Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. Számú törvény 137 §-a, valamint a 234/2007.(IX.4.) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről 2010. év A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény 137/A.§ és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt hozza nyilvánosságra. A hivatkozott törvény 137/A § (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendő: a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. I. Kockázatkezelési elvek, módszerek: A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete.

és

a

A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. 1. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja ki kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését, rendelkezzék a kockázatok fedezéséhez szükséges, illetve a biztonságos működést garantáló lényeges tőketöbblettel.

Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet

2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje asz érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért, a jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel összefüggnek. 3. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az Intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkeszükségelt nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelősségének ellenőrzésében. 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról, rendszeres jelentést készít. 6. A kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázatok mértékével. 7. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy: - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak, és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságát 3 évre, a kockázati stratégia időhorizontjára az Igazgatóság állapítja meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, melyet rendszeresen, évente felülvizsgál. 3. Kockázati szerkezet A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként mutatja be. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati készsége a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra.


A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat - sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetén sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere - Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer - Működési kockázat – alapmutató módszer 4. Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet szervezeti felépítésében – biztosítva az összeférhetetlenségi kritériumokat - a belső ellenőrzés, a kockázatkezelés és kockázatelemzés az üzleti területtől elkülönül. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért, a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős. A kockázatkezelési politikára vonatkozó előírások figyelemmel kísérése, a kockázatkezelés módszertanának kialakítása, karbantartása, a limitek figyelése, a kockázatok mérése, a belső tőkeszükséglet számítása a kockázatelemző feladata. Kockázati döntés előtti kockázati véleményezés, a kockázatok minősítésének felülvizsgálata a kockázatkezelő feladata. A belső ellenőrzés szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság végzi. A kockázatokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés tényéről tájékoztatja az ügyvezetést, és beszámol a Felügyelő Bizottságnak. A Takarékszövetkezet együttműködik az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal az alábbi területeken: -

Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, Elemzések dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, Belső, valamint az Intézményvédelmi Alapnak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés, Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása.

A tőkemegfelelés elengedhetetlen feltétele a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatoknak való megfelelése. A Takarékszövetkezet rendszeres jelentést készít a kockázatok alakulásáról és a tőkekövetelményekről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Intézményvédelmi Alap, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság felé. Kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok főbb elvei


A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a prudens működés biztosítása érdekében, a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott kockázatcsökkentő eszközöket, az ügylet és az ügyfél kockázatosságának figyelembe vételével határozza meg. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezési kockázat-mérséklésre alkalmazott szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtti érvényességét és érvényesíthetőségét. A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet: - Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet biztosítékaként olyan vagyontárgyakat fogad el, mely likvid és értékálló. - Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázatmérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalási döntés előtt meggyőződik a biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A kockázatvállalási szerződés érvényességének időtartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződési feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását, a hitelkockázati fedezetek értékállóságát annak jellegétől függően évente, illetve háromévente felülvizsgálja. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke - a Takarékszövetkezet vezetésének szubjektív értékelése szerint – egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: -

-

az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait, - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem- kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat, az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők, a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfoliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon.

A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű.


II. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk Megnevezés Alapvető tőke Járulékos tőke Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke pozítív elemei Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok Járulékos kölcsöntőke Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke

adatok: MFt-ban Összeg 399,819 83,594

82,273 71,072 11,201 330,561

-13,015

82,094 1,500

Járulékos tőke negatív elemei Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része Járulékos tőke limit feletti része Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből Levonások az alapvető tőkéből Levonások a járulékos tőkéből Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke

483,413

III. A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet tőkemegfelelése 1. Belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák Belső tőkemegfelelés értékelési folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magába foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy : - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje,


-

az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze.

A kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C. §-ában, 76/K. §-ában és a 145/A. §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert: - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz, - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. §(1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belső tőkeszámítás két fő részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét, másrészt, ezen felül un. tőkepuffert és stressz puffert is számszerűsít. A három összegeként adódik a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A belső tőkeszámítása során a következő kockázattípusokat értékeli és határozza meg a hozzá kapcsolódó tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 3. Piaci-kereskedési könyvi kockázat 4. Működési kockázat 5. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 6. Koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 7. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20%-ot) 8. Országkockázat A belső tőkeszükséglet számításának második szakaszában a Takarékszövetkezet a következő stressz teszteket végzi el: 9. Hitelkockázati stressz teszt 10. Koncentrációs stressz teszt 11. Devizaárfolyam stressz teszt 12. Kamatkockázati stressz teszt 13. Likviditási stressz teszt A tőkepuffer értéke megegyezik az addicionális tőke követelmény a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükséglete és az önértékelés alapján meghatározott tőkekövetelmény közül a nagyobbal. A stressz tesztek összesítése az egyes kockázati párokhoz tartozó korrelációs együtthatók segítségével történik. Ekkor a teljes stresszelt kockázatot számítjuk ki. Ha a stressz teszt összes tőkeszükséglete nagyobb, mint a II. pillér tőkeszükséglete a tőkepufferrel, akkor a többlet lesz a stressz puffer.


Kockázatok tőkekövetelménye, tőkemegfelelés Megnevezés Kockázatok tőkeszükséglete összesen I. pillér Ebből : hitelezési működési kockázat (alapmutató módszer) devizaárfolyam kockázat Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés Összes tőkeszükséglet a II. pillér alatt tőkepufferrel Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt

adatok: MFt-ban 2010. 12.31. 241,583 187,878 52,550 1,155 52,602 294,185 16,01 11,84

Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályonként 2010. december 31.-i auditált adatok adatok: MFt-ban Megnevezés SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek

Összeg

187,878

59,575 55,890 9,630 24,288 20,907 17,588

2. A Takarékszövetkezet hitelezési és felhígulási kockázatára vonatkozó, valamint a késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatban való megközelítése Késedelmes tételek 1.) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a.) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b.) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.


Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a.) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b.) az a.) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4.) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5.) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében − miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés, és − miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet

A számításra vonatkozó általános szabályok: 1. Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt − a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); − a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; − a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása –a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába. 5. Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve − 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez − 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél − önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek − vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek − lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek − A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. Értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek:


A Takarékszövetkezet a forgatási és befektetési célú értékpapírok, és a vagyoni érdekeltségek után értékvesztést számol el, amennyiben a minősítés időpontjában a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci értéke között tartós és jelentős összegű különbözet mutatkozik, azaz veszteség keletkezése valószínűsíthető. Az ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága, - a megtérülés valószínűsége, - az eszköz minősítési kategóriája, - a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírások. Amennyiben a minősítés során az adott eszköz könyvszerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el. A befektetési és forgatási célú értékpapírok esetében, ha a minősítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb az értékpapír könyv szerinti értékénél, úgy az értékvesztés visszaírásával növeli a Takarékszövetkezet a könyv szerinti értéket, de maximum a beszerzési ár illetve a névérték erejéig. Ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték és a várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kettő arányában a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát: - csoportos minősítési eljárással és - egyedi minősítési eljárással határozza meg. A devizaeszközök és a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket, illetve a devizabekerülési érték törlesztéssekkel csökkentett összegét és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét, értékeléskori devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és a tétel besorolása szerinti súlysávban hozzárendelt mértékben kell az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, szükséges szintjének forintértékét meghatározni. A Takarékszövetkezet a minősítési kötelezettség alá eső tételeket negyedéves rendszerességgel minősíti, a meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatát negyedévente végzi. A Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban:


adatok: MFt-ban Kitettségi osztályok Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Összesen

Összes bruttó kitettség 1.001,344 174,699 764,639 587,785 2.528,467

db száma 100 736 246 182 1264

Kitettség értékek átlagos értéke 10,013 237,363 3,108 3,230 2,000

A kitettségek földrajzi- legalább országonként- megoszlása kitettségi osztályonként. A Takarékszövetkezet a tevékenységét kizárólag Magyarországon végzi, határon átnyúló tevékenysége nincs. A kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása Megnevezés Mezőgazdaság Feldolgozóipar Vízellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely, vendéglátás Szállítás Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. Egyéb szolgáltatás Összesen

Összeg 109,969 246,997

adatok: MFt-ban % 8,7 19,5

15,027 468,913 58,913 141,531 222,409

1,2 37,1 4,7 11,2 17,6

0,015 0,057 1.263,831

100,0

A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása ügyfélkategória szerint

Ügyfélkategória Pénzügyi és befektetési vállalk. Nem pénzügyi vállalkozások Lakosság Egyéni vállalkozók Háztartásokat segítő nonprofit szervezet


adatok: MFtban Hátralévő futamidő Éven belüli 1-5 év közötti 5 éven túli 15,003 10,982 512,469 240,179 511,183 235,715 117,594 616,982 57,195 63,288 30,382 21

Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek adatok: MFt-ban Késedelmes tételek megoszlása ügyfélkategória szerint 26,547 402,591 395,319 7,272 158,647 30,701 127,946 587,785

Ügyfélkategória Pénzügyi és bef.vállalkozás Nem pénzügyi vállalkozások Jogi személyiségű vállalkozások Nem jogi személyiségű vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Összesen

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt illetve képzett összegét adatok: MFt-ban Értékvesztés állomány Ügyfél kategória

Tárgy évi állományból visszaírás

24,753

Képzés minősítés miatt 1,651

297,860

65,587

22,340

40,599 7,521 33,078 7,380 370,592

24,669 4,042 20,627 11,787 103,694

6,441 0,846 5,595 1,507 30,288

Nyitó áll.

PBBS Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Egyéb Összesen

Előző évi állományból visszaírás

Záró állomány

Változás összesen

26,404

1,651

8,056

333,051

35,191

9,892 3,535 6,357 0,009 17,957

48,935 7,182 41,753 17,651 426,041

8,336 -0,339 8,675 10,271 55,449

adatok: eFt-ban Céltartalék állomány Ügyfél kategória

Nyitó állomány

Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Összesen

Képzés

Felszabadítás

242

Záró állomány

Változás összesen

242

12

3

14

l

- 11

12 254

3 3

14 14

1 1

- 11 - 11

Hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve – földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban A Takarékszövetkezet a tevékenységét kizárólag Magyarországon végzi, határon átnyúló tevékenysége nincs.


IV. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet elfogadta a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat –mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számolja. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorolja be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM előírásai, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. V. Hitelezési kockázat-mérséklés Mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei A Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. Biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei A fedezetek elfogadhatóságának, értékének, értékesíthetőségének és hozzáférhetőségének meghatározása az alábbiakra terjed ki: - Fedezetek fizikai meglétének vizsgálata, helyszíni szemle, állapotfelmérés, illetve a különböző nyilvántartások (ingatlan nyilvántartás, MOKK) adatainak beszerzésével. - Fedezetek felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok tulajdonosi, rendelkezési jogának vizsgálata. - Fedezetek dokumentumainak összegyűjtése, nyilvántartása, rendszeres értékelése, valamint a terhelhetőség és a szabad érvényesíthetőség ellenőrzése. - A biztosítéknak azon túl, hogy a kockázatvállalás időpontjában fedezetet kell nyújtania a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tenni annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a kockázatvállalás teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében el kell végezni a biztosítékból származó kockázatok ellenőrzését, ami abban áll, hogy a Takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, a fedezet jogi érvényesíthetőségét és annak időtartamát, valamint, az ezalatt bekövetkező potenciális veszteségeket. - A fedezetek értékállóságát hosszú lejáratú hitelek esetében évente szükséges újraértékelni, kivéve a lakóingatlanokat, amelyeknél háromévente. Éven belüli lejáratra nyújtott hitelek esetében a fedezetek felülvizsgálatát és újraértékelését abban az esetben kell soron kívül elvégezni, ha a Takarékszövetkezet olyan információ birtokába jut, mely valószínűsíti, hogy a biztosíték értékében, érvényesíthetőségében negatív változás következett be. A fedezeteket minden olyan esetben soron kívül újra


-

kell értékelni, amennyiben olyan változás állt be akár az Adós fizetőkészségében, akár a fedezet értékében, elfogadhatóságában, melynek folytán a fedezet értéke olyan mértékben csökken, hogy az veszélyeztetheti a Takarékszövetkezet követelésének megtérülését. Jogi felülvizsgálat keretében a Takarékszövetkezet megbizonyosodik arról, hogy a biztosítéki megállapodás az irányadó hatóság előtt érvényes és érvényesíthető- e.

Az elismert biztosítékok fő típusai A Takarékszövetkezet a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el tőkekövetelmény mérséklőként: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, a Takarékszövetkezetnél óvadékként elhelyezett készpénz, vagy betét, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét 3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésére visszavásárolja 5. garancia és készfizető kezesség A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108.§ (1) bekezdése szerinti bontásban Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2009. december 31-én Garanciát nyújtó megnevezése

1 (AAA-AA-)

2 (A A-) +

Minősítési kategória 3 4 + + (BBB -BBB ) (BB -BB-)

Központi kormány, központi bank

5 (CCC -CCC-) +

X

A Takarékszövetkezet hitelezési kockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár- Vállalkozási Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadja el. Az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli – értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia, vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre: adatok: MFt-ban Kitettségi osztályok

Vállalkozással szembeni kitettség

Bruttó kitettség

Értékvesztés, céltartalék

443,554

24,118


Nettó kitettség

419,436

Garancia

190,633

Nettó kitettség CRM-mel csökk.

228,803

Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Összesen

3,610

0,028

44,220

3,582

2,048

1,534

44,220

12,627

31,593

24,913

2,741

22,172

13,951

8,221

516,297

26,887

489,410

219,259

270,151

Elismert pénzügyi biztosítékok és más hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értéke adatok: MFt-ban Kitettségi osztály

Fedezett összes kitettség

Garancia

Pénzügyi biztosítékok

Kockázatmérséklő tétellel csökk. kitettség

Vállalkozói kitettség Lakossági kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek

471,307 6,980 44,220 22,172

190,633 2.048 12,627 13,951

51,871 2,948

228,803 1,984 31,593 8,221

Összesen

544,679

219,259

54,819

270,601

VI. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet nem minősíti kereskedési szándékkal folytatott saját számlás kereskedésnek , ha a Takarékszövetkezet által a nem portfólió kezeltetés keretében vásárolt - - értékpapírokat lejáratig tartja − értékpapírokat egy éven belül nem szándékozik értékesíteni − értékpapírok nyereséges értékesítésének lehetősége a kereskedési stratégiában meghatározott tartási időszakon belül kétséges. A fentiek értelmében a Takarékszövetkezet 2010. évben nem vezetett kereskedési könyvet. VII. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók Részvényekben lévő kitettségek A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet részvényekben lévő kitettsége összesen: 34,323 MFt. Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet

modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. 200 bázispontos kamatsokk, valamint duration gap elemzés képezi az alapját a tőkekövetelmény számításának. A Takarékszövetkezet a számítást elvégzi mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben dominált eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. A duration gap elemzés/stressz lényege, hogy a Takarékszövetkezet meghatározza devizanemenként és lejárati sávonként a nettó pozícióját, majd ezeket súlyozza egy olyan súllyal, mely tükrözi a 200 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás hatását is. Az eredményt viszonyítja a Takarékszövetkezet a szavatoló tőkéhez. Ez a következőként alakult 2010. évben:

Időszak I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

Súlyozott pozíció HUF 7,19 10,00 10,04 10,42

VIII. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszere szerint számolja. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. A számítás a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló alapján készül. -

a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás különbözete, a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések,) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége, és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete, összegének hároméves átlaga.

A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye: 52,550 MFt. Kiskunfélegyháza, 2011. május


Nyilvánosságra hozatal

Recommend Documents