,v
;r
’v
r?
:
o4ct0^4o/o
Or»
'OcJLfy?
\
-
/
>
étk/U
,
i
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI IRTA
FARKASHÁZI FISCHE R
JEN
BUDAPEST PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
V£ SZ ÉTI
MU
CTL A
KÖNÍVTA RA^*^
Pallas részvénytársaság
nyomdája.
NAGYATYÁM HERENDI PORCZELLÁNGYÁR ALAPÍTÓJA
EMLÉKÉNEK KEGYELETTEL, HÁLÁVAL ÉS TISZTELETTEL
-
.
ELSZÓ. A földet
,
cdenné átalakítani: ez a
e siralomvölgyet,
czél,
a melyre a mvészet törekszik A/idon az ember, kimerülve a nap fáradalmaitól, visszatér hajlékába,
találjo7i
enyhet
pihenést kényelmesen
és
berendezett
lakásában, leljen tiszta élvezetet a szép tárgyakban melyek kör,
nyezik.
E
végbl a fest
a szobrász az ecset
és
keivel díszítik fel a nagyok palotáit.
A
mipar
képzclc7n legkedvesebb alkotásaival tölti 7neg
már
pedig ból
a
vés reme-
a szeszély a
házainkat:
és
a
nép
a legrégibb korszakokba7i g07idolt arra, hogy agyag-
gyúrt egyszer
adjon ,
és
77ielyek
edé7iy cinek
szebb
és
formákat
tetszetsebb
látása örÖ77iet és élvezetet nyujtso7i
7ieki.
77iv észeket szmté7i az emberiség jótevi közé sorolták. feladatból kijutott mindenkinek a
maga
Ezért a
A
nagy
szerepe: a festnek és a
szobrásznak ép úgy 7nint az agyagmvésznek ; mÍ7idegyik hozzá-
járul az emberi
Hazánkban feladatai és
élet szépítéséhez. is
mindenha
iagy fo7itossága
7
b
élé7ik
iránt.
érzék uralkodott a
A
f7iem esség
és
paloták ékítése körül: a
7ie77izeti diszöltÓ7iyök
ezüstmvest
mvészet
pompaszeretö fpapság
7nunkát juttatott a 77ivészetnek a
és
talan arany- és
.
templomok
elállítása
foglalkoztatott és a
magyar
7iivek valamikor híresek voltak egész Európában.
számötvös
ELSZÓ
II
Agyag-iparunk szintén meglehets múlttal dicsekszik : ményei
kiviteli czikket is képeztek
a
országokban
keleti
.
készít-
St
van
a magyar mvészet történetének egy fényes epizódja a mely szól a ,
magyar porczellánról, mely a nyugaton a
mkedvelk a chinai
A
termeiben pompázott, diadalmas versenyre kelve úgy
mipar
mint a scvresi
meisseni gyárak remekeivel
és
.
magyar porczellán-ipar megteremtjét
Falke Jakab lovag, cc
ízlés
legfinomabb
a
bécsi
egy híres német tudós,
iparmuzeum
igazgatója,
elnevezte
modern Palissy » -nak.
Az koztam
agyag-ipar történetét tanulmányozván több ízben volt Palissy nevével,
mérvben vonta figyelmemet
e
de Falke
ur
névre
behatóbban
és
talál-
nyilatkozata fokozott
kezdtem
vele
foglalkozni.
Es minél
tovább tettem
mveivel
Palissy
és
annyira mint
Valóban
által.
szélesebb körben terjedhessenek és
idézett
m
életét.
Az
e nevezetes
De is
e
fzdik.
és
czél,
legnemesebbeknek, mert a
A
valóságos forradalmat
hatalmas lökést
hogy
adott
a
c férfiúval
behatóbban
mködéséhez más, általánosabb érdek
Élete valóságos regény volt és
nem a képzelem
minél
megismerkedni igyekezzünk mködésével.
megkapóbbak mert a
ítéletei.
és
elég ok arra,
férfiú életéhez és
,
remekei
ágának.
Ez már magában foglalkozzunk
hozzá,
minél több embernek szépítsék
lángelméje
el az agyagmvészetben
ipar
magam
kevés férfi járult
ahhoz, hogy az agyagmvészet
,
a hajlékát, az
minél jobban ismerkedtem meg
annál ersebben éreztem
életével,
alak
lebilincselve ez
ezt,
melyért ez a nehézségek,
szüleményei,
de
viszontagságai annál
hs
küzdött,
egyike
a
melyek útjába gördültek,
egy
sötét
szenvedések, melyeket eltrnie
világítják be a sivár századot, a melyben
korszak ádáz el-
kellett,
zord fény nyel
küzdött és e férfiú, ki
ELSZÓ
nem
bl
III
tanult a könyvekbl, tisztán csak a természet megfigyelésé-
tudományos igazságokra,
merített oly tanokat és rájött oly
kés
melyekkel messze megelzte korszakát és a
nak
fórt utat.
Hiszem,
mvészet ez
triókor tudósai-
és
bajnoka
is
közönséget
és ez
volt.
a tudós
Egyike
eszméket hangoztatott
,
volt
a felvilágosodottság
mert azokat
melyeket
megszégyeníti
oly
a szabadság
és
az elsknek, kik a nép jogaiért
Már még
szellem
és
a XVI. században merész a dics XIX. század sem
ez
megdöbbenve olvassuk az
birt teljesen megvalósítani és szinte ,
a
.
a vallásszabadságért küzdöttek.
könyveit
érdekelni fogja
a tudomány ezen nagy elbbrevivje Fs hogy ne ! Hisz
mvész
a
magyar
a
hogy>
lengi
még a mi századunkat
is
mely nem
át,
egyszer
mert azokban a
;
lelki-
ismeret és az elnyomott nép számára oly jogokat követel az iró,
melyekért egész mostanáig hiába
ma
is
meg akarnak
küzdöttünk,
és
még
melyeket
tagadni.
Ecsetelni fogjuk e nagy feltaláló viszontagságos életpályáját,
a mely egy
megkapó , mélyen megindító regény ;
mutatni
fénykorában, mikor mint « Bemard des
alkotta
élete
számtalan mremekeit
és
,
az
hangoztatta
a
nagy
elveket,
sait, cseit.
melyek számos
>
és
Tuileriesr>
természet
Bacon
titkairól
Ferencz
,
az
ki.
Be fogjuk mutatni
« földmunkás »
leghíresebb alkotá-
múzeumnak
képezik féltékenyen rzött kin-
Terjedelmesebb kivonatokban fogjuk
véritablei
a
melyeket
ünnepelt tudós, csak jóval késbben fejtett
rajzokban és méltatni a nagy
t
egyszer fazekas, kora
leghíresebb tudósainak eladásokat tartott a és
be fogjuk
« Discours admirablesi
>
ismertetni a ^Recepte
czim mveket,
melyekben
Pallissy a természetnek annyi titkát tárta fel és a hol merészen
keztyüt dobott a Szent- Bér talan-éj hyénáinak, kétségba vonva a bibliai ogenesis betüszerinti valódiságát és o
bámulatos
éleslátással
ELSZÓ
IV
a földgömb forradalmainak elméletét
fejtegetve
.
dani, hogy ez a férfiú , ez az egyszer paraszt irt
a
a nemesség
a papság
és
vallás-szabadságot O : s
ellen
alkahnunk
és
mily
lesz
El fogjuk mon-
min philippicákat
'önfeláldozással védte
szólni
a
XVI. század
vallásos küzdelmeirl, melyekben neki oly kiváló szerep jutott és
végül be fogjuk
t
mutatni
mint a
vallás -
és
népszabadság
vértamiját. Itt
mutatjuk be a szobrot, melyet a franczia nemzet hálás
kegyelettel
emelt
a
mvésznek
kiválóbb közhelyén, a a Saint
Barrias a híres szobrász
és
tudósnak
Germain alkotta,
Páris egyik
des Présv téren.
leg-
E szobrot
a ki megengedte hogy azt e
rajzban reprodukáljam Tatán, 1886. november havában.
(Sí
ozezzö.
PALISSY
I.
nagy mvész
élettörténete
magában
regény
valóságos
hs; magasztos
véve. Viszontagságteljes pályán halad a
czélok vezetik; az akadályok, melyeket kora szellemének ádáz elítéletei gördítenek útjába,
nagy jelentség
galmas,
megkapón jellemeznek egy moz-
befejezés mély
nyomokat hagy
es
magasröpt elme
reflexiókat
mint
bölcsész,
messze
korszakot
történeti
az olvasó lelkében.
megelzte
ki
nem
maga
sugallja,
kortársait
korszakot alkotott a Szép történetében. a regényhs,
és
és
Kit ne
a
tragicus
A
közben-
szerz,
a
mint
ki
mvész
érdekelne ez
üres ábrándokért, de az emberiség javá-
nem
kép-
hibái!
Egy
hs, kinek kalandjai az országokat megrázkódtató nagy
har-
nak elmozdításáért harczol és a
kinek ellenségei
zelem szüleményei, de az emberiség örök gyengéi és
czoknak epizódjai! Ki nemcsak írja
is,
tetteit
mint legilletékesebb sugallták,
a
tolmácsa
szándékoknak,
vezették.
Maga mondta
értették
meg, fölöslegesnek
a föld
csinálja a történetet,
el
az
eszméknek,
melyek
élettörténetét.
tartották
t
de maga
melyek
küzdelmeiben
Kortársai, a kik
foglalkozni
munkás »-sal, ccagyagalakok készítjén -vei.
a
nem
szegény
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
IÖ
Palissy Bernát a Périgorcl
Chapelle Bírón
nev
faluban született
voltak, de a fiút taníttatták
Mesterségnek elször darabokra alakokat
összeragasztott.
jártasságot
tanúsított.
((Nemes foglalkozás
több,
nemes emberek)). Büszke családból
való
írni,
itt
rajzolni és számolni.
leleményt
is
a
és
mesterségéért.
mert nemes
lehetett a mesterségére,
üvegfestk
akadtak,
is
rajzbeli
kik ráadták magukat,
a
és
vagy ólom
pép
lelkesedett
mondá;
ez,
o-ben. Szülei szegények
melyeket aztán
Már
Mi
i
5
az üvegfestést választotta. Üveg-
is
segélyével
i
olvasni,
festett,
La
Bírón városa közelében,
fia.
mióta
a
Ferencz
I.
1525-ben és IX. Károly 1565-ben megengedték, hogy az üvegfestést bárki
gyakorolhatja.
nem
Palissy
mveit
is
az üvegen
hogy olasz
azzal,
egyszeren
adta magát:
nyokra
be
érte
lemásolja.
a
foglalkozott
és
német mesterek
Alaposabb tanulmámértannal
gyakorlati
és
az építészet elemeivel.
A
tanonczévek elteltével vándorútra kelt. Beutazta P'ranczia-
országot, végig járta figyelte a
Agen környékének reme k
Dordogne
a Tarn
szökforrásait,
Bebarangolta a Pyrenaeusokat és
a
ott,
r
zása közben, sok
masan
megkapó
felgerjesztették
megfigyelésére
a
tüneményt tudvágyát
ösztönözték.
A
és
mellett
falvait,
virágos partjait.
kzetek tanulmányo-
észlelt,
a
melyek
Nimes
és
De nemcsak
ken átkelve
hazáját
igyekezett megismerni.
Luxemburgba, Cleve
hatal-
beható
természet
városokban a római építészet maradványai kötötték mét.
meg
Avignon le
figyel-
Az Ardenne-
és Breisgau
herczegségbe,
meg, mint az
afféle kiváncsi
utóbb Hollandiába ment.
És nagy tourista.
útjait
nem úgy
Mikor a hegyek
tette
közt, az
erdkben
barangolt, figyelt,
gondolkozott és megérteni igyekezett a természet tüneményeit
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
((Nagy Istent
okom
volt
—
remek csodái miatt
láttam, zavarba ejtettek és
utazásairól egyik
ír
így
IJ
A
dicsíteni.
mvében
—
tünemények, melyeket
bámultam az isteni gondviselést, mely ily
módon gondoskodott teremtményeirl. Ha figyelmesen vizsgáltam a természetet, arczra fel
kellett
((Jóságos Isten, én
:
is
borulnom és
Istent imádva, így kiálték
elmondhatom a látnokkal
:
Nem a miénk,
Uram, nem a mienk, hanem a nevedé legyen minden dicsség)). 1539-ben bevégezvén, visszatért hazájába, meg-
Utazásait
telepedett Saintesben, ott
megnsült
csakhamar meg-
és hajléka
gyermekekkel.
telt
A napi
város falain kivl lakott egy kertes házban,
munka
befejezte után közel
a
érte
kis
a
hol a
mely a
folyót,
fzfák közt vidám csörgedezéssel hömpölygeti locsogó habjait a kies Charente
felé.
Itt
szeretett sétálgatni,
mikor a madarak
csicseregtek. Járt-kelt és a természet titkait kutatva, leste
az
állatokat
és
vizsgálgatta
tndött, a melylyel
a
köveket.
Valami találmányon
volna
használhatott
meg
00
szomszédjainak,
a
környéknek, a melyben lakott.
De kezddtek
a nehézségek.
Az
üvegfestés
lalkozás volt, de kevés jövedelmet hajtott.
A
nemes
fogo
renaissance alatt
emelt világ os épületekben kevés szerep jutott e mvészetnek,
mely a góth székesegyházakon
A
góth
stíllel
annyi remek csodát
alkotott.
együtt enyészetnek indult az üvegfestés
Palissy érezte ezt és miután a mértanhoz
is
értett,
is.
inkább
földmérési rajzokat kezdett készíteni.
Uj foglalkozása közben, melyre a mvészet akkori iránya kényszerítette, egyszer
a
véletlen
egy
ritka
szépség mázas
agyagból' készült csészét juttatott kezébe. Mint az olasz hábo-
rúk után sok
másféle tárgy, úgy ez
is
Faenzából vagy
Castel
Duranteból kerülhetett Francziaországba. 0 Palissy élete.
2
FAKKASHÁZI FISCHER
l8
Ez a
csésze
gondolkodóba
—
Az
ejtette.
feltalálhatná a
hogy
másnak
JEN
sem
fel
—
tnt volna
a gondolat
meg agyában >
villant
módját annak, mikép
lehet a cserépedé-
nyeket mázzal bevonni, Francziaországban egy eddig
mvészetet meghonosítani
len
a keresett
magát
kellett
vállalkozás.
elleshesse
titkot
hogy
elhatároznia,
agyagnemeket, olvasztó kemenczét Igen, de
számos
álló
épít és
Mivel
családját.
u
természettl,
tanulmányozza
ebbl egyelre meg nem
tagból
értéknek
káját, szerény,
látszó
arra
összes
az
vegytant tanul.
nem
el
él,
tarthatja
nyughatatlan
biztassa
kedély, a pillanatnyi gondok miatt türelmetlen kétes
elé ismeret-
és ezzel kiemelkedni a nyomorból.
Nemes eszme! De merész
Hogy
Palissyt
nejét,
ha egy
eszme kedvéért elhanyagolja napi mun-
de biztos keresetet nyújtó foglalkozását?
Nélkülözésekre kelle magát elszánnia,
feláldozni
éjszakai
Els kísérleczélhoz. Ebbl új
nyugalmát, koczkára tenni vagyonát, egészségét. teiben csalatkozott, de mégis
ert sot,
merített és tizenhat évi felfedezte az eljárást,
küzdelem után, kifárasztva a
sor-
melynek segélyével a cserép-edénye-
De mennyi küzdelem
ket be lehet vonni mázzal. el
közeledett a
árán jutott
ehhez a czélhoz!
Az agyag-mvészet kellett lopnia az éjszakai
Több kísérletek,
tel,
idt
való
el,
nem
de tett,
sikeritek
sem pedig
sem azok a
azok, melyekben
segítettek neki.
kellett
hagynia a kísérleteket és megint
üveg-készítéssel foglalkozni,
hogy
Saintongeben
sóraktárakat
festészet-
életét tengesse.
Újból éledt benne a remény, mikor 1543-ban király
úgy
nyugalomnak szánt idbl.
melyeket egyedül
más fazekasok
Abba
már
év múlt
tanulmányozására
építtetett
és
az
I.
Ferencz
e czélból
kiküldött 'biztosok
t,
szomszéd területek térképének
meg
bízták
Palissyt,
a
sóstavak és a
Ez a munka ismét
elkészítésével.
némi tkét juttatott kezébe és lehetvé tette neki a kutatások folytatását.
olyan
Ezúttal
iiveghuta-kemenczével
nagyobb meleget
az eddig használt kemenczéknél és
évig járt el a szomszéd
fél
üveghutákba,
mely
próbát,
tett
Két
adott.
folyton keresve
a fehér mázat, mert a fehéret alapszínnek hallotta nevezni. cc
Isten
úgy akará,
elcsüggedtem és a legutolsó
teend, mentem
egy
több mint 300 mintát
vett,
kísérletet
hutába egy ember kíséretében,
ki
midn már
hogy
irataiban,
beszéli
ezek közt akadt egy, mely négy óra alatt megolvadván, fényes fehér maradt. Mintha újjá születtem volna,
Szegény
ját,
hogy már megtalálta a töké-
Palissy, azt hitte,
még nem
fehér mázat. Pedig
letes
úgy éreztem magam.))
sem annak
tudta
az adag-
sem a hozzá szükséges hfokot. Hét-nyolcz
hónapon
folytatta
át
Az üveg-
kísérleteit.
hutákban használtakhoz hasonló két nyílású kemenczét
Kimondhatatlan
fáradságába
kellett a falat raknia. tartani,
került
és a szükséges téglát a hátán
hónapon
melyekbl
velk
a
szép
vakolatot,
fehér
mázat
remélte
kemenczébe rakta
máz nem
hozta a vizet
az
anyagokat,
elállítani, befödte
ezeket.
Hat nap
kemencze két
és
nyílásán.
olvadt.
Kétségbe volt esve. Már teljesen kától,
birt
össze.
keverte
hat éjszaka szakadatlanul szította a tüzet a
a
maga
maga hordta
éjjel-nappal
át
az edényeit és a
De
magának
egy
Szegénysége miatt napszámost sem
hanem maga keverte a
Egy
mert
ez,
épített.
ki
volt merülve a
mun-
mikor észrevette, hogy a máz mily keveset absorbeált az
anyagból, a mely a többit megolvasztotta volna.
5
FARKASHÁZI FISCHER
20
is
JEN de a mellett ftenie
törni és zúzni kezd, keverget,
Megint
nehogy a kemencze kihljön.
kell,
Újból vett edényeket és mintákat
A
készített.
tüzet folyvást egyenletesen kellett szítani.
Most meg a
fája fogyott
meg
karókat, majd
lev
Feltüzelte a kertjében
el.
a bútorait és háza padolatát.
A
((Kimondhatatlan aggályban valék.
kemencze rettenetes tüze
szinte aszottá tettek.
Az emberek meg gúnyt
A
nem
volna engemet vigasztalni,
és a
veríték úgy
száradt
Azok,
rám.
szórtak
munka
hosszú
csurgott rólam, hogy testemen egy hónapig az ing.
.
meg
kiknek
hagytak
kötelességök
lett
elhíresztelték
rólam a városban, hogy eltüzelem a házam pad-
Némelyek
latát.
erre
az
utczákon,
minden
Került
ember.
kénytelen voltam kájuktól, a kit
mint
bírtam
fizetni.
magamban
:
miért
vagy
Ne
csüggedj
Mibl
A
tartom
tndött
így
el
!
Több
szomorú
?
Még egy er-
Igen ám:
eltelik
!..
egy er-
Addigra, míg
még vagy 4
—
addig a családomat:...))
a szerencsétlen Palissy.
tudomány martyrjai
keresztül
!
mivel folytatom a mesterségemet?
learathatom fáradságom gyümölcseit, hónap.
olyan
de
a daj-
És nem szánt meg senki
és megszégyeníted rágalmazóidat.
De
gonosztev.
magam nyomorogtam,
Nemcsak
Hisz megtaláltad, a mit kerestél.
feszítés!
Görnyedezve som-
fel.
megbélyegzett
a
és
akarok
csecsem gyermekeimet megfosztani
nem
Majd igy szóltam
feszítés
hogy hamis pénzt
hitték,
gonosz munka emészt
készíteni és ez a
polyogtam
azt
ott
lelki
ilyen
és testi
megpróbáltatásokon mennek
ert
követel
tlük a
szent czél,
mint a csaták dúló tüze, mely csak órákig emészt, pillanatnyi elszántságot követel. Palissy újabb áldozatra szánta
Volt
még némi
hitele.
el
magát.
.
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
21
Ezt arra használta, hogy élelmezést biztosítson egy
kas legénynek, a
maga
kit
mellé
faze-
segítnek, a fokozott
vett
ert igényl végs próbákhoz. Hat hónapnál tovább de mikor a kemencze építésére került a
sor,
izzadtak,
mégis kénytelen
volt a segédet elbocsátani.
Tulajdon utolsó ruháját adta neki Ismét egyedül folytatta
A
kemenczét
régi
Ezt
szükséges anyagot.
kísérleteit.
szét kellett
segély és pihenés nélkül.
bérül.
Kölcsön
rombolnia és újat
készíteni,
mázhoz
útján beszerezte a
kézi-malommal
kellett
megrölnie, a
melynek forgatásához rendesen két ers ember szükséges.
—
«Az ers
munkára
vágy,
tett képessé,
vállalatomat
keresztül
a melyet lehetetlennek tartottam volna.
Es mikor odajutottam, hogy munkámat czébl, a szomorúság,
a
fájdalom
hogy egészen kétségbe estem. czét építettem, kavicsos volt.
repedvén, lepattogtak,
ráhullottak
mondhatom hogy
lett
kiket azzal
fogom ket és lesték,
ert
annyira
vett
rajtam,
a melylyel a kemena
már
a
tz hevétl megolvadásnak indult
úgy hogy a máz, mely
vele,
volna, egészen
ez mennyire lehangolt.
megromlott.
Ki
sem
Kemenczém huszonhat
pénz egy részét hitelezktl vettem köl-
tallérba került és a
csön, a
kiszedjem a kemen-
A vakolat, A kavicsok
edénymázra, és összekeveredtek
különben igen szép
olyan
vinni,
biztattam volt,
elégíteni.
hogy munkám árából
Többen közülök kora
hogy milyen edényt veszek
ki
reggel jöttek
a kemenczébl.
ki el
Min
szégyen volt az rám nézve, mikor a megromlott mázat kivet-
tem a kemenczébl! Egy pár hitelezm meg akarta
potom
áron.
De
ilyen
mázat nem adhattam
ki
azt venni
kezembl, mert
becsületem nagy csorbát szenvedett volna. Darabokra zúztam az egészet és
bánatomban lefeküdtem
;;
)
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
22
helyett
átkokat
kaphattam
összezúztam,
halmoztak
el
és
meg
Szomszédaim
hallanom.
kelle
gúnyolódtak; bolondnak mondtak, ket
a mivel eltartsam a
volt,
Házamban szemrehányásokkal
családomat. vigasz
már semmim sem
Most
(c
mert a tárgyakért, melye-
vagy nyolcz
volna
frankot.
Ez
felett.
És
a gúny tetézte bánatomat.)) «...
Agyamon
hogy
ekkor elgondoltam, kell
tndtem
heverve a
ki
sorsom
a
annak
az árokba esik,
törekednie, hogy onnét kimászszék.
arra
Megint hozzá láttam
a festéshez, hogy némi vagyont szerezzek és
folytathassam a
kísérleteket.))
Az
új
égetésnél
Palissy tehát
a
felszálló
agyagtokba
kemenczébe. Máskor
az égetés
veszélyt
elkerülni,
nem
meg nem;
edény ell megégett, hátúi
odább meg nagyon
rontotta
zárta az edényeit
meg
fell kevésbé égett meg;
hamu
egyik
is
vastag.
más
baj
Mikor
úgy
tette
volt egyenletes:
a az
jobban,
jobb
a
máz,
vékony
volt
megtanulta a
támadt,
és
balról
helyen
a mázat,
el
az
egyik
melyre
nem
bevont
edényt,
volt
elkészülve.
Végül mégis Elkészített
egy bizonyos
elért
néhány
melyek paraszt edények
j
sikert.
áspis-szer mázzal
név
(figulines rustiques
alatt
a
isme-
retesek.
A
kísérlet
még
tökéletlen
zománcz nem födte egyformán
;
volt.
emésztette a tz;
mikor a rák- és teknsbéka az
indult,
a fehér szín
parasztedényeket
az olvasztó
fokban lévén hevítve, a zománcz szét a kigyó-zöld szín olvadásnak
A
a
folyt
szín
anyagok különböz vagy
elégett.
gyík-zöldet
meg nem
a
volt
még
Mire
már megelég szép,
már megolvadt. Máskor meg
agyagnemek különfélesége miatt romlott meg a munka.
.
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
—
hibák
ccMind ezen
mondja
szörny
bírom olvadásra. temen nyoma
hogy elébb jutok a
hogy
E
sem
tiz
volt
húsnak ;
a
boldogtalan
lábszáraim
soványak
oly
menés közben lecsúsztak a sarkamra.))
saru-szijjaim
feltaláló
nem
mert saját házában talált
a
a
mezkön
mert
bolyongott,
volt nyugta. Bármit tett
remény
azért,
az soha-
is,
Még
bennem
élt
és azért víg arezot mutattam, ha látogatóm
lelkem nagyon szomorú
Némi
a
helyeslésre.
Mindenki megvetett és kigúnyolt.
.
.
sír
év alatt annyira megfogytam, hogy/ tes-
magányban akart tndni a nyomorán, de meg fleg
sem
lelki
mintsem hogy a különféle máznemeket egy hfoknál
széléhez,
A
—
Palissy
bánatot okoztak nekem. Azt hivém,
lettek,
23
sikereket
jött.
a
De
volt.))
mégis
tudott
már
felmutatni
(cparaszt-
;
edényei)) keresettek voltak.
De
mi haszna
Nem nagy
ezt
?
a kis
találmány nyal
anyagi
hasznot
akarta
az
kereste
emberiséget,
,
hanem egy tudományt
a
gazdagítani. o o
És a de dics
A valamit,
pillanatnyi anyagi siker
nem
tántorította le tövises,
útjáról.
mi pénzt
szerzett,
szétzúzta,
újabb kísérletekbe
hogy jobbat
készítsen.
ölte.
Ha
Mindig
készített
jobbat
és
jobbat óhajtott elállítani.
És minél közelebb
ért
a
illették.
A
tje
diadalt készül felette aratni, fokozott
új
több
czélhoz, annál
sátán mintegy érezve,
gúnynyal
hogy az emberiség jó nem-
ervel
gyönge elméj embereket, -hogy vakságukban
biztatta a
gördítsenek
új
nehézségeket a haladás bajnokának útjába, rikácsoló gúny nyal
igyekezzenek
t
megriasztani nemes törekvésében.
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
24
Palissy
nemes szivének nem
a
is
gúny
hanem az
fájt,
abban nyilvánuló korlátoltság, a sötétség szelleme.
kézmvesek,
((A
gák,
jegyzk
és
harisnyakötk,
vénasszonyok nem gondolták
terségemnél térre van
sem
czipészek,
szükségem;
teszek, mint rombolok.
meg hogy meshogy
gúnyoltak,
Pedig
Szidnak.
törvényszol-
egyebet
szánhatnának, a
miért a táplálékomra szükséges dolgokat kénytelen vagyok a
mesterségemre
De
fordítani.
üldöztetést saját
házamban
ták az esztelenek, hogy
Milyen
mat.
a mi a legrosszabb,
képtelenség!
Ott azt akar-
kellett tapasztalnom.
szerszám
És
nélkül
gúnyt és
a
végezzem a dolgo-
minél balgább
volt a szemre-
hányás, annál inkább szomorított.»
«...Több kemenczéim téve
fölé
esnek
évig
úgy éltem, hogy nem
a
és szélnek, társ, segély és vigasz nélkül,
társaságában.
mely két fell
munkát abba
kellett
fújta
Olykor
a kemenczémet,
hagynom, a mi nem
Az estl csrön
zott.
hosszú éjeken át ki voltam
födelet építtetni,
baglyok és vonító ebek támadt,
pénzem a
lévén
roppant vihar
úgy hogy a
kis veszteséget
Ügy feküdtem
víz lettem.
huhogó
le,
oko-
mintha
a város valamennyi pocsolyájában hurczoltak volna meg. Fáradtan,
szomorúan kerestem
helyemet. ittas
A
fel
felé.
a sok bánat
taljuk,
fek-
Mint az
És ennyi veszdség daczára,
mégis kárba veszett. És mikor átázva, átfázva, haza-
vetdtem, otthon még gonoszabb
A
vagy hajnaltájban a
sötétben belebotlottam minden tárgyba.
vánszorogtam hajlékom
munkám
éjfélkor
meg nem
baj várt.
történetében
hogy a gondviselés megtízszerezi a
eredmény meghaladja nemcsak a is.
hogy
ölt ... »
felfedezk és feltalálók
reménylettet
Isten csodája,
tervezett
gyakran
betétet, sikert,
tapasz-
de a végde
még a
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
A
ers
kitartás, az
25
terveznek és az
akarat
kegye megtoldja a megérdemlett
viselés
Palissy találmányára
dönt
sikert.
befolyást ép azok a kísérletek
legersebb
gyakoroltak, melyek legtöbb áldozatot igényeltek,
próbára tették a
De
A
gondviselésszer véletlen
Bordeauxban
miatt
akaraterejét.
feltaláló
segített a
gond-
isteni
1548-ban a sóadó
is.
Saintongeban véres lázadás ütött
és
ki
parasztok bevették Saintes városát, feltörték a börtönöket,
kiszabadították azokból a barátaikat, a csempészeket, a sóadók
jegyzkönyveit elégették, az adószedket pedig felakasztották.
MontmdVency Ez alkalommal
Anna
történt,
a lázadókra kemény büntetést
hogy Saintonge városában az elkel
már akkor megkedvelték
urak, a kik
rótt.
Palissyt,
bemutatták
t
az új várparancsnoknak.
Ez
szerette a fényzést
és miután
a
meg
egyikében
zománczozót
is
az
neki a bástyák
alkalmazták
;
megtetszettek neki,
volt alapítva.
Mhelyt rendeztek be tornyok
kedvelte a kerteket és palotákat
mvész munkái
saintongesi
Palissy szerencséje
;
écoueni
t
kastélyban,
lev
táján
mint
városi
üvegfestt
melyet
és
connetable
a
kegyvesztettsége idején építtetett és melynek mindhárom hom-
Aequam memento
lokzatán Horácznak ez a verse olvasható:
rebus
in
E
arduis servare mentem.))
kastély számára, melyben az elenyész góth
sult az
újjá
szerint,
egy színes ablakot
és
született
Ferencz
I.
antik
idomokkal, készített,
salamanderjével,*
angyal tartja a város nevének *
**
s
Palissy,
stil
Roux
páromintái
Francziaország czímerével
egy
kezd
másikat,
betit.**
Látható a Cluny-muzeum gyjteményében 851. Ugyanott 852. sz. alatt.
sz.
alatt.
melyen két
26
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
\
Bizonyára készített
de ezeknek nyoma
A
connetable azzal
megbízta
is
hogy készítsen
Palissyt,
barlangok divata Olaszországból jött
és
is,
díszítésére.
Ezt volt Francziaorszá^ban. o
Károly
mveket
veszett.
egy barlangot a kert
A
számára más
kastély
e
s
a meudoni híres
Ponsard meofénekelte Lotharinq-ia o o
Madame Claude
(II.
Henrik leánya)
házassága
alkalmából*
* Eglogue dúc de Lorraine
Au
III
et
ou Chant pastoral sur de
madame
Claude,
La
la
grotte de
les foréts)
a
fait
Pour estre de deux Soeurs
la
II.
ótroite
Meudon,
grotte que Charlot, (Charlot de qui le
Est saint pár
monseigneur Charles
nopces de
du roy Henry
une sente
travers d’une vigne en
Gaignérent pás á pás
les
fiile
creuser
si
demeure
nm béllé
éternelle
eaux Pour venir habiter són bel antre d’Eurote esmaillé Une loge voutée en un rocher taillé.
Soeurs qui en sa faveur ont méprisé
Ils
les
furent esbahis de voir le partiment,
En un lieu Le plán, le
si
dósért d’un
si
beau bastiment
frontispice, et les piliers rustiques
Qui effacent l’honneur des colonnes antiques: De voir que l’artifice avait orné les murs De divers coquillages en des rochers si durs, De voir les cabinets, les chambres et les salles,
Les terrasses, festons, guillochis et ovalles Et l’esmail bigarró qui ressemble aux couleurs Des prez quand la saison les diapre de fleurs.
II.
AZ ALKOTÁS KORSZAKA.
^|J)alissy szerencséje ték,
meg
jutalmazták. És ha
és hordereje szerint, a
Találmányát elismer-
volt alapítva.
nem
méltatták
mvész most már
fognak neki fonni és
neve
azt teljes értéke
élvezhette az alkotás
kés
örömeit, azon lélekemel tudatban, hogy a
koszorúkat
is
meg
utódok babér-
lesz
örökítve
a
tudomány, a mvészet aranykönyvében.
Az mészet
écoueni barlangot teremtette és
h
megfigyelje,
igazabb jelleget
doni barlang megteremtje. Égetett
görbe
annak,
Hasonnem nes és Nesles
alkotásai voltak
városokban.
a
ter-
meu-
adott, mint a
agyagból
szikla alakjában, befestve különféle
mint
faragta,
púpos
színekkel.
Reuxben (Normandia), Chaul-
De ezekbl
a
mvekbl nem
radt fenn egyéb, mint az óriási oszlopf, melyet a sévresi
ma-
gyj-
teményben riznek.
Mig Palissy a csendes mhelyben a Francziaország nagy mozgalmak és változott
A
fehér
zománczot kereste,
eszmeharczok színhelyévé
át.
reformatio, melyet
1546-ban két német barát hozott
be Saintonge városba, mély hatást gyakorolt az szinte,
val-
FARKASHÁZI FISCHER
28
kedély
lásos
JEN
els
Palissyre, ki egyik
tagja volt a saintongei
protestáns gyülekezetnek.
Mély belátásu elméje kötelességgé
tette
neki a szakítást
a visszaélésekkel, költi lelkét pedig megragadta a protestáns cultus
tám
nemes egyszersége. ((Midn a zsoltárok énekét
— — úgy írja
tetszett
nekem mintha a patak
hallga-
széle mellett
elhúzódó fasorok mentén haladnék; úgy tetszett nekem, mintha
több hajadon leányt hallgatnék, aki nyájait
De
játszó pásztorokat)). vallást
legelskul hirdet
oly éles
legtöbb hatást gyakorolt
reá
az
férfiak becsületessége és erénye,
képezett
ellentétet
legelteti és fuvolán
akkori
az
alsó
uj
mely
papság bomlott
erkölcseivel
((Ezek az aggastyánok
nem
kötöttek
egyszeren botot vettek a kezükbe lem
föl
kardot,
hanem
és mentek, egyedül, féle-
nélkül)).
Ez egyszer apostolok hatást gyakoroltak,
a
jelentékeny
intései és példái igen
vidék
gyakoroltak, egyszerbb életet
népére;
a
kezdtek
kik élni
fényzést
addig és
alamizsnákat
pörlekedk békésen egyezkedtek; a hatóságok
osztogattak; a
maguktól, a
maguk hatáskörében
kást, igy
a vendéglsöknek megtiltották, hogy helyiségeik-
ben
szerencsejátékokat
szabad élni.
pl.
kiszolgálni,
hogy
Vasárnaponkint
a
betiltottak több
A
trjenek.
szokjanak
áhitatos
nyugati
szolták
A
hozzá családjuk
nem
szo-
volt
körében
kimentek
a
egymásnak felovastak az
könyvekbl.
De csakhamar és
családapákat
czéhtársak csoportosan
rétekre, ott zsoltárokat énekeltek és
rossz
üldözni kezdték az uj vallás híveit; a déli
tartományokban a protestáns hitszónokokat
mint
a
vadállatokat
és
jámbor mvész igen megkapón
börtönbe vetették ket. írja
le
haj-
—
ezeket az üldözése-
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
két
hogy
házamba,
visszavonultam
((Titkon
:
2Q
ne
lássam
a
mészárlást és a fosztogatást, a mit a városokban és a falvak-
ban véghez nekem,
vittek.
mintha
a
—
Két hónapig éltem valamennyi
pokol
volna a földre, hogy azt elpusztítsák. láthattam, a mint a katonák
kostak
keresgélték
és
ördögét
úgy
tetszett
rábocsátották
— Ablakomon
kitekintve
utczákon kivont karddal
az
A
eretnekeket.
az
ott és
kis
fut-
gyermekek
is
összegyltek egy téren házam eltt és játékaikban utánozták a
férfiak
Az
káromlásait és öldökléseit)).
büntetendknek
1559-iki rendelet halállal
az eretnekeket és a bordeauxi parlament a saintongei kis hitközség néhány
ítélte
buzgalomra
De
hívét.
óhajtván
vértanúk
a
erszakosságokban nem
Montmorency herczeg
hogy az újból diadalra megóvja.
De
hanem egy börtönbe
mhelye
az
katholikus
jutott
a bordeauxi parlament ezt
szép éjjelen a
hurczoltatta.
A
mvészt
ez fokozott
halálát,
nagy
rséget
elé
párt
nem
elfogatta
vett részt és
repressaliáitól
vette figyelembe, és
a
és
eszélyesebb
A
lopott
mint
nem
a
pusz-
semmit a mvészet eme szentélyében.
connetable, Palissy
dította ki a börtönbl,
csoportjainak
bordeauxi
volt,
parlament tagjainak vakbuzgósága és uralomvágya,
nem
állított,
nép betört a mhelyébe, de ösztö-
nénél fogva, mely igazságosabb
tított,
is
rablásokat és fosztogatásokat vittek véghez.
Palissy ezekben az
ezért
1562-ben halálra
bírta az életben maradottakat; ezek felülkerekedtek
a városban és megtorolni
mérv
nyilvánította
pártfogója,
hogy «a
feltalálója))
a
mvészt úgy
szaba-
király és a királyné paraszt-
czimet adományoztatta neki, kapcso-
latba hozta személyét a király nevével és igy
deauxi parlament fenhatósága
alól.
jótéteményben, hanem az eszme
is,
De nemcsak
kivonta a borrészesült ily
melyért küzdött.
FARKASHÁZI FISCHER TENÖ
3°
Az
convent 1563-ban
amboisei
mondta, hogy saját
ki
házában mindenki élhet a tetszése szerint és lelk smeretének hite
miatt senkit se lehet
kérdre
Ez idben
Montmorency herczeg számára
gozott,
Palissy a
az
elkészítette
écoueni
vonni.
kastély
sekrestyéjének
dol-
szép
melyeken a szent történetbl vett jelenetek vannak
fayenceit,
ábrázolva.
A
zománcz ragyogó
színeivel reprodukálta
Dürer
Albert rajzait a Megváltó szenvedéseirl és ezekbl 16 képet össze
állított
nyait
és
egy keretbe
az ablaküvegek
akarták helyezni, kerestek
Angelo márvá-
megfelel
festésére
ügyesebb embert
volna
Michel
festményeit
páratlan
Rafael
mikor
és
világításba
nálánál
festette az
és
hasztalan
ablakokra
az Istenek lakodalmát, Proserpina és Psyche meséit.
A rákövetkez
évben Medici Katalin beutazta az országot,
hogy bemutassa a népnek a napot Saintongesban
a grottáról, melyet
fel
is
töltött
és
késbb
két
fia,
IX. Károly királyt.
Néhány
alkalommal a
mvész
ez
és tervet terjesztett eléje
(mások szerint két unoka-
Mathurin segélyével,
a Tuileriák
kertjében
állított.
A
terv megtetszett és az anya-királyn a
hívta Párisba, a Tuileriákban ott
és
zománczos munkáit
bemutatta neki
öcscse) Miklós
is
fiatal
nem
mhelyet
mvészt meg-
rendeztetett be neki és
egyszer személyesen látogatta meg.
Palissy keveset olvasott.
De
volt
egy könyv,
mely igen
mély hatást gyakorolt lelkére: a ccPolyphile álma)) czím goricus szerzetes
regény, irt
és
melyet melyet
alle-
Colomea Francesco domonkosrend 1546-ban fordítottak
francziára.
Ez
inspirálta az écoueni barlang megalkotásánál.
((Tudom, mondá erre vonatkozólag
czím mvében, hogy
aRecepte véritable»
egyik-másik tudatlan ellensége az erén)'-
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
nek, egyik-másik rágalmazó
mondani, hogy a kert
fogja
azt
31
terve Polyphile álmához hasonlít.
Polyphile álmában elfordul
egy barlang, melyben
után
természet
gyíkokat
alakított
melyek rezegni látszanak a
sárkányokat látunk, halakat,
és viz
mozgásától.))
Az anyakirálynnek bemutatott tervét igy jellemezte
barlangja
emlékiratban az
:
((A magaslatokon és a
mélyedésekben kígyók és viperák
lesznek láthatók, úgy ahogy azokat a természet mutatja. Lesz
egy
ott
vizes
gödör
közönségesen
elforduló
halakkal.
említett szikláról a halakra vizsugarak fognak hullani,
mozgásba hozzák a gödör
vizét,
Az
melyek
úgy hogy idközönkint szem
ell vesztjük a halakat, mintha ezek a vízbe menekültek volna. Mindez oly természethiien ki
faragva és színezve,
lesz
hogy
azt
se mondhatom.))
A kitn
agyagidomító,
ki
nagy ügyességre
mintázásban, nemcsak halakat és madarakat
barlang számára, de csíkos reket nak.
is.
És már jó elre
Egy maroknyi
szövetben
kezében
Barthelémy Prieur, Jean Goujon és más
A ízlés
szert a
akart mintázni a
embe-
bizarrul öltözött
örült a kis és
fszszel
tett
nagy minták hatásá-
versenyre ily
akart
kelni
híres szobrászokkal.
tervezett barlangot a Tuileriák kertjében építette. Bizarr
m
hogy örök idkig fog
dette róla, szült-e vele
már nem
mondottak után
lehetett, a
teljesen.
volt
Palissy
ítélve.
Építje
Nem
azt hir-
tudjuk,
elké-
Annyi bizonyos, hogy IV. Henrik
alatt
tartani.
nyoma.
most már dicssége tetpontján
állt.
Medici Katalin, a ki akkor Francziaországot kormányozta
nem a
hiába volt ivadéka annak a családnak,
mvészet
mely
Flórenczet
tekintetében a legnagyobb polczra emelte; az egy-
I
FARKASHÁZI FISCHER
32
szer nyers mvészben csakhamar
JEN
felismerte a ritka lángészt
nagy tudományosságot.
és az annyi fáradsággal összegyjtött
—
hogy
Belátta,
ember
Palissy a legalkalmasabb
hogy
arra,
a királyi kertek és paloták szépítése körüli munkákat vezesse és azért kinevezte
t
A
a Tuileriák kormányzójának.
ban lakást rendezett be
neki,
mely a Szajnára nézett
a hol az
Tuileriák palotájában,
palotá-
uj
és
itt
eszmék legfanatikusabb
legveszélyesebb
ellenségei
barátokat
Mikor az anya királyné távozott, Palissy
talált.
lékában összegyltek Feuquéres
elvtársakat
Palissy
laktak,
Madame
ur,
d’Uzés
a és
és jó
és
haj-
még
vagy tizenketten, a kiknek nevében Palissy néha a saintongei hitrokonoknak azon jelentségteljes szavakat írhatta
:
«
A
Caesar
házában összegylt testvérek üdvözletüket küldik nektek)). Palissy lakosztályában kiváló férfiak fordultak meg,
Merlin
miniszter,
Ambrus, III.
zott,
a
ki
Henrik
Coligny
tengernagy
három királynak
híres
Páré
Ducerceau
seborvosa,
akkor a ((Pont neuf» tervén dolgo-
építésze, a ki
Jean Viret a
volt
falamizsnása,
mink
mathematikus
és
Sanxay költ, a
ki
akkor egyike volt a jobbaknak.
Ez a költ Palissyrl hosszabb költeménye ben
szólt a
görög Kariatidekrl, Hercules
hét csodájáról és azután kijelentette,
is
irt,
mely-
oszlopairól, a világ
hogy mindeneknél külön-
bek Palissy mvei. «Mais cela n’approchc point
Des
rustiques figulines
Que
tant et tant bien as peint
Et dextrement imagines».
Min
változás volt ez Palissy életében!
dolt a
szomorú évekre,
rítson,
midn
hajléka
midn nem
nem
volt, hol
akadt a fejét
Ha
vissza
ki vele
gon-
kezet szo-
nyugalomra hajthatta
Palissy clete.
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
midn
\olna, itt
magát egy
találta
kényelemtl
De ert
gyermekeinek kenyeret nem
kincseitl
a szerencsés fordulat
nem
És most
adni.
körülvéve fényzéstl,
királyi kastélyban,
mvészek
és a
hirt
!
puhította
st
el,
uj
munka-
adott neki.
Ez idszakban,
remek
talan
élte
legboldogabb idejében, készítette szám-
mveit, gyümölcsös
relief
melyeket
kosarait, tálait,
a Louvre egy termében annyi kegyelettel riznek.
Az
Palissy megváltoztatta
modorát; a gyíkok és békák faragásá-
felhagyott és a kor áradatát követve, nymphákat, istennket
val
idomított, kevésbé hallgatott a
nyomor napjaiban annyi
Ez
Palissy
volt
lyet
melyrl
azt
hogy
állítják,
Sommerard 1865-ben a Cluny muzeum
h
másolatát találják
hogy ez a
állott.
Neve
rajz
akkor
készült,
A
föl
rajz
;
Minden arra
mikor Palissy
betkkel
élte
delén
csillog,
mert
akarta hívni a figyelmet egy híres
férfiú
nagy gonddal készült
jellemzetes hosszú arczot arcz csontos
me-
rajz,
részére vett meg,
olvasóink.
itt
fekete alapon nagy arany
a rajzoló nyilván
képmására.
tálai,
Palissyt áb-
sokkal hitelesebb a velinpapiron készült
melynek
vall,
felséges alkotásra ösztönözte; de
dicsségének korszaka.
terracotta medaillon, a
De
mely a
sugallatára,
Antony gyjteményében van egy zománczos
Rothschild
rázolja.
természet
nagy mgondról tanúskodtak.
kupái, kagylói mindig
és
mvészre.
hatást gyakorolt a
légkör jelentékeny
uj
nem
is
igen
másolatban
és
lehetne
szertelen hosszúvá teszi az,
elállítani,
hogy hosszú
franczia
szakáiban végzdik és igen magas kopasz homlok domborodik fölötte.
A
ruha díszes, tarka, a
személyzete
nyos mosoly
viselt.
Az
játszik,
milyent
arczkifejezés
ama korszak
nyugodt,
a szem fáradtságra
vall.
az
A
udvari
ajkakon
gú-
bal szemöldök 3*
FARKASHÁZI FISCHER
3Ö
alatt széles seb
látszik,
JEN
mely talán megmagyarázza egyik
vének azt a mondását, hogy kemenczéjében a kavicsok
m-
ccdur-
rogtak mint a menydörgés és vágtak mint a borotva.))
A
mvész, hogy megmagyarázza
ságát és a homlok
a rajzon látható
fej
kopasz-
a
következ
«Semmi teremtmény sem képes gyümölcsöt
létrehozni,
mély barázdáit, a
rajz
alá
jeligét irta:
rendkívüli
A
munka, tapasztalás
és
fájdalmak nélkül)) *
csekély számú okiratok közül, melyek Palissyról ránk
maradtak, csak egyetlen egy
a
viseli
sajátkez
aláírását.
egy ioo livres-rl szóló nyugta, melyet Saintongeban ki
Ez
állított
1564-ben mint a várparancsnok építésze és a barlangalakok
feltalálója.
Az
okiratot
Róbert
Ullysse fedezte
fel
a
párisi
nemzeti könyvtárban rzött nyugták közt és közzétette 1856-ban a Franczia
Mvészet
de Montaiglon
irt
uj
okmánytárában. Az okirathoz Anatole
magyarázó jegyzeteket.
íme Palissy aláírása, úgy a mint az
Mieltt áttérnénk Palissy
említett okiraton találtatott.
fbb alkotásainak leírására,
mondanunk egyet-mást a hátrahagyott láthatjuk,
iratokból,
el kell
melyekbl meg-
hogy mily öntudatos, mily mély belátásit elme alkotta a
mveket, melyeket rajzainkban a magyar olvasónak bemutatunk. * Nulle natúré ne peut produire són fruit sans estréme travail, voire et douleur.
PALISSY MINT TUDÓS.
'~
w
Ft
idk
viharos tét
közepette Palissy
nem sznt meg
tanulmányozni, nevezetesen behatóan foglalkozott nö-
gyjteménye
vénytannal, geológiával és vegytannal. Nevezetes volt az ásványi évi
termékek
jeles példányaiból,
melyeket negyven
szünetlen utazásai és munkái közben gyjtött össze.
Azon idben még nem voltak múzeumok gyjtemények menhelyei.
vegytant
és egyes pl.
így
terme volt az
A
a természe-
iskola,
a
mkedvelk
Verjiel
Sámuel
tournaii,
poitoui
termei voltak a tudomány saintongei
mvészi
a hol Palissy
nyilvános
és
gyógyszerész
képzdött.
ízlése
anjoui gyógyszerészek és
és
aianymüvesek mhelyeiben tanulmányozta. Palissy vasszorgalmat fejtett
ki
és a
tudományosság oly
fokára emelkedett, mely meglepte az akkori tudósokat.
rény fazekas oly tekintélyre
tett
szert,
hogy az
következtében a középkor barbár gyógyszerei, ridat és Theria,
A
sze-
felszólalása
mink
a Mith-
melyek háromszáz szernek emészthetlen keve-
rékei voltak, kijöttek a használatból.
Egy saintongesi orvos hathatósan támogatta a saját fáradhatatlan
ményre
tett
szert,
kutatásainak
mely akkoriban
eredményeit,
és
, hozzátéve
szép
ritkította párját.
gyjte-
FARKASHÁZI FISCHER
38
De
nem
a tudomány kincseit
gyjtötte,
közjóvá akarta
elhatározta,
csak
a
hasznára
saját
és
65 éves korában
hogy nyilvános felolvasásokat fog
tartani a titkokról,
azokat
tenni
egy félszázad kimondhatlan
miket
JEN
küzdelmei
szenvedései
és
árán szerzett. (cElhatározám,
egybehívom
mvében, hogy
Páris legtudósabb orvosait és
közlöm velük
azt,
falragaszok utján
három eladásban
a mit a szökkutak, kövek, érczek
Azt akarám, hogy csak
dolgában tapasztaltam. és
egyik
irja
eladásaimra
tudósok jöjjenek
is
stb. félék
tudvágyók
hirdetésemben
és
kijelen-
téin,
hogy csak az
fizet.
Ezt fleg azért tevém, mert úgy gondolám, hogy válo-
léphet
be,
egy
aki
tallér
belépti
dijat
gatott hallgatók közül inkább akad, a ki ellenvéleményt mond,
olyan
észrevételt
hogy ha nem mondok tudósok közt a
mely
tesz,
ki
igazat,
ellent
csak egy szóval
is
is
felvilágosít.
Tudtam,
bizonyára akad majd a görög és
mond, már csak a
De
mit velük lefizettettem.
engem
hála az
latin is
a
égnek, sohsem akadt, a
ki
miatt
tallér
mondott volna annak, a miket el-
ellent
adtam.))
Ez eladásokat
1575-tl 1584-ig tartotta és oly közön-
séget gyjtött össze, mely
kiváló
becsületére
vált
:
a
király
orvosai, bourgognei, bretagnei, normandiai és poitoui orvosok,
Páré
Ambrus a
sek,
ügyvédek, szobrászok, mint
király'
els
sebésze, gyógyszerészek, papok, neme-
Prieur
a híres
szobrász
Képzelhet, hogy az egyszer fazekas sok érdekes dolgot mondhatott
el,
stb.
és
uj
ha ilyen válogatott hallgatóság figyelmét
tudta lebilincselni.
A
ki
méért mint csak
;
azt
tizenhat
éven
Palissy, azt
nem
át annyit tudott
szenvedni egy esz-
magas elme meggyzdése
a véletlen, de a természet
sugallhatta
törvényeinek
éles
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
39
megfigyelése, rendkívüli alapossággal folytatott tanulmányozása vezette sikerre.
Tanulmányainak eredményeit nem csak gyártmányaiban,
de •és
irataiban
is
tette le és ezeket a
XV
század nagy franczia
III.
német tudósai bámulva olvasták. Buffon, az emberiség egyik legnagyobb lángelméje ezeket
irta
Palissyról a
mvében
ccPreuves de la Théorie
la
térré »
czím
:
ccEgy fazekas, a
XVI. század vére
ki
felé
nem
tudott se latinul, se görögül, a
legelször mondta
hogy az ásatag-állatok
-eltt,
de
ki
az összes tudósok
valóságos kagylók, me-
(fossilia)
hogy a különböz
lyeket a tenger hagyott hátra régi helyein,
alakok állatok és halak alakjai és merészen kihívta Aristoteles egész iskoláját, hogy czáfolja
meg t.
Palissy Bernát volt, egy
oly nagy természettudós, a milyent csak a természet képezhet.
Rendszere egy évszázadig maradt fenn, bár a szerz
majdnem
teljesen elenyészett.
találták a
megérdemlett
Palissy
Bernát
De
eszméi újra éledtek és meg-
elismerést.))
iratai
meglep
telve voltak
mély belátásra valló megjegyzésekkel nyeinek leleményes
alkalmazására
és
a
nem fel
kövek
való útmutatásokkal.
törvé-
Tár-
fémek, gyógy-
legkülömbözbb agyagnemek minden-
természeti sajátsága; elmondja azt
is,
mily
módon
találta
a zománczot.
Hogy mikép el.
és a
elméletekkel,
természet
gyalva volt azokban a vizek, folyók, források, szerek, sók,
neve
Nem
zománczot
árulta el titkát, melyet
rejtegetett. Ezért
a kik
lehet a
nem mondja
segédei eltt
keser szemrehányásokat
ezt teszik, feledik
mhelyben
még
elállítani,
is
is
tettek
gondosan neki,
de
hogy az akkori korszakban minden
a legféltékenyebben rizték a gyártási
titkot és
a
;;
FARKASHÁZI FISCHER
40
munkásoknak halálbüntetés titkát
kezleg
viszi
vissza; ha
közelebb
«Ha egy munkás vagy mvész
mvészetét, parancs küldetik
nem engedelmeskedik, börtönbe álló
ha ezután
neki,
idegen
hogy jöjjön a hozzá leg-
vetik
rokonokat, hogy így rábírják az engedelmességre;
vonakodik
is
küldenek utána, a
elmondta
visszatérni hazájába, emisszáriust
ki legyilkolja)).
irataiban,
nem
totta össze, csak azt
hogy a mázat mily anyagokból árulta
verte össze az alkatrészeket.
nem szükséges
tudása
mhely
terhe alatt volt megtiltva a
akkori velenczei törvény erre nézve követ-
intézkedett:
országba
és
Egy
eláruln i.
JEN
el,
Úgy
állí-
hogy mily adagokban ke-
találta,
hogy ennek a meg-
a nagy közönségnek.
De
örömest közié
azon tudományos fölfedezéseit, melyeket általános érdektieknek pedig igen sokat fedezett
tartott,
fel
a ph isika, vegytan, a föld-
tan terén, oly tudományokban, melyeknek akkor alig ismerték.
is
gatát; látta,
hogy a hség nagyítja a
tudta,
hogy
a
források
a földbe
hogy a
táplálkoznak; megfigyelte
a
leveg nehézségérl; más fémmé;
ható át
ki az artézi
a jégkéreg, oly elméletet
védeni
igen szerencsés
;
szóló
a nevét térfo-
viz
esvízbl a
forrás
kiindulva igen
ész-
kutak fúrására; volt fogalma
fém
nem
alakít-
hogy a folyókon miként képzdik
állított
fel,
melyet
a
ma
lehet
is
magyarázatot adott a szivárványról
kísérleteket tett a salétrommal,
rl
ebbl
hogy egyik
állította,
arról
szivárgott
rendszeresen
viz
színvonalára igyekszik emelkedni és
szer módszert gondolt
még
melyek
fontosak
tudományban; a vonzer törvényeirl
a jegeczek-
már voltak
bizonyos, habár zavaros eszméi és azokhoz állhatatosan ragasz-
kodott
;
jelezte
a
fémélegek
hatását
a
kövek
színezésére
megmagyarázta a mész formatiók különböz srségét, a tannak bizonyos változhatatlan
törvényeit
fedezte fel;
föld-
tanul-
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
mányozta a tenger hatását a partokra
4
és ismerte a
megkö-
veslt kagylók eredetét.
És a dolgoknak e mélyre ható megértését nem a köny-
vekbl
merítette, mert
keveset
olvasott.
—
A
zsoltárokon
kívül vajmi keveset. Mindig csak arról beszél, a mit látott és hallott. •
korában a vegytan szabályai még homályosak és
Palissy
bizonytalanok
a vegytan
behatolni
egy
csak
voltak,
Palissy
szeme
éles
titkaiba és rejtélyeibe.
Iskola
tudott
nem
volt
a hol a vegytant tanították volna; az alchimisták és a gyógy-
kezdte
szerészek fantastikus laboratóriumaiban
tanulmányozni
a vegytant és csakhamar rájött mestereinek minden ámítására és
minden tévedésére.
Sok ember
akkor a
törte
fejét azon,
hogy mikép lehetne
aranyat csinálni, de mig az alchimisták olcsó anyagból szerették
volna
elállítani
értékesebbé akarták a cserében,
k
tenni.
fémet, az orvosok
értékes
az
ezt
még
Eddig csak elfogadott értéke volt
tényleges értéket akartak neki adni.
gyógyítani
Úgy tünmint egy egyetemes panacéát, mely meg tudja a leggyógyithatatlanabb betegségeket, st még hal-
hatatlanná
is
tették
fel,
Az
teheti az embert.
egész világ beszélt akkor Paracelsusról, a híres német
doctorról, a ki
Hyppokrates és Gallenus helyét akarta volna a
tudományban
elfoglalni
egy
sbb
szert,
és
a
ki
azt hiresztelte,
hogy
feltalált
a mely meghosszabbítja az emberi életet a legvég-
határokig.
Az
igaz,
hogy
mégis 48 éves korában halt
kellett
hozzá, támadást
meg egy menházban.
Nem
kis
bátorság
tévtan ellen, mely
annál veszélyesebb
alakban jelentkezett. Palissy
ettl
volt,
nem
v
A/1U2EV
/
riadt
intézni
minél
egy
csábítóbb
vissza;
kezébe
:
FARKASHÁZI FISCHER
42 emberiség
az
vette
fortélyait.
A
ügyét
ember
ravasz
JEN
hogy mvészetébl nagyobb
ugyanis,
nyereséget húzzon, holmi félfémekbl
el
e veszélyes ámítóival
bor Palissy kezében
«Ha aranyat,
nem
a tüzes kemencze az
írja
emészthetné
azt a
fel
se bírja bevenni?
azt
Van sok
állítván,
fémbl
drága
pedig
tiszta
értekezésében,
hogy
irt
azt állítanám,
a
és
a
aranyokat
az
megvan valami
megmérnk
hogy azokból egy szemernyi se
kaphatunk
csirkét,
sok másfélét, a mi az embert
nem
kappant,
még ha
a legfinomabb
csak terhelné a gyomromat,
hanem
esnék
Az
a meg-
keverték
erszényemnek
is,
nem
terhére)).
Temészetes hogy a természettudományt,
hanem csak
Palissy, a ki* oly alaposan
nem
így ecseteli
tanulmányozta
mvészetét,
nézte le a gyógyítás
az orvosok egyesek visszaéléseit, az orvosi
egyes kinövéseit ostorozta. pl.
egy
De
alkalommal
ezeket aztán igazi
nem
nem
tudomány
is
kímélte.
gúnynyal
rabelais-szer
egy bizonyos orvosnak következ
((Egy orvos, a kinek
város
fáczánt és
az az arany-
mártásba
ellenben az
Ha
beteg volnék,
darab, melyet az orvos megétetett volna velem. arany,
a fzés
hiányzik.
ftirjet,
Ha
restaurálja.
a
hazudnám, mert
restaurál,
az az arany fájna, a mit elvesztenék,
evett
a sült almát
kappanlevest beadják a
levesben
hogy az arany nem
hisz az aranyért
még
orvos, a ki aranydarabokat fzet
hogy ha
toll.
megemészteni a
;
után, rájönnénk,
lesz a
beteg gyomor, a mely
meg egy kappan gyomrában betegnek,
bírja
arany ellen
iható
állított
szemben még a jám-
mérgezett dárdává
is
aranysat
((iható
embereket.
és igy zsebelte ki a hiszékeny
Az emberiség
ügyes alchimista
leleplezte az
és
fortélyát
volt se pénze
se
kutaiba valami szert dobott, a minek az
patiense, a lett
az ered-
PALI SS V ÉLETE ÉS MÜVEI
menye, hogy a lakók, a kik a
vizet
43
itták,
mind hasmenést
kaptak; szaladtak mint az eszeveszettek az orvoshoz. megörült, hogy az
vakmer
szere oly
álképséggel
vigasztalta
arczczal jó bort adott nekik,
így aztán a
viz
nem
többé
a gyógyszer gyanánt
pompásan
kópé
hatott; a betegeket
roppant
és
A
fondorkodó
megtiltván szigorúan a vizivást.
ártott a betegnek, az orvos pedig
árult borért
sok pénzt vett be».
3. ábra.
Különös, hogy
ezt
a
megelzött tudóst Voltaire késbb
«
is
a bölcsek kövét vélte Igen, Palissy
de oly értelemben
csakugyan hitte
ezt,
azzal
fáradhatlan
hogy
munkája
knél becsesebb mkincscsé
messze
támadta meg, hogy
hogy nagy kincset
hitte,
felfogását
melyet többre becsült minden
mert az
oly
feltalálni)).
hatná a XIX. század bármelyik tudósa. volt,
korát
felvilágosodott,
és az
Az
magáénak
talált,
vall-
kincse az agyag
ezüstbányánál és méltán, lángesze minden drága-
varázsolta az agyagot.
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
44
De más a kis
módját
aranycsinálásnak. Azt, hogy
az
hatalmas sudár
fahajtásból
földmivelés mellett alakul
tudta
is
válhatik
minden gabnaszem nehéz aranykalászszá
aranykeresk
a mint arra a kaliforniai
át,
((Nagyon okos ember volt az olasz herczeg, a
hogy észszer
és
ki,
—
rájöttek.
egy értekezésében, az
írja
mikor neje egy
dékozta meg, úgy okoskodott, hogy az
is
kis
leánykával
aján-
erd még álmunkban
is
kincseket hoz, és meghagyta szolgáinak, hogy ültessenek birtokain százezer /
fát,
melyek mindenike
20
(sóit))
megér; mire a
is
(
hogy százezer frank hozománya
fléánya eladó lesz, úgy,
lesz».
O, a ki oly alaposan tanulmányozta a föld és az agyag tulajdonságait, csak
felháborodással
korának
nézhette,
mez-
gazdái mily hanyagul és ügyetlenül bánnak a földdel. Csodálkozott azon, hogy mig a katonák, az iparosok és kereskedk,
mindnyájan, szüntelenül a
uj
mezgazdák még mindig szerszámokat
bizonyult
birtokosok fordítani,
meg a
uj
régi,
javításokon törik a fejüket,
nehézkes, elavult, rosszaknak
használják
és
nem iparkodnak tkéiket
a
jobb
hasznos
módú
nagy-
találmányokra
a helyett, hogy az udvar hiú ünnepélyeire fecsérelnék
és fényes öltözetekre)).
Valóban bámulatos, hogy ez a látott bírt
tanulatlan, iskolát
egyszer kézmves, mily mélyreható, sokoldalú
és mily
uj
tapasztalattal
és
elállításáról
mennyi
tanácscsal gazdagította az agronómiát
Érdemeit a utókor.
ismerettel
tömérdek jó tanácsot tudott adni a földmivelésrl,
a trágyázásról, a fairtásról, a fák
mennyi
nem
Az els
tiszta
becses
egyáltalán
észlelettel
és
ismerte
az
is.
tudományosság terén
franczia
és
el
is
köztársaság harmadik évében Echas-
sériaux József saintongei képvisel, a párisi
mezgazdasági
bi-
zottság nevében, határozati javaslatot terjesztett el, melyet a
:
Convent
is
fogadott és a mely kimondta, hogy «a Convent,
meg akar
miután
ban
el
élt
is,
jutalmazni minden lángészt,
és miután Palissy Bernát
bármilyen
nagy érdemeket
kor-
szerzett
a tudomány és a mvészet körül, a mellszobrát megrendeli egy
mvésznél
és felállítja az ülésteremben.))
Eladásainak kivonatát, tizenegy értekezésben összefog-
4.
1580-ban
lalva,
tette közzé és
ábra.
ezekben mint nagy természettu-
dós mutatta be inasát. Palissy csak
késn
biztosnak érzé magát.
A
kezdett
írni,
tapasztalat
midn már tekintélyével
tökéletesen irta
elsza-
vában eme mondatokat, melyek ama korszakban még igen merészeknek hangzottak
«Majd ha az emberek eleget
vitatkoztak, be fogják látni,
hogy az elméletet a gyakorlati tapasztalat értheti
kevesebb mint két óra
alatt,
ha
el
szüli.
Ezt
kiki
meg-
akar fáradni minta-
,
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
46 /...
termembe. Én csak olyant mondok, a mit tényekkel tudok bebizonyítani. írott elveim bizonyításánál egyaránt
Claude Sauvageot, a romanticus kor-
és
szak két mübarátja, kezdték ismét divatba hozni
Palissy
melyek akkor 40 frankjával voltak kaphatók, holott
gyait,
400 st 4000
meg
jelent
els
iratainak
adták
A
ccCabinet de l’antiquaire et de l’amateun)
de
Palissy összes
E mvek,
irmodor tekintetében, a
az
((jobb
testvérek
telve
Renaissance jobb
vannak szingazdag képletekkel,
szabatos formulákkal és hatalmas aphorismákkal.
szerz
czímü
mveit.
munkái közé tartoznak;
és a
terre»
idben pedig többek közt Charavay
újabb ki
1844-ben
kiadása
vállalatban utóbb megjelent a ccL’art
is;
ma
szerz életében kinyomatott kiadásoknak meg-
a
felel szöveggel.
czím
tár-
frankjával fizettetnek.
összegyüjtöttt
Palissy
m
kielé-
tapintás érzékeit.))
gíteni a látás, hallás és
Du Sommerard
fogom
szereti az
igazat
A
hang szinte
mondani parasztos nyel-
ven, mint hazugságokat írni czifra nyelven)).
Els (
mve
\Rccepte
1564-ben jelent meg,
véritable
ily
czím alatt:
melybl Francziaország minden em-
bere megtanulhatja kincseit növelni és gyarapítani
még sohasem szetet,
;
azok kik
ismerték az irodalmat, megtanulhatják a bölcsé-
mely szükséges a
föld
minden lakójának; e könyvben
látható továbbá a rajza
egy kertnek,
hasznos találmány, hogy
ilyet
még nem
mely
kellemes
oly
és
továbbá a rajza
láttak,
egy várnak, a legnehezebben bevehett, melyrl valaha ember beszélt
;
irta
Palissy Bernát mester, földmunkás, a király és
Montmorency herczeg connetable parasztalakjainak
A szárnyas
é
könyvet La Rochelleben nyomatták genius
az
Isten
felé
akar
;
feltalálója.))
a czímlapon egy
röpülni,
kinek
alakját
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
me£ o
lehet látni a
húzza.
lefelé
empeche
les
A
felhk közt
rajz
7;
de a kezében lév csomag o terhe
mondat olvasható
körül ez a
bons esprits de
lelkek sikerét gátolja
3.
47
parvenin).
:
ccpovreté
(A szegénység a jó
ábra.)
-rXy '
X V
A
fp
tvi
könyvet nyilván akkor
nyomatták, mikor Palissy,
La
Rochefoucauld várparancsnok oltalma daczára, a börtönbe került.
Mvében fokát;
bevallja
elismeri,
hogy
szegénységét,
«se
nem
mveltségének alacsony
szónok,
se
nem
nyelvtudós,
FARKASHÁZI FISCHER
48
hanem
szegény, egyszer kézmves)), de azért úgy
a mit mondani akar, ép oly
noknak a
A
JEN
erteljes, mint
t
a
haláltól
a kipróbált
Az
de
megmentették,
er
férfiú
mond
Hálát azért
nem
és a világlátott
?
Én
az ország
goztam, az emberiségnek.)) Önérzetes, de igazolt szavak
alázza
ember ügyessége
anyakirálynéhoz a következ szavakat
meg. Mit tettem én
azoknak,
meg
szigora, a feltaláló szenvedé-
crMadame ön engem pártfogolt! engem a tett
szó-
könyvet az anyakirálynak, a connetablenak, a conne-
magát; soraiból a komoly lye,
ihletett
hogy
szava.))
table fiának és az olvasóknak ajánlja.
kik
egy
hiszi,
!.
szól.
intézi:
haláltól
nagyobb javáért
mendol-
7.
8.
ábra.
ábra.
A TUILERIÁKBAN TALÁLT MINTÁK. Palissy élete.
4
IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA
MUZEUM
KÖNYVTÁRA
^
IV.
J
/Va rle Delange
y
színes
ALISSY MÜVE
1864-ben közzétett
egy munkát, melyben
reprodukálta
akkor
rajzokban
Palissynek
mveit. Négy évvel késbb Tainturier szintén közzé tanulmányt és egy katalógust
ezen
czím
émaillées de Palissy)). Fiiion behatóbb Palissy
A
mveit
kutatásokat
muzeum azonban kutatott
Az els hogy
feladat,
feltalálja
kellett
hosszú
fel
azokat
jutott végül
fayenceot
hogy
tett,
volt szentelve a
a fehér mázat.
mázzal
mint
sikereihez.
bevonni
Els nem
vesztegetett.
els
a
is
mveket
melyet Palissy maga elé
olvadni; és
éveket
terres
mester
tartalmazott; a bírja,
melyeket
a Louvreben.
megküzdenie, hogy
kezd a máz
egy
ismertesse.
Louvreben egy külön szekrény
maga
Burty
tett
ccLes
alatt:
mveinek, de az kétes érték darabokat sévresi
ismert
az
ama
hfok
milyen
már fentebb
Elmondtuk
és
volt,
sorban azzal a nehézséggel
tudta
Rájött
tzött az
azt
láttuk is,
titokra,
mellett
miatt
e
hogy mikép mikép
kell
edényeknek eleven
a
színe-
ket adni. 4
*
farkash!4zi FlSCHER
52
A
neki tulajdonított
nek valódisága
A
kétes.
között sok olyan van, melyek-
modor, a melylyel dolgozott, könnyvé
Mig o mvészek minden muno a nürnbergi
tette az utánzásokat.
mázolták be, Palissy
idomították és ónéleggel
kájukat kézzel az
mvek
JEN
készítményeit formákban idomította és óloméleggel zomán-
9.
czozta;
a
és
ábra.
mintázásnak ez
a
könny módja
okozta,
hogy
készítményeiben nincs elég változatosság. Palissy
mveknek máshol
fel
mveit
Brogniart
sajátszerü styljök
nem
tiszták; voltaképeni
jellemezte:
meztelen alakok
tárgyakat,
festés.
vagy
((Ezeknek
és oly tulajdonságaik,
festészet nincs rajtok
ben síma lapon eszközölt természeti
van
A
találhatók.
igy
Akár
történeti,
t.
i.
melyek
rendesen elég változó
díszítések hitregei
a
és
színek-
azok,
akár
allegorikus
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
eseményeket ábrázolnak, mindig színes
kemény
A
de sok apró repedést lehet
és igen fényes,
nem
színek rendesen élénkek, de
el
ször fordul
éppen ez a
lommal
a sárgás fehér
Lucca
elállítani
keresett.
melyet legnagyobb
Tárgyain meglehetse sárga
szép
szint,
tiszta
A
debb. szin
és
sem tudta
kitartással
tárgyakat
pedig
színét,
és
ritkán
buzga-
készített.
smaragd-zöldet,
ibolyás-barnát.
és
Úgy
látszik,
zománczot használt; az egyik keményebb
kétféle
átlátszóbb,
tárgyak,
természeti
alak
fehér
szürkés-kéket,
kék-indigót,
a másik pedig
volt,
rajta látni.
sárga szint látunk, továbbá ojTer-
sárgás-zöldet, mángán-ibolyát
hogy Palissy
soha
Palissy
ragyogó
Fehér alapszín
zománcz
igen változatosak, legtöbb-
szin.
Robbia
della
szin az,
A
reliefek.
tekintetében
sárgásabb és sokkal gyöngé-
melyek készítményein láthatók,
nagyon élethek, mert a mester
majdnem mindig a természet után
mintázott.
A kagylók, melyek-
kel készítményeit díszítette, Páris környéke harmadkorszakbeli
rétegeinek képzdményei.
A
halak a Szajnából valók, a növé-
nyek pedig szintén Páris vidékérl.)) Egyik rajzunk
minket kivésés
Palissy az
formája
egy átmetszett
ábra)
(4.
ebédlk
igen
és
tálat
öltözk számára
szerencsés,
mert
a
sok
ábrázol, a készített.
csillogó
A
pont
emeli a zománc z fényét.
Egyik legjelentékenyebb készített, az
mve,
a melyet
még 1852-ben
écoueni kastélyban berendezett barlang, a melyhez
hasonlókat készített Reux, Chaulnes és Nesles városokban. Mint
egy egykorú rajzból kitnik,
(5.
ábra)
birtokában van, ezek mélyen a földbe
mintegy elsülyesztett
szökkutak.
mények voltak utánozva. jain
ókori
hsök
A
A
mely Destailleur
építész
ásott rotundák voltak,
falakon parasztház
ékít-
falakat támasztó oszlopok capitol-
mellszobrai álltak.
A
rotunda közepén talap-
zaton egy váza volt elhelyezve, és
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
54
a
szárazabb
forrás bugyogott.
halak,
is
gyíkok
és
A vízben
kígyók
nyü-
'
zsögtek.
De
helyeken
melybl
fl'Y
ó
f
a barlangok közül, melyeket
alkotott, legnevezete-
io. ábra.
sebb volt
az,
melyet a
Tuilleriákban
rendezett be, a melynek
azonban nyoma
azt tudjuk Palissy irataiból, kéziratát,
fedezte
mely Palissy
fel
saját
veszett.
hogy milyennek írásának
és az mint ilyen van
Katalin
Medici
van
Errl csak
tervezte.
elismerve,
lajstromozva
részére
A
terv
Fiiion
a gyjtemény-
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
ben, melyet kéziratok és
Charavay adott okiratok
a
ki
Fiiion
gyjteményében,
tulajdonát
képez
mely gyjteményt
a
Jules Cousin a Hotel Carnavalet könyvtára részére szerzett meg.
Ezt a barlangot Palissy eleinte egy darabba akarta égetni.
meg
Anatole de Montaiglon
is
számlát a bar-
találta a
langhoz vezet négy hídról, mely számla 1570. február
1855-ben
kelt.
mikor a Tuilleriák
csöveit javították,
kertjében
egy zománczos lapot
szökkutak
a
mely Krisztus
találtak,
mely kétségkívül a
keresztelését ábrázolta és
2 7 -éri
Palissy-féle bar-
langból ered.
Tíz évvel késbb, mikor az államtanács termének alapzatán dolgoztak, a földszinten ráakadtak két czére, több eszközre,
melyeket Pallissy
agyagéget kemen-
által föltaláltaknak
tar-
tanak, továbbá zománczos edényekre, relief alakokra és meg-
rongált mintákra.
(6., 7., 8.
ábra).
Az
itt
talált relief
alakok teljesen
megfelelnek azoknak, melyek Palissy tervének kéziratában
vannak
A fogom
lesz
Írva.
terv leírásában azt ejteni
alakot,
az embereket és oda állítok három, négy emberi
lát,
nem
nem
fogja
hinni,
hogy csak
hüllket tartalmazó bassinek rendkívül megkapó dara-
nevezetes
hajlott szélekkel.
például
az
,
A
mely volt.
Ez a darab csónak
lesve.
alakú,
fenéken, mely telve van tengeri és folyam-
teknsbékák
melyek mintegy a levegre emelkednek.
kis sziget látható, a
tábornagynak
Richelieu
kagylókkal, zöld békák, gyikok, rákok és
dára
természetimen
pedig az utánoztatni kívánt tárgyat magát.))
1788-ban eladott bútorai közt
tók,
hogy: ((bámulatba
Palissy,
melyeknek fehérnemje, ruhája annyira
utánzatot
bok,
mondja
mintázva, hogy a szemlél
A
le
hol
A
látha-
középen egy
három kígyó hempereg, mintegy
pré-
FARKASHÁZI FISCHER
56
Nevezetesek
még a
növények láthatók
vízi
köröskörül
II.
Henrik
(9.
disztál,
melyen hüllk, rovarok és
ábra) és
egy gyümölcsös
chiffreje látható. (10.
Abból a korszakból, a mikor ottani
mremekeket
JEN
Palissy
melyen
tál,
ábra).
már Párisban
élt,
a^
csodálhatta és emberi alakokkal tarkította
mhelyét, legnevezetesebbek a jótékonyságot ábrázoló zomán-
11. ábra.
czos tányér, mely Rothschild Alfons és a csigák és
Egyes
gyjteményében van
irók azt állítják,
hogy Palissy nak ez utóbbi
azt egyik hallgatója, Prieur szobrász készítette.
meg
kell
1 1
.
ábra)
növények közt térdepl Magdolna.
ben nevezetesen a Magdolnában nincs semmi
ben
(
jegyeznünk,
hogy
Palissy
mvek-
része és
De
hogy
e tekintet-
mind azokat, a kik
neki valamiképen segédkeztek irataiban, névszerint megnevezte és
hogy
egyáltalán
nem
az az
ember
volt,
a
ki
idegenek
12. ábra.
IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA
MÚZEUM
KÖNYVTÁRA
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
mveit
59
mvek
különben a
másolni akarta volna,
a melyeket
teremtett egy és ugyanazon stylt mutatják.
Más
tálakon
bibliai
/
zolva, igy
pl.
-
Adám
Ahasvér, a szent
és
család,
jelenetek
hitregei
és
vannak ábrá-
/
f
Abrahám
Éva,
Venus
Eszter
áldozata,
Amorettek,
és az
Páris
íté-
Bachus születése, Centaurok és Lapythok közti harcz
lete,
Igen szép a (12. ábrában) bemutatott
és
stb.
a hol középen
tál,
egy nagy kígyó sütkérezik körülvéve kisebb-nagyobb halaktól, rákoktól és bizarr alakú
növényektl.
vizi
gyjteménye egy gyönyör kan-
Rothschild Gusztáv báró
csó t
melynek
bir,
száját
egy mascaron, oldal
gyönyören zománczozott Diana Ez a darab
díszíti. (13.
után van formálva a Rothschild Alfonz
A a
15.
sévresi
14-ik
gyjteményben lev
ábrában látható kancsó
gyjteményében
mve
is,
mely
riztetik.
ábra egy zománczozott gyertyatartót ábrázol, mely
gyjtemény egyik
deti és bizarr a jaspis állított
eredetije
Ugyancsak Briot
mely a négy évszakot ábrázolja.
egy
ábra.)
Ferencznek czinbl készült
Briot
után van formálva, valamint az Elton-féle tál,
lapját pedig
kancsó,
legszebb
zománczban
melyet
a
darabja.
csigákból
csillogó
Louvre
Igen
gyjteményében
{16. ábra) és a levelekkel díszített, a 17.
ere-
össze-
riznek
ábrában látható kancsó,
mely Rothschild Gusztáv birtokában van. Fölemlítjük továbbá a Sauvageot aquaticus
közepén terül vizi
el,
motívumokkal
díszített
gyjteményében
tálat,
(18.
ábra)
látható
melynek
egy hatalmas hüll festi szimetrikus kigyóvonalban és a
mely rendkívül gazdagon van
díszítve
megkapó
állatokkal és növényekkel.
Igen érdekes a
közepén egy
gyík
tál,
mely a
majdnem
19.
teljes
ábrában
látható,
köralakot
melynek
képez,
széleit
FARKASHAZl FISCHER
6o
gyönyör arabeskek
pedig
egy
foglal el
Határozottan
els helyet
zománczos szobor, mely «La nourrice» név
kis
világhírvé
alatt
díszítik.
JEN
lett (20. ábra) és
muzeum
a mely most a Cluny
birtoka.
Újabb
mve, mert
Palissy
Az
vall.
—
hogy a ccNourrice» nem
a dajkán látható ruha XIII. Lajos korára
hasonnem,
melyek
a
állítják,
mely nehány Sévresben
eredetin oly bélyeg látható,
elforduló, és
azonban azt
irók
styl
mint
és jelleg nélküli
darabokon látható Lajos orvosának
Herouardnak, XIII.
naplójából kitnik, az av'oni gyárban (Fontainebleau
mellett)
készültek.
Igen kiváló aFountaine-féle gyjteményben látható és Palissy-
nek tulajdonított nagy bassin jai
és díszítményei fehérek,
haja szürke, a szárnyak
szürke
sárga
és
bassin
a
—
Az
gyönyör
m
ez; alak-
sallangok sárgák, az angyalfk
sárgák.
gyümlöcsök
díszítmény sötétkék.
A
(21. ábra);
—
A
bassin
függnek,
a
falazatán fehér,
fejeket
összeköt
alap zöld, kék és gesztenyebarna.
hossza 0.78 méter, szélessége 0.43 méter, magassága
0.34 méter, de minden részlet oly mintázva, mint a hogy Palissy
még
finoman
és
gondosan van
a legkisebb tárgyakat
is
mintázta.
Bvebb
magyarázat nélkül utalhatunk azon ábránkra,
(22.
mely a sévresi múzeumban látható kancsó-tál töredéket ábrázolja,
a
melynek számos emberi
a plastikus Pailssy
egyszer
mvészet egyik
és
állati
kiváló remekét alkotta.
mvészetének eredetisége abban
pór, a
alakjaival Palissy
áll,
hogy
,
mint
pórhoz legjobban ill agyagmvészettel kezdte
pályáját és fényzési tárgyak gyanánt a természet remekeinek ábráit nyújtja; bámulatosan éles elmével leste
alkalmasabb
a
ki,
hogy mi
h
leg-
zománczhoz és mi a mázhoz; a természetnek
13.
ábra.
O3
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
legkevésbé ismert,
legrosszabbul
csillámló halait, fényes
mohait és
nyeit,
keresi
az idegen
rikító
br
hüllit,
szín
égaljak
méltatott alkotásait, a patak
puhányait,
növényeit
vízi
furcsa,
tarka
szokatlan
repké-
ábrázolja.
terményeit;
Nem elég
14. ábra.
bizarr
tárgyat
lel
közvetlen
völgyeiben és erdiben.
közelben,
hazai természet
edényekre
felfutó
zátonyain,
És oly híven utánozza azokat, hogy
tálain a folyók partjairól felszedett igazi
A
szülföldje
kagylókat vélünk
bséges mintákat
repkényeket
fest;
nyújt neki.
látni.
Némely
másutt egy ráknak
hosz-
szan elnyújtott lábai képezik a fogantyút; a medenczékben a
—
FARKASHÁZI FISCHER
64
JEN
és tekny sbékák választják el egy-
homokágy hüllit kagylók
mástól, a felsugárzó vízben halak úszkálnak, a partok haraszt-
tekenys
jaiban gyíkok,
egy-egy mikrokosmost látunk valóság sem lehet
oly szép
Mintha
szebb.
Minden
lustálkodnak.
állatok
ábrázolásban,
igazi
puhányok
és
tálon
hogy a gyíkok
megdermedtek, megkövesültek volna.
A mvész
maga nagy
súlyt
Egyik iratában egy barlangot
említ, a hol
élethségre.
az
fektetett
a kígyók,
viperák
egy sziklaoldalban egymásba fonódva hevernek, oly természet-
hen
ábrázolva, cchogy a valóságos kígyók és gyikok
Mhelyében egy kutyát
bámulnák.))
is
meg-
gyúrt, melyet a kutyák
is
mindig megugattak, mert elevennek tartották.
Voltak bírálók, a kik Palissyt rossz <cutálatos))
hüllket mázolt oly edényekre, melyek ételek
szolgálására
készítmények
voltak asztali
De
szánva.
mi sem
A
rúkat vagy virágokat mázolt.
melyekben fszereket szoktak
fekv
A
helyzetben.
fedett
gyönyör
rakták,
melyeknek setétebb
áttört barna
bizonyítja,
által
válnak
hogy e
gyümölcsös
ki,
csak koszo-
szakokra osztott nagy tálakon,
istennk vagy nymphák
tartani,
mi a növényekkel
medenczéket
fel-
A
használatra voltak szánva.
kosarakra, melyek élénk színezés
láthatók
vádolták, mert
ízléssel
illeti
színe
,
ezeket
igen jól
sznyegekhez, a miket a
16.
és állatokkal
oldalasztalokra
illett
az aranynyal
században a kasté-
lyok termeiben használni szoktak.
Egyébiránt kevésbé fog bennünket Palissy
« rossz
ízlése))
meglepni, ha elgondoljuk, hogy a mester Saintonge mocsáros
vidékén lakott, ahol fordultak
el
és
a
az
hol
afféle
az
állatok
roppant mennyiségben
emberek kevésbé
irtóztak
a
hül-
lktl, a melyek látásához nagyon hozzászoktak, jobban mint nálunk.
IPARMVÉSZETI ÉS ISKOLA
MUZEUM
könyvtara
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Ez által
és
a
ismeretlen
állat-
növényvilág,
és
maga egyszerségében
mvészet
hölgyeit
és
agyagmvészet
az
visszaadva, természetes szépsége
élethsége miatt gyönyörködteté a
legnemesebb
6?
1
6-ik
legtudósabb
század udvarainak
Ha
férfiait.
az
olasz
ferde ízlése- és idomtalan készítményeire gondolunk,
megbocsáthatjuk Palissy nek, hogy mvészetét a nagy természet-
nek eddig oly elhanyagolt osztályára láthatjuk,
hogy figyelmét oly állatok
terjeszté
és
ki.
St
növényekre
örömmel
terjeszti
ki,
i. ábra.
melyekre eddig senki sem gondolt páriáit
nünket
bemutatja az emberiségnek. a
természettl
eltávolít,
a természeti
s
A
nevelés
által,
a teremtmények
csak akkor ismerjük meg, ha valamely
ezen
világ
mely bennagyrészét
mvésznek mveit
látjuk.
A
kígyók szép hajladozásai, hullámzatos mozdulatai, miket
Palissy
oly jól eltalált, a halak, melyek a vízben fénysugaras
barázdát vonnak
puhányokban
maguk
ép úgy
után, és az alig
nyilatkozik a
mint a madarak énekében
s
észrevehetig haladó
természet
a hatalmas
emls
csudás
ereje,
állatokban. ’
5
68
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
Hogy mi
de
természetes,
oktassanak
mindezt
s
azért
nem
látjuk,
nem
veszszük
észre,
igen
vannak a mvészek, hogy bennünket
a helyett, hogy Palissyt választása miatt gáncsol-
nék, azt mondjuk, hogy a természet egy csudás oldalát leste el, s
oly
fejezi
ki
magas fokra emelé mvészetét, hogy a megfoghatlant vele,
azt,
mi a közönséges ember figyelmét
elkerüli.
17. ábra.
Ha annak vész
el,
s
bizonyítékát keressük, hogy
minden fáradalom jutalmat nyer, Palissy agyagm-
vészetében megtalálhatjuk ki
semmi áldozat nem
kemenczéje eltt egész
egy száraz helyecske
lett
azt.
a tzre töltött
volna testén,
esnek
ki
el.
kiemelte,
De
annyit
és
áldozott,
a nélkül,
egész
tette ki
hogy az olvasztásban
a tökély netovábbját érte nyozta a kérdést és
ki
hónapokat
szabad levegnek, szélnek és urává Ion a tznek,
,
éjeken
magát,
hogy át a
annyira
szinvegyítésben
lelkiismeretesen
is
tanulmá-
hogy az égetésnél, különösen
18. ábra.
Iparmvé s 2 éti ÉS ISKOLA KÖNYVTARA
MU2EUM
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
7
ha az edények mázzal bevonvák, a tüzet a legnagyobb figye-
lemmel
kell igazgatni,
^z egészen
Nem
le
nem
« nincs az
a
finom
— úgymond továbbá — a
kivitel,
az
melyet
színek összhang-
agyagmvészetben
mi természet utáni alkotás
jezést lehet adni,
elme,
kötne.))
elégséges
zata és az anyagi
mert
erkölcsi által
kife-
érhet
el.
19. ábra.
Az edényeknek azon
mázzal való bevonására alkalmas színek bírják
gazdag
setétebb
árnyalatokat,
melyeket a föld termé-
nyeinél észlelünk)). Palissy díszedényein ott
gás arany
színe,
a távoli
van az
erdk
érni
kezd
kalászok sár-
ibolya kéksége, a buja legelk
élénk zöld, és az újonnan szántott föld erteljes
Ezen edények mindegyike a kodik, s ha az
lemeznem
legfejlettebb
barna
ízlésrl
színe.
tanús-
agyagmvészet remekeinek rendki vüliségét
kellene, azt
mondanám, hogy
az
nem
jel-
más, mint a
FARKASHÁZI FISCHER
72
mvész
érzelmeinek
és
JEN
szokásainak összhanorzása
a
használt
anyaggal és a létrehozott tárgyakkal. Palissy
azonban nemcsak növényeket és állatokat teremt.
Minden eszmében oly alárendelt
után a
lényei
jutunk, melyek
észtani fejldés van,
nem
1
6-ik
hogy a természet azon
századnak
állatok többé,
páriáihoz
is
hanem emberek.
20. ábra.
Rembrandt azeltt egy századdal a szegény csavargókat, koldusokat, Iitött-kopott ruhájú lantos zenészeket ábrázolta és oly szivreható erkölcsi kifejezést ad nekik,
a
mvész
lelkének visszfényét látom.
emberi alakot valódi
ban
remek
hogy én ezen alakokban Általában
,
ha a
mvész
fest,
az saját képmása. Palissynak néhány szobra
m.
Ilyen a «dajka», melyet a
láthatni; az
egyike a franczia
egy gyermekét szoptató szobrászat legszebb
szabatos és a népéletbl merített
Louvre múzeum-
pórnt
remekeinek.
m. ^
ábrázol,
és
Egyszer,
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
viv gyermek
Ilyen a kutyakölyköket
Az emberi ben
becsének mértékét az
Válaszszuk
létrejött.
nyoktól és az
mvészet
m
melyekben
Minden
Palissy
adja meg, a mely-
Palissy
dolgozott
e
s
ráismerni, s a színezet
mveinek
összesége.
megváltoztatta a máz színét,
annyira
kísérletnél
hogy egyes példányokban nem
mvész
id
fogja veszteni valódi jelentségét.
el
Misem változatosabb, mint
a
is.
agyagmvészetet a tartomá-
az
el
évszázadtól,
73
ugyanazon
lehet
szerkezetre
a nap vagy
változatossága az évszak,
szeszélyéhez alkalmazkodott.
21. ábra.
Palissy tulaj donképeni felfedezése a ((paraszt
tok»-ban
áll
ezeknek
;
olasz fayence
készítményeknél a
mvész
nem
találhatni
szép
fel.
le,
zománczii
német agyag-
Néhány évvel késbb, midn az
olasz
mesterek
annyira
hogy medenczéi közepébe mythologiai vagy
tárgyakat metszett szei
sem a
Párisban telepedett
fellelkesíték,
módját vagy tárgyát sem az
készítési
edények,
csoportoza-
ki,
minket
a
fontainebleaui iskola
bibliai
mvé-
szoktak készíteni.
Ezen tásoktól,
új
modorhoz a díszít motívumokat a régibb
Roux mestertl
ügyes aranymves, hol
és Cellinitl
társa,
kölcsönzötte.
hol versenytársa volt.
alko-
Briot
az
Ebben a
FARKASHAZI FISCHER
74
mvészetben Benvenuto
oly fokra Cellinivel
jutott,
JEN
hogy a
mérkzött, egy
finom kis
részletezésben
érmen
mely Venust és Adonist egy tájkép közepén
(medaillon),
tünteti
fel,
hegye-
22. ábra.
két és a távolban tengert
lehet
látni;
a
távlat
és
melyben a fák lombjai meglep pontossággal vannak
színezés,
készítve,
a türelem és lelkiismeretes gond valódi remekei. Palissy franczia ki
maradt mint minden nagy franczia mvész,
az olaszoktól tanult a nélkül,
hogy utánozta volna ket.
PALISSV ÉLETE ÉS MÜVEI
0
75
ezektl tanulta a rajzok választékosségát
a szerke-
s
zet magasztosságát, de megtartá saját erteljes alapját és ter-
mészetes kedélyességét.
a franczia
szobrászat azon iskolá-
jához tartozik, mely a háromszáz évi fejldés után Jean Cousin,
Germain Pilon
Hogy
és Jean
Goujon mveiben fénykorát
mvészt
Palissyt mint
múzeumának egy termét
gyönyör
oldalon
közül a legközönségesebbek
vannak
Fejedelmek
festve.
edények
fayence
olasz
el.
eléggé becsülhessük, a Louvre
szemügyre vennünk.
kell
érte
Itt
az egyik
láthatók,
melyek
Rafael után remek tisztasággal
is
fpapok számára
és
való fényzési
remekek, melyek a mithologia szerelmi jelenetei mellett a szent történet csodáit ábrázolják. Választékos dísztárgyak, hol a leg-
tartalomdsabb kéz
által
és legkülönösebb
könny
melyek ügyes, kecses alakja bámu-
rajzolva láthatók,
latra gerjeszt úgy,
arabeszkek gyors és
hogy a
túlzást a kivitel
eredetisége miatt
megbocsátjuk. Palissy áll
mveiben nem
hanem a valóság
a képzelet,
világa
szemeink eltt. Palissy edényei közt vannak olyanok, melyek
a végeden, ismeretlen, emberi szemek fenék
tájait
sejtetik velünk.
nyilvánult élet, a természet
az Palissy
A
által
nem
magasztosság és
látott tenger-
színek
által
egy részének egész valódisága
—
—
és
tudományát nem választá
mvészetében mindig közelebb
állt
külön
az
élettl
a természethez, mint bár-
melyik kortársa.
Mvei
közül legtöbb látható
muzeumban, a Louvreban
és a sévresi
a Rothschild család mkincsei közt. kensingtoni és a warford-halli
gyjtemény.
mvét.
A
bécsi
Francziaországban a Cluny-
De
muzeum
iparmuzeum
—
gyjteményben, valamint
is
sok és
mvét
bírja a south-
néhány oroszországi
bírja
a
mester
egyik
FARKASHÁZI FISCHER
76
múzeumokban
Német
és
a
JEN
budapesti
iparmuzeumban
utánzatok láthatók, melyek közül a legjobbak Puli és Barbizet
mtermeibl
párisi
Akadnak tulajdonítanak. tudjuk, zott
hogy
elhibázott
mtárgyak
De
hamisítványok.
mily
nyomorúság sem tárgyat, ha az
—
ki.
ezek
gyakran
A
Palissynek
mester
önmagának
rombolta
bírhatta rá,
nem
melyeket
is,
mily szigorú bírája volt
darabjait
a melyet
kerültek
szét.
hogy kiadjon a
A
irataiból
és elhibá-
legnagyobb
kezeibl egy
volt méltó a hírnévhez, melyre áhítozott, és
ritka szerencse
!
— nagyobb
mértékben vívott kü
mint a hogy legmerészebb álmaiban remélte.
V.
HARCZ AZ ALCHIMISTAK ELLEN.
meg-
Qfzerfelett igazságtalanok volnánk, ha a nagy férfiak /' ítélésében csak a sikert tekintenék mérvadónak. Az szem
napján a bekötött
istennt, a va k Fortunát kellene akkor
a bírói székbe ültetnünk.
az istennt reméli ítéli
ítélet
Pedior a z
ott látni, a ki a
emberiség
vesékbe
hite
mindig azt a szándékot
lát és
meg. Ezért a mvésznél
szépségét,
hanem a
alkotó
kezet
menni.
Nem
ha a
nek elállítása nem
tekintjük pusztán
czéltudatos eszmét
irányban
határozott elég,
nem
is
mvész
önczél.
A
is
keressük, a mely az
St
vezette.
tovább
a szépet tudva alkotja.
mvésznek
alakok
az
a jót
is
lehet
A
szép-
kell akarnia.
Azzal a tudattal kell mködnie, hogy egy porszemmel bár, de hozzájárul az emberiség boldogságának
Meg zette-e
volt-e ez
tudat Palissyban
mködésében, vagy csak
észnélküli lényeivel
E
a
is
növeléséhez. ?
Mélyebb indok
az ösztön,
ve-
mely a természet
alkottat szép remekeket?
tekintetben kétely
nem
foroghat fenn. Palissy irataiban
ékes bizonyságát találjuk annak, hogy a mestert mélyebb esz-
mék, emberbaráti törekvések vezérelték.
St
azt
is
látjuk,
hogy
a
JEN
FARKASHÁZY FISCHER
78
mvész,
meggyzdéssel
mély
lelkesedett,
hogy
a szabadságért, az emberiség sorsának javításáért
ki
Már
birt.
fentebb
láttuk,
a szabad eszmékért kész volt mindent koczkáz-
elveiért,
hogy a
fogjuk,
tatni és látni
halált
örömest szenvedte
meg-
el
gyzdéséért. Ezért
már eleve bizalommal veszszük mveit kezünkbe.
Tudjuk, hogy szinte lélekbl fakadó szavakat fogunk
mely ez iratokon végig vonul, nem
és a patheticus hang,
meggyzdés
noki fortély, de meleg Palissy
els
hallani,
mvét, a
cc
szó-
nyilvánítása.
Recepte
Véritabley
.
czímt már
>
fentebb említk. Hálával, de önérzetes hangon szól a nagyok-
hoz
az
elszóban
már
és
ezzel
rokonszenvet
bizalmat,
is
gerjeszt.
Azt óhajtja e könyvben, hogy mindenki mészeti
ter-
hogy a tudósok tanítsák a munkásokat
bölcsészetet,
és ezért terjeszteni
a
tanulja
óhajtja
emezek közt a trágyázás
titkát,
mely oly fontos a szegény emberek megélhetésére. ((Szeretnék,
úgymond,
megkérni
mindenkit
külön-külön
hogy kedvelje a földmívelést, a tudósokat pedig, hogy tanítsák az
egyszer polgárokat, mert különben az
fogunk vádoltatni, hogy
elástuk tehetségünket; mert tudjátok
meg, hogy írva van,
miszerint
ségüket, kizáratnak a
mennyek
Az egyszer gyzte ket
az igazság erejével.
nyelvet,
a
a
Kimondja
— hogy
—
olyan ember
a
ki
és
meg-
és ehhez
nem
tudósokat
is
nem
bírhat tiszta érti
((melynek mondatai lánczokba verik az ember
jelenségben
mint
áll,
tehet-
elrejtik
országából)).
természeti tárgyakról,
Bölcsészete abban szeti
mindazok, kik
egybegyüjté
fazekas
csekély merészség kellett
fogalommal
napján azzal
ítélet
hogy
magasztos
az istent
mvészt
a
latin
lelkét.))
minden termé-
látja;
legnagyobb
Q :
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
7
mérnöknek nevezi t; ha a kagylóban megersített városhoz mintát
lát
különböz
legnagyobb építésznek, ha a
jaiban az építészet alapelveit fedezi
fák
alak-
legnagyobb építmes-
fel,
ternek látja a teremtt.
A
«Recepte
véritable))
czím munkában a szerz érdekes
a
és
elméletet fejteget
majd
igazi
kutak
hogy
mvében
Második és
azok
költi elragadtatással
Látjuk,
tervérl.
sókról
természetérl,
szerepérl a trágyában,
alkotásaiban lángoló
mély a
mveinek
egyes nagyobb
ir
ihlet
tudományossággal
fémekrl,
lelkesítette.
a
szól
vizek
a zománczokról, a már-
A
gáról es a termész et eg yéb titkairól.
fejtegetés párbeszéd
alakjában történik, melyet az Elmélet és a Gyakorlat folytat-
nak egymással.
m
Ez a második Discours
késbb
jelent
meg
és czíme
:
Admirables.
A
Discours
1.
A
édes vizek
Admirables
teljes
folyók, források, kutak, vizei;
tulajdonságaik
kat
25 évvel
;
eredetük,
tartalomjegyzéke igy szól
vízgyjtk, tavak rosszaságuk
jóságuk,
és
egyéb
és
egyéb
a mód, a melylyel minden helyen lehet kuta-
fúrni. 2.
Az
alchimiáról:
a
fémekrl,
ezek
keletkezésérl
és
természetérl. 3.
Az
iható aranyról.
5.
A A
jegekrl.
6.
A
különféle
4.
mithridathról.
sónemekrl, melyek a földben elfordul-
nak; természetükrl és csodás hatásukról. 7.
A
közönséges és drágakövekrl
;
keletkezésük okairól;
formájukról, színükrl, nehézségükrl, keménységükrl, áttetsz voltukról és egyéb sajátságaikról.
;
:
FARKASHÁZI FISCHER
8o
A
8.
JEN
különböz agyagnemekrl, ezek természetérl
és
hatásáról.
A
9.
mvészetérl
föld
zománczról és a tkrl. 10.
és
A
márgáról;
/j
1
,
,
és
ennek
hasznosságáról;
a
hogy azt mikép lehet megismerni
arról,
minden vidéken megtalálni.
A
czim
((Discours Admirables»
gárda
a cccent gentilshommes))
m
De
Ponts lovagnak,
parancsnokának
van ajánlva,
a következ igen érdekes és jellemzetes elszóval ((Eveim száma felbátorított önnek azt
napokban megnéztem szakállam hogy életpályám megcsodáltam a
befej eztétl
mezk
színét,
a mi eszembe juttatá,
milyen kevés
liliomait és
hogy a
mondani,
nap
választ
el
egyéb növényeket, melyek
zöld színüket fehérre változtatják, mikor gyümölcsüket kezdik adni.
A
kenni
fák sietnek
is
És ez eszembe
érzik.
hogy ((Óvakodjunk
titkolja
alá rejti a
a
mikor tenyész erejüket csökaz
juttatá
visszaélni az isten
rejteni tehetségünket. ki
virágozni,
maga
Az
balgaságát, jobb
maga tudományát.
azon
mondását,
adományaival és földbe
meg van
is
írás
írva,
hogy a balga, a
mint a bölcs, a
véka
ki
Ezért igazságos és eszes eljárás,
ha az istentl vett tehetséget növelni iparkodunk. Ezért
kodtam isten
én
is
világosság
elé juttatni a dolgokat,
a miket az
kegye velem megismertetett, hogy az utókor
kat vegye.
Teszem
ezt annál
is
szép latin szóval, vagy valami
inkább, mert egyes
más
is
hasznu-
emberek
nyelven
csiszolt
ipar-
vissza-
élnek veszélyes tehetségükkel, hogy megrontsák a fiatalságot;
egy Geber, egy
Román de
celsus növendékei
és
más
la
Roze, egy Raimond Zule, Para-
alchimisták
oly
könyveket
melyek tanulmánya miatt sokan vesztették idejüket nukat.
Magam
is
negyven éven
át
kapartam a
írtak,
és vagyo-
földet és
annak
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
81
hogy megismerjem a benne lev
belsejét,
megismertetett
velem
oly
tartalmából
ki
melyeket
titkokat,
legtudósabb emberek sem
még
eddig
mint
a
ismertek,
isten
és
a
eme könyv
ez
fog tnni.
Tudom, hogy
lesznek, a kik gúnyolni fognak, lehetetlen-
nek tartván, hogy egy
ember, a
nem
ki
hesse a természeti dolgokat; azt fogják
merészség
dolgokat
tlem
a híres
Írni
ismer-
latinul,
mondani, hogy nagy
bölcsészek
régi
és
tud
a kik
ellen,
a természet dolgairól írtak és bölcsességük hírével betöltötték
a
Tudom, hogy mások, a
földet.
külszín után ítélve, azt fogják
kézmves vagyok. Köny-
mondani, hogy. én csak egy egyszer
vemben csakugyan vannak bajos lesz elhinniök.
latomat és
—
elejét
Én azonban még sem föld
szörny tárgyak láthatók
mondok
a mit
arról,
és
méhébl
lesznek.
nem
lesz
válla-
el
— gyjteményt
kiszedett
bámulatos
Ezek tanúságot tesznek
ember, a
ki
ne lenne kény-
mondottak valódiságát, ha
telen beismerni az általam
miket
ejtettem
veendi minden rágalomnak
rendeztem be, melyben a és
dolgok, melyeket a tudatlanoknak
látta,
a
gyjteményemben összehalmoztam, azok meggyzdé-
sére, a kik irataimnak
nem akarnának
valami nagyfej , a ki e bizonyítékokat
tené az ellentmondókét.
egyszer
adni.
nem akarná
Ha
jönne
figyelembe
ön véleményére fogok hivatkozni, a mely megdön-
venni, az
a mióta
hitelt
ön
visszajött
Hízelgés
Ferrarából
gyzdhettem meg
bölcsészetrl
,
astrologiáról
nélkül
a
mondom
pontsi
ezt,
mert
kastélyba,
nem
az ön szelleme hatalmáról, mikor és
egyéb mathematikai tudomá-
nyokról beszéltünk egymással és a mit hallottam, teljes bizonyságot adott
nekem
Az olvasóhoz
«Ova
az ön csodálatos szellemérl)). intézett
intelek azok ellen,
Palissy élete.
elszóból a következket idézzük a kik azt
állítják,
:
hogy az elmélet 6
FARKASHÁZI FISCHER
82
a
szülte
gyakorlatot.
járnak, ha azt
elbb
állítják,
A
kik
a tant hirdetik, rossz úton
hogy a dolgot, a mit alkotni akarunk,
magunk
képzeletben
ezt
JEN
mieltt a mun-
elé kell idéznünk,
kához fognánk. Velük tartanék, ha az ember megvalósíthatná a mit
De
képzel.
mindig
nak és
meg nem
is
tudnék
megfogamzott
képzeletben
a
valósítani,
könny
a
vihetnék, csatát.
A
dolgot
volna az alchimisták-
kellene ötven éven át kutatniok.
rek keresztül
vesztenének
ha
mit nekik az
Ha
a hadvezé-
elmélet súg,
sohase
mondom, hogy
kik ilyesmit hisznek, azt
egy czipt, de még egy czipsarkat se tudnának
készíteni,
ha
megtanulták volna a világnak akár valamennyi elméletét. És ha öt ven évig
tanulmányoznák a cosmographiát és kezükben volna
még
a világ minden térképe,
se
mernének egy hajót a
geren vezetni, a mint azt a gyakorlati
Sok becses les))-ból,
részletet idézhetnénk
olyanokat,
férfiak
teszik)).
a ((Discours
még olyanokat
melyek a természettudomány mai álláspontjával
is
is,
megférnek.
bocsátkozunk. Azt akarjuk feltüntetni, hogy
elzte
Palissy mennyire
Admirab-
melyek a természettudományi ismeretek
fejldésének szempontjából nevezetesek, de
De ebbe nem
ten-
meg
kortársait és mily erélyesen küz-
dött a felvilágosodás érdekében.
E
tekintetben azt hiszsziik, legérdekesebb lesz azt idézni,
a mit Palissy a középkor egyik leghíresebb tévtana, az alchi-
mia ellen
annál
írt;
is
inkább,
mert
ezeket
nemcsak a korához mérten meglepnek
a
részleteket
mondható tudomá-
nyosság jellemzi, hanem a sötétség lovagjai
elleni
lelkesedés,
az ámítok ellen kifejtett éles gúny, mely ez olvasmányt kivá-
lóan élvezetessé
A
teszi.
((Discours
kitnik, hogy
Admirables»
Palissy
az
fentebbi
alchimistákkal
tartalomjegyzékébl két
értekezésben
is
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Az
foglalkozik.
83
terjedelmesebb
egyik értekezés
ezt
és
csak
kivonatosan fogjuk ismertetni.
Ebben a
fejezetben
nak párbeszédet.
Amaz
is
az Elmélet és a Gyakorlat folytat
a kérdéseket, melyekre a gya-
fölveti
korlat (azaz Palissy maga) megfelelnek. Palissy az aranycsinálókat
nem akarnak
kik
munkát
hasznos
embereknek
nevezi,
végezni és olcsó szerrel
akarnának meggazdagodni. Pedig nem fognak boldogulni, akár-
hogy erködjenek edényekké,
A
A
is.
eszközökké
kik azt állítják,
fémet
az
alakíthatja
ember csak
nem
de
át,
tisztíthatja,
teremtheti.
hogy a tz segélyével elállítják az aranyat,
ámítok.
Vannak egyes elkel aranycsinálással
és
erre
urak, a kik
sokat
szintén
költenek.
foglalkoznak
Ezeket meg
ket
hagyni e foglalkozás mellett, a mely visszatartja
rosszabb foglalkozástól.
Az orvosok
is
a
titkát és
De
még
csak hadd keressék az
aranyat; igy alkalmuk nyílik megismerni a természetnek
egy
kell
nem
rájönni az aranycsinálás lehetetlenségére.
mesterünk kérlelhetlenül üldözi
azokat,
kik
mester-
é
nem tudományszomjból, de
ségszeren,
ámítási czéllal folytat-
ják az aranycsinálást. Foglalkozásuk elvét ad absurdum
«Az
alchimisták,
hogy porrá zúznak bizonyos fémeket
töt csinálni, át akarják
úgymond, úgy akarnak aranyat Pedig
alakítani.
ha
új
zúzás által létrehozni, akkor sokkal új
körtét, új
almát
alkatrészeibl.
elállítani ezen
Mondjuk
hogy zúzzon porrá egy hozzon teszi,
ki
abból
elhiszem
neki,
könnyebb volna
hogy
tud
ezeket
új
gyümölcsök porrá
tegye a
megint egy egész
és ezüs-
fémeket lehetne a porrá-
csak a legügyesebb diót,
és
viszi.
diót
zúzott,
aranycsinálónak,
port egy lombikba és
diót.
aranyat
Akkor, ha ezt megés
ezüstöt
csinálni. 6*
Ha
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
84
egy dió porából két egész
diót
tudnak
hogy megtalálták a bölcsek kövét, a mely önmagá
ejhiszem,
ból gyarapszik.
De
tudom, hogy az egyik ép úgy fog
mint a másik
sikerülni,
.
.
pénzhamisító, a ki csupa
magát tudósnak
ámításon
töri
a
nem
fejét,
restelli
neveztetni)).
azt az érvet hozza fel az arany-
csinálók érdekében,
hogy mködésük még
ha
valahogy sikerre vezetne.
ccpar impossible))
mégis
nekik
Igazán csodálom, hogy egy csapat
.
Az Elmélet többek közt
elsül,
akkor
csinálni,
«Ha
csak fegyver.
is
csak üdvös volna,
A
kapanyél, ha
eredményre
az aranycsinálók
jutnának, akkor elég aranyat csinálnának, hogy Francziaország
háborút ellen
valamennyi
viseljen
ellensége
még
ellen,
Palissy ezt
sem akarja
elismerni.
((Valamennyi eddigi megjegyzéseid érvre,
egy
sincs oly távol a bölcseségtl,
megjegyzés. nézve, ha
Én
azt
közül,
feleli
dög vész, háború ki
éhség
és
mint
sújtaná,
sok aranyat tud
abba hagyná a földmvelést ugaron heverne és
gyznék
az
aranycsinálókat
kinek országában néhány
és
hogy
volt
aranybányát
percztl kezdve a király alattvalói
királyné, a ki
tiszta
okos
szinaranyból
n
adná magát
kezdett
Azok, a kik a
fedeztek
legnagyobb
az
erdi nem
egyszer egy király, a
ásásra használta, a minek folytán a földek
csakhamar nagy éhség
Ettl a
fel.
részét
ugaron
arany-
maradtak
országban uralkodni.
volt és szerette az alattvalóit,
csináltatott
bizo-
minden ember
összes
tüzelanyaggal.
hogy ha
Ha
csinálni.
aranycsinálásra
Francziaország
történetet olvasták, beszélik,
A
az
mint az imént mondott
nyosnak mutatkoznék, hogy a dolog elérhet,
föld
erre
mondom, hogy jobb volna Francziaországra
akadna hat embere, a
és
török
is.))
De
A
a
ekkor
kappanokat, csirkéket, gálám-
:
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
bokát.
A
király
hozták
az
asztalra;
neki tette
igazi
a
aranybányákat.
szágban hat
akarna
Már most
ember, a
ki
aranyat
húst
nem hoznak
erre
táplál és
jobb volna, ha
hogy tud
figyelmez-
nem
pedig
azok
csinálni;
hogy közülök a legutolsó és ha
az
Francziaor-
volna
háborúskodnának egymással
lenni,
annyi
is
fejedelem
a
tudomány
köztudomásra jutna, akkor az arany teljesen elvesztené
az értékét))
.
.
.
Palissy e kérdésnek
melyet ide,
képzeld,
a szép
királyné
mvelnék,
szántóföldeket
gyártanának,
aranyat
titka
A
t, hogy lám az arany nem alattvalók
az
ezt
de mikor észrevette, hogy
megharagudott.
húst,
mikor
megörült,
eleinte
85
még egy külön
fogva
rövidségénél
egész
értekezést
terjedelmében
szentel,
is
iktathatunk
hogy olvasóink, Palissy irmodorát, eszmemenetét, gondol-
kozásmódját
egy
képez mutatványból
egészet
befejezett
ismerhessék me
A
szerz elrebocsátja, hogy
czáfolta az alchimia tanait a bításáról,
de jónak
látja
elz
beszédjében már meg.
fémek elállításáról és nagyobaz
kikelni
arany »
« iható
melyet az emberi testre nézve ártalmasnak
Kz az értekezés Elmélet:
még sem
Ha
is
párbeszéd alakjában van írva és igy szól
a világ legszebb érveit hozod
fogsz rábírni arra,
dicséretes is;
dolo^.
iható
is
fe\
nekem
hogy megvessem az aranycsinálás
valóságos csodákat vittek végbe feltalálták az
is,
tart.
tudományát, mert tudom, hogy az alchimisták
pl.
ellen
aranyat,
Ettl a szertl
az orvosi
a
mi
szép
dolgokat,
tudományban
pedig
igen
:
becses
igy és
szinte felélednek a halottak
minden betegség meggyógyul; az ember megrizheti a
szépségét, meghosszabítja az
Mi kifogás lehet ez
ellen:
életét és
mindig
jókedv marad.
::
FARKASHÁZI FISCHER
86
Hogy
Gyakorlat
ban
Nem
?
maradhattál
ki
hogy az arany nem
lehet
Több
meg ezekben
könyvet,
láttad azt a kis
közepette nyomattam
JEN az ábrándok-
melyet a nagy zavarok
melyben eléggé bebizonyítottam,
és
üditszer,
hanem inkább méreg.
orvos, a ki elolvasta az érveimet, az én pártomra állott,
elannyira,
hogy az orvosikar egy
híres
tagja,
a
Párisban
ki
oktatott, nézetemet mint teljesen bebizonyítottat említette fel
növendékeinek. Ez már magában
Hogy mersz
Elmélet ;
idn
annyi
Hisz a
még
át aranyat
megzavarhatna érvelésedben. mikor annyi orvos
ilyesmit állítani,
rendel
az arabs orvosok
legkitnbb
is
üditszer gyanánt!
betegeinek
is
aranyat használtak, pedig azok
orvosok.
Elismerem, hogy igen sok orvos van, a
Gyakorlat
kappanok hasában arany darabokat fzetett
és a levest
a betegnek, azt állítván, hogy a levesben
meg van
egy része; arra
utaltak,
illet
aranyakat
beadták
az arany
hogy a megfzött aranydarabok
sótól és a zsírtól) kissé megfehéredtek.
az
ki a
megmérték
volna,
Ez nem
volt igaz.
rájöttek
(a
Ha
hogy
volna,
azok ép oly nehezek maradtak, mint a milyenek a fzés eltt voltak.
Mások
leráspoly ózták az aranyakat
hús közé keverve megetették a beteggel
mint
;
az
és
aranyport
a mi rosszabb
volt,
hogyha homokot adtak volna be a betegnek. Mások
lemezekben adták be az aranyat, pedig akármilyen formában adták, egyaránt rósz volt az.
De
ha az arany a mondott formában
nem
tagadhatod, hogy iható alakban
Elmélet: is,
azt csak
nem
használ
még
is
jót
tesz; az alchimisták egészen finom porrá zúzzák és ha valami ital
közé keverik, csak úgy emészthet meg, mint a
kevert kappanzsir. így aztán az aranyat mégis a betegek iiditésére és táplálására.
fel
levesbe
lehet használni
:
!
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Gyakorlat:
Nem
hogy a tüzkemenczék nem
is
meg a beteg ember gyomra, a hogy még a sült almát semveszi be.
olyan gyenge,
azt
Te bellem
Elmélet:
akarsz
tréfát
Hát
zni.
az arany
megemésztve, mihelyt cseppfolyós alakot nyer.
nincs
tudod,
beszélsz. Jól
bírják a tiszta aranyat felemészteni.
Hát akkor, hogy emészthetné mely már
hogy mit
érted,
jól
87
Hisz az
alchimista a tiszta vízhez hasonló folyadékká alakította át
Gyakorlat:
nem
értenéd
Te nem
meg
meg, vagy úgy
értesz
a mit mondok.
Ha
az alchimisták az aranyat
a legfinomabb borhoz hasonló folyadékká alakítják
akkor se csináltak belle megemészthet is
velük tartanék, ha
hség
az
aranyat
is át,
táplálékot.
teljesen
mit használna a
Igaz, én
felbontanák
gyomornak
az
olyan
anyag,
mit
csinálnak
olyan
melyet
a
felbontani, mint a táplálására szolgáló húst:
úgy
még
mely hasonló a gyomor hségéhez. Máskülönben
mellett,
tud
mintha
teszel,
?
Porrá
zúzzák
az
de
aranyat,
nem
De
azután
k más
folyadékba keverik. Hiszen tudom én, hogy folyadékba olvasztva,
be lehet vétetni sok mindenféle kemény tárgyat, a mely porrá van zúzva. Csak hogy abból, hogy azt be lehet venni, még
nem
következik
Ha úgy
tetszik,
hogy
egy
mint
nem mindegy. Az legtökéletesebb
a
ember,
aranynyal
ki
valamint, hogy az arany
Gyakorlat
dolog
volna
az,
is.
De
az,
is bir.
vájjon
hogy nem.
Elmélet: Éz be,
anyag tápláló ervel
ilyen
iszom én homokot és port
táplál-e: Tudjuk,
szük
hogy az
az,
Most ha
az
is
örökké
ugyan
aranyat üdítszernek vesz-
Azt mondják,
táplálékot.
táplálkoznék,
örökké
élne,
Milyen
szép
tart.
nagyot
mondtál.
ember aranynyal tudna
Csodálkozom azon, hogy nem
táplálkozni.
restelsz ilyet kimondani.
ez a nézeted elég arra, hogy minden vitának
Pedig
véget vessünk.
Te
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
88
mondod, hogy az arany örökké
azt
Már pedig
tart.
emberi gyomor nem fogja megemészteni az aranyat, örökké
Ha
való.
az id, a
és
föld
tz nem
a
meg
emészteni, hogy emészthetné azt
emberi gyomor megfzi és megemészti
azt,
ha az
meg-
bírják
az emberi
az
gyomor? Az
a mit neki beadnak
:
a mi tápláló anyag, az gyarapítja az ember húsát és vérét, a
Már most kérdem,
többi pedig kitakarodik a testbl. az
olyan
ember, a
excrementumot.
Ha
ki
aranyat
azt
mondod, hogy
eszik
Ha
hogy az arany nem örökkévaló.
és
semmi
igen,
vájjon
mást,
ad-e
akkor elismered,
ellenben nem-mel
akkor az iható aranynyal táplálkozó embernek nem
felelsz,
lesz szük-
sége lyukas székre. Elmélet: Lehetetlen a te véleményeidet legyzni; de többen
mégis megírták, hogy az iható aranynak csodálatos
Épen nem rég
ságai vannak.
jelent
meg egy
hogy Paracelsus, német orvos,
azt mondja,
meggyógyított egy pár rühes embert.
Te
nyelvet, beszélni mersz
egy olyan egyén
ötven orvostani könyvet
irt
és a kit az
könyv, a mely iható
nem
ellen,
aranynyal
egy egyszer
pedig,
fazekas, ki az anyádtól tanult nyelven kívül
tulajdon-
is
tudsz
más
a ki több mint
orvosok fejedelmének
tartanak.
Gyakorlat: Beszélhet
mennyi orvosa, én még
is
nekem
Paracelsus és a világ
csak azt
mondom, hogy ha
vala-
az iható
aranyat lombikba teszed és ott összeforrasztod, a hozzá kevert folyadék el fog égni és
arany pedig
ismét
gyomra olyan
el
fog
párologni, a cseppfolyóvá lett
egy darabbá változik;
forró volna mint
és
ha
az
ember
egy kemencze, a cseppfolyós
arany egy darabbá tömörülne. Elmélet: És a mit Paracelsus mondott, a ki annyi beteget gyógyított.
.
.
?
:
PAL1SSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Sejtem hogy Paracelsus ravaszabb ember volt
Gyakorlat
Meglehet hogy holmi tökéletle-
mint mi ketten együtt véve.
nebb anyagokból
fogják
hogy az iható arany; igy a
tartani
drágábban
és
fortély alig juthatott eszébe.
sában egy orvost, a
egy
Láttam én Poitou egyik
bámulatos eredményre
Házának kapuja mellett
jól
be volt már a
egy
volt
szobának
rejtett
rejtett szobája;
dezte a beteget, hogy
hova
ennek
mikor
beteg
kezdett a
férje
a városba
Idközben
visszajön.
lett
n
és
elé
hogy a
neki,
való,
A
miképen.
és
ablaka
rácsos
ment egy beteghez, de mindjárt
fájdalmat
jutott.
Mihelyt egy beteg jelentkezett, a
tanítva.
beteggel beszélgetni. Elmondta
a
kis váro-
megláthatta azokat, akik hozzájöttek. Felesége
kis nyílásán
odaült
egyszerbb
Ennél
fizetik.
szert jobb-
vajmi keveset tudott, de a ki egyetlen
ki
fortély segélyével
egy
egy elttünk ismeretlen orvos-
összeállított,
szert és elhiteti velünk,
nak
89
kikér-
beteg, hol érzi
természetesen
hségesen
megfelelt minden kérdésre.
Az orvos
egy hátulsó ajtón kiment az utczára
rázatát;
kapuhoz. feléje
A
beteg
sietett
láthatta,
hogy
hogy mióta, mije
elérti
és hol
fáj.
ember minden
baját.
is
hallgatta
elmondta neki,
beteg aztán elment és ;
És az
mondom
hírnévre jutott. Ezt azért
nem
A
hogy milyen ügyes orvos ez az
úgy került a
Az orvos nem
és azonnal
betegre
a
és
hogy az orvos ur a városból jön;
elbeszélje a baját.
meg, hanem rá nézett
telte,
betegnek minden magya-
a
ur végighallgatta
el,
a
puszta
hiresz-
megnézésbl
orvos csakhamar nagy
mert
Paracelsus
talán
használta soha a szert, melyet iható aranynak mondott.
Elmílet:
Nem
tudom
ezt
hogy érted; az imént
azt
mond-
tad hogy Paracelsus tán valami félfémbl csinált valami orvosszert és arról hitette el
hogy az
iható arany,
mert drágábban
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
90
De
akarta megfizettetni.
akkor az arany miért
fémbl
ha
ne
orvosszert
lehet
csinálni
épen úgy orvosszer mint
lehetne
bármelyik más fém?
Gyakorat: Csalódol. Szeretnéd az ügyedet védeni és
nem
engem
akarsz
Én nem
megérteni.
azt
azért,
mondtam hogy
Paracelsus
fémbl
ásvány,
a dárdany, mely az orvostudományban többfélekép
pl.
csinálta az
orvosszerét;
az lehetett valami
jön használatba.
Te beismered hogy
Elmélet: Saját érveddel foglak meg.
a dárdany orvosszer az arany
A
is
Én pedig
lehet.
lehet orvosszer, mert hisz a dárdany
gyzelem
enyém; be
az
Nagy
Gyakorlat:
dárdany fém és
ereje,
orvosszerül
használható
hússá,
nem
használhat, de
ehetnk mint
táplálékul.
belle, a halálnak teszi azt
A
tápláló ereje mellett.
nem
olvad
hogy a
hiszen
azzal
Ha
a
mi táp-
tévedsz,
is
Gyógyszerül igen
féllém.
tápláló ereje volna,
fel.
úgy
melyek
azt tanúsítják,
—
6
szemnél
többet
eszik
hogy a beteg ember naponkint
a belle
gyomor hsége melhatást
teljes
került ki a bányából.
alapján, és
így
nem
kell
kell az
két-
bizonyít az arany
fejt
ki,
fejld gzök
hogy a dárdany
nem bomlanak.
komoly indokok
4
magát. Azok, kik az iható aranyat
és a hasat
meghlés eltt
ki
A tökéletes fém a A dárdany mérges
gyomrot
a gyomorban
Már
vérré.
dárdany tehát nem
varja a
teljes
ki
állítják,
szer ihatik belle.
lett
vagy gyzve.
a húst.
Csakhogy az az ember,
ajánlgatják,
csak fém.
azzal,
De
!
is
aranynak van-e üdít,
hogy a dárdany fém, pedig az csak is
le
mondtál
bölcseséget
átalakulhat-e
hogy
kell vallanod,
vitánk azon fordul meg, hogy az láló
mondom, hogy akkor
azt
A
folytán,
megülepedés,
tökéletes fémek
a dolgokról égi
felka-
beszélni,
testekbe
menni
érvekért. így
kik
azok,
pl.
tápláló
egy Mercurt és még
egy pár bolygó
felfogásuk szerint, hatást gyakorolnak
az
akarják
erejét
égbe mennek és keresnek egy napot, egy
bizonyítani, az dat,
arany
az
melyek
csillagot,
a
fémekre és az
astrologiához,
de azt tudom,
emberi testekre.
Nem
hogy az emberi
testet csak olyan
értek az
hol-
anyag
mely
a
táplálhatja,
erjedésbe tud átmenni.
Miután pedig az arany assimilálódni,
testtel
nem
nem
hát
tud
erjedni
szolgálhat
is
és
se
emberi
az
gyógyszerül,
se táplálékul.
Nem nyelv
szolgálhat
nem
bírja megérezni.
ízlelje
meg
hetk-e? Innét
van,
hogy az
az sem,
táplálékul
Az
Isten
a
minek az
azért
adta
a
izét
a
nyelvet,
a tápanyagokat, vájjon hasznosak, emészt-
hogy a beteg embernek gyönge
húst,
vagy fttgyümölcsöt adnak, mert ezek az anyagok hamarább bomlanak.
Ha
emészteni.
pedig a
gyomor még a
megemészteni, hogy emészthetné ízét
a nyelv
tenni,
nem
is
gyomor nem
gyönge
anyagot a
Másféle
bírja kivenni?
sült
meg-
bírna
almát sem bírja
meg az aranyat, a melynek Még egy megjegyzést akarok
mieltt ezt a fejtegetést befejezném.
Ha
a nyelv
ki
tudná venni az arany
ízét,
nyalna valamit és igy csökkentené a súlyát.
akkor arról
le is
Mikor egy
virá-
got megszagolsz az orroddal, valamit elveszel belle. És valahányszor egy tárgyat megizlelsz a nyelveddel, mindig róla
egy
kis sót,
mert ez olvad
el
Már pedig a nyelvben van hség
sót,
mihelyt közelébe érnek,
és
nedvesség és ezek a
magához vonzzák. Ezért mondom
nyelv, ha az arany ízét kivenné,
megcsökkentené az arany
szedsz
a nedvességtl és a hség-
tl.
hogy a
le
súlyát.
leszedné róla a sót,
Miután pedig mitsem
vesz
.
FARKASHÁZI FISCHER
92
el
az
aranyból,
világos
hogy
az
JEN aranyban
nincs
tápláló
anyag» Fölösleges arra utalnunk, hogy ez a ccDiscours Admirable)),
mely oly érdekesen jellemzi a nagy mvész gondolkozás módját,
mennyi világot vet a XVI. században uralkodó tudományos
fogalmakra és a
haladásra,
szakban képviseltek.
ívTuz e u K.Ö
melyet Palissy nézetei
ama
kor-
.
VI.
ok egyéb érdekeset
A fogást
vonni a
merész tudósai
is
találunk a Discours
szerz a teremtésrl beszél melylyel
nyilvánít, bibliai
nem
kiknek
Kétségbe
korát.
valódiságát gondolatnak
is
nagy értelmiségrl tanúskodik. De
azt nyíltan kimondani, merészen
hyenáinak,
fel-
Belátni valamit, a mit a kor
tettnek!
értettek meg,
kényes themáról oly
megelzte
messze
genesis betszerinti
Hát még
volt.
és e
Adm irables-b a n
keztyt dobni a szent
Bertalan-éj
csak az imént szabadult
körmei közül
ez oly férfias tett volt, mely egy
maga a
haladás
gosodottság legjelesebb bajnokai sorába helyezi
és
ki,
telvilá-
mvészünket.
Merész eszméit a természet gondos megfigyelésébl meríti.
A
esvíz
kutak ásatásánál az
munkásságának
alkotás ez örökös
fogalmat nyer. ccA teremtés többé
a jelené,
mert
a világot
teremté,
mindig
megszakítás nélkül szei
nem
hagyni
fölújítódik,
munkás
átszivárgását láttára
nem
A
csillagok
a múlt
s
Az új
mve, hanem
szünet nélkül alkot. Isten
tenyésznek.
renyhébbek mint a külsk.
tétlenül.
természetrl
a
lényekkel népesíté
mködnek
észleli.
befutják
Isten
A
melyek
meg, föld
mit
pályájukat.
bels
ré-
sem akart
A
tenger
,
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
94
mködésben van mindig nem
a lények
örökké
és
A
alkot.
föld javít és újít;
hogy fokról-fokra ne
oly élettelenek,
tökéletes-
büljenek; egyre gyarapodnak a fémek, a vas, arany, ezüst, már-
vány, ékkövek, agyag, mezei gyanta,
hogy a s
föld belsejében
Gyakran megtörténik,
stb.
valamely nyomás folytán kigyúl a tz,
ha hegyi-gyanta, kén vagy kszéntelepbe kapván tápot nyer, oly nagy,
ereje
Ilyenkor
gz
hogy forróvá
teszi
a sziklákban a forrásvizet.
képzdik, melynek ereje széthányja a
a talajt és a rajtuk
lev
sággá változtatja át a
Ez a
házakat.
hegyet
sziklákat,
mely
földrengés,
sík-
völgyekbl hegységeket
és a
csinál.
Isten
nem
hagyja magára
vesebb mozzanataiban
is
a
kormányozza
a tengert roppant nagyságában,
meg
fogjuk,
leghe-
Tekintsük
és vezényli azt.
látni
s
hanem
minden
hogy
Ki hinné, hogy minden 24 órá-
bizonyos törvényeknek hódol.
ban támadja
természetet,
a földet, mintha azt rombolni és elárasztani
óhajtaná. Mint óriási hadtest
lép
fel
a
tenger,
hogy dühödt
harczot vívjon a sziklákkal és a föld határaival; irtózatos mo-
j
rajjal
az
a támadó, mintha a világot
akarná
elpusztítani.
emberek a tengermelléki csatornákra malmokat
a csatornákat zsilipekkel látták
el,
benyomulhasson rajtuk a
viz
a viz
önmaga
vissza akar folyni,
malom
folyton
és hajtsa a
a melyre senki sem
mozgásban figyel.
A
kik a természeti jelenségekben
A
földgömb forradalmának
mikor egy kifutott.
vízzel
töltött
van.
a
Ez a
és így a
zsilipet
vezetik át s
költészet egy
neme
és iparos költészete ez,
feltalálják
elméletét
fazekat látott,
Ha most
malmokat.
bezárja
munkás is
építettek,
hogy a tenger dagályánál
csatorna telve marad, a vizet azután egy gáton igy a
És
a mvészetet.))
megérté
melybl a
viz
Palissy,
forrva
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
a természet, mely sohasem tétlen, mely
(cEz
ernek
kemencze,
azután
és
fel,
hogy
mintha azt
el
minden
változás
lépett
fel
a
mvésznek
tz
megtámadja a
földet,
alá)).
st
munka
veszélyesnek
által,
természet
,
tartatott,
melyet Istennek, a
vezérlete alatt végbe o
alkotónak
és
A
Nincs többé láthatlan, végzetes ok, nincs többé titokszer,
mköd
ember sorsára ellenségesen
természetfölötti s az
Isten a természet egyedüli birtokosa, ki és
a
az Alkotó a roppant
természetben!
gyanúsnak,
megtisztul, megszentesittetik a
legmagasabb o o
törvények
akarná önteni, pedig az egész az embernek el-
mely jelenségei miatt
visz.
meg
órában
24
nyére van, mert vizet hajt malmai
Min
küzd,
mire az vígan lobogva az agyag leg-
részéig hatol, akként engedi
tengernek,
te-
mint a
föld
örök
az
pályáját
befutja
a
kigyúl
Épen mint a mester megengedi, hogy
ervel lépjen
bensbb
mutatja; eltte
képét
értelme szerint. teljes
folyton
igyekszik, a nyugtalan, tevékeny, folytonosan
remteni alkotó
()5
végeden nagysága
abban
által
abban
létezik s
törvényei
kormányzott
által
világ
jósága
Nincsenek többé
nyilatkozik.
szörnyek és csalóka képek, a középkor gonosz álma viselés
er.
tiszta
a gond-
fényében
eltnik.
Áttérve az emberekre, a szerz igy folytatja: « Az ember arra született,
hogy
akarja,
hogy a természetnek segélyére legyen.
egyebet, mint Isten élhettek volna,
volna,
de
k
Ha eldeink nem
dolgozzunk.
a
mveit
szemlélték, a
barmok
munka gyümölcseit munka
inkább
szántottak,
tettek
els
világot
teremt
felfedezit
er
a
többi
részeinek
volna
táplálékából nélkül vették
vetettek, a földet mívelték,
hogy a természetnek segélyére legyenek. Azért valamely
mnek
Isten
emberek nagyon
tekintették
ket.
jeles
tisztelték,
a
Ismert dolog,
,
:
farkasházi FISCHER
g6
hogy az Isten
legyünk,
segélyére
sebbek,
hogy
azt akarja,
mert az
JEN
dolgozzunk
a természetnek
s
dolgok sokkal tökélete-
ültetett
kellemetesebbek, mint a vadon termk.
hogy egyes tévedések
Kétségtelen,
vegyültek a világosságot
terjeszt
el-
méletekbe, a természettudományok oly kevéssé voltak ismerve
vakmer
a XII. században, hogy a
nem egy
kutatott tengerre merészkedett,
De mennyi termékeny
ütköznie.
tapogatózva
fel
nem
sziklába kellett
meg-
kutatónak,
nyomára
elv
e
ki
jut,
annak okát kutatni
Newton eltt
és sejtvén a fénynek bomlását,
rá jön,
hogy
(c
Máshol figyelmessé
magokra
>
közeledni
ugyanazon testben, majd
szeretnek egymáshoz,
« sósernek »,
majd
ccötödik elem-
leggyakrabban pedig egyszeren sónak nevezi, de néha
érezhetetlen közegnek keres, tapogatódzik
nagy
hogy egyes
azon körülményre,
tesz
hagyatva
már Descartes
magasabb errl, mely a részecskéket egymáshoz
beszél azon
nek)),
akarja
mely eltte vanj
\
köti
ki
szivárvány csak úgy keletkezik
ha a napsugár esn hat keresztül
elemek
habár
is r»
Feltnik eltte némely kagylók szivárványszíne,
és
lép,
fizikai
A gz
is
s
tekinti és
a
felfedi
cc
vonzernek^
lepelnek
óriási ereje
mvét, nézve
sem
mely a
kerülte el e mélyreható ép elme
miközben a
tliz
fölé
tette
agyag-
az üstben forró anyagot.
Vízzel telt érezgolyókat melegített,
neki mély elmélkedésekre
nagyfontosságú jelenséggel
er
áll
melyek megfelel me-
Ez egyszer, közönséges
legnél heves pukkanással törtek szét.
ismeretlen
részét,
törvényt takarja.
figyelmét. Megfigyelte azt,
tünemény
egy
nevezi. Szóval
ad alkalmat;
szemben,
s kijelenti,
érzi
hogy
hogy e még
képes a hegyeket feldönteni.
Palissy kétségkívül
nem
sejtette,
hogy
lesz
id,
midn
,
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
er
ezen
az iparban értékesítve
melyeknek tanúi vagyunk,
97
ama csodákat
fogja elidézni,
de úgyszólván megnyitja az
utat,
mely a következ nemzedékeket e hatalmas közeg meghódításához vezeti.
A meg
XVI-ik század e nagyszer
Bemard mester megelzte
eléggé.
emberi
természet örök
a
kutatni igyekezett
ért
korát, és mialatt
fel-
titkait,
tudományt az
a
jóllét szolgálatába szegodteté.
ccA mi az orvosokat készítést kutatva
illeti,
— úgymond — k
a természetet fogják
az aranykészítés lehetetlenségét,
látni
nem
felfedezésekhez
minségét
;
megismerni
az arany
be
fogják
de megismerik a fémek
agyrémet keresve, a természet
örök törvényeinek
ismeretére jutnak)).
magára vonatkozólag mondja, mert
Ezt
zománezot keresve
fehér
bevonását.
szetben
jól
Hogy
jól
nem
mányt,
tanítottak
—
színes mázzali
melyeket az agyagmvé-
engem,
s
nem
azért,
mint azon dolgok,
titkát,
mintha tán titokban
sem a dögvész, sem más
tartani
nem
ön-
akarná
tar-
az
mvészet nem olyan mint sok egyéb.
ccE
elleni gyógyszert,
melyet
agyagmvészet
közli az
tudom, hogy
titokban
igéjét
úgymond
edények
a
is
végeztem.
történik
betegség
—
többre
nyíltan szól:
tani.
Én
hibák
tettem,
melyeket
zésbl
A
találta fel az
hisz
sem a
nem
veszedelmes
földmívelés titkát,
szabad, de szabad
megvetnének az emberek,
sem
olyan
mihelyt
Isten talál-
általános
lenne)).
Megengedhet
ezen
embernek,
ki
annyit
szenvedett a
mvészetért, hogy az egyediség jogára igényt tartva igy szóljon
((Mvészetem azok közé
ember
igen,
Palissy élete.
tartozik,
:
melyeket egy vagy két
de számosán nem gyakorolhatnak a
nélkül, 7
hogy
»
FARKASHÁZI FISCHER
C)8
egyik a másiknak
r ontanák
Ha
mert ha sokan
hátrányára ne legyen,
len-
meg-
tengdhetnének, ha a mvészetet
akkor
csak
nének,
JEN
.
t
agyag mvészetére tanították volna,
az
vagy ha
neki kevésbe került volna az,
nem tördnék
vele,
de épen az
akarat, azt egyedül és idegen
segély nélkül
bírni,
vigasztalta
t
16 évén keresztül.
a bánat és nélkülözés
Kemény
nevelés,
mely belle nagy mvészt és számunkra nagy tudóst képezett. Palissy
nem
állít
az
elveket,
fel
Neki
beszél.
élete
nincsenek kételyei, nincsenek gyanításai, im olvashatjuk szavát,
nem
a mint önként folynak azok ajkairól.
Az
következtetésre szüksége
sem
volt.
szer emberben, hogy
nem
fogalmaz,
ember
mat egyszerre megért. Ezen mindenki
nyílt
metlenséget razzá,
iránt,
nem
hogy
érez
keservé, hanem
ifjú
soha
;
következtet,
a különös ezen ösztön-
hanem minden
sajátsága,
fogal-
hogy szinte,
marad, folyton csodál, és a szenvedés
megérleli.
a
nem
türel-
t
teszi
szá-
Ezen ember sajátsága az
örökös szomj. Palissy 75 czáfol, igy
szól:
éves korában ((Sajnálom,
nincs francziára fordítva,
Cardauról
szólva,
a
meg-
kit
hogy a bölcsészek minden könyve
hogy megtanulhatná az ember egyik-
tl a másikat megczáfolni». Magáról ezeket ((Én olyan
írja:
ember vagyok,
ki
az
agyagmvészetet zve
mindig vágyik a földnemek ismeretlen természetét
klilön-
és
féleségét ismerni.))
Kertjének egyik szobája lyek a XVI.
fölé
Izaias ezen szavait
században általánosan hangoztatva
mindnyájan, a kik szomjaztok, jöjjetek és igyatok
rásának vizébl)).
írja,
voltak .az
:
élet
me((Ti for-
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Valóban megható Palissynál
C)()
hogy mennyire kedvelte
az,
a magányt. Elmélkedéseinél egyedül volt, hogy gondolkozhas-
sék azon, a mit
dolkodik
s
Ha önmagával beszél, hangosan gyónja meg az istenség csodáit.
látott.
önleikének
értekezésében párbeszéd
midn önmagának
vitatkozási sziiségletnek tesz eleget,
vetéseket
szítá
ellen-
melyeket megczáfolhat.
tesz,
A
természet volt társnje,
el
azt.
Ez
Azért hálából
Ha
jellemz
választ, a parasztot
alakot
gon-
nem
munkás, mint
is
s
társnjévé
választja
azt
nem
vetette meg,
ta-
jóakarólag tanítja t. s
keres
nála
mene-
déket.
A t;
mi az embereket
midn
kigúnyolták,
merítette ki; üldözték,
midn
a
kereszténység
Azért kerüli
t
eredeti
ezen
idejében,
magasztosságához
meg akarák
ölni
midn
a munkás
természetre terjeszté Palissy a földet
tani,
ták,
kiknek
kellemes
A
visszatérjenek.
felüdülés azoknak,
hanem
nem
volt
szeretetét
a har-
képes az
az
egész
ki.
úgy
tekinti,
mint éllényt. Nézete szerint
gyümölcseitl megfosz-
haragszik a favágókra, kik fájukat, miután
((Csodálkozom,
pap-
fgondjuk, hogy
trni volt kénytelen
kell bántani, megsérteni,
széthasogatják,
önz
harcz és egyenltlenség
embertelenségét,
és
emberek társaságában maradni,
nem
s
szemlélni óhajtják.
czosok durvaságát
a földet
Evangélium
visszavonul a földmveléshez, mely
eltt és
Isten
doloof
mveit
kik az
hogy az
hogy az emberek az ártatlansághoz
jószágaikat megtarthassák.
Hazsáoros
azt akará,
a romlott emberek társaságát, azon
is
szolgákét, kik
s
üldözték
és
agyagmvészet kutatásában
az
erejét
köznyelven hirdettessék s
ezek kigúnyolták
illeti,
darabolják,
hogy a
rútul
forgácsolják,
kinzott fa
nem
ott
azt
levág-
hagyják.
jajgat)).
Ha
a
!
FARKASHÁZI FISCHER
100
mondottnak bizonyítékát óhajtod, igy és
mondd
keze
vágva, az egyiknek
vágták
tisztán
mert a kard
le,
szól,
ember van
neki: Mester, két
van
le
JEN menj egy sebészhez
mindkettnek a
itt,
egy vágásra
karddal
éles
a má-
jól ki volt köszörülve,
siknak csorba rossz késsel, egy csapásra, úgy, hogy a csontok összetörvék
a hús megzúzódott; melyik kart lesz könnyebb
s
meggyógyítani
:
Épen
a
így
áll
Nemde
a mely éles karddal Ion levágva
azt,
okosan levágott ággal
dolog az
r
jobban
is;
lehet azt használni, mint az esztelen hévvel széthasítottat.
Ezen
több benyomást tesz a köznépre,
felhívás bizonyára
mint a favágásról való bármely tudományos értekezés. Részvéte nemcsak
fáknak
kított
barmokra
de kiterjed a házi
szól,
a
és
.
.
.
szegény
ámbár
elnyomatnak,
ran
megsértett földnek és
a
szolgákra,
ezeket
a
állatokra,
kik
Isten
megcson-
az igavonó
gyak-
gazdáiktól
azok gyámolítására
rendelte.
ember
Palissy visszaállítja az
alárendelt természet
és az
közti testvéri viszonyt.
sem hozhat a természetben gyümölcsöt rend-
((Semmi kívüli
és
fáradalom és fájdalom nélkül. Ez vonatkozik a
gondolkodó lényekre egyaránt.
inig
kibújnak
lehetsz lehetsz
csibéi,
hoznak.
egy
hozott.
Okáért
halálosan
tengd
a
Egykor a
felelék
:
;
lények
is
saintongei
a többieknél
tudakozódva,
meg van rakva
fejezés, azt
elsoványodik
meg
és fajnál,
meg
szenvednek,
mig
minden nemnél
így van ez
szltt, mely
láttam
tyúk
a
ha a kutya szenved, mig kölykezik,
gyzdve, hogy gyzdve, hogy
gyümölcsöt
Ha
tengd
azt
a
szigeteken
lévén,
több
fürtöt
sokkal
feleletet
nyertem,
kérdésemre, hogy mit jelent
hogy ha a
szltt
szabadjára
hogy e
ki-
hagynák
túlságos gyümölcsözés által tönkre tenné magát. Sokszor
lát-
«
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
már
tam
fákat
melyek a rendes
növényeket,
és
IOI
id
eltt
akarván virágozni, magot és gyümölcsöt hozni, elhaltak. Hátha
még
az
emberekrl
«Ha
szólanék)).
némán szenved
jutva
hogy jöhetett volna
midn
parány,
a legkisebb
színére
föld
a nap sugaraitól felszivatik,
és nyög, ha létre
elször a
a nagy
hogy
világ a nélkül,
fájda-
lomnak legyen színhelye?
A
kertben, hol Palissy, századának küzdelmei ell futva,
menhelyet
keres,
lanul elmélkedik
mi szolgálhat szórakozásul
ember
az
természet testvériesültsége
a
és
nem álmodozik agyrémekrl,
fölött.
hogy tervezett kertje egészen kész
zeli
sétál,
Elfogulat-
neki?
a valót
látja,
azt kép-
reggelenkint abban
s
bámulva a gyönyör intézkedéseket, melyeket
természetben fölmutat.
gáltam
—
ccA
—
úgy mond
gyengeségük
fell,
szlt,
borsó és tök
úgylátszik, mintha
önmagukra
mert
nem
Isten a
árait
vizs-
tudomásuk volna támaszkodhatván,
támaszt keresnek és azt körülfonják. Néha láttam ilyen ágakat,
melyeknek semmi támaszuk sem ki
volt,
s
az üres
légbe
veték
kacsóikat, mintha támaszt keresnének; ilyenkor ágakat ad-
tam melléjük, hogy gyámul szolgáljanak gyengeségüknek ezt reggel tettem, este
már körülfonták a növények
kal az ágakat. Ilyenkor az Isten
s
ha
kacsóik-
gondviselésétl elragadtatva
Szt.-Mátyás szavaival kiálték: ((Még egy
madár sem
hull
le
a
gondviselés akarata nélkül. Folytatja sétáját
s
a legmegkapóbb képekben szól a ba-
rátságról és egyesülésrl.
sem
nem
tudatá
látnak,
velük
sem
((Láttam nehány komlóindát, melyek
nem
gyengeségüket
hallanak, s
adott
a
jó
támaszt
Isten
mégis
nekik és igy
egymást gyámolítva, oly magasra emelkednek, a mig találnak ágakat, melyekbe kapaszkodjanak)).
FARKASHÁZI FISCHER
102
((Ilyent
léssel
tal
látva és észlelve, legjobbnak
levelekkel
bir,
hogy a hideg megárt
félvén,
E
anya gyermekeirl. széles
és dicsíteni.
úgy gondoskodtak gyümölcseikrl,
látszottak bírni, mert ép
ugorka
meg
melyek némi öntudat-
folytatva gyümölcsfákat láttam,
mint az
tartám a földmíve-
Istent csodáiban ismerni
foglalkozni, s
Utamat
JEN
növények
A
szl
a
és
gyümölcsét befedi,
melyekkel neki.
közt
rózsat
és egres
tövi-
sekkel van ellátva, hogy ezekkel védje magát azok ellen, kik
vagy gyümölcsétl akarják megfosztani. Láttam, hogy
virágjától
búzának
a
Isten
és
más gabonanemeknek
adott gyümölcseiket felruházni, hogy Salamon
magát annyira bölcsességgel, mint Mindezt
hogy imádjam t,
ki
sem ruházta
fel
ezek.
borultam
arczra
látva,
bölcsességet
oly
örökké
az
él Ur
eltt,
mindezt az emberek szolgálatára és hasz-
nára teremté.
Valóban nincs meghatóbb képe a barátságnak vériességnek mutat,
mint
Isten
e
csodái,
Palissy találmányainak varázsa
rejlik,
állanak.
hogy körötte
lakának oszlopait,
mvészetével, mely a természetet oly
fel-
hn
fel-
adja vissza,
az utazásai közben szerzett ritkaságokkal, ékkövekkel,
feldíszíti
melyeket a hegyeken és
kagylókkal,
melyeket
a
tengerpar-
talált.
Nemsokára a gondoskodjék, az helyett,
abban
életet lehel, a fák képezik kerti
ékesíti azt
tokon
melyeket a természet
melyek minden pillanatban az emberi szem eltt
s
minden
és a test-
helyett,
hogy a kertilakban
els természettani
gyjteményt
hogy nagy urak számára kertet
tudományi értekezéseket lánczolva
össze, s
ültessen,
alapítá; a
természet-
tartott, tapasztalásait az ítélet erejével
midn
csére e szavakkal utal:
élvezetekrl
meghal,
az
élet
((Már meghalhatok.))
legszebb
gyümöl-
?
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
Kertjének
közben
bájoló leírása
hirtelen félbeszakítá
10‘4
gyöngéd
és
magát
kedves ábrándjai
Palissy:
«Mit beszélsz nekem kertrl, vágy gondolatokról, csendes élvezetrl és nyugodt életrl? oly szabad
idben
hogy
élünk-e,
kényelmesen visszavonulhatunk
((Nem lenne-e jobb jó lovakat
magas katonai
hogy
és szép fegyvereket
polczra juthass?
hogy
keresztül utazván elédbe jönnének,
összeget
Nem
kínáljanak?
és
lenne-e jobb egy pár egyházi ado-
odaadván jövedelmet húzz?
Kellemesebb
és alá sétálni
föl
országot
nagy pénz-
szállást és
mányt szerezned, hogy azokat nehány papnak
mint a kertben
az
úgy
venni
kormányzásra
mulatságod
volna,
Tisztelnének téged, retteg-
!
nének tled és erszényedet minden nap gazdag zsákmánynyal tölthetnéd. lás
nyers
Ily
erszak
és
módon bánnak
ezen
a XVI. században, a rab-
anyagi
az
hol
idejében,
nagyobbak voltak mint más korszakban, lás
mámora, a végtelen vágy, a
világi
mert a nagy pazar-
javak után összevegyült
a szerencse és a sors tragikai változékonyságával
engem a megvetend fösvénységgel kikrl
szólsz,
mennyei
boszút
jem,
Ha
Istent
Mért
A
nyomorultak! Békét hágy-e
nekik
menedéket,
dicsíthetem és imádhatom.
A
mint
béke
is
elkerül-
helyen,
hol
tanács, melyet adsz, elt-
!
És mvészünk ismét a természet szebb részéhez
Álma örömeirl
lelki -
dühödten
És hogy a nyugtalanságot
fejére.
kerestem
tem kárhozatos
beszél.
A
kertjét
a legfélénkebb állatokat látja
kön
jöttél
Ezen emberek,
valaki engedelmetlen irányukban,
esküsznek
kertben
kísérteni?
?
sokkal nagyobbra becsülik gyomrukat, mint Isten
fenségét.
ismeretük?
követelések
és fák lombjai közt.
környez földeken
ártatlanul
játszadozva
tér vissza.
sétálván,
a
mez-
FARKASHÁZI FISCHER
I0 4
JEN
Ezen ismétlések képezik Palissy irataiban a
meteg
és szabad gondolatait
követve
látjuk,
Gyer-
bajt.
mint keres mene-
déket a természet ártatlan mködésében, korszaka nehézségei-
tl
és az üldözés reményei
ezen csodákat
A
teremté.
az
Istenhez, ki
egy nagy
valósághoz visszatérve
emberiség
lélek hatalmával fordul az
gyobb jótéteményeket
emelkedik
ell, mint
megveti,
ellen,
mely
visszautasítja
emberek vakságán, mely azokat
látni
nem
sem tördvén a legnagyobb szabadsággal
és
a
legna-
boszankodik
akarja. Senkivel
beszél
és
gondol-
kozik, e mellett szive szinte és természetes, ömlengései soha
mee nem sznnek.
A találja
munkáit
Palissy
ki
e prózában elrejtve,
olvasta,
a
legmélyebb
mely mint elre nem
titkokat
gon-
sejtett
dolat hirtelen tör el, leírva találja eljárását minden találmánynál,
mily
úgy
azt
Az
ártatlan
Palissy:
is,
érzi
kis
természet
Mit tördik
nek
állatok
magát
mással?
A
A
mondja
mez
mely hasonlítható volna a
füveihez.)) Ily iránt.
a néphez.
játékának leírása után, ezt
((Nincs a földön kincs,
legmegvetettebb teletét a
módon férkzött
módon
természet
természet látja
fejezi
ki
magas
neki
ajánlja
el
mindennel.
és szembeszáll korszakával.
tisz-
kincseit.
Ers-
!
VII.
A VALLAS-SZABADSAG BAJNOKA.
1
y
ír s 1
csakugyan szembeszállt korszakával
^ Mily
lelkesült
satyrát
ir
ez a franczia paraszt, ki
szenved, de mindig világosan lát
egy szenvedésteljes
és
és
bszül meg
szóval
éles
tr
életet!
Palissy a nemességhez, papsághoz és királyi bírósághoz fordul.
((Miként bánnak az
emberek parasztaikkal
zóknak és tanítóknak születtek ?
úgy kellene
viselniük, mint
parasztjaikat tanítanák,
A
elnyeit
?
k
kik
oltalma-
védnökség gondjait élvezik.
A
helyett,
hogy a tudatlanságból kirántsák,
ép
hogy fölös-
leges kiadásokban pazarolják jövedelmüket az udvarnál. Visz-
nek a mit vihetnek, nem kérdvén honnan jön ha parasztjaikkal
Jobb lenne
hagymát ennének, ezeket a földmívelésre és
kitartásra tanítanák, tára,
az.
hogy szükség idejében a
a haza védelmére készek legyenek.
mennyire eladósodott, szegény legyen
is,
király szolgála-
De egy nemes
bár
a földmívelést lealá-
zónak tekintené, ha magának kellene az ekét vezetnie. ((Hogy van
az,
hogy a fegyvergyáriók oly sokszor változtatják a
kar-
földmvel
esz-
dok, pallosok és pánczélok alakját,
közök mindig maradnak o a rémek o
?
mialatt
a
Nemrég o Bearnban
és BioforreO
lOÖ
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
bán
boszankodva
a munkásokat
láttam
Mért nem akadnak jó
idomtalan eszközökkel mvelték.
hogy milyen eszközök
kik megtanulnák,
ládbeli ifjak,
a kik földjeiket oly csa-
lenné-
nek a földmívelésre alkalmasak, úgy a hogy a ktilfödiektl a posztó-szabást
tanulják el
varrást
és
fáradság után egy kis vagyont keiket ismét
maguk
munkára nevelni
sággal és munkával
szerzett,
neveljen, a ki aztán
késbb
kás
ccfiani))-nak
Ha
szégyenük gyerme-
szereztek,
már kisded korukban
és ezeket
arra
fordítja
ha
resteli,
t
gyermeke
a jó öregnek több
kap, számba
nem
földet
mindenki
csak
járatlanokra
veti,
többiekkel, véve,
van,
rosszul
az
urat
úrnak nevelt
vagyonból legnagyobb
a
hogy az
részt
nevelése került legtöbbe,
sokszor
mívelik,
jövedelmébl akar
papokhoz
és
hogy csak a
gondoskodnak. és
fiából
élni
Ez
oka annak,
az
mert
elhanyagolják, és
a
föld
mívelését
bízza.))
Palissy a
mökre
hogy
fárad-
egy egyszer mun-
mialatt testvérei apjukkal a földet mívelték.
hogy a
ha sok
szólítja.
rendelkezik a
fiú
munkások,
És a mit a szegény ember nagy
helyezik.
fölé
A
!
Végnélkül
gazdag birtokosokhoz tized
fordul,
sze-
beszedésérl és gyomrukról
hogy a püspökök perjelek
sajnálja,
apátok a szép erdket, melyeket eldeink oly nagy gond-
dal ápoltak, folytonosan rombolják.
«Nem got,
kárhoztathatom eléggé
mely nem
hiba,
hanem
országra nézve, mert a fa
le
lesz vágva,
nozor, füveken
és
—
úgymond
—
ezen dol-
szerencsétlenség, átok egész Franczia-
kézmvesek
és
munkások, ha minden
kénytelenek lesznek, mint hajdan Nabukodo-
gyökereken
tengdni.
Ha meggondolom,
hogy Francziaország némely vidékein a köznép fahiány ökör- és
kecsketrágyát
kénytelen
gyjteni,
miatt,
hogy melegedjék
PALISSV ÉLETE ÉS MÜVEI
—
l0 7
mié más vidékeken szalmával fznek, ha
csodálkoznom
nem
kal
kell
ültetik
be
ezt
hogy az urak gesztenye-,
E
földjeiket.
meggondolom, diófák-
tölgy- és
nép valóban igen nyomorult,
j
hogy elhanyagol oly hasznot, mely csaknem álmában mert
hisz
a fák gyümölcseit
reá,
azoknak ágaival beft-
ehetnék,
hetnének».
Majd a törvény embereihez
tér
kevés törvényszéki biró és elnök van,
hogy
azt mondja,
s
át,
gazdag jövedelmét
ki
ne pazarolná neje piperéjére és konyhájára.
A
Szt.-Bertalan-éj*
komolyságával igy hiszitek,
benyomásáról szólva, az igaz emberbarát
kiált
is
—
keresztények
hogy eltiportátok az eretnekséget
és
mindent
elkelk, minden birtokos
tekre nyertetek? Pedig az
lament
((Szegény
fel:
része-
és a par-
ellenetek van. Azt tanácsolom, hogy térjetek vissza
elbbi egyszerségtekhez, különben számos ellenségre s
azt
találtok,
üldözésnek lesztek tárgyai egész élteteken át».
Miután Palissy egy egész éven birodalomban tett
dühöng
harczokat
mást, mint menhelyet
rült fosztogatók
át
üldöztetéseket,
s
a
nem kiméivé
keket sem, egész családokon töltötték
ki
franczia
nem
hogy védhesse
építeni,
ellen, kik
szemlélte
tehe-
magát az gyerme-
az ártatlan
esztelen dühöket.
ccHa az emberek ez irtózatos kicsapongását láttad volna
— felé
folytatja
szent
—
felindulással
nem
borzadna. Annak, ki
látta ezen
lehet fogalma arról, mily irtózatos
igaza volt,
midn
minden hajadszála dolgokat,
lehet a
háború.
emberek önkényétl függ Itt
Palissy:
a
soha
ég
sem
Dávidnak
a döghalált inkább kívánta, mint a háborút,
mert a döghalálkor Isten kezében van, de a az
az
Saintes
városi
((Óhajtanám,
—
az
harcz
dühében
élet)).
reformált
egyházról
mondja egészen
új
kezd beszélni
érzelemmel eltelve
FARKASHÁZI FISCHER
I08
—
hogy minden városban akadnának
az ezen
rémidkben
A nál,
Az
igaz-
foglalni)).
történteknek fölemlítése, a kifejezések, melyeket
melyhez
eredmény,
az
mint az
mást
tesz,
az
dicssége, hogy
Palissy
felfogja,
hanem
eljutott,
mvei
kísérletei,
igazságot szolgáltat, i.
választott emberek, kik
elkövetett tetteket híven leírnák.
ságot egy kötetbe lehetne
t.
JEN
hasz-
nagyobb benyo-
Abban
és érzelmei.
áll
nemcsak
miszerint a történelem
tettleges, erteljes erénynyel
is bir,
az embereket igazságosabbakká, bátrabbakká teszi.
Az emberek beziink.
között,
Palissy ezt
nem
az
emberek igazságosságához
hanem
miatt tévé,
saját szenvedései
feleb-
annyi ember miatt, kik az üldöztetéstl, elnyomatástól,
inkább amaz
idk
azért
külni.
a
s
még
rossz igazságszolgáltatásától akartak menetörténetre,
a
közlelkiismeret
eme
birájára
hivatkozott.
Igaza volt, a történet a
Néha soká várat ugyan
valódi,
ítéletére,
a
menhely.
csalhatatlan
de minden nemzedék, a nem-
zedékek minden tagja elolvashatja és kiegészítheti egyes ember-
nek
vagy
megvetend
korszaknak
tartalmazó
hiányaikat
leírását.
A volt
Ezek
els apostola
reform
Saintongeban
nehány szerzetes
1546-ban, kik vallásos kérdésekrl értekezleteket olvastak. részint
nyíltan
szónokolva,
részint
némely visszaélésérl beszéltek a népnek,
dag papok
zsarolásait,
mert azon
titokban, s
a papság
korholták a gaz-
idben a papok, a nekik
jótékony czélokra adott összeget nagyrészt megtartották.
A
mint a
fpapok
meghallották, hogy alárendeltjeik
így korholják, törvényes lépéseket tettek ellenök.
A
szerzete-
sek menekülni voltak kénytelenek, mert féltek a haláltól. kik maradtak, elhagyták
a szerzetes életet,
valamely
ket Azok
mester-
PALISSY ÉLETE ES MÜVEI
adták masukat
ségre
iskolamesteri
és
üldözés, mint mindenütt,
A
terjedését.
úgy
vállaltak
is
csak
st
beszéltek,
nehány
nem
lépvén hirdette az eddig
meg
bátrabb
tanok
közülök,
találván,
a szószékre
ismert visszaéléseket, így nyitva
sok ember szemét.
A
püspök
saintesi
lutheránusokkal.
A
hogy a vidék
értesíttetett,
törvényszéki
hogy tartson vadászatot
azonnal
ügyész
ket
hogy
mivel e szónokok tovább
is
hogy ne beszélhessenek szemeláttára
A
szónokló
és zöld nevet-
beszéltek a néphez,
ket.
És
szörny
kín-
vasdarabokkal tömték
és így hajtották
elevenen
van
mieltt ebbe
nép kikaczagja
— Szájukat
zásokat kellett szenvedniük.
hogy a nép
a
telve
megbizatott,
igényelt.
atyákat elfogták, tisztöktl megfosztották séges ruhákba öltöztették,
,
de
az eretnekekre,
bele kapott volna, egy jó összeg pénzt
be,
új
értekeztek
titkon
nehány egyénnel, azután nagyobb számú követkre nyíltan
el
vidékekre vonultak.
elsegíté az
itt is
kezdetben
szerzetesek
állást
es
egyes falvakban. Az országutaktól távol
Az
i°9
ket
Bordeauxba,
égettessenek
el.
Egynek
közülök, kire a legkegyetlenebb halált szánták, sikerült elszöknie, és
ez
sokkal
szökés
a
semhogy
nevezetesebb,
ezt
el
ne
beszélnk. társaival együtt a saintesi püspöki épületben üolt fogva.
Éjjelre
egy
csendes-e? val,
rt
—
állítottak eléjük,
Egy ers
szerzetes
melyek mindenkit, a
ment, megugattak.
Az
hogy hallgassa ha minden állt
rt, két hatalmas kutyá-
csak a fogház udvarán keresztül
ki
említett szónok,
keresztül ráspolyozta a lábán
lev
kit
krakás
»
midn
oly zajjal
az
utolsó
diilt el,
hittak,
vasat, aztán a ráspolyt társá-
nak adván, áttörte egy helyen az igen ers pillanatban,
Robinnak
követ
falat.
kiemelé,
hogy a börtönr
a
— De azon fölhalmozott
felébredt,
de miután
I
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
IO
nem
sokáig semmi gyanús zajt
udvarra lépvén, egyenesen a kutyák
meg
dobott nekik, hogy ajtót
talált,
melyen
talált
melyet
ugrott,
a
falon
Szivreható és hsies
jék
el
a
hogy
magas
kertet
mellett egy
fal
trágya rakásra
Most mit tegyen
r
meg-
ket,
vigasztalja
történt,
férfiasán állják ki a harczot
és bátran visel-
halált.
felébredvén,
meg
tekintse
nyitott
magát a bilincsekbl
sikertilt-e
hogy ez nem
Egy Guerin nev kor,
kenyeret
visszatér a börtönbe,
elhatározással
kiszabadítani. Látván, és biztatja
a
egy
vett észre.
kiviil
ha valamelyik társának
nézni,
de
róla
és
s
Az udvaron egy
kertbe lépett,
fölmászott
erre
;
tartott,
Végig menvén a kerten a
falak környezték.
körtefát
felé
ne ugassák.
a
át
Robin az
újra elaludt.
hallott,
ifjú,
felkölté társát,
eget
az
gében magasztaljuk
a
hogy
az ablakhoz vezeté,
s
mveit.
Isten
Istennél
ccMily szép lesz
hogy dicssé-
leszünk,
át visszatérvén a kertbe, újra a körte-
azonban más
trágyarakásra ugrott. Ekkor
—
veszély várt reá.
túl
napján reggel 4 óra-
t)).
Robin az udvaron s
az
és
mondá , ha mindezeken
fára mászott,
ki végeztetése
Nem De
keressen menekvést.
ismerte a várost,
nem
tudta,
hol
emlékezett az orvos és gyógyszerész miatt szüksége
nevére, kikre a fogságban betegség
volt.
Az
utczákon át futva az orvos és gyógyszerész után tudakozódott.
Ez
volt
a
kopogva ruháját úgy
hogy a
tárták.
—
amit
legjobb,
vállára
kik
az
tehetett;
lánczát
veté,
ablakból
ki
éjféltájban
az
szorosra
húzta
néztek,
Napkelte eltt a városon kívül
Társai a máglyán égtek
Egy Hamelin
Philibert
t
holmi
ajtókon lábain,
inasnak
volt.
el.
nev
öreg
pap
i555‘ben,
nem
sokára ezen esemény után, több szónokkal együtt elfogatván, s
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
meggyzdését
—
tanokat,
Utóbb
fölmentetett.
és
akarván
jóvá
Saintesbe. új
újra
tenni,
Genfben
felkerekedett
Útjában egész Francziaországon
embereket
az
s
lakott,
és
nyomott Genfben, mivel
Philibert
is
hirdette az
át
maga
tanulmányozd.
ember
— mondd
hogy ámbár gyenge testalkatú használt soha lovakat, bármi
Soha sem
neki.
de gyakran elhagyd
le,
hogy az Oczeán különféle
oly igazságos
volt nála kard,
ajánlották
hanem egyszer
fa
árnyában
csúfos szavakkal utasíták vissza,
nem
a jelen perczben fogjátok
tudni
ebédelni
hogy az Evangéliumot
közéjük,
azt
szelíden
is
azokat
bottal
fegy-
midn
a föld
ült,
ilyenkor
Ha
hirdesse
nekik.
mondd:
((Barátaim,
tudjátok mit tesztek,
és
még sem
járt.
a földeken járva, kileste a pillanatot,
népe valamely terebélyes lépett
oly vallásbuzgó,
s
és beteges volt, útjában
készséggel
menjen.
szigeteire
—
Palissy
verkezve, mindig egyedül és félelem nélkül
Künn
magát egy-
adván
pályára
Saintongeban telepedett
Continenst,
de
egyház alapítására buzdítá.
új
egyházi
szersmind a nyomdászatot
(c
I
visszatért
Szolgái szentirást és egyéb könyveket árultak, melyeket
a
I
börtönre vettetvén, hogy a halált elkerülje eltitkold
a saintesi
hibáját
I
de
egykor
kérem az Urat, hogy bocsásson
meg meg
nektek érte».
Egy napon, mieltt gyjtött azok közül, kérte bit,
nak
ket hogy
a saintongei szigetekre utazott, össze-
kiket
tanítani
szokott,
hetet,
nyolczat,
tartsanak össze, imádkozzanak, intsék a töb-
aztán elutazott a szigetekre. találta az új
Ott
a népet igen hajlandó-
tan elfogadására, tanítá ket, s egy újszülött
gyermeket megkeresztelt.
A fizettet,
hatóság
zajt
üt,
a
hogy a tévtanitót
püspökkel bizonyos lovas
összeg
pénzt
rendrökkel üldöztethesse,
1
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
12
k
mert
csak akkor fáradhatnak, ha bizonyos segélyben része-
Hanem ekkor
sülnek.
nem
ben. Philibert,
aztán rettentk az
eretnekek üldözésé-
rejtvén el magát, rögtön kézre került s Sain-
tesben fogságba vettetett.
Az ervel
anyától elragadták ellenszegült,
tl
áthatott hangon az
miért Ítélhették
ember
ez,
—
mondja
t
emberek
halálra,
a
város
mvész
f
hogy csodálatos
élt,
hez képest
el
ez
cc
angyalt,
—
folytatja a
meg t,
kiszolgáltatták Philibert
Philibert
mint
kiknél
Bordeauxba
nekik,
hogy ez oly
s
Philibert-
irányom-
még sem
meg
ölte
halála
kihall-
nem
változott;
Krisztust,
bizonyos
hanem
volt.
Félek
vitetett.
szónokolt, egy
börtönr
— hogy
magukat, szívesen
börtönében
város
börtönrnek háromszáz
A
nem
Pilátus
azoknak,
ezen
elbb
elszökteti.
ezen
Elmondá
ismeri,
mvész
viselték
gattak, de Philibert iránti eljárásuk
Midn
Úr
az
valóságos ördög)).
ban a hivatalnokok emberileg
hogy
magának,
szemeiben a többi ember
hogy az
élt,
von
szemrehányásokat
és
már tizenegy éve
c(Nem tagadhatni
ölték
min
tudhatták
hisz
bátorságot
hivatalnokait,
hogy miért fogatták
Philibertet
szent életet
oly
meggyzdés-
Palissy
apostolát, ki az Isten igéit hirdetni küldetett.
hogy
teljes
újra megkeresztelték.
oly szent életet
mint szegény
meglátogatni nekik,
—
ámbár
s
ismerhették szent életmodorát.
s
Palissy,
tett
mégis
azt
mködésében
tökéletes volt
gyermeket,
a
ült,
ügyvéd
jött
azon vidékrl,
Bordeauxba,
ha egy
livrest ígért,
beleegyezett,
csak
éjjel
hol ki
a
Philibertet
hogy még elbb
Philiberttel akart beszélni. ccjobb, által,
mondá
Philibert,
ha én
halok
meg
mint hogy te veszélybe döntsed magad)).
a hóhér keze
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
«Ki az közülünk
?
—
I I
—
kérdé Palissy
3
ellenségeinek
ki
ugyanezt tette volna?))
Most kezik,
van
legérdekesebb
elbeszélésének
Palissy
melyben a városok
kézmveseirl
és falvak protestáns
szó.
szükségben lev kézmves,
a fejébe beszélte, hogy
nem
min
ha
k
hogy
baj az,
mondá
nekik
melyet maga
irt
le.
els
a had-
az utóbbi-
nép közé menne hogy tanítson-
a
nehány
—
ketten
az
Ez egy vasárnap össze gyjtött mintegy elolvasott
kézmvesnek
szegény
szinte
értenek. Mindazáltal,
nak, igen jó lenne,
egy
Saintesben
élt
Evangélium hirdetéséért any-
ki az
hogy egy másik
nyira lelkesült,
viseléshez
eltt
Philibert elfogatása
((Kevéssel
és
követ-
része
lapot
Értelmezte
az ó-
és
új-szövetségbl
mondván
azokat,
is
egyént
kileticz-tiz
hogy
:
((mindenki köteles Istentl nyert szavait embertársaival megosztani,
mert írva vagyon, hogy minden
fa,
mely gyümölcsöt nem
terem, kivágatik és a tzre vettetik)). Palissy
magáról
nem
beszél,
nevezi
meg
mert els
magát, de úgy
könyvének
elszavában, ugyancsak ezen szavakat dik
könyvének
következ
szavait
is
hogy ön-
látszik,
olvasóhoz
az idézi.
—
mondá
intézett
Mózes ötönekik
:
((És
az
én parancsolataimat hirdessétek, ha jöttök, mentek, ha esztek isztok, is.»
ha lefeküsztök vagy felkeltek és ha útközben vagytok,
Végre
parancsairól,
azt
mondá
nekik,
hogy mindenki beszélhet
hogy meg ne vettessék az
Isten
tana.
Ugyanakkor abban egyeztek meg, hogy hatan közülök vasárnaponként váltogatva mivel olyan dologba fogtak,
fogják
az
embereket
tanítani,
de
melynek kivitelében nem voltak
biztosak, mindenkinek írásban kellett tanítását a gyülekezetnek felolvasni, a Palissy élete.
mint azt Philibert tanácsolta
és példával mutatá. 8
I 1
FARKASHÁZI FISCHER
4
Ez
—
volt a
mondá
egyház kezdete. ((Én tudom
saintesi reformált
—
Palissy
hogy
JEN
kezdetben
Ezért így szólt Párisban egy
állott.))
hogy
dálkozik,
vakmerk
oly
még nem
Párisban
a
bolygatni
reformálttal
((Cso-
számú
mernék
hogy
ön
követre)).
talált száz
kitnik
a
reformnak a nép közt
Francziaországnak számos falujában
így történt az
terjedése.
nhöz: csekély
ily
fogadni
személybl
öt
reformált
voltunk
világot;
Palissy elbeszélésébl
csak
és városában.
Meauxban
az
uj
kézmvesek,
tan hívei
posztósok és egyéb iparosok
voltak.
gyapjutisztogatók,
A mezn
lyeikben dolgozva az Isten igéjérl beszélgettek, talták egymást.
A
picárdiai
kik aratáskor jártak
Dieppe vidékén
mhe-
s azzal
vigasz-
egyéb vidékbeli napszámosok,
és
— mindig s
vagy
tudatták
velk
az új tanokat.
a közelfekv falvakban, hol a takácsok
egy öreg n,
és posztósok dolgoztak, köztiszteletben állott
nekik a szentirásból olvasott,
s azt
értelmezte
is.
Az
új
tanok
házból házba, családból családba jutottak a nélkül, hogy
szónokuk
A
lett
volna, mint szegény
lelkészek
sak levének.
Egy
is
lelkész,
de
la
semmi
nyeré,
érkez-
Saintes-be
engedelem
hogy
sem szabad
alatt
szin
a megtérések számo-
Boissier,
vén, a kis egyháztól azt a parancsot
nélkül a városból
más
egyszer iparosok.
midn
megtértek,
ki
távoznia,
úgy
hogy a szegény ember be volt zárva mint egy fogoly; gyakran
nem jét
egyéb ennivalója,
volt
abrosz hiányában
mert
—
tünk,
nem
A
úgymond
egy
Palissy
mint
egy alma és
kiterített
—
ingen
viz,
kellett
s
ebéd-
elköltenie,
kevés gazdag ember lévén köz-
fizethetünk dijat kellleg)).
reform a népnek roppant ösztönt adott a zenére, mely
az éghez emeli e dolgozó
mvészek, találékony emberek
szivét,
:
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
g
I
1
5
•'••••
mink
Palissy és Páré
szavakat
Ambrus,
ki
harmadik Henrikhez e büszke
intézi
ccAz utóvilág jogosan
nem
vádolhat
bennünket hanyag-
sággal. »
Egy
A
:
dászok,
könyvkereskedk
«
idrl következkép
nyi-
festk, órások, szobrászok, aranymvesek, nyom-
latkozik
lemi
ezen
katholikus történész
képességgel
és mások,
idben
azon
valának
bírtak,
némi
kik iparuknál
szel-
a vagyonos
emberek ...» Ezen ösztön a zenére az elnyomottaknak és öregeknek új
Lelkk
légkör volt.
hogy az eredeti
felébredt,
szellemük
hívén,
fellángolt,
igaz kereszténységre térnek vissza, lelkesültek
a tudományért és mvészetekért. Luther és Calvin
rendszere
csak akkor hathatott, ha az emberek a harczok és üldözteté-
sek
által
elkeseredtek és szellemük meggyengült.
elkel
Francziaország
a
világára
protestantismusnak
éppen nem volt ez a hatása, mert az nagyon gyakran használtatott a
becsvágy ürügyéül.
Az elkelk hatalom, a
k
a protestantismusból harczot,
birodalom
egysége
elleni
s
központi
a
összeesküvést
csináltak.
pártokat képeztek, melyek elvesztek a harczban.
A
reform
által
erkölcsi befolyásban
melyek az alsó tanúskodnak,
elidézett áll.
— Ez
néposztály
de
ezen
mozgalom a népre gyakorolt eredményeket
roppant
lelkíiletének
megindulás o
adott,
mély megindulásáról
nem
származott
vallási
vitából.
A
saintesi egyház,
tartatott fenn, rövid
id
mely kezdetben szegény emberek alatt annyira
elterjedt,
által
hogy miatta
a játékok, tánczvigalmak és nyilvános lakomák csaknem egészen elmúltak.
Rablásról vagy gyilkosságról soha sem lehetett s*
:
[
FARKASHÁZI FISCHER
l6
a pörlekedés
hallani, azért
ünnep
véti
Midn
egészen megsznt.
is
minden
ideje közeledett,
JEN
vita
a hús-
abba
pörlekedés
és
maradt. Csak zsoltárokról, imákról és szent énekekrl lehetett hallani.
A st
vendéglsöknek nem
szabad játékokat rendezni,
volt
a városban lakó embereket
még megvendégelni
sem, hogy
mindenki családjánál maradjon.
A
gyermekek
is
igen jól voltak ezen
sem mutattak gyermekes
A a
játékokat,
hanem
kézmveseket minden vasárnap
mezkön,
ligetekben vagy
idben
kitartást.
férfias
lehetett
k
nevelve,
látni,
más kellemes helyeken
a mint
sétáltak s
csoportokban szent énekeket énekelve, vagy a szentirást olvasva a legtiszteségesebb
módon
kat a mint a kertben a keltek.
mulattak. Lehetett látni
fben
lányo-
üldögélve szent énekeket éne-
Szent egyletek létesültek, az erkölcsök nemesbültek
úgyszólván egy
A
8-ik
új
mvészet
s
jött létre.
században a katholikus egyházban szokásban volt
orgona, a közönséges egyházi énekek
nyomó
ifjú
volt a
Marót
és
de Beje
által
dallamától kisérve, francziába
áttett
túl-
zso-
lozsmák zenéjében. Az orgona, mely e nagy zenészeti mozgal-
mat elidézte,
csaknem minden
A
miután minden korhoz illk, zenekiséret nélkül
zsoltárokat,
volt
ezen
szent
énekeknél.
az egész nép énekelte.
Csaknem
mveiben Ezen
visszhangját hallom ezen énekeknek, ha Palissy
lapozgatok, hol ez énekek egész kelleme feltalálható.
zenészek
emelhetem sugallt
ki
egyszerségét,
ártatlanságát,
jobban, mintha Palissynak a
szépségét
114-ik zsoltár által
gyönyör mondatát idézem
((Midn, hogy kipihenjem magam, a jegenyék
tam
s
nem.
a
közellev patak
habjait
susogni
s
a
alatt
sétál-
fenyágakon
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
szökdécsel madarakat csicseregni
melyben
Zsoltár jutott eszembe,
I 1
azonnal
haliám,
a
1
1
7
4-ik
Isten a természet szépségeiért
melyben a próféta mondja, hogy a
dicsittetik, azon zsoltár,
patakok a völgyekben és a hegyek lejtjén mormolva folynak, s
hogy a madarak a bokrokon vagy a folyamok
goztatják dalaikat.
Úgy
tetszett
rz
nekem, mintha nyájaikat
bvös
vagy fuvolázó pásztorfiúk
hajádonok hangját,
partjain han-
zenéjét
hallottam volna.))
Ezen keresni. jól
szinte
Pallisy,
állítja
ömledezésekben
ki
úgy
ir
els zeneösztönt
az
kell
mintha önmagával
beszédmodora
Nem
emberek közt egyesülés a
történhetik az
a
s
különféle új találmányok ne jöjjenek
midn
melyet
zene
énekel,
pedig
és
fokban
no,
hogy
nélkül,
Nézzük a gyerme-
nem
oly
éneket
készít.
a mint növekszik a testvérié -
.
A
kézmvesek nem vártak zeneszerzre,
a
mit
lehettek
A
volt.
lánykák öröme.
fiatal
létre.
hanem melyet önmaga
lelkesedés azo7i
sedés érzete
azt,
egyedül van;
tanult,
A
igen
elénk a reformot, a mint az kezdetben
e néhány testvér új
ket,
beszélne,
és
énekelni
szerettek.
énekeltek.
Tudjuk,
Nekik elég ezen
azon dallam szerint énekelték, mely
kidolgozza
aki
ha
volt,
idben
a
együt
zsoltárokat
épen népszer
volt.
De
eszükbe sem jutott ezen énekeket összegyjteni, hogy nekünk hátrahagyják. Ezen énekeknek, melyektl egy századon keresztül
visszhangzott a lég, Palissy
idben ték,
mveiben
nyoma sem
maradt.
igen becses adatokat
uralgó vallási egyetértésrl.
((Luther
hogy a zene a valódi eszköz tanaik
sem hanyagoltak
el
találunk az azon és
Calvin
értet-
terjesztésére, és mit-
az énekléstannak ajánlásában.
E
perez óta
a protestantismus terjedése ugyanaz volt a zene terjedésével)).
T
I
FARKASHÁZI FISCHER
8
Luther, ki oly meleg szívvel
együtt
Josquim szép
barátai körében
Seufel
és a
ült,
francziában
dalait.
a
Lithurgiájában
énekelhesse
és
nép
szerzett, s a
énekeket a nép nyelvére tette
latin
hogy a nép megértse
maga
vagy
velük a németben
énekelte
a zenét szenvedélyesen
birt,
gyermekei
Esténként, ha
szerette.
JEN
oly
másokat ismét
azokat,
elszeretettel
át,
volt irántuk,
hogy
már 1580. eltt Németországnak számos tájszólásában mindenütt ismeretes
ezek a dalmát nyelvben,
Feltalálhatok
volt.
a cseh- és lengyelben.
Calvinnak Genfben nagy gondja
hogy a
volt rá,
zsoltá-
rok zenére tétessenek. És e czélra a kereszténység közt az azon idbeli legjobb zenészeket alkalmazd. közül kis
gyjteményekben
tízezer
E
zenére
zsoltárok
tett
példány küldetett szét min-
Kezdetben mindenki magánál hordta, mindenki éneklé
denfelé.
még
azokat,
a katholikusok
is.
1558-ban egy szép nyári estén a Pré aux Clercs-en a
egyetem polgárai éneklék.
a
napon
gyönyör
Másnap ezen kar többször a
nemes háza eltt dalárdák
zsoltárokat
fel
roppant
tömeg
Ferencz
1.
csatlakozása
is
mellett
Marót
éneklé
delem zenetanítói zenére tétették,
A
s
is
tegye zenére.
látták,
A
általános
s
halálos
parancsára az els
Marotot igen
ki
által
énekelte
tizenhatodik század nagy zeneszerzi
de Lassus, zsoltáraikat az
Ezen
néhány
mint ezt a két
egy zeneszerz
a két fejedelem
még
zsoltárait
harmincz zsoltárt átadta Marót V. Károlynak,
hogy a többit
franczia
hogy valami egyenetlenség
ágyán néhány lapot olvastatott bellük. Az
kérte,
számos
és alá járt a zsoltárokat énekelve.
át ismételték ezt a nélkül,
történt volna.
dallamokkal
szép
király és
párisi
is
a
reform
zsoltárokat
azokat
Gondmel
feje-
és
mindig.
Orlando
mozgalmai
után
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
szerzek
;
Orlando
Gondmel mikor de
Lassus
1
kiadta híres zsoltárait, protestánssá
a
közvetlenül
véres
19
lett.
Szt.-Bertalan
éj
után tette közzé zsoltárait, de katholikus maradt.
Az
A
e korszakbeli nép izgatottsága
könnyen megfejthet.
már nem úgy énekeltek a templomokban, mint a középkorban. A hívk már nem foglalkoztak az istenitisz1
6-ik
században
telet oly lelkiismeretes végzésével.
hogy zsoldos dalnokokat
A község számadásaiból kitnik,
Az újabb zene kezdetben templomokba
mi azeltt ismeretlen
tartottak, a
és fejedelmi
székesegyházakba,
a
volt.
tanodái
kápolnákba jutott be elször.
Egész miséket énekeltek a templomokban valamely erkölcstelen dal zenéjére, melyet az is
szolgálat
isteni
külömbség nélkül alkalmaztak.
Úgy hogy a Sanctus vág)’ meg ...» és más ily kezdet
Benedictusnál gyakran « Csókolj
énekek dallamait
lehetett hallani.
Hogy mennyire ment
L
ez,
errl Salvator Rosa ekként
nyilat-
mely a mai
világ-
kozik: ccAz erkölcstelen zene az egyedüli,
ban s
bármely részére
tiszteletben
Mindent fölemészt a mai világnak gyomra,
áll.
a fejedelmek a polgárokkal
ajándékokkal halmozni szolgáltak fészki.
Az
el
e zenész-baglyokat, kiknek a
A
káromlássá változának.
isteni
isten háza
A zsoltárok ezen istentelenek ajkain lég annyira megtelék az ordítástól,
Noé bárkájához
szolgálathoz tartozó imák
rában szerkesztetnek.
E
is
hasonlíta, s rövid
Németországban véget
zene elfoglalá a karokat,
a
fedezték
hívk fel
lelkei
vetett.
idn
az
majd a bohócz dalok modo-
zene alkalmazásának Francziaország,
alatt
templomok
Istentl elfordult templomok a színházakkal
osztoznak, az illetlenségeken.
hogy az
nem tördve, nem késlekednek
Hogy
foglalkozzanak,
s
az egyházi
Belgium, Olaszország és a
hosszú
isteniszolgálat
az ccolvasók»
használatát
a 17. században, különféle könyveket szerkesztet-
I
tek,
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
20
melyeknek
volt a népet
czéljuk
arra
hogy a
szoktatni,
csendes ájtatosság alatt ezen könyvekben keressen kárpótlást,
mert különben
énekben szokott
az
venni.
részt
orgona kisérte az egyházi énekek egy
részét,
Csupán az
melyet a
hívk
karban énekeltek.
Egy volt
nevezetes
körülmény
történeti
ének
az isteniszolgálat alatti
is
eltörlésére.
hangokat,
Ferencz, ki igen szerette a bass
I.
ban csupa mély hangú
nagy befolyással
kápolnájá-
picardiai lakosokat alkalmazott
;
a király-
nak ezen szeszélyét mindenütt utánozták, a templomokba csupa mély hangokat kerestek, azokat igen
jól
fizették s
ez véget
vetett az egyházi éneknek.
Ez
nev
serpent
De
idben
azon
történt,
hangszert találta
még maga
ezenkívül
romlásán, mert a papok
midn
egy auxerrei
zenész
mködött
a lithuragi
a
fel.
a papság
felhagytak az énekekben való közre-
is
mködéssel. Miután a nép a templomokban a
templomokon
kívül.
Ezen
idbl
nem
énekelhetett, énekelt
erednek azon dalok, melyek
Olaszországban, Francziaországban, Belgiumban és Németország-
ban oly nagy tetszésben is
részesültek.
A
reform ezen daloknak
magasztos jellemet kölcsönzött.
Ezen dallamok, melyekrl
pökök mely
sem
által
régi
szerzett,
tárgy
olvastak,
többnyire
fölött,
égbe tattak
azt
az apostolok a szent szállni
látták,
szól,
a papok és püs-
rögtönzött költemények,
vala-
melyeket a gyülekezetekben soha
hanem mindig
Damasi szent János
midn
s
Palissy
énekeltek.
mondja egyik szónoklatában, hogy
szz
azon perczben
sírjánál
összegyltek,
st
az
különféle énekeket hancroz-
— prout quisquc protcrat —
kiki
képessége
szerint.
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
így jöttek létre az eredeti egyház lános
lelkestiltségbl
Késbb már nem
s
igy
I
egyszer énekei
képezték a Gergely-féle
2
I
álta-
éneket.
csupán dallamok voltak ezek, hanem zeng-
zetes énekek, melyeket
Bach Sebestyén és Hándel
oly mes-
terileg ápoltak. II.
és
Henrik lábbadozása közben a zsoltárokat
fuvola
kísérete
mellett
énekeltette
—
hárfa,
énekesei
heged
által.
—
Vadászat közben a 42-ik zsoltárt éneklé, melyben a tovaszáguldó szarvas elérése van utánozva. Ezen vershez
maga
szerzé
a zenét. IX. Károly uralkodása alatt a
Sorbonne
kinyilatkoztatá,
hogy a zsoltárok éneklése nem ellenkezik a katholikus
hittel.
A
fölött.
zene diadalmaskodott a szenvedélyek és egyenetlenség
VIII.
A VÉRTANÚ.
közben ismét kiütött a polgári háború. IX. Károly után, ki
a pártok szenvedélyeinek,
anyja dics vágyának és kü-
lönösen saját gyengeségének áldozata
lett.
III.
Henrik követ-
kezett.
Ez ép oly gylöletes
volt a protestánsok eltt, kik bitók
ellenségét látták benne, mint a katholikusok eltt, kiknek ér-
dekeit áldozta
fel,
mert naponként közelebb hozta a vallást és
az országot azon örvényhez, melyben elveszendk voltak mind
a ketten.
A A
Ligue
csodaszer gyorsasággal
terjedt az országban.
középosztály és a nép örömmel sorakozott zászlói
remélve megvédhetni a
hitet,
alá,
igy
melyet az Angliával és a német
herczegekkel szövetkezett Hugonották fenyegettek. Szerencsétlenségre
Spanyolországot
A mint
lotharingi
III.
szerezze
meg
meg más verembe buktak, mert Guise fnökök hívták szövetségül.
háznak titkos
Henriket
meg
a
k
megfosztani
a királyi hatalmat.
czélja
a
pedig
trónjától,
nem
volt
egyéb,
hogy magának
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
A
mi
vetélytársát
Francziaországnak
Fülöpöt,
II.
Ez alatt a király,
teljesen átengedvén
Guiseknek, körül volt véve kedvenczei
méltóságokat és a kincseket, bedugván
A
gylölettel jes
e
a polgári belvillongásokra számított, hogy
illeti,
az országotl ealázza.
123
által,
magát a
rájok pazarolta a
a nép panaszai ell.
füleit
közelégületlenség úgy moraj ltt a trón körül, mint egy
fenyeget
tenger, a királyi seregek veressége Contrusnál s a
hugonották
haladása
ejtette a kedélyeket és
kétségbe
Guise
herczeg kérésére Párisban 1588-ban fékét ereszték a viharnak. Lelkesült tapsokkal fogadtatván a liga
sabb volt e pillanatban
mint a király maga.
sok fegyveres ember rizett, az
lyet
központ, honnan a felség
nép
engedelmeskedett.
fnöke, hatalma-
parancsai
A remeg
igazi
Az
Louvre
volt,
az a
melyeknek a
kiindultak, III.
háza, me-
Henrik
a svájcziakat
hívta segélyül.
Május eltt. nek,
A
1
2 -kének
szép reggelén harczi zene hallatszott Páris
svájcziak bevonultak.
A
nép így
kiáltott
:
« Azért jön-
hogy megfojtsák fnökeinket)). Mindenfelé fegyvert fognak,
sket, melyeket Páris
torlaszokat
emelnek,
az
el-
földje látott.
Mint végzetes alkalmakkor mindig, baljóslatú alakok tn-
nek
nem
fel,
tudni honnan, a rendetlenség és
erszak
pillana-
tában saját gylöletüket teszik a közügy helyére.
Egy Delaunay
torlasznál,
volt
az
mely közel van Palissy házához, Matthieu
r, egy
elv nélküli
ember,
ki
majd a
re-
formátusok, majd a katholikusok táborában szolgált, és a kinek sikerült múltjának foltjait
magatartása
Bemard mester mély megvetést
tetni.
nem
fanatikus
is
rejtette eltte.
Delaunay
elfogja veszteni a mestert.
érezett
ezért feltette
által
elfeled-
iránta és ezt
magában, hogy
124
.
Méreggel
beszédei
telt
Hiába igyekszik a
JEN
FARKASHÁZI FISCHER
liga
Palissy
a
izgaták
ellen
népet.
nehány tagja az aggastyánt megvédeni;
a lázitók megölték volna a mestert, ha három Guisepárti
nem vetdik
véletlenül arra,
s
nem kérdezsködik
a
zaj
tiszt
oka
Ezeknek köszönhet, hogy a mestert fenyeget veszély
fell.
De
elmúlik.
ellenségei elégtétel után áhítoznak
a
s
Bastille
börtöneibe vetették.
E
Delaunay
után
tény
bandájával,
visszatér
hogy
a
Louvret rohanja meg. Katalin azt tanácsolja a királynak, hogy
menjen a
üljön lóra és
liga
tagjainak
eléje
keresztül
viteti
latos bátorsággal a torlaszon
herczeg
De nem
lakásához.
elhatározást. Henrik,
ijedtében,
kerteken keresztül menekül,
Chartresbe
A
csepegtethet
áll
magát a Guise
fia
leikébe
rejtzik
szobájába
megsem
maga bámu-
;
és
Rambouilletig
férfias
este s
a
innen
fut.
felkelés lecsillapultával visszatér Párisba,
gyöngesége Palissy
miatt, haraggal
eltelve
önmaga
és
szégyenkezve
mások
ellen.
egy gonoszlelk porkoláb rossz bánásmódját szen-
t
vedé börtönében.
Könny
Guisek magok
kívánták szabadon bocsáttatását, de Henrik
nem merte elitéit.
De í
is
pártfogása
Nyugodtabb
volna
lett
alá
venni
pillanatot
várt,
azt,
kiszabadítani, mert a
kit
a nép szenvedélye
hogy szabadon bocsássa.
a börtön gyorsín megöl egy nyolczvan éves aggot; Palissy
590-ben a szükség, nyomor és rossz bánásmód miatt meghalt
a Bastille-ben.
D’Aubignée igy jegyzé Palissyhoz
—
fel,
hogy
111
.
Henrik mit beszélt
a Bastille-ben.
ember! Te 45 éve vagy az anyakirályn s az én szolgálatomban. Mi megengedtük, hogy a mészárlás és vér((Jó
fürd
alatt
is
megtartsd vallásodat.
De most
a nép és a Gui-
2
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
sek
által
annyira szoríttatunk, hogy téged
tönre kellett vettetnünk,
—
«Sire
te
s
s
nt
e két
velünk együtt máglyán
térsz.))
hogy e két nvérnek szabadságot
ide küldetett,
5
bör-
is
— Maulaurier gróf tegnap
Bemard
felelt
holnap
meg nem
fogsz meghalni, ha csak
gedtl
1
ha önnek feláldozzák ártatlanságukat,
—k
Felsé-
ígérjen,
hogy
azt felelték,
épen úgy képesek becsületük, mint vallásuk vértanúiként meg-
—
halni.
Ön
többször
jobban sajnálom királyi
szó
meg fogjuk
E
!
mondá nekem, hogy
önt, ki azt
lánykák és
mondá
én,
sajnál,
pedig
én
Ez nem
cckényszerítteteim).
kiknek a mennyben részünk van,
Felségedet tanítani arra, hogy mit beszéljen egy király
;
mert sem a Guisek, sem a nép, sem a király nem kényszeríthet
engem, egyszer mvészt meof tudok
arra,
hogy képek eltt térdet hajtsak;
halni!))
A két nt, Jaques
Foucauld parlamenti ügyész
lányait,
más-
nap elégették a máglyán. Valóban, mely életpálya ségeket,
bírja felmutatni
melyeket Palissyében tapasztalunk?
mind ama
Van
olyan, a ki
mösz-
kitartás tekintetében versenyez vele, de nélkülözi ritka
tönét és
ízlését.
a kérlelhetetlen
Más
a ki tudás tekintetében
akaratert,
mely
minden
tehet-
eléri,
nem
bírja
akadály daczára
diadalmaskodik. Ismét más, talán ép oly hasznos találmányokkal gazdagítja a világot, de élet tanulságát s a
nem
hagyja
a
feltalálót
valami a mi mindennél becsesebb
nagy
jellem,
szabad :
nem csupán látnunk,
mely az emberek és a körülmények
igaz hiv, szinte, buzgó,
a mun-
van
benne
egy tökéletes ember, egy
telen harczokban tisztult és aczélosodott
egy
a tiszta
vértanuság nemes példáját.
El kell ismernünk, hogy Palissyban kást, a bölcsészt és
maga után
megadó
;
elleni
szün-
van benne ezen kívül
és következetes hive az
I2
FARKASHÁZI FISCHER
JEN
a
mit
elveknek, ki képtelen
megbánás Azt
azt
vallani,
rossznak
nélkül kész hitét, élete feláldozásával
azonban
jelenti-e
kifogásolni
?
Bizonyára
hogy nem
ez,
—
nem.
hisz
s
ki
is
megpecsételni.
lehet
benne semmit
Bámulatunk nem ragadtat
annyira e nemes élettel szemben, hogy elfogultak legyünk és
nem
vakíthat el annyira, hogy ne lássuk
fogyatkozásait,
me-
lyeket azonban csak a legszigorúbb szemek vehetnek észre.
Kérdezhetjük például, hogy
mség
a családapa részérl,
kével, oly kutatások miatt,
kielégít eredményhez.
Az
vakmer
könnyel-
hat
gyerme-
nejét,
melyek talán nem vezettek volna
elmélet és a gyakorlat személyesített
nem
san pártját az elsnek, gyöngítve
könnyebbé tegye ezek
volt-e
elhanyagolni
párbeszédekben
alakjai közötti
nem
czáfolatát
fogta-e
a szerz túlságo-
vetélytársának érveit, hogy
?
Helyesen védte-e mindig a tudományos igazságot
s
nem
ellenkezleg egyes tévedésekbe, melyekre rájöttek ké-
esett-e
sbb, midn a természettani tudományok elbbre haladtak Mindig
elérte-e e
vadászott,
erhöz jéhez
?
nem
Nem
nem
nagy
lélek saját mértékét s a czél,
volt-e olykor méltatlan a tiszta
kell-e
sajnálnunk azt
is,
nyal,
érték
erkölcsi
Palissy, lángelmé-
eltitkolni
kifogásokat bizonynyal megtoldhatnók
mert
mely után
igen ill indokoknál fogva, jónak látta egy ideig a
zománczokra vonatkozó felfedezéseket
E
hogy
?
hisz
embernek
az
?
még egy néhányrésze
a
teljes
kevés ember mutatja
ily
nemes
soha
sincs
tökélyben.
De véleményünk
szerint
életnek példáját; ezért a foltokat, melyek dicsségének fényé-
ben találunk, rajzhibákhoz lehetne hasonlítani, a milyenek egy Raphael-képben történik,
is
elfordulnak
;
ha
észreveszszük,
mert a többi annyira tökéletes. Egyéb
ez
azért
iránt e hibák
12"
PALISSY ÉLETE ÉS MÜVEI
nagy része lissy
élt,
A
is
s
mi
eltnik, ha tekintetbe veszszük a kort, melyben Pa-
melyek
a történetet, stíljét illeti,
hogy változatos,
Egy nagy
kortársai
élénk, erteljes. iró,
ki
hasonló
kérdésekben
nem
rubb és egyszersmind modernebb
az isteni
olvastuk, hit,
a
ecseteli.
csekély számú idézeteinkbl észrevehet,
Lamartine, azt mondja, hogy
«Ha
szellemét
ismer
competens,
igen
övénél bibliasze-
az
stilt.
úgymond, e lapokat, az emberi bölcseség,
kitn
lángelme, az egyszerségnek az ervel
egyesült és színezett stílben nyilatkozó e kincseit, lehetetlen az
agyag
e
mellé
irói
szegény
nem
tekintetében, lyrai
er
munkását a
franczia
irodalom
Montaigne nem múlja
sorolni.
felül
Rousseau zamatosság, Lafontaine
tekintetében.
Epén úgy mint
legkitnbb szabadság Bossuet
báj,
azok\ ábrándozik
,
emel-
kedik , sir, fest és dalold
Mivel toldhatnók lat
meg
e dicséreteket?
azon nyugodt tudatban, hogy
dolgot,
midn
ily
férfiút
Leteszszük
nem mveltünk
a
tol-
felesleges
mutattunk be a magyar közönségnek.
Kötelességet teljesítettünk.
R
MVÉSZETI
KÖNYVT
T'S'FTC L A
TARTALOM. Lap.
Elszó I.
II.
III.
...
...
Egy nagy Az
___
...
Palissy mint tudós
mvei
...
VI. Palissy bölcsészeié
VIII.
._. ...
...
V. Harcz az alchimisták
A A
i
feltaláló viszontagságai ...
alkotás korszaka
IV. Palissy
VII.
...
_
_
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
27 37
... ...
93 ...
...
51
77
...
vallás-szabadság bajnoka
vértanú
...
... ...
ellen ...
15
...
...
...
...
105
...
...
...
—
...
122
\
.