Nyilvánosságra hozatal 2013 Az Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-ai 575/2013/EU Rendeletben, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és a 2013. évi CCXXXVII. törvény előírtaknak megfelelően, a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A hivatkozott törvények értelmében az olyan információ tekintendő - lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Takarékszövetkezet a prudens működés érdekében, a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve kialakította és ezúton nyilvánosságra hozza kockázatkezelési elveit és módszereit. A Takarékszövetkezet által alkalmazott kockázatkezelési elvek tartalmazzák a kockázatkezelési koncepcióit. Az Igazgatóság a Takarékszövetkezet prudens működéséért felelős igazgatósági tag (ügyvezető) beszámolói, valamint a rendszeres kockázati jelentések alapján értékeli a Takarékszövetkezet működését, azon belül a kockázatkezelési tevékenységét és a kockázatok mértékét. Amennyiben a Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértéke nincs összhangban a kockázati stratégiában foglaltakkal, az Igazgatóság intézkedéseket hoz a kockázatok mérséklése céljából. A Takarékszövetkezet alapvető érdekének tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés elsődleges célja a Takarékszövetkezet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a vagyoni érték növekszik. A kockázatok megfelelő kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Takarékszövetkezet tőkéjére és eredményére. A Az ügyfelek körében lényeges a Takarékszövetkezet jó üzleti hírneve és hogy ezt hosszú távon megtartsa. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Takarékszövetkezet és ügyfeleinek kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet és kiszámolja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőkeszükséglet mennyiségét.
1
A gazdasági tőke vagy más néven belső tőkeigény a kockázati tevékenységhez szükséges, a Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkemegfelelés értékelési folyamat eredményeként kiszámított tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: • • • • • •
a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam ráta feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönül az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisa egyaránt fontos
A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges fázisra bontja a Takarékszövetkezet: • Kockázatok azonosítása - az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi • •
•
működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. Kockázatok mérése - a feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Takarékszövetkezet
Kockázatok kezelése - a hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható számítási módszerek, adatok, információk kiválasztására, a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzéshez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Takarékszövetkezet. Ellenőrzés, visszacsatolás - a visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a kockázatkezelési eredményesség növelése.
A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint a szabályozói tőkeszükségletet. A Takarékszövetkezetnél 2008. január 01. napjától központi kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. A Kockázatkezelő a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülő kockázatvállalási döntések előfeltételeként véleményezi az előterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos, vagy nem a Takarékszövetkezet számára. Nem kockázatos az ügylet akkor, ha
2
• • •
a kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul, a lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, a pozitív döntés esetén megkötendő – az adott ügylettel kapcsolatos – szerződéscsomag az utóellenőrzés lehetőségét a Takarékszövetkezet számára teljes körűen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések (pl.: számviteli információk határidőben történő átadása, fedezetekkel összefüggő biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése stb.) tekintetében.
A Kockázatkezelőnek feladata az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minősítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelőssége. A banküzem jövedelmező működésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és a modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelőnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Takarékszövetkezet. Ennek keretében a Kockázatkezelő a kockázatossá váló (problémamentestől és külön figyelendőtől eltérő minősítésű) ügyletek kezelésében részt vesz. Az Eszköz Forrás Bizottság dönt az egyes hitelek behajtásával kapcsolatos eljárási módokról a leghatékonyabb módszer kiválasztásával. Takarékszövetkezetünknél egy fő foglalkozik a behajtásokkal. A behajtás akkor hatékony, ha teljesíti a Takarékszövetkezet érdekeit és azt megfelelőképpen szolgálja. A Kockázatkezelő – amennyiben a módszertant tekintve hatékonyabb kockázat kezelési módszert lát kivitelezhetőnek az adott ügylettel összefüggésben – úgy ez irányú véleményét köteles észrevételezni. A döntésre jogosult megfelelő döntési szint a Kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Kockázatkezelő a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését negyedévente köteles elvégezni, és az erről készített jelentés tartalmáról az Igazgatóságot tájékoztatni. Az Igazgatóság soron következő ülésén e jelentés megállapításait értékeli és a szükséges intézkedéseket megteszi. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzése ki kell, hogy terjedjen minimum az alábbiakra: • •
•
a Takarékszövetkezet. éves kockázati önértékelésének átfogó felülvizsgálatára, a kockázati stratégia megfelelőségére. A Bázel II. ún. II Pillérre allokált tőkenagyság mértékének megfelelőségére az alábbi kockázati kategóriánként: koncentrációs kockázatok, banki könyvi kamatkockázatok likviditási kockázatok reputációs kockázatok stratégiai kockázatok egyéb II. Pillér alatti kockázatok felmerülése esetén az azokra képzett tőke meglétére
3
•
a PSZÁF. ajánlásokban és a vonatkozó belső szabályzatokban előírt ún. stressz tesztek meglétére.
A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel előterjesztésben rögzíteni kell. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét legalább évente egyszer helyszíni szemle keretében ellenőrizni kell. Az adós pozíciójának romlás esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni) A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezetségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet mérlegeli a - a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát és az ez alatt bekövetkező potenciális veszteségeket.
Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Takarékszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentős – a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű – csökkenése, vagy annak eltűnése, megsemmisülése, a helyzetet és a kialakult körülményeket fel kell tárni és megoldási javaslatot kell tenni. (Pl. biztosításból történő megtéríttetés, stb.) Gondoskodni kell a kiesett fedezet pótlásáról és ez esetben e ténynek a szerződéseken és a közhitelű nyilvántartásokon történő újbóli átvezetéséről. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedéséről a kölcsönszerződés és a PTK. vonatkozó szakaszai alapján. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2013.12.31-én a.) Az alapvető tőke összege: A járulékos tőke összege: A kiegészítő tőke összege:
744 941 47 457 -
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
b.) Az alapvető tőke pozitív összetevői: Az alapvető tőke negatív összetevői:
747 127 2 186
,-EFt. ,-EFt.
c.) A járulékos tőke pozitív összetevői: A járulékos tőke negatív összetevői
47 457 -
,-EFt. ,-EFt.
d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető: 744 941 ,-EFt. és járulékos tőke összege: 47 457 ,-EFt. A Hpt. 5.sz. melléklet 23. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 29. pontja szerinti érték:
792 398
,-EFt.
A takarékszövetkezet a Hpt. 13/C. §-ában, 76/K. §-ában és a 145/A. §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát.
4
CAA HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet
201312
Megnevezés
Összeg (a)
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK CAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú jegyzett és befizetett jegyzett tőke CAA111-ből: Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények Befizetett jegyzett tőke (-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények névértéke Tőketartalék Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék Egyéb tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék Számviteli lekötött tartalék Tájékoztató adat
792,398 744,941 515,37 498,802
0 499,212 -0,41 16,568 0 16,568 231,757 199,246 19,194 19,194
(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete Tájékoztató adat. (-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete Tájékoztató adat. Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) Általános kockázati céltartalék adótartalma
0
0 76,265 103,787 32,511 0
Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL (-) Immateriális javak
5
54,54
0 -2,186 -2,186
(-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek JÁRULÉKOS TŐKE
0 47,457
Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéből és alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész
0
Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárat nélküli vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke
0
Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárattal rendelkező vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke Értékelési tartalékok a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető rész
0 47,457 47,457 0
Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE
792,398
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE
744,941
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE
47,457
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE Hpt. 9. § szerinti AKTUÁLIS INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY
792,398 444,716
A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk a.) A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelését évente egyszer, a szeptember 30-ai adatok alapján végzi el. b.) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban:
6
CAB HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA) Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet
Időszak: 201312
Megnevezés
Összeg (a)
TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE
444,716
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA
349,197
Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye
349,197
SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)
349,197
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások
2,046
Vállalkozások
233,394
ebből: rövid lejáratú követelések
0
Lakosság
4,185
Ingatlannal fedezett követelések
24,541
Késedelmes tételek
43,75
Fedezett kötvények
0
Kollektív befektetési értékpapírok
0
Egyéb tételek
41,281
ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti kitettségek
0
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA
0,545
Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként
0,545
Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények Deviza Áruk Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső model szerinti tőkekövetelménye
0 0 0,545 0 0
ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA
94,974
Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) ÖSSZEGZŐ ADATOK
94,974
7
Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után
347,682 14,25 347,682 14,25
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE
792,398
FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY
573,684
Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően
218,714
Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően
138,12 11,05
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE
792,398
BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE
513,516
Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően
278,882
Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően
154,31 12,34
8
A Takarékszövetkezet kitettségi osztályainak tőkekövetelmény adatai 2013.12.31-én adatok ezer forintban
Központi kormánnyal szembeni kitettség Hitelintézettel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Egyéb kitettségek Összesen
Kitettség bruttó értéke
Kitettség nettó értéke
Tőkekövetelmény
1 938 595
Kockázattal súlyozott kitettségi érték -
1 938 595 903 237
858 237
25 568
2 046
3 000 430
2 977 325
2 859 484
228 759
69 782
69 459
52 094
4 167
716 141
713 001
303 654
24 292
885 641 717 503 8 231 329
504 890 571 140 7 632 647
546 869 516 012 4 303 681
43 750 41 281 344 295
-
A kitettségi osztályok kockázattal súlyozott értékei: Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: ― Regionális bankkal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség kock. súly. ért. ― Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 25 568 Vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 2 859 484 Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 52 094 Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: 303 654 Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: 546 869 Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: 516 012 Mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értéke: 61 273
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség tőkekövetelménye: Regionális bankkal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség tőke köv Hitelintézetekkel és befektetési vállalk. szembeni kitettség tőkekövetelménye Vállalkozással szembeni kitettség tőkekövetelménye: Lakossággal szembeni kitettség tőkekövetelménye: Ingatlannal fedezett kitettség tőkekövetelménye: Késedelmes tételek tőkekövetelménye: Egyéb tételek tőkekövetelménye: Mérlegen kívüli tételek tőkekövetelménye:
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
― ― 2 046 228 759 4 167 24 292 43 750 41 281 4 902
Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza az alábbiakat:
9
a.) A Takarékszövetkezetnek a 7§ (1) hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítését. A nem egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek hitelminőség alapkritériumának a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat választja:
romlása
Az ügyféllel kötött szerződésből eredő vállalkozás esetén 15 napon túl lejárt, lakosság esetén 30 napon túl lejárt, késedelmes tétel (tőke vagy kamat) értéke meghaladja a az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is, ha a Takarékszövetkezetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, a Takarékszövetkezet a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőség romlás miatt értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett. - a Takarékszövetkezet beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába és többszöri átstrukturálásba. Teljes szempontú esetében több kritérium figyelembe vételével minősít. Egyes hitelek esetében várható megtérülés számítás is történik a fedezetértékelési szabályzat K5 melléklete szerint. A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. b.) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A Takarékszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára. Eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. Takarékszövetkezetünk a központilag kiadott Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztéselszámolási -, és Céltartalék képzési szabályzat szerint végzi a minősítést. A szavatoló tőkének 1%-aig minősít a szabályzat szerint csoportos egyszerűsített „B” verzió szerint, mely figyelembe veszi a hitelek fedezettségének százalékát. Takarékszövetkezetünk az ügyletminősítést az Eszközértékelési -, Értékvesztés elszámolási -, és Céltartalék képzési Szabályzat szerint végezte 2013. december 31-ére vonatkozóan. A 2012. december 31-i auditált szavatoló tőke 1%-áig a csoportos egyszerűsített értékelés „B” verzió (a szabályzat K7. számú melléklet) szerint sorolja be a minősítési kategóriákba és számolja el az értékvesztést, mely figyelembe veszi az adott hitel fedezetségi százalékát. A szavatoló tőke 1%-át meghaladó összegű hiteleknél az egyedi minősítés szerint minősíti a
10
tételeket. Az egyedi minősítés során a szabályzat szerint több szempont szerint együttesen kell vizsgálni és mérlegelni a megfelelő szempontokat. A minősítés során továbbra is öt kategóriát különböztetünk meg: A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét a teljes körű minősítésnél az alábbi százalékok figyelembevételével végzi. problémamentes külön figyelendő átlag alatti kétes rossz
0% 1-10% 11-30% 31-70% 71-100%
A Takarékszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havonta kerül sor. A Takarékszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. Függő kötelezettségek és a jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni – a mérlegen kívüli tételek közé tartozó – függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek minősítése alapján képzett kockázati céltartalék összegét. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A Függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor, illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni.
11
c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele szerinti összege kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 938 595 ,-EFt. - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség ― ,-EFt. - Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség: 976 078 ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség: 2 859 484 .,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség: 69 459 ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség: 713 001 ,-EFt. - Késedelmes tételek: 504 890 ,-EFt. - Egyéb tételek: 571 140 ,EFt. - Mérlegen kívüli tételek: 64 658 ,-EFt. d.) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. e.) A kitettségek ügyfél kategória szerinti megoszlása nettó kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 938 595 ,-EFt. - Hitelintézetekkel szembeni kitettség:
858 237 ,-EFt.
- Vállalkozással szembeni kitettség: Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: V. osztályú osztályú adósokkal szembeni kitettség
2 977 325 ,-EFt. 632 017 2 094 160 205 806 5 477 39 865
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. .-EFt. -EFt.
- Lakossággal szembeni kitettség: Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: V osztályú adósokkal szembeni kitettség
69 459 ,-EFt.
- Ingatlannal fedezett kitettség: Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: IV osztályú adósokkal szembeni kitettség V. osztályú adósokkal szembeni kitettség
713 001 ,-EFt.
- Késedelmes tétel: Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: IV osztályú adósokkal szembeni kitettség V osztályú adósokkal szembeni kitettség
504 890 ,-EFt.
12
25 941 32 500 4 961 2 539 3 518
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
166 918 ,-EFt. 479 622 ,-EFt. 39 706 ,-EFt. 4 369 ,-EFt. 22 386 ,-EFt.
927 100 412 9 318 10 639 383 594
-EFt. ,-EFt. ,-EFt ,-EFt. ,-EFt.
- Egyéb tételek:
571 140 ,-EFt.
- Mérlegen kívüli tételek: Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség:
467 979 ,-EFt. 467 099 ,-EFt. 880 ,-EFt.
(Megjegyzés: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, Hitelintézetekkel szembeni, Egyéb tételekből (készpénz állomány, tárgyi eszköz, aktív időbeli elhatárolás, részesedések) származó kitettségek minősítési kötelezettség alá nem tartoznak f) A bruttó kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként 2012.12.31-én: Éven belüli Éven túli Lejárat nélkül Központi kormánnyal és bankkal 1 102 435 836 160 ― szembeni kitettség: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal ― ― ― szembeni kitettség Hitelintézetekkel 857 172 46 065 ― szembeni kitettség: Vállalkozással szembeni 1 109 201 1 891 229 ― kitettség: Lakossággal szembeni 3 005 66 777 ― kitettség: Ingatlannal fedezett 98 188 617 953 ― kitettség: Késedelmes tétel: 386 844 498 797 ― Egyéb tételek: 179 877 537 626 Mérlegen kívüli tételek: 166 936 301 141 ― g) ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: A késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek 504 890 - e Ft-os összegéből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: V osztályú adósokkal szembeni kitettség:
927 100 412 9 318 10 639 383 594
13
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
2. A hitelek után elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: nyitó állomány
képzés
visszaírás
Záró állomány
I. osztályú adósok:
747
413
1 074
86
II. osztályú adósok:
14 756
8 444
15 368
7 832
III. osztályú adósok:
36 183
6 893
34 911
8 165
IV osztályú adósok:
30 799
6 413
30 044
7 168
V osztályú adósok:
210 556
255 593
82 081
384 068
Összesen:
293 041
277 756
163 478
407 319
A hitelek után elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összege szektoronként
nyitó állomány
képzés
visszaírás
Záró állomány
Jogi személyiségű:
82 083
120 802
37 064
165 821
Nem jogi személyiségű:
17 396
15 225
5 679
26 942
Lakosság:
144 470
99 489
81 208
162 751
Egyéni vállalkozó:
47 343
42 015
37 778
51 580
Egyéb vállalkozás:
1 749
225
1 749
225
293 041
277 756
163 478
407 319
Összesen:
h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. Külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke:
330 161 28 867 340 966 19 998
,-EFt. ,-EFt. ,-EFt. ,-EFt.
A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül Magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn.
14
Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be, az elszámolt ügyfelekkel szembeni követelésekre részesedésekre és az átvett eszközökre képzett értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következő megbontás szerint teljesíti a Takarékszövetkezet: a) nyitó egyenlegek: 334 370 ,-EFt. b) az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék 288 429 ,-EFt. c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék: 176 174 ,-EFt., amely teljes egészében eredmény-kimutatást érintő tétel d) a fenti b.) és c.) pontokban feltüntetett képzések és visszaírások teljes egészében az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre kerültek elszámolásra e) a záró egyenleg: 446 625 ,-EFt. Sztenderd módszer A kockázattal súlyozott kitettség értéket a Takarékszövetkezet sztenderd módszerrel számítja. A bruttó kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a Takarékszövetkezetnél: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 938 595 ,-EFt. Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség: ― ,EFt. Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 903 237 ,-EFt. Vállalkozással szembeni kitettség: 3 000 430 ,-EFt. Lakossággal szembeni kitettség: 69 782 ,-EFt. Ingatlannal fedezett kitettség: 716 141 ,-EFt. Késedelmes tétel: 885 641 ,-EFt. Egyéb tételek: 717 503 ,-EFt. Mérlegen kívüli tételek: 468 077 ,-EFt. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezési kockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követően: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 938 595 ,-EFt. Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség: ― ,EFt Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 976 078 ,-EFt. Vállalkozással szembeni kitettség: 2 859 484 ,-EFt. Lakossággal szembeni kitettség: 69 459 ,-EFt. Ingatlannal fedezett kitettség: 713 001 ,-EFt. Késedelmes tétel: 504 890 ,-EFt. Egyéb tételek: 571 140 ,-EFt. Mérlegen kívüli tételek: 467 979 ,-EFt.
Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Takarékszövetkezet nem alkalmaz. 15
b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai. A Takarékszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Takarékszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor kockázatmentessé kell tenni és a kockázatmentességet lehetőség szerint az ügylet zárásáig meg kell őrizni. A biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybevétele esetén a Takarékszövetkezet követelései (tőke + kamatok) 100 %-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni. A partnerek által biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével kell megbecsülni. Tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél fizetési moráljának romlása, az esetleges vagyonértékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. A fentiek miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembevétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtájától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani, folyamatosan belső szabályzat előírásai szerint helyszínelni kell és meggyőződni arról, hogy az ingatlan állagában következett-e be az előző évhez képest változás. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték: - amely esetében a hitelintézet a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta, - amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Takarékszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Takarékszövetkezetnek megvizsgálnia. A termőföld kivételével egyéb ingatlanok esetében megfelelő biztosítás megkötése és Takarékszövetkezetre engedményezése mellett fogadható el. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és Takarékszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók
c.) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél.
16
A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik. 1. Elsődleges biztosítékok - Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia - Bankgarancia (külföldi és belföldi első osztályú bankok által nyújtott garancia). - Óvadék: a következő esetekben = készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv = deviza betét (konvertibilis) = tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsájtott értékpapírok, = váltó amennyiben az garantált, vagy a forgatmányosok között garanciára alkalmas cég van. - Jelzálog ingatlanra (Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént.) - Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Takarékszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra. - Zálog - kézizálog (a birtokba vett ingóság), = ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog, = zálogjog jogokon és követeléseken, = közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében. - Készfizető kezesség, amennyiben első osztályú ügyfél nyújtja a kezességet. - Állam által kibocsátott tőzsdei forgalomban résztvevő értékpapírok. - Engedményezés (ha az pénzkövetelésre vonatkozik, és kötelezettje, összege és esedékessége pontosan meghatározott, a kötelezett pedig a fizetési kötelezettségét elismerte) 2. Másodlagos biztosítékok Készfizető kezesség, váltókezesség. Követelésengedményezés. Tőzsdén jegyzett értékpapírok. Garancialapok garanciavállalása, ha nem nyújtanak fedezetet a teljes követelésre, Gépre, berendezésre, készletre, közraktárjegyre kikötött zálogjog nem tőzsdei forgalmazású áruk esetében. Gépjárműre kikötött zálogjog Azonnali beszedési megbízás. Tőzsdén kívül forgalmazott részvény
17
3. Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket - amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, avagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja közjegyzői okiratba kell foglalni. A másodlagos biztosítékok csak elsődleges biztosítékokkal megerősítve fogadhatók el. d.) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr. 108.§.(1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezetnél 2013.-évben AVHGA által vállalt garancia került elfogadásra. e.) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. f.) Olyan kitettség jelenleg nincs a Takarékszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Takarékszövetkezet Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Takarékszövetkezetnél a 2013. december 31.-i auditált adatok alapján 9 121 736 e Ft. Kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nem szereplő - ha van ilyen részvényekben levő kitettségekkel kapcsolatos információkat kell nyilvánosságra hozni a 13. § és 14. § szerint. Értékpapírosítási ügyletei a Takarékszövetkezetnek nincsenek. Partnerkockázat A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel, - vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból "származik" -, nem foglalkozik. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3.§.ban meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél a 2011., 2012., 2013., évi auditált adatok alapján 94 974 e Ft. Ennek tőkeszükséglete a vonatkozó jogszabályok alapján 2013. évtől 94 974 e Ft.
Megnevezés
Alapmutató módszer szerint (BIA)
2010 év bruttó jövedelem
2011 év bruttó jövedelem
2012. év bruttó jövedelem
TŐKEKÖVETELMÉNY
616 420
557 876
725 193
94 974
18
Javadalmazási politika Az Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Igazgatósága az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 69/B.-69/E. szakaszai, továbbá a 131/2011 (VII. 18) kormányrendelet, a PSZÁF 3/2011 (VIII. 04) számú ajánlása, és a 234/2007 (IX.04) kormányrendelt 3/A § alapján, 164/ 2008. (VI. 27) kormányrendelet a nyilvánosságra hozatalról, 3/2011 (VIII.04) PSZÁF ajánlás. A javadalmazási politika elveit és a teljesítményjavadalmazást az alábbiak szerint szabályozza. Halasztási időszak: A Hpt. 69/C § (5) bek. szerint a teljesítménymérési időszakot követő azon időszak, amelynek végén egy összegben, vagy amely alatt időarányos részletekben fizetik ki vagy juttatják a javadalmazott személy részére a teljesítményjavadalmazásnak a javadalmazási politikában meghatározott része. Kiemelt személyek: a javadalmazási politika hatálya alá tartozó, a Hpt. 69/B §. (2) bekezdésében meghatározott személyek. Kockázati teljesítmény újraértékelése: A halasztottan teljesítendő teljesítmény javadalmazás esedékes részének teljesítését megelőző, az adott teljesítménymérési időszakra értékelt teljesítmény – az érintett személy múltbeli magatartás változása, valamint a változás kockázati hatásai, az intézmény pénzügyi helyzete alapján történő újraértékelése és ennek megfelelően az esedékes teljesítmény javadalmazás mértékének a javadalmazási politikában meghatározott módon és mértékben történő változtatása. Teljesítménymérési időszak: az érintett személy teljesítményének értékelésével és mérésével érintett időtartam, amely alapján a teljesítmény javadalmazás összegét megállapítják a teljesítmény utólagosan észlelt, mért vagy értékelt negatív hatásainak figyelembe vételével. 1. A javadalmazási politikai szabályzat (JPSZ) célja: A JPSZ célja olyan kockázatvállalási gyakorlat kialakítása, mely az ösztönző rendszeren keresztül biztosítja a Takarékszövetkezet hosszú távú biztonságos működését a rövidtávú érdekeltséggel szemben. A dolgozók javadalmazása összhangban álljon a takarékszövetkezet hatékony és eredményes működésével, és ne ösztönözze a dolgozókat minél nagyobb kockázatok vállalására. A kialakított javadalmazás rövidtávon legyen összhangban a takarékszövetkezet hosszú távú érdekeivel, célkitűzéseivel, az eredményes és hatékony kockázat vállalási képességével. A javadalmazásnál figyelembe kell venni a jelenlegi és a jövőbeni kockázatokat, a takarékszövetkezet tőke helyzetét, és likviditását. Amennyiben a takarékszövetkezet mutatószámai azért romolnak, mert a kiemelt személyek túlzott kockázatot vállaltak,- a javadalmazásukat csökkenteni kell. A teljesítményjavadalmazás jobb munkára, és a szövetkezet eredményeinek elérésére kell, hogy ösztönözzön minden dolgozót. 2. Javadalmazásban érintett személyek Jelen javadalmazási politika minden adminisztratív munkakörben dolgozó munkavállalóra érvényes, kivétel a belső ellenőr. A fizikai munkát végző személyek nem végeznek olyan munkát, ami külön javadalmazást igényelne. 2. 1. Teljesítmény javadalmazásban részesülnek: o ügyvezető igazgató o ügyvezető o kockázat kezelő, o valamennyi kirendeltségi dolgozó o valamennyi központi dolgozó, ide tartoznak a középvezetők is (hitelágazat vezető, főkönyvelő, rendszergazda, behajtási ügyintéző, stb) Az évente elfogadott javadalmazási feltételeket minden kirendeltség, illetve minden központi dolgozó írásban megkapja.
19
2. 1. 1. A takarékszövetkezetnél valamennyi kirendeltségi dolgozó a havi alapbérén felül az egysége által elért teljesítményhez viszonyítottam kiegészítő javadalmazásban (forgalmi jutalékban, mozgó bérben) részesül. A kirendeltségi dolgozók részére az igazgatóság évente április 30.-ig hagyja jóvá a teljesítményhez kapcsolódó feltételek körét, mértékét, - mely negyedévente kerül értékelésre. Az értékelésnél a két ügyvezető, a belső ellenőr, a hitelágazat vezető és a kirendeltség – vezető véleménye kerül figyelembe vételre a keret felosztásakor. A kirendeltségek esetében az egység teljesítményén belül az egyes dolgozók teljesítménye is mérésre, és értékelésre kerül. A kirendeltségi dolgozóknál nincs korlát meghatározva a havi alapbérhez viszonyítottan, a teljesítmény javadalom tekintetében. Az elért teljesítés után járó javadalom kifizetésre kerül korlátozás nélkül. 2.1.2. A központi egység dolgozói (behajtási ügyintéző, rendszergazda, főkönyvelő, könyvelő, titkárnő, stb) a havi alapbérén felül teljesítményhez viszonyítottam kiegészítő javadalmazásban (forgalmi jutalékban) részesül. A központi dolgozók részére az igazgatóság évente hagyja jóvá a munkaköri leíráshoz kapcsolódó feltételek körét, mértékét. Az értékelésnél a két ügyvezető véleménye kerül figyelembe vételre. (el nem végzett feladat, hibás jelentés, határidőre ki nem javított hiányosság, stb. alapján) A kifizetés alapja az alapbér %- ban kerül meghatározásra központi dolgozók, esetében. 2. 2. Kiemelt személynek minősül a takarékszövetkezetnél: első számú ügyvezető igazgató 2. számú ügyvezető kockázat kezelő, A Takarékszövetkezet méreténél, piaci súlyánál fogva kis intézménynek minősül, az arányosság elvét és az egyéb előírásokat a kormányrendeletben – a kis intézményekre – írt feltételek figyelembe vételével alkalmazza. A kiemelt személyekre vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás elemeit a kormányrendeletben foglalt teljesítménymutatók alapján határozza meg. 3. A teljesítménymérési időszak: A teljesítmény mérése a teljesítményértékelés időpontját megelőző 3 lezárt üzleti évre vonatkozik. 2011. évben egy, 2012- ben 2 év, majd 2013- ban 3 év teljesítmény mutatóit kell figyelembe venni. A teljesítmény feltételeket évente az igazgatóság a terveihez kapcsolódóan határozza meg. Két, illetve három év átlagában kell az elfogadott prémium feltételekben előírt mutatókat teljesíteni, illetve annak megfelelni, hogy a kiemelt személy részére a javadalmazás megítélhető legyen. Az egyszer már megítélt javadalmat a későbbiek során nem lehet visszavonni, azokat később nem lehet újra értékelni, és visszavonni 4. A teljesítmény alapú javadalmazás Nem lehet a teljesítmény javadalmazás körébe bevonni a belső ellenőrt, akinek a jövedelme nem függhet a takarékszövetkezet által elért teljesítménytől. A teljesítmény javadalmazás célja, hogy a munkavállalót érdekelté tegye a szövetkezet elé kitűzött eredményeinek, céljainak elérésében, a jövedelem tükrözze a szövetkezet által elért eredményeket. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér között nem lehet átfedés. (alacsonyabb teljesítmény javadalmazás esetén alapbér emelés alkalmazása). A teljesítményjavadalmazásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a kifizetés nem gátolhatja a
20
takarékszövetkezet tőke növelésének előírás szerinti teljesítés mértékét. (ha van is nyereség, de fontosabb a szövetkezet szempontjából a minél magasabb nyereség a tőke növelése érdekében, - akkor a szövetkezet érdekének figyelembe vételével kell eljárni a javadalmazások elbírálásánál.) A rugalmas javadalmazás lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezetnél a javadalmazás csak alapbérből álljon,- jelenleg ezzel a javadalmazási lehetősséggel a takarékszövetkezet igazgatósága nem él. 5. A halasztott kifizetés: A takarékszövetkezet nem él a halasztott kifizetéssel. Az adott évben kitűzött célfeladatokat a mérleget elfogadó közgyűlés után kell értékelni, a végleges mutatószámok ismeretében. A mérleget a közgyűlés elfogadása előtt a könyvvizsgálónak záradékkal kell ellátni.
Iregszemcse, 2014. május 16. Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Igazgatósága
21
