Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar. Szakdolgozat

Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar

Szakdolgozat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár Gyermekkönyvtárának története

1994.-2004.

A témát kiadta: Informatikus-könyvtáros Tanszék Témavezető: Dr. Harmat Mária

Kocsis Mária

Informatikus-könyvtáros Szak

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés

2.

II.

Szolnok bemutatása

III.

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár rövid történetének áttekintése .. .4.

IV.

A gyermekkönyvtárak kialakulása

6.

V.

A gyermekkönyvtár bemutatása

7.

VI.

A csoportos foglalkozások és helyük a Nemzeti Alaptantervben

8.

3.

VI./l. Könyvtárbemutató foglalkozások

11.

VI./2. Óvodás foglalkozások

13.

VI./3. Könyvtárhasználati foglalkozások

15.

VI./4.

Tanítási órák a könyvtárban

17.

VI./5.

Pályázatok, felhívások a gyermekkönyvtárban

20.

VI./6.

Verseghy nyelvművelő verseny

22.

VI./7.

Rendezvények szervezése a társintézményekkel

24.

VII.

Interjú egy gyermekkönyvtárossal

25.

VIII.

A gyermekkönyvtár hatóköre

27.

IX.

Összegzés

X.

Irodalomjegyzék

XI.

Mellékletek

29. 31.

I. Bevezetés A társadalomtudományok egyik elkülönülő ága a könyvtártörténet, amely szorosabb értelmezésben egy intézményre, gyűjteményre és az ott folyó munkára korlátozódik. A Szakdolgozatom témája a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc

Könyvtár

Gyermekkönyvtárának

története,

a

csoportos

foglalkozások rendezésének tükrében 1994-től 2004-ig. Választásom azért esett erre a témára, mert nem találtam olyan dokumentumot amely ebben a megközelítésben tárgyalta volna a gyermekkönyvtárban zajló eseményeket, és nagyon érdekelt a gyermekkönyvtárosok igen nagy kreativitást és pedagógiai érzéket kívánó munkája. A szakdolgozat anyaga nagyobbrészt eredeti forrásokra támaszkodik: a gyermekkönyvtár

csoportos

foglalkozások

rendezését

nyilvántartó

eseménynaplóra, a könyvtár éves beszámolóira és munkatervekre valamint a könyvtárosokkal készített interjúkra. Természetesen olvasáspedagógiával és könyvtárpedagógiával foglalkozó szakkönyveket is forgattam, azonban a konkrét

számadatok

egyértelműen

csak

az

elsőként

említett

dokumentumokban lelhetőek fel. A

könyvtár

egészének

fontos,

méltán

hangsúlyozott

részlege

a

gyermekkönyvtár. Az elsődleges feladata a 16 éven aluli olvasók könyvtári ellátása. A könyvtárosok tevékenységi körébe tartozik az ifjú olvasók tájékoztatása,

a

gyermekkönyvtári

állomány

gyarapítása,

gondozása,

nyilvántartása, feltárása, valamint területi-szolgálati tevékenység végzése. A gyermekkönyvtárban folyó munka célja, hogy a gyermekek otthonosan mozogjanak a könyvtár falai között, megismerjék és használják a különböző szolgáltatásokat. Szabadidejük hasznos és szórakoztató eltöltését biztosítsa az olvasmányok, foglalkozások és programok által, nem csak a tanévben, hanem a szünidők ideje alatt is. A könyv- és könyvtárhasználati foglalkozásokat a csoportokat a könyvtárba kísérő óvodai illetve általános iskolai pedagógus kérése és az iskola tanterve cél-és feladatrendszerének könyvtári ismeretekre vonatkozó része határozza meg.

II. Szolnok bemutatása

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Magyarország keleti felében, az Alföld közepén terül el, megyeszékhelye Szolnok, a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik. Ma a város lakossága a statisztikák szerint 78 ezer fő. A tizennyolc év alatti lakosság ebből körülbelül 17 ezer fő. Sajnos a lakosság

az

1990-es

évektől

folyamatosan

fogy.

A

népességfogyás

meghatározó tényezője a természetes csökkenés, valamint igen nagy az elvándorlás, a munkahelyhiány és a megélhetési nehézségek miatt. A kedvező földrajzi adottságok, a megye centrális helyzete vasúti és közúti vonalon, a Tiszai hajózási lehetőség ellenére. Az észak-alföldi régió lakosságának jövedelmének

színvonala

a

2000-ben

történt

családi

költségvetési felmérés adatai szerint - az országosnál sokkal alacsonyabb, a régiók között a legkisebb volt. A népesség iskolázottsága a népszámlálás adatai szerint azonban javuló tendenciát mutat. Szolnokot az iskolák városának is nevezhetjük, hiszen 17 általános iskola működik itt, ebből kifejezetten 4 magas szintű művészeti alapképzést is biztosít a gyermekeknek, van 1 ének-zenei általános iskola és 1 zeneiskolája a városnak. Középiskola is számos működik a városban, 4 gimnázium és 7 szakközép és szakképző iskola sokféle szakma előképzését teszi lehetővé. Felsőfokú oktatási lehetőségek sem hiányoznak a palettáról, itt működik önálló intézményként a Szolnoki Főiskola, de van 4 más megyei székhelyű egyetemeknek kihelyezett tagozatai a városban.1 Kulturális értékek szempontjából Szolnok igen gazdag. A térségben itt működik a egyedül, saját társulattal rendelkező színház, a Szigligeti Színház. A Tisza Táncegyüttes méltán a leghíresebb néptánc együttesek közé tartozik az országban, az ő fellépéseiket több, mint 20000 ember látta az elmúlt 2004-es esztendőben. Az utánpótlás nevelése a művészeti alapképzés keretében főként A Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti

Iskolában

történik,

itt

működik

a

Corvinka

Gyermektántcegyüttes, a gyermekek és tanáraik színvonalas munkáját Adatok Szolnok Megye történetéből - Szolnok: Szolnok Megyei Levéltár, 1989.-283.p.

dicséri, hogy 2004-ben megkapták az Ezüst pelikán díjat a város vezetésétől. Szolnok városában található a Damjanich János Megyei Múzeum, mely a közelmúltban elnyerte az „Év múzeuma" címet, színvonalas kiállításoknak ad otthont az intézmény. Kuriózumnak számít az országban egyedülálló Repüléstörténeti múzeum. A Szolnoki Művésztelep immár több, mint 100 éve ad otthont híres művészeknek és kiállításaiknak. A Hild Viktor Városi Könyvtár és fiókhálózata. A Városi Művelődési és Zenei Központ rangos zenei és művészeti rendezvényeket szervez igen nagy sikerrel. A város kulturális hírnevét hagyományos rendezvények is gyarapítják, néhány közülük: a Szolnok Zenei Fesztivál, Képzőművészeti Filmszemle és Filmvásár, Szolnoki Néptánc Fesztivál. A Verseghy Ferenc nevét viselő megyei

könyvtár

a város

szívében várja

olvasóit

legkisebbektől

a

legidősebbekig.

III. A Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár történetének rövid áttekintése

A könyvtár létesítés szükségességét Szolnokon 1904-ben Hild Viktor, régész vetette fel, ez azonban harminc évig csak felvetés maradt. 1933-ban megalakul a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, majd 1934 november 11-én a Szolnoki Városi Könyvtárat is birtokukba vehetik az olvasók ezt dr. Balogh Béla reálgimnáziumi tanár munkájának köszönhető. A könyvtárnak még éveken keresztül nem volt állandó alkalmazottja és állománya is főként adományokból gyarapodott, a II. világháború kezdetére így is, mintegy 10000 kötetes állománnyal büszkélkedhetett. A háború során a gyűjtemény nagy része megsemmisült, csak 1948. május 1-től nyithatta meg kapuit ismét az intézmény. Ideiglenes igazgatónak Kaposvári Gyulát nevezték ki a könyvtár és a múzeum élére, O azonban az irányítás állami kézbe kerülése után részben lemondott tisztségéről. 1951 január 1-től a Városi Könyvtár önálló intézményként működött, Thoroczkay Rudolfné

vezetésével. Időközben 1950 júniusában Körzeti Könyvtár alakult a városban. 1952 november 6-án egyesítik a két könyvtárat, így jött létre a Megyei Könyvtár aminek igazgatója Illek József. Nem egészen két év múlva 1954 április 2-án az intézmény felvette Verseghy Ferenc nevét. 1954. augusztusában Kisfaludy Sándor akkori igazgató vezetésével megszervezték a különböző munkacsoportokat. 1955-ben az országban elsők között önállósult a gyermekrészleg. 1958 óta könyvkötészet is működik a könyvtár keretei között. 1962. március 15-től dr. Nagy Jánost nevezték ki a könyvtár élére, 1963. április 3-án az intézmény létezése óta először minden részlege egy épületbe került, a Kossuth tér 4. sz. alá, az épületen azonban osztoznia kellett a Damjanich Múzeummal és más szervezetekkel. A könyvtár által használt terület ekkor 1692 négyzetméter. Az 1960-as években a látványos fejlődés megtorpant az ekkor igazgatói posztra kerülő Imre Lajos és dr. Nyitrai Lajos a könyvtári belső munkákra összpontosította figyelmét. 1970-ben

Szurmay

Ernő

vezetésével

megkezdődött

a

könyvtár

közművelődésben elfoglalt helyének megszilárdítása. 1974. július 4-én megnyílt a hang- és videotárként működő zeneszoba. Dr. Horváth Károly 1985.-1991-ig

tartó

munkássága

során

került

kidolgozásra

a

könyvtárgépesítés első terve. Ebben az időszakban került helyszűke miatt a gyermekkönyvtár és a zenei részleg másik tágasabb épületbe. Pápayné Kemenczey Judit igazgatói megbízatása után 1991-ben Bertalanné Kovács Piroska került kinevezésre. Fokozatosan bevezették a számítógépes szolgáltatásokat, a számítógépes hálózatokhoz

való

csatlakozás

feltételeit

megteremtették.

1993-ban

közigazgatási szakrészleggel gazdagodott a könyvtár. 1995 május 16-án az Országgyűlés döntése során a megyei önkormányzat jelentős összeget nyert a könyvtár átalakítására. 1997 augusztus 25-én átadták a Kossuth tér 2. sz. alatti épületet és augusztus 27-én birtokba vehették az olvasók a könyvtárat, és már a megnyitás napján igénybe vehették a számítógépes kölcsönzés lehetőségét a TextLib integrált könyvtári rendszernek köszönhetően.

1997. november 26-tól pedig a katalógus lekérdezhető az Interneten keresztül. 1999. október 1-én indult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár című szolgáltatás. 1999. április 29-e óta Brit Sarok, 2001 október l-e óta Európai Információs Pont működik a könyvtárban.2

IV. A gyermekkönyvtárak kialakulása

Az írásbeliség korszakának alkotója nem az olvasóra, hanem a hallgatóra gondolt. A gyermekkönyvtárak és iskolai könyvtárak nem tekintenek vissza olyan hosszú múltra, mint a felnőtt könyvtárak. John Newberry

1745-ben szervezte meg először a könyvkereskedői

kölcsönkönyvtárat, amelyben a gyermekek számára is kialakultak a már felnőttek körében használt kölcsönzési formák. Kölcsönző egyesületek, alapítványi könyvtárak jöttek létre, melyeket magánszemélyek alapítottak, de több városi hatóság is alapított könyvtárat felismerve az olvasás és művelődés fontosságát. Az iskolai könyvtárak a 19. század első felében az iskolák megjelenésével egyidőben jöttek létre és megerősödtek. Az ALA alakuló kongresszusa 1876-ban a gyermekek ellátását a közkönyvtári feladatok szervers részévé nyilvánította. 1890-1900. között sok gyermekkönyvtár alakult. Amerikában és a skandináv államokban a századfordulótól a fiókok is bevezették a gyermekszolgálatot. Európában a gyermekkönyvtárak kialakítása inkább csak a két világháború között vált szervezetté, angolszász mintára. Magyarországon

Szabó

Ervin

1910-es

években

tervezte

meg

a

gyermekkönyvtári szolgálatot. Ezelőtt az iskolai könyvtárak feladata volt a 16-18 év alatti korosztály kiszolgálása. Az I. országos könyvtárügyi konferencián

1952-ben

kezdeményezték

a

megyei,

járási,

városi

könyvtárakban gyermekrészlegek kialakítását, s fogadták a fiatalokat a többi, külön gyermekrészleggel nem rendelkező könyvtárak is. 2

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve 1951.-2002. Szolnok, 2002. VFMK 97 p.

Jelenleg egyre nagyobb szerepet kap a társadalom fejlődésében az Európai Unióhoz való csatalakozásra való felkészülésben az iskolázottság, a műveltség. Ebből adódóan megnő az iskola, a műveltség közvetítő intézmények, és személyek felelősége. Elsősorban a tanítók, könyvtárosok határozzák

meg

a

felnövekvő

ifjúság

tudásának

színvonalát.

Követelményként fogalmazódik meg a tanult emberek számának növelése, az információk közötti eligazodás képességének átadása. Ezért fontos már fiatalon elsajátítani az önképzés, önművelés készségének kialakulását. Ezek mellett az érvek mellett fontos megemlítenünk, hogy az olvasott ember tájékozottabb és érzelmi élete, személyisége is gazdagabb, mint azé aki nem olvas, tehát a könyvekből nem csupán tanulni lehet, hanem lelkiviláguk jellemük is gazdagodik .

V. A gyermekkönyvtár bemutatása

A gyermekkönyvtár 1955 március 1-je óta működik. Többszöri költözés után 1996-ban a mostani épület földszintjén foglalhatta el, reméljük végleges helyét. A színes könyvtári élet méltán irányította a hazai kollégák figyelmét az itt dolgozó

könyvtárosok

munkájára.

Rendszeresen

kerül

sor

szakmai

négyen

felsőfokú

konferenciák megrendezésére a könyvtár falai között. Jelenleg

hat

könyvtárost

foglalkoztat

a könyvtár,

végzettséggel rendelkeznek és ketten kisegítő könyvtáros

státuszban

dolgoznak. A tapasztalt team összeszokottan, magas színvonalon látja el feladatát. A tárgyi feltételek szintén kielégítőek, bár a folyamatos karbantartás és fejlesztés

elengedhetetlen.

A

gyermekkönyvtár

berendezésének

alkalmazkodnia kell a gyermekek adottságaihoz, igényeihez. Ez érvényes volt a megnyitás napján és érvényes ma is. A hatalmas ablakoknak és a sok növénynek hála, barátságos, világos az olvasói tér,

1

ami főként a

Gereben Ferenc - Nagy Attila: Olvasás és Társadalom Bp., 1992. OSZK

8 gyermekkönyvtárakban nagyon fontos. A bútorok világos tónusúak, az üveges vitrinben aktuális ünnephez tartozó figyelemfelkeltő kiállítás van berendezve, az ajánlott új könyvek mellette, a kisasztalon várják a leendő olvasóikat. (1. melléklet) Kicsit bentebb a hat személyes számítógép asztal székekkel és persze a hat számítógép, amelyek előtt, főként a délutáni órákban mindig ül valaki. Az ablakok előtt

áll

egy körasztal, ami a

legkisebbek birodalma. Az állományban való tájékozódást a könyvek gerincére ragasztott színes csík segíti, ami témacsoportonként változik, felsorolásuk a bejárattal szemben, feltűnő helyen van elhelyezve (1. melléklet). Az olvasóteremben igen gazdag ? kézikönyvállomány áll a kutakodók rendelkezésére, a polcokat pedig a Damjanich Múzeumból kapott népi tárgyak díszítik. A asztaloknál

igen

gyakran

foglalnak

helyet

különböző

csoportos

foglalkozások résztvevői.

VI. A csoportos foglalkozások és helyük a Nemzeti Alaptantervben

A gyermekkönyvtárak munkájának nagy részét a gyermekek körében végzett csoportos foglalkozások teszik ki. Ez a munka nagyon sokrétű, igen felkészült szakembereket igényel. A csoportos foglalkozások tipizálása több szempontból történhet. Jellegük szerint a felosztás: lehet egyszeri (könyvtárbemutató) vagy sorozatos (egymásra épített foglalkozások a könyvtárhasználat köréből). Történhet téma (manuális, könyv- és könyvtárhasználat) vagy korosztály szerint (óvodás, alsó-felső tagozatosok, középiskolások) (2.melléklet). A

foglalkozások jellegét

részletesebben

felbontva:

vannak

egyszeri

könyvtárbemutatók, többszöri könyvtárhasználati órák, tanítási órák a könyvtárban, különböző

mesefoglalkozások rendezvények

és

óvodásoknak

pályázatok.

A

és

kisiskolásoknak,

csoportos

foglalkozások

jellemzője a nagyfokú témaköri gazdagság és változatosság. Minden foglalkozás komoly tárgyi és tartalmi felkészülést igényel.

A Nemzeti alaptanterv a legfontosabb pedagógiai célokat és elveket foglalja keretbe. „A Nemzeti Alaptanterv önálló részműveltségi terület formájában és már műveltségterületek

tanterveiben

testet

öltő

könyvtárhasználati

követelmények és ismeretanyag együttesen jelentik a ma is érvényes és kiinduló pontul szolgáló könyvtár pedagógiai koncepciót."

4

A NAT

makroszintű szabályozóeszköz, ezért nem határozott meg tantárgyakat, hanem eszmei és képzési időszakban gondolkodott. Mivel az általános értelmezhetőségével túl tág teret nyitott,

ezért a tantervi munkák

kidolgozásához a NAT és a helyi tantervek közé szükséges volt egy köztes szabályzóra amely a NAT előremutató szemléletét és műveltségtartalmait a helyi tantervező gyakorlat számára egyértelművé tesz, ez a kerettanterv. „A kerettantervek

programja

könyvtárhasználat

státusza

alapján és

többé

tantervi

nem

lehet

beépülésének

kétséges módja,

a sem

megtanításának minimális órakerete."5 A NAT jellemzői: - korszerű és közös alapműveltség - tartalmi és képesség jellegű követelmények - mindenkitől elvárható minimális követelmények - integrált pedagógiai gondolkodásmód - követelmények a 4; 6; 8; 10; évfolyam végén - pedagógiai szakaszok: 1.-6., 7.-10. évfolyam - iskolatípustól független, nincs tantárgy, óraszám

4 A kerettanterv a közoktatás tartalmi szabályozásának azon eszköze, amely a NAT-ra

épülve

- az

kiegészülve - elősegíti modernizációját,

iskolák helyi

tantervében konkretizálódva

a nevelés-oktatás tartalmi

valamint

az

iskolarendszeren

egységét,

belüli

és

tartalmi

átjárhatóságot.

Szabályok, de ad mozgásteret az iskoláknak (szabad órakeret, integráció). Jellemzők: - a 8+4-es iskola szerkezet megerősítése 4

Dán Krisztina - Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításában Bp., 2001. Fővárosi Pedagógiai Intézet 17.p. 5 Dán Krisztina- Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításában Bp., 2001. Fővárosi Pedagógiai Intézet 19.p.

10 - képzési szakaszok 4+4+4 - a NAT követelmények 12. évfolyam végéig értékelhetők - a tantárgyi tartalmakat és tanulói tevékenységeket évfolyamokra bontja, megadja az éves óraszámot - fejlesztésközpontú modernizáció, tananyag csökkentés

i Helyi tanterv: tartalmazza: A KT 48.§ (l)bekezdés b. pont szerint: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat (modulokat) a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait az előírt tananyagot és követelményeit. - az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit - az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételeit - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményét és formáit, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját Javasolható még a helyi tantervben: - a fejlesztési követelmények, a fejlesztendő készségek meghatározása - a tanulók által végzendő tevékenységek megnevezése - a kötelező és a kiegészítő tananyag elkülönítése - az optimum és minimum-szint meghatározása - bibliográfia - ajánlás a tanórán kívüli tantárgyi tevékenységekre. A könyvtárhasználatot alsó tagozatban a magyar órák keretében, míg a felső tagozatban

informatika,

magyar

nyelvtan

és

irodalom

valamint

osztályfőnöki órákon sajátíthatják el a diákok, A könyvtárhasználati program éppúgy tudatos tervezést igényel, mint a hagyományos tantárgyak. A szakterület és a pedagógia logikája szerint építkező, elméleti, fogalmi megalapozáshoz és a megszerzett alapismeretek tárgyi alkalmazásához, majd ennek továbbfejlesztéséhez, egy évfolyamokra bontott könyvtárhasználati tematikára van szükség. A központi tantervek nem alkalmazhatók közvetlenül a gyakorlatban, csak a helyi tanterveken keresztül juthatnak érvényre, így szabályozzák az intézményekben folyó munkát. „A makrotanterv funkciója a tanagyag

11 tartalmának és a megtanításához szükséges időterveknek a rögzítése." „A mikro tanterv a tanítási-tanulási program."6

VI./l. Könyvtárbemutató foglalkozások

A gyermekkönyvtár tevékenysége kötetlenebb, elsősorban a gyermekek egyéni

érdeklődését,

kívánságait

hívatott

kielégíteni,

nem

csak

tevékenységében, légkörében is legyen vidám, játékos. A gyermekeknek tartott könyvtárbemutató óráknak is ebben a szellemben kell megvalósulnia. A könyvtárbemutató foglalkozásokat főként óvodás és általános iskolás korosztálynak

tartanak.

Az

ismeretek

összefoglalása

az

életkornak

megfelelő szinten történik. A foglalkozás általános felépítése: A könyvtár rendje, őrjegyek használata Katalógushasználat Tájékozódás a könyvtárban és a könyvekben Kézikönyvek fajtái és használatuk A könyvtárbemutató órák lényege a könyvtár megismertetése - jelen esetben a gyermekkönyvtáré - a diákokkal tájékozódásuk segítése céljából. A könyvtár rövid története után, a fizikai jellemzőkkel ismerkednek meg, majd

a

szerepével

részletesebben

és

feladatkörével,

megismerhetik

a

az

idősebb

különböző

korosztály tagjai

állományrészeket

és

különgyűjteményeket, valamint ismerkedhetnek a könyvtár gyakorlati használatával.

7

A könyvtárosok az óvodásoknak 1994.-1995. évben 5, alsó tagozatosoknak 2 foglalkozást tartottak. 1996.-1997.-ben csupán 1 bemutatásra érkezett felkérés.

6

Dán Krisztina - Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításában Bp., 2001. Fővárosi Pedagógiai Intézet 25.p. 7

Dán Krisztina - Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításában Bp., 2001. Fővárosi Pedagógiai Intézet 375.p.

12 1998.-1999.-ben óvodásoknak szintén 1 foglalkozást tartottak addig az alsó tagozatos pedagógusoktól 4, felső tagozatból 7, középiskolásoktól pedig 1 kérés érkezett. 2000.-2001.-ben sem az óvodákból, sem az alsó tagozatból nem kértek ilyen típusú foglalkozást, a felső tagozatosok részéről 3 felkérés érkezett. 2002.-2003.-ben 1

óvodás, 7 alsó tagozatos, 2 felső tagozatos, 5

középiskolás csoport vett rész könyvtárbemutatáson. 2004.-ben alsó tagozatos csoport 1, felső tagozatos csoport 2 látogatott el könyvtárbemutató órára. (1. táblázat).

Könyvtár bemutató órák Óvodák 5 1994.-1995 1996-19997 0 1998-1999 1 2000-2001 0 2 2002-2003 2004 0

Alsó tagozat 2 0 4 1 6 1

Felső tagozat 0 0 7 4 1 2

Középiskolások 0 0 0 0 4 0

Összesen 7 0 12 5 13 3

(1 sz. táblázat)

Könyvtárbemutatók 14 12 o 10 (0

o H

£

-Középiskolások Felső tagozat

Q

u

-Alsó tagozat

6 4 2

- ÓwDdák 1994.- 1996- 1998- 2000- 2002- 2004 1995 19997 1999 2001 2003 Évszám

(1. diagramm) Arra következtethetünk, az emelkedő adatokból, hogy egyre nő az igény a könyvtár

megismerése

iránt,

az

információs

társadalomban,

gyermekkorban meg kell ismerkedni az információszerzés központjával.

már

13 VI./2. Óvodás foglalkozások

Az óvodás foglalkozásoknak külön fejezetet nyitottam gyakoriságuk miatt. Készülnek ennek a korosztálynak mese foglalkozások, ahol l-l mese bemutatása történik, itt a könyvtárban az utóbbi években a felolvasás és bábozás helyett meseposztó technikával adják elő a meséket. Ezt szeretném pár szóban bemutatni: az olvasóteremben felállítottak egy nagy filccel bevont táblát, a figurákat filcből formálják meg, illetve a képek hátuljára szintén filcet ragasztanak így a foglalkozás során használt kellékek a táblára tapadnak. Az ismeretterjesztő foglalkozások szintén evvel a technikával készülnek, az igények felmérésére tett kísérletek nem sok sikerrel jártak, ezért a könyvtárosok saját tapasztalataik alapján készítenek el több foglalkozást és a téma kínálatot kiküldik az intézményekhez. Van, hogy már a levél megérkezése napján érkezik felkérés egy-egy témára. Az időtartam átlagban 30-perc, mely során a csoport tagjait aktívan bevonják, az előadásba, amit ők nagyon élveznek. A könyvtáros pedagógus is egyben, így észre veszi, mikor fáradnak a gyerekek és játékos feladatokkal pihenteti a figyelmüket. A jeles napokkal, ünnepekkel kapcsolatos foglalkozások során manuális feladatokat is kapnak az ovisok, például ajándék készítés anyák napjára. Itt szeretném egy személyes élményem elbeszélésével ezt alátámasztani! A foglalkozás vezető könyvtáros felméri, hogy kiknek tartja az adott rendezvényt,

a

résztvevők

milyen

ismeretanyaggal,

képességekkel

rendelkeznek, mennyire aktivizálhatók, majd ennek tükrében ad feladatokat a gyermekeknek. A téma egy ismertterjesztő foglalkozás a tavaszról. Először beszélgettek az évszakokról, majd konkrétan a tavaszról, a könyvtáros nagy pedagógiai érzékkel keltette fel a gyermekek figyelmét és vonta be a

foglakozás menetébe. Ennek kapcsán szóba kerültek az ünnepek,

elmesélték mi történt előző látogatásuk óta. Majd a mesemondás következett, ami teljesen lekötötte a kicsik figyelmét. Utána ők mutatták be mivel készültek anyák napjára, elmondták kit fognak köszöntem és miért. Kaptak könyvjelzőket, azokat a minták alapján kellett

14 nekik kiszínezni és ragasztani rá még szívecskéket, miután kész lett, hazavihették és átadhatják ajándékként anyukájuknak. Amikor már fáradtak és a figyelmük lankadt, játékot kezdeményeztek a könyvtárosok. Az kellett megmondani a hunyónak, hogy melyik könyv tűnt el az asztalról. Nagyon nagy élvezettel vettek részt ebben. Zárásként közösen énekeltek az óvodában tanult dalokat. Erre a típusú foglakozásra kérések a vizsgált időszakban, ilyen arányban érkeztek. 1994.-1995.-ban 10 foglalkozás volt. 1996.-1997-ben 16 foglalkozásra jöttek csoportok 1998.-1999.-ben 25 óvodás foglalkozást tartottak. 2000.-2001.-ben 21, 2002.-2003.-ban 10, 2004.-ben 31 csoport érkezett a könyvtárba.

Óvodás foglalkozások 35 30

.g" 25

£20

m Adatsori

Í 15 £ 10 5 0

1994.1995.

1996.1997.

19981999.

2000.2001.

2002.2003.

2004.

Évszámok

(2. sz. diagramm) Az emelkedő tendencia a 2002.-2003. éves megtorpanás után szépen megmutatkozik

(lásd a grafikont) ami majd a dolgozatom zárásaként

készített interjúban is megerősítést nyer (3. melléklet) (10. melléklet).

15 VI./3. Könyvtárhasználati foglalkozások

A könyvtárhasználat tantárgy tanításának didaktikája és metodikája még alakulóban van. A könyvtárhasználat tanításához megfelelő taneszközökre, módszerekre van szükség, fiatal „tudományként" nincs még kidolgozott és gyakorlatban kipróbált tantárgypedadógiája. A tanagyag tartalmának meghatározása függ a helyi pedagógiai programban szereplő nevelési céloktól és feladatoktól, a könyvtári kultúra színvonalától, fejlettségétől és a képzésben részvevők életkorától. Alsó tagozatban a gyermekek a magyar órák keretében tanulják a könyvtárhasználatot, az órákat a könyvtáros tanítók tartják. A felső tagozaton több tantárgy is integrálja ezt témát. A Nemzeti alaptanterv

informatika-könyvtárhasználat

műveltségterületéből

a

dokumentumismeret, a tájékoztató eszközök ismerete, a könyvtárhasználati ismeretek az informatika, a szellemi munka technikája a társadalomismeret és magyar nyelv-és irodalom tárgyakba épült be iskolánként

eltérő

arányban. Tehát az ismeretek megszerzése az iskolás kor alatt folyamatosan történik a könyvtárhasználati ismeretek spirálisan növekednek: az egyes fogalmak mind

változatosabb

alkalmazási

szituációkban

szerepelnek,

egyre

Q

gazdagabb tartalommal rendelkezve . A különböző korosztályoknak külön-külön könyv és könyvtárhasználati munkafüzetek állnak rendelkezésére. Van első- második- harmadiknegyedik- és ötödik osztályosok számára valamint tizenegy évesek részére. A legkisebbeknek való füzet kedves bemutatkozással nyit a gyermekek felé. Ismerteti, hogy miben szeretne a segítségükre lenni. Szeretné ha a lexikonokat, enciklopédiákat, folyóiratokat megismerjék és megtanulják azok használatát. Ez a füzet a feladatok megoldásával, vidáman, játékosan igyekszik megvalósítani, hogy megtanítson a könyvárban való biztonságos eligazodásra. 8

Dán Krisztina - Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításában Bp., 2001. Fővárosi Pedagógiai Intézet 375.p.

16 A harmadik-negyedik osztályos tanulók számára készült kiadvány már részletesebben foglalja össze a könyvtári tagsággal kapcsolatos feladatokat, bővebben informál az olvasójegy tartalmáról, a kölcsönzés módjáról. Ismerteti képekben az írás történetét. Az ötödik osztály munkafüzete még részletesebben taglalja a könyvtárral kapcsolatos tudnivalókat és mesél az Országos Széchényi Könyvtárról, alapítójáról és történetéről is. Dán

Krisztina

és

Haraly

Ervinné,

pedagógusok

között

készített

felmérésében, arra a kérdésre, hogy a könyvtárhasználat szerepel-e a helyi tantervükben, közel 89% felelt igennel a megkérdezettek közül. A szerzőpáros könyvében írta le azt, hogy a könyvtárhasználati versenyeket rendező

intézmények

munkatársai,

tanulmányaikban kifejtették,

a

versenyzők milyen széleskörű: hagyományos és számítógépes technikákat alkalmaznak egy-egy probléma megoldásához. A könyvtár, mint rendszer és ennek megismerése, alkalmazása olyan használói, tanulói magatartást alakít ki, ami magabiztossá teszi a diákokat. A könyvtárban is tartanak ilyen könyvtárhasználati ismertetést, egy részük azonban nem különíthető el a tantárgytól amely keretében a csoport érkezett, utólag pedig már nehéz megállapítani, hogy melyik tanóra keretében zajlott ez a típusú foglalkozás. Ami az Eseménynapló szerint egyértelműen ide tartozik a következő sorokon tudom prezentálni. 1994.-1995.-ben az óvodásokból csupán 1, alsó tagozatosokból 1, felső tagozatosokból 2 csoport érkezett 1996.-1997.-ben nem igényeltek kifejezetten könyvtárhasználati órát a könyvtártól. 1998.-1999.-ben óvodás csoport 4 kérte ezt a foglalkozást, míg az iskolákból nem jeleztek ilyetén kérést. 2000.-2001.-ben óvodások 3, alsó tagozatosok 1, felső tagozatosok 1, középiskolások 2 alkalommal kértek teret és segítséget óráik megtartásához. 2002.-2003.-ban

alsó

tagozatosok

5,

felső

tagozatosak

4,

míg

a

középiskolások 1 óra megtartását igényelték. 2004.-ben a felső tagozatos pedagógusoktól 3, a középiskolás kollégáiktól 1 felkérés érkezett a könyvtár felé (10. melléklet).

17

Könyvtárhasználati órák

-Ówdák

1

-Alsó tagozat Felső tagozat - Középiskolások

1994.- 1996.- 1998- 2000- 20021995 1997. 1999 2001 2003

2004

Évszám

(3. sz. melléklet) Ezekből az adatokból, ahogyan a grafikonon is látható, azt a következtetést tudom levonni, hogy a pedagógusok az iskolai könyvtárak fejlődésével, egyre kevésbé tartják fontosnak, hogy diákjaik a könyvtárhasználati órákat közművelődési könyvtárban is gyakorolják.

VT./4. Tanítási órák a könyvtárban

A könyvtárhasználatra épülő

szakórák megvalósulása lassan alakuló

folyamat, azonban könyvtárban, könyvtárosok által

tartott

tantárgyi

óráknak több évtizedes hagyományai vannak. A könyvtárban megtartott tanóra a szaktanár és a könyvtáros , valamint az iskola és a könyvtár közös munkáján alapszik.9 A Nemzeti alaptanterv által szabályozott tanítási órák nagyobb részét ma már az iskolai könyvtárakban tartják Az iskolai könyvtárak feladata, többek között, hogy biztosítsa az iskola nevelő-oktató munkájához a megfelelő mennyiségű és minőségű dokumentum állományt, segítse a könyvtári tájékozódást a diákoknak. A gyermekkönyvtár feladata, hogy az iskolai oktatásban szerzett ismereteket elmélyítse, a gyerekek egyéni érdeklődésének kielégítése, a további

1

Katsányi Sándor: Órák a könyvtárban Bp., 1974. Népnűvelési Propaganda Iroda 150.p.

18 önképzés igényének felébresztése, valamint felkészíti őket a felnőtt könyvtár használatára Az iskolai könyvtárban tartott órát a pedagógus tartja, ellenben a gyermekkönyvtárban többségében a könyvtáros vezeti a foglalkozást. A téma lehet a tananyaghoz kapcsolódó vagy szabadon választott. A téma választása lehet egyszeri, de sorozat is. Sajnos Magyarországon a gyermekek elmaradnak a nemzetközi átlagtól a tankönyvi és egyéb szövegek megértési és olvasási szintjében. Ezért nagyon fontos a szövegmegértési készség fejlesztése. Erre nagyon kedvező teret nyújt a könyvtár, lehetőséget biztosítva a tananyag újszerű feldolgozásához, egyéni és csoportos szövegfeldolgozó feladatok megoldásához egy semleges (nem iskolai) környezetben. Célszerű

az

ilyen

típusú

órákat

már

az

első

osztálytól,

gyermekkönyvtárakban megtartani. A könyv hatása könyvtári környezetben meghatványozódik, azok a gyermekek akik a tankönyveken kívül más témájú olvasmányokat is forgatnak, később előnyben lesznek azokkal a társaikkal szemben akik a tananyagon kívül más szöveget nem olvasnak. A könyvtárban tartott szaktantárgyi óráknak kettős céljuk van, az egyik a tantárgyi óra anyagának elsajátítása, a másik a témához kötődve a dokumentum-

és

könyvtárhasználati,

tájékozódási

ismereteiknek

gyakoroltatása. A kutatásom során, a dolgozók elmondták, hogy az ilyen órák iránti igény visszaesett az utóbbi évtizedben, aminek okát abban látják, hogy az iskolai könyvtárak ezt a feladatot egyre inkább átveszik a gyermekkönyvtáraktól. Érdekességként megemlítem, hogy minden évfolyam összes kötelező olvasmánya fel van dolgozva foglalkozás és vetélkedő formában is. 10 (4.-6. melléklet). Az általam megkérdezett könyvtárosok elmondták, hogy ők ezeket

az

óravázlatokat

saját maguk

írják,

különböző

módszertani

füzetekben szereplő vázlatokat elolvassák ugyan, de a feldolgozásnál saját tapasztalataikra támaszkodnak leginkább.11 1994.-1995.-ben 35 tanítási óra, 5 szabadidős foglalkozást és 2 vetélkedőt tartottak az alsó tagozatosoknak, addig a felső tagozatos korosztálynak 11 10 11

Havas Katalin: Klubfoglalkozások a könyvtárakban Bp, OSZK 78.p. Katsányi Sándor: Órák a könyvtárban Bp., 1974. Népnűvelési Propaganda Iroda 15O.p.

19 tanítási órát és 1 szabadidős foglalkozást, a középiskolákból 1 vetélkedő lebonyolítására érkezett felkérés. 1996.-1997.-ben

alsó

tagozatnak

41

tanítási

órát,

25

szabadidős

foglalkozást, 1 vetélkedőt tartottak, a felső tagozatosoktól 17 tanítási órára és 1 vetélkedőre érkezett felkérés, a középiskolás korosztálynak 2 tanítási órát, 2 szabadidős foglalkozást és 1 vetélkedőt tartottak a két év alatt. 1998.-1999.-ben az alsó tagozat pedagógusai 19 tanórát tartottak a könyvtárban és 24 szabadidős foglalkozást, a felső tagozat 16 tanítási órára, 4 szabadidős foglalkozásra és 3 vetélkedőre látogatott ide. A középiskolások 1 tanítási órára és 2 vetélkedőre jöttek el. 2000.-2001.-ben 15 tanítási óra, 7 szabadidős foglalkozás és 1 vetélkedő volt az alsó tagozatosoknak, a felsős pedagógusok 8 tanítási, 2 szabadidős foglalkozás és 1 vetélkedő lebonyolítását kérték a könyvtárosoktól, a középiskolás korosztály mindössze 1 vetélkedőt tartott a könyvtárban. 2002.-2003.-ben az alsó tagozatosok már csak 5 tanítási órára, 3 szabadidős foglalkozásra és

1

vetélkedőre jöttek, a felső tagozatosoknak

14,

középiskolások 1 szabadidős foglalkozást, tartottak a könyvtárban. 2004.-ben kis emelkedés tapasztalható, alsó tagozatos osztályok 16 tanítási 12 szabadidős foglalkozást és 2 vetélkedőt tartottak, a felsős korosztály 2 szabadidős foglalkozásra és 1 vetélkedőre jött el, addig a középiskolások nem igényeltek rendezvényt (10. melléklet).

Tanítási órák 50 .<2 30 o>

jAlsó tag.

20 10 0 1994.1995

1996.1997.

19981999

20002001

20022003

H.

I Felső tag.

2004

Évszámok

(4. sz. diagramm) A számok nem túl biztatóak a csoportos foglalkozásokat nézve. Az egyéni foglalkozás iránti igény azonban nem csökkent drasztikusan, a házi

20 feladatként

feladott könyvtári

gyűjtőmunkák

elvégzéséhez

a

gyerekek

többször kérik a könyvtárosok segítségét.

VI./5. Pályázatok, felhívások a gyermekkönyvtárban

A

könyvtár

nem

csak

tájékoztat,

hanem

pályázatok,

vetélkedők

meghirdetésével önálló információgyűjtésre ösztönzi a gyermekeket. 2004.től már a gyermekkönyvtár honlapján is megtalálhatók a különböző rendezvények felhívásai, de a hagyományos papír alapú szórólapok is készülnek. Egyes felhívásokat elküldenek iskolákba, pedagógusoknak, de van olyan is, hogy egyénileg kell jelentkezni a tanulóknak. A versenyfeladatokat a könyvtárosok készítik, a megfelelő szakirodalmi tájékozódás után leülnek mindannyian és összeállítják a feladatsorokat. A beérkezett feladatlapokat a könyvtárosok javítják ki, pontozzák, a legjobbak könyvjutalmat vagy más értékes jutalmat kapnak. Mindig aktuális témával kapcsolatban ír ki a könyvtár egy-egy rendezvényt. (7.-8 melléklet). Természetesen itt sem tudja önállóan finanszírozni a versenyek anyagi terheit, szükség van szponzorokra valamint pályázatok útján juthatnak támogatáshoz.

«•

2004.-ben három nagy témában írtak ki versenyt. Az Olimpiához kapcsolódóan Olimpiai morzsák címen, itt kifejezetten a honlapot látogató gyerekekhez szólt, három hétig nyomon követhették a sporteseményeket,

a

feltett

kérdésekre

a

válasz

e-mailben

kellett

elküldeniük. Az Uniós csatlakozás jegyében Mesélő Európa címmel mese, illetve versillusztrációs

pályázatot

hirdettek,

pályamunkákat

szeptembertől

decemberig küldhették a gyerekek. A választható címek és feltételek korcsoportonként voltak megadva. Nagyon nagy siker volt, legjobbakat a könyvtár Művészeti Szalonjában kiállították. A harmadik pályázat egy sorozat része Az első téma amit az Olvasás éve alkalmából kiírtak, honismereti jellegű volt, a következő évben a megyénk

21 megismerését célozták meg, híres szülöttei, etnikumai, népművészete tekintetében. 2003.-ban az Európai Uniót próbálták megismertetni a gyerekekkel, majd a csatlakozás évében „Mivel gyarapítottuk az Európai Uniót" címmel Magyarország jobb megismertetésére törekedtek a könyvtár dolgozói. 2005.-ben országos rendezvény

„A Nagy Könyv" 2005. március 15-én

kezdődött, április 23-ig meg kell lenni a legjobb száznak regénynek, ötven belföldi és ötven külföldi mű, június 12-ig a legjobb tizenkettőt választják meg, itt már nincs kitétel, hogy külföldi vagy magyar legyen. Ehhez kapcsolódóan lesz a közszolgálati tévében műsorsorozat, amely során vetélkedők lesznek, ki ismeri jobban az adott műveket. Ez év decemberben megválasztják a legkedveltebb regényt. A helyi vetélkedőket a könyvtár szervezi. Egy nagy vetélkedő sorozat indul, a Verne Gyula vetélkedő, amit az író halálának 100. évfordulójára szervezett a könyvtár társintézményekkel együtt, céljuk az, hogy a gyerekeket rávegyék az olvasásra, hiszen Verne műveiből kell felkészülni.

Öt fős csapatok jelentkezhetnek a felső

tagozatból, a három fordulós verseny fődíjjá egy külföldi utazás. Ehhez kapcsolódik

Verne

illusztrációs

verseny.

A

felhívást

iskoláknak,

rajztanároknak és vidéki könyvtáraknak is kiküldik. Országos verseny az öt éve megrendezésre kerülő „Internetfiesta" ami szintén nagy sikerrel zárult. 2005. március 14-37-ig zajlott a versengés. A rendezvény célja: népszerűsíteni a az Internetet és a digitális kultúrát. Nyílt nap volt mind a nagykönyvtárban, mind a gyermekkönyvtárban, volt a feladatok

között

számítógépes

rajzverseny,

rejtvények,

totók,

ezek

megoldásához a segítséget az internetes oldalakon, vagy a könyvtár szakrészlegében lehetett találni. A fődíj egy 50000Ft-os ECDL Start tanfolyami lehetőség. A Gyermekkönyvtár és az itt dolgozók sokszínűségét bizonyítja, hogy hány különféle típusú tevékenységet képesek ellátni.

22 VI./6. Verseghy nyelvművelő verseny

A Verseghy nyelvművelő versenyt a Szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár

indította

útjára

1976-ban.

Céljuk

a

gyermekek

nyelvi

műveltségének gyarapításában való aktív részvétel12. Már az elején meg szeretném említeni a rendezvénysorozat sajnos már befejeződött, ennek okai leginkább anyagi vonatkozásúak, mert jelentkezők ma is számosan lennének. A

versenyre

a

felső

tagozatok

évfolyamaiból

önkéntesen

lehetett

jelentkezni, tanulmányi eredménytől függetlenül. A kis olvasók anyanyelv iránti kíváncsisága és a nyelvtudásuk között jelentős különbség volt, ezért a szervezők nem a tananyaghoz kapcsolódó feladatokat készítettek. Nevezni a pályázati kiírásnak megfelelő témában végzett gyűjtő munkával lehetett. A verseny további fordulóin sem a tanórákon szerzett tudást kérték számon, hanem többek között, nyelvi játékokra, anyanyelvünk finomságaira és kreatív nyelvhasználatra hívták fel a részvevők figyelmét. A verseny felépítése: a benevezők iskolai válogatókon vettek részt, majd körzeti, megyei fordulókra juthattak el, a legjobban a legjobbak bejutottak az országos döntőbe, a döntőt megelőzte minden évben egy nyelvművelő tábor, ide nevelőikkel érkeztek a döntő résztvevői. A

fordulókon

feladatlapokat

oldottak

meg

fogalmazásokat

írtak

a

versenyzők. A szóbeli részén egy fogalmazást kellett elmondani, utána a feltett villámkérdésekre válaszolni. Nemcsak a feladatok, de a zsűrizés módja is eltért a szokásostól. A nevezési feladatok megoldásai alapján központilag válogatták ki a továbbjutókat a felkért nyelvészek. Az első években csak a megye iskoláit vonták be a vetélkedésbe, a nagyon nagy érdeklődésre való tekintettel 1987-től országossá bővült a verseny, majd 1989-es esztendőtől külföldi, pontosabban határon túli magyar intézmények tanulói is nevezhettek.

Pápayné Kemenczei Judit: 25 éves a Verseghy nyelvművelő verseny Szolnok, 2001. 38.p.

23 1994.-ben 327 általános iskola nevezett be, a táborban 48 belföldi, 39 külföldi diák készülhetett a döntőre. 1996.-ban 230 iskola nevezett belföldről és külföldről végül

171-en

versenyeztek, az országos döntőt megelőző táborban 98 fő vett részt. Az 1997. és 1995. évekről sajnos nincs pontos adatom. 1998.-ban

331

iskola

1800-1900

tanulója

küldött

be

munkát.

A

jutalomtáborba 78 tanuló jutott be. 1999.-ben a 267 iskola 2900 tanulója dolgozott a nevezési feladatokon, így a gyermekkönyvtár éves rendezvényei közül magasan kiemelkedett. 2000.-ben az ezredforduló évében a versenyt, az előző évekhez képest meglehetős késéssel, januárban hirdették meg. Ez lehet az oka, hogy mindössze 185 oktatási intézmény nevezett be. 2001.-ben volt az utolsó év mikor megrendezték a nyelvművelő versenyt, ekkor 190 iskola jelezte részvételét, de csak 179-ből érkeztek nevezési feladatok 1665 diák munkája. Sajnos ebben az évben a verseny legvonzóbb programját a tábort nem tudták finanszírozni. 350 300 250 200 150 100 50 Q

• Adatsori i

i

m-

(5. sz. diagramm) A számadatokból kitűnik, egyre kevesebb általános iskola nevezett be, aminek több oka lehetett, más intézmények is hirdettek meg hasonló nyelvművelő versenyeket, a pedagógusok és diákjaik jobban le vannak terhelve, mégis a döntő okot a szponzorok hiánya szolgáltatta, hiszen egy közművelődési könyvtár sem képes egy ekkora rendezvény anyagi terheit fölvállalni.

24 A negyed évszázad során a több ezer gyermek munkája a magyar nyelv tanításának tükrévé vált. Minden évben visszatérő nyelvi és helyesírási hibák, szabványos fogalmazások, szegényes szókincs nem tekinthető a gyerekek egyéni hibájának. Itt

szeretném

Pápayné

Kemenczey

Judit

gondolatait

idézni:

"Megszívlelendők a fogalmazások lélektani, társadalmi - távolabbról általános pedagógiai tanulságai is. A gyerekek számára a legártatlanabb képből is sugárzik az agresszió. Egy kedves novella folytatása előbb-utóbb vérfürdőbe fullad. A minket körülvevő világot, a tv-ben, videón látottakat tükrözik vissza. És hogy mindezek mennyire feldolgozatlanok bennük, erről a szövegeikből áradó félelmeik, szorongásaik tanúskodnak."13 „Zárógondolatként egy reménység: mozgalmunkkal talán sikerült elérnünk, hogy versenyzőink jövendő gyermekeiket az anyanyelv tiszteletében, védelmében fogják nevelni a helyes, tiszta magyar nyelvre." 14

VI./7. Rendezvények szervezése a társintézményekkel

A gyermekkönyvtár több más pedagógiai intézménnyel tudhat magáénak több évtizedes múltra visszatekintő, magas színvonalú rendezvényeket, igaz nem mindegyik versenysorozatban vesznek részt a kezdetek óta. Ilyen rendezvény a Kazinczy-verseny, rendező a Megyei Pedagógiai Intézet. Az általam vizsgált időszakban minden évben megrendezésre került, az 1994.-es évben 69 diák felső tagozatos diák indult a megmérettetésen. A további években sem változott nagy mértéken a jelentkezők száma sem pozitív, sem negatív arányban. A könyvtár, a verseny lebonyolításához szükséges helyet biztosítja, dolgozói a zsűrizésben vesznek részt.

13

Pápayné Kemenczei Judit: 25 éves a Verseghy nyelvművelő verseny Szolnok, 2001. 9.p.

14

Pápayné Kemenczei Judit: 25 éves a Verseghy nyelvművelő verseny Szolnok, 2001. 9.p.

25 Nagy múltra tekint vissza, a Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskolával együtt rendezett Mátyás tudósai, művészei címet viselő rendezvény. A könyvtár dolgozói a vers és prózamondó verseny zsűriében kapnak helyet, minden évben, maga a versengés az iskolában zajlik. Itt 3. osztályos kortól mérhetik le tudásukat és ügyességüket a tanulók. A

Belvárosi

megrendezésre.

napok

a

Belvárosi

Általános

Iskolával

együtt

kerül

Hasonlóképp, mint az előző verseny az iskolában

zsűritagként vesznek részt a könyvtárosok, így működik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával rendezett Mintegy három éve kérte fel a könyvtárt a Napsugár Gyermekház, hogy az általuk rendezett mesevetélkedőn zsűritagként vegyenek részt dolgozói. Ez nem mesemondó verseny, hanem csapatok nevezhetnek és az adott mesék részletes ismeretéről adhatnak számot a csoportok. Mint a téma is sugallja, itt az általános iskolák alsó tagozatos korosztályából kerülnek ki a csapatok tagjai. Minden évben érkeznek felkérések általános és középiskolákból, hogy egyegy rendezvény sorozatban nyújtson szakmai segítséget a könyvtár, ezek azonban egyedi alkalmak.

VII. Interjú egy gyermekkönyvtárossal

Almási Gizella gyermekkönyvtárost kértem meg, hogy eddigi pályafutásán szerzett tapasztalatait ossza meg velem. Mióta dolgozol a gyermekkönyvtárban? Közel harminc éve, 1976 márciusától dolgozom a könyvtárban. A csoportos foglalkozások a szakdolgozatom témája, ezért kérdezek rá arra, hogy már munkaviszonyod kezdetétől tartottál csoportos foglalkozásokat vagy kellett hozzá bizonyos gyakorlatot szerezned? Nem rögtön tartottam, először megnéztem én is eleimnek a foglalkozását és először könyvtárbemutatókat tartottam, majd jöttek, hogy úgy mondjam a egyre nehezebb típusú foglalkozások. A könyvtárbemutatóktól eljutottam a

26 kötelező olvasmányok feldolgozásán át oda, ma már bármilyen foglalkozást kérnek, rövid felkészülés után vállalkozni merek rá. Persze a rövid felkészülést nem úgy kell érteni, hogy az utcáról be lehet jönni és rögtön meg tudjuk tartani, Szólnak telefonon vagy személyesen bejön a pedagógus megbeszéljük az időpontot és a témát. Milyen

típusú foglalkozásokat

tartottál

már

és

melyik

az

amely

a

legközelebb áll hozzád? Nehéz felsorolni, mert igény szerint tartottuk, bármilyen foglalkozást, amilyen igénnyel jöttek a szolnoki és esetenként vidéki iskolák nevelői, de a szívemhez talán az óvodás korcsoport áll a legközelebb. Hogyan készülsz egy-egy foglalkozásra? Ezt nehéz elmondani, bár már van gyakorlatom az elmúlt huszonhét év során. Először is összegyűjtöm a témával kapcsolatos szakirodalmat, utána készítek egy vázlatot, amikor már idáig jutottam, a fejemben összeáll a foglalkozás menete. Dióhéjban ennyi. Szoktál-e változtatni a foglalkozás menetén? Általában egy teljesen kész foglalkozással állunk én és a kolléganőim is a gyermekek elé, de ha észre vesszük, hogy esetleg kevésbé érdekli őket a téma, elfáradtak, vagy nagyon érdekli őket. Ahhoz igazítjuk a foglalkozás menetét, ha nehéznek tűnik könnyítünk rajta, ha fáradtak csökkentjük ha úgy látjuk, hogy még igény van rá bővítjük az időtartamot. Hogyan hirdetitek ezeket a foglalkozásokat, hogyan jut el ez a különböző pedagógiai

intézményekhez?

Régen a személyes kapcsolatokon múlt, mert bejártak a könyvtárba a napközis csoportok, ismertük a gyerekeket és tanáraikat

ők jelezték az

igényeiket, mi pedig megterveztük a foglalkozást és

a megbeszélt

időpontban levezettük. Ma már ez nem így van, elfoglaltabbak a gyerekek, nem járnak be rendszeresen a könyvtárba a személyes kapcsolat már nem meghatározó. Levélben szoktuk a foglalkozáskínálatunkat elküldeni az érintett korosztály pedagógusainak és ők visszajeleznek. Miként változott a foglalkozások iránti igény az évek során? A gyermekek érdeklődése is nagyon sokat változott, a szépirodalom iránti vonzalom megfordult és az ismeretszerző olvasmányok népszerűbbek, ez tükröződik a foglalkozások iránti igényekben is.

27 Mikor voltak aktívabbak a gyermekek ma vagy régen? Erre talán nem lehet választ adni, ez csoportonként változó. Milyen típusú foglalkozások a legkedveltebbek? Én a jelenről beszélnék, kitaláltunk egy meseposztó technikával készült mese és ismeretterjesztő foglalkozás sorozatot, amellyel az óvodás és kisiskolás korosztályt céloztuk meg. Nagyon nagy sikere van, sőt nem várják meg, hogy új meséket, illetve ismertető foglalkozásokat készítsünk, hanem előre kérik. Úgy néz ki, hogy az a tendencia ami az elmúlt évekre sajnálatos módon jellemző volt, most megfordult, hiszen volt olyan év, hogy összesen harminc foglalkozást tartottunk és ebben az évben áprilisban már több, mint harminc foglalkozásunk lesz. Ez is mutatja, mennyire sikeres a mostani technikánk. A véleményed szerint a jövőben, hogyan fog változni, nő vagy csökken, a csoportos foglalkozások iránti igény? Az előbb is említettem, most felszálló ágban vagyunk, én bízom benne, esetleg amikor csökken az érdeklődés ez iránt a technika iránt, tovább fejlesztjük, vagy kitalálunk valami újat. Biztos vagyok benne, hogy egyre több foglalkozást fogunk tartani. Köszönöm szépen a beszélgetést! További sikeres munkát kívánok!

VIII. A könyvtár hatóköre

A gyermekkönyvtár eseménynaplóját tanulmányozva, észrevehető, hogy az óvodák

és

iskolák

pedagógusai

hányszor

hozzák

el

csoportos

foglalkozásokra a gyermekeket. Azok az oktatási intézmények, amelyek nagyobb gyakorisággal látogatják ezeket a rendezvényeket, többnyire a város központjában vagy annak környékén helyezkednek el. Ez annak köszönhető, hogy a távolabb elhelyezkedő intézmények pedagógusai nem vállalják azt föl, hogy a könyvtárban tartott foglalkozások az oda és vissza úttal együtt két-három órát vesznek igénybe. A teljesség igénye nélkül az eseménynaplóban leggyakrabban szereplő iskolák neveit foglaltam bele a táblázatba. Ezt szeretném a 2. sz. táblázatban bemutatni.

28 1994.-1995 1996.-1997. 1998.-1999. 2000.-2001. 2002.-2003.

2004.

Belvárossi Á. Isk.

11

14

19

0

1

3

Konstantin Á. Isk.

22

12

4

0

0

0

II. Rákóczi F. Á. Isk.

12

11

2

5

4

3

Kassai Á. Isk.

10

15

8

8

3

0

Fiumei Á. Isk.

0

2

6

2

3

4

Mátyás Kir. Á. M. Isk.

3

6

1

0

0

0

Körösi Cs. Á. Isk.

1

5

5

8

7

4

2. sz. táblázat Nem csak a csoportos foglalkozásokon való részvétel aránya látható, hogy a könyvtárhoz közelebb elhelyezkedő iskolák diákjai gyakrabban látogatnak a könyvtárba, hanem az a sajnálatos tendencia is, miszerint egyre kisebb az igény az ilyen rendezvényekre. Ennek egyik oka lehet, hogy az iskolai könyvtárak, bár nem hasonlíthatók a megyei könyvtárhoz,

de egyre nagyobb állománnyal rendelkeznek,

számítógépeket és Internet elérhetőséget is biztosítanak tanulóiknak, helyben.

29 VIII. Összegzés A gyermekkönyvtári munka sokoldalúan felkészült, szakembereket igényel, aki

nem

csak

könyvtárosi

ismeretekkel

rendelkezik,

hanem

15

gyermekkönyvtári speciális ismeretekkel is . A gyermekkönyvtáros nem csupán a pedagógiai munkát segíti, meg kell értetnie az

gyermekekkel,

hogy a könyv az iskolai eredményes munka fontos eszköze, de minden tevékenységükben

tanácsadó,

ismereteiket

gyarapító.

így

különösen

vonzóvá válik a kis olvasók szemében a könyvtár. A könyvtárral kapcsolatos ismereteket, főként a kézikönyvek használatát csoportos foglalkozások keretében mutatják be. A gyermek könyvkultúrája, könyvhasználati szokása, annyira meghatározott a család és az iskola által, hogy a nagy kínálatot nyújtó kézikönyvtár állomány és a gyermekkönyvtári pedagógiai tevékenység sem tudja azt módosítani jelentősen. Együtt kell működnie a könyvtárosoknak a pedagógusokkal, meghatározott

úgy

ahogy

eddig.

gyermekcsoportoknak

foglalkozások nem

A szóló

szabadidős

foglalkozásokon

olvasmányokkal

szervezett

a szórakoztatás a céljuk, hanem az érdeklődésük

felkeltése a saját és mások problémái iránt, és azok megoldásának keresése. Fejleszti az empátia készséget amire manapság az el embertelenedő társadalmunkban nagyon nagy szükség van. Egy-egy csoportos foglalkozás után szívesen jönnek vissza a gyerekek az olvasóterembe, de nem az önálló ismeretszerzés miatt. A könyvtáros az ő szemükben, egy követendő példaképként tűnnik fel, mert nem kér számon, nem büntet, a feltett kérdésekre válaszol, vagy ha összetettebb a kérdés, együtt keresik meg a választ. A

személyisége a szülői figyelem és a tanári nevelői magatartás

között helyezkedik el. Hiszen a könyvtáros tájékozotabb a szülők nagy részénél, de nem követel, hanem bátorít és segít a feladatok elvégzésében Elnézi a kisebb magatartási botlásokat és tudási hiányosságokat. Tanácsot ad bármilyen témában a hozzáfordulónak.

15

Kovács Mária: Gyermekkönyvtári szerepvállalások Magyarországon a '90-es években=1986. Könyvtári Figyelő 3. sz. 16 Könyvtárosok kézikönyve 4./[Jhorváth Tibor-Papp István] Bp., 2002. Osiris Kiadó

30 Erre egy ékes példa, a gyermekkönyvtár Kukucska-ládája, amibe bárki beledobhatja akár név nélkül is azokat a kérdéseket amit nem mer feltenni senki másnak és a könyvtárosok megpróbálnak segíteni, az adott témát taglaló könyvek ajánlásával, aki igényli annak pedig személyesen. A könyvtár olvasáspedagóiai, pedagógiai szerepe lehetőség, melynek megvalósulása a könyvtáros szerepvállalásától és készégétől függ17.

Könyvtárosok kézikönyve 4./[Jhorváth Tibor-Papp István] Bp., 2002. Osiris Kiadó

31 IX. Irodalomjegyzék A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve 1952. - 2002. Szolnok, 2002. VFMK Gereben Ferenc -Nagy Attila: Olvasás és társadalom. Bp., 1992. OSZK Havasi Katalin: Klubfoglalkozások a könyvtárakban. Bp., 1976. OSZK Horváth Tibor, Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 4. Bp., 2002. Osiris Kiadó Jász-Nagykun-Szolnok

Megyei

Verseghy

Ferenc

Könyvtár

csoportos

foglalkozásainak eseménynaplója 1994.-2002. (Kézirat) Jász-Nagykun-Szolnok

Megyei

Verseghy

Ferenc

Könyvtár

csoportos

foglalkozásainak eseménynaplója 2002.-2004. (Kézirat) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár 1994.- 2004. éves beszámolói (Kézirat) Jószay Zsoltné: A 10 -14 éves korú gyermekek olvasás- és könyvkultúrája. Szolnok, 1981. VFMK Katsányi Sándor: Órák a könyvtárban. Bp., 1974. Népművelési Propaganda iroda Kovács Mária: Gyermekkönyvtári szerepvállalások Magyarországon a '90es években = Könyvtári Figyelő 1998. 1 sz. Pápayné Kemenczey Judit: Gyermekkönyvtáraink helyzete = Könyvtári Figyelő, 1986. 3. sz. Pápayné Kemenczey Judit: 25 éves a Verseghy nyelvművelő verseny Szolnok, 2001. VFMK

1. melléklet

AJANDEKKESZITES SAJATKEZŰLE6 Születésnapja, névnapja közeledik szeretteidnek?...Nincs ötleted, de szeretnéd meglepni szüléidet, testvéreidet, barátaidat?... Gyere el gyermekkönyvtárunkba, ahol segítségünkkel saját kezűleg elkészítheted ajándékodat! Az alapanyagokat biztosítjuk, a részvétel díjtalan. Ajánlatunk:

gyöngyfűzés, mozaik-kép készítése papírból, nemezelés, papírhajtogatás,

textilfigurák készítése, ső-gyurma figurák készítése. Alkalmanként más és más technikát próbálhatsz ki. Szeretettel várjuk a 16 éven aluli érdeklődőket minden hónap első hétfőjén 13°°-1530-ig. (Első alkalom február 14.)

AJANDEKKESZITES SAJATKEZULE6

2. melléklet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Gyermekkönyvtárunk mese- és versillusztrációs pályázatot hirdet 3-8. osztályos tanulók körében

MESELO EURÓPA címmel. Európai népek meséiből és verseiből válogattunk egy csokorra valót, ezek közül választhat egyet a tanuló, amelyhez illusztrációt készít. A könyvekben látható illusztrációk másolatait természetesen nem fogadjuk el, mindenkinek saját elképzelését kell vizuálisan megjelenítenie. Mindenki kedve szerint választhat a különböző technikai megoldások közül (filctoll, zsírkréta, festék stb.). Feltételeink: A/4-es méretű rajzlapra, paszpartuba foglalva készüljön az alkotás.

Beküldési határidő: 2004. nov. 15.

Cím: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára Szolnok, Kossuth tér 2. 5000 A pályázati munkákra a könyvtár a későbbiekben is igényt tart, ezért a pályázat lezártát követően sem küldjük vissza.

2. melléklet A 3-5. osztályosok a következők közül válasszanak: • Az állatok nyelvén tudó juhász (magyar népmese) = Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1972. 23-25. p. • A dió (spanyol mese) = Sebők Zsigmond: A legszebb mesék. Bp.: Lampel R. R.T. Kiadóvállalata, 1986. 213-214. p. • Az óriás meg a kecskepásztor (svéd mese) = Világszép népmeséli, I. kötet. Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó. 1962. 215-216. p. • A szarvaskirályfi (dán mese) = Világszép népmesék. L kötet. Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1962. 80-85. p. • Száz nyulacska (litván népmese) = Egérbirkózás. Bp. Móra Könyvkiadó, 1977. 3236. p. • A törpekirály epreskertje (német mese) = Mészöly Miklós: Az elvarázsolt tűzoltózenekar és más meséli. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1980. 201-202. p.

A 6-8. osztályosok a következők közül válasszanak (a versek szövegét mellékeltük): • Apollinaire, Guillaume: Kötéltáncosok (francia) • Davies, William Henry: A tél szépsége (angol) • Fyleman, Rose: Tündérek (angol) • Helakisa, Kaarina: Reio levele külföldi gyerekeknek (finn) • Niit, Ellen: Fagyanyó karácsonyi tréfája (észt) • Stevenson, Róbert Louis: A csermely (skót)

A verseny díjazásáról: Osztályonként külön díjazzuk az I-HL helyezést elérőkeL Az eredményhirdetést 2004. dec. 6-án 14 órai kezdettel rendezzük meg könyvtárunk Művészeti Szalonjában. ahol a - zsűri javaslata alapján - a legjobb munkákat kiállítjuk. Minden versenyzőnek és tanárának sikeres munkát kívánunk, s várjuk a gyerekek rajzait.

a YTerseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosaí

Pályázatunk támogatója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európái Információs Pont

Melléklet

1. melléklet

AJANDEKKESZITES SAJATKEZŰLES Születésnapja, névnapja közeledik szeretteidnek?...Níncs ötleted, de szeretnéd meglepni szüléidet, testvéreidet, barátaidat?... Gyere el gyermekkönyvtárunkba, ahol segítségünkkel saját kezűleg elkészítheted ajándékodat! Az alapanyagokat biztosítjuk, a részvétel díjtalan. Ajánlatunk: gyöngyfűzés, mozaik-kép készítése papírből, nemeze lés, papírhajtogatás, textilfigurák készítése, só-gyurma figurák készítése. Alkalmanként más és más technikát próbálhatsz ki. Szeretettel várjuk a 16 éven aluli érdeklődőket minden hónap első hétfőjén 1300-1530-ig. (Első alkalom február 14.)

s

*

AJANDEKKESZITES SAJATKEZVLEG

2. melléklet

\

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Gyermekkönyvtárunk mese- és versillusztrációs pályázatot hirdet 3-8. osztályos tanulók körében

MESELO EURÓPA címmel.

Európai népek meséiből és verseiből válogattunk egy csokorra valót, ezek közül választhat egyet a tanuló, amelyhez illusztrációt készít. A könyvekben látható illusztrációk másolatait természetesen nem fogadjuk el, mindenkinek saját elképzelését kell vizuálisan megjelenítenie. Mindenki kedve szerint választhat a különböző technikai megoldások közül (fllctoll, zsírkréta, festék stb.). Feltételeink: A/4-es méretű rajzlapra, paszpartuba foglalva készüljön az alkotás.

Beküldési határidő: 2004. nov. 15.

Cím: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára Szolnok, Kossuth tér 2. 5000 A pályázati munkákra a könyvtár a későbbiekben is igényt tart, ezért a pályázat lezártát követően sem küldjük vissza.

2. melléklet A 3-5. osztályosok a következők közül válasszanak: • Az állatok nyelvén tudó juhász (magyar népmese) = Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1972. 23-25. p. • A dió (spanyol mese) = Sebők Zsigmond: A legszebb mesék. Bp.: Lampel R. ÍLT. Kiadóvállalata, 1986. 213-214. p. • Az óriás meg a kecskepásztor (svéd mese) = Világszép népmesék. I. kötet. Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1962. 215-216. p. • A szarvas királyfi (dán mese) = Világszép népmesék. I. kötet. Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1962. 80-85. p. • Száz nyulacska (litván népmese) = Egérbirkózás. Bp. Móra Könyvkiadó, 1977. 3236. p.

•

"

'

• •

A törpekirály epreskertje (német mese) = Mészöly Miidós: Az elvarázsolt tűzoltózenekar és más meséli. Bp.: Móra Körryvkiadó, 1980. 201-202. p.

A 6-8. osztályosok a következők közül válasszanak (a versek szövegét mellékeltük): «: • • • • •

Apollinaire, Guillaume: Kötéltáncosok (francia) Davies, William Henry: A tél szépsége (angol) Fyleman, Rose: Tündérek (angol) Helakisa, Kaarina: Reio levele külföldi gyerekeknek (finn) Niitj Ellen: Fagyanyó karácsonyi tréfája (észt) Stevenson, Róbert Louis: A csermely (skót)

A verseny díjazásáról: Osztályonként külön díjazzuk az I-IJ1. helyezést elérőket Az eredményhirdetést 2004. dec. 6-án 14 órai kezdettel rendezzük meg könyvtárunk Művészeti Szalonjában, ahol a — zsűri javaslata alapján — a legjobb munkákat kiállítjuk. Minden versenyzőnek és tanárának sikeres munkát kívánunk, s várjuk a gyerekek rajzait.

a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosai

Pályázatunk támogatója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont

3. melléklet

A XXVIII. Nyári Olimpiai Játékok alkalmából játékos vetélkedőre hívunk Benneteket Játékunk címe: •HP

Olimpiai morzsák

/Athéntől-Athéni"/

Három héten át - csütörtökönként - honlapunkon

megismerkedhettek az olimpiák versenyzőivel, sportágaival éí H

eredményeivel. így részben ti is részesei lehettek ezeknek a

világméretű sportrendezvényeknek. Nemcsak könyvekből, hanem - az Athéni Olimpiai Játékok aktuális eseményei kapcsán televízióból, a rádióból, a napilapokból és a világhálóról is tájékozódhattok a sportesi

A válaszotokat mindig

következő hét szerda éjfélig

-'^k a következő e-nií

címre: -te* '

melyeket postán Honlapjaink címei:

www.vfmk.hu gyermekolvaső-szolgálati osztály http://gyermekkonyvtar.vfmk.hu/ Várjuk megfejtéseiteket!

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosai i

4. melléklet y

lvasd el Te is! Ajánlom Neked Isi

Segíts, hogy masak is felfedezzék az olvasás Öröméti

mélyen megérintett Téged, Arra kérünk, hogy oszd meg kortársaiddal is azt az élményt, amit az irodalmi alkotás olvasásai nyújtott számodrai írj rövid fogalmazást, amelyben bemutatod es ajánlod a művet! Ha szeretsz rajzolni, illusztrációt is készíts hozzá A/4-es méretben! Benevezési korhatár: 8-16 éves korig legjobb munkákat közzétesszük gyermekkönyvtárunk honlapján, hogy az Internet-használó gyerekek ráleljenek és kedvet kapjanak ezek elolvasásához. írásod és rajzod közzétételekor csak a keresztneved, az életkorod és a lakhelyed nevét közöljük.

Üdvözlettel:

a szolnoki gyermekkönyvtárosok

5. melléklet

A 3-5. osztályosok a következők közül válasszanak: • Az állatok nyelvén tudó juhász (magyar népmese) = Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese, Bp.: Móra Könyvkiadó, 1972. 23-25. p. • A dió (spanyol mese) = Sebők Zsigmond: A legszebb mesék. Bp.: Lampel R. R.T. Kiadóvállalata, 1986. 213-214. p. • Az óriás meg a kecskepásztor (svéd mese) = Világszép népmesék. 1. kötet, Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1962. 215-216. p. • A szarvaskirályfi (dán mese) = Világszép népmesék. L kötet. Szerk.: T. Aszódi Éva. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1962. 80-85, p. • Száz nyulacska (litván népmese) = Egérbirkózás. Bp. Móra Könyvkiadó, 1977. 3236. p. • A törpekirály epreskertje (német mese) = Mészöly Miklós: Az elvarázsolt tűzoltózenekar és más mesék. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1980. 201-202. p.

A 6-8. osztályosok a következők közül válasszanak (a versek szövegét mellékeltük): • Apollinaire, Guillaume: Kötéltáncosok (francia) • Davies, William Henry: A tél szépsége (angol) • Fyleman, Rose: Tündérek (angol) • Helakisa, Kaarina: Reio levele külföldi gyerekeknek (finn) • Niit, Ellen: Fagyanyó karácsonyi tréfája (észt) • Stevenson, Róbert Louis: A csermely (skót)

A verseny díjazásáról: Osztályonként külön díjazzuk az I-HL helyezést elérőket. Az eredményhirdetést 2004. dec. 6-án 14 órai kezdettel rendezzük meg könyvtárunk Művészeti Szalonjában, ahol a - zsűri javaslata alapján - a legjobb munkákat kiállítjuk. Minden versenyzőnek és tanárának sikeres munkát kívánunk, s várjuk a gyerekek rajzait.

a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosai

Pályázatunk támogatója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont

6. melléklet

I

\OTO\

OT~O ~ Ai T -4 I OTO -töt,

^ p

HAZA £ S HALAVAS «í

€4^-

')2jb'UXl-&!Z í/jéé

ú

v

*C&U.'jbi><%%s

6. melléklet

*
gta

Á^b

Cu

"f

líl

zj

4 CL ^ KtOJUO

6

4-4

icc££Á

íf

h

f a. />oré

PAfJhJűKJiüő

6. melléklet

ív* .

-IX

/

•

-—" | $ t

6. melléklet -•

Vííí

6. melléklet

;

7. melléklet SZELLEMI TOTÓ 1. Mi ösztönzi Aranyt a'Toldi megirására?

*•

1 . Szülei iránti szeretete és ragaszkodása 2 "' 2.

%

Unaloműzés a hosszú téli éjszakákon

•

XVI.századi versezet és helyi, történelmi hagyomány

Uj irányzab izmosodik meg ezidőtajt az európai- irodalomban. Melyikhez? 1 2. X

Hatmralizmus Népiesség

• •

•

Expreaszionizmus

.

'

.

.

3. Kinek a pályaképére ismerhet Toldi Miklós történetében a költő? 1

Sajátjára

2

Jókaiéra

X

Petőfiére

,

'

-

'5,1?, '"!

.

.

4. Kinek a verseit olvassa ámulattal Szalontán ? 1

Vörösmarty Mihály

2. Petőfi Sándor X

>

t

-i

•

Csokonai Vitéz Mihály.

* '

\t

5. Hogyan nevezziilc azt a kort,amelyben a niü iródik? 1

Humanizmus kora

.2

Kiegyezés kora-

X

•!•?• '

.

Reformkor

6. Kivel rokon a főhős?

.-.

1

Mesék legkisebb fiával

2

Történelmi reGé£iyí:iössel

X

Mondák szereplőjével

7. Szerintetek mi a í.liklós "bűne"? X

Ingerkedö vitéz tneGÖlése

2

Féltékeny Gj'örcyre

X

Jobbagysorban el

'

,

'•

7. melléklet 0.

Milyen a versformája ennek as elbeszélő költeménynek? 1

Harmadoló tizenegyes

Z.

Felező tizenkettes

X

Hegyes -nyolcas

, v ' ' f * •

„

' r * .

9.A cselekmény hányadik napon érkezik el a fordulópontjához? 1

Hetedik

'•

'

>

'

2 Ötödik * *) X Kilencedik " Melyik énekben nincs jelen a főszereplő? 1

., "»irv^

. . . ;<:

• ,

VI.ének

' ' .

2 IX.ének X VIII.ének 11. A Pest környéki csárda Arany János szerint hová illene? ' 1 .Kondorosra Z Horbobágyra X BuEacra Kit képvisel a főhős? 1 2

Felemelkedő népeb nemességet

X Uralkodó osztályt 13. Hevezhetjük-e ubóliauEuaJ: a Toldi utolsó két versszakát? 1 llem,mert nem különül e l u g j , o i n b az első két versszak Z. I(3en,Liisz útmutatást ad a főhős további elebutjához X lleui,nierb nem ad útmutatást a főhős további életéhez Í3+1. Ki biztabja a szalontai költőt a Toldi estéjének megirása után emigyenj "Ha már a fejét és lábát megcsináltad, kötelességed a derekát is csinálni; . ii íj ( 1 Jókai Mór " " j •'; *

"

2 X

Vörösmarty Liiüály Petőfi Sándor

• ••

•.

• l '

.

i

;;j

.-, .'| ;

8. melléklet

ERICH KÁSTNER ÉLETÉBŐL TOTÓ

"

1. Melyik században született Erich Kástner? 1.19. sz.

2.2Ö.sz.

X. 21. sz.

2. Mi volt az édesapja foglalkozása? 1. tanító

2. nyergesmester

X. nyomdász

3. Hol született és hol töltötte gyermekkorát? Í.Lipcse

2. Drezda

X.Berlin

4. Drezdában tanult tovább, ahol oklevelet is szerzett. Milyen iskolába járt? 1. tanárképző

2. orvosi egyetem

X. tanítóképző

5. Az oklevél megszerzése után a lipcsei egyetemen tanult tovább. Színházban szeretett volna dolgozni. Miként ? 1. író

2. színész

X. rendező

6. Az egyik lipcsei újság felfigyelt az egyetemi diáklapban publikáló ifjúra és alkalmazta. Itt adta ki első ... 1. verseskötetét

2. ifjúsági regényét

X. életrajzi regényét

7. Kinek a hatására, ösztönzésére kezdett gyermekregényeket írni? 1. Edith Jakobson

2. édesapja

X. édesanyja

8. melléklet 8. Első ifjúsági regényét 1928-ban írta meg. Mi ennek a címe? 1. A repülő osztály

2. A két Lotti

X. Emil és a detektívek

9. Első verseskötete 1959-ben jelent meg. Mi volt a címe? 1. Koncert 10. Gyermeklapot indított l.Fóka

2. Szív a tükörben

X. Fütty úrfi

címmel. Mit írnátok a pontok helyére? 2. Rozmár

X. Pingvin

11. Hosszú hallgatás után írta meg azt a regényét, amelyet huszonkét nyelvre fordítottak le, s az iskolákban házi olvasmányként tanították és tanítják ma is. Meg is fílmesítették. 1. Az emberke

2. A két Lotti

X. A repülő osztály

12. Erich Kasmer kiket becsült jobban? 1. a felnőtteket 13.1927-ben 1. Berlin

2. a gyerekeket

X. mindkét korosztályt

költözött. Melyik várost írnátok a pontok helyére? 2. Lipcse

X.München

13+1. A gyermekkort milyen kornak tekinti? 1. a butaság

2. a középszerűség

X. az éleselméjűség

9. melléklet A csoporots foglalkozások változása korosztályok szerint 1994-2004 Óvodások Január 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Február

Március

Április

Május

Június

1 kh

2kb

1 videó

1 kb

1 of. 1 of. 1 of. 2of. 6of. 1 of.

4of. 1 kh 1 of. 1kh4of. 1 of. 1 of. 2 kh 4 of. 3of.

1 of. 1 of.

1 kbiof 6of.

4of.

1 of. 3of. 2of. 1 of. 1 of. 3of. 1 kh 1 of. 1 of. 1 kb 1 of.

Január

Február

Március

Április

1994

2 tan

6 tan 1995 1996 2 egyéb

2 tan 1tan 2 egyéb 2 tan

1kb1 egyéb 5 tan 6tan 6egyéb 5tan

1kb 1 egyéb 1 egyéb 5 tan

1997

1kb.

1 kb

2of.

1tan 1 egyéb

1999

2 egyéb

2000

1 tan

2001

1 tan

2004

1 kb.

1 of. 1 of. 1 of.

1 of. 1 of.

2tan 2egyéb 2tan 2egyéb 2tan 2egyéb 1tan Ivet 1 kh.

1tan 1 egyéb 5 egyéb

2of. 1 of. 1 kb 1 of. 5of.

1 of.

2of. 1 of. 7of.

1 of.

2of. -

1 kb 2of. 2of. 1 of. 1 of. 3of.

8of.

Alsó tagozatosok Május Június Júliu Augusz Szeptemb Október Novembe Decembe s tus er r r 4 tan 1 kh. 1 egyéb 5 tan 7 tan 3tan Ivet 1tan Ivet 1tan 4 tan 1 egyéb 1 tan 2 egyéb

1 tan 2tan 1 egyéb 5 tan

1 egyéb

1998

2002 2003

5 tan

2of. 1 of. 2 kh 1 of. 2of. 1 of.

Júliu Augusz Szeptemb Október Novembe Decembe r s tus er r

4 tan

1 tan

1tan 8egyéb 3 tan

1 tan

1 kh.

1 tan

2tan 1kb. 1tan 1kh. 1 kb.

2 tan

1 kb.

2tan 2egyéb 1 tan

1 tan 1 tan 1 tan

1 egyéb

1tan 5egyéb 2 tan

2 tan 1 egyéb 1tan 1 kb.

3egyéb Ivet 1 egyéb

1tan 2egyéb Ivet 2egyéb

Kan 2kb.

1 egyéb

1 kh.

1 egyéb

1 tan 3kb. 3kh. 1 kb. 1 egyéb 5egyéb Ivet

1 tan 2 egyéb

1 kb. 3tan 7egyéb

9 tan

4tan Ivet

9. melléklet Felső tagozatosok Január 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Március 1kh. 2 tan 1 tan 1 vet

1 kh. 2 tan

2 tan

1 tan

1 tan

1 egyéb 1 tan

1 egyéb

Január 1994 1995 1996 1997

Február

Február

Április

Május 1 tan

1 tan

1 tan 2 tan 2 tan

2tan 1kb. 3tan 2 vet 1 tan 2 tan 1kb. 2vet 1 tan 1 kb. 1 egyéb

2kh.

Március

Április

1 vet

1 vet

1 kh.

Júliu Augusz Szeptemb Október Novembe Decembe er r r s tus 2 tan 1 tan 1 tan 4 tan 1 egyéb 1 tan 1 tan 1 tan 5 tan 1 tan 4tan 1kb 1tan 5 kb. 2egyéb 1 egyéb 1 egyéb 2 vet 1 of. 1 kh. 2kb. 1 of. 1 tan 1tan 2kb. 1 tan 1tan 1 kb. 3kb 3egyéb 6 egyéb 1 egyéb 1 kb. 2kh. 3kh 4egyéb 2kb 1 egyéb 2kb. 1 vet

Június

Középiskolások Május Június Júliu Augusz Szeptemb Október Novembe Decembe er r r s tus 1 egyéb 1 vet 1 tan

1 vet

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

1tan 1 egyéb Ivet

1 tan

1 kh.

1tan 1 egyéb 1 kb.

1 kh Ivet 1 vet

1 kb.

2kb 1 egyéb 2kb. 1kh.

1 kh.

óvodás foglalkozások of: kb.:

könyvtárbemutató

kh.: tan:

könyvtárhasználati óra tanítási óra

egyéb: vet

vegyes témájú fogl. vetélkedő

Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára 5000 Szolnok, Kossuth tér 2. tel: 56/510-110, fax: 56/510-114 e-mail: [email protected]

Szolnok, 2004. szeptember 21.

Kedves Tanárnő! Városunk 1-2. osztályos tanulócsoportjai számára olyan foglalkozásokat terveztünk meg, készítettünk elő, amelyek a gyerekek - a mese, az őket körülvevő világ, a természeti környezet iránti - érdeklődését felkelti, illetve meglévő ismereteiket bővíti. Arra törekedtünk, hogy a könyvtári környezet, az írott dokumentum bőséges kínálati lehetősége mellett vizuálisan is élményszerübbek, technikailag újszerűbbek legyenek a foglalkozásaink. Ezért az ún. „meseposztós" technikát alkalmazzuk, amely még arra is kiváló lehetőséget nyújt, hogy a gyerekek aktív résztvevőivé válhassanak programjainknak. Jelenlegi kínálatunk a következő: A. Választható meséink -

A három kívánság (magyar népmese) A három selyp leány (magyar népmese) A hős egér (eszkimó népmese) Hók és Mihók (magyar népmese)

B. Választható ismeretterjesztő témáink közlekedés (ki, hol közlekedik; hogyan és hol keljünk át az úttesten; mit mutatnak a jelzőlámpák; jelzőtáblák bemutatása, funkciójuk megnevezése) gyümölcsök (évszakonként csoportosítva a gyerekek által ismert és kevésbé ismert gyümölcsök bemutatása) az erdő szintjei (az erdőben élő ismertebb állatok és növények bemutatása szintek - talaj, avar, cserje, lombkorona - szerint) konyhakert (a konyhakerti növények bemutatása és csoportosítása aszerint, hogy a növény melyik része fogyasztható) Kínálatunkat a továbbiak folyamán bővíteni kívánjuk majd: ehhez is örömmel fogadjuk, várjuk javaslataikat, ötleteiket, kéréseiket. Ezek a foglalkozások — a többi gyermekkönyvtári programhoz hasonlóan — természetesen mind ingyenesek. Ha megnyerte tetszését a kínálatunk, telefonon vegye föl a kapcsolatot a gyermekkönyvtár munkatársaival annak érdekében, hogy időpontot egyeztethessünk a csoportja könyvtári látogatása érdekében! Telefonszámunk, amelyen keddtől péntekig, naponta 8-18 óráig hívhatóak vagyunk: 510-110/47-es mellék. Várjuk a jelentkezését! /Dr. Horváth Attiláné/ oszt.vez.

10. melléklet

f*~"T~T'n'*1

10. melléklet

Összefoglaló

A szakdolgozatom témája, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár Gyermekkönyvtárának története 1994.-2004. között. A témát a csoportos foglalkozások változásai felől közelítettem meg. Hogyan változott az igény a foglalkozások iránt, milyen új módszereket alkalmaznak egy-egy foglalkozás megtartásához. Hogyan alakult a gyermekkönyvtárban dolgozók pedagógiai munkája.

Kulcsszavak: Szolnok, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Gyermekkönyvtárak, Csoportos foglalkozások,

Hozzájárulás: Én, Kocsis Mária, hozzájárulok ahhoz, hogy Szakdolgozatomba mások is betekintést nyerjenek.