Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola HÁZIREND
OM azonosító: 201118 Elérhetősége: 4532 Nyírtura, Arany János u. 19. Tel/Fax: 42/531-010/17m Honlap:
[email protected] e-mail:
[email protected]
1
A NYÍRTURAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND
mb. intézményvezető
szülői munkaközösségi képv.
nevelőstestület képv.
DÖK képv.
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3 Bevezető rendelkezések ..................................................................................................... 6
I.
1.1.
Az intézmény adatai .................................................................................................... 7
Jogok és kötelességek ......................................................................................................... 7
II. 1.
A tanulók jogai ................................................................................................................ 7
2.
A tanulók kötelességei .................................................................................................... 8
III. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ..................................................................................................................................... 9 1.
Igazolatlan hiányzás ...................................................................................................... 10
2.
Késés ............................................................................................................................. 11
IV.
Az étkezéshez szükséges térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó
rendelkezések ........................................................................................................................... 11 1.
Tandíj ............................................................................................................................ 11
2.
Étkezés térítési díja........................................................................................................ 11
3.
A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás
szabályai ............................................................................................................................... 11 V.
A szociális ösztöndíj megállapításának és elosztásának elvei.......................................... 11
1.
A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .................................... 11
2.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje .......................... 12
VI.
Tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái ..................................................... 12
1.
Diákönkormányzat ........................................................................................................ 12
2.
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ............................................... 14
3.
Ellenőrző könyv ............................................................................................................ 14
VII.
A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................. 14
VIII. IX.
Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ....................................... 15 Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja ......... 17 3
X.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok
alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ............ 17 XI.
Tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek rendje, csengetési rend ......................... 20
XII.
Étkezés, a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama...................................... 21
XIII.
Az iskolai tanulóinak munkarendje ........................................................................... 21
1.
Az éves munkarend ....................................................................................................... 21
XIV.
A tanórai és egyéb foglalkozások rendje ................................................................... 22
1.
A foglalkozások rendje .................................................................................................. 22
2.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje .......................................................................... 22
3.
Egyéb foglalkozások rendje .......................................................................................... 22
4.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti
formái, időkeretei.................................................................................................................. 24 XV. XVI.
A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések . 25 Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek
használatának, kezelésének, megóvásának rendje ................................................................... 26 XVII.
Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán
kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás ..................................................................... 27 XVIII. Teendők tűz esetén .................................................................................................... 27 XIX. XX. XXI.
Ügyintézés ................................................................................................................. 27 Az iskola által szervezett rendezvények rendje ............................................................. 27 Általános működési szabályok .................................................................................. 28
1.
Az intézmény elhagyása ................................................................................................ 28
2.
A számítógépterem rendje ............................................................................................. 28
3.
Egészségvédelem .......................................................................................................... 28
4.
Balesetvédelem .............................................................................................................. 28
5.
Egyéb előírások ............................................................................................................. 28
6.
Vagyonvédelem és kártérítés ........................................................................................ 29
7.
Köszöntés ...................................................................................................................... 29 4
8.
A terem rendje ............................................................................................................... 29
9.
A hetesek kötelességei .................................................................................................. 29
XXII.
Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje ................................................................ 30
XXIII. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás ......... 32 XXIV. XXII. Záró rendelkezések ............................................................................................ 34 A házirend elfogadására jóváhagyására vonatkozó záradékok ................................................ 35 Módosítás legitimációja Mellékletek ............................................................................................................................. 368 1.
A számítógépterem rendje ................................................................................................ 39
2.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ............................................... 41
3.
Ügyelet ............................................................................................................................. 42
4.
A magatartás és szorgalom értékelése .............................................................................. 43
5. Az iskolai tantárgyi minősítés egységes eljárásainak alapelvei ........................................... 46 6.
Tanulószobai házirend...................................................................................................... 50
5
I. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! Ezen házirend: a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a 20/2012 (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; A 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Az 501/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusokra és más iskolai dolgozókra is vonatkoztatni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgozni tanítványaikkal a házirend szövegét, és megismertetni őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak.
6
A házirend módosítását kezdeményezheti az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat. A törvényességi hátterét az aktuális jogszabályok figyelembevételével kell felülvizsgálni. 1.1.
Az intézmény adatai
Neve:Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola Székhelye: 4532 Nyírtura, Arany János u. 19. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
II. Jogok és kötelességek
1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: Színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt. Igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket
(korrepetálás,
szakkör,
sportkör,
énekkar,
tanulószoba,
kedvezményes étkezés). Napközi vagy tanulószobai ellátásban, és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön. Ötödik évfolyamtól kezdődően a tanulók ügyeleti teendőket látnak el. Az ügyeleti beosztást és a havi értékelést osztályfőnökeik segítségével készítik el. Személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. Tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén. Érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön. Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön. Részt vegyen tanulmányi versenyeken. Csak napi két „nagydolgozatot” (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, mely betölti a 45 perces órát, illetve legalább 3 óra tananyagának 7
elsajátítását ellenőrzi. A hiányzó tanulónak a dolgozatot a hiányzást követő első órán kell megírnia. Kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg 10 tanítási napon belül kézhez kapja. Szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás utáni díjazás a tanulót, illetve osztályát illeti meg, de erről a jogáról lemondhat az iskola javára. Véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon. Képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén. Kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen. Egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét. Fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportversenyek). Kérheti átvételét más iskolába. 2. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy: tartsa be az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen- képességeinek megfelelően- tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezettesse ellenőrzőjében, és azt mindennap köteles magával hozni, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
8
a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse
intézményünk
feladatainak
teljesítését,
hagyományainak
ápolását
és
továbbfejlesztését. Az iskolában és kívül, a tanulók részére szervezett rendezvényeken a tanuló önmaga és mások egészségét veszélyeztető magatartása nem megengedett (pl.: alkohol fogyasztása, dohányzás stb.). védje saját és társa egészségét, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált, esztétikus külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A tanulók kerüljék az iskolában feltűnő, másokat megbotránkoztató külsőt (pl.: smink, hajfestés, piercing viselése stb.) a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg: sötét cipő és alj, fehér blúz vagy ing. Iskolánkban kötelező egyenruha nincs. az intézmény által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához segítséget adó, iskolán kívüli rendezvényeken is tiltott a tanulók számra minden olyan cselekedet, amely önmaguk vagy mások testi épségét veszélyezteti, és másokat zavaró vagy közbotrányt okozó viselkedés. A tanulótársak tanuláshoz való jogát nem szabad korlátozni tanítási órát zavaró tevékenységgel (mobiltelefon, laptop használata, üdítő fogyasztása, hangos beszéd, durvaság stb.). A mobiltelefont tanítási órán kikapcsolt állapotban a táskában kell elhelyezni, használata a mások személyiségi jogait nem sértheti. A telefon a tanítási órák közti szünetekben és délután sem használható. Kivételt képez, ha a pedagógus engedélyt ad rá. A tanításhoz nem tartozó felszerelésért (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz), az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
III.
A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének
igazolására vonatkozó előírások A tanítási idő a tanuló munkaideje, amit az órarend szabályoz. Ha tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor a mulasztást igazolnia kell. Az orvosi igazolás a naplóban kerül elhelyezésre, az egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni. 9
A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök (szaktanár, napközis nevelő) jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legfeljebb 3 napon belül.
1. Igazolatlan hiányzás Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola intézményvezetője értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola intézményvezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és kormányhivatalt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az előbbiekben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A hiányzás első napján a tanuló – akár közvetve is, pl. szülei révén – köteles értesíteni az iskolát a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot – nem alkalmat – igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat. 10
Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni.
2. Késés A késés a becsengetés utáni 5 perces beérkezést jelenti az órára. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! A rendszeres késés igazolatlan órának minősül, amennyiben a késések idejét összeadva az eléri a 45 percet. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
IV. Az
étkezéshez
szükséges
térítési
díj,
tandíj
befizetésére,
visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Tandíj Iskolánkban tandíjat tanulóinknak nem kell fizetni.
2. Étkezés térítési díja Az étkezés térítési díját minden hónap 10-ig utólag kell fizetni készpénzben a Móra Ferenc ÁMK élelmezésvezetőjénél. Aki a meghatározott időpontig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, 20-ig írásbeli felszólítást kap, melynek az elkészítéséről az élelmezésvezető gondoskodik.
3. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga a tanulót illeti meg. A tanuló ezen jogról pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül lemondhat az iskola javára.
V. A szociális ösztöndíj megállapításának és elosztásának elvei Szociális ösztöndíjat iskolánknak nem áll módjában adni a tanulóknak.
1. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Intézményünk nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, szociális támogatás megítélésére nem jogosult.
11
2. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásról a fenntartó egyéni elbírálás alapján dönthet. Amennyiben ilyenre sor kerülne, úgy a fenntartó által kialakított szempontsort kell figyelembe venni.
VI. Tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái 1. Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
-
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
-
sportélet;
-
túrák, kirándulások szervezése;
-
kulturális, szabadidős programok szervezése;
-
a tanulók tájékoztatása.
Ezekben a kérdésekben -
az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
-
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek kell kikérnie.
Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -
az iskolai szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
a házirend elfogadása előtt. 12
A diákönkormányzatot az iskola intézményvezetőjével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő felnőtt patronáló képviseli. A DÖK gyermekvezetője a tagok által szavazással megválasztott tanuló, aki feladatait a szervezet által meghatározott módon vezeti. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat felnőtt patronálója. A diákönkormányzat képviselőinek üléseire kéthavonta kerül sor. Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot első fokon. A döntés ellen másodfokon a tankerületi igazgatóhoz nyújthat be kérvényt érdeksérelemre hivatkozva. Amennyiben nem ért egyet a döntéssel, akkor kezdeményezheti a bírósági eljárást. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákönkormányzati ülésen történik. Az ülés rendje: 1. DÖK beszámolója (elvégzett és várható feladatokról) 2. Hozzászólások 3. Javaslatok meghallgatása 4. Döntéshozatal Az iskola közösségének életét érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat a tanulók. A DÖK álláspontját a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítja ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolában tantárgyi, kulturális, sportszakkörök alakíthatók, amelyeket pedagógus irányít és vezet. A szakkör létrehozása esetén az iskola biztosítja működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
13
2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője évente egyszer tanévnyitó ünnepélyen, kétszer DÖK ülés keretében, a diákönkormányzat vezetője 2 havonta a diákönkormányzat ülésén, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a nevelők a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan. A tanulókat az osztályfőnökök a tanév kezdetén tájékoztatják az őket megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai házirendről, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program tanulókat érintő fejezeteiről. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban (szülői értekezlet, fogadóóra) és a tájékoztató füzetben és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.
3. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni/beíratni, és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Ha a tanuló az ellenőrző könyvét nem hozza magával, hanyagul vezeti vagy elveszíti, figyelmeztetésben részesül, és köteles újat vásárolni.
VII.
A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái
1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, 14
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
2. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
intézményvezetői dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat valamint tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Ezeket a jutalmakat az iskolánk biztosítja. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
VIII.
Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
1. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 15
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
intézményvezetői figyelmeztetés;
-
intézményvezetői intés;
-
intézményvezetői megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
-
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
-
a szándékos károkozás;
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
-
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
5. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
16
6. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
IX.
Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja
Iskolánkban jelenleg nem használunk elektronikus naplót, bevezetése esetén a szülő számára biztosítjuk a megfelelő hozzáférést, hogy naprakész információval rendelkezzen gyermeke iskolai haladását, előmenetelét tekintve.
X.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a pedagógiai programunkban, a helyi tanterv részében rögzített továbbhaladás követelményeivel. 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozó vizsga,
-
pótló vizsga,
-
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 17
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban
5.
szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
A nyári szünidőben az intézmény vezetője írásban újra felhívja a szülő figyelmét a vizsga időpontjára. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 2013-14 tanév júniusban: első és ötödik évfolyamon 2014-15 tanév júniusban: második és hatodik évfolyamon 2015-16 tanév júniusban: harmadik és hetedik évfolyamon 2016-17 tanév júniusban: negyedik és nyolcadik évfolyamon
18
8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI
TANTÁRGY
SZÓBELI
GYAKORLATI
VIZSGA ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Magyar irodalom
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Erkölcstan / Hit és
SZÓBELI
erkölcstan Környezetismeret
ÍRÁSBELI
Ének-zene
SZÓBELI SZÓBELI
Vizuális kultúra Életvitel
GYAKORLATI GYAKORLATI
és
GYAKORLATI
és
GYAKORLATI
gyakorlat Testnevelés sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Magyar irodalom
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelvek
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Erkölcstan / Hit és
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
erkölcstan Történelem
SZÓBELI
Természetismeret
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Fizika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Kémia
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Biológia
ÍRÁSBELI
SZÓBELI 19
Földrajz
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Ének-zene
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI
Tánc
és
dráma
Dráma és tánc Vizuális kultúra
GYAKORLATI SZÓBELI
Informatika Technika, életvitel
GYAKORLATI
és gyakorlat Testnevelés
GYAKORLATI
és
GYAKORLATI
sport
XI.
Tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek rendje, csengetési rend
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben rossz idő estén a tanulók a folyosón, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét területét az utca felé nem hagyhatják el. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget vagy rongálást okozhat. A jelzőcsengetés után a tanulóknak a tanteremben kell tartózkodniuk(kivételt képez a számítástechnika ill. azok a termek, ahol interaktív tábla van). A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Becsengetés 800 900 1000 1100 1155 1250
Kicsengetés 845 945 1045 1145 1240 1335
A tanítási órák az 1-6. tanórában tartandók. 20
Iskolánk napközis és tanulószobás foglalkozásának rendje: Napközi 11:45-14:00 14:00-15:45 15:45-16:15
ebédeltetés, levegőztetés, hittan és más szabadidős programok tanulási idő uzsonna, játék
Tanulószoba ebédeltetés, levegőztetés, hittan 12:45-14:00 és más szabadidős programok 14:00-16:00
tanulási idő
Iskolánkban a napközi 1-4. évfolyamig, a tanulószoba 5-8. évfolyamig van. A napközis és tanulószobás foglalkozás után az iskolában tartózkodó gyerekek részére (a szülők érkezéséig) 17 óráig felügyeletet biztosítunk. Szülő kérésére gyermeke felügyeletét a nyitva tartáson túl is biztosítjuk.
XII.
Étkezés, a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama
Az iskola tanulói étkezéshez az ebédlőt veszik igénybe. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán kell hagyni. Iskolánkban 1-8. évfolyamig a 2. szünetben étkeznek a tanulók az ebédlőben (tízórai). A kötelező tanórai foglalkozások után kerül sor az ebédeltetésre, melynek 14:00 óráig, a tanórán kívüli foglalkozások beindításáig be kell fejeződnie. Az étkezés 12:30-tól 14:00 óráig tart. Ezalatt nevelők biztosítanak (napközit és tanulószobát vezető tanár) felügyeletet.
XIII.
Az iskolai tanulóinak munkarendje
1. Az éves munkarend Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az SZMK és a Diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév elején kell meghatározni. Az iskola 7:00 órától van nyitva. A tanítás 8:00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben.
21
A tanítási órák 45 percesek, közöttük 15 perc szünet van az első három szünetben, majd 10 perc az 5. és 6. óra előtt. A tanulók az iskola épületében csak szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak. A tanulmányi idő és a délutáni foglalkozások után a diákok indokolatlanul nem tartózkodhatnak az iskola területén.
XIV.
A tanórai és egyéb foglalkozások rendje
A tanórai foglalkozási rendet a csengetési rend tartalmazza. Tanítási órák 1-6. tanórában tartandóak.
1. A foglalkozások rendje A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. Változtatásra csak a hónap elején van lehetőség. Tanuló az óráról csak indokolt esetben hívható ki.
2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanuló érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanítási év első 2 hetében hirdeti meg. A foglalkozásokra az 1-8. évfolyamon írásban kell jelentkezni a szülők hozzájárulásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel egy tanítási év időtartamára kötelező. Év elején elkezdett foglalkozásokról csak rendkívüli esetben lehet kiiratkozni az intézmény vezetőjének jóváhagyásával. A tanórán kívüli foglalkozások időpontját az intézményvezető rögzíti az iskola heti órarendjében.
3. Egyéb foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, középiskolai előkészítők, hittanórák) előzetes egyeztetett ütemterv szerint tartandók. A napközit a szülők kérésétől függően az 1-4. osztályos tanulók részére szervezünk. Elsődleges célja a tanulók tanórára való felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése. 22
Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai ellátását is. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. Szervezéssel kapcsolatban néhány alapvető szempont: A csoportok szervezésénél az osztályok létszámhatárait tekintjük irányadónak, és törekszünk a homogén csoportok kialakítására. A tanulmányi foglalkozásokat, azok kezdetét úgy kell megszervezni, hogy a tanítási órák befejezése után a diákoknak legalább 30 perc szabadidejük legyen. Ezek időtartama az 1-2. osztályosok esetében legfeljebb 2X30 perces legyen. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az intézményvezető adhat engedélyt. Tanulószobai ellátást és étkezést biztosít az iskola mindazon tanulók számára, akiknek szükséges a tanulmányi munkájuk segítése, felzárkóztatása. Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a tanulókra, akik szociális és nevelési szempontból fokozott törődést igényelnek. A tanulószobai foglalkozások keretében a tehetséges tanulók segítése is cél differenciált foglalkoztatás útján. A tanulószoba rendjét a 6. sz. melléklet tartalmazza. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérelme alapján tanév közben is kérheti gyermeke napközis elhelyezését (illetve megszüntetheti, de csak a hónap fordultával). Ha a tanuló a napközis és tanulószobás foglalkozások ideje alatt nem megfelelő magatartást tanúsít, társait zavarja a tanulásban, abban az esetben kizárható, mivel a napközi és tanulószoba foglalkozásai nem kötelező tanórai foglalkozásnak minősülnek. A napközibe, illetve tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni mindaddig, amíg a törvény által meghatározott létszám be nem telik. Amennyiben a napközis vagy a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akik: o
halmozottan hátrányos helyzetűek,
o akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, o akiknek mindkét szülője dolgozik, o akik rosszabb szociális körülmények között élnek. 23
4. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. Tanórán kívüli foglalkozások célja: -
elősegítse a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését,
-
képességeik kibontakoztatását,
-
a tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük megmutatásához,
-
a tömegsport és a focisuli keretében az egészséges életmódra nevelés kialakítása,
-
segítségnyújtás az otthoni tanuláshoz,
-
megtanítani diákjainkat az önálló ismeretszerzésre és tanulásra.
Megszervezésüknél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Ezek vezetőit az intézmény vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, intézményvezetői jóváhagyással. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tehetséges
diákjaink
különböző
megmérettetésen
vehetnek
részt
a
Rétközi
Iskolaszövetség szervezésén belül, illetve biztosítjuk más iskolák által szervezett
24
rendezvényeken való részvételüket is. Utaztatásukhoz a fenntartó által biztosított gépjárművet vesszük igénybe. Ez költségként nem jelentkezhet a szülő számára. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítését a községi könyvtár segíti. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
XV.
A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések
1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
1. és 5. évfolyamon: hit-és erkölcstan vagy erkölcstan
2. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola vezetőjének. 3. Minden év áprilisában a 4. osztályban tanuló diákok szülei nyilatkoznak, hogy a következő évben a két tantárgy közül gyermekük melyiket választja, a mindenkori hatályos jogszabályok alapján. A leendő elsős tanulók szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak.
25
XVI.
Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának, kezelésének, megóvásának rendje
A létesítmények és helyiségek használati rendjét az iskola minden tanulója és dolgozója köteles betartani. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: közösségi tulajdon védelméért; a nevelési-oktatási tevékenység során használt iskolai felszerelések állagának megőrzéséért; az iskola rendjének, tisztaságának biztosításáért; az iskolai dekoráció épségéért; az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal történő takarékos használatáért, a tűz- és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit, sportudvarát csak pedagógus felügyeletével használhatják. A
tanítási
idő
után
tanuló
csak
külön
engedéllyel,
pedagógus
tudtával
és
felelősségvállalásával vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskola szertárait, a tornatermet, a technikatermet, a számítástechnika termet, a fizika-kémia szaktantermeket, magyar-történelem szaktantermet, alsós tantermeket zárva kell tartani, és csak pedagógus jelenlétében szabad kinyitni, illetőleg oda belépni. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni csak az intézményvezető engedélyével lehet. A tanulói öltözőszekrényeket az iskolai szünetekre (őszi, téli tavaszi, nyári) ki kell üríteni. Az audiovizuális eszközök tárolásáért, használatba adásáért és szakszerű üzemeltetéséért az informatikus felel, akinek az audiovizuális eszközök kezelésére vonatkozó utasításait minden eszközhasználónak be kell tartani. Azok a személyek, akik nem tartoznak az iskola személyi állományába, de szerződés alapján az iskola helyiségeit és berendezéseit igénybe veszik, csak a szerződésben, illetve megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Őket is vagyonvédelmi kötelezettség terheli, kártérítési felelősséggel tartoznak, és kötelesek betartani az iskolai munka- és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.
26
XVII.
Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás
Iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, stb.) diákjaink viselkedésének saját és az iskola viselkedési normáit kell közvetítenie. Iskolánk elvárja diákjaitól, hogy a házirendben meghatározott alapvető magatartási normákat megtartsák az élet minden területén. Az iskolán kívüli az iskola hírnevét negatívan befolyásoló viselkedés fegyelmi következményekkel jár, mely az intézményvezető és az osztályfőnök hatáskörébe tartozik.
XVIII.
Teendők tűz esetén
Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett tűzriadó terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Évente gyakoroljuk a kiürítés módját, az ekkor szükséges teendőket. Erről jegyzőkönyv készül.
XIX.
Ügyintézés
A tanulók hivatalos ügyeiket az iskola titkárságán az iskolatitkárnál vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik. A hivatalos ügyek intézésének ideje: 8-14 óráig. Rendkívüli esetben az intézményvezetőt is megkereshetik. 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az intézményvezető dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
XX.
Az iskola által szervezett rendezvények rendje
Rendezvényeink az aktualitásoknak megfelelően a nevelőtestület és a DÖK közös döntése alapján meghatározott időben kezdődnek, ill. fejeződnek be.
27
XXI.
Általános működési szabályok
1. Az intézmény elhagyása Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét nem hagyhatják el. Az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség, igazolatlan mulasztásnak számít, írásbeli figyelmeztetést von maga után.
2. A számítógépterem rendje A számítógépterem sajátos rendje a 1. számú mellékletben szerepel.
3. Egészségvédelem A tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, felülvizsgálatát a háziorvos látja el. A tanulók egészségügyi és fogászati és higiéniai ellenőrzéseken vesznek részt évente több alkalommal az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
4. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi képviselő irányításával a tanítók, tanárok, osztályfőnökök bevonásával. A számítástechnikai-, technika és természettudományi tantárgyak és a testnevelési foglalkozások megkezdése előtt évente egy alkalommal (valamint szükség szerint) munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A diákok az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A megtörtént balesetről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére!
5. Egyéb előírások A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló (szülő) anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és erkölcsileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.
28
6. Vagyonvédelem és kártérítés A társadalmi tulajdon védelme, az egyéni vagyon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. Köteles a tanuló az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek az állagát megóvni.
7. Köszöntés A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók.
8. A terem rendje Iskolánkban 4 tanterem és 6 szaktanterem van, amelynek berendezései a pedagógiai program megvalósításához nyújtanak segítséget. A termek felszerelésének megóvása a tanulók kötelessége, a berendezésben szándékos rongálással okozott kárt a tanuló köteles megtéríteni. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el az átadás-átvétel hetesi rendje szerint. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzéshez elvégezni a visszarendezést.
9. A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) és a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Ha tanár nem érkezik meg pontosan az órára, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az intézményvezetőnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak tisztán, rendezetten hagyhatják el a tanulók a hetes ellenőrzése után. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot.
Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.
29
A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.
XXII.
Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a helyi tanterv alapján. Az iskola tankönyvet a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz választ. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b)
tankönyvrendelés
módosításának
és
a
normatív
kedvezményben
részesülők
feltüntetésének határideje június 30. c) pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak – ha ismertek – és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak – amennyiben ismertek – a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó
rendelését
tankönyvenként
és
egyházanként
összesítve
küldi
meg a
Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni,
30
vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás
helyi
rendjében
az
iskola
igazgatójának
meg
kell
neveznie
a
tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A tankönyvrendelés helyi rendje: Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi. A tankönyvfelelős feladata:
részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában,
a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában;
a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; 31
az ezekhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében.
Az iskola számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet.
XXIII.
A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai
1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén vagy kerületében található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló • szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, • testvére iskolánk tanulója • munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, • az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai: • A sorsolás nyilvános. 32
•A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. • A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. •A sorsolás helyszíne az iskola épülete. •A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. •A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. •A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola intézményvezető helyettese, a jegyzőkönyvvezető. •A sorsolási bizottság elnöke: az iskola intézményvezető - helyettese. •A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. •A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. •Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. •Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. •A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. •A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. •A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. •Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. 7. A sorsolás után az iskola intézményvezető– sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.
33
XXIV. XXII. Záró rendelkezések 1. A
házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók
és
a
szülők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola intézményvezetője készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola intézményvezetőjének. 3. Az iskola intézményvezetője a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola intézményvezetője beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 4. Az iskola intézményvezetője a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 6. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola intézményvezetője, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 7. A módosításról írásbeli javaslatot az iskola diákönkormányzatához kell benyújtani. Az így beterjesztett vagy az iskola vezetőjének beadott javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 8. A házirend egy kivonatolt példányát a tanuló iskolába való beíratásakor át kell adni a szülőnek. 9. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy szükségese módosítani, az utolsó házirend-módosítás óta felmerült- e szabályozási probléma, a diákönkormányzat vagy az iskola nevelőtestülete javasolta-e a házirend módosítását bármely kérdésben. 10. A
házirend
nyilvános
és
hozzáférhető
bárki
számára
az
iskolában
(intézményvezetőnél, kifüggesztve a hirdetőtáblán és az osztályfőnököknél).
34
A házirend elfogadására jóváhagyására vonatkozó záradékok A Móra Ferenc Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a …… év ……. hó ……. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ……....................................... DÖK felnőtt patronálója
A Móra Ferenc Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a ……. év ….… hó …… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………………… SZMK elnök
A Móra Ferenc Általános Iskola házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.
………………………………… Tankerületi igazgató
A Móra Ferenc Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a …… év …… hó …… napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt: ………………………………. mb. intézményvezető
35
36
37
Mellékletek 1.A számítógépterem rendje 2.Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén
3.Ügyelet 4.A magatartás és a szorgalom értékelése 5. Az iskolai tantárgyi minősítés egységes eljárásainak alapelvei 6.Tanulószoba rendje
38
1. melléklet
1. A számítógépterem rendje 2. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a vezető engedélyezheti. 3. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiségének áramtalanításáért a kijelölt személyek a felelősek. 4. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személyek a felelősek. 5. A gépterembe ételt, italt bevinni, és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 6. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 7. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 8. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen, nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a rendszergazda és a szervizek szakemberei végezhetnek. 9. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 10. Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégítenie a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. 39
Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, mely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.
12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármely meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
40
2.
melléklet
2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét estén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a. a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, b. a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, c. minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjének kell kivizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 4. A balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, és legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, 1 példányt a gyermeknek kell odaadni. 5. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának.
41
3. melléklet
3. Ügyelet Osztálytermekben az ügyeletes, portánál a portai ügyeletes felügyeli a rendet. Az ügyelet és a portaszolgálat az 5-8. osztályos tanuló önként vállalt feladata. A portásra vonatkozó elvek a bejáratnál kifüggesztve olvashatóak. Az ügyeleti munka 730 -1330 tart.
Az ügyeletes iskoláját képviseli, ezért viselkedéskultúrája mindig példamutató legyen, megbízatását lelkiismeretesen lássa el! A tanulói ügyelet a folyamatos tanulmányi munka alól nem mentesít. Amennyiben az ügyeletes tanuló elmulasztja kötelességét, nem végzi el a rábízott feladatot, mulasztást követ el, így figyelmeztetésben részesül.
42
4. melléklet
4. A magatartás és szorgalom értékelése
A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; a)
Példás (5)
43
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. -
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 44
a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. -
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
45
5. melléklet
5. Az iskolai tantárgyi minősítés egységes eljárásainak alapelvei
Az értékelés az alábbi területekre terjed ki: - a kerettanterv követelményeinek elsajátítási szintje - a házirend követelményeihez való viszonya - tanórai és tanórán kívüli szorgalom és magatartás - közösségi feladatok vállalása, végzése A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése folyamatosan történik a NAT és a kerettanterv valamint a szakmai dokumentumok (Oktatási törvény, házirend, egységes nevelői eljárások, helyi tanterv, szaktárgyi tanmenetek valamint az osztályfőnöki munkaterv) által megfogalmazott követelmények, feltételek alapján. Az értékelés alapja az, hogy a teljesítmény hogyan viszonyul a kerettanterv, valamint a helyi tanterv követelményeihez. Figyelembe vesszük a tanuló képességeihez mért eredményeket, illetve hanyatlást. Az 1. valamint 2. évfolyamon félévkor minden tantárgy értékelése szövegesen, értékelő lapon történik, vagy a tájékoztató füzetben található félévi értékelésben. A tanulók a bizonyítvány mellett félévkor és év végén értékelő lapot is kapnak, mely minden tantárgy szöveges értékelését tartalmazza. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 46
Kiválóan teljesített az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek teljes mértékben eleget tett. Jól teljesített az a tanuló, aki kevés segítséggel eleget tett az adott évfolyam tantervi követelményeinek. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek pontatlanul, hiányosságokkal tett eleget. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik. Felzárkóztatásra szorul minősítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek nem tett eleget. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel nem rendelkezik. Ezen minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:kitűnő-
jeles (5), jó (4),
közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Jeles (5) Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is visszaadja a szabályt, az összefüggéseket. Jó (4) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét. Közepes (3) Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. 47
Tanári segítségre, javításra, kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz. Elégséges (2) Ha a tantervi követelményeknek csak tanári útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tantervi követelményeket tanári útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Első osztály és második osztály félévig Teljesítmény
Érdemjegy
0-49 %:
Felzárkóztatásra szorul
50-79 %:
megfelelő
80-92 %:
jó
93-100 %:
kiváló 48
A második osztály félévtől negyedik osztályig: Teljesítmény
Érdemjegy
0-39 %:
elégtelen (1)
40-59 %:
elégséges (2)
60-79 %:
közepes (3)
80-90 %:
jó (4)
91-100 %:
jeles (5)
Felső évfolyam öttől nyolcadik osztályig: Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %:
elégtelen (1)
34-50 %:
elégséges (2)
51-75 %:
közepes (3)
76-90 %:
jó (4)
91-100 %:
jeles (5)
Ettől eltérni szaktanári mérlegelés alapján, az osztály tudásszintjét és a feladatok nehézségének szintjét figyelembe véve lehetséges.
49
6. melléklet 6. Tanulószobai házirend Minden olyan tanulószobás tanuló, akinek aznap 5 tanítási órája van, folyamatosan gyülekezik a teremben (biológia) 1300-ig. 1300-1345 Közösen ebédelünk 1345-1400 Levegőzés 1400-1445 Csendes tanulás 1445-1500 Szünet 1500-1600 Közös tanulás, kikérdezés, korrepetálás, ellenőrzés, problémák megbeszélése Tanulószobáról csak igazoltan lehet hiányozni. Igazolatlan hiányzás igazolatlan órát jelent. Az iskola épületét elhagyni tilos! A tanulószobán csak beírt tanuló tartózkodhat. Lehetőleg minden tanuló hozzon magával a másnapi tantárgyak tankönyveiből legalább kettőt!
50
