Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A § (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendő; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belső szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenőrzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó szabályzatait. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete
1
Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az integrációs szervezet erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 7. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve)
2
Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke
Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat
– – –
Közepes Alacsony Alacsony
Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok
Nagy
Devizaárfolyam kockázat
Alacsony
Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat
Közepes
Működési kockázat
Alacsony
Likviditási kockázat
Közepes
Stratégia kockázat
Közepes
a
Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Évente meghatározott tartalékok
3
Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és azt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzés. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók Kockázatkezelési szervezet felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő a Főkönyvelővel együttműködve, az Elnök-ügyvezető iránymutatása alapján a felelős. A hiteldöntés előtti véleményezésben további 1 fő hitelkockázati referens vesz részt. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőke értékelést, - a kockázatok kontrollja, monitoringja. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a. a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázatok fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b. amelyből származó potenciális veszteség mértéke egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10%-át, c. a PSZÁF a kisintézmények szempontjából lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény méréséhez az alábbi módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer
4
Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer. Azon kockázatok melyek nem számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal nem mérhetőek, limitek kerülnek meghatározásra (koncentrációs kockázat, nem kereskedési-könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat). A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg. A váratlan, előre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miként alakulna a belső tőkeszükséglete adott stressz helyzetben. A kockázatmérséklésre, és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák, folyamatok A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentése érdekében törekszik a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetetek alkalmazására. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásról történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Javadalmazási politika Takarékszövetkezet célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet alapvető célja továbbá, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett a dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítményértékelés, a premizálás feltételrendszerét, amelyben figyelembe veszi az üzleti teljesítményt, szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét is. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és kirendeltségek számának a teljes hitelintézeti szektorhoz viszonyított aránya) belső szervezetével, tevékenység jellegével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása) a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg.
5
Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Takarékszövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatók: - nem teljesítő hitelek részarányának változása - a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mértéke, - a szavatoló tőke változása, - a likviditási kockázatok mérő mutatószámok változása, - az elért adózás előtti eredmény. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: elnök-ügyvezető, ügyvezető igazgató A Kormányrendelet 4. § b.) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül.
6
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéjét, tőkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza:
Szavatoló tőke elemei Összeg (eFt) 2012. év 2013. év
Megnevezés Alapvető tőke
1 875 578
1 919 494
Alapvető tőke pozitív elemei
1 881 908
1 934 919
63 689 36 070 27 619
59 159 31 540 27 619
1 818 219 6 330 202 904 1 477 915 131 070 -
1 875 760 2 091 208 658 1 613 225 51 786 -
Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék Mérleg szerinti eredmény Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei
-
6 330
-
15 425
Levonások az alapvető tőkéből (immateriális javak)
-
6 330
-
15 425
Járulékos tőke
-
-
Járulékos tőke pozitív elemei Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke
-
-
Járulékos tőke negatív elemei
-
-
Kiegészítő tőke
-
-
Levonások az alapvető és járulékos tőkéből Levonások alapvető tőkéből Levonások járulékos tőkéből Kockázatok fedezésére figyelembe vehető levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke
-
24 010 24 010 1 851 568
1 919 494
7
A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Tőkemegfelelés – a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége Szabályozói tőkemegfelelés – a szavatoló tőke és a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Belső tőkemegfelelés – a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége 1. pillér: a Hpt. 76. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez a Takarékszövetkezet az egyes kockázatok tőkekövetelményét a vonatkozó törvények által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K §-ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A §-ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az I. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. Belső tőkeszükséglet számítása: A II. pillér azon része, amely a takarékszövetkezet minimális tőkeszükségletét határozza meg a saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Takarékszövetkezet az „építőkocka” elv alapján összesíti. Az „építőkocka” elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelenleg mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az „építőkocka” elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését.
8
A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: Hitelezési kockázatok Devizaárfolyam kockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belső tőkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfolió szintű koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol limiten felül sincs meghatározva belső tőkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat Működési kockázat Nem számszerűsített kockázatok A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliók, tevékenységek 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a törvényben meghatározott információkat.
Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Kitettségi osztály Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Sztenderd módszer tőkekövetelménye hitelezési kockázatokra
Tőkekövetelmény összege (eFt) 2012. év
2013. év -
8 55 960 58 158 179 330 18 753 47 694 52 645 412 548
141 19 034 68 359 169 675 14 520 67 694 50 793 390 216
A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre (az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez) a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni:
9
a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.
esetében elismert
Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet negyedévente az eszközök minősítését alapvetően kétféle módon végzi. A csoportos egyszerűsített értékelés szempontjából a Hitkr. 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt a Kockázati Stratégia tartalmazza.
10
A Kockázati Stratégiában meghatározott (relatív) összeghatár figyelembevételével a kétféle minősítési eljárás a következő: Egyedi minősítés Az egyedi teljeskörű minősítés: az összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával, a következő szempontrendszer alapján: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Az egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak: az összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések. Csoportos egyszerűsített minősítés Az összeghatárt meg nem haladó kintlevőség, befektetés, követelések fejében kapott készletek vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a minősítés, a minősítési kategóriákba történő besorolás un. egyszerűsített minősítési eljárással történik. Az egyszerűsített minősítési eljárás során a minősítéséhez nem kötelező a fenti, egyedi minősítéseknél felsorolt szempontok mindegyikét együttesen figyelembe venni. A csoportos egyszerűsített értékelés a késedelmi határidők (törlesztési rend betartása), az összeghatárt meg nem haladó kintlévőségek törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulásának alapulvételével történik. A Takarékszövetkezet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet az ügyletminősítéssel együtt legalább negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni.
11
A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni.
Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembe vétele nélkül (eFt)
Kitettségi osztály
Kitettségi értékek (bruttó)
Átlagos kitettségi érték (bruttó)
2012. év Központi kormány és központi bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektor szerinti intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Összesen
Kitettségi értékek (bruttó)
Átlagos kitettségi érték (bruttó) 2013. év
7 040 770
121 393
7 116 192
169 433
526 394 277 3 765 843 944 880 3 487 904 959 056 596 178 844 136
29 98 569 376 584 13 498 885 7 612 149 045 52 759
24 940 595 246 3 979 396 1 102 932 3 321 255 527 300 846 178 829 954
12 470 148 812 306 107 16 462 884 688 105 772 46 109
18 033 570
820 374
18 343 393
806 736
12
Ágazati megoszlás:
2013. december 31. Ágazat megnevezés
Hitelállomány
Megoszlás
Vállalkozói állomány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
590 187
Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar
0,00%
377 342
16,50%
0
0,00%
15 965
0,70%
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar
25,80%
0
77 692
3,40%
779 373
34,07%
93 643
4,09%
114 461
5,00%
19 008
0,83%
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
0
0,00%
Ingatlanügyek
0
0,00%
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
28 755
1,26%
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
80 481
3,52%
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
4 527
0,20%
Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció
Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás
1 070
0,05%
47 252
2,07%
2 478
0,11%
55 287
2,42%
0
0,00%
Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
11
0,00%
Összesen vállalkozói állomány
2 287 532
100,00%
Lakossági állomány
2 067 050
Hitelállomány összesen (tőke)
4 354 582
A kitettségek hátralévő futamidő szerinti megoszlása: Megnevezés
Lejárt
Hitelek
418,680
0-30 nap
31-90 nap
70,043 163,981
1-2 év között
2-3 év között
3-5 év között
5-10 év között
91-180 nap
181-365 nap
330,853
777,113 561,414 472,653 644,209 727,063
10 év felett
Lejárat nélkül
188,573
0,000
0,000
0,000
0,000
Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel
0,000
0,000
0,000
0,000
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel
114,894
16,451
60,834
210,644
479,545 233,449 228,786 268,164 160,349
0,000
0,000
Háztartásoknak nyújtott hitel
303,786
53,592
92,526
120,209
293,041 327,965 243,867 376,045 566,714
188,573
0,000
0,000
0,000
10,621
0,000
0,000
0,000
Egyéb belföldieknek nyújtott hitel
0,000
4,527
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
13
Késedelmes tételek ügyfél kategória szerinti megoszlásban (eFt) Ügyfél kategória
Összeg (eFt) 2012. év
2013. év
Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozásoknak
492 635 367 462 37 548
167 083 329 537 73 356
Hitelek - háztartásoknak összesen
405 010
402 893
-
-
897 645
569 976
Hitelek - egyéb Összesen
Elszámolt értékvesztés ügyfél kategória szerinti megoszlásban (eFt) Értékvesztés Ügyfél kategória
Elszámolt értékvesztés
Nyitó 2012. év
Visszaírt értékvesztés
Záró értékvesztés állomány
Tárgyévi változás
2013. év Hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak
463 121
29 167
384 993
355 826
107 295
10 463
14 285
11 794
2 491
12 954
Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen
473 584
43 452
396 787
-
353 335
120 249
Hitelek lakosságnak
329 211
19 960
87 170
-
67 210
262 001
33 193
49 925
33 052
16 873
50 066
362 404
69 885
120 222
50 337
312 067
Hitelek - hitelintézetnek
-
-
-
-
-
Hitelek - belföld egyéb
-
-
-
-
-
835 988
113 337
517 009
403 672
432 316
600
9 264
-
9 264
9 864
Átvett eszközök
8 000
2 000
-
2 000
10 000
Egyéb eszközök
8 600
11 264
-
11 264
19 864
844 588
124 601
517 009
392 408
452 180
Hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak
Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztartásoknak összesen
Hitelek összesen Vagyoni érdekeltségek
Összesen
-
-
-
-
Elszámolt céltartalék (eFt) Céltartalék Megnevezés
Nyitó
Megképzett céltartalék
Felhasznált Tárgyévi céltartalék változás 2011. év
Záró céltartalék állomány
Függő kötelezettségre képzett céltartalék
24 153
14 889
4 148
10 741
34 894
Összesen
24 153
14 889
4 148
10 741
34 894
14
Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetekre vonatkozó általános szabályok A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag fedezet kikötése mellett vállal. A pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévő futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét. A hiteldöntés során a takarékszövetkezet elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott az ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminősítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhat el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb), forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmék stb.).
15
A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint elismerhető biztosítékok az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség
Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2013. december 31-én Minősítési kategória Garanciát nyújtó megnevezése
1 (AAAAA-)
2 (A+A-)
3 (BBB+BBB-)
Központi kormány, központi bank
4 (BB+BB-)
5 (CCC+-CCC)
X
Kezességvállalással korrigált kitettségek értéke (eFt) Kitettségi osztály Megnevezés Kitettség nettó értéke 2012. év Összes kezességvállalás 2012. év Hitelgarancia Zrt. AVHGA Zrt. Kormány Óvadék Kezességvállalással korrigált érték 2012. év Kitettség nettó értéke 2013. év Összes kezességvállalás 2013. év Hitelgarancia Zrt. AVHGA Zrt. Kormány Óvadék Kezességvállalással korrigált érték 2013. év
Vállalkozók
Lakosság
Késedelmes tételek
Összesen
885 537 86 642 35 442 33 950 17 250
3 437 120 269 673 183 934 61 882 7 857 16 000
209 042 4 619 1 564 3 055 -
4 531 699 360 934 220 940 98 887 7 857 33 250
798 895 1 017 864 109 980 39 027 55 953 15 000
3 167 447 3 293 223 219 096 148 538 35 753 6 341 28 464
204 423 163 926 14 442 782 13 660 -
4 170 765 4 475 013 343 518 188 347 105 366 6 341 43 464
907 884
3 074 127
149 484
4 131 495
16
Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei (eFt) Elismert biztosítékkal fedett kitettségek összege
Kitettségi osztály
2012. év Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb kitettség Összesen
2013. év
8 463 124 526 3 090 244 726 969 2 988 830 204 423 596 178 835 636
8 711 724 8 802 3 305 607 854 482 2 827 902 149 484 846 178 818 831
16 905 930
17 523 010
Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények (eFt) Megnevezés
Mérleg szerinti érték 2012. év
2013. év
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Hitelgarancia Zrt. Banküzlet Zrt. Taking-Hatvan Kft.
107 045 1 000 200 49 000
113 728 1 000 200 39 736
Összesen
157 245
154 664
A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban.
17
Időszak / Devizanem
HUF
EUR
USD
CHF
GBP
2010. I.
13,59%
0
2010. II.
14,21%
0
2010. III.
13,36%
0
2010. IV.
12,13%
0
JPY
Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a működési kockázat tőkekövetelményét, értéke 2012. december 31-én: 2013. december 31-én:
132.982 eFt 149.167 eFt
Hatvan, 2014. május 23.
Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet
18
