o Or» 'OcJLfy? \

,v

;r

’v

r?

:

o4ct0^4o/o

Or»

'OcJLfy?

\

-

/

>

étk/U

,

i

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI IRTA

FARKASHÁZI FISCHE R

JEN

BUDAPEST PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

V£ SZ ÉTI

MU

CTL A

KÖNÍVTA RA^*^

Pallas részvénytársaság

nyomdája.

NAGYATYÁM HERENDI PORCZELLÁNGYÁR ALAPÍTÓJA

EMLÉKÉNEK KEGYELETTEL, HÁLÁVAL ÉS TISZTELETTEL

-

.

ELSZÓ. A földet

,

cdenné átalakítani: ez a

e siralomvölgyet,

czél,

a melyre a mvészet törekszik A/idon az ember, kimerülve a nap fáradalmaitól, visszatér hajlékába,

találjo7i

enyhet

pihenést kényelmesen

és

berendezett

lakásában, leljen tiszta élvezetet a szép tárgyakban melyek kör,

nyezik.

E

végbl a fest

a szobrász az ecset

és

keivel díszítik fel a nagyok palotáit.

A

mipar

képzclc7n legkedvesebb alkotásaival tölti 7neg

már

pedig ból

a

vés reme-

a szeszély a

házainkat:

és

a

nép

a legrégibb korszakokba7i g07idolt arra, hogy agyag-

gyúrt egyszer

adjon ,

és

77ielyek

edé7iy cinek

szebb

és

formákat

tetszetsebb

látása örÖ77iet és élvezetet nyujtso7i

7ieki.

77iv észeket szmté7i az emberiség jótevi közé sorolták. feladatból kijutott mindenkinek a

maga

Ezért a

A

nagy

szerepe: a festnek és a

szobrásznak ép úgy 7nint az agyagmvésznek ; mÍ7idegyik hozzá-

járul az emberi

Hazánkban feladatai és

élet szépítéséhez. is

mindenha

iagy fo7itossága

7

b

élé7ik

iránt.

érzék uralkodott a

A

f7iem esség

és

paloták ékítése körül: a

7ie77izeti diszöltÓ7iyök

ezüstmvest

mvészet

pompaszeretö fpapság

7nunkát juttatott a 77ivészetnek a

és

talan arany- és

.

templomok

elállítása

foglalkoztatott és a

magyar

7iivek valamikor híresek voltak egész Európában.

számötvös

ELSZÓ

II

Agyag-iparunk szintén meglehets múlttal dicsekszik : ményei

kiviteli czikket is képeztek

a

országokban

keleti

.

készít-

St

van

a magyar mvészet történetének egy fényes epizódja a mely szól a ,

magyar porczellánról, mely a nyugaton a

mkedvelk a chinai

A

termeiben pompázott, diadalmas versenyre kelve úgy

mipar

mint a scvresi

meisseni gyárak remekeivel

és

.

magyar porczellán-ipar megteremtjét

Falke Jakab lovag, cc

ízlés

legfinomabb

a

bécsi

egy híres német tudós,

iparmuzeum

igazgatója,

elnevezte

modern Palissy » -nak.

Az koztam

agyag-ipar történetét tanulmányozván több ízben volt Palissy nevével,

mérvben vonta figyelmemet

e

de Falke

ur

névre

behatóbban

és

talál-

nyilatkozata fokozott

kezdtem

vele

foglalkozni.

Es minél

tovább tettem

mveivel

Palissy

és

annyira mint

Valóban

által.

szélesebb körben terjedhessenek és

idézett

m

életét.

Az

e nevezetes

De is

e

fzdik.

és

czél,

legnemesebbeknek, mert a

A

valóságos forradalmat

hatalmas lökést

hogy

adott

a

c férfiúval

behatóbban

mködéséhez más, általánosabb érdek

Élete valóságos regény volt és

nem a képzelem

minél

megismerkedni igyekezzünk mködésével.

megkapóbbak mert a

ítéletei.

és

elég ok arra,

férfiú életéhez és

,

remekei

ágának.

Ez már magában foglalkozzunk

hozzá,

minél több embernek szépítsék

lángelméje

el az agyagmvészetben

ipar

magam

kevés férfi járult

ahhoz, hogy az agyagmvészet

,

a hajlékát, az

minél jobban ismerkedtem meg

annál ersebben éreztem

életével,

alak

lebilincselve ez

ezt,

melyért ez a nehézségek,

szüleményei,

de

viszontagságai annál

hs

küzdött,

egyike

a

melyek útjába gördültek,

egy

sötét

szenvedések, melyeket eltrnie

világítják be a sivár századot, a melyben

korszak ádáz el-

kellett,

zord fény nyel

küzdött és e férfiú, ki

ELSZÓ

nem

bl

III

tanult a könyvekbl, tisztán csak a természet megfigyelésé-

tudományos igazságokra,

merített oly tanokat és rájött oly

kés

melyekkel messze megelzte korszakát és a

nak

fórt utat.

Hiszem,

mvészet ez

triókor tudósai-

és

bajnoka

is

közönséget

és ez

volt.

a tudós

Egyike

eszméket hangoztatott

,

volt

a felvilágosodottság

mert azokat

melyeket

megszégyeníti

oly

a szabadság

és

az elsknek, kik a nép jogaiért

Már még

szellem

és

a XVI. században merész a dics XIX. század sem

ez

megdöbbenve olvassuk az

birt teljesen megvalósítani és szinte ,

a

.

a vallásszabadságért küzdöttek.

könyveit

érdekelni fogja

a tudomány ezen nagy elbbrevivje Fs hogy ne ! Hisz

mvész

a

magyar

a

hogy>

lengi

még a mi századunkat

is

mely nem

át,

egyszer

mert azokban a

;

lelki-

ismeret és az elnyomott nép számára oly jogokat követel az iró,

melyekért egész mostanáig hiába

ma

is

meg akarnak

küzdöttünk,

és

még

melyeket

tagadni.

Ecsetelni fogjuk e nagy feltaláló viszontagságos életpályáját,

a mely egy

megkapó , mélyen megindító regény ;

mutatni

fénykorában, mikor mint « Bemard des

alkotta

élete

számtalan mremekeit

és

,

az

hangoztatta

a

nagy

elveket,

sait, cseit.

melyek számos

>

és

Tuileriesr>

természet

Bacon

titkairól

Ferencz

,

az

ki.

Be fogjuk mutatni

« földmunkás »

leghíresebb alkotá-

múzeumnak

képezik féltékenyen rzött kin-

Terjedelmesebb kivonatokban fogjuk

véritablei

a

melyeket

ünnepelt tudós, csak jóval késbben fejtett

rajzokban és méltatni a nagy

t

egyszer fazekas, kora

leghíresebb tudósainak eladásokat tartott a és

be fogjuk

« Discours admirablesi

>

ismertetni a ^Recepte

czim mveket,

melyekben

Pallissy a természetnek annyi titkát tárta fel és a hol merészen

keztyüt dobott a Szent- Bér talan-éj hyénáinak, kétségba vonva a bibliai ogenesis betüszerinti valódiságát és o

bámulatos

éleslátással

ELSZÓ

IV

a földgömb forradalmainak elméletét

fejtegetve

.

dani, hogy ez a férfiú , ez az egyszer paraszt irt

a

a nemesség

a papság

és

vallás-szabadságot O : s

ellen

alkahnunk

és

mily

lesz

El fogjuk mon-

min philippicákat

'önfeláldozással védte

szólni

a

XVI. század

vallásos küzdelmeirl, melyekben neki oly kiváló szerep jutott és

végül be fogjuk

t

mutatni

mint a

vallás -

és

népszabadság

vértamiját. Itt

mutatjuk be a szobrot, melyet a franczia nemzet hálás

kegyelettel

emelt

a

mvésznek

kiválóbb közhelyén, a a Saint

Barrias a híres szobrász

és

tudósnak

Germain alkotta,

Páris egyik

des Présv téren.

leg-

E szobrot

a ki megengedte hogy azt e

rajzban reprodukáljam Tatán, 1886. november havában.

(Sí

ozezzö.

PALISSY

I.

nagy mvész

élettörténete

magában

regény

valóságos

hs; magasztos

véve. Viszontagságteljes pályán halad a

czélok vezetik; az akadályok, melyeket kora szellemének ádáz elítéletei gördítenek útjába,

nagy jelentség

galmas,

megkapón jellemeznek egy moz-

befejezés mély

nyomokat hagy

es

magasröpt elme

reflexiókat

mint

bölcsész,

messze

korszakot

történeti

az olvasó lelkében.

megelzte

ki

nem

maga

sugallja,

kortársait

korszakot alkotott a Szép történetében. a regényhs,

és

és

Kit ne

a

tragicus

A

közben-

szerz,

a

mint

ki

mvész

érdekelne ez

üres ábrándokért, de az emberiség javá-

nem

kép-

hibái!

Egy

hs, kinek kalandjai az országokat megrázkódtató nagy

har-

nak elmozdításáért harczol és a

kinek ellenségei

zelem szüleményei, de az emberiség örök gyengéi és

czoknak epizódjai! Ki nemcsak írja

is,

tetteit

mint legilletékesebb sugallták,

a

tolmácsa

szándékoknak,

vezették.

Maga mondta

értették

meg, fölöslegesnek

a föld

csinálja a történetet,

el

az

eszméknek,

melyek

élettörténetét.

tartották

t

de maga

melyek

küzdelmeiben

Kortársai, a kik

foglalkozni

munkás »-sal, ccagyagalakok készítjén -vei.

a

nem

szegény

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

IÖ

Palissy Bernát a Périgorcl

Chapelle Bírón

nev

faluban született

voltak, de a fiút taníttatták

Mesterségnek elször darabokra alakokat

összeragasztott.

jártasságot

tanúsított.

((Nemes foglalkozás

több,

nemes emberek)). Büszke családból

való

írni,

itt

rajzolni és számolni.

leleményt

is

a

és

mesterségéért.

mert nemes

lehetett a mesterségére,

üvegfestk

akadtak,

is

rajzbeli

kik ráadták magukat,

a

és

vagy ólom

pép

lelkesedett

mondá;

ez,

o-ben. Szülei szegények

melyeket aztán

Már

Mi

i

5

az üvegfestést választotta. Üveg-

is

segélyével

i

olvasni,

festett,

La

Bírón városa közelében,

fia.

mióta

a

Ferencz

I.

1525-ben és IX. Károly 1565-ben megengedték, hogy az üvegfestést bárki

gyakorolhatja.

nem

Palissy

mveit

is

az üvegen

hogy olasz

azzal,

egyszeren

adta magát:

nyokra

be

érte

lemásolja.

a

foglalkozott

és

német mesterek

Alaposabb tanulmámértannal

gyakorlati

és

az építészet elemeivel.

A

tanonczévek elteltével vándorútra kelt. Beutazta P'ranczia-

országot, végig járta figyelte a

Agen környékének reme k

Dordogne

a Tarn

szökforrásait,

Bebarangolta a Pyrenaeusokat és

a

ott,

r

zása közben, sok

masan

megkapó

felgerjesztették

megfigyelésére

a

tüneményt tudvágyát

ösztönözték.

A

és

mellett

falvait,

virágos partjait.

kzetek tanulmányo-

észlelt,

a

melyek

Nimes

és

De nemcsak

ken átkelve

hazáját

igyekezett megismerni.

Luxemburgba, Cleve

hatal-

beható

természet

városokban a római építészet maradványai kötötték mét.

meg

Avignon le

figyel-

Az Ardenne-

és Breisgau

herczegségbe,

meg, mint az

afféle kiváncsi

utóbb Hollandiába ment.

És nagy tourista.

útjait

nem úgy

Mikor a hegyek

tette

közt, az

erdkben

barangolt, figyelt,

gondolkozott és megérteni igyekezett a természet tüneményeit

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

((Nagy Istent

okom

volt

—

remek csodái miatt

láttam, zavarba ejtettek és

utazásairól egyik

ír

így

IJ

A

dicsíteni.

mvében

—

tünemények, melyeket

bámultam az isteni gondviselést, mely ily

módon gondoskodott teremtményeirl. Ha figyelmesen vizsgáltam a természetet, arczra fel

kellett

((Jóságos Isten, én

:

is

borulnom és

Istent imádva, így kiálték

elmondhatom a látnokkal

:

Nem a miénk,

Uram, nem a mienk, hanem a nevedé legyen minden dicsség)). 1539-ben bevégezvén, visszatért hazájába, meg-

Utazásait

telepedett Saintesben, ott

megnsült

csakhamar meg-

és hajléka

gyermekekkel.

telt

A napi

város falain kivl lakott egy kertes házban,

munka

befejezte után közel

a

érte

kis

a

hol a

mely a

folyót,

fzfák közt vidám csörgedezéssel hömpölygeti locsogó habjait a kies Charente

felé.

Itt

szeretett sétálgatni,

mikor a madarak

csicseregtek. Járt-kelt és a természet titkait kutatva, leste

az

állatokat

és

vizsgálgatta

tndött, a melylyel

a

köveket.

Valami találmányon

volna

használhatott

meg

00

szomszédjainak,

a

környéknek, a melyben lakott.

De kezddtek

a nehézségek.

Az

üvegfestés

lalkozás volt, de kevés jövedelmet hajtott.

A

nemes

fogo

renaissance alatt

emelt világ os épületekben kevés szerep jutott e mvészetnek,

mely a góth székesegyházakon

A

góth

stíllel

annyi remek csodát

alkotott.

együtt enyészetnek indult az üvegfestés

Palissy érezte ezt és miután a mértanhoz

is

értett,

is.

inkább

földmérési rajzokat kezdett készíteni.

Uj foglalkozása közben, melyre a mvészet akkori iránya kényszerítette, egyszer

a

véletlen

egy

ritka

szépség mázas

agyagból' készült csészét juttatott kezébe. Mint az olasz hábo-

rúk után sok

másféle tárgy, úgy ez

is

Faenzából vagy

Castel

Duranteból kerülhetett Francziaországba. 0 Palissy élete.

2

FAKKASHÁZI FISCHER

l8

Ez a

csésze

gondolkodóba

—

Az

ejtette.

feltalálhatná a

hogy

másnak

JEN

sem

fel

—

tnt volna

a gondolat

meg agyában >

villant

módját annak, mikép

lehet a cserépedé-

nyeket mázzal bevonni, Francziaországban egy eddig

mvészetet meghonosítani

len

a keresett

magát

kellett

vállalkozás.

elleshesse

titkot

hogy

elhatároznia,

agyagnemeket, olvasztó kemenczét Igen, de

számos

álló

épít és

Mivel

családját.

u

természettl,

tanulmányozza

ebbl egyelre meg nem

tagból

értéknek

káját, szerény,

látszó

arra

összes

az

vegytant tanul.

nem

el

él,

tarthatja

nyughatatlan

biztassa

kedély, a pillanatnyi gondok miatt türelmetlen kétes

elé ismeret-

és ezzel kiemelkedni a nyomorból.

Nemes eszme! De merész

Hogy

Palissyt

nejét,

ha egy

eszme kedvéért elhanyagolja napi mun-

de biztos keresetet nyújtó foglalkozását?

Nélkülözésekre kelle magát elszánnia,

feláldozni

éjszakai

Els kísérleczélhoz. Ebbl új

nyugalmát, koczkára tenni vagyonát, egészségét. teiben csalatkozott, de mégis

ert sot,

merített és tizenhat évi felfedezte az eljárást,

küzdelem után, kifárasztva a

sor-

melynek segélyével a cserép-edénye-

De mennyi küzdelem

ket be lehet vonni mázzal. el

közeledett a

árán jutott

ehhez a czélhoz!

Az agyag-mvészet kellett lopnia az éjszakai

Több kísérletek,

tel,

idt

való

el,

nem

de tett,

sikeritek

sem pedig

sem azok a

azok, melyekben

segítettek neki.

kellett

hagynia a kísérleteket és megint

üveg-készítéssel foglalkozni,

hogy

Saintongeben

sóraktárakat

festészet-

életét tengesse.

Újból éledt benne a remény, mikor 1543-ban király

úgy

nyugalomnak szánt idbl.

melyeket egyedül

más fazekasok

Abba

már

év múlt

tanulmányozására

építtetett

és

az

I.

Ferencz

e czélból

kiküldött 'biztosok

t,

szomszéd területek térképének

meg

bízták

Palissyt,

a

sóstavak és a

Ez a munka ismét

elkészítésével.

némi tkét juttatott kezébe és lehetvé tette neki a kutatások folytatását.

olyan

Ezúttal

iiveghuta-kemenczével

nagyobb meleget

az eddig használt kemenczéknél és

évig járt el a szomszéd

fél

üveghutákba,

mely

próbát,

tett

Két

adott.

folyton keresve

a fehér mázat, mert a fehéret alapszínnek hallotta nevezni. cc

Isten

úgy akará,

elcsüggedtem és a legutolsó

teend, mentem

egy

több mint 300 mintát

vett,

kísérletet

hutába egy ember kíséretében,

ki

midn már

hogy

irataiban,

beszéli

ezek közt akadt egy, mely négy óra alatt megolvadván, fényes fehér maradt. Mintha újjá születtem volna,

Szegény

ját,

hogy már megtalálta a töké-

Palissy, azt hitte,

még nem

fehér mázat. Pedig

letes

úgy éreztem magam.))

sem annak

tudta

az adag-

sem a hozzá szükséges hfokot. Hét-nyolcz

hónapon

folytatta

át

Az üveg-

kísérleteit.

hutákban használtakhoz hasonló két nyílású kemenczét

Kimondhatatlan

fáradságába

kellett a falat raknia. tartani,

került

és a szükséges téglát a hátán

hónapon

melyekbl

velk

a

szép

vakolatot,

fehér

mázat

remélte

kemenczébe rakta

máz nem

hozta a vizet

az

anyagokat,

elállítani, befödte

ezeket.

Hat nap

kemencze két

és

nyílásán.

olvadt.

Kétségbe volt esve. Már teljesen kától,

birt

össze.

keverte

hat éjszaka szakadatlanul szította a tüzet a

a

maga

maga hordta

éjjel-nappal

át

az edényeit és a

De

magának

egy

Szegénysége miatt napszámost sem

hanem maga keverte a

Egy

mert

ez,

épített.

ki

volt merülve a

mun-

mikor észrevette, hogy a máz mily keveset absorbeált az

anyagból, a mely a többit megolvasztotta volna.

5

FARKASHÁZI FISCHER

20

is

JEN de a mellett ftenie

törni és zúzni kezd, keverget,

Megint

nehogy a kemencze kihljön.

kell,

Újból vett edényeket és mintákat

A

készített.

tüzet folyvást egyenletesen kellett szítani.

Most meg a

fája fogyott

meg

karókat, majd

lev

Feltüzelte a kertjében

el.

a bútorait és háza padolatát.

A

((Kimondhatatlan aggályban valék.

kemencze rettenetes tüze

szinte aszottá tettek.

Az emberek meg gúnyt

A

nem

volna engemet vigasztalni,

és a

veríték úgy

száradt

Azok,

rám.

szórtak

munka

hosszú

csurgott rólam, hogy testemen egy hónapig az ing.

.

meg

kiknek

hagytak

kötelességök

lett

elhíresztelték

rólam a városban, hogy eltüzelem a házam pad-

Némelyek

latát.

erre

az

utczákon,

minden

Került

ember.

kénytelen voltam kájuktól, a kit

mint

bírtam

fizetni.

magamban

:

miért

vagy

Ne

csüggedj

Mibl

A

tartom

tndött

így

el

!

Több

szomorú

?

Még egy er-

Igen ám:

eltelik

!..

egy er-

Addigra, míg

még vagy 4

—

addig a családomat:...))

a szerencsétlen Palissy.

tudomány martyrjai

keresztül

!

mivel folytatom a mesterségemet?

learathatom fáradságom gyümölcseit, hónap.

olyan

de

a daj-

És nem szánt meg senki

és megszégyeníted rágalmazóidat.

De

gonosztev.

magam nyomorogtam,

Nemcsak

Hisz megtaláltad, a mit kerestél.

feszítés!

Görnyedezve som-

fel.

megbélyegzett

a

és

akarok

csecsem gyermekeimet megfosztani

nem

Majd igy szóltam

feszítés

hogy hamis pénzt

hitték,

gonosz munka emészt

készíteni és ez a

polyogtam

azt

ott

lelki

ilyen

és testi

megpróbáltatásokon mennek

ert

követel

tlük a

szent czél,

mint a csaták dúló tüze, mely csak órákig emészt, pillanatnyi elszántságot követel. Palissy újabb áldozatra szánta

Volt

még némi

hitele.

el

magát.

.

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

21

Ezt arra használta, hogy élelmezést biztosítson egy

kas legénynek, a

maga

kit

mellé

faze-

segítnek, a fokozott

vett

ert igényl végs próbákhoz. Hat hónapnál tovább de mikor a kemencze építésére került a

sor,

izzadtak,

mégis kénytelen

volt a segédet elbocsátani.

Tulajdon utolsó ruháját adta neki Ismét egyedül folytatta

A

kemenczét

régi

Ezt

szükséges anyagot.

kísérleteit.

szét kellett

segély és pihenés nélkül.

bérül.

Kölcsön

rombolnia és újat

készíteni,

mázhoz

útján beszerezte a

kézi-malommal

kellett

megrölnie, a

melynek forgatásához rendesen két ers ember szükséges.

—

«Az ers

munkára

vágy,

tett képessé,

vállalatomat

keresztül

a melyet lehetetlennek tartottam volna.

Es mikor odajutottam, hogy munkámat czébl, a szomorúság,

a

fájdalom

hogy egészen kétségbe estem. czét építettem, kavicsos volt.

repedvén, lepattogtak,

ráhullottak

mondhatom hogy

lett

kiket azzal

fogom ket és lesték,

ert

annyira

vett

rajtam,

a melylyel a kemena

már

a

tz hevétl megolvadásnak indult

úgy hogy a máz, mely

vele,

volna, egészen

ez mennyire lehangolt.

megromlott.

Ki

sem

Kemenczém huszonhat

pénz egy részét hitelezktl vettem köl-

tallérba került és a

csön, a

kiszedjem a kemen-

A vakolat, A kavicsok

edénymázra, és összekeveredtek

különben igen szép

olyan

vinni,

biztattam volt,

elégíteni.

hogy munkám árából

Többen közülök kora

hogy milyen edényt veszek

ki

reggel jöttek

a kemenczébl.

ki el

Min

szégyen volt az rám nézve, mikor a megromlott mázat kivet-

tem a kemenczébl! Egy pár hitelezm meg akarta

potom

áron.

De

ilyen

mázat nem adhattam

ki

azt venni

kezembl, mert

becsületem nagy csorbát szenvedett volna. Darabokra zúztam az egészet és

bánatomban lefeküdtem

;;

)

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

22

helyett

átkokat

kaphattam

összezúztam,

halmoztak

el

és

meg

Szomszédaim

hallanom.

kelle

gúnyolódtak; bolondnak mondtak, ket

a mivel eltartsam a

volt,

Házamban szemrehányásokkal

családomat. vigasz

már semmim sem

Most

(c

mert a tárgyakért, melye-

vagy nyolcz

volna

frankot.

Ez

felett.

És

a gúny tetézte bánatomat.)) «...

Agyamon

hogy

ekkor elgondoltam, kell

tndtem

heverve a

ki

sorsom

a

annak

az árokba esik,

törekednie, hogy onnét kimászszék.

arra

Megint hozzá láttam

a festéshez, hogy némi vagyont szerezzek és

folytathassam a

kísérleteket.))

Az

új

égetésnél

Palissy tehát

a

felszálló

agyagtokba

kemenczébe. Máskor

az égetés

veszélyt

elkerülni,

nem

meg nem;

edény ell megégett, hátúi

odább meg nagyon

rontotta

zárta az edényeit

meg

fell kevésbé égett meg;

hamu

egyik

is

vastag.

más

baj

Mikor

úgy

tette

volt egyenletes:

a az

jobban,

jobb

a

máz,

vékony

volt

megtanulta a

támadt,

és

balról

helyen

a mázat,

el

az

egyik

melyre

nem

bevont

edényt,

volt

elkészülve.

Végül mégis Elkészített

egy bizonyos

elért

néhány

melyek paraszt edények

j

sikert.

áspis-szer mázzal

név

(figulines rustiques

alatt

a

isme-

retesek.

A

kísérlet

még

tökéletlen

zománcz nem födte egyformán

;

volt.

emésztette a tz;

mikor a rák- és teknsbéka az

indult,

a fehér szín

parasztedényeket

az olvasztó

fokban lévén hevítve, a zománcz szét a kigyó-zöld szín olvadásnak

A

a

folyt

szín

anyagok különböz vagy

elégett.

gyík-zöldet

meg nem

a

volt

még

Mire

már megelég szép,

már megolvadt. Máskor meg

agyagnemek különfélesége miatt romlott meg a munka.

.

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

—

hibák

ccMind ezen

mondja

szörny

bírom olvadásra. temen nyoma

hogy elébb jutok a

hogy

E

sem

tiz

volt

húsnak ;

a

boldogtalan

lábszáraim

soványak

oly

menés közben lecsúsztak a sarkamra.))

saru-szijjaim

feltaláló

nem

mert saját házában talált

a

a

mezkön

mert

bolyongott,

volt nyugta. Bármit tett

remény

azért,

az soha-

is,

Még

bennem

élt

és azért víg arezot mutattam, ha látogatóm

lelkem nagyon szomorú

Némi

a

helyeslésre.

Mindenki megvetett és kigúnyolt.

.

.

sír

év alatt annyira megfogytam, hogy/ tes-

magányban akart tndni a nyomorán, de meg fleg

sem

lelki

mintsem hogy a különféle máznemeket egy hfoknál

széléhez,

A

—

Palissy

bánatot okoztak nekem. Azt hivém,

lettek,

23

sikereket

jött.

a

De

volt.))

mégis

tudott

már

felmutatni

(cparaszt-

;

edényei)) keresettek voltak.

De

mi haszna

Nem nagy

ezt

?

a kis

találmány nyal

anyagi

hasznot

akarta

az

kereste

emberiséget,

,

hanem egy tudományt

a

gazdagítani. o o

És a de dics

A valamit,

pillanatnyi anyagi siker

nem

tántorította le tövises,

útjáról.

mi pénzt

szerzett,

szétzúzta,

újabb kísérletekbe

hogy jobbat

készítsen.

ölte.

Ha

Mindig

készített

jobbat

és

jobbat óhajtott elállítani.

És minél közelebb

ért

a

illették.

A

tje

diadalt készül felette aratni, fokozott

új

több

czélhoz, annál

sátán mintegy érezve,

gúnynyal

hogy az emberiség jó nem-

ervel

gyönge elméj embereket, -hogy vakságukban

biztatta a

gördítsenek

új

nehézségeket a haladás bajnokának útjába, rikácsoló gúny nyal

igyekezzenek

t

megriasztani nemes törekvésében.

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

24

Palissy

nemes szivének nem

a

is

gúny

hanem az

fájt,

abban nyilvánuló korlátoltság, a sötétség szelleme.

kézmvesek,

((A

gák,

jegyzk

és

harisnyakötk,

vénasszonyok nem gondolták

terségemnél térre van

sem

czipészek,

szükségem;

teszek, mint rombolok.

meg hogy meshogy

gúnyoltak,

Pedig

Szidnak.

törvényszol-

egyebet

szánhatnának, a

miért a táplálékomra szükséges dolgokat kénytelen vagyok a

mesterségemre

De

fordítani.

üldöztetést saját

házamban

ták az esztelenek, hogy

Milyen

mat.

a mi a legrosszabb,

képtelenség!

Ott azt akar-

kellett tapasztalnom.

szerszám

És

nélkül

gúnyt és

a

végezzem a dolgo-

minél balgább

volt a szemre-

hányás, annál inkább szomorított.»

«...Több kemenczéim téve

fölé

esnek

évig

úgy éltem, hogy nem

a

és szélnek, társ, segély és vigasz nélkül,

társaságában.

mely két fell

munkát abba

kellett

fújta

Olykor

a kemenczémet,

hagynom, a mi nem

Az estl csrön

zott.

hosszú éjeken át ki voltam

födelet építtetni,

baglyok és vonító ebek támadt,

pénzem a

lévén

roppant vihar

úgy hogy a

kis veszteséget

Ügy feküdtem

víz lettem.

huhogó

le,

oko-

mintha

a város valamennyi pocsolyájában hurczoltak volna meg. Fáradtan,

szomorúan kerestem

helyemet. ittas

A

fel

felé.

a sok bánat

taljuk,

fek-

Mint az

És ennyi veszdség daczára,

mégis kárba veszett. És mikor átázva, átfázva, haza-

vetdtem, otthon még gonoszabb

A

vagy hajnaltájban a

sötétben belebotlottam minden tárgyba.

vánszorogtam hajlékom

munkám

éjfélkor

meg nem

baj várt.

történetében

hogy a gondviselés megtízszerezi a

eredmény meghaladja nemcsak a is.

hogy

ölt ... »

felfedezk és feltalálók

reménylettet

Isten csodája,

tervezett

gyakran

betétet, sikert,

tapasz-

de a végde

még a

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

A

ers

kitartás, az

25

terveznek és az

akarat

kegye megtoldja a megérdemlett

viselés

Palissy találmányára

dönt

sikert.

befolyást ép azok a kísérletek

legersebb

gyakoroltak, melyek legtöbb áldozatot igényeltek,

próbára tették a

De

A

gondviselésszer véletlen

Bordeauxban

miatt

akaraterejét.

feltaláló

segített a

gond-

isteni

1548-ban a sóadó

is.

Saintongeban véres lázadás ütött

és

ki

parasztok bevették Saintes városát, feltörték a börtönöket,

kiszabadították azokból a barátaikat, a csempészeket, a sóadók

jegyzkönyveit elégették, az adószedket pedig felakasztották.

MontmdVency Ez alkalommal

Anna

történt,

a lázadókra kemény büntetést

hogy Saintonge városában az elkel

már akkor megkedvelték

urak, a kik

rótt.

Palissyt,

bemutatták

t

az új várparancsnoknak.

Ez

szerette a fényzést

és miután

a

meg

egyikében

zománczozót

is

az

neki a bástyák

alkalmazták

;

megtetszettek neki,

volt alapítva.

Mhelyt rendeztek be tornyok

kedvelte a kerteket és palotákat

mvész munkái

saintongesi

Palissy szerencséje

;

écoueni

t

kastélyban,

lev

táján

mint

városi

üvegfestt

melyet

és

connetable

a

kegyvesztettsége idején építtetett és melynek mindhárom hom-

Aequam memento

lokzatán Horácznak ez a verse olvasható:

rebus

in

E

arduis servare mentem.))

kastély számára, melyben az elenyész góth

sult az

újjá

szerint,

egy színes ablakot

és

született

Ferencz

I.

antik

idomokkal, készített,

salamanderjével,*

angyal tartja a város nevének *

**

s

Palissy,

stil

Roux

páromintái

Francziaország czímerével

egy

kezd

másikat,

betit.**

Látható a Cluny-muzeum gyjteményében 851. Ugyanott 852. sz. alatt.

sz.

alatt.

melyen két

26

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

\

Bizonyára készített

de ezeknek nyoma

A

connetable azzal

megbízta

is

hogy készítsen

Palissyt,

barlangok divata Olaszországból jött

és

is,

díszítésére.

Ezt volt Francziaorszá^ban. o

Károly

mveket

veszett.

egy barlangot a kert

A

számára más

kastély

e

s

a meudoni híres

Ponsard meofénekelte Lotharinq-ia o o

Madame Claude

(II.

Henrik leánya)

házassága

alkalmából*

* Eglogue dúc de Lorraine

Au

III

et

ou Chant pastoral sur de

madame

Claude,

La

la

grotte de

les foréts)

a

fait

Pour estre de deux Soeurs

la

II.

ótroite

Meudon,

grotte que Charlot, (Charlot de qui le

Est saint pár

monseigneur Charles

nopces de

du roy Henry

une sente

travers d’une vigne en

Gaignérent pás á pás

les

fiile

creuser

si

demeure

nm béllé

éternelle

eaux Pour venir habiter són bel antre d’Eurote esmaillé Une loge voutée en un rocher taillé.

Soeurs qui en sa faveur ont méprisé

Ils

les

furent esbahis de voir le partiment,

En un lieu Le plán, le

si

dósért d’un

si

beau bastiment

frontispice, et les piliers rustiques

Qui effacent l’honneur des colonnes antiques: De voir que l’artifice avait orné les murs De divers coquillages en des rochers si durs, De voir les cabinets, les chambres et les salles,

Les terrasses, festons, guillochis et ovalles Et l’esmail bigarró qui ressemble aux couleurs Des prez quand la saison les diapre de fleurs.

II.

AZ ALKOTÁS KORSZAKA.

^|J)alissy szerencséje ték,

meg

jutalmazták. És ha

és hordereje szerint, a

Találmányát elismer-

volt alapítva.

nem

méltatták

mvész most már

fognak neki fonni és

neve

azt teljes értéke

élvezhette az alkotás

kés

örömeit, azon lélekemel tudatban, hogy a

koszorúkat

is

meg

utódok babér-

lesz

örökítve

a

tudomány, a mvészet aranykönyvében.

Az mészet

écoueni barlangot teremtette és

h

megfigyelje,

igazabb jelleget

doni barlang megteremtje. Égetett

görbe

annak,

Hasonnem nes és Nesles

alkotásai voltak

városokban.

a

ter-

meu-

adott, mint a

agyagból

szikla alakjában, befestve különféle

mint

faragta,

púpos

színekkel.

Reuxben (Normandia), Chaul-

De ezekbl

a

mvekbl nem

radt fenn egyéb, mint az óriási oszlopf, melyet a sévresi

ma-

gyj-

teményben riznek.

Mig Palissy a csendes mhelyben a Francziaország nagy mozgalmak és változott

A

fehér

zománczot kereste,

eszmeharczok színhelyévé

át.

reformatio, melyet

1546-ban két német barát hozott

be Saintonge városba, mély hatást gyakorolt az szinte,

val-

FARKASHÁZI FISCHER

28

kedély

lásos

JEN

els

Palissyre, ki egyik

tagja volt a saintongei

protestáns gyülekezetnek.

Mély belátásu elméje kötelességgé

tette

neki a szakítást

a visszaélésekkel, költi lelkét pedig megragadta a protestáns cultus

tám

nemes egyszersége. ((Midn a zsoltárok énekét

— — úgy írja

tetszett

nekem mintha a patak

hallga-

széle mellett

elhúzódó fasorok mentén haladnék; úgy tetszett nekem, mintha

több hajadon leányt hallgatnék, aki nyájait

De

játszó pásztorokat)). vallást

legelskul hirdet

oly éles

legtöbb hatást gyakorolt

reá

az

férfiak becsületessége és erénye,

képezett

ellentétet

legelteti és fuvolán

akkori

az

alsó

uj

mely

papság bomlott

erkölcseivel

((Ezek az aggastyánok

nem

kötöttek

egyszeren botot vettek a kezükbe lem

föl

kardot,

hanem

és mentek, egyedül, féle-

nélkül)).

Ez egyszer apostolok hatást gyakoroltak,

a

jelentékeny

intései és példái igen

vidék

gyakoroltak, egyszerbb életet

népére;

a

kezdtek

kik élni

fényzést

addig és

alamizsnákat

pörlekedk békésen egyezkedtek; a hatóságok

osztogattak; a

maguktól, a

maguk hatáskörében

kást, igy

a vendéglsöknek megtiltották, hogy helyiségeik-

ben

szerencsejátékokat

szabad élni.

pl.

kiszolgálni,

hogy

Vasárnaponkint

a

betiltottak több

A

trjenek.

szokjanak

áhitatos

nyugati

szolták

A

hozzá családjuk

nem

szo-

volt

körében

kimentek

a

egymásnak felovastak az

könyvekbl.

De csakhamar és

családapákat

czéhtársak csoportosan

rétekre, ott zsoltárokat énekeltek és

rossz

üldözni kezdték az uj vallás híveit; a déli

tartományokban a protestáns hitszónokokat

mint

a

vadállatokat

és

jámbor mvész igen megkapón

börtönbe vetették ket. írja

le

haj-

—

ezeket az üldözése-

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

két

hogy

házamba,

visszavonultam

((Titkon

:

2Q

ne

lássam

a

mészárlást és a fosztogatást, a mit a városokban és a falvak-

ban véghez nekem,

vittek.

mintha

a

—

Két hónapig éltem valamennyi

pokol

volna a földre, hogy azt elpusztítsák. láthattam, a mint a katonák

kostak

keresgélték

és

ördögét

úgy

tetszett

rábocsátották

— Ablakomon

kitekintve

utczákon kivont karddal

az

A

eretnekeket.

az

ott és

kis

fut-

gyermekek

is

összegyltek egy téren házam eltt és játékaikban utánozták a

férfiak

Az

káromlásait és öldökléseit)).

büntetendknek

1559-iki rendelet halállal

az eretnekeket és a bordeauxi parlament a saintongei kis hitközség néhány

ítélte

buzgalomra

De

hívét.

óhajtván

vértanúk

a

erszakosságokban nem

Montmorency herczeg

hogy az újból diadalra megóvja.

De

hanem egy börtönbe

mhelye

az

katholikus

jutott

a bordeauxi parlament ezt

szép éjjelen a

hurczoltatta.

A

mvészt

ez fokozott

halálát,

nagy

rséget

elé

párt

nem

elfogatta

vett részt és

repressaliáitól

vette figyelembe, és

a

és

eszélyesebb

A

lopott

mint

nem

a

pusz-

semmit a mvészet eme szentélyében.

connetable, Palissy

dította ki a börtönbl,

csoportjainak

bordeauxi

volt,

parlament tagjainak vakbuzgósága és uralomvágya,

nem

állított,

nép betört a mhelyébe, de ösztö-

nénél fogva, mely igazságosabb

tított,

is

rablásokat és fosztogatásokat vittek véghez.

Palissy ezekben az

ezért

1562-ben halálra

bírta az életben maradottakat; ezek felülkerekedtek

a városban és megtorolni

mérv

nyilvánította

pártfogója,

hogy «a

feltalálója))

a

mvészt úgy

szaba-

király és a királyné paraszt-

czimet adományoztatta neki, kapcso-

latba hozta személyét a király nevével és igy

deauxi parlament fenhatósága

alól.

jótéteményben, hanem az eszme

is,

De nemcsak

kivonta a borrészesült ily

melyért küzdött.

FARKASHÁZI FISCHER TENÖ

3°

Az

convent 1563-ban

amboisei

mondta, hogy saját

ki

házában mindenki élhet a tetszése szerint és lelk smeretének hite

miatt senkit se lehet

kérdre

Ez idben

Montmorency herczeg számára

gozott,

Palissy a

az

elkészítette

écoueni

vonni.

kastély

sekrestyéjének

dol-

szép

melyeken a szent történetbl vett jelenetek vannak

fayenceit,

ábrázolva.

A

zománcz ragyogó

színeivel reprodukálta

Dürer

Albert rajzait a Megváltó szenvedéseirl és ezekbl 16 képet össze

állított

nyait

és

egy keretbe

az ablaküvegek

akarták helyezni, kerestek

Angelo márvá-

megfelel

festésére

ügyesebb embert

volna

Michel

festményeit

páratlan

Rafael

mikor

és

világításba

nálánál

festette az

és

hasztalan

ablakokra

az Istenek lakodalmát, Proserpina és Psyche meséit.

A rákövetkez

évben Medici Katalin beutazta az országot,

hogy bemutassa a népnek a napot Saintongesban

a grottáról, melyet

fel

is

töltött

és

késbb

két

fia,

IX. Károly királyt.

Néhány

alkalommal a

mvész

ez

és tervet terjesztett eléje

(mások szerint két unoka-

Mathurin segélyével,

a Tuileriák

kertjében

állított.

A

terv megtetszett és az anya-királyn a

hívta Párisba, a Tuileriákban ott

és

zománczos munkáit

bemutatta neki

öcscse) Miklós

is

fiatal

nem

mhelyet

mvészt meg-

rendeztetett be neki és

egyszer személyesen látogatta meg.

Palissy keveset olvasott.

De

volt

egy könyv,

mely igen

mély hatást gyakorolt lelkére: a ccPolyphile álma)) czím goricus szerzetes

regény, irt

és

melyet melyet

alle-

Colomea Francesco domonkosrend 1546-ban fordítottak

francziára.

Ez

inspirálta az écoueni barlang megalkotásánál.

((Tudom, mondá erre vonatkozólag

czím mvében, hogy

aRecepte véritable»

egyik-másik tudatlan ellensége az erén)'-

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

nek, egyik-másik rágalmazó

mondani, hogy a kert

fogja

azt

31

terve Polyphile álmához hasonlít.

Polyphile álmában elfordul

egy barlang, melyben

után

természet

gyíkokat

alakított

melyek rezegni látszanak a

sárkányokat látunk, halakat,

és viz

mozgásától.))

Az anyakirálynnek bemutatott tervét igy jellemezte

barlangja

emlékiratban az

:

((A magaslatokon és a

mélyedésekben kígyók és viperák

lesznek láthatók, úgy ahogy azokat a természet mutatja. Lesz

egy

ott

vizes

gödör

közönségesen

elforduló

halakkal.

említett szikláról a halakra vizsugarak fognak hullani,

mozgásba hozzák a gödör

vizét,

Az

melyek

úgy hogy idközönkint szem

ell vesztjük a halakat, mintha ezek a vízbe menekültek volna. Mindez oly természethiien ki

faragva és színezve,

lesz

hogy

azt

se mondhatom.))

A kitn

agyagidomító,

ki

nagy ügyességre

mintázásban, nemcsak halakat és madarakat

barlang számára, de csíkos reket nak.

is.

És már jó elre

Egy maroknyi

szövetben

kezében

Barthelémy Prieur, Jean Goujon és más

A ízlés

szert a

akart mintázni a

embe-

bizarrul öltözött

örült a kis és

fszszel

tett

nagy minták hatásá-

versenyre ily

akart

kelni

híres szobrászokkal.

tervezett barlangot a Tuileriák kertjében építette. Bizarr

m

hogy örök idkig fog

dette róla, szült-e vele

már nem

mondottak után

lehetett, a

teljesen.

volt

Palissy

ítélve.

Építje

Nem

azt hir-

tudjuk,

elké-

Annyi bizonyos, hogy IV. Henrik

alatt

tartani.

nyoma.

most már dicssége tetpontján

állt.

Medici Katalin, a ki akkor Francziaországot kormányozta

nem a

hiába volt ivadéka annak a családnak,

mvészet

mely

Flórenczet

tekintetében a legnagyobb polczra emelte; az egy-

I

FARKASHÁZI FISCHER

32

szer nyers mvészben csakhamar

JEN

felismerte a ritka lángészt

nagy tudományosságot.

és az annyi fáradsággal összegyjtött

—

hogy

Belátta,

ember

Palissy a legalkalmasabb

hogy

arra,

a királyi kertek és paloták szépítése körüli munkákat vezesse és azért kinevezte

t

A

a Tuileriák kormányzójának.

ban lakást rendezett be

neki,

mely a Szajnára nézett

a hol az

Tuileriák palotájában,

palotá-

uj

és

itt

eszmék legfanatikusabb

legveszélyesebb

ellenségei

barátokat

Mikor az anya királyné távozott, Palissy

talált.

lékában összegyltek Feuquéres

elvtársakat

Palissy

laktak,

Madame

ur,

d’Uzés

a és

és jó

és

haj-

még

vagy tizenketten, a kiknek nevében Palissy néha a saintongei hitrokonoknak azon jelentségteljes szavakat írhatta

:

«

A

Caesar

házában összegylt testvérek üdvözletüket küldik nektek)). Palissy lakosztályában kiváló férfiak fordultak meg,

Merlin

miniszter,

Ambrus, III.

zott,

a

ki

Henrik

Coligny

tengernagy

három királynak

híres

Páré

Ducerceau

seborvosa,

akkor a ((Pont neuf» tervén dolgo-

építésze, a ki

Jean Viret a

volt

falamizsnása,

mink

mathematikus

és

Sanxay költ, a

ki

akkor egyike volt a jobbaknak.

Ez a költ Palissyrl hosszabb költeménye ben

szólt a

görög Kariatidekrl, Hercules

hét csodájáról és azután kijelentette,

is

irt,

mely-

oszlopairól, a világ

hogy mindeneknél külön-

bek Palissy mvei. «Mais cela n’approchc point

Des

rustiques figulines

Que

tant et tant bien as peint

Et dextrement imagines».

Min

változás volt ez Palissy életében!

dolt a

szomorú évekre,

rítson,

midn

hajléka

midn nem

nem

volt, hol

akadt a fejét

Ha

vissza

ki vele

gon-

kezet szo-

nyugalomra hajthatta

Palissy clete.

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

midn

\olna, itt

magát egy

találta

kényelemtl

De ert

gyermekeinek kenyeret nem

kincseitl

a szerencsés fordulat

nem

És most

adni.

körülvéve fényzéstl,

királyi kastélyban,

mvészek

és a

hirt

!

puhította

st

el,

uj

munka-

adott neki.

Ez idszakban,

remek

talan

élte

legboldogabb idejében, készítette szám-

mveit, gyümölcsös

relief

melyeket

kosarait, tálait,

a Louvre egy termében annyi kegyelettel riznek.

Az

Palissy megváltoztatta

modorát; a gyíkok és békák faragásá-

felhagyott és a kor áradatát követve, nymphákat, istennket

val

idomított, kevésbé hallgatott a

nyomor napjaiban annyi

Ez

Palissy

volt

lyet

melyrl

azt

hogy

állítják,

Sommerard 1865-ben a Cluny muzeum

h

másolatát találják

hogy ez a

állott.

Neve

rajz

akkor

készült,

A

föl

rajz

;

Minden arra

mikor Palissy

betkkel

élte

delén

csillog,

mert

akarta hívni a figyelmet egy híres

férfiú

nagy gonddal készült

jellemzetes hosszú arczot arcz csontos

me-

rajz,

részére vett meg,

olvasóink.

itt

fekete alapon nagy arany

a rajzoló nyilván

képmására.

tálai,

Palissyt áb-

sokkal hitelesebb a velinpapiron készült

melynek

vall,

felséges alkotásra ösztönözte; de

dicsségének korszaka.

terracotta medaillon, a

De

mely a

sugallatára,

Antony gyjteményében van egy zománczos

Rothschild

rázolja.

természet

nagy mgondról tanúskodtak.

kupái, kagylói mindig

és

mvészre.

hatást gyakorolt a

légkör jelentékeny

uj

nem

is

igen

másolatban

és

lehetne

szertelen hosszúvá teszi az,

elállítani,

hogy hosszú

franczia

szakáiban végzdik és igen magas kopasz homlok domborodik fölötte.

A

ruha díszes, tarka, a

személyzete

nyos mosoly

viselt.

Az

játszik,

milyent

arczkifejezés

ama korszak

nyugodt,

a szem fáradtságra

vall.

az

A

udvari

ajkakon

gú-

bal szemöldök 3*

FARKASHÁZI FISCHER

3Ö

alatt széles seb

látszik,

JEN

mely talán megmagyarázza egyik

vének azt a mondását, hogy kemenczéjében a kavicsok

m-

ccdur-

rogtak mint a menydörgés és vágtak mint a borotva.))

A

mvész, hogy megmagyarázza

ságát és a homlok

a rajzon látható

fej

kopasz-

a

következ

«Semmi teremtmény sem képes gyümölcsöt

létrehozni,

mély barázdáit, a

rajz

alá

jeligét irta:

rendkívüli

A

munka, tapasztalás

és

fájdalmak nélkül)) *

csekély számú okiratok közül, melyek Palissyról ránk

maradtak, csak egyetlen egy

a

viseli

sajátkez

aláírását.

egy ioo livres-rl szóló nyugta, melyet Saintongeban ki

Ez

állított

1564-ben mint a várparancsnok építésze és a barlangalakok

feltalálója.

Az

okiratot

Róbert

Ullysse fedezte

fel

a

párisi

nemzeti könyvtárban rzött nyugták közt és közzétette 1856-ban a Franczia

Mvészet

de Montaiglon

irt

uj

okmánytárában. Az okirathoz Anatole

magyarázó jegyzeteket.

íme Palissy aláírása, úgy a mint az

Mieltt áttérnénk Palissy

említett okiraton találtatott.

fbb alkotásainak leírására,

mondanunk egyet-mást a hátrahagyott láthatjuk,

iratokból,

el kell

melyekbl meg-

hogy mily öntudatos, mily mély belátásit elme alkotta a

mveket, melyeket rajzainkban a magyar olvasónak bemutatunk. * Nulle natúré ne peut produire són fruit sans estréme travail, voire et douleur.

PALISSY MINT TUDÓS.

'~

w

Ft

idk

viharos tét

közepette Palissy

nem sznt meg

tanulmányozni, nevezetesen behatóan foglalkozott nö-

gyjteménye

vénytannal, geológiával és vegytannal. Nevezetes volt az ásványi évi

termékek

jeles példányaiból,

melyeket negyven

szünetlen utazásai és munkái közben gyjtött össze.

Azon idben még nem voltak múzeumok gyjtemények menhelyei.

vegytant

és egyes pl.

így

terme volt az

A

a természe-

iskola,

a

mkedvelk

Verjiel

Sámuel

tournaii,

poitoui

termei voltak a tudomány saintongei

mvészi

a hol Palissy

nyilvános

és

gyógyszerész

képzdött.

ízlése

anjoui gyógyszerészek és

és

aianymüvesek mhelyeiben tanulmányozta. Palissy vasszorgalmat fejtett

ki

és a

tudományosság oly

fokára emelkedett, mely meglepte az akkori tudósokat.

rény fazekas oly tekintélyre

tett

szert,

hogy az

következtében a középkor barbár gyógyszerei, ridat és Theria,

A

sze-

felszólalása

mink

a Mith-

melyek háromszáz szernek emészthetlen keve-

rékei voltak, kijöttek a használatból.

Egy saintongesi orvos hathatósan támogatta a saját fáradhatatlan

ményre

tett

szert,

kutatásainak

mely akkoriban

eredményeit,

és

, hozzátéve

szép

ritkította párját.

gyjte-

FARKASHÁZI FISCHER

38

De

nem

a tudomány kincseit

gyjtötte,

közjóvá akarta

elhatározta,

csak

a

hasznára

saját

és

65 éves korában

hogy nyilvános felolvasásokat fog

tartani a titkokról,

azokat

tenni

egy félszázad kimondhatlan

miket

JEN

küzdelmei

szenvedései

és

árán szerzett. (cElhatározám,

egybehívom

mvében, hogy

Páris legtudósabb orvosait és

közlöm velük

azt,

falragaszok utján

három eladásban

a mit a szökkutak, kövek, érczek

Azt akarám, hogy csak

dolgában tapasztaltam. és

egyik

irja

eladásaimra

tudósok jöjjenek

is

stb. félék

tudvágyók

hirdetésemben

és

kijelen-

téin,

hogy csak az

fizet.

Ezt fleg azért tevém, mert úgy gondolám, hogy válo-

léphet

be,

egy

aki

tallér

belépti

dijat

gatott hallgatók közül inkább akad, a ki ellenvéleményt mond,

olyan

észrevételt

hogy ha nem mondok tudósok közt a

mely

tesz,

ki

igazat,

ellent

csak egy szóval

is

is

felvilágosít.

Tudtam,

bizonyára akad majd a görög és

mond, már csak a

De

mit velük lefizettettem.

engem

hála az

latin is

a

égnek, sohsem akadt, a

ki

miatt

tallér

mondott volna annak, a miket el-

ellent

adtam.))

Ez eladásokat

1575-tl 1584-ig tartotta és oly közön-

séget gyjtött össze, mely

kiváló

becsületére

vált

:

a

király

orvosai, bourgognei, bretagnei, normandiai és poitoui orvosok,

Páré

Ambrus a

sek,

ügyvédek, szobrászok, mint

király'

els

sebésze, gyógyszerészek, papok, neme-

Prieur

a híres

szobrász

Képzelhet, hogy az egyszer fazekas sok érdekes dolgot mondhatott

el,

stb.

és

uj

ha ilyen válogatott hallgatóság figyelmét

tudta lebilincselni.

A

ki

méért mint csak

;

azt

tizenhat

éven

Palissy, azt

nem

át annyit tudott

szenvedni egy esz-

magas elme meggyzdése

a véletlen, de a természet

sugallhatta

törvényeinek

éles

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

39

megfigyelése, rendkívüli alapossággal folytatott tanulmányozása vezette sikerre.

Tanulmányainak eredményeit nem csak gyártmányaiban,

de •és

irataiban

is

tette le és ezeket a

XV

század nagy franczia

III.

német tudósai bámulva olvasták. Buffon, az emberiség egyik legnagyobb lángelméje ezeket

irta

Palissyról a

mvében

ccPreuves de la Théorie

la

térré »

czím

:

ccEgy fazekas, a

XVI. század vére

ki

felé

nem

tudott se latinul, se görögül, a

legelször mondta

hogy az ásatag-állatok

-eltt,

de

ki

az összes tudósok

valóságos kagylók, me-

(fossilia)

hogy a különböz

lyeket a tenger hagyott hátra régi helyein,

alakok állatok és halak alakjai és merészen kihívta Aristoteles egész iskoláját, hogy czáfolja

meg t.

Palissy Bernát volt, egy

oly nagy természettudós, a milyent csak a természet képezhet.

Rendszere egy évszázadig maradt fenn, bár a szerz

majdnem

teljesen elenyészett.

találták a

megérdemlett

Palissy

Bernát

De

eszméi újra éledtek és meg-

elismerést.))

iratai

meglep

telve voltak

mély belátásra valló megjegyzésekkel nyeinek leleményes

alkalmazására

és

a

nem fel

kövek

való útmutatásokkal.

törvé-

Tár-

fémek, gyógy-

legkülömbözbb agyagnemek minden-

természeti sajátsága; elmondja azt

is,

mily

módon

találta

a zománczot.

Hogy mikép el.

és a

elméletekkel,

természet

gyalva volt azokban a vizek, folyók, források, szerek, sók,

neve

Nem

zománczot

árulta el titkát, melyet

rejtegetett. Ezért

a kik

lehet a

nem mondja

segédei eltt

keser szemrehányásokat

ezt teszik, feledik

mhelyben

még

elállítani,

is

is

tettek

gondosan neki,

de

hogy az akkori korszakban minden

a legféltékenyebben rizték a gyártási

titkot és

a

;;

FARKASHÁZI FISCHER

40

munkásoknak halálbüntetés titkát

kezleg

viszi

vissza; ha

közelebb

«Ha egy munkás vagy mvész

mvészetét, parancs küldetik

nem engedelmeskedik, börtönbe álló

ha ezután

neki,

idegen

hogy jöjjön a hozzá leg-

vetik

rokonokat, hogy így rábírják az engedelmességre;

vonakodik

is

küldenek utána, a

elmondta

visszatérni hazájába, emisszáriust

ki legyilkolja)).

irataiban,

nem

totta össze, csak azt

hogy a mázat mily anyagokból árulta

verte össze az alkatrészeket.

nem szükséges

tudása

mhely

terhe alatt volt megtiltva a

akkori velenczei törvény erre nézve követ-

intézkedett:

országba

és

Egy

eláruln i.

JEN

el,

Úgy

állí-

hogy mily adagokban ke-

találta,

hogy ennek a meg-

a nagy közönségnek.

De

örömest közié

azon tudományos fölfedezéseit, melyeket általános érdektieknek pedig igen sokat fedezett

tartott,

fel

a ph isika, vegytan, a föld-

tan terén, oly tudományokban, melyeknek akkor alig ismerték.

is

gatát; látta,

hogy a hség nagyítja a

tudta,

hogy

a

források

a földbe

hogy a

táplálkoznak; megfigyelte

a

leveg nehézségérl; más fémmé;

ható át

ki az artézi

a jégkéreg, oly elméletet

védeni

igen szerencsés

;

szóló

a nevét térfo-

viz

esvízbl a

forrás

kiindulva igen

ész-

kutak fúrására; volt fogalma

fém

nem

alakít-

hogy a folyókon miként képzdik

állított

fel,

melyet

a

ma

lehet

is

magyarázatot adott a szivárványról

kísérleteket tett a salétrommal,

rl

ebbl

hogy egyik

állította,

arról

szivárgott

rendszeresen

viz

színvonalára igyekszik emelkedni és

szer módszert gondolt

még

melyek

fontosak

tudományban; a vonzer törvényeirl

a jegeczek-

már voltak

bizonyos, habár zavaros eszméi és azokhoz állhatatosan ragasz-

kodott

;

jelezte

a

fémélegek

hatását

a

kövek

színezésére

megmagyarázta a mész formatiók különböz srségét, a tannak bizonyos változhatatlan

törvényeit

fedezte fel;

föld-

tanul-

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

mányozta a tenger hatását a partokra

4

és ismerte a

megkö-

veslt kagylók eredetét.

És a dolgoknak e mélyre ható megértését nem a köny-

vekbl

merítette, mert

keveset

olvasott.

—

A

zsoltárokon

kívül vajmi keveset. Mindig csak arról beszél, a mit látott és hallott. •

korában a vegytan szabályai még homályosak és

Palissy

bizonytalanok

a vegytan

behatolni

egy

csak

voltak,

Palissy

szeme

éles

titkaiba és rejtélyeibe.

Iskola

tudott

nem

volt

a hol a vegytant tanították volna; az alchimisták és a gyógy-

kezdte

szerészek fantastikus laboratóriumaiban

tanulmányozni

a vegytant és csakhamar rájött mestereinek minden ámítására és

minden tévedésére.

Sok ember

akkor a

törte

fejét azon,

hogy mikép lehetne

aranyat csinálni, de mig az alchimisták olcsó anyagból szerették

volna

elállítani

értékesebbé akarták a cserében,

k

tenni.

fémet, az orvosok

értékes

az

ezt

még

Eddig csak elfogadott értéke volt

tényleges értéket akartak neki adni.

gyógyítani

Úgy tünmint egy egyetemes panacéát, mely meg tudja a leggyógyithatatlanabb betegségeket, st még hal-

hatatlanná

is

tették

fel,

Az

teheti az embert.

egész világ beszélt akkor Paracelsusról, a híres német

doctorról, a ki

Hyppokrates és Gallenus helyét akarta volna a

tudományban

elfoglalni

egy

sbb

szert,

és

a

ki

azt hiresztelte,

hogy

feltalált

a mely meghosszabbítja az emberi életet a legvég-

határokig.

Az

igaz,

hogy

mégis 48 éves korában halt

kellett

hozzá, támadást

meg egy menházban.

Nem

kis

bátorság

tévtan ellen, mely

annál veszélyesebb

alakban jelentkezett. Palissy

ettl

volt,

nem

v

A/1U2EV

/

riadt

intézni

minél

egy

csábítóbb

vissza;

kezébe

:

FARKASHÁZI FISCHER

42 emberiség

az

vette

fortélyait.

A

ügyét

ember

ravasz

JEN

hogy mvészetébl nagyobb

ugyanis,

nyereséget húzzon, holmi félfémekbl

el

e veszélyes ámítóival

bor Palissy kezében

«Ha aranyat,

nem

a tüzes kemencze az

írja

emészthetné

azt a

fel

se bírja bevenni?

azt

Van sok

állítván,

fémbl

drága

pedig

tiszta

értekezésében,

hogy

irt

azt állítanám,

a

és

a

aranyokat

az

megvan valami

megmérnk

hogy azokból egy szemernyi se

kaphatunk

csirkét,

sok másfélét, a mi az embert

nem

kappant,

még ha

a legfinomabb

csak terhelné a gyomromat,

hanem

esnék

Az

a meg-

keverték

erszényemnek

is,

nem

terhére)).

Temészetes hogy a természettudományt,

hanem csak

Palissy, a ki* oly alaposan

nem

így ecseteli

tanulmányozta

mvészetét,

nézte le a gyógyítás

az orvosok egyesek visszaéléseit, az orvosi

egyes kinövéseit ostorozta. pl.

egy

De

alkalommal

ezeket aztán igazi

nem

nem

tudomány

is

kímélte.

gúnynyal

rabelais-szer

egy bizonyos orvosnak következ

((Egy orvos, a kinek

város

fáczánt és

az az arany-

mártásba

ellenben az

Ha

beteg volnék,

darab, melyet az orvos megétetett volna velem. arany,

a fzés

hiányzik.

ftirjet,

Ha

restaurálja.

a

hazudnám, mert

restaurál,

az az arany fájna, a mit elvesztenék,

evett

a sült almát

kappanlevest beadják a

levesben

hogy az arany nem

hisz az aranyért

még

orvos, a ki aranydarabokat fzet

hogy ha

toll.

megemészteni a

;

után, rájönnénk,

lesz a

beteg gyomor, a mely

meg egy kappan gyomrában betegnek,

bírja

arany ellen

iható

állított

szemben még a jám-

mérgezett dárdává

is

aranysat

((iható

embereket.

és igy zsebelte ki a hiszékeny

Az emberiség

ügyes alchimista

leleplezte az

és

fortélyát

volt se pénze

se

kutaiba valami szert dobott, a minek az

patiense, a lett

az ered-

PALI SS V ÉLETE ÉS MÜVEI

menye, hogy a lakók, a kik a

vizet

43

itták,

mind hasmenést

kaptak; szaladtak mint az eszeveszettek az orvoshoz. megörült, hogy az

vakmer

szere oly

álképséggel

vigasztalta

arczczal jó bort adott nekik,

így aztán a

viz

nem

többé

a gyógyszer gyanánt

pompásan

kópé

hatott; a betegeket

roppant

és

A

fondorkodó

megtiltván szigorúan a vizivást.

ártott a betegnek, az orvos pedig

árult borért

sok pénzt vett be».

3. ábra.

Különös, hogy

ezt

a

megelzött tudóst Voltaire késbb

«

is

a bölcsek kövét vélte Igen, Palissy

de oly értelemben

csakugyan hitte

ezt,

azzal

fáradhatlan

hogy

munkája

knél becsesebb mkincscsé

messze

támadta meg, hogy

hogy nagy kincset

hitte,

felfogását

melyet többre becsült minden

mert az

oly

feltalálni)).

hatná a XIX. század bármelyik tudósa. volt,

korát

felvilágosodott,

és az

Az

magáénak

talált,

vall-

kincse az agyag

ezüstbányánál és méltán, lángesze minden drága-

varázsolta az agyagot.

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

44

De más a kis

módját

aranycsinálásnak. Azt, hogy

az

hatalmas sudár

fahajtásból

földmivelés mellett alakul

tudta

is

válhatik

minden gabnaszem nehéz aranykalászszá

aranykeresk

a mint arra a kaliforniai

át,

((Nagyon okos ember volt az olasz herczeg, a

hogy észszer

és

ki,

—

rájöttek.

egy értekezésében, az

írja

mikor neje egy

dékozta meg, úgy okoskodott, hogy az

is

kis

leánykával

aján-

erd még álmunkban

is

kincseket hoz, és meghagyta szolgáinak, hogy ültessenek birtokain százezer /

fát,

melyek mindenike

20

(sóit))

megér; mire a

is

(

hogy százezer frank hozománya

fléánya eladó lesz, úgy,

lesz».

O, a ki oly alaposan tanulmányozta a föld és az agyag tulajdonságait, csak

felháborodással

korának

nézhette,

mez-

gazdái mily hanyagul és ügyetlenül bánnak a földdel. Csodálkozott azon, hogy mig a katonák, az iparosok és kereskedk,

mindnyájan, szüntelenül a

uj

mezgazdák még mindig szerszámokat

bizonyult

birtokosok fordítani,

meg a

uj

régi,

javításokon törik a fejüket,

nehézkes, elavult, rosszaknak

használják

és

nem iparkodnak tkéiket

a

jobb

hasznos

módú

nagy-

találmányokra

a helyett, hogy az udvar hiú ünnepélyeire fecsérelnék

és fényes öltözetekre)).

Valóban bámulatos, hogy ez a látott bírt

tanulatlan, iskolát

egyszer kézmves, mily mélyreható, sokoldalú

és mily

uj

tapasztalattal

és

elállításáról

mennyi

tanácscsal gazdagította az agronómiát

Érdemeit a utókor.

ismerettel

tömérdek jó tanácsot tudott adni a földmivelésrl,

a trágyázásról, a fairtásról, a fák

mennyi

nem

Az els

tiszta

becses

egyáltalán

észlelettel

és

ismerte

az

is.

tudományosság terén

franczia

és

el

is

köztársaság harmadik évében Echas-

sériaux József saintongei képvisel, a párisi

mezgazdasági

bi-

zottság nevében, határozati javaslatot terjesztett el, melyet a

:

Convent

is

fogadott és a mely kimondta, hogy «a Convent,

meg akar

miután

ban

el

élt

is,

jutalmazni minden lángészt,

és miután Palissy Bernát

bármilyen

nagy érdemeket

kor-

szerzett

a tudomány és a mvészet körül, a mellszobrát megrendeli egy

mvésznél

és felállítja az ülésteremben.))

Eladásainak kivonatát, tizenegy értekezésben összefog-

4.

1580-ban

lalva,

tette közzé és

ábra.

ezekben mint nagy természettu-

dós mutatta be inasát. Palissy csak

késn

biztosnak érzé magát.

A

kezdett

írni,

tapasztalat

midn már tekintélyével

tökéletesen irta

elsza-

vában eme mondatokat, melyek ama korszakban még igen merészeknek hangzottak

«Majd ha az emberek eleget

vitatkoztak, be fogják látni,

hogy az elméletet a gyakorlati tapasztalat értheti

kevesebb mint két óra

alatt,

ha

el

szüli.

Ezt

kiki

meg-

akar fáradni minta-

,

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

46 /...

termembe. Én csak olyant mondok, a mit tényekkel tudok bebizonyítani. írott elveim bizonyításánál egyaránt

Claude Sauvageot, a romanticus kor-

és

szak két mübarátja, kezdték ismét divatba hozni

Palissy

melyek akkor 40 frankjával voltak kaphatók, holott

gyait,

400 st 4000

meg

jelent

els

iratainak

adták

A

ccCabinet de l’antiquaire et de l’amateun)

de

Palissy összes

E mvek,

irmodor tekintetében, a

az

((jobb

testvérek

telve

Renaissance jobb

vannak szingazdag képletekkel,

szabatos formulákkal és hatalmas aphorismákkal.

szerz

czímü

mveit.

munkái közé tartoznak;

és a

terre»

idben pedig többek közt Charavay

újabb ki

1844-ben

kiadása

vállalatban utóbb megjelent a ccL’art

is;

ma

szerz életében kinyomatott kiadásoknak meg-

a

felel szöveggel.

czím

tár-

frankjával fizettetnek.

összegyüjtöttt

Palissy

m

kielé-

tapintás érzékeit.))

gíteni a látás, hallás és

Du Sommerard

fogom

szereti az

igazat

A

hang szinte

mondani parasztos nyel-

ven, mint hazugságokat írni czifra nyelven)).

Els (

mve

\Rccepte

1564-ben jelent meg,

véritable

ily

czím alatt:

melybl Francziaország minden em-

bere megtanulhatja kincseit növelni és gyarapítani

még sohasem szetet,

;

azok kik

ismerték az irodalmat, megtanulhatják a bölcsé-

mely szükséges a

föld

minden lakójának; e könyvben

látható továbbá a rajza

egy kertnek,

hasznos találmány, hogy

ilyet

még nem

mely

kellemes

oly

és

továbbá a rajza

láttak,

egy várnak, a legnehezebben bevehett, melyrl valaha ember beszélt

;

irta

Palissy Bernát mester, földmunkás, a király és

Montmorency herczeg connetable parasztalakjainak

A szárnyas

é

könyvet La Rochelleben nyomatták genius

az

Isten

felé

akar

;

feltalálója.))

a czímlapon egy

röpülni,

kinek

alakját

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

me£ o

lehet látni a

húzza.

lefelé

empeche

les

A

felhk közt

rajz

7;

de a kezében lév csomag o terhe

mondat olvasható

körül ez a

bons esprits de

lelkek sikerét gátolja

3.

47

parvenin).

:

ccpovreté

(A szegénység a jó

ábra.)

-rXy '

X V

A

fp

tvi

könyvet nyilván akkor

nyomatták, mikor Palissy,

La

Rochefoucauld várparancsnok oltalma daczára, a börtönbe került.

Mvében fokát;

bevallja

elismeri,

hogy

szegénységét,

«se

nem

mveltségének alacsony

szónok,

se

nem

nyelvtudós,

FARKASHÁZI FISCHER

48

hanem

szegény, egyszer kézmves)), de azért úgy

a mit mondani akar, ép oly

noknak a

A

JEN

erteljes, mint

t

a

haláltól

a kipróbált

Az

de

megmentették,

er

férfiú

mond

Hálát azért

nem

és a világlátott

?

Én

az ország

goztam, az emberiségnek.)) Önérzetes, de igazolt szavak

alázza

ember ügyessége

anyakirálynéhoz a következ szavakat

meg. Mit tettem én

azoknak,

meg

szigora, a feltaláló szenvedé-

crMadame ön engem pártfogolt! engem a tett

szó-

könyvet az anyakirálynak, a connetablenak, a conne-

magát; soraiból a komoly lye,

ihletett

hogy

szava.))

table fiának és az olvasóknak ajánlja.

kik

egy

hiszi,

!.

szól.

intézi:

haláltól

nagyobb javáért

mendol-

7.

8.

ábra.

ábra.

A TUILERIÁKBAN TALÁLT MINTÁK. Palissy élete.

4

IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA

MUZEUM

KÖNYVTÁRA

^

IV.

J

/Va rle Delange

y

színes

ALISSY MÜVE

1864-ben közzétett

egy munkát, melyben

reprodukálta

akkor

rajzokban

Palissynek

mveit. Négy évvel késbb Tainturier szintén közzé tanulmányt és egy katalógust

ezen

czím

émaillées de Palissy)). Fiiion behatóbb Palissy

A

mveit

kutatásokat

muzeum azonban kutatott

Az els hogy

feladat,

feltalálja

kellett

hosszú

fel

azokat

jutott végül

fayenceot

hogy

tett,

volt szentelve a

a fehér mázat.

mázzal

mint

sikereihez.

bevonni

Els nem

vesztegetett.

els

a

is

mveket

melyet Palissy maga elé

olvadni; és

éveket

terres

mester

tartalmazott; a bírja,

melyeket

a Louvreben.

megküzdenie, hogy

kezd a máz

egy

ismertesse.

Louvreben egy külön szekrény

maga

Burty

tett

ccLes

alatt:

mveinek, de az kétes érték darabokat sévresi

ismert

az

ama

hfok

milyen

már fentebb

Elmondtuk

és

volt,

sorban azzal a nehézséggel

tudta

Rájött

tzött az

azt

láttuk is,

titokra,

mellett

miatt

e

hogy mikép mikép

kell

edényeknek eleven

a

színe-

ket adni. 4

*

farkash!4zi FlSCHER

52

A

neki tulajdonított

nek valódisága

A

kétes.

között sok olyan van, melyek-

modor, a melylyel dolgozott, könnyvé

Mig o mvészek minden muno a nürnbergi

tette az utánzásokat.

mázolták be, Palissy

idomították és ónéleggel

kájukat kézzel az

mvek

JEN

készítményeit formákban idomította és óloméleggel zomán-

9.

czozta;

a

és

ábra.

mintázásnak ez

a

könny módja

okozta,

hogy

készítményeiben nincs elég változatosság. Palissy

mveknek máshol

fel

mveit

Brogniart

sajátszerü styljök

nem

tiszták; voltaképeni

jellemezte:

meztelen alakok

tárgyakat,

festés.

vagy

((Ezeknek

és oly tulajdonságaik,

festészet nincs rajtok

ben síma lapon eszközölt természeti

van

A

találhatók.

igy

Akár

történeti,

t.

i.

melyek

rendesen elég változó

díszítések hitregei

a

és

színek-

azok,

akár

allegorikus

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

eseményeket ábrázolnak, mindig színes

kemény

A

de sok apró repedést lehet

és igen fényes,

nem

színek rendesen élénkek, de

el

ször fordul

éppen ez a

lommal

a sárgás fehér

Lucca

elállítani

keresett.

melyet legnagyobb

Tárgyain meglehetse sárga

szép

szint,

tiszta

A

debb. szin

és

sem tudta

kitartással

tárgyakat

pedig

színét,

és

ritkán

buzga-

készített.

smaragd-zöldet,

ibolyás-barnát.

és

Úgy

látszik,

zománczot használt; az egyik keményebb

kétféle

átlátszóbb,

tárgyak,

természeti

alak

fehér

szürkés-kéket,

kék-indigót,

a másik pedig

volt,

rajta látni.

sárga szint látunk, továbbá ojTer-

sárgás-zöldet, mángán-ibolyát

hogy Palissy

soha

Palissy

ragyogó

Fehér alapszín

zománcz

igen változatosak, legtöbb-

szin.

Robbia

della

szin az,

A

reliefek.

tekintetében

sárgásabb és sokkal gyöngé-

melyek készítményein láthatók,

nagyon élethek, mert a mester

majdnem mindig a természet után

mintázott.

A kagylók, melyek-

kel készítményeit díszítette, Páris környéke harmadkorszakbeli

rétegeinek képzdményei.

A

halak a Szajnából valók, a növé-

nyek pedig szintén Páris vidékérl.)) Egyik rajzunk

minket kivésés

Palissy az

formája

egy átmetszett

ábra)

(4.

ebédlk

igen

és

tálat

öltözk számára

szerencsés,

mert

a

sok

ábrázol, a készített.

csillogó

A

pont

emeli a zománc z fényét.

Egyik legjelentékenyebb készített, az

mve,

a melyet

még 1852-ben

écoueni kastélyban berendezett barlang, a melyhez

hasonlókat készített Reux, Chaulnes és Nesles városokban. Mint

egy egykorú rajzból kitnik,

(5.

ábra)

birtokában van, ezek mélyen a földbe

mintegy elsülyesztett

szökkutak.

mények voltak utánozva. jain

ókori

hsök

A

A

mely Destailleur

építész

ásott rotundák voltak,

falakon parasztház

ékít-

falakat támasztó oszlopok capitol-

mellszobrai álltak.

A

rotunda közepén talap-

zaton egy váza volt elhelyezve, és

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

54

a

szárazabb

forrás bugyogott.

halak,

is

gyíkok

és

A vízben

kígyók

nyü-

'

zsögtek.

De

helyeken

melybl

fl'Y

ó

f

a barlangok közül, melyeket

alkotott, legnevezete-

io. ábra.

sebb volt

az,

melyet a

Tuilleriákban

rendezett be, a melynek

azonban nyoma

azt tudjuk Palissy irataiból, kéziratát,

fedezte

mely Palissy

fel

saját

veszett.

hogy milyennek írásának

és az mint ilyen van

Katalin

Medici

van

Errl csak

tervezte.

elismerve,

lajstromozva

részére

A

terv

Fiiion

a gyjtemény-

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

ben, melyet kéziratok és

Charavay adott okiratok

a

ki

Fiiion

gyjteményében,

tulajdonát

képez

mely gyjteményt

a

Jules Cousin a Hotel Carnavalet könyvtára részére szerzett meg.

Ezt a barlangot Palissy eleinte egy darabba akarta égetni.

meg

Anatole de Montaiglon

is

számlát a bar-

találta a

langhoz vezet négy hídról, mely számla 1570. február

1855-ben

kelt.

mikor a Tuilleriák

csöveit javították,

kertjében

egy zománczos lapot

szökkutak

a

mely Krisztus

találtak,

mely kétségkívül a

keresztelését ábrázolta és

2 7 -éri

Palissy-féle bar-

langból ered.

Tíz évvel késbb, mikor az államtanács termének alapzatán dolgoztak, a földszinten ráakadtak két czére, több eszközre,

melyeket Pallissy

agyagéget kemen-

által föltaláltaknak

tar-

tanak, továbbá zománczos edényekre, relief alakokra és meg-

rongált mintákra.

(6., 7., 8.

ábra).

Az

itt

talált relief

alakok teljesen

megfelelnek azoknak, melyek Palissy tervének kéziratában

vannak

A fogom

lesz

Írva.

terv leírásában azt ejteni

alakot,

az embereket és oda állítok három, négy emberi

lát,

nem

nem

fogja

hinni,

hogy csak

hüllket tartalmazó bassinek rendkívül megkapó dara-

nevezetes

hajlott szélekkel.

például

az

,

A

mely volt.

Ez a darab csónak

lesve.

alakú,

fenéken, mely telve van tengeri és folyam-

teknsbékák

melyek mintegy a levegre emelkednek.

kis sziget látható, a

tábornagynak

Richelieu

kagylókkal, zöld békák, gyikok, rákok és

dára

természetimen

pedig az utánoztatni kívánt tárgyat magát.))

1788-ban eladott bútorai közt

tók,

hogy: ((bámulatba

Palissy,

melyeknek fehérnemje, ruhája annyira

utánzatot

bok,

mondja

mintázva, hogy a szemlél

A

le

hol

A

látha-

középen egy

három kígyó hempereg, mintegy

pré-

FARKASHÁZI FISCHER

56

Nevezetesek

még a

növények láthatók

vízi

köröskörül

II.

Henrik

(9.

disztál,

melyen hüllk, rovarok és

ábra) és

egy gyümölcsös

chiffreje látható. (10.

Abból a korszakból, a mikor ottani

mremekeket

JEN

Palissy

melyen

tál,

ábra).

már Párisban

élt,

a^

csodálhatta és emberi alakokkal tarkította

mhelyét, legnevezetesebbek a jótékonyságot ábrázoló zomán-

11. ábra.

czos tányér, mely Rothschild Alfons és a csigák és

Egyes

gyjteményében van

irók azt állítják,

hogy Palissy nak ez utóbbi

azt egyik hallgatója, Prieur szobrász készítette.

meg

kell

1 1

.

ábra)

növények közt térdepl Magdolna.

ben nevezetesen a Magdolnában nincs semmi

ben

(

jegyeznünk,

hogy

Palissy

mvek-

része és

De

hogy

e tekintet-

mind azokat, a kik

neki valamiképen segédkeztek irataiban, névszerint megnevezte és

hogy

egyáltalán

nem

az az

ember

volt,

a

ki

idegenek

12. ábra.

IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA

MÚZEUM

KÖNYVTÁRA

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

mveit

59

mvek

különben a

másolni akarta volna,

a melyeket

teremtett egy és ugyanazon stylt mutatják.

Más

tálakon

bibliai

/

zolva, igy

pl.

-

Adám

Ahasvér, a szent

és

család,

jelenetek

hitregei

és

vannak ábrá-

/

f

Abrahám

Éva,

Venus

Eszter

áldozata,

Amorettek,

és az

Páris

íté-

Bachus születése, Centaurok és Lapythok közti harcz

lete,

Igen szép a (12. ábrában) bemutatott

és

stb.

a hol középen

tál,

egy nagy kígyó sütkérezik körülvéve kisebb-nagyobb halaktól, rákoktól és bizarr alakú

növényektl.

vizi

gyjteménye egy gyönyör kan-

Rothschild Gusztáv báró

csó t

melynek

bir,

száját

egy mascaron, oldal

gyönyören zománczozott Diana Ez a darab

díszíti. (13.

után van formálva a Rothschild Alfonz

A a

15.

sévresi

14-ik

gyjteményben lev

ábrában látható kancsó

gyjteményében

mve

is,

mely

riztetik.

ábra egy zománczozott gyertyatartót ábrázol, mely

gyjtemény egyik

deti és bizarr a jaspis állított

eredetije

Ugyancsak Briot

mely a négy évszakot ábrázolja.

egy

ábra.)

Ferencznek czinbl készült

Briot

után van formálva, valamint az Elton-féle tál,

lapját pedig

kancsó,

legszebb

zománczban

melyet

a

darabja.

csigákból

csillogó

Louvre

Igen

gyjteményében

{16. ábra) és a levelekkel díszített, a 17.

ere-

össze-

riznek

ábrában látható kancsó,

mely Rothschild Gusztáv birtokában van. Fölemlítjük továbbá a Sauvageot aquaticus

közepén terül vizi

el,

motívumokkal

díszített

gyjteményében

tálat,

(18.

ábra)

látható

melynek

egy hatalmas hüll festi szimetrikus kigyóvonalban és a

mely rendkívül gazdagon van

díszítve

megkapó

állatokkal és növényekkel.

Igen érdekes a

közepén egy

gyík

tál,

mely a

majdnem

19.

teljes

ábrában

látható,

köralakot

melynek

képez,

széleit

FARKASHAZl FISCHER

6o

gyönyör arabeskek

pedig

egy

foglal el

Határozottan

els helyet

zománczos szobor, mely «La nourrice» név

kis

világhírvé

alatt

díszítik.

JEN

lett (20. ábra) és

muzeum

a mely most a Cluny

birtoka.

Újabb

mve, mert

Palissy

Az

vall.

—

hogy a ccNourrice» nem

a dajkán látható ruha XIII. Lajos korára

hasonnem,

melyek

a

állítják,

mely nehány Sévresben

eredetin oly bélyeg látható,

elforduló, és

azonban azt

irók

styl

mint

és jelleg nélküli

darabokon látható Lajos orvosának

Herouardnak, XIII.

naplójából kitnik, az av'oni gyárban (Fontainebleau

mellett)

készültek.

Igen kiváló aFountaine-féle gyjteményben látható és Palissy-

nek tulajdonított nagy bassin jai

és díszítményei fehérek,

haja szürke, a szárnyak

szürke

sárga

és

bassin

a

—

Az

gyönyör

m

ez; alak-

sallangok sárgák, az angyalfk

sárgák.

gyümlöcsök

díszítmény sötétkék.

A

(21. ábra);

—

A

bassin

függnek,

a

falazatán fehér,

fejeket

összeköt

alap zöld, kék és gesztenyebarna.

hossza 0.78 méter, szélessége 0.43 méter, magassága

0.34 méter, de minden részlet oly mintázva, mint a hogy Palissy

még

finoman

és

gondosan van

a legkisebb tárgyakat

is

mintázta.

Bvebb

magyarázat nélkül utalhatunk azon ábránkra,

(22.

mely a sévresi múzeumban látható kancsó-tál töredéket ábrázolja,

a

melynek számos emberi

a plastikus Pailssy

egyszer

mvészet egyik

és

állati

kiváló remekét alkotta.

mvészetének eredetisége abban

pór, a

alakjaival Palissy

áll,

hogy

,

mint

pórhoz legjobban ill agyagmvészettel kezdte

pályáját és fényzési tárgyak gyanánt a természet remekeinek ábráit nyújtja; bámulatosan éles elmével leste

alkalmasabb

a

ki,

hogy mi

h

leg-

zománczhoz és mi a mázhoz; a természetnek

13.

ábra.

O3

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

legkevésbé ismert,

legrosszabbul

csillámló halait, fényes

mohait és

nyeit,

keresi

az idegen

rikító

br

hüllit,

szín

égaljak

méltatott alkotásait, a patak

puhányait,

növényeit

vízi

furcsa,

tarka

szokatlan

repké-

ábrázolja.

terményeit;

Nem elég

14. ábra.

bizarr

tárgyat

lel

közvetlen

völgyeiben és erdiben.

közelben,

hazai természet

edényekre

felfutó

zátonyain,

És oly híven utánozza azokat, hogy

tálain a folyók partjairól felszedett igazi

A

szülföldje

kagylókat vélünk

bséges mintákat

repkényeket

fest;

nyújt neki.

látni.

Némely

másutt egy ráknak

hosz-

szan elnyújtott lábai képezik a fogantyút; a medenczékben a

—

FARKASHÁZI FISCHER

64

JEN

és tekny sbékák választják el egy-

homokágy hüllit kagylók

mástól, a felsugárzó vízben halak úszkálnak, a partok haraszt-

tekenys

jaiban gyíkok,

egy-egy mikrokosmost látunk valóság sem lehet

oly szép

Mintha

szebb.

Minden

lustálkodnak.

állatok

ábrázolásban,

igazi

puhányok

és

tálon

hogy a gyíkok

megdermedtek, megkövesültek volna.

A mvész

maga nagy

súlyt

Egyik iratában egy barlangot

említ, a hol

élethségre.

az

fektetett

a kígyók,

viperák

egy sziklaoldalban egymásba fonódva hevernek, oly természet-

hen

ábrázolva, cchogy a valóságos kígyók és gyikok

Mhelyében egy kutyát

bámulnák.))

is

meg-

gyúrt, melyet a kutyák

is

mindig megugattak, mert elevennek tartották.

Voltak bírálók, a kik Palissyt rossz <cutálatos))

hüllket mázolt oly edényekre, melyek ételek

szolgálására

készítmények

voltak asztali

De

szánva.

mi sem

A

rúkat vagy virágokat mázolt.

melyekben fszereket szoktak

fekv

A

helyzetben.

fedett

gyönyör

rakták,

melyeknek setétebb

áttört barna

bizonyítja,

által

válnak

hogy e

gyümölcsös

ki,

csak koszo-

szakokra osztott nagy tálakon,

istennk vagy nymphák

tartani,

mi a növényekkel

medenczéket

fel-

A

használatra voltak szánva.

kosarakra, melyek élénk színezés

láthatók

vádolták, mert

ízléssel

illeti

színe

,

ezeket

igen jól

sznyegekhez, a miket a

16.

és állatokkal

oldalasztalokra

illett

az aranynyal

században a kasté-

lyok termeiben használni szoktak.

Egyébiránt kevésbé fog bennünket Palissy

« rossz

ízlése))

meglepni, ha elgondoljuk, hogy a mester Saintonge mocsáros

vidékén lakott, ahol fordultak

el

és

a

az

hol

afféle

az

állatok

roppant mennyiségben

emberek kevésbé

irtóztak

a

hül-

lktl, a melyek látásához nagyon hozzászoktak, jobban mint nálunk.

IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA

MUZEUM

könyvtara

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Ez által

és

a

ismeretlen

állat-

növényvilág,

és

maga egyszerségében

mvészet

hölgyeit

és

agyagmvészet

az

visszaadva, természetes szépsége

élethsége miatt gyönyörködteté a

legnemesebb

6?

1

6-ik

legtudósabb

század udvarainak

Ha

férfiait.

az

olasz

ferde ízlése- és idomtalan készítményeire gondolunk,

megbocsáthatjuk Palissy nek, hogy mvészetét a nagy természet-

nek eddig oly elhanyagolt osztályára láthatjuk,

hogy figyelmét oly állatok

terjeszté

és

ki.

St

növényekre

örömmel

terjeszti

ki,

i. ábra.

melyekre eddig senki sem gondolt páriáit

nünket

bemutatja az emberiségnek. a

természettl

eltávolít,

a természeti

s

A

nevelés

által,

a teremtmények

csak akkor ismerjük meg, ha valamely

ezen

világ

mely bennagyrészét

mvésznek mveit

látjuk.

A

kígyók szép hajladozásai, hullámzatos mozdulatai, miket

Palissy

oly jól eltalált, a halak, melyek a vízben fénysugaras

barázdát vonnak

puhányokban

maguk

ép úgy

után, és az alig

nyilatkozik a

mint a madarak énekében

s

észrevehetig haladó

természet

a hatalmas

emls

csudás

ereje,

állatokban. ’

5

68

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

Hogy mi

de

természetes,

oktassanak

mindezt

s

azért

nem

látjuk,

nem

veszszük

észre,

igen

vannak a mvészek, hogy bennünket

a helyett, hogy Palissyt választása miatt gáncsol-

nék, azt mondjuk, hogy a természet egy csudás oldalát leste el, s

oly

fejezi

ki

magas fokra emelé mvészetét, hogy a megfoghatlant vele,

azt,

mi a közönséges ember figyelmét

elkerüli.

17. ábra.

Ha annak vész

el,

s

bizonyítékát keressük, hogy

minden fáradalom jutalmat nyer, Palissy agyagm-

vészetében megtalálhatjuk ki

semmi áldozat nem

kemenczéje eltt egész

egy száraz helyecske

lett

azt.

a tzre töltött

volna testén,

esnek

ki

el.

kiemelte,

De

annyit

és

áldozott,

a nélkül,

egész

tette ki

hogy az olvasztásban

a tökély netovábbját érte nyozta a kérdést és

ki

hónapokat

szabad levegnek, szélnek és urává Ion a tznek,

,

éjeken

magát,

hogy át a

annyira

szinvegyítésben

lelkiismeretesen

is

tanulmá-

hogy az égetésnél, különösen

18. ábra.

Iparmvé s 2 éti ÉS ISKOLA KÖNYVTARA

MU2EUM

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

7

ha az edények mázzal bevonvák, a tüzet a legnagyobb figye-

lemmel

kell igazgatni,

^z egészen

Nem

le

nem

« nincs az

a

finom

— úgymond továbbá — a

kivitel,

az

melyet

színek összhang-

agyagmvészetben

mi természet utáni alkotás

jezést lehet adni,

elme,

kötne.))

elégséges

zata és az anyagi

mert

erkölcsi által

kife-

érhet

el.

19. ábra.

Az edényeknek azon

mázzal való bevonására alkalmas színek bírják

gazdag

setétebb

árnyalatokat,

melyeket a föld termé-

nyeinél észlelünk)). Palissy díszedényein ott

gás arany

színe,

a távoli

van az

erdk

érni

kezd

kalászok sár-

ibolya kéksége, a buja legelk

élénk zöld, és az újonnan szántott föld erteljes

Ezen edények mindegyike a kodik, s ha az

lemeznem

legfejlettebb

barna

ízlésrl

színe.

tanús-

agyagmvészet remekeinek rendki vüliségét

kellene, azt

mondanám, hogy

az

nem

jel-

más, mint a

FARKASHÁZI FISCHER

72

mvész

érzelmeinek

és

JEN

szokásainak összhanorzása

a

használt

anyaggal és a létrehozott tárgyakkal. Palissy

azonban nemcsak növényeket és állatokat teremt.

Minden eszmében oly alárendelt

után a

lényei

jutunk, melyek

észtani fejldés van,

nem

1

6-ik

hogy a természet azon

századnak

állatok többé,

páriáihoz

is

hanem emberek.

20. ábra.

Rembrandt azeltt egy századdal a szegény csavargókat, koldusokat, Iitött-kopott ruhájú lantos zenészeket ábrázolta és oly szivreható erkölcsi kifejezést ad nekik,

a

mvész

lelkének visszfényét látom.

emberi alakot valódi

ban

remek

hogy én ezen alakokban Általában

,

ha a

mvész

fest,

az saját képmása. Palissynak néhány szobra

m.

Ilyen a «dajka», melyet a

láthatni; az

egyike a franczia

egy gyermekét szoptató szobrászat legszebb

szabatos és a népéletbl merített

Louvre múzeum-

pórnt

remekeinek.

m. ^

ábrázol,

és

Egyszer,

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

viv gyermek

Ilyen a kutyakölyköket

Az emberi ben

becsének mértékét az

Válaszszuk

létrejött.

nyoktól és az

mvészet

m

melyekben

Minden

Palissy

adja meg, a mely-

Palissy

dolgozott

e

s

ráismerni, s a színezet

mveinek

összesége.

megváltoztatta a máz színét,

annyira

kísérletnél

hogy egyes példányokban nem

mvész

id

fogja veszteni valódi jelentségét.

el

Misem változatosabb, mint

a

is.

agyagmvészetet a tartomá-

az

el

évszázadtól,

73

ugyanazon

lehet

szerkezetre

a nap vagy

változatossága az évszak,

szeszélyéhez alkalmazkodott.

21. ábra.

Palissy tulaj donképeni felfedezése a ((paraszt

tok»-ban

áll

ezeknek

;

olasz fayence

készítményeknél a

mvész

nem

találhatni

szép

fel.

le,

zománczii

német agyag-

Néhány évvel késbb, midn az

olasz

mesterek

annyira

hogy medenczéi közepébe mythologiai vagy

tárgyakat metszett szei

sem a

Párisban telepedett

fellelkesíték,

módját vagy tárgyát sem az

készítési

edények,

csoportoza-

ki,

minket

a

fontainebleaui iskola

bibliai

mvé-

szoktak készíteni.

Ezen tásoktól,

új

modorhoz a díszít motívumokat a régibb

Roux mestertl

ügyes aranymves, hol

és Cellinitl

társa,

kölcsönzötte.

hol versenytársa volt.

alko-

Briot

az

Ebben a

FARKASHAZI FISCHER

74

mvészetben Benvenuto

oly fokra Cellinivel

jutott,

JEN

hogy a

mérkzött, egy

finom kis

részletezésben

érmen

mely Venust és Adonist egy tájkép közepén

(medaillon),

tünteti

fel,

hegye-

22. ábra.

két és a távolban tengert

lehet

látni;

a

távlat

és

melyben a fák lombjai meglep pontossággal vannak

színezés,

készítve,

a türelem és lelkiismeretes gond valódi remekei. Palissy franczia ki

maradt mint minden nagy franczia mvész,

az olaszoktól tanult a nélkül,

hogy utánozta volna ket.

PALISSV ÉLETE ÉS MÜVEI

0

75

ezektl tanulta a rajzok választékosségát

a szerke-

s

zet magasztosságát, de megtartá saját erteljes alapját és ter-

mészetes kedélyességét.

a franczia

szobrászat azon iskolá-

jához tartozik, mely a háromszáz évi fejldés után Jean Cousin,

Germain Pilon

Hogy

és Jean

Goujon mveiben fénykorát

mvészt

Palissyt mint

múzeumának egy termét

gyönyör

oldalon

közül a legközönségesebbek

vannak

Fejedelmek

festve.

edények

fayence

olasz

el.

eléggé becsülhessük, a Louvre

szemügyre vennünk.

kell

érte

Itt

az egyik

láthatók,

melyek

Rafael után remek tisztasággal

is

fpapok számára

és

való fényzési

remekek, melyek a mithologia szerelmi jelenetei mellett a szent történet csodáit ábrázolják. Választékos dísztárgyak, hol a leg-

tartalomdsabb kéz

által

és legkülönösebb

könny

melyek ügyes, kecses alakja bámu-

rajzolva láthatók,

latra gerjeszt úgy,

arabeszkek gyors és

hogy a

túlzást a kivitel

eredetisége miatt

megbocsátjuk. Palissy áll

mveiben nem

hanem a valóság

a képzelet,

világa

szemeink eltt. Palissy edényei közt vannak olyanok, melyek

a végeden, ismeretlen, emberi szemek fenék

tájait

sejtetik velünk.

nyilvánult élet, a természet

az Palissy

A

által

nem

magasztosság és

látott tenger-

színek

által

egy részének egész valódisága

—

—

és

tudományát nem választá

mvészetében mindig közelebb

állt

külön

az

élettl

a természethez, mint bár-

melyik kortársa.

Mvei

közül legtöbb látható

muzeumban, a Louvreban

és a sévresi

a Rothschild család mkincsei közt. kensingtoni és a warford-halli

gyjtemény.

mvét.

A

bécsi

Francziaországban a Cluny-

De

muzeum

iparmuzeum

—

gyjteményben, valamint

is

sok és

mvét

bírja a south-

néhány oroszországi

bírja

a

mester

egyik

FARKASHÁZI FISCHER

76

múzeumokban

Német

és

a

JEN

budapesti

iparmuzeumban

utánzatok láthatók, melyek közül a legjobbak Puli és Barbizet

mtermeibl

párisi

Akadnak tulajdonítanak. tudjuk, zott

hogy

elhibázott

mtárgyak

De

hamisítványok.

mily

nyomorúság sem tárgyat, ha az

—

ki.

ezek

gyakran

A

Palissynek

mester

önmagának

rombolta

bírhatta rá,

nem

melyeket

is,

mily szigorú bírája volt

darabjait

a melyet

kerültek

szét.

hogy kiadjon a

A

irataiból

és elhibá-

legnagyobb

kezeibl egy

volt méltó a hírnévhez, melyre áhítozott, és

ritka szerencse

!

— nagyobb

mértékben vívott kü

mint a hogy legmerészebb álmaiban remélte.

V.

HARCZ AZ ALCHIMISTAK ELLEN.

meg-

Qfzerfelett igazságtalanok volnánk, ha a nagy férfiak /' ítélésében csak a sikert tekintenék mérvadónak. Az szem

napján a bekötött

istennt, a va k Fortunát kellene akkor

a bírói székbe ültetnünk.

az istennt reméli ítéli

ítélet

Pedior a z

ott látni, a ki a

emberiség

vesékbe

hite

mindig azt a szándékot

lát és

meg. Ezért a mvésznél

szépségét,

hanem a

alkotó

kezet

menni.

Nem

ha a

nek elállítása nem

tekintjük pusztán

czéltudatos eszmét

irányban

határozott elég,

nem

is

mvész

önczél.

A

is

keressük, a mely az

St

vezette.

tovább

a szépet tudva alkotja.

mvésznek

alakok

az

a jót

is

lehet

A

szép-

kell akarnia.

Azzal a tudattal kell mködnie, hogy egy porszemmel bár, de hozzájárul az emberiség boldogságának

Meg zette-e

volt-e ez

tudat Palissyban

mködésében, vagy csak

észnélküli lényeivel

E

a

is

növeléséhez. ?

Mélyebb indok

az ösztön,

ve-

mely a természet

alkottat szép remekeket?

tekintetben kétely

nem

foroghat fenn. Palissy irataiban

ékes bizonyságát találjuk annak, hogy a mestert mélyebb esz-

mék, emberbaráti törekvések vezérelték.

St

azt

is

látjuk,

hogy

a

JEN

FARKASHÁZY FISCHER

78

mvész,

meggyzdéssel

mély

lelkesedett,

hogy

a szabadságért, az emberiség sorsának javításáért

ki

Már

birt.

fentebb

láttuk,

a szabad eszmékért kész volt mindent koczkáz-

elveiért,

hogy a

fogjuk,

tatni és látni

halált

örömest szenvedte

meg-

el

gyzdéséért. Ezért

már eleve bizalommal veszszük mveit kezünkbe.

Tudjuk, hogy szinte lélekbl fakadó szavakat fogunk

mely ez iratokon végig vonul, nem

és a patheticus hang,

meggyzdés

noki fortély, de meleg Palissy

els

hallani,

mvét, a

cc

szó-

nyilvánítása.

Recepte

Véritabley

.

czímt már

>

fentebb említk. Hálával, de önérzetes hangon szól a nagyok-

hoz

az

elszóban

már

és

ezzel

rokonszenvet

bizalmat,

is

gerjeszt.

Azt óhajtja e könyvben, hogy mindenki mészeti

ter-

hogy a tudósok tanítsák a munkásokat

bölcsészetet,

és ezért terjeszteni

a

tanulja

óhajtja

emezek közt a trágyázás

titkát,

mely oly fontos a szegény emberek megélhetésére. ((Szeretnék,

úgymond,

megkérni

mindenkit

külön-külön

hogy kedvelje a földmívelést, a tudósokat pedig, hogy tanítsák az

egyszer polgárokat, mert különben az

fogunk vádoltatni, hogy

elástuk tehetségünket; mert tudjátok

meg, hogy írva van,

miszerint

ségüket, kizáratnak a

mennyek

Az egyszer gyzte ket

az igazság erejével.

nyelvet,

a

a

Kimondja

— hogy

—

olyan ember

a

ki

és

meg-

és ehhez

nem

tudósokat

is

nem

bírhat tiszta érti

((melynek mondatai lánczokba verik az ember

jelenségben

mint

áll,

tehet-

elrejtik

országából)).

természeti tárgyakról,

Bölcsészete abban szeti

mindazok, kik

egybegyüjté

fazekas

csekély merészség kellett

fogalommal

napján azzal

ítélet

hogy

magasztos

az istent

mvészt

a

latin

lelkét.))

minden termé-

látja;

legnagyobb

Q :

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

7

mérnöknek nevezi t; ha a kagylóban megersített városhoz mintát

lát

különböz

legnagyobb építésznek, ha a

jaiban az építészet alapelveit fedezi

fák

alak-

legnagyobb építmes-

fel,

ternek látja a teremtt.

A

«Recepte

véritable))

czím munkában a szerz érdekes

a

és

elméletet fejteget

majd

igazi

kutak

hogy

mvében

Második és

azok

költi elragadtatással

Látjuk,

tervérl.

sókról

természetérl,

szerepérl a trágyában,

alkotásaiban lángoló

mély a

mveinek

egyes nagyobb

ir

ihlet

tudományossággal

fémekrl,

lelkesítette.

a

szól

vizek

a zománczokról, a már-

A

gáról es a termész et eg yéb titkairól.

fejtegetés párbeszéd

alakjában történik, melyet az Elmélet és a Gyakorlat folytat-

nak egymással.

m

Ez a második Discours

késbb

jelent

meg

és czíme

:

Admirables.

A

Discours

1.

A

édes vizek

Admirables

teljes

folyók, források, kutak, vizei;

tulajdonságaik

kat

25 évvel

;

eredetük,

tartalomjegyzéke igy szól

vízgyjtk, tavak rosszaságuk

jóságuk,

és

egyéb

és

egyéb

a mód, a melylyel minden helyen lehet kuta-

fúrni. 2.

Az

alchimiáról:

a

fémekrl,

ezek

keletkezésérl

és

természetérl. 3.

Az

iható aranyról.

5.

A A

jegekrl.

6.

A

különféle

4.

mithridathról.

sónemekrl, melyek a földben elfordul-

nak; természetükrl és csodás hatásukról. 7.

A

közönséges és drágakövekrl

;

keletkezésük okairól;

formájukról, színükrl, nehézségükrl, keménységükrl, áttetsz voltukról és egyéb sajátságaikról.

;

:

FARKASHÁZI FISCHER

8o

A

8.

JEN

különböz agyagnemekrl, ezek természetérl

és

hatásáról.

A

9.

mvészetérl

föld

zománczról és a tkrl. 10.

és

A

márgáról;

/j

1

,

,

és

ennek

hasznosságáról;

a

hogy azt mikép lehet megismerni

arról,

minden vidéken megtalálni.

A

czim

((Discours Admirables»

gárda

a cccent gentilshommes))

m

De

Ponts lovagnak,

parancsnokának

van ajánlva,

a következ igen érdekes és jellemzetes elszóval ((Eveim száma felbátorított önnek azt

napokban megnéztem szakállam hogy életpályám megcsodáltam a

befej eztétl

mezk

színét,

a mi eszembe juttatá,

milyen kevés

liliomait és

hogy a

mondani,

nap

választ

el

egyéb növényeket, melyek

zöld színüket fehérre változtatják, mikor gyümölcsüket kezdik adni.

A

kenni

fák sietnek

is

És ez eszembe

érzik.

hogy ((Óvakodjunk

titkolja

alá rejti a

a

mikor tenyész erejüket csökaz

juttatá

visszaélni az isten

rejteni tehetségünket. ki

virágozni,

maga

Az

balgaságát, jobb

maga tudományát.

azon

mondását,

adományaival és földbe

meg van

is

írás

írva,

hogy a balga, a

mint a bölcs, a

véka

ki

Ezért igazságos és eszes eljárás,

ha az istentl vett tehetséget növelni iparkodunk. Ezért

kodtam isten

én

is

világosság

elé juttatni a dolgokat,

a miket az

kegye velem megismertetett, hogy az utókor

kat vegye.

Teszem

ezt annál

is

szép latin szóval, vagy valami

inkább, mert egyes

más

is

hasznu-

emberek

nyelven

csiszolt

ipar-

vissza-

élnek veszélyes tehetségükkel, hogy megrontsák a fiatalságot;

egy Geber, egy

Román de

celsus növendékei

és

más

la

Roze, egy Raimond Zule, Para-

alchimisták

oly

könyveket

melyek tanulmánya miatt sokan vesztették idejüket nukat.

Magam

is

negyven éven

át

kapartam a

írtak,

és vagyo-

földet és

annak

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

81

hogy megismerjem a benne lev

belsejét,

megismertetett

velem

oly

tartalmából

ki

melyeket

titkokat,

legtudósabb emberek sem

még

eddig

mint

a

ismertek,

isten

és

a

eme könyv

ez

fog tnni.

Tudom, hogy

lesznek, a kik gúnyolni fognak, lehetetlen-

nek tartván, hogy egy

ember, a

nem

ki

hesse a természeti dolgokat; azt fogják

merészség

dolgokat

tlem

a híres

Írni

ismer-

latinul,

mondani, hogy nagy

bölcsészek

régi

és

tud

a kik

ellen,

a természet dolgairól írtak és bölcsességük hírével betöltötték

a

Tudom, hogy mások, a

földet.

külszín után ítélve, azt fogják

kézmves vagyok. Köny-

mondani, hogy. én csak egy egyszer

vemben csakugyan vannak bajos lesz elhinniök.

latomat és

—

elejét

Én azonban még sem föld

szörny tárgyak láthatók

mondok

a mit

arról,

és

méhébl

lesznek.

nem

lesz

válla-

el

— gyjteményt

kiszedett

bámulatos

Ezek tanúságot tesznek

ember, a

ki

ne lenne kény-

mondottak valódiságát, ha

telen beismerni az általam

miket

ejtettem

veendi minden rágalomnak

rendeztem be, melyben a és

dolgok, melyeket a tudatlanoknak

látta,

a

gyjteményemben összehalmoztam, azok meggyzdé-

sére, a kik irataimnak

nem akarnának

valami nagyfej , a ki e bizonyítékokat

tené az ellentmondókét.

egyszer

adni.

nem akarná

Ha

jönne

figyelembe

ön véleményére fogok hivatkozni, a mely megdön-

venni, az

a mióta

hitelt

ön

visszajött

Hízelgés

Ferrarából

gyzdhettem meg

bölcsészetrl

,

astrologiáról

nélkül

a

mondom

pontsi

ezt,

mert

kastélyba,

nem

az ön szelleme hatalmáról, mikor és

egyéb mathematikai tudomá-

nyokról beszéltünk egymással és a mit hallottam, teljes bizonyságot adott

nekem

Az olvasóhoz

«Ova

az ön csodálatos szellemérl)). intézett

intelek azok ellen,

Palissy élete.

elszóból a következket idézzük a kik azt

állítják,

:

hogy az elmélet 6

FARKASHÁZI FISCHER

82

a

szülte

gyakorlatot.

járnak, ha azt

elbb

állítják,

A

kik

a tant hirdetik, rossz úton

hogy a dolgot, a mit alkotni akarunk,

magunk

képzeletben

ezt

JEN

mieltt a mun-

elé kell idéznünk,

kához fognánk. Velük tartanék, ha az ember megvalósíthatná a mit

De

képzel.

mindig

nak és

meg nem

is

tudnék

megfogamzott

képzeletben

a

valósítani,

könny

a

vihetnék, csatát.

A

dolgot

volna az alchimisták-

kellene ötven éven át kutatniok.

rek keresztül

vesztenének

ha

mit nekik az

Ha

a hadvezé-

elmélet súg,

sohase

mondom, hogy

kik ilyesmit hisznek, azt

egy czipt, de még egy czipsarkat se tudnának

készíteni,

ha

megtanulták volna a világnak akár valamennyi elméletét. És ha öt ven évig

tanulmányoznák a cosmographiát és kezükben volna

még

a világ minden térképe,

se

mernének egy hajót a

geren vezetni, a mint azt a gyakorlati

Sok becses les))-ból,

részletet idézhetnénk

olyanokat,

férfiak

teszik)).

a ((Discours

még olyanokat

melyek a természettudomány mai álláspontjával

is

is,

megférnek.

bocsátkozunk. Azt akarjuk feltüntetni, hogy

elzte

Palissy mennyire

Admirab-

melyek a természettudományi ismeretek

fejldésének szempontjából nevezetesek, de

De ebbe nem

ten-

meg

kortársait és mily erélyesen küz-

dött a felvilágosodás érdekében.

E

tekintetben azt hiszsziik, legérdekesebb lesz azt idézni,

a mit Palissy a középkor egyik leghíresebb tévtana, az alchi-

mia ellen

annál

írt;

is

inkább,

mert

ezeket

nemcsak a korához mérten meglepnek

a

részleteket

mondható tudomá-

nyosság jellemzi, hanem a sötétség lovagjai

elleni

lelkesedés,

az ámítok ellen kifejtett éles gúny, mely ez olvasmányt kivá-

lóan élvezetessé

A

teszi.

((Discours

kitnik, hogy

Admirables»

Palissy

az

fentebbi

alchimistákkal

tartalomjegyzékébl két

értekezésben

is

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Az

foglalkozik.

83

terjedelmesebb

egyik értekezés

ezt

és

csak

kivonatosan fogjuk ismertetni.

Ebben a

fejezetben

nak párbeszédet.

Amaz

is

az Elmélet és a Gyakorlat folytat

a kérdéseket, melyekre a gya-

fölveti

korlat (azaz Palissy maga) megfelelnek. Palissy az aranycsinálókat
nem akarnak

kik

munkát

hasznos

embereknek

nevezi,

végezni és olcsó szerrel

akarnának meggazdagodni. Pedig nem fognak boldogulni, akár-

hogy erködjenek edényekké,

A

A

is.

eszközökké

kik azt állítják,

fémet

az

alakíthatja

ember csak

nem

de

át,

tisztíthatja,

teremtheti.

hogy a tz segélyével elállítják az aranyat,

ámítok.

Vannak egyes elkel aranycsinálással

és

erre

urak, a kik

sokat

szintén

költenek.

foglalkoznak

Ezeket meg

ket

hagyni e foglalkozás mellett, a mely visszatartja

rosszabb foglalkozástól.

Az orvosok

is

a

titkát és

De

még

csak hadd keressék az

aranyat; igy alkalmuk nyílik megismerni a természetnek

egy

kell

nem

rájönni az aranycsinálás lehetetlenségére.

mesterünk kérlelhetlenül üldözi

azokat,

kik

mester-

é

nem tudományszomjból, de

ségszeren,

ámítási czéllal folytat-

ják az aranycsinálást. Foglalkozásuk elvét ad absurdum

«Az

alchimisták,

hogy porrá zúznak bizonyos fémeket

töt csinálni, át akarják

úgymond, úgy akarnak aranyat Pedig

alakítani.

ha

új

zúzás által létrehozni, akkor sokkal új

körtét, új

almát

alkatrészeibl.

elállítani ezen

Mondjuk

hogy zúzzon porrá egy hozzon teszi,

ki

abból

elhiszem

neki,

könnyebb volna

hogy

tud

ezeket

új

gyümölcsök porrá

tegye a

megint egy egész

és ezüs-

fémeket lehetne a porrá-

csak a legügyesebb diót,

és

viszi.

diót

zúzott,

aranycsinálónak,

port egy lombikba és

diót.

aranyat

Akkor, ha ezt megés

ezüstöt

csinálni. 6*

Ha

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

84

egy dió porából két egész

diót

tudnak

hogy megtalálták a bölcsek kövét, a mely önmagá

ejhiszem,

ból gyarapszik.

De

tudom, hogy az egyik ép úgy fog

mint a másik

sikerülni,

.

.

pénzhamisító, a ki csupa

magát tudósnak

ámításon

töri

a

nem

fejét,

restelli

neveztetni)).

azt az érvet hozza fel az arany-

csinálók érdekében,

hogy mködésük még

ha

valahogy sikerre vezetne.

ccpar impossible))

mégis

nekik

Igazán csodálom, hogy egy csapat

.

Az Elmélet többek közt

elsül,

akkor

csinálni,

«Ha

csak fegyver.

is

csak üdvös volna,

A

kapanyél, ha

eredményre

az aranycsinálók

jutnának, akkor elég aranyat csinálnának, hogy Francziaország

háborút ellen

valamennyi

viseljen

ellensége

még

ellen,

Palissy ezt

sem akarja

elismerni.

((Valamennyi eddigi megjegyzéseid érvre,

egy

sincs oly távol a bölcseségtl,

megjegyzés. nézve, ha

Én

azt

közül,

feleli

dög vész, háború ki

éhség

és

mint

sújtaná,

sok aranyat tud

abba hagyná a földmvelést ugaron heverne és

gyznék

az

aranycsinálókat

kinek országában néhány

és

hogy

volt

aranybányát

percztl kezdve a király alattvalói

királyné, a ki

tiszta

okos

szinaranyból

n

adná magát

kezdett

Azok, a kik a

fedeztek

legnagyobb

az

erdi nem

egyszer egy király, a

ásásra használta, a minek folytán a földek

csakhamar nagy éhség

Ettl a

fel.

részét

ugaron

arany-

maradtak

országban uralkodni.

volt és szerette az alattvalóit,

csináltatott

bizo-

minden ember

összes

tüzelanyaggal.

hogy ha

Ha

csinálni.

aranycsinálásra

Francziaország

történetet olvasták, beszélik,

A

az

mint az imént mondott

nyosnak mutatkoznék, hogy a dolog elérhet,

föld

erre

mondom, hogy jobb volna Francziaországra

akadna hat embere, a

és

török

is.))

De

A

a

ekkor

kappanokat, csirkéket, gálám-

:

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

bokát.

A

király

hozták

az

asztalra;

neki tette

igazi

a

aranybányákat.

szágban hat

akarna

Már most

ember, a

ki

aranyat

húst

nem hoznak

erre

táplál és

jobb volna, ha

hogy tud

figyelmez-

nem

pedig

azok

csinálni;

hogy közülök a legutolsó és ha

az

Francziaor-

volna

háborúskodnának egymással

lenni,

annyi

is

fejedelem

a

tudomány

köztudomásra jutna, akkor az arany teljesen elvesztené

az értékét))

.

.

.

Palissy e kérdésnek

melyet ide,

képzeld,

a szép

királyné

mvelnék,

szántóföldeket

gyártanának,

aranyat

titka

A

t, hogy lám az arany nem alattvalók

az

ezt

de mikor észrevette, hogy

megharagudott.

húst,

mikor

megörült,

eleinte

85

még egy külön

fogva

rövidségénél

egész

értekezést

terjedelmében

szentel,

is

iktathatunk

hogy olvasóink, Palissy irmodorát, eszmemenetét, gondol-

kozásmódját

egy

képez mutatványból

egészet

befejezett

ismerhessék me
A

szerz elrebocsátja, hogy

czáfolta az alchimia tanait a bításáról,

de jónak

látja

elz

beszédjében már meg.

fémek elállításáról és nagyobaz

kikelni

arany »

« iható

melyet az emberi testre nézve ártalmasnak

Kz az értekezés Elmélet:

még sem

Ha

is

párbeszéd alakjában van írva és igy szól

a világ legszebb érveit hozod

fogsz rábírni arra,

dicséretes is;

dolo^.

iható

is

fe\

nekem

hogy megvessem az aranycsinálás

valóságos csodákat vittek végbe feltalálták az

is,

tart.

tudományát, mert tudom, hogy az alchimisták

pl.

ellen

aranyat,

Ettl a szertl

az orvosi

a

mi

szép

dolgokat,

tudományban

pedig

igen

:

becses

igy és

szinte felélednek a halottak

minden betegség meggyógyul; az ember megrizheti a

szépségét, meghosszabítja az

Mi kifogás lehet ez

ellen:

életét és

mindig

jókedv marad.

::

FARKASHÁZI FISCHER

86

Hogy

Gyakorlat

ban

Nem

?

maradhattál

ki

hogy az arany nem

lehet

Több

meg ezekben

könyvet,

láttad azt a kis

közepette nyomattam

JEN az ábrándok-

melyet a nagy zavarok

melyben eléggé bebizonyítottam,

és

üditszer,

hanem inkább méreg.

orvos, a ki elolvasta az érveimet, az én pártomra állott,

elannyira,

hogy az orvosikar egy

híres

tagja,

a

Párisban

ki

oktatott, nézetemet mint teljesen bebizonyítottat említette fel

növendékeinek. Ez már magában

Hogy mersz

Elmélet ;

idn

annyi

Hisz a

még

át aranyat

megzavarhatna érvelésedben. mikor annyi orvos

ilyesmit állítani,

rendel

az arabs orvosok

legkitnbb

is

üditszer gyanánt!

betegeinek

is

aranyat használtak, pedig azok

orvosok.

Elismerem, hogy igen sok orvos van, a

Gyakorlat

kappanok hasában arany darabokat fzetett

és a levest

a betegnek, azt állítván, hogy a levesben

meg van

egy része; arra

utaltak,

illet

aranyakat

beadták

az arany

hogy a megfzött aranydarabok

sótól és a zsírtól) kissé megfehéredtek.

az

ki a

megmérték

volna,

Ez nem

volt igaz.

rájöttek

(a

Ha

hogy

volna,

azok ép oly nehezek maradtak, mint a milyenek a fzés eltt voltak.

Mások

leráspoly ózták az aranyakat

hús közé keverve megetették a beteggel

mint

;

az

és

aranyport

a mi rosszabb

volt,

hogyha homokot adtak volna be a betegnek. Mások

lemezekben adták be az aranyat, pedig akármilyen formában adták, egyaránt rósz volt az.

De

ha az arany a mondott formában

nem

tagadhatod, hogy iható alakban

Elmélet: is,

azt csak

nem

használ

még

is

jót

tesz; az alchimisták egészen finom porrá zúzzák és ha valami ital

közé keverik, csak úgy emészthet meg, mint a

kevert kappanzsir. így aztán az aranyat mégis a betegek iiditésére és táplálására.

fel

levesbe

lehet használni

:

!

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Gyakorlat:

Nem

hogy a tüzkemenczék nem

is

meg a beteg ember gyomra, a hogy még a sült almát semveszi be.

olyan gyenge,

azt

Te bellem

Elmélet:

akarsz

tréfát

Hát

zni.

az arany

megemésztve, mihelyt cseppfolyós alakot nyer.

nincs

tudod,

beszélsz. Jól

bírják a tiszta aranyat felemészteni.

Hát akkor, hogy emészthetné mely már

hogy mit

érted,

jól

87

Hisz az

alchimista a tiszta vízhez hasonló folyadékká alakította át

Gyakorlat:

nem

értenéd

Te nem

meg

meg, vagy úgy

értesz

a mit mondok.

Ha

az alchimisták az aranyat

a legfinomabb borhoz hasonló folyadékká alakítják

akkor se csináltak belle megemészthet is

velük tartanék, ha

hség

az

aranyat

is át,

táplálékot.

teljesen

mit használna a

Igaz, én

felbontanák

gyomornak

az

olyan

anyag,

mit

csinálnak

olyan

melyet

a

felbontani, mint a táplálására szolgáló húst:

úgy

még

mely hasonló a gyomor hségéhez. Máskülönben

mellett,

tud

mintha

teszel,

?

Porrá

zúzzák

az

de

aranyat,

nem

De

azután

k más

folyadékba keverik. Hiszen tudom én, hogy folyadékba olvasztva,

be lehet vétetni sok mindenféle kemény tárgyat, a mely porrá van zúzva. Csak hogy abból, hogy azt be lehet venni, még

nem

következik

Ha úgy

tetszik,

hogy

egy

mint

nem mindegy. Az legtökéletesebb

a

ember,

aranynyal

ki

valamint, hogy az arany

Gyakorlat

dolog

volna

az,

is.

De

az,

is bir.

vájjon

hogy nem.

Elmélet: Éz be,

anyag tápláló ervel

ilyen

iszom én homokot és port

táplál-e: Tudjuk,

szük

hogy az

az,

Most ha

az

is

örökké

ugyan

aranyat üdítszernek vesz-

Azt mondják,

táplálékot.

táplálkoznék,

örökké

élne,

Milyen

szép

tart.

nagyot

mondtál.

ember aranynyal tudna

Csodálkozom azon, hogy nem

táplálkozni.

restelsz ilyet kimondani.

ez a nézeted elég arra, hogy minden vitának

Pedig

véget vessünk.

Te

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

88

mondod, hogy az arany örökké

azt

Már pedig

tart.

emberi gyomor nem fogja megemészteni az aranyat, örökké

Ha

való.

az id, a

és

föld

tz nem

a

meg

emészteni, hogy emészthetné azt

emberi gyomor megfzi és megemészti

azt,

ha az

meg-

bírják

az emberi

az

gyomor? Az

a mit neki beadnak

:

a mi tápláló anyag, az gyarapítja az ember húsát és vérét, a

Már most kérdem,

többi pedig kitakarodik a testbl. az

olyan

ember, a

excrementumot.

Ha

ki

aranyat

azt

mondod, hogy

eszik

Ha

hogy az arany nem örökkévaló.

és

semmi

igen,

vájjon

mást,

ad-e

akkor elismered,

ellenben nem-mel

akkor az iható aranynyal táplálkozó embernek nem

felelsz,

lesz szük-

sége lyukas székre. Elmélet: Lehetetlen a te véleményeidet legyzni; de többen

mégis megírták, hogy az iható aranynak csodálatos

Épen nem rég

ságai vannak.

jelent

meg egy

hogy Paracelsus, német orvos,

azt mondja,

meggyógyított egy pár rühes embert.

Te

nyelvet, beszélni mersz

egy olyan egyén

ötven orvostani könyvet

irt

és a kit az

könyv, a mely iható

nem

ellen,

aranynyal

egy egyszer

pedig,

fazekas, ki az anyádtól tanult nyelven kívül

tulajdon-

is

tudsz

más

a ki több mint

orvosok fejedelmének

tartanak.

Gyakorlat: Beszélhet

mennyi orvosa, én még

is

nekem

Paracelsus és a világ

csak azt

mondom, hogy ha

vala-

az iható

aranyat lombikba teszed és ott összeforrasztod, a hozzá kevert folyadék el fog égni és

arany pedig

ismét

gyomra olyan

el

fog

párologni, a cseppfolyóvá lett

egy darabbá változik;

forró volna mint

és

ha

az

ember

egy kemencze, a cseppfolyós

arany egy darabbá tömörülne. Elmélet: És a mit Paracelsus mondott, a ki annyi beteget gyógyított.

.

.

?

:

PAL1SSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Sejtem hogy Paracelsus ravaszabb ember volt

Gyakorlat

Meglehet hogy holmi tökéletle-

mint mi ketten együtt véve.

nebb anyagokból

fogják

hogy az iható arany; igy a

tartani

drágábban

és

fortély alig juthatott eszébe.

sában egy orvost, a

egy

Láttam én Poitou egyik

bámulatos eredményre

Házának kapuja mellett

jól

be volt már a

egy

volt

szobának

rejtett

rejtett szobája;

dezte a beteget, hogy

hova

ennek

mikor

beteg

kezdett a

férje

a városba

Idközben

visszajön.

lett

n

és

elé

hogy a

neki,

való,

A

miképen.

és

ablaka

rácsos

ment egy beteghez, de mindjárt

fájdalmat

jutott.

Mihelyt egy beteg jelentkezett, a

tanítva.

beteggel beszélgetni. Elmondta

a

kis váro-

megláthatta azokat, akik hozzájöttek. Felesége

kis nyílásán

odaült

egyszerbb

Ennél

fizetik.

szert jobb-

vajmi keveset tudott, de a ki egyetlen

ki

fortély segélyével

egy

egy elttünk ismeretlen orvos-

összeállított,

szert és elhiteti velünk,

nak

89

kikér-

beteg, hol érzi

természetesen

hségesen

megfelelt minden kérdésre.

Az orvos

egy hátulsó ajtón kiment az utczára

rázatát;

kapuhoz. feléje

A

beteg

sietett

láthatta,

hogy

hogy mióta, mije

elérti

és hol

fáj.

ember minden

baját.

is

hallgatta

elmondta neki,

beteg aztán elment és ;

És az

mondom

hírnévre jutott. Ezt azért

nem

A

hogy milyen ügyes orvos ez az

úgy került a

Az orvos nem

és azonnal

betegre

a

és

hogy az orvos ur a városból jön;

elbeszélje a baját.

meg, hanem rá nézett

telte,

betegnek minden magya-

a

ur végighallgatta

el,

a

puszta

hiresz-

megnézésbl

orvos csakhamar nagy

mert

Paracelsus

talán

használta soha a szert, melyet iható aranynak mondott.

Elmílet:

Nem

tudom

ezt

hogy érted; az imént

azt

mond-

tad hogy Paracelsus tán valami félfémbl csinált valami orvosszert és arról hitette el

hogy az

iható arany,

mert drágábban

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

90

De

akarta megfizettetni.

akkor az arany miért

fémbl

ha

ne

orvosszert

lehet

csinálni

épen úgy orvosszer mint

lehetne

bármelyik más fém?

Gyakorat: Csalódol. Szeretnéd az ügyedet védeni és

nem

engem

akarsz

Én nem

megérteni.

azt

azért,

mondtam hogy

Paracelsus

fémbl

ásvány,

a dárdany, mely az orvostudományban többfélekép

pl.

csinálta az

orvosszerét;

az lehetett valami

jön használatba.

Te beismered hogy

Elmélet: Saját érveddel foglak meg.

a dárdany orvosszer az arany

A

is

Én pedig

lehet.

lehet orvosszer, mert hisz a dárdany

gyzelem

enyém; be

az

Nagy

Gyakorlat:

dárdany fém és

ereje,

orvosszerül

használható

hússá,

nem

használhat, de

ehetnk mint

táplálékul.

belle, a halálnak teszi azt

A

tápláló ereje mellett.

nem

olvad

hogy a

hiszen

azzal

Ha

a

mi táp-

tévedsz,

is

Gyógyszerül igen

féllém.

tápláló ereje volna,

fel.

úgy

melyek

azt tanúsítják,

—

6

szemnél

többet

eszik

hogy a beteg ember naponkint

a belle

gyomor hsége melhatást

teljes

került ki a bányából.

alapján, és

így

nem

kell

kell az

két-

bizonyít az arany

fejt

ki,

fejld gzök

hogy a dárdany

nem bomlanak.

komoly indokok

4

magát. Azok, kik az iható aranyat

és a hasat

meghlés eltt

ki

A tökéletes fém a A dárdany mérges

gyomrot

a gyomorban

Már

vérré.

dárdany tehát nem

varja a

teljes

ki

állítják,

szer ihatik belle.

lett

vagy gyzve.

a húst.

Csakhogy az az ember,

ajánlgatják,

csak fém.

azzal,

De

!

is

aranynak van-e üdít,

hogy a dárdany fém, pedig az csak is

le

mondtál

bölcseséget

átalakulhat-e

hogy

kell vallanod,

vitánk azon fordul meg, hogy az láló

mondom, hogy akkor

azt

A

folytán,

megülepedés,

tökéletes fémek

a dolgokról égi

felka-

beszélni,

testekbe

menni

érvekért. így

kik

azok,

pl.

tápláló

egy Mercurt és még

egy pár bolygó

felfogásuk szerint, hatást gyakorolnak

az

akarják

erejét

égbe mennek és keresnek egy napot, egy

bizonyítani, az dat,

arany

az

melyek

csillagot,

a

fémekre és az

astrologiához,

de azt tudom,

emberi testekre.

Nem

hogy az emberi

testet csak olyan

értek az

hol-

anyag

mely

a

táplálhatja,

erjedésbe tud átmenni.

Miután pedig az arany assimilálódni,

testtel

nem

nem

hát

tud

erjedni

szolgálhat

is

és

se

emberi

az

gyógyszerül,

se táplálékul.

Nem nyelv

szolgálhat

nem

bírja megérezni.

ízlelje

meg

hetk-e? Innét

van,

hogy az

az sem,

táplálékul

Az

Isten

a

minek az

azért

adta

a

izét

a

nyelvet,

a tápanyagokat, vájjon hasznosak, emészt-

hogy a beteg embernek gyönge

húst,

vagy fttgyümölcsöt adnak, mert ezek az anyagok hamarább bomlanak.

Ha

emészteni.

pedig a

gyomor még a

megemészteni, hogy emészthetné ízét

a nyelv

tenni,

nem

is

gyomor nem

gyönge

anyagot a

Másféle

bírja kivenni?

sült

meg-

bírna

almát sem bírja

meg az aranyat, a melynek Még egy megjegyzést akarok

mieltt ezt a fejtegetést befejezném.

Ha

a nyelv

ki

tudná venni az arany

ízét,

nyalna valamit és igy csökkentené a súlyát.

akkor arról

le is

Mikor egy

virá-

got megszagolsz az orroddal, valamit elveszel belle. És valahányszor egy tárgyat megizlelsz a nyelveddel, mindig róla

egy

kis sót,

mert ez olvad

el

Már pedig a nyelvben van hség

sót,

mihelyt közelébe érnek,

és

nedvesség és ezek a

magához vonzzák. Ezért mondom

nyelv, ha az arany ízét kivenné,

megcsökkentené az arany

szedsz

a nedvességtl és a hség-

tl.

hogy a

le

súlyát.

leszedné róla a sót,

Miután pedig mitsem

vesz

.

FARKASHÁZI FISCHER

92

el

az

aranyból,

világos

hogy

az

JEN aranyban

nincs

tápláló

anyag» Fölösleges arra utalnunk, hogy ez a ccDiscours Admirable)),

mely oly érdekesen jellemzi a nagy mvész gondolkozás módját,

mennyi világot vet a XVI. században uralkodó tudományos

fogalmakra és a

haladásra,

szakban képviseltek.

ívTuz e u K.Ö

melyet Palissy nézetei

ama

kor-

.

VI.

ok egyéb érdekeset

A fogást

vonni a

merész tudósai

is

találunk a Discours

szerz a teremtésrl beszél melylyel

nyilvánít, bibliai

nem

kiknek

Kétségbe

korát.

valódiságát gondolatnak

is

nagy értelmiségrl tanúskodik. De

azt nyíltan kimondani, merészen

hyenáinak,

fel-

Belátni valamit, a mit a kor

tettnek!

értettek meg,

kényes themáról oly

megelzte

messze

genesis betszerinti

Hát még

volt.

és e

Adm irables-b a n

keztyt dobni a szent

Bertalan-éj

csak az imént szabadult

körmei közül

ez oly férfias tett volt, mely egy

maga a

haladás

gosodottság legjelesebb bajnokai sorába helyezi

és

ki,

telvilá-

mvészünket.

Merész eszméit a természet gondos megfigyelésébl meríti.

A

esvíz

kutak ásatásánál az

munkásságának

alkotás ez örökös

fogalmat nyer. ccA teremtés többé

a jelené,

mert

a világot

teremté,

mindig

megszakítás nélkül szei

nem

hagyni

fölújítódik,

munkás

átszivárgását láttára

nem

A

csillagok

a múlt

s

Az új

mve, hanem

szünet nélkül alkot. Isten

tenyésznek.

renyhébbek mint a külsk.

tétlenül.

természetrl

a

lényekkel népesíté

mködnek

észleli.

befutják

Isten

A

melyek

meg, föld

mit

pályájukat.

bels

ré-

sem akart

A

tenger

,

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

94

mködésben van mindig nem

a lények

örökké

és

A

alkot.

föld javít és újít;

hogy fokról-fokra ne

oly élettelenek,

tökéletes-

büljenek; egyre gyarapodnak a fémek, a vas, arany, ezüst, már-

vány, ékkövek, agyag, mezei gyanta,

hogy a s

föld belsejében

Gyakran megtörténik,

stb.

valamely nyomás folytán kigyúl a tz,

ha hegyi-gyanta, kén vagy kszéntelepbe kapván tápot nyer, oly nagy,

ereje

Ilyenkor

gz

hogy forróvá

teszi

a sziklákban a forrásvizet.

képzdik, melynek ereje széthányja a

a talajt és a rajtuk

lev

sággá változtatja át a

Ez a

házakat.

hegyet

sziklákat,

mely

földrengés,

sík-

völgyekbl hegységeket

és a

csinál.

Isten

nem

hagyja magára

vesebb mozzanataiban

is

a

kormányozza

a tengert roppant nagyságában,

meg

fogjuk,

leghe-

Tekintsük

és vezényli azt.

látni

s

hanem

minden

hogy

Ki hinné, hogy minden 24 órá-

bizonyos törvényeknek hódol.

ban támadja

természetet,

a földet, mintha azt rombolni és elárasztani

óhajtaná. Mint óriási hadtest

lép

fel

a

tenger,

hogy dühödt

harczot vívjon a sziklákkal és a föld határaival; irtózatos mo-

j

rajjal

az

a támadó, mintha a világot

akarná

elpusztítani.

emberek a tengermelléki csatornákra malmokat

a csatornákat zsilipekkel látták

el,

benyomulhasson rajtuk a

viz

a viz

önmaga

vissza akar folyni,

malom

folyton

és hajtsa a

a melyre senki sem

mozgásban figyel.

A

kik a természeti jelenségekben

A

földgömb forradalmának

mikor egy kifutott.

vízzel

töltött

van.

a

Ez a

és így a

zsilipet

vezetik át s

költészet egy

neme

és iparos költészete ez,

feltalálják

elméletét

fazekat látott,

Ha most

malmokat.

bezárja

munkás is

építettek,

hogy a tenger dagályánál

csatorna telve marad, a vizet azután egy gáton igy a

És

a mvészetet.))

megérté

melybl a

viz

Palissy,

forrva

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

a természet, mely sohasem tétlen, mely

(cEz

ernek

kemencze,

azután

és

fel,

hogy

mintha azt

el

minden

változás

lépett

fel

a

mvésznek

tz

megtámadja a

földet,

alá)).

st

munka

veszélyesnek

által,

természet

,

tartatott,

melyet Istennek, a

vezérlete alatt végbe o

alkotónak

és

A

Nincs többé láthatlan, végzetes ok, nincs többé titokszer,

mköd

ember sorsára ellenségesen

természetfölötti s az

Isten a természet egyedüli birtokosa, ki és

a

az Alkotó a roppant

természetben!

gyanúsnak,

megtisztul, megszentesittetik a

legmagasabb o o

törvények

akarná önteni, pedig az egész az embernek el-

mely jelenségei miatt

visz.

meg

órában

24

nyére van, mert vizet hajt malmai

Min

küzd,

mire az vígan lobogva az agyag leg-

részéig hatol, akként engedi

tengernek,

te-

mint a

föld

örök

az

pályáját

befutja

a

kigyúl

Épen mint a mester megengedi, hogy

ervel lépjen

bensbb

mutatja; eltte

képét

értelme szerint. teljes

folyton

igyekszik, a nyugtalan, tevékeny, folytonosan

remteni alkotó

()5

végeden nagysága

abban

által

abban

létezik s

törvényei

kormányzott

által

világ

jósága

Nincsenek többé

nyilatkozik.

szörnyek és csalóka képek, a középkor gonosz álma viselés

er.

tiszta

a gond-

fényében

eltnik.

Áttérve az emberekre, a szerz igy folytatja: « Az ember arra született,

hogy

akarja,

hogy a természetnek segélyére legyen.

egyebet, mint Isten élhettek volna,

volna,

de

k

Ha eldeink nem

dolgozzunk.

a

mveit

szemlélték, a

barmok

munka gyümölcseit munka

inkább

szántottak,

tettek

els

világot

teremt

felfedezit

er

a

többi

részeinek

volna

táplálékából nélkül vették

vetettek, a földet mívelték,

hogy a természetnek segélyére legyenek. Azért valamely

mnek

Isten

emberek nagyon

tekintették

ket.

jeles

tisztelték,

a

Ismert dolog,

,

:

farkasházi FISCHER

g6

hogy az Isten

legyünk,

segélyére

sebbek,

hogy

azt akarja,

mert az

JEN

dolgozzunk

a természetnek

s

dolgok sokkal tökélete-

ültetett

kellemetesebbek, mint a vadon termk.

hogy egyes tévedések

Kétségtelen,

vegyültek a világosságot

terjeszt

el-

méletekbe, a természettudományok oly kevéssé voltak ismerve

vakmer

a XII. században, hogy a

nem egy

kutatott tengerre merészkedett,

De mennyi termékeny

ütköznie.

tapogatózva

fel

nem

sziklába kellett

meg-

kutatónak,

nyomára

elv

e

ki

jut,

annak okát kutatni

Newton eltt

és sejtvén a fénynek bomlását,

rá jön,

hogy

(c

Máshol figyelmessé

magokra

>

közeledni

ugyanazon testben, majd

szeretnek egymáshoz,

« sósernek »,

majd

ccötödik elem-

leggyakrabban pedig egyszeren sónak nevezi, de néha

érezhetetlen közegnek keres, tapogatódzik

nagy

hogy egyes

azon körülményre,

tesz

hagyatva

már Descartes

magasabb errl, mely a részecskéket egymáshoz

beszél azon

nek)),

akarja

mely eltte vanj

\

köti

ki

szivárvány csak úgy keletkezik

ha a napsugár esn hat keresztül

elemek

habár

is r»

Feltnik eltte némely kagylók szivárványszíne,

és

lép,

fizikai

A gz

is

s

tekinti és

a

felfedi

cc

vonzernek^

lepelnek

óriási ereje

mvét, nézve

sem

mely a

kerülte el e mélyreható ép elme

miközben a

tliz

fölé

tette

agyag-

az üstben forró anyagot.

Vízzel telt érezgolyókat melegített,

neki mély elmélkedésekre

nagyfontosságú jelenséggel

er

áll

melyek megfelel me-

Ez egyszer, közönséges

legnél heves pukkanással törtek szét.

ismeretlen

részét,

törvényt takarja.

figyelmét. Megfigyelte azt,

tünemény

egy

nevezi. Szóval

ad alkalmat;

szemben,

s kijelenti,

érzi

hogy

hogy e még

képes a hegyeket feldönteni.

Palissy kétségkívül

nem

sejtette,

hogy

lesz

id,

midn

,

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

er

ezen

az iparban értékesítve

melyeknek tanúi vagyunk,

97

ama csodákat

fogja elidézni,

de úgyszólván megnyitja az

utat,

mely a következ nemzedékeket e hatalmas közeg meghódításához vezeti.

A meg

XVI-ik század e nagyszer

Bemard mester megelzte

eléggé.

emberi

természet örök

a

kutatni igyekezett

ért

korát, és mialatt

fel-

titkait,

tudományt az

a

jóllét szolgálatába szegodteté.

ccA mi az orvosokat készítést kutatva

illeti,

— úgymond — k

a természetet fogják

az aranykészítés lehetetlenségét,

látni

nem

felfedezésekhez

minségét

;

megismerni

az arany

be

fogják

de megismerik a fémek

agyrémet keresve, a természet

örök törvényeinek

ismeretére jutnak)).

magára vonatkozólag mondja, mert

Ezt

zománezot keresve

fehér

bevonását.

szetben

jól

Hogy

jól

nem

mányt,

tanítottak

—

színes mázzali

melyeket az agyagmvé-

engem,

s

nem

azért,

mint azon dolgok,

titkát,

mintha tán titokban

sem a dögvész, sem más

tartani

nem

ön-

akarná

tar-

az

mvészet nem olyan mint sok egyéb.

ccE

elleni gyógyszert,

melyet

agyagmvészet

közli az

tudom, hogy

titokban

igéjét

úgymond

edények

a

is

végeztem.

történik

betegség

—

többre

nyíltan szól:

tani.

Én

hibák

tettem,

melyeket

zésbl

A

találta fel az

hisz

sem a

nem

veszedelmes

földmívelés titkát,

szabad, de szabad

megvetnének az emberek,

sem

olyan

mihelyt

Isten talál-

általános

lenne)).

Megengedhet

ezen

embernek,

ki

annyit

szenvedett a

mvészetért, hogy az egyediség jogára igényt tartva igy szóljon

((Mvészetem azok közé

ember

igen,

Palissy élete.

tartozik,

:

melyeket egy vagy két

de számosán nem gyakorolhatnak a

nélkül, 7

hogy

»

FARKASHÁZI FISCHER

C)8

egyik a másiknak

r ontanák

Ha

mert ha sokan

hátrányára ne legyen,

len-

meg-

tengdhetnének, ha a mvészetet

akkor

csak

nének,

JEN

.

t

agyag mvészetére tanították volna,

az

vagy ha

neki kevésbe került volna az,

nem tördnék

vele,

de épen az

akarat, azt egyedül és idegen

segély nélkül

bírni,

vigasztalta

t

16 évén keresztül.

a bánat és nélkülözés

Kemény

nevelés,

mely belle nagy mvészt és számunkra nagy tudóst képezett. Palissy

nem

állít

az

elveket,

fel

Neki

beszél.

élete

nincsenek kételyei, nincsenek gyanításai, im olvashatjuk szavát,

nem

a mint önként folynak azok ajkairól.

Az

következtetésre szüksége

sem

volt.

szer emberben, hogy

nem

fogalmaz,

ember

mat egyszerre megért. Ezen mindenki

nyílt

metlenséget razzá,

iránt,

nem

hogy

érez

keservé, hanem

ifjú

soha

;

következtet,

a különös ezen ösztön-

hanem minden

sajátsága,

fogal-

hogy szinte,

marad, folyton csodál, és a szenvedés

megérleli.

a

nem

türel-

t

teszi

szá-

Ezen ember sajátsága az

örökös szomj. Palissy 75 czáfol, igy

szól:

éves korában ((Sajnálom,

nincs francziára fordítva,

Cardauról

szólva,

a

meg-

kit

hogy a bölcsészek minden könyve

hogy megtanulhatná az ember egyik-

tl a másikat megczáfolni». Magáról ezeket ((Én olyan

írja:

ember vagyok,

ki

az

agyagmvészetet zve

mindig vágyik a földnemek ismeretlen természetét

klilön-

és

féleségét ismerni.))

Kertjének egyik szobája lyek a XVI.

fölé

Izaias ezen szavait

században általánosan hangoztatva

mindnyájan, a kik szomjaztok, jöjjetek és igyatok

rásának vizébl)).

írja,

voltak .az

:

élet

me((Ti for-

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Valóban megható Palissynál

C)()

hogy mennyire kedvelte

az,

a magányt. Elmélkedéseinél egyedül volt, hogy gondolkozhas-

sék azon, a mit

dolkodik

s

Ha önmagával beszél, hangosan gyónja meg az istenség csodáit.

látott.

önleikének

értekezésében párbeszéd

midn önmagának

vitatkozási sziiségletnek tesz eleget,

vetéseket

szítá

ellen-

melyeket megczáfolhat.

tesz,

A

természet volt társnje,

el

azt.

Ez

Azért hálából

Ha

jellemz

választ, a parasztot

alakot

gon-

nem

munkás, mint

is

s

társnjévé

választja

azt

nem

vetette meg,

ta-

jóakarólag tanítja t. s

keres

nála

mene-

déket.

A t;

mi az embereket

midn

kigúnyolták,

merítette ki; üldözték,

midn

a

kereszténység

Azért kerüli

t

eredeti

ezen

idejében,

magasztosságához

meg akarák

ölni

midn

a munkás

természetre terjeszté Palissy a földet

tani,

ták,

kiknek

kellemes

A

visszatérjenek.

felüdülés azoknak,

hanem

nem

volt

szeretetét

a har-

képes az

az

egész

ki.

úgy

tekinti,

mint éllényt. Nézete szerint

gyümölcseitl megfosz-

haragszik a favágókra, kik fájukat, miután

((Csodálkozom,

pap-

fgondjuk, hogy

trni volt kénytelen

kell bántani, megsérteni,

széthasogatják,

önz

harcz és egyenltlenség

embertelenségét,

és

emberek társaságában maradni,

nem

s

szemlélni óhajtják.

czosok durvaságát

a földet

Evangélium

visszavonul a földmveléshez, mely

eltt és

Isten

doloof

mveit

kik az

hogy az

hogy az emberek az ártatlansághoz

jószágaikat megtarthassák.

Hazsáoros

azt akará,

a romlott emberek társaságát, azon

is

szolgákét, kik

s

üldözték

és

agyagmvészet kutatásában

az

erejét

köznyelven hirdettessék s

ezek kigúnyolták

illeti,

darabolják,

hogy a

rútul

forgácsolják,

kinzott fa

nem

ott

azt

levág-

hagyják.

jajgat)).

Ha

a

!

FARKASHÁZI FISCHER

100

mondottnak bizonyítékát óhajtod, igy és

mondd

keze

vágva, az egyiknek

vágták

tisztán

mert a kard

le,

szól,

ember van

neki: Mester, két

van

le

JEN menj egy sebészhez

mindkettnek a

itt,

egy vágásra

karddal

éles

a má-

jól ki volt köszörülve,

siknak csorba rossz késsel, egy csapásra, úgy, hogy a csontok összetörvék

a hús megzúzódott; melyik kart lesz könnyebb

s

meggyógyítani

:

Épen

a

így

áll

Nemde

a mely éles karddal Ion levágva

azt,

okosan levágott ággal

dolog az

r

jobban

is;

lehet azt használni, mint az esztelen hévvel széthasítottat.

Ezen

több benyomást tesz a köznépre,

felhívás bizonyára

mint a favágásról való bármely tudományos értekezés. Részvéte nemcsak

fáknak

kított

barmokra

de kiterjed a házi

szól,

a

és

.

.

.

szegény

ámbár

elnyomatnak,

ran

megsértett földnek és

a

szolgákra,

ezeket

a

állatokra,

kik

Isten

megcson-

az igavonó

gyak-

gazdáiktól

azok gyámolítására

rendelte.

ember

Palissy visszaállítja az

alárendelt természet

és az

közti testvéri viszonyt.

sem hozhat a természetben gyümölcsöt rend-

((Semmi kívüli

és

fáradalom és fájdalom nélkül. Ez vonatkozik a

gondolkodó lényekre egyaránt.

inig

kibújnak

lehetsz lehetsz

csibéi,

hoznak.

egy

hozott.

Okáért

halálosan

tengd

a

Egykor a

felelék

:

;

lények

is

saintongei

a többieknél

tudakozódva,

meg van rakva

fejezés, azt

elsoványodik

meg

és fajnál,

meg

szenvednek,

mig

minden nemnél

így van ez

szltt, mely

láttam

tyúk

a

ha a kutya szenved, mig kölykezik,

gyzdve, hogy gyzdve, hogy

gyümölcsöt

Ha

tengd

azt

a

szigeteken

lévén,

több

fürtöt

sokkal

feleletet

nyertem,

kérdésemre, hogy mit jelent

hogy ha a

szltt

szabadjára

hogy e

ki-

hagynák

túlságos gyümölcsözés által tönkre tenné magát. Sokszor

lát-

«

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

már

tam

fákat

melyek a rendes

növényeket,

és

IOI

id

eltt

akarván virágozni, magot és gyümölcsöt hozni, elhaltak. Hátha

még

az

emberekrl

«Ha

szólanék)).

némán szenved

jutva

hogy jöhetett volna

midn

parány,

a legkisebb

színére

föld

a nap sugaraitól felszivatik,

és nyög, ha létre

elször a

a nagy

hogy

világ a nélkül,

fájda-

lomnak legyen színhelye?

A

kertben, hol Palissy, századának küzdelmei ell futva,

menhelyet

keres,

lanul elmélkedik

mi szolgálhat szórakozásul

ember

az

természet testvériesültsége

a

és

nem álmodozik agyrémekrl,

fölött.

hogy tervezett kertje egészen kész

zeli

sétál,

Elfogulat-

neki?

a valót

látja,

azt kép-

reggelenkint abban

s

bámulva a gyönyör intézkedéseket, melyeket

természetben fölmutat.

gáltam

—

ccA

—

úgy mond

gyengeségük

fell,

szlt,

borsó és tök

úgylátszik, mintha

önmagukra

mert

nem

Isten a

árait

vizs-

tudomásuk volna támaszkodhatván,

támaszt keresnek és azt körülfonják. Néha láttam ilyen ágakat,

melyeknek semmi támaszuk sem ki

volt,

s

az üres

légbe

veték

kacsóikat, mintha támaszt keresnének; ilyenkor ágakat ad-

tam melléjük, hogy gyámul szolgáljanak gyengeségüknek ezt reggel tettem, este

már körülfonták a növények

kal az ágakat. Ilyenkor az Isten

s

ha

kacsóik-

gondviselésétl elragadtatva

Szt.-Mátyás szavaival kiálték: ((Még egy

madár sem

hull

le

a

gondviselés akarata nélkül. Folytatja sétáját

s

a legmegkapóbb képekben szól a ba-

rátságról és egyesülésrl.

sem

nem

tudatá

látnak,

velük

sem

((Láttam nehány komlóindát, melyek

nem

gyengeségüket

hallanak, s

adott

a

jó

támaszt

Isten

mégis

nekik és igy

egymást gyámolítva, oly magasra emelkednek, a mig találnak ágakat, melyekbe kapaszkodjanak)).

FARKASHÁZI FISCHER

102

((Ilyent

léssel

tal

látva és észlelve, legjobbnak

levelekkel

bir,

hogy a hideg megárt

félvén,

E

anya gyermekeirl. széles

és dicsíteni.

úgy gondoskodtak gyümölcseikrl,

látszottak bírni, mert ép

ugorka

meg

melyek némi öntudat-

folytatva gyümölcsfákat láttam,

mint az

tartám a földmíve-

Istent csodáiban ismerni

foglalkozni, s

Utamat

JEN

növények

A

szl

a

és

gyümölcsét befedi,

melyekkel neki.

közt

rózsat

és egres

tövi-

sekkel van ellátva, hogy ezekkel védje magát azok ellen, kik

vagy gyümölcsétl akarják megfosztani. Láttam, hogy

virágjától

búzának

a

Isten

és

más gabonanemeknek

adott gyümölcseiket felruházni, hogy Salamon

magát annyira bölcsességgel, mint Mindezt

hogy imádjam t,

ki

sem ruházta

fel

ezek.

borultam

arczra

látva,

bölcsességet

oly

örökké

az

él Ur

eltt,

mindezt az emberek szolgálatára és hasz-

nára teremté.

Valóban nincs meghatóbb képe a barátságnak vériességnek mutat,

mint

Isten

e

csodái,

Palissy találmányainak varázsa

rejlik,

állanak.

hogy körötte

lakának oszlopait,

mvészetével, mely a természetet oly

fel-

hn

fel-

adja vissza,

az utazásai közben szerzett ritkaságokkal, ékkövekkel,

feldíszíti

melyeket a hegyeken és

kagylókkal,

melyeket

a

tengerpar-

talált.

Nemsokára a gondoskodjék, az helyett,

abban

életet lehel, a fák képezik kerti

ékesíti azt

tokon

melyeket a természet

melyek minden pillanatban az emberi szem eltt

s

minden

és a test-

helyett,

hogy a kertilakban

els természettani

gyjteményt

hogy nagy urak számára kertet

tudományi értekezéseket lánczolva

össze, s

ültessen,

alapítá; a

természet-

tartott, tapasztalásait az ítélet erejével

midn

csére e szavakkal utal:

élvezetekrl

meghal,

az

élet

((Már meghalhatok.))

legszebb

gyümöl-

?

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

Kertjének

közben

bájoló leírása

hirtelen félbeszakítá

10‘4

gyöngéd

és

magát

kedves ábrándjai

Palissy:

«Mit beszélsz nekem kertrl, vágy gondolatokról, csendes élvezetrl és nyugodt életrl? oly szabad

idben

hogy

élünk-e,

kényelmesen visszavonulhatunk

((Nem lenne-e jobb jó lovakat

magas katonai

hogy

és szép fegyvereket

polczra juthass?

hogy

keresztül utazván elédbe jönnének,

összeget

Nem

kínáljanak?

és

lenne-e jobb egy pár egyházi ado-

odaadván jövedelmet húzz?

Kellemesebb

és alá sétálni

föl

országot

nagy pénz-

szállást és

mányt szerezned, hogy azokat nehány papnak

mint a kertben

az

úgy

venni

kormányzásra

mulatságod

volna,

Tisztelnének téged, retteg-

!

nének tled és erszényedet minden nap gazdag zsákmánynyal tölthetnéd. lás

nyers

Ily

erszak

és

módon bánnak

ezen

a XVI. században, a rab-

anyagi

az

hol

idejében,

nagyobbak voltak mint más korszakban, lás

mámora, a végtelen vágy, a

világi

mert a nagy pazar-

javak után összevegyült

a szerencse és a sors tragikai változékonyságával

engem a megvetend fösvénységgel kikrl

szólsz,

mennyei

boszút

jem,

Ha

Istent

Mért

A

nyomorultak! Békét hágy-e

nekik

menedéket,

dicsíthetem és imádhatom.

A

mint

béke

is

elkerül-

helyen,

hol

tanács, melyet adsz, elt-

!

És mvészünk ismét a természet szebb részéhez

Álma örömeirl

lelki -

dühödten

És hogy a nyugtalanságot

fejére.

kerestem

tem kárhozatos

beszél.

A

kertjét

a legfélénkebb állatokat látja

kön

jöttél

Ezen emberek,

valaki engedelmetlen irányukban,

esküsznek

kertben

kísérteni?

?

sokkal nagyobbra becsülik gyomrukat, mint Isten

fenségét.

ismeretük?

követelések

és fák lombjai közt.

környez földeken

ártatlanul

játszadozva

tér vissza.

sétálván,

a

mez-

FARKASHÁZI FISCHER

I0 4

JEN

Ezen ismétlések képezik Palissy irataiban a

meteg

és szabad gondolatait

követve

látjuk,

Gyer-

bajt.

mint keres mene-

déket a természet ártatlan mködésében, korszaka nehézségei-

tl

és az üldözés reményei

ezen csodákat

A

teremté.

az

Istenhez, ki

egy nagy

valósághoz visszatérve

emberiség

lélek hatalmával fordul az

gyobb jótéteményeket

emelkedik

ell, mint

megveti,

ellen,

mely

visszautasítja

emberek vakságán, mely azokat

látni

nem

sem tördvén a legnagyobb szabadsággal

és

a

legna-

boszankodik

akarja. Senkivel

beszél

és

gondol-

kozik, e mellett szive szinte és természetes, ömlengései soha

mee nem sznnek.

A találja

munkáit

Palissy

ki

e prózában elrejtve,

olvasta,

a

legmélyebb

mely mint elre nem

titkokat

gon-

sejtett

dolat hirtelen tör el, leírva találja eljárását minden találmánynál,

mily

úgy

azt

Az

ártatlan

Palissy:

is,

érzi

kis

természet

Mit tördik

nek

állatok

magát

mással?

A

A

mondja

mez

mely hasonlítható volna a

füveihez.)) Ily iránt.

a néphez.

játékának leírása után, ezt

((Nincs a földön kincs,

legmegvetettebb teletét a

módon férkzött

módon

természet

természet látja

fejezi

ki

magas

neki

ajánlja

el

mindennel.

és szembeszáll korszakával.

tisz-

kincseit.

Ers-

!

VII.

A VALLAS-SZABADSAG BAJNOKA.

1

y

ír s 1

csakugyan szembeszállt korszakával

^ Mily

lelkesült

satyrát

ir

ez a franczia paraszt, ki

szenved, de mindig világosan lát

egy szenvedésteljes

és

és

bszül meg

szóval

éles

tr

életet!

Palissy a nemességhez, papsághoz és királyi bírósághoz fordul.

((Miként bánnak az

emberek parasztaikkal

zóknak és tanítóknak születtek ?

úgy kellene

viselniük, mint

parasztjaikat tanítanák,

A

elnyeit

?

k

kik

oltalma-

védnökség gondjait élvezik.

A

helyett,

hogy a tudatlanságból kirántsák,

ép

hogy fölös-

leges kiadásokban pazarolják jövedelmüket az udvarnál. Visz-

nek a mit vihetnek, nem kérdvén honnan jön ha parasztjaikkal

Jobb lenne

hagymát ennének, ezeket a földmívelésre és

kitartásra tanítanák, tára,

az.

hogy szükség idejében a

a haza védelmére készek legyenek.

mennyire eladósodott, szegény legyen

is,

király szolgála-

De egy nemes

bár

a földmívelést lealá-

zónak tekintené, ha magának kellene az ekét vezetnie. ((Hogy van

az,

hogy a fegyvergyáriók oly sokszor változtatják a

kar-

földmvel

esz-

dok, pallosok és pánczélok alakját,

közök mindig maradnak o a rémek o

?

mialatt

a

Nemrég o Bearnban

és BioforreO

lOÖ

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

bán

boszankodva

a munkásokat

láttam

Mért nem akadnak jó

idomtalan eszközökkel mvelték.

hogy milyen eszközök

kik megtanulnák,

ládbeli ifjak,

a kik földjeiket oly csa-

lenné-

nek a földmívelésre alkalmasak, úgy a hogy a ktilfödiektl a posztó-szabást

tanulják el

varrást

és

fáradság után egy kis vagyont keiket ismét

maguk

munkára nevelni

sággal és munkával

szerzett,

neveljen, a ki aztán

késbb

kás

ccfiani))-nak

Ha

szégyenük gyerme-

szereztek,

már kisded korukban

és ezeket

arra

fordítja

ha

resteli,

t

gyermeke

a jó öregnek több

kap, számba

nem

földet

mindenki

csak

járatlanokra

veti,

többiekkel, véve,

van,

rosszul

az

urat

úrnak nevelt

vagyonból legnagyobb

a

hogy az

részt

nevelése került legtöbbe,

sokszor

mívelik,

jövedelmébl akar

papokhoz

és

hogy csak a

gondoskodnak. és

fiából

élni

Ez

oka annak,

az

mert

elhanyagolják, és

a

föld

mívelését

bízza.))

Palissy a

mökre

hogy

fárad-

egy egyszer mun-

mialatt testvérei apjukkal a földet mívelték.

hogy a

ha sok

szólítja.

rendelkezik a

fiú

munkások,

És a mit a szegény ember nagy

helyezik.

fölé

A

!

Végnélkül

gazdag birtokosokhoz tized

fordul,

sze-

beszedésérl és gyomrukról

hogy a püspökök perjelek

sajnálja,

apátok a szép erdket, melyeket eldeink oly nagy gond-

dal ápoltak, folytonosan rombolják.

«Nem got,

kárhoztathatom eléggé

mely nem

hiba,

hanem

országra nézve, mert a fa

le

lesz vágva,

nozor, füveken

és

—

úgymond

—

ezen dol-

szerencsétlenség, átok egész Franczia-

kézmvesek

és

munkások, ha minden

kénytelenek lesznek, mint hajdan Nabukodo-

gyökereken

tengdni.

Ha meggondolom,

hogy Francziaország némely vidékein a köznép fahiány ökör- és

kecsketrágyát

kénytelen

gyjteni,

miatt,

hogy melegedjék

PALISSV ÉLETE ÉS MÜVEI

—

l0 7

mié más vidékeken szalmával fznek, ha

csodálkoznom

nem

kal

kell

ültetik

be

ezt

hogy az urak gesztenye-,

E

földjeiket.

meggondolom, diófák-

tölgy- és

nép valóban igen nyomorult,

j

hogy elhanyagol oly hasznot, mely csaknem álmában mert

hisz

a fák gyümölcseit

reá,

azoknak ágaival beft-

ehetnék,

hetnének».

Majd a törvény embereihez

tér

kevés törvényszéki biró és elnök van,

hogy

azt mondja,

s

át,

gazdag jövedelmét

ki

ne pazarolná neje piperéjére és konyhájára.

A

Szt.-Bertalan-éj*

komolyságával igy hiszitek,

benyomásáról szólva, az igaz emberbarát

kiált

is

—

keresztények

hogy eltiportátok az eretnekséget

és

mindent

elkelk, minden birtokos

tekre nyertetek? Pedig az

lament

((Szegény

fel:

része-

és a par-

ellenetek van. Azt tanácsolom, hogy térjetek vissza

elbbi egyszerségtekhez, különben számos ellenségre s

azt

találtok,

üldözésnek lesztek tárgyai egész élteteken át».

Miután Palissy egy egész éven birodalomban tett

dühöng

harczokat

mást, mint menhelyet

rült fosztogatók

át

üldöztetéseket,

s

a

nem kiméivé

keket sem, egész családokon töltötték

ki

franczia

nem

hogy védhesse

építeni,

ellen, kik

szemlélte

tehe-

magát az gyerme-

az ártatlan

esztelen dühöket.

ccHa az emberek ez irtózatos kicsapongását láttad volna

— felé

folytatja

szent

—

felindulással

nem

borzadna. Annak, ki

látta ezen

lehet fogalma arról, mily irtózatos

igaza volt,

midn

minden hajadszála dolgokat,

lehet a

háború.

emberek önkényétl függ Itt

Palissy:

a

soha

ég

sem

Dávidnak

a döghalált inkább kívánta, mint a háborút,

mert a döghalálkor Isten kezében van, de a az

az

Saintes

városi

((Óhajtanám,

—

az

harcz

dühében

élet)).

reformált

egyházról

mondja egészen

új

kezd beszélni

érzelemmel eltelve

FARKASHÁZI FISCHER

I08

—

hogy minden városban akadnának

az ezen

rémidkben

A nál,

Az

igaz-

foglalni)).

történteknek fölemlítése, a kifejezések, melyeket

melyhez

eredmény,

az

mint az

mást

tesz,

az

dicssége, hogy

Palissy

felfogja,

hanem

eljutott,

mvei

kísérletei,

igazságot szolgáltat, i.

választott emberek, kik

elkövetett tetteket híven leírnák.

ságot egy kötetbe lehetne

t.

JEN

hasz-

nagyobb benyo-

Abban

és érzelmei.

áll

nemcsak

miszerint a történelem

tettleges, erteljes erénynyel

is bir,

az embereket igazságosabbakká, bátrabbakká teszi.

Az emberek beziink.

között,

Palissy ezt

nem

az

emberek igazságosságához

hanem

miatt tévé,

saját szenvedései

feleb-

annyi ember miatt, kik az üldöztetéstl, elnyomatástól,

inkább amaz

idk

azért

külni.

a

s

még

rossz igazságszolgáltatásától akartak menetörténetre,

a

közlelkiismeret

eme

birájára

hivatkozott.

Igaza volt, a történet a

Néha soká várat ugyan

valódi,

ítéletére,

a

menhely.

csalhatatlan

de minden nemzedék, a nem-

zedékek minden tagja elolvashatja és kiegészítheti egyes ember-

nek

vagy

megvetend

korszaknak

tartalmazó

hiányaikat

leírását.

A volt

Ezek

els apostola

reform

Saintongeban

nehány szerzetes

1546-ban, kik vallásos kérdésekrl értekezleteket olvastak. részint

nyíltan

szónokolva,

részint

némely visszaélésérl beszéltek a népnek,

dag papok

zsarolásait,

mert azon

titokban, s

a papság

korholták a gaz-

idben a papok, a nekik

jótékony czélokra adott összeget nagyrészt megtartották.

A

mint a

fpapok

meghallották, hogy alárendeltjeik

így korholják, törvényes lépéseket tettek ellenök.

A

szerzete-

sek menekülni voltak kénytelenek, mert féltek a haláltól. kik maradtak, elhagyták

a szerzetes életet,

valamely

ket Azok

mester-

PALISSY ÉLETE ES MÜVEI

adták masukat

ségre

iskolamesteri

és

üldözés, mint mindenütt,

A

terjedését.

úgy

vállaltak

is

csak

st

beszéltek,

nehány

nem

lépvén hirdette az eddig

meg

bátrabb

tanok

közülök,

találván,

a szószékre

ismert visszaéléseket, így nyitva

sok ember szemét.

A

püspök

saintesi

lutheránusokkal.

A

hogy a vidék

értesíttetett,

törvényszéki

hogy tartson vadászatot

azonnal

ügyész

ket

hogy

mivel e szónokok tovább

is

hogy ne beszélhessenek szemeláttára

A

szónokló

és zöld nevet-

beszéltek a néphez,

ket.

És

szörny

kín-

vasdarabokkal tömték

és így hajtották

elevenen

van

mieltt ebbe

nép kikaczagja

— Szájukat

zásokat kellett szenvedniük.

hogy a nép

a

telve

megbizatott,

igényelt.

atyákat elfogták, tisztöktl megfosztották séges ruhákba öltöztették,

,

de

az eretnekekre,

bele kapott volna, egy jó összeg pénzt

be,

új

értekeztek

titkon

nehány egyénnel, azután nagyobb számú követkre nyíltan

el

vidékekre vonultak.

elsegíté az

itt is

kezdetben

szerzetesek

állást

es

egyes falvakban. Az országutaktól távol

Az

i°9

ket

Bordeauxba,

égettessenek

el.

Egynek

közülök, kire a legkegyetlenebb halált szánták, sikerült elszöknie, és

ez

sokkal

szökés

a

semhogy

nevezetesebb,

ezt

el

ne

beszélnk. társaival együtt a saintesi püspöki épületben üolt fogva.

Éjjelre

egy

csendes-e? val,

rt

—

állítottak eléjük,

Egy ers

szerzetes

melyek mindenkit, a

ment, megugattak.

Az

hogy hallgassa ha minden állt

rt, két hatalmas kutyá-

csak a fogház udvarán keresztül

ki

említett szónok,

keresztül ráspolyozta a lábán

lev

kit

krakás

»

midn

oly zajjal

az

utolsó

diilt el,

hittak,

vasat, aztán a ráspolyt társá-

nak adván, áttörte egy helyen az igen ers pillanatban,

Robinnak

követ

falat.

kiemelé,

hogy a börtönr

a

— De azon fölhalmozott

felébredt,

de miután

I

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

IO

nem

sokáig semmi gyanús zajt

udvarra lépvén, egyenesen a kutyák

meg

dobott nekik, hogy ajtót

talált,

melyen

talált

melyet

ugrott,

a

falon

Szivreható és hsies

jék

el

a

hogy

magas

kertet

mellett egy

fal

trágya rakásra

Most mit tegyen

r

meg-

ket,

vigasztalja

történt,

férfiasán állják ki a harczot

és bátran visel-

halált.

felébredvén,

meg

tekintse

nyitott

magát a bilincsekbl

sikertilt-e

hogy ez nem

Egy Guerin nev kor,

kenyeret

visszatér a börtönbe,

elhatározással

kiszabadítani. Látván, és biztatja

a

egy

vett észre.

kiviil

ha valamelyik társának

nézni,

de

róla

és

s

Az udvaron egy

kertbe lépett,

fölmászott

erre

;

tartott,

Végig menvén a kerten a

falak környezték.

körtefát

felé

ne ugassák.

a

át

Robin az

újra elaludt.

hallott,

ifjú,

felkölté társát,

eget

az

gében magasztaljuk

a

hogy

az ablakhoz vezeté,

s

mveit.

Isten

Istennél

ccMily szép lesz

hogy dicssé-

leszünk,

át visszatérvén a kertbe, újra a körte-

azonban más

trágyarakásra ugrott. Ekkor

—

veszély várt reá.

túl

napján reggel 4 óra-

t)).

Robin az udvaron s

az

és

mondá , ha mindezeken

fára mászott,

ki végeztetése

Nem De

keressen menekvést.

ismerte a várost,

nem

tudta,

hol

emlékezett az orvos és gyógyszerész miatt szüksége

nevére, kikre a fogságban betegség

volt.

Az

utczákon át futva az orvos és gyógyszerész után tudakozódott.

Ez

volt

a

kopogva ruháját úgy

hogy a

tárták.

—

amit

legjobb,

vállára

kik

az

tehetett;

lánczát

veté,

ablakból

ki

éjféltájban

az

szorosra

húzta

néztek,

Napkelte eltt a városon kívül

Társai a máglyán égtek

Egy Hamelin

Philibert

t

holmi

ajtókon lábain,

inasnak

volt.

el.

nev

öreg

pap

i555‘ben,

nem

sokára ezen esemény után, több szónokkal együtt elfogatván, s

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

meggyzdését

—

tanokat,

Utóbb

fölmentetett.

és

akarván

jóvá

Saintesbe. új

újra

tenni,

Genfben

felkerekedett

Útjában egész Francziaországon

embereket

az

s

lakott,

és

nyomott Genfben, mivel

Philibert

is

hirdette az

át

maga

tanulmányozd.

ember

— mondd

hogy ámbár gyenge testalkatú használt soha lovakat, bármi

Soha sem

neki.

de gyakran elhagyd

le,

hogy az Oczeán különféle

oly igazságos

volt nála kard,

ajánlották

hanem egyszer

fa

árnyában

csúfos szavakkal utasíták vissza,

nem

a jelen perczben fogjátok

tudni

ebédelni

hogy az Evangéliumot

közéjük,

azt

szelíden

is

azokat

bottal

fegy-

midn

a föld

ült,

ilyenkor

Ha

hirdesse

nekik.

mondd:

((Barátaim,

tudjátok mit tesztek,

és

még sem

járt.

a földeken járva, kileste a pillanatot,

népe valamely terebélyes lépett

oly vallásbuzgó,

s

és beteges volt, útjában

készséggel

menjen.

szigeteire

—

Palissy

verkezve, mindig egyedül és félelem nélkül

Künn

magát egy-

adván

pályára

Saintongeban telepedett

Continenst,

de

egyház alapítására buzdítá.

új

egyházi

szersmind a nyomdászatot

(c

I

visszatért

Szolgái szentirást és egyéb könyveket árultak, melyeket

a

I

börtönre vettetvén, hogy a halált elkerülje eltitkold

a saintesi

hibáját

I

de

egykor

kérem az Urat, hogy bocsásson

meg meg

nektek érte».

Egy napon, mieltt gyjtött azok közül, kérte bit,

nak

ket hogy

a saintongei szigetekre utazott, össze-

kiket

tanítani

szokott,

hetet,

nyolczat,

tartsanak össze, imádkozzanak, intsék a töb-

aztán elutazott a szigetekre. találta az új

Ott

a népet igen hajlandó-

tan elfogadására, tanítá ket, s egy újszülött

gyermeket megkeresztelt.

A fizettet,

hatóság

zajt

üt,

a

hogy a tévtanitót

püspökkel bizonyos lovas

összeg

pénzt

rendrökkel üldöztethesse,

1

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

12

k

mert

csak akkor fáradhatnak, ha bizonyos segélyben része-

Hanem ekkor

sülnek.

nem

ben. Philibert,

aztán rettentk az

eretnekek üldözésé-

rejtvén el magát, rögtön kézre került s Sain-

tesben fogságba vettetett.

Az ervel

anyától elragadták ellenszegült,

tl

áthatott hangon az

miért Ítélhették

ember

ez,

—

mondja

t

emberek

halálra,

a

város

mvész

f

hogy csodálatos

élt,

hez képest

el

ez

cc

angyalt,

—

folytatja a

meg t,

kiszolgáltatták Philibert

Philibert

mint

kiknél

Bordeauxba

nekik,

hogy ez oly

s

Philibert-

irányom-

még sem

meg

ölte

halála

kihall-

nem

változott;

Krisztust,

bizonyos

hanem

volt.

Félek

vitetett.

szónokolt, egy

börtönr

— hogy

magukat, szívesen

börtönében

város

börtönrnek háromszáz

A

nem

Pilátus

azoknak,

ezen

elbb

elszökteti.

ezen

Elmondá

ismeri,

mvész

viselték

gattak, de Philibert iránti eljárásuk

Midn

Úr

az

valóságos ördög)).

ban a hivatalnokok emberileg

hogy

magának,

szemeiben a többi ember

hogy az

élt,

von

szemrehányásokat

és

már tizenegy éve

c(Nem tagadhatni

ölték

min

tudhatták

hisz

bátorságot

hivatalnokait,

hogy miért fogatták

Philibertet

szent életet

oly

meggyzdés-

Palissy

apostolát, ki az Isten igéit hirdetni küldetett.

hogy

teljes

újra megkeresztelték.

oly szent életet

mint szegény

meglátogatni nekik,

—

ámbár

s

ismerhették szent életmodorát.

s

Palissy,

tett

mégis

azt

mködésében

tökéletes volt

gyermeket,

a

ült,

ügyvéd

jött

azon vidékrl,

Bordeauxba,

ha egy

livrest ígért,

beleegyezett,

csak

éjjel

hol ki

a

Philibertet

hogy még elbb

Philiberttel akart beszélni. ccjobb, által,

mondá

Philibert,

ha én

halok

meg

mint hogy te veszélybe döntsed magad)).

a hóhér keze

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

«Ki az közülünk

?

—

I I

—

kérdé Palissy

3

ellenségeinek

ki

ugyanezt tette volna?))

Most kezik,

van

legérdekesebb

elbeszélésének

Palissy

melyben a városok

kézmveseirl

és falvak protestáns

szó.

szükségben lev kézmves,

a fejébe beszélte, hogy

nem

min

ha

k

hogy

baj az,

mondá

nekik

melyet maga

irt

le.

els

a had-

az utóbbi-

nép közé menne hogy tanítson-

a

nehány

—

ketten

az

Ez egy vasárnap össze gyjtött mintegy elolvasott

kézmvesnek

szegény

szinte

értenek. Mindazáltal,

nak, igen jó lenne,

egy

Saintesben

élt

Evangélium hirdetéséért any-

ki az

hogy egy másik

nyira lelkesült,

viseléshez

eltt

Philibert elfogatása

((Kevéssel

és

követ-

része

lapot

Értelmezte

az ó-

és

új-szövetségbl

mondván

azokat,

is

egyént

kileticz-tiz

hogy

:

((mindenki köteles Istentl nyert szavait embertársaival megosztani,

mert írva vagyon, hogy minden

fa,

mely gyümölcsöt nem

terem, kivágatik és a tzre vettetik)). Palissy

magáról

nem

beszél,

nevezi

meg

mert els

magát, de úgy

könyvének

elszavában, ugyancsak ezen szavakat dik

könyvének

következ

szavait

is

hogy ön-

látszik,

olvasóhoz

az idézi.

—

mondá

intézett

Mózes ötönekik

:

((És

az

én parancsolataimat hirdessétek, ha jöttök, mentek, ha esztek isztok, is.»

ha lefeküsztök vagy felkeltek és ha útközben vagytok,

Végre

parancsairól,

azt

mondá

nekik,

hogy mindenki beszélhet

hogy meg ne vettessék az

Isten

tana.

Ugyanakkor abban egyeztek meg, hogy hatan közülök vasárnaponként váltogatva mivel olyan dologba fogtak,

fogják

az

embereket

tanítani,

de

melynek kivitelében nem voltak

biztosak, mindenkinek írásban kellett tanítását a gyülekezetnek felolvasni, a Palissy élete.

mint azt Philibert tanácsolta

és példával mutatá. 8

I 1

FARKASHÁZI FISCHER

4

Ez

—

volt a

mondá

egyház kezdete. ((Én tudom

saintesi reformált

—

Palissy

hogy

JEN

kezdetben

Ezért így szólt Párisban egy

állott.))

hogy

dálkozik,

vakmerk

oly

még nem

Párisban

a

bolygatni

reformálttal

((Cso-

számú

mernék

hogy

ön

követre)).

talált száz

kitnik

a

reformnak a nép közt

Francziaországnak számos falujában

így történt az

terjedése.

nhöz: csekély

ily

fogadni

személybl

öt

reformált

voltunk

világot;

Palissy elbeszélésébl

csak

és városában.

Meauxban

az

uj

kézmvesek,

tan hívei

posztósok és egyéb iparosok

voltak.

gyapjutisztogatók,

A mezn

lyeikben dolgozva az Isten igéjérl beszélgettek, talták egymást.

A

picárdiai

kik aratáskor jártak

Dieppe vidékén

mhe-

s azzal

vigasz-

egyéb vidékbeli napszámosok,

és

— mindig s

vagy

tudatták

velk

az új tanokat.

a közelfekv falvakban, hol a takácsok

egy öreg n,

és posztósok dolgoztak, köztiszteletben állott

nekik a szentirásból olvasott,

s azt

értelmezte

is.

Az

új

tanok

házból házba, családból családba jutottak a nélkül, hogy

szónokuk

A

lett

volna, mint szegény

lelkészek

sak levének.

Egy

is

lelkész,

de

la

semmi

nyeré,

érkez-

Saintes-be

engedelem

hogy

sem szabad

alatt

szin

a megtérések számo-

Boissier,

vén, a kis egyháztól azt a parancsot

nélkül a városból

más

egyszer iparosok.

midn

megtértek,

ki

távoznia,

úgy

hogy a szegény ember be volt zárva mint egy fogoly; gyakran

nem jét

egyéb ennivalója,

volt

abrosz hiányában

mert

—

tünk,

nem

A

úgymond

egy

Palissy

mint

egy alma és

kiterített

—

ingen

viz,

kellett

s

ebéd-

elköltenie,

kevés gazdag ember lévén köz-

fizethetünk dijat kellleg)).

reform a népnek roppant ösztönt adott a zenére, mely

az éghez emeli e dolgozó

mvészek, találékony emberek

szivét,

:

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

g

I

1

5

•'••••

mink

Palissy és Páré

szavakat

Ambrus,

ki

harmadik Henrikhez e büszke

intézi

ccAz utóvilág jogosan

nem

vádolhat

bennünket hanyag-

sággal. »

Egy

A

:

dászok,

könyvkereskedk

«

idrl következkép

nyi-

festk, órások, szobrászok, aranymvesek, nyom-

latkozik

lemi

ezen

katholikus történész

képességgel

és mások,

idben

azon

valának

bírtak,

némi

kik iparuknál

szel-

a vagyonos

emberek ...» Ezen ösztön a zenére az elnyomottaknak és öregeknek új

Lelkk

légkör volt.

hogy az eredeti

felébredt,

szellemük

hívén,

fellángolt,

igaz kereszténységre térnek vissza, lelkesültek

a tudományért és mvészetekért. Luther és Calvin

rendszere

csak akkor hathatott, ha az emberek a harczok és üldözteté-

sek

által

elkeseredtek és szellemük meggyengült.

elkel

Francziaország

a

világára

protestantismusnak

éppen nem volt ez a hatása, mert az nagyon gyakran használtatott a

becsvágy ürügyéül.

Az elkelk hatalom, a

k

a protestantismusból harczot,

birodalom

egysége

elleni

s

központi

a

összeesküvést

csináltak.

pártokat képeztek, melyek elvesztek a harczban.

A

reform

által

erkölcsi befolyásban

melyek az alsó tanúskodnak,

elidézett áll.

— Ez

néposztály

de

ezen

mozgalom a népre gyakorolt eredményeket

roppant

lelkíiletének

megindulás o

adott,

mély megindulásáról

nem

származott

vallási

vitából.

A

saintesi egyház,

tartatott fenn, rövid

id

mely kezdetben szegény emberek alatt annyira

elterjedt,

által

hogy miatta

a játékok, tánczvigalmak és nyilvános lakomák csaknem egészen elmúltak.

Rablásról vagy gyilkosságról soha sem lehetett s*

:

[

FARKASHÁZI FISCHER

l6

a pörlekedés

hallani, azért

ünnep

véti

Midn

egészen megsznt.

is

minden

ideje közeledett,

JEN

vita

a hús-

abba

pörlekedés

és

maradt. Csak zsoltárokról, imákról és szent énekekrl lehetett hallani.

A st

vendéglsöknek nem

szabad játékokat rendezni,

volt

a városban lakó embereket

még megvendégelni

sem, hogy

mindenki családjánál maradjon.

A

gyermekek

is

igen jól voltak ezen

sem mutattak gyermekes

A a

játékokat,

hanem

kézmveseket minden vasárnap

mezkön,

ligetekben vagy

idben

kitartást.

férfias

lehetett

k

nevelve,

látni,

más kellemes helyeken

a mint

sétáltak s

csoportokban szent énekeket énekelve, vagy a szentirást olvasva a legtiszteségesebb

módon

kat a mint a kertben a keltek.

mulattak. Lehetett látni

fben

lányo-

üldögélve szent énekeket éne-

Szent egyletek létesültek, az erkölcsök nemesbültek

úgyszólván egy

A

8-ik

új

mvészet

s

jött létre.

században a katholikus egyházban szokásban volt

orgona, a közönséges egyházi énekek

nyomó

ifjú

volt a

Marót

és

de Beje

által

dallamától kisérve, francziába

áttett

túl-

zso-

lozsmák zenéjében. Az orgona, mely e nagy zenészeti mozgal-

mat elidézte,

csaknem minden

A

miután minden korhoz illk, zenekiséret nélkül

zsoltárokat,

volt

ezen

szent

énekeknél.

az egész nép énekelte.

Csaknem

mveiben Ezen

visszhangját hallom ezen énekeknek, ha Palissy

lapozgatok, hol ez énekek egész kelleme feltalálható.

zenészek

emelhetem sugallt

ki

egyszerségét,

ártatlanságát,

jobban, mintha Palissynak a

szépségét

114-ik zsoltár által

gyönyör mondatát idézem

((Midn, hogy kipihenjem magam, a jegenyék

tam

s

nem.

a

közellev patak

habjait

susogni

s

a

alatt

sétál-

fenyágakon

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

szökdécsel madarakat csicseregni

melyben

Zsoltár jutott eszembe,

I 1

azonnal

haliám,

a

1

1

7

4-ik

Isten a természet szépségeiért

melyben a próféta mondja, hogy a

dicsittetik, azon zsoltár,

patakok a völgyekben és a hegyek lejtjén mormolva folynak, s

hogy a madarak a bokrokon vagy a folyamok

goztatják dalaikat.

Úgy

tetszett

rz

nekem, mintha nyájaikat

bvös

vagy fuvolázó pásztorfiúk

hajádonok hangját,

partjain han-

zenéjét

hallottam volna.))

Ezen keresni. jól

szinte

Pallisy,

állítja

ömledezésekben

ki

úgy

ir

els zeneösztönt

az

kell

mintha önmagával

beszédmodora

Nem

emberek közt egyesülés a

történhetik az

a

s

különféle új találmányok ne jöjjenek

midn

melyet

zene

énekel,

pedig

és

fokban

no,

hogy

nélkül,

Nézzük a gyerme-

nem

oly

éneket

készít.

a mint növekszik a testvérié -

.

A

kézmvesek nem vártak zeneszerzre,

a

mit

lehettek

A

volt.

lánykák öröme.

fiatal

létre.

hanem melyet önmaga

lelkesedés azo7i

sedés érzete

azt,

egyedül van;

tanult,

A

igen

elénk a reformot, a mint az kezdetben

e néhány testvér új

ket,

beszélne,

és

énekelni

szerettek.

énekeltek.

Tudjuk,

Nekik elég ezen

azon dallam szerint énekelték, mely

kidolgozza

aki

ha

volt,

idben

a

együt

zsoltárokat

épen népszer

volt.

De

eszükbe sem jutott ezen énekeket összegyjteni, hogy nekünk hátrahagyják. Ezen énekeknek, melyektl egy századon keresztül

visszhangzott a lég, Palissy

idben ték,

mveiben

nyoma sem

maradt.

igen becses adatokat

uralgó vallási egyetértésrl.

((Luther

hogy a zene a valódi eszköz tanaik

sem hanyagoltak

el

találunk az azon és

Calvin

értet-

terjesztésére, és mit-

az énekléstannak ajánlásában.

E

perez óta

a protestantismus terjedése ugyanaz volt a zene terjedésével)).

T

I

FARKASHÁZI FISCHER

8

Luther, ki oly meleg szívvel

együtt

Josquim szép

barátai körében

Seufel

és a

ült,

francziában

dalait.

a

Lithurgiájában

énekelhesse

és

nép

szerzett, s a

énekeket a nép nyelvére tette

latin

hogy a nép megértse

maga

vagy

velük a németben

énekelte

a zenét szenvedélyesen

birt,

gyermekei

Esténként, ha

szerette.

JEN

oly

másokat ismét

azokat,

elszeretettel

át,

volt irántuk,

hogy

már 1580. eltt Németországnak számos tájszólásában mindenütt ismeretes

ezek a dalmát nyelvben,

Feltalálhatok

volt.

a cseh- és lengyelben.

Calvinnak Genfben nagy gondja

hogy a

volt rá,

zsoltá-

rok zenére tétessenek. És e czélra a kereszténység közt az azon idbeli legjobb zenészeket alkalmazd. közül kis

gyjteményekben

tízezer

E

zenére

zsoltárok

tett

példány küldetett szét min-

Kezdetben mindenki magánál hordta, mindenki éneklé

denfelé.

még

azokat,

a katholikusok

is.

1558-ban egy szép nyári estén a Pré aux Clercs-en a

egyetem polgárai éneklék.

a

napon

gyönyör

Másnap ezen kar többször a

nemes háza eltt dalárdák

zsoltárokat

fel

roppant

tömeg

Ferencz

1.

csatlakozása

is

mellett

Marót

éneklé

delem zenetanítói zenére tétették,

A

s

is

tegye zenére.

látták,

A

általános

s

halálos

parancsára az els

Marotot igen

ki

által

énekelte

tizenhatodik század nagy zeneszerzi

de Lassus, zsoltáraikat az

Ezen

néhány

mint ezt a két

egy zeneszerz

a két fejedelem

még

zsoltárait

harmincz zsoltárt átadta Marót V. Károlynak,

hogy a többit

franczia

hogy valami egyenetlenség

ágyán néhány lapot olvastatott bellük. Az

kérte,

számos

és alá járt a zsoltárokat énekelve.

át ismételték ezt a nélkül,

történt volna.

dallamokkal

szép

király és

párisi

is

a

reform

zsoltárokat

azokat

Gondmel

feje-

és

mindig.

Orlando

mozgalmai

után

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

szerzek

;

Orlando

Gondmel mikor de

Lassus

1

kiadta híres zsoltárait, protestánssá

a

közvetlenül

véres

19

lett.

Szt.-Bertalan

éj

után tette közzé zsoltárait, de katholikus maradt.

Az

A

e korszakbeli nép izgatottsága

könnyen megfejthet.

már nem úgy énekeltek a templomokban, mint a középkorban. A hívk már nem foglalkoztak az istenitisz1

6-ik

században

telet oly lelkiismeretes végzésével.

hogy zsoldos dalnokokat

A község számadásaiból kitnik,

Az újabb zene kezdetben templomokba

mi azeltt ismeretlen

tartottak, a

és fejedelmi

székesegyházakba,

a

volt.

tanodái

kápolnákba jutott be elször.

Egész miséket énekeltek a templomokban valamely erkölcstelen dal zenéjére, melyet az is

szolgálat

isteni

külömbség nélkül alkalmaztak.

Úgy hogy a Sanctus vág)’ meg ...» és más ily kezdet

Benedictusnál gyakran « Csókolj

énekek dallamait

lehetett hallani.

Hogy mennyire ment

L

ez,

errl Salvator Rosa ekként

nyilat-

mely a mai

világ-

kozik: ccAz erkölcstelen zene az egyedüli,

ban s

bármely részére

tiszteletben

Mindent fölemészt a mai világnak gyomra,

áll.

a fejedelmek a polgárokkal

ajándékokkal halmozni szolgáltak fészki.

Az

el

e zenész-baglyokat, kiknek a

A

káromlássá változának.

isteni

isten háza

A zsoltárok ezen istentelenek ajkain lég annyira megtelék az ordítástól,

Noé bárkájához

szolgálathoz tartozó imák

rában szerkesztetnek.

E

is

hasonlíta, s rövid

Németországban véget

zene elfoglalá a karokat,

a

fedezték

hívk fel

lelkei

vetett.

idn

az

majd a bohócz dalok modo-

zene alkalmazásának Francziaország,

alatt

templomok

Istentl elfordult templomok a színházakkal

osztoznak, az illetlenségeken.

hogy az

nem tördve, nem késlekednek

Hogy

foglalkozzanak,

s

az egyházi

Belgium, Olaszország és a

hosszú

isteniszolgálat

az ccolvasók»

használatát

a 17. században, különféle könyveket szerkesztet-

I

tek,

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

20

melyeknek

volt a népet

czéljuk

arra

hogy a

szoktatni,

csendes ájtatosság alatt ezen könyvekben keressen kárpótlást,

mert különben

énekben szokott

az

venni.

részt

orgona kisérte az egyházi énekek egy

részét,

Csupán az

melyet a

hívk

karban énekeltek.

Egy volt

nevezetes

körülmény

történeti

ének

az isteniszolgálat alatti

is

eltörlésére.

hangokat,

Ferencz, ki igen szerette a bass

I.

ban csupa mély hangú

nagy befolyással

kápolnájá-

picardiai lakosokat alkalmazott

;

a király-

nak ezen szeszélyét mindenütt utánozták, a templomokba csupa mély hangokat kerestek, azokat igen

jól

fizették s

ez véget

vetett az egyházi éneknek.

Ez

nev

serpent

De

idben

azon

történt,

hangszert találta

még maga

ezenkívül

romlásán, mert a papok

midn

egy auxerrei

zenész

mködött

a lithuragi

a

fel.

a papság

felhagytak az énekekben való közre-

is

mködéssel. Miután a nép a templomokban a

templomokon

kívül.

Ezen

idbl

nem

énekelhetett, énekelt

erednek azon dalok, melyek

Olaszországban, Francziaországban, Belgiumban és Németország-

ban oly nagy tetszésben is

részesültek.

A

reform ezen daloknak

magasztos jellemet kölcsönzött.

Ezen dallamok, melyekrl

pökök mely

sem

által

régi

szerzett,

tárgy

olvastak,

többnyire

fölött,

égbe tattak

azt

az apostolok a szent szállni

látták,

szól,

a papok és püs-

rögtönzött költemények,

vala-

melyeket a gyülekezetekben soha

hanem mindig

Damasi szent János

midn

s

Palissy

énekeltek.

mondja egyik szónoklatában, hogy

szz

azon perczben

sírjánál

összegyltek,

st

az

különféle énekeket hancroz-

— prout quisquc protcrat —

kiki

képessége

szerint.

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

így jöttek létre az eredeti egyház lános

lelkestiltségbl

Késbb már nem

s

igy

I

egyszer énekei

képezték a Gergely-féle

2

I

álta-

éneket.

csupán dallamok voltak ezek, hanem zeng-

zetes énekek, melyeket

Bach Sebestyén és Hándel

oly mes-

terileg ápoltak. II.

és

Henrik lábbadozása közben a zsoltárokat

fuvola

kísérete

mellett

énekeltette

—

hárfa,

énekesei

heged

által.

—

Vadászat közben a 42-ik zsoltárt éneklé, melyben a tovaszáguldó szarvas elérése van utánozva. Ezen vershez

maga

szerzé

a zenét. IX. Károly uralkodása alatt a

Sorbonne

kinyilatkoztatá,

hogy a zsoltárok éneklése nem ellenkezik a katholikus

hittel.

A

fölött.

zene diadalmaskodott a szenvedélyek és egyenetlenség

VIII.

A VÉRTANÚ.

közben ismét kiütött a polgári háború. IX. Károly után, ki

a pártok szenvedélyeinek,

anyja dics vágyának és kü-

lönösen saját gyengeségének áldozata

lett.

III.

Henrik követ-

kezett.

Ez ép oly gylöletes

volt a protestánsok eltt, kik bitók

ellenségét látták benne, mint a katholikusok eltt, kiknek ér-

dekeit áldozta

fel,

mert naponként közelebb hozta a vallást és

az országot azon örvényhez, melyben elveszendk voltak mind

a ketten.

A A

Ligue

csodaszer gyorsasággal

terjedt az országban.

középosztály és a nép örömmel sorakozott zászlói

remélve megvédhetni a

hitet,

alá,

igy

melyet az Angliával és a német

herczegekkel szövetkezett Hugonották fenyegettek. Szerencsétlenségre

Spanyolországot

A mint

lotharingi

III.

szerezze

meg

meg más verembe buktak, mert Guise fnökök hívták szövetségül.

háznak titkos

Henriket

meg

a

k

megfosztani

a királyi hatalmat.

czélja

a

pedig

trónjától,

nem

volt

egyéb,

hogy magának

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

A

mi

vetélytársát

Francziaországnak

Fülöpöt,

II.

Ez alatt a király,

teljesen átengedvén

Guiseknek, körül volt véve kedvenczei

méltóságokat és a kincseket, bedugván

A

gylölettel jes

e

a polgári belvillongásokra számított, hogy

illeti,

az országotl ealázza.

123

által,

magát a

rájok pazarolta a

a nép panaszai ell.

füleit

közelégületlenség úgy moraj ltt a trón körül, mint egy

fenyeget

tenger, a királyi seregek veressége Contrusnál s a

hugonották

haladása

ejtette a kedélyeket és

kétségbe

Guise

herczeg kérésére Párisban 1588-ban fékét ereszték a viharnak. Lelkesült tapsokkal fogadtatván a liga

sabb volt e pillanatban

mint a király maga.

sok fegyveres ember rizett, az

lyet

központ, honnan a felség

nép

engedelmeskedett.

fnöke, hatalma-

parancsai

A remeg

igazi

Az

Louvre

volt,

az a

melyeknek a

kiindultak, III.

háza, me-

Henrik

a svájcziakat

hívta segélyül.

Május eltt. nek,

A

1

2 -kének

szép reggelén harczi zene hallatszott Páris

svájcziak bevonultak.

A

nép így

kiáltott

:

« Azért jön-

hogy megfojtsák fnökeinket)). Mindenfelé fegyvert fognak,

sket, melyeket Páris

torlaszokat

emelnek,

az

el-

földje látott.

Mint végzetes alkalmakkor mindig, baljóslatú alakok tn-

nek

nem

fel,

tudni honnan, a rendetlenség és

erszak

pillana-

tában saját gylöletüket teszik a közügy helyére.

Egy Delaunay

torlasznál,

volt

az

mely közel van Palissy házához, Matthieu

r, egy

elv nélküli

ember,

ki

majd a

re-

formátusok, majd a katholikusok táborában szolgált, és a kinek sikerült múltjának foltjait

magatartása

Bemard mester mély megvetést

tetni.

nem

fanatikus

is

rejtette eltte.

Delaunay

elfogja veszteni a mestert.

érezett

ezért feltette

által

elfeled-

iránta és ezt

magában, hogy

124

.

Méreggel

beszédei

telt

Hiába igyekszik a

JEN

FARKASHÁZI FISCHER

liga

Palissy

a

izgaták

ellen

népet.

nehány tagja az aggastyánt megvédeni;

a lázitók megölték volna a mestert, ha három Guisepárti

nem vetdik

véletlenül arra,

s

nem kérdezsködik

a

zaj

tiszt

oka

Ezeknek köszönhet, hogy a mestert fenyeget veszély

fell.

De

elmúlik.

ellenségei elégtétel után áhítoznak

a

s

Bastille

börtöneibe vetették.

E

Delaunay

után

tény

bandájával,

visszatér

hogy

a

Louvret rohanja meg. Katalin azt tanácsolja a királynak, hogy

menjen a

üljön lóra és

liga

tagjainak

eléje

keresztül

viteti

latos bátorsággal a torlaszon

herczeg

De nem

lakásához.

elhatározást. Henrik,

ijedtében,

kerteken keresztül menekül,

Chartresbe

A

csepegtethet

áll

magát a Guise

fia

leikébe

rejtzik

szobájába

megsem

maga bámu-

;

és

Rambouilletig

férfias

este s

a

innen

fut.

felkelés lecsillapultával visszatér Párisba,

gyöngesége Palissy

miatt, haraggal

eltelve

önmaga

és

szégyenkezve

mások

ellen.

egy gonoszlelk porkoláb rossz bánásmódját szen-

t

vedé börtönében.

Könny

Guisek magok

kívánták szabadon bocsáttatását, de Henrik

nem merte elitéit.

De í

is

pártfogása

Nyugodtabb

volna

lett

alá

venni

pillanatot

várt,

azt,

kiszabadítani, mert a

kit

a nép szenvedélye

hogy szabadon bocsássa.

a börtön gyorsín megöl egy nyolczvan éves aggot; Palissy

590-ben a szükség, nyomor és rossz bánásmód miatt meghalt

a Bastille-ben.

D’Aubignée igy jegyzé Palissyhoz

—

fel,

hogy

111

.

Henrik mit beszélt

a Bastille-ben.

ember! Te 45 éve vagy az anyakirályn s az én szolgálatomban. Mi megengedtük, hogy a mészárlás és vér((Jó

fürd

alatt

is

megtartsd vallásodat.

De most

a nép és a Gui-

2

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

sek

által

annyira szoríttatunk, hogy téged

tönre kellett vettetnünk,

—

«Sire

te

s

s

nt

e két

velünk együtt máglyán

térsz.))

hogy e két nvérnek szabadságot

ide küldetett,

5

bör-

is

— Maulaurier gróf tegnap

Bemard

felelt

holnap

meg nem

fogsz meghalni, ha csak

gedtl

1

ha önnek feláldozzák ártatlanságukat,

—k

Felsé-

ígérjen,

hogy

azt felelték,

épen úgy képesek becsületük, mint vallásuk vértanúiként meg-

—

halni.

Ön

többször

jobban sajnálom királyi

szó

meg fogjuk

E

!

mondá nekem, hogy

önt, ki azt

lánykák és

mondá

én,

sajnál,

pedig

én

Ez nem

cckényszerítteteim).

kiknek a mennyben részünk van,

Felségedet tanítani arra, hogy mit beszéljen egy király

;

mert sem a Guisek, sem a nép, sem a király nem kényszeríthet

engem, egyszer mvészt meof tudok

arra,

hogy képek eltt térdet hajtsak;

halni!))

A két nt, Jaques

Foucauld parlamenti ügyész

lányait,

más-

nap elégették a máglyán. Valóban, mely életpálya ségeket,

bírja felmutatni

melyeket Palissyében tapasztalunk?

mind ama

Van

olyan, a ki

mösz-

kitartás tekintetében versenyez vele, de nélkülözi ritka

tönét és

ízlését.

a kérlelhetetlen

Más

a ki tudás tekintetében

akaratert,

mely

minden

tehet-

eléri,

nem

bírja

akadály daczára

diadalmaskodik. Ismét más, talán ép oly hasznos találmányokkal gazdagítja a világot, de élet tanulságát s a

nem

hagyja

a

feltalálót

valami a mi mindennél becsesebb

nagy

jellem,

szabad :

nem csupán látnunk,

mely az emberek és a körülmények

igaz hiv, szinte, buzgó,

a mun-

van

benne

egy tökéletes ember, egy

telen harczokban tisztult és aczélosodott

egy

a tiszta

vértanuság nemes példáját.

El kell ismernünk, hogy Palissyban kást, a bölcsészt és

maga után

megadó

;

elleni

szün-

van benne ezen kívül

és következetes hive az

I2

FARKASHÁZI FISCHER

JEN

a

mit

elveknek, ki képtelen

megbánás Azt

azt

vallani,

rossznak

nélkül kész hitét, élete feláldozásával

azonban

jelenti-e

kifogásolni

?

Bizonyára

hogy nem

ez,

—

nem.

hisz

s

ki

is

megpecsételni.

lehet

benne semmit

Bámulatunk nem ragadtat

annyira e nemes élettel szemben, hogy elfogultak legyünk és

nem

vakíthat el annyira, hogy ne lássuk

fogyatkozásait,

me-

lyeket azonban csak a legszigorúbb szemek vehetnek észre.

Kérdezhetjük például, hogy

mség

a családapa részérl,

kével, oly kutatások miatt,

kielégít eredményhez.

Az

vakmer

könnyel-

hat

gyerme-

nejét,

melyek talán nem vezettek volna

elmélet és a gyakorlat személyesített

nem

san pártját az elsnek, gyöngítve

könnyebbé tegye ezek

volt-e

elhanyagolni

párbeszédekben

alakjai közötti

nem

czáfolatát

fogta-e

a szerz túlságo-

vetélytársának érveit, hogy

?

Helyesen védte-e mindig a tudományos igazságot

s

nem

ellenkezleg egyes tévedésekbe, melyekre rájöttek ké-

esett-e

sbb, midn a természettani tudományok elbbre haladtak Mindig

elérte-e e

vadászott,

erhöz jéhez

?

nem

Nem

nem

nagy

lélek saját mértékét s a czél,

volt-e olykor méltatlan a tiszta

kell-e

sajnálnunk azt

is,

nyal,

érték

erkölcsi

Palissy, lángelmé-

eltitkolni

kifogásokat bizonynyal megtoldhatnók

mert

mely után

igen ill indokoknál fogva, jónak látta egy ideig a

zománczokra vonatkozó felfedezéseket

E

hogy

?

hisz

embernek

az

?

még egy néhányrésze

a

teljes

kevés ember mutatja

ily

nemes

soha

sincs

tökélyben.

De véleményünk

szerint

életnek példáját; ezért a foltokat, melyek dicsségének fényé-

ben találunk, rajzhibákhoz lehetne hasonlítani, a milyenek egy Raphael-képben történik,

is

elfordulnak

;

ha

észreveszszük,

mert a többi annyira tökéletes. Egyéb

ez

azért

iránt e hibák

12"

PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI

nagy része lissy

élt,

A

is

s

mi

eltnik, ha tekintetbe veszszük a kort, melyben Pa-

melyek

a történetet, stíljét illeti,

hogy változatos,

Egy nagy

kortársai

élénk, erteljes. iró,

ki

hasonló

kérdésekben

nem

rubb és egyszersmind modernebb

az isteni

olvastuk, hit,

a

ecseteli.

csekély számú idézeteinkbl észrevehet,

Lamartine, azt mondja, hogy

«Ha

szellemét

ismer

competens,

igen

övénél bibliasze-

az

stilt.

úgymond, e lapokat, az emberi bölcseség,

kitn

lángelme, az egyszerségnek az ervel

egyesült és színezett stílben nyilatkozó e kincseit, lehetetlen az

agyag

e

mellé

irói

szegény

nem

tekintetében, lyrai

er

munkását a

franczia

irodalom

Montaigne nem múlja

sorolni.

felül

Rousseau zamatosság, Lafontaine

tekintetében.

Epén úgy mint

legkitnbb szabadság Bossuet

báj,

azok\ ábrándozik

,

emel-

kedik , sir, fest és dalold

Mivel toldhatnók lat

meg

e dicséreteket?

azon nyugodt tudatban, hogy

dolgot,

midn

ily

férfiút

Leteszszük

nem mveltünk

a

tol-

felesleges

mutattunk be a magyar közönségnek.

Kötelességet teljesítettünk.

R

MVÉSZETI

KÖNYVT

T'S'FTC L A

TARTALOM. Lap.

Elszó I.

II.

III.

...

...

Egy nagy Az

___

...

Palissy mint tudós

mvei

...

VI. Palissy bölcsészeié

VIII.

._. ...

...

V. Harcz az alchimisták

A A

i

feltaláló viszontagságai ...

alkotás korszaka

IV. Palissy

VII.

...

_

_

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

27 37

... ...

93 ...

...

51

77

...

vallás-szabadság bajnoka

vértanú

...

... ...

ellen ...

15

...

...

...

...

105

...

...

...

—

...

122

\

.