NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet (Takarékszövetkezet) az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (137/A. §) 234/2007.(IX.4.) kormány rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló jogszabályok valamint a belső szabályzata alapján az alábbiakban teljesíti a nyilvánosságra hozatali kötelezettségét: Nyilvánosságra hozatali célok: A szavatoló tőkével, a kockázatokkal és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának célja: − transzparens módon biztosítani a piaci szereplők számára a Takarékszövetkezet helyzetének megítélését és ennek révén elősegíteni a piaci szereplők Takarékszövetkezeti ügyleteikkel kapcsolatos döntéseit; − hozzájárulni a Takarékszövetkezet és az integráció imázsának javításához, továbbá a piaci pozícióinak erősödéséhez; − megfelelni a jogszabályi követelményeknek és felügyeleti elvárásoknak, elősegítve ezzel a magyar pénzügyi piac átláthatóságának erősítését. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Lényegesség elve – a Takarékszövetkezet minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Takarékszövetkezet vezetése lényegesnek ítél abból a szempontból, hogy az információ nyilvánosságra hozatalának elmaradása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. 2) Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve – a Takarékszövetkezet nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét 3) Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve – a Takarékszövetkezet semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. 4) Valódiság elve – a Takarékszövetkezet által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 5) Világosság elve – az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 6) Összehasonlíthatóság elve – a Takarékszövetkezet által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 7) Rendszeresség elve – a Takarékszövetkezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Takarékszövetkezetre vonatkozó lényeges információkat.

NAGYECSED ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

8) Kontrolláltság elve – a Takarékszövetkezet csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte.

I.

Kockázatkezelési elvek, módszerek

1.1.1 Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA, a SZHISZ és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti

2


tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki:

Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete

A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy ♦ milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, ♦ mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, ♦ milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat

3


Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120 %-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára;1 b) Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (I1. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke(sajáttőke) összege 250.millió forint. A Takarékszövetkezet minimális tőkemegfelelési mutatója az a) pont alapján 9,6%, amely a b) , a c) és a d) pont többlet tőkeszükséglete alapján módosulhat. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati ’étvágya’ a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. az alábbi területeken ♦ vállalkozói ügyfelek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre ♦ nagykockázatvállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően ♦ nagykockázatvállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ♦ ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre ♦ egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra ♦ elszámolási kockázat – a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint ♦ országkockázat – az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra ♦ nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra ♦ likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére 1 Az arány meghatározásánál a Takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlettőkekövetelményt és a Hpt. 76. § (5) bekezdésében meghatározott 120%-os korlát felügyeleti szempontból a biztonságos működéshez szükséges szavatoló tőke szint tartását jelzi.

4


♦ egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint (itt meg kell nevezni azokat a termékcsoportokat, ha van ilyen, amelyekre a Takarékszövetkezet belső szabályozása limiteket állapít meg: pl. projektfinanszírozás, zálogházi finanszírozás, egyes lakossági terméktípusok) A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Működési kockázat – alapmutató módszer

Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő, a Központ, és az Ügyvezetés a felelős. A kockázati stratégiát a Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A Kockázatkezelő figyeli és rendszerezi a kockázatokat, vizsgálja azok alakulását, a szükséges tőkét számolja és nyilvántartja. Tevékenységéről folyamatosan beszámol az Igazgatóságnak. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény szerinti szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke - takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet az MNB (korábban PSZÁF) által lényeges kockázathordozónak minősített tevékenységet nem végez.

II.

Szavatoló tőkével kapcsolatos információk

A Takarékszövetkezet kiegészítő tőkével nem rendelkezik. 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31

5


Megnevezés

(eFt) a Alapvető tőke pozitív összetevői Jegyzett tőke 21034 Tőketartalék 9712 Eredménytartalék 163573 Általános tartalék 29345 Általános kockázati céltartalék 13770 Mérleg szerinti eredmény 24983 összesen 262417 Alapvető tőke negatív összetevői Immateriális javak 4061 évközi negatív eredmény összesen 4061

Alapvető tőke Járulékos tőke Értékelési tartalék

Járulékos tőke Szavatoló tőke

(eFt) b

(eFt) c

(eFt) d

(eFt) e

(eFt) f

(eFt) g

23148 9712 188556 32677

23888 9712 218545 35358

25026 9712 242670 37753

25334 9712 264222 40554

25482 9712 289434 43708

25544 9712 331079 44301

12280 29989 296362

13923 24125 325551

16831 21551 353543

17900 25213 382935

17864 28385 414585

0 5332 415968

2105

7716

7219

3393

250

185

2105

7716

7219

3393

250

185

258356

294257

317835

346324

379542

414335

415783

39136

39773

40407

41041

41676

42199

42836

39136

39773

40407

41041

41676

42199

42836

297492

334030

358242

387365

421218

456534

458619

34816

0

0

18768

15599

323426

387365

421218

437766

443020

Tőkével fedezett hitel

Figyelembe vehető szavatoló tőke

2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31

Megnevezés Saját tőke Szavatoló tőke Fizetőképessségi mutatót

(eFt) a 287783 297492

(eFt) b 323855 334030

(eFt) c 351295 358242

(eFt) d 377753 387365

(eFt) e 406711 421218

(eFt) f 438920 456534

(eFt) g 458804 458619

21,6

15,47

14,87

15,92

16,39

17,06

22,97

A szavatoló tőke részei: ♦ alapvetőtőke o pozitív összetevők jegyzett tőke tőketartalék eredménytartalék általános tartalék általános kockázati céltartalék adóval csökkentett része auditált mérleg szerinti eredmény o negatív összetevők immateriális javak negatív eredménytartalék kockázati céltartalék, értékvesztés hiánya évközi negatív eredmény ♦ járulékos tőke (ingatlan átértékelési különbözetet tartalmazza)

6


III.

A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése

Belső tőke: a Takarékszövetkezet saját számítása által belső célokra meghatározott tőke. A belső tőke, ha a hitelintézet a Felügyelet felé kellően meg tudja indokolni eltérhet a Hpt-ben meghatározott szavatoló tőkétől. 2 Belső tőkeszükséglet számítás: hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a Takarékszövetkezet saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok felölelik a következőket 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása 4. A belső tőkeszükséglet változásának figyelése 5. A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy ♦ a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); ♦ az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; ♦ hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. Hitelezési kockázat – általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt A hitelezési kockázat tőkeszükségletét sztenderd módszerrel állapítjuk meg.

2

PSZÁF III.3. a tőkeszükséglet meghatározása fejezet vége

7


Számszerű adatokat az 1. melléklet tartalmazza. Sztenderd módszer (hitelezési kockázat esetén): A Hpt. 76/A §-ában és a Hkr. második részében meghatározott, a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározására irányuló, a nemzetközi szabályozásban kialakított kockázatmérési módszer, amelyben a kitettségek kockázati értékét, az ügyfeleknek az ügyféltípusokhoz kapcsolt kitettségi osztályonkénti kockázatát, és a kockázatmérséklő eszközöknek a figyelembe vehető típusát és mértékét a szabályozás határozza meg, a kitettségekhez kockázati súlyok (partnerkockázati súlyok és ügyletkockázati súlyok) hozzárendelésével, illetve egyéb mértékek előírásával. A partnerkockázati súlyozáshoz a külső minősítő szervezetek minősítései és egyéb leegyszerűsített szabályok szolgálnak alapul. A partnerkockázati súlyok a 8%-os tőkekövetelményhez képest azt jelzik, hogy az adós (kibocsátó, partner) vagy a biztosíték (kibocsátó, garantőr, készfizető kezes) miatt a kitettség tőkekövetelménye a 8%-hoz képest magasabb vagy alacsonyabb. A 8%-os tőkekövetelmény 100%-os kockázati súlynak felel meg. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: o o o o o o o o o o o o o o

központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, vállalkozással szembeni kitettség, lakossággal szembeni kitettség, ingatlannal fedezett kitettség, késedelmes tétel, fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, értékpapírosítási pozíció, kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy egyéb tétel.

A sztenderd módszer szerint a kitettség érték ♦ eszköztételek esetében a könyv szerinti érték, ♦ származtatott ügyletek kivételével a kitettséget jelentő mérlegen kívüli kötelezettségeknél a nyilvántartási érték egyedileg képzett kockázati céltartalékkal csökkentett értékének a Hkr. 17. §-ában meghatározott ügyletkockázati súllyal számított érték ♦ származtatott ügyletek esetében a Hkr. „Származtatott ügylet súlyozása és a nettósított tételek” fejezete értelmében a Pkr.-ben meghatározott, választható módszerek egyikével számított érték Késedelmes tétel:

8


1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összeg. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 20 %-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 2012.

Nemzetgazdasági ágak, ágazatok

kitettség

2013. %

eFt

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar

159094 7,63 6434 0,309 150293 7,207

9

kitettség

%

eFt

184036 8,95 6447 0,31 49315 2,4


0

0

0

0

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek

20000 72773 276102 82541 0 40005 12 7312

0,959 3,49 13,24 3,958 0 1,918 0 0,351

18750 83000 367665 77325 0 36235 0 113170

0,91 4,04 17,9 3,76 0 1,76 0 5,5

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek Lakosság

0 0 455453 21,84 815215 39,09

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

2085234

Összesen

0 0 406633 19,8 713376 34,7

100 2055952

100

Bruttó hitelállomány és fel nem használt hitelkeret összegének szerkezetét tartalmazza a fenti táblázat ágazati megbontása Hitelminőség romlás stressz tesztje a.) A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében − miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és − miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. b.) A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. c.) A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot.

d.) A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt ♦ a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami

10


devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); ♦ a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni (100 %); 2013-ban a Takarékbankkal szembeni kitettség súlyozása 0%. ♦ a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni kellett 2011-ben (100 %). 2012. január 01-től az önkormányzatok súlyozása 20 % lett. 3.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása –a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve ♦ 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez ♦ 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél ♦ önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek ♦ vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek ♦ lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek ♦ A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. ♦ A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve (Megjegyzés: a Takarékszövetkezetek többségénél nincs külföldi bankközi állomány). A Takarékbankkal szembeni kitettségek besorolása 0 %, futamidőtől függetlenül. 11


A késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatokban való megközelítése: Ügyfél-, és partnerminősítés esetében: Az ügyfél fizetési késedelme szerepet játszik az adósminősítési kategória megállapításában, és ezáltal a kitettség megítélésénél a szükséges fedezet megállapításában, valamint az értékvesztés képzésében. Fedezetértékelés meghatározásánál: A késedelem a fedezet értékét ronthatja, illetve külső körülmény hatására akár javíthatja is. A tartozás, a hátralék növekmény miatt szükség lehet újabb fedezet bevonására. Ügyletminősítés (követelés minősítés) esetében: Az értékvesztés valamint a céltartalékképzés sarkalatos pontja a késedelem. A mérleg- és a mérlegen kívüli tételek megítélésénél egyik alapvető szempont a késedelem ideje, összege. Az egyszerűsített minősítési eljárás esetében a hátralékos napok száma alapján kerül besorolásra minden követelés. Ez alapján a minősítés az alábbiak szerint történik: 1. 2013. decemberig ♦ Lakossági teljes tartozás 2 millió Ft összeghatárig o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0% késedelem 31-60 napig 5% o Külön figyelendő: o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 % ♦ Vállakozás teljes tartozás 4 millió Ft összeghatárig o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0% o Külön figyelendő: késedelem 31-60 napig 5% o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 % 2.

2013. december 31-én: Minden szektor esetében az minősítés felsőhatára az auditált szavatoló tőke 1 %-a, azaz 4.565.340.- Ft. o Problémamentes: késedelem 30 napon belüli 0% o Külön figyelendő: késedelem 31-60 napig 5% o Átlag alatti: késedelem 61-90 napig 20 % o Kétes: késedelem 91-365 napig 50 % o Rossz: késedelem 365 napon túli 90 %

A teljes szempontú minősítési eljárás során a késedelmes napokon kívül számításba kerül az adósminősítés kategóriája, a fedezetek milyensége. Ez alapján a minősítés az alábbiak szerint történik: 1. 2013. decemberig: ♦ Lakossági teljes tartozás 2 millió Ft feletti összeg o Problémamentes értékvesztés: 0% o Külön figyelendő értékvesztés: 1-10 % o Átlag alatti értékvesztés: 10,001-30 % o Kétes értékvesztés: 31,001-70 %

12


o Rossz

értékvesztés:

70,001 % felett

♦ Vállakozás teljes tartozás 4 millió Ft feletti összeg o Problémamentes értékvesztés: 0% o Külön figyelendő értékvesztés: 1-10 % o Átlag alatti értékvesztés: 10,001-30 % o Kétes értékvesztés: 31,001-70 % o Rossz értékvesztés: 70,001 % felett 2. 2013. december 31-én: Minden szektor esetében az minősítés alsóhatára az auditált szavatoló tőke 1 %-a, azaz 4.565.340.- Ft feletti kitettség. A Takarékszövetkezet ügyletminősítést negyedévente végez, mely alapján kiszámolja és megképezi a szükséges értékvesztést, valamint céltartalékot. December 31-én előzetes ügyletminősítés végzünk, és a mérlegkészítés napján (a következő év január utolsó napja) készítjük el a véglegeset. Az értékvesztés- és a céltartalék-képzést a 8-as számlaosztályba számoljuk, a tárgyévi visszavezetést szintén. Az előző évben képzett tartalékok visszavezetése a 9-es számlaosztályba kerül. (3. sz. melléklet) A földrajzi koncentrációt a koncentrációs kockázatok között a Takarékszövetkezet nem méri, mivel tevékenységének jellegéből fakadóan a földrajzi diverzifikációt nem tekinti kockázatcsökkentő tényezőnek. A Takarékszövetkezet kitettségeinek ágazati megbontását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Külföldiekkel nem állunk kapcsolatba, ezért az ország-kockázatunk 0

Kereskedési könyvi tételeink nincsenek, ezért ennek a kockázata 0.

Deviza számlavezetéssel foglalkozunk, hitelezéssel nem,

A működési kockázatot alapmutató módszerrel állapítjuk meg. Alapmutató módszere (működési kockázat esetén): A Hpt. 76/J. § (1) a) és (2) bekezdésében, valamint a Mkr. 3. § - ában meghatározott módszer, amely a szabályozásban meghatározott „árbevétel” típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15%-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. A 15%-os arányt több nemzetközi hatásvizsgálat alapján a nemzetközi szabályozás írta elő.

13


Az irányadó mutatóval a szabályozás a működési kockázatnak való átlagos kitettség mértékét kívánja közelíteni, amellyel a kockázat mértéke lineárisan nő. 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 2011.12.31 2012.12.31 2013.12.31

Megnevezés

(eFt) a

(eFt) b

2891343

3138045

Nulla súlyozású eszközök

778072

623487

20 % súlyozású eszközök

754617

1076695


0

50 % súlyozású eszközök.

Mérleg-főösszeg

(eFt) c

(eFt) d

(eFt) e

(eFt) f

(eFt) f

3121653 3535497 3738547 4272544 4453913 507452

359004

761602

802320 2945339

826244 1529589 1230971 1890265

121627

213580

206979

206639

175734

205148

211043

333160

350666

519605

418768

429088

364873

369029


0

565472

561438

477340

411274

283848

224994


1025494

335319

448201

804770

722876

691257

582832


0

2084

9201

0

3579

15815

17746

34076

31363

20930

62727

46488

51845

34481

1064408

1227974

85153 85153

98238 29695 130903

111384 33200 144584

125982 36238 162220

127291 39891 167182

127036 41487 168523

84872 43682 128554

-

172710 149025

173501 174028

194664 194664

205634 205237

212339 205343

161978 154265

Minimális tőkekövetelmény

250000

250000

250000

250000

250000

250000

250000

Figyelembe vehető szavatoló tőke

297492

334030

323426

387365

421218

437766

443020

Szavatoló tőke

297492

334030

358242

387365

421218

456534

458619

Tőkemegfelelési mutató % Tőkemegfelelési index

21,6 349,36

15,92 198,99

16,39 204,84

17,06 213,19

22,97 287,18

Függő köt. súlyozású eszközök. Korrigált mérleg-főösszeg. 8 % tőkeszüks. (hitel. kockázat) Működési tőke Minimális tőkeszükséglet Önértékelés után tőkeszükséglet Belső tőkeszükséglet

15,47 193,41

1392287 1574776 1591145 1587945 1060904

14,87 185,85

A 349/2010.(XII.28) Korm. Rendelet 37. §.-a előírja a javadalmazási politika nyilvánosságra hozatalát. A javadalmazási politika kialakítása során figyelembe kellett venni a PSZÁF Elnökének 3/2011(VIII.04.) ajánlását. Javadalmazási politikánk a fentiekben előírtaknak megfelel. A módosítását 2012-ben készítettük el a kormányrendeletnek megfelelően. Takarékszövetkezetünk 2012. februárban fogadta el a javadalmazási politikáját. Bevezetése 2012. január 01. Takarékszövetkezetünknél kiemelt személyek a javadalmazás szempontjából: Ügyvezető igazgató Ügyvezető főkönyvelő Kockázatkezelő A javadalmazásnak két fajtáját tartalmazza a szabályzat, mely szerint Rögzített javadalmazás (alapbér, béren kívüli juttatások, gépkocsi használat, telefon használat, kedvezményes, illetve munkáltatói hitel, ingyenes bankszámla vezetés, oktatás.)

14


Teljesítmény javadalmazás, mely során vizsgáljuk az egyéni, csoportszintű és banki teljesítményeket o Takarékszövetkezet eredményessége 60 % o Elhivatottság 10 % o Pontos munkavégzés 10 % o Határidők, munkarend betartása 10 % o Helyes külső-belső kommunikáció 10 % A Takarékszövetkezet által kötelezően alkalmazandó teljesítménymutatók: ♦ Kiemelt személyek esetén adózás előtti eredmény 90 napon túli lejárt hitelállomány nagysága, hátralék és függő kamat alakulása a korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke betét - hitelállomány változása, értékvesztés alakulása Ügyfélnek vezetett bankszámlák alakulása belső tőke és a kapcsolódó tőke megfelelési mutató változása (ICAAP) ♦ Nem kiemelt személyek esetén (a 2. pont alá nem tartozó munkavállalók) adózás előtti eredmény 90 napon túli lejárt hitelállomány nagysága, hátralék és függő kamat alakulása betét - hitelállomány változása, értékvesztés alakulása Ügyfélnek vezetett bankszámlák alakulása Az elvárt teljesítménymutatók mértékét az Igazgatóság évente megtárgyalja és meghatározza. A teljesítmény javadalmazás mértéke az éves alapbér %-ában: Munkavállalók 10 % Kirendeltség-vezetők 20 % Üzletágvezetők 20 % Belső ellenőr 20 % Kockázatkezelő 25 % Ügyvezetők 30 % A teljesítmény javadalmazás tényleges kifizetésére a következők szerint kerülhet sor a kiemelt személyek esetében: A jogosulttá válást követően a bónusz 60%-a készpénzben kerül kifizetésre. Az első és a második év végén, az akkor elvégzett értékelés eredményének függvényében a halasztott bónuszrészből 13% készpénz kerülhet kifizetésre. A harmadik év végén pedig a maradék 14% készpénz kifizetése kerülhet döntésre. Nem kiemelt személyek esetében a teljesítményjavadalmazás kifizetése egy összegben történik. A javadalmazási politika tartalmazza a munkaviszony megszűnésekor alkalmazásra kerülő lehetséges módozatok előírásait, az elhatárolt juttatások kifizetésének rendjét. A Takarékszövetkezet nem hoz létre Javadalmazási Bizottságot, ezért feladatait az Igazgatóság (3 fő), és a Felügyelő Bizottság (2 fő) öt független tagja látja el. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadja el, végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság felelős. A Javadalmazási Politikát a Takarékszövetkezet belső ellenőrzése évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A Javadalmazási Politika végrehajtására vonatkozó belső ellenőri jelentést az Igazgatóságon túl a Felügyelő Bizottság is megtárgyalja és szükség esetén javaslatot tesz a Javadalmazási Politika módosítására és kidolgozza a megfelelő eljárásokat.

15


2013-ban nem került sor jutalom kifizetésére a nehéz gazdasági év miatt.

Kiemelt személyek a.) ügyvezetők b.) kockázat kezelő Nem kiemelt személyek

Béreme 2012. 2013. -lés Kifizeéves éves mérték tett Kifiz. alapbér alapbér e jutalom Jut. Ft Ft % Ft % 18922568 19938000 105,37 0 0 15426240 16272000 105,48 0 0 3496328 3666000 104,85 0 0 57996054 62949610 108,54 0 0

Elhatárolt jutalom Ft 1254722 1057796 196926 0

a.) Kirendeltség, üzletág vez. belső ellenőr b.) egyéb munkavállalók Összesen:

24705399 26086655 33290655 36862955 76918622 82887610

0 0,00 0 0,00 1254722 1,63

Megnevezés

105,59 110,73 107,76

0 0 0

0 0 0

Elh at. Jut. % 6,63 6,86 5,63 0,00

Halasztott javadalmazás összege az előírásoknak megfelelően 3 évre : elhatárolásra került a kiemelt személyek esetében 2012-ben. 2013-ban a halasztott jutalom sem került kifizetésre a kiemelt személyek részére.

16

Adható max. jut. % 30 25

20 10


1. számú melléklet

Megnevezés Összes kitettség Központi kormány, központi bank Regionális korm.; helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek, befektetési vállalkozás Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek

kitettség állománya 4305371 718914 172968 0 2012034 75504 269809 673702 81421 301019

2012.12.31 2013.12.31 index % súlyozott tőke kitettség súlyozott tőke kitettség súlyozott tőke kitettség szükségl. állománya kitettség szükségl. állom. kitetts. szüks. 1587945 127036 4472610 1060904 84872 103,884 66,80987 66,809 0 0 453474 0 0 63,0776 0 0 34594 2768 121383 24277 1942 70,1766 70,17691 70,159 0 0 10703 10703 856 0 0 0 564125 45130 2506700 39662 3173 124,585 7,030711 7,0308 75504 6040 104329 104329 8346 138,177 138,1768 138,18 202357 16189 213893 160421 12834 79,2757 79,27623 79,276 348566 27885 680268 357437 28595 100,975 102,545 102,55 89164 7133 89097 96334 7707 109,428 108,0414 108,05 273635 21891 292763 267741 21419 97,2573 97,84604 97,844

Megnevezés Összes kitettség Központi kormány, központi bank Regionális korm.; helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek, befektetési vállalkozás Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek

Lejárt kitettség 91485 3617 4599 0 638 254 2854 6105 33818 39600

17

éven belüli 3408640 386706 110460 10703 2490516 74405 83837 59356 55279 137378

Hátralévő futamidő 1-5 év közötti 466271 63151 6324 0 15546 29670 45142 284438 0 22000

5 éven Lejárat összesen túli nélküli 412429 68763 4447588 0 0 453474 0 0 121383 0 0 10703 0 0 2506700 0 0 104329 82060 0 213893 330369 0 680268 0 0 89097 0 68763 267741


Megnevezés Összes kitettség Központi kormány, központi bank Regionális korm.; helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek, befektetési vállalkozás Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Adatok a kitettség arányában % Változási index %

2012.12.31 2013.12.31 kitettség megosz- súlyozott megosztőke megosz- kitettség megosz- súlyozott megosztőke megoszállománya lás % kitettség lás % szükségl. lás % állománya lás % kitettség lás % szükségl. lás % 100 1587945 100 127036 100 4447588 100 1060904 100 84872 100 4305371 718914

16,698

0

0

0

0

453474

10,196

0

0

0

0

172968

4,0175

34594

2,1785

2768

2,1789

121383

2,7292

24277

2,2883

1942

2,28815

0

0

0

0

0

0

10703

0,2406

10703

1,0089

856

1,00858

2012034 75504 269809

46,733 1,7537 6,2668

564125 75504 202357

35,525 4,7548 12,743

45130 6040 16189

35,525 4,7546 12,744

2506700 104329 213893

56,361 2,3457 4,8092

39662 104329 160421

3,7385 9,834 15,121

3173 8346 12834

3,73857 9,83363 15,1216

673702 81421 301019

15,648 1,8911 6,9917

348566 89164 273635

21,951 5,6151 17,232

27885 7133 21891

21,95 5,6149 17,232

680268 89097 267741

15,295 2,0033 6,0199

357437 96334 267741

33,692 9,0804 25,237

28595 7707 21419

33,6919 9,08073 25,2368

100

100 36,882884 100

2,95064 100

18

103,30325

100 23,853468 66,809871

1,90827 66,80941


2. sz. melléklet A kitettség ágazati megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2012.


kitettség

2013. %

%

kitettség

eFt

eFt

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

159094 7,63 6434 0,309 150293 7,207 0 0

184036 8,95 6447 0,31 49315 2,4 0 0


20000 72773 276102 82541 0 40005 12 7312

18750 83000 367665 77325 0 36235 0 113170

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek Lakosság

0 0 455453 21,84 815215 39,09 2085234

Összesen

0,959 3,49 13,24 3,958 0 1,918 0 0,351

0,91 4,04 17,9 3,76 0 1,76 0 5,5

0 0 406633 19,8 713376 34,7

100 2055952

100

Késedelmes 90 napon túli hátralékos hitel és hitelkeret 2012.


kitettség

2013. %

eFt

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek Lakosság Összesen

19

0 4965 10557 13214 0 2892 12 18

%

eFt

13 0 6434 2,24 6637 2,31 0


kitettség

0 1,73 3,67 4,59 0 1,01 0 0,01

0 0 0 0 242879 84,4 287621 100

65 0,02 6447 2,02 48 0,02 0 0 137 9844 710 0 10484 0 279

0 0,04 3,09 0,22 0 3,29 0 0,09

0 0 49113 15,4 241778 75,8 318905 100


Késedelmes 90 napon túli hitel és hitelkeret alakulása 2013. nyitó

Nemzetgazdasági ágak, ágazatok Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, bányászati szolgáltatás Feldolgozó ipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék. Egyéb tevékenységek Lakosság Összesen

Bruttó

%

értékv.

%

nettó

%

bruttó

%

értékv.

eFt

eFt

eFt

eFt

0 13 6434 2,2 6637 2,3

6 0 5167 2,5 1927 0,9

7 0 1267 1,5 4710 5,7

65 6447 48

0 2 0

0

0

0

0

0 0 0 0 1865 0,9 3100 3,7 8530 4,2 2027 2,4 1745 0,9 11469 14 0 0 0 0 1969 1 923 1,1 6 0 6 0 9 0 9 0

0 137 9844 710 0 10484 0 279

0 0 3,1 0,2 0 3,3 0 0,1

0 123 7840 637 0 6067 0 35

0

0

0 0 4965 1,7 10557 3,7 13214 4,6 0 0 2892 1 12 0 18 0

0

Változás 2013-ban

2013. záró

0

0

%

%

képz. állomány értékv. bruttó nettó

eFt

eFt

49 0,02 5181 2,31 43 0,02

16 1266 5

0 1,3 0

43 14 -1884

52 13 -6589

9 -1 -4705

0

0

0

0

0

0

0 0,05 3,49 0,28 0 2,7 0 0,02

0 14 2004 73 0 4417 0 244

0 0 2,1 0,1 0 4,7 0 0,3

0 -1742 -690 -1108 0 4098 -6 26

0 -4828 -713 -12504 0 7592 -12 261

0 -3086 -23 -11396 0 3494 -6 235

0 0 41099 44 45137 48 94275 100

0 8014 13249 20014

0 49113 -1101 31284

0 41099 -14350 11270

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 49113 15 8014 3,57 242879 84 183392 90 59487 72 241778 76 196641 87,5 287621 100 204616 100 83005 100 318905 100 224630 100

20

nettó


3.számú melléklet

Bruttó Problémamentes 1.287.275 Külön figyelendő 341.386 Átlag alatti 53.161 Kétes 93.677 Rossz 146.376 Összesen 1.921.875

2011.12.31. Nettó Ért.veszt. 1.287.275 0 332.507 8.879 42.630 10.531 50.612 43.065 13.529 132.847 1.726.553 195.322

Az értékvesztés alakulásának elemzése Minősített mérlegtételek összesen Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen Az értékvesztés alakulásának elemzése Az értékvesztés növ.e(+), csökk.e (-) Ebből: a kategóriánkénti átlagkulcs vált. a volumenhatás (állományvált.) összetételhatás

Kulcs Bruttó 0,0% 1.203.099 2,6% 363.103 19,8% 46.438 46,0% 99.752 90,8% 168.896 10,2% 1.881.288

2012.12.31 Nettó Ért.veszt. 1.203.099 0 353.826 9.277 38.627 7.811 49.229 50.523 15.228 153.668 1.660.009 221.279

Kulcs Bruttó 0,0% 1.188.849 2,6% 404.518 16,8% 28.857 50,6% 103.053 91,0% 189.550 11,8% 1.914.827

2013.12.31 Nettó Ért.veszt. 1.188.849 0 392.873 11.645 23.085 5.772 49.717 53.336 18.830 170.720 1.673.354 241.473

Előző időszak Tárgyidőszak Bruttó Nettó Értékveszt. Kulcs Bruttó Nettó Értékveszt. 1.203.099 1.203.099 0 0,0% 1.188.849 1.188.849 0 363.103 353.826 9.277 2,6% 404.518 392.873 11.645 46.438 38.627 7.811 16,8% 28.857 23.085 5.772 99.752 49.229 50.523 50,6% 103.053 49.717 53.336 168.896 15.228 153.668 91,0% 189.550 18.830 170.720 1.881.288 1.660.009 221.279,00 11,8% 1.914.827 1.673.354 241.473

20.194 1.629 3.945 14.620

21

Kulcs 0,0% 2,9% 20,0% 51,8% 90,1% 12,6%

Kulcs kulcshatás 0,0% 0 2,9% 1.310 20,0% 918 51,8% 1.141 90,1% -1.740 12,6% 1.629


Hitelállomány megbontása adósminősítési és kintlévőség minősítési kategória szerint

Megnevezés 2013.12.31 Probléma mentes bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány külön figyelendő bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány átlag alatti bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány Kétes bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány Rossz bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány Összesen bruttó hitelállomány -értékvesztés nettó hitelállomány Megoszlás bruttó hitelállomány % értékvesztés % nettó hitelállomány % Értékvesztés átlagos %-a

Adósminősítési kategória Megoszlás Értékv. I. osztályú II. osztályú III. osztályú IV. osztályú V. osztályú összesen % átl. % 315603 0 315603 160460 3421 157039 7374 1475 5899 2500 1250 1250 1943 1749 194 487880 7895 479985 25,48 3,27 28,68 1,62

232970 0 232970 179045 7520 171525 16377 3275 13102 47897 25346 22551 61288 55159 6129 537577 91300 446277 28,07 37,81 26,67 16,98

456747 0 456747 35370 408 34962 3 1 2 47989 23706 24283 106134 96120 10014 646243 120235 526008 33,75 49,79 31,43 18,61

22

151223 0 151223 29643 296 29347 5103 1021 4082 0 0 0 13346 11390 1956 199315 12707 186608 10,41 5,26 11,15 6,38

32306 0 32306 0 0 0 0 0 0 4667 3034 1633 6839 6302 537 43812 9336 34476 2,29 3,87 2,06 21,31

1188849 0 1188849 404518 11645 392873 28857 5772 23085 103053 53336 49717 189550 170720 18830 1914827 241473 1673354 100 100 100 12,61

62,09 0,00 71,05 21,13 4,82 23,48 1,51 2,39 1,38 5,38 22,09 2,97 9,90 70,70 1,13 100 100 100

0,00

2,88

20,00

51,76

90,07

12,61

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Recommend Documents