Ócsa Város Településszerkezeti tervéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A határozat hatálya I

Ócsa Város Önkormányzatának többször módosított 1 204/2004.(XI.30) ÖK. határozata Ócsa Város Településszerkezeti tervéről

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A határozat hatálya I. (1) A határozat hatálya területi értelemben Ócsa Város egész közigazgatási területére kiterjed. (2) A határozat részét képezik a településszerkezeti tervlapok. (3) A határozat hatálya alá tartozó területen belül a határozat rendelkezéseit és a tervlap tartalmát együttesen figyelembe véve lehet és kell kidolgoztatni a helyi építési szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) és a szabályozási terveket. (4) A határozatban és a tervlapban foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a határozat és a tervlap egyidejű módosításával van lehetőség. A településszerkezeti tervlap II. (1) A település igazgatási területén a határozat előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a TSZT-1/a, b, valamint az ezt módosító TSZT-m11 és a TSZT-2/A, B jelű tervlapok tartalmazzák. (2) A leírás és a tervlapok határozzák meg a város alakításának, védelmének lehetőségeit és a fejlesztés irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos települések rendezési terveinek figyelembe vételével a környezet állapotának javítása vagy legalábbis szinten tartása mellett. (3) A tervlapok elemei: a) igazgatási terület határa b) meglévő és tervezett belterületi határ; c) meglévő és tervezett beépítésre szánt területek; d) beépítésre nem szánt területek; e) meglévő és tervezett közutak, vasutak nyomvonala és jelei; f) az útcsatlakozás helye a szabályozási tervben tervezendő meg; g) gyalogutak javasolt nyomvonala; h) kerékpárutak javasolt nyomvonala; i) a területfelhasználási egység azonosítója, jele; j) a továbbtervezés után a felirat szerint megadott területfelhasználási kategória alkalmazásával hasznosítható terület; k) a területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok, védőterületek, védősávok (hulladéklerakó, dögkút, szennyvíztisztító, honvédség, stb.); l) telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv; m) rekultiválandó terület; n) környezetvédelmi jelek; o) műemlék, műemléki jellegű terület és műemléki környezet határa; p) régészeti lelőhelyek q) helyi egyedi művi értékvédelmi vizsgálatra kijelölt létesítmény; r) helyi területi értékvédelmi vizsgálatra kijelölt terület határa; s) országos jelentőségű természetvédelmi, és természeti területek (Ócsai Tájvédelmi Körzet, ex-lege területek, Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület és a Natura 2000 terület határai); t) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa. (4)

1

A 133/2006.(XI. 29.) sz. ÖK., a 190/2008.(X.29.) sz. ÖK és a 136/2010.(VI.30.)sz. ÖK. határozattal egységes szerkezetben

0

Ócsa Város Településrendezési tervéről szóló többször módosított 204/2004.(XI.30.) határozat

A SZABÁLYOZÁS IRÁNYELVEI (TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS)

A település igazgatási területének felosztása III. (1) A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. (2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek. b) Vegyes területek. c) Gazdasági területek. d) Különleges területek. (3) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterület-sűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Terület-felhasználási egységek Térképi jele Legnagyobb szintterületsűrűség Kisvárosias lakóterületek Lk 1,2 Kertvárosias lakóterületek

Lke

0,6

Falusias lakóterület Településközpont vegyes

Lf Vt

0,5 1,5

Gksz

1,8

Gip Kst, Kt, Kszo,Kht, Kh és Kb

1,5 0,5

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges területek

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek b) Zöldterületek c) Erdőterületek d) Mezőgazdasági területek e) Vízgazdálkodási területek f) Természeti területek g) Különleges beépítésre nem szánt területek. (5) Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke

Terület-felhasználási egység neve A belterületen: Kisvárosias lakóterületek

Teljes közművesítettség

Kertvárosias lakóterületek


Falusias lakóterületek


Településközpont vegyes területek


Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek


Ipari gazdasági területek


Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek

Teljes közművesítettség A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen

Erdőterületek

Közművesítetlen

Általános mezőgazdasági területek

Közművesítetlen 1


Vízgazdálkodási területek

Teljes közművesítettség A külterületen:

Ipari gazdasági területek Különleges területek

Részleges közművesítettség Részleges közművesítettség

Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Erdőterületek

A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen

Kertes mezőgazdasági területek

Közművesítetlen

Általános farmgazdasági területek

Közművesítetlen, birtokközpont-részleges közművesítettség Közművesítetlen

Általános, korlátozottan hasznosítható mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek

Közművesítetlen

Természetközeli területek

Közművesítetlen

Különleges területek

Közművesítetlen, ill. beépítés esetén részleges közművesítettség

(6) A Településszerkezeti terv jóváhagyásával a 2005. évi LXIV. tv. (BATrT) területfelhasználási egységeinek a törvény előírásai szerint számított tartalékai az alábbiak szerint módosulnak: A BATrT területi adatai a 21.§ (5) bekezdésében foglaltak alapján [TSZT 204/2004 (XI.30.) számú Ök. határozat] Térségek

Települési térség

A BATrT területi adatai a jelenlegi közigazgatási határok figyelembe vételével

A tervezett módosításokkal (m15-m27) elhasznált területek** (ha)

Bármely települési területfelhasználási egység számára igénybe vehető, továbbiakban felhasználható területhányad (ha)

1769,5

Magas zöldfelületi arányú települési térség

0

Erdőgazdálkodási térség

1760,14

Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térségben a beépítésre szánt területek lehetséges növekménye a BATrT 7.§ (2) szerint Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség

A hatályos módosításokkal (m1-m7***; Bármely települési m8-m11**** területfelhasználási SZT3) elhasznált egység számára területek** (ha) igénybe vehető területhányad*

10% = 176,01ha kizárólag beépítésre nem szánt terület 10% = 129,15ha

-17,95*****

-0,77

110,43

3% = 53,09ha

-23,7*****

-0,77

28,62

2960,77

5% = 148,04ha

-5,75

Vízfelület (vízfolyások nélkül)

2,51

-

Egyéb rendeltetésű terület

378,2

-

Összesen

1291,45

142,29

8162,57

* Kivéve az erdőterületeket, amely 10 %-ának területén kizárólag beépítésre nem szánt más területfelhasználási egység jelölhető ki **: A jelenlegi közigazgatási határok szerinti állapothoz viszonyítva ***A 133/2006. (XI.29.) sz. ÖK. hat. alapján **** A 190/2008. (X.29.) sz. ÖK. hat. alapján *****A jelölt területfelhasználási egységek tartalékai igénybe vételének számítása a bányaterületek, valamint egyes honvédelmi és nemzetbiztonsági területek OTÉK 2008. évi módosításának megfelelő beépítésre nem szánt különleges területként történő kezelésével alakult.

2


A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei IV. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

A település igazgatási területét a tervezett szerkezeti elemek és terület-felhasználási kategóriák figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezések során építési övezetekre illetve övezetekre kell felosztani. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. előközművesítés) a beruházások megvalósítása előtt biztosítani kell. Ezt alapvetően a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. A település beépített területein átfolyó vízfolyások telekrendezését (telekalakítás) meg kell oldani. Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségét. A mezőgazdasági területek egyes részein (az adottságoknak megfelelően) biztosítani kell a tanyagazdálkodás lehetőségét. A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. Közúthálózatok, közlekedés V.

(1) A közutak továbbtervezése során a fásított zöldsávval kialakítható utakhoz szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell. (2) A belterületen tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. Ebben az esetben is az építtetőnek kell megépíteni a parkolót vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (3) A közterületi, illetve a közhasználatra megnyitott (pl. kereskedelmi létesítmények) parkolókat fásítva kell kialakítani. (4) A kerékpáros közlekedéssel a továbbtervezés során is foglalkozni kell. Közművek VI. (1) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos, racionálisabb területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni figyelemmel arra, hogy a 14 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak esetén legalább egyoldali fásított zöldsáv vagy fasor is létesíthető legyen és a később elhelyezésre kerülő közmű, fásított zöldsáv vagy fasor számára, a neki optimális helyet fenn kell tartani. (2) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok ágazati előírásaik szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is köz-, vagy közműterületként kell szabályozni, ettől eltérő esetben a közmű, vagy a biztonsági övezetének szolgalmi jogi bejegyzéssel kell helyet biztosítani. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében fokozatosan a zárt csapadékelvezetési rendszert kell megvalósítani. Szilárd burkolatú útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében is) lehetőleg zárt csapadékvíz elvezető csatornahálózatot kell építeni. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (5) A település már beépített területén építési lehetőség (új foghíj beépítés, meglevő beépítés átépítése, bővítése) csak a teljes közműellátás esetén engedélyezhető, ettől eltérni csak a szennyvízelvezetés vonatkozásában lehet a még közcsatorna hálózattal nem rendelkező utcákban. A közcsatorna hálózat kiépítéséig ellenőrzötten vízzáró gyűjtőmedencébe kell a szennyvizet összegyűjteni, s abból a szennyvizet szippantó kocsival a kijelölt leürítő helyre szállíttatni, kizárólag átmeneti használati engedély feltételével, s a közcsatorna hálózat kiépítését 3


követően az ingatlanoknak csatlakozni kell a közcsatornára (ezt rögzíteni kell az építési engedélyben!). Új beépítésre szánt területen építési lehetőség már csak a teljes közműellátás biztosításával engedélyezhető. (6) A településen a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. (7) Új ivóvíz vezetéket üzembe helyezni már csak a szennyvízvezeték egyidejű üzembe helyezésével szabad. (8) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, ettől eltérni csak azoknál az ingatlanoknál lehet, ahol korábban használati korlátozás nélkül engedélyezték a szennyvízpótló alkalmazását és azt ellenőrizhetően vízzáró szennyvízgyűjtő medence építésével oldották meg, gondoskodni kell ennek folyamatos ellenőrzéséről, a szippantószámlák bekérésével. (9) Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) és elektronikus hírközlési hálózatokat az országos műemléki és helyi védelem alatt álló területen kizárólag a térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig szilárd burkolatú útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép és utcabútorozás, utcafásítás érdekében) már csak földkábeles kiépítéssel, átépítéssel szabad engedélyezni. (10)Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. ÉRTÉKVÉDELEM

A település védelem alatt álló művi értékei VII. (1) Az országos védelem alatt álló építmények védelméről települési eszközökkel is gondoskodni kell. (2) Ócsa értékes településrészeit, építményeit a településszerkezeti tervlapon jelölt területeken belül lefolytatott értékvizsgálat alapján, külön rendelettel helyi védettség alá kell vonni. Az egyedi védelem alá javasolt létesítmények az alábbiak: a) Falu Tamás könyvtár (hrsz. 1601 és 1602) b) A vasútállomás épülete c) R. kat. plébánia (hrsz. 1902) d) Posta (hrsz. 1903) e) Lakóépület (hrsz: 2524) f) Lakóépület (hrsz: 1509) (3) A belterületen áthaladó jelentősebb közlekedési nyomvonalak környezetét fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni. (4) (5) Fontosabb esetekben az építésengedélyezési eljárásban kétlépcsős eljárási rendet (bizonyos esetekben kötelező előzetes elvi építési engedélyezés) kell bevezetni. (6) A településesztétikai kérdésekben az önkormányzati tervtanácsnak és az önkormányzati főépítésznek is a szükséges és lehetséges ellenőrző szerepkörét biztosítani kell. (7) A régészeti értékek védelméről a HÉSZ-ben gondoskodni kell. A település természetvédelmi értékei VIII. (1) (2) (3) (4) A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

4


KÖRNYEZETVÉDELEM Általános előírások IX. (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. (2) A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. (3) A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl. légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb.). (4) Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. Föld védelme X. (1) Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése, a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. (2) (3) (4) Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme XI. (1) A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését 2 éven belül meg kell oldani. (2) A szennyezett csapadékvizek megfelelő (elő)tisztításról gondoskodni kell a befogadóba vezetés előtt. (3) A vízben élő szervezeteket veszélyeztető vegyi anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyásokat és tavakat, valamint az azokhoz közeli területeket. (4) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. (5) A belterületnek a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem XII. (1) (2) A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. (3) A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. Zaj és rezgés elleni védelem XIII.

5


(1) A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit, a passzív zajvédelem műszaki megoldásait kell alkalmazni, míg külterületen elsősorban zajvédő erdősávokat kell telepíteni, illetve szükség esetén itt is a forgalomszabályozás eszközeit, a passzív zajvédelem műszaki megoldásait kell alkalmazni. (3) A lakóterületeken, természetvédelmi területen, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással, műszaki zajvédelemmel, kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. Élővilág védelme XIV. (1) Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a művelési ág megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. (2) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. (3) Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek kialakulására. (Alacsonyabb ökológiai értékűek a szántó, szőlő és gyümölcsös területek, magasabb ökológiai értékűek az erdő, rétlegelő, nádas területek.) Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás XV. (1) A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A meglévő hulladéklerakó felszámolása után a terület rekultivációját védőerdő rekultivációs céllal kell elvégezni. (2) A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. (3) A településen a kijelölt hulladéklerakó területén kívül hulladék lerakása tilos. A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK

Tervkészítési feladatok XVI. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

A helyi építési szabályzat és szabályozási terv(ek) készítése. Szabályozási terv alapján fejlesztési programok indítása. Környezetvédelmi program felülvizsgálata, karbantartása. Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata, karbantartása. A tervlapokon jelölt közlekedésfejlesztési feladatok terveztetése. Vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv készítése. Örökségvédelmi hatástanulmány. Tanulmány készítése az épített környezet helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról.

(10) Tervegyeztetési feladatok XVII. (1) A város rendezése során figyelembe kell venni az alábbi terveket:  Országos Területrendezési Terv  Pest megye Területrendezési Terve  Budapest és Agglomerációja Területrendezési Terve (2) Az ezután készülő területrendezési tervekben érvényesíteni kell a város rendezési tervében szereplő elhatározásokat. (3) A környező települések rendezési terveinek egyeztetés során a város érdekeit képviselni kell. 6


(4) (5) E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a településszerkezeti tervet határozattal módosítani kell. Jogalkotási feladatok XVIII. (1) Önkormányzati rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet karban kell tartani a következő témakörökben: a) b) Települési hulladékgazdálkodás c) Állattartás d) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása e) Parkolás szabályozása f) Helyi értékvédelem (építmények, zöldfelületek) g) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése h) i) A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok XIX. (1) A terv távlatán belül, szükség esetén művelésből ki kell vonni, és igény szerint Képviselőtestületi határozattal belterületbe lehet vonni a tervlapon szereplő jelölés szerint: a) a tervezett lakóterületeket az Égető hegy, a Temető és a Bajcsy Zsilinszky u. környezetében; b) a tervezett lakóterületet a Kertész u. mentén; c) d) a meglévő és tervezett gazdasági területeket a tervezett elkerülő út ÉK-i oldala mentén; e) a tervezett gazdasági területeket a Bajcsy Zsilinszky u. környezetében; f) a tervezett gazdasági területeket az alsópakonyi településrészen; g) a felsőbabádi volt majorterületeket; h) a tervezett lakóterületeket a Némedi út és az Árpád u. sarkánál; és i) a tervezett iparterületet a némedi és a budapesti utak közti részen; és j) a tervezett iparterületet a budapesti út mentén. (2) Távlatban szükség esetén a művelésből ki kell vonni, és igény szerint Képviselőtestületi határozattal belterületbe lehet vonni a tervlapon szereplő jelölés szerint: a) a tervezett lakóterületeket a Némedi út környezetében; b) a tervezett gazdasági területeket a Bajcsy Zsilinszky és a Némedi u. környezetében. c) a tervezett gazdasági területeket az alsópakonyi településrészen. (3) A tervlapon tervezettként feltüntetett területegységek területegységek beépítésének előfeltétele az ezekre vonatkozó szabályozási tervek jóváhagyása, valamint szükség szerint a következő bekezdésben rögzített további feltételek teljesítése. (4) Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény, bővítés stb. költségei). (5) (6) A szabályozási terv készítése során a környezetterhelő objektumoknál az illetékes szakhatóságok által megállapított (egyedi) védőtávolságokat kell figyelembe venni. A védőtávolságokat a települési környezetvédelmi program alapján, azzal összhangban kell alkalmazni a szabályozási terv készítésénél. (7) Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a) Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. b) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e módosítást eszközölni (védőövezet csökkentés vagy növelés). 7


c)

A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedettnél nagyobb terhelési határértékkel bírnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. (8) A mély fekvésű, vízállásos, vízjárta területek belterületbe vonása és beépítése csak a terület vízrendezésének megoldása után lehetséges. (9) A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). A telekvásárlásokat a tervlapon településközpont vegyes besorolással megjelölt területeken kell megtenni. (10)A 46.303. j. Felsőpakonyi bek. út Ócsa felé való továbbvezetésének mielőbbi megépítése céljából fel kell venni a kapcsolatot az állami úthálózat fejlesztésével foglalkozó szervekkel. (11) (12)A város területén új kavicsbánya vagy bányabővítési terület meghatározására az ehhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi engedély megadását követően kerülhet sor. (13)A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat legfeljebb kétévente át kell vezetni. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek XX. (1) A településrendezési tervek megvalósulása érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) önkormányzati főépítészt kell alkalmazni, és önkormányzati tervtanácsot kell működtetni. (2) A településrendezési tervek érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. (3) A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot a vonatkozó önkormányzati rendeletnek megfelelően fenn kell tartani. (4) A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodnia kell. Záró rendelkezések XXI. (1) Ez a határozat és a hozzátartozó TSZT-1/a, TSZT-1/b jelű tervlapok 2004. év november hó 30 – tól érvényesek, az őket módosító TSZT-m11 jelű tervlap 2008. október 29-től, a TSZT-2A és TSZT-2B jelű tervlapok 2010. június 30-tól. A hatályos tervlapok területi hatályát jelen határozat függeléke ábrázolja. (2) A határozat hatályba lépésével egyidejűleg a 204/2004.(XI.30) ÖK. számú határozathoz tartozó TSZT-2/a és TSZT-2/b jelű tervlapok, az ezt módosító TSZT-m1, TSZT-m2, TSZT-m3, TSZT-m4, TSZT-m5, TSZT-m6, TSZT-m7, TSZT-m8, TSZT-m9 és TSZT-m10 jelű tervlapok, valamint a TSZT-1/a és TSZT-1/b jelű tervlapoknak a TSZT-2A és TSZT-2B tervlapokkal érintett része hatályukat vesztik. Felelős: Polgármester Határidő: azonnal

Dönti Károly polgármester

dr. Szabó György jegyző

8

Ócsa Város Településszerkezeti tervéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A határozat hatálya I

Recommend Documents