Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra A használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hpt. 137/A. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontja tartalmazza. A Takarékszövetkezet évente legalább egyszer, az éves beszámoló jóváhagyásától számított legkésőbb 15 napon belül eleget tesz a nyilvánosságra hozatali követelménynek (Hpt. 137/A. § (6) bekezdés). 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza a szabályokat, kockázatkezelési célokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati stratéga feladata a kockázatok előzetes kiszűrése és a kockázatok utólagos azonosítása, mérése és figyelemmel kísérése, valamint felelős a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért. A kockázati stratéga bekapcsolódik a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelési folyamatába, ahol az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza, valamint hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat tartja lényegesnek: a) Hitelezési kockázat (a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a sztenderd módszeren alapul, valamint a hitelezési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik).
-1-
b) Piaci kockázat (devizaárfolyam kockázat és kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások tartoznak ide, azonban a Takarékszövetkezet nem rendelkezik kereskedési könyvvel, ezért erre sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol). A devizaárfolyam kockázat a nyitott devizapozíció naponta történő vizsgálatával és a felállított limitek figyelésével van lefedve, a nagykockázati kitettségeket pedig belső szabályzat és a Hpt. is szabályozza. c) Működési kockázat (a működési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben a Takarékszövetkezet rendelkezik arról, hogy a működési kockázat tényleges tőkeszükséglete az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető, ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri). d) Likviditási kockázat (a likviditási kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben meghatározásra került, hogy a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőkepuffer jelenti). e) Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat (a nem-kereskedési könyvi kamatkockázattól belső szabályzat rendelkezik, ahol a tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti, limiten felül pedig a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni). f) Koncentrációs kockázat (a koncentrációs kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, a belső tőkeszükségletének meghatározásánál pedig a következők érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti; limiten felül a túllépést szavatoló tőkével kell fedezni). g) Országkockázat (a Takarékszövetkezet országhatáron átnyúló tevékenységet nem végez). h) Egyéb kockázatok (irányítási, stratégiai, reputációs, reziduális, külső tényezők kockázata – ezek tőkefedezetét nagyrészt a tőkepuffer jelenti). Ezekre a kockázatokra különös tekintettel kell lenni a tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározásakor. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez és a prudens működéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban – gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezés magában foglalja a következőket: − a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban − a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet − belső tőkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása − a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel.
-2-
A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatással egyidejűleg meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: − Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; − Havonta kell számolni a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; − Negyedévente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressztesztjét; − Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. 2. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2010.12.31-i adatok: a) Megnevezés: Alapvető tőke: Járulékos tőke: Kiegészítő tőke:
Összeg (millió Ft) 723,921 48,920 ---
b) Alapvető tőke pozitív elemei: Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek: - Befizetett jegyzett tőke - Visszavásárolt saját részvények névértéke - Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok: - Általános tartalék - Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék: Alapvető kölcsöntőke: Alapvető tőke negatív elemei: Egyéb levonások az alaptőkéből:
328,934 279,244 0 49,690 433,146 72,041 331,185 0 0 -38,159
c) Járulékos tőke pozitív elemei: Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész: Értékelési tartalékok: Járulékos kölcsöntőke: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke:
45,620 0 3,300
Járulékos tőke negatív elemei: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke
0
-3-
0
limit feletti része: Járulékos tőke limit feletti része:
0
d) Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből: Levonások az alapvető tőkéből: Levonások a járulékos tőkéből:
0
Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke
772,841
0 0
e)
3. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével kapcsolatos információk a) Belső tőkemegfelelés értékelési folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: − Kockázati stratégia meghatározása. − Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések. − Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezetnél a belső tőkeszámítás az egyszerű sztenderd módszer szerint történik. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőkemegfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében − elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; − felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; − összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; − szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. b) Az egyes kitettségi osztályok tőkekövetelménye a Hpt. 76/A § (1) bekezdés szerinti bontásában: 2010.12.31-i adatok: Megnevezés: Összeg (millió Ft) SA (sztenderd) módszer tőkekövetelménye kitettségi 289,081 osztályok szerint: Központi kormányok és központi bankok: 0 -4-
Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok: Közszektorbeli intézmények: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: Vállalkozások: Lakosság: Ingatlannal fedezett követelések: Késedelmes tételek: Egyéb tételek:
3,873 0 47,329 0 144,653 26,953 19,541 46,732
c) A Takarékszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése: A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel, melyek a következők: -
Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország irányadó minősítését A kategóriának tekintjük, mely a magyar devizaadósság 20%-os, a magyarországi hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és önkormányzatokkal szembeni, 3 hónapon túli eredeti lejárattal rendelkező kitettségek 50%-os kockázati súlyozását jelenti.
-
A Hkr. nem tesz említést az állami egyszerű kezességvállalásról, holott állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe.
-
Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. A belső tőkeszámítás céljára 50%-os értéken beszámíthatók ezek a részvények, tekintettel magas fokú likviditásukra.
A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A sztenderd módszer szerint a kitettség értéket 0 %, 10 %, 20 %, 35 %, 50 %, 75 %, 100 % vagy 150 %-os kockázati súllyal kell ellátni. Késedelmes tétel esetén a 1. 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre egyes kivételekkel a kitettség összegéhez a 150, illetve 100 %-os kockázati súlyokat kell alkalmazni (szabályzatban meghatározott módon). Lényegesnek minősül az a fizetési késedelem, ami a) lakossággal szembeni kitettség esetén − a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy − az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és -5-
2.
3.
4. 5.
b) az 1. pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén − a kettőszázötvenezer forintot, vagy − az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát meghaladja. A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez szabályzatban meghatározott módon 50, illetve 100 %-os súlyt kell rendelni. A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének a 15 %-a, akkor 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
d) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A hitelintézetek kintlévőségei, befektetései és vállalt kötelezettségei minősítését és az azok után elszámolt értékvesztés és céltartalék meghatározását a 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt), az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és módosításai és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet tartalmazza. A követelések minősítésének feltétele az ügyfél-, illetve partnerminősítés. Az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési szabályzat szerint minden új ügyfelet minősíteni kell és a minősítést felül kell vizsgálni az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési Szabályzatban meghatározott esetekben és gyakorisággal. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Szvt. törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet 7. sz. melléklet II. fejezet (4) bekezdésének előírásait is: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) - alapvetően a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó,
-6-
f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség – ezen szempont jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az eszközöket és mérlegen kívüli tételeket a következők szerint minősíti (2010.12.31-én érvényes Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat szerint): -
egyszerűsített minősítési eljárás:
a) lakossági üzletág: a lakossági ügyféllel szembeni valamennyi fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő követeléseknél továbbá a 10 millió Ft összeghatár alatti lakossági ügyfélnek minősülő magánszemély* részére kihelyezett hitelek, kölcsönök esetén b) vállalkozói üzletág: 10 millió Ft összeghatár alatti standard termékek (Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámlahitel, Gazdakártya hitel, területalapú támogatást megelőlegező forgóeszközhitel) esetén. c) egyéb: azon mérlegen kívüli tételek minősítése, melyek az a-b) pont hatálya alá tartoznak. *: lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződés tekintetében.
-
egyedi minősítési eljárás
a.) lakossági üzletág: lakossági ügyfélnek minősülő magánszemélyek 10 millió Ft összeghatár feletti kintlévőségeinél, b.) vállalkozói üzletág: az egyszerűsített minősítési körbe bevont vállalkozói ügyletek kivételével valamennyi vállalkozói és önkormányzati üzletágban kihelyezett hitel, kölcsön esetén. c.) egyéb: a befektetések, a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek, a befektetési és forgatási célú értékpapírok, a vagyoni érdekeltségek, a követelés fejében átvett eszközök illetve azon mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése, melyek az a-b) pont szerinti minősítés hatálya alá tartoznak. A kintlévőségek minősítése során a Takarékszövetkezet együttesen vizsgálja a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmeket, az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében beállott változásokat, a Takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatában, a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat, a várható jövőben veszteség, a megtérülés hiánya, a fedezet érvényesítésének várható költségeit. A kintlévőség minősítését a fenti tényezők együttes mérlegelése után állapítja meg. A Hpt. 79.§-ában meghatározott, nagykockázatnak minősülő kintlévőségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontokat szem előtt tartva - az egyedi minősítési eljárású, külön figyelendő kategóriába sorolja, abban az esetben is, ha az adott kintlévőséget a problémamentes kategóriába lehetne sorolni. Ez alól kivételt képez a hitelintézetnél elhelyezett betét. Egyszerűsített minősítési eljárás: Az egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet a törlesztési rend betartása (késedelmi idő → késedelmes napok száma), azaz a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulását veszi figyelembe. Amennyiben az ügyfél nem tartozik az egyedi minősítési körbe az alábbiak szerinti minősítési kritériumok alapján lehet a követeléseket minősíteni. Minősítés
Fizetési késedelem Lakossági ügyfelek Vállalkozói ügyfelek -7-
problémamentes külön figyelendő átlag alatti kétes rossz
0 - 30 nap 31 - 60 nap
0 - 15 nap 16 - 60 nap 61 - 90 nap 91 -365 nap 365 nap <
Nem minősíthető problémamentesnek az a tétel, ha az adós pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált vagy újratárgyalt szerződések stb. – kivéve a jogszabály alapján prolongált, átütemezett hiteleket, kölcsönöket). Egyedi minősítés: Jelen minősítési eljárás során alkalmazott eszközminősítési kategóriák: • problémamentes • külön figyelendő • átlag alatti • kétes • rossz A követelések minősítését az alábbi ismérvek alapján kell elvégezni: • az adós fizetőképességének és készségének elemzése, ügyfélminősítése, az ügyfél pénzügyi, piaci helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében bekövetkezett változások, • a biztosítékok fedezeti értéke, minősége (biztosíték minősítés, fedezetértékelés), a biztosítékként felajánlott biztosítékok értékében, értékesíthetőségében stb. bekövetkezett változások, • törlesztési rend betartása (késedelmes napok száma): törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulása, késedelem rendszeressége, • a kintlévősége megtérülése, illetve veszteség valószínűsítése és annak mértéke, • a Takarékszövetkezet kockázati koncentrációja az adott ágazatban, • ügyfélhez kapcsolódó országkockázat. A követelés minősítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitől - kivéve a lakossági ügyfeleket – a pénzügyi helyzet és a fizetőképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól is. A Takarékszövetkezetnél a mindenkori törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell megképezni a céltartalékot, illetve az értékvesztéseket elszámolni. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása vagy céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a várható jövőbeni veszteség nagyságára, a megtérülés valószínűségére, a megtérülés hiányára valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: veszteség keletkezésének valószínűsége és a várható jövőbeni veszteség nagysága, a megtérülés hiánya, az eszköz minősítési kategóriája, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírások.
-8-
A Takarékszövetkezet havonta minősíti a kintlévőségeket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, az átvett eszközök minősítése negyedévente történik. A minősítések elvégzését úgy ütemezi, hogy a minősítéseket tartalmazó Felügyeleti jelentések határidőre beérkezzenek a felügyeleti szervekhez. Az ügyletek minősítéséhez kapcsolódó nyilvántartások (minősítési lapok), az egyedi minősítési döntések dokumentációja az értékvesztések elszámolásával és visszaírásával együtt a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban található. e) Az egyes kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege kitettségi osztályonkénti bontásban (2010.12.31.): Kitettség átlagos értéke (bruttó) millió Ft
Kitettség értéke (bruttó) millió Ft
Megnevezés
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség:
5505,840
5517,785
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség:
88,599
58,439
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség:
2866,570
1636,167
0
5,929
3566,676
3527,791
Ingatlannal fedezett kitettség:
786,136
765,280
Késedelmes tételek:
700,701
831,769
Egyéb tételek:
713,565
815,673
Vállalkozással szembeni kitettség: Lakossággal szembeni kitettség:
f) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. g) A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (2010.12.31.) (nettó kitettség): Adatok: millió Ft Megnevezés
Vállalkozással szembeni kitettség
Ingatlannal fedezett kitettség
Késedelmes kitettség
Pénzügyi vállalkozás
0
0
0
Nem pénzügyi vállalkozás
0
595,563
133,334
Háztartás
0
190,573
567,367
Egyéb
0
0
0
h) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása (bruttó kitettség) (2010.12.31.): Adatok: millió Ft -9-
Hátralévő futamidő
Megnevezés
Összesen:
1 éven belüli
1-5 év között
0
0
0
0
Nem pénzügyi vállalkozás
940,461
427,454
1065,673
2433,588
Háztartás
264,579
543,330
1369,271
2177,180
51,974
17,377
0
69,351
Pénzügyi vállalkozás
Egyéb
5 éven túli
i) A késedelmes tételek összesítése ügyfélkategória szerinti megoszlásban (2010.12.hó): A késedelmes tételek 700,701 millió Ft-os összegéből - Lakossággal szembeni kitettség: 536,237 millió Ft - Nem pénzügyi vállalkozással szembeni kitettség: 133,334 millió Ft - Egyéni vállalkozással és őstermelővel szembeni kitettség: 31,130 millió Ft - Egyéb kitettség (egyéb hitelek): 0 millió Ft j) Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalék összege 2010. évben (millió Ft): Értékvesztés: Megnevezés Pénzügyi vállalkozás: Nem pénzügyi vállalkozás: Háztartás: Önkormányzat, Non-profit szervezet: Egyéb Összesen:
Értékvesztés Várható Értékvesztés nyitó Értékvesztés Értékvesztés veszteségekre záró állománya képzés visszaírás elszámolt/visszaírt állománya értékvesztés 0 0 0 0 0 211,827
98,470
97,254
265,103
236,196
265,936
12,276
12,874
25,150
1,843 491,049
0 347,540
0 388,340
0 0 0
213,043 235,363 0
0 0
1,843 450,249
Céltartalék: Megnevezés Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
Várható Nyitó Céltartalék Felhasználás/ veszteségekre állomány képzés Felszabadítás elszámolt/visszaírt céltartalék 0,775
1,602
2,368
- 10 -
0
Záró állomány
0,009
k) Késedelmes kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 4. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be:
- Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség - Vállalkozással szembeni kitettség - Lakossággal szembeni kitettség - Ingatlannal fedezett kitettség - Késedelmes tételek - Egyéb tételek - Mérlegen kívüli tételek A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek (2010.12.31.):
Kitettség eredeti értéke
Megnevezés
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség - 11 -
5505,840
Kitettség értéke a hitelezésikockázatmérséklési módszerek alkalmazása után 6496,436
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség
88,599
88,599
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség
2866,570
2 866,570
0
0
3566,676
2 619,065
Ingatlannal fedezett kitettség
786,136
785,742
Késedelmes tételek
700,701
209,695
Egyéb tételek
713,565
711,722
Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség
5. Hitelezési kockázat-mérséklés a)
A Takarékszövetkezet nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást.
b)
A biztosítékok értékelésének és kezelésének főbb elvei (2010.12.31-én hatályos Fedezetértékelési szabályzatban rögzítettek alapján): A biztosítékok alkalmazásával a Takarékszövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy aktív bankügyletei során felmerülő kockázatait mérsékelje, illetve azokat a lehető legkisebb mértékre korlátozza. A biztosíték általában járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre. A biztosítékok kikötése minden esetben írásban történik, a hitel- illetve a kölcsönszerződés mellékleteként (az adott fedezet típushoz rendszeresített szerződésminta alapulvételével). Egy ügyletet egyszerre több fedezet is biztosíthat. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető, kivéve a lakossági folyószámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret szerződést, ugyanis ebben az esetben a hitel „jogi biztosítéka” a lakossági folyószámlára érkező rendszeres jóváírás összege. A biztosíték kikötése nem módosítja a Takarékszövetkezet és az ügyfél alapszerződésből fakadó kötelezettségeit és jogait. Azok kiegészítésére, teljesítésük biztosítására szolgál. A kifolyósított hiteleknek elsősorban a vállalkozás üzletmenetéből (cash-flow), az önkormányzatok költségvetéséből és az adós jövedelméből kell megtérülniük. A hitelkockázat lefedése érdekében szükség van a közvetett fedezetek bevonására is. A vállalkozói és önkormányzati aktív ügyletek esetén a fedezeteknek (biztosítékoknak) el kell érniük a Takarékszövetkezet követeléseinek - I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-át, - II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-át, - III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-át, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-át az alábbiak szerint: -
éven belüli hiteleknél: tőkekövetelés + összes hiteldíj (kamat, kezelési költség) teljes összege,
- 12 -
-
éven túli hiteleknél: tőkekövetelés + 1 évre eső hiteldíj (kamat, kezelési költség) összege.
Lakossági üzletágban - Az ingatlan fedezet mellett nyújtott hiteleknél – a fedezet számítás során az adós/adóstárs/készfizető kezes jövedelmének figyelmen kívül hagyásával – a fedezettségnek el kell érnie - Az
I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-át, II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-át, III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-át, IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-ot. éven belüli / túli fogyasztási hitel konstrukciók esetén a fedezettségi szintnek el kell
érnie: -
I. osztályú adósok esetén: 120 %-ot, II. osztályú adósok esetén: 140 %-ot, III. osztályú adósok esetén: 160 %-ot, IV. osztályú adósok esetén: 200 %-ot.
A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetőségét kell vizsgálni, ezt követően dokumentálni. c) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél: -
A biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok A nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, Az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésére zálogjogot alapítottak, valamint A nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja Garancia és készfizető kezesség
d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban: A Takarékszövetkezetnél 2010-ben csak a Központi kormány, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt garancia került elfogadásra. A PSZÁF E/I-1196/2007. számú határozata a Hitelgarancia Zrt. kérelme alapján a társaságot a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásként ismerte el. Ezzel a HG Zrt. saját kockázatára vállalt készfizető kezességet a kockázati súlyozás szempontjából úgy kell kezelni, mint a magyarországi hitelintézetek által nyújtott bankgaranciát vagy bankkezességet. Minősítési kategóriájuk: 3. kategória e) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk nem fordultak elő 2010. évben a Takarékszövetkezetnél. f) Olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – összes értéke, amelyek esetében a tőkemegfelelés számítása során a Takarékszövetkezet készfizető kezességet, vagy garanciát vett figyelembe: 614,319 millió Ft. g) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékek: Megnevezés
Bruttó
Értékvesztés,
- 13 -
Nettó
Garanciák
Pénzügyi
Fedezett,
kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség
céltartalék
kitettség
biztosítékok
össz. kitettség kock. mérs. tét. csökk.
88,599
0
88,599
0
0
88,599
0
0
0
0
0
0
3566,676
-17,663
3549,013
880,048
49,900
2619,065
Ingatlannal fedezett kitettség
786,136
-0,394
785,742
0
0
785,742
Késedelmes tételek
700,701
-430,358
270,343
60,648
0
209,695
Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség
6. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 7. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók: A Takarékszövetkezetnek a kereskedési könyvben nem szereplő részvényekben lévő kitettsége a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a MIB Zrt. részvényeiből áll, melynek mérleg szerinti értéke: 51 153 eFt. A Takarékszövetkezet kereskedési célú részvénnyel nem rendelkezik, és a jövőben sem kíván kerekedési szándékkal részvényt vásárolni. A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata: A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat ( nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, illetve a betét felmondását nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel, stb.) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban (kizárólag HUF érték, mivel a Takarékszövetkezet devizában tevékenységet nem végzett 2010.12.31-én):
Időszak
Súlyozott összeg/Szavatoló tőke aránya
2010. I. negyedév
5,11
2010. II. negyedév
3,01
2010. III. negyedév
0,19 - 14 -
2010. IV. negyedév
3,30
A 2010. évi változások oka, hogy a PSZÁF 9AA táblában a nettó pozíciós érték milyen összeggel szerepel, vagyis az egyes eszköz- és forrásállományok átárazódásáig még mennyi idő van hátra (pl. támogatott lakáshitelek esetében az átárazódásig 2010. március 31-én még 9 hónap volt hátra, tehát ez az állomány a 9AA táblában a 6-12 hónapos sávban szerepelt, így ott növelte a nettó pozíciót, és ebben a sávban a súly is magasabb, tehát a súlyozott pozíció is növekedett, továbbá ennek eredményeként csökkent a súlyozott pozíció/szavatoló tőke arány; ugyanez az állomány 2010.12.31-én már az 1 hónapos sávban szerepelt, hiszen az átárazódásig már csak ennyi idő maradt). A kamatkockázat mérése negyedévente történik. 8. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tőkekövetelményét. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Az alapmutató módszer alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél 2010. év végén 116 millió Ft.
Kaposvár, 2011. május 20.
Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
- 15 -
