ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet
SZAKDOLGOZAT
OE-BGK 2015.
Dr. Lorászkó Gábor T003513/FI12904/B
2
Biológiai tényezők jelentette kockázatok kezelése egy állatorvosi rendelőben
Tartalomjegyzék
Bevezetés
3
1
Irodalmi áttekintés
4
2
Jogszabályi háttér
11
3
Biológiai tényezőkre irányuló felmérés
34
4
A kockázat
57
5
Veszélyazonosítás és veszélyjellemzés egy általános állatorvosi rendelőben:
62
6
Kockázatkezelés
75
7
Egyéni védőeszközök használatára vonatkozó felmérés
77
8
Kockázat-kommunikáció
83
9
Munkavédelmi javaslatok
87
10
Köszönet
88
11
Irodalomjegyzék
89
12
Ábrajegyzék
96
13
Táblajegyzék
98
14
Mellékletek
99
3
Bevezetés
Az állatorvosok a rendelőkben első sorban kedvtelésből tartott háziállatokkal foglalkoznak. A többségük leggyakrabban kutyát és macskát vizsgál. A hazánkban is elérhető korszerű diagnosztikai módszerek, elterjedt berendezések, laboratóriumi hálózatok, szolgáltatói együttműködések lehetővé teszik az állatok egészségi állapotának egyre gyorsabb és pontosabb megismerését, beleértve a biológiai kóroki tényezők szerepének felismerését egy adott esetnél.
Állatorvosokat Magyarországon egy helyen, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán képeznek. Európában harmadikként, Budapesten alapítottak erre a célra oktatási intézményt, 228 évvel ezelőtt, eleinte az újonnan létrejött Pesti Orvosi Egyetem tanszékeként. Jelenleg az állatorvosi kar hallgatóinak közel kétharmada külföldi állampolgár, és vagy az angol, vagy a német évfolyamon tanul. A magyar hallgatóknak lehetőségük van biológus szakra is beiratkozni, amennyiben az ország legmagasabb felvételi ponthatárát elérik. A nagyhírű elődök közül nem csak az iskola alapítója, Tolnay Sándor, hanem többen – a zoonózisokra való tekintettel kiemelve Preisz Hugót (pesudotuberculosis), Hutyra Ferenc (brucellosis, tuberkulin-próba, mallein-próba) – humán orvosi végzettség után fordultak az állatok gyógyítása felé. Az ember egészségét is veszélyeztető fertőző betegségekkel a közeli múltban állatorvosként Bartha Adorján, Marek József, Manninger Rezső, Mócsy János, SzentIványi Tamás nemzetközileg elismertek voltak.
A biológiai kóroki tényezőkkel az alapképzés 59 (ötvenkilenc) tantárgyában találkoznak a hallgatók (1. melléklet). Az alapképzésben megszerzett ismeretek tovább bővíthetők 2-3 éves posztgraduális oktatással megszerezhető szakvizsgák révén.
Az állatorvosi rendelőben az állatorvos mellett rendszerint az állat gazdája benn tartózkodik, de rajtuk kívül állandó, rendszeres vagy alkalmi jelleggel mások is megfordulnak, akik többékevésbé ki lehetnek téve biológiai tényezők jelentette kockázatnak.
A dolgozatomban azt vizsgálom, hogy mely biológiai tényezők jelenthetnek veszélyt, az kire nézve jelentkezhet, mekkora a kockázat, és hogyan lehet ezt a kockázatot csökkenteni.
4
1. Irodalmi áttekintés
Az állatorvoslás kialakulása nem a házi kedvenceknek, még csak nem is a lovaknak köszönhető, hanem kifejezetten a járványos fertőző betegségeknek. Amit az emberiségnek a pestis jelentett évszázadokkal ezelőtt, az a szarvasmarháknak a keleti marhavész (Rinderpest, Cattle Plague; Rinderpest virus/Morbillivirus, RPV) nevű betegség volt. Ugyan emberre nem fertőző, a szarvasmarhát és a közeli rokonait betegíti meg, de közel 100%-os a mortalitás. [1] A XVIII. században százmilliós elhullást okozott Európában, és a XIX. században Afrikában is [2], amikor ez a faj a gépeket, az élelmiszert, cipő és ruhagyártás alapanyagának jó részét is jelentette. A járványok okozta éhínségek és a rendkívüli kár jelentős szerepet játszott a járványvédelmi intézkedések megszületésében és az első állatorvosi intézmények felállításában. Ahogy a himlőt felszámolta a humán egészségügy (1980) [3], úgy a keleti marhavészt is az állategészségügy (2010) [4].
Az állatról emberre terjedő betegségek az állatorvosok egészségét a kezdetektől fogva veszélyeztették. A brucellosis, a tuberculosis, a leptospirosis, a rabies a járványvédelemi, állategészségügyi és közegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően nagyon jelentősen visszaszorultak, de a járványos betegségek természetéből adódóan a fogékony szervezetek fenntartják az ismétlődés lehetőségét, amennyiben a fertőző kórok visszatér. Az élő környezetből (beleértve a minket körülvevő embereket is) több száz féle, az egészséget jelentősen veszélyeztető vírus, baktérium, gomba és élősködő juthat be az emberi szervezetbe, egy részük akár az állatorvosi rendelőben történő munkavégzése során is. A dolgozókon kívül potenciális veszélyt jelenthetnek ezek a biológiai tényezők a nem munkavállalóként jelen levő személyek számára is. A betegségektől való félelem érthetően nagy, így az ehhez kapcsolódó felelősség is, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a társadalom jelentős része pusztán hírekből tájékozódik ezen a téren, és tényleges tudással nem rendelkezik. A betegségek sokaságától való hozzáértés nélküli félelem, egyrészt nem engedi a figyelmet a valóban fontos kérdésekre összpontosítani, másrészt áltudományos (tudománytalan) nézetek népszerűségéhez vezethet. Amikor olyan betegség ellen védekezünk teljesen alkalmatlan eszközrendszerrel, ami nincs jelen, akkor természetesen nem azért nem alakul ki az adott betegség, mert a védekezés hatékony volt. Ugyanakkor a látszólagos összefüggés ártalmas, mert félrevezethet. Ez így történik kicsiben (pl.: ultrahangos
5
kullancsriasztás hatástalansága miatt bekövetkező borreliosis kutyában) és akár nagyban is (pl.: a járványvédelem elhanyagolása a 2001 évi ragadós száj- és körömfájás1 járvány során Nagy-Britanniának kb. 6 millió kérődző és sertés kényszervágásába került, és a kár kb. háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg volt). Olyan fertőző kórokok ellen kell egy állatorvosi rendelőben védekezni, amely jelen van, jelen lehet, és olyan eszközrendszerrel, amely alkalmas a megfelelő védelemre. „A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.”8 Szakmai hozzáértés hiánya ezt a jogot is veszélyeztetheti.
Világszerte figyelmet szentelnek ma már az állatorvosi munkavállalók és segítő személyzetük egészségvédelmének, de ez viszonylag új keletű. 1975 és 1982 között ausztrál állatorvosok számára a brucellosis, a toxoplasmosis és a Q-láz volt a leggyakoribb zoonózis. [5] Egy későbbi, nem csak állatorvosokra, hanem minden munkavállalóra kiterjedő ausztrál tanulmány a munkahelyek számára a legfontosabbnak a Q-lázat, a leptospirosist, a brucellosist, az anthraxot és a tuberculosist találta. [6] Egy 1978-ban Ilinois államban (Egyesült Államok) végzett kutatás szerint 1.182 állatorvos 42.7%-a tapasztalt zoonózist magán valamikor a pályafutása során. Gyakoriság szerint a brucellosist, a veszett állattal való érintkezést, az állatok harapását, az ornithosist, a sertésorbáncot és a leptospirosist neveztek meg. [7]
Németországban 27.500 gyakorló állatorvos (kb. 10.000 praxisban) évi kb. 2.000 üzemi balesetet és foglakozási betegséget jelent be. 1998 és 2000 között a balesetek 66%-a karmolás, harapás és az állatok rúgása miatt következett be. A foglalkozási betegségek 39%-a a bőrt, 30.5 %-a a légzőszerveket érintette, és 19.1% volt fertőző betegségnek tekinthető. [8] Egy nagy, amerikai felmérésben [9] 5,168 állatorvosból 2,133 (41%) válaszolt, közülük 1.070 foglalkozott kedvtelésből tartott állatokkal. A saját egészségük védelmére szolgáló alapvető higiéniai szabályokat többségük betartja, de egy nem jelentéktelen hányaduk figyelmen kívül hagyja. A személyi védelmet jelentős részben a kézmosás és a gumikesztyű jelenti, a védőruha a szennyezőbb beavatkozásoknál, a kórboncolásnál és a műtéteknél kerül előtérbe.
1
Ragadós száj- és körömfájás (aphtae epizooticae, Foot and mouth disease): Aphthovirus/Picornavirus okozta rendkívül ragadós fertőző betegség, párosujjú patásokban hólyagok képződésével járó betegséget okoz, ritkán az ember is fertőződhet (zoonózis).
6
Leginkább a bőr gombás fertőzésétől tartottak (71.2%), a baktériumos gyomor- és bélfertőzéstől (38.8%), a bélférgességtől (36.5%), a leptospirosistól (33.7%), a rabiestől (21.5%), és a toxoplasmosistól (20.5%). Az ismert veszély ellenére, a legtöbb aggódó állatorvos nem használta a megfelelő személyi védő eszközöket azokban az esetekben, amikor a számára aggodalomra okot adó betegséget (zoonózist) feltételezte egy adott állat vizsgálata vagy ellátása során. Pl. a bőr gombás megbetegedésétől tartók 80.6%-a nem használt egyéni védőfelszerelést a bőrbeteg állat vizsgálatánál. 95%-uk nem használt szem- és légzésvédelemre semmilyen eszközt ellés levezetésénél, a Q-láz és a brucellozis potenciális veszélye ellenére. Kevesebb, mint 25%-uk ellenőrizte rabies elleni ellenanyag-szintjét, holott a védettséget az endémiás területeken kifejezetten fontosnak tartják. Előfordult kellemetlen reakció, első sorban élő mikroorganizmussal (paratuberculosis, brucellosis ellen) való védőoltás beadása során, és felvetődött a Rift-völgyi lázzal vagy akár az Ebola vírusával való fertőződés lehetősége is tűszúrás révén, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint.
Az egyes állatról emberre fertőző betegségek munkavédelmi szempontjairól részéletes tájékoztatás szerepel a Német Munkaegészségügyi Bizottság oldalán. [10] Az állatorvosi asszisztensek esetében az állatokkal kapcsolatos balesetek [11] 76.8%-át az állatok okozzák, az elcsúszás és hasonló sérülések ennek csak tizedét (7.7%), a tűk és más, hegyes, éles eszközök pedig kb. a huszadát (4.2%). Közel hétszer több a rendelőben bekövetkezett és bejelentett baleset (Németország, 1998-2002), mint az istállóban. A macskák több, mint kétszer annyi (54.1%) balesetet okoztak, mint a kutyák (22.0%).
Kutyáról és nyúlról a rühesség átmenetileg, önkorlátozó jelleggel átterjedhet emberre [12], hasmenéses tüneteket mutató macskák pedig a következő, az ember egészségét veszélyeztető kórokozókat üríthetik: Cryptosporidium parvum (5.4%), Giardia spp (2.4%). Toxocara cati (3.9%), Salmonella enterica serotype Typhimurium (1.0%), Campylobacter jejuni (1.0%). [13] Számos forrás bizonyítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben a macska minimális kockázatot jelent az ember toxoplasmosisa szempontjából. [13][14][15][16]
Összefoglaló
irodalomismertetés
az
állatorvosi
rendelői
veszélyekhez
sorolja
a
fertőtlenítésekkel szemben is ellenálló kórokozó miatt a cryptosporidiosist, a hasmenéses állatoktól elkapható giardiosist, a toxocariosist és az ancylostomatosist. [17]
7
Az állatorvosok fertőző eredetű foglalkozási betegségeként a bartonellosis, a macska harapása miatti tályogképződés, a rabies, a leptospirosis, multirezisztens baktérium (Methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, MRSA) okozta fertőzés, a Clostridium difficiale okozta hasmenés, a salmonellosis, az ornithosis, a campylobacteriosis, a dermatophytosis és a blastomycosis szerepel egy másik irodalmi összefoglalóban. [18] Ellenálló (MRSA) baktériumot számos állatfaj [19] esetében azonosítottak, mint jellemzően állatkórházi sebfertőzések okozóját, és pl. az Amerikai Állatorvosi Egyesület (American Veterinary Medical Association, AVMA) az ügyfeleknek szóló tájékoztató oldalt is működtet [20] a mikroorganizmus és a fertőzés jobb megismerése, a vele szembeni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében.
Felmerült a kockázatok becslésének pontosságát vélhetően növelő, valamilyen mérési módszer alkalmazásának a szükségessége, amellyel a biológiai kóroki tényezők egészségügyi szerepe jobban meghatározható volna. Az irodalomban szereplő eljárás [21] a gombák, a baktériumok és az endotoxinok elleni védekezés mérhetővé tétele érdekében egyesével végzett laborvizsgálatokat igényelne, amire nincs módom, számos biológiai kóroki tényező esetében nem is volna kivitelezhető.
80 oldalon, 98 szakirodalmi hivatkozással tárgyalja a biológiai tényezők szerepét a 40 éve tevékenykedő Health and Safety at Work brit szervezet. [22] Bemutatja, hogy a Brit Állatorvos Egyesületnek (British Veterinary Association, BVA) több, mint 14.000 tagja közül 9.000 dolgozik praxisban. A zoonózisok gyakran szubklinikai jellegére és a nem megfelelő diagnosztikára hivatkozva a tanulmány az állatorvosok
között
meghaladó
fertőzési
számos
zoonózis
a
társadalmi
átlagot
kockázatot
feltételez
esetében.
Ennek
alátámasztására egy (egyetlen) tudományos közleményt [23] nevez meg, amely szerint 137 osztrák állatorvost vizsgáltak, és ellenanyagokat mutattak ki számos zoonózis kórokozójával
1.1. ábra: Osztrák állatorvosok expozíciójának adatai
8
szemben, amiből határozott munkavédelmi következtetéseket vontak le. Indokoltnak tartom kissé részletesebben bemutatni a véleményt megalapozó cikk szakmai elemeit (1.1. ábra). Vírusok:
A parainfluenza vírus 95.6% értékhez figyelembe kell venni, hogy ugyan gyakori szarvasmarhában [24], előfordulhat ritkaságként kecskében [25], és akár egyes emberszabású majmokban is [26], de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem is említi a zoonózis jelleget. Utal is megjegyzés az emberi fertőzéstől való elkülönítés akadályára.
Kifogásolható, hogy a human respiratory sncytial vírust is állatorvosi munkaviszonnyal kapcsolatba hozható zoonózisként tünteti fel a táblázat, holott a kórokozó emberek között terjed, és legfeljebb emberszabású majmokat betegítheti meg [28]. Ez utóbbi egyrészt Ausztriában valószínűtlen, másrészt antropozoonosis volna, vagyis azok az állatorvosok veszélyeztethetnének majmokat.
A táblázat harmadik sorában az influenza A vírus (H1N1) szerepel (8.8%). Ha Kínában, valamelyik óriási kacsatelepen ezt a leletet zoonózisból eredőnek tekintik, még érthető, de Ausztriában aligha.
Az
Encephalomyocarditis
encephalomyocarditist
és
virus
a
reprodukciós
negyedik zavarokat
(5.1%), okozhat,
amelyik de
sertésben
emberben
a
szeropozitivitáson kívül semmilyen működészavart vagy betegséget nem sikerült igazolni [29], így megalapozatlan zoonózisnak tekinteni.
Az Equine rhinovirus serotype 1 (4.4%) esetében egyik irodalmi forrásban sem találok arra utalást, hogy zoonozis volna, tehát embert képes volna megbetegíteni. [30] Önmagában az immunológiai válasz nem jelent betegséget, hanem (tünetek és szervi működészavar hiányában) pusztán azt, hogy az emberi szervezetbe bejutott, az immunrendszer felismerte annak idegen voltát, és az ellen ellenanyagokat állított elő. Ahogy a környezetünk rendkívül nagy számú, kórtanilag közömbös anyagával is teszi.
Baktériumok:
A baktériumokkal már más a helyzet, mert a Rochalimaea henselae (ma: Bartonella henselae; bartonellosis; 51.1%), a Chlamydia psittaci (ornithosis; 21.2%), a Coxiella burnetii (Q-láz; 9.5%), a Borrelia burgdorferi (Lyme-borreliosis; 7.3%) és a Leptospira species (leptospirosis; 2.9%) valóban zoonózisok okozói. A brucellosisra (0%) és a tularemiára (0%), mint különösen jelentős zoonózis jelenlétére nem utaltak a leletek.
9
Az első két baktériumos fertőzés forrásának legvalószínűbben macska (esetleg kutya) és különböző madárfajok egyedei tűnnek. A Q-láz és a Lyme-kór okozója bejuthat a szervezetbe (pl.: kullancs révén) az állatorvos hivatásától függetlenül is.
Egy másik osztrák felmérés [31] nem talált különbséget a kutya- és macskatartók szeropozitivitása és a társadalmi átlag között a Bartonella henselae és a Coxiella burnetii esetében, ami arra utal, hogy a vizsgálatba bevont emberek a jellemzően nem a háziállataiktól fertőződtek.
A leptospirosis akár vizsgálatra és kezelésre bemutatott állattól is megkapható, de a szabadban, pl. természetes vízben is fertőződhet az ember. A WHO a tíz legfontosabb zoonózis-csoport között tartja nyilván [32], és 120 oldalas szakmai információt tesz közzé róla. Az állatorvosokat a kiemelten veszélyeztetettek közé sorolja. [33]
Élősködők:
A parazitákkal szemben ellenanyagot az alábbi arányban tartalmazott a vizsgált állatorvosok vére: Toxoplasma gondii: 54.7%, Toxocara canis/cati: 27.0%, Ascaris suum: 21.9%, Trichinella spiralis: 1.5%. Taenia solium, Echinococcus multilocularis és granulosus, Babesia divergens, Fasciola hepatica: 0%.
A toxoplasmosis járványtanát ismerve az 54.7%-ot nem írhatjuk a macskákkal való közvetlen érintkezés rovására, ahogy a trichinellosissal sem a rendelői munka során fertőződhetünk. [34] Viszont számomra kifejezetten meglepő a kutya, a macska és a sertés orsóférgességére való immunválasz nagy aránya, ami az alapvető tisztálkodás (evés előtti kézmosás) elmaradására utal. A biológiai tényezőkkel történő munkavégzés esetén a higiénés és egyéni védelem fontosságára, és az ezzel kapcsolatos munkavédelmi szabályok szigorú betartására hívja fel a figyelmet.2
Az állatorvosok fokozott fertőződési veszélyét megalapozó kijelentés a közel húsz éves (1997) kiadványra alapozták, ami indokolttá tenné újabb vizsgálatok végzését. Az adatok alapján megállapítható, hogy ugyan jelentős részben megalapozatlan vagy kétséges a foglalkozással összefüggő fertőződés, de az élősködők esetében valószínűnek tekinthető. Elgondolkodtató, hiszen amely fertőzési úton a paraziták fejlődési alakjai bejuthattak az ember szervezetébe, az más kóroki tényező számára is alkalmat adhatott.
2
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 8. § (1) A munkáltató minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára és egészségére, köteles (…)”
10
A hagyományosan rettegett járványos fertőző betegségek visszaszorulását az állatorvosok egészségvédelmének szervezésénél is indokolt figyelembe venni. Az túlságosan adminisztratív megközelítés („ami zoonózis, az csak állattól eredhet, az állatorvos esetében leginkább a munkavégzésből adódóan következhet be fertőződés”3) és a jól beváltnak tartott módszerek elterelhetik a figyelmet a tényleges kockázatokról, amelyek ma léteznek ezeken a munkahelyeken. Vírusok okozta járványok ellen leginkább járványvédelmi intézkedésekkel és aktív immunizálással, majd mentesítési programokkal lehetett hatásosan védekezni, ami természetesen nem alkalmazható pl. gombák vagy számos élősködő okozta betegség esetén. A régen érvényes veszélyekkel szembeni régi módszerek mai alkalmazása hamis biztonságérzetet kelthet. Először tehát azt kell tudni, milyen veszélyekkel állunk szemben.4
A szakdolgozati témámhoz talán legjobban hasonlító tanulmány Kanadában készült. [35] A kérdőívet megválaszoló 849 állatorvos 76%-a rendelői körülmények között dolgozott. Az állatorvosok 16.6%-a szenvedett el zoonózist a megelőző 5 éven belül. A rendelők számára a bőr gombás fertőzése, a rabies és az MRSA5 volt a legjelentősebb, a vegyes praxist folytatók között az előbbiek mellett még a campylobacteriosis fordult elő. A válaszolók 63%-a legalább egy harapásról, a 64%-a legalább egy karmolásról számolt be, 20%-uknál a sérülés után fertőzés jelentkezett, melynek 81%-a eredt macskától. A tanulmány tizedes pontossággal kiszámolta egyebek mellett azt is, hogy a társállatokat kezelőket gyakrabban harapják meg a társállatok, mint azokat az állatorvosokat, akik lovakat kezelnek. Erre az adatra nem feltétlenül lett volna szükség. A kérdőívre válaszoló állatorvosok 59%-a – állításuk szerint – sosem használt antibiotikumot foglalkozásával összefüggésben levő betegség miatt. A harapást vagy karmolást elszenvedők 60%-ánál előfordult, hogy saját magát kezelte antibiotikummal. A munkavégzése alatt 39%-uknál alakult ki valamilyen túlérzékenység, leginkább valamilyen állati testváladék, por, penész, szőr, élősködők, szappan, hintőpor miatt. Az összegző vélemény szerint a járványos zoonózis visszaszorulásának köszönhetően a fő egészségügyi veszélyt a harapás és karmolás okoz, melyet a fertőzés súlyosbíthat. A túlérzékenységi reakcióknak viszonylag nagy jelentőséget tulajdonítottak.
3
Egy elképzelt vélemény, látva a zoonosisoknak is számító betegségek szerepének pontatlan bemutatását. 54. § „(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat” 5 MRSA: Methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, multirezisztens baktérium 4
11
2. Jogszabályi háttér
2.1. Az állatorvosi rendelő
A szakdolgozat az állatorvosi rendelőben jelentkező biológiai kockázati tényezők szerepét vizsgálja.
2012. évi CXXVII. törvény: 2. § (1) „E törvény alkalmazásában: a) állat-egészségügyi szolgáltató intézmény: az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika; b) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység: a 33. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek megrendelésre, szolgáltatásként, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján állami feladatkörbe nem vont módon történő ellátása; c) állatklinika: olyan állatkórház, amely az állat-egészségügyi szolgáltatói tevékenységén túlmenően közvetlenül részt vesz az állatorvosi felsőfokú alap- és továbbképzésben, valamint a szakirányú kutatásban; d) állatkórház: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által irányított olyan állatorvosi szakrendelő, amelyben szervezett és tervszerű formában biztosított az állatok gyógykezelés céljából történő elhelyezése, ápolása, bentlakásos utókezelése és folyamatos állat-egészségügyi felügyelete; e) állatorvosi rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségekből álló állategészségügyi szolgáltató intézmény;”6
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. § „1. állatgyógyászati intézmény: állatkórház, állatklinika, állatorvosi rendelő, állatorvosi szakrendelő (rendelőintézet), állategészségügyi laboratórium;”7
6
2012. évi CXXVII. törvény 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről 7 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról
12
2.2. Munkavédelmi szabályozás:
1993. évi XCIII. törvény: 2. § „(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. (…) 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. (…) 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. (…) 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; (…) g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (…) 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (…) 60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles (…) b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
13
c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; (…) 64. § (1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. (…) (3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti (…) (4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. (5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.”8
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2. § „h) veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó egészsége vagy biztonsága veszélynek lehet kitéve;(…) 3. § Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad használni.”9
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet „II. veszélyességi osztály, (…) 75 (ágazati számjel) Állat-egészségügyi ellátás”10
2/1998. (I. 16.) MüM rendelet: 8. § „(1) A biztonsági jelek geometriai formáját, színezését, az alkalmazandó képjeleket az 1. számú melléklet tartalmazza.”11
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet: § „(2) A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében
8
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 10 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, megállapította az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 2. számú melléklet 11 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 9
14
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. (…) (5) A munkáltató (…) gondoskodnia kell a) a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról;”12
2.3. Foglalkozás-egészségügyi és munkahigénére vonatkozó jogszabályok:
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 3. § „(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos folytathat. (2) (…) a szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabályban előírt ideig - a foglalkozásorvostan
vagy
üzemorvostan
(a
továbbiakban
együtt:
foglalkozás-orvostan)
szakorvosjelölt, (…) 7. § E rendelet alkalmazásában (…) 4. „egészségkárosító kockázat: valamely munkakörnyezetből, munkavégzésből származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége (…) 7. munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából
és
a
munkakörnyezet
hatásaiból
adódó
megterhelés
mennyiségi
meghatározására alkalmas eljárások; továbbá olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére);”13
27/1996. (VII.28.) NM rendelet: 2. számú melléklet C) „biológiai kóroki tényezők
12
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 13 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
15
401
C1
Egyéb zoonózisok
402
C2
Tetanusz
403
C3
Brucellózis
C4
Ornitózis
C5
Kullancs-enkefalitisz
C6
Atrax
C7
Leptospirózis
C8
Q-láz
C9
Tularémia
C10
Borelliózis (Lyme-kór)
C11
Trichofitiázis
404
C12
Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
405
C13
Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
406
C14
Amőbiázis
407
C15
Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a
foglalkozással kapcsolatban keletkezett C16
Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek
C17
Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
C18
Gombák által okozott bőrbetegségek
304.01
C19
Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
304.02
C20
Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése
által okozott tüdőbetegségek C21
Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb
betegségek 304.06
C22
Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával
kapcsolatos allergiás asztma 304.07
C23
Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával
kapcsolatos allergiás rinitisz”14
14
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet:
27/1996. (VII.28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
16
1. § „o) sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők; (…) 7. § (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni (…) c) heveny foglalkozási megbetegedés, (…) előfordulását követően;”15
2.4. Biológiai kockázati tényezőkkel kapcsolatos jogszabályok:
A Tanács 90/679/EGK Irányelve a munkavállalók biológiai tényezőkkel való veszélyeztetése elleni védekezésről [36] [1]
A Tanács 93/88/EGK Irányelve a 90/679/EGK Irányelv módosításáról, a munkavállalók biológiai tényezőkkel való veszélyeztetése elleni védekezésről [37] [2]
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK Irányelve [38] [3]
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet:
2. § „(1) E rendelet értelmében a) biológiai tényezők: a mikroorganizmusok - beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak, b) mikroorganizmus: olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes, c) sejttenyészet: a többsejtű szervezetekből származó sejtek élő szervezeten kívül szaporított tenyészete, d) havária: olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése, e) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség. (2) A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: a) 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni,
15
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
17
b) 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, c) 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, d) 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan. (…) 5. § Amennyiben a munkavégzés jellege lehetővé teszi, a veszélyes biológiai tényezők olyan helyettesítésére kell törekedni, amely a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem vagy kevésbé veszélyezteti a munkavállaló egészségét. (...) 6. § (1) Ha a 3. § szerinti becslés a munkavállaló biztonságának vagy egészségének kockázatát igazolja, az expozíciót meg kell akadályozni, illetve meg kell szüntetni. (2) Amennyiben az expozíció megakadályozása, illetve megszüntetése műszakilag nem lehetséges, az expozíció okozta kockázatot az alábbi intézkedések alkalmazásával olyan alacsony szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállaló egészsége és biztonsága megfelelően védve legyen: a) a kockázatnak kitett vagy esetleg érintett munkavállalók számát - beleértve a tevékenység hatókörében tartózkodókat is - a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, b) a munkahelyet, a munkafolyamatokat és a műszaki ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, telepíteni, illetve létesíteni, hogy megakadályozzák, vagy a minimálisra csökkentsék a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét a munkahelyen, c) megfelelő védőberendezéseket, illetve egyéni védőeszközöket kell biztosítani és használni, d) olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a biológiai tényező szétszóródásának vagy a munkahelyről történő kikerülésének lehetőségét,
18
e) a 2. számú melléklet szerinti biológiai kockázatot jelző, illetve egyéb kiegészítő figyelmeztető jeleket és táblákat kell használni, f) intézkedési tervet kell készíteni biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetek esetére, g) amennyiben indokolt és műszakilag lehetséges, vizsgálatot kell végezni a biológiai tényezők felhasználási helyen kívüli jelenlétének kimutatására, h) megfelelő eszközöket kell biztosítani a hulladék biztonságos összegyűjtésére, tárolására és eltávolítására, beleértve - ahol lehetséges - a biztonságos és azonosítható tartályok használatát, i) olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek a munkahelyen a biológiai tényezők kockázat nélküli kezelését és szállítását lehetővé teszik.”16
2.5. A biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos kockázatokhoz figyelembe veendő jogszabályok:
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet: 4. § „(1) Az oltás végrehajthatóságának megítéléséről a kezelőorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védőoltást. (…) 5. § (1) A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten a) gümőkór (tuberculosis), b) torokgyík (diphtheria), c) szamárköhögés (pertussis), d) merevgörcs (tetanus), e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), f) kanyaró (morbilli), g) rózsahimlő (rubeola),
16
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
19
h) mumpsz (parotitis epidemica), i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib), j) hepatitis B, k) Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) ellen védőoltásban kell részesíteni.” 6. § „(2) Az OEK által évente kiadott VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni (…) d) a tetanusz fertőzési veszélynek kitett személyeket, e) a veszettség expozíciójának kitett személyeket, (…) (6) A tetanusz elleni passzív immunizálásban részesítendő személyek körét az OEK adott évre kiadott VML-e határozza meg. (…) (7) Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat, b) védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége, c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel.”17
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: 2. § „(2) Nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; (…) 3. § (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
17
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
20
(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe. (3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. (…) 2. számú melléklet: (…) Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek. Arcvédő maszkok (…) Porszűrők (…) Védőkesztyűk (…) Röntgensugárzás elleni védőkötény.”18
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet ugyan (1. §) az egészségügyi szolgáltatókra és foglalkoztatottjaikra terjed ki (fő célja a leírt sebzés során különleges kockázatot jelenő kórokozóval való emberi fertőzés megelőzése), szakmailag mégis indokoltnak látom néhány elemét is figyelembe venni az állatorvosi rendelőben foglalkoztatott munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének fokozása érdekében. 3. § „(1) A munkavégzés során az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetéséhez vagy minimálisra csökkentéséhez elsődlegesen az expozíció megelőzésére kell törekedni. (2) A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalók éles vagy hegyes eszközökkel történő biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének feltételeiről. (3) A munkavállalók munkavégzésük során az éles vagy hegyes eszközök használatára vonatkozó szabályok betartásával óvják a maguk és az általuk ellátott személyek biztonságát. (4) A munkáltatók és a munkavállalók képviselői együttműködnek az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések és fertőzések megelőzésében, a biztonságos munkakörülmények kialakításában, fenntartásában, illetve a bekövetkezett sérülések dokumentálásában, kivizsgálásában és bejelentésében. (…) 8. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és a munkavédelmi képviselő - tájékoztatás és képzés (a továbbiakban együtt: képzés) formájában - elégséges és megfelelő információt kapjon
18
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
21
a) az egészséget fenyegető kockázatokról, b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, c) az éles vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírásokról, d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, e) az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzéséről, f) az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedésekről és g) a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről.”19
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet látszólag nem szorosan kapcsolódik a szakdolgozat témájához, de az állatokkal való rendelői bánásmód vezethet a leggyakoribb munkavállalói balesetekhez és egészségügyi kockázatok megvalósulásához. 3. § „(1) A munkáltató műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával a) kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg b) a tevékenységgel járó kockázatot (…) a lehető legkisebbre csökkenti. (2) (…) a) a munkavégzés megkezdése előtt felméri az adott munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, és különösen a teher jellemzőit, b) megfelelő intézkedések megtételével a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát.”20
2.6. A biológiai kockázati tényezők állatorvosi rendelői előfordulásával kapcsolatos állategészségügyi jogszabályok
41/1997. (V. 28.) FM rendelet a legnagyobb állat- és közegészségügyi jelentőségű fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos igazgatási előírásokat tartalmazza: 43. § „(1) Az állat-egészségügyi szolgáltató köteles (…)
19
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről 20 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
22
d) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját, a szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg, az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni, e) állatorvosi felszerelését, állat-egészségügyi intézményét folyamatosan az állategészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani, f) megtartani a működése során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot, amennyiben az nem jár a járványveszéllyel vagy az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás sérelmével, g)
az
alkalmazásában
álló
személyzetet
megfelelő
utasításokkal
ellátni,
és
tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni, (…) (2) Az állat-egészségügyi szolgáltató feladata az ebek kötelező veszettség elleni immunizálásának elvégzése és az ebekről a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartás vezetése. A nyilvántartás és az állatorvosi munkanapló tartalmazza az állattartó nevét és lakcímét is. (3) A (2) bekezdés szerinti feladataival összefüggésben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására az állat-egészségügyi szolgáltató köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni. (…) 107. § Ha a magánállatorvos állatnak bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségben történt megbetegedéséről, betegség gyanújáról, fertőzöttségéről, fertőzöttség gyanújáról értesül, köteles (…) c) a betegség helyhez kötése, valamint az emberi egészség megóvása érdekében szükséges magatartásra az állattartót utasítani; (…) 177. § (1) Az egyes bejelentési kötelezettség alá tartozó, kiemelt fertőző állatbetegségek kórjelzéséhez és egyéb speciális diagnosztikai feladatok elvégzéséhez - néhány, nagyon indokolt kivételtől (pl. veszettség vagy nagytestű állatok) eltekintve - célszerű az egész hullát (beteg állatot) laboratóriumba küldeni. (2) Emberre is veszélyes fertőző betegség vagy annak gyanúja esetében élő állatot csak kivételesen, a fertőző anyag szállítás közbeni terjedését biztosan kizáró körülmények között szabad laboratóriumba juttatni.” 185. § „(2) Az állattartó (tulajdonos) kérésére az állatok vizsgálatát, gyógykezelését, a védőoltások beadását és a szaktanácsadást az (1) bekezdésben meghatározott rendelőben csak állatorvos végezheti el úgy, hogy a rendelő felszereltségét (technikai lehetőségeit) meghaladó szintű állat-egészségügyi ellátásra nem vállalkozhat”
23
186. § „(2) A rendelő működéséhez (engedélyezett tevékenységi köréhez) szükséges alapfelszereltséget és személyi feltételeket a kamara illetékes területi szervezete ellenőrzi, míg a rendelőt járványügyi szempontból, továbbá az állatgyógyászati készítmények tárolását és felhasználását, valamint a további felhasználásra alkalmatlan gyógyászati eszközök és segédeszközök, a rendelőben képződő állati hulladékok átmeneti tárolását, illetve ártalmatlanná tételét az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi.” 187. § „(1) Általános járvány-megelőzési célból a rendelőt rendszeresen tisztítani, fertőtleníteni kell és a szükséges fertőtlenítőszer mennyiséget folyamatosan készenlétben kell tartani. Erről a rendelőt fenntartó köteles gondoskodni.” 189. § „(1) A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek közül a ragadós száj- és körömfájás, a Rift-völgyi láz,(…) a veszettség, a takonykór, (…) szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) kórokozójával, valamint az ezeket tartalmazó anyagokkal tudományos vizsgálatokat és a kórokozó-törzsek tárolását, kizárólag e vizsgálatok végzésével a minisztérium által megbízott laboratóriumokban szabad végezni. (2) Egyéb bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző és parazitás állatbetegségek kórokozójával és az ezeket az anyagokat tartalmazó anyagokkal tudományos vizsgálatot csak azokban a laboratóriumokban szabad végezni, amelyeknek erre a minisztérium engedélyt adott. (…) (4) Bejelentési kötelezettség alá nem tartozó állatbetegségek kórokozóival történő tudományos vizsgálatokat a nyilvános laboratóriumok végezhetnek. Tevékenységükről legalább évenkénti gyakorisággal a NÉBIH-et tájékoztatni kötelesek. (5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott állatbetegségekkel kapcsolatos tudományos vizsgálatokat végző intézetekben/intézményekben az általános járvány megelőzési (a kórokozók kihurcolásának megelőzését célzó) rendszabályok betartását, továbbá a kísérletek során képződő és veszélyes hulladéknak minősülő anyagok (állathullák, segédanyagok, tenyészetek tápfolyadékai stb.) tárolását és ártalmatlanná tételének módját - indokolt esetben külső szakértő bevonásával - az illetékes élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi. (6) Az általános járvány-megelőzési rendszabályok vagy az adott állatbetegségre előírt különleges megelőző rendszabályok – állat járványügyi szempontból veszélyt jelentő megszegésekor az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság
24
határozattal felfüggeszti az intézet ilyen irányú kutatási tevékenységét és soron kívüli jelentést tesz a minisztériumnak. (…) 191. § (2) A mosó- és nyíróhelyiségek padozatát könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő, csúszásgátló anyaggal kell burkolni, bűzelzáróval rendelkező csatornaszemmel és szennyvízelvezető csatornával kell ellátni. A nyílászáró szerkezeteknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lenniük és azokat rovarhálóval kell ellátni. A falakat legalább két méter magasságig világos, vizet át nem eresztő, könnyen tisztítható és fertőtleníthető, síkfelületű anyaggal kell burkolni, vagy ugyanilyen tulajdonságú anyaggal kell bevonni. A burkolatlan és festetlen falfelületeket, valamint a mennyezetet meszelni kell. A lemosható falak és a padozat közös élét és sarkát lekerekítetten kell kiképezni. (3) A várakozó- és egyéb helyiségekben a padozatot könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő, csúszásgátló anyaggal kell burkolni. Az oldalfalakat két méter magasságig jól tisztítható, fertőtleníthető anyaggal kell bevonni. (4) Az asztalokat korróziómentes anyagból készült, résmentesen illesztett, könnyen mosható és jól fertőtleníthető lappal kell borítani. (5) A helyiségeket naponta ki kell takarítani, és a padozatot fertőtlenítőszeres vízzel fel kell mosni. A keletkezett hulladékot műanyag zsákba gyűjtés után dögkútba helyezéssel vagy elégetéssel kell ártalmatlanná tenni. (6) A munka során használt eszközöket minden állat kezelése után meg kell tisztítani, és hatékony fertőtlenítő anyaggal fertőtleníteni kell. (7) Az állatforgalomról - a tulajdonos nevét és lakcímét, az állat faját, fajtáját, nemét, korát, színét és esetleges ismertető jegyeit tartalmazó- nyilvántartást kell vezetni. (8) Az állatkozmetika működését állat járványügyi és -higiéniai szempontból a hatósági állatorvos ellenőrzi. (…) 18. számú függelék az Állat-egészségügyi Szabályzathoz Útmutató a fertőtlenítésről: I. A fertőtlenítés általános szabályai (…) II. A fertőtlenítés végrehajtása (…) III. A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése (…) 23. számú függelék az Állat-egészségügyi Szabályzathoz, A laboratóriumi vizsgálati anyagok vételének általános szabályai (…)
25
24. számú függelék az Állat-egészségügyi Szabályzathoz, Vizsgálati anyagok (minták) vételének részletes szabályai az egyes bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek esetén (…) 25. számú függelék az Állat-egészségügyi Szabályzathoz, A laboratóriumi vizsgálati anyagok küldésének általános szabályai”21
81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet (a zoonózisok elleni védekezés állat-egészségügyi feladatairól) 2. § „(1) Az állatokon előforduló, 1. számú melléklet szerinti zoonózisok elleni védekezés hatósági szervezése - a betegség megelőzése, az állatokon előforduló zoonózis hatósági megállapítása, továbbá e tevékenységgel kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása - az illetékes
megyei
igazgatósága
(a
kormányhivatal
élelmiszerlánc-biztonsági
és
állategészségügyi
továbbiakban:
élelmiszerlánc-biztonsági
és
állategészségügyi
igazgatóság) feladata. (…) 6. § (1) Ha magán- vagy hatósági állatorvos a munkája során klinikai formában jelentkező zoonózis gyanújával találkozik, haladéktalanul köteles jelentést tenni a járási főállatorvosnak, aki az esetet kivizsgálja és jelenti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (…) 8. § (2) A veszettség elleni védekezés feltételeként kötelező az ebek évenkénti veszettség elleni immunizálása, és ezzel egyidejűleg az eb széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése. Az immunizálásról és a féreghajtó kezelésről nyilvántartást kell vezetni. (…) 1. számú melléklet I. Bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok a) brucellózis és kórokozója (brucellosis), b) lépfene (antrax), c) gümőkór (mycobacterium bovis okozta tuberkulózis), d) ragadós száj- és körömfájás (aphtae epizooticae), e) takonykór (malleus), f) TSE (fertőző szivacsos agyvelőbántalom), g) veszettség (lyssa). II. Bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisok
21
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
26
a) campylobakteriosis, b) echinococcosis, c) leptospirosis, d) listeriosis, e) ornithosis, f) Q-láz, g) szalmonellózis és kórokozója, h) toxocarosis, i) toxoplasmosis, j) trichinellosis, k) yersiniosis, továbbá l) egyéb hazánkban előforduló zoonózisok és kórokozóik. III. Egyéb, hazánkban még ki nem mutatott (egzotikus) zoonózisok és kórokozóik”22
12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól 17. § „(1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni. (2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére a hatósági főállatorvos határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá
22
81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet a zoonózisok elleni védekezés állat-egészségügyi feladatairól
27
b) a nem ivartalanított egyévesnél idősebb kutyákon legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. (…) 18. § (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közreműködés (…) közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelő személyi higiénia jelentőségére, beleértve a távozáskor kötelező személyi fertőtlenítést is. (2) Az elkülönített, fertőzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának - ha az állatgondozást nem saját maga végzi - külön gondozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertőtleníteni. (3) Ha az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetű megbetegedéséről vagy fertőzöttségéről kap értesítést, köteles az esetet a hatósági főállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét. (4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertőzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az őrző-védő ebet a fertőződését kizáró módon kell tartani.”23
180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet révén ugyan létezik egy külön állategészségügyi jogszabály a szalmonellózis elleni védekezésről24, de gyakorlatilag csak a házityúk és a pulyka élelmiszer alapanyag előállításra vonatkoznak az előírások. Mivel a szakdolgozati témámat ez a betegség is érinti, ezért nevezem meg.
1998. évi XXVIII. törvényből, mint kapcsolódó jogszabályból idézett részlet az ember egészségvédelmének elsőbbségét hangsúlyozza, hiszen a nevében is leginkább állatot védő törvény az állat életének kioltásához elegendő indokaként szerepelteti a közegészségügyi veszély elhárítását:
23 24
12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól
28
11. § „(1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül (…) a kártevők irtása (…), valamint közegészségügyi veszély elhárítása. (…) 21. § (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. (…) 45/B. § (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a feltételek biztosításáig - az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.”25
2.7. Távolabbról a témához kapcsolódó jogszabályok:
Az ember egészségének védelme különösen a fertőző betegségek esetében nem választható el a hulladékok kezelésétől.
Három közösségi jogszabály egyike a hulladéklerakókról szól: 5. cikk „(3) A tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a hulladéklerakókban ne vegyék át az alábbi hulladékokat: (…) c) kórházi vagy más egészségügyi vagy állategészségügyi intézményből származó klinikai hulladékok, amelyek a 91/689/EGK irányelv III. mellékletében foglalt H9 tulajdonság szerint fertőzőek, és olyan hulladékok, amelyek a fenti irányelv I.A. mellékletének 14. kategóriájába esnek.”26
A másik közösségi jogszabály a veszélyes hulladékokról, „III. melléklet (…) H9 Fertőző: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben. (…) I. A. melléklet A III. mellékletben felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező, és az alábbiakat tartalmazó hulladékok:
25 26
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról
29
1. anatómiai anyagok; kórházi és egyéb klinikai hulladékok 2. gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények (…) 14. vegyi anyagok, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyeket nem azonosítottak, és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradékok stb.);” 27 Az I.A. melléklet 1. pontját érdekesnek tartom, mert a jogszabály nem fogalmazza meg, mit is ért a jogalkotó az alkalmazott kifejezések alatt. A szövegben [39] [4] még utalás sincs arra, hogy kórháznak vagy klinikának kellene tekinteni egy állatorvosi rendelőt vagy állatkórházat, így természetesen az onnan eredő hulladék sem sorolható oda. Az „anatómiai anyagok” pedig egy meglepően szakmaiatlan megfogalmazás, ami alatt – 25 éves anatómiai tanszéki oktatói tapasztalatom alapján – mi leckéket, tantervi részleteket, tananyagokat és szemléltető eszközöket (nem csak preparátumokat, hanem digitális formátumú képeket, videókat) értünk.
A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekből eredő veszélyt szintén közösségi szinten is kezeli jogszabály: „(10) Az állati eredetű termékeket és az ilyen termékeket tartalmazó élelmiszereket kizárólag hulladéklerakókban lehet ártalmatlanítani a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban, (3) ha azokat az élelmiszerhigiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, (4) meghatározott módon feldolgozták a potenciális egészségügyi kockázatok mérséklése érdekében.”28
A vonatkozó törvény szerint 2. § (1) „48. veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék; (…) 4. § Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse (…)
27
A Tanács 91/689/EGK irányelve (1991. december 12.) a veszélyes hulladékokról A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról 28
30
17. § (2) Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. 55. § (1) A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalom meghatározásnak. 65. § (1) A hulladék termelője (…) a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. (…) 65. § (4) A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig - megőrzi. (…) 1. melléklet, Veszélyességi jellemzők: H 9 „Fertőző”: olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok és készítmények, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.”29 A környezetet kímélő cél jól érthető, a veszélyessé minősítés viszont sokkal szűkebb körűnek tűnik a számomra, mint amit a hétköznapi gyakorlatban – akár a hatóság képviselői – annak tekintenek. Pusztán az adott törvény alapján szinte határtalanul tág a veszélyes hulladékok köre. Amennyiben szó szerint értelmezzük a szöveget (egy törvényt hogyan is lehetne máshogy?), akkor minden anyag annak számít, amely akár egyetlen fakultatív patogén (bizonyos feltételekkel betegséget okozni képes) mikroorganizmus jelen van. Hiszen a rendelet ezt semmilyen feltételhez nem köti, még a fajok körét sem szűkíti, sőt, még az állatokra és a növényekre sem korlátozza. Mivel betegség csak egy szervezetben jöhet létre, tehát az egysejtűek és az annál kisebb élőlényeket zárták ki. Amennyiben tehát egy fakultatív patogén kórokozási képességei és feltételrendszere ismert, az azt tartalmazó minden hulladék teljesíteni a H9 szempontjait.
Kormányrendelet 30 írja elő, hogy a veszélyessé nyilvánításhoz a miniszteri rendeletet kell alkalmazni: 1. § „(1) A hulladékok jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Veszélyes hulladékok az 1. számú melléklet A) pontjában külön megjelölt és B) pontjában szereplő hulladékok. (…)
29 30
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
31
1. számú melléklet, A) Alaplista: (…) 18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) (…) 18 02
„állatbetegségek
kutatásából,
diagnosztizálásából,
kezeléséből,
illetve
megelőzéséből származó hulladékok 18 02 01
éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02)
18 02 02*
egyéb
hulladékok,
amelyek
gyűjtése
és
ártalmatlanítása
speciális
követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 18 02 03
hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (…)
A (*)-gal megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek. (…) B) Kiegészítő lista, 1. A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyű kóddal jellemzik. (…) A 01-12 és 17-20 főcsoport címe szerint azonosítsuk a hulladékot a keletkezési tevékenység alapján, és keressük ki a hulladékra vonatkozó megfelelő hat számjegyű kódot”31 Mivel a jogszabály szerint a hulladékok hat számjegy jelzi, ezért a 18 fejezetcímnek, a 18 02 alfejezet címének tekinthető, de nem felel meg a hulladékot jelölő jogszabályi részlet alaki követelményének. Mindebből az következik, hogy az állatorvosi rendelő vonatkozásában veszélyes hulladéknak csak az minősül (ahogy a rendelet csillaggal külön jelzi is), amely hulladék gyűjtése és megsemmisítése különleges eljárást igényel, különben fertőzés bekövetkezésére kellene számítani. Szakmai ismeretek alapján ez kizárólag járványos fertőzőbetegség terjesztésére alkalmas anyag (hulla, hullarészlet, szerv, szervrészlet, szerv tartalma, biológiai minta, ragályfogó tárgy stb.) lehet, aminek alapvető feltétele a járványos megbetegedést okozni képes kórokozó jelenléte. Minden más esetben sem a jogszabályok, sem szakmai információk alapján nem beszélhetünk veszélyes hulladékról, ami az állatorvosi rendelőket érinti. A szemét szemétként való kezelése, elkülönítése, tárolása és szállítása nem tekinthető különleges eljárásnak. Járványos betegségek esetén – az állatjárványok sokaságából ez általánosan ismert – a szokásos hulladékkezelés rendszerint nem állítja meg az adott betegség
31
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet
32
terjedését, ezért tényleg különleges járványvédelmi intézkedésekre (forgalmi korlátozástól akár az állatállomány hatósági leöléséig és teljes fizikai megsemmisítéséig) van szükség. De a hétköznapi állatorvosi rendelői munka nem állatjárványok, különösen nem zoonózisok okozta járványok folyamatos jelenlétével jár. Mindenesetre már ez a jogszabály is okot ad arra, hogy megvizsgáljuk, milyen biológiai kóroki környezettel kell számolni egy állatorvosi rendelő működése során.
Az előző gondolatmenet életszerűségét mutatja az a miniszteri rendelet, amely megengedi, hogy „Az elhullott kedvtelésből tartott állatok (…) hullája a) az állattartó ingatlanán (…) elföldelhető„32
Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy az állattartók a kertjükbe olyan veszélyes hulladékot ásnak el, amelyet az állatorvosi rendelőbe még élve vittek, de onnan haza már csak hullaként. Hanem azt jelenti, hogy egy hullát akár ilyen formában is ártalmatlanná lehet tenni. Amennyiben ez valódi egészségügyi veszélyt jelentene, nem lehetne rábízni egy jogszabályban egyáltalán nem szűkített, jellemzően laikus állattartói körre.
32
45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 9. § (1)
33
2.8. A szakdolgozat témájához hivatkozott jogszabályok logikai kapcsolata
2.1. ábra: Jogszabályok logikai kapcsolata. A folyamatábrán (2.1. ábra) az állatorvosi rendelők biológiai kóroki tényezői jelentette kockázhat kezelése szempontjából fontos jogszabályok egymáshoz való viszonya látható: A munkavállalók olyan munka elvégzése céljából foglalkoztathatók, amire alkalmasak és képesek (1). Ehhez a munkáltatónak foglalkozás egészségügyi szolgálatot kell igénybe vennie és kockázatelemzést végeznie (2). A kockázatbecslés (4) a munkakörnyezetben jelen lévő kémiai és rákkeltő (4a), valamint biológiai (4b) (és a jelen szakdolgozat témájához nem kapcsolódó fizikai, ergonómiai, pszichoszociális) kóroki tényezők figyelembe vételével készül. A szakdolgozat témaválasztása miatt különösen számításba kell venni az állatorvosi rendelővel és az állatbetegségekkel kapcsolatos jogszabályokat (4c). A biológiai kóroki tényezők vizsgálata során kapcsolat látható több hulladék kezelésével foglalkozó, valamint állatvédelmi jogszabállyal is (4d). A foglalkozás egészségügyi szolgálat (3) általános (5) és speciális szempontok, szabályok, valamint a kockázatbecslés figyelembe vételével elvégzi a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatokat, valamint ellátja a jogszabályok által előírt feladatait (6), fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés észlelése esetén bejelentést tesz (7), és közreműködik annak kivizsgálásában. A tapasztalatok és megállapítások alapján a kockázatbecslést újra el kell végezni (4). Ugyancsak a kockázatbecslésre figyelemmel együtt működik az egyéni védőeszközök kiválasztásában (8). (2. melléklet: A jogszabályok csoportosított felsorolása.)
34
3. Biológiai tényezőkre irányuló felmérés
3.1. A biológiai kóroki tényezők csoportosítása Egy munkahely biológiai kórokozói nem mérhetők fel járványtani ismeretek és adatok nélkül. A 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 3. számú mellékletében szereplő biológiai kóroki tényezők közül a szakdolgozat témája szempontjából legfontosabbakat azok a jogszabályok nevezik meg, amelyek az ember vagy az állatok bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző megbetegedéseire fogalmaznak meg kötelezettséget:
A 81/2002. (IX.4.) FVM rendelet alapján joggal feltételezhető, hogy az állategészségügyi hatóság jól tájékozott az egyes, jelentős zoonózisok pillanatnyi járványtani helyzetéről, ezek állatok közötti előfordulásáról: „A laboratóriumok kötelesek az 1. számú melléklet szerinti zoonózisok kórokozóinak laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokkal történő meghatározása esetén az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, valamint a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni.” 33 Ezek a körülmények különösen azoknál a betegségeknél válnak lényegessé, amikor egy adott biológiai kóroki tényező ugyan zoonózist is okozhat, de az emberek közötti fertőzés esélye is nagy.
A
27/1996.
(VII.28.)
NM
rendelet34
felsorolja
a
bejelentendő
foglalkozási
megbetegedéseket és a biológiai kóroki tényezőket.
A 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet35 az embert megbetegíteni képes biológiai kóroki tényezőket a fertőzés kockázatának szintjétől függően csoportba rendezi. Az egyes kóroki tényezők rendszertanilag az alábbi ábrán tekinthető át (3.1. ábra), jelölve az azon belüli veszélyességi megoszlást (3.2. ábra).
33
81/2002. (IX.4.) FVM rendelet a zoonózisok elleni védekezés állat-egészségügyi feladatairól, 1. számú melléklet: 5. § (2) 34 27/1996. (VII.28.) NM rendelet (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról) 2. számú melléklet C) pontja 35 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 3. számú melléklete
35
Biológiai kóroki tényezők megoszlása
paraziták
69 18% 26 7%
gombák
129 35% vírusok
151 40%
baktériumok 3.1. ábra: A biológiai kóroki tényezők rendszertani megoszlása. A megnevezett 375 biológiai kóroki tényező közül 129 vírus36 (35%), 151 baktérium (40%), 26 gomba (7%) és 69 parazita (18%).
. 11 9%
52 40%
28 19% 66 51%
vírusok
baktériumok
123 81% 10 14%
6 23% gombák
paraziták 20 77%
59 86%
3.2. ábra 2. csoport
3. csoport
4. csoport
3.2. ábra: A fertőzési kockázati csoportok megoszlása az egyes rendszertani csoporton belül.
36
A rendelet a vírusok között, de elkülönítve sorol fel négy, prionok által okozottnak ismert kórképet, amelyek az ábrákon a vírusoktól nem elkülönítve szerepelnek (a Creutzfeldt-Jakob-betegség variánsa, a GerstmannSträussler-Scheinker szindróma, kuru és a szarvasmarhák szivacsos encephalopathiája (BSE) és egyéb rokon állati TSE-k).
36
A 3.2 ábrán látható, hogy a vírusokon belül 66 (51%) a 2. csoportba, 52 (40%) a 3. csoportba, 11 (9%) a 4. csoportba tartozik; a baktériumokon belül 123 (81%) a 2. csoportba, 28 (19%) a 3. csoportba tartozik; a gombákon belül 20 (77%) a 2. csoportba, 6 (23%) a 3. csoportba tartozik; a parazitákon belül 59 (86%) a 2. csoportba, 10 (14%) a 3. csoportba tartozik.
baktérium faj kockázati csoport 1 Clostridium botulinum 2 2 Clostridium tetani 2 3 Corynebacterium diphtheriae 2 4 Shigella dysenteriae (1. típus) 3 3.1. táblázat: Toxint termelő baktérium fajok. Kórtanilag jelentős még négy olyan baktérium megnevezése, melyek mérgező anyagot (toxint) termelnek. (3.1. táblázat)
A szakdolgozat témájára vizsgálatára legcélszerűbbnek az csoportosítás tűnik, amely a rendszertan helyett a veszélyességi fokozatok szerint rendezi a kórokozókat (3.3. ábra): a rendeletben felsorolt biológiai kockázati tényezők közül 268 (71%) a 2. csoportba, 96 (26%) a 3. csoportba és 11 (3%) a 4. csoportba tartozik.
96 26%
11 3%
268 71%
2. csoport
3. csoport
4. csoport
3.3. ábra: A fertőzési kockázati csoportok megoszlása az összes biológiai tényezőn belül.
37
3.2. A veszélyek meghatározása A nevesített 375 biológiai kóroki tényező elvileg bármelyike előfordulhat egy állatorvosi rendelőben. A hatékonyság azt követeli meg, hogy valamilyen fontossági sorrendben azokra a biológiai kóroki tényezőkre térjek ki, amelyek megjelenésének valószínűsége reális, így ténylegesen veszélyes lehet.
3.3. A legveszélyesebbek: A rendelet által tartalmazott kóroki tényezők mindössze 3%-át sorolják a legveszélyesebbek közé, a 4. csoportba (3.2. táblázat), indokolt egyesével megvizsgálni előfordulásuk valószínűségét, ami nem választható el az általuk okozott betegség járványtani tulajdonságaitól sem. a vírus neve 1 Ebola vírus 2 Fehérhimlő vírus („Variolavírus”) 3 Guanarito vírus 4 Junin vírus 5 Krími-kongói vérzéses láz vírusa 6 Lassa vírus 7 Lókanyaró vírus 8 Machupo vírus 9 Marburg vírus 10 Sabia vírus 11 Variola (major és minor) vírus 3.2. táblázat: A 4. veszélyességi csoport tagjai.
kockázati csoport 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
3.3.1. Ebola vírus: Közép- és Nyugat Afrikában endémiás, európai behurcolása már többször is előfordult. Vadon élő afrikai állatok számos fajában kimutatták. A főemlősök vektor szerepe ismert, a táplálékként
elfogyasztott
afrikai
vadállatok járványtani szerepét feltételezik.
Az
antropozoonosis lehetősége miatt Európában megbetegedett ember kutyáját járványvédelmi okból, megelőzési céllal kiirtották [40], de a hasonló esetben, az Egyesült Államokban nem követték ezt a példát. [41] Mindezek alapján egy magyarországi állatorvosi rendelőben az előfordulásával, és annak zoonózis jellegével indokolatlan számolni. 3.3.2. Fehérhimlő vírus („Variolavírus”):
A táblázatban (és a jogszabályban) külön szerepel a Variola major és a variola minor, így itt szükségszerűen másról van szó.
38
A „fehérhimlő” egyik megfelelője a Karib tengeri korallok pusztulásához (acroporid serratiosis) is vezető, Gram-negatív, az Enterococcusokhoz tartozó baktérium okozta kórkép kórokozója Serratia marcescens. [42] Fakultatív patogén, így bizonyosan nem sorolható a 4. csoportba, ráadásul a vírusok közé nem sorolhattak baktériumot.
A jogszabályi mellékletben megadott kóroki tényező neve feltehetőleg egy fordítási hiba eredménye: Egészséges majmok veséjéből izoláltak ortopox vírust, amely elkülöníthető a variola major és variola minor kórokozójától, valamint a majomhimlőtől is. A „fehér” jelzés nem a betegséghez, hanem a laboratóriumi vizsgálatoknál használatos élő szövet táptalajon képzett elváltozás színére vonatkozik. A majomhimlő és a „fehér” pox vírus többször is átvihető nyúlra oltás után egy másik nyúlra, a variola major (fekete himlő) és a variola minor (fehér himlő) viszont csak első beoltáskor okoz vörös bőrelváltozást, utána nem oltható át. [43] Az elváltozások színe és a megbetegítő különbség, tehát a járványtani sajátossága eltérő.
A jogszabályi mellékletben ott követték el a hibát, hogy nem a megfelelő szót tették idéző jelbe, és téves betegség nevet használtak. A zárójelben azért kerülhetett a variola vírus név, hogy a kórokozóként egyértelműen ortopoxvírust jelöljön, ne pedig a korallokat pusztító bélbaktériumra gondoljon, aki olvassa. Tehát, így szerepel: Fehérhimlő vírus („Variolavírus”), és így volna helyes: „Fehér” himlő vírus (variola vírus). Az európai jogszabály fordításába már hibásan került a kifejezés, amit a magyar jogszabály nyilván csak átvett.
3.3.3. Guanarito vírus: A venezuelai vérzéses láz okozója. Rhesusmajom (Macaca mulatta) megbetegíthető vele, és ember is, de eddig kizárólag Venezuela középső részén állapították meg emberekben és vadon élő rágcsálókban. [44] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége. 3.3.4. Junin vírus: Az argentin vérzéses láz okozója, csak Argentínában fordul elő. Vadon élő rágcsáló a váladékaikkal szennyezett élelmiszer révén fertőzhetnek embert. [45] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége. 3.3.5. Krími-kongói vérzéses láz: Első sorban kullancs közvetítésével, vagy rágcsálók testnedveivel, haszonállatok szöveteivel, ill. friss vérük sérült emberi bőrre kerülésével fertőződhetnek. Törökországban elterjedt, de
39
Magyarországon, valamint tőlünk délre fekvő országokban is megállapították már. [46] Feltehetőleg gyakori a tünetmentes fertőződés. 3.3.6. Lassa vírus: Nyugat-Afrikában előforduló, rágcsálók közvetítette vérzéses láz. [47] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége. 3.3.7. Lókanyaró vírus (Hendra vírus, Paramyxovirus):
Lovak tüdőgyulladását okozza Ausztráliában. A betegséget a macska is elkaphatja. [48] A vírus ragályokozó képessége csekély, de az emberi mortalitás magas. [49] Potenciális veszélyt jelent a lovak és az ember számára, Ausztráliában, ahol előfordul. A denevért tekintik a fertőzés rezervoárjának.
A genetikailag szoros rokon Nipah vírus encephalitist (Paramyxovirus) sertés közvetítette emberre Malajziában, rezervoárnak szintén gyümölcsevő denevéreket jelölnek meg. [50] Könnyebben terjed emberre, mint a Henda vírus, [51] izolálták kutyából és macskából is. [52] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége.
3.3.8. Machupo vírus: Észak-Bolíviában vadon élő rágcsálókban endémiás, a bolíviai vérzéses láz okozója. [53] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége. 3.3.9. Marburg vírus: Afrikai gyümölcsevő denevérek terjesztette vérzéses lázat okoz. Bár első megállapítása Németországban történt [54], az azóta eltelt 45 évben Afrikán kívül nem fordult elő. [55] Magyar állatorvosi rendelő számára nincs jelentősége. 3.3.10. Sabia vírus: A brazil vérzéses láz okozója. Egyetlen megbetegedés történt 20 éve Brazíliában, amikor a kórokozó újszerűségét felismerték. [56] Egy kutatóintézeti balesetben került még ember kapcsolatba ezzel a vírussal, de következmény nélkül. [57] 3.3.11. Variola vírus:
A variola vírus a fekete himlőt (himlőt) okozza, és négy ún. variola major, valamint egy variola minor kórképet jellemezheti. Utolsó természetes előfordulása Szomáliában történt 1977-ben, egy évvel később pedig az Egyesült Királyságban [58], laboratóriumi baleset során szabadult ki (gyorsan felszámolták). A világszerte alkalmazott védőoltásokkal az előfordulását megszüntették. Egészségügyi kutató intézetben ugyan véletlen folytán is találtak hűtve tárolt ampullában, [59] de járványos megjelenése – a bioterrorizmus
40
lehetőségét leszámítva – valószínűtlen. A zoonózis lehetősége – kizárólag laboratóriumi körülmények között – a közönséges makákóra (Macaca fascicularis) korlátozódik [60] így az állatorvosi rendelőben nem kell számolni vele.
Egyes állati himlők, mint a tehén-, macska- és majomhimlőknek zoonózisként jelentőségük lehet. Kedvtelésből tartott állatok (macska, patkány) tehénhimlővel is fertőződhet, amit embernek tovább adhat. [61]
Az egérhimlő ugyan potenciálisan zoonózis, de a gyakorlatban ez aligha valósulhat meg, hiszen csak kísérleti állatoknál, járványtani modellfertőzéseknél találkozni vele. Feltehetőleg előfordul vadon élő egerekben is, [62] de az állatorvosi rendelő számára ennek nincs jelentősége.
Sertés-, juh-, kecske-, ló- és madárhimlő, és néhány rokon kórokozó (nyulak myxomatosisa, nyulak fibromatosisa) az embert nem betegíti meg. [63]
3.4. A veszélyes kórokozók veszélyessége: A vietnámi háború 20 éve az Egyesült Államok számára 58.300 halálos áldozatot jelentett, [64] az influenza tized annyi idő alatt (1918-1919) tizenháromszor többet, 675.000 amerikait ölt meg. [65] Az 1957-1958-ban és 1968-1969-ben is 70.000 ill. 33.000 ember vesztette életét, csak az Egyesült Államokban. Megállapíthatatlan, hogy az 1918-1919-es „spanyol nátha” járvány hány áldozatot követel, kb. 50 millióra becsülik a számát. [66] Az Országos Epidemiológiai Központ a honlapján hatalmas mennyiségű, alapos és szakszerű információt tesz közzé a betegségről, járványtanról (beleértve a zoonózis jelleg pontos bemutatását), közegészségügyi vonatkozásokról, nyolc éven át, heti bontásban részletezett statisztikai beszámolókkal. [67] Ebből látható, hogy a közegészségügy pontosan tisztában van a betegség jelentőségével. Ehhez képest számomra meglepő, hogy a biológiai kóroki tényezők között csak a 2. csoportba sorolták. Miközben a 4. csoportba olyan tizenegy kóroki tényező került, amelyek közül egy pusztán laboratóriumi kísérletezés eredménye, hét pedig a világ távoli helyein endémiás, és ott is ritka, vagy rendkívül ritka. Furcsa látni köztük olyan kórokozót, ami az egész világon igazoltan csak egyetlen embert betegített meg, és az is húsz éve történt (3.3.10.). Egy kórokozó veszélyessége természetesen nem csak a már bekövetkezett fertőzés mértékével (morbiditas, mortalitas) jellemezhető, hanem a potenciális veszélyt is figyelembe kell venni. Szemléletes példája ennek a 3.2. táblázatban 11. himlő, amely kóroki tényező
41
elvileg nem is létezik már, és ennek megfelelően a WHO már 25 éve megszűntté nyilvánította. [68] Mégis nem csak a hivatkozott magyar jogszabály tekinti egyik kiemelt kóroki tényezőnek, hanem szerte a világon annak számít. Biológia fegyverként tartják nyilván, amelyet a XVIII. században az amerikai indiánok ellen a brit hadsereg tudatosan vetett be, a Szovjetunió pedig ballisztikus rakéták tölteteként is felhalmozta. [69] Jól értesültnek tekinthető média (pl.: New York Times, Washington Post) több alkalommal is arról számolt be, hogy Észak-Korea, Franciaország, Irak és Oroszország is tart fenn biológiai fegyver készítése céljából himlővírust. Mindenesetre tavaly az Egyesült Államokban bukkantak a vírusra egy laborban. [70] A veszélyesség tehát vonatkozhat egy hivatalosan már nem is létező kórokozóra, amilyenek az előbb bemutatott himlővírusok is. Igen körültekintően mérlegelnek, amikor egyes államok a nemzetbiztonságukat potenciálisan veszélyeztető biológiai tényezőket veszik sorra. Állatorvosként érdekes kórokozókat nevez meg. A gyakorlatilag magától értetődő AIDS, himlő, kiütéses és a hastífusz, kolera, lépfene, pestis, Q-láz, sárgaláz, tularémia és vérzéses lázak (az ebolát, a Marburg, a Krími-Konkói láz, a Lassa és a Rift völgyi láz vírusát említik) mellett a giardiosis, melioidosis, yersiniosis (Y. enterocolitica) és a sertés orsóférgesség (Ascaris suum!) is szerepel rajta. [71] Egyes mikroorganizmusok által termelt és egyéb módon előállított toxinok (botulinum, diftéria-toxin, kolera-endotoxin, nikotin, ricin, staphylococcus enterotoxin, tetrodotoxin, stb.) szintén a potenciális biológiai fegyverek közé tartoznak. Az amerikai Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) a legmagasabb prioritású, potenciális biológiai fegyverek közé a himlőt, a lépfenét, a pestist, a sárgalázat, a tularémiát és a vérzéses lázakat sorolja, megemlítve név szerint a magyar jogszabályban is szereplő Ebola, Guanarito, Junin, Krímikongói haemorrhagiás láz, Lassa, Machupo, Marburg és Sabia vírust is. A csoportba tartozik még a Chapare, Dengue, Lujo, Rift völgyi láz vírusát, a légzőszervi tünet együttest okozni képes Hanta vírust. [72] Az jól látható, hogy az emberiség kifejezetten fél a vírusoktól. Még egy járványt sohasem okozó mikroorganizmust is (pl.: Sabia vírus) a legveszélyesebbek közé sorolnak, bár a csak Magyarországon évente kb. 200.000 embert megbetegítő [73] influenzát nem. A vonatkozó jogszabályban16 szerepel viszont olyan biológiai kóroki tényező is, amely állatorvosként felhívja magára a figyelmet: „Nyúlpestis vírus (…) A Vaccinia vírus variánsa.”16
Számos háziállat faj pusztító betegségét nevezik pestisnek, ezek közül többről külön állategészségügyi jogszabály is rendelkezik (ló [74], sertés [75][76], baromfi [77],
42
kiskérődzők pestise, kacsapestis [78], Állategészségügyi Szabályzat21). Az emberi pestis is zoonózis.
Ismert a magyarul nyúlpestinek hívott betegség, amely a tularemiát jelöli. Baktérium okozza (Francisella tularensis), amelyet a jogszabály16 külön meg is nevez. Ráadásul a nyúlpestisnek nevezett betegséggel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy egy vírusról van szó, tehát más betegségre gondoltak. Nyúlpestisként (rabbit plague) emlegetik ÚjZélandon a nyulak XIX. századi tömeges megjelenését is [79], az állatfaj által az eredeti természeti környezetnek okozott, helyrehozhatatlan károkért.
Ugyancsak nyúlpestisnek nevezik a vírus (Rabbit haemorrhagic disease virus, RHDV) által okozott vérzéses betegséget, amit nem Variola vírus, hanem egy Calicivírus okoz. Csak az üregi nyúl (és az abból tenyésztett házinyúl) fogékony, nem zoonózis.
Létezik több, vírus által kiváltott nyúlbetegség, melyek között himlővírusok (myxomatosis, Myxoma virus/Leporipox vírus; nyúl fibromatosis, Rabbit Fibroma Virus/Leporipox vírus) vagy más vírusok (papillomatosis, Rabbit Oral Papilloma Virus; Rotavírus fertőzés) okoznak. [80]
A vaccinia vírus megjelölés16 szerint himlővírusról lehet szó, ami az eredeti közösségi dokumentumokban (idegen nyelveken [81]) helyesen szerepelnek (Rabbitpox virus, Kaninchenpockenvirus). Tehát a közösségi irányelv nyúlhimlőt ír, nem nyúlpestist.
A nyúlhimlő (Rabbit Pox Virus/Orthopox vírus) jól ismertnek tekinthető, már nyolcvan évvel ezelőtt is közel négyszáz oldalas tanulmány jelent meg róla. [82] Ezért igen különös, hogy ennek ellenére emberi kórokozóként tüntetik fel ma az egész Európai Közösségben (nálunk duplán tévesen), hiszen ez a mikroorganizmus emberre nem fertőző.
A tévedés oka feltehetőleg annak a jelenségnek a félreértése, hogy a nyúlhimlő nagyszerűen alkalmas a himlő kutatásának modellezésére. [83] A hasonlóság az adott fajon (ember, ill. üregi nyúl) belüli járványtani közös jellemzők értendők. [84] A nyúlhimlő vírusa, valamint a rokon vírusok pontosan ismertek, beleértve a teljes genetikai állományukat, és ezek egymáshoz való viszonyát is. [85]
Nyúltól az ember egyébként a pasteurellosist, yersiniosist, tularemiat (bár több száz faj fogékony, beleértve a mezei nyulat és az embert is, az üregi és házi nyúl nem) kaphat el, külső élősködők és bőr gombás fertőzés terjedhet át. [86]
43
3.5. A 4. osztályba tartozó biológiai kóroki tényezők előfordulásának valószínűsége Az előzőkben írtak összefoglalása táblázatban (3.3. táblázat) együtt látható. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
a vírus neve Ebola vírus „Fehér” himlő vírus (variola vírus) Guanarito vírus Junin vírus Krími-kongói vérzéses láz vírusa Lassa vírus Lókanyaró vírus Machupo vírus Marburg vírus Sabia vírus Variola (major és minor) vírus
előfordulási helye Közép- és Nyugat-Afrika néhány laboratórium Venezuela Argentína Afrika, Ázsia, Kelet-Európa Nyugat-Afrika Ausztrália Bolívia Közép- és Dél-Afrika Brazília hivatalosan sehol
rendelőben? nem valószínű szinte kizárt szinte kizárt szinte kizárt kevéssé valószínű szinte kizárt szinte kizárt szinte kizárt nem valószínű szinte kizárt kizárt
3.3. táblázat A kórokozók előfordulási valószínűsége egy magyar állatorvosi rendelőben.
Kizártnak tekintem a hivatalosan évtizedekkel ezelőtt világszerte megszűntté nyilvánított himlőt.
Szinte kizártnak tartom a laboratóriumban jelen levő (vélhetően a jelentőségének megfelelő biztonsági intézkedésekkel védett) „fehér” himlővírust és a világ távoli részén, endémiásan előforduló, az ott élő népességnek is csak elenyésző töredékét elérő kórokozókat.
Nem valószínű az Ebola vírus hazai megjelenése, de kizárni sem lehet. A szinte folyamatos járványa, még ha egy másik kontinens távoli részén endémiás is, és csak a populációk kis részét érinti (ez még így is évi több tízezer megbetegedést, és tízezres nagyságrendű halálesetet jelent [87]), felveti a behurcolás elvi lehetőségét. A közösségi és a nemzeti, közigazgatási, járványvédelmi, közegészségügyi, valamint állategészségügyi intézkedések sora védi az országot, ezért nem tartom valószínűnek a felbukkanását a munkahelyen.
Ugyancsak nem valószínű a Marburg vírus behurcolása. Bár évente szed áldozatot KözépAfrikában [88], endémiás is ott, de az Ebola vírussal szembeni járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a hazai megjelenését nem tartom valószínűnek.
Kevéssé valószínű, de lehetséges a Krími-kongói vérzéses láz megállapítása. Elsődlegesen kullancs közvetítésével kerülhet emberre, a határainktól délre évente és országonként néhány eset fordul elő. Hazánkban (nem is az országhatáron, hanem Veszprém megyében) kisrágcsálókban már 43 évvel ezelőtt is kimutatták [89], de a vele szembeni védekezés szükségessége csak az utóbbi időkben merült fel, és nem hazai megbetegedések kapcsán.
44
Mindezek alapján a legveszélyesebbnek tartott, 4. csoportba sorolt kóroki tényezőket indokolatlannak tartom figyelembe venni a kockázatbecslés során.
3.6. Az állatorvosi rendelőkben előforduló biológiai kóroki tényezők
3.6.1. Kérdőív összeállítása a gyakorló állatorvosok számára A bevezetőben hivatkoztam az állatorvossá válás során tanult 57, fertőző kórokokkal kapcsolatos tárgyakra, ami alapján joggal feltételezhető, hogy az állatorvosok alapvetően tisztában vannak azokkal a mikroorganizmusokkal és más, biológiai kóroki tényezőkkel (tulajdonságaikkal, beleértve a veszélyeiket is), melyekkel a munkájuk során találkozhatnak. Ebből adódóan célszerű közvélemény kutatást végezni, és egy felméréssel információt gyűjteni a rendelőben előforduló biológiai kóroki tényezőkről (a megkérdezettek egész állatorvosi pályafutására kiterjedően), valamint a velük kapcsolatos tevékenységekről. Az összehasonlíthatóság és az adatok értékelhetősége érdekében egy kérdőívet állítottam össze, amelyen a legfontosabbnak tekinthető kórokozók szerepeltek. A listámat három forrás összevetése alapján állítottam össze, melyeknek minden eleme szerepel a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletet 3. számú mellékletében. Az ábrán látható az egyes források egymáshoz viszonyított helyzete vázlatosan. A táblázatban (3.4. táblázat) azt mutatom be, milyen forrásból, mely betegségeket vettem számításba, ezeket végül a kérdőív részévé tettem-e, és ha igen, milyen nevet használtam. A közösségi és a magyar jogszabályok, de a szakirodalom is váltakozva alkalmaz egy fertőző betegség megnevezésére nemzeti nyelven adott nevet, latin nevet, elfogadott angol nevet, és mindezt változatos írásmóddal. Időnként a betegségek és kórokozóiknak a nevét is egyenértékűként kezelik. Az egységességre törekvés, ill. a jobb követhetőség érdekében igyekeztem a latin nevet alkalmazni a betegségek jelölésére. A. A 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet22 betegségei. B. 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben17 felsorolt betegségek. C. A kanadai közlemény [35] betegségei, ill. kórokozói. D. Az előző három oszlopban szereplő kórokkal kapcsolatos véleményem, amely alapján az adott betegség bekerült kérdőívembe, vagy kimaradt belőle. E. A saját kérdőívembe végül bekerült biológiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések neve.
45
A 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
35 36 37
amobiasis anthrax
anthrax
borreliosis brucellosis
brucellosis campylobakteriosis
C kanadai tanulmány Anthrax Bartonella Blastomycosis Brucellosis (canine) Campylobacterios is Cryptosporidiosis
echinococcosis Giardia hepatitis kullancs encephalitis leptospirosis
leptospirosis, listeriosis malleus
ornithosis Q-láz rabies ragadós száj körömfájás
22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
B 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
Leptospirosis
multirezisztens baktériumok ornithosis
MRSAc
Q-láz
Q-fever Rabies
és gombák okozta bőrbetegségek
Ringworm
salmonellosis tetanus toxocariosis toxoplasmosis tuberculosis
trichophytiasis tuberculosis
trichinellosis TSE yersiniosis West Nile Virus gennyes bőrgyulladás allergiás rinitisz vagy asztma egyéb betegségek trópusi betegségek
D vélemény + +
E saját kérdőív
bartonellosis
brucellosis
+ + + + + + + + + + + + + + + +
cryptosporidiosis echinococcosis
leptospirosis listeriosis multirezisztens baktériumok ornithosis pasteurellosis37 rabies
gomba okozta bőrbetegség salmonellosis tetanus toxoplasmosis
tularemia
yersiniosis gennyes bőrgyulladás allergiás rinitisz vagy asztma
-
3.4. táblázat: A kérdőív összeállításának alapjául szolgáló források összevetése. A felső mezők színei a 3.4. ábra színeire utalnak, a táblázat zöld mezői a kérdőívbe beválasztott kórokozókat/betegségeket jelölik.
37
Pasteurella faj megjelenése, beleértve a tünetmentes hordozás esetét is. Munkavédelem szempontjából annak is jelentősége van (harapás).
46
3.4. ábra: A 3.4. táblázat forrásainak és a kérdőív tényezőinek viszonya egymáshoz és a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletet 3. számú mellékletében szereplő kórokokhoz. F38 és G39: l. 3.7. fejezet.
3.6.2. Ami nem került rá a kérdőívre Fontos zoonózisokat kihagytam a kérdőívből. Egyfelől segítené a járványtani, így a munka biztonságát érintő tájékozottságot, ha minél több betegségről, ill. kóroki tényezőről gyűjtenék adatokat. Másfelől számomra tényként ismert, hogy az állatorvosok általában elfoglaltak, az adminisztratív feladatokhoz alapvetően türelmetlenül állnak hozzá, így nem szívesen töltenek ki kérdőíveket. A kérdések hosszú listájával a válaszok megszületését és visszaérkezi esélyeit rontottam volna, ezért a legszükségesebbnek, legfontosabbnak vélt kérdéseket tettem fel. A többségében egyszerű választásokkal és az online kitöltési móddal is az adatgyűjtés hatékonyságát igyekeztem szolgálni. Az előző táblázathoz (3.4. táblázat) ezért egy rövid magyarázatot fűzök (3.5. táblázat).
38 39
betegség neve
Annak indoklása, miért került be, vagy maradt ki a kérdőívről.
1
amoebiasis
2
anthrax
3 4 5 6
bartonellosis blastomycosis borreliosis brucellosis
7
campylobacteriosis
Fertőzött ivóvízzel, táplálékkal és alapvetően elhanyagolt személyes tisztaság esetén fertőz embert, nem zoonozis. Az Állategészségügyi Szabályzat21 részletesen foglalkozik vele, állatorvosi rendelőben nem fordul elő. Különösen a macskák karmolása során okozhat fertőzést, ezért fontos. Belégzéssel fertőzést okozó gombás betegség Észak-Amerikában és Afrikában. Jól ismert zoonózis, nem szükséges külön kérdést feltennem rá. Számos fajnál, így a kutyánál is előfordul, súlyos betegséget okozni képes zoonózis, ez indokolja, hogy ritka előfordulása ellenére is szerepeljen a kérdések között. Jól ismert zoonózis, nem tartom szükségesnek szerepeltetni a kérdőíven. Évente több ezer eset Magyarországon, első sorban élelmiszertől. [90]
EFSA: Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, European Food Safety Authority, EFSA OIE: Állategészségügyi Világszervezet, The World Organisation for Animal Health, OIE
47
8 19
cryptosporidiosis echinococcosis
10 11
giardiosis hepatitis
12 13
kullancs encephalitis leptospirosis
14
listeriosis
15
malleus
16
multirezisztens baktériumok
17 18
ornithosis pasteurellosis37
19 20
Q-láz rabies
21
23
ragadós száj- és körömfájás gombás bőrfertőzés salmonellosis
24
tetanus
25 26 27 28 29
toxocariosis toxoplasmosis trichophytiasis tuberculosis tularemia
30 31
trichinellosis TSE
32 33
yersiniosis nyugat nílusi láz
34
gennyes bőrgyulladás allergiás rinitisz vagy asztma
22
35
Azt feltételezem, hogy elterjedt (a rendelőben gyakran megforduló fajok közül leginkább macskában), de érdekel, hogyan vélekednek róla a kollégák. Fontos zoonózis, az előfordulás gyakoriságáról megoszlanak a vélemények. Több adathoz kívántam jutni róla. Nem szükséges érdeklődnöm róla, mert közismert a jelenléte a társállatokban. A kiemelten lényeges, májgyulladást okozó emberi vírusok háziállatoktól nem kaphatók el. Egyedül a hazai fertőző májgyulladások kb. 4%-át okozó [91] hepatitis E vírusát mutatták ki vadon élő állatok szerveiből, aminek a nem kellő hőkezelés utáni fogyasztása jelenthet veszélyt. Állatorvosi rendelőben ennek nincs jelentősége. Zoonózis és akár nagyon súlyos lefolyású is lehet, de állatorvosi rendelőben munkavédelmi szempontból nincs jelentősége. Fontos zoonózis, számos faj betegségét okozhatja, járványtani helyzetét nem ismerem a kedvtelésből tartott állatok esetében. Társállatok, madarak is hordozhatják, akár magas mortalitású is lehet emberben, ezért kértem információt. Első sorban élelmiszerhigiéniai jelentőségű. Bejelentési kötelezettség alá tartozik, a legfogékonyabb faj (ló) minden egyedét háromévente szűrővizsgálattal ellenőrzik az országban. Bár fakultatív patogénként kutya és macska fertőzéséhez is vezethet, rendelői felbukkanása valószínűtlen. Az ember közelében élő állatok esetében a gazda számára egészségügyi kockázatot jelent. A kórismék és a kezelések pontossága közegészségügyi célt is szolgál. Érdekelt, hogy az állatorvosoknak milyen tényleges tapasztalataik vannak róla. Zoonózis, ami elvileg gyakran előfordulhat. Kíváncsi voltam, mennyire. Nem szerepelt a jogszabályokban külön megnevezve, a kanadai felmérésben sem, de egy olyan zoonózis, amelyről a saját tapasztalataimon túl a másokét is meg akartam ismerni. Elegendő információ érhető el róla. Különleges a szerepe az állatorvosi rendelői gyakorlatban, ezért annak ellenére kértem róla adatot, hogy bőséggel áll rendelkezésre. Munkavédelmi szempontból feltehetőleg a legfontosabb biológiai kóroki tényező a most vizsgált területen. Nagyon jól ismert betegség, zoonózis is, de az érintett fajok miatt a rendelői jelentősége elhanyagolható. A kanadai felmérés szerinti leggyakoribb zoonózis hazai fontosságáról indokoltnak láttam adatok gyűjtését. A S. enteritidis és a S. typhimurium közismert zoonózisok, de tényleges rendelői előfordulásai érdekeltek. Bár nem zoonózis, az állatok közelében, sebzési lehetőségek esetén kikerülhetetlen a betegség említése. Olyan közismert és elterjedt, hogy nem szükséges a kérdőíven szerepeltetni. Egyike a lakosság által legtöbbször hallott és legjobban félreismert zoonózisoknak. A 23. kérdés része, szükségtelen elkülönítenem a többi gombás bőrfertőzéstől. Rengeteg adat elérhető róla, az állatorvosi rendelőben pedig nincs jelentősége. Potenciális biológiai fegyver, több kontinensen előfordul, rágcsálókról és nyúlfélékről az emberre is átterjedhet, ezért szerepel a kérdések között. Nagy magyar felmérés is készült, ami a mezei nyulak meghatározó járványtani szerepére utalt. [92] A vágóhídi és vadegészségügyi húsvizsgálat jól ismeri, a rendelőben nem fordul elő. Az érintett fajok hiánya miatt nem érdemes a kérdőíven szerepeltetni, az állategészségügyi hatóságok a húsvizsgálati protokollok részeként pontosan ismerik a járványtani helyzetet. Fajok széles körét betegítheti meg, zoonózis [93]. Dél-Amerika és Ázsia nagy részének kivételével mindenütt előfordul ugyan, de csak a szúnyogok közvetítése miatt nevezhető zoonózisnak, így a rendelői munkavédelmi szempontok számára közömbös. A gyakorisága közismert, munkavédelmi szempontból jelentős, ugyanakkor adatbázist nem találtam erre vonatkozóan, ezért szerepel a kérdések között. Az állatorvosok egy része által esetleg alábecsült a jelentősége, ezért találtam indokoltnak az adatgyűjtést róla.
48
36 37
egyéb betegségek trópusi betegségek
Állatorvosi rendelőket vizsgálva haszontalan lett volna ezt kérdésként feltenni. Indokolatlannak lett volna így megkérdezni, mert szakmailag értékes válaszra nem számíthattam volna.
3.5. táblázat: A kérdőív összeállításának rövid indoklása.
A munkavédelmi kockázat becsléséhez legfontosabbnak annak ismertét tartottam, hogy megismerjem, egyáltalán kell-e számolni az adott betegség előfordulásával, vagy sem. Úgy igyekeztem a lehető legközelebb jutni a valósághoz, hogy a kérdés egyáltalán az előfordulásra vonatkozott, a lehetséges válaszokat pedig valószínűségi fokozatokra bontva kínáltam fel.
A kérdés: Mely biológiai kóroki tényezővel találkozott már egyáltalán a praxisában?
Az adható (választható) felelet: 111 bizonyosan igen / 222 valószínűleg igen / 333 valószínűleg nem / 444 bizonyosan nem / 555 nem foglalok állást.
A 4. táblázatban megjelölt betegségeket a kérdőíven betűrendben, és nem valamilyen fontossági vagy gyakorisági sorrendben szerepeltettem. A kérdőívek kitöltésére való felhívást a Hungarovet fórum [94] és a Vetmail [95] internetes állatorvosi levelezési listán tettem közzé az alábbi, tíz kérdésből álló kérdőívet, amely révén elvileg kb. 2.500 állatorvos számára vált elérhetővé, akik közül kb. 500 olvasta el, és 110 töltötte ki, majd küldte vissza a feldolgozás megkezdéséig.
3.6.3. Kérdés a laborokat működtető állatorvosok számára: A rendelőkben dolgozó kollégák válaszait érdemes összevetni az állatorvosi laboratóriumok tapasztalataival, amelyeknek együttesen gyakorlatilag teljes rálátásuk van az állatorvosi rendelőkben megforduló biológiai kóroki tényezőkre. Az öt legismertebb magyarországi állatorvosi laboratórium vezetőjétől kérdeztem:
A kérdés: A tapasztalata és ismeretei alapján az alábbi biológiai kóroki tényezők milyen valószínűséggel fordulhatnak elő egy hazai állatorvosi rendelőben?
Az adható (választható) felelet: 111 bizonyosan igen / 222 valószínűleg igen / 333 valószínűleg nem / 444 bizonyosan nem / 555 nem foglalok állást.
49
3.6.4. A válaszok értékelése A gyakorló állatorvosok és a labort működtető állatorvosok a betegségek előfordulási valószínűségét eltérően ítélték meg. Az átláthatóság és összevethetőség érdekében minden egyes betegségnél egy ábrán belül, azonos léptékkel mutatom be a gyakorló állatorvosok válaszát (balra), a labort működtető állatorvosok válaszát (középen) és (jobbra) a kettő súlyozott átlagát. Ez utóbbit úgy számoltam, hogy önkényesen egyenrangúnak tekintettem a két válaszoló csoport feleletének súlyát, és számtani közepüket véve ábrázoltam. Az azonos számmal jelzett és azonos színű oszlopok 111 222 333 444 555 minden betegségnél ugyanazt a választ jelölik, mint a gyakorló, mind a laboros állatorvosoknál, valamint az összesítésben is.
A bartonellosis az összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 76%. (3.5. ábra)
3.5. ábra: A bartonellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Bartonellosis 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
1
gyakorló állatorvos
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A brucellosis az összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 27%. (3.6. ábra)
3.6. ábra: A brucellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Brucellosis 60 40 20 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
5
laboratóriumi vélemény
1
2
3 átlag
4
5
50
A cryptosporidiosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 60%. (3.7. ábra)
3.7. ábra: A cryptosporidiosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Cryptosporidiosis 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
Az echinococcosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 60%. (3.8. ábra)
3.8. ábra: Az echinococcosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Echinococcosis 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A leptospirosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 71%. (3.9. ábra)
3.9. ábra: A leptospirosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Leptospirosis 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
5
laboratóriumi vélemény
1
2
3 átlag
4
5
51
A listeriosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 17%. (3.10. ábra)
3.10. ábra: A listeriosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Listeriosis 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
Az ornithosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 60%. (3.11. ábra)
3.11. ábra: Az ornithosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Ornithosis 80 60 40 20 0
1 2 3 4 gyakorló állatorvos
5
1 2 3 4 5 laboratóriumi vélemény
1
2
3 4 átlag
5
A Pasteurella fajok összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 74%. (3.12. ábra)
3.12. ábra: Pasteurella fajok előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Pasteurella fajok 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
laboratóriumi vélemény
5
1
2
3 átlag
4
5
52
A rabies összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 17%. (3.13. ábra)
3.13. ábra: A rabies előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Rabies 150 100 50 0
1
2
3
4
5
1
gyakorló állatorvos
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A salmonellosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 90%. (3.14. ábra)
3.14. ábra: A salmonellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Salmonellosis 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
1
gyakorló állatorvos
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A tetanus összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 88%. (3.15. ábra)
3.15. ábra: A tetanus előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Tetanus 80 60 40 20 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
5
laboratóriumi vélemény
1
2
3 átlag
4
5
53
A toxoplasmosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 88%. (3.16. ábra)
3.16. ábra: A toxoplasmosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Toxoplasmosis 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
1
gyakorló állatorvos
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A tularemia összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 53%. (3.17. ábra)
3.17. ábra: A tularemia előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Tularemia 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
1
gyakorló állatorvos
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
A yersiniosis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 45%. (3.18. ábra)
3.18. ábra: A yersiniosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Yersiniosis 80 60 40 20 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
5
laboratóriumi vélemény
1
2
3 átlag
4
5
54
Gennyes bőrgyulladás súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 99%. (3.19. ábra)
3.19. ábra: Gennyes bőrgyulladás előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Gennyes bőrgyulladás 120 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
Gomba okozta bőrbetegség súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 100%. (3.20. ábra)
3.20. ábra: Gomba okozta bőrbetegség előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Gomba okozta bőrbetegség 120 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
1
2
laboratóriumi vélemény
3
4
5
átlag
Multiresistens baktériumok súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 81%. (3.21. ábra)
3.21. ábra: Multiresistens baktériumok előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Multiresistens baktériumok 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
gyakorló állatorvos
5
1
2
3
4
laboratóriumi vélemény
5
1
2
3 átlag
4
5
55
Allergiás rhinitis összesített és súlyozottan átlagolt előfordulási valószínűsége (amikor a válaszadók szerint bizonyos vagy nagyon valószínű a megjelenése) 45%. (3.22. ábra)
3.22. ábra: Allergiás rhinitis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
Allergiás rhinitis 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
gyakorló állatorvos
1
2
3
4
5
laboratóriumi vélemény
1
2
3
4
5
átlag
A kérdésre adott válaszok alkalmasak további elemzésre és más következetések levonására is, de terjedelmi okból csak az átlagos előfordulási valószínűséget használom fel.
3.7. Hivatalos járványtani adatok
Ötödik forrásként az országos járványtani helyzetet is indokolt figyelembe venni fertőző kóroki tényezők munkahelyi megjelenésére vonatkozóan. Az állategészségügyi szolgálat a már eddig megnevezett betegségek közül többről is gyakorlatilag folyamatosan és pontosan tájékozott. Magyarország évente jelentést küld az Európai Közösség felé [96] – egyebek mellett – a zoonózisokról, melyek tartalma (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, European Food Safety Authority, EFSA, tíz évre visszamenőleg és az EU minden tagállamára lebontva is [97]) nyilvános. Néhány elemét összevetem a felmérésem adataival.
A már említett keleti marhavész utolsó nagy európai járványát követően jött létre 1924ben az Állategészségügyi Világszervezet (The World Organisation for Animal Health, OIE). A tagállamok szám a kezdeti 28-ról mára 180-ra nőtt [98]. A begyűjtött és elemezett járványtani adatokat egyrészt elérhetővé teszi bárki számára, másrészt évente (l. 3.6. táblázat második oszlopa) a veszélyeztetett fajok szerint bontott listát állít össze a legfontosabbnak tekintett állatbetegségekről. [99] Ezek jelentik a hatodik forrást. (3.4. ábra) Sorra veszem ezeket a betegségeket, és véleményezem, mennyire indokolt a szakdolgozati témával kapcsolatosan figyelembe venni. (3.6. táblázat)
56
3.6. táblázat: A több faj számára veszélyt jelentő fertőző betegségek. 2015
a szakdolgozatban használt, vagy szokásos név anthrax
1
Anthrax
2 3
Bluetongue Brucellosis (Brucella abortus) Brucellosis (Brucella melitensis) Brucellosis (Brucella suis) Crimean Congo haemorrhagic fever Epizootic haemorrhagic disease Equine encephalomyelitis (Eastern)
bluetongue brucellosis
9
Foot and mouth disease
10
Heartwater
ragadós száj és körömfájás heartwater
11
Infection with Aujeszky's disease virus Infection with Echinococcus granulosus Infection with Echinococcus multilocularis Infection with rabies virus
Aujeszky-féle betegség echinococcosis
Invection with Rift Valley fever virus Infection with rinderpest virus Infection with Trichinella spp.
Rift völgyi láz
18
Japanese encephalitis
japán B encephalitis
19
myiasis
21
New world screwworm (Cochliomyia hominivorax) Old world screwworm (Chrysomya bezziana) Paratuberculosis
22
Q fever
Q-láz
23
Surra (Trypanosoma evansi)
surra
4 5 6 7 8
12
13
14 15 16 17
20
brucellosis brucellosis Krími-kongói vérzéses láz szarvasok vérzéses betegsége ló járványos agy- és gerincvelőgyulladása (keleti)
előfordulás 1990-2000 között két emberi megbetegedés történt Magyarországon. [100] nem zoonózis Magyarországon 1985 óta nem fordult elő [101] Magyarországon sosem fordult elő [102] A sertés, vaddisznó, mezei nyúl érintett. [102] Kullancsokban állítólag megtalálható Magyarországon [103] Észak-Amerikában, Afrikában és Ázsiában fordul elő, Európában nem Lovak, kisemlősök és néhány madárfaj mellett kutyában is megállapították, irodalmi ritkaságként. Az Egyesült Államokban endémiás. [104] Páros ujjú patások betegsége, Magyarországon nem fordul elő. Kullancs terjeszti, első sorban kérődzőkre, Európában nem fordul elő. nem zoonózis Évente megállapítanak néhány esetet Magyarországon. [105]
echinococcosis
2002 óta sem állatban, sem emberben nem találtak Magyarországon. [98]
rabies
Bár rendkívül ritka, de a betegség emberre is halálos. A fogékony kérődzőket szúnyog fertőzi Afrikában. Nem zoonozis, felszámoltnak nyilvánították.
keleti marhavész trichinellosis
myiasis paratuberculosis
Sertésben, vaddisznóban és lóban fordul elő, elsőssorban élelmiszerhigiéniai feladat, erősen csökken az esetszám. Szúnyogok közvetítik sertésre és madarakra Ázsiában. Légynyüvességet okozó parazita Amerikában. Légynyüvességet okozó parazita Ázsiában, Amerikában és Afrikában. 2013-ban két vaddisznóban és egy kecskében állapították meg. [98] Kullancs közvetíti, de vektor nélkül is fertőzhet embert. 2013-ban emberi járványt okozott kecsketejből nem megfelelően előállított élelmiszer. [106] Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.
57
24
Tularemia
tularemia
25
West Nile fever
nyugat-nílusi láz
Mezei nyúl, kisrágcsálók és ízeltlábú vektorok közvetíthetik az emberre Magyarországon is. Magyarországon ragadozó madarakban, [98] és emberben állapították meg. [107][108]
A színek jelentése a 3.6. táblázatnál: Nem zoonózis. Magyarországon nem előforduló zoonózis. Magyarországon előforduló zoonózis (ill. az adott betegségen belül, megadott kórokozó által okozott zoonózis), de rendelői felbukkanása nem valószínű. Magyarországon előforduló zoonózis, a rendelői felbukkanásának valószínűsége nem elhanyagolható, vagy az ember egészségét súlyosan veszélyezteti.
4. A kockázat: A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkahely valamennyi munkakörében, minden egyes munkavállalóra vonatkoztatva felmérje a kockázatokat és azokat megfelelően kezelje. Az alábbi folyamatábrán (4.1. ábra) a fő lépéseket [109] tüntettem fel: az igénybevétel munkabalesetet vagy foglalkozási betegséget jelentő kockázatát kockázatbecsléssel vizsgáljuk, és amennyiben a kockázatokat eredményesen kezeljük, kockázatkommunikációval segítjük elő a megvalósulását. Ameddig nem tudjuk megfelelően kezelni a kockázatot, addig megfelelő intézkedéseket hozunk, majd újabb kockázatelemzéssel ellenőrizzük annak hatásosságát.
4.1. ábra: A kockázatelemzés folyamata.
58
Az előbbiek alapján munkavédelmi kockázatbecslést általánosságban végezni nem lehet, ezért a jelen szakdolgozat csak a biológiai kóroki tényezők jellemző előfordulási valószínűségét vizsgálja egy hazai, átlagosnak tekinthető, társállatok ellátását végző állatorvosi rendelő esetében. A becslés technikájára a szakirodalomban és az Interneten elérhető módszerek között nem találtam olyan megoldást, amely ne volna jelentős részben szubjektív, de a feladat jellegéből adódóan objektivitás nem is várható el. Feltehetőleg egyidejűleg több elfogadható pontosságú módszer is létezik. Gondosan felépített rendszerben dolgozta ki a kockázatbecslését az Országos Mentőszolgálat [110]. A biológiai kóroki tényezőket egyesével értékeli. Figyelembe veszik a kórokozó veszélyességét, a munkavégzés során az érintkezés gyakoriságát, a kitettséget és az adott kóroki tényező jellemző fertőzési útját. A figyelembe vett szempontoknál megjelölt, jellemző értékeket összeszorozva kapott eredmény alapján határozzák meg, hogy szükséges-e valamilyen különleges munkavédelmi megelőző vagy helyesbítő tevékenységet (antibiotikus kezelés, védőoltás, szűrővizsgálat, fertőtlenítés) végezni.
4.1. A kockázatbecslés módszere, a veszély azonosítása, expozíció becslés:
A saját kockázatbecslésemnél az alábbi szempontokat vettem figyelembe:
A szóba jöhető biológiai kóroki tényezőket az Európai Uniós irányelveknek megfelelő 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Ezeket kell sorra venni, vagy valamilyen egyéb sorrend szerint értékelni.
A szakdolgozatomban eddig azt vizsgáltam, mutattam be és magyaráztam, miért és milyen módon szűkítettem le az értékelendő betegségek, ill. kórokozók körét. Ilyen módon kizártam a 4. csoportba sorolt mikroorganizmusokat. Az előfordulási valószínűségük: 0 % = 0.
Állatorvosi rendelőket vizsgálok, ezért a nem zoonózis betegségek elvileg nem valószínűbben betegítik meg az embert a munkahelyén, mint azon kívül, ezért a munkahelyi ártalomként való előfordulási valószínűség: 0 % = 0. Ezeket a kóroki tényezőket nem is említem.
A jogszabályi kötelezettségek alapján összeállítottam a 3.4. táblázatot, megkérdeztem róla a gyakorló állatorvosokat, válaszaikat összevetettem az állatorvosi laboratóriumok vezetőinek véleményével, és súlyozott átlagot számoltam: X % = 0.X
59
Az Állategészségügyi Világszervezet ajánlását végignéztem, és megállapítottam, hogy amely betegségeket munkahelyi veszélyforrásként reális figyelembe vennem. Ezzel kapcsolatos az alábbiakat szükséges megjegyezni: o A brucellosist a világszervezet nem betegségként, hanem kórokozóként fogalmazta meg, amelyek között – egyebek mellett – a kutya brucellosisának nem minden kórokozója szerepelt (Brucella canis kimaradt). Ez előfordul Magyarországon. [111] Ugyan rendkívül ritkán találkozni vele, de betegség esetén az ember egészségügyi kockázata jelentős. o A trichinellosissal és a paratuberculosissal nem érdemes számolni, mert a munkavégzéshez nem kapcsolódó élelmiszerhigiéniai problémának tekinthetők. o A nyugat nílusi lázat a szakdolgozati témaválaszt illetően csak néhány ragadozó vadmadár fajban állapították meg hazánkban, amelyek eleve rendkívül ritkán jutnak el állatorvosi rendelőbe. Az országban néhány praxis viszont kifejezetten vadmadarakkal foglalkozik, számukra, az ott dolgozó személyzet számára lehet érdemi munkavédelmi kockázata, ott is vektor (szúnyog) révén. o Amely betegségeket az Állategészségügyi Világszervezet különösen fontosnak tekintett, Magyarországon előforduló és zoonozis, azoknak a nem kizárható előfordulása és valamilyen (vélhetően járványvédelmi) okból való kiemelése miatt egységnyi (1% = 0.01) előfordulási valószínűséget adok.
4.2. A fertőző képesség, a veszély jellemzése:
Önkényes csoportosítással egy szorzószámot rendelek minden egyes betegséghez. Minél könnyebb elkapni az adott fertőzést, minél ragályosabb az ember számára, annál magasabb értéket adok meg (4.1. táblázat). A nagyobb különbségtétel érdekében duplázva növelem a szorzót. Amelyik kórokozónál több fertőzési út is lehetséges, ott a nagyobbik értékű szorzóval számolok. Az esetleges vektorok munkahelyi szerepét nem veszem figyelembe. fertőződés szokásos útja emberben szájon át, lenyelve sérült bőrön vagy nyálkahártyán át ép bőrön át belégzéssel 4.1. táblázat: a fertőzési utak kockázatot befolyásoló szerepe
szorzószám 1 2 4 8
60
4.3. A betegség súlyossága, a veszély jellemzése:
Az emberben rendszerint okozott kórkép súlyossága az irányadó, amennyiben a fertőzés eredményes volt (4.2. táblázat): alapeset az általában tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó, de könnyen felismerhető és jól kezelhető betegség. Súlyos általános tünetekkel, az emberi szervezet jobban megterhelő betegség szorzószáma az előző négyszerese, amelyik pedig akár halálhoz is vezethet, az a súlyos betegséghez tartozó érték négyszerese. A lehetőségekhez képest törekszem kifejezésre juttatni az adott betegség felismerhetőségét és kezelhetőségét is. a betegség következménye nem súlyos tünetek súlyos megbetegedés akár halálos is lehet a betegség 4.2. táblázat: A betegség súlyával arányos szorzószámok.
szorzószám 1 4 16
4.4. A munkavállaló kockázatát súlyosbító körülmények:
Az ember egészsége annál inkább veszélybe kerül,
minél nagyobb valószínűséggel találkozik egy kóroki tényezővel
minél könnyebben fertőződik (ragályokozó képesség),
és minél súlyosabb a fertőzést követően kialakuló betegség.
A felsoroltakon kívül még számos körülmény lehet jelentős, akár alapvető hatással arra, pontosan mi is fog történni egy fertőző ok felbukkanása után. A jelen szakdolgozatban vizsgált témakörben több szempontot nem kívánok figyelembe venni.
4.5. A biológiai kockázati tényezők kockázatának kiszámítása, kockázatjellemzés:
Ezért azt a módszert választom, hogy a kockázatra hatással levő szempontokat jellemző számok abszolút értékét összeszorzom (4.3. táblázat): kockázat = előfordulási valószínűség x fertőző képesség x betegség súlyossága A kockázat elméleti maximális értéke a táblázatban: 128
61
betegség neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
amoebiasis anthrax bartonellosis blastomycosis borreliosis brucellosis campylobacteriosis cryptosporidiosis echinococcosis giardiosis hepatitis kullancs encephalitis leptospirosis listeriosis malleus multirezisztens baktériumok ornithosis pasteurellosis Q-láz rabies ragadós száj- és körömfájás gombás bőrfertőzés salmonellosis tetanus toxocariosis toxoplasmosis trichophytiasis tuberculosis tularemia trichinellosis TSE yersiniosis nyugat nílusi láz gennyes bőrgyulladás allergiás rinitisz vagy asztma egyéb betegségek trópusi betegségek
előfordulás valószínűsége40 0 0.01 0.76 0 0.0142 0.27 1 0.60 0.60 1 0 0 0.71 0.17 0 0.81 0.51 0.74 0 0.17 0 1 0.9 0.88 1 0.80 0 0.53 0.01 0 0.45 0.01 1 0.45
fertőző képesség
betegség súlyossága
kockázat
2 441
16 4
0.32 12.16
443 2 1 1 1 1
1 4 1 1 4 1
0.04 2.16 1 0.60 2.40 1
4 1
4 16
11.36 4.43
2 8 441
4 4 1
6.48 16.32 2.96
444
16
10.88
4 1 2 1 1
1 4 16 1 1
4 3.6 28.16 1 0.80
2 1
4 4
4.77 0.04
1 1 45 4 1 4 1 8 4 nem értelmezhető46 nem értelmezhető46
0.45 0.04 4 14.40
4.3. táblázat: Biológiai kóroki tényezők kockázata állatorvosi rendelőben.
40
Munkahelyi ártalom lehetőségeként való előfordulása azáltal, hogy a kórokozó bejut a rendelőbe. L.: 3.6.4. Jellemzően együtt jár az eredetileg ép bőr mechanikai sérülésével (karmolás). 42 A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet miatt veszem figyelembe (l.: 3.4.táblázat), de munkavédelmi jelentősége állatorvosi rendelőben a kullancs encephalitishez hasonlóan (l.: 3.5. táblázat) elhanyagolható a vektor miatt. 43 Vektor (kullancs) szükséges. 44 Együtt járhat eredetileg ép bőr sérülésével (harapás). 45 Vektor (szúnyog) szükséges. 46 Bár az adott betegségcsoport ilyen formában nem értelmezhető, mint kockázati tényező, a többi fertőző betegséggel szembeni védekezés ezekkel szemben is védelmet jelent, egészen kivételes eseteket (járvány) leszámítva. Arra az esetre egyébként a hatóságok megfelelő utasításokat fognak adni, ill. lehetőség van kidolgozni egy havaria-tervet is. 41
62
5. Veszélyazonosítás és veszélyjellemzés egy általános állatorvosi rendelőben:
A kockázatértékelések szerkezete nem egységes, leszámítva, hogy formailag és tartalmilag meg kell felelniük a vonatkozó jogszabálynak. Egy átlagosnak tekinthető állatorvosi rendelő számára a feltételeket teljesítő kockázatértékelés az alábbi felépítést követhet. 5.1. A munkáltató általános bemutatása 5.1.1. A tevékenység leírása:
Kedvtelésből tartott állatok (kutya, macska, kisragadozók, rágcsálók, madarak és hüllők, ritkán más állatok) állatorvosi vizsgálata és kezelése.
Kedvtelésből tartott állatok részére állateledelek értékesítése.
Kedvtelésből tartott állatok részére felszerelési tárgyak, kiegészítők értékesítése.
Állatgyógyszerek és gyógyhatású anyagok értékesítése.
5.1.2. A tevékenység veszélyessége: 5.1.2.1. Veszélyes létesítmény, munkaeszköz, technológia:
Az állatokkal való tevékenység harapás, karmolás és egyéb sérülés veszélyét jelenti.
Egyes állatbetegségek az ember egészségét veszélyeztetik.
Az állatok gyógyításához használatos egyes gyógyszerek az ember egészségét veszélyeztethetik.
Az állatorvosi tevékenység során szúró és vágó eszközök sérülést okozhatnak.
Elektromos berendezések áramütést okozhatnak.
Röntgenberendezés egészségkárosodást okozhat.
Rádiósebészeti és lézer berendezés sebzést vagy égési sérülést okozhat.
Egyes felhasznált anyagok kémiai biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Bizonyos fizikai (elesés lehetősége, éles szélek és sarkok sérülést okozó képessége, állatok és tárgyak emelése, stb.) és ergonómiai kóroki tényezők az ember egészségét veszélyeztethetik.
5.1.2.2. A tevékenység veszélyességi osztályba sorolása:
Főtevékenység: Állat-egészségügyi ellátás, TEÁOR szerinti besorolása: 75.00
Cégjegyzékszám és adószám
Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete szerint, a TEÁOR alapján a II. Veszélyességi Osztályba tartozik.
63
5.1.3. A munkavállalók:
Megadandó a teljes létszám, és a munkavállalókat foglalkozás-egészségügyi osztályba kell sorolni. A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. melléklete szerint az N 852 ágazati jelű állategészségügyi tevékenység a „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozik.
A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók számát (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § o)) külön fel kell tüntetni.
A munkavállalók jellemzőit (beosztás, végzettség, napi munkaidő, főállás-e, állampolgárság) célszerű táblázatba foglalni.
5.1.4. Munkavégzés A munkavégzés helyét (telephelyek szerint) és idejét (figyelemmel esetleges több műszakos, ügyleti, hétvégi vagy ünnepnapi munkabeosztásra) pontosan meg kell adni. 5.2. A munkáltatóra vonatkozó munkavédelemmel is kapcsolatos jogszabályok A már bemutatott jogszabályokon túlmenően:
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
31/2001. (X. 3.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről
MSZ 824 Sugárzás elleni védelem az orvosi és állatorvosi röntgen munkahelyeken
14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
5.3. A felmérés módszere A felmérést helyszínen végzett megfigyeléssel, a szemle során tapasztaltakra alapozva, és a munkáltató valamennyi tevékenységére kiterjedően kell elkészíteni. 5.4. A munkáltató munkavédelmi szervezete Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 4. „ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.”
64
Mivel az állatorvosi rendelők a II. veszélyességi osztályba tartoznak (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet), a munkavállalók száma pedig egyetlen hazai állatorvosi rendelőben sem éri el a jogszabályi határértéket, ezért egy tapasztalt állatorvos nem csak alkalmas, de jogosult is a fent leírt feladat jelentős részének ellátására, külön szakember bevonása nélkül. Nem jogosult munka egészségügyi szaktevékenység47, valamint olyan tevékenység (pl.: kockázatbecslés és értékelés, valamint az egyéni védőeszköz-juttatás írásos belső
rendjének
elkészítése48)
elvégzésére,
amelyet
jogszabály
munkavédelmi
szaktevékenységnek minősített. 5.5. Foglalkozás egészségügyi szolgálat Az 1993. évi XCIII. törvény, a foglalkozás egészségügyi ellátásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet, a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet értelmében a munkavállalóknak meghatározott rendszerim előzetes, időszakos vagy rendkívüli alkalmassági vizsgálaton, ill. munkakörtől és az abban eltöltött időtől függően záró foglalkozás egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük. 5.6. A munkahellyel kapcsolatos követelmények teljesülése Munkavédelmi üzembe helyezés: A használatban lévő elektromos berendezések munkavédelmi üzembe helyezésének elrendeléséről és az üzembe helyezésről egy állatorvosi rendelőben általában nem áll rendelkezésre feljegyzés, mert az helyezi üzembe, aki ezt elrendelni lenne jogosult. Mivel nem kapcsolódik veszélyes tevékenységhez, ezért nem munkavédelmi szakképesítéshez kötött. Az elektromos berendezéseket az állatorvosi rendelők jellemzően újonnan szerzik be, ezért munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatra nem kerül sor (a gyártói felhasználói utasításokat kell követni). A berendezések biztonságos használatához a szükséges üzemeltetési dokumentációknak rendelkezésre kell állniuk. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzésére szerződött partnereket szoktak megbízni. Vezetékes ivóvíz és meleg víz is rendszerint több helységben is rendelkezésre áll. Öltöző és iroda, valamint az egyéb szociális helységek száma és felszereltsége a személyzet nagyságától függ.
47
1993. évi XCIII törvény 8. §. „A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak (…) munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.” 48 1993. évi XCIII törvény. 21.§ és a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2.§ (2)
65
Három hulladéktípust valamennyi rendelőben csoportosítva gyűjtenek: a kommunális hulladékot átmeneti gyűjtő és tárolóedényben helyezik el, az állati eredetű hulladékot (a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 186. § (2) szerint) rendszerint az erre a célra használatos mélyhűtő ládában, a tűket és szike pengéket (az 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 3. § alkalmazásával) erre a célra engedélyezett és forgalmazott, nagy fizikai ellenálló képességű tároló edényekbe, a műanyag fecskendőket és gyógyszeres csomagoló anyagokat szintén erre a célra engedélyezett, bélelt tároló dobozokban, legfeljebb egy évig tárolják. A szemét átadása arra jogosult szolgáltatók felé történik. A személyzethez nem tartozók általában a váróterembe léphetnek be, ahonnan jól olvasható feliratokkal ellátott ajtók nyílnak, feltüntetve a műtő és a röntgenvizsgálati helységbe lépés tilalmát. A kis rendelőket leszámítva a tűz elleni védekezéssel kapcsolatosan az 1996. évi XXXI. törvény (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) vonatkozó részleteit kell alkalmazni: 9. § „(1) (…) ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek (…) tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” A feladattal (tűzveszélyességi helyszínrajzok,
osztályba tűzvédelmi
sorolás, eszközök
tűzriadó és
az
terv,
kiürítési
ellenőrzések,
útvonalat
valamint
az
tartalmazó oktatások
nyilvántartása) tűz- és munkavédelmi szaktevékenység végzésére jogosult szakembert kell megbízniuk, és az abban előírtakat (pl.: megfelelően számú és méretű tűzoltó készülék szabályoknak megfelelő elhelyezése és jelölése, vészkijárat stb.) teljesíteni. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos mozgásteret és a leeső tárgyak elleni védelmet a munkahely egész területén biztosítani kell. Az energia-, cső- és közműhálózatok biztonságosan üzemeltethetőknek, kezelhetőknek, karbantarthatóknak és azonosíthatóaknak kell lenniük, a villamos szerelvénynek meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak, a munkahely természetes és mesterséges megvilágításának szintén teljesítenie kell a követelményeket. Zajterhelést az időnként ugató néhány, várakozó kutya jelenthet, de ezek ritkán, rövid ideig jelentkeznek (az állat a gazdájával, valamilyen jól megfogalmazható, időben korlátozott ideig tartó szolgáltatás igénybe vétele céljából tartózkodnak az állatorvosi rendelőben), és közbeavatkozással hamar meg is szűnnek. Egészségre ártalmas vegyi anyagnak csak egyes tisztító és fertőtlenítő szerek tekinthetők, amelyek szakszerű alkalmazás esetén nem jelentenek veszélyt, a magyar nyelvű biztonsági adatlapjaikat elérhető módon tartják.
66
A röntgensugárzás csak az erre külön jogszabályban (31/2001. (X. 3.) EüM rendelet) előírt feltételeket teljesítő, megfelelő személyi védőfelszerelést (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. melléklet) viselő dolgozót érheti. A biztonsági és szakmai előírások, valamint a szükségszerűen rendelkezésre álló Sugárvédelmi Szabályzat, és az időszakos hatósági ellenőrzések megtörténtét igazoló jegyzőkönyvek alapján a munkavállaló sugárterhelési lehetősége részletekbe menően szabályozott. A biológiai kóroki tényezők szerepével, mint a szakdolgozatom lényegi kérdéskörével az előző fejezetek részletesen foglalkoznak. A megfelelő klímáról nyitható ablakok mellett gyakran ventillátorok, kiépített szellőző vagy légkondicionáló rendszer gondoskodik. Munkavégzésre kizárólag az épületen belül, az erre a célra kialakított helyiségekben (vizsgáló, kezelő, előkészítő, műtő, röntgenvizsgáló, ultrahangos vizsgáló) kerül sor. Az állatorvosi rendelők közelében, gyakran saját ingatlanon belül parkolókat alakítanak ki a dolgozók és az ügyfelek számára. A műtéteket is végző állatorvosi rendelők kábítószereket és pszichotróp anyagokat is használnak, az ezekkel kapcsolatos beszerzési, tárolási, felhasználási és megsemmisítési előírásokat (66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet) betartják, ami gyakran az épületek fokozott biztonságában (betörés elleni védelmi intézkedések, rács, fólia, riasztó, távfelügyelet) is jelentkezik. A pszichotrop és kábítószerek használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál és az Országos Rendőrkapitányságnál kell előzetesen bejelenteni, a szerek felhasználását részletesen dokumentálni, a két hatóság felé évente jelentésben elszámolni. Ezek a készítmények csak kellően biztonságos, fém szekrényben tárolhatók. A nem átlátszó, hanem áttetsző üvegű, ill. zárt felületű ajtók választják el a tereket. Mindegyik ajtón felirat jelzi, hová nyílik. A nem irodai célokra szolgáló helységek jól tisztítható kerámia vagy hasonló anyagú burkolókkal fedettek, és általában a falak is, gyakran a mennyezetig. Nemdohányzó munkahelyek, amire a bejáratnál megfelelő feliratnak kell felhívnia a figyelmet. A berendezések biztonságos használatához a szükséges üzemeltetési dokumentációknak rendelkezésre kell állniuk. 5.7. A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények teljesülése 5.7.1. A munkahelyen különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók általában nem dolgoznak, leszámítva a megbízási szerződés szerinti karbantartási vagy felülvizsgálatot végző szolgáltatók képviselőit. Az ilyen eseményeket – a rendkívüli helyzeteket (pl.: csőtörés, csatorna eldugulása) leszámítva – rendszerint nyitva tartási időn kívülre szervezik.
67
5.7.2. A gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok, az állattartáshoz használható kiegészítők mozgatása a kis méretük és tömegük miatt egyszerű és biztonságos. A jelentősebb tömegű áruként érkező állateledeleket szerződött partnerek képviselői szállítják és mozgatják. 5.7.3 A munkavállalók, valamint a munkavállalónak nem tekinthető, de nem ügyfélként a munkahelyen tartózkodó (pl.: egyetemi hallgató) tájékoztatására a veszélyforrásokról kifejezetten részletesen kell sort keríteni, és a szükséges gyakorisággal ismételni. A személyi sérülés és az egészségkárosodás lehetőségének minimálisra csökkentése elsődleges, minden más szempontnál fontosabb, és ezt a szemléletet pontosan meg kell érteniük a munkavállalóknak és a rendelőben tartózkodóknak. Az állatokat kísérő személyek biztonságáért is a munkahely személyzete felelős, amire vonatkozóan részletes saját szabályozást kell alkalmazni. A kialakult veszélyhelyzetek vizsgálatára és utólagos megbeszélésére minden felismert esetben érdemes sort keríteni. 5.7.4. A személyi védőeszközök szakszerű használata hétköznapi gyakorlat, az eljárási rendjét írásban kell rögzíteni.
A röntgenvizsgálatnál csak a megfelelő végzettséggel, ötévente érvényesített, feljogosító vizsga birtokában, megfelelő biztonságú ólomköpenyben, pajzsmirigy-védővel és védőkesztyűben lehet jelen lenni, és lehetőség szerint a távkapcsolót kell használni. A megfogást kiváltó technikai megoldások (speciális állvány) alkalmazását előnyben kell részesíteni. Sérülékeny csoporthoz tartozót nem érhet sugárterhelés, egyéni védőeszköz alkalmazásával sem.
Latex gumikesztyűt kell használni minden olyan tevékenységnél, amely egy irodai munkára jellemző, hétköznapi szennyezettséget meghaladó módon jelentkezik (az állatvizsgálat több formája, boncolás, takarítások). Amennyiben a kesztyű sérülésével számolni kell, vagy az ember fertőződésének a veszélye fenn áll, két rétegben kell a gumikesztyűt felvenni, és a külső réteg sérülése esetén azt haladéktalanul cserélni.
Különösen erős falú, könyékig érő műtéti kesztyűt javasolt használni műtétek során.
Légzésvédő álarcot használni kell, védőszemüveggel és hosszú ujjú, egyszer használatos sebészeti köpennyel együtt olyan kórboncolás során, ahol emberi fertőződés érdemi kockázatával számolni lehet.
A személyi védőeszközökből elegendő készlettel kell rendelkezni, hogy azok használatára minden indokolt esetben sor kerülhessen.
68
5.7.6. Munkahigiénés vizsgálatokat49 tudomásom szerint még sosem végeztek állatorvosi rendelőben. A szakdolgozatomban bemutatott, az állatorvosi rendelőkkel kapcsolatos felmérésemmel részben ezt a hiányosságot kívántam ellensúlyozni. 5.7.7. A tevékenységből és a nyitvatartási idő alatt mindig jelen levő állatorvos végzettségű munkavállaló vagy munkavállalók személyéből adódóan az állatorvosi rendelőkben az elsősegély-nyújtás személyi és tárgyi feltételei messzemenően biztosítottak. 5.8. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételeivel kapcsolatos követelmények teljesülése 5.8.1. A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú, kellő felszereléssel ellátott munkavállalót kell biztosítani, a tevékenységet időben és térben szervezni. 5.8.2. A munkavállaló a munkába lépés előtt, valamint előre meghatározott és írásban rögzített rend szerint, a vonatkozó jogszabályoknak is megfelelően a munkahely szerződött foglalkozás-egészségügyi szakorvosánál előzetes, majd időszakos, szükség esetén rendkívüli) alkalmassági vizsgálaton vesz részt, ahol indokolt esetben beutalót kap egyéb szakorvosi ellátás igénybevétele céljából. 5.8.3. Sérülékeny csoportba tartozó munkavállaló számára az adott rendelőben megfelelő, személyre szabott szabályozást kell kialakítani. 5.9. A munkáltatók és munkavállalók kötelességeivel és jogaival kapcsolatos követelmények teljesülése 5.9.1. A munkáltatónak a kockázatértékelését évente felül kell vizsgáltatnia, a kockázatértékelés eredményeként az 1993. évi XCIII. törvény 54. §. (5) bekezdésében meghatározottakat megfelelően kell dokumentálnia: „a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre
49
1993. évi XCIII. törvény 5/A. és 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 7. § 7.) szerint
69
vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.” 5.9.4. A munkahelyi egészségvédelem és a balesetek megelőzése (mind a munkavállalók, mint az annál sokkal nagyobb számú alkalmi látogató, ügyfél esetében) valamennyi egyéb szemponttal szemben elsőbbséget élvez, amit az állatorvosi rendelők személyzete komolyan vesz. Felügyelet nélkül idegen nem tartózkodhat a munkahelyen, és a jelen levő munkavállalóknak folyamatosan figyelniük kell arra, hogy a biztonság technikai és személyi feltételei megvalósuljanak. Az ellenőrzést és az oktatást egyaránt szolgálja, ha egy felismert, de elkerült, potenciálisan veszélyes helyzetet utólag közösen megbeszélnek, értékelnek. 5.9.5. Az ügyfelek és az egyéb okból a munkahelyen tartózkodó személyek (postai kézbesítő, szállító, kereskedelmi ügynök, tanuló, látogató, érdeklődő, karbantartást végzők, stb.) pontosan ugyanolyan védelmet kell, hogy élvezzenek az egészségük megőrzése érdekében, mint a munkavállalók. Mivel az előbbi csoport tagjai akár semmilyen vonatkozó munka-, egészség- és balesetvédelmi ismerettel nem rendelkeznek, ezért a munkavállalók feladata szervezéssel, időbeli vagy térbeli elkülönítéssel, megfelelő kommunikációval, szükség esetén rendkívüli intézkedéssel megakadályozni egészségkárosodás bekövetkeztét. Törekedni kell még a lehetőség kizárására is. 5.9.6. Munkabaleset bekövetkezte esetén a vonatkozó jogszabályoknak (1993. évi XCIII. törvény 64. § és 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5.-10. §) megfelelően kell bejelenteni, vizsgálni, dokumentálni, az ismétlődését megelőzni. 5.9.7. A védőeszközöknek elérhetőnek, megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állónak kell lenniük.
Az állatok megfékezésére az arra a célra gyártott nyakörvek, pórázok, kötelek, láncok rudak és kombinációik, falba rögzített fémgyűrűk szolgálhatnak, és lehetnek altató fecskendőt kilövő fúvócső és puska, a hozzá való kiegészítők is a megfékezés eszközei.
Az állatok ideiglenes elhelyezésére könnyen nyitható, biztonságosan zárható, nagy fizikai ellenálló képességű, egyszerűen fertőtleníthető ketrecek szolgálhatnak.
70
Latex gumikesztyűt a várható felhasználás helyén kell elérhetővé tenni, a steril műtőkesztyűből és egyéb személyi védő eszközök a szükségletnek megfelelően helyezendők el. A gumikesztyűk egyszer használatosak és eldobandók.
A röntgenvizsgálatok biztonságát szolgáló személyi védőeszközökből (kötény, pajzsmirigyvédő, kesztyű) egy tartalékkészlet található előkészítve. A röntgensugárzással szembeni védőeszközök állapota szemrevételezéssel történik, minden használat előtt. Felépítéséből adódóan rejtett hiba nem fordulhat elő benne. Amennyiben szennyeződés kerül rá, felszíne könnyen tisztítható, amennyiben elszakadna, úgy varrható.
Az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét írásban rögzíteni kell (l.: 5.4.).
5.9.9. Ember egészségének hirtelen veszélye esetére a telefonkészülék alkalmas riasztás leadására. Célszerű jól láthatóan feltüntetni a veszély esetén tárcsázandó telefonszámot. Az elsősegély személyi és tárgyi feltételei egy állatorvosi rendelőben adottak. 5.9.10. A munkavállalót az elhelyezkedése alkalmával, munkakezdéskor, majd ezt követően évente kell munkavédelmi oktatásban részesíteni, melynek dokumentálása kötelező (1993. évi XCIII. törvény 55. § és 60. § (1)). 5.9.11. Minden használat előtt meg kell, hogy győződjenek a munkavállalók a munkaeszközök biztonságos állapotáról, melyeket rendeltetésszerűen és a munkáltató utasítása szerint használhatnak. Rendellenesség észlelése esetén a munkahelyi vezetőt értesítik, aki gondoskodik a javításról vagy cseréről. A javítás megtörténtéig az adott készüléket nem használhatják. 5.9.12. A munkavállalóknak a feladatukhoz megfelelő ruházatot kell viselniük. (1993. évi XCIII. törvény 60. § (1) c)). 5.9.13. Kifejezetten ügyelni kell a rend és a tisztaság kialakítására és fenntartására, munkájukat tudatosan és fegyelmezetten végzik (1993. évi XCIII. törvény 60. § (1) d)). 5.9.14. Az állatorvosok szakmai továbbképzése kötelező és folyamatos: „Az állatorvosi tevékenységet végző állatorvos köteles a Kamara által megállapított időközönként szakmai továbbképzésen részt venni.”50 5.9.16. Kisebb sérülések (karmolás, karcolás) viszonylag gyakran fordulnak elő állatorvosi rendelőkben. Általában a vonatkozó előírás a jogkövető magatartás hiányában nem érvényesül: 50
2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről, 42. § (4)
71
„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. (4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.” 87. § 1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, (…) 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”8 5.10. A munkáltatónak legalább az alábbi munkavédelmi dokumentációval kell rendelkeznie
Kockázatbecslés és kockázatértékelés
Egy füzet a munkavédelmi oktatások időpontjával, témájának rövid leírásával, a részt vevők neveivel, aláírásaival.
Tűzvédelmi szabályzat
Sugárvédelmi szabályzat – amennyiben röntgenberendezést használ
A röntgenberendezést üzemeltető munkavállaló számára érvényes engedély
Egyéni védőeszközökhöz jutás rendjének rövid feljegyzése
Érintésvédelmi jegyzőkönyv
Az egészségügyi vizsgálatok írásban rögzített rendje
Kábítószerek és pszichotrop készítmények felhasználására vonatkozó nyilvántartás – amennyiben használ ilyen készítményt
5.11. A veszélyeknek kitett személyek: 5.11.1. Személyzet: tulajdonos és munkavállalók
Recepciós: Az íróasztallal és irodai fogószékkel, számítógéppel, monitorokkal és telefonnal kialakított, a váróhelyiségben az ügyfelektől pulttal elhatárolt munkahelyen egyedül
72
dolgozik. Feladata az ügyfelekkel való kommunikáció, kapcsolattartás a partnerekkel, adminisztráció.
Asszisztens: Az állatok vizsgálatát és kezelését segíti, a tevékenységek során alkalmazott anyagokat és eszközöket, berendezéseket mozgatja, részben kezeli, takarítja, tisztán tartja, szükség esetén állatokat megfékez, megfog.
Állatorvos: Állatok vizsgálatát és kezelését végzi, kapcsolatot tart az ügyfelekkel, partnerekkel, felügyeletet gyakorló hatóságokkal.
Kutya- és macskakozmetikus: Kutyák és macskák szőrzetének ápolását végzi.
Takarító: Az ingatlan burkolatainak, felületeinek rendszeres takarítása, tisztán tartása a feladata.
5.11.2. Ügyfél:
Állatot kísérő személy: Az állatorvosi rendelőt az állat vizsgálata vagy kezelése céljából, előre egyeztetett időpontban keresi fel. Egy állattal általában egy, de gyakran több személy is érkezik. Előfordul, hogy egy ember több állatot is hoz egyidejűleg, ami nehezítheti az állatok felügyeletét zárt térben. Az állatot kísérheti fokozott odafigyelést igénylő személy is.
Vásárló: Állat nélkül érkező ügyfél, aki állatgyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy állateledelt, egyéb árut vásárol. Lehet fokozott odafigyelést igénylő személy is.
5.11.3. Alkalmilag jelen levő személyek:
Középiskolai tanuló, valamilyen szaktanfolyam tanfolyam résztvevője, egyetemi hallgató: Az oktatás keretében végzett szakmai gyakorlattal az elméleti ismereteit bővíti, amely során az asszisztenshez hasonló munkakörben segíti az állatorvos vizsgáló és kezelő, vagy a kutya- és macskakozmetikus ápoló tevékenységét.
Szerződött karbantartó: Az épület, az udvar, a gépészet és a berendezések időszakos és soron kívüli felülvizsgálatát, javítását végzi, rendszeres időközökben vagy hívásra jelenik meg, és végzi tevékenységét: asztalos, festő-mázoló, gázszerelő, informatikus, kertész, kőműves, lakatos, műszerész, röntgen-technikus, villanyszerelő, vízvezeték-szerelő.
Kereskedelmi ügynök: A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközös és állatorvosi műszerek forgalmazói jellemzően üzletkötőket alkalmazva tartják a kapcsolatot az állatorvosi rendelőkkel. Rendszertelen, de általában előzetesen egyeztetett időpontban érkezve mutatják be cégük ajánlatait.
73
Szállító, postás: Gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, állateledelt és egyéb árut is kiszállítanak cégek munkatársai rendszeresen vagy alkalmilag. A postás a rendelőn belül is kézbesíthet küldeményt.
Ellenőrző hatóság megbízottja: Az állategészségügyi, a közegészségügyi, munkaügyi és a rendőrhatóság, valamint egyéb szervezetek (adóhatóság, állatorvosi kamara) képviselői személyesen is végeznek, végezhetnek ellenőrzést.
Alkalmi látogató: Állatokkal vagy termékekkel, betegségekkel stb. kapcsolatosan felvilágosítást kérő személy, újságíró, rádió vagy tv-riporter, álláshirdetésre jelentkező is belép időnként az állatorvosi rendelőbe.
Járókelő: Az épületbe, ill. az épületből általában a saját ingatlanon át vezet az út a kerítéssel és kapuval elhatárolt közjárdáig és az ingatlanon belül vagy kívül található autóparkolóig. A rendelő előtti járdán állattal és anélkül, egyedül és csoportban, különböző életkorú és egészségi állapotú gyalogosok haladhatnak.
5.11.4. Fokozott odafigyelést igénylő személyek: Az átlagosnak tekinthető ügyfélnél nagyobb körültekintést, magukra, saját vagy mások állatára, a környezetükben levő személyek testi épségére és a rendelői berendezésekre nagyobb kockázatot jelentenek:
Testi fogyatékossággal rendelkező ügyfél (állattal vagy anélkül):
Vakvezető kutyák rendszeres és alkalmi vizsgálatra, ellátásra általában kizárólag a vak gazdájukkal érkeznek. A váróterembe belépésükkor már más állatok is lehetnek, melyeket esetleg nem kellően gondos vagy megbízható kísérők felügyelnek.
Hallássérült gazda nem hallja meg az esetleg rá támadó kutyát, az ezt megakadályozni nem tudó kísérő próbálkozásait kísérő zajokat és a figyelmeztető kiáltást sem.
Kerekes székkel érkező ügyfél számára lépcső leküzdéséhez, ajtó nyitásához segítségre lehet szükség, és ezalatt – amennyiben állatot is hozott magával – még az állatának vezetésében vagy szállításában is segíteni kell.
Szellemi fogyatékossággal rendelkező ügyfél (állattal vagy anélkül): Nem mindenki képes a saját állatának akár igen egyszerűen megvalósítható felügyeletére sem.
Várandós kismama és szoptatós anyuka alkalmazottként: Testi épségének és egészségének védelme különösen fontos, amit munkaszervezéssel, felvilágosítással, egyéni védőeszközökkel és empátiával kell biztosítani.
pontos
74
Várandós kismama és szoptatós anyuka ügyfélként: Testi épségének és egészségének védelme különösen fontos, amit előzékenységgel, előrelátással kell kezelni, és a rendelőben minden szóba jöhető kockázatot a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni. Az ilyen személyt lehetőség szerint érdemes teljesen elkülöníteni az állattal kapcsolatos minden rendelői tevékenységtől (megfogás, részvétel a vizsgálatban, kezelésben).
Kiskorú gyermek: Önállóan vagy felnőttel, egyedül vagy kiskorúak csoportjával, állat kísérőjeként, vagy állat nélkül is jöhet. A tapasztalatlanság, az érdeklődés és a veszélyek fel nem ismerése baleset váratlan bekövetkezésével járhat.
Idősödő ügyfél: Más tulajdonú állatok rendelői jelenléte befolyásolhatja a saját vagy állata viselkedését, amit nem minden esetben képes megfelelően irányítani. A várakozást esetleg egészségügyi okokból kevésbé jól fogadják, igénylik a mosdóhasználatot, az állatokkal kapcsolatos együttműködésnek fizikai akadályai lehetnek.
Ügyfél súlyos mozgásszervi, légzőszervi vagy egyéb megbetegedéssel: Már a saját test mozgatása és a helyváltoztatás, ill. az állás is megterhelő lehet a számukra. Az állatok az ilyen állapotra nincsenek tekintettel.
Fokozott izgalmi állapotú vagy közönyös ügyfél: Aggodalom vagy pusztán egyes emberek alaptermészete nehezen kezelhető, veszélyt okozó vagy veszélyt fel nem ismerő, azt lebecsülő magatartáshoz vezethet.
Állatát nem megfelelően felügyelő ügyfél: Állatorvosi rendelőben a jelenlét is zavarólag hathat gazdára és állatra egyaránt. A hely újdonsága, a látogatás céljára való túlhangsúlyozott figyelem, helytelen állattartói gyakorlat, megbízásból történő állatkíséret csökkentheti az adott állat felügyeletének hatékonyságát.
75
6. Kockázatkezelés: A 4.3 táblázat a biológiai kockázati tényezők jelentette kockázatot mutatja (6.1. és 6.2. ábra). 6.1. ábra: A 4.3. táblázatban szereplő kóroki tényezők relatív kockázata. 30 25 20 15 10 5 0
6.2. ábra: A 4.3. táblázatban szereplő betegségek relatív kockázata, ahol az érték ≥ 1. 30 25 20 15 10 5 0
1
2
3
4
5
18 biológiai kockázati tényező 1 tetanus
6
7
8
kockázat 28,16
2
ornithosis
16,32
3
allergiás rinitisz vagy asztma
14,4
4
bartonellosis
12,16
5
leptospirosis
11,36
6
rabies
10,88
7
multirezisztens baktériumok
6,48
8
salmonellosis
6,3
9
tularemia
4,77
10
listeriosis
4,43
9
10
11
12
13
14
15
16
17 18
kockázat kezelése Mechanikai sérülések megelőzése a munkahelyen. A bekövetkezett sebzések megfelelő ellátása. Légzésvédő álarc viselése gyanút keltő állat vizsgálata, ellátása, helyének takarítása során. Légzésvédő álarc viselése szőrnyírásnál, por képződésével járó tevékenységnél, takarításnál. Macskák biztonságos rögzítése akár segédeszközzel. A mégis bekövetkezett sebeket megfelelően el kell látni. Vizelettel történő érintkezés elkerülése vizsgálatnál, takarításnál. Védőkesztyű viselése. Szakszerű bánásmód ragadozókkal, a harapásos sérülések megelőzése. Gyanú esetén védőkesztyű viselése. Rendszeres és szakszerű takarítás és környezetfertőtlenítés. Sebek ellátása során védőkesztyű viselése. Bélsárral való érintkezés elkerülése, rendszeres kézfertőtlenítés, étkezés elkülönítése térben és időben. Mezei nyúl vizsgálatához minden esetben védőkesztyű viselése javasolt. Nem valószínű a megjelenése a rendelőben, a személyi higiénia megtartása kellő védelmet biztosít.
76
11
gombás bőrfertőzés
4
12
gennyes bőrgyulladás
4
13
pasteurellosis
2,96
14
echinococcosis
2,4
15
brucellosis
2,16
16
campylobacteriosis
1
17
giardiosis
1
18
toxocariosis
1
Gyanú esetén védőkesztyű viselése javasolt. A lenyírt szőr is fertőzés forrása lehet. Gondos takarítás szükséges. Védőkesztyűben történő vizsgálat és kezelés javasolt, valamint a ragályfogó tárgyak gondos fertőtlenítése. Harapott seb fertőzését okozhatja. Megfelelő elsősegély és szakszerű további ellátás esetén megelőzhető. Bélsárral való érintkezés elkerülése, rendszeres kézfertőtlenítés, étkezés elkülönítése térben és időben. Szaporodásbiológiai vizsgálat és kezelés során védőkesztyű viselése javasolt. Bélsárral való érintkezés elkerülése, rendszeres kézfertőtlenítés, étkezés elkülönítése térben és időben. Bélsárral való érintkezés elkerülése, rendszeres kézfertőtlenítés, étkezés elkülönítése térben és időben. Bélsárral való érintkezés elkerülése, rendszeres kézfertőtlenítés, étkezés elkülönítése térben és időben.
6.1. táblázat: A 6.2. ábra tényezőnek kockázatkezelése vázlatosan.
Legfontosabb kockázatkezelési technikának, kollektív munkavédelmi intézkedésnek a munkavédelmi elsődleges megelőzést tartom: gondolni kell az adott kóroki tényező jelenlétére, számolni a fertőződés lehetőségével, ennek tudatában végezni a tevékenységeket. Már ezáltal jelentősen csökkenthető a kockázat.
A fizikai sérüléseket, különösen a szúrt és harapott, karmolt sebek keletkezésének lehetőségét (munkaszervezéssel, fékező eszközökkel, gyógyszerek alkalmazásával) minimálisra kell csökkenteni, elsődleges feladatnak kell tekinteni. Amennyiben ennek ellenére bekövetkezik sérülés, azt a jelen lévő kóroki tényezők (első sorban a magas kockázatú tetanus, a bartonellosis, gombás bőrfertőzés és gennyes bőrgyulladás kórokozói, valamint a ragadozók szájában élő Pasteurella fajok) figyelembe vételével kell első segélyben részesíteni, majd a szükséges további lépéseket megtenni, hogy egy már bekövetkezett munkabaleset lehetőleg ne váljon foglalkozási betegséggé.
A munkát úgy kell szervezni, hogy a fertőződés lehetőleg elkerülhető legyen (elegendő személyzet, szabad kéz, időkényszer nélkül). Előre látható balesetveszély esetén fékező eszközök vagy gyógyszeres beavatkozás is szükséges lehet, amihez a feltételeket már előzőleg meg kell teremteni, hogy rendelkezésre álljanak, amikor igény van rá.
Egyéni védőeszközként a megfelelő minőségű védőkesztyűknek a munkavégzés közvetlen helyszínén való készleten tartása a legfontosabb, figyelembe véve a munkavállalók kézméretét, esetleges érzékenységét a kesztyű anyagára. Indokolt esetben (pl.: kórboncolás, láthatóan súlyosan fertőzött sebek ellátása) célszerű a védőkesztyűt (gumikesztyűt) két rétegben is viselni. Belégzéssel terjedő mikroorganizmus, valamint
77
allergiát kiváltó környezet feltételezése esetén légzésvédő maszk viselése, elhasználódás esetén a cseréje javasolt.
Különleges munkavédelmi intézkedésnek tekinthető, hogy az 1. (tetanus) és 6. (rabies) betegségek ellen hatékony oltóanyag áll rendelkezésre. A tetanus elleni oltás módjára szakmai irányelv [112] vonatkozik, és mindkettőről részletes módszertani útmutató [113] rendelkezik. A védőoltások beadására és az ezzel kapcsolatos adminisztráció vezetésére a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvos jogosult.
7. Egyéni védőeszközök használatára vonatkozó felmérés:
A kérdőívem részeként kérdeztem a kollégáktól, hogy az ott felsorolt szakmai tevékenységeknél milyen személyi védelmet használnak, és azt milyen gyakran. Az egyes kérdésekre öt féle választ lehetett adni. Amennyiben az adott eszközt használja, akkor azt
mindig,
gyakran,
ritkán,
vagy pedig nem használja, ill.
nem végzi az adott tevékenységet.
A statisztikai feldolgozás érdekében a választási lehetőségekhez eltérő számot rendeltem (8. táblázat): válasz
értéke a feldolgozáskor mindig 4 gyakran 2 ritkán 1 nem 0 nem végzi az adott tevékenységet kihagyva a statisztikából 7.1. táblázat: Az egyes válaszoknak megfelelő érték.
A kérdésre adott válasznál minden védőfelszerelésnél külön összeadtam a hozzá rendelt értékeket, és megnéztem, az elméleti maximum mekkora hányada lett az eredmény.
Amennyiben egy adott tevékenységnél mindenki azt válaszolta, hogy mindig használja az adott védőeszközt, úgy mindenki 4 pontot kapott rá, elérve az elméleti maximumot. Ekkor az oszlop 100% magasságot mutat (pl.: a műtéteknél a védőkesztyű használata).
78
Amennyiben egy másik tevékenységnél az adott védőeszközre mindenki nemmel felelt (nem használja), akkor annál a pontok összege nulla, így az oszlop is 0% magasságú (ilyen nem volt).
Az eredményeket tevékenységenként külön oszlopdiagramon ábrázoltam, ahol az egyes védőfelszereléseket mindig azonos sorrendben és azonos színnel jelöltem (9. táblázat). A „munkaruha” és a „védőruha” a táblázatban és a kérdésekre adott válaszokban is jól elkülönítve szerepel, az összetéveszthetőség csökkentése érdekében.
szín szám 1 2 3 védőfelszerelés munkaruha váltócipő gumikesztyű 7.2. táblázat: Az oszlopok jelölése és jelentése.
4 maszk
5 védőruha
6 egyéb
Az ábrák tehát azt mutatják meg, hogy egy adott tevékenységhez az állatorvosok milyen gyakorisággal (az esetek hány százalékában) alkalmazzák a védőfelszereléseket.
7.1. Fizikális vizsgálathoz (7.1. ábra) az esetek 96%-ában használnak munkaruhát, 80%-ában váltócipőt, 42%-ában gumikesztyűt, 16%-ában maszkot, 17%-ában védőruhát, 6 %-ában egyéb személyi védőeszközt.
Fizikális vizsgálat 120 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
6
7.1. ábra: Eszközhasználat fizikális vizsgálat során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
79
7.2. Biológiai mintavételhez (7.2. ábra) az esetek 92%-ában használnak munkaruhát, 75%ában váltócipőt, 61%-ában gumikesztyűt, 44%-ában maszkot, 32%-ában védőruhát, 13%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Biológiai mintavétel 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7.2. ábra: Eszközhasználat biológiai mintavétel során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
7.3. Laboratóriumi vizsgálathoz (7.3. ábra) az esetek 65%-ában használnak munkaruhát, 53%ában váltócipőt, 32%-ában gumikesztyűt, 9%-ában maszkot, 10%-ában védőruhát, 2 %-ában egyéb személyi védőeszközt.
Laboratóriumi vizsgálat 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7.3. ábra: Eszközhasználat laboratóriumi vizsgálat során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
80
7.4. Műtéti előkészítéshez (7.4. ábra) az esetek 100%-ában használnak munkaruhát, 82%ában váltócipőt, 45%-ában gumikesztyűt, 24%-ában maszkot, 23%-ában védőruhát, 4%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Műtéti előkészítés 120 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
6
7.4. ábra: Eszközhasználat műtéti előkészítés során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
7.5. Műtétekhez (7.5. ábra) az esetek 100%-ában használnak munkaruhát, 87%-ában váltócipőt, 100%-ában gumikesztyűt, 68%-ában maszkot, 51%-ában védőruhát, 12%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Műtét 120 100 80 60 40 20 0
1
2
3
4
5
6
7.5. ábra: Eszközhasználat műtétek során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
81
7.6. Sebek kezeléséhez (7.6. ábra) az esetek 95%-ában használnak munkaruhát, 77%-ában váltócipőt, 76%-ában gumikesztyűt, 19%-ában maszkot, 19%-ában védőruhát, 4%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Sebkezelés 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7.6. ábra: Eszközhasználat sebkezelés során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
7.7. Kórboncoláshoz (7.7. ábra) az esetek 88%-ában használnak munkaruhát, 75%-ában váltócipőt, 94%-ában gumikesztyűt, 25%-ában maszkot, 47%-ában védőruhát, 8%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Kórboncolás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7.7. ábra: Eszközhasználat kórboncolás során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
82
7.8. Takarításhoz (7.8. ábra) az esetek 75%-ában használnak munkaruhát, 62%-ában váltócipőt, 28%-ában gumikesztyűt, 6%-ában maszkot, 13%-ában védőruhát, 3%-ában egyéb személyi védőeszközt.
Takarítás 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7.8. ábra: Eszközhasználat takarítás során: 1 munkaruha 2 váltócipő 3 gumikesztyű 4 maszk 5 védőruha 6 egyéb
7.9. Számos következtetés levonható a kérdésekre adott, az ábrákon grafikusan megjelentetett válaszokból. Munkavédelmi szempontból kiemelek néhányat ezek közül:
A munkaruha viselése csak a műtéti előkészítés és műtétek során általános, de pl.: kórboncolás során 12% nem visel még azt sem, viszont védőruhát a válaszadók kb. fele hord műtétnél és kórboncolásnál is. A munkaruhának mindig hordottnak kellene lennie, védőruhára kedvtelésből tartott állatok ellátása során nincs mindig szükség.
A műtétek egyharmadánál az állatorvos nem visel maszkot.
A takarításnál a válaszolók negyede nem hord munkaruhát, egyharmada nem hord váltócipőt, háromnegyede nem használ gumikesztyűt, és csak a töredék vesz fel maszkot. Ezeket a körülményeket lényeges és javítandó hiányosságnak tartom.
A fizikális vizsgálatok közel felénél, sebek ellátásának háromnegyedénél visel az állatorvos gumikesztyűt. Ezt jó aránynak tartom, szolgálja a kockázatosnak bizonyult kóroki tényezők elleni védekezést.
83
8. Kockázat-kommunikáció
A biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos egyéb munkavédelmi szempontokat is vizsgáltam, amelyek hatással lehetnek a kockázatbecslésre (a veszélyek azonosítása, jellemzése) és a kockázatkezelésre (megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala).
8.1. Mennyire tart az állatorvosi rendelői gyakorlat során a biológiai kóroki tényezők jelentette veszélytől? Aggasztónak tartja 4%, kezelni tudja 74%, nem tartja jelentős kockázatnak 22%, és senki sem jelölte, hogy ne tartaná veszélynek. (8.1. ábra)
Mennyire tart a biológiai veszélyektől? 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
8.1. ábra: Félelem a biológiai veszélyektől. 1 Aggasztónak tartom, nehezen átlátható kockázatnak tekintem. 2 Komolyan veszem a veszélyt, de megfelelően tudom kezelni. 3 Nem tartok tőle, nem tekintem jelentős kockázatnak. 4 Nem tekintem veszélynek
A munkavállalók és a tevékenységüknek kitett személyek biztonsága szorosan függ attól, mennyire tekintik fontosnak az ő érdeküket (8.2.), mennyire tulajdonítanak jelentőséget a tájékoztatásuknak (8.3.), és mennyire céltudatosan foglalkoznak az állatorvosok az állattal együtt érkezők egészségvédelmével (8.4.). A foglalkozás egészségügyi orvossal kialakított jó szakmai kapcsolatra is szükség van a munkabiztonság minden szempontból megfelelő színvonalának kialakításához, ami az esetek több, mint felében hiányzik. (8.5.)
84
8.2. Milyen fontossági sorrendben tekint a zoonózisokra a rendelői gyakorlat során? Az ember érdekét és egészségvédelmét (8.2. ábra) tartja elsődlegesnek 49%, az ember és az állat érdekét egyforma súllyal mérlegeli 50%, és az állat érdekét tartja elsődlegesnek 1%.
Milyen fontossági sorrendben tekint egy zoonosisra a rendelőben? 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
8.2. ábra: Fontossági sorrend: 1 Minden esetben az ember érdeke és egészsége a fontosabb. 2 A rendelőben az ember és az állat egészségügyi érdeke egyforma súlyúak a szememben. 3 Nekem a rendelőben az állat érdeke a legfontosabb.
8.3. Mikor ad zoonózisokkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyfeleinek? Zoonózisokkal kapcsolatos tanácsot (8.3. ábra) az állatorvos 2%-a ad annak biztos megállapításakor, 69%-a már gyanújának felmerülésekor is, 28%-uk nem csak beteg állat vizsgálata során, és 1%-uk nem, vagy nem rendszeresen adok tájékoztatást róla.
Mikor ad tájékoztatást zoonózisról? 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
8.3. ábra: Tájékoztatás: 1 A zoonózis biztos megállapításakor. 2 Már a zoonózis gyanújának felmerülésekor is. 3 Nem csak beteg állat vizsgálata során. 4 Nem, vagy nem rendszeresen adok tájékoztatást róla.
85
8.4. Szükségesnek tartja-e, hogy céltudatosan foglalkozzon az állatorvos az állatot kísérő személy egészségvédelmével? A vonatkozó jogszabály51 értelmében a kérdés megválaszolása nem igényelne mérlegelést, de kíváncsi voltam, hogyan valósul meg a gyakorlatban. (8.4. ábra)
Kísérő egészségvédelme 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
1
2
3
4
8.4. ábra: Kísérő egészségvédelme: 1 Nem tartom szükségesnek. 2 Jelentős kockázat esetén figyelembe veszem. 3 Amennyiben egyszerűen megvalósítható, törekszem rá. 4 Lehetőség szerint elkerülöm, hogy a gazdát biológiai kóroki tényezőnek tegyem ki.
8.5. Milyen a kapcsolata a foglalkozás egészségügyi orvosával?
Kapcsolat a foglalkozás egészségügyi orvossal 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
8.5. ábra: Kapcsolat a foglalkozás egészségügyi orvossal: 1 Jó üzleti kapcsolat. 2 Jó üzleti és szakmai kapcsolat. 3 Nincs szakmai kapcsolat. 4 Nem jó kapcsolat.
51
1993. évi XCIII. törvény 4. § „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. (…)”
86
8.5. Következtetések:
Az állatorvosok döntő többsége komolyan veszi a biológiai veszélyeket, de nem aggódik, mert tudja kezelni. Ötödük viszont nem tekinti veszélynek, amit a dolgozatomban bemutatott körülmények miatt megalapozatlannak és könnyelműségnek tartok.
Az állatorvos fele számára az ember egészsége a legfontosabb, másik felük az állat érdekét is azonos súllyal veszi figyelembe. Ez az elkötelezettség érthető, hiszen nem véletlenül lettünk állatorvosok. Ugyanakkor csak elhanyagolható töredék (1%) sorolta az ember érdekét az állat érdeke után, ami az állatorvosok emberekkel szembeni felelősségteljes gondolkozásának általánosságára utal.
A gazda számára a kétharmaduk már a zoonózis gyanújának felmerülésekor tájékoztatást ad, negyedük pedig zoonózistól függetlenül is beszél róla.
Helytelen, hogy az állatorvosok kb. ötöde mérlegeli, foglalkozzon-e egyáltalán az állatot kísérő személy egészségvédelmével, holott ezt jogszabály kötelezően előírja.
Hiányosság, hogy a foglalkozás egészségügyi orvossal az állatorvosok többségének nincs szakmai kapcsolata.
87
9. Munkavédelmi javaslatok:
1. A biológiai kóroki tényezők jelen dolgozatban megadott kockázata bár szakmailag megalapozott, de egy adott munkahelyre vonatkoztatva csak iránymutatásnak tekinthető, és nem mentesít az egyedi kockázatbecslés, kockázatkezelés elvégzése alól.
2. Egyes hazai állatorvosi rendelőkben a jelen dolgozatban bemutatottól nagyon jelentősen eltérő biológiai kockázati tényezők is előfordulhatnak (különösen egzotikus állatok, madarak vagy hüllők ellátásra szakosodott praxisok esetén).
3. A biológiai kockázati tényezőkkel szembeni védekezés során meghatározóan lényeges az állatok okozta sérülések megelőzése.
4. Mégis bekövetkezett sérülés esetén a sérült szakszerű ellátása után az esetet ki kell vizsgálni, a kockázatbecslést újra el kell végezni, megfelelő intézkedésekkel a kockázatot csökkenteni kell.
5. A kollektív védekezés folyamatos korszerűsítése és a napi igényekhez alakításán túl a személyi védőfelszerelések rendszeres viselése minden szakmailag indokolt esetben feltétlenül javasolt.
6. Megfontolandó egyes rendelőkben megelőző védőoltások felajánlása, ill. a foglalkozás egészségügyi szolgálattól történő igénylése.
7. A foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosával szakmailag is értékes kapcsolatra érdemes törekedni.
88
10. Köszönet
Köszönettel tartozom belső konzulensemnek, Dr. Ócsainé dr. Tomecz Éva ny. elnöki tanácsadónak, közegészségügyi és járványtani szakorvosnak, kémiai biztonsági felügyelőnek, magas szintű szakmai hozzáértéséért, alaposságáért, jó ötleteiért és kifejezett segítőkészségéért.
Ugyancsak köszönettel tartozom külső konzulensemnek, Dr. Horváthné dr. Hertelendi Annamáriának, a Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főorvosának, aki barátsággal és önzetlenül osztotta meg érezhetően nagy hozzáértéssel szerzett szakmai tapasztalatait.
Köszönöm Lorászkó Péternek, a testvéremnek, az adatgyűjtéshez nyújtott informatikai segítséget.
Köszönöm szemléletformáló véleményét Prof. Dr. Lomniczi Béla virológusnak, az állatorvos-tudomány doktorának, ny. egyetemi tanárnak.
Köszönöm Prof. Dr. Fodor Lászlónak, az állatorvos-tudomány kandidátusának, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a Pasteurellákkal kapcsolatos értékes véleményét.
Köszönöm Dr. Ócsai Lajosnak, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály ny. vezetőjének a nyugat nílusi lázzal kapcsolatos információkat.
Köszönöm Dr. Bíró Péter Gábor gyakorló állatorvosnak, hogy az echinococcosisra vonatkozó, értékes kutatási eredményeit megosztotta velem.
Köszönöm kollégáimnak, akik időt szántak rá, és a kérdőív kitöltése során végiggondolták ezt a problémakört, majd elküldték válaszaikat.
Köszönöm évtizedes laboratóriumi tapasztalataik megosztását az alábbi kollégáimnak: Dr. Balogh Nándor Dipl. ECVCP, Dr. Hegedűs György-Tamás laborvezető, Dr. Lajos Zoltán mikrobiológus szakállatorvos, Dr. Makrai László egyetemi docens, Dr. Szaniszló Ferenc az állatorvos-tudomány kandidátusa, klinikus szakállatorvos, klinikai mikrobiológus.
Köszönöm Dr. Szabó Gyulának, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet egyetemi docensének a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott hasznos tanácsait.
Köszönöm Murányi Gyulának, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar biztonságtechnikai szakértőjének, hogy barátsággal fogadott és részletesen tájékoztatott.
89
11. Irodalomjegyzék 1
2 3 4 5
6
7
8
9
10
11
12
13
Iowa State University, College of Veterinary Medicine: Rinderpest, Cattle Plague, Last Updated: August 2008 http://www.cfsph.iastate.edu/Factsheets/pdfs/rinderpest.pdf Szent-Iványi Tamás dr.-Mészáros János dr.: A háziállatok fertőző betegségei, Mezőgazdasági Kiadó, 1985 WHO: The Smallpox Eradication Programme - SEP (1966-1980) http://www.who.int/features/2010/smallpox/en/ FAO: Thoe Global Rinderpest Eradication Programme http://www.fao.org/docs/eims/upload/258696/ak064e00.pdf Giesecke P, Barton M. Australian Veterinarians in Public Health and Australian Veterinarians in Industry, Gold Coast Scientific Program.Coolangatta, Queensland: Australian Veterinary Association; 1993. 1993. The AVA/Curtin serological survey of veterinarians in Australia for core zoonotic infections; pp. 102–105. Australian Government, Australian Safety and Compensation Council: Work-related infectious and parasitic diseases Australia,2006 http://www.safeworkaustralia.gov.au/sites/SWA/about/Publications/Documents/4 15/Workrelated_Infectious_parastitic_disease_Australia.pdf Schnurrenberger PR, Grigor JK, Walker JF, Martin RJ.: The zoonosis-prone veterinarian, J Am Vet Med Assoc. 1978 Aug 15;173(4):373-6. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/567636 Nienhaus A, Skudlik C, Seidler A.: Work-related accidents and occupational disease in veterinarians and their staff. Int Arch Occup Environ Health. , Int Arch Occup Environ Health. 2005 Apr;78(3):230-8. Epub 2005 Mar 18. http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00420-004-0583-5 Jennifer G. Wright et al.: Infection control practices and zoonotic disease risks among veterinarians in the United States, JAVMA, Vol 232, No. 12, June 15, 2008 https://www.avma.org/News/Journals/Collections/Documents/javma_232_12_18 63.pdf Begründungen für arbeitsmedizinische Vorsorgeuntersuchungen bei der Exposition gegenüber biologischen Arbeitsstoffen nach der Verordnung zur Arbeitsmedizinischen Vorsorge (ArbMedVV), 2010. http://www.baua.de/de/Themen-von-AZ/Ausschuesse/AfAMed/pdf/Begruendungen.pdf?__blob=publicationFile&v=3 Nienhaus, A.: Gefahrdungsprofile, Ecomed, Verlagsgruppe Hüthig Jehle Rehm GmbH, Landberg/Lech, 2005 http://www.biblio.com/book/gefahrdungsprofile-unfalle-arbeitsbedingteerkrankungen-gesundheitsdienst-wohlfahrtspflege/d/629826512 Arlian LG, Runyan RA, Estes SA.: Cross infestivity of Sarcoptes scabiei., J Am Acad Dermatol. 1984 Jun;10(6):979-86. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/6736342/ Hill SL, Cheney JM, Taton-Allen GF, Reif JS, Bruns C, Lappin MR.: Prevalence of enteric zoonotic organisms in cats., J Am Vet Med Assoc. 2000 Mar 1;216(5):687-92., http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10707683
90
14
15 16
17
18
19
20 21
22 23
24
25
26
27 28
Spain CV, Scarlett JM, Wade SE, McDonough P. Prevalence of enteric zoonotic agents in cats less than 1 year old in Central New York State. J Vet Intern Med 2001;15:33– 38., http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11215908 Fox JG, Campbell LH. Serological survey of toxoplasmosis in a selected population of veterinarians in California. Calif Vet 1974;28:32–35. Tizard IR, Caoili FA. Toxoplasmosis in veterinarians: an investigation into possible sources of infection. Can Vet J 1976; 17:24–25. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1260637 J. Scott Weese, Andrew S. Peregrine, and Julie Armstrong: Occupational safety and health in small animal veterinary practice: Part II — Parasitic zoonotic diseases, Can Vet J. 2002 Oct; 43(10): 799–802 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC339623/ J. S. Weese, A. S. Peregrine, and J. Armstrong: Occupational health and safety in small animal veterinary practice: Part I — Nonparasitic zoonotic diseases, Can Vet J. 2002 Aug; 43(8): 631–636. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC339409/ Hartmann FA, Trostle SS, Klohnen AA. : Isolation of methicillin-resistant Staphylococcus aureus from a postoperative wound infection in a horse., J Am Vet Med Assoc. 1997 Sep 1;211(5):590-2. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9290826 MRSA FAQ, https://www.avma.org/public/PetCare/Pages/MRSA-FAQs.aspx Dr. A. Kolk et al.: Messungen biologischer Arbeitsstoffe zur Abschätzung eines gesundheitlichen Risikos Möglichkeiten, Grenzen und Forschungsbedarf nach mehr als 10 Jahren Erfahrungen aus der Praxis http://www.baua.de/de/Themen-von-A-Z/Biologische-Arbeitsstoffe/ABAS/ausdem-ABAS/pdf/Messungen.pdf?__blob=publicationFile&v=3 Biological agents: Managing the risks in laboratories and healthcare premises http://www.hse.gov.uk/biosafety/biologagents.pdf Nowotny N, Deutz A, Fuchs K et al ‘Prevalence of swine influenza and other viral, bacterial, and parasitic zoonoses in veterinarians’ International Journal of Infectious Diseases 1997 176 (5) 1414-1415 ISSN 1201 9712 http://jid.oxfordjournals.org/content/176/5/1414.long The Merck Veterinary Manual http://www.merckvetmanual.com/mvm/respiratory_system/respiratory_diseases _of_cattle/viral_respiratory_tract_infections_in_cattle.html Li W et al.: A novel parainfluenza virus type 3 (PIV3) identified from goat herds with respiratory diseases in eastern China., Vet Microbiol. 2014 Nov 7;174(1-2):100-6. doi: 10.1016/j.vetmic.2014.08.027. Epub 2014 Sep 6. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25236986 Michihito Sasaki et al.: Human Parainfluenza Virus Type 3 in Wild Nonhuman Primates, Zambia, Center for Disease Control and Prevention, Volume 19, Number 9—September 2013 http://wwwnc.cdc.gov/eid/article/19/9/12-1404_article http://www.who.int/immunization/topics/parainfluenza3/en/ American Association of Zoo Veterinarians Infectious Disease Committee Manual 2013 Chimpanzee Coryza/Respiratory Syncytial Virus (RSV)
91
29
30
31
32 33 34
35
36
37
38
39 40 41 42
http://c.ymcdn.com/sites/www.aazv.org/resource/resmgr/IDM/IDM_Respiratory_ Syncytial_Vi.pdf http://www.merckvetmanual.com/mvm/generalized_conditions/encephalomyocar ditis_virus_infection/overview_of_encephalomyocarditis_virus_infection.html?qt= Encephalomyocarditis%20virus&alt=sh Laurent Viel, Andrés Diaz-Méndez: Equine rhinitis viruses: An Overlooked Cause Of Respiratory Infection, Boehringer Ingelheim Vetmedica Inc., 2013 http://www.harrisequinedvm.com/pdfs/news/equine-rhinitis.pdf Martina Skerget et al.: Cat or Dog Ownership and Seroprevalence of Ehrlichiosis, Q Fever, and Cat-Scratch Disease, Emerg Infect Dis. 2003 Oct; 9(10): 1337–1340. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3033070/ http://www.who.int/zoonoses/diseases/en/ http://whqlibdoc.who.int/hq/2003/WHO_CDS_CSR_EPH_2002.23.pdf?ua=1 Széll Z, Marucci G, Ludovisi A, Gómez-Morales MA, Sréter T, Pozio E.: Spatial distribution of Trichinella britovi, T. spiralis and T. pseudospiralis of domestic pigs and wild boars (Sus scrofa) in Hungary. Vet Parasitol. 2012 Feb 10;183(3-4):393-6. doi: 10.1016/j.vetpar.2011.07.035. Epub 2011 Jul 23. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21852037 Tasha Epp and Cheryl Waldner: Occupational health hazards in veterinary medicine: Zoonoses and other biological hazards, Can Vet J. 2012 Feb; 53(2): 144–150. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3258827/ Richtlinie 90/679/EWG Des Rates vom 26. November 1990, über den Schutz der Arbeitnehmer gegen Gefährdung durch biologische Arbeitsstoffe bei der Arbeit (Siebte Einzelrichtlinie im Sinne von Artikel 16 Absatz 1 der Richtlinie 89/391 /EWG) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:31990L0679&from=DE Richtlinie 93/88/EWG Des Rates vom 12. Oktober 1993, zur Änderung der Richtlinie 90/679/EWG, über den Schutz der Arbeitnehmer gegen Gefährung durch biologische Arbeitsstoffe bei der Arbeit (Siebte Einzelrichtlinie im Sinne von Artikel 16 Absatz 1 der Richtlinie 89/391/EWG) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:31993L0088&from=DE Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK Irányelve (2000. szeptember 18.) a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000L0054&from=en http://www.aquadocinter.hu/themes/VKI_hirek/EU_joganyag/31991L0689HU.pdf http://www.theguardian.com/world/2014/oct/09/excalibur-spanish-ebola-patientdog-euthanised http://dailycaller.com/2014/10/13/the-dallas-ebola-patients-dog-wont-be-killed/ Sutherland KP1, Shaban S, Joyner JL, Porter JW, Lipp EK.: Human pathogen shown to cause disease in the threatened eklhorn coral Acropora palmata. PLoS One. 2011;6(8):e23468. doi: 10.1371/journal.pone.0023468. Epub 2011 Aug 17. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21858132
92
43 44
45
46 47 48
49 50 51 52
53 54 55 56 57
58 59 60 61 62 63 64 65 66
67 68
Gispen, R., Brand-Saathof, B. "White" poxvirus strains from monkeys, Bull. Wld Hith Org.,1972, 46, 585-592 Tesh RB, Jahrling PB, Salas R, Shope RE:Description of Guanarito virus (Arenaviridae: Arenavirus), the etiologic agent of Venezuelan hemorrhagic fever.Am J Trop Med Hyg. 1994 Apr;50(4):452-9. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8166352 McKee KT Jr1, Oro JG, Kuehne AI, Spisso JA, Mahlandt BG.: Candid No. 1 Argentine hemorrhagic fever vaccine protects against lethal Junin virus challenge in rhesus macaques., Intervirology. 1992;34(3):154-63. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1338783 Epinfo, 8. évf. 23. szám, 2001. http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs179/en/ Williamson MM1, Hooper PT, Selleck PW, Gleeson LJ, Daniels PW, Westbury HA, Murray PK.: Transmission studies of Hendra virus (equine morbillivirus) in fruit bats, horses and cats., Aust Vet J. 1998 Dec;76(12):813-8. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9972433 Barclay AJ1, Paton DJ.: Hendra (equine morbillivirus), Vet J. 2000 Nov;160(3):169-76. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11061954 http://www.searo.who.int/entity/emerging_diseases/links/CDS_Nipah_Virus.pdf Epinfo 9. évfolyam 38. szám, 2002. szeptember 27 Schweizerische Eidgenossenschaft, Bundesamt für Lebensmittelsicherheit und Veterinarwesen BLV http://www.blv.admin.ch/themen/02794/02829/02887/index.html?lang=de http://web.stanford.edu/group/virus/arena/2005/MachupoVirus.htm R. E. Kissling, R. Q. Robinson u. a.: Agent of Disease Contracted from Green Monkeys. In: Science., Band 160, Nr. 3830, Mai 1968, S. 888–890 http://www.who.int/csr/disease/marburg/en/ Gonzalez, J. P. J. (1996). Genetic Characterization and Phylogeny of Sabiá Virus, an Emergent Pathogen in Brazil. Virology 221 (2): 318–324.) Gandsman, E. J.; Aaslestad, H. G.; Ouimet, T. C.; Rupp, W. D. (1997): Sabia virus incident at Yale University. American Industrial Hygiene Association journal 58 (1): 51–3). http://www.who.int/csr/disease/smallpox/en/ http://www.nature.com/news/nih-finds-forgotten-smallpox-store-1.15526 http://www.niaid.nih.gov/topics/smallpox/pages/default.aspx Epinfo, Országos Epidemiológiai Központ, 16. évf. 13. szám, 2009. K. H. Groppel: The occurrence of ectromelia (mousepox) in wild mice. Arch. Exp. Vet. (1962) 16: S. 243-278 http://fas.org/irp/dni/osc/pox.pdf http://www.airforcetimes.com/article/20140513/NEWS/305130058/14-namesadded-Vietnam-Veterans-Memorial http://www.flu.gov/pandemic/history/1918/the_pandemic/index.html Jeffery Taubenberger, J., Morens, D. M.: 1918 Influenza: the Mother of All Pandemics, Emerging Infectious Diseases Journal, 2006 http://wwwnc.cdc.gov/eid/article/12/1/05-0979_article http://www.oek.hu/oek.web?to=1679&nid=396&pid=1&lang=hun http://www.who.int/csr/disease/smallpox/en/
93
69
70
71
72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82
83
84
85
86
87 88 89 90
Donald, A. H. et al.: Smallpox as a Biological Weapon, American Medical Association. All rights reserved. JAMA, June 9, 1999—Vol 281, No. 22 http://emergency.cdc.gov/agent/smallpox/smallpoxconsensus.pdf http://www.washingtonpost.com/national/health-science/smallpox-vials-found-instorage-room-of-nih-campus-in-bethesda/2014/07/08/bfdc284a-06d2-11e4-8a6a19355c7e870a_story.html Mark G. Kortepeter and Gerald W. Parker: Potential Biological Weapons Threats, U.S. Army Medical Research Institute of Infectious Diseases, Fort Detrick, Maryland, USA, Emerging Infectious Diseases, Vol. 5, No. 4, JulyAugust 1999 527 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2627749/pdf/10458957.pdf http://www.niaid.nih.gov/topics/biodefenserelated/biodefense/pages/cata.aspx http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/evkonyv_2012.pdf 31/2002. (IV. 19.) FVM rendelet az afrikai lópestis megelőzéséről és leküzdéséről 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet, klasszikus sertéspestis elleni védekezésről 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről 163/2009. (XI. 27.) FVM rendelet a Newcastle-betegség elleni védekezés szabályairól 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Story: Rabbits, Page 1 – The spread of rabbits in New Zealand http://www.teara.govt.nz/en/rabbits/page-1 http://www.merckvetmanual.com/mvm/exotic_and_laboratory_animals/rabbits/v iral_diseases_of_rabbits.html http://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/ALL/?uri=CELEX:32000L0054 Ch'uan-K'uei Hu, Paul D. Rosaitn, Louise Pearce: Studies on the etiology of rabbit pox, III.. Tests of the relation of rabbit pox virus to other Viruses by crossed inoculation and exposure Experiments http://jem.rupress.org/content/63/3/353.full.pdf Adams MM1, Rice AD, Moyer RW.: Rabbitpox virus and vaccinia virus infection of rabbits as a model for human smallpox., J Virol. 2007 Oct;81(20):11084-95. Epub 2007 Aug 8 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17686856 Aysegul Nalca, Donald K. Nichols: Rabbitpox: a model of airborne transmission of smallpox. Journal of General Virology (2011), 92, 31–35 http://vir.sgmjournals.org/content/92/1/31.full.pdf Frank Fenner: The biological characters of several strains of vaccinia, cowpox and rabbitpox viruses, Virology, Volume 5, Issue 3, June 1958, Pages 502–529 http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0042682258900424 Washington State University: Zoonoses Associated with Rabbits, Prepared by Office of the Campus Veterinarian and Office of Research Assurances 2013 http://www.iacuc.wsu.edu/zoonoses.aspx?ID=1096 http://www.cdc.gov/vhf/ebola/outbreaks/2014-west-africa/cumulative-casesgraphs.html http://www.who.int/csr/disease/marburg/GlobalMarburgOutbreakRisk_20090510. png?ua=1 http://www.oek.hu/oek.web?nid=1197&pid=1 Kerekes Kata: zoonózisok és élelmiszer‐fertőzések az Európai Unióban, 2011. http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21384/Kerekes_Kata_Zoonozis_jele ntes.pdf/87eb4417-b93e-453c-a98f-54da9b5df4e2
94
91
92
93
94 95 96
97 98 99 100 101 102
103 104
105
106
107
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója a hepatitis E vírus által okozott májgyulladás hazai elfordulásáról, 2009. www.oek.hu/oekfile.pl?fid=2367 Gyuranecz M, Reiczigel J, Krisztalovics K, Monse L, Kükedi Szabóné G, Szilágyi A, et al.: Factors influencing emergence of tularemia, 1984–2010, Hungary, Emerg Infect Dis. 2012 Aug; 18(8): 1379–1381., http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3414031/ American Association of Zoo Veterinarians Infectious Disease Committee Manual 2013:Yersiniosis http://c.ymcdn.com/sites/www.aazv.org/resource/resmgr/IDM/IDM_Yersiniosis_2 013.pdf http://hungarovetforum.com/group/jogsbiztositsszakcsoport/forum/topics/munka vedelmi-ellenorzesek-az-allatorvosi-praxisokban-dr-loraszkohttp://vetmail.hu/ The Report referred to in Article 9 of Directive 2003/99/EC, Trends and sources of zoonoses and Zoonotic agents In humans, foodstuffs, animals and Feedingstuffs Including information on foodborne outbreaks, Antimicrobial resistance in zoonotic agents and some Pathogenic microbiological agents. IN 2013 http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/zoocountryreport13hu.pdf http://www.efsa.europa.eu/en/zoonosesscdocs/zoonosescomsumrep.htm http://www.oie.int/en/about-us/ http://www.oie.int/animal-health-in-the-world/oie-listed-diseases-2015/ Országos Epidemiológiai Központ: Lépfene http://www.oek.hu/oek.web?nid=149&pid=1 http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/zoocountryreport13hu.pdf MTA Állatorvos-Tudományi Bizottsága Szent István Egyetem Állatorvos-Tudományi Doktori Iskola Akadémiai Beszámolók Bakteriológia, Virológia 2010. évi 37. füzet, http://www.vmri.hu/Nagyb/bakter_virol_2010.pdf http://www.lyme-kor.eoldal.hu/cikkek/a-lyme-korrol/krimi-kongoi-verzeses-laz-amargitszigeti-kullancsokban.html Michele D. Farrar, Debra L. Miller, Charles A. Baldwin, Shane L. Stiver, Clint L. Hall: Eastern equine encephalitis in dogs, J Vet Diagn Invest 17:614–617 (2005), http://vdi.sagepub.com/content/17/6/614.full.pdf Dr. Stephen Berger: Infectious Diseases of Hungary, GIDEON Informatics, Inc, 122– 123.P. https://books.google.hu/books?id=ZBx2BwAAQBAJ&pg=PA424&lpg=PA424&dq=re portable+diseases+hungary&source=bl&ots=W3QsbphJQY&sig=F-nMqlFph-jTS1mRUe85DA7WoY&hl=hu&sa=X&ei=EW9YVYWZO-vLsATW4LYAg&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=reportable%20diseases%20hungary&f= false Gyuranecz, M, Sulyok, K.,Balla, E.. et al.: Q fever epidemic in Hungary, april to july 2013, Surveillance and outbreak reports, Eurosurveillance, Volume 19, Issue 30, 31 July 2014, http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=20863 Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója a nyugat-nílusi lázról, 2010. file:///C:/Users/user/Downloads/Nyugat-nilusi_laz_MO_20100902.pdf
95
108
109
110 111
112
113
European Centre of Disease Prevention and Control (ECDC): West Nile fever maps, 2014 http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/west_nile_fever/West-Nile-fevermaps/Pages/index.aspx Dr. Ungváry György: Kockázatelemzés (kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatkommunikáció) a munkahelyen. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest, 2005. Országos Mentőszolgálat, Kockázatértékelés, Budapest, 2011. http://ezekmennek.info/pp/kozos-resz.pdf.pdf Gyuranecz M, Szeredi L, Rónai Z, Dénes B, Dencso L, Dán Á, Pálmai N, Hauser Z, Lami E, Makrai L, Erdélyi K, Jánosi S.: Detection of Brucella canis-induced reproductive diseases in a kennel., J Vet Diagn Invest. 2011 Jan;23(1):143-7. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21217047 Infektológiai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Misztérium szakmai irányelve, A tetanusz – merevgörcs - fertőzés profilaxisa, 2009. http://www.eum.hu/inf-tetanus-megjelent Országos Epidemiológiai Központ: Az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele a 2013. évi védőoltásokról, Epinfo, 20. évfolyam 1. különszám, 2013. február 12. file:///C:/Users/user/Downloads/vml13uj.pdf
: Letöltve: 2015. május 25.
96
12. Ábrák jegyzéke: száma
címe
oldalszám
1.1.
Osztrák állatorvosok expozíciójának adatai.
7
2.1.
Jogszabályok logikai kapcsolata.
33
3.1.
A biológiai kóroki tényezők rendszertani megoszlása.
35
3.2.
A fertőzési kockázati csoportok megoszlása.
35
3.3.
A fertőzési kockázati csoportok megoszlása.
36
3.4.
A 3.4. táblázat forrásainak és a kérdőív tényezőinek viszonya.
46
3.5.
A bartonellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
49
3.6.
A brucellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
49
3.7.
A cryptosporidiosis előfordulási valószínűsége.
50
3.8.
Az echinococcosis előfordulási valószínűsége.
50
3.9.
A leptospirosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
50
3.10.
A listeriosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben .
51
3. 11.
Az ornithosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
51
3.12.
Pasteurella fajok előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben. 51
3.13.
A rabies előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
52
3.14.
A salmonellosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
52
3.15.
A tetanus előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
52
3.16.
A toxoplasmosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben. 53
3.17.
A tularemia előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
53
3.18.
A yersiniosis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben.
53
3.19.
Gennyes bőrgyulladás előfordulási valószínűsége.
54
3.20.
Gomba okozta bőrbetegség előfordulási valószínűsége.
54
3.21.
Multiresistens baktériumok előfordulási valószínűsége.
54
3.22.
Allergiás rhinitis előfordulási valószínűsége egy állatorvosi rendelőben. 55
4.1.
A kockázatelemzés folyamata.
57
6.1.
A 4.3. táblázatban szereplő kóroki tényezők relatív kockázata.
75
6.2.
A 4.3. táblázatban szereplő betegségek relatív kockázata, ahol ≥ 1.
75
7.1.
Eszközhasználat fizikális vizsgálat során.
78
97
7.2.
Eszközhasználat biológiai mintavétel során.
79
7.3.
Eszközhasználat laboratóriumi vizsgálat során.
79
7.4.
Eszközhasználat műtéti előkészítés során.
80
7.5.
Eszközhasználat műtétek során.
80
7.6.
Eszközhasználat sebkezelés során.
81
7.7.
Eszközhasználat kórboncolás során.
81
7.8.
Eszközhasználat takarítás során.
82
8.1.
Félelem a biológiai veszélyektől.
83
8.2.
Fontossági sorrend.
84
8.3.
Tájékoztatás.
84
8.4.
Kísérő egészségvédelme.
85
8.5.
Kapcsolat a foglalkozás egészségügyi orvossal.
85
98
13. Táblázatok jegyzéke: száma
címe
oldalszám
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 4.1. 4.2. 4.3.
Toxint termelő baktérium fajok. A 4. veszélyességi csoport tagjai. A kórokozók előfordulási valószínűsége. A kérdőív összeállításának alapjául szolgáló források összevetése. A kérdőív összeállításának rövid indoklása. A több faj számára veszélyt jelentő fertőző betegségek. A fertőzési utak kockázatot befolyásoló szerepe. A betegség súlyával arányos szorzószámok. Biológiai kóroki tényezők kockázata állatorvosi rendelőben.
35 37 43 45 46 56 59 60 61
6.1. 7.1. 7.2.
A 6.2. ábra tényezőnek kockázatkezelése vázlatosan. Az egyes válaszoknak megfelelő érték. Az oszlopok jelölése és jelentése.
75 71 78
99
14. Mellékletek: 1. melléklet: A biológiai kóroki tényezőkkel az alapképzés 57 (ötvenhét) tantárgyában találkoznak a hallgatók a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szakán:
Virológia Bakteriológia Immunológia Járványtan I. Járványtan II. Intézeti diagnosztikai gyakorlat A fertőző betegségek laboratóriumi diagnosztikája Mikrobiológiai biotechnológia Vírusok okozta megbetegedések kórfejlődésének molekuláris háttere Állatorvosi vakcinológia Zoonózisok I. Zoonózisok II. Állat-egészségügyi igazgatástan Igazságügyi állatorvostan Társállatok és emberek kapcsolata 1. Társállatok és emberek kapcsolata 2. Állathigiénia és állomány-egészségtan I. Állathigiénia és állomány-egészségtan II. Baromfi állomány-egészségtan Sertés állomány-egészségtan Szarvasmarha állomány-egészségtan A betegvizsgálat és a betegellátás alapjai A kutya és a macska bőrgyógyászata Alkalmazott klinikai laboratóriumi diagnosztika Belgyógyászat 1. Belgyógyászat 2. Belgyógyászat 3. Belgyógyászati Diagnosztika Humán elsősegély nyújtási ismeretek Kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei
Laboratóriumi diagnosztika Állatkerti állatok betegségei Házi nyulak, egzotikus és laboratóriumi rágcsálók egészségvédelme Kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei Kétéltűek és hüllők egészségvédelme Vadegészségügy Élelmiszer-higiénia I. Élelmiszer-higiénia II. Élelmiszer-higiénia gyakorlat Mikrobiológiai élelmiszer-biztonság Állatorvosi gyógyszertan I Állatorvosi gyógyszertan II Állatorvosi toxikológia Farmakoterápia Toxikológia alapjai Laboratóriumi diagnosztika Alkalmazott klinikai laboratóriumi diagnosztika Parazitológia1. Parazitológia 2. Ízeltlábú vektorok és az általuk terjesztett állat- és közegészségügyi kórokozók Európában Parazitozoonózisok Társ-, és fontosabb vadon élő állatok parazitózisai A kullancsok, és az általuk terjesztett kórokozók biológiája Díszhal-betegségek Halegészségügy Általános kórtan Kórbonctan I. Kórbonctan II. Kórbonctan III..
100
2. melléklet: A 2.1. ábrán szereplő logikai kapcsolatban figyelembe vett jogszabályok. 1 2 3 4 4a
4b 4c
4d
5
6 7 8
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 49.§ 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 50.§ 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 88.§ 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 58.§ 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54.§ 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 81/2002. (IX.4.) FVM rendelet a zoonózisok elleni védekezés állat-egészségügyi feladatairól 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 2012. évi CXXVII. törvény 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról A Tanács 91/689/EGK irányelve (1991. december 12.) a veszélyes hulladékokról A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 27/1996. (VII.28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről