Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra A használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hpt. 137/A. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontja tartalmazza. A Takarékszövetkezet évente legalább egyszer, az éves beszámoló jóváhagyásától számított legkésıbb 15 napon belül eleget tesz a nyilvánosságra hozatali követelménynek. 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza a szabályokat, kockázatkezelési célokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik elıfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelı kockázati limiteket állítson fel. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A kockázati stratéga feladata a kockázatok elızetes kiszőrése és a kockázatok utólagos azonosítása, mérése és figyelemmel kísérése, valamint felelıs a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért. A kockázati stratéga bekapcsolódik a Takarékszövetkezet belsı tıkemegfelelési folyamatába, ahol az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítja, méri, összesíti és monitorozza, valamint hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat tartja lényegesnek: a) Hitelezési kockázat (a hitelezési kockázat tıkekövetelmény számítása és a belsı tıkeszükséglet meghatározása a sztenderd módszeren alapul, valamint a hitelezési kockázatról külön belsı szabályzat rendelkezik). b) Piaci kockázat (devizaárfolyam kockázat és kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások tartoznak ide, azonban a Takarékszövetkezet nem rendelkezik elıbbi kettıvel, ezért ezekre sem tıkekövetelményt, sem belsı tıkeszükségletet nem számol).

-1-

c) Mőködési kockázat (a mőködési kockázatról külön belsı szabályzat rendelkezik, amelyben a Takarékszövetkezet rendelkezik arról, hogy a mőködési kockázat tényleges tıkeszükséglete az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhetı, ezért a Takarékszövetkezet a mőködési kockázat tıkekövetelményét és a mőködési kockázat belsı tıkeszükségletét is az alapvetı mutató módszerrel méri). d) Likviditási kockázat (a likviditási kockázatról külön belsı szabályzat rendelkezik, amelyben meghatározásra került, hogy a likviditási kockázat belsı tıkeszükségletét a tıkepuffer jelenti). e) Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat (a nem-kereskedési könyvi kamatkockázattól belsı szabályzat rendelkezik, ahol a tıkefedezetét a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer jelenti, limiten felül pedig a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tıkével kell fedezni). f) Koncentrációs kockázat (a koncentrációs kockázatról külön belsı szabályzat rendelkezik, a belsı tıkeszükségletének meghatározásánál pedig a következık érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerősített belsı tıkeszükségleten felül meghatározott tıkepuffer jelenti; limiten felül a túllépést szavatoló tıkével kell fedezni). g) Országkockázat (a Takarékszövetkezet országhatáron átnyúló tevékenységet nem végez). h) Egyéb kockázatok (irányítási, stratégiai, reputációs, reziduális, külsı tényezık kockázata – ezek tıkefedezetét nagyrészt a tıkepuffer jelenti). Ezekre a kockázatokra különös tekintettel kell lenni a tıketervezés és a belsı tıkeszükséglet meghatározásakor. A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez és a prudens mőködéshez is. A tıketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban – gördülı módon - három évre elıre éves bontásban számszerően határozza meg a szabályozási, valamint belsı szempontból rendelkezésre álló tıke, valamint a minimális szabályozási tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet szabályzatban meghatározott fı elemeit. A tıketervezés magában foglalja a következıket: − a szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban − a minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet − belsı tıkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása − a szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel. A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: − Havonta kell számolni a szavatoló tıkét és a minimális szavatoló tıke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; -2-

− Havonta kell számolni a számszerősített kockázatok belsı tıkeszükségletét a tıkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; − Negyedévente kell elvégezni a tıkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressztesztjét; − Évente kell elvégezni a tıkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. 2. Szavatoló tıkével kapcsolatos információk Adatok a 2009. 12. havi PSZÁF-nak küldött jelentés alapján: a) Megnevezés: Alapvetı tıke: Járulékos tıke: Kiegészítı tıke:

Összeg (millió Ft) 643,359 65,609 ---

b) Alapvetı tıke pozitív elemei: Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek: - Befizetett jegyzett tıke - Visszavásárolt saját részvények névértéke - Tıketartalék Alapvetı tıkeként elismert tartalékok: - Általános tartalék - Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék: Alapvetı kölcsöntıke: Alapvetı tıke negatív elemei: Egyéb levonások az alaptıkébıl:

286,934 237,244 0 49,690 370,482 68,717 301,765 0 0

-43,277

c) Járulékos tıke pozitív elemei: Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész: Értékelési tartalékok: Járulékos kölcsöntıke: Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke: Járulékos tıke negatív elemei: Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része: Járulékos tıke limit feletti része:

0 45,620 0 19,989

0 0

d) Levonások az alapvetı tıkébıl és a járulékos tıkébıl: Levonások az alapvetı tıkébıl: Levonások a járulékos tıkébıl: -3-

0 0 0

e) Kockázatok fedezésére figyelembe vehetı, levonások utáni összes alapvetı tıke és járulékos tıke

708,968

3. A Takarékszövetkezet tıkemegfelelésével kapcsolatos információk a) Belsı tıkemegfelelés értékelési folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: − Kockázati stratégia meghatározása. − Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések. − Tıketervezés - a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A Takarékszövetkezetnél a belsı tıkeszámítás az egyszerő sztenderd módszer szerint történik. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a takarékszövetkezet felsı vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatot belsı szempontból nehezen megragadható kockázatnak minısíti, mivel üzleti és kockázati stratégiáját, belsı tıkemegfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében − elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belsı feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; − felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; − összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; − szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. b) Az egyes kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonkénti bontásban: Adatok a 2009. 12. havi PSZÁF-nak küldött jelentés alapján: Megnevezés: Összeg (millió Ft) SA (sztenderd) módszer tıkekövetelménye kitettségi 315,663 osztályok szerint: Központi kormányok és központi bankok: 0 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok: 1,326 Közszektorbeli intézmények: 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: 49,927 Vállalkozások: 56,382 Lakosság: 120,606 Ingatlannal fedezett követelések: 20,477 Késedelmes tételek: 18,201 Egyéb tételek: 48,744 -4-

c) A Takarékszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezı késedelemnek és hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatában való megközelítése: A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és belsı tıkeszükséglete szempontjából kiemelkedı jelentıségő. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A hitelezési kockázat belsı tıkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel, melyek a következık: -

Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minısítéstıl, a belsı tıkeszükséglet számítás céljaira Magyarország irányadó minısítését A kategóriának tekintjük, mely a magyar devizaadósság 20%-os, a magyarországi hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és önkormányzatokkal szembeni, 3 hónapon túli eredeti lejárattal rendelkezı kitettségek 50%-os kockázati súlyozását jelenti.

-

A Hkr. nem tesz említést az állami egyszerő kezességvállalásról, holott állami egyszerő kezességvállalás esetén a hitelintézetet végsı veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerő kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe.

-

Az egyszerő módszer mellett a magyar tızsdei cégek minısítése miatt a BUX-ban szereplı részvények nem kockázatmérséklık. A belsı tıkeszámítás céljára 50%-os értéken beszámíthatók ezek a részvények, tekintettel magas fokú likviditásukra.

A belsı tıkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tıkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet számítás jól összemérhetı. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A sztenderd módszer szerint a kitettség értéket 0 %, 10 %, 20 %, 35 %, 50 %, 75 %, 100 % vagy 150 %-os kockázati súllyal kell ellátni. Késedelmes tétel esetén a 1. 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre egyes kivételekkel a kitettség összegéhez a 150, illetve 100 %-os kockázati súlyokat kell alkalmazni (szabályzatban meghatározott módon). Lényegesnek minısül az a fizetési késedelem, ami a) lakossággal szembeni kitettség esetén − a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy − az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az 1. pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén − a kettıszázötvenezer forintot, vagy − az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát meghaladja. 2. A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez szabályzatban meghatározott módon 50, illetve 100 %-os súlyt kell rendelni. 3. A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az -5-

elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 4. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 5. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének a 15 %-a, akkor 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. d) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A hitelintézetek kintlévıségei, befektetései és vállalt kötelezettségei minısítését és az azok után elszámolt értékvesztés és céltartalék meghatározását a 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt), az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és módosításai és a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet tartalmazza. A követelések minısítésének feltétele az ügyfél-, illetve partnerminısítés. Az Ügyfél-, illetve Partnerminısítési szabályzat szerint minden új ügyfelet minısíteni kell és a minısítést felül kell vizsgálni az Ügyfél-, illetve Partnerminısítési Szabályzatban meghatározott esetekben és gyakorisággal. Az eszközminısítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétıl függıen - a következı szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminısítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Szv. törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet 7. sz. melléklet II. fejezet (4) bekezdésének elıírásait is: a) az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában) alapvetıen a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó, f) a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség – ezen szempont jellemzıen a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az eszközöket és mérlegen kívüli tételeket a következık szerint minısíti: -

egyszerősített minısítési eljárás:

a) lakossági üzletág: a lakossági ügyféllel szembeni valamennyi fogyasztási hitelbıl adódó, a jelzáloghitelbıl eredı követeléseknél továbbá a 10 millió Ft összeghatár alatti lakossági ügyfélnek minısülı magánszemély* részére kihelyezett hitelek, kölcsönök esetén b) vállalkozói üzletág: 10 millió Ft összeghatár alatti standard termékek (Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámlahitel, Gazdakártya hitel, területalapú támogatást megelılegezı forgóeszközhitel) esetén. c) egyéb: azon mérlegen kívüli tételek minısítése, melyek az a-b) pont hatálya alá tartoznak. *: lakossági ügyfélnek minısül a magánszemély, nem vállalkozási minıségben kötött szerzıdés tekintetében.

-6-

-

egyedi minısítési eljárás

a.) lakossági üzletág: lakossági ügyfélnek minısülı magánszemélyek 10 millió Ft összeghatár feletti kintlévıségeinél, b.) vállalkozói üzletág: az egyszerősített minısítési körbe bevont vállalkozói ügyletek kivételével valamennyi vállalkozói és önkormányzati üzletágban kihelyezett hitel, kölcsön esetén. c.) egyéb: a befektetések, a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek, a befektetési és forgatási célú értékpapírok, a vagyoni érdekeltségek, a követelés fejében átvett eszközök illetve azon mérlegen kívüli kötelezettségek minısítése, melyek az a-b) pont szerinti minısítés hatálya alá tartoznak. A kintlévıségek minısítése során a Takarékszövetkezet együttesen vizsgálja a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmeket, az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelı képességében beállott változásokat, a Takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatában, a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetıségében bekövetkezett változásokat, a várható jövıben veszteség, a megtérülés hiánya, a fedezet érvényesítésének várható költségeit. A kintlévıség minısítését a fenti tényezık együttes mérlegelése után állapítja meg. A Hpt. 79.§-ában meghatározott, nagykockázatnak minısülı kintlévıségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontokat szem elıtt tartva - az egyedi minısítési eljárású, külön figyelendı kategóriába sorolja, abban az esetben is, ha az adott kintlévıséget a problémamentes kategóriába lehetne sorolni. Ez alól kivételt képez a hitelintézetnél elhelyezett betét. Egyszerősített minısítési eljárás: Az egyszerősített minısítési eljárás során a Takarékszövetkezet a törlesztési rend betartása (késedelmi idı → késedelmes napok száma), azaz a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulását veszi figyelembe. Amennyiben az ügyfél nem tartozik az egyedi minısítési körbe az alábbiak szerinti minısítési kritériumok alapján lehet a követeléseket minısíteni. Minısítés problémamentes külön figyelendı átlag alatti kétes rossz

Fizetési késedelem Lakossági ügyfelek Vállalkozói ügyfelek 0 - 30 nap 0 - 15 nap 31 - 60 nap 16 - 60 nap 61 - 90 nap 91 -365 nap 365 nap <

Nem minısíthetı problémamentesnek az a tétel, ha az adós pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerzıdést módosítani kellett (prolongált vagy újratárgyalt szerzıdések stb. – kivéve a jogszabály alapján prolongált, átütemezett hiteleket, kölcsönöket). Egyedi minısítés: Jelen minısítési eljárás során alkalmazott eszközminısítési kategóriák: • problémamentes • külön figyelendı • átlag alatti -7-

• •

kétes rossz

A követelések minısítését az alábbi ismérvek alapján kell elvégezni: • az adós fizetıképességének és készségének elemzése, ügyfélminısítése, az ügyfél pénzügyi, piaci helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelı képességében bekövetkezett változások, • a biztosítékok fedezeti értéke, minısége (biztosíték minısítés, fedezetértékelés), a biztosítékként felajánlott biztosítékok értékében, értékesíthetıségében stb. bekövetkezett változások, • törlesztési rend betartása (késedelmes napok száma): törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulása, késedelem rendszeressége, • a kintlévısége megtérülése, illetve veszteség valószínősítése és annak mértéke, • a Takarékszövetkezet kockázati koncentrációja az adott ágazatban, • ügyfélhez kapcsolódó országkockázat. A követelés minısítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitıl - kivéve a lakossági ügyfeleket – a pénzügyi helyzet és a fizetıképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól is. A Takarékszövetkezetnél a mindenkori törvényes rendelkezéseknek megfelelıen kell megképezni a céltartalékot, illetve az értékvesztéseket elszámolni. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása vagy céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a várható jövıbeni veszteség nagyságára, a megtérülés valószínőségére, a megtérülés hiányára valamint az ügylet minısítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokra. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: veszteség keletkezésének valószínősége és a várható jövıbeni veszteség nagysága, a megtérülés hiánya, az eszköz minısítési kategóriája, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírások. A Takarékszövetkezet havonta minısíti a kintlévıségeket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, a befektetések minısítése negyedévente történik. A minısítések elvégzését úgy ütemezi, hogy a minısítéseket tartalmazó Felügyeleti jelentések határidıre beérkezzenek a felügyeleti szervekhez. Az ügyletek minısítéséhez kapcsolódó nyilvántartások (minısítési lapok), az egyedi minısítési döntések dokumentációja az értékvesztések elszámolásával és visszaírásával együtt a minısített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban található. e) Az egyes kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összege kitettségi osztályonkénti bontásban (2009.12.hó): Megnevezés

Kitettség értéke (bruttó) millió Ft

Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség: Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség: Vállalkozással szembeni kitettség:

4 605,269 32,049 3 197,434 829,794

-8-

Lakossággal szembeni kitettség:

2541,769

Ingatlannal fedezett kitettség:

649,711

Késedelmes tételek:

711,774

Egyéb tételek:

772,240

f) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. g) A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként (2009.12.hó): Megnevezés

Kitettség értéke (millió Ft)

Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség:

416,921

A Mezıgazd., vadgazd., erdıgazd.

80,827

D Feldolgozó ipar

21,157

E Vill. energia, gáz-, gız-, vízellátás

0,627 24,219

F Építıipar G Kereskedelem, jármőjavítás

139,116

H Szálláshely-szolg., vendéglátás

57,166

I Száll., raktározás, posta, távközl.

39,457

K Ingatlanügyl., gazdasági szolg.

28,909

N Egészségügyi, szoc, ellátás

2,240

O Egyéb közösségi, személyi szolg.

2,970

NN Ismeretlen ágazat

20,232

Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség:

31,829 31,829

L Közig., védelem, köt. társ. bizt. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség:

39,218

D Feldolgozó ipar

2,364

F Építıipar

1,200

G Kereskedelem, jármőjavítás

24,636


3,964


4,481


1,613

N Egészségügyi, szoc, ellátás

0,960

Vállalkozással szembeni kitettség:

730,534


374,423

D Feldolgozó ipar

30,875


16,099 -9-


36,337

J Pénzügyi tevékenység

99,000


144,764


29,036


2 203,077


257,677

D Feldolgozó ipar

157,655

E Vill. energia-, gáz-, gız-, vízell.

1,373

F Építıipar

78,170


169,334


39,354


101,813

J Pénzügyi tevékenység

0,922


79,420 0,468

M Oktatás N Egészségügyi, szoc, ellátás

29,404


24,201 1 263,286

NN Ismeretlen ágazat Ingatlannal fedezett kitettség:

617,896


236,544

D Feldolgozó ipar

30,000


18,377


22,092


11,444


138,734

N Egészségügyi, szoc. ellátás

6,854


153,851


235,641


24,774

D Feldolgozó ipar

0,405

F Építıipar

0,560


75,699


1,279


1,005


46,723 0,001

M Oktatás - 10 -

N Egészségügyi, szoc. ellátás

0,152


0,051


84,992

Mindösszesen (kitettségek teljesen korrigált értéke):

4 275,116

h) A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása: (Bruttó értéken, elhatárolt kamat nélkül, millió Ft-ban) Megnevezés

1 éven belüli

1-5 év között

4,927

2,086

5,963

12,976

756,146

586,363

1 467,940

2 810,449

Lakosság

84,731

391,723

1 037,500

1 513,954

Összesen:

845,804

980,172

2 511,403

4 337,379

Önkormányzat: Vállalkozás vállalkozás, profit)

(nem pénzügyi egyéni váll., non-

5 éven túli

Összesen:

i) A késedelmes tételek összesítése ügyfélkategória szerinti megoszlásban (2009.12.hó): A késedelmes tételek 711,774 millió Ft-os összegébıl - Lakossággal szembeni kitettség: 261,666 millió Ft - Nem pénzügyi vállalkozással szembeni kitettség: 346,095 millió Ft - Egyéni vállalkozással szembeni kitettség: 89,331 millió Ft - Egyéb kitettség (egyéb hitelek): 14,682 millió Ft j) Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalék összege 2009. évben (millió Ft): Értékvesztés: Megnevezés Lakosság: Nem pénzügyi vállalkozás: Egyéni vállalkozás: Önkormányzat, Non-profit szervezet: Egyéb Összesen:

Céltartalék: Megnevezés

Értékvesztés nyitó állománya 138,362

Értékvesztés képzés 199,910

Értékvesztés visszaírás 137,466

Értékvesztés záró állománya 200,806

171,956

124,003

84,132

211,827

65,086

54,478

55,274

64,290

14,250

2,799

4,773

12,276

1,576 391,230

0,267 381,457

0 281,645

1,843 491,042

Nyitó állomány

Céltartalék - 11 -

Felhasználás/

Záró állomány

képzés Függı és jövıbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

32,403

Felszabadítás

4,728

36,356

0,775

k) Késedelmes kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 4. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következı kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be:

- Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség - Vállalkozással szembeni kitettség - Lakossággal szembeni kitettség - Ingatlannal fedezett kitettség - Késedelmes tételek - Egyéb tételek - Mérlegen kívüli tételek A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁFnak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követıen: - 12 -

Megnevezés:

Összeg (millió Ft)

Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség: Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség: Vállalkozással szembeni kitettség:

4 995,098 12,847 3 234,759 681,564


1 931,935

Ingatlannal fedezett kitettség:

586,074


235,641

Egyéb tételek:

770,397

5. Hitelezési kockázat-mérséklés a) A Takarékszövetkezet nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást. b) A biztosítékok értékelésének és kezelésének fıbb elvei: A biztosítékok alkalmazásával a Takarékszövetkezetnek lehetısége nyílik arra, hogy aktív bankügyletei során felmerülı kockázatait mérsékelje, illetve azokat a lehetı legkisebb mértékre korlátozza. A biztosíték általában járulékos jellegő kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre. A biztosítékok kikötése minden esetben írásban történik, a hitel- illetve a kölcsönszerzıdés mellékleteként (az adott fedezet típushoz rendszeresített szerzıdésminta alapulvételével). Egy ügyletet egyszerre több fedezet is biztosíthat. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthetı, kivéve a lakossági folyószámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret szerzıdést, ugyanis ebben az esetben a hitel „jogi biztosítéka” a lakossági folyószámlára érkezı rendszeres jóváírás összege. A biztosíték kikötése nem módosítja a Takarékszövetkezet és az ügyfél alapszerzıdésbıl fakadó kötelezettségeit és jogait. Azok kiegészítésére, teljesítésük biztosítására szolgál. A kifolyósított hiteleknek elsısorban a vállalkozás üzletmenetébıl (cash-flow), az önkormányzatok költségvetésébıl és az adós jövedelmébıl kell megtérülniük. A hitelkockázat lefedése érdekében szükség van a közvetett fedezetek bevonására is. A vállalkozói és önkormányzati aktív ügyletek esetén a fedezeteknek (biztosítékoknak) el kell érniük a Takarékszövetkezet követeléseinek - I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-át, - II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-át, - III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-át, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-át az alábbiak szerint: -

éven belüli hiteleknél: tıkekövetelés + összes hiteldíj (kamat, kezelési költség) teljes összege,

-

éven túli hiteleknél: tıkekövetelés + 1 évre esı hiteldíj (kamat, kezelési költség) összege.

Lakossági üzletágban - 13 -

- Az ingatlan fedezet mellett nyújtott hiteleknél – a fedezet számítás során az adós/adóstárs/készfizetı kezes jövedelmének figyelmen kívül hagyásával – a fedezettségnek el kell érnie - Az -

I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-át, II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-át, III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-át, IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-ot. éven belüli / túli fogyasztási hitel konstrukciók esetén a fedezettségi szintnek el kell érnie: I. osztályú adósok esetén: 120 %-ot, II. osztályú adósok esetén: 140 %-ot, III. osztályú adósok esetén: 160 %-ot, IV. osztályú adósok esetén: 200 %-ot.

A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetıségét kell vizsgálni, ezt követıen dokumentálni. c) Az elismert biztosítékok fı típusai a Takarékszövetkezetnél: -

-

A biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok A nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, Az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésére zálogjogot alapítottak, valamint A nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja Garancia és készfizetı kezesség

d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminısítési kategóriája a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban: A Takarékszövetkezetnél 2009-ben csak a Központi kormány, valamint a Hitelgarancia Zrt. által vállalt garancia került elfogadásra. A PSZÁF E/I-1196/2007. számú határozata a Hitelgarancia Zrt. kérelme alapján a társaságot a hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozásként ismerte el. Ezzel a HG Zrt. saját kockázatára vállalt készfizetı kezességet a kockázati súlyozás szempontjából úgy kell kezelni, mint a magyarországi hitelintézetek által nyújtott bankgaranciát vagy bankkezességet. Minısítési kategóriájuk: 3. kategória e) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk nem fordultak elı 2009. évben a Takarékszövetkezetnél. f) Olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – összes értéke, amelyek esetében a tıkemegfelelés számítása során a Takarékszövetkezet készfizetı kezességet, vagy garanciát vett figyelembe: 1 076,057 Millió Ft. g) A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint a kitettségi osztályok az alábbi táblázatban láthatóak: Kitettségi osztály

Fedezett, összes kitettség (millió Ft)

Központi kormánnyal, vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség - 14 -

4 605,269 32,049

Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség

0

Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség

0

Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség

3 197,434 829,794

Lakossággal szembeni kitettség

2 541,769

Ingatlannal fedezett kitettség

649,711

Késedelmes tétel

711,774

Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség

0

Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség

0

Egyéb tétel Egyéb, jogszabályon vonatkozásában

772,240 alapuló

tételek

a

Takarékszövetkezetek

0

6. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 7. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, pozíciók: A Takarékszövetkezetnek a kereskedési könyvben nem szereplı részvényekben lévı kitettsége teljes egészében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. részvényébıl áll, melynek mérleg szerinti értéke: 21 153 eFt. A Takarékszövetkezet kereskedési célú részvénnyel nem rendelkezik, és a jövıben sem kíván kerekedési szándékkal részvényt vásárolni. A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata: A kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázatával kapcsolatban az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat ( nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését, illetve a betét felmondását nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel, stb.) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban (kizárólag HUF érték, mivel a Takarékszövetkezet devizában tevékenységet nem végez): Súlyozott összeg/Szavatoló tıke aránya

Idıszak

- 15 -

2009. I.

2,66

2009. II.

4,06

2009. III.

4,72

2009. IV.

1,16

8. Mőködési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tıkekövetelményét. Az alapmutató módszer alapján számított mőködési kockázat tıkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél 2009. év végén 112 millió Ft.

Kaposvár, 2010. május 20.

Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet

- 16 -

Nyilvánosságra hozatal

Recommend Documents