Nyilvánosságra hozatal 2012. év A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra
A használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hpt. 137/A. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontja tartalmazza. A Takarékszövetkezet évente legalább egyszer, az éves beszámoló jóváhagyásától számított legkésőbb 15 napon belül eleget tesz a nyilvánosságra hozatali követelménynek (Hpt. 137/A. § (6) bekezdés). 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza a szabályokat, kockázatkezelési célokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati stratéga feladata a kockázatok előzetes kiszűrése és a kockázatok utólagos azonosítása, mérése és figyelemmel kísérése, valamint felelős a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért. A kockázati stratéga bekapcsolódik a Takarékszövetkezet belső tőke-megfelelési folyamatába, ahol az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza, valamint hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat tartja lényegesnek:
1
a) Hitelezési kockázat (a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a sztenderd módszeren alapul, valamint a hitelezési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik). b) Piaci kockázat (devizaárfolyam kockázat, kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások tartoznak ide, azonban a Takarékszövetkezet nem rendelkezik kereskedési könyvvel, ezért erre sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol). A devizaárfolyam kockázat a nyitott devizapozíció naponta történő vizsgálatával és a felállított limitek figyelésével van kezelve, a nagykockázati kitettségeket pedig belső szabályzat és a Hpt. is szabályozza. c) Működési kockázat (a működési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben a Takarékszövetkezet rendelkezik arról, hogy a működési kockázat tényleges tőkeszükséglete az intézmény mérete miatt nem becsülhető, ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri). d) Likviditási kockázat (a likviditási kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben meghatározásra került, hogy a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőke puffer jelenti). e) Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat (a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatról belső szabályzat rendelkezik, ahol a tőkefedezetet a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőke puffer jelenti, limiten felül pedig a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni). f) Koncentrációs kockázat (a koncentrációs kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, a belső tőkeszükségletének meghatározásánál pedig a következők érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem terülése esetén a szavatoló tőke vesztés ne legyen nagyobb 30%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőke puffer jelenti; limiten felül a túllepést szavatoló tőkével kell fedezni). g) Országkockázat (a Takarékszövetkezet országhatáron átnyúló tevékenységet nem végez). h) Egyéb kockázatok (irányítási, stratégiai, reputációs, reziduális, külső tényezők kockázata – ezek tőkefedezetét nagyrészt a tőke puffer jelenti). Ezekre a kockázatokra különös tekintettel kell lenni a tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározásakor. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez és a prudens működéshez. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban – gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezés magában foglalja a következőket: - a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, valamint a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban, - a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet, - belső tőkeszükséglet számítása, - a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján, - a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása, - a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása, - a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel.
2
A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatással egyidejűleg meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az álabbiak figyelembe vételével: - Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - Havonta kell számolni a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőke puffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - Negyedévente kell elvégezni a tőke puffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz tesztjét; - Évente kell elvégezni a tőke puffer mértékének meghatározásához az önértékelést. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. 2. Javadalmazási politika A Takarékszövetkezet a Hpt. 69/B.§-ban előírtakat figyelembe véve kidolgozta a 2012. évtől alkalmazandó Javadalmazási politikáját. a) A javadalmazási politika személyi hatálya kiterjed: • A Takarékszövetkezet vezető tisztségviselőire, vezető állású személyeire ezen belül: - Igazgatósági tagokra - Felügyelő Bizottsági tagokra - Ügyvezetőkre valamint a Takarékszövetkezet • közép vezetőire • kirendeltség vezetőire • ellenőrzéssel foglalkozó munkavállalójára • egyéb munkavállalókra A Hpt. 69/B. § (5)-nek megfelelően a Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik, az Igazgatóság fogadja el, végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság felelős. A Javadalmazási Politika végrehajtását a Takarékszövetkezet belső ellenőrzése évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A Javadalmazási Politika végrehajtására vonatkozó belső ellenőri jelentést az Igazgatóságon túl a Felügyelő Bizottság is megtárgyalja és szükség esetén javaslatot tesz a Javadalmazási Politika módosítására és kidolgozza a megfelelő eljárásokat. A Javadalmazási Politika a Takarékszövetkezet közép- és hosszú távú üzleti szemléletét tükrözi. b) A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget. A Takarékszövetkezet alapvető célja a szövetkezeti kockázatvállalás megadott keretek között tartása. A Javadalmazási Politika eszközrendszert biztosít ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan törekedjenek a túlzott kockázatvállalás elkerülésére. c) Teljesítményjavadalmazás A javadalmazás típusai: a Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást (személyi alapbér, cafeteria juttatás, gépjármű és mobil telefon használat, munkába járás illetve egyéb üzleti célú utazáshoz kapcsolódó költségtérítés) és teljesítmény javadalmazást (teljesítmény mutatók alapján megállapított juttatás) biztosít. A 131/2011. (VII.18.) Kormány rendelet 4.§ és 7.§-ban foglaltaknak megfelelően a Takarékszövetkezet nem alkalmazza a teljesítmény javadalmazás halasztott módon illetve vegyes pénzbeli elemekben történő kifizetését, tekintettel a hitelintézet méretére. 3
A Javadalmazási Politikában rögzítetteknek megfelelően, amennyiben a Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye negatív vagy az adózás előtti eredmény nem éri el az éves üzleti tervben meghatározott mérték 80%-át a teljesítmény javadalmazás nem kerül elszámolásra. 2012-ben a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye 103.477 ezer Ft volt, amely az 100.774 ezer Ft tervhez képest 102,7% teljesítést jelent. d) Javadalmazás jogosultsági feltételei • A kifizetés napján a munkavállaló a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban álljon, • Az értékelés időpontjában legalább egy éve a Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban álljon, • Az értékelt időszakban nem volt hat hónapnál hosszabb ideig táppénzen, • A kifizetés napján nem áll rendkívüli, vagy rendes felmondás alatt. e) A javadalmazásból való kizárás • többszöri vagy sorozatosan hibás munkavégzés, • határidők elmulasztása, munkarend be nem tartása, • írásbeli figyelmeztetés, megrovás, • munkavállaló hibájából, mulasztásából fakadó – Takarékszövetkezetet érintő – vagyoni reputációs károkozás f) Javadalmazásra vonatkozó összesített információk A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet 2012. december 31-én 22 kirendeltséggel és 78 fő munkavállalóval rendelkezett. Az összlétszámból 68 fő részesült teljesítményjavadalmazásban. A teljes 2012. évre vonatozó bér és bérjellegű kifizetés 224.215.473,- Ft volt mely 15.596.000,- Ft teljesítményjavadalmazás kifizetést tartalmaz. A teljesítményjavadalmazás egy részletben került kifizetésre 2012. decemberben. Több éves idősávra vonatkozó halasztott javadalmazást Takarékszövetkezetünk nem alkalmazott, a kifizetés készpénzben történt illetve történik. Igazgatósági tagok (kivéve elnök-ügyvezető) valamint Felügyelő Bizottsági tagok részére (beleértve az elnököt is) kifizetés nem történt. 2012. évben a Takarékszövetkezetnél 2 fő új belépő és 5 fő kilépő volt, közülük 2 fő kilépése nyugdíjazás miatt történt. A munkaviszonyok megszüntetése közös megegyezéssel történt, a kilépésekhez kapcsolódó kifizetés összege bruttó 3.746.869,- Ft. 3. A prudenciális szabályok alkalmazása A Takarékszövetkezet nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, ezért e tekintetben nem szolgáltat adatot. 4. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2012.12.31-i adatok: a) Megnevezés: Alapvető tőke: Járulékos tőke:
Összeg (millió Ft) 878,699 45,620
Kiegészítő tőke:
---
b) Alapvető tőke pozitív elemei: Alapvető tőkekent elismert tőkeelemek: - Befizetett jegyzett tőke - Visszavásárolt saját részvények névértéke (-) - Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok: 4
328,434 279,244 -0,500 49,690 582,947
- Általános tartalék - Eredménytartalék - Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív Általános kockázati céltartalék: Alapvető kölcsöntőke:
87,021 427,526 68,400 0 0
Alapvető tőke negatív elemei: Egyéb levonások az alaptőkéből:
-32,682
c) Járulékos tőke pozitív elemei: Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész: Értékelési tartalékok: Járulékos kölcsöntőke: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke:
0 45,620 0 0
Járulékos tőke negatív elemei: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része: Járulékos tőke limit feletti része:
0 0
d) Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből: Levonások az alapvető tőkéből: Levonások a járulékos tőkéből:
-82,568
Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke (szavatoló tőke)
841,751
-41,284 -41,284
e)
5. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével kapcsolatos információk a) Belső tőkemegfelelés értékelési folyamata mindazon Takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy -
-
a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze.
A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - Kockázati stratégia meghatározása. - Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, adatszolgáltatások. - Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőke puffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezetnél a belső tőkeszámítás az egyszerű sztenderd módszer szerint történik.
5
A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a Takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőke-megfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében - elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; - felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; - összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; - szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. b) Az egyes kitettségi osztályok tőkekövetelménye a Hpt. 76/A § (1) bekezdés szerinti bontásában: 2012.12.31-i adatok: Megnevezés: Összeg (millió Ft) SA (sztenderd) módszer tőkekövetelménye kitettségi 363,812 osztályok szerint: Központi kormányok és központi bankok: 0 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok: 18,451 Közszektorbeli intézmények: 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: 32,378 Vállalkozások: 136,274 Lakosság: 85,645 Ingatlannal fedezett követelések: 17,741 Késedelmes tételek: 30,491 Egyéb tételek: 42,832 c) A Takarékszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése: A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel, melyek a következők: - Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország irányadó minősítését „A” kategóriának tekintjük, mely a magyar devizaadósság 20%-os, a magyarországi hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és önkormányzatokkal szembeni, 3 hónapon túli eredeti lejárattal rendelkező kitettségek 50%-os kockázati súlyozását jelenti. - A Hkr. nem tesz említést az állami egyszerű kezességvállalásról, holott állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe. - Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. A belső tőkeszámítás céljára 50%-os értéken beszámíthatók ezek a részvények, tekintettel magas fokú likviditásukra. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe 6
sorol be. A sztenderd módszer szerint a kitettség értéket 0%, 10 %, 20 %, 35 %, 50 %, 75 %, 100 % vagy 150 %-os kockázati súllyal kell ellátni. Késedelmes tétel esetén a 1) 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre egyes kivételekkel a kitettség összegéhez a 150, illetve 100 %-os kockázati súlyokat kell alkalmazni (a hitelezési kockázatról szóló szabályzatban meghatározott módon). Lényegesnek minősül az a fizetési késedelem, ami a) lakossággal szembeni kitettség esetén - a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy - az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletét, és b) az 1. pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén - a kettőszázötvenezer forintot, vagy - az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát meghaladja. 2) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez szabályzatban meghatározott módon 50, illetve 100 %os súlyt kell rendelni. 3) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének a 15 %-a, akkor 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. d) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A hitelintézetek kintlévőségei, befektetései és vállalt kötelezettségei minősítését és az azok után elszámolt értékvesztés és céltartalék meghatározását a 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt), az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és módosításai és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet tartalmazza. A követelések minősítésének feltétele az ügyfél-, illetve partnerminősítés. Az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési szabályzat szerint minden új ügyfelet minősíteni kell és a minősítést felül kell vizsgálni az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési szabályzatban meghatározott esetekben és gyakorisággal. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Szvt. törvény és a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 7. sz. melléklet II. fejezet (4) bekezdésének előírásait is: a. az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b. a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás,
7
d. a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e. a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) alapvetően a befektetések, a követelés fejében kapott (átvett) készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó, f. a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség – ezen szempont jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az eszközöket és mérlegen kívüli tételeket a következők szerint minősíti (2012.12.31-én érvényes Ügyletminősítési szabályzat szerint): - egyszerűsített minősítési eljárás: a) lakossági üzletág: a lakossági ügyféllel szembeni valamennyi fogyasztási hitelből adódó, jelzáloghitelből eredő követeléseknél továbbá a 10 millió Ft összeghatár alatti lakossági ügyfélnek minősülő magánszemély* részére kihelyezett hitelek, kölcsönök esetén b) vállalkozói üzletág: 10 millió Ft összeghatár alatti standard termékek (Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámlahitel, Gazdakártya hitel, területalapú támogatást megelőlegező forgóeszközhitel) esetén. c) egyéb: azon mérlegen kívüli tételek minősítése, melyek az a-b) pont hatálya alá tartoznak. *: lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződés tekintetében.
- egyedi, teljes szempontú minősítési eljárás a.) lakossági üzletág: lakossági ügyfélnek minősülő magánszemélyek 10 millió Ft összeghatár feletti kintlévőségeinél, b.) vállalkozói üzletág: az egyszerűsített minősítési körbe bevont vállalkozói ügyletek kivételével valamennyi vállalkozói és önkormányzati üzletágban kihelyezett hitel, kölcsön esetén. c.) egyéb: a befektetések, a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek, a befektetési és forgatási célú értékpapírok, a vagyoni érdekeltségek, a követelés fejében átvett eszközök illetve azon mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése, melyek az a-b) pont szerinti minősítés hatálya alá tartoznak. A kintlévőségek minősítése során a Takarékszövetkezet együttesen vizsgálja a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett: - a minősítés időpontjában fennálló tőke- és kamattörlesztési késedelmeket (a törlesztési rend betartását), - az ügyfél pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét és az azokban beállott változásokat, - a Takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatában, - a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát és hozzáférhetőségét, valamint az azokban bekövetkezett változásokat, - a hitelszerződésben foglalt hitelcél megvalósulását, az attól való eltérés mértékét, - az ügyfélhez kapcsolódó országkockázatot (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változást, - a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), - a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettséget. A Takarékszövetkezet a kintlévőség minősítését a fenti tényezők együttes mérlegelése után állapítja meg.
8
Egyszerűsített minősítési eljárás: Az egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet a törlesztési rend betartása (késedelmi idő → késedelmes napok száma), azaz a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulását veszi figyelembe. Amennyiben az ügyfél nem tartozik az egyedi minősítési körbe az alábbiak szerinti minősítési kritériumok alapján lehet a követeléseket minősíteni. Minősítés problémamentes külön figyelendő átlag alatti kétes rossz
Fizetési késedelem Lakossági ügyfelek Vállalkozói ügyfelek 0 - 30 nap 0 - 15 nap 31 - 60 nap 16 - 60 nap 61 - 90 nap 91 - 365 nap 365 nap <
Nem minősíthető problémamentesnek a tétel, ha az adós pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált vagy újratárgyalt szerződések stb. – kivéve a jogszabály alapján prolongált, átütemezett hiteleket, kölcsönöket). Egyedi, teljes szempontú minősítés: Jelen minősítési eljárás során alkalmazott eszközminősítési kategóriák: - problémamentes - külön figyelendő - átlag alatti - kétes - rossz A követelések minősítését az alábbi ismérvek alapján kell elvégezni: - az adós fizetőképességének és készségének elemzése, ügyfélminősítése, az ügyfél pénzügyi, piaci helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében bekövetkezett változások, - a biztosítékok fedezeti értéke, minősége (biztosítékminősítés, fedezetértékelés), a biztosítékként felajánlott biztosítékok értékében, értékesíthetőségében stb. bekövetkezett változások, - törlesztési rend betartása (késedelmes napok száma): törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulása, késedelem rendszeressége, gyakorisága, - a kintlévősége megtérülése, illetve veszteség valószínűsítése és annak mértéke, - a Takarékszövetkezet kockázati koncentrációja az adott ágazatban, - ügyfélhez kapcsolódó országkockázat. A követelésminősítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitől - kivéve a lakossági ügyfeleket – a pénzügyi helyzet és a fizetőképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól is. A Takarékszövetkezetnél a mindenkori törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell megképezni a céltartalékot, illetve az értékvesztéseket elszámolni. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása vagy céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést illetve a veszteség jellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a várható jövőbeni veszteség nagyságára, a megtérülés valószínűségére, a megtérülés hiányára valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha az eszközök esetén a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszközök könyv szerinti értékét növelni. 9
A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - veszteség keletkezésének valószínűsége és a várható jövőbeni veszteség nagysága, a megtérülés hiánya, - az eszköz minősítési kategóriája, - a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírások. A Takarékszövetkezet havonta minősíti a kintlévőségeket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, az átvett eszközök minősítése negyedévente történik. A minősítések elvégzését úgy ütemezi, hogy a minősítéseket tartalmazó Felügyeleti jelentések határidőre beérkezzenek a felügyeleti szervekhez. Az ügyletek minősítéséhez kapcsolódó nyilvántartások (minősítési lapok), az egyedi minősítési döntések dokumentációja az értékvesztések elszámolásával és visszaírásával együtt a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban tálalható. e) Az egyes kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege kitettségi osztályonkénti bontásban (2012.12.31.): Megnevezés Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
Kitettség értéke (bruttó) millió Ft 7 207,446
Kitettség átlagos értéke (bruttó) millió Ft 6 367,378
281,534
329,624
1 638,029
2 062,624
2 198,709 2 163,951 538,808 868,945 675,054 15 572,476
1 868,256 2 327,718 444,650 905,044 709,762 15 015,056
f) A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. g) Kitettségek gazdasági ágazat szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (2012.12.31.) (Adatok millió Ft-ban) Központi kormánnyal és közp.bankka l szembeni kitettség
Reg.kormán Hitelint.és nyal és helyi befekt.váll.szemb önk.szemben eni kitettség i kitettség
Vállalkozások
A
Mező-erdőgazd.halászat
283,767
B
Bányászat
47,112
C
Feldolgozó ipar
D Vill.energia,gáz-,gőzell.
E
Vízellátás,szennyvíz
Lakosság
607,341
110,768
72,943
60,000
135,582
8,596
3,564
160,000
24,380 26,197
10
Ingatlanna l Késedelme fed.kitettsé s tételek g
Egyéb tételek
F
Építőipar
G
Kereskedelem, gépjárműjavítás
H
Szállítás, raktározás
I
Szálláshely.szolg.,vend égl.
J
Inf., kommunikáció
K
Pénzügyi,bizt.tev.
L
Ingatlanügyek
M
Szakmai,tud.tev.,admin. és szolg.tev.
N
Egyéb tevékenység
136,804 206,554
169,228
15,710
42,650
86,766
131,838
74,819
9,394
1,191
53,205
4,668
4,770 1638,029
100,000
68,187
551,220
7207,446
281,534
13,415
620,828
22,648
348,766
162,031
70,874
2,032
896,172
225,094
211,299
h) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása (bruttó kitettség, 2012.12.31.-i adatok) Kitettségi osztály Központi kormány és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek
(Adatok: millió Ft-ban)
1 éven belüli 7 207,446
Hátralevő futamidő 1-5 év között 0
5 éven túli 0
238,144
43,390
0
1570,226
0
0
67,803
490,406
448,030
1260,273
0
665,156
1058,151
440,644
6,087
154,256
378,465
113,330 137,813
217,105
538,510
Lejárat nélküli 0
537,241
11
137,813
537,241
i) A késedelmes tételek összesítése ügyfél kategória szerinti megoszlásban (2012.12.31. hó): A késedelmes tételek 868,945 millió Ft-os összegéből - Lakossággal szembeni kitettség: 211,407 millió Ft - Nem pénzügyi vállalkozással szembeni kitettség: 569,170 millió Ft - Egyéni vállalkozással és őstermelővel szembeni kitettség: 88,368 millió Ft - Egyéb kitettség (egyéb hitelek): 0 millió Ft j) Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalék összege 2012. évben (Adatok millió Ft-ban): Értékvesztés: Értékvesztés nyitó állománya
Értékvesztés képzés
Értékvesztés visszaírás
Várható veszteségekre elszámolt/vissza írt értékvesztés
Értékvesztés záró állománya
10,694
2,346
3,024
0
10,016
258,964
127,923
34,026
0
352,861
193,679
79,800
67,439
0
206,040
0
0,350
0,350
0
0
1,843 465,180
0 210,419
0 104,839
0 0
1,843 570,760
Megnevezés
Nyitó állomány
Céltartalék képzés
Felhasználás/ Felszabadítás
Várható veszteségekre elszámolt/vissza írt céltartalék
Záró állomány
Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
4,307
3,046
2,369
0
4,984
Megnevezés Pénzügyi vállalkozás: Nem pénzügyi vállalkozás: Háztartás: Önkormányzat, Nonprofit szervezet: Egyéb Összesen:
Céltartalék:
k) Késedelmes kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 6. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség értek meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség - Vállalkozással szembeni kitettség - Lakossággal szembeni kitettség
12
-
Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Mérlegen kívüli tételek
A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁFnak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PSZÁF rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatos útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek (2012.12.31.):
Megnevezés
Kitettség eredeti értéke
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek
7 207,446
(Adatok millió Ft-ban) Kitettség értéke a hitelezési kockázat mérséklési módszerek alkalmazása után 8 041,844
281,534
255,338
1 638,029
1 638,029
2 198,709 2 163,951 538,808 681,749 692,230
1 618,365 1 653,344 538,808 193,996 690,387
7. Hitelezési kockázat-mérséklés a) A Takarékszövetkezet nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást. b) A biztosítékok értékelésének és kezelésének főbb elvei (2012.12.31-én hatályos Fedezetértékelési szabályzatban rögzítettek alapján): A biztosítékok alkalmazásával a Takarékszövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy az aktív bankügyletei során felmerülő kockázatait mérsékelje, illetve azokat a lehető legkisebb mértékűre korlátozza, redukálja. A biztosíték általában járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre. A biztosítékok kikötése minden esetben írásban történik, a hitel- illetve a kölcsönszerződés mellékleteként (az adott fedezet típushoz rendszeresített szerződésminta alapulvételével). Egy ügyletet egyszerre több fedezet is biztosíthat. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető, kivéve a lakossági folyószámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret szerződést, ugyanis ebben az esetben a hitel „jogi biztosítéka” a lakossági fizetési számlára érkező rendszeres jóváírás összege. A biztosíték kikötése nem módosítja a Takarékszövetkezet és az ügyfél alapszerződésből fakadó kötelezettségeit és jogait. Azok kiegészítésére, teljesítésük biztosítására szolgál. A kifolyósított hiteleknek elsősorban a vállalkozás üzletmenetéből (cash-flow), az önkormányzatok költségvetéséből és a kötelezett (hitelfelvevő) jövedelméből kell megtérülniük. A hitelkockázat lefedése érdekében szükség van a közvetett fedezetek bevonására is.
13
A vállalkozói és önkormányzati aktív ügyletek esetén a fedezetek (biztosítékok) fedezeti értékének el kell érni a Takarékszövetkezet követeléseinek - I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-át, - II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-át, - III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-át, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-át az alábbiak szerint: - éven belüli hiteleknél: tőkekövetelés + összes hiteldíj (kamat, kezelési költség) teljes összege, - éven túli hiteleknél: tőkekövetelés + 1 évre eső hiteldíj (kamat, kezelési költség) összege. Lakossági üzletágban - Az ingatlan fedezet mellett nyújtott hiteleknél – a fedezetszámítás során az adós / adóstárs / készfizető kezes jövedelmének figyelmen kívül hagyásával – a fedezettségnek el kell érnie az - I. osztályú adósok esetén: legalább 100 %-ot, - II. osztályú adósok esetén: legalább 105 %-ot, - III. osztályú adósok esetén: legalább 110 %-ot, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-ot az alábbiak szerint: - éven belüli hiteleknél: tőkekövetelés + összes hiteldíj (kamat, kezelési költség) teljes összege, - éven túli hiteleknél: tőkekövetelés + 1 évre eső hiteldíj (kamat, kezelési költség) összege. Megfelelő fedezettségi szint elérésén túl követelmény, hogy a kötelezettek rendelkezzenek a kölcsön visszafizetéséhez szükséges, megfelelő összegű jövedelemmel. - Az ingatlan fedezet nélkül nyújtott éven belüli / túli fogyasztási hitel konstrukciók esetén nem fedezettségi szint kerül megállapításra, hanem azt vizsgáljuk, hogy a figyelembe vehető jövedelmek alapján a fogyasztók részére nyújtott kölcsönök visszafizetése biztosított-e. A figyelembe vehető jövedelmekre vonatkozóan (a 2012.12.31-én hatályos kockázatvállalási szabályzat alapján) a Takarékszövetkezet háztartási limitet határoz meg a lakossági ügyleteknél. A hitel visszafizetése akkor biztosított, amennyiben a törlesztő képesség = vagy > a törlesztő részletnél. A fedezetek (biztosítéki elemek) felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetőségét kell vizsgálni, ezt követően dokumentálni. c) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél: - A biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, - A hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, - Az életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésére zálogjogot alapítottak, - A nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, valamint - A garancia és a készfizető kezesség. d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban: A Takarékszövetkezetnél 2012-ben a Központi kormány, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt garancia került elfogadásra. A PSZÁF a Hitelgarancia Zrt-t és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásként ismeri.
14
Ezzel a HG Zrt. és az AVHGA saját kockázatára vállalt készfizető kezességet a kockázati súlyozás szempontjából úgy kell kezelni, mint a magyarországi hitelintézetek által nyújtott bankgaranciát vagy bankkezességet. e) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk nem fordultak elő 2012. évben a Takarékszövetkezetnél. f) Olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli, nettósítás utáni – összes értéke, amelyek esetében a tőkemegfelelés számítása során a Takarékszövetkezet készfizető kezességet, vagy garanciát vett figyelembe: 683,177 millió Ft. g) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékek: Megnevezés Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek
Bruttó kitettség
Értékvesztés, céltartalék
Nettó kitettség
Garanciák
Pénzügyi biztosítékok
Fedezett össz. kitettség kock. mérs. tét. csökk.
281,534
0
281,534
0
26,196
255,338
2 198,709
-30,510
2 168,199
158,936
117,990
1 891,273
2 163,951
-7,386
2 156,565
500,429
2,792
1 653,344
538,808
-0,144
538,664
0
0
538,664
868,945
-535,861
333,084
28,055
0
305,029
8. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 9. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók: A Takarékszövetkezetnek a kereskedési könyvben nem szereplő, részvényekben lévő kitettsége a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a Banküzlet Zrt. és a MIB Zrt. részvényeiből áll, melynek mérleg szerinti értéke összesen: 51 453 ezer Ft. A Takarékszövetkezet kereskedési célú részvénnyel nem rendelkezik, és a jövőben sem kíván kereskedési szándékkal részvényt vásárolni. A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata: A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 19/2011. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának kezeléséről). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, illetve a betét felmondását nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel, stb.) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya.
15
Ez látható az alábbi táblázatban (kizárólag HUF érték, mivel a Takarékszövetkezet kamatkockázatnak kitett devizában meglévő állománya nem éri el a mérlegfőösszeg 5%-át 2012.12.31-én):
Időszak 2012. I. negyedév 2012. II. negyedév 2012. III. negyedév 2012. IV. negyedév
Súlyozott összeg / Szavatoló tőke aránya 10,28 4,63 2,59 4,39
10. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. § értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tőkekövetelményét. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Az alapmutató módszer alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél 2012. év végén 120,407 millió Ft. Kaposvár, 2012. május 10.
Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
16
