NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Ikt. sz.: IV 3 7812015.

POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

Előadó:

Vass Csaba

Mell.: gazdasági program, határozat, változtatások listája Hiv. sz.: -

Telefax: (66) 523-804 E-mail: [email protected]

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal

minősített

többséget igényel!

Tárgy: A „Békéscsaba Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2014-2020." című módosított dokumentum elfogadása Előkészítő:

Stratégiai - Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság; Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság; Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság; Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság; Lakásügyi Bizottság; Szociális és Egészségügyi Bizottság Véleményező:

Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2015. október 29-én tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-ában foglaltak alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: hivatal) elkészítette a 2014-2020. évekre vonatkozó gazdasági programot, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 217/2015. (IV. 23.) közgy. határozatával (a továbbiakban: határozat) (1. sz. melléklet) hagyott jóvá. A határozat 2. pontja szerint: „ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2014-2020. évekre vonatkozó gazdasági programját a 2015. októberi közgyűlésen aktualizálást követően tárgyalni kívánja."

A hivatal a gazdasági program aktualizálását elkészítette (2. sz. melléklet), amelyet elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszt. Az elfogadott Gazdasági Programhoz képest beépített módosítások listája a 3. sz. mellékletben csatolásra került. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság; a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság; a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság; a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság; a Lakásügyi Bizottság; valamint a

2

Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalja, a bizottsági ülések közgyűlési előterjesztés mellékletét képezi. A határozat végrehajtásában Osztály.

közreműködő felelős

jegyzőkönyvi

kivonata a

hivatali egység: Stratégiai - Fejlesztési

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy döntését az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg. HATÁROZATI JAVASLAT:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város 2014-2020. évekre vonatkozó Gazdasági Programját felülvizsgálta és a jelen határozat melléklete szerint elfogadja. Felelős:

Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. október 29.

Békéscsaba, 2015 . október 20.

1.

sz. melléklet

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE 2015. április 23-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi KIVONATA

Tárgy:

A „Békéscsaba Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2014-2020." dokumentum elfogadása

című

A közgyűlés 13 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 217/2015. (IV. 23.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú

Város 2014-2020. évekre vonatkozó Gazdasági Programját megtárgyalta és a jelen határozat melléklete szerint elfogadja. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. április 30.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2014-2020 évekre vonatkozó gazdasági programját a 2015. októberi közgyűlésen aktualizálást követően tárgyalni kívánja. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. október 30.

Szarvas Péter sk. polgármester

A kivonat hiteléül:

~ '-t Ll

Dr. Bacsa Vendel sk. jegyző

2. sz. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Gazdasági Program 2014 - 2020

2015. október

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 2 1. BEVEZETES •••••••••••.••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT .••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 5 II.1. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM .••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 5 11.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 5 11.1.2. ITP PROJEKTCSOMAGOK•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 6 11.1.3. MVP •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Hiba! A könyvjelző nem létezik. II.2. EGYÉB SZÜKSÉGLETEK, ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FELADATOK TERVEZÉSE •. 6 II.3. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI ••••••••••••••••••••••••••••••••••• 6 II.3.1. Az EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 6 II.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 7 II.4. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE .............. „ .......................... „ .. „ ............... „ ........ „„ .... . „ ............. „.„„ ............ 8 11.4.1. ERŐSSÉGEK ............... .. ..... .... .................................... .............. ..................... 8 11.4.2. GYENGESÉGEK ............................................................................ „ .... „ ...... „ 9 11.4.3. LEHETŐSÉGEK ............... „ ......................................................................... 10 11.4.4. VESZÉLYEK .. ... ........... „ ........... ..... ... ........ ..................................... ... .. ..... ... 10 III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNY-ZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZE-RE 2014-2020 KÖZÖTT •••••••••••••••••••••••••••••••• 12 IIl.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI CÉLJAI 13 III.1.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS „„ .. „„ ..... „ .... „„„„„„ ... „„ .. „ .. 13 IIl.1.2. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS „„„„„„ .... „ ...... „„„„ ...... „.„„ .. „ .. „„ .. „ ... „. 20 III.1.3. ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS ................................................................... 33 III.2. A CÉLRENDSZERHEZ ILLESZTHETŐ PROJEKTEK, FORRÁSOK ÉS PRIORITÁSOK „. „. 3 8 111.2.1 GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS ...... „ ............ „„.„ ..... „.„ „ ....... 38 III.2.2 INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS „„„.„„„ ... „„„„„„„„„„„ ... „„ .. „„ .. „.„ .. „ .. 39 111.2.3. MUNKAHELYTEREMTÉS .......... „ ............................................................... 41 III.2.4. ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS „. „ „ „ .. „ ... „. „„ „ „ .... „„ „„„ ..... „ „ „ „„ „ „„„ „. 42 111.3. A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMTERVE ........................................................... „. „ ..... „ .......... 43 III.3.1. Az ITP-BEN TERVEZETT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSI ÜTEMTERVE„„„.„„„„. 43 IIl.3.2. Az TOP FORRÁSAIBÓL MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE 44 IIl.3.3. PROJEKTEK MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE .. „ „ „ „ „ ...... „ „. „ ... „ „ „„. 50 III.4. MODERN VÁROSOK PROGRAM ...... „ .. „.„.„.„„ ....... „„.„ .... „„„ .. „„ .... „ .. „.„„„. 50 IIl.5. ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ FELELŐSSÉGTELJES GAZDÁLKODÁS ... „ ... „. 51 IV. ÖSSZEGZÉS ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 54

3

1.

BEVEZETÉS

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CL:XXXIX. törvény a gazdasági program készítésével kapcsolatosan az alábbiak szerint fogalmaz: 116. §(1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzatfelelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot. fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

A jelen Gazdasági Program irányt mutat Békéscsaba elkövetkező években megvalósítandó fejlesztési céljait illetően, ezért értelemszerűen illeszkedik a tervezési hierarchiában a város érvényben lévő városfejlesztési koncepciójához, integrált városfejlesztési stratégiájához, valamint befektetés-ösztönzési stratégiájához, és így- bár a jelen önkormányzati ciklus 2019ig tart - a program 2014-2020 közötti időszakra szól. A Gazdasági Program erőteljesen figyelembe veszi a Széchenyi 2020 programban meghatározott, Magyarország számára kitűzött stratégiai fejlesztési irányokat, ezen belül kijelöli a fejlesztések területén a prioritásokat, nevesíti a már ismert konkrét projekteket, beruházási, felújítási feladatokat, valamint rendszerbe foglalja az önkormányzati feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó egyéb fejlesztési ötleteket és elképzeléseket. önkormányzati ciklusban - és ciklusokon átívelően, a 2007-2013-as időszakban célunk, városunk további leszakadási folyamatának megállítása, helyzetének stabilizálása és növekedési pályára állítása volt. Ennek érdekében aktív módon bekapcsolódott a város a pályázati folyamatokba, több mint 100 önkormányzati projekt keretében mintegy 25 Mrd Ft EU-s és hazai fejlesztési forrás érkezett a városba. A város gazdasági fejlettségével, relatív helyzetével ennek ellenére korántsem lehetünk elégedettek, mégis azt mondhatjuk, hogy körvonalazódtak a város kitörési pontjai, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, tervezzük azokat a fejlesztési lehetőségeket, kormányzati célokat és lépéseket, amelyek további lökést adhatnak Békéscsaba fejlődésének biztosításához. Az

előző

alapvető

A Gazdasági Program megvalósításával a városnak folytatnia kell a helyi összefogásra, a pályázati lehetőségekre, valamint a gazdaság szereplőivel való együttműködésre alapozva a város fejlődési pályára állítását annak érdekében, hogy Békéscsaba a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, rugalmasan alkalmazkodni tudó, versenyképes gazdaságra épülő vonzó településsé váljék. A város vezetése kiemelten fontos célnak tartja, hogy Békéscsaba a megye gazdasági, közigazgatási, kulturális, szolgáltatási- pénzügyi és tudás központja legyen. Ennek érdekében a lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan fejlesztési célokat kell kitűznie az

4 önkormányzatnak, amelyek a város foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok területén meglévő hátrányát a leghatékonyabban képesek csökkenteni, megteremtve egyben ezáltal a fejlődés hosszú távú alapjait. A város irányító testületének ugyanakkor a 2014-2020-as időszakra tervezett fejlesztések gazdasági program keretében történő meghatározásán túlmenően biztosítania kell az előző ciklusban már elindult, de a jelenlegi önkormányzati ciklusra áthúzódó beruházások megvalósítását, meg kell teremtenie azok biztonságos pénzügyi alapjait lS.

5

II.

A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT 11.1.

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

A 2014-2020. közötti EU-s tervezési ciklushoz igazodva minden megyének és megyei jogú városnak újra kellett gondolnia a korábbi stratégiai tervezési dokumentumaiban megfogalmazott célokat és fejlesztési elképzeléseket. Ennek érdekében egy többlépcsős folyamat keretében, tekintettel a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt előírásokra, valamint a 2014-2020-as európai uniós tervezési időszak programjaiból finanszírozott projekt előírásaira is Békéscsaba Megyei Jogú Város elkészítette a következő dokumentumokat: o Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat o Városfejlesztési Koncepció (hosszútáv) o Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város tervezésének és forrásfelhasználásának irányadó dokumentuma, amelyet - széleskörű társadalmi egyeztetést követően - a Közgyűlés 2014. június 27-én fogadott el (141/2014. (VI. 27.). A Nemzetgazdasági Minisztérium minimális módosításának átvezetése után a végleges stratégia Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által 2014. szeptember 18-án került elfogadásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése gazdasági programjának ez a dokumentum képezi az alapját, a program elsődlegesen és alapvetően erre épül.

11.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP)

A 2014-2020-as tervezés tekintetében a megyei jogú városok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést egyaránt magában foglaló megyei jogú városi integrált területi programokat, a TOP tartalmi és forrás keretei között, ez az ITP. A megyei jogú városonként kidolgozandó integrált területi programok abban különböznek az Integrált Településfejlesztési Stratégiától, hogy ezen dokumentumban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozható projektcsomagokat és azok tartalmi elemeit (azaz a projekteket) kell a lehető legrészletesebben bemutatni. Az integrált területi programhoz kapcsolódóan szükséges az ágazati operatív programból finanszírozható projekteket is megjelölni és a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrészletesebben bemutatni a TOP-hoz való kacsolódást. A város rendelkezésére álló TOP keretösszeg a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat alapján 13,23 Mrd Ft. A projektcsomagok véglegesítése, átdolgozása folyamatban van, a végleges csomagot 2015. május végéig kell elkészíteni. Az Integrált Területi Program (ITP) keretében a város 4 projektcsomagot dolgozott ki. A projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez.

6

11.1.2.

ITP PROJEKTCSOMAGOK

Az Integrált Területi Program (ITP) keretében a város által kidolgozott projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez.

11.2.

EGYÉB

SZÜKSÉGLETEK,

ÖNKORMÁNYZATI

FEJLESZTÉSI

FELADATOK TERVEZÉSE

Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott források felhasználása mellett a város saját források és fejlesztési hitel felhasználásával egyéb kommunális és egyéb szükségletek megvalósítását is szorgalmazza. Ezen önkormányzat által ismert és részben megtervezett igények megfogalmazásra kerültek, amelyeket szintén a program részét képezik.

11.3.

TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI

A 1702/2014. (XII. 3) Korm. határozat alapján a Békéscsaba Megyei Jogú Város részére meghatározott 13,23 Mrd Ft forrás fontos, ugyanakkor nem elégséges eszköz a gazdasági programban meghatározott célok eléréséhez. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében kidolgozott konstrukció az egyedi beavatkozások szintjén nagy szabadságot biztosít az Önkormányzat számára, de összességében szigorú keretek és indikátorok közé szorítja a fejlesztési elképzeléseket. A támogatható tevékenységek köre is bizonyos mértékben korlátozott, így nem feltétlenül illeszthető bele a TOP programba minden egyes elképzelés, amelyet a város stratégiailag fontosnak tart. Ugyanakkor a városban a rendelkezésre álló keretösszegnél jóval több megvalósítandó projekt került nevesítésre, így a projektek fontosság és hozzáadott érték szerint ütemezett megvalósítása döntően fogja befolyásolni a helyi gazdaság fejlődését. 11.3.1. Az EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE

• • • • • • • • •

Terület-és Településfejlesztési Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Közigazgatás-és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Vidékfejlesztési Program

Stratégiai döntéseket és gondos mérlegelést követően szükséges kialakítani azt a forrásallokációs mixet, amely a gazdasági programban kitűzött célok mind szélesebb körben

7 történő

elérését szolgálhatja. A forrásallokációs mix kialakítása esetében az egyes projektek költség-haszon elemzésén túl az alábbiakat szükséges mérlegelni: o A projekt tartalmában melyik operatív programhoz illeszthető leginkább? o A város rendelkezésére elkülönített TOP-os forrásokon kívül milyen más finanszírozási források vonhatóak be a projekt megvalósításába? o Indokolt és lehetséges-e a fejlesztésbe piaci szereplők bevonása? o Az adott projekt milyen támogatási intenzitással valósítható meg az egyes konstrukciók esetében? A 2014-2020-as programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások egyrészt korlátosak, másrészt nem minden esetben használhatóak fel azon fejlesztési és kommunális igények kielégítésére, amelyek Békéscsaba városában felmerülnek. Ezen okból kifolyólag a városnak tehát saját forrásokkal és szükség szerint fejlesztési hitelek felhasználásával kell minél szélesebb körben kielégítenie az önkormányzat által már ismert és részben megtervezett igényeket. 11.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK

• • • • •

Nemzetközi együttműködések révén, vagy közvetlen Európai Uniós pályázati felhívások révén igénybe vehető pénzügyi források. Saját önkormányzati bevételek (elsősorban adóbevételek). Fejlesztési hitel felvétele. Címzett állami támogatások (gazdasági, sport, szociális, önkormányzati intézmények, járda- és útfelújítás, stb.). Gazdasági szereplők bevonása, közös projektek.

8

11.4. 11.4.1.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE

JELENLEGI

GAZDASÁGI

ERŐSSÉGEK

• Határmentiség, a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia schengeni övezethez történő, remélhetően közeli csatlakozása.). • Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasúthálózati adottságok. • Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. • Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, átlagosnál jobb minőségű termőföld, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok. • Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás. • Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. • Szabad munkaerő rendelkezésre állása. • A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak. • Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás. • Meghatározó az egyházak szerepe a városban, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős. • Termálvízkincs rendelkezésre állása. • Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya. • Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány. • A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. • A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés. • A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években (szennyvíz-, ivóvíz hálózat, ivóvíz minőségjavítás). • Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak. • Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. • A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják. • A városimázst javító intézkedések megindultak. • A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani, döntően külső források bevonásával.

9

11.4.2. GYENGESÉGEK • Békés megye, és ezen belül Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők. • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. • Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. • A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya (kedvezőtlen munkaerő­ piaci kereslet-kínálati egyensúly). • A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az el vándorlás mértéke. • A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. • A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás. • A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek. • A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő. • Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok. • A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és „tájsebek" találhatók. • Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható. • Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. • A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár. • Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota. • A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a bamamezős területek rehabilitációja. • Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között. • Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége. • A Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása a lehetségesnél kevesebb területre korlátozódik. • A város erdősültsége rendkívül szegényes. • Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya. • Alacsony foglalkoztatottság. • Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás részbeni hiánya főleg a szezonális igények tekintetében. • Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma. • Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyan utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak. • Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek. • Kevés az önkormányzati bérlakás.

10 • Tanyavilág speciális problémái (közúti megközelítés, alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet).

11.4.3.

LEHETŐSÉGEK

• Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es autóút fejlesztése, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén erőteljesen javul a térség elérhetősége.

• Az

elérhetőség

javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál

erősödhet.

• Fiatalok helyben maradása a munkalehetőségek bővülésével. • A térségben több, húzóágazatokhoz tartozó jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel (nyomdaipari, gépipari, elektronikai ipari vállalkozások). • A jól működő vállalatok újra-befektetései. • A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek hasznosítása. • A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár - és Egészségtudományi Karában rejlő K +F potenciál kihasználása, innovációs projektek létrehozása. • A szakképzés minőségi fejlesztése alapja lehet a szükségleteknek megfelelő, képzett munkaerő meglétének. • A már működő, saját ágazatukban meghatározó szerepű gazdasági szereplők, mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. • A belvárosi területek rehabilitációjának további ütemei növelhetik a város vonzerejét. • Termálvíz, és napenergia jelentette potenciál. • Aktív, gasztronómiához kapcsolódó, egészség, sport, kulturális turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra, mint húzónévre épülő attrakció bővítés. • Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. • Kistérségi identitás, települések közötti erősebb együttműködés által biztosított lehetőségek.

• Nagyobb hozzáadott érték termelése, az élelmiszeripari feldolgozásban rejlő lehetőségek kihasználása. • A mezőgazdaság és feldolgozóipar területén integrációs hajlam erősödése. • Munkanélküliek számának csökkentése a helyi gazdaság fellendítésével, atipikus foglalkoztatási módszerek elterjesztésével. • Vállalkozásösztönzés, a helyi gazdaság innovációs képességének javítása. • Tanyasi területek felértékelődése.

11.4.4. VESZÉLYEK • A kormányzat nem ismeri fel a térség periférikus helyzetéből adódó veszélyeket, és ezért, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. • Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége tovább csökken. • A bamamezős területek egyre jobban degradálódnak.

11

• • • • • • • • • • •

A működő tőkebefektetések elmaradása. Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. A vásárlóerő tovább csökken. Nem alakul ki helyi építészeti arculat. Peremterületek leszakadása. A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken és egyes szegregálódó városrészekben. Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg önerő hiány miatt. Belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak. A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét. A fiatalok és az aktív korú munkavállalók lakhatási nehézségei erősítik az el vándorlást.

12

III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZERE 2014-2020 KÖZÖTT. Békéscsabának, mint megyei jogú városnak sokféle szerepnek kell megfelelnie: egyszerre kell a városlakóknak és a város térségének jó minőségű és magas szolgáltatási színvonalat nyújtania, ugyanakkor munkahelyeket biztosítva a versenyképességet erősítenie, miközben a társadalmi egyenlőség szempontjainak is meg kell felelnie. Békéscsaba város gazdasági programja megvalósításának hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén is kiemelkedő, élenjáró szerepet betölteni, és mindezek által a város megyeszékhely funkcióját megerősíteni. A megfogalmazott

elérendő

célok alapján kell meghatározni az EU-s, a kormányzati és az saját források összegének és feltételeinek ismeretében a gazdasági program konkrét projektjeit, amelyek megvalósulása a 2014-2020. közötti időszakban stratégiai jelentőségű Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlődése szempontjából és egyben összhangban áll az Széchenyi 2020 program prioritásaival, legfontosabb célkitűzéseivel. évről-évre képződő

A tematikus célok megfogalmazása mellett, a célok végrehajtása során folyamatosan figyelemmel kell kísérni az alábbi elvek érvényesülését: • • •

Térségi kapcsolódások folyamatos figyelembe vétele Gárási szint, környező városokkal való kooperáció, határon átnyúló együttműködések) Bamamezős és zöldmezős fejlesztések összehangolása Hálózatfejlesztés, kommunikáció (az érintettekkel való kapcsolattartás, egyeztetések: az városi önkormányzatnak egyre inkább koordináló szerepe van)

A város számára mindezek során a lehető legfontosabb - a Széchenyi 2020 programban megfogalmazott prioritások mentén - a fejlesztési lehetőségekhez szükséges pályázati források megszerzése, és azok költséghatékony, megtérülő módon történő felhasználása.

13

111.1.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI CÉLJAI 1. sz. ábra

Békéscsaba MJV Önkormányzatának kiemelt gazdaságfejlesztési célrendszere 2014-2020.

Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés

"'N

Zöldgazdaság fejlesztés

~

t: Q

!

Q.

"'N

...=

-= ::;:

~

=

~

:s

tl ·~ ~

~

..:.::

l::

"'N

•Q;

~

]=

!

:;

a=

-= :;

~

.!!

~

~

N

....

~

~

·e

'.C

~

N

·e = ,s.

=:i

.5

=

Q;

Q.

-~= ...

út, kerékpárút, járda építés vasút korszerűsítés csapadékvíz, belvíz elvezetés ivóvízhálózat rekonstrukció szennyvízhálózat fenntartás közvilágítás fejlesztés,

megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése infrastruktúra fejlesztés: oktatási, egészségügyi, szociális közművelődési sport intézményhálózat.

társadalmi integráció és adaptációs-készség erősí­ tése:

korszerűsítés

szegregálódó városi területek rehabilitációja leszakadó társadalmi csoportok

N

IQ

~

=

"'N

~

~

~

~ N -e

OI

!

:; .e N

-~

= = Q;

N

00

Q

= tl

.c ..:.::

•Q;

"O

..!! :;

=

~ Q

= N

~

.c

..:.::

·= 'Qi

... = Q; Q;

•Q

:;

:s bll Q;

~

Munkahelyteremtés Önkormányzati vagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás

A következőkben felsorolt, a gazdaságfejlesztési célrendszerhez illeszkedő, a gazdasági program időtávjában megvalósítani tervezett projektek a rendelkezésre álló pályázati források és az önkormányzat jelenleg ismert pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Ezeknek kedvezőbb irányú változása, a makrogazdaságban esetlegesen végbemenő jelentékeny elmozdulások eredményezhetik ezen projektek minél nagyobb arányú megvalósulását, továbbá más projektek és további fejlesztési célok realizálását is.

111.1.1.

GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

Alapvető

célunk a munkahelyteremtéssel járó beruházások városunkba vonzása, a beruházásokat tervező vállalkozások Békéscsabán történő megtelepedésének elősegítése, megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek további kialakításával, és az ügyintézés megkönnyítésével, vállalkozásbarát önkormányzat működtetésével.

111.1.1.1.

Ipari infrastruktúra fejlesztés

Fokozni kell a jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházások megvalósításának helyszínéül szolgáló területek feltárását, kialakítását, közművesítését, kedvező jogi szabályozási környezetének kidolgozását. Az önkormányzat szolgáltatási színvonalának emelését szolgáló beruházások helyszíne elsősorban a meglévő ingatlanállomány funkciójának megváltoztatásával biztosítható, de

14 anyagi forrásaink függvényében folytatni kell a településrendezési terv megvalósításához szükséges területvásárlásokat is. A város

elérhetőségét segítő

alapinfrastruktúrák fejlesztése

A beavatkozás-csomag olyan beruházások megvalósítását célozza, amely a város elérhetőségét, gazdasági pozícióját javítják, lehetővé téve újabb vállalkozások betelepülését, a munkaerő mobilitásának biztosítását. A lehetséges beavatkozások köre

• Autóút szakaszok és csomópontok kialakítása, elsősorban a leendő M44-es út tekintetében. A vonatkozó kormányzati szándék alapján kiemelt cél az M44-es gyorsforgalmi út megépítése Kecskemét és Békéscsaba között, ütemezetten, jelen gazdasági program időszakában. Ennek finanszírozási háttere a 1010/2015. (1. 20.) Korm. határozatban rögzített. • Ugyancsak meghatározó fontosságú a 47-es főút fejlesztése, melynek Békéscsaba Mezőberény szakasza megvalósult, és jelenleg van folyamatban több szakaszon a Békéscsaba-Orosháza-Hódmezővásárhely-Szeged szakasz rehabilitációja, amelynek keretében kerékpárút kiépítése is megtörténik. • A 2007-2013-as időszak vasúti fejlesztéseinek (vasúti pálya és vasútállomás rekonstrukció) továbbvezetése Lökösháza irányába, erősítendő a határon átnyúló kapcsolatok intenzitását. • A Békéscsabai Repülőtér többcélú hasznosításának elősegítése, figyelembe véve a környező repterek kapacitásait és profilját (beleértve a már tradíciókkal rendelkező sportreptér erősítését, amely kuriózumnak számítana a térségben). • A környező településekkel való kerékpáros kapcsolat további fejlesztése (részben kistérségi, részben önkormányzati pályázatok nyomán). • A város déli elkerülését szolgáló fejlesztések ösztönzése (Fürjesi út a leendő M44-es út és a Csanádapácai út között, déli elkerülő tengely, Építők útja) • A határmenti együttműködések erősítését szolgáló autóút fejlesztések, elsősorban Románia (Arad) irányába, lényegesen rövidebbé téve a nagyvárosok közti közvetlen úthálózati kapcsolódásokat. Vállalkozási tevékenység

erősítése

a

mezőgazdaság/élelmiszergazdaság

terén

A beavatkozások célja a mezőgazdasági termelés és a ráépülő feldolgozó ipar felélénkítése. Ez elsősorban akkor lehetséges, ha egyrészről a termelők közvetlenül bevonásra kerülnek az élelmiszer feldolgozásba, másrészről magas minőségű élelmiszeripari termék kerül létrehozásra, és ennek piacra kerülését valamint marketingjét az uniós támogatások elősegítik. A folyamat, illetve annak támogatása már megindult pl. a jelentős tradícióikkal rendelkező „Csabai kolbász" előállítása és a pálinkafőzés esetében, melynek kiterjesztésétől a sertéstartás és a gyümölcstermesztés jelentősebb fellendülése várható. Ezen utóbbiak már csak azért is kívánatosak, mert a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben nagyobb foglalkoztatás bővítő hatással rendelkeznek. A termelés alapjainak megteremtése szempontjából az öntözés alá vont területek nagyságának növelése kulcskérdés, amely részben az állam által (uniós forrásból) megvalósítandó öntözési alapinfrastruktúra, részben pedig a termelők által (szintén uniós forrásból) létrehozandó kiegészítő infrastruktúrák segítségével történhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy már jelenleg is majdnem megegyezik a vízkivétel mennyisége a hasznosítható vízkészlettel,

15 tehát az öntözés intenzitásának növelése újabb vízforrások (felfogott csapadékvíz, árvízi/belvízi tározók) létrehozását és bevonását igényli, amelyre vonatkozóan szintén kormányzati elképzelések formálódnak. A magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszeripari termékek létrehozását olyan termelői integrációk segíthetik elő, amelyben az önkormányzat az uniós támogatások segítségével az alábbi feladatokat láthatja el: • Hosszú megtérülési idejű infrastruktúrák létrehozása és bérbeadása termelők szövetkezetei számára (pl. hűtőház, malom, sűrítmény- és léüzem, tárolási kapacitások) • Élelmiszeripari inkubáció • K +F tevékenységek elősegítése • A város közigazgatási területén lévő, állami tulajdonú termőföld egy részének felhasználása mezőgazdasági inkubációra, gyümölcsfa telepítésre, mezőgazdasági szociális szövetkezetek kialakítására. • Marketing, brandépítés (pl. helyi védjegyek, fesztiválok, piacok, helyi termékek) • Képzési struktúra adaptivitásának elősegítése (oktatási intézményekkel és kamarával együttműködve)

• Klaszterek, pl. „kolbászklaszter", „pálinkaklaszter"

megerősödésének elősegítése

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A mezőgazdaság, élelmiszeripar új dinamikájának biztosítása nem kizárólag infrastruktúra fejlesztések kérdése. A versenyképes mezőgazdasághoz a termelői integrációt kiszolgálni képes infrastruktúrán túl szükség van új szemlélet megteremtésére: • • •

a képzés terén (a korábbi szakértelem, amely az egész térségre jellemző volt, kiveszőben van), a termelői integrációk létrehozása és a szövetkezési kultúra megteremtése terén, a prémium minőségű termékek piacra juttatását elősegítő marketing és logisztikai megoldások kifejlesztése terén.

A városi önkormányzat a termelőkkel, élelmiszeripari vállalkozásokkal, kereskedelmi vállalkozásokkal, vendéglátóhelyekkel, a megyei agrárkamarával karöltve tudja elősegíteni a fent említett magasabb szintű élelmiszertermelési kultúra kialakítását. A mezőgazdaság/élelmiszeripar újjáélesztése sokszereplős feladat, amely alkalmas arra, hogy a szereplőket Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések fogják össze és képesek legyenek felkarolni a témakörben meglévő innovációs potenciált. 1. sz. táblázat

Az ipari- és városi infrastruktúrafejlesztés tervezett elemei Fejlesztés megnevezése

Fejlesztés megnevezése

Eszaki ipari terület bővítése infrastruktúra fejlesztés Epítők útja átkötő út építése, Lencsési út - Kétegyházi út között Eszaki ipari terület logisztikai fejlesztése Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése 1. ütem (4432. sz. és 47. sz. főút között) Megalapozó tervi háttér biztosítása (pl. fásítási terv, csapadékvíz hálózat fejlesztési terv stb.)

Eszaki ipari terület bővítése felépítmény Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése II. ütem (47. és 44. sz. főút között) Repülőtér ipartelep fejlesztése - infrastruktúra A „Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt" megvalósítása

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesten Hivatala adatai

Köztemető

területén - iparterület fejlesztés

16

111.1.1.2. Térségi

elérhetőség

Befektetés-ösztönzés

javítása

A befektetés-ösztönzés infrastrukturális feltételeinek alapköve a térség egésze közúti és vasúti elérhetőségének javítása, amely beruházások részben folyamatban vannak, részben pedig ezen gazdasági program megvalósításának időszaka alatt várhatóan megvalósulnak. Munkaerő

A

képzés és

munkaerő

•

•

• •

•

munkaerő

igények kiszolgálása, munkahelyteremtés

biztosítás alappillérei

A betelepülni kívánó befektetők hatékony kiszolgálása érdekében az önkormányzat szoros együttműködést tart fenn a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával, a rendelkezésre álló munkaerő kínálat megismerése és a felmerülő munkaerő igény kielégítése céljából. Fontos a szakképzést irányító kormányzati szervekkel való folyamatos együttműködés fenntartása is, amely képzéseivel segíti a megfelelően képzett munkaerő gyors biztosítását a megtelepedni kívánó befektetők számára. Az igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerő kínálat biztosításához szükséges a középfokú szakképző intézményekkel való együttműködés elősegítése. A befektetések ösztönzése és a magasan kvalifikált munkaerő képzésének segítése érdekében folyamatos kapcsolattartás szükséges a Szent István Egyetem Gazdasági Főiskolai Karával és más képzőintézetekkel. Proaktív befektetés ösztönzési programmal ajánljuk ki a bel-és külföldi befektetőknek a város ingatlan-portfolióját, üzleti és képzési lehetőségeit befektetési kézikönyv elkészítésével és egyéb más megjelenési formákban is. Hazai és nemzetközi befektetői és kereskedelmi vásárokon szükséges ismertté és vonzóvá tennünk Békéscsabát.

A befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2008-ban döntött egy vállalkozásfejlesztési támogatási program indításáról. A sikeres program keretében helyi mikro- és kisvállalkozások pályázat útján juthatnak támogatási forráshoz munkahelyteremtés, valamint technológia korszerűsítés céljából. Ennek a pályázati lehetőségnek a forrásnagyságát mindig az adott évi önkormányzati költségvetésből biztosítható keret határozza meg. A program céljainak definiálása során, a lehető legjobb hatékonyság érdekében, folyamatosan szükséges a támogatás összehangolása az országos támogatási célokkal. A programot az elkövetkező években is folytatni szükséges.

A

befektetők

igényeinek megismerése, bizalom

erősítése

a település irányába

önkormányzat a Békéscsabán megtelepedett nagy befektetőkkel folyamatos tart fent jelenleg is, azonban erősíteni kell a párbeszédet a fejlesztések és a további befektetések realizálása valamint a kutatás-fejlesztés tevékenység helyi ösztönzése érdekében. Ez a párbeszéd, az együttműködés, azt a célt is szolgálja, hogy a Békéscsabán működő vállalkozások jobban megismerjék a városvezetés főbb fejlesztési céljait, esetlegesen kapcsolódni tudjanak a célok megvalósításához. Az

együttműködést

17 Az önkormányzat és a helyi vállalkozások partnerségének formái

•

• • •

Az önkormányzat és az intézmények, szolgáltatók közötti együttműködés erősítése a betelepülők igényeinek (energia, munkaerő, engedélyezési eljárások, stb.) kielégítése érdekében. Vállalkozások és önkormányzat közötti párbeszéd erősítése vállalkozói fórumok szervezésével. Civil szervezetek bevonása a befektetés ösztönzési tevékenységbe. Lakossági fórumok szervezése, amelynek célja a lakosság informálása a tervezett fejlesztésekről, beruházásokról és azok hatásairól. 2. sz. táblázat

Befektetések ösztönzését segítő tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése lépés típusú foglalkoztatási programok Álláskeresők támogatott foglalkoztatási programja

Hűtőház

Fejlesztés megnevezése újraindítása Élelmiszeripari klaszterfejlesztés

Első

Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen

Foglalkoztatási mentorálás

Városi piac rekonstrukciója

Pályaorientációs Program Az elhelyezkedést segítő képzések szervezése álláskeresők számára. Önfoglalkozóvá, vállalkozóvá válást segítő Komplex Program Települési foglalkoztatási fórumok megszervezése a Járási Foglalkoztatási Paktum kialakításának és működtetésének érdekében. A települési Foglalkoztatási Paktum tagjai közötti információáramlás kialakítása és tájékoztató honlap indítása és működtetése az álláskeresők és az álláskeresőkkel foglalkozó szervezetek számára.

Városi piac rekonstrukciója piactérfedés II. ütem fejlesztése Tanműhely a nyomdaipari oktatáshoz kapcsolódóan Vállalkozóbarát önkormányzat - kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között. Békéscsaba hazavár - munkát kereső fiatal, szakképzett munkavállalók támogatása; elvándorlás mérséklése

Konzervipari termelés beindítása - magasabb hozzáadott A Békéscsaba település munkaügyi helyzetének feltárása, értékű, munkaigényes mezőgazdasági kultúrák előtérbe stratégiaalkotás a foglalkoztatás növelhetőségére, szakmai helyezése; helyben termett mezőgazdasági termények helyi és módszertani anyagok megírása és publikálása. feldolgozása A Békéscsaba település munkaadóinak és potenciális Korszerű malom létrehozása Békéscsabán munkavállalóinak igényfelmérése célzott szakmai fórumokon és állásbörzéken. Marketing: Helyi termékek erősítése, branding - Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szerevező Gasztroturizmus erősítése. tevékenység (pl. CsabaKártya, Helyi termékek) Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesten Hivatala adatai

111.1.1.3.

Turizmusfejlesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a település és térsége turisztikai fejlesztését kiemelt célként kezeli. Városunk és térsége rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint az egészségturisztikai adottságok adhatják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza, Magyarország legnagyobb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál. A város turizmusának fejlesztési

lehetőségei

Békéscsaba ugyan sokszínű turisztikai kínálattal rendelkezik, a legfőbb problémát az jelenti, hogy az egyes attrakciók nem jelentenek kellő vonzerőt. A komplex termékké fejlesztés elindult, a vendégforgalom is növekedést mutat az elmúlt időszak önkormányzati és magánerős fejlesztéseinek hatására, de a megkezdett munkát folytatni kell. Még hiányos és

18 fej !esztendő a turisztikai infrastruktúra, rossz a város elérhetősége. Nem kellően vonzó a város turisztikai imázsa, hiányoznak az egész évre látványosságot kínáló programok. Békéscsaba turizmusának fejlesztése komplex feladat. A vonzerőfejlesztés csak akkor iniciálhat belföldi és külföldi keresletet, ha a látványosságok létrehozása mellett létrejön a megfelelő turisztikai infrastruktúra, illetve ha a fejlesztések mellett a marketing tevékenység is megfelelő szerepet kap.

Turisztikai vonzerők fejlesztésének irányai A Csabai Kolbász brand építése A csabai kolbász nincs a város turisztikai marketingjében kellően kihasználva, amelyet mindenképpen javítani szükséges. Ennek első lépései a CsabaPark létrehozásával megkezdődtek ennek a további folytatása szükséges az alábbiak szerint: • • •

Szükséges a Kolbászfesztivállal kapcsolatos egész évben tartó eseménysorozatot létrehozni a városban. Kolbásszal kapcsolatos attrakciókat kell a városban fejleszteni. Kolbásszal kapcsolatos imázselemeket kell a városban kiépíteni.

Gasztronómia Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a gasztroturizmus szamara, amelyek kihasználtsága tovább fejlesztendő. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok számos olyan értékkel, különlegességgel gazdagítják a várost, amelyek nemzetközileg is vonzóak lehetnek. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák még kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek (kolbász, hurka, cigánka stb.) mellett propagálni kell a helyi szlovák ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezés a „Csabagyöngye", szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A csabai pálinkafőzési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikum máig is élő helyi hagyományait jelentik. A jellegzetes, magas minőségű magyar termékeket - és tágabb értelemben az erre épülő szolgáltatásokat, módszereket, eljárásokat - Békéscsabán is sokkal erőteljesebben szükséges megjeleníteni. Erre jó lehetőség nyílik a városkép formálásában, marketingtevékenységben, tematikus útvonalak kialakításának alapmotívumaként, rendezvények, fesztiválok keretében, valamint színvonalas magyar ajándéktárgyak formájában.

Munkácsy emlékek Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kínálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. A Magyarországon közismert festőhöz kapcsolódó turizmus lehetőségei azonban nincsenek kellően kihasználva. A Munkácsy emlékek turisztikai felértékelése érdekében több területen kell eredményesen előre lépni: • Szakmai fórumokon és a közbeszédben Munkácsy Mihály imázsát folyamatosan erősíteni kell, • a békéscsabai Munkácsy helyszínek közti együttműködést erősíteni és támogatni kell (Munkácsy Kulturális Negyed létrehozása), • a Munkácsy helyszíneket élményelemekkel kell színesíteni.

19

Egészségturizmus A város rendkívül kedvező geológiai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy - főként - a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy- wellness-, fitness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé váljon. Ahhoz, hogy adottságokat mind a külföldi, mind az egyre bővülő belföldi kereslet kielégítésére alkalmassá tegyük, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, magas színvonalú, komplex turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani. Konferenciaturizmus Miközben Békéscsabán az üzleti turizmus infrastruktúrája mára már megfelelő, ez a turisztikai termék a városban ez idáig nem került kellő mértékben fejlesztésre, annak ellenére, hogy a határtérségből adódó előnyök ezt indokolttá teszik. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat magas színvonalú (Csabagyöngye Kulturális Központ, CsabaPark, Ibsen-ház) és javult a szálláshely ellátottság is az utóbbi években. A konferenciaturizmus fejlesztése érdekében elképzelhető a további szálláshelyfejlesztésekkel összehangoltan több helyszínen a konferencia-kapacitás további bővítése, rendezvényhelyszínek, és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. Aktív turizmus Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell illetve érdemes foglalkozni: • Kalandparki turizmus • Vízi turizmus • Kerékpáros turizmus • Lovas turizmus • Vadászturizmus • Horgászturizmus • Sportrepülés 3. sz. táblázat

Turizmusfejlesztést elősegítő tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése CsabaPark további fejlesztése több ütemben Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton 1. ütem (az Urszinyi Dezsőné utca és a CsabaPark bejárata között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton (Csaba Park bejárattól 44. sz. főút körforgalmú csomópontja között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a Berzsenyi utcától a Gyulai útig) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, a Ligeti Károly soron és a Gőzmalom téren (a Békési út és a Gyulai út között) Munkácsy Kulturális Negyed program Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése. Gabona múzeum: A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes rekonstrukciója Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése Forrás: Békéscsaba MN Polgármesteri Hivatala adatai

20

„Törzsház" típusú vállalatcsoport működtetése

111.1.1.4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 336/2011. (VI. 24.) közgy. határozatával 2012. január l-től létrehozta a Törzsház típusú szervezetet, amellyel megvalósította a korábban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok egységes irányítását. A Törzsház konszern megalakításával egyidőben a korábban egyes gazdasági célú önkormányzati tulajdonú ingatlanokat üzemeltető Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. beolvadt a hasonló profillal rendelkező Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-be. A Törzsház irányító vállalata a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., tagjai a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft., a Békés Megyei Temetkezési Kft. és a "Békéscsaba 1912 Előre" Kft. valamint a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 152/2015. (III. 26.) közgy. határozatával döntött a Békéscsabai Médiacentrum Kft. létrehozásáról, szintén a Törzsház keretein belül. A Törzsház konszern a jövőben is segítheti a gazdasági program egyes projektjeinek a megvalósítását és hosszú távú működtetését. A vállalatcsoport megszervezésével további előnyök elérése lehetséges még: "belső bank" működtetése, kedvezőbb beszerzési pozíciók, belső szolgáltatások nyújtása, integrált vállalati információs rendszer kiépítése. 111.1.2.

INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

111.1.2.1.

Alapinfrastruktúra fejlesztés

Út, járda, kerékpárút építés

Városunk számára kiemelten fontos fejlesztési terület a belterületi utak felújításának, fejlesztésének további folytatása, a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználásával, ill. egyéb finanszírozási formák (önkormányzati saját források, ezeket kiegészítő hitelek, útépítési lakossági társulások) ösztönzésével. A program során a következő szempontok figyelembe vétele szükséges: • hálózati jelentőségű útvonalak fejlesztése; • megállapodás önkormányzati és állami útvonalak átadásáról-átvételéről; • megvalósítandó projektekhez kapcsolódó útvonalak felújítása; • szennyvízprogrammal érintett, de szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése. A 2014-2020-as időszakban hozzáférhető források lehetőséget biztosítanak kerékpárutak, hálózatok építéséhez. A támogatás célja, hogy az új létesítmények építése mellett a meglévő kerékpárút-hálózati elemek bekapcsolásával, korszerűsítésével, a meglévő közlekedési felületek forgalomtechnikai eszközökkel vagy kis építéssel, felújítással járó együttes kerékpározhatóvá tételével valósulhasson meg a hálózatfejlesztési program. A cél a fenti kritériumoknak megfelelő, összefüggő kerékpáros-barát területek teljes körű kialakítása. Békéscsabán jelenleg még nem teljes a kerékpárút hálózat, így ennek érdekében 2009. és 2010. években koncepciós terv készült és a 2011-ben elfogadott Közlekedésfejlesztési Terv is a meglévő kerékpárút hálózat összekötését tűzte ki célul.

21

Az önkormányzat a város út-, járda- és kerékpárút építést érintő kommunális szükségleteit kielégíteni hivatott fejlesztési igényeket folyamatosan nyilvántartja, tervezi, aktualizálja. E nyilvántartás alapján a gazdasági program elkészítésekor mintegy 112 db belterületi- (34,7 km) és 4 db külterületi (5,7 km) utca burkolattal történő ellátása, 25 db járdaszakasz (9,1 km) és 7 db kerékpárút szakasz (4,3 km) teljes kiépítésének igénye jelentkezik, mintegy 2,3 Mrd Ft értékben. Ezen beruházások megvalósításának forrásszükséglete a legkevésbé biztosított, beláthatóan ezekhez a fejlesztésekhez egyelőre csak saját és hitelforrások tervezhetők, amelyek viszont az igényelt és szükséges beruházásokra nem elegendőek. Ez alól egyedül a kerékpárforgalmi létesítmények jelentenek kivételt, ezek esetében ugyanis EU-s források bevonása is lehetséges. Belterületi út-, járda és kerékpárút felújítás A belterületi utak fejlesztése kapcsán figyelemmel kell lenni a szennyvízberuházással érintett útvonalakra, valamint a belváros rehabilitációs projekthez kapcsolódó szükségletekre. A belváros rehabilitáció II. programját teljes körűen meg kell valósítani, törekedve a források függvényében a III. ütem megvalósítására is. A szennyvízberuházással érintett útvonalakon szükséges helyreállítási munkálatok elvégzése kiemelt célkitűzés. A város úthálózata a dinamikusan növekvő forgalom miatt gyors ütemben romlik. Fontos feladatként kezelendő ezért a város jelenlegi út-, járda és kerékpárút hálózatának tervszerű felújítása, amely programszerűen, ütemezett módon tud csak megvalósulni, hasonlóan a korábbi években végrehajtott járdafelújítási programhoz. Jelenleg mintegy 94 utca burkolatának felújítása - (42,1 km), 149 járdaszakasz (60,4 km) és 3 kerékpárút (6,6 km) teljes felújítása szerepel a felújítási kataszterben. A közel 3 Mrd Ft értékű felújítási igény kielégítése részben az egyes projektekhez kapcsolódó felújítások (pl. városrész rehabilitációk) során, részben hazai pályázati források-, illetve önkormányzati saját források felhasználásával lehetséges. Ezek tekintetében a fejlesztéseknél leírtak ismételhetők meg, a város költségvetési lehetőségei között tervezhető saját - és hitel - források, az igényelt és szükséges felújításokra nem ítélhetők elegendőnek. A belváros rehabilitációs program keretében megvalósult beruházásokhoz kapcsolódóan a 444-es főút és a Derkovits sor és az Árpád sor csomópontban megvalósult a jelzőlámpa kiépítése. Ehhez kapcsolódóan a 446-os számú út a Derkovits sor és az Árpád sor csomópont jelzőlámpával történő ellátására a Magyar Közút Nonprofit Kft. Békés Megyei Igazgatósága pályázati forrást nyert, és azt a csomópont jelzőlámpával történő ellátása a 2015. évben a tervek szerint megvalósul. Az önkormányzat üzemeltetésében lévő jelzőlámpák közül a Jókai-Petőfi u-i, SzarvasiSzabolcs u-i, Szabolcs-Szerdahelyi u-i, Luther-Lázár u-i tervszerű felújítása válik szükségessé a következő években, melynek becsült költsége 43 M Ft.

22

4. sz. táblázat

Út, kerékpárút, járda építés kapcsán tervezett és/vagy indokolt beruházások Fejlesztés megnevezése Fejlesztés megnevezése Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése 1. Temető sori (44338. sz. út mellett) egyesített gyalog- és ütem (44. és 47. sz. elkerülő úti körforgalom és a kerékpárút létesítése Pataky László utca között) Epítők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárforgalmi összekötése) kerékpárút építés - munkaerő piaci vonzásközpontok elérhetőségét szolgáló közlekedés létesítmény Pataky László utcáig fejlesztés. Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése II. A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés ütem (a Pataky László utca és a Kápolna utca között) Pataki L. u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin Mokry utcai buszforduló, buszmegálló felújítása utca - Szarvasi út között Franklin utcai kerékpárforgalmi létesítmény a Pataky L. Erdélyi sori buszforduló, buszmegálló felújítása u. - Veres P. u. között 4139. j. (dobozi) út menti (44. sz. főút és 42145. sz. Lencsési úti buszforduló, buszmegálló felújítása Gerlai bekötőút közötti szakasz) korszerűsítése Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. Gerla, Csabai úti buszforduló, buszmegálló felújítása között) Andrássy út - Jókai út - Petőfi utca kereszteződésében Baross utcai kerékpárforgalmi létesítmény jelzőlámpás csomó-pont korszerűsítése, felújítása Franklin utca - Kolozsvári utca - Pataki László (volt Sziklai Sándor) utca kereszteződésében jelzőlámpás Jókai utcai (4432. sz. út melletti) kerékpárút építés. forgalomirányítás kiépítése. Kazinczy utca - Andrássy út - Tulipán utca Corvin utca kerékpárút fejlesztése, kereszteződés jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése. Szarvasi út - Szabolcs utca kereszteződésében Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök forgalomirányító berendezés üzemeltetett Völgyében korszerűsítése.

A 4433. sz. út külterületi szakasza menti (Kígyósi úti) Bajza utca - Urszinyi utca kereszteződésében kerékpárút létesítése a Fonó utca és Kerekegyházi utca jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése, gyalogos átkelőhely létesítése. között Lencsési út 24. sz előtti jelzőlámpás csomópont korszerűsítése, Corvin- Bánát u. körforgalmú csomópont kialakítása átbocsájtó képességének javítása (sávbővítés)

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai

Parkolás-gazdálkodás

Békéscsabán az Európai Unió fejlesztési irányelveivel összhangban a parkolás-gazdálkodás fő célkitűzése a város parkolási díjbevételeinek növelése mellett a város élhetőségének biztosítása. Az indokolt mobilitási igény kielégítéséhez szükséges parkoló kapacitás, ezzel párhuzamosan a célforgalmi mobilitási igények parkolóházakban vagy külső övezetekben történő kielégítése, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése mellett növeli a belvárosi területek attraktivitását, miközben a viszonylag rövid távolságok miatt nem befolyásolja számottevő mértékben az eljutást. A közösségi terek élettel történő megtöltése pedig megfelelő városfejlesztési intézkedések mellett közép- és hosszútávon gazdasági ösztönző hatást gyakorol. A belváros parkolási gondjainak enyhítését koncentrált kapacitásbővítéssel, parkolóház építéssel segítette elő a város, amelynek igénybevételét növelni kell. További feladat a nagy gépjármű forgalmat generáló létesítmények (pld. piac) környezetében a megfelelő számú parkoló kiépítése. Csapadékvíz- és belvízelvezetés

A gazdasági program is fontos célnak tekinti a meglévő belvíz-elvezető rendszerek kiépítettségének növelését és rendszeres karbantartását, az alacsony kiépítettségű

23 csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztését a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A legsürgetőbb beavatkozásokat az ITP keretében ismerhette meg a Közgyűlés. A gazdasági program megvalósítása során a Széchenyi 2020 program pályázati lehetőségeit és egyéb forráslehetőségeket kihasználva e fejlesztési feladatok legteljesebb megvalósítására kell törekedni.

A volt zártkerti területeken a kidolgozott utcaszélesítési stratégiának megfelelően - a pénzügyi források rendelkezésére állásának függvényében - az infrastruktúra és a közművek fejlesztését és kiépítését kell megoldani. A város a csapadékvíz- és belvízelvezetés kommunális fejlesztési igényeit is folyamatosan nyilvántartja, tervezi, aktualizálja. Ezen infrastrukturális körben a meglévő fejlesztési, felújítási nyilvántartás alapján mintegy 215 db kisebb, nagyobb csapadékvíz elvezetési beavatkozási igény jelentkezik, melyeknek szintén olyan nagy a forrásigénye, amelyre a város költségvetési lehetőségei között tervezhető saját és hitel - források nem elegendőek. A fejlesztési szükségletek kielégítéséről a város nem mondhat le, a gazdasági program megvalósításának időszakában folyamatosan keresni kell az ilyen célra felhasználható hazai pályázati forrásokat. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Körös Vidéki Vízgazdálkodási Társulat tagja. Ennek a Társulatnak a kötelezettsége a külterületi vízrendezés feladatának megoldása. 5. sz. táblázat

Csapadékvíz- és belvízelvezetés kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztés megnevezése Városi csapadék- és belvízhálózat rekonstrukciója Széchenyi utcai végátemelő fejlesztése Eszaki lecsapoló végátemelő fejlesztése Kastélyszőlők városrész vízrendezése Keleti kertek városrész vízrendezése Nagyrét elkerülő úton belüli terület I. ütem vízrendezése Gólya utca vízrendezése Hargita utca 14-44 sz. vízrendezése Nagyrét elkerülő úton belüli terület II. ütem vízrendezése Füriesi kertek városrész vízrendezése Kenderföldek városrész vízrendezése Forrás: Békéscsaba MJV Polgánnesteri Hivatal adatai

1vóvízhálózat rekonstrukció Az ivóvíz hálózat egyes elemei 30-40 évvel ezelőtt épültek, bár a szolgáltató folyamatosan újította fel a hálózatot, mégis jelentős mértékű az elavult mű. A vízellátó rendszer egyes elavult vezetékeinek felújítása több lépcsőben valósulhat meg, ezáltal csökkenhet a talajba elszivárgó ivóvíz mennyisége, valamint javulhat az ivóvíz minősége. A Regionális Ivóvízminőség-javító Program keretén belül a nagy átmérőjű (200 mm átmérő feletti) acél, öntöttvas, azbesztcement gerincvezetékek felújítására, valamint a házi bekötések cseréjére kerülhet sor. A programban Bács-kiskun, Békés, és Csongrád megye 208 települése érintett. Békéscsaba megyeszékhelyként, illetve a megye legjelentősebb városaként vezető szerepet vállal az ivóvízminőség-javító program lebonyolításában, továbbá az önkormányzat a részvényarányokat tekintve a legnagyobb tulajdonosa az ALFÖLDVÍZ Zrt.-nek. A gazdasági társaság vízi-közmű szolgáltatóként a jó minőségű ivóvíz hosszú távú biztosítása érdekében az aradi vízátvezetés projektjének megvalósításán dolgozik.

24 Vízjogi létesítései engedéllyel 3 regionális ivóvízellátó vezetékszakasz rendelkezik. A három szakasz hossza mintegy 110 km, ami a megépítendő hálózatnak megközelítőleg majd az egyharmada. Az építés párhuzamosan több helyszínen is folyik, a fent említett három szakaszon az építési munkák döntő része elkészült. A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően, gördülő fejlesztési terv alapján a víziközmű vagyon bérleti díj nagyságrendével azonos, tervszerű rekonstrukciós munkák lebonyolítását kell az önkormányzatnak végrehajtani évente.

Zöldhálózati fejlesztések Elérendő cél a város és a hozzá tartozó településrészek között összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása és a külterületi zöldfelületek mennyiségi növelése, illetve hosszabb távon a város körül véderdő-gyűrű létrehozása, a belterületi zöldfelületek mennyiségének szinten tartása és minőségének fejlesztése, továbbá a sport- és rekreációs, illetve természetvédelmi célú erdőterületek kiemelt gondozása és fejlesztése. Az összefüggő zöldfelületi hálózat, amely a várost átszövi és körülveszi, teljesebbé teszi a lakóövezetek és a belterületi rekreációs területek számára fontos mikro-klimatikus hatást. A megfelelő zöldterületi-ellátottság levegőtisztasági, zajszűrő és esztétikai hatással bír. Kiemelt jelentőségű a város zöldfelületeinek lehető legnagyobb mértékű fejlesztésével (mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban), esztétikailag kellemesé tenni a város lakókörnyezetét, növelni az itt élők komfortérzetét, lehetőséget teremtve a pihenésre, a napi felüdülésre, a szabadidő külső térben történő hasznos eltöltésére a különböző korosztályok rekreációs igényeinek kielégítése céljából.

Megvalósítandó feladatok •

• • •

•

•

• •

A városi környezet fejlesztése: a zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése (különösen is a következők: Reformáció500 program és Munkácsy Kulturális Negyed keretében megvalósuló zöldhálózat fejlesztések, a városi elkerülő út mentén védőerdő kialakítása, közösségi területeken járdák, parkok, utcabútorok fejlesztése, karbantartása, virágok kihelyezése kandeláberekre, zöld terület karbantartás). Az Élővíz-csatorna és partjának zöldfelületi rekonstrukciója a kapcsolódó híd- és sétány felújításokkal. Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára. A lakóblokkok közötti zöld területek rendezése. A városfásítási program folytatása, maradéktalan végrehajtása. Zöldfolyosók létrehozása a város szövetében. A városi fasorok hálózatának a csatorna-parti hálózattal való összekötése. A belterületi zöldfelületek minimális normaértékeket meghaladó kialakítása és/vagy dupla fasorok lehetőség szerinti telepítése, felújítása és karbantartása. Védett és védelemre tervezett területek felmérése, adatbázis létrehozása, helyi zöldfelületi fejlesztési és rekonstrukciós program kidolgozása (Széchenyi liget Körösök-völgye Látogatóközpont, Pósteleki rekreációs park, ökoturisztikai útvonalak stb.). Külterületi erdőtelepítésre alkalmas területek kijelölése, az erdőtelepítés ösztönzése magántulajdonú, arra alkalmas területeken, az erdőterületi tömbök véderdő-gyűrűvé zárása. Az épített és a természeti környezet óvására, fejlesztésére irányuló önkormányzati és lakossági (civil) törekvések, valamint térségi együttműködések továbbvitele. Intézményi zöldterületek fejlesztése.

25

6. sz. táblázat

Zöldhálózat fejlesztése kapcsán tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése Belváros zöldhálózati fejlesztése több akcióterületen Szabó P. tér - Haán L. tér fejlesztése Zöldfelületi rekreációs hálózat megerősítése Külső részek fásítása, erdősítése Zsebiátszóterek fejlesztése Reformáció 500 program Achim ltp. parképítés, térrehabilitáció Híd-, sétány- és Elővíz csatorna program „Allatbarát vagyok" Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai

Szennyvízhálózat fenntartás, fejlesztés Ezen alapinfrastruktúra elem a ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS fejezetben kerül részletes bemutatásra. Közvilágítás

korszerűsítése

és racionalizálása

A lakosság érdekeit és igényeit, valamint az önkormányzat kiadásait egy alacsonyabb villamosenergia fogyasztású és üzemeltetési költségű közvilágítási rendszer szolgálja a legjobban, amely műszakilag is megfelel az érvényben lévő előírásoknak. Villamos energia megtakarítást el lehet em1 a meglévő közvilágítási hálózat (transzformátorkörzetenkénti) fényáram szabályzásával, amely által az üzemi feszültség leszabályozása mellett a teljesítmény felvétel csökken, viszont emellett a megvilágítás értéke jelentősen nem csökken. Villamos energia megtakarítást jelentene az elavult rendszerek lecserélése, korszerű, energiatakarékos rendszer kiépítése (Ennek első üteme nyertes pályázattal rendelkezik), amely által a közvilágítási hálózat üzemeltetési költsége is csökkenne.). Az Önkormányzat ennek érdekében 2012. és 2013. évben megtette az első lépéseket, amelynek eredményeként elkészült egy közvilágítási hálózatra vonatkozó tanulmányterv. A tanulmányterv tartalmazza a meglévő közvilágítási hálózat felmérését, és az adott hálózati paraméterek felhasználásával a közvilágítási lámpatestek korszerűsítésére tett javaslatot. Előbbiek alapján a közvilágítási hálózat korszerűsítésével, szabályozásával csökkenhet az e célra felhasznált energia mennyisége és ezáltal annak költsége, valamint az üzemeltetésre és karbantartásra ráfordított összeg is. Közvilágítás

korszerűsítés pályázata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. október 6-án pályázatot nyújtott be a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Közvilágítás energiatakarékos átalakítása" című KEOP-2014-5.5.0/K kódszámú pályázati felhívásra. Az Irányító Hatóság a pályázatot 499.859.682,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatás intenzitása: 100%. A korszerűsítéssel kitűzött cél, hogy a település közvilágítása megújulva, a világítási feladathoz alkalmazkodva, modem és energiatakarékos lámpatestekkel, fényforrásokkal üzemeljen költséghatékonyabb üzemeltetés mellett. A korszerűsítés nemcsak az energiafogyasztás, és az ezzel összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését

26 eredményezi, hanem az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások csökkenését is. A pályázat megvalósítási helyszínei: Mezőmegyer, Lencsési lakótelep, Erzsébethely (Jamina) jelentős része. Vasúti beruházás

E fejlesztés állami beruházás, de jelentőségénél, a várost közvetlenül érintő infrastrukturális, környezeti és társadalmi hatásainál fogva a város gazdasági programja részének kell tekintenünk. A Szajol - Lökösháza vasútvonal az európai törzshálózat része, egyik legfőbb összeköttetés a Balkán felé a teher és személyforgalom számára, a Páneurópai IV közlekedési folyosó része. A vonalszakaszon szintbeli és külön szintű közúti csatlakozások, gyalogos átkelők, és kerékpárút átvezetések épülnek át, kerülnek megszüntetésre, illetve újak létesülnek, állami beruházás részeként, az alábbiak szerint: • • • • •

• •

•

Mezőmegyer

területén a 803+24,54 vasúti szelvényben gyalogos kerékpáros

aluljáró épül. A Mokry Sándor utcai (829+47,5) útátjáró átépül, az új létesítmény a gyalogos forgalom átvezetését is megoldja. A Szerdahelyi úti útátjáró megszűnik, a közúti, gyalogos és kerékpáros forgalom aluljáróban (egymástól elválasztva) kerül átvezetésre. Az Orosházi úton 2*2 közúti sávot átvezetve ferde kábeles acél és vasbetonhíd épül. A műtárgy lehetőséget ad a kerékpáros és gyalogos forgalom átvezetésére. Az Orosházi úti felüljáró csatlakozó csomópontjai szintén átépülnek, a Jamina városrész felőli oldalon körforgalmú csomópontot épül, a híd túloldalán a jelenlegi csomópont épül át. A Gyár utca teljes mértékben átépítésre kerül az Orosházi út és a Kereki út között. A Kígyósi úti szintbeli átjáró megszűnik, az eddig ott áthaladó forgalom a 4433-as út új nyomvonalon, a Kereki utat új körforgalmú csomópontban keresztezve vezet be az Orosházi útig. Az új nyomvonalon megépülő út mellett gyalogút kerül kialakításra. Kerékpárút is létesül az Orosházi út és a Fonó utca közötti szakaszon, valamint Kereki útnak a Gyár utca - Kétegyházi út közötti szakaszán. Az Ihász utcai gyalogos felüljáró (Repülőhíd) felújításra kerül.

Ezen fejlesztések további, városi hatáskörben és forrásokkal megvalósítandó beruházásokat, valamint a város közlekedési koncepciójának felülvizsgálatát is szükségessé teszik. (Pl. jelzőlámpás csomópont és kerékpárutak kiépítése). 111.1.2.2.

Intézményi infrastruktúra-fejlesztés

A stratégiai célként meghatározott intézményi infrastruktúra-fejlesztésnek érintenie kell az oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési és kulturális intézmények infrastruktúra fej 1esztését. Oktatási-nevelési intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése

A feladatellátást szolgáló ingatlanok alapvetően rendezettek, a célnak megfelelőek. Természetesen koruk és esetleges más eredeti funkciójuk befolyásolják állapotukat, megfelelőségüket. Intézmények átszervezésénél, épületkivonáskor szempont az is, hogy a megmaradó épületek minél jobb állapotúak, a feladathoz illeszkedőek legyenek, vagy

27 bővítéssel , átalakítással arra alkalmassá váljanak. Az épületek karbantartása, felújítása ütemezetten történik. Kívánatos a lehetőségekhez igazodóan az informatikai hálózat bővítése. A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása, a megfelelő tornatermek, sportpályák kialakítása, korszerűsítése óvodától a szakképzőkig szinte minden intézményben feladat. A mindennapos testneveléshez is kapcsolódva szükséges az uszodai lehetőségek bővítése is az iskolák számára. Iskolákban, óvodákban folyamatos feladat a játszótéri eszközök balesetmentesítése, cseréje. A felújítással, átalakítással érintett intézményekben a beruházások részévé kell tenni az akadálymentesítést. A szakszolgálati tevékenységek egy helyszínen történő biztosítását célul tűzzük ki. Ez munkaszervezési, gazdaságossági okokból, és nem utolsósorban a szakmai hatékonyság szempontjából is kívánatos. A korai fejlesztés feladat-ellátási helyének megfelelő biztosításáról gondoskodunk. A kollégiumokban cél a kor igényeinek megfelelő elhelyezés kialakítása (kisebb hálók, tanulási feltételek javítása, közösségi terek biztosítása, a szociális kiszolgáló részek bővítése, a környezet otthonosabbá tétele), valamint, hogy minden kollégium rendelkezzen a sportolásra és mindennapi testedzésre alkalmas helyiséggel. 7. sz. táblázat

Oktatási-nevelési intézmények kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztés megnevezése

Fejlesztés megnevezése Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium komplex energetikai

Bölcsődék

korszerűsítése

sétány 4.

Békéscsabai

Petőfi

Utcai Altalános Iskola komplex energetikai

korszerűsítése

Bölcsődék

energetikai felújítása - 3. számú

Bölcsőde

Wlassics

energetikai felújítása - 6. Sz. Bölcsőde Szigligeti u. 1.

Békéscsabai Szent László Utcai Altalános Iskola komplex Bölcsődék felújítása - 8. Sz. Bölcsőde Pásztor u. 66. energetikai korszerűsítése Békéscsabai Kazinczy Ferenc Altalános Iskola naperőműves Bölcsődék energetikai felújítása - MIVA Bölcsőde Pataky L. u. 2. rendszere Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű AJtalános Iskola komplex Kölcsey utcai és Ligeti sori Ovoda komplex energetikai korszerűsítése energetikai korszerűsítése Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kertvárosi óvoda komplex energetikai korszerűsítése Szegfű u. 11 . elektromos energetikai korszerűsítése Kertvárosi Ovoda komplex energetikai korszerűsítése Szegfű u. 8789. energetikai Kertvárosi Ovoda komplex energetikai korszerűsítése Fő u. 8.

Erzsébethelyi Általános Iskola komplex energetikai korszerűsítése Gerlai

Altalános

Művelődési

Központ

komplex

Mezőmegyer

korszerűsítése

Gyennekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése Hajnal Utcai óvoda komplex energetikai korszerűsítése 1. Számú Iskolacentrum Központi Konyha (Gyulai út. 53-57.) Gyennekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése 2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál Lenkey Utcai Óvoda komplex energetikai korszerűsítése tér) Gyennekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése Jázmin Utcai Óvoda komplex energetikai korszerűsítése 3. Számú Óvodai Napközi otthonos Konyha (Orosházi út) Gyennekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerűsítése 5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.) Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújításai, Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium komplex energetikai korszerűsítése - oktatási-, műhely- és tornaterem épületek Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújításai, Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium komplex energetikai korszerűsítése kollégium épületek és konyha, étterem Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola komplex energetikai korszerűsítése Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium energetikai korszerűsítése Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium komplex energetikai korszerűsítése Esély Pedagógiai Központ komplex energetikai

korszerűsítése

Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár utcai Óvoda komplex energetikai korszerűsítése Százszorszép

Művészeti

Bázisóvoda

komplex

energetikai

korszerűsítése

Lencsési

Óvoda, Pásztor utca 91-93 . komplex

energetikai

korszerűsítése

Lencsési óvoda, Pásztor u. 70. komplex energetikai korszerűsítése Lencsési Óvod, Lencsési út 15. komplex energetikai korszerűsítése Szigligeti utcai és Kazinczy lakótelepi Ovoda komplex energetikai korszerűsítése

Óvodák felújítása - Mackó-Kuckó Óvoda komplex energetikai korszerűsítése

28 Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola energetikai korszerűsítése Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneiskola energetikai korszerűsítése

Részleges akadálymentesítés

Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium energetikai korszerűsítése megújuló Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda energiaforrás felhasználásával A 8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) férőhely növelése és Kertvárosi Óvoda kapcsolódó fejlesztések A 3. számú bölcsőde (Wlassics sétány 4.) férőhely növelése és Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ kapcsolódó fejlesztések MIVA bölcsőde (Pataki László u. 2.) férőhely növelése és Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda kapcsolódó fejlesztések Kölcsey Utcai Óvoda férőhelybővítése és komplex fejlesztése Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Szegfű utca 11. szám alatti óvoda férőhelybővítése és komplex Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda fejlesztése Mackó Kuckó Óvoda férőhelybővítése és komplex fejlesztése

Mackó-Kuckó Óvoda

Penza Lakótelepi Óvoda férőhelybővítése és komplex fejlesztése

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola

Ligeti Sori óvoda fejlesztése a minőségi ellátás érdekében

Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola

Szegfű

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Fő

utca 87-89. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében

utca 8. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében

Erzsébethelyi Altalános Iskola

Lenkey János u. 12. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében

Gerlai Általános Iskola Bölcsőde

Hajnal utca 12. szám alatti óvoda a

minőségi

ellátás érdekében

6. sz.

Jázmin utca 3. szám alatti óvoda a

minőségi

ellátás érdekében

MIV A Bölcsőde (Pataki László u. 2.)

dr. Becsey Oszkár u 25. szám alatti óvoda a érdekében Wlassich sétány 411. szám alatti óvoda a érdekében Pásztor utca 91. szám alatti óvoda a

minőségi

minőségi minőségi

ellátás ellátás

ellátás érdekében

Lencsési út 15. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében Pásztor u. 70. szám alatti óvoda a

minőségi

Szigligeti u. 3. szám alatti óvoda a

ellátás érdekében

minőségi

ellátás érdekében

(Szigligeti u. 1.)

Komplex akadálymentesítés Lencsési Óvoda (Pásztor u. 70.) Lencsési Altalános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Szabó Pál tér 1-2.) Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Andrássy út 56.) 8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) 3. sz.

Bölcsőde

(Wlassics sétány 4.)

Tábor utca 4. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében Orosházi út 2. szám alatti óvoda a minőségi ellátás érdekében Forrás: Békéscsaba MN Polgármesteri Hivatala adatai

Egészségügyi és szociális ellátás infrastruktúra fejlesztései A Jaminai egészségház kialakítása A Kolozsvári u. 33. szám alatti orvosi rendelő épülete földszintes, lapostetős épület, jelenleg 6 felnőtt orvos, 1 gyerekorvos, 3 fogorvos rendel, vérvételi labor és védőnői szolgálat is működik. Az épületen komolyabb átalakítás, felújítás nem történt, műszaki állapota, felszereltsége avult. Az ingatlanon egy integrált egészségügyi és szociális alapellátási intézmény létesítésére van lehetőség, a meglévő földszintes épületre egy emeleti szint ráépítésével, valamint a földszint teljes felújításával, átalakításával és komplex akadálymentessé tételével. Az így kialakítandó új épületben kaphatna helyet a jelenlegi funkciók mellett a fogorvosi központi ügyelet is.

Gerlai orvosi rendelő korszerűsítése A telken meglévő épület szabadonálló, földszintes, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedéses épület. Az épületben két rendelő működik. Az épület hagyományos építési technológiával épült, tömör téglafalazattal, borított fafödémmel, műkő lábazat, kőporos vakolattal, külső nyílászárói régi faszerkezetű nyílászárók, kétszárnyú számyanként egyszeres üvegezéssel. Az épületvillamossági rendszer korszerűtlen, avult. Indokolt az épület teljes körű felújítása.

29

Békéscsaba MJV Önkormányzat Közgyűlése fontosnak tartja egyéb orvosi rendelők fejlesztését, felújítását is, amelyhez költségvetési saját forrást is biztosít. 8. sz. táblázat

Egészségügyi intézményhálózat kapcsán tervezett és/vagy indokolt beruházások Fejlesztés megnevezése Jaminai orvosi rendelő bővítése, felújítása a Komplex Egészségház részeként Jaminai szociális szolgáltató központ a Komplex Egészségház részeként Gerlai orvosi rendelő korszerűsítése Központi Orvosi Ügyelet korszerűsítése Orvosi rendelők felújítása saját költségvetési forrásból Egészségtudatos életmód és egészségkultúra fejlesztése a városi lakosság körében Lakosság és a segítő szakmában dolgozók lelki egészségének megőrzése

Egészségügyi munkacsoportok működtetése és programok szervezése a lakosság lelki egészségenek megőrzése és fejlesztése érdekében Családterápiás programok városi szinten a veszélyeztetett társadalmi csoportok részére Programok kisgyermekeknek, kisgyermekes családoknak Egészségre nevelő és szemléletformáló programok bevezetése Békéscsabán Mentális fejlesztés és közösségfejlesztés Békéscsabán Mozgáskorlátozottakat segítő programok Békéscsabán Forrás: Békéscsaba MJV Polgánnesteri Hivatala adatai

Szociális és gyermekjóléti intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Az alapszolgáltatásban megvalósult fejlesztések, beruházási szükségletek

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fontos összehangolni az állami, önkormányzati és a nem állami szociális szolgáltatók fenntartásban lévő szociális szolgáltatásokat, valamint megszüntetni a párhuzamosságokat a szociális bentlakásos és az egészségügyi, ápolási intézmények között. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének fejlesztésére úgy kell törekedni, hogy relatíve gazdaságosan üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatékonysággal bírjon. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthető az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ennek érdekében szükséges a szolgáltatás biztosításának helyét átgondolni és az egy olyan ingatlanban biztosítani, ami minden tekintetben megfelel az alapszolgáltatás iránti igényeknek. Ennek megfelelően indokolt ebben a városrészben a nappali ellátást a jogszabályoknak megfelelően és a lakosság számára jól megközelíthető helyen biztosítani. Fontos célkitűzés, hogy Békéscsabán valamennyi városrészben elérhetőek legyenek a szociális alapszolgáltatások. Indokolt a meglévő működő hálózatot áttekinteni és a szükséges fejlesztéseket megvalósítani.

30

A gyermekek napközbeni ellátása tekintetében megvalósítandó fejlesztések

A bölcsődei megvalósítani,

férőhelyek

fejlesztését a megjelenő igényeknek megfelelően szükséges az elhelyezésre szolgáló ingatlanok felújításával, bővítésével, korszerűsítésével együtt. A családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona elhelyezésére szolgáló épület felújítása, illetve - a szolgáltatás iránt megnövekedett igény miatt - fejlesztése indokolttá vált.

A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések és további szükségletek

Szakosított ellátás Békéscsabán több telephelyen működik. Az ingatlanok egy része nem felel meg a jogszabályok előírásainak és határozott idejű - 2016. december 31. napjáig - működési engedéllyel rendelkezik. Az ingatlanok műszaki állapota és a több telephelyen történő ellátás miatt indokolt újragondolni a szakosított ellátás biztosítását, egy korszerű racionálisan működő intézményrendszer létrehozásával a meglévő férőhelyek számának növelésével, pályázati forrásból. Békéscsaba Megyei Jogú Város területén működő bentlakásos intézmények fejlesztéseit a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetőségéhez mérten végre kell hajtani. A feszített gazdálkodási keret, a folyamatosan növekvő energia árak új típusú odafigyelést és fejlesztéseket generálnak. A megújuló energiaforrások használata kiemelt programként jelentkezik a pályázatokban is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és a hajléktalan ellátás biztosításában vannak. Indokolt ezen ellátások biztosításához a megfelelő tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezése és szolgáltatásfejlesztése a rendszerszemléletű szociálpolitika irányát hangsúlyozza. A városban szolgáltató szociális ellátórendszer képviselői az önálló életvitelt támogató szolgáltatások kialakítását, a bentlakásos intézményi elhelyezés fokozatos kiváltását, a szolgáltatások kistérségi vagy települési lefedettségének biztosítását, valamint a társadalmi befogadást segítő integrált szolgáltatások fejlesztését preferálják. A civil szolgáltatók szerepének erősödése megkívánja a szektorsemlegesség megvalósulását, a finanszírozási források átlátható, igazságos elosztását. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások működését szolgáló ingatlanok egy részének a műszaki állapotát indokolt áttekinteni és a hatékony üzemeltetés érdekében a szükséges beruházásokat elvégezni. Szociális városrehabilitációs program további folytatása

A Jamina városrészben megvalósított programot követően a 2014-2020-as időszakban a Berényi út és környéke került kijelölésre, mint szociális városrehabilitációs akcióterület, ennek a programnak a megvalósítása fontos feladat. Az önkormányzati lakásállomány bővítése

Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások nem elégítik ki a lakossági szükségleteket. A megfelelő számú és a megjelenő igényeket kielégítő önkormányzati lakásállomány kialakítása hozzájárulhat a város népességmegtartó képességének erősítéséhez, a Békéscsabán működő vállalkozások szakemberigényének biztosításához, a fiatalok életkezdésének segítéséhez, ezért indokolt a lakásállomány fejlesztése, bővítése.

31

Pszichológia Kultúra Házának kialakítása

Békéscsaba Megyei Jogú Városban a mentális zavarok megelőzésével, kezelésével kapcsolatos feladatokat a Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó látja el. A szakmailag szerteágazó feladatot az intézmény a Belvárosi bölcsődének is helyet adó Wlassics sétány 4. szám alatti és a Bartók Béla 37/B. szám alatti ingatlanokban végzi. Az egymásra épülő feladatok, és az egyes szakterületek, és szakemberek soros együttműködése indokolja az intézmény egy ingatlanban való elhelyezését. A racionálisabb és a hatékonyabb működés érdekében valamint a szakmai szempontok figyelembe vétele alapján szükség lenne egy „Pszichológia Kultúra Háza" kialakítása. 9. sz. táblázat

Szociális- és gyermekjóléti intézményhálózat fejlesztése kapcsán tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése Fejlesztés megnevezése Hátránykompenzáló programok a körzeti intézményekben Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén (A körzeti oktatási intézményekben a gyermekek (Szociális bérlakások létrehozása az akcióterületen hátránykompenzálást célzó tevékenységek megvalósítása) meglévő ingatlan átalakításával.) Onkormányzati bérlakások energetikai felújítása Irányi u. Erzsébet Lakópark, 57 db önkormányzati bérház 2-4. A szociális bérlakásban élők társadalmi felzárkóztatását Szegregátum felszámolás és lakáspótlás (Kolozsvári utca célzó programok 37.) Berzsenyi u. 7. Lepény Pál u. 3. Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház Dózsa György út 7. Andrássy út 55-57. önkormányzati bérlakások Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem Diverzifikált közösségfejlesztés - Kultúrával a helyi Fogyatékkal élők támogatását célzó szolgáltatások komplex fejlesztése identitás erősítéséért Diverzifikált közösségfejlesztés - Családközpontú Diverzifikált közösségfejlesztés - Ifjúságvédelmi hálózat közösségfejlesztés Békéscsabán létrehozása Diverzifikált közösségfejlesztés - Városrészek helyi Önkormányzati szociális és nem-szociális (népesség közösségi életének fejlesztése a társadalmi aktivitás és a megtartó célú) bérlakás állomány bővítése, fejlesztése helyi identitás növelése érdekében Ifjúsági Garzonház kialakítása Hajléktalan ellátás korszerűsítése Deák Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Deák u. 3. „Pszichológia Kultúra Háza" kialakítása. Fövenyes Utcai Idősek Klubja, Fövenyes u. l/a. Trefort u. 2. szám alatt idősek otthona kialakítása - Bűnmegelőzési közösségfejlesztés Családok Atmeneti Otthona, Gyermekek Atmeneti Diverzifikált Otthona Program Békéscsabán Városi szociális szolgáltatások fejlesztése, ezen belül is Közösségi ház programjai - (A Közösségi Házban Ki látóközpont (komplex mentálhigiéniás, közösségi működtetett rendszeres és alkalmi programok a hátrányos ellátások, szenvedélybetegek ellátása, alacsony-küszöbű helyzetűek életesélyeinek növelése és a helyi roma szolgáltatás szervezés) közösség integrációja érdekében.) Kossuth utcai Idősek Klubjának korszerűsítése Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai

32 Kulturális intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Az elmúlt években önkormányzati fenntartásba került előadó-művészeti intézmények, a Békéscsabai Jókai Színház és Békéscsabai Napsugár Bábszínház. A színház épületének teljes körű energetikai korszerűsítése elengedhetetlen a biztonságos, költséghatékony működés szempontjából. A közgyűjteményi intézmények közül a Munkácsy Mihály Múzeum szorul energetikai felújításra. A Békés Megyei Könyvtár levegő - hőszivattyús fűtés-hűtésrendszere 2009-ben került beépítésre, a régi nyílászárók cseréje nem történt meg, a gépészet működésének, hatékonyságának felülvizsgálata szükséges, amennyiben az ingatlan tulajdonjoga felett a város fog rendelkezni. A közművelődési intézmények, intézményegységek közül a Csabagyöngye Kulturális Központ központi épülete 2013 évben került kivitelezésre. Az épület elektromos energiafelhasználás csökkentéséhez szükséges lenne az épület lapostetőjére napelemek elhelyezésére (50 kW teljesítmény). A Munkácsy Mihály Emlékház esetében a korszerűsítés a külső homlokzati nyílászárók felújítását korszerű hőszigetelt üvegezésű fa szerkezetű nyílászárókra történő cseréjét jelenti. Az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez szükséges az épület padlásterében lévő fűtési és szellőzési gépészeti rendszer felújítása, korszerű komplett légkezelő gépészeti berendezés felújításával vagy egy új rendszer kiépítésével. Az Arany János Művelődési Ház falszerkezetének teljes utólagos homlokzati hőszigetelése szükséges, valamint a külső homlokzati nyílászárók cseréje, illetve a padlásfödém hőszigetelésének növelése. Az épület fűtési rendszerének teljes felújítása, korszerű kondenzációs kazán és új hőleadó radiátorok felszerelése is fontos feladat. A meglévő elektromos rendszer felújítása, bővítése is javasolt, a tetőfelületen napelemes rendszer kiépítésével együtt. A részleges akadálymentesítés itt is megoldásra vár. A Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza komplex energetikai felújítása vált szükségessé. Az akadálymentesítés a Luther utcai épület esetében is a fejlesztési feladatok közé sorolható. 10. sz. táblázat

Kulturális intézményhálózat fejlesztése kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztés megnevezése Közösségi Ház létrehozása Achim lakótelepen Balassi Bálint Magyar

Művészetek

Háza komplex energetikai

korszerűsítése

Békéscsabai Jókai Színház komplex energetikai korszerűsítése gépészet, villamos Arany János Művelődési Ház komplex energetikai korszerűsítése Csabagyöngye Kulturális Központ napelemes rendszer kiépítése Munkácsy Mihály Emlékház energetikai korszerűsítése

Részleges akadálymentesítés Békéscsabai Jókai Színház Arany János Művelődési Ház Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza

Komplex akadálymentesítés Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy Mihály Emlékház (Gyulai út 5.) Forrás: Békéscsaba MN Polgármesten Hivatala adatai

33

Sport intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energetikai Operatív Program keretében valósította meg több sport intézmény energetikai korszerűsítését. A fejlesztések keretén belül a Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület székházának külső homlokzata teljesen megújult, és sor került az épület fűtési rendszerének teljes átalakítására, korszerűsítésére.

Az „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" című KEOP-2012-5.5.0/B. kódszámú pályázati felhívás nyomán a Békéscsaba Városi Sportcsarnok energetikai felújítása történt meg. A sportlétesítmények esetén a továbbiakban is cél, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeit - a lehetőségeihez mérten - karbantartsa, rendbe hozza, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően újakat építsen a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők, stb.) számára, valamint lehetőséget teremtsen a gazdaság-élénkítéshez (sportturizmushoz). Valamennyi sporttevékenység végzésének alapvető feltétele a létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a békéscsabai lakosokra, a sportolókra (gyermektől az élsportolóig, a lakossági sportot űzőkig).

111.1.3.

ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS

Városunk számára a kitűzött cél, hogy a zöldipar termékei - termálenergia, napenergiarendszerek, stb. - minél szélesebb körben képesek legyenek a város igényeit (ipar, mezőgazdaság, lakosság) kiszolgálni. Az energiahatékonyság érdekében kiemelten fontos az épületek megfelelő szigeteléssel való ellátása, illetve a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Ennek a célnak az elérése érdekében az önkormányzat már a 2007-2013-as forrásokból is több, igen jelentős energiamegtakarítást eredményező beruházást hajtott végre. A 2014-2020-as időszakban az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztésére további források állnak rendelkezésre, így lehetőség lesz komplex energetikai fejlesztések megvalósítására (nyílászárócsere, hőszigetelés, komplex gépészeti felújítások), valamint a megújuló energiák alkalmazására (pl. napelemek telepítése). Az energetikai fejlesztések minél szélesebb körű megvalósítása érdekében törekedni kell a Terület- és Településfejlesztési OP allokált forrásai mellett ágazati és közvetlen brüsszeli források igénybevételére is, ez irányban is elindult már a forrásfeltáró tevékenység.

111.1.3.1.

Szennyvízhálózat fenntartás, fejlesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata célul tűzte ki a város szennyvízhálózatának teljes kiépítését, ezért pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kohéziós Alaphoz a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése" című projekt támogatására. A pályázatot, amely városunk legjelentősebb fejlesztését tette lehetővé, 2009. áprilisában az Európai Unió Bizottsága is támogatandónak ítélte.

34 A projekt keretében néhány eddig csatornázatlan területen kiépültek a helyi gyűjtőrendszerek, nyomóvezetékek és a hozzátartozó átemelők. Technológiai fejlesztéssel alkalmassá tettük a meglévő békéscsabai szennyvíztisztító-telepet a nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. A pályázat eredményeként jelenleg a város lakosságának több mint 95 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásokban él és a lakosság 95 %-a részére biztosított a csatornára való rákötés lehetősége. A megvalósult/megépített műveket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2020-ig kell fenntartania. A pályázat megvalósításával az önkormányzat vállalta, hogy 10 éven keresztül évente a Békéscsaba városában korábban épített szennyvízvezetékből 1 km szakaszt felújít, ezzel biztosítva lesz, hogy az elavult hálózatok cserélésre kerüljenek, így a talajba szivárgás csökkenthetővé válik. A kiépített csatornahálózat átadásra került az Alföldvíz Zrt. részére, amely az átadást követően a fenntartási és üzemeltetési feladatokat az átadást követően folyamatosan ellátja. A szennyvíztisztító telep próbaüzeme és műszaki átadása megtörtént, a telep teljes kapacitással üzemel, amelynek üzemeltetési feladatait is az Alföldvíz Zrt. látja el. Megoldásra vár a korábbi technológiához kapcsolódó iszaptavak rekultivációja, amely pályázati forrás bevonásával és az üzemeltető közreműködésével szükséges megvalósítani.

111.1.3.2.

Hulladékgazdálkodás fejlesztése

Rövidtávú hulladékgazdálkodási célok, feladatok •

•

•

Az új hulladékkezelő/hasznosító üzemet a jelenlegi szolgáltató érdekeltségi területét és a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be beszállítók körét figyelembe véve ki kell alakítani. A Békéscsaba városa által preferált hulladékgazdálkodási rendszer formájának és szakmai megvalósíthatóságának az előkészítése , a koncepcionális javaslat elkészítése a szolgáltató és a helyi szakemberek bevonásával. A differenciált szolgáltatási díjrendszer bevezetésének, továbbfejlesztésének előkészítése.

• • • •

A közterületen létesítendő zárt hulladéktárolók építésének folytatása, a teljes lefedettség kialakítása. A zöldhulladékok gyűjtése terén az edényzetek számának növelése a kertvárosi övezetekben és a lakótömbös övezetekben egyaránt. Legalább 1 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása a város területén. Fokozottabb lakossági tájékoztatás, felkészítés, megnyerés (PR, lakossági fórum, média, szóróanyagok stb.) a lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

Középtávú hulladékgazdálkodási célok, feladatok • • •

•

Az új hulladékkezelési/hasznosítási rendszer (Mechanikai és biológiai hulladékkezelő) kialakítása. Az érdekeltségi területen a szelektív hulladékgyűjtés előírások szerinti üzemeltetése (zöldhulladék, csomagoló anyagok stb.). A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációját követő utógondozási feladatainak folyamatos végzése (a rekultivált lerakó esetleges alternatív hasznosítási módjainak - pl. napelempark telepítés - egyidejű keresésével). Folyamatos lakossági tájékoztatás, felkészítés, megnyerés (PR, lakossági fórum, média, szóróanyagok stb.) a lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

35

Ezen hulladékgazdálkodási célok megvalósításával Békéscsaba városában egy, a mai kor követelményeit maximálisan kielégítő hulladékkezelési rendszer kialakítása valósulna meg. A célok elérése érdekében - nem városi, de a várost több módon is szolgáló és segítő régiós önkormányzati társulás beruházásaként - megvalósítandó, már megkezdett projekt a DAREH Hulladékgazdálkodási rendszer, amely a KEOP-1.1.1 „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a DAREH Önkormányzati Társulás területén" néven ismert és az alábbi táblázat szerinti műszaki tartalommal bír a város vonatkozásában: 11 . sz. táblázat

A DAREH Hulladékgazdálkodási rendszer infrastruktúra és eszközbeszerzés tervezett költségvetése Békéscsaba MJV vonatkozásában Me2nevezés Ingatlanvásárlás ( 50.000 m2) Válogatómű

Térbeton (12.000 m 2) Belső és külső közlekedési utak (6.000 ml) Bálatároló és Gépjármű tároló csarnok összesen ( 8.000 m2) .e Csurgalékvíz gyűjtő és kezelő rendszer, tüzivíz rendszer Egyéb létesítmények (szociális, iroda 400 ml) Vezérlés, informatikai hálózat, biztonságtechnika "' Szoftver (hulladék nyilvántartás, mérlegelés, üa. kút, stb.) CJ Kerítés, egyéb infrastruktúra (áram, víz, gáz) "' Hídmérleg (3 db), mérleg épület, kerék fertőtlenítő -~ Uzemanyagkút ..::.: Aprító (zöld hulladék előkészítéséhez) -~ MBH technológia (30.000 tonna/év) Komposzt forgató (biohulladékhoz) Dobrosta Homlokrakodó ( 4 db) Csipegető markoló Targonca (3 db) Békéscsaba összesen Forrás: Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

= =

=

Ósszköltsé2 (Ft) 150.000.000 5.000.000.000 300.000.000 120.000.000 600.000.000 100.000.000 72.000.000 100.000.000 100.000.000 120.000.000 60.000.000 15.000.000 40.000.000 80.000.000 35.000.000 60.000.000 112.000.000 25.000 .000 45.000.000

7.134.000 OOO

A fejlesztésnek köszönhetően a projekt zárásakor egy olyan hulladékkezelési rendszer kerül kialakításra a térségben, amelynek hatására a keletkező összes hulladék tekintetében az anyagában hasznosítható hulladékok mennyisége közel 300%-kal nőni fog, a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége pedig 73 %-kal csökken. 111.1.3.3.

Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása

Békéscsaba hosszú távú célja az energiahatékonyság növelése és ezzel a fajlagos energiafelhasználás csökkentése. E célok hozzájárulnak az energiafüggőség csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, a C02 szint csökkentéséhez, a települési környezet minőségi állapotának javításához.

36

12. sz. táblázat

Békéscsaba város hosszú távú energetikai céljai Hosszú távú cél

Stratégiai cél

Specifikus cél

Energiafelhasznál ás racionalizálása Erőforrás-

felhasználás hatékonyságána k fokozása

Megújuló energiaforrások alkalmazása Erőforrás-kímélő

Energiafelhaszná lás csökkent ése, energiahatékony ság növelése

Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése

takarékos városi vízhasználat Közösségi közlekedés fejlesztése Környezetbarát közlekedés terjedésének

Intézkedéscsoport • Állami fenntartású intézmények energiahatékonyságának javítása • Önkormányzati fenntartású közintézmények energiahatékonyságának javítása • Önkormányzati tulajdonú lakások energiahatékonyságának javítása • Magántulajdonban lévő épületek energiahatékonyságának javításának támogatása • Közvilágítás energiahatékony fejlesztése • geotermikus energia • napenergia •biomassza • csapadékvíz használat lehetőségének kiterjesztése • zöldterületek öntözése

• Kerékpáros közlekedés fejlesztése • Egyéni közlekedés megújuló és tiszta energián alapuló fejlesztésének elősegítése

elősegítése

Helyi termelők és szolgáltatók előnyben

részesítése

Energia-tudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás

Szemléletformálás

Példamutató önkormányzati szerepvállalás K+F+I támogatása

• Lakosság széles körű informálása • Óvodások, iskolások részére oktatások, rendezvények szervezése • Városi rendezvények, kampányok szervezése a vállalkozók bevonásával • Háztartási berendezések, gépek energiaracionalizálásának támogatása • Ipari technológiák energiaracionalizálásának támogatása • mintaprojektek megvalósítása szerepkör • tulajdonosi-üzemeltetői-tanácsadói - irányítói betöltése

Forrás: Békéscsaba Város Energiastratégiája

A zöldgazdaság fejlesztési beavatkozások, fejlesztések

célok

elérése

érdekében

2014-2020-ban

tervezett

Az Önkormányzat tervei között a 2014-2020-as időszakban az operatív programok forrásaiból megvalósítani tervezett fejlesztések egy jelentős része az energiastratégia céljainak megfelelő tartalmú, s ezek illeszkednek a TOP és az ágazati programok (elsősorban GINOP, KEHOP) céljaihoz is. A következő időszakban az alábbi beavatkozási területek priorizálása javasolt. Ezen célokhoz járulnak hozzá a korábban már bemutatott közvilágítási projektek, a környezetbarát közlekedési lehetőségek és a vízgazdálkodás fejlesztése.

37

Intézményi energetikai korszerűsítések • •

Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Bölcsődék energetikai felújítása, korszerűsítése (energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiafelhasználás arányának növelésével) • Óvodák férőhely bővítéssel együtt kezelt energetikai korszerűsítése • Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése • Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energiaracionalizálás • Békéscsabai Jókai Színház energetikai korszerűsítése • Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése • A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és eszközfejlesztése • A KLIK által fenntartott oktatási intézmények energetikai korszerűsítése (Ezen fejlesztések részletesebb tartalmi felsorolása az előző fejezetekben megtalálható)

Lakóépületek energetikai korszerűsítések • •

A „panel program kiterjesztése a lakótelepeken" Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása

Geotermikus energia hasznosítása A város kedvező geotermikus adottságai további lehetőséget kínálnak a termálvíz energián alapuló helyi távfűtési közműhálózat létesítésére, az önkormányzati tulajdonú közintézmények részére, a földgázfelhasználás csökkentése érdekében. Egy új termálkút és az ahhoz kapcsolódó visszasajtoló kút/kutak létesítésével a Gyulai úton és környékén található önkormányzati tulajdonú intézmények fűtése és melegvíz-ellátása biztosítottá válhat. Ezen lehetőségek kihasználásával a város energiaellátása közép- és hosszú távon önkormányzati, de akár még lakossági oldalon is lényegesen kisebb pénzügyi ráfordítást igényelne, valamint a szükséges energiaellátás környezetre gyakorolt káros hatásai is nagyságrendekkel csökkenthetők lennének. Hasonló fejlesztések alapját jelentheti a Jamina városrészben található, jelenleg nem üzemelő termálkút felhasználása is. „ Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt"

A projekt megtervezése és megvalósítása teret nyithat az energiagazdálkodás és tömegközlekedés modernizációjának, támogatva ezzel nem csupán az "olcsóbb energia olcsóbb közlekedés" nemzeti törekvésének európai elterjesztését, hanem az emissziószegény és energiahatékony településmenedzsment gyakorlati megvalósítását is.

38

111.2.

CÉLRENDSZERHEZ ILLESZTHETŐ PROJEKTEK, FORRÁSOK ÉS PRIORITÁSOK

A

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 483/2015. (IX. 29.) számú közgyűlési határozatában elfogadta az Integrált Területi Program 2.0 változatát. A dokumentum az alábbi fejezeteknek megfelelő bontásban tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, amely gyakorlatilag a jelen Gazdasági Program gerincét képezi. 111.2.1 GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS Tervezett beavatkozások

1. Ipari Infrastruktúra fe.ilesztés Eszaki Ipari terület bővítése (Ipari út déli oldalán lévő területek) E szaki Ipari területen üzemcsarnok építése E szaki Ipari fejlesztése

terület

logisztikai

Repülőtér ipartelep fejlesztése infrastruktúra (Köztemető) Csanád apácai úton iparterület fejlesztés Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése 1. ütem (4432. sz. és 47. sz. főút között)

Beavatkozások típusa

Projekt térbeli kapcsolódása/jellege

Projekt várható költsége (millió Ft)

Finanszírozó intézkedés

Eszaki Iparterület

300

TOP 6.1

Eszaki Iparterület

465

GINOP

Eszaki Iparterület

1 700

GINOP

400

TOP6.1

318

TOP6.1

1050

KOZOP

920

KÖZOP

700

KÖZOP

5000

VP 2, vagy GINOP 1. kiemelt beruházás VP 6. vagy GINOP 1.

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházás

Repülőtér,

beruházás

Déli Iparterület

beruházás

E szaki és Iparterület

Gyulai út

Déli

megközelíthetősége

Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése II. ütem (47. és 44. sz. főút között)

beruházás

Epítők

beruházás

Eszaki és Iparterület

Déli

megközelíthetősége

útja átkötő út építése, Lencsési út - Kétegyházi út között

Déli

Iparterület

megközelíthetősége

2. Befektetésösztönzés Hűtőház kialakítása a Déli Iparterületen, iparterület infrastruktúrájának korszerűsítése, csarnokfej lesztés El elmiszeripari klaszterfejlesztés

Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen Városi piac rekonstrukciója

Városi piac rekonstrukciója, piac térfedése 3. Turizmusfe_jlesztés CsabaPark 11 turisztikai fejlesztése

ANTSZ hasznosítása

épület

turisztikai

Turisztikai kerékpárutak fejlesztése Gyulai úton a Csaba Park bejáratáig,

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások

Déli Iparterület

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások,

Város (és környéke)

50

Déli Iparterület

650

VP 2 GINOP TOP 6.3.

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások beruházások, szolgáltatások

vagy

Belváros akcióterület)

(ITS

639,5

Belváros akcióterület)

(ITS

100

CsabaPark akcióterület)

(ITS

1 300

TOP 6.1.

CsabaPark akcióterület)

(ITS

300

TOP 6.1

233

KOZOP/TOP

Város teljes területe

VP 2/ TOP 6.3.

39 Berzsenyi utcától a Körte soron Turisztikai kerékpárutak fejlesztése CsabaPark-tól Gyulai úti a körforgalomig, Gőzmalom tér Ligeti K. sor Munkácsy Kulturális Negyed program: A Fábry utcai raktárbázis bővítése és a Széchenyi utca 7. sz. alatti épületében néprajzi-történetirégészeti-természettudományi látványtár létrehozása Munkácsy Múzeum turisztikai fej lesztése Gabona múzeum: A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes rekonstrukciója Munkácsy Mihály Múzeum turisztikai fej lesztése Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése

720

GINOP

(ITS

250

AGAZATIOP

(ITS

200

TOP6.l

350

AGAZATI OP

beruházások, szolgáltatások

Város teljes területe

beruházások, szolgáltatások

Belváros akcióterület)

beruházások, szolgáltatások

Belváros akcióterület)

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások

Város déli területe

4. Törzsház típusú vállalatcsoport

111.2.2 INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS Alapinfrastruktúra fejlesztés

111.2.2.1.

..

-

Közlekedésfe.ilesztés Franklin u és a Szerdahelyi utcai kerékpárforgalmi létesítmény László u. Pataky kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin utca - Szarvasi út között jelzőlámpás csomópont kialakítással a Franklin Kolozsvári Pataki

beruházás

érintett szakasz

330

AGAZATI OP

beruházás

érintett szakasz

380

TOP 6.4

200

TOP 6.4

165

TOP 6.4

200

TOP 6.4

kereszteződésében

érintett szakasz Berényi úti kerékpárút létesítése beruházás (Szarvasi út - Széna u. között) érintett szakasz Corvin utca kerékpárút beruházás fej lesztése, a Bánát utcai csomóponti átvezetéssel együtt (Dózsa Gy. u.) érintett szakasz A Lencsési úti kerékpárúthoz beruházás csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés beruházás érintett szakasz Epítők útja (a Lencsési út és a út összekötése) Kétegyházi kerékpárút építés - munkaerőpiaci vonzásközpontok elérhetőségét szolgáló közlekedés fejlesztés a város teljes területe Hivatásforgalmú beruházás Egyéb kerékpáros közlekedés fejlesztése a város teljes területe Közösségi közlekedés fejlesztése beruházás, (Erdélyi sor, Gerla) eszközbeszerzés csomópontok beruházás a város teljes területe Balesetmentes kialakítása Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (támogató pro.iekt) a városi intézmények Akadálymentesítés beruházás

205,5

AGAZATIOP

2 475

AGAZATIOP

60

AGAZATIOP

130

AGAZATIOP

110

AGAZATIOP

40

111.2.2.2.

Intézményi infrastruktúra fejlesztés

Bölcsődék

komplex fe_ilesztése (hálózatos kulcsproiekt) érintett Komplex fejlesztése beruházás( épületbővítés, három bölcsőde átalakítás, udvarfelújítás, akadálymentesítést, felújítást) energetikai eszközbeszerzés, Ovodák komplex fe.ilesztése(hálózatos kulcspro.iekt) beruházás( épületbővítés, 7 érintett óvoda Ovodák komplex felújítása átalakítás, udvarfelújítás, akadálymentesítést, felújítást) energetikai eszközbeszerzés, 5 érintett óvoda Fejlesztések a minőségi és beruházás differenciált szolgáltatás (épületbővítés/ érdekében átalakítás, udvarfelújítás) eszközbeszerzés Szociális és e1?észsé2ü2yi rendszer fe_ilesztése(hálózatos kulcsproiekt) Jamina központjában Jaminai komplex egészségügyi és beruházás pontszerű fejlesztés szociális szolgáltató központ (épületbővítés/ energetikai átalakítás, kialakítása felújítás) eszközbeszerzés szolgáltató beruházás Jamina központjában Jaminai szociális (épületbővítés/ pontszerű fejlesztés központ kialakítása átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés intézmény érintett Nappali ellátás - Idősek beruházás korszerűsítése telephelye Klubjainak - (épületbővítés/ új építés, Városi szociális szolgáltatások átalakítás, felújítás) energetikai fejlesztése eszközbeszerzés érintett intézmények Városi szociális szolgáltatások beruházás telephelye fejlesztése - hajléktalan ellátás, (épületbővítés/ új építés, i dősek otthona, családok átmeneti átalakítás, felújítás) energetikai otthona eszközbeszerzés érintett intézmények Egészségügyi alapellátások beruházás telephelye .... Gyulai korszerűsítése városi orvosi (épületbővítés/ energetikai út) rendelők felújítása, központi átalakítás, felújítás) orvosi ügyelet felújítása eszközbeszerzés érintett intézmények Gerlai orvosi rendelő fejlesztése, beruházás telephelye (Gerla, (épületbővítés/ Központi orvosi ügyelet energetikai átalakítás, felújítás) eszközbeszerzés Berényi úti szociális városrehabilitáció (inte2rált kulcsproiekt) ingatlan vásárlás, Berényi út észak ~özösségi Ház létrehozása az városrész Achim lakótelepen - Áchim beruházás, lakótelepen (Áchim szobor) park eszközbeszerzés, és térrehabilitáció, belterületi utak és járdák felújítása - Szociális kialakítása bérlakások funkcióváltás révén - Mokry utcai csomópont, buszforduló fejlesztése szolgáltatások, Berényi út észak Közösségi ház programjai városrész eszközbeszerzés Berényi út észak Hátránykompenzáló programok a szolgáltatások, körzetébe tartozó körzeti intézményekben eszközbeszerzés Bölcsődék

100

TOP 6.2

611

TOP 6.2

250

EFOP

350

TOP 6.6

250

EFOP 2.2

154

TOP 6.6

765

EFOP 2.2

150

TOP 6.6 és az EFOP

20

TOP 6.6

345

TOP 6.7

70

TOP 6.9

55

TOP 6.9

41 óvoda és általános iskola társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása (integrált

Szociális bérlakásban élők kulcspro.iekt) Franklin utcai szociális beruházások, Jamina, Franklin bérlakások energiahatékonyságot utca növelő felújítása, II. ütem A Kolozsvári utcai szegregátum bontás, ingatlanvásárlás, Jamina Kolozsvári felszámolása és a szociális beruházás és a város integrált bérlakások pótlása lakókörnyezete Szegregációval veszélyeztetett beruházás Arany János u., területen élők felzárkóztatása, Egressy u. 4-es elősegítése , Honvéd beilleszkedésének u. , életkörülményeinek javítása, Kétegyházi út közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, közösségi célra hasznosítható épület felújítása, udvarrendezés, zöldfelület felújítás, bel-és csapadékvíz elvezetés felújítása Franklin A szociális bérlakásban élők szolgáltatások és társadalmi felzárkóztatását célzó Kolozsvári utcai programok szociális bérlakások Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő pro2ram támo2ató pro_iekt) Foglalkoztatási Paktum szolgáltatások, Békéscsaba területe rendezvények létrehozása és működtetése Paktum szolgáltatások, Foglalkoztatási Békéscsaba területe létrehozása és működtetése rendezvények Foglalkoztatási szolgáltatások Képzési és Békéscsaba területe programok Képzési Foglalkoztatási szolgáltatások Békéscsaba területe és programok Helyi közösségi együttműködés elősegítése(támogató projekt) Egészségtudatos közösségek 3 szolgáltatás város területe Egészségtudatos közösségek 3 szolgáltatás város területe Diverzifikált közösségfejlesztés 2 szolgáltatás város területe Diverzifikált közösségfejlesztés 3szolgáltatás város területe életmód Egészségtudatos és szo1gáltatás város területe egészségkultúra fejlesztése a városi lakosság körében város területe Lakosság és a segítő szakmákban szolgáltatás dolgozók lelki egészségének

80

TOP 6.7

100

TOP 6.7

250

TOP 6.7

30

TOP 6.7

184

TOP 6.8

48

AGAZATI OP

870

TOP 6.8

180

AGAZATI OP

108 86 60 170 100

TOP 6.9 AGAZATIOP TOP 6.9 EFOP EFOP 1

200

EFOP 1

megőrzése

Fogyatékkal élők támogatását célzó szolgáltatások komplex fejlesztése vagyok" "Allatbarát Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program

111.2.3.

szolgáltatás

város területe

100

EFOP 1

szolgáltatás, beruházás

város területe, kutyamenhely

40

TOP 6.9

MUNKAHELYTEREMTÉS

Munkahelyteremtés Ifjúsági Garzonház kialakítása segítő A gazdaságfejlesztést önkormányzati szervező tevékenység fejlesztése Tanműhely a oktatáshoz nyomdaipari kapcsolódóan Vállalkozóbarát önkormányzat A cél kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet vállalkozások és betöltő a

beruházás

Lencsési ltp.

550

TOP 6.7

szolgáltatások

Város (és környéke)

250

TOP6.l

beruházások, szolgáltatások

E szaki ipartelep Ipari út

739

EFOP

szolgáltatások

Város (és környéke)

50

GINOP

-

42 városvezetés között. Békéscsaba hazavár - munkát kereső fiatal, szakképzett munkavállalók támogatása; elvándorlás mérséklése Korszerű malom létrehozása Békéscsabán Konzervipari termelés beindítása - mezőgazdasági termények helyi feldolgozása Befektetési stratégia Helyi termékek Marketing: erősítése, brandingGasztroturizmus erősítése: pl. Munkácsy Csabagyöngye, Bonbon

111.2.4.

szolgáltatások

Város (és környéke)

50

GINOP

beruházások, szolgáltatások beruházások, szolgáltatások

Városi iparterületek

1500

GINOP

Városi iparterületek

700

GINOP

település Békéscsaba település

50 40

TOP 6.8 GINOP

szolgáltatások szolgáltatások

ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS

Önkormányzati tula.idonú intézmények enereetikai fe_ilesztése(hálózatos kulcspro·ekt) Város teljes területe Bölcsődék felújítása: , 6. Sz. Bölcsőde 90 beruházás Szigligeti u. 1., 2 intézmény 60 B ö lcsődék felújítása Város telies területe Város teljes területe 75 beruházás Ovodák felújítása: Százszorszép Művészeti Bázisóvoda, 139 5 intézmény Város telies területe Ovodák felújítása 960 3 intézmény Város teljes területe Altalános iskolák fel újítása Város teljes területe 775 Altalános iskolák felújítása 3 intézmény Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola, Jankay Tibor Két Tanítási ~yelvű Általános, Erzsébethelyi Altalános Iskola komplex 330 3 beruházás Telephelyenként Gyermekélelmezési intézmények felújítása - 1. Számú Iskolacentrum Központi ~onyha (Gyulai út. 53-57.), 2. Számú Altalános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál tér), 5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Tr~fort u.); Orosházi út 32. szám alatti Ovodai Napközi-otthonos konyha 940 Belváros Közművelő dési intézmények 5 beruházás felúj ítása - Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Békéscsabai Jókai Színház, Csabagyöngye Kulturális Központ, Munkácsy Mihály Emlékház, Könytár 85 Közművelődési intézmények 1 beruházás Belváros felújítása Város teljes területe 214 Szociális intézmények felújítása beruházás

1 beruházás Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújítása (Andrássy Gyula Gimnázium területe) beruházás Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújítása Önkormányzati bérlakások felújítása 3 beruházás - Irányi u. 2-4., Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház, Dózsa György út 7 .garzonház. 4 beruházás Onkormányzati bérlakások felújítása Inteerált zöldhálózati fe_ilesztés (inteerált kulcspro_iekt) Belváros zöldhálózati fejlesztése, 1 beruházások, szolgáltatások valamint a helyi identitást és a helyi

EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP TOP 6.5

TOP 6.5

TOP 6.5

AGAZATI

Város

400

AGAZATI/ TOP 6.5 TOP 6.5

Város teljes területe

2 712

KEHOP/EFOP

Város teljes területe

250

TOP 6.5/

Város teljes területe

450

KEHOP

1akcióterület) Belváros (ITS

AGAZATI

1 1 127 1

43 gazdaságot erősítő programok REFORMACIO 500 program: Belváros zöldhálózati fejlesztése (akcióterület) Evangélikus nagytemplom és környezete, Szeberényi tér, Garay és Kiss Ernő utcák megújítása - Evangélikus kistemplom és környezetének megújítása - Hunyadi tér és környezetének megújítása Munkácsy Kulturális Negyed program Belváros zöldhálózati fejlesztése - Széchenyi Liget Gőzmalom tér - Kossuth tér megújítása- Élővíz-csatorna belvárosi szakasza környezetének fejlesztése (pi: partszakaszok, híd, növényzet, sétautak) Lencsési lakótelep rehabilitációja: Szabó P. tér és a Haán L. tér fejlesztése - jelzőlámpás csomópont átépítése, buszforduló felújítása, kispiac területének rendezése Külső részek fásítása, erdősítése Zöldfelületi rekreációs hálózat

beruházások, szolgáltatások

Belváros (ITS akcióterület)

270

TOP 6.3

beruházások, szolgáltatások

Belváros (ITS akcióterület)

490

TOP 6.3

beruházások, szolgáltatások

Városrész (ITS akcióterület- Lencsési ltp.)

220

TOP 6.3

beruházások

Városperemi lakóterületek térsége Város teljes területe

40

TOP 6.3

33,5

TOP 6.3

Város teljes területe

16

TOP 6.3

Belváros, illetve a külső kertvárosi részek Város teljes területe

380

TOP 6.3

50

AGAZATI

2 OOO 2 OOO

KEHOP KEHOP

1 700

KEHOP

90

KEHOP

14 560

KEHOP

Csapadékhálózat fejlesztése

beruházások, eszközbeszerzés beruházások, eszközbeszerzés beruházások

Megalapozó tervi háttér biztosítása

szolgáltatások

megerősítése

Zsebjátszóterek fejlesztése

Közműhálózat fe_ilesztés(Hálózatos támo2ató proiekt) Közvilágítás korszerűsítése beruházás Geotermikus távhőszolgáltatás beruházás szolgáltatás Közműhálózat fejlesztés beruházás

Települési zöldhulladék gyűjtés

A „Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt" megvalósítása

111.3.

beruházás szolgáltatás eszközbeszerzés beruházás szo1gáltatás eszközbeszerzés

Egyes városrészek Egyes önkormányzati intézmények Város teljes területén, elszórtan Város teljes területe

Városrész (ITS akcióterület- Lencsési lakótelep)

A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMTERVE

Figyelemmel arra, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programjának összhangban kell lennie a Közgyűlés által elfogadott Integrált Településfejlesztési Programmal, így ez utóbbi ütemezése az irányadó a Gazdasági Program esetében is. 111.3.1. Az ITP-BEN TERVEZETT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSI ÜTEMTERVE

Az ITP elsősorban a Területi és Településfejlesztési Operatív Programból a Békéscsaba Megyei Jogú Város részére allokált források célszerű felhasználását, valamint ezen gazdaságés városfejlesztési elemekhez kapcsolódóan az ágazati fejlesztési lehetőségeket feltáró projekteket tartalmazza. A Széchenyi 2020-as program keretében a 2014-2020-as tervezési

44 időszakra

allokált Európai Uniós források felhasználását szabályozza, melyek végrehajtására további 3 év fog rendelkezésre állni, tehát legkésőbb 2023. december 31-ig kell azokat lehívni. Mivel a magyarországi Operatív Programok között a TOP-ot is csak 2015-ben fogadta el az Európai Bizottság, így 2015-ben döntően csak a program végrehajtási keretrendszerének, valamint a pályázati felhívások lebonyolítási rendjének meghatározása volt az országos feladat. A TOP esetében ebbe a tervezési feladatba a kedvezményezett területi szereplők, vagyis a megyék és a megyei jogú városok is bevonásra kerültek, így Békéscsaba városának is meg volt a lehetősége, arra, hogy a szakmai tervezetek véleményezze. A pályázati felhívások Közreműködő Szervezet általi kialakítását követően lesz lehetőség arra, hogy az azokban foglalt peremfeltételekhez igazítva pontosítsuk az ITP-ben elfogadott projektjeink szakmai-műszaki tartalmát, tervezési programját. A tervezést a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálja és az első pályázati felhívások a véglegesítést követően, várhatóan 2015 negyedik negyedévében kerülnek meghirdetésre. A felhívások ütemezéséhez és meghirdetéséhez a területi szereplőknek éves fejlesztési keretet kellett meghatároznia az NGM útmutatása alapján. Békéscsaba Megyei Jogú Város számára a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat 13,23 milliárd forint TOP forrást dedikált, amely forrás 2/7-ed részének támogatási szerződésekkel történő lekötéséhez 2015-2016-ban az előterjesztés mellékletében szereplő projektek előkészítési feladatait szükséges indítani. A területi szereplő információt ad az éves fejlesztési keret meghatározásához. Az éves fejlesztési keret összeállítását követően, az ütemezés ismeretében tud az IH tervezni és felhívásokat készíteni az MJV számára.

111.3.2. Az TOP FORRÁSAIBÓL MEGVALÓSÍTANDÓ PROJEKTEK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE Az elfogadott ITP-ben meghatározott pénzügyi allokációnak megfelelően meghatározásra kerültek azon projektek, amelyek pályázati dokumentációja első körben kerül előkészítésre. A az adott összegek a kötelezettségvállalás, vagyis a benyújtott pályázatok várható jóváhagyását tartalmazza. A szakmai-műszaki előkészítést az adott projekt tartalmához illeszkedően, a pályázat benyújtását megelőző 6-12 hónapban kell megkezdeni. -

TOP projektelem megnevezése

2015

2016

2017

6.1 Gazdaság-fejlesztés 1 300 6.1 Csaba park II. turisztikai fejlesztése 300 6.1 (Ántsz) épület turisztikai hasznosítása Munkácsy Múzeum turisztikai fej 1esztése. 200 A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes 6.1 rekonstrukciója Turisztika 200 0 1600

2018

Becsült összes 2019 2020 költségigény millió Ft

1 300 300

200

0

0

0

1800

45 ,,

TOP projektelem megnevezése

2015

2016

2017

2018

Becsült összes 2019 2020 költségigény millió Ft

6.1

Északi ipari terület bővítése infrastruktúra kialakítása

6.1

Repülőtér ipartelep fejlesztése infrastruktúra kialakítása

400

400

6.1

Csanádapácai úton - iparterület kialakítása

318

318

Ipartelepítés 6.1

300

0

Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

Gazdaságfejlesztés 6.1 Gazdaság-fejlesztés ÖSSZESEN:

300

300

718

0

0

0

250

0 0

250 2150

1 018 250

0 918

0 0

0 0

0 0

250 3 068

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése Bölcsődék

A 8. sz.

fejlesztése

Bölcsőde

(Pásztor utca 66.)

férőhely növelése, korszerűsítése, akadálymentesítése és energetikai 6.2 fejlesztése

A 3. számú bölcsőde (Wlassics sétány 4.) férőhely növelése korszerűsítése, akadálymentesítése és energetikai fejlesztése 6.2

40

40

40

40

20

20

MIV A bölcsőde (Pataky László u. 2.) férőhely növelése,korszerűsítése,

6.2 akadálymentesítése

0 6.2 6.2 6.2 6.2

0

Óvodák fejlesztése Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Kertvárosi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda

Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános 6.2 Művelődési Központ Lencsési Óvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy-Lakótelepi 6.2 Óvoda

0

100

0

0

0

100

70 90 65

70 90 65

70

70

100

100

155

155

61

61

316

295

0

0

0

611

46

2015

TOP projektelem megnevezése

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése ÖSSZESEN:

0

2016

316

2017

2018 2019 2020

395

0

0

0

Becsült összes költségigény millió Ft

711

'

6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés 640

640

6.3 Városi piac rekonstrukciója Városi piac REFORMÁCIÓ 500: Belváros zöldhálózati fejlesztése 6.3 Munkácsy Kulturális Negyed program: Belváros zöldhálózati fejlesztése 6.3 6.3 Lencsési lakótelep rehabilitációja 6.3 Külső részek fásítása, erdősítése

0

640

0

0

0

0

640

270

270

490

490

220 40

220 40

Zöldfelületi rekreációs hálózat megerősítése

34

Gyermekbarát játszóterek fejlesztése mozgáskorlátozott gyermekek részére 6.3 6.3 Zsebjátszóterek fejlesztése városrehailitáció Összesen Városi csapadék- és belvízhálózat rekonstrukciója 6.3 Széchenyi utcai végátemelő fejlesztése Eszaki lecsapoló végátemelő 6.3 fejlesztése 6.3 Kastélyszőlők városrész vízrendezése 6.3 Keleti kertek vízrendezése 6.3 Bethlen utcai vízrendezés csapadék- és belvízhálózat 6.3 Gazdaság-élénkítő és népességmegtartó városfe.Uesztés ÖSSZESEN:

34

16

0

1020

16

16

34

0

0

30

30

50

50

130

130 50 120

50 120

1

1070

0

250

80

50

0

0

380

0

1910

96

84

0

0

2 089

6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a Berzsenyi utcától a 6.4 Gyulai útig)

233

233

Pataky László u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin utca - Szarvasi út között - jelzőlámpás csomópont kialakítással a Franklin - Kolozsvári Pataki kereszteződésében 6.4

380

380

47

TOP projektelem megnevezése

2015

2016

Berényi úti kerékpárút létesítése 6.4 (Szarvasi út - Széna u. között)

2018 2019 2020

200

Corvin utca kerékpárút fejlesztése, a Bánát utcai csomóponti átvezetéssel 6.4 együtt (Dózsa Gy. u.) A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalogés kerékpárút építés 6.4 6.4 Fenntartható városi közlekedésfe.ilesztés ÖSSZESEN:

2017

0

813

Becsült összes költségigény millió Ft

200

165

165

200

200

365

0

0

0

1178

6.5 Önkormányzatok energia-hatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium komplex energetikai 6.5

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola komplex energetikai 6.5

400

200

200

360

360

215

215

korszerűsítése

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola komplex energetikai 6.5

400

korszerűsítése

korszerűsítése

Erzsébethelyi Általános Iskola komplex energetikai korszerűsítése 6.5 Iskolák energetikai korszerűsítése

0

1175

Gyermekélelmezési intézmények energetikai korszerűsítése 1. Számú Iskolacentrum Központi Konyha 6.5 (Gyulai út. 53-57.) Gyermekélelmezési intézmény energetikai korszerűsítése 2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál tér) 6.5 Gyermekélelmezési intézmény energetikai korszerűsítése 5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.) 6.5 Gyermekélelmezési intézmény Orosházi út 32. szám alatti Óvodai Napközi-otthonos konyhájának 6.5 fejlesztése Gyermekélelmezési

0

0

0

0

0

0

1175

110

110

55

55

85

85

80

80

330

0

0

0

330

48

TOP projektelem megnevezése

2015

2016

Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza komplex energetikai 6.5

2017

2018

2019 2020

Becsült összes költségigény millió Ft

250

250

380

380

korszerűsítése

Békéscsabai Jókai Színház energetikai 6.5 korszerűsítése - gépészet, villamos Csabagyöngye Kulturális Központ 6.5 napelemes rendszer kiépítése Munkácsy Mihály Emlékház energetikai korszerűsítése 6.5

30

30

30

30

Önkormányzati bérlakások energetikai felújítása 6.5 Irányi u. 2-4. 6.5 Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház 6.5 Dózsa György út 7. (Garzonház)

100

100

50 100

50 100

Könyvtár épületének energetikai

240

240

36

36

6.5

korszerűsítése

Hajléktalanszálló épületének 6.5 energetikai korszerűsítése Intézmények 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia- ,, felhasználás arányának növelése ÖSSZESEN:

0

60

630

526

0

0

1216

0

1235

960

526

0

0

2 721

6.6 Városi köz-szolgáltatások fejlesztése Jaminai orvosi rendelő bővítése,

felújítása a Komplex Egészségház 6.6 részeként Nappali ellátás fejlesztése - Idősek 6.6 Klubjainak korszerűsítése Városi orvosi rendelők felújítása, bővítése, korszerűsítése 6.6 Gerla városrészi orvosi rendelő korszerűsítése 6.6

6.6 Városi köz-szolgáltatások fejlesztése ÖSSZESEN:

350

350 154

154

150

150

20

20

0

350

324

0

0

0

674

0

350

324

0

0

0

674

6. 7 Leromlott városi területek rehabilitációja 6.7 Berényi úti szociális városrehabilitáció

345

345

49

TOP projektelem megnevezése Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítás 6.7 6. 7 Leromlott városi területek rehabilitációja ÖSSZESEN:

2015

2016

2017

2018

2019 2020

1 010 0

0

345

1010

Becsült összes költségigény millió Ft

1 010 0

0

1355

6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program 6.8 Foglalkoztatási paktum

6.8

754

754

Képzési és foglalkoztatási projektek Első lépés típusú foglalkoztatási programok

150

6.8 Befektetési stratégia 6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés ÖSSZESEN:

150

300

50 0

804

50 0

150

150

0

1104

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

70

6.9 Közösségi ház programjai Hátránykompenzáló programok a 6.9 körzeti intézményekben 6.9 Egészségtudatos közösségek Diverzifikált közösségfejlesztés 6.9 Ifjúságvédelmi hálózat létrehozása Állatbarát vagyok Jobb feltételek 6.9 biztosítása az ebeknek program 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok ÖSSESEN:

MINDÖSSZESEN:

70

55 50

28

55 30

108 60

60

40 0 0

40 83

30

130

0

333

7668 3 486

1800

280

0

13 233

90

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint: „41. § ( 1) A többéves nemzeti keret alapján a programok hatékony végrehajtása érdekében programonként meghatározott, a következő évre szóló éves fejlesztési keretet kell készíteni. Az éves fejlesztési keretet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a többéves nemzeti keretben foglalt pénzügyi és indikátor szerinti cél értékeknek." Az ITP dokumentációban a kötelezettségvállalás mértékét (a fejlesztési elképzelések elszámolható összköltségét, nem csak a támogatási igényt) kell feltüntetni intézkedésekre. A források felhasználása az eljárásrendek eltérő időigénye miatt kiemelten fontos a forrásfelhasználás nyomon követése. A programvégrehajtásért felelős szervezeti egység

50 feladat, hogy szükség esetén jelezze az átütemezés szükségességét. Az ITP forráskeretének átütemezése ITP módosítást von maga után, mely évente egyszer lehetséges.

111.3.3. PROJEKTEK MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE A TOP programban tervezett fejlesztések esetében a szakmai, műszaki előkészítésnek előfeltétele a pályázati felhívások és útmutatók végeleges szakmai elvárásainak megismerése. Csak ezek ismeretében lehetséges az egyes projektek tervezési programját és szakmai tartalmát összeállítani, amelynek ismeretében a tervek és az előkészítő tanulmányok feladatmeghatározása véglegesíthető. A pályázati felhívásokat az NGM illetékes osztályai véglegesítik és várhatóan 2015. negyedik negyedévében kerülhetnek meghirdetésre. A 2015. és 2016. évre tervezett projektek előkészítésére az Önkormányzat a 2015. évi költségvetésében 22 millió Forint forrást tervezett. Az előzetes költségbecslések alapján a 2016. évben már 339 590 millió Ft előkészítési költséggel kell számolni, amelyben a terveken, tanulmányokon, energetikai vizsgálatokon kívül ingatlanvásárlások és telekalakítási eljárások költségei is helyet kapnak majd. Az előkészítési költségek az adott pályázati felhívásokban majd meghatározásra kerülő támogatási intenzitások mértékéig a TOP forrásaiból finanszírozhatóak lesznek.

111.4.

MODERNVÁROSOKPROGRAM

A Magyar Kormány a 2015-ben indított Modem Városok Programja keretében egyezteti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával a település hosszú távú fejlesztési terveit és koncepcióját, hogy Békéscsaba városa megerősödve kerülhessen vissza az ország infrastrukturális és gazdasági vérkeringésébe, sport- és kulturális életébe. Az M44-es autóút megépítése Békéscsabáig egy általános, minden ágazatot alapvetően befolyásoló projektelem, így annak hangsúlyozása ebben a programban sem maradhat el. Ezen felül az alábbi projektelemek előkészítése van folyamatban -

Hűtőház

fejlesztése Iparterületek fejlesztése, az állami földalap módosítása Intermodális logisztikai csomópont kialakítása Nyomdaipari képző központ létrehozása A Csabapark fesztiválhelyszín komplex fejlesztése Békéscsabai Térségi Vásártér fejlesztése (a városi piac fejlesztése) Városi sportcsarnok, gyakorló csarnok, valamint fedett uszoda komplex fejlesztése

A Modem Városok Programban a Miniszterelnök úr elé terjesztendő projektek szakmai egyeztetésére a Magyar Kormány kezdeményezését követően nyílik lehetőség. A felsorolt fejlesztések méretüknél és tártalmuknál fogva nem, vagy csak részben alkalmasak arra, hogy Európai Uniós forrásokból, az operatív programokon belül elérhető pályázati konstrukciók keretében valósuljanak meg, így azok nem, vagy csak részben szerepelnek az ITP-ben meghatározott fejlesztések között. Kiemelt kormányzati támogatás esetén, hazai források bevonásával ugyanis lehetőség nyílhat további, vagy szakmailag kibővített tartalmú fejlesztések megvalósítására is. Amint az a Gazdasági Programban is látható a TOP-ban dedikált források, valamint az ágazati operatív programok nyújtotta lehetőségek megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy Békéscsaba a

51

legfontosabb fejlesztéseket megvalósíthassa. Ugyanakkor ahhoz, hogy a város az ország egyik fontos és fejlődési potenciállal bíró súlypontjaként újraértelmezhesse önmagát, szükséges a kormányzati szerepvállalás. A Modem Városok Programja keretében javasolt projektek katalizátor jellegűek, azok megvalósítása térségi érdekeket is szolgál.

111.5.

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

VAGYONNAL

VALÓ

FELELŐSSÉGTELJES

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükséglete céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján megalkotta a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt. E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit. Ezen törvényben meghatározott elvek mentén az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény állapítja meg. A fentieket is figyelembe véve az Önkormányzat vagyonának szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.

111.5.1. •

•

•

A VAGYON SZERKEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB TÉNYEZŐK

Az elmúlt időszakban jogszabályi változások alapján megemelkedett a törzsvagyonon belüli forgalomképtelen vagyoni kör aránya. Ilyen változás volt például a Békéscsabai Jókai Színház műemléki védettségű épületének tulajdonba és nyilvántartásba vétele. A Szent István tér felújításának vagyonértéke is ennek a vagyoni körnek a része. A korlátozottan forgalomképes vagyonkör (amely jellemzően az intézményi körbe tartozó vagyont jelenti) aránya az elmúlt időszakban szintén megnőtt, amely oka elsősorban az, hogy az intézményi területen valósultak meg jelentős fejlesztések. Jogszabályi változásokra ennél a vagyoni körnél is számítani lehet a jövőben, például a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár épületeinek vonatkozásában. Az üzleti vagyonkör aránya nagyon alacsony az egész állományon belül, a korábbi vagyonértékesítések természetszerűleg ezt a vagyonkört érintették. Az elmúlt időszakban forgalomképes vagyonkör bővítése céljára történő ingatlanvásárlás elenyésző mértékben történt. A 2014-2020-as időszakban azonban a város több olyan fejlesztést (üzleti célú infrastruktúra) tervez, amelyek révén ezen vagyonkör gyarapodása várható.

Az önkormányzati vagyon gyarapítása elsősorban pályázati forrásokból lehetséges. Stratégiai kérdés az, hogy a pályázati forrásokból mely vagyonkört kívánjuk elsősorban fejleszteni. Mivel a gazdaságélénkítő hatású, munkahelyteremtő beruházások elsősorban az üzleti vagyonállományhoz kötődnek, ennek a területnek a kiemelt fejlesztésére van szükség.

52

Ennek módjai az alábbiak lehetnek: •

•

•

Az elmúlt időszakban az intézményi racionalizálás miatt kiürített ingatlanoknak esetében többször előfordult, hogy a kiürített ingatlanokba alapítványok, egyesületek nyertek elhelyezést. Az ilyen jellegű igényeket célszerű csomagban kezelni, és olyan megoldást keresni, amely az ingatlanok gazdasági célú hasznosítását nem, vagy csak a szükséges minimális mértékben korlátozza, figyelembe veszi ugyanakkor a szervezetek igényeit, az elhelyezéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokat, és nem terheli jelentősen a város költségvetését. Összhangban a fejlesztési koncepcióinkkal forgalomképes vagyonkör bővítését szolgáló ingatlanvásárlásokat kell eszközölni (elsősorban pályázati források felhasználásával), amellyel a később gazdasági fejlesztések alapját tudjuk megteremteni. A forgalomképes vagyonállomány pályázati forrásokból történő gyarapításával, ipari területek kijelölésével, vállalkozó inkubátorházak létesítésével.

Az ipari területek bővítésére nagyon jó példa az, hogy a Dél-Alföldi Operatív Program keretén belül közzétett „Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztésre" kiírt felhívásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben pályázatot nyújtott be „Északi Ipartelepen infrastruktúra és üzemcsarnok építése" címmel. Az önkormányzati tulajdonban lévő ipari területen gazdaságfejlesztési célból infrastruktúra kialakítása, úthálózat, közművezetékek kiépítése valósult meg. A terület rendezésével jól hasznosítható, telephelyként működtethető területek alakultak ki, amelyek egy része még értékesítésre vár. A projekt része volt a területen egy 3200 m 2 -es üzemcsarnok építése, amelyet a csarnok átadása óta folyamatosan bérbeadással hasznosít az önkormányzat, ezzel jelentős bevételre szert téve, amely bevétel további fejlesztések önerejéhez adhat segítséget. Az ilyen területekre betelepülést választó vállalkozások számára a beruházás-fejlesztésre szánt összeg egy része felszabadul, ennek következtében több forrás jut technológia korszerűsítésre, piackutatásra, fejlesztésre. 111.5.1.1.

•

•

•

Vagyonértékesítésre kijelölhető vagyonelemek

A lakóházépítésre szánt területek értékesítése. A város területén kb. 3000 db magántulajdonú telek van, ehhez további, önkormányzati területen lévő 200-300 db építési telek kialakítására van lehetőség. Ennek a vagyonelemnek a bővítését jelenleg nem javasoljuk, de a telkek értékesítését a fizetőképes keresletnek megfelelő arányban folytatni kell. Gazdasági tevékenység folytatására alkalmas telkek értékesítése. Ebből a vagyonelemből jelenleg kevés áll rendelkezésre, bővítése szükséges, amelyre a város a 2014-2020-as időszakra több projektet fogalmazott meg és készít elő. Tekintettel arra, hogy ezen a vagyonállományon belül valósulhatnának meg az Önkormányzat gazdaságélénkítő hatású fejlesztései is, ebből a vagyonkörből csak olyan célú értékesítéseket javaslunk, amely alapja lehet a magánerőből megvalósítandó, de ugyancsak gazdasági fejlődéssel járó beruházásoknak. Értékesíthetők lehetnek az intézményi körből kivont nagy értékű ingatlanok. Ezek értékesítésére azonban a térségre jellemző alacsony vásárlóerő miatt csak középtávon lehet számítani.

53

111.5.1.2.

A vagyoni bevételek felhasználási szabályai

A Közgyűlés még 1992-ben kimondta a vagyonért - vagyon elvet. Ha tágabb értelemben nézzük a kérdést, akkor ez az elv korábban megvalósult, hiszen elmondható az is, hogy a telekértékesítésből származó bevételekből játszóterek létesültek, iskolák újultak meg, utak lettek leaszfaltozva (legnagyobb részben pályázati forrásból, lehetőség szerint minél magasabb támogatási intenzitással), tehát a forgalomképes vagyonkör rovására a másik két vagyonkör bővült, és elmondható, hogy az összvagyon nem csökkent. Stratégiai kérdés, hogy a forgalomképes vagyonkör értékesítéséből származó bevétel mire kerül felhasználásra, ezért bevezetésre került a forgalomképes vagyonért-forgalomképes vagyont elv, ami azt jelentheti, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételt csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bővítésére használjuk fel, amely lehet ingatlanvásárlás, vagy pályázati önerő.

111.5.2.

Az ÖNKORMÁNYZAT RÉSZESEDÉSE v ÁLLALKOZÁSOKBAN 13. sz. táblázat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának saját és nem saját alapítású gazdasági társaságokba befektetett vagyonáról és tulajdoni részarányairól Befektetés fajtája 1

~

~

N

{1.1

... ..... ~

-~

~

:;;;;J

J Társulás

GT megnevezése Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő és Beruházó Kft. Csabai Foglalkozásegészségügyi Szolgáltató Kft. Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztő és Üzemeltető Kft. Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. F .a. NORMON-TOOL Kft. BEKES AIRPORT Kft. Békés-Manifest Kft. Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. Bcs. Vagyonkezelő Zrt. (Törzsház) Alföldvíz Zrt. Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. Forrás Nyrt. DAREH (Hulladékgazdálkodási rendszer)

Névérték (Ft-ban)

Önk.-i tulajdon részaránya

9.800.000

70,00%

1.500.000 28.150.000

50,00% 24,99%

13.420.000 13.220.000 100.000 250.000 10.000 382.730.000 1.251. 782 OOO 1.500.000 827.000 3.231.000

13,42% 3,64% 3,33% 1,60% 0,67% 100,00% 32,82% 30,00% 13,30%

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesten Hivatala saját adatgyűjtés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által tulajdonolt cégek küldetése, hogy megbízható, sokoldalú és sikeres közérdekű vállalkozás legyen a szolgáltatási, a vagyonkezelési, intézmény- és városüzemeltetési szegmensben. Alapvető célkitűzésünk a cégcsoportot a legnagyobb hatékonysággal, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségének középpontba állításával működtetni. Elvárás, hogy a gazdasági társaságok által nyújtott minőségi szolgáltatások jelentős mértékben hozzájáruljanak a városban élők életminőségének és társadalmi közérzetének javulásához.

IV.

ÖSSZEGZÉS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt négy évben is következetesen törekedett gazdasági programjának megvalósítására. Az új pályázati rendszernek köszönhetően, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban foglalt célkitűzéseket is figyelembe véve az előttünk álló 5 évben is előre tervezett fejlesztési program szerint folyhatnak a város beruházásai. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban biztosított 13,23 Mrd Ft keretösszegen túlmenően még nem tervezhetőek megfelelő pontossággal a beruházásokhoz, felújításokhoz szükséges források. Azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági programban tervezett fejlesztések egy részére nem lesz elegendő sem az európai uniós, sem az állami költségvetésből biztosított forrás, de az önkormányzat rendelkezésére álló saját anyagi eszközök is korlátozottak. A fejlesztések egy részének megvalósításához a fenti forrásokon túlmenően fejlesztési hitelek igénybevételére is szükség lesz a program időtávjában és biztos, hogy elegendő forrás hiányában maradnak még fejlesztési feladatok a következő önkormányzati ciklus időszakára is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a gazdasági program végrehajtása során Békéscsaba Megyei Jogú Városa ragaszkodni kíván az elmúlt időszakban követett gazdasági fejlesztési stratégiához, vagyis e program megvalósítása mellett fenn kell tartani a város stabil működését is. A gazdasági program végrehajtása során a relatíve alacsony saját forrás képződésre tekintettel - figyelembe véve azt is, hogy a program sok eleme e saját források növelését is célozza - törekedni kell a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló források maximális kihasználására. A megelőző 4 éves ciklusban is több mint 100 önkormányzati projekt keretében mintegy 25 Mrd Ft EU-s és hazai fejlesztési forrás érkezett a városba, erre számítunk és törekszünk az elkövetkező években is, ami a gazdasági program mind teljesebb megvalósítását teszi szükségessé. A gazdasági program céljai, elemei, projektjei a város életének teljes területét átfogják (gazdaságfejlesztés, turizmus, infrastruktúra fejlesztése, intézményhálózat, zöldgazdaság stb.), fokozottan törekedve a gazdaság fejlesztésére és a munkahelyek teremtésére. Emellett a város gazdasági programja részének tekintjük - hiszen Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is régóta szorgalmazza ezeket, és tesz meg minden elvárhatót ezek megvalósulása, sikere érdekében - azokat az állami beruházásokat, amelyek jelentős mértékben érintették és érintik a várost. Ezek között meg kell említeni elsősorban az M44 gyorsforgalmi utat, a Budapest-Lőkösháza vasúti fővonal Békéscsabát érintő fejlesztési ütemét, valamint a 47-es út rehabilitációját Békéscsaba és Mezőberény között, illetve Szeged irányába. A 2014-2020-as időszak gazdasági programja a stabilitás, a fejlődés, és a munkahelyteremtés hármas célkitűzését szem előtt tartva az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: 1.

Stabilitás

• A fejlesztéseknek összhangban, egyensúlyban kell lennie az önkormányzat jogszabályokban előírt és felvállalt kötelezettségeivel, így prioritást kell élvezzen az önkormányzat és intézményrendszerének biztonságos működőképessége, a működés folyamatos és zavartalan biztosítása, ezen belül is kiemelten a kötelező önkormányzati feladatok ellátása, és biztosítani kell a korábban vállalt pénzügyi kötelezettségek maradéktalan teljesítését is.

55 •

2.

Törekedni kell arra, hogy a megvalósítani tervezett fejlesztésekhez találjuk meg azokat a külső forrásokat, amelyek a legkevesebb önkormányzati saját erő biztosítását igényelik. • A fejlesztési program megvalósítása során kiemelt szerepet kell biztosítani a megújuló erőforrások felhasználásával kombinált azon energiahatékonysági beruházásoknak, amelyek révén a város kiadásai tartósan csökkenthetőek.

Fejlődés

• Kiemelten fontos, lehetőleg külső pályázati források megkeresésével a további, városi infrastrukturális fejlesztések megvalósítása is. Olyan esetekben, ahol uniós pályázati forrás, vagy hazai költségvetési forrás - a mindenkor érvényes feltételek alapján - nem áll rendelkezésre (pl. jelenleg belterületi utak felújítása és fejlesztése vagy a járdaépítések területén), ezekhez a fejlesztésekhez saját forrásokat, illetve a szükséges és ésszerű mértékig fejlesztési hitelforrásokat kell biztosítani. • A már több éve ismert, elhatározott vagy meg is tervezett gazdaság-, intézményvagy infrastruktúra fejlődést támogató beruházási programok mellett új, az élhető város céljait segítő fejlesztési elképzeléseknek is teret kell adni. A teljesség igénye nélkül ilyenek a Munkácsy Kulturális Negyed, a Reformáció500 program, a békéscsabai híd-, sétány és Élővíz csatorna felújítási programok, vagy éppen a sportinfrastruktúra fejlesztését célzó tervek. 3.

Munkahelyteremtés

• Az önkormányzat a gazdasági szférával, az itt működő vállalkozásokkal szorosabb együttműködésre, azok fejlesztésére, újabb befektetők letelepítésére fog törekedni, ezáltal is erősítve a város megyében betöltött gazdaságközponti funkcióját és közvetetten a munkahelyteremtés fontosságát. • Meghatározó jelentőségű állami fejlesztés - amelyről kormányhatározat rendelkezik - eredményeként legkésőbb 2020-ig eléri Békéscsabát az M44-es út, ami jelentősen javíthatja a város pozícióját, befektetőket vonzhat a városba, az erre való felkészülés a gazdasági program egyik súlypontja. Mind az iparterületek kialakítását célzó, mind az élhető várost támogató programelemek, mind a képzett humán erőforrás biztosítását közvetlenül vagy közvetve elősegítő fejlesztések a munkahelyteremtés célját kívánják szolgálni. • Kiemelt projekteknek tekintjük a programon belül az - elképzeléseink szerint állami, illetve gazdasági szereplők közreműködésével megvalósuló következő programelemeket: • •

Békéscsabai hűtőház fejlesztése termelői összefogással a már megvalósult turisztikai fejlesztések folytatása, ami kitörési pontot kínál a város életében, és munkahelyeket is teremt.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének szándékai szerint a jelen gazdasági program a fenntarthatóság, a működőképesség, a biztonság, a növekedés elveinek szigorú, maradéktalan és következetes betartásával biztosíthatja városunk, Békéscsaba sikeres fejlődését és a lakosok élhető otthonát a 2014-2020-as időszakra és talán hosszabb távon, az utánunk jövő nemzedékek számára is. Az utóbbi majd tíz évben felgyorsult a város felzárkóztatása az országos átlaghoz, fokozatosan javul az itt élők életminősége, a város élhetősége. Növekedett Békéscsaba imázsa, vonzereje, úgy a turizmus, mint a gazdaság tekintetében. Jelentős európai és állami ágazati források kerültek bevonásra a fejlesztések területén.

56 Komoly anyagi forrásokat mozgósító programok zajlottak és zajlanak a városban, ami lényegesen hozzájárult a város térségi, megyei központi szerepének erősítésében (pl. város rehabilitáció, csatornázás, iparterületek kialakítása, egészségügy fejlesztése) járda program stb. Elindult a CsabaPark program és ehhez kapcsolódóan a csabai kolbász, mint Hungarikum bevezetése, marketingje, a városi piac korszerűsítése, fejlesztése, a kistermelők lehetőségeinek bővítése.

Jelentős lehetőséget

biztosít a főiskola megtartása, a képzésnek a piaci igényekhez formálása, amihez több programmal is csatlakozik a város, pl. ösztöndíj program a fiatalok számára. Jelentős energia megtakarítást és ezáltal forrás megtakarítást jelentő beruházás történt (Fürdő, Intézmények), ezáltal is hozzájárulva a környezetvédelemhez, az élhetőséghez. Jó a kapcsolat a városban működő kisebb és nagyobb gazdasági szereplőkkel, 8 éve működik sikeresen és hatékonyan a vállalkozás-fejlesztési támogatás, ami révén 100-nál több munkahely létesítéséhez, és több száz kisvállalkozás fejlődéséhez tudott a város segítséget nyújtani. Elindult egy vállalkozásokat segítő befektetői program is, mely úgy a városon kívüli, mint a városi vállalkozásoknak kíván útmutatást, tájékoztatást és segítséget nyújtani, illetve a városba vonzani, biztosítva a megfelelő információs és gazdálkodási környezetet. Folyamatosak voltak az infrastrukturális fejlesztések az út, járdaépítési programok. A megelőző Uniós ciklusban főleg infrastrukturális fejlesztésekre nyíltak források, lehetőségek, amit a város jó hatékonysággal meg is szerzett. Több mint 25 mdFt fejlesztési pénzt sikerült lehívnunk pályázati úton és az itt lévő vállalkozások is több tíz mdFt pályázati úton elnyert pénz révén tudtak fejleszteni. A 2014-20-as Uniós ciklusban a gazdaságfejlesztésre, a munkahelyteremtésre, a további fejlődésre nyílnak célzottabban források. A Kormányzat 2013-14-ben a város teljes adósság állományát átvállalta, ezzel lényegesen hozzájárult a költségvetés tehermentesítéséhez. Megnyíltak a TOP programkeretében a fejlesztési források és bár bizonyos kötöttségek mellett, de megnövelték a város mozgásterét, további gazdasági fejlesztésének a lehetőségét. Bár jelen gazdasági program bemutatásának határideje és a TOP program elemeinek bemutatása időben nem harmonizál egymással, mégis már körvonalazódnak azok a fejlesztések, amire a város Uniós forrásokat kíván igénybe venni. Ez a forrás a város részére biztosan rendelkezésre álló 13 ,23 mdFt. Természetesen nem csak erre a forrásra, hanem ágazati forrásokra is igényt tartunk, illetve pályázunk, de jelenleg ez a biztosan megítélt pénz. Pályázatainkban elsősorban a 100% támogatási intenzitású lehetőségeket kívánjuk kihasználni, de törekszünk arra, hogy ágazati forrásokból is lehetőleg a legnagyobb támogatási intenzitású pályázatokon induljunk, hiszen a csabai vállalkozások tiszteletreméltó adó-hozzájárulásai mellett is, a mindig jelenlévő lakossági igények kielégítésére a saját forrásaink korlátozottak részletes program hiányában, ami később kerül bemutatásra, jelenleg csak irányokat, kereteket tudunk bemutatni, azt, hogy az elkövetkező ciklusban mit kívánunk kiemelten kezelni. Így is igyekeztünk stratégiai szemlélettel, és jó gazda módjára, a legnagyobb hatékonyságú célokat meghatározni.

Stratégiai célok 14. sz. táblázat

TOP6. prioritás intézkedései

AzMJV forrás keret TOP belső arány szerinti felosztása (mrd Ft)

6.1 Gazdaságfejlesztés

3,945

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

1,027

2,462

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala saját adatgyűjtes

6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

1,1 78

6.5 Önkormányza tok energiahatékonyságá nak és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 2,094

6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

6. 7 Leromlott városi területek rehabilitációja

6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás -fejlesztés

6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

összesen

1,104

0,390

13,230

1

0,715

0,314

15. sz. táblázat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett vállalkozói pályázatok Nyertes pályázatok adatai Pályázat beadási ideje

Munkahelyteremtés

Technológia fejlesztés

db

Támogatás

db

Támogatás

2008.

4

1 615 596 Ft

18

11 275 623 Ft

2009. május

14

6 414 746 Ft

37

22 870 199 Ft

2009. október

4

1940400 Ft

30

18 034 602 Ft

Összesen:

2010.

16

5 535 576 Ft

49

34 814 359 Ft

2011.

30

16 389 779 Ft

37

12 068 411 Ft

2012.

16

10 794 870 Ft

0

0 Ft

2013.

10

8 400 OOO Ft

0

0 Ft

2014.

16

12 341 436 Ft

13

5 407 626 Ft

110

Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala saját adatgyűjtés

63 432 403 Ft

184

104 470 820 Ft

1. sz. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonkimutatása BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Befektetett pénzügyi eszközök-tartós részesedések

Vagyonkezelé sbe adott eszközök államháztartá son kivülre (költségvetési mérleg része)

korlátozottan forgalomképes

üzleti vagyon

korlátozottan forgalomképes

bruttó érték =nettó érték

bruttó érték =nettó érték

Tárgyi eszközök

Költségvetési szerv megnevezése

Immateriális javak (korlátozottan forgalomképes)

Ingatlanok és kapcs. vagyoni

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

Gyermekélelmezési Intézmény

nettó érték

5 737

317

bruttó érték

nettó érték

bruttó érték

nettó érték

Művészeti

Százszorszép Bázisóvoda

Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Kazinczy Óvoda

utcai és Lakótelepi

Lencsési Óvoda Kölcsey utcai és Ligeti sori Óvoda Penza lakótelepi és Dr. utcai Oszkár Becsey Óvoda Kertvárosi Óvoda

jogok

járművek

forgalomképtelen

bruttó érték

értékű

Gépek, berendezések és felszerelések,

korlátozottan forgalomképes

üzleti vagyon

(korlátozottan forgalomképes)

bruttó érték

nettó érték

bruttó érték

nettó érték

bruttó érték

nettó érték

92 106

56 094

16 813

9 144

11 8 457

42 170

32 996

40 769

Beruházások (korlátozottan forgalomképes)

bruttó érték

nettó érték

bruttó érték

nettó érték

Vagyonkezelésbe vett eszközök (mérlegnek rés:ze, nem tulajdon)

Vagyonkezelésbe adott eszközök államháztartáson belülre (mérlegnek nem része)

Összesen (mérleghez)

korlátozottan forgalomképes nettó érték

Összesen (Tulajdonhoz)

üzleti vagyon

bruttó énék

nettó érték

bruttó érték

nettó érték

7771 1

233 113

777 11

46 11 2

33186

46 112

33186

545

44 425

30029

44 425

30029

bruttó érték

bruttó érték

nettó érték

12 156

233 11 3

3 942

190

29 484

3 656

nettó érték

nettó érték

137

59

159 283

124 143

7 659

816

167 079

125 018

167 079

125 018

36

2

71 142

53 562

12 089

3 706

83 267

57270

83 267

57270

22

0

69 668

57 416

3 803

432

73 493

57848

73 493

57848

41 456

34 0 18

2 439

875

43 895

34893

43 895

34893

212

126

43 586

31 097

5 760

7 11

49 558

31934

49 558

3 1934

681

664

70 995

5 1 405

9 202

1 669

80 878

53738

80 878

53738

6 452

2 026

336 574

288 645

28 975

24 037

81 174

9 390

453 175

324098

453 175

324098

14 736

2 562

3 165 44 1

24392 14

86 503

70 699

202 582

25 874

3469262

2538349

3469262

2538349

539

57

2 213 690

2 084 067

194 160

95 483

103

103

2 408 492

2 179710

2 408 492

2179710

32 249

2 091

105 914

72 067

523 777

156 015

29 845

29 845

1 979 722

1400534

1 979 722

1400534

l 267

247

27 234

7 448

28 501

7695

28 501

7695

46 401

3 520

108 006

10 838

Hajnal-Lenkey-Já~min

Altalános Központ Egészségügyi Alapellátási Intézmény utcai

Művelődési

Békéscsabai lntézményellátó Centrum Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsabai Jókai Színház Békéscsabai Bábszínház

Napsugár

Békés Megyei Könyvtár Munkácsy Múzeum

1 280 542

1 134 623

7 395

5 893

Mihály

Intézmények összesen

326 148

3 19 585

121 317

109 773

l 623 525

447 465

29 948

29 948

0

0

0

0

5 740 553

4 776 640

1 648 587

839 36 l

4 61 8 574

4 617 103

382 730

1 3 10793

446 266

385 061

5 880 239

4 886 413

3 272112

1286826

4 648 522

4 647 051

382 730

1 310 793

446 266

385 061

1 134 623

6 452 794

5 354 208

687 438

548 778

4 447

4 355

0

1 967 980

1 683 401

6 457 24 1

5 358 563

139 686

47 074 018

40 320 353

39 778

39 124

12 065 963

10314870

47 074 018

40 320 353

2 007 758

1722525

18 523 204

15 673 433

11 671

93 12 1

1 822

20 1 590

13 493

0

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

677 442

164 072

Önkormányzat mindösszesen

879 032

177 565

Békéscsaba Megyei Jogú Polgánnesteri Város Hivatala Intézmények mindösszesen

l 303 940

1 280 542

108 469

0

0

139 686

109 773

29 948

29 948

0

0

0

0

529 022

455 302

683 429

469660

154 407

14358

564 770

280 308

564 770

280308

0

0

1 093 792

735 610

10 409 17 1

770198 1

93 15379

6 966 371

1 104 59 1

676 272

1104591

676 272

11 5 13 762

8378253

0

0

0

0

10419970

7 642 643

73 62 l 974

62 767 377

7 588 038

4 274 867

553 147

480 777

81763 159

67 523 021

85 518 466

71528360

7 588 038

4 274 867

553147

480 777

92 565 859

75 548 394

1 093 792

1093792

735 610

735 610

0

0

0

0

3. sz. mellékelt A korábban elfogadott Gazdasági Programba beépített módosítások listája

A gazdasági programba új pontként kerültek beillesztésre az alábbiak: III.2 A célrendszerhez illeszthető projektek, források és prioritások pont, III.3. A megvalósítás ütemterve pont, III.4. Modern Városok Program pont. A FIDESZ Frakció javaslatára az alábbi módosítások kerültek a Gazdasági Programban végrehajtásra: A Gazdasági program IV. Összegzés fejezete kiegészítésre került, valamint két táblázat került beillesztésre: 14. sz. táblázat - Stratégiai célok 15. sz. táblázat - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett vállalkozói pályázatok