Nyilvánosságra hozatal
A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A § (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendő; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
Kockázatkezelési elvek, módszerek
Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belső szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenőrzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó szabályzatait. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete
1
Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 7. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve)
2
Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke
Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat
– – –
Közepes Alacsony Alacsony
Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok
Nagy
Devizaárfolyam kockázat
Alacsony
Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat
Közepes
Működési kockázat
Alacsony
Likviditási kockázat
Közepes
Stratégia kockázat
Közepes
a
Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Évente meghatározott tartalékok
3
Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és azt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzés. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók Kockázatkezelési szervezet felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő a Főkönyvelővel együttműködve, az Elnök-ügyvezető iránymutatása alapján a felelős. A hiteldöntés előtti véleményezésben további 1 fő hitelkockázati referens vesz részt. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőke értékelést, - a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezet a kockázatok azonosítása, mérése, illetve figyelemmel kísérése során együttműködik az OTIVÁ-val. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a. a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázatok fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b. amelyből származó potenciális veszteség mértéke egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10%-át, c. a PSZÁF a kisintézmények szempontjából lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény méréséhez az alábbi módszereket alkalmazza:
4
− Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Működési kockázat – alapmutató módszer. Azon kockázatok melyek nem számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal nem mérhetőek, limitek kerülnek meghatározásra (koncentrációs kockázat, nem kereskedési-könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat). A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg. A váratlan, előre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miként alakulna a belső tőkeszükséglete adott stressz helyzetben. A kockázatmérséklésre, és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák, folyamatok A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentése érdekében törekszik a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetetek alkalmazására. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásról történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.
Javadalmazási politika Takarékszövetkezet célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet alapvető célja továbbá, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett a dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítményértékelés, a premizálás feltételrendszerét, amelyben figyelembe veszi az üzleti teljesítményt, szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét is. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és kirendeltségek számának a teljes hitelintézeti szektorhoz viszonyított aránya) belső szervezetével, tevékenység jellegével, összetettségével és jogi
5
formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása) a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Takarékszövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatók: - nem teljesítő hitelek részarányának változása - a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mértéke, - a szavatoló tőke változása, - a likviditási kockázatok mérő mutatószámok változása, - az elért adózás előtti eredmény. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: ⇒ elnök-ügyvezető, ⇒ ügyvezető igazgató (1), ⇒ ügyvezető igazgató (2). A Kormányrendelet 4. § b.) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül.
6
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk
A Takarékszövetkezet 2012. december 31. időpontra vonatkozó szavatoló tőkéjét, tőkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza: Szavatoló tőke elemei Megnevezés Alapvető tőke Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék Mérleg szerinti eredmény Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei Levonások az alapvető tőkéből (immateriális javak) Járulékos tőke Járulékos tőke pozitív elemei Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Járulékos tőke negatív elemei Kiegészítő tőke Levonások az alapvető és járulékos tőkéből Levonások alapvető tőkéből Levonások járulékos tőkéből Kockázatok fedezésére figyelembe vehető levonások utáni összes alavető és járulékos tőke
-
-
Összeg (eFt) 2011. év 2012. év 1 725 661 1 875 578 1 736 447 1 881 908 63 909 63 689 36 290 36 070 27 619 27 619 1 672 538 1 818 219 10 569 6 330 188 293 202 904 1 401 711 1 477 915 71 965 131 070 10 786 6 330 10 786 6 330 37 429 24 010 37 429 24 010 1 688 232
1 851 568
7
A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az I. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. Belső tőkeszükséglet számítása: A II. pillér azon része, amely a takarékszövetkezet minimális tőkeszükségletét határozza meg a saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1. pillér: a Hpt. 76. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez a Takarékszövetkezet az egyes kockázatok tőkekövetelményét a vonatkozó törvények által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a törvényben meghatározott információkat. Tőkemegfelelés – a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége − Szabályozói tőkemegfelelés – a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége − Belső tőkemegfelelés – a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Takarékszövetkezet az „építőkocka” elv alapján összesíti. Az „építőkocka” elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelenleg mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az „építőkocka” elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését.
8
A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: − Hitelezési kockázatok − Devizaárfolyam kockázat − Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belső tőkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfolió szintű koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat − Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol limiten felül sincs meghatározva belső tőkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat − Működési kockázat − Nem számszerűsített kockázatok − A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliók, tevékenységek Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint
Kitettségi osztály
Központi kormány és központ i bank
Tőkekövetelmény összege (eFt) 2011. év
2012. év
-
-
Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok
10 988
8
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
83 795
55 960
Vállalkozások
67 970
58 158
185 557
179 330
Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek
-
-
Késedelmes kitettségek
32 840
18 753
Kollektív befektetési értékpapírok
15 694
47 694
Egyéb kitettségek
53 903
52 645
Sztenderd módszer tőkekövetelménye hitelezési kockázatokra
450 747
412 548
A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre (az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez) a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.
9
Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.
meghatározása
esetében
elismert
Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat a következők szerint sorolja a minősítési kategóriák valamelyikébe: 1. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek esetén a minősítési kategóriába történő besorolás és hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. 2. A kintlévőségek egyedi minősítése során az eszközminősítési kategóriában való besoroláskor pedig megvizsgálja az alábbiakat, mely alapja a minősítési kategóriába történő besorolásnak: - a partner pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét és az ezekben bekövetkező változásokat, - a törlesztési rend betartását, és
10
-
a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változást. Az egyszerűsített minősítés alá a takarékszövetkezet a 10 millió forintot meg nem haladó lakossági- és a 20 millió forintot meg nem haladó vállalkozói, önkormányzati és egyéb követeléseket sorolja. A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínűségét és nagyságát, a megtérülés valószínűségét, az eszköz minősítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokat. Amennyiben a minősítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minősítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. A takarékszövetkezetnél a hitelkockázatok értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítésre, a meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havi gyakorisággal kerül sor.
Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele nélkül (eFt)
Kitettségi osztály
Kitettségi értékek (bruttó)
Átlagos kitettségi érték (bruttó)
Kitettségi értékek (bruttó)
2011. év Központi kormány és központi bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok
Átlagos kitettségi érték (bruttó)
2012. év
6 704 592
115 596
7 040 770
121 393
186 922
16 993
526
29
391 514
97 879
394 277
98 569
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
4 513 080
451 308
3 765 843
376 584
Vállalkozások
1 135 288
17 201
944 880
13 498
Lakosság
3 739 259
813
3 487 904
885
Közszektor szerinti intézmények
Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek
-
-
-
-
1 235 986
1 106
959 056
7 612
Kollektív befektetési értékpapírok
196 178
49 045
596 178
149 045
Egyéb kitettségek
823 183
51 449
844 136
52 759
18 926 002
801 389
18 033 570
820 373
Összesen
11
2012. december 31. Ágazat megnevezés Vállalkozói állomány
Hitelállomány
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás
415 883 0 473 541 0
17,47% 0,00% 19,89% 0,00%
16 527
0,69%
108 399 869 708 94 975 104 080 19 548 0 133 724 16 719 19 041 0 1 070 55 736 16 093 35 358
4,55% 36,54% 3,99% 4,37% 0,82% 0,00% 5,62% 0,70% 0,80% 0,00% 0,04% 2,34% 0,68% 1,49%
0
0,00%
0 2 380 403 2 454 931 4 835 334
0,00% 100,00%
Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
Összesen vállalkozói állomány Lakossági állomány Hitelállomány összesen (tőke)
0-30 nap
31-90 nap
Megnevezés
Lejárt
Hitelek
857,258 107,684 194,554
1-2 év között
Megoszlás
91-180 nap
181-365 nap
2-3 év között
3-5 év között
5-10 év között
337,500
750,957 515,154 407,577 632,359 762,875
10 év felett
Lejárat nélkül
269,416
0,000
0,000
0,000
0,000
Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel
0,000
0,000
0,000
0,000
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel
483,521
47,909
83,211
202,748
441,383 178,369 146,156 232,304 132,665
6,302
0,000
Háztartásoknak nyújtott hitel
364,946
59,775 111,343
134,752
297,853 336,785 261,421 400,055 630,210
263,114
0,000
0,000
0,000
Egyéb belföldieknek nyújtott hitel
8,791
0,000
0,000
0,000
0,000
11,721
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
12
Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eFt) Ügyfélkategória
Összeg (eFt) 2011. év
2012. év
Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen
730 931
492 635
Hitelek lakosságnak
463 268
367 462
Hitelek egyéni vállalkozásoknak
16 362
37 548
479 630
405 010
Hitelek - háztarásoknak összesen Hitelek - egyéb
-
Összesen
-
1 210 561
897 645
Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eFt) Értékvesztés Ügyfélkategória Nyitó 2011. év
Elszámolt értékvesztés
Visszaírt értékvesztés
Tárgyévi változás
Záró értékvesztés állomány
2012. év Hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak
512 612
133 727
183 218
Hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak
9 270
12 716
11 523
Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen
521 882
146 443
194 741
Hitelek lakosságnak
479 600
43 116
193 505
12 022
50 483
491 622
93 599
Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztarásoknak összesen Hitelek - hitelintézetnek Hitelek - belföld egyéb Hitelek összesen Vagyoni érdekeltségek
-
Összesen
49 491
463 121
1 193
10 463
-
48 298
473 584
-
150 389
329 211
29 312
21 171
33 193
222 817
- 129 218
362 404
-
-
-
7 552
2 632
10 184
1 021 056
242 674
427 742
- 185 068
835 988
600
-
-
-
600
Átvett eszközök Egyéb eszközök
-
-
7 552
-
-
8 000
-
8 000
8 000
600
8 000
-
8 000
8 600
1 021 656
250 674
427 742
-
177 068
844 588
Tárgyévi változás
Záró céltartalék állomány
Elszámolt céltartalék ( eFt) Céltartalék Megnevezés Nyitó
Megképzett céltartalék
Felhasznált céltartalék
2011. év Függő kötelezettségre képzett céltartalék
3 869
30 899
10 615
20 284
24 153
Összesen
3 869
30 899
10 615
20 284
24 153
13
Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetekre vonatkozó általános szabályok A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag fedezet kikötése mellett vállal. A pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévő futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét. A hiteldöntés során a takarékszövetkezet elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott az ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminősítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhat el: • az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, • a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, • a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, • olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, • törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb), • forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmék stb.).
14
A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint elismerhető biztosítékok az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség
Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2012. december 31-én Minősítési kategória Garanciát nyújtó megnevezése
1 2 3 4 5 + + + + (AAA-AA (A -A (BBB -BBB (BB -BB (CCC -CCC ) ) ) ) )
Központi kormány,központi bank
X
Kezességvállalással korrigált kitettségek értéke (eFt) Kitettségi osztály Megnevezés
Kitettség nettó értéke 2011. év
Vállalkozók
Lakosság
Késedelmes tételek
Összesen
1 086 840
3 604 610
401 710
5 093 160
Összes kezességvállalás 2011. év Hitelgarancia Zrt. AVHGA Zrt. Kormány Óvadék
135 896 40 901 72 828 22 167
232 094 167 083 40 023 9 988 15 000
7 500 7 500 -
338 323 215 484 112 851 9 988
Kezességvállalással korrigált érték 2011. év
950 944
3 372 516
394 210
4 754 837
Kitettség nettó értéke 2012. év
885 537
3 437 120
209 042
4 531 699
Összes kezességvállalás 2012. év Hitelgarancia Zrt. AVHGA Zrt. Kormány Óvadék
86 642 35 442 33 950 17 250
269 673 183 934 61 882 7 857 16 000
4 619 1 564 3 055 -
327 684 220 940 98 887 7 857
Kezességvállalással korrigált érték 2012. év
798 895
3 167 447
204 423
4 204 015
15
Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei (eFt) Elismert biztosítékkal fedett kitettségek összege
Kitettségi osztály
Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság
2011. év
2012. év
7 434 429
8 463 124
137 341
526
4 544 931
3 090 244
849 616
726 969
3 092 617
2 988 830
Ingatlannal fedezett kitettségek
-
-
Késedelmes kitettségek
394 210
204 423
Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség
196 178
596 178
Egyéb kitettség
822 683
835 636
17 472 005
16 905 930
Összesen
Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények (eFt) Mérleg szerinti érték Megnevezés 2011. év Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Hitelgarancia Zrt. Banküzlet Zrt. Taking-Hatvan Kft. Összesen
2012. év
107 045
107 045
1 000
1 000
200
200
49 000
49 000
157 245
157 245
A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az
16
adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Időszak / Devizanem
HUF
EUR
USD
CHF
GBP
2010. I.
13,19%
0
2010. II.
14,52%
0
2010. III.
13,90%
0
2010. IV.
10,34%
0
JPY
Működési kockázat
A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a működési kockázat tőkekövetelményét, értéke 2011. december 31-én: 2012. december 31-én:
136.058 eFt 132.982 eFt
Hatvan, 2013. április 22.
Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet
17
