NYME GEOINFORMATIKAI KAR ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉSEK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management Engineering) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök (megjelölve a szakirányt) – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer – választható szakirányok: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási (Geoinformatics, Land Management, Land Cadastre, Irrigation and Melioration, Land Register) 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: agrár műszaki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditek: 30 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditek: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a földügy különböző szakterületein (terepi mérési és távérzékelési technológiák, adatfeldolgozás, térbeli információk), valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános jártassággal rendelkeznek. Képesek továbbá önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek: – különböző méretarányú földmérési és tervezési térkép önálló előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsításának elvégzésére; – a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő geodéziai feladatok ellátására;
1
– a környezetükben jelen lévő ellentétes folyamatok szintézisének megteremtésére úgy, hogy a regionalitást helyezik előtérbe; – környezetvédelmi technikák, problémák kezelésére; – az erózió, a defláció, a másodlagos szikesedés elleni védekezési eljárás alkalmazására; – alapvető vízvezetési műtárgyak tervezési és építési követelményeinek alkalmazására; – a szakterületet érintő gazdasági, technológiai innovációra; – térbeli adatinfrastruktúra referenciarendszerének meghatározására, elemzésére, építésére; – ingatlanhasznosítási lehetőségek elemzésére, értékelésére; – a jogi és környezeti erőforrások magabiztos kezelésére; – térinformatikai rendszerek tervezésében, kialakításában és fenntartásában való közreműködésre; – kataszteri és informatikai nyilvántartások széles körű vezetésére; – térbeli információk előállítására, kritikus elemzésére és feldolgozására; – helyesen felmérni az adott terület vízkészletét, a vízmennyiség és vízminőség ismeretében dönteni a vízbázis hasznosításáról és a hasznosításhoz szükséges technológia megválasztásáról. – Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – a közigazgatásban alapfeladatokat ellátni, különösen a földhivatali hálózatban és a helyi önkormányzatoknál; – a bankszektorban és biztosítóintézeteknél ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésére; – az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával; – a helyi vízkárelhárítással, a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával és az ezt szolgáló művekkel összefüggő fejlesztési, rekonstrukciós, fenntartási, üzemelési munkákban jelentkező mérnöki feladatok megoldásában való közreműködésre; – kataszteri és más nyilvántartások vezetésére, e tevékenység irányítására. Rendelkeznek a szakmai, szakma közi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegen-nyelvtudással, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): - természettudományos és mérnöki alapismeretek: 30-55 kredit természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek; - gazdasági és humán általános ismeretek: 15-20 kredit közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU agrárpolitika, minőségbiztosítás; - szakmai törzsanyag: 45-75 kredit informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek, vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés); - differenciált szakmai ismeretek: 30-60 kredit geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.
2
10. Idegennyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. KÖZIGAZGATÁSI, RENDÉSZETI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervező (Administration Management) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: igazgatásszervező – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Administration Manager 3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: – 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők képesek: – központi és a helyi igazgatásban kodifikációs és szervezetigazgatási feladatok ellátására; – államigazgatási, szabálysértési eljárás lefolytatására; – szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására; – közigazgatási informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására. Az alapfokozat birtokában az igazgatásszervezők alkalmasak: – közszolgálati, humánpolitikai feladatok ellátására; – költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak elvégzésére; 3
– közigazgatási felügyeleti, ellenőrzési és rendészeti feladatok ellátására; – az EU szerveinél igazgatásszervezői feladatok elvégzésére. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó ismeretek: 40–60 kredit társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, szociológia, kommunikáció, közpolitika); jogtudományi alapismeretek (magyar alkotmányjog, civilisztika); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (logika, statisztika, informatika); – szakmai törzsanyag: 90–100 kredit igazgatástörténeti modul (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás alapintézményei, közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog, helyi önkormányzatok, közigazgatási büntetőjog); szakigazgatási modul (szociális, kulturális, gazdasági, rendészeti igazgatás, közigazgatási urbanisztika); pénzügyi-közgazdasági modul (államháztartástan, számviteli alapismeretek, közgazdaságtan); közszolgálati és munkajogi modul; közigazgatási menedzsment modul (közigazgatásszervezés és -vezetés, közigazgatástechnológia); EU ismeretek modul; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Idegennyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: birtokrendező mérnök (Land Management Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles birtokrendező mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Management Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak, környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak, természetvédelmi mérnöki alapképzési szak.
4
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 28-30 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-36 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-32 kredit 6.4. A szabadon választható anyaghoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek – a birtokrendezés tulajdonjogi és földhasználati (térképi és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán, nyilvántartásán, dokumentálásán alapuló és a fenntartható földhasználati stratégiák ismeretében – a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható és az érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a mezőgazdasági termelőtevékenység és a munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és az életminőség optimumának figyelembevételével. A végzettek képesek az adott terület termelési, közösségi célok érdekében történő átméretezésére, az említett szempontok figyelembe vételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a természeti környezetben, a társadalomban és az agráriumban zajló folyamatokat, – a környezetvédelem és fenntarthatóság stratégiai céljait, – a statisztika alapvető összefüggéseit, – a birtokrendezés törvényi szabályozási koncepcióját, – a térképrendszereket, a térbeli infrastruktúra használatát, – az ingatlan-nyilvántartás jogi hátterét, – az ingatlan-értékbecslés módszereit, – a projektmenedzsment fogalomrendszerét, – a számítógépes tervezési és térinformatikai módszereket, – a birtokrendezési projektek tapasztalatait és módszertanát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a földcserék, a művelési ág elrendezés, a táblák, birtoktestek mérete, a vizek rendezettsége, a mezőgazdasági terület közlekedési viszonyai, létesítményei, a vidéki térségek életfeltételei optimalizálására a természeti környezet egyidejű védelmével, – tevékenységük alapján a lakosság minőségi agrártermékekkel való ellátásának és az agrárgazdaság piaci kapcsolatainak javítására, továbbá a vidék eltartó képességének növelésére, – az ismeretcsoportok témáinak integrálására, – a tervezési terület optimális hasznosítására és alternatív megoldások kidolgozására, – a különböző vidékfejlesztési és birtokrendezési modellek megértésére, tervezésére és működtetésére, – a különféle hazai és EU-s projektekben való együttműködésre, pályázatok elkészítésére,
5
– a rendezés korszerű informatikai eszközökkel történő szervezésére, igazolására és támogatására, – az érdekelt felek igényeinek felmérésére, teljesítésére, meggyőzésére, – vezetői, szakértői és tervezői jogosultságok megszerzésére, – a környezeti erőforrások magabiztos kezelésére, – a tulajdonjogi és földhasználati (térképi és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálására, nyilvántartására és dokumentálására, – a földhasználati stratégiák kialakítására és a birtokszerkezet javítására, – a tanulás során felmerülő társadalmi, tudományos és etikai kérdések kezelésére, – idegen nyelven történő kommunikációra, – kutatás-fejlesztési módszerek kidolgozására és azok gyakorlati alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – szakmai és szakmaközi együttműködés, – az etikus mérnöki-gazdasági magatartás, – egyéni felelősségvállalás, – kreativitás, – pontos, lelkiismeretes munkavégzés, nagy munkabírás, terhelhetőség, – önálló munkavégzési és döntési képesség, – az önképzés képessége, – döntéshozatali képesség, – a gyorsan változó technológiák szakmai alapelveinek önálló elsajátítása, – a felmerülő problémák felismerése és megoldása, – jó kommunikációs, kapcsolatteremtő és meggyőző képesség csoportmunkában, – jó együttműködési készség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 28-30 kredit természet- és gazdaságföldrajz, növény- és állattani ismeretek, matematikai statisztikai elemzések, településszociológia és konfliktuselemzés, közigazgatási jog, agrárgazdaságtan, EU agrár- és földbirtok-politika. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező témakörei: 32-36 kredit földjog és földügyi intézményhálózat, agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása, földhasználati tervezés és monitoring, adatgyűjtési módszerek, birtoktervezési és rendezési ismeretek, vízgazdálkodás, pénzügyi ismeretek, számítógéppel támogatott birtoktervezés. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-52 kredit differenciált szakmai ismeretek: 30-32 kredit a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek speciális ismeretei (vidék- és területfejlesztés, természeti erőforrás és környezetgazdálkodás, tájrendezés és tájvédelem, mezőgazdasági infrastruktúra alapjai, földügyi és információs rendszerek, térbeli döntés-előkészítés), birtokrendezési esettanulmányok, szakmai idegen-nyelv; diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat külső terepen, gyakorló helyszíneken elkészített környezeti hatáselemzés, esettanulmány, illetve vidékfejlesztési stratégia. 10. Idegennyelvi követelmények:
6
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbiak szerint: – természettudományi és mérnöki alapismeretek, gazdasági és humán általános ismeretek törzsanyag: természettudományi (matematika, fizika), informatikai, műszaki alapismeretek, közgazdaságtani, jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), vezetési ismeretek (legalább 20 kredit), – speciális szakmai ismeretek: informatikai ismeretek (térinformatika, rendszertervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki, vízgazdálkodási ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, távérzékelés, topográfia), ingatlan-nyilvántartási ismeretek, környezet- és természetvédelmi ismeretek (legalább 40 kredit). A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörökből legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
7
