XVIII. OR SZ ÁG O S FŐÉPÍTÉSZI. illeszkedés. Illeszkedés

XVIII.

OR SZ ÁG O S FŐÉPÍTÉSZI KON F E R E NC I A illeszkedés

N a g y k ő r ö s 2 013

Illeszkedés

Főszponzor

szponzorok

Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány

Dalmadi Imre Kapás Tibor

támogatók

Nagykőrös Város Önkormányzata

TARTALOMJEGYZÉK 1. Konferencia anyagok 1.1.

Részletes program

2

1.2.

Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium 2010-2013 évi munkájáról

5

1.3.

Tájékoztató a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány munkájáról

8

2. Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének választása 2013 – 2016 időszakra 2.1.

Az Országos Főépítészi Kollégium szervezeti megújításának stratégiája

10

2.2.

A Jelölő Bizottság beszámolója

12

2.3.

Az Országos Főépítészi Kollégium 2013. évi tisztújításának jelöltjei (bemutatkozásuk külön)

13

2.4.

Az Alapszabály módosítása

14

3. Mellékletek 3.1.

Tájékoztató anyagok az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének tevékenységéről

16

3.1.1.

Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége összetétele

16

3.1.2.

Döntéstár

17

3.1.3.

Együttműködési megállapodások

24

3.2.

Önkormányzati főépítészek (az állami főépítészek adatszolgáltatása alapján)

25

3.3.

Állami főépítészek

36

3.4.

Kitüntetett főépítészek (a teljesség igénye nélkül)

37

3.5.

Az Országos Főépítészi Konferenciák helyszínei (1996-2013)

39

3.6.

Résztvevők (előzetes), előadók, szervezők listája

40

4. Tényi András: Mi (nem) lenne nélkülünk… Országos Főépítészi Kollégium története a konferenciák ajánlásai tükrében (kivonat a szakdolgozatból)

45

5. Támogatóink

58

6. Jegyzeteim

59

1

1.1.

1.1. RÉSZLETES PROGRAM

RÉSZLETES PROGRAM MÁSODIK NAP: 2013. augusztus 29. (csütörtök)

XVIII. Országos Főépítészi Konferencia 2013. augusztus 28-30. Nagykőrös, Arany János Kulturális Központ A konferencia címe: „Illeszkedés”

8:00

REGISZTRÁCIÓ

– Helyszín: Arany János Kulturális Központ

9:00

PLENÁRIS ÜLÉS Himnusz Szóvivő: Köszöntő: Megnyitó: Előadások:


Mottó: Ember a Házban, Ház a Városban, Város a Világban, Világ a Mindenségben, Mindenség az Emberben. Fővédnök: Dr. Pintér Sándor miniszter Belügyminisztérium

11:00

KÁVÉ SZÜNET

11.15

Előadások:

Védnökök: Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium Dr. Fazekas Sándor miniszter, Vidékfejlesztési Minisztérium Fekete György elnök, Magyar Művészeti Akadémia Szakmai Társrendezők: Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság PROGRAM: ELSŐ NAP: 2013. augusztus 28. (szerda) 11.00

REGISZTRÁCIÓ


12:00

EBÉD

– Helyszín: Tímárház

12.50

ELSŐ KÖSZÖNTÉS A város vendégeit köszönti:


Szponzorok előadása a megnyitó után Szóvivő: Papp Zoltán Tamás, az OFK Konferencia munkacsoportjának vezetője

16:00

KIRÁNDULÁS:

2

Az Európában egyedülálló Pusztai tölgyesek megtekintése Egy tipikus alföldi tanya meglátogatása (vacsora itt) Tanya kulturális program: - kiselőadások - „denevérkoncert” - malacsütés

Visszaérkezés Nagykőrösre

RÉSZLETES PROGRAM

Dr. Aczél Péter, az Országos Főépítészi Kollégium elnökhelyettese Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös város polgármestere Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke Sáros László György DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke „Kell itt még építész?” Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke „A város kórusmű”, avagy „Az építészeti illeszkedés egyes szempontjai egy urbanista szemével”

Prof. Ferencz István Habil. DLA, MMA „Illeszkedés, akkor most hozzáfogunk…” Tényi András, Nagykőrös főépítésze „Tágra zárt kapuk”

12:00

FŐSZPONZOR ELŐADÁSA Oláh Attila, az ESRI Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: „Hogyan fedezzük fel a játék és művészet örömét, miközben súlyos településrendezési döntéseket hozunk?”

12:20

DÍJÁTADÁS: A díjakat átadja:

12:50

EBÉD

13:50

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ (külön meghívó szerint)

14:00

Rajzpályázatra érkezett munkák kiállításának megnyitása, díjak átadása Szabó György: Ariadne fonala kiállítás – Helyszín: AJKK kiállítóterme

14:30

SZEKCIÓÜLÉSEK:

Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös város polgármestere Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke Sáros László György DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke

14:00

22:00

1.1. 1.1.

Főépítészi Életmű Díj, Év Főépítésze Díj Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös város polgármestere Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke – Helyszín: Tímárház

1. szekció a MÉSZ szervezésében: „Illeszkedés a települési tájban” Szekcióvezetők: Sáros László György DLA – Dr. Sersliné Kócsi Margit

– Helyszín: Polgármesteri Hiv. Házasságkötő

2. szekció a MUT szervezésében: „Település a tájban” Szekcióvezetők: Körmendy Imre – Körmendy János

– Helyszín: AJKK Klubterem

3. szekció az OFK szervezésében: „Főépítészi kihívások az új közigazgatási struktúrában” avagy a „Főépítészi illeszkedés” Szekcióvezetők: Dr. Aczél Péter - Décsy László – Papp Zoltán Tamás – Helyszín: AJKK Díszterem

17:30

BELVÁROSI SÉTA (Dr. Farkas Gábor DLA, Tényi András)

20:00

POLGÁRMESTERI FOGADÁS

– Helyszín: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola

RÉSZLETES PROGRAM

3

1.1.

1.1. RÉSZLETES PROGRAM

ELNÖKI BESZÁMOLÓ 2012-2013

HARMADIK NAP: 2013. augusztus 30. (péntek) 9:00

SZAKMAI PROGRAMOK – Helyszín: Arany János Kulturális Központ Szóvivő: Keresztes Sándor állami főépítész Az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének beszámolója (Philipp Frigyes elnök) Főépítészek az Épített és Természeti Környezetért Alapítvány Kuratóriumának beszámolója (Csohány Klára elnök) Szekcióvezetők beszámolói Nagy Ervin országos főépítész előadása: „Főépítészek szerepe a jövőben”, esettanulmányok Hozzászólások

10:30

KÁVÉ SZÜNET

11:00

AZ OFK ELNÖKSÉGÉNEK TISZTÚJÍTÁSA – Helyszín: Arany János Kulturális Központ Szóvivő: Zábránszkyné Pap Klára, az OFK tiszteletbeli örökös tagja Résztvevők: önkormányzati és állami főépítészek Jelölés Szavazás Szavazat számlálás Megalakulás

12:15

VÁNDORZÁSZLÓ ÁTADÁSA - A KONFERENCIA ZÁRÁSA Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös város polgármestere az Országos Főépítészi Kollégium új elnöke Tényi András, Nagykőrös város főépítésze a XIX. Országos Főépítészi Konferencia vendéglátó városa, Szentgotthárd polgármestere Huszár Gábor és főépítésze Czeiner Gábor

12:45

A KONFERENCIA EMLÉKFÁJÁNAK ELÜLTETÉSE

– Helyszín: Nagykőrös, Hősök tere

13:30

EBÉD

– Helyszín: Tímárház

15:00

FAKULTATÍV PROGRAMOK (kulturális programok) Múzeumlátogatás tárlatvezetéssel (Típusbútorok a népi kultúrában), Czifra kert, Csónakázó tó Reformátustemető családi sírboltjainak, Arany sírverseinek megtekintése Orgonakoncert a Református templomban „Arany-út” bemutatása Látogatás a városi strandfürdőbe

SZAKMAI ÉS TECHNIKAI INFORMÁCIÓK: Juhász Nándor művelődésszervező irodavezető (Arany János Kulturális Központ) Tel.: 53/550-044, 20/433-8745 E-mail: [email protected] Tényi András, Nagykőrös város főépítésze Tel.: 53/550-306, 20/240-7086 E-mail: [email protected] Szakmai tájékoztató: Papp Zoltán Tamás, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport vezetője Tel.: 30/979-6414 E-mail: [email protected] Gera Orsolya, az Országos Főépítészi Kollégium Titkárságának munkatársa Tel.: 30/449-5028 E-mail: [email protected] 4

1.2. 1.2.

RÉSZLETES PROGRAM

A 2012. augusztus 22-24. között Makón tartott XVII. Országos Főépítészi Konferencia óta az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége (a továbbiakban Elnökség) az alábbiak szerint látta el feladatát. Jelen beszámoló egyúttal az utolsó elnöki beszámoló, tekintettel arra, hogy Nagykőrös városában teljes tisztújításra kerül sor. Ennek okán néhány gondolat erejéig a három éves ciklusról is szólni kívánok. A MŰKÖDÉS KERETEI Az Elnökség továbbra is munkacsoportokra tagolódva kívánta folytatta tevékenységét. A munkacsoportok öszszetétele két alkalommal módosult. Alföldiné Petényi Zsuzsanna lemondása révén Talmácsi István, Páli Zsuzsanna helyett pedig Damokos László lett az Elnökség tagja. A munkacsoportok feladatai a korábbiakhoz képest nem változtak. Az állami főépítészek is „tagjai” voltak a munkacsoportoknak, a körükbeni változások miatt azonban nem alakult ki, hogy ki, melyik munkacsoport munkájában kívánt volna konzultációs szerepet vállalni. A munkacsoporti munkamódszer az eltelt időszakban kevésbé volt hatékony. Ennek egyik oka lehet az, hogy az Elnökség tagjai túlfeszített munkájuk okán egyre kevésbé tudtak részt venni az Elnökség munkájában, másfelől személyemet érintően is változások voltak, végezetül megállapítható, hogy jelentős mértékben megerősödtek a szakmai munkacsoportok. Köszönöm a munkacsoportok vezetőinek és tagjainak, a szakmai munkacsoportoknak (megyei főépítészek, megyei jogú városi főépítészek, kerületi, települési főépítészek) a hatékony munkát. Az eltelt egy év alatt az Elnökség állásfoglalást nem hozott, az elnöki levelek száma 18 db volt. Mindemellett számos egyeztetésen, megbeszélésen vettünk részt. Az Alapítvány és az Országos Főépítészi Kollégium titkári teendőit továbbra is Gera Orsolya látta el, ezúton is köszönöm áldozatos munkáját. Üléseinket a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány és az ESRI Magyarország Kft. között létrejött együttműködési megállapodás alapján többnyire az ESRI Magyarország Kft. – GLOBE Irodaház tárgyalójában tartottuk. A SZAKMAI MUNKA A Jogalkotási Munkacsoport feladata volt a megküldött jogszabálytervezetek véleményezése, a szabályozandó területekről tervezetek készítése, szabályozások kezdeményezése és a jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérése. A Munkacsoport most sem volt könnyű helyzetben, hiszen a jogalkotás terén az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) megalakulása ellenére sincs változás. Az ígéretek ellenére a jogszabály-előkészítés és a jogszabály-véleményezés továbbra sem mondható következetesnek. Az építésügy egészét átformáló jogalkotási folyamathoz számtalan kezdeményezéssel éltünk több-kevesebb sikerrel. A Konferencia Munkacsoport feladata volt a konferenciák szervezése, támogatók felkutatása, megállapodások segítése, az ajánlás elkészítése és a korábbi ajánlások hatályosulásának figyelemmel kísérése. A Munkacsoport ismét jelentős munkát végzett, hiszen lezárta a makói, egyidejűleg meghatározó szerepet vállalt a nagykőrösi konferencia szakmai előkészítésében. Az Oktatási Munkacsoport feladata volt a főépítészek vizsgáztatásában, a szakmérnök-képzés(ek)ben és a főépítészek továbbképzésében való közreműködés, a főépítészet felsőfokú alapképzésbe történő beépítésére javaslat kidolgozása és az oktató főépítészek segítése. A Munkacsoport nagy figyelemmel kísérte a főépítészi vizsgáztatást és a szakmérnök-képzést. A vizsgabizottságba delegált tagok lelkiismeretesen végezték munkájukat. Az önkormányzati főépítész szakmérnök hallgatók nagy aktivitással vettek részt az Elnökség ülésein. A Párbeszéd Munkacsoport faladata volt a honlap üzemeltetésében és a főépítészek nyilvántartásában való közreműködés, az archívum összeállítása, az állami főépítészekkel való kapcsolattartás, a Kollégium arculati elemeinek gondozása, a szervezet működésének figyelemmel kísérése, a főépítészi hálózat bővítésére javaslato(k) kidolgozása, az alapítvány munkájának segítése, a Főépítészi hírlevél gondozása, rendszeres tájékoztatásadás a médiának, kapcsolattartás a nyugdíjas és a határon túli főépítészekkel, továbbá a már más területen dolgozó egykori kollégákkal. A szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások jó alapot szolgáltattak a szorosabb párbeszédre. Kiemelkedő sikernek értékelem a Sáros László DLA a MÉSZ elnökének havonkénti szakmai szervezetek részére tartott összejöveteleit. Az OÉTT megalakítása nagy reményekkel kecsegtetett, de sok kritika érte a szervezet munkáját. Igényként jelentkezett a honlap továbbfejlesztése dinamikus honlappá, mely azonban még továbbra is várat magára. A szervezeti átalakulás kérdésének újragondolása továbbra is aktuális. Még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jövőben a hálózatfejlesztésre. Problémát jelent a „tagság” összesített nyilvántartásának hiánya. A munkacsoport továbbra is kapcsolatot tart a nyugdíjba vonult ELNÖKI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM 2012 - 2013

5

1.2.

1.2. 1.2. 1.2.

kollégákkal. Megoldatlan maradt az arculati munka (logó) lezárása. Nem fejeződött be a főépítészi archívum összeállítása. A Szakmapolitikai Munkacsoport feladata volt a főépítészek etikus szakmagyakorlásának figyelemmel kísérése és segítése, a főépítész-szakma etikai kódex, szakmai iránymutatások, ajánlások kidolgozása, a szakmai csoportok munkájának figyelemmel kísérése és segítése, a társszakmákkal való kapcsolattartás, az építész-szervezetek munkájában való részvétel, a díjbizottságokban a képviseletre és a díjazásokra javaslatadás, a „Főépítészi díj”-ak átadásának és a „a főépítészség múltja” munka koordinálása. A Munkacsoport kiemelt feladata volt az OÉTT munkacsoportjaiba, almunka-csoportjaiba való tagdelegálás, a tanács munkájának folyamatos nyomon követése. Igyekeztünk követni az ad hoc jellegű összejövetelek rendszerét és javaslatainkkal segíteni a munkát. Sajnos „A nemzeti építészetpolitika” című dokumentum a mai napig nem készült el. Több szakmai díjra tett javaslatot az Elnökség. Sok szakmai díjbizottságnak tagja szakmánk elismert kollégái.

Alapvetően megváltozott környezetben kell felelősséggel helytállnunk! Megújuló Elnökségre van szükség a még hatékonyabb érdekérvényesítés végett! Kívánok a leköszönő Elnökség valamennyi tagja és a magam nevében eredményes munkát az új Elnökségnek.

1.2. 1.2.

Budapest, 2013. augusztus 9.

Philipp Frigyes s.k. az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék és az Országos Főépítészi Kollégium szervezésében folyik az Önkormányzati főépítész szakirányú akkreditált továbbképzés. Idén ősszel indul a negyedik ciklus 1. Az oktatás az általános főépítészi ismeretek, a személyiségfejlesztés (kommunikációs és verbális készségek fejlesztése), a környezetkultúra és az önkormányzati ismeretek tantárgycsoportok köré szerveződik, a témák elismert hazai szakembereinek vezetésével. Az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésben három hallgató védte meg a szakdolgozatát, tett sikeres záróvizsgát 2013 évben, így a végzett szakmérnökök száma immáron 262 fő. ÖSSZEGEZÉS Megállapítható, hogy az eltelt egy év még nehezebb volt, mint az előző. Az Országos Főépítészi Kollégium az építész szakma elismert szakmai szervezete! Sokan, sokat tettek ezért az eltelt közel negyed évszázad alatt. első ciklus: 2007. tavasz – 2009. tavasz, második ciklus: 2009. tavasz – 2011. tavasz, harmadik ciklus: 2011. tavasz – 2013. tavasz 2 Szakmérnökök 2009. június 29-én 5 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát. Breczné Zsigmond Jolán (Az önkormányzati főépítészi hálózat helyzete, fejlesztési lehetőségei) Hegedűsné Kovács Enikő (Értékrend - Közösség – Építészet) Krizsán András (A Káli-medence helyi értékvédelmi módszerei és tapasztalatai) Müller Ágnes (Közterületek országos szintű szabályozása) Stricz Lajos(szakmérnöki igazolás) (Keszthely és Hévíz sétáló-utcái, illetve gyalogos elsőbbségű övezete) 2010. június 14-én 6 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát: Bene Attila (Létező /?/ örökségvédelem) Kamarás Dorottya (Közterületek kialakítása, mint a város arculatának, hangulatának, „élhetővé válásának” legfontosabb alappillére) Kálmán Kinga (Elvárások a főépítészi munkával kapcsolatban) Révi Zsolt (Revitalizáció, rehabilitáció, rekonstrukció; A történeti városközpontok új paradigmák szerinti megújításának lehetőségei és korlátai) Rózsa Gyöngyvér (Utcás falvak várossá válása napjainkban) Schőmer Dávid (A balatoni vitorlázás terület- és településfejlesztő hatásai) 2011. június 28-án 6 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát: Berta Ferenc (Kockaelmélet a kerékpározás kultúrájában, avagy a kör négyszögesítése) Csonka-Deres Mónika (A főépítészek szerepe, helyzete Magyarországon és Németországban) Kéri Katalin (A kistérségi és mikrotérségi tervezés a balatonfüredi kistérségben) Kétnyári Aranka (Külterület vagy belterület? Szabályok, helyek, emberek) Mártonffy István (A helyi épített értékek fenntartható, értékőrző védelme és fejlesztése a budapesti agglomerációban egyes települések példáin keresztül vizsgálva) Sagát Ágnes (Főépítész a közösségi tervezésben) 2012. június 22-én 6 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát: Csenger-Zalán Annamária (Piacok régen és ma, termelői piac helye az agglomerációban) Csóka Judit (A tanyák helyzete a településrendezési tervekben) Gömöri Beatrix (Piactér-Főtér-Köztér/avagy városi közösségi terek alakításának, fejlődésének városépítészet vizsgálata, szerepük a település életében, további lehetőségek kutatása) Kiss István (A kertváros kistérség településfejlesztési és rendezési lehetőségei) Szabó Zsolt (Tervtanácsok hatékonysága, szükségessége) Tényi András (Az Országos Főépítészi Kollégium története – a konferenciák ajánlásai tükrében) 2013. június 17-én 3 hallgató védte meg szakdolgozatát és tett sikeres záróvizsgát: Csepely-Knorr Kristóf (Budapest, VIII. Józsefváros, Palotanegyed – a városrész múltja, jelene, jövője) Földi Zoltán Attila (Ferencváros rehabilitációja az építés technológiájának tükrében) Szesztai György (A zarándoklatok és zarándokutak szellemi, települési és főépítészi vonatkozásai) 1

6

ELNÖKI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM 2012 - 2013

1/2013. (VIII. 30.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az Országos Főépítészi Kollégium elnökének beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége 2/2013. (VIII. 30.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia felhatalmazza az Elnökséget, hogy a Konferencián elhangzottak figyelembe vételével készítse el a XVIII. Országos Főépítészi Konferencia ajánlását, és azt minél szélesebb körben hozza nyilvánosságra. Határidő: folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

ELNÖKI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM 2012 - 2013

7

1.3.

1.3. 1.3. 1.3.

TÁJÉKOZTATÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY EGY ÉVES MUNKÁJÁRÓL (2012-2013)

Az idei konferenciát az Alapítvány a továbbképzési kreditpontok, és a konferencia egyes tételei költségeinek fedezésével, összesen várhatóan kb. 900.000,- Ft-tal támogatja.

A 2012. augusztus 22-24. között Makón tartott XVII. Országos Főépítészi Konferencia óta a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tevékenysége az alábbiak szerint összegezhető:

Csohány Klára a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány Kuratóriumának elnöke

1.3.

1. Az Alapítvány törvényes keretek közti működésének biztosítása Az Alapítvány, a jogszabályok által előírt jelentéstételi kötelezettségeink (APEH és KSH felé, közhasznúsági jelentés stb.) eleget tett. Közhasznú tevékenysége során az Alapító Okiratban meghatározott közhasznú tevékenységet gyakorolta, a Kuratórium által jóváhagyott éves munkaterv figyelembevételével. A Kuratórium a hatályban lévő jogszabályok, valamint az Alapító Okiratban foglaltak szerint látta el feladatát. 2. Ügyviteli, szervezési, valamint adminisztrációs feladatok ellátása A Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány Kuratóriumának munkájával kapcsolatos ügyviteli, szervezési, valamint adminisztrációs feladatokat a Kuratórium munkaszervezete – Országos Főépítészi Kollégium Titkársága elnevezéssel – végzi. A titkári teendőket továbbra is Gera Orsolya végezte. A www.foepiteszek.hu weboldal karbantartását és működtetését Nyeste András, a könyvelői feladatokat a PÁRMA-ART Nyomdaipari és Szolgáltató Kkt. végzi. A Pest Megyei Építész Kamara, az Alapítvány és a Kollégium között született Együttműködési megállapodás értelmében az Országos Főépítészi Kollégium Titkársága továbbra is a Pest Megyei Építész Kamara hivatalos helyiségeiben látta el a feladatait, küldeményeit a 1364 Budapest, Pf.: 252. postacímen fogadja. 3. A Kollégium munkájának figyelemmel kísérése, törekvéseinek, rendezvényeinek és működésének támogatása Az Alapítvány Kuratóriumának képviselője és titkára rendszeresen részt vesz a havonként ülésező Kollégium Elnökségének ülésein, figyelemmel kísérve annak munkáját, törekvéseit. A főépítészek honlapját az Alapítvány és a Kollégium közösen működteti. Az Alapítvány társszervezői feladatokat látott el a XVII. és lát el a XVIII. Országos Főépítész Konferencián. 4. Az alapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése, pályázatok figyelése, azokon való részvétel Az Alapítvány a 2012-ben A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumától elnyert pályázati támogatásból elkészítette a XVII. Országos Főépítész Konferencia digitális utókiadványát. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelőhöz 2012 tavaszán benyújtott pályázat eredményét még mindig nem ismerjük. 2012-ben a támogatók (ESRI Magyarország Kft., VELUX Kft.) összesen 1.900.000 Ft-tal támogatták az Alapítvány működését, céljait. Magánszemélyek az elmúlt évben az adó 1%-os felajánlásával, 105.403,- Fttal járultak hozzá az Alapítvány működéséhez, ezúton köszönjük nekik. 5. Az Alapítvány működésének személyi feltételei

Budapest, 2013. július 30.

Amennyiben egyetért céljainkkal és segíteni kívánja munkánkat, befizetését várjuk a 11735005-20535528 számlaszámra, valamint kérjük, ajánlja fel adója 1 %-át a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítványnak! Adószám: 18723634-1-13 Támogatását előre is köszönjük!

Az Alapítvány célja: „…hogy működési területén elősegítse és támogassa, az épített és természeti környezet alakításával és védelmével kapcsolatos tevékenységeket, az ezzel kapcsolatos állami-, önkormányzati-, általános állampolgári feladatok teljesítését, a főépítészek munkáját, a főépítészek országos hálózatának fejlesztését. A célok elérése érdekében elősegíti, szervezi és támogatja:  az épített és természeti környezet minőségének javítását;  az építészeti kultúra társadalmi elismertségének szélesítését;  a vizuális kultúra színvonalának emelését;  a környezettudatos gondolkodás kialakítását;  az alapítványi célok elérését szolgáló szervezetek létrehozását, fenntartását. Az Alapítvány működésének közvetlen célja:  az alapítványi célok megvalósításához szükséges források gyűjtése, kezelése;  az Országos Főépítészi Kollégium törekvéseinek, rendezvényeinek és általános működésének támogatása; az alapítványi célok megvalósítását elősegítő pályázatokon való közvetlen részvétel, az államháztartás bármilyen alrendszereiből való támogatás megszerzése.”

3/2013. (VIII. 30.) sz. Országos Főépítészi Konferencia döntési javaslat (tudomásul vétel) Az Országos Főépítészi Konferencia a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány Kuratóriuma elnökének tájékoztatóját köszönettel tudomásul veszi.

A Kuratórium tagjainak, elnökének mandátuma 2013. novemberében lejár, az alapítói jogokat gyakorlóknak a jelenlegi tagok lemondása esetén új tagokat kell jelölniük. A kuratórium tagjai (Zábránszkyné Pap Klára és Kiss Lajos) és elnöke közül Zábránszkyné Pap Klára vállalja továbbra is a kuratóriumi tagságot, így új elnököt és egy új tagot kell az alapítói jogok gyakorlójának (Körmendy János) jelölnie. Az Alapítvány titkári teendőit ellátó Gera Orsolya nem vállalja tovább a feladatot, a titkársági feladatok ellátására is új megoldást kell találni.

8

TÁJÉKOZTATÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY 2012 - 2013

TÁJÉKOZTATÓ A FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY 2012 - 2013

9

2.1.

2.1. 2.1.

2.1.

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM SZERVEZETI MEGÚJÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA 2013'

-

A 2013. augusztus 28-30. között megrendezésre kerülő XVIII. Országos Főépítészi Konferencián az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) Elnökségének tisztújítására is sor kerül. Az OFK jövője szempontjából fontos a szervezeti keretek átgondolása, a leghatékonyabb működést lehetővé tevő szervezeti forma megtalálása, ezért az Elnökség 2013. februárjában Stratégiai munkacsoportot hozott létre, hogy az tegyen javaslatot az OFK szervezeti megújítására, a jövőkép megfogalmazására. Tagjai: Décsy László főépítész szakmérnök hallgató, volt főépítész (mcs vez), Körmendy János ny. megyei főépítész, Salamin Ferenc főépítész, a települési főépítészi munkacsoport vezetője, dr. Sersliné Kócsi Margit állami főépítész, Zábránszkyné Pap Klára ny. az OFK volt titkára, tanácskozási joggal Krizsán András főépítész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, Öveges László főépítész, a MJVSZ Főépítészi Kollégium elnöke.

-

Előzmények, a mai helyzet Több mint 24 éve működik az Országos Főépítészi Kollégium (1989. április 13-án alakult), a magyarországi főépítészek demokratikusan megválasztott testülete. A célok szerint mindnyájunk érdekképviselője, szószólója és egyben a magyar főépítész szakma/hivatás ügyének, az ország településrendezésének, értékvédelmének, környezetalakításának adott esetben konkrét építéseknek ügyét szolgáló grémium. Az önkéntes tagságon alapuló, „római klub”-ként működő szakmai közösség megalkotta a Főépítészi Statútumot, közreműködött az 1998-as önkormányzati főépítészi miniszteri rendelet előkészítésében, Alapszabálya kellő szervezeti keretet biztosít valamennyi főépítész számára. Az OFK működésének feltételeit (titkárság), a főépítészek munkáját segítendő, nagy összefogás eredményeként főépítészek 2008-ban létrehozták a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítványt (információk a www.fopeiteszek.hu honlapon). Az elmúlt évek hatalmas változásokat hoztak a főépítészek működésének területén, feladatiak körében, a legtöbb alapvető törvény, jogszabály megváltozott, módosult. Mások lettek a munkához tartozó jogi eszközök, változott a főépítészek lehetősége, mozgástere. Az 1996-ban Vácott újjáalakult OFK szakmai működése ismert/elismert, mára "nagykorú" lett! Az évek során egyes főépítészi szakmai csoportok megerősödtek, különböző típusú szakmai szervezeteket alakítottak.1 A megújulás szellemisége - hazánk építészeti kultúrájának megmaradását és fejlődését a szellem irányítsa, ne csak a jog, és a gazdasági érdek; - a szellemet, a kultúrát az ember hordozza, ezért az azt megjelenítő főépítészek helyzetét, lehetőségeit erősíteni szükséges (a Kollégium eddigi eredményeit fenntartva); - a táj, a település, a házak, a terek meghatározzák lelkünk állapotát, hatással vannak életünk minőségére; - a település, a hely egyedi, az általános szabályoknál fontosabbak az egyediséget, a hely szelleméhez alkalmazkodást lehetővé tevő előírások, a tér- és tömegalakítás szabályai; - a főépítész a települése, területe Gazdája, melyhez személyes jelenlét és rátermettség szükséges, valamint példamutatás (pl. saját tervezési munkákkal a településén). A szervezeti megújítás stratégiája, javaslatok - A jövőkép megfogalmazása elsődleges, hiszen a szervezeti forma annak megvalósítását segíti. A munkacsoport a folyamatosságot és a megújulást biztosító utat ajánl az új elnökségnek. - Az OFK ma minden szinten elismert szakmai szervezet, a jelen helyzet alapján át kell gondolni a főépítészség jövőjét, melynek súlypontjai: jogalkotás (véleményezés, javaslattevés, OÉTT, stb.), oktatás (képzés, továbbképzés, vizsgáztatás, szakmérnök-képzés, stb.), párbeszéd (hálózat, „belső” kapcsolattartás, honlap, nyilvántartás, archívum, alapítvány), szakmapolitika (szakmagyakorlás, etikai kódex, „külső” kapcsolattartás, „Főépítészi díj”ak, stb.), konferencia (elismert szakmai rendezvény, támogatók, szponzorok, stb.), titkárság (levelezés, működtetés, tagdíj, stb.) - A Kollégiumon belül megjelenő szakmai érdekképviselet továbbfejlesztése fontos. - Az önkormányzati települési főépítészek megerősítése, segítése kívánatos. - A főépítészek szervezeti rendszerének meghatározása szükséges (pl. szakmai hierarchia, ellenőrzés). Létrejött a Megyei Jogú Városok Szövetségének Főépítészi Kollégiuma, megalakították a Települési Főépítészi Munkacsoportot, a MUT Főépítészi Tagozata is működik, a Falufejlesztési Társaság tagjai, főépítészei aktív munkát végeznek, a megyei főépítészek és a fővárosi kerületi főépítészek különkülön csoportokban rendszeresen találkoznak. Az állami főépítészek 21 éve működnek (kezdetben területi főépítészként és koordinációban), most a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként, önkéntes szerveződésben.

-

A stratégiai munkacsoport a hivatalos szervezetté (egyesület vagy kamara) alakulást szükségesnek tartja (“tagdíj” bevezetése indokolt). A főépítészek és az állam kapcsolatának megfogalmazása elsődleges (pl. teljes lefedettség, járási önkormányzati főépítészek) Megyén belüli főépítészek havi rendszerességgel találkozzanak és a felmerülő kérdéseket az országos szintre tovább vigyék (területi elv itt érvényesülhet).

Összegzés A munkacsoport az Kollégium megújítására az alábbiakat ajánlja a főépítészi karnak elfogadásra, a XVIII. Országos Főépítészi Konferencia keretében: Rövid távú célok: - A megújuló OFK szakmai szövetségi alapon szerveződjön, (a csoportok a szervezeten belül megtartva saját önállóságukat), /az Elnökségbe delegált tagok/póttagok számával/: megyei főépítészi szakmai csoport (saját spontán szerveződés) 1/1 fő megyei jogú városi főépítészi szakmai csoport (MJVSZ Főépítészi Kollégium) 1/1 fő fővárosi kerületi főépítészi szakmai csoport (Bp. állami főépítésze szervezésében) 1/1 fő települési főépítészi szakmai csoport (létrejött szervezet, vezetővel, a Falufejlesztési Társaság főépítészei is elsősorban ehhez a csoporthoz kötődnek) 5/5 fő nyugdíjas főépítészek, 1/1 fő állami főépítészek (szerveződésük eseti),2 1/1 fő (társult települési/térségi főépítészi szakmai csoport - csak később, ha lesz ilyen nagyobb számban). - A Konferencia (Tagság) bízza meg az új elnökséget a Kollégium átalakításával. Az OFK szervezeti megújítása/megújulása során a szakmai csoportok saját munkájukat területi alapon szervezzék meg. - Az Országos Főépítészi Kollégium "márkanév", nagy elismertséget vívott ki, megtartása javasolt. Hosszú távú célok: - A főépítészi szervezet erősebb/speciálisabb részvétele a döntéshozatalokban. - Helyi szabályozás szakmailag ellenőrzötten rugalmassá tétele, egyedi szabályozás lehetőségeinek megteremtése, helyi döntéshozatal erősítése, jogászkodás csökkentése. - Normatív szabályozás helyett/mellett illeszkedés alapján álló eseti szabályok. - Befektetők jogai mellett a befogadók (helyi állampolgárok) jogainak érvényesítése. - A Falugondnoki Hálózat mintájára a Települési Főépítészi hálózat államilag támogatott finanszírozása. - Főépítészi szervezet tanácsadó, szolgáltató feladata. - Főépítészi tevékenység publikálása, a jó példák bemutatása. - Részvétel a főépítészi képzésben, a vizsgáztatási rendszer kidolgozásában. - Minden településnek legyen főépítésze, (kidolgozni ennek pontos rendszerét). - Települési főépítészek hálózatának kidolgozása (ellenőrzés, kinevezés, visszahívás). - Épített környezet alakítása kultúránk része, a főépítész ezt képviseli az „építésügyben”, - Az épített környezet alakítása közügy legyen, az építészet presztízse növekedjen, - Az épített környezet minőségének alapja a fenntarthatóság, erőfeszítések a perifériára szorult vidéki térségek táji, természeti, és épített környezeti romlásának megállítására. - A főépítészség jelenlegi tevékenységének segítése és a jövőbeni "státusz" mint kívánatos állapot kialakítása. Kérjük a leköszönő OFK Elnökséget, fogadja el a stratégiát és terjessze az Országos Főépítészi Konferencia elé jóváhagyásra. 2013. augusztus 9.

Országos Főépítészi Kollégium Elnökség Stratégiai Munkacsoport

4/2013. (VIII. 30.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az OFK Elnökségének Stratégiai Munkacsoportja által összeállított „Az Országos Főépítészi Kollégium szervezeti megújításának stratégiája 2013'” munkaanyagot jóváhagyja. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

1

2

10

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM SZERVEZETI MEGÚJÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA 2013'

Mivel az állami főépítészek nem önkormányzati megbízatásúak, többek szerint nem javasolt a tagságuk az elnökségben AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM SZERVEZETI MEGÚJÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA 2013'

11

2.2.

2.2. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK 2013. ÉVI TISZTÚJÍTÁSA A JELÖLŐ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA

Az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) Elnöksége az Alapszabálynak (ASZ) megfelelően 2013-ban tartja tisztújítását a XVIII. Országos Főépítészi Konferencia keretében Nagykőrösön. Az Elnökség a 2013-2016. évi időszakra vonatkozó választás előkészítésére létrehozta a Jelölő Bizottságot (JB), amelynek tagjai dr. Aczél Péter főépítész - a kerületi főépítészek szakmai csoportja, az OFK alelnöke (JB elnök), Horváth Zoltán főépítész Falufejlesztési Társaság, Jánosi János főépítész Települési Főépítészi Munkacsoport, Öveges László főépítész az MJVSZ Főépítészi Kollégium elnöke, Pengő Julianna főépítész - a megyei főépítészek szakmai csoportja, Keresztes Sándor állami főépítész - állami főépítészek szakmai csoportja, Zábránszkyné Pap Klára OFK volt titkára - a ny. főépítészek szakmai csoportja képviseletében. A JB szoros együttműködésben végezte munkáját az OFK Elnökség által létrehozott Stratégia Munkacsoporttal (közös tag, együttes ülés is). A JB számára fontos volt, hogy a stratégiával összehangolja a jelölési rendszert, struktúrát, ez az OFK ASZ .részbeni módosítását is jelentette/.jelenti. A JB koncepciója az volt, hogy minél szélesebb körből kaphasson jelölteket, ennek érdekében a különböző főépítészi szakmai csoportokat kérte fel a jelöltek állítására. Emellett a JB az előző évektől eltérően jóval szélesebb körben hozta nyilvánosságra a jelöléssel kapcsolatos lehetőségeket és tenni valókat. Így JB a www.foepiteszek.hu saját honlapon felhívást tett közzé, valamint e-mailen főépítészi körökben elküldte a jelöltek állítására vonatkozó felhívását, hogy minél több emberhez eljusson. A JB a kollégák széles körét igyekezett inspirálni, a rátermettség, az elhivatottság fontosságát hangsúlyozva. A JB a jelölt személyeket nem minősítette. Mindenkit felvett a jelölő listára, aki a hatályos jogszabályok szerint jelölhető. A listát szakmai struktúra/csoportonként abc sorrendben, a főépítészi kormányrendeletben meghatározott főépítészi típusoknak megfelelően (megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, települési, állami főépítészek) és az ASZ-nak, az eddigi gyakorlatnak megfelelően nyugdíjas főépítészek csoportosításban állította össze. Az elkészült stratégiának megfelelően az Elnökség létszáma 10 főre csökken a jelenlegi 15 főről. A közreműködő főépítészi csoportoknak, főépítészeknek megfelelően a megválasztandó 10 tagú Elnökség tagjaira 31 jelölés érkezett, ebből két fő visszalépett. Jelölteket állítottak: a megyei főépítészek szakmai csoportja, a Megyei Jogú Városok Szövetsége Főépítészi Kollégiuma, a Települési Főépítészi munkacsoport, a Falufejlesztési Társaság, az állami főépítészek szakmai csoportja, az OFK Elnökség JB delegáltjai. Ez példanélküli aktivitást és részvételt jelent az OFK tisztújítása történetében. A JB ezzel befejezte munkáját, köszöni mindenkinek az aktív közreműködést. 2013. augusztus 7.

OFK Elnökség Jelölő Bizottság

2.3. 2.3. AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE 2013. ÉVI TISZTÚJÍTÁSÁNAK JELÖLTJEI megyei főépítészek: (választható 1 tag, 1 póttag) Pengő Julianna, Komárom-Esztergom megye főépítésze Szabóné Pányi Zsuzsanna, Pest megye főépítésze megyei jogú városi főépítészek: (választható 1 tag, 1 póttag) Damokos László, Tatabánya m. j. város főépítésze L. Balogh Krisztina, Kaposvár m. j. város főépítésze Rátkai Attila, Eger m. j. város főépítésze Veres István, Nyíregyháza m. j. város főépítésze fővárosi kerületi főépítészek: (választható 1 tag, 1 póttag) Barta Ferenc, Zugló főépítésze Berencz Ibolya, Kispest főépítésze Fernezelyi Gergely DLA, Bp. VIII. ker. Józsefváros főépítésze Lantos Péter Sándor, Erzsébetváros főépítésze települési főépítészek: (választható 5 tag, 5 póttag) Bánkuti Melitta, Barcs város főépítésze Béres István, Gyula város főépítésze Csernyus Lőrinc, Csenger város és Závod község főépítésze Dénes György, Budakeszi város főépítésze dr. Farkas Gábor DLA, Cegléd és Dabas városok főépítésze Jankovics Tibor DLA, Zalaszentgrót város főépítésze Jeney Lajos DLA, Mezőhegyes város és Medgyesegyháza község főépítésze Kálmán Kinga, Pilisvörösvár város főépítésze Kéri Katalin, Paloznak, Lovas, Balatonakali, Balatonudvari községek és Berhida város főépítésze ifj. Lőrincz Ferenc, Fonyód és Balatonföldvár városok és Balatonszárszó nagyközség főépítésze Salamin Ferenc, Szerencs város és Zebegény község főépítésze Talmácsi István, Mórahalom város és Algyő nagyközség főépítésze Tényi András, Nagykőrös város főépítésze Turi Attila, Budakalász város főépítésze Zsigmond László, Mátészalka, Rácalmás és Veresegyház városok főépítésze nyugdíjas főépítészek: (választható 1 tag, 1 póttag) Bodonyi Csaba DLA, Tokaj város volt főépítésze Schreffel János, Újbuda ny. főépítésze U. Nánay Éva, Soroksár ny. főépítésze állami főépítészek: (választható 1 tag) dr. Sersliné Kócsi Margit, állami főépítész, Budapest 2013. augusztus 7. OFK Elnökség Jelölő Bizottság

12

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK 2013. ÉVI TISZTÚJÍTÁSA A JELÖLŐ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE 2013. ÉVI TISZTÚJÍTÁSÁNAK JELÖLTJEI

13

2.4.

2.4. ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK – 2013. 6.2.c) pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás

10.6.b) pont jelenlegi szabályszöveg

javasolt szabályszöveg

indokolás

11.4. pont jelenlegi szabályszöveg javasolt szabályszöveg indokolás 11.16. pont jelenlegi szabályszöveg

javasolt szabályszöveg

indokolás

14

„(Szakértő tag) bármely tisztségre megválasztható az Elnök kivételével.” Az Alapszabály a szakértő tag státuszát megtartja, azt az alábbiakban rögzíti: „4.3. Szakértő tag lehet minden olyan feddhetetlen jellemű magyar volt főépítész, aki a Kollégium céljaival azonosul, alapszabályát elfogadja.” Tekintettel a 10.6.b) pontban megfogalmazott szándékra, az Alapszabály ezen pontját módosítani szükséges, mivel a továbbiakban a szakértő tag tisztségre nem választható. „a Konferencia az Elnökségbe 2 fő megyei, 2 fő megyei jogú városi, 2 fő fővárosi kerületi, 7 fő települési, 1 fő társult települési/térségi és 1 fő nyugdíjas főépítészt választ. Az Elnökségnek legfeljebb 5 szakértő tagja lehet (csoportonként 1-1 fő, a települési főépítészeknél 2 fő).” „a Konferencia az Elnökségbe 1 fő állami (+1 fő póttag), 1 fő megyei (+1 fő póttag), 1 fő megyei jogú városi (+1 fő póttag), 1 fő fővárosi kerületi (+1 fő póttag), 5 fő települési (+5 fő póttag) és 1 fő nyugdíjas (+1 fő póttag) főépítészt választ.” Az Elnökség létszámának csökkentése a hatékonyabb működést célozza biztosítva a szakmai csoportok és a területi elv arányos képviseletét. A szakértők esetleges elnökségi tagsága a későbbiekben tisztázandó.

2.4. 2.4. 11.20. pont jelenlegi szabályszöveg

javasolt szabályszöveg indokolás

„Amennyiben az Elnökség létszáma a 11.4. alatt meghatározott létszám alá esik az Elnökség jogosult a 10.6.b) pontban foglaltak figyelembe vételével felkért elnökségi tagot az Elnökségbe behívni. A felkért elnökségi tag jogai és kötelezettségei azonosak az elnökségi tagokéval. A felkért elnökségi tag elnökségi tagságáról a soron következő Konferencia dönt.” Amennyiben a póttagok visszalépésével az elnökség létszáma a 11.4. pontban meghatározott létszám alá esik, az Alapszabályban erről a későbbiekben rendelkezni szükséges.

Budapest, 2013. július 31.

Philipp Frigyes s.k. az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

5/2013. (VIII. 30.) sz. Országos Főépítészi Konferencia határozati javaslat Az Országos Főépítészi Konferencia az előterjesztés szerint az Alapszabályt módosítja. Határidő: azonnal Felelős: Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége

„Az Elnökség a Konferencia által megválasztott 15 tagból és a Tiszteletbeli örökös tag(ok)ból áll.” „Az Elnökség a Konferencia által megválasztott 10 tagból és a Tiszteletbeli örökös tag(ok)ból áll.” Lásd 10.6.b) pont indokolás első részét. „Az Elnökség a tisztújítás előkészítéseként Jelölő Bizottságot (egyben Szavazatszámláló Bizottságot) nevez ki. A Jelölő Bizottság javaslatot tesz az előzetes elnökségi jelölőlistára. Az Elnökség a Jelölő Bizottság jelölési javaslatait csoportonként legfeljebb öt-öt fővel kiegészítheti. A Konferencián biztosítani kell a helyszíni jelölést is. Jelölt az lehet, aki írásban vállalja a megbízatást, nem áll a kamara etikai szabályzata szerint elmarasztaló etikai-fegyelmi ügyben kiszabott jogerős büntetés hatály alatt és 50% + 1 szavazatot kapott. Az Elnökség választását az Elnökség felkérésére a levezető Elnök vezeti.” „Az Elnökség a tisztújítás előkészítéseként Jelölő Bizottságot (egyben Szavazatszámláló Bizottságot) nevez ki. A Jelölő Bizottság javaslatot tesz az előzetes jelölőlistára. A Konferencián biztosítani kell a helyszíni jelölést is. Jelölt az lehet, aki írásban vállalja a megbízatást és nem áll a kamara etikai szabályzata szerint elmarasztaló etikai-fegyelmi ügyben kiszabott jogerős büntetés hatály alatt. Az Elnökség választását az Elnökség felkérésére a levezető Elnök vezeti.” Az elnökség és az elnökség bármely tagja állíthat jelöltet, így nem szükségszerű a javaslattételi megkülönböztetés. A jelöltségnek nem kell feltétele legyen a többségi elv. ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2013.

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2013.

15

3.1.1.

3.1.1.

3.1.2. 3.1.2. DÖNTÉSTÁR – ÁLLÁSFOGLALÁSOK, HATÁROZATOK

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE 2010 - 2013

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

ELNÖK

Philipp Frigyes, Hatvan város főépítésze mobil: +36 30 991 1079, e-mail: [email protected] ELNÖKHELYETTES Dr. Aczél Péter, Budavár (I. ker.) főépítésze1 telefon: +36 1 458 3017, e-mail: [email protected]

TAGOK Megyei főépítészek Palánkai Tibor, Csongrád megye főépítésze2 telefon: +36 62 323 539, mobil: +36 30 335 4273, e-mail: [email protected], [email protected] Pengő Julianna, Komárom-Esztergom megye főépítésze telefon: +36 34 517 248, mobil: +36 20 937 6022, e-mail: [email protected] Megyei jogú városi főépítész Damokos László, Tatabánya m. j. város főépítésze3 mobil: +36 20 225 2696, e-mail: [email protected] Rátkai Attila, Eger m. j. város főépítésze4 mobil: + 36 20 571 0195, e-mail: [email protected] Fővárosi kerületi főépítész Berényi András, Újpest (IV. ker.) főépítésze telefon: +36 30 385 7149, e-mail: [email protected] Települési főépítészek Béres István, Gyula város és Mezőkovácsháza város főépítésze mobil: +36 30 382 5946, e-mail: [email protected] Jeney Lajos DLA, Mezőhegyes város és Medgyesegyháza város főépítésze mobil: +36 30 632 6460, munkahelyi: +36 1 204 7034, e-mail: [email protected] Papp Zoltán Tamás, Sümeg város, Tapolca város és Sávoly község főépítésze mobil: +36 30 979 6414, e-mail: [email protected], [email protected] Sáros László DLA, szakértő főépítész mobil: +36 20 921 8881, e-mail: [email protected] Tényi András, Nagykőrös város főépítésze telefon: + 36 53 550 342, e-mail: [email protected] Talmácsi István, Mórahalom város és Algyő nagyközség főépítésze5 telefon: + 36 70 312 30 90, e-mail: [email protected], [email protected] Társult települési/térségi főépítész Kéri Katalin, Észak-Balatoni Főépítészi Társulás főépítésze6 mobil: +36 30 380 3101, e-mail: [email protected] Nyugdíjas főépítész – a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítványt alapítók képviselője Körmendy János, Győr-Moson-Sopron megye ny. főépítésze mobil: + 36 20 975 0712, e-mail: [email protected] Tiszteletbeli örökös tag Zábránszkyné Pap Klára mobil: + 36 20 326 9694, e-mail: [email protected] TITKÁRSÁG Gera Orsolya mobil: + 36 30 449 5028, e-mail: [email protected]

2

16

I. 1989 - 1992 szám 1/1989. 2/1989. 3/1989. 4/1989. 5/1989. 6/1989. 7/1989. 8/1989. 9/1989. 10/1989. 11/1989. 12/1989. 13/1989. 14/1989. 15/1989. 16/1989. 17/1989. 18/1989. 19/1989. 20/1989. 21/1989. 1/1990. 2/1990. 3/1990. 4/1990. 5/1990. 6/1990. 7/1990. 8/1990. 9/1990. 10/1990. 11/1990. 12/1990. 13/1990. 14/1990. 15/1990. 1/1991. 2/1991. 3/1991.

1

2011. április 26-ig Dr. Sersliné Kócsi Margit 2012. január 31-ig Mészáros János 3 2013. április 23-ig Páli Zsuzsanna 4 2011. március 29-ig Kováts Ákos 5 2013. január 29-ig Alföldiné Petényi Zsuzsanna 6 2012. április 2-ig Nyeste László

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE 2010 - 2013

tárgy

1989. év A Főépítészi Testület felkérése A Főépítészi Kollégium feladatköre és működési rendje A Főépítészi Kollégium 1989. évi munkaterve Történeti településrészek - történeti városközpontok rehabilitációja Az Országos Építésügyi Szabályzat felülvizsgálata Az Országos Építésügyi Szabályzat "azonnali" felülvizsgálata Az Országos Építésügyi Szabályzat "koncepcionális" felülvizsgálata A területrendezési tervezés korszerűsítési kérdései és a tervezési jogosultság Eseti nagy fejlesztési programok területrendezési kezelésének lehetőségei Az ajánlott tervek rendszerének továbbfejlesztése A tervezői verseny, a tervpályázatok tapasztalatai, korszerűsítési lehetőségek Az építéstervezési jogosultság szabályozásának időszerű kérdései, az építéstervezés komplex feltételrendszere tükrében "Az év lakóháza" megyei és országos nívódíj-pályázatok továbbfejlesztése Az ÉSZB-k működési tapasztalatainak áttekintése, javaslat a munka korszerűsítésére Tanácsi településtervezők tanácskozása Javaslat a területrendezési célprogram létrehozására Az OÉSZ koncepcionális felülvizsgálata Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III.20.) számú minisztertanácsi rendelet módosítása Mikrohullám erősítők és más mérnöki műtárgyak telepítési kérdései Előregyártott épületek forgalmazási és engedélyezési kérdései A területrendezési tervezés korszerűsítése 1990. év Területrendezési tervezés a főépítész irányításával A főépítészi munka tartalmi és szervezeti kérdései a közigazgatás és az önkormányzatok új helyzetében Budapest, II. Kárpát u. 7. ingatlanon tervezett kétlakásos családi ház építési ügye Az építészeti alkotótáborok fontossága - különös tekintettel a Tisza-tó Építészeti Alkotótáborra Az Építészmérnöki Kamara létrehozása, működési alapelvei A településfejlesztés- és rendezés, valamint az építésügy irányítása A műemlékvédelem aktuális kérdései Az Építésügyről szóló 1964. évi III. törvény megújítása Az építésügyi igazgatás átszervezése Az építési tilalomról szóló 1990. évi XXII. törvény utólagos véleményezése A TEAB megszűnte utáni átmeneti helyzet kezelése A települési főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a települési főépítészek (főépítészi szervezeti egység) feladatainak meghatározásához A megyei főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a megyei főépítészi szervezeti egység feladatainak meghatározásához Az építésügyi igazgatás feladatainak ellátása az új önkormányzati rendszerben Az ÉSZB-k kérdése 1991. év A főépítészek szerepe az önkormányzatok munkájában "Javaslat egy új építési törvény előkészítésére, Budapest 1991. február hó" c. anyag véleményezése Az OÉSZ időszaki módosításával kapcsolatos első belső tervezet véleményezése AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

17

3.1.2.

3.1.2. 4/1991. 5/1991. 6/1991. 7/1991. 1/1992. 2/1992. 3/1992. 4/1992. 5/1992.

Vélemény a 30/1964. Korm. sz. rendelet módosításához A műemlékvédelem tartalmi és szervezeti megújítása A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatások rendszere Az építésügyi hatósági munka egyes kérdései, előadók és főépítészek képesítési előírásai 1992. év A területi főépítész jogintézménye, a területi főépítészi hálózat létrehozása és a területi főépítészek feladatai A KTM Területrendezési és Építészeti tervtanácsában történő Főépítészi kollégiumi részvétel "Az épített környezet alakításáról, fejlesztéséről és védelméről szóló törvény szakmai koncepciója - 1992. április hó" c. vitaanyag véleményezése A KTM Kós Károly Díj Bizottságában történő Főépítészi kollégiumi részvétel Az önkormányzati főépítészi állás betöltésének képesítési feltételei

II. 1993 - 1997 1993-tól 1997.-ig az Országos Főépítészi Kollégium nem hozott állásfoglalásokat, a főépítészek közvetlenül, illetve a kollégiumi titkár közreműködésével nyilvánítottak véleményt. A Kollégium, mint Testület működése 1993-tól 1996. augusztusáig – az I. Országos Főépítészi Konferenciáig – csak formális volt. Ekkor újjáalakult az Országos Főépítészi Kollégium.

8/1998.

1/1999. 2/1999. 7/1998. 3/1999. 1/1999. 1/2000. 2/2000.

III. 1997 - 2007

3/2000. 4/2000.

szám

1/2001.

1/1997. 2/1997. 3/1997. 4/1997. 5/1997. 6/1997. 7/1997. 8/1997. 9/1997. 10/1997. 11/1997. 1/1998. 2/1998. 3/1998. 4/1998. 5/1998. 6/1998. 7/1998.

18

3.1.2. 3.1.2.

tárgy

1997. év Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő jogszabályokkal kapcsolatban A területfejlesztési a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló KTM rendelet-tervezettel kapcsolatban Az építészeti- műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló Kormány, valamint részletes szabályairól szóló KTM rendelet-tervezetről Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól szóló Kormány, valamint részletes szabályairól szóló KTM rendelet-tervezetről Az Önkormányzati főépítészekről szóló KTM rendelet-tervezet 1997. augusztus 2. keltezésű változatával kapcsolatban Az Önkormányzati főépítészekről szóló KTM rendelet-tervezet 1997. szeptember 15.-i keltezésű változatával kapcsolatban Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő jogszabályok - az önkormányzati főépítészek feladatát és hatáskörét érintő kiegészítésének szükségességéről Az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló KTM rendelet-tervezet - tárcaközi egyeztetésre szánt - 1997. október 28.-i keltezésű változatával kapcsolatban A műemlékvédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján készülő egyes jogszabályokkal kapcsolatban Az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló KTM rendelet-tervezetet A települési önkormányzatok egyedi hatósági ügyekkel kapcsolatos vélemény nyilvánításának szabályozásáról 1998. év A "TELEPÜLÉSÜGYRŐL" szóló törvény-tervezet 1997. december 15.-i változatával kapcsolatban A helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályairól szóló KTM rendelet-tervezet 1998. január 12.-i változatával kapcsolatban A tervtanácsokról szóló rendelet-tervezettel kapcsolatos megyei főépítészi kezdeményezéssel kapcsolatban A főiskolát végzettek településrendezési tervezési jogosultságával kapcsolatban A központi és területi, valamint a helyi önkormányzati tervtanácsokról Az önkormányzati főépítészi munkakör betöltésének egyedi feltételeiről Az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban (mód. 1999. május 25-én) AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

2/2001. 3/2001. 4/2001. 5/2001. 1/2002. 2/2002. 3/2002. 1/2003. 2/2003. 3/2003. 4/2003. 5/2003. 6/2003. 7/2003. 1/2004. 2/2004. 1/2005. 2/2005. 3/2005. 1/2006.

Az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek nyilvántartásának szabályairól szóló Kormány- és miniszteri rendelet-tervezetekkel kapcsolatban 1999. év az építészeti örökség helyi védelmének szabályairól szóló FVM rendelet-tervezet 1999. januári változatával kapcsolatban a telekalakítási engedélyezési eljárásról szóló FVM rendelet-tervezet 1999. március 9-i változatával kapcsolatban Az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban (módosított állásfoglalás) a területfejlesztési, a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló FVM rendelet-tervezet 1999. márciusi változatával kapcsolatban javaslat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) módosítására 2000. év a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM sz. rendelet módosításával kapcsolatos FVM rendelet-tervezetről a terület- és településrendezési tervezési jogosultságról szóló FVM rendelet-tervezet – 2000. 02. 15-i változatával - kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításának-tervezetről a településügyi törvény mielőbbi megalkotásának szükségességéről 2001. év az Önkormányzati Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsok létrehozásáról, működtetéséről szóló mintarendeletről és szabályozási javaslatról az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló önkormányzati mintarendeletről a főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról. a kulturális örökség védelmére készített törvény tervezetének véleményezéséről. a főépítészi rendszer továbbfejlesztéséről. (1-3. sz. melléklettel) 2002. év az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságával kapcsolatban. Budapest értékvédelmi ellentmondásairól (helyzetéről) állásfoglalás és javaslat az építésigazgatás korszerűsítésével összefüggő törvénymódosítással kapcsolatban. 2003. év a területfejlesztési, -rendezési törvény 2002. őszén megismert módosító törvényjavaslatával kapcsolatban az „OTTHON EURÓPÁBAN” országos lakásprogram 2003. január 10-i vitaanyagával kapcsolatban állásfoglalás és javaslat az INGATLAN-FEJLESZTÉSI TERV definiálásával és alkalmazásával kapcsolatban a kistérségi önkormányzati főépítész feladatairól, összefüggésben az IDEA kistérségi programban és a területfejlesztési tv-módosítási koncepcióban leírtakkal javaslat a tervtanácsi rendelet módosításának koncepciójával kapcsolatban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2003. októberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban - I. (melléklettel) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2003. októberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban – II. (melléklettel) 2004. év az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2004. szeptemberi módosító törvényjavaslatával kapcsolatban (2 melléklettel) ajánlás a IX. Országos Főépítészi Konferencián elhangzott javaslatok Sümeg Város részére 2005. év a településügyi törvény szabályozási koncepciójának 2005. áprilisi tervezetével kapcsolatban. A főépítész szakmérnöki képzés indításával kapcsolatban a kamarai törvény 2005. októberi tv. módosítás tervezetével kapcsolatban 2006. év ajánlás a Nemzeti Építészetpolitika alakításához, a Nemzeti Építészeti Tanács tevékenységéhez a 2006. február 15-én kötött Együttműködési Megállapodás alapján AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

19

3.1.2.

3.1.2. 2/2006. 3/2006. 1/2007. 2/2007. 3/2007. 4/2007. 5/2007. 6/2007. 1/2008. 1/2009. 1/2010. 2/2010. 1/2011.

20

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet 2006. augusztusi tervezetéről a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló önkormányzati és területfejlesztési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter …/2006. (…) együttes rendelet-tervezetéről. 2007. év az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésről a 9/1998 (IV.3) KTM rendelet az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről – felülvizsgálatának koncepciójához a településfejlesztési koncepciók részletes tartalmi követelményeiről szóló ……./ ÖTM rendelet tervezetéről - február 23-i változat az „Állami főépítészekről szóló …/2007. sz. Korm. rendelet február 28-i tervezetéről” az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet módosításának május 14-i tervezetéről. az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzéssel kapcsolatban. 2008. év az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló Kormányrendelet-tervezethez (2008. májusi változat) 2009. év a Magyar Építészetpolitika szeptemberi tervezetéről 2010. év a főépítészi vizsgáról Magyarország jelenkori katasztrófáiról 2011. év javaslatok az épített és a táji környezetünk formálásához, a Magyar Építészetpolitika kialakításához

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM, AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSAI

DÖNTÉSTÁR – ÁLLÁSFOGLALÁSOK, HATÁROZATOK

3.1.2. 3.1.2.

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2012-2013 12/2012. (IX. 25.) OFK Elnökségi határozat Philipp Frigyes az Országos Főépítészi Kollégium elnöke 2012. szeptember 8-án kelt írásában bejelentette, hogy Vác Város Önkormányzattal kötött főépítészi munkaviszonya 2012. szeptember 21-vel megszűnt, ezért kollégiumi elnöki teendőit a jövőben nem láthatja el. Az Országos Főépítészi Kollégium elnöksége megvitatta a kialakult helyzetet és a következő egyhangú határozatot hozta (az érintett tartózkodása mellett): Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége bizalmat szavaz Philipp Frigyesnek és megbízza, hogy a következő Országos Főépítészi Konferenciáig az OFK elnöki feladatait ügyvezető elnökként lássa el a továbbiakban, teljes elnöki hatás- és jogkörrel. 13/2012.(X. 30.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége megállapítja, hogy az Országos Főépítészi Kollégium tartalmi és szervezeti megújulása szükséges, egyben megkezdi az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát azzal, hogy a szervezeti átalakulást (egyesület) a teljes tisztújítással együtt legkésőbb a soron következő nagykőrösi konferencián le kell bonyolítani. 14/2012.(X. 30.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége elfogadja a XVII. Országos Főépítészi Konferencia pénzügyi beszámolóját, egyben köszönetét fejezi ki Makó Város Önkormányzatának és Makó Városi KulturálisKözművelődési Nonprofit Kft. munkatársainak a Konferencia sikeres és magas színvonalú megrendezéséért. 15/2012.(X. 30.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felhatalmazza az Elnököt, hogy az Építészeti „nagykoalíciós” együttműködési nyilatkozatot aláírja. A nyilatkozat aláírásával az aláíró szervezetek vállalják és kinyilvánítják, hogy a magyarországi épített környezet minősége és a magas szintű hivatásgyakorlás érdekében együttműködnek, eltérő véleményeiket havi rendszerességgel egyeztetik és közösen kialakított álláspontjaikat a társadalom felé egységesen képviselik. 16/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy Nagy Ervin országos főépítésszel, az ország polgármestereinek írandó közös levélben hangsúlyozza a megújuló építésügyben az önkormányzatok és benne a főépítészek megnövekedett szerepét. 17/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri dr. Szaló Péter helyettes államtitkár urat, hogy a szaktárca tartson szakmai továbbképzést a z ország főépítészeinek 2012 decemberében a főépítészi feladatokkal összefüggő jogszabályi változásokról. Egyidejűleg felkéri, hogy az Önkormányzati Értesítőben írjon tájékoztatót az ország polgármestereinek hangsúlyozva a megújuló építésügyben az önkormányzatok és benne a főépítészek megnövekedett szerepét 18/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri dr. Szaló Péter helyettes államtitkár urat, hogy a szaktárca tartson szakmai továbbképzést az ország főépítészeinek 2012 decemberében a főépítészi feladatokkal összefüggő jogszabályi változásokról. Egyidejűleg felkéri, hogy az Önkormányzati Értesítőben írjon tájékoztatót az ország polgármestereinek hangsúlyozva a megújuló építésügyben az önkormányzatok és benne a főépítészek megnövekedett szerepét 19/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy a Kollégium tartalmi és szervezeti megújulásával kapcsolatban készítsen felhívó levelet, azt juttassa el az ország főépítészeihez. 20/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel vette dr. Sersliné Kócsi Margit Budapest Főváros Kormányhivatalának állami főépítésze által tett felajánlását és a 2013 évi januári jogszabályváltozások alkalmazásához kapcsolódóan közzéteszi a www.foepiteszek.hu weboldalon az „Önkormányzati és közigazgatási reform – a településügyi és az építésügyi szabályozás változásai” című előadását. A településügyi szabályozás változásával kapcsolatos észrevételeket dr. Sersliné Kócsi Margit és az Országos Főépítészi Kollégium Titkársága gyűjti. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2012- 2013

21

21/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége köszönettel vette Berényi András Újpest főépítészének felajánlását és a 2013 évi januári jogszabályváltozások alkalmazásához kapcsolódóan közzéteszi a www.foepiteszek.hu weboldalon az Újpesti Önkormányzat által elfogadásra kerülő önkormányzati rendeleteket - szerkeszthető formátumban - az alábbi témákban:  a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól,  a településképi véleményezési eljárásról,  a településképi bejelentési eljárásról,  a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról,  a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról. Az építésügyi szabályozás változásával, továbbá hivatkozott önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos észrevételeket, melyeket a majdani felülvizsgálat során célszerű lenne figyelembe venni Berényi András és az Országos Főépítészi Kollégium Titkársága gyűjti. 22/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a 2/2011. (I. 25.) számú OFK Elnökségi határozatát módosítja és a Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze által vezetett önkormányzati főépítészi vizsgabizottságba delegált személyek sorát Horváth Andrással, Paks város főépítészével kiegészíti. 23/2012.(XI. 27.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az állami főépítészeket, hogy illetékességi területükön segítsék az önkormányzati főépítészek munkáját. 1/2013.(I. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége tudomásul veszi Alföldiné Petényi Zsuzsanna elnökségi tagságról történő lemondását, egyúttal az Országos Főépítészi Kollégium nevében köszönetét fejezi ki a munkájáért. Az Elnökség felkéri az Elnököt, hogy az Alapszabály értelmében a szükséges intézkedéseket tegye meg (új elnökségi tag behívása, OÉTT Településrendezési csoporti tagság, Párbeszéd munkacsoporti tagság). 2/2013. (I. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége üléseit minden hónap utolsó előtti keddi napján tartja. 3/2013. (I. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy kezdeményezze a BME-nél a főépítészi szakmérnöki képzés rendszeréhez illeszkedő, a végzett szakmérnök hallgatók, továbbá a gyakorló főépítészek továbbképzését szolgáló szakmai program biztosítását (mely a MÉK továbbképzési rendszerével is összehangolható). 4/2013.(I. 29.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az Elnököt, hogy kezdeményezze a jogalkotónál a térségi főépítészek foglalkoztatási feltételeinek módosítását. 5/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége kezdeményezi a MÖFÖSZ OÉTT tagságát. 6/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri dr. Aczél Pétert, dr. Sersliné. Kócsi Margitot, Berényi Andrást, Kéri Katalint és a Települési Főépítészek Szakmai Csoportjának delegáltját, hogy tekintsék át a jogszabályváltozásokat, és tegyenek javaslatot a szükséges korrekciókra. 7/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége Stratégiai munkacsoportot hoz létre, és felkéri Décsy Lászlót, Körmendy Jánost, Salamin Ferencet, dr. Sersliné Kócsi Margitot és Zábránszkyné Pap Klárát, hogy tegyenek javaslatot a főépítészi rendszer tartalmi és szervezeti megújítására, a jövőkép megfogalmazására. 8/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének 2013. évi tisztújításának előkészítésre Jelölő Bizottságot alakít, egyben felkéri Keresztes Sándort, a Települési-, Kerületi- és a Megyei Jogú Főépítészek Szakmai Csoportjának delegáltját, Pengő Juliannát és

22

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2012 - 2013

Zábránszkyné Pap Klárát a bizottsági tagságra, egyúttal a szükséges feladatok elvégzésére. 9/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács Településrendezési Munkacsoportjába Alföldiné Petényi Zsuzsanna helyett Kéri Katalint, Páli Zsuzsanna helyett L. Balogh Krisztinát és a Szakmagyakorlás, oktatás-képzés Munkacsoportba Kéri Katalin helyett Décsy Lászlót delegálja. 10/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége felkéri az elnököt, hogy a polgármestereknek írandó OFKOrszágos Főépítészi Iroda közös körlevél tervezetét dr. Aczél Péterrel, Papp Zoltán Tamással, Tényi Andrással egyeztetetten küldje meg Nagy Ervin országos főépítésznek. 11/2013. (II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a XIX. Országos Főépítészi Konferenciát Szentgotthárd városában rendezi meg. 12/2013. (II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a MÉSZ-t és a MUT-ot szakmai társrendezőnek felkéri a XVIII. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésében. 13/2013.(II. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a „FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ és AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ” Díj Bizottságába Béres Istvánt és Zábránszkyné Pap Klára elnökségi tagokat delegálja. 14/2013. (III. 19.) OFK Elnökségi határozat Philipp Frigyes bejelentette, hogy 2013. március 1-től Hatvan Város Önkormányzatának főépítésze lett, így ismételten jogosult az Országos Főépítészi Kollégium elnöki pozíciójának teljes körű gyakorlására. 15/2013. (III. 19.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a Nagykőrös Város Önkormányzata és a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal által meghirdetett „Az én házam” című rajzpályázat Bíráló Bizottságába Jeney Lajos DLA urat delegálja. 16/2013.(IV. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége a 8/2013. (II. 19.) számú határozatát azzal egészíti ki, hogy felkéri a Falufejlesztési Társaságot, hogy az Országos Főépítészi Kollégium Elnökségének 2013. évi tisztújításának előkészítésre létrehozott Jelölő Bizottságba delegáljon tagot. 16/2013. (IV. 23.) OFK Elnökségi határozat Az Országos Főépítészi Kollégium az épületek energiahatékonyságát javító és a nemzetgazdaságot is fejlesztő intézkedéseknek és lehetőségeknek feltárására létrehozott munkacsoportok munkájában részt kíván venni és az egyes munkacsoportokba, az alábbi kollégákat delegálja: 1. munkacsoport (hazai előállítású vagy eredetű anyagok felkutatására, fejlesztésére) - Décsy László 2. munkacsoport (a Magyarországi gyártási lehetőségek fejlesztésére) - Décsy László 3. munkacsoport (a létesítménygazdálkodási programra) - Pengő Julianna 4. munkacsoport (gazdasági háttér vizsgálatára (támogatások)) - dr. Aczél Péter 5. munkacsoport (jogi környezet vizsgálatára, különösen a minősítési és ellenőrzési kérdések tekintetében) dr. Aczél Péter

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK 2012 - 2013

23

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK 1. Kétoldalú megállapodások 1.1. Magyar Építész Kamara (1999. november 30., 2002. június 5., 2010. június 29.) 1.2. Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (2009. március 31.) 1.3. Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány – honlap (2009. május 26.) 1.4. Magyar Építőművészek Szövetsége (2010. július 15.) 1.5. Magyar Urbanisztikai Társaság (2010. augusztus 26.) 1.6. Falufejlesztési Társaság (2010.november 30.) 1.7. Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány – ESRI munkaterv (2011. február 22.) 1.8. Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány – ESRI munkaterv (2012. május 22.) 2. Többoldalú megállapodások 2.1. Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, Országos Főépítészi Kollégium, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter (2006. február 15.) 2.2. Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) – Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, Országos Főépítészi Kollégium, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2007. június 8.) 2.3. Pest Megyei Építész Kamara, „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány (2009. február 6.) 2.4. Országos Építésügyi Fórum (2011. február 13.) 2.5. Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (2012. július 18.) 2.6. Építészeti együttműködési nyilatkozat – Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építész Kamara, MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építész Tagozat, Országos Főépítész, Országos Főépítészi Kollégium, Magyar Urbanisztikai Társaság, Falufejlesztési Társaság (2012. október 25.) 3. Konferencia-megállapodások 3.1. XIII. Országos Főépítészi Konferencia – Mosonmagyaróvár, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért (2008. július 14.) 3.2. XIV. Országos Főépítészi Konferencia – Hajdúböszörmény, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (2009. március 31.) 3.3. XV. Országos Főépítészi Konferencia – Paks, Györköny, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (2010. május 25.) 3.4. XVI. Országos Főépítészi Konferencia – Balatonfüred, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (2011. május 31.) 3.5. XVII. Országos Főépítészi Konferencia – Makó, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (2012. április 20.) 3.6. XVIII. Országos Főépítészi Konferencia – Nagykőrös, Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány (2013. május 21.) Lezárva: 2013. július 31.

24

3.2. 3.2.

3.1.3.

3.1.3.

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS A NEM HIVATALOS NYILVÁNTARTÁS A FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUMHOZ ELJUTOTT ADATOK ALAPJÁN, AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODÁK SEGÍTSÉGÉVEL KÉSZÜLT 2013. július 31. Illetékesség Név MEGYEI FŐÉPÍTÉSZEK Baranya Riegl Gábor Bács-Kiskun Szabó Monika Békés Földesi István Borsod-Abaúj-Zemplén Szunyogh László mb. Csongrád Fejér Igari Antal Győr-Moson-Sopron Végh Csaba Hajdú-Bihar Péter Zoltán Heves Szabó László Jász-Nagykun-Szolnok Mészáros János Komárom-Esztergom Pengő Julianna Nógrád Karaba Tamás Pest Szabóné Pányi Zsuzsanna Somogy Fábián Éva Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajba Károly Tolna Sulyok Balázs Vas Veszprém Fabacsovics Zoltán Zala MEGYEI JOGÚ VÁROSI FŐÉPÍTÉSZEK Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Érd Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Szekszárd Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

Lukácsi László Kornél Kováts Ákos Szabó Imre Rátkai Attila Ágó Mátyás Révi Zsolt L. Balogh Krisztina Öveges László Rostás László Deák-Varga Dénes Veres István dr. Csaba Ders Angyalné Wilwerger Józsa Németh Gergely Szabóné Fehér Éva Herr Teréz Lantay Attila Pataki Ferenc Kutnyánszky László Damokos László Horváth Gábor Bertók Sándor

FŐVÁROSI, FŐVÁROSI KERÜLETI FŐÉPÍTÉSZEK Budapest Főváros I. Budavár II. III. Óbuda-Békásmegyer IV. Újpest

Finta Sándor dr. Aczél Péter Beszédes Rita pályázat folyamatban Berényi András

ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS 2013

25

3.2.

3.2. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

Belváros Terézváros Erzsébetváros Józsefváros Ferencváros Kőbánya Újbuda Hegyvidék Zugló Rákosmente Pestszentlőrinc-Pestszentimre Kispest Pesterzsébet Csepel Budafok-Tétény Soroksár

FŐÉPÍTÉSZT KÖZÖSEN ALKALMAZÓ TÁRSULÁSOK (1) Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás: Bénye, Csévharaszt, Gomba, Gyömrő, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Üllő, Vasad

26

Matus István Lantos Péter Sándor Fernezelyi Gergely Szűcs Balázs Mozsár Ágnes Takács Viktor (mb.) dr. Somogyi Botond Arató György Barta Ferenc Sipos Gábor Tóth Miklós Bolberitz Henrik Mártonffy Miklós Berencz Ibolya Trummer Tamás Nagyné Bácskay Nóra Rumi Imre Tóth András (mb.)

Gubán Sándor

TELEPÜLÉSI FŐÉPÍTÉSZEK BARANYA MEGYE PÉCS MJV Bóly város Harkány város Komló város Kozármisleny város Mágocs város Mohács város Pécsvárad város Pogány község Sásd város Sellye város Siklós város Szentlőrinc város Szigetvár város Villány város

dr. Csaba Ders Albrecht Ferenc Baracsi Viktória Bagó Béla Lugosi Ágnes -

BÁCS-KISKUN MEGYE KECSKEMÉT MJV Baja város Bácsalmás város Ballószög város Dunavecse város Felsőlajos Hajós város Izsák város Jánoshalma város Kalocsa város Kecel város Kerekegyháza város Kiskőrös város Kiskunfélegyháza város

Öveges László Lehoczki Imre Rédeiné Bondor Klára Kovács Gábor Marton Tibor Kovács Gábor Barkóczi Tamás Marton Tibor ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS 2013

3.2. 3.2. Kiskunhalas város Kiskunmajsa város Kunszentmiklós város Lajosmizse város Mélykút város Solt város Soltvadkert város Szabadszállás város Tabdi község Tiszakécske város Tompa város

Tóth Péter Kovács Gábor Gáspár Zsolt (eseti mb.) Balogh Tünde (eseti mb.) -

BÉKÉS MEGYE BÉKÉSCSABA MJV. Battonya város Békés város Csorvás város Dévaványa város Doboz nagyközség Elek város Füzesgyarmat város Gádoros nagyközség Gyomaendrőd város Gyula város Hunya község Kétsoprony község Kondoros város Körösladány város Medgyesegyháza város Mezőberény város Mezőhegyes város Mezőkovácsháza város Orosháza város Sarkad város Szarvas város Szeghalom város Tótkomlós város Újkígyós város Vésztő város

Lukácsi László Kornél Csökmei László Erik Kmetykó János Csökmei László Siklósi József Kmetykó János Béres István Csökmei László Erik (eseti mb.) Csökmei László Erik Jeney Lajos DLA Kmetykó János Jeney Lajos DLA Béres István -

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MISKOLC MJV Abaújszántó város Alsózsolca város Borsodnádasd város Cigánd város Edelény város Emőd város Encs város Felsőzsolca város Füzér község Gönc város Hidvégardó község Kazincbarcika város Mezőcsát város Mezőkeresztes város Mezőkövesd város Nyékládháza város

Rostás László Szunyogh László Marosán Andrea Szunyogh László Horváth Zoltán Radványi György Viszlai József Lautner Emőke Toma Tibor -


27

3.2.

3.2.

28

Onga város Ózd város Pálháza város Putnok város Rudabánya város Sajóbábony város Sajószentpéter város Sárospatak város Sátoraljaújhely város Szendrő város Szerencs város Szikszó város Tiszaújváros város Tokaj város

Tóth Krisztián László Újvári Andor Olajos Csaba Radványi György DLA Salamin Ferenc Viszlai József Durbák György -

CSONGRÁD MEGYE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MJV SZEGED MJV Algyő nagyközség Csanádpalota város Csongrád város Fábiánsebestyén község Kistelek város Makó város Mindszent város Mórahalom város Nagymágocs nagyközség Sándorfalva város Szentes város

Szabóné Fehér Éva Talmácsi István Csökmei László Erik Talmácsi István Wittek Krisztina Wittek Krisztina

FEJÉR MEGYE DUNAÚJVÁROS MJV SZÉKESFEHÉRVÁR MJV Aba város Adony város Bicske város Bodajk város Csákvár város Enying város Ercsi város Gárdony város Martonvásár város Mór város Polgárdi város Pusztaszabolcs város Rácalmás város Sárbogárd város Velence város

Szabó Imre Lantay Attila Ónodi Szabó Lajos Szentpály László Zsigmond László -

GYŐR-M OSON-SOPRON MEGYE GYŐR MJV SOPRON MJV Beled város Csorna város Fertőd város Fertőszentmiklós város Jánossomorja város Kapuvár város Lébény város

Révi Zsolt Németh Gergely dr. Szabó Péter ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS 2013

3.2. 3.2. Mosonmagyaróvár város Pannonhalma város Répceszemere község Tét város

Kitley Tibor Körmendy János -

HAJDÚ-BIHAR MEGYE DEBRECEN MJV Bagamér nagyközség Balmazújváros város Berettyóújfalu város Biharkeresztes város Derecske város Hajdúböszörmény város Hajdúdorog város Hajdúhadház város Hajdúnánás város Hajdúsámson város Hajdúszoboszló város Hajdúszovát község Kaba város Kismarja község Komádi város Létavértes város Mikepércs község Nádudvar város Nyíradony város Polgár város Püspökladány város Sárrétudvari község Téglás város Tépe község Tiszacsege város Vámospércs város

Kováts Ákos Gábor István (eseti mb.) Kótai Csaba (eseti mb.) Krisztik János (eseti mb.) Schlachter Béla (eseti mb.) Jenei Imre Tóth Sándor Boruzs Bernát Filippinyi Gábor Tokai-Kiss Gábor (eseti mb.) Kiszelovics Ildikó (eseti mb.) Schlachter Béla (eseti mb.) Kertész Attila (eseti mb.) Kertész Attila Marosán Andrea (eseti mb.) Kótai Csaba (eseti mb.) Kótai Csaba (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Kótai Csaba (eseti mb.) Filippinyi Gábor (eseti mb.)

HEVES MEGYE EGER MJV Bélapátfalva város Füzesabony város Gyöngyös város Gyöngyöspata város Hatvan város Heves város Kisköre város Lőrinci város Pétervására város Verpelét város

Rátkai Attila Bognár Endre Hoór Kálmán Németi László Philipp Frigyes Németi László -

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SZOLNOK MJV Abádszalók város Besenyszög város Fegyvernek város Jászalsószentgyörgy község Jászapáti város Jászárokszállás város Jászberény város Jászfényszaru város Jászjákóhalma község Jászkisér város

Pataki Ferenc Tokai-Kiss Gábor (eseti mb.) Markóth Imre (eseti mb.) Kiszelovics Ildikó (eseti mb.) Tekse András (eseti mb.) Farkas Renáta Judit (eseti mb.) Alvári Csaba Polgár Lajos Alvári Csaba (eseti mb.) -


29

3.2.

3.2.

30

Jászszentandrás község Karcag város Kenderes város Kisújszállás város Kunhegyes város Kunmadaras nagyközség Kunszentmárton város Martfű város Mezőtúr város Rákóczifalva város Tiszaföldvár város Tiszafüred város Tiszapüspöki község Tiszaszőlős község Törökszentmiklós város Túrkeve város Újszász város

Kiszelovics Ildikó (eseti mb.) Farkas Renáta Judit (eseti mb.) Zsemberi István Kiszelovics Ildikó (eseti mb.) Honti Gyula Pálinkás István (eseti mb.) Gutman József (eseti mb.) Kiss György Csaba (eseti mb.) Markóth Imre (eseti mb.) Pálinkás István (eseti mb.)

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TATABÁNYA MJV Ács város Bábolna város Dorog város Esztergom város Kesztölc nagyközség Kisbér város Komárom város Lábatlan város Nyergesújfalu város Oroszlány város Tata város Tát város Sárisáp község Úny község

Damokos László Dankó Kristóf Krizsán András Kun János Siklósi József Kiss Zsolt Grim István Grim István

NÓGRÁD MEGYE SALGÓTARJÁN MJV Balassagyarmat város Bátonyterenye város Pásztó város Rétság város Szécsény város

Angyalné Wilwerger Józsa Moór Mátyás Őze János

PEST MEGYE ÉRD MJV Abony város Albertirsa város Alsónémedi nagyközség Aszód város Bénye1 község Biatorbágy város Budajenő község Budakalász város Budakeszi város Budaörs város Cegléd város Csévharaszt1 község Dabas város Diósd város

Ágó Mátyás Farkas Zsolt Rózsa Gyöngyvér Király Noémi Hayde Tibor Gubán Sándor Tamás Gábor dr. Mátéffy Anna Turi Attila Dénes György Csík Edina dr. Farkas Gábor DLA Gubán Sándor dr. Farkas Gábor DLA Balázsi István Gyula ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS 2013

3.2. 3.2. Dunabogdány község Dunaharaszti város Dunakeszi város Dunavarsány város Erdőkertes község Fót város Gomba1 község Göd város Gödöllő város Gyál város Gyömrő1 város Halásztelek város Herceghalom község Isaszeg város Kerepes város Kiskunlacháza nagyközség Kistarcsa város Leányfalu nagyközség Maglód város Mogyoród nagyközség Monor1 város Monorierdő1 község Nagykáta város Nagykovácsi nagyközség Nagykőrös város Nagymaros város Nagytarcsa község Nyáregyháza1 község Ócsa város Örkény város Őrbottyán város Páty község Perbál község Pécel város Péteri1 község Pilis1 város Pilisborosjenő község Piliscsaba nagyközség Pilisszentiván község Pilisvörösvár város Pomáz város Pócsmegyer község Ráckeve város Solymár nagyközség Sülysáp város Szada község Százhalombatta város Szentendre város Szigethalom város Szigetmonostor község Szigetszentmiklós város Szob város Tahitótfalu község Tápiószele város Tárnok nagyközség Telki község Tök község Tököl város

Gubán Sándor Barabás László Passa Gábor Kertész Beáta Borbála Petrucz György prof. dr. Müller Ferenc Gubán Sándor Bertáné Tarjányi Judit Mészáros Judit Gubán Sándor Varga Tamás Magyar Géza Bárány László Király Noémi Csáji Attila Gubán Sándor Gubán Sándor Rada István Györgyi Zoltán Tényi András Varga Csaba Kerekes György Gubán Sándor Horváth Zoltán Tusnády Zsolt Urr Gábor Szabó László Gubán Sándor Gubán Sándor Németh József Kolossa József Jeney Andrea Zsuzsanna Kálmán Kinga Kiss Gabriella Körmendi Judit Ferik Tünde Jánosi János dr. Oláh M. Zoltán Aba Lehel Körmendi Judit Pongrácz Gábor Körmendi Judit Kerekes György Varga Béla Urr Gábor -


31

3.2.

3.2. Törökbálint város Tura város Újhartyán város Üllő1 város Üröm község Vasad1 község Vác város Vecsés város Veresegyház város Verőce község Visegrád város Zebegény község Zsámbék város SOMOGY MEGYE

Csenger-Zalán Annamária Gubán Sándor Városy Péter Gubán Sándor Lévai Dávid mb. Berényi Mária Zsigmond László dr. Mátéffy Anna Rüll Tamás Salamin Ferenc Urr Gábor

Balatonboglár város Balatonföldvár város Balatonlelle város Balatonszárszó nagyközség Barcs város Csombárd község Csurgó város Felsőmocsolád község Fonyód város Gamás község Hetes község Igal város Kadarkút város Látrány község Lengyeltóti város Magyaregres község Marcali város Mernye község Nagyatád város Nagybajom város Sávoly község Siófok város Somogybabod község Somogygeszti község Somogytúr község Tab város Várda község Visz község Zamárdi város

L. Balogh Krisztina Pór Péter Ifj. Lőrincz Ferenc Babos István Ifj. Lőrincz Ferenc Bánkúti Melitta Gyivicsány Zoltán Gyivicsány Zoltán ifj. Lőrincz Ferenc Nagy László Gyivicsány Zoltán Nagy László Gyivicsány Zoltán Virányi István Gyivicsány Zoltán dr. Fülöp Gyula Papp Zoltán Tamás L. Miha Emőke Nagy László Gyivicsány Zoltán Nagy László Filotás Antal Gyivicsány Zoltán Nagy László Ripszám János

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE NYÍREGYHÁZA MJV Ajak város Baktalórántháza város Balkány város Csenger város Demecser város Dombrád város Fehérgyarmat város

Veres István Csernyus Lőrinc Bohus Ildikó Bohus Ildikó (eseti mb.) -

KAPOSVÁR MJV

Monor és Térsége Önkormányzati Főépítészi Társulás: Bénye, Csévharaszt, Gomba, Gyömrő, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Üllő, Vasad

1

32


3.2. 3.2. Gávavencsellő nagyközség Ibrány város Jánkmajtis község Kállósemjén nagyközség Kemecse város Kisvárda város Mándok város Máriapócs város Mátészalka város Nagycserkesz község Nagyecsed város Nagyhalász város Nagykálló város Nyírbátor város Nyírbogdány község Nyírlugos város Nyírmada város Nyírtelek város Ömböly község Pátroha község Szorgalmatos község Rakamaz város Tiszadada Tiszalök város Tiszavasvári város Tuzsér nagyközség Újfehértó város Vaja város Vásárosnamény város Záhony város

Dudás Ede István (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea Zsigmond László Dudás Ede István Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Végh József (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Dudás Ede István (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.) Bohus Ildikó (eseti mb.) Marosán Andrea (eseti mb.)

TOLNA MEGYE SZEKSZÁRD MJV Bátaszék város Bonyhád város Dombóvár város Dunaföldvár város Gyönk város Murga község Nagymányok város Paks város Simontornya város Tamási város Tolna város Závod község

Herr Teréz Kovács Andor Gáts András Madár Yvett Horváth András Kralj Károly Lukáts István Csernyus Lőrinc

VAS MEGYE SZOMBATHELY MJV Bük város Celldömölk város Csepreg város Jánosháza város Körmend város Kőszeg város Őriszentpéter város Répcelak város Sárvár város Szentgotthárd város

Kutnyánszky László Rápli Pál Szima Andrea Czigány István Czeiner Gábor


33

3.2.

3.2. Vasvár város Vép város VESZPRÉM MEGYE VESZPRÉM MJV Ajka város Alsóörs község Badacsonytomaj város Balatonakali község Balatonalmádi város Balatoncsicsó község Balatonfüred város Balatonfűzfő város Balatonkenese város Balatonudvari község Balatonvilágos község Berhida város Devecser város Herend város Lovas község Óbudavár község Paloznak község Pápa város Pula község Sümeg város Szentantalfa község Szentjakabfa község Tagyon község Tapolca város Taliándörögd község Várpalota város Zirc város

Horváth Gábor Hornyák Attila Mártonffy Gábor Kéri Katalin Bogdán László Németh Balázs András István Hornyák Attila Szabó Zoltán Kéri Katalin Müller János Kéri Katalin Epres Róbert (eseti mb.) Kéri Katalin Németh Balázs Kéri Katalin dr. Winkler Gábor Krizsán András Papp Zoltán Tamás Németh Balázs Németh Balázs Németh Balázs Papp Zoltán Tamás Hornyák Attila Mezei László -

ZALA MEGYE NAGYKANIZSA MJV ZALAEGERSZEG MJV Hévíz város Keszthely város Lenti város Letenye város Pacsa város Zalakaros város Zalalövő város Zalaszentgrót város

Deák-Varga Dénes Bertók Sándor Karsádi György Németh Gábor Inkovics László Klie Zoltán -

NYUGDÍJAS FŐÉPÍTÉSZEK Arató András István Balázs Lajos Balázs László Balogh György Bodonyi Csaba DLA Borbély Lajos Borsné Szentpétery Judit Boruzs Bernát Dalosiné Molnár Ilona Dunay Rezső Filippinyi Gábor Gara Zsigmond Geiger Györgyné Regős Rozália

34

-

3.2. 3.2. Gömöry János Guba Béla Guzmicsné Csonka Ágnes Gyarmati Lajos dr. Horváth Béla Iván Zoltán Karmazin József Kenyeres István Kern József Kiss József Kiss Lajos Komlódi Elek Körmendy János Lovas Ferenc Marton Ákos Müller János Olajos Csaba Oszlányi Miklós Palánkai Tibor Pankotay Marietta Páli Zsuzsanna Pápai András Perneczky László dr. Polinszky Tibor Puchner Ferenc Ruttkay Gyula Sári István Schreffel János Seres Béláné Simányi Frigyes Stifán Sándor Szencziné Schwarczuk Ágnes Szinyei Béla Tamássy István dr. Tihanyi Csaba Timon Kálmán Tóth Lajos dr. Tóth Zoltán U. Nánay Éva Zábránszkyné Pap Klára

Pécs Mezőtúr Nógrád megye ny. főépítésze Tata ny. főépítész Borsod-Abaúj-Zemplén megye ny. főépítésze Nagykanizsa Salgótarján Diósd Sárospatak ny. területi főépítész Békés megye Győr-Moson-Sopron megye Tolna Somogy megye Veszprém megye ny. területi főépítész Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye ny. főépítésze Bük ny. főépítésze Dunaújváros, Székesfehérvár és Fejér megye volt főépítésze Heves megye Komárom-Esztergom megye Csepel (Bp. XXI. ker.) Dorog ny. területi főépítész Pesterzsébet (Bp. XX. ker.) Újbuda (Bp. XI. ker.) Komárom-Esztergom megye Győr-Moson-Sopron megye Csongrád megye Erzsébetváros (Bp. VII. ker.) Jász-Nagykun-Szolnok megye Nógrád megye Baranya megye Pestszentlőrinc-Pestszentimre (Bp. XVIII. ker.) Siófok ny. területi főépítész Soroksár (Bp. XXIII. ker.) ny. , az OFK volt titkára

A nyilvántartás csak a tudomásunkra jutott adatokat tartalmazza. Kérjük, jelezze a változást az [email protected] e-mail címre!

ny. állami főépítész Balatonmáriafürdő Józsefváros (Bp. VIII. ker.) Tiszaújváros Tokaj volt főépítésze Bács-Kiskun megye Pesterzsébet (Bp. XX.) Berettyóújfalu Pilisborosjenő Veszprém megye Debrecen Hajdú-Bihar megye Pestszentlőrinc-Pestszentimre (Bp. XVIII. ker.) ÖNKORMÁNYZATI FŐÉPÍTÉSZI NYILVÁNTARTÁS 2013


35

állami főépítész

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze Cím: 9021 Győr, Káptalandomb 28. /fax/üzenet: (96) 328-787, (96) 517-004 e-mail: [email protected] honlap: http://www.gyorkozig.hu


Fakász Tamás Illetékességi területe: Fejér, Komárom–Esztergom és Veszprém megyék, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze Iroda: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24.  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. : (22) 512-250, mobil: (30) 248-94-55, fax: (22) 512-259 e-mail: [email protected] honlap: http://www.fejerkozig.helyinfo.hu


ifj. Horváth János Illetékességi területe: Somogy megye, Kaposvár m. j. város és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1

Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze

alirodák:

Cím: 7400 Kaposvár, Csokonai utca 3.  7401 Kaposvár, Pf.: 281.  (82) 502-650, Fax: (82) 502-639 e-mail: [email protected] , [email protected] honlap: http://www.somogy.gov.hu


dr. Sersliné Kócsi Margit

Illetékességi területe: Baranya és Tolna megye területe, Pécs, Szekszárd m. j. városok


Zambó Terézia

Cím: 1051 Budapest, Sas utca 19,  1373 Budapest, Pf. 557. (1) 269-4550, fax: (1) 302 4476 e-mail: [email protected] honlap: http://www.pmkh.hu

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze

Illetékességi területe: Pest megye, Érd m. j. város

Marsalné Kovács Judit mb. állami főépítész

Cím: 1056 Budapest, Váci u. 62-64.  1364 Budapest, Pf.: 234. : (1) 485-6945 e-mail: [email protected] honlap: http://www.bfkh.hu

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítész

Kós Károly-Díjban részesült Axis Építészcsoport – Salamin Ferenc Zebegény község és Szerencs város főépítésze, valamint Varga Csaba Nagymaros város főépítésze „Tokaj-Hegyalja, Világörökség, tokaj-hegyaljai házak. A fent leírt hármasság teljes harmóniája megtapasztalható az csoport magas építészeti teljesítményében.”

Iroda: 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 1/B. 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B (6701 Pf. 902.)  (62) 551-955, Fax: (62) 551-952 e-mail: [email protected] honlap: http://www.csmkh.hu

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze

Illetékességi területe: Bács – Kiskun, Békés és Csongrád megyék Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)

(betöltetlen) állami főépítész

Iroda: 4026 Debrecen, Darabos utca 9-11.  4002 Debrecen, Pf. 105., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 238-193, Fax: (52) 238-106 e-mail: [email protected] honlap: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/hajdu-bihar

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze

Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok)

Illetékességi területe. Hajdú – Bihar, Jász- Nagykun – Szolnok és Szabolcs – Szatmár – Bereg megyék,


Jambrik Imre

Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 1.  3525 Miskolc, Pf.: 367. : (46) 512-971, e-mail: [email protected] honlap: http://www.borsod.gov.hu/

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze

Illetékességi területe: Borsod – Abaúj – Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok


Bernáth Mihály

Keresztes Sándor, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami főépítésze „Egykori környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter fiatal építészmérnökként kötelezte el magát az urbanisztika mellett, és a rendszerváltozás hozta meg számára a rövid életűnek, de maradandó eredményeket hozónak bizonyult szakpolitikusi karriert. Ennek végeztével lassan két évtizede segíti a térség állami főépítészeként a Nyugat-Dunántúl térségének, városainak, községeinek szerves és összehangolt fejlődését. Több cikluson át vállalt elnökségi tagságot a MUT-ban, és hivatali munkája mellett a mai napig meghatározó egyénisége a megye és a tágabb térség urbanisztikai közéletének.”

Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze Cím: 7624 Pécs, Szent István tér 15.  7602 Pécs, Pf.325.  (72) 534-650 Fax: (72) 534-651 e-mail: [email protected] honlap: http://www.bamkh.hu

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. évi törvény 1. sz. melléklete szerinti 179 település

8360 Keszthely, Múzeum u. 2. 8230 Balatonfüred, Lóczy L. u. 62. 8600 Siófok, Batthyány u. 1.

Egyéni Hild János-Díjban részesült Aczél Gábor, Budapest egykori főépítésze „A MUT korábbi elnöke, akinek életútja szorosan összeforrt korunk magyar várostervezésének és fejlesztésének legfontosabb folyamataival. Fiatalabb éveiben a VÁTI városépítészeként alkotott maradandó értékeket számos városunk sokféle rendezési tervével, és a nevéhez fűződik a magyar várostervezés kevés nemzetközi sikerének egyike is. Korszakalkotónak bizonyult személyes teljesítménye a múlt század kilencvenes éveiben a Középső-Ferencváros rehabilitációs modelljének kialakítása és a megújítás irányítása, amelyet a kétezres években a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatójaként emelt általánosítható mintává. Ezt bizonyítja a közreműködésével elkészült Városfejlesztési Kézikönyv is, amely több mint száz magyar város központjának megújításához kínált útmutatót.”

Illetékességi területe: Budapest

Ybl Miklós-Díjban részesült Dr. Ferencz Marcel, Esztergom város volt főépítésze „A Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének főiskolai tanára, a Pro Architectura-díjas Hun Fürdő tervezője – a 2010. évi Velencei Építész Biennálé Magyar Pavilonjának építészeti, társkurátori munkájáért, közéleti szerepvállalásáért, valamint a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén végzett oktatói tevékenysége elismeréséül.”

Illetékességi területe: Győr–Moson–Sopron, Vas és Zala megyék, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok

Keresztes Sándor

Palóczi Antal-Díjban részesült Körmendy János, Győr-Moson-Sopron megye nyugalmazott főépítésze, Répceszemere község főépítésze „Körmendy János okleveles építészmérnök a településrendezés területén több évtizeden át végzett kimagasló főépítészi, szakterületi igazgatási és szakmai társadalmi tevékenysége elismeréséül Palóczi Antal-díjban részesült. Körmendy János szakmai tevékenységének legfőbb jellemzője az elhivatottság, küzdelem a szépért, a méltó emberi környezetért. Véleményalkotását a magasra állított szakmai mérce jellemzi, ezért is képes hatni, jó irányba befolyásolni a kezébe kerülő terveket, dokumentumokat. Tervtanácsi elnöki munkáját is nagy körültekintéssel és szeretettel végzi. Óriási energiát fordít Magyarország épített környezetének javítására legyen az a főépítészi munka, a világörökség védelme vagy a Magyar Építész Kamarában végzett sokrétű tevékenység részeként a jogalkotásban való aktív részvétel. Rohanó világunkban szerepe kiemelkedő a megfontolt, értékteremtő szemléletmód kialakításában.” 1

37 KITÜNTETETT FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK ELÉRHETŐSÉGEI 2013

36

KITÜNTETETT FŐÉPÍTÉSZEK ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK

3.4. 3.4.

3.3. 3.3.

3.4.

3.4.

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIÁK HELYSZÍNEI

3.5. 3.5.

Mezőhegyes Város Önkormányzata „A VÁROSÉRT” kitüntetésben részesült Jeney Lajos DLA, Mezőhegyes és város és Medgyesegyháza város főépítésze „Mezőhegyes város első és egyetlen főépítészének a település várossá alakításában, a településkép megőrzésében és formálásában végzett elévülhetetlen munkájáért és a város hírnevét öregbítő önzetlen szakmai tevékenysége elismeréseként.” Nógrád Megyei Építész Kamara Életműdíjában részesült Tamássy István Emil építész, Nógrád megye volt főépítésze „Az építésben, építészeti tervezésben valamint az építésigazgatásban végzett, több évtizedes kiemelkedő munkájának elismeréseként.” Gratulálunk a kitüntetetteknek!

38

KITÜNTETETT FŐÉPÍTÉSZEK

AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIÁK HELYSZÍNEI

39

3.6.

3.6. RÉSZTVEVŐK, ELŐADÓK, SZERVEZŐK LISTÁJA Név

RÉSZTVEVŐK, ELŐADÓK, SZERVEZŐK LISTÁJA

Beosztás

Hivatal

33 Dr. Hajnóczi Péter

főosztályvezető

Belügyminisztérium Területrendezési Településügyi Főosztály

és

34 Dr. Körtvélyesi Attila

alpolgármester

Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal

35 Dr. Mátéffy Anna

nyugdíjas főépítész

Budajenő Község polgármesteri Hivatal

36 Dr. Nyíkos Sára

címzetes főjegyző


37 Dr. Oláh M. Zoltán

főépítész

Százhalombattai Polgármesteri Hivatal

38 Dr. Sersliné Kócsi Margit 39 Dr. Szaló Péter

állami főépítész Budapest Főváros Kormányhivatala területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi államtitkár és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság

1 Altdorfer Csaba

építész

Maglód Polgármesteri Hivatala

2 Alvári Csaba

főépítész

Jászberényi Polgármesteri Hivatal

3 Antalné Balogh Anna

építéshatósági ügyintéző

Bp. XXII. Budafok-Tétény Polgármesteri Hivatala

4 Arató András István

okleveles építészmérnök, ny. Észak-alföldi állami főépítész Debrecen

5 Babos István

főépítész

6 Babus Friderika

településrendezési referens

Balatonlelle Polgármesteri Hivatal Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály, Településrendezési Osztály

7 Bánkuti Melitta

főépítész

Barcs Város Polgármesteri Hivatala

40 Dr. Tompai Géza

nyugdíjas

Belügyminisztérium

8 Berencz Ibolya

fõépítész

41 Dvorák Andrea

területi képviselő

DÖRKEN Kft.

42 Fabacsovics Zoltán

megyei főépítész

Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal

főépítész

Kispesti Polgármesteri Hivatal Budapest Főváros IV. kerület - Újpest Polgármesteri Hivatal, Polgármesteri Kabinet Főépítészi Iroda

43 Farkas Imre

ügyvezető

DÖRKEN Kft.

10 Berényi Mária

főépítész

Vecsés Önkormányzat

44 Farkas Renáta

főépítész

AXIS Kft.

11 Béres István

főépítész

Gyulai Polgármesteri Hivatal

45 Fazekas Lajos

településképvédelmi ügyintéző Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal

12 Bernáth Mihály

hivatalvezető állami főépítész

BAZ. MKH. Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

46 Fehérné Tölgyesi Ildikó

főépítész munkatárs

Érd MJV Polgármesteri Hivatal

13 Bertáné Tarjányi Judit

főépítész

Gödi Polgármesteri Hivatal

47 Ferik Tünde

főépítész

14 Bogdán László

főépítész

48 Fodor Szilvia

ügyintéző

15 Bolberitz Henrik

főépítész

Balatonalmádi Város Önkormányzata Bp. XVII. ker. Rákosmente Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Solymár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda

49 Fok Adrienn

marketing vezető

16 Borsodiné Gláser Krisztina

építéshatósági osztályvezető

Budakeszi Polgármesteri Hivatal

17 Buchwarth Péter

ügyvezető

Energocell Projekt Kft.

50 Fridrich Dávid

városrendezési ügyintéző

ESRI Magyarország Kft. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Főépítészi Iroda

18 Bujdosó Judit

főépítész

Tihany Közös Önkormányzati Hivatal

51 Gábor István

településtervező

Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal

19 Czeiner Gábor

főépítész

Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal

52 Gera Orsolya

titkár

20 Csík Edina

főépítész

Budaörsi Polgármesteri Hivatal

53 Gyulai István

építész ügyintéző

21 Csonka Zoltán

építésügyi hatóság vezető

Enyingi Polgármesteri Hivatal

22 Dalmadi Imre

intézményvezető

Nagykőrösi Szolgáltató Központ

54 Hajba Károly


Pest Megyei Építész Kamara Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal

23 Dalosiné Molnár Ilona


Pilisborosjenő

55 Hiri Noémi

műszaki ügyintéző

Enyingi Polgármesteri Hivatal

24 Damokos László

főépítész, irodavezető

56 Hornyák Attila

főépítész

Horiterv Kft.

25 Dankó Rita

osztályvezető

Tatabánya Megyei Jogú Város Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály, Településrendezési Osztály

58 ifj. Horváth János


SMKH ÉÖH

26 Deák-Varga Dénes

főépítész

Nagykanizsa MJ Város Polgármesteri Hivatal

59 ifj. Lőrincz Ferenc

tanácsadó főépítész

Arker Stúdió Építészeti Kft.

27 Décsy László

építész

Tennessee Gerendaház Kft.

60 Igari Antal


Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Energocell Projekt Kft. Medgyesegyháza és Mezőhegyes Polgármesteri Hivatal

9 Berényi András

28 Dömők Csilla

Antiqua Pavilonok - Jáde-Trade Kft.

29 Dr. Aczél Péter

főépítész

30 Dr. Czira Szabolcs

polgármester, országgyűlési képviselő

31 Dr. Csima Péter 32 Dr. Farkas Gábor DLA

40

3.6. 3.6.

egyetemi tanár Cegléd és Dabas főépítésze

város

57 Horváth Istvánné

61 Jancsovics Gábor

Budapest I. ker. Budavári Önkormányzat

62 Jeney Lajos DLA

főépítész


63 Joó Lajos

vezető főtanácsos, építésügyi szolgáltatás Soltvadkert Polgármesteri Hivatal

64 Juhász Nándor

művelődésszervező

Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ

65 Kálmán Kinga

főépítész

66 Kardos-Erdődi Zsolt


Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda

Budapesti Corvinus Egyetem



41

3.6.

3.6. RÉSZTVEVŐK, ELŐADÓK, SZERVEZŐK LISTÁJA

RÉSZTVEVŐK, ELŐADÓK, SZERVEZŐK LISTÁJA 101 Németh Balázs

főépítész

Nivegy-völgyi Önkormányzatok (Szentantalfa, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Tagyon, Óbudavár)

102 Oláh Attila

ügyvezető

ESRI Magyarország Kft.

103 Ongjerth Richárd

ügyvezető igazgató

Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft.

104 Öveges László

főépítész

Kecskemét MJV Önkormányzata

105 Palánkai Tibor

nyugdíjas megyei főépítész

Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal

106 Páli Zsuzsanna

okleveles építészmérnök, volt megyei és városi főépítész

107 Papp Zoltán Tamás

főépítész

Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal

Tatai Közös Önkormányzati Hivatal

108 Passa Gábor

főépítész

vezető településtervező

Kiszelovics és Társa Kft

109 Pataki Ferenc

főépítész

Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

76 Kitley Tibor

városi főépítész

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata

110 Pecséri Rita


77 Korsós Monika

főépítész munkatárs

Érd MJV Polgármesteri Hivatal

78 Kovács Zoltán

tervező, ügyvezető

Antiqua Pavilonok - Jáde-Trade Kft.

111 Pék Andrea


79 Kováts Ákos Pál

vezérigazgató

Cívis Ház Zrt.

112 Pengő Julianna


80 Kőpataki Krisztina

megbízott igazgató

Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ

113 Perlaki Ferencné

81 Körmendy Imre

elnök

Magyar Urbanisztikai Társaság

114 Perneczky László

82 Körmendy János

ny. megyei főépítész

Castorinus Kft.

115 Pintér Magdolna

83 Körösztös Ágnes

építésztervező

116 Philipp Frigyes

főépítész

84 Kuslits Tibor

örökségvédelmi osztályvezető

Építésziroda Cegléd Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

117 Prof. Ferencz István Habil. DLA

építész, tervezőművész, Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti tagozatvezető Tagozat

85 Kustár Tamás

alpolgármester


118 R. Takács Eszter

építész

Pro Arch Építész Stúdió

86 Kutnyánszky László

főépítész, irodavezető

Polgármesteri Hivatal Szombathely

119 Rada István

főépítész

Nagykáta Önkormányzat

87 L. Balogh Krisztina

főépítész

120 Rápli Pál

főépítész

Körmend Város Önkormányzata

88 Lantos Péter

főépítész

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda

121 Rátkai Attila

főépítész

Polgármesteri Hivatal Eger

89 László Tibor

nyugdíjas tervező

KEM Építész Kamara

122 Rosivall Ágnes

településtervező

Rosivall Tervező Iroda Kft.

90 Lészay Kornélia

előadó

123 Rostás László

főépítész

124 Sagát Ágnes


Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Főépítészi Iroda

125 Sári István


Urbanitás Kft.

126 Sáros László György DLA

elnök

Magyar Építőművészek Szövetsége

127 Schreffel János

ny. főépítész, építész vezető tervező SK PLAN Kft.

128 Seres Béláné

nyugdíjas tervező

129 Simonné Müller Katalin

irodavezető

130 Sipos Gábor

főépítész

KEM Építész Kamara Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatal

131 Soltész Jánosné

településtervező, ügyvezető

PROVINCIA Kft.

132 Stipkovits Tamás

osztályvezető

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

133 Sulyok Balázs Ede


Tolna Megyei Önkormányzat

134 Szabó György

szobrásznűvész

67 Karsádi György

főépítész

68 Keresztes Sándor

hivatalvezető

69 Kéri Katalin

főépítész

Hévíz, Polgármesteri Hivatal GYMS M-i Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Berhida, Balatonakali, Balatonudvari, Lovas, Paloznak Önkormányzata

70 Kertész Beáta Borbála

főépítész, településtervező

Urbanitás Kft

71 Király Noémi

főépítész

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata

72 Kisréti Ákos 73 Kiss Lajos

térinformatikus ESRI Magyarország Kft. építész tervező, ny. területi főépítész Tér-Idő Műterem Bt.

74 Kiss Zsolt

főépítész

75 Kiszelovics Ildikó

91 Mártonffy Miklós

főépítész

Pest Megyei Építész Kamara Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

92 Matus István

főépítész

Budapest VI. ker. Önkormányzata

93 Mészáros János


JNSZM Önkormányzati Hivatal

94 Mihályi Júlia

tervező

Donáth Bt. Építész Iroda

95 Molnár László

építész tervező

96 Mozsár Ágnes

főépítész

Budapest Főváros Kőbányai Polg. Hiv.

97 Nagy Ervin

országos főépítész

Belügyminisztérium Országos Főépítészi Iroda

98 Nagyhaju Attila

településtervező

99 Nagyné Bácskay Nóra

főépítész

Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Budapest XXI. Ker. Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda

100 Németh Ágnes

42

3.6. 3.6.



Budapest, II. kerületi Polgármesteri Hivatal Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Celsius Plussz Kft.

nyugdíjas tervező

KEM Építész Kamara Építész Továbbképző Nonprofit Kft. Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal


43

3.6.

3.6. RÉSZTVEVŐK, ELŐADÓK, SZERVEZŐK LISTÁJA 135 Szabó Imre

főépítész, osztályvezető

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polg. Hivatala

136 Szabó Krisztina

üzletágvezető


137 Szabó Monika


Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala

138 Szabóné Pányi Zsuzsanna


Pest Megyei Önkormányzati Hivatal

139 Szapora István

politikai főtanácsadó

140 Szerdahelyi-Németh Klára

főépítészi asszisztens

Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

141 Szikra Zoltán

ügyvezető

Babilon Istar Kft.

142 Talmácsi István


Mórahalom Városi Önkormányzat

143 Tényi András

főépítész

144 Tóth Miklós

főépítész

Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

145 Trummer Tamás

főépítész

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önk.

146 Turi Attila

építész

Triskell Kft.

147 Udvaryné Nánay Éva


148 Vadász Katalin

ügyvezető

Country Tours Utazási Iroda

149 Ványiné Sebestyén Márta

controller

Nagykőrösi Szolgáltató Központ

150 Végh Csaba


Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

151 Veres István


Nyíregyháza M.J.V. Polgármesteri Hivatal

152 Vízhányó József

GIS/GPS szakértő


153 Vörös Ákos

44

Genium Art Kft.

154 Vörösné Baracsi Erzsébet

építész

Genium Art Kft.

155 Zábránszkyné Pap Klára

tiszteletbeli örökös tag

Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége


TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

4.4. A

KONFERENCIÁK

MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE A KONFERENCIÁK AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Összegzés Az Országos Főépítészi Kollégium létrejötte sok-sok az építés ügyéért felelősen gondolkodó szakember több évtizedes munkájának eredménye, de ez az „alkotás” nem önmagában hordoz értéket, hanem azáltal, hogy ma is környezetünk emberségesebbé, harmonikusabbá tételét szolgálja, amelyekért egykoron létrehozták. E szervezetet és annak tevékenységét több szempont alapján is lehetne jellemezni, de úgy vélem azon gondolatok fejezik ki leginkább jellegét, amelyeket a társadalom széles rétegei számára fogalmazódtak meg, és nemcsak a szűken vett elnökség, hanem a teljes főépítészi tagság részt vett ezek definiálásában. Így esett választásom az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásaira, amelyek elemzése mellett a Kollégium létrejöttének történetéről is igyekszem fellebbenteni a fátylat. A konferenciák alap témájának, címének meghatározása árnyaltan már előrevetíti az ott születendő Ajánlások tartalmát is. Általánosságban azt tapasztalhatjuk, hogy a konferencia helye, illetve az idők szava minden esetben kihatással volt az Ajánlásokra is. Ezeken végigtekintve látható, hogy azok az építésügy teljes spektrumát felölelik. Legfőbb jelentőségük abban rejlik, hogy azokat az Országos Főépítészi Konferenciák résztvevői fogalmazták meg, tehát a főépítészek képviseletének legautentikusabb és legszélesebb bázisa. A néhány pontba összesűrített gondolatok természetesen nem fejezhetik ki minden résztvevő egyéni álláspontját, de a demokratikus működés keretet biztosított arra, hogy amennyiben valaki a közösség számára lényeges és fajsúlyos mondandóval bírt, az beleépülhetett az Ajánlásokba. Azok és a konferenciák alaptémái a rendezvénynek helyet adó település jellegéből, erényeiből, problémáiból táplálkoztak, de az aktuális politikai, gazdasági és társadalmi háttér visszatükröződését is megfigyelhetjük bennük. A világ változásait követve a kezdeti radikális hangnemről fokozatosan átváltva a diplomatikusabb megfogalmazásra, ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel rátapintva a rendszerek hibáira. A tagság összetettségéből adódóan az Ajánlásokban felszínre kerülhettek olyan problémák is, amelyek helyi specifikumokat hordoznak, ugyanakkor általános érvényű tapasztalatokat tartalmaznak, hogy mások már másként szembesülhessenek velük. Az Ajánlások tematikájában felfedezhetünk néhány sajátosságot, ezek köré csoportosíthatjuk azokat, mint az építésjogi szabályozással, a közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerrel, a szervezeti és strukturális kérdésekkel, a képzés, továbbképzés témakörével, az értékvédelemmel, a régiókkal és a térségekkel, a főépítészi munkakörrel és feladatokkal, a településmarketinggel, a településrendezési tervekkel és a vidék helyzetével, fejlődésének lehetőségeivel foglalkozók. Mindezek az épített és természeti környezetünk féltő védelmében, értékeink megmentése és fejlesztése érdekében, a főépítész szakma gyakorlóinak segítésére, fejlesztésére fogalmazódott meg. Sohasem az ÉN önös szándékától vezérelve, mindig a MI érdekében. Természetesen nehéz nyomon követni, hogy a civilek és a beavatottak, a jogalkotók és a jogalkalmazók, a döntés-előkészítők és a döntéshozók, a tanítók és a tanulók közül kiknek mikor és melyik Ajánlás került a kezébe. Nem tudható, hogy kiben mit váltottak ki ezek, mely gondolatok és tettek mozgatóivá váltak. Kinek hogyan formálták véleményét, ne adj’ Isten személyiségét, ki, miből merített erőt olvasásuk során. A teljességhez hozzátartozik, hogy a vélt vagy valós eredmények létrejöttéhez hozzájárultak a kiadott elnöki levelek, állásfoglalások, és nem utolsó sorban minden olyan ember, aki tett valamit e főépítészi közösség és az építés ügyéért. Mindenesetre tetten érhető néhány olyan momentum, amely ezen Ajánlások eredményeként valósult meg, ezek bemutatására vállalkoztam az alábbi dolgozatban.

TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… BMGE ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, URBANISZTIKAI TANSZÉK FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KIVONAT A SZAKDOLGOZATBÓL

45

4.

4. TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A

KONFERENCIÁK

1. A Főépítészi Kollégium megalakulása: 1.1 „KIS VÁROS, KIS GOND, nagy város, nagy gond.” Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (továbbiakban ÉVM) egykori iratanyagai között fellelhető egy újságból kivágott cikk (a Kelet-Magyarország című napilap 1976. október 27-i számában megjelent „Versenyfutás az igényekkel?” címmel), amely méltán keltette fel a Sajtófigyelő érdeklődését, akik eljutatták az említett olvasmányt „Paksy et.” számára. A cikket megismervén érthetővé válik, hogy miért is ajánlották azt a szóban forgó – és e történetben még többször szerephez jutó - szakember figyelmébe. Tóth Árpád „Városfejlesztés ’76” főcímű írásában egy tanácskozásról tudósít, amelyben megfogalmazza Nyíregyháza fejlesztése kapcsán elkövetett területrendezési hibákat. A település nagyarányú, nem összehangolt, a fővárosból vezényelt ipari beruházásoktól elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések. Az elbontott vasúti felüljáró következtében órákig a sorompók előtt veszteglő autókról, az oktatási intézmények hiányáról, a szűk területre épített autóbusz-pályaudvarról, a konzervgyár nem bővíthető területéről kesereg az újságíró. Úgy érzi, mintha éppen csak a helyieknek nem lenne beleszólásuk saját településük életébe, tervezésébe. A cikk írója felveti a megalapozott, hosszú távú fejlesztési koncepciók készítésének szükségességét, amely alapját képezheti a tervszerű fejlesztésnek, amely szerinte nemcsak Nyíregyháza tekintetében hiányzik. A településfejlesztés „közüggyé” tétele mellett kardoskodik az iromány, amely előrevetíti az önrendelkezés és az önkormányzatiság rendszerváltáskor megvalósult eszméjét. Záró mondatként nyitva hagyván az illetékeseknek, hogy „Érdemes elgondolkodni fölötte”. Nem véletlen tehát, hogy e cikk felkeltette az akkori központi irányítás vezetőinek figyelmét is. Igaz, a cikk nem tesz említést illetékesről, de a sorok között ott rejtezik egy településtervezői felelős – ha úgy tetszik főépítész - létének szükségessége is, aki gazdája lehetne a városfejlesztési szakterületnek. 1.2 A főépítészség előzményei: Kutatásaim során az egyik legrégebbi irat, amely a főépítészek alkalmazása mellett érvel, egy 1978. évben született Feljegyzés, amelyet dr. Dányi Pál elnökhelyettes részére Tóth F. Béla osztályvezető és – minő véletlen, a későbbi Főépítészi Kollégium első vezetője - Tóth Zoltán főépítész jegyzett le. Az irományban többek között arra igyekeznek felhívni a címzett figyelmét, hogy a központi várostervezők által minden település számára el kell készíttetni a rendezési tervet, amelynek aktualizálását, karbantartását a főépítész irányításával helyben kellene elvégezni. Ennek gazdasági előnyeit ecsetelve kitértek az egyelőre kísérleti jelleggel elkezdendő, az ÉVM illetékesei (Paksy Gábor, Galikné) szerint anyagilag is támogatható tevékenység személyi feltételeinek meghatározására is. E szerint 1-1 fő statisztikus, tervtáros - rajzoló, rajzoló szerkesztő és térképész dolgozhatna együtt a főépítész felügyelete alatt. Nem tudható, hogy e feljegyzés milyen hatást váltott ki a címzettben és környezetében, mindenesetre 1979. novemberében a Területrendezési és Fejlesztési Főosztály Műszaki Tervezési Főosztályának két osztályvezetője, akik egyike a korábban említett „illetékes” Paksy Gábor volt, előterjesztést készített a miniszteri értekezletre, amelynek egyik napirendi pontja – a hangzatos - „A főépítészi rendszer és városrendezési és építéstervezési tervtanácsok területrendezési tevékenysége korszerűsítésének koncepciója és intézkedési programja” címet viselte. Ebből kiderül, hogy az ÉVM 2/1962 (VII. 10.) számú rendeletével a településfejlesztési, ágazati, tervezési, hatósági és szakmai feladatok ellátására saját kötelékébe tartozó területi főépítészi hálózatot hozott létre, amelyet egyes megyei tanácselnökök kezdeményezésére 1968. évben megszüntetett, de ezt a tényt hivatalosan a gazdasági rendszer átszervezetésével magyarázták. Az ÉVM e döntését a Kormány a 2030/1968. (XII. 30.) számú határozatával tudomásul vette, egyúttal összhangban a tanácsok önállóságának növelésével elrendelte az új megyei, és megyei jogú városi főépítészi státusz létrehozását. E cím viselői a tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei keretében dolgoztak. A Kormányhatározat arról is rendelkezett, hogy e pozíciót csak a megfelelő gyakorlattal és végzettséggel rendelkezők tölthették be, amelynek feltételeit az Építésügyi és Városfejlesztési miniszter 4/1969 utasítása tartalmazta. A Kormányhatározat megszületésével párhuzamosan a miniszter a 43/1968. számú utasításával elrendelte Városrendezési Tervtanácsok (továbbiakban VÉT) létrehozását, amelyek tevékenységét a miniszter 1972-ben kiterjesztette az építéstervezésre is. A központi irányítás megerősítésének, valamint a nagy volumenű lakásépítési tervek gazdaságosságának biztosítása érdekében ezek működését, tevékenységét és szervezetét a 4/1976. (I. 16.) számú ÉVM rendelet pontosította, és létrehozta a Központi Tervtanácsot.

46



4.4. A

KONFERENCIÁK

A Városrendezési Tervtanácsok igen eredményesen végezték munkájukat, segítették az ágazati teendők ellátását, hiszen tevékenységük első 11 évében közel 3000 tervtanácsi véleménnyel segítették a beruházók, a hatóságok, valamint a tervezők településfejlesztési munkáit. Mindezek ellenére a 70-es évek közepétől már nemcsak szakmai körökben válik egyre világosabbá, hogy a településfejlesztések színvonala, társadalmi hatékonysága messze elmarad az ország társadalmi-gazdasági fejlettségétől. Az elkészült magas színvonalú tervek ellenére sem emelkedett számottevően a településfejlesztés színvonala, hiszen hiányzott valami (vagy valaki), aki ezek gyakorlati megvalósulásáért felelt volna. A településfejlesztéssel kapcsolatos tervezések elsősorban mennyiségi igények kiszolgálására irányultak, amelyekből gazdaságtalan megoldásokat eredményező döntések születtek, mindez a minőség rovására történt. Különösen nagy, sokszor jóvátehetetlen károk keletkeznek a területgazdálkodásban, háttérbe szorultak a városépítészeti szempontok és követelmények, kedvezőtlenül alakultak át a városok, falvak arculatai. A tanácsok rendszerében a településfejlesztés igazgatási teendőit az építésügyi, közlekedési, vízügyi, energiaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv (továbbiakban ÉKVO) látta el, ezek felügyelete alatt működtek a főépítészek is. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a főépítészek nem voltak képesek megfelelő hatékonysággal biztosítani a településrendezési követelmények érvényre juttatását, a területrendezési és településfejlesztés koordinációs feladatainak ellátását. Ennek részben oka volt, hogy a főépítész informáltsága nem volt kielégítő, általában nem vehettek részt a VB és a tanács ülésein, nem tudhatták időben a döntéseket megelőzően feltárni egy-egy téma kapcsán azok területfejlesztési, rendezési vonatkozásait, ezért befolyásuk is jelentősen csökken. Legtöbb esetben a népszerűtlen és kevés befolyást eredményező bíráló passzív szerepe maradt számukra. Egyes tanácsok felismerve a településfejlesztés irányításának fontosságát, a főépítészeket kiemelték az ÉKVO szervezetéből és közvetlenül az elnökhelyettes alá rendelték. E helyzetből adódó előny azzal a hátránnyal járt, hogy a településfejlesztési feladatokkal két helyen foglalkoznak, a főépítész javasolt, véleményezett, ugyanakkor az ÉKVO vezetője döntött. Ebben az esetben, mivel apparátus nem állt a főépítész rendelkezésére, minden munkát saját magának kellett elvégeznie. Egy minisztériumi, cím és aláírás nélküli jegyzetből kiderült, hogy ez viszont azt eredményezte, hogy kevés kivételtől eltekintve jól felkészült szakember ritkán állt be főépítésznek, folyamatosan csökkent a kinevezettek szakmai felkészültsége, a státuszt gyakorta a káderpolitika eszközévé vált. A jegyzet tanúsága szerint a minisztériumon belül felismerték azt a tényt, hogy a tervezés szervezeti rendszerének fejlesztése csak a tanácsoknak nyújtandó nagyobb önállósággal, a rendezési tervek készítésébe történő aktív közreműködéssel valósítható meg. Ehhez a főépítész feladatának szabályozása, a tanácsi igazgatáson belüli munkamegosztás megváltoztatása, az ÉKVO-k munkájának racionalizálása és egy, a tanácsi szervezetben létrehozandó önálló terület és településfejlesztési szerv felállítása vált szükségessé. A koncepció szerint e szerv vezetője a főépítész lesz, munkatársai az eddig is e feladatokkal foglalkozók és mindazok, akiket a tanács e feladatkörre még biztosítani tud. E létrehozandó szervezetnek a hosszú távú településpolitikai tervek meghatározásától kezdve, a tervek készíttetésében történő közreműködésig, azok hatályosulásának figyelemmel kíséréséig terjedt volna a feladatuk. E szervezeteknek a megyei-, fővárosi- és megyei jogú városi tanácsok mellett kellett volna működnie, járási, városi és községi feladatokat a felettes szerv láthatta volna el. A remélt eredmények egyike volt, hogy az ezeket irányító főépítészek hatáskörének, szervezetének, tervezést irányító funkciójának, s ezek eredményeképpen rangjának megteremtésével várható volt, hogy a településfejlesztés irányítására jól felkészült, tekintéllyel rendelkező szakemberek fognak vállalkozni. E feladatba történő bevonásuk eredményeként növekedett volna e tevékenység súlya, szerepe, ezen keresztül a tervszerű, komplex településfejlesztés szemlélete, gyakorlata valósulhatott volna meg a tanácsi rendszerben. Sajnálatos módon mindez csak elképzelés maradt, mert mint manapság is tapasztalhatjuk, demokratikus keretek között is igen hosszú folyamat eredményeként valósulnak meg a mindenki által óhajtott szervezeti változások. A főépítészi állás nem éppen megbecsült, ezért kissé népszerűtlen és nagy elszántságot igazoló voltát bizonyítja az 1979. októberi állapotot tartalmazó nyilvántartás, amely az akkor hivatalban lévő főépítészeket nevesíti. Ebből kitűnik az a sajnálatos tény, hogy országban összesen 28 fő dolgozott e feladatkörben, beleértve a megyei, a TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… BMGE ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, URBANISZTIKAI TANSZÉK FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KIVONAT A SZAKDOLGOZATBÓL

47

4.


A

KONFERENCIÁK

megyei jogú városi, a fővárosi és a települési főépítészeket is. Szükség volt hát az új erőre, hogy valóban kiépülhessen a hatékony működésű főépítészi hálózat. 1.3 Rések a falon, az 1980-as évek: A főépítészi feladatok meghatározásában a következő mérföldkövet az 1980 januárjában készült tárgyalási javaslat képezi, amely - vélelmezhetően az ÉVM berkein belül -, „a megyei és városi főépítészi rendszer fejlesztése, a megyei Városfejlesztési – Építészeti Állandó Bizottság szervezése és működése” címmel került kidolgozásra. A javaslat az építési-építészeti feladatok egyre növekvő társadalmi és gazdasági fontosságával indokolja a Bizottságok létrehozásának okát, amelyek az ülések közötti időszakban is rendszeresen tanácskozva, javaslatokat tehet, véleményezhet, összehangolhat, ellenőrizhet. Úgy tűnik mintha a leendő Országos Főépítészi Kollégium szervezetének és működésének alapjait vetítették volna előre, azzal a szerencsés aspektussal, hogy mindez kormányzati akaratra valósulna meg. A javaslat talán ennél is lényegesebb pontja, hogy kimondja, e bizottságok mellett 1982 végéig az arra alkalmas személyek önálló munkakört betöltve, közvetlenül a tanácselnökök irányítása alatt kapjanak városi főépítészi kinevezést. Az irat mellékleteiben részletesen megfogalmazásra kerültek a Bizottság, ill. a megyei- és városi főépítészek feladatai. Mindemellett a javaslat még arra is kitért, hogy a már kinevezettek alkalmasságát szakmai szervezetek (MÉSZ, MUT) vizsgálják meg. Úgy tűnik ebben az évben felgyorsultak az események, mivel rendelkezésemre áll az 1980 októberében az ÉVM Területrendezési és Fejlesztési Főosztályának vezetője, Paksy Gábor által készített Miniszteri Értekezleti Előterjesztése, amely a „Miniszteri utasítás a megyei, a fővárosi, megyei városi, városi főépítész feladatairól, hatásköréről és a munkakör betöltésének feltételeiről” szól. A benne foglalt előzményekből kitűnik, hogy a korábbi gyakorlat szerint a megyei és megyei (jogú) városi tanácsok végrehajtó bizottságai eltérő gyakorlatot folytattak mind a főépítészi munkakör betöltése esetében, mind ügyrendi kérdésekben tekintettel arra, hogy ezek központi szabályozása nem történt meg. Ennek korrigálására a fent nevezett főosztály már 1979 novemberében jelentést készített a Miniszteri Értekezlet számára, amelyben a főépítészi rendszer korszerűsítésének elvei kerültek ismertetésre. E javaslat – ma is irigylésre méltó módon – a főépítészek, valamint a MUT és a MÉSZ elnökségeinek véleményét figyelembe véve került véglegesítésre, majd ez alapján került kidolgozásra az előterjesztés. Ebben miniszteri utasítás alapján került meghatározásra a megyei, fővárosi, megyei városi és városi főépítészek feladatai, amelyek a településhálózat-fejlesztés, a tanácsok településfejlesztéssel és rendezéssel, területgazdálkodással, a települések építészeti és esztétikai környezetének fejlesztése témák köré csoportosíthatók. Figyelmet érdemel, hogy már ekkor meghatározásra került a lakosság tervezésbe, és a tervek végrehajtásának ellenőrzésében történő bevonásának fontossága. Ennek szükségességét az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásaiban még számos alakalommal látjuk viszont. A tervezett utasítás 2.§-a kitér arra is, hogy - az egypártrendszer keretein belül is – pályázat útján kell betölteni a főépítészi álláshelyeket, igaz szakmai (és vélhetően politikai) alkalmasságát a miniszter véleményezi. A 3.§ a szükséges képesítést határozza meg, külön kitérve a kívánt szakmai gyakorlat részleteire. A 4.§ a már kinevezett főépítészek jogállását rendezi, akiknek alkalmasságát bő fél év múlva a végrehajtó bizottságok ellenőrzik. A főépítészek jogait szabályozó passzusra sem lehetett panasza senkinek, hiszen a saját területükön belül önálló döntési és előterjesztési jogkört kaptak, sőt településrendezési, építési kérdésekben, a bírálati bizottságokban is helyet foglalhattak. Illetékességi területén ténymegállapítást és szakvéleményt adhattak, ahol visszacsatolásként a döntésről – igaz nem vétójogot, csak - értesítést kaptak. Nagy jelentőségű, hogy építésügyi kérdések tekintetében a tanácsok egyes bizottságainak kötelező volt a főépítész szakmai véleményét kikérni. A miniszteri utasítás 1. melléklete a megyei-, 2. melléklete a budapesti-, 3. a városi főépítészek feladatait és hatáskörét szabályozta a fentebb már ismertetett tematika szerint. Külön figyelmet érdemel, hogy a megyei főépítész feladatai között szerepelt a „szakigazgatási szervek” dolgozóinak szakmai továbbképzése is, amely több évtizeddel később a konferenciák ajánlásaiban is aktualitásként szerepel még. Összességében megállapítható, hogy e tervezet korát megelőzve rendkívül előremutató szellemiségű volt, hiszen a részletes szakmai útmutatás mellett kitért az „esztétikai szemlélet, közízlés formálásához” fűződő feladatokra éppen úgy, mint a „nyílt településpolitikai érvényre juttatása érdekében” a fejlesztési koncepciók készítésének lakossági bevonására.

48



4.4. A

KONFERENCIÁK

Úgy vélem, amennyiben ezen utasításban foglaltakat összevetjük a hatályos főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelettel, 30 év távlatából ma sincs miért szégyenkeznie az akkori jogalkotónak Dr. Ábrahám Kálmán miniszternek, és az őt segítő főosztály munkatársainak. Sajnos a dolgok - bár kormányzati szinten is mindenki egyetértett a tervezett változtatás szükségességével és előnyeivel -, már akkoriban sem változtak meg egyik napról a másikra, a főépítészi rendszer átalakítása még hosszú éveket vett igénybe. Jantner Antal miniszterhelyettes által az ÉVM miniszterének írt „a főépítészi rendszer továbbfejlesztése” című anyagból kiderülnek ennek részletei is. A fentebb ismertetett utasítás-tervezet megvalósulását taglaló anyagból kiderül a miniszter személyes, a főépítészek számára kedvező véleménye is. Ezek szerint a tervezet véglegesítése során egyértelművé kell tenni, hogy „a főépítész nem adminisztratív, igazgatási feladatokat ellátó személy, hanem a városrendezés, az építészet irányítója”. Az ezzel történő azonosulás talán még emészthető volt a felettes Minisztertanács Tanácsi Hivatalának (továbbiakban MTTH) illetékesei számára is, de a főépítészek tanácsi rendszeren belül történő elhelyezkedése tekintetében a felek között meglévő ellentét feloldhatatlannak látszott. Ismét Paksy Gábor főosztályvezető képviselte a főépítészek és az építésügy valós, tehát nagyobb függetlenséggel párosuló érdekeit, a felettes szerv a kézzel vezérelt rendszert preferálta. Úgy tűnik az idő (1981.) ekkor még nem érett meg a változásokra. Az 1980. évi utasítás-tervezet mintájára 2 évvel később ismét született és szerencsés módon ez esetben hatályba is lépett egy változat, amely immár „A fővárosi, a megyei, a megyei városi és a városi főépítészekről” címet viselte. A bevezetésben, ez esetben is ott díszeleg a jogszabályi felhatalmazást követően a „Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Elnökével egyetértésben” szövegrész, de mint láttuk ez nem mindig jelent garanciát a tényleges viszonyok tekintetében. E tervezet a két évvel korábbihoz képest kicsit kevesebb demokratikus jelleget hordoz, például már nem tartalmazza a státusz megpályázhatóságát, azt egyszerű kinevezéssel el lehet nyerni, és tevékenysége során kevesebb önállóságot engedélyeztek nekik, több együttműködésre kötelezték őket. A tényleges irányításra tekintettel figyelemre méltó a 4.§ (2) pontja, amely kimondja, „A szakigazgatósági szerv vezetője és a főépítész közötti szakmai véleményeltérést az ügyben döntésre jogosult szerv elé kell terjeszteni”. A számunkra lényeges kérdésben, a települési főépítész feladatai tekintetében szinte betűre megegyezik a két évvel korábbi elő-irattal, tehát az utasítás itt nem vesztett jelentőségéből. A kormányzati körökben meglévő érdekellentétek okozta feszültségek nem tudtak gátat szabni annak, hogy a szakma vegye kezébe a főépítészek ügyét. A Magyar Urbanisztikai Társaság (továbbiakban MUT) 1987 májusában egy fórumot rendezett a városi és községi főépítészek számára azzal a céllal, hogy tapasztalatcserét folytathassanak munkájukról és annak során felmerülő problémákról. Talán ennek példájára, a következő esztendőben az ÉVM Építészeti és Műemléki Főosztálya az Építésügyi Továbbképző Vállalat bevonásával több fórumot szervezett a főépítészek továbbképzésére. Szeptemberben a Dunántúli, októberben a többi megyei főépítészek számára, e hónap legvégén a települési és a fővárosi kerületek főépítészei kerültek összehívásra. Ez utóbbiak az építészeti-műemlékvédelmi, településfejlesztési-rendezési, valamint építésügyi igazgatási kérdésekben kaptak tájékoztatást. A rendezvényen kiosztásra kerültek statisztikai adatfelmérő lapok is, amelyekkel az ÉVM adatokhoz jutott az országban működő főépítészek számáról. Ezek összegzésének Pest megyét ismertető lapját - rajta szeretett szülővárosommal, Nagykőrössel, valamint az OFK jelenlegi elnökének hibásan írott nevével. Ez bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy még a városi rangú települések sem igen alkalmaztak főépítészt. 1.4 A rendszerváltás előszele, avagy a Kollégium létrejöttének okai A rendszerváltásban rejlő eufórikus erő – tulajdonképpen felülről szerveződően - hozta létre magát a Kollégiumot. Mint fentebb olvasható volt, több évtizedes előtörténete során lassan alakultak úgy a viszonyok és maga a történelem, hogy megérett a helyzet e szervezet létrejöttére. Mindehhez kellett a szakma összefogása is, amely a visszaemlékezések alapján a létező szocializmus éveiben egységesebb volt a mainál. Azokban az években az emberek hitték, hogy végre eljött az idő a változásra, kezünkbe vehetik sorsukat, új célokat tűzhetnek maguk elé, TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… BMGE ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, URBANISZTIKAI TANSZÉK FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KIVONAT A SZAKDOLGOZATBÓL

49

4.


A

KONFERENCIÁK

beválthatják régi álmaikat. Az önrendelkezésben vetett hit lengte át az emberek magán és szakmai életét is. A felülről vezérelt tanácsi rendszer helyét szép lassan kiszorították az önkormányzatok, amelyek akkor (még, tisztelet a kivételnek) tele voltak tenni akaró, ambiciózus emberekkel. Ennek volt köszönhető, hogy az egyes szakterületeken dolgozók is igyekeztek kihasználni a lehetőségeket, hogy végre maguk határozhassák meg tevékenységük körülményeit. 1.5 A Főépítészi Kollégium megalakulása A rendszerváltozás idejében a több évtizedes felülről szabályozás béklyóinak lazulásával már kormányzati körökben is érezhetően nőtt azon igény, amely szerint egyes folyamatokat alulról szabályozottan, a benne résztvevők tudására, tapasztalataira, tisztességére alapozva kell megtervezni. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi (mert még ekkor volt ilyen) Minisztérium (továbbiakban KÖHÉM) vezetésében is felmerült igénye annak, hogy munkájukat „szolgáltató” jellegűen végezzék. Részben ebből következően a KÖHÉM munkája során komolyan támaszkodott a tanácsi tapasztalatokkal rendelkező főépítész szakemberekre, ezért munkájába igyekezett véleményezőként bevonni őket. E cél érdekében 1989. április 13-án Dr. Baráth Etele államtitkár vezetésével megtartott országos körű, a tanácsi főépítészi értekezleten a jelenlévők megalapították a Főépítészi Kollégiumot. E szervezet létrehozásával a Minisztérium nem titkoltan, egyfajta szakmai műhelyt szeretett volna életre kelteni, amely mint tudjuk – a Kollégium léte által bizonyítja -, sikeresnek bizonyult. A Kollégium kezdettől fogva segíteni kívánta a főépítészeket munkájukban, érdekérvényesítő szervezetként működött, segített a főépítészek létének köztudatba ültetésével is. Még e főépítészi fórumon elfogadásra került a Kollégium 11 fős személyi összetétele is. A Kollégium elnökének Dr. Tóth Zoltánt, Baranya megye főépítészét választották, és még további 10 tagot. A tagok kiválasztása során a szakmai alkalmasság mellett szempont volt, hogy eltérő tájegységek képviseletében, a területi-, megyei-, települési-, fővárosi- és fővárosi kerületi főépítészek is képviseletet kapjanak, ezzel biztosítva a Minisztérium fele, hogy valóban széles szakmai bázisra támaszkodik a munka. Az eredeti elképzelés szerint a tagok – a demokrácia szellemében - rotációs módon évente cserélődtek volna, de hamar kiderült, hogy ez elképzelés a munka hatékonyságának rovására menne, ezért elálltak tőle (az OFK elnökségi tagjainak megbízása ma is 3 évre szól). Csak vélelmezni tudom, hogy ezek a főépítészek önkéntesen már akkoriban aktívan bekapcsolódtak a szakmai közéletbe, így a Kollégium megalakulását követően értelemszerűen rájuk esett a választás. A Kollégiumi tagok éves megbízás alapján, szerződésben rögzített feltételek szerint tiszteletdíjban részesültek. A Kollégium elnökének irányítása alatt állott a Titkárság, amelynek vezetését Zábránszkyné Pap Klára (korábban Szabó Leventéné néven) két évtizedig példaértékűen látta el. E Titkárságra sokrétű feladat hárult, tekintettel arra, hogy ők szervezték a Kollégium üléseit, végezték az ország összes főépítészének (Főépítészi Testület) szakmai információkkal történő ellátását, és továbbképzését, a Minisztérium Területrendezési ás Építészeti tervtanácsának működésével összefüggő adminisztratív feladatokat. A fentiekből kitűnik, hogy az indulás körülményei kedvezőek voltak, hiszen a Kollégium a Minisztérium oltalma alatt, annak hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával kezdhette meg tevékenységét. Működésével kapcsolatban alapvető célként fogalmazódott meg, hogy az ország egész területén a tanácsi főépítészi munka egységes szemlélet alapján, de a helyi viszonyok által differenciáltan folyjék. A 11 gyakorló főépítészből álló testület a minisztérium szakértő-tanácsadó szerveként, havi rendszerességgel ülésezett. Munkája során, szerencsés módon munkaközi állapotban vitathatta meg és véleményezhette a főépítészi területet érintő ágazati szabályozások tervezetét, kifejthette arról véleményét. Tekintettel arra, hogy a tagok „széles merítésből” kerültek kiválasztásra, gyakorló szakmai munkájuknak köszönhetően a Minisztériumnak is módjában állt megismerni azon helyi problémákat, amelyek központi beavatkozást igényeltek. Ezen információáramlás nemcsak felfele működött, hiszen a Kollégium tagjai is közvetíthették szűkebb pátriájuk fele a tervezett központi intézkedéseket, így mód volt azok szinte azonnali visszacsatolására is. Mindezek mellett a kezdeti években a Kollégium igen aktív és szerteágazó munkát folytatott, amelyet az akkoriban megfogalmazott Ajánlások sokfélesége is tükröz. A szervezet működése során számtalan javaslatot fogalmazott meg, konkrét felkérések esetében állásfoglalást alakított ki. Feladatait nem ismervén pontosan, néhány szakmabéli megpróbálta a Kollégiumot saját céljai érdekében felhasználni. Volt, aki be nem teljesült álmainak megvalósulását várta tőle, volt, aki egyéni sérelmeire várt tőlük megoldást. Mindenki érezte, hogy

50



4.4. A

KONFERENCIÁK

született valami, ami magában hordoz egyfajta lehetőséget, amelyet egyesek igyekeztek saját igazolásukra kiaknázni. A megalakulást követő évben írott levelezésből (a Főépítészi Kollégium 1/90 számú, Dr. Baráth Etele által írt felkérő levél) kitűnik, hogy a KÖHÉM államtitkársága fontosnak és szükségesnek ítélte a Kollégium létét, ezért – a munkáltató tanácselnököktől - új tagokat kért fel (Dr. Hajnóczi Péter, Nieder Iván, Lőrinczné Dr. Szabó Tünde, Moór Mátyás) a Kollégium tagságába. 2. A Kollégium első időszaka 2.1 A kezdeti szárnypróbálgatások, állásfoglalások 1989-1993 Az érdemi munkát a megalakulást követő május hónaptól kezdve folytatott a Kollégium, a tagok havi rendszerességgel gyűltek össze a Minisztériumban, ill. a megoldásra váró gyakorlati problémák helyszínein. A Kollégium részéről annak vezetője összegezte az első esztendő tapasztalatait, ill. foglalta össze javaslatait (a Főépítészi Kollégium 24/1990 számú Feljegyzés) a további tevékenységre vonatkozóan. Ebben kifejtésre került, hogy a Kollégium elsősorban, mint a KÖHÉM egyes főosztályainak javaslatait véleményező testület működött, ugyanakkor rendszeres és részletes információt szolgáltatott a Minisztérium fele a szakterület problémáiról. Mindeközben kapcsolatot létesített a jogalkotók és alkalmazók között, így biztosítva a vélemények visszacsatolását. E munka kapcsán erősödött a főépítészi hálózat, az így tevékenykedők megismerték egymást, kollégáik munkáját, szorosabb és erősebb kapcsolat alakult ki a főépítészek között. A Kollégium kezdettől fogva nyitott volt az egyéb szakmai (Belügyminisztérium, KÖHÉM egyéb főosztályai, MÉSZ, MUT, Önkormányzatok Szövetsége) és társadalmi szervezetekkel (Város-községvédő és Szépítő Egyesület) történő együttműködésre, munkája során maga is komoly szakmai szervezetté vált. A Kollégium terület és településfejlesztési-, területrendezési-, építészeti- és műemlékvédelmi, építésügyi igazgatási és általános államigazgatási kérdésekkel foglalkozott, s a Minisztériummal folytatandó további együttműködést is e területeken képzelte el. Fontosnak vélte elérni, hogy a minisztériumi főosztályok külön indokolják azon tevékenységeiket, amelyek során a kollégiumi állásfoglalástól eltérő irányvonalat követtek munkájuk során. E kissé merész kérés természetesen sértette az eddig érinthetetlenek önérzetét. A további javaslatok a Kollégium Titkárságának központi szerepét kívánták erősíteni a főépítészi továbbképzések, valamint a szakma és a minisztérium döntéshozói között. A fentiekből kitűnik, hogy szerencsés módon mind a Minisztérium, mind a Kollégium sikeresnek és hasznosnak ítélte meg közös munkájukat, mindkét fél szorgalmazta a további együttműködést. E momentum tehát helyzetbe hozta a szakmát, a végeken dolgozók hatást gyakorolhattak a munkájukat meghatározó szabályozások készítőire, azok megismerhették a szakma véleményét az építésügyről, ahol az befogadó fülekre lelt (ma éppen ez hiányzik leginkább). A Kollégium 1989. évben 21 állásfoglalást (a Főépítészi Kollégium 1989-1992. közötti állásfoglalásai) adott közre, amelyek természetesen a feladatkör, a működési rend és a munkaterv meghatározásával kezdődtek. A tagok „gyakorló” mivoltát jól jellemzi, hogy ezt követően azonnal az Országos Építésügyi Szabályzat teljes körű felülvizsgálatára vonatkozóan fogalmaztak meg javaslatokat. A kiadott valamennyi állásfoglalás a meglévő szabályozások, előírások, gyakorlat stb. felülvizsgálatát irányozza elő, támpontokat fogalmaz meg azok átalakítására. Bennük jól tetten érhető az a fajta segítő, tanácsadó szándék, amely a Kollégiumot létrehozó minisztérium szándékait tükrözi vissza. A Kollégium működésének első 3 évében bebizonyította, hogy véleményező és javaslattevő szervezetként hasznos partnere tudott lenni a KÖHÉM egyes főosztályainak. A rendszerváltást követően a Főépítészi Kollégium a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (továbbiakban KTM) berkein belül folytatta munkáját, tagjainak jelentős része választás útján kicserélődött, többségük azért, mert nem főépítészként folytatták tovább tevékenységüket. A KTM minisztere 1992. és 1993. évben nevezte ki az állományába tartozó területi főépítészeket, akiknek többsége a Kollégium tagságából került ki. Így alakult ki annak hasznos hagyománya, hogy a területi főépítészek a mai Kollégiumban is képviselettel rendelkeznek. TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… BMGE ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, URBANISZTIKAI TANSZÉK FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KIVONAT A SZAKDOLGOZATBÓL

51

4.


A

KONFERENCIÁK

E szerteágazó feladatkör és a tagok más irányú elfoglaltsága, valamint az általános társadalmi körülmények nagymértékű megváltozása azt eredményezte, hogy a Kollégium nem ülésezett, megkezdett tevékenységét a Titkárság közreműködésével folytatta tovább az önkormányzati főépítészek révén, akik ekkoriban már népes táborral rendelkeztek. 2.2 Főépítészi Statútum Az építés és a főépítészség ügyének kimozdítására a KTM Főépítészi Titkárságának szervezésében 1995. évben jött létre a Főépítészi Statútum Bizottság azzal a céllal, hogy az épített és természeti környezet alakításáról szóló törvény előkészítésében részt vegyen. A Bizottságban 13 fő, köztük területi, megyei, megyei jogú városi, települési, fővárosi és kerületi főépítészek működtek közre az új jogszabálytervezet kidolgozásában. E Statútum már a legelején leszögezi, hogy az építésügy egységes, a közösségi és szakmai érdekeket képviselő alapvető reformjára van szükség, amelyet eddig az önkormányzatiság rendszere sem valósított meg. Az utóbbi időben a szakmaiság mind inkább háttérbe szorult az építtetői akarattal szemben, amelynek megakadályozása érdekében az építésügy jogszabályi rendezése elengedhetetlenül szükséges. A Bizottság leszögezte, hogy a területi szinten létrehozott főépítészi hálózat mellett működő települési főépítészi hálózat rendkívül gyenge, kis hatékonysággal működik, az elért eredményeik a főépítész személyes adottságainak köszönhetőek, megvalósulásuk a helyi politikai vezetés támogatottságán múlik. A főépítészek közigazgatási rendszeren belüli feladatát el kell választani az építéshatósági feladatkörtől, hiszen a főépítésznek a helyi építésügy felelőseként kell tevékenykednie. A vele szemben elvárásként is megfogalmazott széles áttekintőköréből adódóan feladatát úgy kell meghatározni, hogy abban a stratégiai tervek felállításától kezdve, a településfejlesztésen, településrendezésen át a konkrét megoldások meghatározásáig minden helyet kapjon. A Statútum Bizottság a közigazgatás akkori rendszerének elemzésével arra vállalkozott, hogy a települések természeti és épített értékeinek védelmében javaslatokat fogalmazott meg jogi, szervezeti és technikai kérdésekben a jogalkotók, valamint az önkormányzatok illetékesei, mint a főépítészi feladatok elsődleges érintettjei számára. A feladatokat áttekintve részletes elemzést adtak az építés, a rendezés, a településfejlesztés és rendezés témakörében a főépítészre háruló fontosabb teendőkről. Ezekre alapozva konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a területi, megyei, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi és települési főépítészek feladatkörét illetően. E Statútum előremutató szellemével rokon az ÉVM Területrendezési és Fejlesztési Főosztálya által 1980.-ban kimunkált, természetesen az akkori viszonyokat tükröző utasítás-tervezetével. Sajnos a benne megfogalmazott elvárások többsége még ma is aktuális. Az ajánlások – a Statútum szavaival élve – jogalkotókhoz és jogalkalmazókhoz, valamint a kormányzati és szakmai körökhöz történő eljuttatására, a benne foglaltak érvényre juttatása érdekében nagy energiát fektettek az alkotók. A befektetett munka nem volt hiábavaló, tekintettel arra, hogy ennek eredményeként megszületett az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet, amely az elkészült Statútum alapján részletesen szabályozta az önkormányzati főépítészek feladatait. 3. Az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásainak tematikai csoportosítása, a benne foglaltak megvalósulása

52


4.4. A

KONFERENCIÁK

aktualizálása máig fennálló törekvés. Ugyanez igaz ennek végrehajtási rendeletére, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/2007. (XII. 20.) Kormányrendeletre is. Ezek - a szakma által képviselt - elválaszthatatlan jogi sorsa még napjainkban sem egyértelmű a jogalkotók számára, egymástól függetlenül tervezik felülvizsgálatukat. Már a Főépítészi Statútum kívánalmaiban is szerepelt a főépítészi tevékenység jogszabályi feltételeinek megalkotása, amelyre még számtalan javaslat született. Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998 (IV. 3.) KTM rendelet, majd az állami és önkormányzati főépítészek feladatait, kapcsolatát szabályozó Kormányrendelet ennek megvalósulását bizonyítja. E rendeletek megszületése az OFK tevékenységének egyik legfontosabb eredménye. Jelentőségét az is növeli, hogy az önkormányzati rendszeren belül csak e munkakörről, illetve ennek szakmai szabályairól rendelkezik külön országos jogszabály. Sajnos a definiált feladatok ellenére sem kötelező – akárcsak társult vagy kistérségi - főépítész alkalmazása, így az önkormányzatok építésügyi feladatai sem teljesülhetnek maradéktalanul. Számos Ajánlás fogalmazott meg javaslatokat a főépítészeket segítő tervtanácsok létrehozásáról, munkájáról. Ennek hatására született meg a településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII: 7.) Kormányrendelet, amely sok tekintetben megengedőbb lett a Konferenciák Ajánlásaiban megfogalmazott elképzeléseknél. Ennek megreformálása máig tárgyát képezi az Ajánlásoknak. Sajnos sok tekintetben adósok még a jogalkotók a szakma egyetértésével kimunkált Ajánlásokba foglalt, az építésügyet szolgáló jogszabályok létrehozásával. Nem, avagy nem érdemlegesen született szabályozás a világörökségi és kultúrtáji területek védelméről, a régiók/térségek együtt tervezett közös szabályozásáról, a helyi építészeti karakter védelméről és a saját települési arculathoz való jogról. Az önkormányzat még nem ügyfél a területén zajló építési ügyekben, így az emberhez méltó és esztétikus környezet megteremtéséhez is hiányoznak az eszközei. Felemás megoldást hozott a településeknek kötelezően elkészítendő rendezési tervek ügye is, tekintettel arra, hogy ezek elmaradása nem hordoz magával szankciókat. Nem fogalmazódott még meg azon jogszabály sem, amely szerint a helyi sajátosságok, egyediségek, településkép védelme érdekében az önkormányzatoknak joguk lenne külön is szabályozni és előírni az engedéllyel végezhető építési tevékenységek körét. A manapság emlegetett „10%-osnak” nevezett ingatlanadó előzményeként a Konferencia már jóval korábban kötelezte volna azon ingatlanok tulajdonosait helyi adó megfizetésére, akiknek telkei az övezeti átsorolás módosítása során felértékelődtek. Természetesen a befolyt összegek – a most tervezettel ellentétében - az értékmegőrzést, a rendezési tervek készítésének költségeit fedezték volna. Tematikáját tekintve e fejezethez kapcsolódik a településrendezési tervek jogszabályi vonatkozásaira vonatkozó Ajánlások bemutatása. Csak e munkarészre vonatkozóan számos javaslatot fogalmaztak meg a Konferenciák résztvevői. Először természetesen ennek minden településre nézve kötelező elkészítéséért küzdöttek, amely szabályozás tekintetében a fent ismertetettek szerint kétes eredménnyel meg is valósult. Különösen fontosnak ítélte, ezért több Ajánlásába is feltüntette ezt a Pápán megrendezésre került éves összejövetel. A tervek tartalma tekintetében ezek átfogó, az egyes társtudományágak kutatásaira, eredményeire is támaszkodó koncepcionális megalapozottságának fontosságára hívták fel a közvélemény figyelmét. Ennek szerves részeként a tervek társadalmi egyeztetésének fontosságát hangsúlyozták, amely az Étv. 9.§-a alapján előírásra került. Sajnos e folyamatba bevonandó szervezetek körét a helyi Szervezeti és Működési Szabályzatok határozzák meg, így a gyakorlati megvalósulás messze nem kielégítő, illetve egységes.

3.1 Építésügyi jogi szabályozásra vonatkozóan Már a főépítészség előzményeit, illetve kezdeteit bemutató fejezetekben is rávilágítottam arra, milyen göröngyös út vezetett a szakma térnyeréséhez, ezt milyen jogszabályi feltételek teljesülése előzte meg. A Kollégium életében is több periódust különböztethetünk meg a jogalkotással kapcsolatos vélemények tekintetében. Az első időszakban alapvetően a hiányzó jogszabályi háttér megteremtésére, manapság inkább ezek felülvizsgálatára irányulnak az Ajánlások. A jogalkotás tekintetében szorgalmazott új szabályozás legjelentősebbike az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény lett, amely 1997. évben (továbbiakban Étv.) jelent meg, felváltva az addig hatályos 1964. évi III. törvényt. Ez sok mindenben átfedést mutatott az OFK elképzeléseivel, de felülvizsgálata,

Amint e néhány kiragadott példa is bizonyítja, e tárgykörben lesz még miért dolgoznia az OFK és az egész főépítészi társadalom tagjainak, hogy az áhított harmónia megvalósulhasson épített környezetünkben.



3.2 Közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerre vonatkozóan E szakterületre vonatkozóan is számos újítási javaslatot fogalmaztak meg a konferenciák Ajánlásai. Legfontosabbak közt említették az önkormányzatokon belül az építéshatósági és a főépítészi feladatkör szétválasztását, amelyből adódóan a főépítész szakhatóságként működhetne közre az engedélyezési eljárásokban. A tárgyilagos és szakszerű döntések megszületése érdekében fontos elvárás az építéshatóság települési önkormányzattól függetlenné válása, amelyre most a járási rendszerek felállítása kapcsán mutatkozott

53

4.


A

KONFERENCIÁK

lehetőség, de - a két héttel ezelőtti - legutóbbi módosítás alapján ez az ügy most éppen vesztésre áll. Igaz, erős főépítészi befolyásolás nélkül erősen megkérdőjelezhető a járási hivatal alkalmassága olyan engedélyek kiadása esetében, amikor az engedélyező hatóság munkatársa esetleg a települést sem ismeri. Ennek előfeltételeként a főépítész helyének, befolyással bíró jogkörének meghatározása szükséges az önkormányzati szervezetben. Álláspontjának kikérését kötelezővé kell tenni minden eljárás esetében. Néhány Ajánlás a főépítészt közvetlenül a képviselő-testület felügyelete alá javasolta szervezni, a paksi Ajánlás ellenben a polgármesterrel kialakítandó viszonyát a „kölcsönös bizalmon alapuló – de a felek szakmai és emberi identitását nem csorbító” módon javasolja. Több alkalommal is javaslat született arra vonatkozóan, hogy a főépítésznél kell összegyűjteni, majd rendszerezve rendelkeznie kell mindazon szakmai adatbázissal, amely munkája során, illetve a rendezési tervek készítésénél felhasználásra kerülhetnek. Ebbe beleértendő a különféle örökségvédelmi, értékmegőrzési, tájépítészi, ökológiai stb. adatbázis. Természetesen a nyilvántartáshoz szükséges technikai háttér biztosítása a foglalkoztató önkormányzat feladatát képezi. A főépítész önálló előterjesztéshez való joga is régen áhított Ajánlás, tekintettel arra, hogy ezt már az 1980-as évek ÉVM miniszteri utasítás-tervezete is tartalmazta. Az önkormányzatok figyelmébe ajánlott főépítészfőmérnök-főkertész műszaki hármas alkalmazása máig nem jellemző, holott ennek települési érdeke megkérdőjelezhetetlen. 3.3 Szervezeti, strukturális kérdésekkel kapcsolatban Az OFK megalakulása óta keresi pontos helyét az építésügy nagy rendszerében, hiszen a kezdeti időszakra jellemző minisztériumi támogatás megszűnését követően önszerveződő módon, és szerencsére hatékonyan képviseli a főépítészség és a szakma érdekeit. Több ajánlás is feladatul tűzte ki az országos főépítészi hálózat létrehozását, illetve a meg lévő kiszélesítését, amely intézményesített formában máig nem valósult meg. Az Ajánlások között fellelhető olyan is, amely a Magyar Építész Kamarán belül javasolta létrehozni a Főépítészi tagozatot, de születtek ajánlások a MÉK, valamint az önkormányzati szövetségek kötelékébe történő beintegrálódásra. Ez utóbbi szervezet felé főépítész alkalmazására szóló felhívással is éltek az Ajánlások. Strukturális szempontból többször fontosnak ítélték a területi (állami) és az önkormányzati főépítészek közötti hatékonyabb együttműködést. Szervezeti szempontból megfogalmazódott olyan Ajánlás is, amely - az agglomerációs törvényhez kapcsolódóan –, az egyes települések területfejlesztését összehangolandó agglomerációs főépítészi státusz létrehozására tett javaslatot. Mindezen ajánlások mellett az OFK tevékenységének egyik legnagyobb eredménye az évente megrendezésre kerülő Konferenciák sorozata. E, mára már társadalmi-szakmai fórummá vált esemény, lehetőséget ad a szakma egyes képviselőinek a találkozásra, véleménynyilvánításra, az aktuális problémák feltárására, a jövő teendőinek meghatározására, majd az Ajánlások megfogalmazására. E szakmai tevékenység mellett legalább ilyen jelentősnek ítélem meg a konferenciák „emberi” aspektusát is. Véleményem szerint az összetartozás élményének megélése minden résztvevő számára erőt ad munkájához, büszkeséggel, tartással vértezi föl a következő esztendőre. A kialakuló barátságok lehetőséget adnak a szakmai együttműködésre is, amelyre valljuk meg, valamennyiünknek gyakorta szüksége van. A Konferenciák helyszínének, a hely szellemének, értékeinek és lakóinak megismerése tovább növeli az esemény jelentőségét. 3.4 Képzési, továbbképzési témakörben Mindannyiunk által ismert tény, hogy annyi sok Ajánlás ellenére a főépítészség tárgyköre nem képezi egyik építészképző intézmény esetében sem az alapképzés részét. Az OFK működésének nagy eredménye, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszéke - levelező szakon - beindította az Önkormányzati Főépítész Szakmérnök képzést. Immár a III. szemeszter hallgatói folytatják tanulmányaikat, remélve, hogy az elsajátított ismeretek alkalmazásával módjuk lesz szebbé és emberibbé tenni környezetünket. Szerencsés módon a képzés tantervébe beépültek a főépítész személyiségfejlesztését szolgáló és kommunikációs képességeit erősítő tantárgyak is, amelyek fontosságára az egyik Ajánlásában már utalt a Konferencia. Saját (II.) kurzusom esetében elmondhatom, hogy a kezdés időszakában 2 fő tevékenykedett (magam települési, 1 személy kistérségi társultként) főépítészként, további 3 kolléga dolgozott irodavezető, illetve főépítészi munkatársi munkakörben. A végzés idejére 3 fővel bővült a főépítészként dolgozók köre, állami főépítész munkatársaként további 2 kolléganő dolgozik mára. E tények jól jelzik, hogy a hallgatók nemcsak az

54



4.4. A

KONFERENCIÁK

önképzés nemes szándékától vezérelve kezdték meg tanulmányaikat, hanem tényleg a főépítészi munkakör felelősségteljes betöltésének célja lebeg a szemük előtt. Az Ajánlások közül nem valósult meg a főépítészek továbbképzése, bár mára ezt jogszabály rendeli az állami főépítészek feladatává. Ennek oka, hogy a megbízottak e feladathoz nem kapnak sem tárgyi, sem anyagi, sem személyi segítséget, így e jogszabályi előírás sem teljesülhet. Ezzel ellentétben megvalósult – az egyébként hasznos ismeretek elsajátítására ösztönző - főépítészi vizsgarendszer követelménye, amely jelentős ellenállásba ütközött a hosszú évek óta feladatukat megbízással ellátó gyakorlattal rendelkező főépítészek körében. Számos Ajánlás felveti az esztétikai, vizuális képzés beépítésének fontosságát az alapszintű oktatásba, valamint ehhez kapcsolódóan értékeink megismertetésének feladatát. Az előbbiek eredményeként javulhatna épített környezetünk minősége és esztétikuma, hiszen a jövő nemzedékének vele szemben támasztott követelményei is magasabbá válnának. Az utóbbi segíthetné a nemzeti identitás megőrzését, meglévő települési és táji értékeink védelmét, tekintettel arra, hogy ezek közgondolkodásba épülését követően senki sem kérdőjelezné meg létüket, jelentőségüket. Mindezekből annyi vált valóra, hogy az általános iskolák alsó tagozatos évfolyamaiban már nem rajzot, hanem vizuális kultúrát oktatnak, de sajnos szinte ugyanazon tematika alapján. 3.5 Értékvédelemre vonatkozóan Az Ajánlások igen nagy számban foglalkoztak az értékvédelem témakörével, a tokaji és a hajdúböszörményi Konferenciák esetében ez képezte a fő irányvonalat. Megállapítást nyert, hogy a városok folyamatos fejlődés eredményeként jöttek létre, amelyekben a helyi sajátosság hordozói, szervesülve a természeti környezettel képezik az alapvető értékeket. Ezek felkutatása, szakszerű feldolgozása, rendszerezése, bemutatása, szabályozott védelme, továbbfejlesztése és társadalmi megismerése a főépítész feladatát képezik, mint ahogy a természeti és az épített környezet harmóniájának biztosítása is. Megvédésükhöz természetesen önkormányzati és társadalmi összefogásra van szükség, amelynek eszköze lehet a helyi védelemről szóló rendelet megalkotása. Ennek elősegítésére az OFK mintarendeletet dolgozott ki, amelyet a települések a helyi történeti és kulturális értékek sajátosságai alapján adaptálhatnak. A meglévő értékek mellett természetesen helyet kell biztosítani a korszerű értékek megjelenésének is, amelyek illeszkedését az identitást hordozó helyi megoldások alkalmazásával lehet elérni. A tervezők feladatát megkönnyítendő, minden településnek el kell készítenie a saját építészeti és településrész szerkezeti tipológiát. Az Ajánlások egy része beépült a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvénybe, illetve az egyes sajátos műemlékfajták védelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló 230/1997. (XII.8.) Kormányrendeletbe. 3.6 Régiók, térségek, vidék- és falufejlesztés, vízpartok témakörében A Konferencia több alkalommal is jelentősen körüljárta e témakört, méghozzá az Európai Uniós csatlakozásunk előtt 2000. évben Nagykanizsán, majd azt követően a pápai és mosonmagyaróvári rendezvény keretében. Ebből adódóan először a csatlakozás előkészítéseként elvégzendő regionális feladatokat vették sorra, majd a belépést követően a térségi lehetőségek jobb kihasználásának okait kutatták. Az Ajánlások külön figyelmet fordítottak az integrációt követően megnövekedett építészeti uniformizálódás veszélyére. Minden esetben hangsúlyozták a regionális tervezés fontosságát, amely nem egyenlő a kisebb térségek terveinek összességével, annak magába kell integrálnia az agrárfejlesztéseket, a táji egyediségeket, a turizmus, a kultúra és a humán szféra együttműködésének lehetőségeit is. E regionális kapcsolatoknak központi és helyi szinten is szabályozottan, tervezetten kell megtörténnie, amelyre külön is felhívták a kormányzati körök figyelmét. A kapcsolatok erősítése érdekében fontos szerep jut a „hidak” kiépítésének, amelyek természetesen nem csak fizikai, hanem gazdasági, szellemi és kulturális téren is megvalósulhatnak. A vidék- és falufejlesztéssel kapcsolatos ajánlásokat a XI., Túristvándiban megtartott Főépítészi Konferencia fogalmazta meg. A hely hangulata és az elhangzott előadások ráébresztették a jelenlévőket arra, hogy e térség a szakma mostohagyerekének számít, hiszen nem itt történnek a nagy fejlesztések, nem itt akarják hangzatosan az értékeket megsemmisíteni. Hajlamosak vagyunk a szakmát kicsit urbánusan tekinteni, úgy teszünk, mintha csak a városokban folyna az építészet. Elfelejtettük a vidék jelentőségét, az itt élők gazdasági, társadalmi problémáit, saját gyökereinket. A konferencia valamennyi ajánlása egy-egy segélykiáltásnak hangzik, amelyek remélhetően eljutnak az illetékesek füléig is. TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… BMGE ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR, URBANISZTIKAI TANSZÉK FŐÉPÍTÉSZ SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KIVONAT A SZAKDOLGOZATBÓL

55

3.7 Főépítész feladatok, ill. a munkakör gyakorlásával kapcsolatban Az Ajánlások egy jelentős része foglalkozik magával a főépítészi tevékenységgel. Részletes útmutatást találunk a főépítészi feladatokról, a mit, hogyan, milyen módon és kivel valamennyi kérdését szabályozva. Kiolvasható belőlük, hogy a jó főépítész milyen alapvető szakmai, fogalmi és módszertani ismeretekkel rendelkezzen. Ezen Ajánlások többsége beépült a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletbe. Az ajánlások között található néhány olyan speciális is, amely a főépítészekkel kapcsolatban a szakmagyakorló személyiségére, lelki aspektusára vonatkozik. Számomra közülük a legkedvesebb, amely kimondja, hogy „a főépítész és a település (mármint ahol tevékenykedik) „személyisége” rokon, harmonizáló”. E személyiség fejlesztésére, pallérozására nagy figyelmet fordít az Urbanisztikai Tanszék gondozásában beindult szakmérnök képzés, de véleményem szerint szükséges még néhány velünk született személyiségjegy megléte is a főépítészséghez.

Régiók, térségek, vidék- és falufejlesztés, vízpartok témakörében Főépítész feladatokról, ill. a munkakör gyakorlásáról

Összesen

XVI. konferencia ajánlásai „Vendégváró vízpartjaink” Balatonfüred, 2011. aug. 2426.

X

X

X

X

X

X

13

X

X

XV. konferencia ajánlásai „Pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje” Paks - Györköny, 2010. aug. 25-27.

X

XIV. konferencia ajánlásai

X

Értékvédelemre vonatkozóan

„A hely öröksége – az örökség helye”

X

Hajdúböszörmény, 2009. aug. 26-28.

X

X

XIII. konferencia ajánlásai

X

„Határtalanul”

X

Képzési, továbbképzési témakörről

Mosonmagyaróvár, 2008. aug. 27-29.

X

XII. konferencia ajánlásai

X

„Kapcsolatok”

X

Pápa, 2007. aug. 22-24.

X

XI. konferencia ajánlásai

X

„A falu”

Szervezeti, strukturális kérdésekről

X

Túristvándi, 2006. szept. 6-8.

X

X. konferencia ajánlásai

X

„Település a tájban – táj a településben”

X

Pilisszentkereszt-Dobogókő, 2005. szept. 14-16.

X

X

„Településközpontok megújítása – Főterek, IX. konferencia főutcák revitalizációja” ajánlásai

Közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerről

Sümeg, 2004. szept. 8-10.

X

VIII. konferencia ajánlásai

X

„Az agglomeráció – Térségi folyamatok hatása a településekre”

X

Érd, 2003. szept. 10-12.

X

VII. konferencia ajánlásai

X

KONFERENCIÁK

„Távlatok és mindennapok”

V. konferencia ajánlásai „Településeink múltja – jelene – jövője a régiók Európájában” Nagykanizsa, 2000. aug. 2325.

Ez előbbi témával némileg rokon a vízpart és a település kapcsolatát taglaló Ajánlások sora, amelyek a legutóbbi, a XVI. Balatonfüreden megtartásra került Konferencián születtek. A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy a hazánk vizeit érintő rendelkezések ágazatonként kerültek meghatározásra, mintha ezek nem egy összefüggő rendszer elemei lennének. A vízparti, különösen a Balaton parti települések életében számos olyan tényező is fontos szerepet játszik (sérülékeny ökológiai rendszerek, idényjellegű turizmus), amely a településrendezési tervek elkészítésénél a szokásosnál is nagyobb körültekintést, adott esetben speciális szabályozást igényel. Ez utóbbi két terület esetében nincs tudomásom konkrét eredmények eléréséről, úgy vélem már a jogalkotók, döntéshozók szemléletváltása is eredménynek lesz mondható.

Az egyes konferenciák, illetve az ott megfogalmazott ajánlások témakörei

A

Pécs, 2002. szept. 4-6.

IV. konferencia ajánlásai „Építészet – Örökség – Arculat”, Tokaj, 1999. aug. 25-27.

Édes Hazánk tündérkertje a vidék, s benne a falu, veszélyben van. Az erőteljes átalakítás nem csak a mezőgazdasági termelést – és ezen keresztül a tájat – változtatja meg, hanem alapvetően érinti a falvak társadalmát. A folyamat a községeket fizikailag is súlyosan károsítja. Mégis van pad a házak előtt, még mindig ültet diófát a férfiember, tiszta még a tekintet, egyenes még a gerinc, hitele van még a szónak, erős itt még a kézfogás és köszönnek egymásnak az emberek. Ez gazdag szegénységük titka, ezért mosoly az ország arcán a falu. Tőlünk függ, hogy gyönyörű szép magyar falvaink megmaradnak-e. A ∙ B ∙ F ∙ R ∙ A

„A vonzó település – Településmarketing és a VI. konferencia főépítészek” ajánlásai

III. konferencia ajánlásai „A változások képe – a képek változása” Győr, 1998. aug. 26-28.

Építésügyi jogi szabályozásról

A FALU NÉMA KIÁLTÁSA

Gyula, 2001. aug. 22-24.

II. konferencia ajánlásai

KONFERENCIÁK

Debrecen, 1997. aug. 31.szept. 2.

A

4.4.

TÉNYI ANDRÁS: MI (NEM) LENNE NÉLKÜLÜNK… ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN I. konferencia ajánlásai


Vác, 1996. aug. 21-23.

4.

4.

8

X

6

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

8

X

8

X

X

X

X

X

6

6

Összefoglalás A szakdolgozat elkészültéig megrendezésre került 16 Országos Főépítészi Konferencia Ajánlásairól biztosan állítható, hogy azok felölelték a teljes ÉPÍTÉSÜGY témakörét. A több száz megfogalmazott Ajánlási pont több ezer ember (közülük természetesen többek ismétlődő jelleggel) javaslatát tükrözi, amelyek vélhetően több tízezer szerteágazó gondolatból kristályosodtak ki. Ebből következően nem egyszerű az Ajánlásokat összefoglalni, de felfedezhető bennük egyfajta tematika, amely alapján – a teljesség igénye nélkül – az alábbi táblázat szerint rendszereztem őket. (Ez utóbbiból az is kiderül, hogy a jogalkotás hiányosságai foglalkoztatták leginkább a Konferenciák résztvevőit.) Az Ajánlásokban megfogalmazott megállapítások vagy javaslatok és a megvalósulásuk közötti ok-okozati viszony természetesen csak kivételes esetben bizonyítható, de hatásuk időnként tetten érhető.

56



57

5.

5. TÁMOGATÓINK

6.6.

JEGYZETEIM

TÁMOGATÓK: Belügyminisztérium Országos Főépítészi Iroda

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium

Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány

http://www.foepiteszek.hu/

Magyar Építőművészek Szövetsége

http://www.meszorg.hu/

Magyar Urbanisztikai Társaság

http://www.mut.hu/

Nagykőrös Város Önkormányzata

http://www.nagykoros.hu/

Nemzeti Kulturális Alap

http://www2.nka.hu

FŐSZPONZOR: ESRI Magyarország Kft.

http://www.esrihu.hu/

SZPONZOROK: Antiqua Pavilonok – Jáde-Trade Kft.

http://www.pavilonok.hu/

BÁCSVÍZ Zrt.

http://www.bacsviz.hu

Bonduelle Central Europe Kft.

http://www.bonduelle.hu/

Ceglédinfo hírportál

http://www.cegledinfo.hu

Celsius Plussz Kft.

http://celsiusplussz.hu

Dalmadi Imre DÖRKEN Kft.

http://www.doerken.hu/

ENERGOCELL Hungária Kft.

http://www.energocell.hu/ http://www.kapofa.hu/

Kapás Tibor

58

TÁMOGATÓINK

JEGYZETEIM

59

6.

6. JEGYZETEIM

60

JEGYZETEIM

6.6.

JEGYZETEIM

JEGYZETEIM

61

6.

6. JEGYZETEIM

62

JEGYZETEIM

6.6.

JEGYZETEIM

JEGYZETEIM

63

Kiadja: Országos Főépítészi Kollégium a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával Megjelent: a XVIII. Országos Főépítészi Konferencia előzetes anyagaként Felelős szerkesztő: Philipp Frigyes Szerkesztő: Gera Orsolya Lektorálták: a szerzők Készült: 200 példányban Sokszorosítja: Pende Print Kft. Felelős kiadó: Philipp Frigyes

64

XVIII. OR SZ ÁG O S FŐÉPÍTÉSZI. illeszkedés. Illeszkedés

Recommend Documents