NYILVANOS ÜLÉS nopirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS

Ikl. s:.: lX. J7110/1009.

POLGÁRMESTERÉTŐl

Előadó:

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Mell.:

Dr. TÓg}'e Ildikó

f!iv. $:.:

Postacím: 560/ Pf //2. Telefon: (66) 523-80/

E~mail:

Telefhe (66) 523-804 [email protected]

NYILVANOS ÜLÉS nopirendje A döntéshozatal

egyszerű

többséget igényel!

Tárgy: Tájékoztató a Békéscsabai KisIérségi Életfa Idősek Otthona és Békéscsabai Kistérségi Gyerrnekjóléti és Családsegítő Központ integrációjáról

Elökészitö: Szociálpolitikai Osztály Vélcmenvező:

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Gazdasági. Költségvetési és Pénzügyi Bizottság Előterjesztés

Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyülésénck 2009. december 17. napján tartandó nyilvános ülésére Tiszteli Közgyiíhfsf

A Békéscsabai Kistérségi Gyennekjóléti és Családsegítő Központ (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.), valamint a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Ollhona (5600 Békéscsaba, Lcncsesi ut 85.) a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) fenntartásában működik. Jelenleg mindkét intézmény önállóan működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szcrv. A két intézmény működésében alapvető eltérés, hogya Békéscsabai Kistérségi Életfa Idósck Onhona korábban közhasznú társaságként működött, 100 %-os tulajdonosa Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzata volt. majd a kht. végelszámolással megszünt. A fenntartó költségvetési szervet alapított, így 2008. január I. napjától kezdődően önállóan gazdálkodó. önálló költségvetési szerv lett. Az intézmény határozatlan időre kiadott jogerős működési engedéllyel rendelkezik. A korábban a Családsegítő és Gyennekjóléli Szolgálatként müködő, jelenleg a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Csahidsegitó Központ működtetéset végző szerv korábban is önállóan működö és gazdálkodó költségvetési szerv voit, és jelenleg is az. Mindkét intézmény bevélelében meghatározó szerepe van a normatív állami támogalásnak, és a befolyó térítési dijaknak. Az utóbbi időszakban a központi költsegvetesből folyósilolt normatív állami tál11og:lt:lsok jelentős mértékben csökkentek, és ez alapvetően arra kényszerítette az intézményeket, hogy folyamatosan átalakítsák szervezetüket. majd a szolgáltatások színvonalának megtartása mellett kellen jelentősen csökkcntcniük költségeiket.

2 A normatíva csökkentése sok feladatellátás esetében

jelentős mértékű

(pl. emelt

szintű

idősotthoni ellátás esetében több mint 200 %~ot esett vissza 2 év alatt, dc általánosan is elmondható, hogy 2008. évtől· a 2007. ével bázisnak véve - évente \0 %-kal csökken

valamennyi normatíva-kategóriában, kivéve a gyermekjóléti ellátást). Ennek az inflációs hatásait vizsgálva megállapítható, hogy évente 22-23 %-kal csökken az állami finanszírozás.

Sajnálatos tény, hogy ezt nem lehet kompenzál ni az ellátásban

rész!vevőktöl

szedett térítési

díj ból scm, hiszen általában elmondható, hogy olyan alacsony a jövedelmek szintje, mely ezt nem teszi lehetövé. A szociális ellátórendszerbe kerülők között egyre nagyobb számban

vannak alacsony jövedelemmel, vagy semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők, és ebben pozitív változás nem várható. A leszakadó csoportoknak komplex segítségre van és lesz szükségük, meg kell találni a nekik legmegfelelőbb megoldást olyan módon, ami a fenntartó tagjai számára sem megterhelő, hiszen kiszorított költségvetésükből további forrásokat bevonni nem tudnak. Fentiekct fig)'clcmbc véve a két intézmény szakvezctésc úgy döntött, hogy a szoci~llis szolgáltatások cgynulsnl építése mellctt, a szakmai színvonalat tovább növelvc integrálja a két intézményt. Az integrált intézmény keretébcn több szolgáUat~lsi fomUl kerül megszervezésre eb'1' szervezeti cg)'ség keretében, de különbözö telephelyeken. Az integrációnak elsősorban szakmai okai vannak, és természetesen olyan várható gazdasági hatásai is, melyek mindkét intézményben jelentős összegü mcgtakarítást eredményeznek. Az integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma kerülne megszervezésre egy szervezeti egység keretében, de különböző telephelyeken. 1. A Békéscsabai Kistérségí Élctfa Idősek Otthona jelenleg mely az alábbi feladatokat látja el:

IS

integrált intézmény,

Szakosított ellátás kcrctében: ld ösek Otthona tartós bentlakást biztosító idősek otthonának müködtetése: elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatár! betöltött személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, fokozott ápolást, gondozást igénylő demens személyek tartós bentlakásos ellátása: az idősek otthona ellátását igénybe vevő demencia körébe tartozó kórképpel rendelkező személyek ellátása az intézményen belül különállóan, intenzív gondozást biztosító részlegben. Alapelhítás keretébcn: - idősek nappali ellátása • fogyatékos és de mens személyek nappali ellátása A bentlakásos idősek otthona emelt és általános szintü ellátást is biztosít a fenntartó Békéscsaba, Telekgerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi településein. A férőhelyek betöltése a szakosított ellátásban szinte folyamatosan 100 %, az alapellátások esetében pedig 80 % körül mozog. Ennek elsődleges oka az, hogy az újonnan bevezetésre került szolgáltatások - alapellátások - a városban élők számára saját lakókörnyezetükben könnyebben elérhetőek, másodlagos oka pedig az, hogy az intézmény korábban nem nyújtott ilyen szolgáltatásokat, elszigetelődöH. Fontos feladat ennek megismet1etése az ellátást igénylőkkel.

3

2. A Békéscsabai Kistérségi Gycrmckjóléti és Csah'ldscgítö Központ jelenleg is többféle ellátást nyújt, elsőként kerüh kistérségi fenntartásba a békéscsabai intézmények közül. így mindenképpen úttörő szerep jutott neki. Alaplcvékcn\'ségc: A személves gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: családsegités nappali mclegcdö (20 féröhellycl) utcai szociális munka

A személves gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák közül: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény a hajléktalanok átmeneti szállása (30 féröhcllycl) A személves gondoskodás keretébe tartozó gvcrmckjóléti aiapcllál:ís keretében: gyennekjóléti központ. A személves gondoskodás keretébe tartozó gvennekjóléti alapellátáson belül a g"ermekek

átmeneti gondozásának formái: helyettes szülői hálózat működtetése a családok átmeneti otthona (16 rérőhellycl) a gyennekek átmeneti otthona (12 féröhellyel) Egyéb tevékenysége is mutatja, hogy évtizedek óta szakmailag vezető szerepet tölt be a régióban, hiszen meg)'ci szakmai, módszcrtJ.mi és továbbképzési feladJ.\tokat lát cl a gyermekjóléti szolg:'iIalok tekintetében. Szolgáltatásait az alábbi telephelvekcn nYÚjtja: Hajléktalanok Átmeneti Szállója, Nappali Mclcgcdő, Utcai Szociális Munka: Békéscsaba, Gyár utca t 6. Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona: Békéscsaba, Bartók B. lit 24. Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés: Békéscsaba, Szabadság tér 9. Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés: Békéscsaba, Fövenycs utca liA. Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegités: Kétsoprony, Dózsa utca 22. Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegités: Telekgerendás, Dózsa utea ll. Gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés: Csabaszabadi. Apácai u. 6 Az integráció szükségszerűségét adja az is. hogy mindkét intézményben a szakmai felügyeleti szerv átfogó ellcnőrzést tartott az idei évben. mely vizsgálat azt állapitona meg. hogy hiányzik a kötelező jogszabályi létszám. Ennek alapján a fenntartó val hatósági szerződés megkötésére került sor mind az .. Eletfa'·, mind a Családsegítő esetében. Ebben a fenntartó kötelezettséget vállalt arra, hogy a szükséges szakmai létszámot legkésőbb a szerLődésbcn rögzíten pontos határidőre bizlositja. ellenkező esetben a felügyeleti szerv a müködési engedély bevonását helyezte kilátásba. Mindkét intézmény vezetője írásban arról lájékoztalla a fenntartót. hogya hatósági szerződésben vállalt kötelezettségnek eleget tett, és csatoltak a szükséges és fentieket alátámasztó dokumentumokat is.

4 A szakmai létszám biztosítása jelentős többletköhséget eredményezett, ehhez a fenntartó és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzájárult, mivel az intézmények költségvetésében a forrás nem volt biztosított. A megfelelő szakképzenségü és számú szakmai létszám mára biztosított, azonban 20 l O. évtől ennek finanszírozási terhe az intézményekre hárul, a szükséges forrásI saját költségvetésükből kell biztosítaniuk. Ez nagyságrendjében is jelentős tétel, összességében közel 10 millió forintot jelent. Az egymásra épülő szolgáltatások terén nagyon fontos szempont, hogy az ellátásba kerülők megismerjék az ellátási Formákat, és ténylegesen azokat vegyék igénybe, amelyek a saját helyzetüknek leginkább megfelelő, ugyanakkor nem rónak indokolatlanul felesleges anyagi terhet az intézményekre, mely költségcsükkentést eredményezhetne. Ennek érdekében a feladatellátásban résztvevők egymással szorosan együttműködnének, így szolgáltatásaik rugalmasan követnék az egyéni igényeket, azok változásait amIak érdekében, hogy mindig a szükségleteknek legmegfelelőbb ellátást nyújtsák. A minél credmén.yesebb feladatcllátás és a kap~lcih'is kilulsznál:ísa érdckébcn, a munkatársak iltmenetileg és alkalmanként átcsoportosíthatóak lennének a szakfcladatok között. A szakképesítéshez kötött feladatkörök szolgáltatásaiban csak a szakképzettségi előírásnak megfelelő dolgozók vennének részt. Az ellátási típuso k közötti együttmüködés és helyettesítés koordinálása az integrált intézmény vezetőjének a hatáskörébe tartozna, természetesen egyeztetve azl az adott egység vezetőjével. A helyettesítésektől elvárható, hogy a szakmai színvonal megtartása mellett felesleges dolgozói létszám generálása nélkül elláthatóak a feladatok még szabadság, táppénz vagy más távollét esetén is, mely szintén jelentős költséget t:lkarít meg az intézménynek jó kihaszn:'ilts:íg mellett. A helyettesítések rendje: elsősorban az azonos munkakörben és az ellátandó feladathoz kötött szakképzettséggel rendelkező dolgozó, amennyiben ez nem megoldható, más szakfeladatról IS ideiglenesen átcsoportosítható dolgozó, bármely szakfeladatról bármely más szakfeladatra átcsoportosítható az adott feladatkörhöz előírt szakképzellséggel rendelkező dolgozó. A szakfeladatok közötti átcsoportosítást az integrált intézmény vezetője rendelhetné el. A helyettesítés rendjét az egyes dolgozók munkaköri leírása szabályozná részletesen. A fcladatok clliltás:'l son'in jobb:m ki lehetne aknázni azt a fajta szakmai tapasztal:ltot és információs ismereteket, amelyeket II lakosság szélesebb köl'ében jártas sZllkembcrck gyűjtöttek össze. Ezekkel kiszürhetők a rendszerből azok: akik valójában nem szorulnak ellátásra, akik nem a megfelelő ellátáshoz jutnak hozzá (ők egyidejűleg megkapnák a segítséget ahhoz, hogya valós szükségleteiknek megfelelő ellátásban részesüljenek), akik nem kapják meg a számukra létfontosságú segítséget, ők is egyenlő eséllyel férjenek hozzá azokhoz, megfelelő ismeretanyag birtokában.

5 A szakmai elvárásokon túl fontos szempont az is. hogyazellátórendszer a neki szánt szerepet töltse be. felesleges, párhuzamos szolgáltatások nélkül - mely jelentös anyagi terhet ró az intézményekre -. a valós igényeket e1égitse ki a szociális ellátórendszer minden területén. Sajnálatos tény a térségünkben az is, hogy az időszakos munkanélküliség éppen az évnek abban az időszakában nő jelentős mértékben, amikor a költségek is fokozottan nőnek. A mezögazdaságból élők ilyenkor nem találnak munkát, mely időszak a kora tavaszi hónapokig, általában márciusi g tart. A léli időszakban jelentős többletterhet jelent a fütés, ruházkodás, magasabb cllcrgialartalmú ételek fogyasztása, betegségek megjelenése miatti gyógyszerköltségek, stb. Ebben az időszakban sok olyan ellátásra szoruló jelenik meg a rendszerben, akik más időszakban nem, azonban ilyenkor megfelelő segítség nélkUl a létfenntartásuk kerül veszélybe. A kötelezően előírt együttmüködési rendszeren lúl az intézmények széleskörü kapcsolatokkal rendelkeznek az egészségügy, oktatás, képzés, foglalkoztatás, szociális szolgáltatók, érdekvédelmi szervezetek körében. A településeken történő kapcsolatfelvétel évekkel ezelőtt megtörtént, amikor a fenntartóhoz kerültek az intézmények, l11ely kapcsolat azóta napi munkakapcsolattá alakult. A tájékoztatás és igényfelmérés folyamatos, az ellátás színvonala nő, melyet alátámasztanak mindkét intézmény esetében a hatósági ellenőrzés szakmai megállapításai is. Napjainkra a társulás településein nyújtott szolgáltatások kezdik áthatni a szociális ellátások szervezését, rnegváltoztatva a korábban kialakult települési struktúrákat. A társulások és a megállapodásokon alapuló együttmüködések egyik igen komoly szakmai haszna. hogy magasabb színvonaion és több településen jutnak a rászorulók különböző szociális ellátásokhoz, amely növeli a szociális biztonságukat és csökkenti a területi hátrányokat, az ellátatlan területek nagyságát. Az intézmények integrációja és egymásra épülő szolgáltatásai ezt erősítenék tovább. A különböző szervezeti megoldások kialakításában igen komoly szervező erő az éppen aktuális költségvetési törvény támogatási rendszere, illetve a képviselő-testületek és a tisztségviselők egyUttmüködési szándéka. Sajnálatos tény az is, hogy a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi ev. törvény (továbbiakban: Kt.) nem tesz jelentös különbséget a költségvetési szervek közölt, aszerint legalábbis nem, hogy gazdálkodásuk nagyságrendje alapján más kötelezettségeket róna rájuk. pl. a szakmai létszámot illetően. A Kt. 6.§ (I) bekezdése szerint a költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. A Kt. 10. § (I) bekezdése szerint az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani. A Kt. II.§ szeriIlt a költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. Beolvadás esetében a beolvadó költségvetési szerv megszünik. és jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Az átalakításról az alapításnak megfelelően határozatban kell rendelkezni. A határozat alapján átalakító okiratot kell kiadni. mtly okirat beadása alapján a kincstár, az alapító szervnek az okirat kiadásának napjától számított 8 napon belül beadott kérelmére az okirat vizsgálatát követően az átalakításra utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban. az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított 10 munkanapon belül átvezeti a változásokat. Az átalakításról rendelkező határozat későbbi időpontot is megállapíthat a megszünés napjaként. A költségvetési szervek jelenleg önállóan gazdálkodóak. A két intézmény önálló gazdasági egységként való fenntartása szakmailag nem indokolt, és nem indokolja ezt az éves költségvetésük nagyságrendje sem. A két gazdasági csoport egy egységgé olvadna, amely a fentebb vázolt helyettesítések mellett további költség-megtakarítást eredményezhetne. A két gazdasági vezető közül az egyik munkaköre megszünne, annak jelentős bér- és járulékvonzata

6 önmagában kb. 3 millió forint megtakarítást eredményezne. A vezetővel is képes ellátni a feladatokat.

meglévő

szakmai létszám egy

Békéscsabai Kistérségi Életfa SZOCil'ilis Szolgáltató Központ 5600 Békéscsaba, Szab'ldság tér 9.

Az új intézmény neve: Székhelye:

Az okiratokat a "Békéscsaba és Térsége" Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fogadja el alapítóként. A szervezeti felépitésben nem várható lényeges változás az alábbi vezetői körben bekövetkező változáson kívül.

Békéscsabai Kistérségi Életfa SZOcililis Szolgáltató Központ vezetője (Az intcgnílt intézmény velője) Életfa intézményvezetője

Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője

Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, a bizottságok döntései az előterjesztés mcllékletét képezik. A döntés végrehajtásában

közremüködő felelős

hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály

Kérem a Tisztelt Közgyülést, a hatarozali javaslatban foglaltak elfogadására. HATÁROZATI JAVASLAT:

Békéscsaba Megyei .Iogú Város Önkormányzat Közgyülése a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ integrációjával kapcsolatos tájékoztatót megismerte. Felelős:

Vantara Gyula polgármester 2009. december 17.

Határidő:

BékéSC!iubu, 2009. december 8.

~~ Vantara Gyula polgármester

I

KIVO

AT

Békéscsaba Megyci Jogú Város ÖnkormánYLat Közg)'ülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásüg)'i Bizottsága 2009. december 09-én tartott nyilvános ülésénckjcgyLőkönyvéböl Tárgy: Tájékoztató a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona és a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ integrációjáról - A bizottság 4 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 67312009. (XJI.09.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei logó Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbi határozati javaslat elfogadását javasolja a Kőzgyűlésnek: Békéscsaba Megyei logó Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Kistérségi Eletfa Idősek Otthona és a Békéscsabai KisLérségi GyennekjóléLi és Családsegítö Központ integrációjával kapcsolatos tájékoZlatól megismerte.

K.m.r.

Dr. Kerekes Attila sk. a bizottság elnöke

A kivonat hiteléül:

\tCt.- ci. o..l ~