Partnerség az egész életen át tartó tanulásban workshop - észak-alföldi régió (A "Partnerségépítés az egész életen át tartó tanulás koncepciójának közös kialakítása érdekében" projekt keretében)
Nyíregyházi Főiskola – 2008. június 5.
BESZÁMOLÓ Előadók: I. II.
Gerő Ildikó (
[email protected]), DRKK igazgató: "LLL és partnerség az életen át". Czapp Zsuzsa (
[email protected]), VATI Kht. programmenedzser: "LLL és Partnerség a pályázatok tükrében" III. Túróczyné dr. Veszteg Rozália (
[email protected]): "LLL kommunikációja" IV. Kovács-Tőzsér Veronika (
[email protected]), RÉS Egyesület: "A Regionális és Lokális Munkaerőpiac Fejlesztéséért" V. Dr. Nagy László (
[email protected]) „A könyvtárak, mint tanulási terek.” VI. Dr. Cservenyák László (
[email protected]) „A múzeumok szerepe a LLL-ben.” VII. Domina Norbert (
[email protected]) „Az erdei iskolák szerepe az életen át tartó tanulásban.” VIII. Dr. Kokovay Ágnes (
[email protected]) „Az információs társadalom – e - learning és az LLL.”
Gerő Ildikó, DRKK igazgató: "LLL és partnerség az életen át". A partnerség elve Magyarországon még nem áll szilárd lábakon, a magyar intézményeknek még mindig nincs kellő gyakorlatuk arra, vonatkozóan, hogy hogyan kell partnerségi együttműködést kialakítani és partnerségben dolgozni. A változást nem elég követni, tudni kell ezekre reagálni, tudni kell felismerni a belőle nyerhető eredményeket. A célok elismerhető megvalósításának egyik legfontosabb feltétele az összefogás, a partnerség. A partnerség fogalma ma már több szinten és az adott környezethez igazodóan más és más, ugyanakkor egymáshoz szorosan illeszkedő megfogalmazással, értelmezéssel bír. A vertikális partnerséget a szubszidiaritás elvéhez kötődve a különböző döntéshozó szintek közötti együttműködés takarja, a horizontális partnerségen az azonos szinten lévő szereplők kooperálását. Programozási partnerség: a fejlesztési stratégia kialakításában játszik szerepet, a projekt partnerség a programozási partnerség által létrehozott stratégiákat, kialakított fejlesztési irányvonalakat veszi alapul és az ezekben megfogalmazott célok megvalósításában érvényesül. A projekt partnerség több fajtáját különböztetjük meg: intézményes, helyi és vegyes projekt partnerség. A partnerség kialakítása két módon lehetséges területi és ágazati alapon. A területi alapon partnerséget főként vidéki területeken alkalmazzák, mivel az alacsony népsűrűség miatt horizontális integrált projektek kerülnek kidolgozásra. Az ágazati partnerség, ami főleg vertikális, integrált projekteket fog létrehozni. Az ágazati partnerség főként nagyobb népsűrűségű, városi területeken kerül alkalmazásra. Itt a partnerség egy kiemelt, specifikus célra koncentrál. Mint általános tapasztalatok, mondhatjuk, hogy a valódi partnerség kialakítása sok időt vesz igénybe, nem könnyű és nem gyors folyamat. Kellő mennyiségű projekt megvalósítása szükséges a jó
partnerséghez. Jelenleg bizalomhiány, információ-visszatartás, know-how visszatartás jellemzi partnerségi kezdeményezéseket. A három legfontosabb alapelv a partnerek közötti méltányosság, a partnerségi munkában megvalósított átláthatóság, és a kölcsönös haszon elvárásának, kívánalmának megfogalmazása. A partnerségben a közvetítő feladatot ellátó, kulcsfontosságú szereppel bír! A jó partnerség ismérve: soha ne adja fel a közös munkát, mielőtt elősegítené, hogy a leggyengébb partner is elérje a helyi fejlesztésre szerződött projekt célját.
1
Szoboszlai Zsolt, szociológus, Hat Penna Tanácsadó Kft: „Idea vagy valóság – élethosszig tartó tanulás a roma társadalmi csoportok körében” A KSH Népességtudományi Intézetének friss becslése szerint a magyarországi cigány népesség létszáma 2050-ben meghaladhatja a 1,5 millió főt. A magyarországi roma népesség területi eloszlása nem egyenletes, a cigány lakosság zöme három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) koncentrálódik. Magyarország mintegy 3.200 települése közül legalább 2.000 településen élnek romák. Az elmúlt harminc évben gyarapodott a városban lakó cigányok száma, összlétszámuk közel kétharmada ugyanakkor ma is a leghátrányosabb helyzetű községekben, különösen kis és aprófalvakban él. A romák élethosszig tartó tanulásba kapcsolódásának alapvető indoka iskolázottságuk országos átlagtól való elmaradása és ennek foglalkoztathatóságukra, önszerveződésükre, integrálódásukra való kihatása. A szakértői elemzések szerint a roma lakosság igen kis százaléka részben, nagy százaléka pedig teljesen képzetlen, felkészületlen és esélytelen a politikai rendszerváltás által bekövetkezett piacgazdaság kihívásaival szemben. (Hága 2000b) A romák felnőttoktatásban való részvételére jószerint csak közvetett adatokból következtethetünk. Így Zachár László kutatásai rámutattak, hogy a foglalkoztatást segítő képzésekben a fiatalabbak - 70-75 % arányban a 30 évnél fiatalabbak -, és az iskolázottabbak - 60-65% arányban a legalább középiskolát végzettek - vesznek részt, mely utóbbi körülményből következik a romák alacsonyabb mértékű részvétele. Babusik vizsgálatai szerint a 19 éves kor felett főállásban tanulók elsősorban az érettségizettek közül kerülnek ki. Az érettségivel rendelkező, főállásban tanuló romák 78,7%-felsőfokon tanul, a többiek elsősorban átképzésben vesznek részt. Bajusz Klára a leginkább rászorulók felnőttképzésbe való bekapcsolódásának akadályai között a motiválatlanságot, a képzési kínálat nem megfelelőségét és a „tudást pénzért” felfogás előretörését emeli ki. „Mivel a felnőttoktatásba való bekapcsolódás mindig önkéntes alapú, gyakran azok a célcsoportok érhetőek el legnehezebben, akik számára a hiányzó ismeretek pótlása alapvető lenne. Képzettség és iskolázottság terén jelentős mértékű javulás az utóbbi években az aktív keresőknél történt: aki nem tudott képzettséget szerezni (hátrányos helyzet, újratermelődő esélyegyenlőtlenség, képzőintézmény hiánya, tanulási képességek hiánya stb. miatt), kikerült a munkaerőpiacról, általában tartós munkanélkülivé vált. Továbblépésének feltétele szakmai végzettség megszerzése lenne. Azonban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmáknak csupán 3%-a sajátítható el általános iskolai végzettség nélkül, a nyolc osztályos bizonyítványhoz szükséges tudásanyagot pedig az amúgy is hátrányos helyzetű célcsoport az egyre csökkenő számú általános iskolákban sajátíthatja csak el. A problémát fokozza, hogy a munkaerőpiacon való érvényesülés és a versenyképesség megőrzésének feltételévé mára már nem is az általános iskolai végzettség, hanem az érettségi és az erre épülő szakma vált.” A romák elsősorban tehát támogatott, alapfokú, vagy alapfokot nem igénylő képzésekben vesznek részt. 1999-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a speciálisan cigány felnőttek számára indított képzések a mezőgazdasági munkás felzárkóztató, fűzvessző és gyékényfeldolgozó, cigánygazda, kosárfonó és kerti bútor készítő, kőműves, zöldségkereskedő, parkgondozó, cirokseprű-készítő, gyógynövénygyűjtő szakmákat érintették. (326-an vettek részt ezeken a képzéseken). Aligha lehet kétségbe vonni, hogy a cigányság helyzetét csak rendkívül jelentős erőfeszítésekkel lehet javítani – s még ez esetben is nagyon nehéz lesz kitörni abból az ördögi körből, amit az iskolázatlanság, az alacsony presztízsű munka és a munkanélküliség képez. Czapp Zsuzsa, VATI Kht. programmenedzser: "LLL és Partnerség a pályázatok tükrében" Három Partnerség/Társulás típusa az EU szemszögéből és a pályázatok tükrében (1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről): (a) Gesztor önkormányzati társulások, (b) Társulási Tanács, (c) Jogi személyiségű társulás
2
A pályázatok értékelésénél is megkülönböztethető a pályázati elképzelések „társadalmasítási” folyamata, a pályázatok formai és szakmai értékelése és a ROP I. és ÚMFT pályázatok értékelése. A pályázatok végrehajtásánál (ERFA, ESZA) jellemző a ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés, és ezen belül a 2. komponens – non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban. Ezen pályázati konstrukciókon belül 2 fajta képzés megtartására került sor: (a) Menedzsment képzés és (b) Célcsoport képzés. Felvetődött a kérdés, hogy a pályázók mire törekedtek a projekt megvalósítása során és milyen képzési programokkal kívánták ezeket a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű embereket a munkaerőpiacra (re)integrálni? A 2.B. VKO (Végső kedvezményezeti osztály) körében két példa bemutatására került sor: A ROP 3.1.2. „A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése”c. projekt, és a ROP 3.4.2. „Régió- specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása”. Végül is a visszajelzések az uniós programok résztvevőitől: HU0008- 05.sz. Phare program 2. komponens- Vállalkozások közötti együttműködések erősítése és a felmérés adatai. Túróczyné dr. Veszteg Rozália: "LLL kommunikációja" (A felnőttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központjának programjában) EU Közlemény (2006. 10. 23.): Felnőttkori tanulás – Tanulni sohasem késő Versenyképesség – alacsonyan képzett munkavállalók Demográfiai változások: kulcskompetenciák hiánya, európai népesség elöregedése, egyre kevesebb a fiatal munkavállalók száma Társadalmi kirekesztődés okai: alapképzettség alacsony szintje, munkanélküliség, rossz közlekedési lehetőségek, korlátozott életlehetőség, információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés hiánya. A FELNŐTTKORI tanulásnak kulcsszerepe van a kirekesztődés ellen Öt kulcsfontosságú üzenet a felnőttkori tanulásban érdekeltek számára: A részvételt megakadályozó tényezők megszüntetése. A felnőttkori tanulás minőségének biztosítása. A tanulási eredmények elismerése és jóváhagyása. Befektetés az idősebb népességbe és a bevándorlókba. Mutatók és referencia értékek. A projekt: A felnőttképzés és szakképzés kommunikálása (támogatója az OFK) – Rendezvénysorozat: az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövelő tényező szerepéről, felnőttképzésről, felnőttképzési szolgáltatásokról. Nyitó szakmai konferencia: A felnőttkori tanulás, mint jövőbeli program. Az EU programja, mely a felnőttoktatásban is a minőséget, hatékonyságot és igazságosságot hangsúlyozza, amelyek a társadalom és gazdaságosság javát szolgálják. A képzett munkaerővel szembeni elvárások: Kulcskompetenciák, személyes és társas-, valamint a szakmai kompetenciák fejlesztése belső képzések, dolgozói továbbképzések formájában. A felnőttképzés sajátosságai, intézményrendszere, törvényi háttere, a munkaerőpiac és a képzett munkaerő. Életstílus, életmód és a felnőttkori tanulás összefüggései. Felnőttképzési kerek-asztal beszélgetés és felnőttképzési börze – felnőttképzési szolgáltatások 4 hátrányos helyzetű kistérségben: Általános, szakmai és nyelvi képzések kínálata: felzárkóztató és OKJ-s szakmai képzések, felsőfokú szakképzés, főiskolai alapképzés, szakirányú továbbképzés, nyelvi képzések. Felnőttképzési szolgáltatások: Általános kompetencia mérés, pályaválasztás, pályaorientáció, külföldi munkavállalás tanácsadás, álláskeresési technikák, komplex képzési és életvezetési tanácsadás, tanulni tanítás.
3
A projekt erősségei: valós igényre épülő szolgáltatás, közvetlen megszólítás, a részvételt megkönnyítő ajánlatok, felnőttképzés elkötelezett, felkészült szakemberei, csapatmunka – széleskörű együttműködés, személyre szabott tanácsadás, informálás, bárhol, bármikor kivitelezhető, tombola, mint megtartó erő. A projekt gyenge oldala, amin javítani kell: együttműködés a védőnői hálózattal – gyesen, gyeden lévők bevonása miatt, munkáltatói oldal megnyerése, bevonása, térségfejlesztési projektek és a humánerőforrás helyzete a kistérségben, az OFA támogatás folyósításának ütemezése, túlzott adminisztráció kényszere Kovács-Tőzsér Veronika, RÉS Egyesület: "A Regionális és Lokális Munkaerőpiac Fejlesztéséért" A RÉS Egyesület 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a foglalkoztatáspolitika, munkaerő-piaci politika, társadalompolitika, humánpolitika, rehabilitáció, szociális munka terén fejlesztő, tanácsadó, információközvetítő feladatokat vállaljon fel, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyek számára reintegrációs, foglalkoztatási és képzési programokat szervezzen és valósítson meg. Tevékenységek: munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, szociális tevékenység, családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások, képzések, továbbképzések szervezése, speciális szükségletekhez igazodva, kezdeményezve, támogatva és megvalósítva foglalkoztatási programok tervezését, projektek készítését, lebonyolítását, speciális munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Megvalósított programtípusok Álláskeresők részére nyújtott szolgáltatások: Képzéssel egybekötött foglalkoztatási programok, OKJ-s végzettséget nyújtó képzések, szociális munkás által nyújtott személyre szóló szolgáltatások, munkaerőpiaci tréningek, komplex foglalkoztatási projektek, munkaerő-piaci szolgáltatások fiatal munkanélküliek számára. Foglalkoztatási célú civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások: pályázatírási tanácsadás, Roma foglalkoztatási programok habilitációja, EU ismeretek nyújtása, pályakezdők mentor programja, projektasszisztens képzés, felkészítés a Romániában működő magyar foglalkoztatási célú civil szervezetek részére az EU csatlakozásra, EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) küldés és fogadás A projekt eredményei: A projektszemélyzet tagjaira irányuló fejlesztések: Szupervízió szociális munkások részére, szakmai folyóiratok és szakkönyvek beszerzése, képzésen, konferencián való részvétel, minőségirányítási tanúsítvány (ISO 9000:2001), felülvizsgálati audit 2008 januárjában. A konzorciumi tagjaira irányuló fejlesztések: fémforgácsoló mesterek képzése, konzorciumi tagok felkészítése 5 szervezet részére, projektlátogatások, sajtótájékoztatók tartása. Szervezeti erőforrások növelése: szervezetfejlesztés, csapatépítő tréning, projektlátogatás Folytatás, Értékünk a tudás OFA NHR-2006: Angol nyelvi képzés, ECDL Start, csapatépítő tréning, vezetői stratégiai műhelymunka, képzések (HR, TB, Adótanácsadó, Webszerkesztő), szakkönyvek vásárlása. Foglalkoztatási célú civil szervezetek számára biztosított különböző szolgáltatások: “SZATELIT” elnevezésű projekt keretében projektasszisztens képzés az Észak-alföldi régióban működő civil szervezetek 20 munkatársa számára. “Határtalan tapasztalatátadás” elnevezésű projekt a Románia határmenti térségében működő magyar civil szervezetek számára, amely tapasztalatátadással és kapcsolatépítéssel támogatta a célcsoportba tartozó szervezetek működését. HEFOP 2.2 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével: A projektben Hajdú-Bihar megyében szociális és foglalkoztatási területeken dolgozó szakemberek részére kívánunk komplex képzést megvalósítani kiscsoportos formában. Dr. Nagy László, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár Igazgató: „A könyvtárak, mint tanulási terek” – A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a jövőben is a tanulás segítése. Klasszikus szolgáltatóként:
4
-
rendelkezésre bocsátja a nyomtatott szakirodalmat: tankönyveket, jegyzeteket, szakfolyóiratokat, szakkönyveket, akár kottákat, stb. biztosítja mindehhez az interneten való hozzáférést, lehetőség szerint minden más hordozón – hang, képi, mozgóképi, mikrofilm, stb. – is biztosítja a rajtuk rögzített információk használatát.
Könyvtárak stratégiai terve 2008 – 2013 évekre: Célok: - közvetítsen minden nyilvánosságra kerülő információt, adatot, biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, határokon innen és túl, - a használó központúság szellemében helytől, nyitva tartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést, - új módszerekkel segítse az olvasáskultúra fejlesztését, - közösségi szolgáltatásokkal, felnőttképzési támogatásokkal segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését. - Segítse az élethosszig tartó tanulást. Könyvtáros kompetenciák az élethosszig tartó tanulás segítésében: - Bolognai folyamat rendszere megvalósul a könyvtáros képzésben is: felsőoktatás – szakképzés – szakmai továbbképzés, - Törvényben előírt 7 évenkénti kötelező továbbképzés = az életen át tartó tanulás kényszere – „jó könyvtáros holtig tanul”, - CERTIDOC – európai minősítés az információs és dokumentációs munka területén, - Andragógiai ismeretek könyvtárosoknak (60 órás? KI), - E-felhasználói kompetenciák erősítésére: IT mentor, e-tanácsadó képzés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával. ETITLE PROJEKT EU Lifelong Learning Program keretében 14 partnerből álló konzorcium által beadott koncepció projekt (Europe’s New Libraries Together in Transversal Learning Environments). A projekt 2 éves futamidejű. Célja: a könyvtárak tanulást segítő szolgáltatásainak feltérképezése, jó gyakorlati megoldások közismertté tétele – Ajánlások készítése az EU tagállamok számára. A konzorcium tagjai 14 tagországot képviselő egy-egy szervezet, köztük országos intézmények nagyvárosi könyvtárak, könyvtárszakmai egyesületek és két civil szervezet. Magyarországról a Publika Magyar könyvtári Kör a konzorcium tagja. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár LLL-t támogató aktív szolgáltatásai: - Rendhagyó tanórák a játéktárban (SNI-knek is fejlesztőpedagógussal!) és a gyermekkönyvtárban, - Könyvhasználat oktatása (OPAC, helyismereti adatbázis, stb. bemutatása), - Számítógép és internet használat oktatása: évente min. 100 fő részére alapfokú ismeretek tanítása, - Könyvtárosok szakmai továbbképzése, - E-tanácsadó, ITT képzés (e-bankolás, e-adóbevallás, e-ügyintézés a közigazgatásban, ügyfélkapu az egészségbiztosításban, stb.), - e-szolgáltatások használata – könyvtárhasználóknak. - Terv: nyelvi képzés (pl. kamionsofőröknek, buszsofőröknek, hogy tudjon tankolni)
távoktatással; Dr. Cservenyák László -Szatmár Múzeum Igazgató: „A múzeumok szerepe az LLL-ben” A kulturális javak védelmével összefüggésben az 1997. évi 140. törvény a jogszabályban meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményeseként határozza meg a muzeális intézményeket. A természet és az emberiség keletkezésének és fejlődésének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi és egyéb bizonyítékait, valamint a művészeti alkotásokat befogadó közérdekű gyűjteményének ezek az intézmények, olyan javak otthonai, amelyekhez mindenki számára biztosítani kell hozzáférést.
5
A múzeum fontos tanulási helyszín, mivel nem csupán gyűjt, kutat, konzervál, hanem kiállít, közzétesz, oktat, nevel és szórakoztat is. A múzeumi stratégia legfőbb gondolata: A régiről valami újat! Az ICOM szakmai etikai kódexe kimondja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a múzeum kiterjessze közművelődési szerepét a népesség valamennyi rétegében, továbbá kívánatos az, hogy múzeumpedagógiában jártas és kompetens szakembereket alkalmazzon. Az elmúlt időszakban teret nyert egy új kifejezés, mely pontosan kifejezi a múzeumok napjainkban egyre elterjedtebbé váló új feladatát. Ez a kifejezés az „Edutainment” – szórakoztatás (entertainment) és oktatás (education) angol kifejezésekből összevont szó. Szórakoztatva oktatni, vagy oktatva szórakoztatni, a sorrend felcserélhető, kifejezés lényege ugyanaz marad. A múzeumi oktatás egyik nagy előnye az iskolai oktatással szemben egyrészről magában a múzeumi térben, az oldottabb légkör megteremtésének lehetőségében rejlik. Ez az alapvetően meglévő előnyt szükséges még erősíteni azáltal, hogy olyan programokat, olyan tevékenységformákat kínáljon a múzeum látogatói számára, melyek szórakoztató jellegűk, aktivitásuk vagy interaktivitásuk révén lehetővé teszik a hatékonyabb tanulást. Régóta kimutatott, hogy az olyan tanulási folyamat, melynek során a tanuló valamiféle aktivitást fejt ki, hatékonyságában messze felülmúlja a pusztán verbális közlésen alapuló tanítási-tanulási formát, nem is beszélve a pusztán frontális módon zajló oktatással való összevetésből. A tudásalapú társadalom korában tehát a kulturális javak védelmében kitüntetett szerepet játszó muzeális intézményekben az emlékanyag gyűjtése, megóvása mellett a kulturális örökség széles körű és mindenki számára hozzáférhető szellemi birtokbavétele is nagy hangsúlyt kapott. Ezt a kihívást azonban még inkább felerősíti az egész életen át tartó tanulást megfogalmazó, Európa-, sőt világszerte erősödő törekvés, amely a múzeumokat mint az iskolán kívüli nonformális és informális tanulása színtereként fogja fel. A múzeum nem csupán műtárgyak megőrzésére, megóvására és kiállítására szolgáló hely, hanem élvezetes kulturális felfedezőutak kiindulópontja, kreativitásunk felfedezésének színtere, ahol újfajta élményekkel teli tanulási folyamat részesei lehetünk”. Ehhez a múzeum programjai: látványtár
kialakítása, Múzeumok éjszakája, Múzeumok őszi fesztiválja (tematikus programokkal); foglalkozások iskoláknak, civileknek (tojásfestés, irodalmi műsor, táncházak, ismeretterjesztő előadások, veteránjármű kiállítás, kerékpártúra képzett vezetővel; irodalmi emlékhely-túra stb.). Domina Norbert, Iskola Igazgató: „Az erdei iskola és a LLL” -
Az erdei iskola fogalomköre: Az erdei iskola mozgalom nagy jelentőséget és nyilvánosságot az ezredforduló után kapott. Lehoczky János és társai lefektették az erdei iskola program alapjait és munkájukkal megalapozták annak jövőjét!
-
Az „LLL korszak” főbb jellemzőin áttekintve és az előzetesen megismertek alapján megvilágosodnak azok a lehetőségek, amelyek alapján az erdei iskola megfelelő helyszíne és programja lehet az élethosszig tartó tanulási folyamatnak. A munkaerő-piaci alkalmasságon túlmenően az oktatásról a tanulásra helyeződik a hangsúly, és felértékelődnek az egyéb tudásgyarapítási lehetőségek. Az LLL szűkebb és tágabb értelmezési lehetőségeivel megismerkedve egyértelművé válik az erdei iskolák szerepe és helye az élethosszig tartó tanulás rendszerében.
-
-
Az erdei iskola helye és szerepe az LLL rendszerében: Az erdei iskola komoly szerepet vállal és lehetőségeket biztosít az élethosszig tartó tanulás folyamatában az óvodától egészen a felsőoktatásig, a civil szférától a gazdaságig, a segítséggel élőkön át a hátrányos helyzetűekig. Kiemelt feladata a nevelés a legelemibb hétköznapibb dolgoktól a testi – szellemi – lelki harmónia megteremtéséig. A bemutatott erdei iskola módszertanilag átgondoltan felépített tavaszi, őszi, téli programokat
kínál alsós, felsős és középiskolások számára + nyári tematikus táborokat. Saját élményű
6
tanulásra épít; együttműködést igénylő csoportos feladatokkal operál. Cél: a tanulás az öröm forrása legyen. Tanárképzéshez gyakorlóhely; pedagógus-továbbképzést is végez – környezeti nevelés témában; szervezetfejlesztő tréningeket tart (a környezet miatt). Híd szerepet tölt be a civil, a gazdasági, a közigazgatási és az oktatási szféra között, partneri együttműködésekhez. Dr. Kokovay Ágnes, főiskolai docens: „Az információs társadalom – e –learning és az LLL.” A felgyorsuló technológiai fejlődés világszerte új feladatok elé állította az oktatási rendszereket. A tudásátadás hagyományos útjai már nem tudják kiszolgálni a munkaerő piaci igényeket. Szinte elérhetetlenné vált a felhalmozódott és átláthatatlanul rétegződött tudás hatalmas tömege miatt az általános, átfogó műveltség, az egységes világkép kialakítása. Az oktatás fő célja sokkal inkább a képességek, készségek elsajátítása lett; ezek lehetővé teszik az egyén számára a saját egyedi élethelyzetének és adottságainak megfelelő tudás megszerzését, és így érvényesülni tud a specializálódásra épülő gazdasági és szociális környezetben. Az egyedi élethelyzetekben, munkakörnyezetben szükséges tudás olyan sokféle és olyan gyorsan változik, hogy az alapoktatás során elsajátíthatatlanná vált. Ezért már az alapoktatás során át kell adni az oktatáson kívüli tudásszerzés, tudásépítés képességét, lehetővé kell tenni készségszintre emelését, az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning) elsajátítását. Az élethosszig tartó tanulás a modern állam alapkövetelménye, így megjelenik az Európai Unió programjaiban és ajánlásaiban, valamint támogatásainak és fejlesztési terveinek alapcéljaként is szolgál. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Uniós tagállamokhoz hasonlóan, továbbá a hazai alkotmányos alapelveknek és a munkaerő piaci követelményeknek megfelelően a Közoktatás Középtávú Fejlesztési Tervében és a Magyar Universitas Programban is megjelenítette az élethosszig tartó tanulás képességeinek fejlesztését. Az élethosszig tartó tanulás képessége különféle alkompetenciákból tevődik össze. Az írás, olvasás készsége, valamint a tanulási folyamatot katalizálni képes lexikális jellegű ismeretkészlet továbbra is elengedhetetlen. Ezeket egészíti ki az idegennyelv-ismeret, valamint az infokommunikációs technológia felhasználási készsége. Az infokommunikációs ismeretek ráépülnek az informatikai ismeretre, de túl is mutatnak azokon a különféle médiumok kezelésének, értelmezésének képességében. Az élethosszig tartó tanulás képességével mindenki számára adott a lehetőség arra, hogy élete során az új, vagy változó környezetben önállóan vagy egyéb körülmények között elsajátítson újabb és újabb ismereteket, azokból alkalmazható tudást építsen fel, ezáltal biztosítva saját egzisztenciális és szellemi fejlődését. A tudásszerzés hagyományos módjai arra épültek, hogy a szükséges tudás egyértelműen, kétségek nélkül felépíthető a logikusan egymásra épülő információk sorozatából. A tradicionális oktatás a kész tudás oktatása. A valódi, használható tudás jelentős többsége azonban nem érhető el passzív befogadással. A tudás megszerzésének folyamata a tudásalapú, információs társadalomban jelentősen megváltozott. Alapadatok tömege érhető el különböző forrásokból. Az adatok környezete, forrása meghatározza a belőlük felépíthető információkat. Az információk illesztésével, elsajátításával felépíthető a tudás, amelynek alkalmazásával oldhatóak meg a feladatok, problémák. Bemutatásra került a Nyíregyházi Főiskola – Virtual Campusa. E-learning formában tanulható, a kulcskompetenciákat fejlesztő 24 kurzus. Hallgatói kérdőívek alapján történő felmérés eredménye: - Igényeknek megfelelő tartalmak közvetítése, - Könnyen tanulhatók, - A hagyományos képzéssel szemben az e – learning-et részesítik előnyben. Kerekasztal beszélgetés A Kerekasztal beszélgetés keretében három konkrét kérdést fogalmaztunk meg, az idő rövidsége miatt: 7
-
Milyen akadályozó tényezők vannak a partner építés területén a régióban? Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az együttműködést és mind szélesebb körben elterjeszteni a „jó gyakorlatokat” a térségben? Hogy jut el az információ az egyénhez a közoktatási rendszeren kívül?
A beszélgetésen felmerült 1-2 érdekesebb szempont: - Az ügyfélbarátság fontos a szervezeteknél, de jó lenne a fordított viszonynak is kialakulnia
-
-
(pl. múzeumbarát iskolák). Partnerség elsősorban saját szervezeti kategórián belül alakul, valamint a formális képzéseket folytató képző szervezetekkel. Ezen felül még szponzor cégekkel. Csak ritkán jön létre keresztirányú partnerség (pl. az Erdei Iskola egy civil szervezettel életviteli orientációs szolgáltatás céljából). Partnerség sok esetben személyes kapcsolatok révén alakul ki, sokszor nem is formalizálódik (csak nagyobb szervezetek várják el a formalizálást – értsd: szerződéses viszonyt)
Javaslatok a meghívott személyekre a café beszélgetésekre: - Nyírségi Helyi Vidékfejlesztési Közösség. - Humannet alapítvány - E-misszió Egyesület - Hortobágyi Nemzeti Park - Almamag életmód és egészség Szövetség - botanikus kertek, állatkertek Egy konkrét példa bemutatása: Bilédi Ferencné: könyvtári tanulás támogatási projekt bemutatása – ENTITLE PROJEKT -
-
-
-
Az EU Lifelong Learning Programme (LLP KA4) keretében meghirdetett pályázatra 2007 tavaszán egy 14 partnerből álló konzorcium beadta koncepcióját ENTITLE – Europe’s New Libraries Together in Transversal Learning Environments – címmel. A konzorcium tagjai: - Két országos intézmény: – MLA (UK) és NUK (Szlovenia) - Öt nagyvárosi könyvtár: Aarhus (Dánia), Kolozsvár (Romania), Helsinki (Finnország), Liszabon (Portugalia), Veria (Görögország) - Három szakmai egyesület – BVOE (Ausztria), ULISO (Bulgaria) és Publika (Magyarország) - Két civil szervezet- CrossCzech (Cseh Köztársaság) és AcrossLimits (Málta) A projekt főbb céljai: - A közkönyvtárakban folyó tanulást segítő szolgáltatások feltérképezése, leírása; a jó gyakorlati megoldások, eszközök, módszerek, a korábbi projektek, pl. Pulman, Calimera, AITMES, eMapps.com eredményeinek. szétsugárzása annak érdekében, hogy ezen tevékenységek fejlődhessenek, széles körben ismertté váljék az európai tanulási programokhoz való hozzájárulásuk. - Ajánlások készítése az EU tagállamok számára, hogy a Lifelong Learning- Életen át tartó tanulástámogató politikáját és akcióit segítsék. - Tényekre alapozott szempontrendszer kialakítása annak érdekében, hogy - alapul szolgáljon egy széleskörű összehasonlításhoz és az eredmények szétsugárzásához országon belül és országok között, különösen a tanulókra gyakorolt hatással összefüggésben. - felhasználható legyen a jövőbeli tudományos összehasonlító kutatásokhoz. A projekt várható eredményei: - ENTITLE Útmutató elkészítése a LLL-t támogató szolgáltatások kialakításához, fejlesztéséhez, a legjobb megoldások elterjesztéséhez. - Ajánlások közreadása. - Web alapú hálózat létrehozása az útmutatók, ajánlások és esettanulmányok szétsugárzására. - Nemzeti workshopok megrendezése az innovációk ösztönzésére.
8
-
-
Hatásvizsgálati szempontrendszer létrehozása, amely elősegíti a közkönyvtárak teljes körű tanulást támogató tevékenységének jobb megértését. Alapul szolgál jövőbeni összehasonlításhoz, tapasztalatcseréhez és a fejlődés megítéléséhez. Az eredményeket a projekt záró-konferenciáján részt vevő művelődéspolitikusok, könyvtári szakemberek értékelik. A projekt programjának megvalósítása két év alatt történik. A munkálatok 2008 január 1.-vel indultak, a befejezés időpontja 2009 december 31. ENTITLE Munkaterv
Feladat megnevezése - Felmérés a hazai közkönyvtárak tanulást segítő szolgáltatásairól, könyvtár-politikai irányelvekről, a szolgáltatások ismertségéről és megismertetéséről - Az adatok rendszerezése, összefoglalása, értékelése, hatásvizsgálat, témák kiemelése - ENTITLE-HUN website kialakítása és hozzáférhetővé tétele - Részvétel az angol nyelvű ENTITLE Útmutató és ajánlások kidolgozásában, magyar nyelvű változat elkészítése - ENTITLE Útmutató közreadása a weboldalon - Online kurzus megrendezése könyvtári szakemberek számára a LLL módszerekről, eszközökről - Éves előrehaladási jelentés elkészítése és benyújtása - Országos konferencia előkészítése az ENTITLE projekt eredményeinek megismertetésére; európai áttekintés a legjobb gyakorlati módszerekről, ajánlások, hatásvizsgálatok - Az országos konferencia megrendezése művelődés-politikusok, könyvtári szakemberek, oktatási szakemberek számára - ENTITLE záró-konferencia előkészítő bizottság ülése, konferencia előkészítése - A záró-konferencia megrendezése - Partneri zárójelentés elkészítése és benyújtása
Időpont 2008 március 20-31 2008 április 30 2008 április 30 2008 június-október 2008 november 2008 október 15 2008 december 31 2009 január-február
2009 április 2009 június 2009 október 2009 december 31
9
