noha jobb lett volna bizony, nem ügyeltem a gy∫lést rendeztem, s így szóltam mindegyikükhöz: szóra, „Várjatok itt mindnyájan, kedves többi barátom; mert √t látni akartam, s azt, hogy ajándékot ád-e. s én ezalatt majd bárkámmal meg az embereimmel (9, 228–229. sor) átmegyek azt megtudni, hogy ott milyen emberek élnek, Természetesen nem a lopást kifogásolja Odüszdölyfösek-é, vadak-é, törvénnyel mitse tör√d√k, vagy vendégszeret√k, s elméjük féli az istent. szeusz – e tett tökéletesen belesimul a portyázó h√s (8, 170–176. sor) jellemébe! Hiszen azon is csak a finnyás mai olvasó húzhatja el a száját, hogy útja els√ állomásáról, a Ne feledjük, senki és semmi nem kényszeríti Kikónok földjén való kikötésr√l nemes egyszer∫ségOdüsszeuszt, hogy vállalkozzon erre az útra. Kizáró- gel csak ennyit mondott az imént:
139
Karsai György
…Azt feldúltam, leölettem a népét; onnan az asszonyokat, sok kincset kézrekerítve osztoztunk, hogy senki jogán csúf csorba ne essék. (9, 40–42. sor)
ban is él benne a turista egy másik, ugyancsak kortalan ösztöne, hogy valamilyen módon megörökítse, örökre emlékezetessé tegye jelenlétét az otthonától távoli földön. A kés√bbi korok turistái graffityket készítenek – e máig él√, haladó hagyomány kapcsán elég A hódítás, portyázás, az idegen földön való meg- csak Julius Caesar katonáinak k√be vésett, Európajelenés potenciálisan magában rejti mind a kegyet- szerte fellelhet√ falfirkáira gondolnunk, vagy utólen pusztítást, mind a rablást, fosztogatást vagy – s daikra, az itt jártam… kezdet∫ vésetekre, amelyekben ebben is b√ven van része Odüsszeuszéknak útjuk so- „gyönyörködhetünk” minden m∫emléken, a Halászrán – a vendéglátóknak való teljes fizikai és lelki ki- bástyától a Notre Dame-ig, az azték templomoktól a szolgáltatottságot. E helyen csak jelezhetjük, hogy e kínai Nagy Falig. Odüsszeusz nem írja fel sehová a tekintetben Odüsszeusz és társai a héróikus kor nevét – ez, ismerve a Küklópsz egészségi állapotában örökségét hozzák magukkal az Odüsszeiá-ba: mint az éppen tevékeny közrem∫ködése folytán bekövetÍliász h√sei, habozás nélkül szik, itt a legkisebb a távolság Szicília és a szárazföld kö- kezett változást, nem is lenpusztítanak, rabolnak, ha zött, s itt van az úgynevezett Kharübdisz is, ahol a ha- ne célravezet√ megoldás –, tehetik. Ami Odüsszeuszt gyomány szerint Odüsszeusz áthajózott. Ezt a szorost hanem amikor már biztos minden társától megkülön- keskenysége miatt, s mert roppant zajgással két nagy ten- távolban érzi magát és tárbözteti s egyúttal méltóvá gernek, a türrhéninek és a szicíliainak az áradata csap sait, odakiáltja Polüphéössze benne, joggal nevezik veszedelmesnek. teszi az egyedül neki fennmosznak, ki volt a látogató, (Muraközy Gyula ford.) tartott túlélésre, az éppen ki vakította meg a társak a Küklópsz-kaland során is megöléséért (9, 475 skk.). Thuküdidész, A peloponnészoszi háború, 6, 2. megmutatkozó képessége a Odüsszeusz turista-kítanulásra, a következteté- (Szicília) …az √si id√kben így települt be, s teljes lakos- váncsisága nem változik az sek levonására és haszno- ságát a következ√ népek alkották. A hagyomány szerint eposz során, ám kiélésének sítására. Igen, a kikónok a sziget egy részét a küklópszok és laisztrügónok lakták, eszközei jelent√sen finovárosát porig rombolta, de de származásukról éppoly keveset tudok mondani, mint modnak. Ékes bizonyítéka évekkel (és tapasztalatok arról, hogy honnan vándoroltak be, vagy hová költöz- ennek a Szirén-kaland (12, tek el ezután. Elégedjünk meg azzal, amit a költ√k monsorával…) kés√bb √ már danak, vagy amit ki-ki éppen gondol fel√lük. 165 skk.). Odüsszeusz immajd nem vesz részt az esz(Muraközy Gyula ford.) már tapasztalatokban gaztelen, valamennyi megmadagon egyedül vállalja a radt társának halálát okohalálos veszedelmet. A két Ovidius, Metamorphoses, 4, 223–241. sor zó pusztításban, a Nap teSzirén éppúgy elpusztítja a heneinek leölésében (12, „Aeolus”, így szól √, „fejedelme a tusci vizeknek, közelükbe téved√ idegene320 skk.). Odüsszeusz vál- Aeolus Hippotades, ki szelek zárója rekeszbe, ket, mint tette a Küklópsz. tozik, tudásban gazdagszik. b√rtöml√kbe adott néhányat rejtve azokból Csakhogy Odüsszeusz itt ◊ képes visszaemlékezni a Dulichion fejedelmének: jó szélfuvalommal már tudja, hogyan kell elmegtett út eseményeire, tapasztalatait beépíteni az kerülni a halálos csapdát! Nem magától tudja – elújabb akadály legy√zésének kidolgozásába, lám, a jön az az id√ is, amikor majd minden küls√ segítség phaiákoknál, visszatekintve, még a nála nyilvánva- nélkül talál módot az ellenség elpusztítására: Ithalóan kevésbé eszes társak egykori figyelmeztetésér√l kán a kér√k elleni bosszú tökéletes kivitelezésében is belátja, hogy bizony jobb lett volna hallgatnia sza- nem isteni er√k, de minden korábbi tapasztalatának vukra, s az elrabolható zsákmánnyal elmenekülni, összegzése tükröz√dik majd! Itt még egy újabb n√, be nem várva a Küklópszot. Kirké az, aki felkészíti a reá leselked√ veszedelmek A kaland megélésének pillanatában még tisztán a elhárítására. T√le tudja meg azt is, mit kell tennie a kíváncsiság – a jó turista jellemz√ tulajdonsága – Szkülla és a Kharübdisz leküzdésére (12, 112–126. sor), dominált. Látni akarja Polüphémoszt, mert még nem s azt is, hogyan viselkedjék Héliosz tehenei láttán ismeri, beszélni akar vele, hogy megismerje. Drága (12, 127–141. sor). Kirké tanácsai a gyengébb számáárat fizet kíváncsiságáért Odüsszeusz: társai életével, ra kötelez√ józan óvatosságot írják el√, s semmi a halálos veszedelem megélésével, s minden ügyes- olyan nem hangzik el, ami ne lenne tökéletesen loségére, találékonyságára szükség lesz, hogy néhány gikus: bármely társasutazás idegenvezet√je ma is határsa megmenekülhessen. De még a siker pillanatá- sonló figyelmeztetésekkel bocsátja útjára csoport-
140
Odüsszeusz utazásai
ját minden id√ben (tessék elkerülni a veszélyes ösvényeket, szakadékokat, ne tessék bántani-ingerelni az idegen föld egzotikus állatait stb.). Amikor azonban a Szirénekr√l beszél a varázslón√, megváltozik a hangja: kifejezetten személyre szóló, Odüsszeuszra szabott védekezési módot ajánl:
…és sebesen fölkúsztam a szirtre hajóm közelében, hátha lelek szántót, vagy hallhatok emberi hangot… (10, 146–147. sor)
Kirkénél. Húzz el ezek mellett, s a fülét jól tömd be Éppen a varázslón√, Kirké kapcsán teljesedik ki viasszal Odüsszeusz turista-kíváncsisága. Miután füstöt láminden társadnak, nehogy egy is hallja; puhítsd tott fölkanyarogni az ismeretlen sziget egy távoli meg pontján, hiába a társak tiltakozása, zokogása, megmézédes viaszod; de te hallgasd meg, ha kívánod. szervezi a felfedez√ expedíciót. Most sincs semmi Kössék √k a kezed meg a lábad a fürge hajónak szükség e látszólag felesleges, s√t: id√húzó kitér√ árboca talpához, s a hosszu kilenc nap telt, s a kívánt föld már elibük t∫nt. megtételére! Semmi sem kötélzet rátekeredjék, Majd, hogy a hajnal már kezdett sugarazni tizedszer, magyarázza, miért nem inhogy, gyönyörödre, a két akkor a társak irígy vágy verten, kapzsi kezekkel dul azonnal tovább, haza(!), Szirén hangjára figyelhess. szétoldták a szelek kötelékét, kincset alítva; amikor senki és semmi nem vissza, az épp megjárt vizen át, szállván a szelekkel, (12, 47–52. sor) akadályozza az útrakelésújra az aeoli úr révébe futottak a gályák. ben, és a társak is erre biz„Onnan”, mondta, „Lamus laestrygon hajdani várát Kirké ismeri emberét, érte hajónk, útján; a király ott Antiphatés volt. tatják… De hiába minden, tudja, hol van Odüsszeusz Hozzá két társsal küldöttek el engem; azonban Odüsszeusz kíváncsisága óvatosságának határa: tud- én s egy másik alig tudtunk szabadulni futással, el√bbrevaló minden más harmadikunk a gonosznak száját festi veresre ja, hogy a h√s kíváncsisága, svérével. célnál. Majd amikor a vaKerget minket, hivogatja övéit rázslón√ ármányától egyeaz ismeretlen megisme- Antiphatés: gy∫lnek, köveket, fákat hajigálnak, dül megmenekült Eurülorésének vágya a lehetetlen számos bajnokot és gályát fordítanak árba. Ám az az egy, mely minket vitt s a vezért is, Ulixest, khosz halálra rémülten bemegkísértésére is képessé számol a társak rettent√ áttenné. Éppen ezért nem kí- megmenekült… (Devecseri Gábor ford.) változásáról (10, 244–260. ván t√le lehetetlent, de sor), habozás nélkül maga segít neki kiélni kíváncsiTacitus, Germania, 3. indul szembeszállni az isságát. Élesen leválasztja meretlennel, mert, miként Odüsszeuszt a társaktól, a Azt beszélik, járt náluk Hercules is, és √t, a legels√ h√st kísér√kt√l, hiszen bennük éneklik, mikor harcba vonulnak. (…) Egyébként néme- mondja: „…engem a ropnem dolgozik a felfedezés- lyek úgy vélik, hogy ama hosszú és mesés kalandozás so- pant kényszer∫ség ∫z” (10, b√l, az új megismeréséb√l rán Ulixes is erre az óceánra sodródott és megjárta Ger- 273. sor). Hogy mi ez a kényszármazó örömre, többlet- mánia földjét; s hogy a Rhenus folyó partján fekv√ és ma szer∫ség (a görög szó: anantudásra való törekvés. A tu- is lakott Asciburgiumot √ alapította és nevezte el, s√t ké a Sors szabta utat jelenrista-Odüsszeusz hallani vágyott (12, 132–133. sor), ti a halandók számára!), arról Odüsszeusz nem mond amiként mindennél er√sebb vágy élt benne a Kük- részleteket, ám mi megfejthetjük tartalmát: az ismelópsz megismerésére is. retlen felderítése, a kapcsolatteremtés. Ha kell, Mindig Odüsszeusz, s egyedül Odüsszeusz az, aki Odüsszeusz legy√zi az ismeretlent, ha arra van szüknem elégszik meg a puszta túléléssel. Toposz-hely- ség, elcsábítja, vagy ha éppen úgy adódik, gondjaizetnek tekinthet√, hogy amikor Odüsszeuszék végre ra bízza magát. valahol kikötnek, megpihennek, lakomáznak (olyA Kirké-kalandnál Odüsszeusz ismeretében az tekor napokon át!), akkor el√bb-utóbb – de mindig kinthet√ természetesnek, hogy miután legy√zte a vamagányosan – felfedez√ útra indul az ismeretlen rázslón√t, esze ágában sincs tovább utazni, hanem földön: elfogadja a varázslón√ vendégszeretét (beleértve ágyát is), s legy√zve társai rémült ellenállását, egy Aztán szétnéztem, fölkúszva a sziklatet√re… újabb teljes évet tölt kellemetlennek egyáltalán nem (10, 97. sor) nevezhet√ körülmények között! Pedig itt azután senki nem tartóztatja, mehetne útjára szabadon. Igaz, – a laisztrügónok földjén –, vagy: Kirké nem is sürgeti az elutazást… (Megfigyelhetjük:
141
Karsai György
az eposz során nincs az a n√, aki szeretne megsza- ténelemmel hitelesített világból az id√tlen, történelbadulni ett√l a férfiútól…) Egy év elteltével úgy kell men túli világba vezet Odüsszeusz útja, hogy végül figyelmeztetniük a társaknak, hogy: „…emlékezz már ismét visszatérjen a reális világba, minden utazásaújra hazádra” (10, 472. sor)! er√feszítése végcéljához, Ithakába. Igen, most már szöveghelyekkel alátámasztva Ithaka – a valóságosan létez√ föld – így válik id√fogalmazhatjuk meg a következtetést: Odüsszeusz r√l id√re elérhetetlen, vágyott álomképpé, Odüszélvezi az utazást! A Trója alól hazafelé tartók közül szeusz realitás és csoda között mozgó életének kö√ az egyetlen, aki nem egyszer∫en túlélni, de meg- zéppontjává. Itt, Ithakán fog egységgé ötvöz√dni élni akarja az utazást, aki a maga hasznát keresi: ta- Odüsszeusz két énje, a Trójából hozott hérószi és az nulni akar, tapasztalatokat gy∫jteni. Odüsszeusz már emberi lét határain túl megszerzett tudáson alapuló az Íliász-ban kit∫nt társai közül eszével – a trójai emberi. A kér√k megbüntetése el√hívja bel√le az elkém, Dolón elfogásakor például √ vezeti a „kihallga- lenséget kegyelmet nem ismer√n pusztító, akhilleuszi tást”, Diomédész csak szemlél√je az eseményeknek hérószt (23. ének), míg Pénelopé visszaszerzése – el(Íliász, 10. ének) – s a múlt állítólag még egy Ulixest√l szentelt és atyjának, Laertes- csábítása? meggy√zése? felidézésekor, már az nek a nevével ellátott oltárt is találtak valamikor ugyan- személyazonosságának elOdüsszeiá-ban (8. ének) is azon a helyen, és Germánia és Raetia határán mindmáig hitetése? – a hosszú út sosírva hallgatja a dalnok állnak bizonyos görög bet∫kkel telerótt síremlékek. rán nem utolsósorban a küénekét leghíresebb cselé- Nincs szándékomban ezt érvekkel er√sítgetni vagy cá- lönböz√ n√knél szerzett folni: tetszése szerint tartsa ki-ki hihetetlennek vagy hir√l, a háború sorsát végül het√nek. emberi tapasztalatok sikeis eldönt√ trójai faló kitalá(Borzsák István ford.) res alkalmazásának tanullásáról. A távolság Trójától, ságos iskolapéldája. az ottani társak, a mitikus Ithaka természeti megjeApollodórosz, Mitológia, K 7, 1–25. (részletek) h√sök (Akhilleusz, Hektór, lenésében is ötvözi OdüszMenelaosz, Agamemnón, Odüsszeusz egyesek állítása szerint Líbüa tájékán, mások szeusz két világát. Trója Nesztór stb.) világától az szerint Szikelia körül, ismét mások szerint az Ókeano- maga volt a haditerep: Odüsszeia utazásai során szon, vagy a Türrhén-tengeren bolyongott. Mikor elhagy- riasztóan kopár vidék, se egyre növekszik. Nemcsak ta Íliont, el√ször Iszmaroszban, a kikonok városában kö- erd√k, se ligetek, se csobotött ki, rohammal elfoglalta és kifosztotta (…). De amia földrajzi horizont tágul kor a szárazföld belsejében lakó kikonok hírét vették a gó források, csak a puszta egyedülállóan szélesre történteknek, fegyverrel támadtak Odüsszeuszra, aki harcmez√ az ostromlott Odüsszeusz el√tt, de a szel- minden hajójáról hat-hat embert vesztett, míg sikerült várral és a görögök hajótálemi változás, a jellemfej- horgonyt szednie és elmenekülnie. A lótuszev√k osrszá- borával. Az Odüsszeia a tergába ért (…), majd továbbvitorláztak, és rövidesen a kükl√dés különböz√ fokozatai lópszok földjének közelébe értek. (…) Mármost a kük- mészeti szépség csodálatos is pontosan követhet√k. lópsznak jó el√re megmondta egy jós, hogy Odüsszeusz tárháza is: burjánzó ligeteA helyzet paradox: az eposz meg fogja vakítani; meghallván hát a nevet, felkapott ken, csodálatos gyümölcsöh√se kilép a mitikus h√sök egy marék követ és a tengerbe hajította, hogy a hajó csak sökön, zöldell√ mez√kön, reális világából (Trója), nagy üggyel-bajjal tudta kikerülni. Ett√l kezdve Poszei- tengerparti nádason át vehogy a mesék és legendák világában tett kalandos zet a h√s útja. Ithakán mindkét világ együtt, egymást utazások eredményeképp halandó emberré, a leg- kiegészítve jelenít√dik meg. Ott az ellenséglakta, tapasztaltabb és legokosabb halandóvá válhasson. megostromlandó palota, de ott a burjánzó terméAz Íliász magányos h√se, Akhilleusz emberek ellen szet is, Eumaiosz kondás háza mellett a nyáj, a tenküzdött engesztelhetetlen haraggal (Agamemnón, a gerpartról a palotához vezet√ úton pedig a fák és a trójaiak, Hektór) – igaz, id√nként megjelentek ott is zöldell√ ligetek. a harcmez√n emberi küls√t öltött istenek, de a látOdüsszeusz mindenen és mindenkin való végs√ szat ekkor is emberi környezetet mutatott –, az gy√zelme azt is jelenti, hogy a mitikus és az emberi Odüsszeia magányos h√se azonban túllép az embe- világ egyaránt a feldolgozható és feldolgozott múltri lét korlátain, s halandók számára tiltott helyekre hoz tartozik. Mindkét, részletesebben kiemelt kavet√dve (gondoljunk csak a Szküllára és a Kharüb- land (Küklópsz, Kirké) a múlt. Odüsszeusz mesél ródiszra, de eljut az Alvilágba is! – 11. ének), emberi luk Alkinoosz, a phaiák király udvarában. (Odüszkapcsolatra alkalmatlan lényekkel találkozások so- szeusz ezt is nagyon élvezi; a mesélés is a jó turista rán át (Küklópsz, laisztrügónok, de ide kell sorolni jellemz√je. Élvezettel ecsetelni az ismeretlen világ Kirkét is) küzdi ki helyét a világban. Az ismert, tör- csodáit mohó figyelemmel les√ hallgatóság el√tt a
142
Odüsszeusz utazásai
kalandokat, nem akármilyen örömforrás a sokat nemcsak evést-ivást jelent, hanem lelki felüdülést látott turista számára! Ezért sem siet innen sem is, hiszen el√hívják Démodokoszt, az isteni dalnokot: olyan nagyon hazafelé h√sünk… Most végre nyugodtan csak beszélnie kell: se szörnyek, se természeti …Hívjátok az isteni lantost katasztrófák, se √t kisajátítani akaró n√k a közelDémodokoszt, kinek isten adott gyönyör∫ ben – bár azért ehhez Nauszikaának azért lenne egydalolásra két szava, de hát √ még kislány… –, tehát Odüszképességet s zeng, amir√l csak készteti lelke. szeusz mesél!) Épségben, ért√ és együttérz√ közön(8, 43–45. sor) ség el√tt idézi fel egykor volt lelki és fizikai megpróbáltatásait. Két, közvetlenül egymás után lezajlott S jön az énekes (8, 62 skk.). Mi másról is énekeleseménysor, két különböz√ h√si erényrendszert fel- hetne, mint az egykor volt h√sök tetteir√l, els√sorvonultató kaland. ban is persze Odüsszeuszról (8, 75 skk.)? Különleges Végezetül ejtsünk néhány szót utolsó vendéglá- pillanat! A mítosszá-mesévé vált történelem (az tóiról, a phaiákokról. Mint dón haragja üldözte Odüsszeuszt. (…) ezután Aiolia szi- eposz) h√se elénk lép, hogy láttuk, az Odüsszeia kilen- getére érkeztek, ahol Aiolosz volt a király; Zeusz √t bíz- saját, megélt tetteinek köcedik énekével veszi kezde- ta meg a szelek gondjával, √ csillapította le, √ is támasz- zönségévé váljon… Erre a tét a titokzatos idegen el√- totta fel √ket. (…) Odüsszeusz a kedvez√ szelek segítségé- szerepjátszásra (metamoradói szereplése a phaiák vel szerencsésen hajózott hazafelé, rövidesen Ithaka kö- phosziszra!?) az teremt lezelében járt, már meg is pillantotta a város fölfelé szálló udvarban. Odüsszeusz a ha- füstjét, mikor elnyomta az álom. Társai pedig, azt hívén, het√séget, hogy Odüsszeusz todik énekben vet√dött hogy Odüsszeusz aranyat rejteget a töml√ben, kibon- az énekes el√adása alatt partra, immáron minden tották, és kieresztették a szeleket. Nyomban irtózatos mindvégig Az Ismeretlen társától, hajójától, de még vihar támadt, és újra visszasodorta √ket. Megint vissza- maradhat. Hiába a királyn√, Aioloszhoz, Odüsszeusz kérlelni kezdte, biztosítruhájától is(!) megfosztva, kerültek Arété kérdése: son nekik szerencsés hazatérést, Aiolosz azonban elkervégs√kig kimerülten. A reá gette √ket a szigetér√l, mondván, hogy akit az istenek óvón ügyel√ istenn√, Athé- gy∫lölnek, azt √ sem tudja megvédeni. Így hát továbbhaJó idegen, legel√bb én józtak, majd elértek a laisztrügonokhoz. (…) Innen egyetné gondoskodásának hála, foglak kérdeni téged: itt végre nem harcok, de si- len hajójával Aiaié szigetére ért el. Itt lakott Kirké, honnan jössz te? Héliosz és Perszé leánya, Aiétész n√vére, mindenfajta vamogató lánykezek várják: a rázsmesterség tudósa. (…) Egy évet töltött Kirkénél, aztán ki vagy?… király lánya, Nauszikaá és kihajózott az Ókeanoszra, áldozatot mutatott be a szel(7, 237–238. sor), barátn√i veszik gondjaikba lemeknek, és Kirké tanácsa szerint Teiresziasszal jósola sokat szenvedett h√st, tatott magának, aztán h√sök és h√sn√k szellemével taOdüsszeusz az egyenes lálkozott. (…) Visszatért Kirkéhez, aki rövidesen útjára majd észrevétlenül sikerül bocsátotta; erre hajóra szállt, és elvitorlázott a szirének válasz helyett a Kalüpa várba is bejutnia (Athéné szigete mellett. (…) Ezután útelágazáshoz érkeztek. Egyik szónál töltött évek keserújabb beavatkozása…). Itt ága a Bolygó Sziklákhoz vezetett, a másik két óriási k√- veir√l kezd beszélni (7, 240 tisztelet, tapintat s nem szirthez: az egyik szirten Krataiisz és Triénosz vagy Phor- skk.), s ezzel ügyesen elkeutolsósorban lakoma jut kosz leánya, az asszonyarcú, asszonykebl∫ Szkülla ült, rüli a bemutatkozás köteleosztályrészéül, csupa olyasmi, amiben vagy egyál- zettségét. ◊ a titokzatos idegen, akir√l csak találtalán nem volt része útja során, vagy rendkívüli árat gatni lehet, vajon nem isten-e (7, 199 skk.), de akibe kellett fizetnie megszerzésükért (igazán jól tartotta azért els√ pillantásra beleszeret Nauszikaá – Athéné √t Kirké is, Kalüpszó is; ám a jóért hosszú évekkel ármányos csele!… –, s√t Alkinoosz is el tudná fogadfizetett Odüsszeusz!). ni akár vejének is: Az eposz vendéglátásának szigorú koreográfiája van, ez magyarázza, hogy két éneken át (heteBárcsak – Zeusz atya, Pallasz Athénaié, meg dik–nyolcadik ének) √rizheti incognito-ját OdüszApollón! – szeusz: nem illik érdekl√dni a jövevény kiléte, múltígy, amilyen vagy, olyan szándékkal, mint az ja fel√l mindaddig, míg meg nem fürdették, fel nem enyém is, öltöztették s meg nem etették. A hetedik és nyolcabírnád lányomat és v√m lennél dik ének ennek a rituális vendéglátásnak leírása. De minden id√ben, már ebbe a toposzjelleg∫, igencsak hosszúra nyúló s itt élnél. Én házat is adnék, birtokot akkor, felvezetésbe is besz∫r√dnek különleges, kifejezetten hogyha maradnál önként… Odüsszeusz történetéhez kötött elemek: a lakoma (7, 311–315. sor)
143
Karsai György
Ám hiába a férjül kérés, Odüsszeusz hirtelen igen Könnyen belátható, hogy Odüsszeusz elszólja manehéz felfogásúnak mutatkozik, egyszer∫en meg sem gát e helyen, még jóval a „hivatalos” bemutatkozás hallja e szavakat – csakúgy, amiként „nem értette” (9, 19–21. sor) el√tt. Nem kell különösebb múlt- vagy Nauszikaá alig leplezett szerelmi vallomását, férjül mitológiai ismeret, hogy valaki felismerje, ki az, aki kér√ szavait sem korábban (6, 276–284. sor). Termé- eldicsekedhet azzal, hogy a görög sereg második legszetesen ez a „szellemi rövidzárlat” éppen úgy hozzá- jobb íjásza volt Trója alatt! Alkinooszék azonban – tartozik a csavarosesz∫ Odüsszeusz fegyvertárához, akik mellesleg éppen az imént Démodokosz, az énemint bármely más, legfényesebb csele. Ha kell, bi- kes Odüsszeuszról szóló történetében gyönyörködzony kissé ostobának tetteti magát, hogy f√ célját, a tek (8,75 skk.)… – nem értenek a szóból, s így hosszú hazajutást elérje. Hiszen érzi, tudja: most is veszély- id√re elfelejt√dik az Idegen bemutatkozása. ben van! Tizedik éve van már úton, ismeri a szép n√i Ez itt a Nagy Utazó. Ennyi bizonyos fel√le, s ez anszavak és ölelések mögött rejl√ rabságot éppen úgy, nál a népnél, amely magát a legkit∫n√bbnek vallja mint az életére tör√ fizikai er√szakot. Most Nauszi- a hajózásban (8,247. sor), a legnagyobb dicséret, a kaá szerelme tartaná távol akinek csíp√jéb√l hat kutyafej és tizenkét kutyaláb n√tt legtöbb, ami egy idegenr√l Ithakától, s ugyan ez már ki. A másik sziklát a Kharübdisz foglalta el, aki napjában elmondható. A phaiákok csak szelídített változata háromszor fölszívta, majd kiköpte a vizet. (…) Innen habozás nélkül készek haannak a – halhatatlanság- pedig Thrinakiába, Héliosz szigetére hajózott, ahol zájába segíteni a megfáradt gal és örök ifjúsággal kiegé- Héliosz tehenei legeltek, és mivel szélcsend támadt, itt vándort, s ezt annak ellevert tanyát. Társai azonban, nem lévén élelmük, levágtak szített! – ígéretnek (7, 256 néhány tehenet és belakmározták √ket. Héliosz hírül nére teszik, hogy fenyeget√ skk.), amellyel Kalüpszó vitte a dolgot Zeusznak, ezért mikor újból vízre szálltak, jóslat árnya lebeg a phaiáigyekezett magánál tartani Zeusz villámmal sújtotta hajójukat. A hajó darabokra kok vendégszeret√ földje √t, most már nem tehet tört, Odüsszeusz belekapaszkodott az árbocba, és vesze- felett. Alkinoosz elmondja sodródni kezdett a Kharübdisz felé. A Kharübújabb kitér√t Ithaka el√tt. delmesen a rettent√, isteni jóslatot az disz be is szippantotta az árbocot, de Odüsszeusz megNem, hiszen ez az Odüsz- ragadott egy kinyúló vadfügeágat, rávetette magát, és Idegennek: szeusz rendkívül ravasz s így hányódott el Ógügé szigetéig. Itt Kalüpszó, Atlasz kiváló emberismer√. Az leánya fogadta, szeretkezett vele, majd megszülte fiát, …apámtól, Nauszitidegen szép, az idegen ér- Latinoszt. Odüsszeusz vele maradt négy évig, aztán tutajt hoosztól egykoron én úgy ácsolt és elhajózott, de a nyílt tengeren Poszeidón haragdekes, az idegen más. Erre ja miatt darabokra tört a tutaj, és Odüsszeusz meztele- hallottam, hogy már haragos népünkre Poszeidón, épül a phaiákoknál Odüsz- nül partra vet√dött a phaiákoknál. Nauszikaa, Alkinoosz mert mindenkit olyan szeusz magatartása. Majd király leánya épp ruhát mosott arrafelé; Odüsszeusz kérbiztonságban hazahorcsak a kilencedik ének ele- lelni kezdte, hogy segítsen rajta, erre a leány elvezette Alkinooszhoz, aki szívesen látta, gazdagon megajándédunk. jén, a másodszori, határo- kozta és kísérettel hazaküldte a szül√földjére. Poszeidón Mondta, hogy egykor a zott felszólításnak engedve azonban annyira megharagudott a phaiákokra, hogy a phaiákok szépmív∫ árulja el kilétét – mellesleg: hajót k√vé változtatta, a város köré pedig hegyláncot hajóját, íme az eposzi késleltetés növesztett. (Horváth Judit ford.) míg a kiséretr√l hazatart egyik legszebb példája –, az a ködszínü áron, hogy innen kezdve már személyében ötvöz√djék a széttöri, és elzárja hatalmas heggyel a várost. múltból el√lépett h√s és a h√s történetét el√adó éne(8, 564–569. sor) kes. Odüsszeusz átveszi a vak énekes, Démodokosz szerepét, s a bemutatkozás aktusával hitelesíti erre Rettenetes jóslat, különösen egy olyan nép szávaló jogát: eddig is róla szólt az ének, s ugyan ki más tudhatná pontosabban elmondani kalandjait-szen- mára, amelynek életeleme a tenger, a hajózás! Most megint Odüsszeusz „nem érti”, mir√l beszél a király: vedéseit, mint √ maga? Nem mintha már korábban is ne célzott volna sze- pedig ha valaki, √ igazán tudja, ki az, akinek megsemélyazonosságára, ne lehetett volna kitalálni, ki √. gít√ire Poszeidón haragja le fog sújtani… Ne feledjük, Hiszen már a nyolcadik énekben, a phaiák ifjak pro- Odüsszeusz ekkor már maga mögött tudja valamennyi kalandját, tehát pontosan emlékeznie kell, vokatív fellépésére így válaszol: hogy ahol a legfontosabb találkozásai lejátszódtak Senki, Philoktétész egyedül volt jobb nyilazásban – a Küklópsznál, Kirkénél, Kalüpszónál –, megjeletrójai nép mezején, hol l√ttünk nyíllal, akhájok. nését mindig megel√zte egy jóslat, amely mindig (8, 219–220. sor) pontosan be is telt: megvakította, tönkretette a Kük-
144
Odüsszeusz utazásai
lópszot, leleplezte, majd ideig-óráig boldoggá tette Kirkét, s isteni szó határozta meg azt is, mennyi ideig maradhatott Kalüpszónál. Most vagy kés√bb figyelmeztethetné persze a phaiákokat, hogy vigyázzatok, én vagyok az, aki pusztulást hozhat rátok! Én vagyok az egyetlen ember, akit nem szabad hazasegítenetek! Mégsem teszi. Vajon miért? Jószerivel minden bolyongását ideszámítva a phaiákok szigete az egyetlen hely, ahol csak segítenek rajta, jól tartják, tisztelik, csodálják, úgy bánnak vele – önzetlenül! –, ahogy Trója legtöbbet szenvedett h√se azt megérdemli, mégsem menti meg √ket! Önz√ Odüsszeusz? Szemöldökünket ráncolhatjuk, helytelenít√n csóválhatjuk fejünket, de bizony ki kell mondani: igen, Odüsszeusz önz√! Ám senkit ne vezessen félre e jelz√: annyira önz√, amennyire az egy hérósz-hoz illik. Célja, s√t: életcélja van, amelynek el√bb-utóbb minden és mindenki alárendel√dik. Akkor tudjuk igazán értékelni Odüsszeusz önz√ségét, ha megértjük, hogy a Trója alóli hazatérés senki életében nem volt kéjutazás. Külön eposzfüzér, ha
tetszik: eposz-m∫faj (epikus ciklus) született az i. e. 7–6. században hazatérések (görögül: nosztoi) összefoglaló címmel, s ennek darabjai a Tróját megjárt görög h√sök (például Menelaosz, Nesztór, Philoktétész stb.) hazatérés-történeteit tárgyalták. Az Odüsszeia ebben az értelemben természetesen besorolható a hazatérés-történetek sorába is. De feltétlenül meg is különböztetend√ mindt√l, mert h√se, Odüsszeusz az egyetlen hérósz, aki számára a hazatérési út egyszerre élvezetes, tanulságokat nyújtani képes kaland, és szenvedést-pusztulást hozó tragédiasor. Odüsszeusz megismerni és az új ismeretekt√l többé válni törekszik az út minden pillanatában, s ezzel vívja ki azt a jogát, hogy önz√ is lehessen, ha ez juttathatja el a megnyugvást hozó otthonhoz. Odüsszeuszban nemcsak a csavarosesz∫ h√st, a trójai faló kitalálóját, szörnyek legy√z√jét, isteni és földi n√k dédelgetett kedvencét tisztelhetjük, de a világirodalomban el√ször megörökített turistát is, akinek példája nélkül talán semmilyen nagy földrajzi felfedezésre nem került volna sor…
Négykerek∫ római utikocsi
145
