Nyüsti Szilvia – Ceglédi Tímea A három versengő dimenzió - kísérlet hallgatói típusok kialakítására a tanulás, a szabadidő és a munka dimenziója mentén Célok, kérdések Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a nappali tagozatos hallgatók életében legfontosabb szerepet játszó kulcsdimenziók – a tanulás, a szabadidő és a munka – mentén típusokat alakítson ki és jellemezze azokat (vö. Bocsi 2008). Ehhez a TERD kutatás1 survey adatbázisa szolgált alapul, melynek kérdőívét a magiszteri (MA/MSc) hallgatók első generációja töltött ki a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményeiben 2010 tavaszán (N=602 fő, a teljes alapsokaság 68%-a). Vizsgálatunk során abból a – nappali tagozatos hallgatókat jellemző – sajátos léthelyzetből indultunk ki, melyben az egyének a mindenkori legnagyobb döntésszabadságot élvezhetik abban, hogy mivel, milyen minőségben és milyen célok szerint strukturálva szervezik tevékenységeiket (Bocsi 2008, 2009; Somlai 2008). Az egyetemi szervezeti idő nyújtotta viszonylagos autonómia azonban döntési kényszerrel, s az azzal járó felelősséggel is párosul, hiszen ezen életszakasz erős, s közvetlen hatással bír a későbbi életpályára (Schilling 2005, Garhammer 2002). Az egyéneknek ki kell alakítaniuk – egyebek mellett – az általunk vizsgált három dimenzióra vonatkozóan a preferencia-sorrendjüket, s ez alapján az idejüket is meg kell osztaniuk közöttük. Mindez értelmezhető e három tevékenységtípus versenyeként is, amely sajátos konfliktusokat generálhat a hallgatói léten belül. A konfliktus egyrészt abból adódik, hogy egy-egy tevékenység túlzott dominanciája korlátoz más tevékenységeket, másrészt pedig a különböző külső kényszerek (pl. anyagi kényszer) szülte léthelyzetekből, amelyek felülírhatják az egyéni preferenciákat. Ezekre a konfliktushelyzetekre többféle megoldási mintázat adható, amelyeket mi a három dimenzió mentén kirajzolódó típusokban ragadtunk meg. A kérdőív a hallgatók lehető legteljesebb megismerését célozta meg, így a vizsgálatunk középpontjában álló három dimenzió elemzésében több kérdésblokkot is segítségül tudtunk hívni. A tipológia kialakításához végül azt a mutatót használtuk fel, amely leginkább magában hordozza mindhárom dimenziót: az időmérleget. Előzetesen azt feltételeztük, hogy előfordulnak szélsőséges típusok, amelyekben egyes dimenziók erőteljes dominanciája figyelhető meg, 1
OTKA T-69160 „A harmadfokú képzés szerepe a regionális átalakulásban (TERD)” kutatás, 2007-2010 (Kutatásvezető: Kozma Tamás)
valamint olyanok, amelyekben kettős dominancia jelentkezik (kevert típusok). Ugyanakkor számítottunk az idejüket harmonikusan felosztó, szélsőségektől mentes típusokra is.
Eredmények A típusalkotáshoz klaszteranalízist végeztünk,2 amelyhez a kérdőív időmérleg blokkját használtuk fel.3 A klaszteranalízis eredményeként négy típus rajzolódott ki (1. ábra). Ebből három tekinthető szélsőséges típusnak (tanulásorientált, szabadidő orientált, munkaorientált), egy pedig átlagosnak. 1. ábra Az időfelhasználás alapján kirajzolódó típusok
A szélsőséges típusok időbeosztásában aránytalanul nagy hangsúlyt kap egy-egy dimenzió: valakinek a tanulás, másoknak a szabadidő tölti ki idejének nagy részét, valaki pedig nappali tagozatos hallgató létére munkával tölti a legtöbb időt (2. ábra). A legtöbb hallgatót magába foglaló típusban ezzel ellentétben az egyes tevékenységek arányosabb felosztását látjuk. Ez a csoport – ahogy ez az ábrán is látható – lényegesen kevesebb idővel számolt el, mint társai, így sajnos nem derül ki, mivel töltik napjaik hátralevő részét. 4 2
K-közép módszerrel, 4 klaszterrel dolgoztunk. A 2 és 3 klaszteres elemzések túl homogén csoportokat alakítottak ki. A klaszterszám 4 fölé emelése során elemezhetetlenül kis elemszámú csoportokat is kaptunk. 3 Az időmérlegben bizonyos tevékenységek napi átlagos óraszámáról kérdeztük a hallgatókat: tanulással eltöltött idő, olvasás tanuláshoz kötődően, olvasás szabadidőhöz kötődően, szabadidő, tanulás melletti munka, beszélgetés barátokkal, beszélgetés szülőkkel. Az elemzésnél három dimenzióra redukáltuk ezeket a mutatókat. A hétköznapokat és a hétvégéket is összevontan kezeltük. 4 Az időmérlegben nem kérdeztünk rá a fiziológiai szükségletekre, utazásra, stb. Az sem volt megkötve, hogy 24 órára jöjjön ki egy nap. 2
2. ábra A hallgatók típusainak napi átlagos időtöltése (órában)
A típusok jellemzői Az időfelhasználás alapján kirajzolódó típusokat tovább jellemeztük a vizsgált három dimenzióra vonatkozó egyéb változók mentén is. Az újonnan bevont változók között nem csak manifeszt, hanem látens elemek is voltak, így a tevékenységek, a tanulmányi eredmények, valamint a munkavégzés megléte mellett az ezek mögött meghúzódó motivációkat, vagy a későbbi terveket is feltárhattuk a kérdőív adta lehetőségeknek köszönhetően. Továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire társulnak a szocio-kulturális háttér különbözőségeivel a három dimenzióra vonatkozó jellegzetességek (1. táblázat).5
5
Mivel elemzésünk során számtalan kereszttáblával dolgoztunk, sajnos itt nem áll módunkban az eredmények részletes interpretálása, így a szűkös keretek miatt egy áttekintő táblázat közzététele mellett döntöttünk. 3
1. táblázat A típusok jellemzőinek összefoglalása
DIMENZIÓK Tanulásorientált (56 fő) Tanulmányi eredményesség
TANULÁS
Akadémiai eredményesség
Mesterképzés motivációja (átlag fölötti értékek)
SZABADIDŐ
Tervezi-e még, hogy továbbtanul? Szabadidős tevékenységek
Internetezési szokások (Mire használod az internetet?) Kapcsolat barátokkal és szülőkkel
SZÉLSŐSÉGES TÍPUSOK Munkaorientált (96 fő)
ÁTLAG TÍPUS(OK) Átlag/Létezgető (301 fő)
Nagy többségük kap tan. ösztöndíjat (80%); A BA/BSc diploma minősítése átlag fölötti arányban jeles (51%)
Több mint felük kap tan. ösztöndíjat (58%) A diploma minősítése többnyire jó, illetve köztük van a legtöbb közepes (14%)
Szabadidő orientált (106 fő) Csak negyedük kap tan. ösztöndíjat (24%) A BA/BSc diploma minősítése többségében jó (62%)
Magasan átlag fölöttiek
Átlag fölöttiek, vagy ahhoz közeliek, kiemelkednek a szakmai önéletrajz terén
Átlagos, de van egy 8 % körüli eredményes aktív mag
Átlag alatti/közeli teljesítmény
Doktori képzés; könnyebb elhelyezkedés; elismert foglalkozás; kiderüljön, mihez van tehetsége; szülők/tanárok javaslata
Büszke legyen rá a család; tovább gyarapítsa a tudását; csak így lehet tanár; szülők/tanárok javaslata
Könnyebb elhelyezkedés; jól jövedelmező állás; még nem akart dolgozni; vonzotta a diákélet
38% igen
37% igen
33% igen
Könnyebb elhelyezkedés; jól jöv. állás; elismert foglalkozás; vonzotta a diákélet; kiderüljön, mihez van tehetsége; csak így lehet tanár 35% igen
Az egyetemi léthez köthető tevékenységek átlag fölöttiek: szakest, sport, buli, szakmai előadás/konferencia
Az egyetemen kívül eső tevékenységek átlag fölöttiek: tábor, vallási rendezvény, művészeti tevékenység, színház Minden az átlagos érték alatti. Kivéve a böngészés/információkeresést Átlag alatti időt töltenek a szülőkkel/barátokkal való beszélgetéssel.
Szerteágazó tevékenységek: kirándulás, bál, tábor, filmvetítés, sport, buli, színház A játék (42%) és a chat (45%) aránya kiemelkedő
A játék erősen átlag alatti (20%) Átlag fölötti időt töltenek a szülőkkel/barátokkal való beszélgetéssel, a szülőkkel kiemelkedően sokat.
Átlag fölötti időt töltenek a szülőkkel/barátokkal való beszélgetéssel, a barátokkal kiemelkedően sokat.
Átlagos
Minden kategóriában átlag közeli arányok.
Minden az átlagos érték feletti. Kivéve: böngészés/információ-keresés Átlag alatti időt töltenek a szülőkkel/barátokkal való beszélgetéssel.
4
Demográfia és szociokulturális háttér
MUNKAVÉGZÉS
Dolgozik-e?
6 7
39%-uk dolgozik
69%-uk dolgozik
41%-uk dolgozik
48%-uk dolgozik
Gyakorisága/jellege
A csak nyaranta végzett és a nem fizetett munka átlag fölötti körükben
Közel felük végez rendszeresen fizetett munkát (a többi csoportnál csak 10-12%)
A csoport több mint fele csak nyaranta, vagy alkalomszerűen dolgozik
Az alkalomszerű és az önkéntes munkavégzés jellemzi őket átlag fölött
Motivációja
Szárnypróbálgatás a munka: Átlag fölött: önmegvalósítás, szakmai ambíció, tapasztalatszerzés, kötelező szakmai gyakorlat 53%-ban többnyire vagy mindig
Egyértelmű az anyagi kényszer Átlag fölött: Átlag fölött: anyagi kényszer, tapasztalatszerzés vágy, szülőktől való függetlenedés kötelező szakmai gyakorlat. vágya, önmegvalósítás, szakmai ambíció 51%-ban többnyire vagy 68%-ban NEM mindig nem differenciál Átlag 27év Átlag 23év Közel azonos arányuk A község/falu esetében származik község/faluból, mint felülreprezentáltak (38%) megyeszékhelyről (38-42%)
Kapcsolódott-e a tanulmányokhoz? Nem Kor Állandó lakóhely
Egyetemi/főiskolai lakásformák
Szülők iskolai végzettsége6 (átlag fölötti értékek) Anyagi háttér7 Családi állapot
Átlag 23 év Közel felük kisebb városból származik, a község/falu esetében alulreprezentáltak (21%) Átlag fölött: kollégium, albérlet, helyben családdal élés. Erősen alulreprezentált: bejárás, szülőktől külön élés helyben Magasan iskolázott szülők Átlag fölött: átlagos (57%) és jó anyagi helyzetűek (18%) Túlnyomó többségük hajadon/nőtlen (91%)
Átlag fölött: bejárás, szülőktől külön élés helyben Erősen alulreprezentált: kollégium
Átlag fölött: kollégium, helyben családdal élés Erősen alulreprezentált: albérlet
Alacsonyan iskolázott szülők
Átlagosan iskolázott szülők
Átlag fölött: rossz anyagi helyzetűek (40%) Magasan átlag fölött: élettársi kapcsolat, házasság, elvált
Átlag fölött: rossz (42%) és jó anyagi helyzetűek (14%) Főként hajadon/nőtlen (84%), házasok alulreprezentáltak
Átlag fölött: anyagi kényszer, tapasztalatszerzés vágya 53%-ban NEM
Átlag 24 év Minden kategóriában átlag közeliek, de a község/falu kevésbé, a kisebb város inkább jellemzi őket. Mindenben átlag közeliek, de kissé a fölötti a kollégium és az albérlet, az alatti pedig a bejárás és a helyben családdal élés Átlagosan és magasan iskolázott szülők Átlag fölött: átlagos anyagi helyzetűek (55%) Minden kategóriában átlag közeliek.
A szülők iskolai végzettsége összevont változót az apa és az anya iskolai végzettségét bevonva klaszteranalízissel hoztuk létre. Az anyagi háttér összevont mutatót klaszteranalízissel képeztük tíz, az objektív jövedelmi helyzetre vonatkozó változó bevonásával (“Van-e a szüleid tulajdonában…?”). 5
A szélsőséges típusok karakteresen elkülönülnek egymástól: A tanulásorientált csoportba tartozókról elmondható, hogy a tanulásra szánt napi közel 12 óra megtérül, hiszen ők a legeredményesebbek a diplomaminősítéseket, valamint a tanulmányi és az akadémiai eredményességet illetően. A klasszikus, tanulásközpontú egyetemista képét testesítik meg. Ők kötődnek leginkább az egyetemhez a szabadidő eltöltés és a lakhatás szempontjából is. Ezzel párhuzamosan nekik vannak a leggyengébb kapcsolataik az egyetemen kívüli világgal. Csak kis hányaduk dolgozik, őket is inkább a nyári, illetve a nem fizetett munkavégzés jellemzi. Ez fiatal korukból, valamint stabil családi és anyagi hátterükből is adódhat. Jelzés értékű, hogy jövőbeli terveiket bizonytalanság jellemzi, leginkább az egyetem nyújtotta biztonság meghosszabbítását tűzik ki célul (doktori képzés). A szabadidő orientált típus testesíti meg a mai hallgatókról kialakított másik jellegzetes képet: a sokat bulizó, életélvező/hedonista egyetemista sztereotípiáját. Napjának jelentős részét szabadidős tevékenységekkel tölti, de az elvárásoknak átlagos szinten eleget tesz: diplomája jó minősítésű, itt-ott akadémiai sikereket is magáénak tudhat. Ő maga is úgy nyilatkozik, hogy – a könnyebb elhelyezkedés és a jó jövedelmező állás elérése mellett – főleg a munkába állás kitolása, illetve a diákélet vonzalma miatt jelentkezett magiszteri képzésbe. A diákéletet ki is használja, hiszen a legkülönfélébb szabadidős tevékenységekben vesz részt, ugyanakkor emellett családjára, barátaira is sok ideje jut. Nem az anyagi kényszer, hanem inkább a tapasztalatszerzés vágya ösztönzi a munkára, de jellemzően csak nyaranta vagy alkalomszerűen dolgozik. Kisebb településről származik, szülei átlagosan iskolázottak, ugyanakkor anyagi háttere ellentmondásos, ugyanis a típuson belül azonos arányban találhatunk jó és a rossz anyagi helyzetűeket is. Az időmérleg alapján kirajzolódott egy markáns csoport, amely idejének legnagyobb részét munkával tölti (napi 6 órát), s magiszteri létét is ez határozza meg (munkaorientált típus). Ők kerülnek ki a legkedvezőtlenebb szociokulturális háttérből, továbbá családi állapot szerint a leginkább elkötelezettek (élettársi kapcsolat, házasság), s a szülőkről is ők váltak már le a legnagyobb arányban. Mindez talán annak tudható be, hogy ők a legidősebbek. A munka szervezi elsődlegesen az életüket, háttérbe szorítva az egyetemi szabadidős programokat és a baráti-családi kapcsolatokat (baráti kötelékeik azonban stabilabbak, még ha kevesebb időt is töltenek velük). A felsőoktatáshoz való kötődésük laza, ami térbeli távolságot is jelent a többi csoporthoz képest: közöttük van a legtöbb bejárós és a legkevesebb kollégista. Továbbtanulási motivációjukban és a munka kiválasztásában ők a legcéltudatosabbak. Amellett, hogy a leggyengébb családi támogatottság miatt anyagi kényszerből dolgoznak, a szakmai ambíció is lényeges munkájuk kiválasztása során. 6
A szélsőséges típusok mellett egy masszív hallgatói tömbre8 akadtunk, akik időfelhasználásáról munkánk jelen fázisában nagyon keveset tudunk. Ők a vizsgált manifeszt és látens változók tekintetében vagy átlagos, vagy ellentmondásos értékeket mutattak. Így róluk nem egységes típusként beszélhetünk, hanem egy további elemzésre váró konglomerátumként. Kísérletet tettünk e 300 hallgató további strukturálására (külön klaszteranalízist futtatunk le csak rájuk vonatkozóan az időmérleg alapján). Az eredmények azt mutatják, hogy felfedezhető ebben a csoportban is egy látens struktúra, amit a jövőben érdemes feltárnunk.
Összefoglalás és kitekintés Elemzésünk alkalmas volt a szélsőséges típusok kirajzolására, a hallgatók feléről azonban nem sikerült éles jellemrajzot adnunk. Eredményeink nem minden kérdésünkre adtak választ, de segítettek kérdéseink pontosításában és bővítésében, amelyeket később célzottan, egy erre hivatott vizsgálat keretében részletesebben és mélyebben is tárgyalhatunk. Így lehetőségünk adódna például a szorgalmi és a vizsgaidőszak közötti különbség feltárására, a karonkénti, esetleg szakonkénti eltérések leírására, valamint a három dimenzió pontosabb operacionalizálására. Erre a most induló Campus-lét9 kutatás is alkalmat nyújthat számunkra. Emellett vizsgálatunk érdeme, hogy az elsők között elemzi a Bologna-rendszer által életre hívott „új” hallgatói csoport jellemzőit, vagyis az MA/MSc fázisban résztvevő hallgatókat.
Irodalom BOCSI V. (2008): Az idő a campusokon. Felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók időszociológiai vizsgálata. Debrecen, doktori disszertáció (kézirat) BOCSI
V.
(2009): Az
időszociológia
pedagógiai
vonatkozásairól. http://www.ofi.hu/
tudastar/bocsi-veronika. Utolsó letöltés: 2010. június 8. MÉSZÁROS J. – TEMPLOM K. – VAJDA J. (1982): Determinált viselkedéstípusok a bölcsészkaron. In Medvetánc 1982/4-1983/1, pp. 60-73
8
Sokat gondolkodtunk ennek a tömbnek az elnevezésén. A konferencia előadás során még a létezgetők nevet viselte a csoport (Mászáros–Templom–Vajda 1982 alapján), azonban ez nem tükrözi megfelelően a valóságot, s félrevezető lehet. Mivel ezt a típust további elemzésre szánjuk, így a mostani elnevezése is csak ideiglenesnek tekinthető. 9 OTKA- K 81858 „Campus-lét” a Debreceni Egyetemen. Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák, 20102012 (Kutatásvezető: Szabó Ildikó)
7
GARHAMMER, M. (2002): Pace of Life and enjoyment of Life Journal of Hapiness Studies. Vol. 3. 217-256. pp. SCHILLING, E. (2005): Die Zukunft der Zeit: Vergleich von Zeitvorstellungen in Russland und Deutschland im Zeichen der Globalisierung. Heinrich Heine Universität, Düsseldorf. SOMLAI P. (2008): A posztadoleszcensek kora. In (Somlai Péter szerk.): Új ifjúság. Budapest, Napvilág Kiadó, 9–43. pp.
8
