NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

-$fc

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGU VAROS

Ikt. sz.: XIV204/2007

POLGÁRMESTERE

Előadó: Kis Béla Mell: #/ v sz_:

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-802

e

Telefax: (66) 523-804 E-mail:[email protected]

NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Előkészítő: Városépítészeti Osztály

Tárgy: Négy önálló terület szabályozási terve

Véleményező: Városfejlesztési Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság Tisztelt Közgyűlés! Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a közgyűlés 550/2003 (X.16.) sz.-ú határozatában foglaltak szerint az alábbiakban felsorolásra kerülő önálló területek szabályozási terveinek az elkészíttetésére, közbeszerzési pályázatot írt ki: 1/-Szépkert u.-Trófea u.-elkerülő út-Omaszta utcai teleksor hátsó telekhatárai által körülhatárolt tömb. 2/-Békéscsaba, Dobozi út-elkerülő út-Vandháti út-új kereszt utca (20642.hrsz; 20684.hrsz; 20588.hrsz) által határolt tömb. 3/-Békéscsába Varságh Béla u.-elkerülő út-Réti u-Gyümölcsös utca teleksor végei által határolt tömb. 4/-Békéscsaba Réti u-elkerülő út-Köröspart u. (Élővízcsatorna)-Zug u. által határolt tömb. 5/-Temető sor-Tessedik u.-Honvéd u.-Körgát-Építők útja-Kétegyházi úti gazdasági terület hátsó telekhatárai-Kétegyházi út által határolt tömb. 6/-Elkerülő út-Szarvasi út- vasútvonal (Szeged-Békéscsaba)-vasútvonal (BudapestBékéscsaba) által határolt tömb. A szabályosan lefolytatott közbeszerzési pályázat eredményeként a felsorolt területek szabályozási terveinek az elkészítési jogát a CSABATERV Bt. (Békéscsaba, Szőlő u. 103/4) szám alatti tervezőiroda nyerte el. A tervezőirodával megkötött szerződés alapján az előzőekben felsorolt hat területből a felsorolás első négy (1-4) területére készült el egy ütemben a szabályozási terv, a rendezési tervek készítésére vonatkozó előírások maradéktalan betartása mellett, melynek költsége: 3.284.000.-Ft. volt. Ennek az eljárásnak a lezárására, és így a közgyűlés elé terjesztésére az eljárás utolsó egyeztetési fázisának megtörténtét követően kerülhet sor, amely arra vonatkozik, hogy a rendezési tervek véleményezés eljárásának lezárási időpontjának az épített környezet védelméről megalkotott LXXVIII. tv. 9§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a Területi Főépítész véleményének megadását kell tekinteni. Mivel ez az egyeztetést lezáró vélemény, amely jóváhagyta a négy önálló rendezési tervet, 2006. november 13.-i keltezéssel ellátva megérkezett a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Osztályához, ezért ez az eljárás terjes értékűen lezárható, és a négy önálló területre vonatkozóan, a közgyűlési rendeletalkotás e tárgyban megtörténhet.

2 A négy önálló terület szinte egy tömbben helyezkedik el, a várost északról elkerülő 44. számú főközlekedési út város felöli oldalán, az ún. Nagyrétben. A szabályozási tervekben megfogalmazottak szerint, az egyes területek egyformán lakó és közterületi besorolást kapnak úgy, mint a környezetükben már meglévő többi hasonló szabályozással rendelkező terület. Ennek a négy területnek a szabályozási tervével, a városnak ez a része teljes mértékben szabályozottá válik. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Környézérvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 2006. december 5.-i soros ülésén az előterjesztést megvitatta és azt 4igen, és 1 tartózkodással közgyűlés elé terjesztésre alkalmasnak találta. Az ezt követő hivatali belső egyeztetések során, a tervezett Helyi Építésügyi Szabályzatba (HESZ) új szabályozási és korlátozó elemek kerültek beépítésre. Ezek a mellékelt HESZ kivonatban kivastagítva és szürke színnel vannak jelölve. A tervezés alá vont területek eredetileg tervezett beépítési módjai, viszont továbbra is változatlanul megmaradtak. Az előterjesztést 2007. január 16.-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városgazdálkodási Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága ismételten megtárgyalta, és 7 igen egyhangú szavazattal ismételten közgyűlés elé terjesztésre alkalmasnak találta. Ezt követően, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Ügyrendi, Ellenőrzési és érdekegyeztető Bizottsága a 2007. január 18.-i soros ülésén az előterjesztést megvitatta és azt 3igen, egyhangú szavazattal közgyűlés elé terjesztésre alkalmasnak találta. A Közgyűlés a 2007. január 25.-én megtartott képviselő testületi ülésén az 5/2006. (1.26.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott településrendezési terv módosítására tett beterjesztést első olvasatában megtárgyalta, és 21 igen és 1 tartózkodással, az erről megalkotott 39/2007. (I. 25) sz. közgyűlési határozatával elfogadta. Ezen előzmények alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbiak szerint alkossa meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi területek szabályozási terveinek elfogadásával: 1/- Szépkert u.-Trófea u.-elkerülő út-Omaszta utcai teleksor hátsó telekhatárai által körülhatárolt tömb. 21- Békéscsaba, Dobozi út-elkerülő út-Vandháti út-új kereszt utca (20642.hrsz; 20684.hrsz; 20588.hrsz) által határolt tömb. 3/- Békéscsaba Varságh Béla u.-elkerülő út-Réti u-Gyümölcsös utca teleksor végei által határolt tömb. 41- Békéscsaba Réti u-elkerülő út-Köröspart u. (Élővízcsatorna)-Zug u. által határolt tömb. módosítja, Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Tervét és a mellékletét képező Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) számú önkormányzati rendeletét. Békéscsaba, 2007. február 5. Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzés:

Pénzügyi: Jogi

...^ZZ^±C-

Békéscsaba megyei jogú város Közgyűlése .../2007 (III. 1.) sz. önkormányzati rendelete az 5/2006. (I. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról / TERVEZET /

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

a>?' ép&

. . *

-f '

* e

Tervező

CSABATERV BT. Felelős tervező: Kmetykójános

Békéscsaba Megyei jogú Város közgyűlés önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 16.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörében, az 1997. évi LXXVIII. tv.7.§. (3) bekezdés c) pontja felhatalmazása alapján módosítja Békéscsaba Megyei jogú Város Közgyűlésének Békéscsaba Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásáról szóló 5/2006. ( I. 26. ) sz. (továbbiakban: R) rendeletét.

l.§. (az R 1 .§ (5) pontja a kiemelt szövegrészekkel egészül ki) P ) Jelen rendelet a/ alábbiakban jel/elt terülclckie eues/ili ki a/ R-ben Ibülallakai: - Vepkert u.-'l mlea u -elkerüli) ul-Omas/u utcai leleksm hátsó lelekhaiáiaj alul körülhatárolt lömh. - liékescsiibii. Pobo/i úi-clkerülo út-\ amlhaii ui-iij kere»/i utca i2
2.§ Elvi építési illetőleg telekrendezési engedélyhez kötött létesítési feltételek (az R 4.§ (1) pont d) bekezdése a kiemelt szövegrésszel egészül ki)

(1) Elvi építési engedélyt kell kérni, ha: a) jogszabály előírja, b) a HÉSZ valamely előírása elvi engedélyt említ, illetve c) a szakhatóság kifejezetten kéri. d) a HÉSZ előírása elvi engedélyt említ, különösen az alábbi esetekben: 1. zártsorú beépítési módú telken az épület 6.§ (5) bekezdés a) pont szerintiektől eltérő kialakítása 2. 100%-os beépítettség kialakítása (6.§ (5) c)) 3. az építménymagasság kialakult értékétől a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérés (6.§ (7) c)) 4. a Lk, Lke, Lf jelű lakóövezetek területén - tömbbelső feltárás esetén - egy telken több lakóépület („lakópark") az övezeti előírások keretei között történő elhelyezése (10.§ (4)) 5. külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességének megállapítása a kialakult állapot figyelembe vételével (14.§ (2)) 6. vízgazdálkodási területen sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmény elhelyezése (18.§ (2)) 7. vízgazdálkodási területen a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények elhelyezése (18.§ (4)) 8. saroktelek beépítése oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül (20. § (3) b)) 9. az építési vonalat - eltérő előírás hiányában - a kialakult állapotnak megfelelő meghatározása (20. § (4)) 10. új hulladék (szemét) lerakóhely létesítése (33.§ (4)) 11. az építési övezetekben, övezetekben kivételesen megengedett építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása (3. melléklet).

12. az övezetben, építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasságot meghaladó méretű szélmotor, szélerőmű telepítési helyének kijelölése és elhelyezési feltételeinek meghatározása. 13. a technológiai okokból szükséges építmény legkisebb- és legnagyobb építmény­ magasságának meghatározása az övezeti előírásoktól eltérő esetekben e) olyan közbenső telket szándékoznak beépíteni, amely két közterület felől is megközelíthető illetőleg ilyen telekkel szomszédos saroktelket, kivéve a Nag> i cl i csapadékvíz elvezető csatornák mellett kialakított telkeket. (2) Az elvi építési engedély elbírálása során a jogszabályban meghatározott szempontokon túlmenően az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a HÉSZ előírásai az adott ügyben, b) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történő illeszkedés, c)

a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés,

d) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használatának zavarása. (3) Az építésügyi hatóság az elvi engedélyben meghatározhatja: a) az épület elhelyezésének módját: 1. az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó összterületű telek esetén — az utcakép védelme, a környezetben kialakult épületméretek alkalmazása érdekében - az övezeti előírásoknak megfelelő várható telekosztás szerinti építési hely(ek)et; 2. egy telken több épület elhelyezése esetén (a városkép egységes megjelenése érdekében); 3. védett épülethez és kialakult környezethez történő illeszkedés érdekében kötelező építési vonal(ak)at az építési helyen belül; 4. egyéb települési értékhez, illetve az adottságokhoz történő illeszkedés érdekében az építmény(ek) elhelyezésének módját (vízpart, zöldfelület); 5. közterületi építmény elhelyezésének módját annak érdekében, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben; 6. két közterületi homlokvonallal rendelkező („átmenő") telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a főépület meghatározott homlokvonal felőli elhelyezését és építési helyét. b) az építmény kialakítását: 1. a 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtésű tetőidom esetén a tetőidom kialakítását; 2. a tetőnyílás kialakításának módját (védett területen, illetve a közterület felőli látványban érvényesülő tetőnyílás - a tetőkibúvó nyíláson és a tetősíkban elhelyezett nyílászárón túlmenően - kialakítását); 3. az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, városképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemző anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesülő, csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történő illeszkedés érdekében); 4. a zártsorú beépítésű épületek esetében az épületet és legalább a két-két szomszédos csatlakozó épületet is magában foglaló utcaszakasz színezésének módját;

1

c) a kiegészítő épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: 1. a kiegészítő épületek elhelyezésére szolgáló terület méreteit (a szomszédos ingatlanon szabályosan elhelyezett épület használati értékének védelme érdekében); 2. szabadonálló beépítési mód esetében kizárólag az építési telek hátsókertnek minősülő részén a telekhatáron vagy attól egy méteren belül elhelyezett kiegészítő épülethez történő csatlakozás módját: -

az építmény közös telekhatáron álló zárt homlokzatának legnagyobb magassága nem haladja meg a 2,5 m-t,

-

nem akadályozza a szomszédos épület benapozását, illetve megvilágítását, továbbá

-

nem akadályozza a szomszédos ingatlan (kert) átszellőzését.

3. az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő épületekre a HÉSZ eltérő előírásait, kialakult beépítés esetén; 4. zavaró hatású építmények lakóterületen történő engedélyezési feltételeit azokra az esetekre, amikor az elvi engedély megadható; 5. a közterület felőli kerítés kialakításának (zárt/áttört) módját átszellőzésének biztosítása érdekében előírhatja;

a telkek

6. két közterületi homlokvonallal rendelkező („átmenő") telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a kiegészítő épület(ek), építmény(ek) meghatározott homlokvonal felőli elhelyezését és építési helyét. (4) Az SZT-ben lehatárolt „feltételhez kötött beépítés" jelű területeken: a)

a vonatkozó jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően területismertető talajmechani­ kai szakvéleménnyel, magassági adatokat is tartalmazó részletes geodéziai felméréssel, köz­ lekedési-, közmű- és szükség esetén környezetvédelmi munkarészekkel alátámasztott telekalakítási terv készítése kötelező;

b)

az a) pontban meghatározott telekalakítási terv a meglévő közterületekkel és a tömbbelső feltárását szolgáló, önálló helyrajzi számon nyilvántartott közterülettel (úttal vagy magánúttal) határolt újonnan kialakított önálló tömbben is alkalmazható;

c)

ha a területen a SZT szerint a beépítést káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető;

d) ha a területen egykori bombázás vagy tüzérségi tevékenység bármilyen nyoma tapasztalható vagy ismert, a telekalakítási tervhez tűzszerészeti vizsgálat dokumentumait is csatolni kell.

3.§ Beépítésre szánt területek. Lakóterületek (az R 10.§ (1) pont d) bekezdése és (5) bekezdése a kiemelt szövegrészekkel egészül ki) (1) A lakóterületi területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak: a)

Ln - nagyvárosias lakóterületek: Ln-1;

b) Lk - kisvárosias lakóterületek: c)

Lk-OK; Lk-O; Lk-SK; Lk-IK; Lk-ZK; Lk-Zl;Lk-Z2; Lk-Z3; Lk Z4; Lk-CK; Lk-E; Lk-OS; Lk-SS Lke - kertvárosias lakóterületek: Lke-OK; Lke-OK*; Lke-O; Lke-SK; Lke-Sl; Lke-IK; Lke-ZK;

d) Lf - falusias lakóterületek:

Lf-OKl; Lf-OK2; Lf-Ol; Lf-02; I l-< >3; Lf-SKl; Lf-SK2;Lf-Sl;Lf-S2.

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú mel­ léklet alapján kell meghatározni. (3) A lakóterületek közmű ellátottsága: a) Az Ln, Lk, és a Lke-OK* jelű lakóövezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni. b) Az Lke jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható. c) Az Lf jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazása mellett (maximum 1 lakás kialakítása esetén) is megoldható. d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Ln és a Lk jelű építési övezetek területén szakhatósági hozzájárulással - ideiglenes jelleggel; a Lke és az Lf jelű építési övezetek területén megengedett. (4) A Lk, Lke, Lf jelű lakóövezetek területén - tömbbelső feltárás esetén - helyszínrajzi elrendezést is tartalmazó elvi engedély alapján egy telken több lakóépület is („lakópark") elhelyezhető, az övezeti előírások keretei között. E területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. (5) A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajá­ tos terület hasz­ nálat

Övezeti jel

Beépítés módja

Meg enge dett legki sebb telek terü­ let ím2)

Nagy váro­ sias lakó

Ln-1

zártsorú

1000

60

13,5

3.0

15

-

Kisvárosias lakó

Lk-OK

400

40

K (6,0*)

0,8**

40

14,0 (16,0)

25,0

700

35

6,0

0,7

40

14,0 (16,0)

30,0

450

40

K(7,5)

1,0

40

14,0 (16,0)

25,0

400

40

K(6,0)

0,8

40

12,0 (14,0)

25,0

360

50*

K(7,5)

1,0**

4Q***

8,0 (12,0)

25,0

Lk-O Lk-SK Lk-IK

K (oldalhatá­ ron álló) oldalhatá­ ron álló K (szabadon­ álló) K (ikresen csatlakozó) K (zártsorú)

Meg enge dett legnagy obb beép • (%)

Megen gedett legna­ gyobb épít­ ménymagas ság ím)

Megen gedett legna­ gyobb szintterületsűrüség

Legki­ sebb zöld­ felü­ let (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Széles -sége (m)

Mély­ sége (m)

Megjegyzés

• A Luther M. út mentén: *7,5 ** 1.00

Lk-Zl

zártsorú

400

40*

7,5

1,0**

40***

10,0 (12,0)

25,0

Lk-Z2

zártsorú

400

40*

4,5

0,6**

40***

SZT szerint

SZT szerint

♦Saroktelken: 70 **saroktelken: 1,50 ♦♦♦saroktelken: 20 ♦Saroktelken: 70 ** saroktelken: 1,50 ***saroktelken: 20 ♦saroktelken: 70 **saroktelken: 1,00 ♦♦♦saroktelken: 20

Lk-CK

K (csoport­ házas)

200

Jé* 60*

K(6,0)

1,5

20

SZT szerint

SZT szerint

*- melléképítmény kizárásával

Lk-ZK

' 1

Lk-E

egyedi

-

50

4,5

0,45

20

-

-

15/2002.(V1UL) sz. rendelet alapján (4. sz. fedvényterv)

Lk-OS

oldalhatá­ ron álló

400

50

6,0

1,00

40

14,0

25,0

Kizárólagos használat: szociális otthon

Lk-SS

szabadon álló

400

50

6,0

1,00

40

16,0

25,0

Lk-Z3

Zártsorú

400

40

5,5

0,8

40

14

25

Lk-Z4

Zártsorú

200

50

7,0

1,5

20

6

25 30,0

Lke-OK (Lke-OK*) Lke-O Kert váró sias lakó

Sajá tos terü­ let hasz nálat

Fa­ lusi­ as lakó

Lke-SK

K (oldalhatá­ ron álló) oldalhatá­ ron álló K (szabadon­ álló)

550

30

K(4,5)

0,45

50

14,0 (16,0)

700

30

4,5

0,45

50

16,0 (18,0)

40,0

600

30

K(6,0)

0,6

50

14,0 (16,0)

30,0

Lke-Sl

szabadon álló

700

30

4,5

0,45

50

18,0

30

Lke-IK

K (ikresen csatlakozó)

550

30

K(6,0)

0,6

50

12,0 (14,0)

30,0

Lke-ZK

K (zártsorú)

400

30*

K(5,5)

0,45**

50

10.0 (12,0)

30.0

Beépítés módja

Meg­ enged ett legki­ sebb telekterü­ let (m2)

Övezeti jel

Lf-OKl

Lf-OK2 Lf-Ol Lf-02 Lf-03

K (oldalhatá­ ron álló) K (oldalhatá­ ron álló) oldalhatá­ ron álló oldalhatá­ ron álló sldáthatároaálló

Lke-OK* új épület csak teljes közművesítéssel ellá­ tott telken építhető

OTÉK25.§ eltérési engedély alapján: ♦Sarokteleknél: 50 ♦♦Sarokteleknél: 0,7

Kialakítandó új telek legkisebb

Meg­ enged ett legna­ gyobb beép. (%)

Meg­ en­ gedett legna gyobb épít­ ménymagas ság (m)

Meg­ enge­ dett legnag yobb szintterületsűrüség

Leg­ ki­ sebb zöld­ felü­ let (%)

700

30

K(4,5)

0,45

750

30

K(4,5)

900

30

1500

30

75j>

Kizárólagos használat: szociális otthon *saroktelken: 70 ♦♦saroktelken: 1,00 ***saroktelken: 20

Széles­ sége (m)

Mély­ sége (m)

40

14,0 (14,0)

40,0

0,45

40

16,0

45,0

4,5

0,45

40

16,0 (18,0)

50,0

4,5

0,45

40

22,0

60,0

■ ■

0,45

.

■

45

Megjegyzés

A/oxe/cien belül
ft.Oflm

Lf-SKl

Lf-SK2 Lf-Sl Lf-S2

K (szabadon­ álló) K (szabadon­ álló) szabadon álló szabadon álló

700

30

K(4,5)

0,45

40

14,0 (16,0)

40,0

2000

20

K(0,3)

0,45

40

28,0

70,0

900

30

4,5

0,45

40

18,0 (20,0)

50,0

1500

20

4,5

0,45

40

20,0

80,0

Lf-Z

zártsorú

700

30

K(4,5)

0,45

40

14,0 (14,0)

•

„K" - kialakult állapothoz igazodó

•

A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

40,0

Az övezet területén az épületek 3,0 m széles hézaggal is elhelyezhetők, de a hézag felé csak zárt homlokzat létesíthető.

(6) A Békéscsaba Tompa utca - Táncsics utca által határolt Lk-E jelű lakóterület beépítése: (4. számú fedvényterv) a) A terület beépítésének paramétereit a HÉSZ 9.§ (5) bekezdés alatti táblázat tartalmazza b) A beépítés módja egyedi, a 2. sz. fedvényterven építési határvonalakkal kijelölt építési helyeken belül kell építeni. c) A tervezett épületek magas-tetővel készüljenek (tetőhajlásszög 30-40°), az alkalmazott anyagok korszerű, magas esztétikai színvonalú megjelenést biztosítsanak. d) A területen a környék alapfokú ellátását is biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkció elhelyezhető. e) A közterületeken intenzív zöldterületeket, valamint játszó és pihenő helyeket kell kialakítani. f)

A terület feltárása a beépítés jellegéből adódóan több ponton történjen. A csatlakozási pontoknál parkolóhelyek kialakítása szükséges, a belső területek csak gyalogos forgalom céljára vehetők igénybe. Időszakos jelleggel a mentő, tűzoltó, közüzemi vállalatok stb. bejutását biztosítani kell.

g) A tervezésnél a terület több ütemben történő beépíthetőségét biztosítani kell. h) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. i) A terület igénybevétele előtt tűzszerészeti vizsgálat lefolytatása szükséges. (7) A lakóterületek telkein elhelyezhető lakások száma legfeljebb az alábbi lehet: a) az Ln jelű építési övezetek területén a szabályozási tervben meghatározott; b) az Lk jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 4 lakás és lakásonként legalább 250 m2 telekterület szükséges; c) az Lke jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 3 lakás és lakásonként legalább 300 m2 telekterület szükséges; d) az Lf jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 lakás és lakásonként legalább 350 m zöldfelület (be nem épített és nem burkolt felület kialakítása) szükséges. e) Külterületi beépíthető telken - az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség keretei között - legfeljebb 2 lakás alakítható ki.

4-§ Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmű területek (az R 14.§ (9) pont b) bekezdése és a (17) pont a kiemelt szövegrészekkel egészül ki)

Kö-1: Közlekedési területek: (1) Közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterület-ként tart nyilván. (2) Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességét a kialakult állapot figyelembe vételével elvi engedélyben kell megállapítani. (3) A közterületek összefüggő hálózatot kell alkossanak. (4) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (5) Magánút lakóterületen csak legalább 8,5 méteres szélességgel alakítható ki, de a keresztmetszet szélességének megfelelőségét igazolni kell (utcaburkolat, jármű- és gyalogosközlekedés, világítás, közművek elhelyezhetősége). (6) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető. (7) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - „KRT"-ben igazolni kell. (8) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a)

azokról a telkek biztonságos megközelítése,

b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c)

a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá

d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen (9) A közutak közül a)

Országos főutak: 1. 44 sz. főút és a 47. sz. főút Külterületi szakasz: Védőtávolság az úttengelytől 100-100 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges. Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó. 2. A 44. és az attól északra Mezőmegyerig kiépítendő új 47.sz. főút csomópontjának terűletét a szabályozási tervlap szerint kell biztosítani. 3. A 444. sz. II. rendű főút Belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó.

b)

Országos közutak: Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani 1. 4643 j . út(Bercnyi Jt) 2. 4432 j . út (Orosházi ül) 3. 4433 j . út(Kétegyhii/i-K.iy\osi ui) 4. 4239 j . út (Dobozi út) 5. 4241 j . út (Ves/ei-Doho/i úsvckiiio ni)

külterületi szakaszain a védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges. 1. 4643. J. út (Bcrcnyi út)

kialakult,

2. 4432. J. út (Orosházi út)

kialakult,

3. 4433. J. út (Kétegyhá/i-Kígyósi út)

kialakult.

4. 42145 J. út (Gerla, Csabai út)

szabályozási terv módosítás alapján,

5. 44338 J. út (Temető sor-Kétegyházi üt eléje) szabályozási terv módosítás alapján. A fenti utak belterületi szakaszain a jelenlegi közterületi szélesség megtartandó. 6. A 4239 j . Dobozi út nyomvonalán c)

30 m.

Települési főutak (a szabályozási tervben meghatározott eltérésekkel): 1. Szent István tér-Dózsa Gy. út-Corvin u-Lencsési út-Körte sor

kialakult

2. Vozárik utca-Bánát utca

kialakult

3. Andrássyút

kialakult

4. Szabolcs utca

kialakult

5. Madách Imre utca-Kolozsvári utca

kialakult

A fenti utcáknál a jelenlegi közterületi szabályozás megtartandó. 6. Sziklai S. utca

kialakult

7. Csorvási út

kialakult

8. a Sziklai S. u. vasúti különszintű keresztezésére és Csorvási úti csomópontjára szabályozási tervmódosítás alapján 9. az Orosházi vasúti felüljáró kialakítására és a csatlakozó csomópontokra d)

szabályozási tervmódosítás alapján

Települési gyűjtőutak (a jelenlegi szabályozási szélesség megtartandó 1. Tessedik Sámuel u.-Kölcsey u

kialakult

2. Lencsési út külső szakasza

kialakult

3. Urszinyi Dezsőné u.-Szőlő u

kialakult

4. Kiss Ernő u.-Kórház u.- Vandháti u.-Ady Endre u.

kialakult

5. Bocskai u.-Teleki u

kialakult

6. Kazinczy u.-Lipták u.-Lenkey u

kialakult

7. Mokryu

kialakult

8. Tevan Andor u.

kialakult

9. Ipari út.,

kialakult

10.

Veres Péter u.-Bercsényi u

.kialakult

11.

Tompa u.

kialakult

12.

Gyáru

kialakult

13.

Wagner u

14.

Gerla: Juhász Gyula u.-Pacsirta u

kialakult

15.

Gerla: Napsugár u.-Jázmin u

kialakult

16.

Fényes: Fényes u

kialakult

18 m

17.

Mezőmegyer: Szécsi u.-Hadnagy u

kialakult

18.

Fiumei út

19.

Gerla: Csabai u

kialakult

20.

Varságh Béla u

kialakult

21.

Berzsenyi u

kialakult

22.

Ilosvai u.-Erdélyi sor

kialakult

23.

Árpád sor-Felső Körös sor

kialakult

24.

Degré u

kialakult

25.

Sikonyi út

kialakult

26.

Bezerédi u

kialakult

27.

Munkács u.-Károlyi M. u.-Szabolcs u.

kialakult

28.

Kézay sor-Déli sor-Czuczoru

kialakult

29.

Bessenyei u

kialakult

30.

Rózsa u.-Kertész u

kialakult

31.

Mester u

kialakult

18 m

32. Magyar utca kialakult A felsorolt utcáknál a „kialakult" szabályozási szélesség megtartandó Gyár u.-Kígyósi út összekötése a szabályozási szélessége 20 m, Szerdahelyi u.-Franklin u. különszintű vasúti keresztezés szabályozási terv alapján Az elkerülő úttal párhuzamos tervezett nagyréti gyűjtőút kialakítására szabályozási terv alapján Dobos István utca 16 m. e)

Egyéb külterületi (gyűjtő)utak szabályozási szélessége: általában 16,0 m, de ha a meglévő beépítés miatt ez elkerülhetetlen, a szélesség kivételesen 12,0 m-ig csökkenthető.

f)

A külterületet feltáró, gyűjtőútnál alacsonyabb rendű köz- és magánutak tengelyvonalától számított 12,00-12,00 méteren belül bármely építmény csak SZT alapján és az üzemeltető hozzájárulásával, az illetékes hatóság engedélyével helyezhető el.

g) A mezőgazdasági területen kialakítandó új, belső dűlőúthálózat (magánút) legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában -12,0 méter kell legyen. h) A kialakult utcák (közterületek) esetén — ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre — a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret, időszak, stb.) kell biztosítani. 0

A Szerdahelyi utca szabályozása az északi oldalon a TESCO és a VIDIA területét érintően minimum 20 m -re bővíthető a távlati 2x2 sávos útpálya keresztmetszet biztosítására. A vasúti iparvágány telke a TESCO és a VIDIA telkén megszüntethető. A Szarvasi út mentén megmaradó telek kiszolgálása szerviz útról biztosítandó (3. számú fedvényterv).

(10) Országos közforgalmú vasúti területek: A szélső vágány tengelyétől 50 méteren belül létesítendő beépítéshez a MAV

hozzájárulása szükséges. Kö-2: Közmű területek: (11) Közműterületek: a közterületek közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló része. (12) A közüzemi közműveket, a közvilágítás, a termékvezeték, az adatátvitel, stb. építményeit közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető hozzájárul, egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja. (13) A közműterület elhelyezhető.

övezeteinek

területén

építmény

részleges

közművesítéssel

is

(14) A közművek hálózati eleme számára szükséges területen belül az építmény elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint történhet. (15) A közműveket a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető és a terület tulajdonosa hozzájárul, illetve egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja. Külterületen fogyasztásmérő vagy egyéb csatlakozó berendezés a közút tengelyétől mért 9,0 m távolságon belül magán területen sem helyezhető el. Vízi közmüvek: (16) A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. (17) A település vízellátását teljes körűvé kell tenni. A Nagyréti területen az új. beépítésre szánt területeken kialakításra kerülő lakótelkeknél a jelenleg muködo bclví/elve/etési rendszert fenn kell tartani mindaddig, amíg a/ azt kiváltó belterületi csapadékvízelve/etés meg nem valósul. (18)A csatornázás teljes körű megvalósulásáig a szennyvíz - ideiglenes jelleggel közműpótló berendezésként működő zárt tározóban elhelyezhető.

-

(19) A csapadékvíz elvezetését - a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően - zárt, illetve fedett csatornával, és (vagy) nyílt árokhálózattal kell megoldani. A terjes közművesítéssel ellátandó területeken a csapadékvíz elvezetése - ideiglenes jelleggel - nyílt árokhálózattal csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető Energia közmüvek: (20) A település villamosenergia ellátásának teljes körűvé tételét elő kell irányozni. (21) A város központi területein kívüli és a főutak, illetve gyűjtőutak mentén fekvő területeinek ellátása mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható. (22) A hőszükséglet földgáz energiahordozóval történő biztosítását mind szélesebb körben kell alkalmazni. (23) Vezetékes gázellátással rendelkező területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhető meg. (24) A tartályos PB ellátás lehetőségét biztosítani kell. (25) A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségű villamosenergia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésére. (26) A területen bármely védőterületet igénylő közmű, illetve közműpótló berendezés, műtárgy, vezeték védőterülete a szomszédos telekre nem nyúlhat át. (27) Védőterületek (védőövezet, védősáv): Viziközművekre vonatkozó környezetvédelmi hatásterületek és védőtávolságok:

a)

szennyvíztisztító-telep: A hatásterület a létesítmény megfelelő szintű kor­ szerűsítése esetén 300 m-re csökkenthető az illeté­ kes szakha-tóságok hozzájárulásával, a helyi Víz­ ügyi Igazgatóság engedélye alapján.

b)

ivóvízvezeték:

c)

gravitációs szennyvízcsatorna:

A palásttól mért 3,0-3,0 m

d)

szennyvíz nyomóvezeték:

DN 300 mm-ig 3,0 - 3,0 m

e)

szennyvízátemelő: m

A kerítés vonalától mért 5,0 - 5,0 Nyers szennyvízátemelő legkisebb távolsága lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró ha­ tású ipari kivételével) és különleges területektől védelem nélkül 150 m, zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén 20 m.

Villamosenergia közművekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok: f)

120 kV-os szabadvezeték esetében: irányban

13 m a szélső száltól mindkét + tartókar szélesség 35 m

g)

1-35 kV-os hálózaton külterületen: irányban

5 m a szélső száltól mindkét + tartókar szélesség 12-14 m

h)

1-35 kV-os hálózaton belterületen: mindkét

5,0, ill.2,5 m a szélső száltól irányban

i)

villamos mű esetében: oldalon 10 m

a kerítéstől körben minden

j)

0-35 kV-os alállomás esetén: oldalon 5 m

a kerítéstől körben minden

Gázenergia közművezetékekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok: q) 4-25 bar közötti földgázvezeték DN90-ig:

7 m a vezeték palástjától mindkét irányban

r)

4-25 bar közötti földgázvezeték DN90 felett:

9 m a vezeték palástjától mindkét irányban

s)

0,1 -4 bar közötti földgázvezeték DN90-ig:

4 m a vezeték palástjától mindkét irányban

t)

0,1 -4 bar közötti földgázvezeték DN90 felett:

5 m a vezeték palástjától mindkét irányban

u)

100 mbar alatti földgázvezeték: mindkét

3,0 m a vezeték palástjától irányban

v) körzeti gáznyomás szabályozó esetén:

R=5-9 m kör (csatlakozó vezeték nyomásától függően)

w) kőolaj, kőolajtermék és tűzveszélyes folyadéktárolóktól: R= 30 m kör x) PB-gáz cseretelep: gázmennyiségtől,

R= 5-30 m (a tárolt

valamint a védendő épület tűzállósági fokozatától függően) y) távbeszélő hálózatok:

földbe

fektetve: 1,0-1,0 m védőcsőben: 0,5-0,5 m

s.§ Környezeti zaj és rezgés elleni védelem (az R 34.§ (4) pontja a kiemelt szövegrésszel egészül ki)

(1) A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj-határértékek túllépését okozza. (2) A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni. (3) A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek. (4) Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó. A \aii\rcli terűiden ;i 44. "./ánu'i elkerülő ut melletti lakótelkeknél u /:i|;ii'Uilom csökkentébe erdekében iw útra né/o homlokzatokon léwi n\ikis/;'irokiil hangs/iüL-ielo ü\eue/ésscl kell ellátni. I'ihenésiv s/oliiáló hehiséuek nem tájolhatok a/ elkerülő útra. íven telkeknél a/ előkert mérete 10.00 in es löhhs/inies nö\en\/ellel való beültetésük kötelező.

(5) Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB'A'val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél. (6) Energia termelési célú szélerőmű létesítése a) csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba - Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén, b) csak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen c) csak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében, d) csak a szabályozási terv megfelelő módosításával engedélyezhető.

6§ Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere (az R 34.§ (5) pontja a kiemelt szövegrésszel és a (6); (7); (8); (9) pontokkal egészül ki) (1) A települési önkormányzat - külön önkormányzati rendelet hatályba lépésével - elővásárlási jo­ got állapít meg, a HÉSZ-ben és a SZT-ben lehatárolt területeken az alábbi célok megvalósítása érdekében: a)

a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása,

b)

védett épületek megőrzése,

c)

védett területek megőrzése,

d)

a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása.

(2) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között leje­ gyezheti. (3) Az építésügyi hatóság a településrendezési kötelezés körében, a SZT-ben lehatárolt beépítésre szánt területek bármely övezetében a)

beépítési-,

b)

helyrehozatali-,

c)

beültetési-

kötelezettséget rendelhet el. A fenti kötelezettségeket olyan létesítményekre is elrendelheti, melyek még nem készültek el, kivitelezésük félbemaradt, nem rendelkeznek használatba vételi vagy fennmaradási engedéllyel. (4) Az SZT-ben lehatárolt „feltételhez kötött beépítés" jelű területeken a 4.§ (4) bekezdésben foglalt eljárást követően nyújtható be építési engedély kérelem. Ha a terület a SZT szerint káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető. (5) A közterület kialakítását előíró szabályozási terv hatályba lépésekor beépítésre szánt területen elhelyezkedő és a SZT szerint teljes egészében illetőleg a beépíthetőséget megakadályozó mértékben közterület vagy közmősáv kialakítására igénybe veendő telkek kisajátításukig építési és (a közterület kialakítását célzó telekalakítás kivételével) telekalakítási tilalom alatt állnak.(2. sz. melléklet.) j||

\ kinjNt.in nus iL'iuk'lklIkit/ii.ii.i'.ii U'iülck'klinl kuktk'ioll l.iki>k,JiiU-k,ki.,:j : i / iu LiLnk-lki'k ^s.ik iL'k'kflk/k.l.lM k ' l \ ilkipj.lli k"(.Mllk'liik. IcilMCIlkur J ilk'ükAii i n l M i l l U k l l l l . ' ll.iIoAlll'kllD/j i>:i'i.ikiv\j. cs J ii-\.iHii ick'k.il.ikil.iM'iJio/ c».iii:iki>Aiv. lelk'h'^cuckcl h/ii'MW.i

JUJ l j beépítésre s/iint. \sijy jelentós mértékben átepilésrc kerülő (pl. rekonsirnkeiós) lerülelek esetében a területre \ o n n l k o / o hel)i építési s / a b á h / a l . és s/abal\o/ási ter\ alapján :i bcépitlieloséu feltelelekénl a lelkekel 11/ előírásoknak iiH'«fi'lol(» epilesi leiekké kell alakítani n / é r i n k - l l lek-kcsopori újraosztásával. A telekalakítással ksifiCMilsilns M I I U T Ü I Ó öss/es küllség - beleértve :i tek-kniakilasi lcr\ kés/ilés költségét i s - :i lélekalakítás ke/rieménxe/ojét terhelik. A telekalakítás. a külön j(i!>s/iilisil\h:in meghatározott enyedéhezési eljárás k-folv tatása után csak jo«eros telekalakítási enyeiléh alapján \ei»e/helo. A / 11 j beépítésre s/ánl területen a / építésűéi lintósaü a telekalakítás kezdeményezőjét - a I l e h i 1 pilesi S / a h á l w a l n a k és a >/nbál>ozási ' l e n n e k iiieuleleloen. a lélekalakítás mialt szükséges mérléki" - nlak és közmüvek létesítésére \an> a létesítés költségeinek viselésére kötele/heti. \ leiekalakitasi engedél)kérelem é p í t é s ű é i hatósághoz törleiio hcimíjlásakor csatolni kell a települési önkornianwal. utak es k ö / m i i \ e k lélesilésenek költségviselésére. megvalósítására \nnalkii/ó nvilalkozalát. \ / . eljáró hatosát; a települési önkornián>/al n.vilalkozalánnk figvelcmhcv ételével állapítja meg a / ulak es közmüvek létesítésére és

kiiltsi'<>\isclí'sí-rr \oiiiitko/ó köU'li-/i-llsi'£L-l. (N) \ Ick-piili-si üiik(ii'iiiiin>/:il sí/. :ilfal;i mc<;\;ikiM'to1l kis/ol»;ilo úl. illiMoli'" kii/mii Löllscucl. rt's/lK'ii. de k'yt'oljt'l)!) :i köllséui-k 'X)" H-HÍIÍ SÍ/ i-riulctf in<>:itl;iiiok tul;ijrionos:iir;i ulhsiríliKiljii. \ lio//iij;iriiki^ mcrlrkót. frlU'-U-k-it. i-s ;i iiK,i>ll/t.,lii>» móriját ;i U'k-piik'si öiikorinúiiwiil külön m i d d e l U-I s/iil>al\o//:i. {*)) Miol li(-ki'scsuh:i Mo!>\ci .Jo«ú Város Oiikoi'imiii\s:il:i :i/ I-H.M-N, U-li-piik'-MTiirir/csi es/kö/ökhcii rö:in: s/i'ivórit's) köt. t-s sí tclcpiilésmirie/ési cs/kö/ökhen röo/itett ixlok iiH'<>\:iIiisitássín:ik cloli-ltí-lck-. \ii«> kÖM-lkt/iiH-nM- AI úl- és kö/iiiuk'lL'Minirn.M'k nirucpiU'M'. MI<Í> lilcpíli-M-. i-s ív Ü lii'krscsnbii M.)\' (>iikoriii:iii}/:itol terhelné. n/ önkormiinwiil a eél ke/demeine/ojére. HH-Í^ÍIIÓM lójára ;i s/er/orieshen átli:m'th:ilj;i :i me<;\;iloMt:M.

7.§ Záró rendelkezések (az R 40.§ (7) pontja a kiemelt szövegrésszel és a (8) ponttal egészül ki)

(7) A rendelet 2()07. ni.iruus 01 .-n lép hatályba. (8) Az R kicüON/ilesvkkel nem éi intett paragrafusaiban foglalt előírások a továbbiakban is érvénvben mar.ulnak

Vontára Gyula polgármester

A rendelet hatályba lépett:

Szedlacsekné dr Pelle Beatrix aljegyző

Szedlacsekné dr Pelle Beatrix aljegyző

MELLÉKLETEK r

1. sz. melléklet: Értelmező rendelkezések (az R értelmező rendelkezése a kiemelt szövegrésszel egészül ki) (1)

alapfokú ellátás: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt házi-orvosi szolgálat: legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.). (2) állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám,...) (3) átépítés: a meglévő épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. (4) egyedi szennyvíztisztítás: a keletkező szennyvizekkel történő önálló -a közcsatorna-rendszertől független - elbánás, tisztítás (5) előírt telekméret: a telek rendeletben meghatározott legkisebb szélessége, mélysége és területe (6) energiaközművek: a közüzemi energia-ellátás (villamos-, gáz-, távhő-, stb.) létesítményei. (7) érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. (8) fásított parkoló: olyan parkoló, melynek a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy b) szegélyre merőleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezendő fák faját, illetve tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy, azok tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél. (9) gazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület. (10) gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, kerítés, sövény) vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el. (11) gyűjtőút: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények) keletkező közúti forgalmak összegyűjtésére szolgáló út. (12) használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzője (a fentiek használatának jellemző módja). (13) időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata. (14) ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény (15) iroda: jellemzően információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás, stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény. (16) irodaépület: jellemzően irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület (17) járműtároló: jármű tárolására szolgáló építmény vagy terület (18) kemping: az üdülés, szabadidő eltöltés - általában ideiglenes-jellegű - építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep (19) kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút. (20) kereskedelmi intézmények: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló létesítmény (21) kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió (22) kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége. kialakult beépítésű telektömb: az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehetők figyelembe, melyeken az építés - építésügyi hatósági engedély alapján - megkezdődött. (23) kiegészítő épület: az övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő épület (kiegészítő épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha,

(24)

(25) (26)

(27)

(28) (29) (30) (31)

(32) (33) (34) (35) (36) (37)

(38) (39)

(40)

(41) (42)

(43)

(44)

szárító, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház. kiegészítő rendeltetés (funkció): az övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiegészítő renddtetes. korlátozás (telekalakítási, építési): az egyébként az övezeti és egyéb előírások szerint megengedett telekalakítás, illetve beépítés korlátozása, illetve tilalma. környezetvédelmi hatásterület: a létesítésük idején védőterület kialakítása nélkül telepített káros környezeti hatást előidéző létesítmények olyan - szabályozási tervben külön övezetként kialakított környezete, amelyben lakás csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthető. Közterületrendezési Terv (KRT): A közterület kialakítására vonatkozó, önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv. A tervben ki kell térni legalább a közterület szélességének (helyszínrajzi kialakításának), magassági elrendezésének (hossz-szelvény, jellegzetes keresztmetszetek) kialakítására, a közmű- és közlekedési építmények, köztárgyak elhelyezésének módjára. A terv kitérhet a portálok, homlokzatok ki illetve átalakítására, az épületek tömegképzésének ki- illetve átalakítására, a reklámok elhelyezésére és további az illetékes építésügyi hatóság által esetileg meghatározott elemek kialakítására közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefüggő rendszere. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület magánút: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott, a telek és a rajta lévő építmény megközelítését szolgáló magánterület. meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HESZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. mélyfekvésű terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy időszakosan vízzel borított, illetve megfelelő lefolyás nélküli terület mezőgazdasággal kapcsolatos építmény: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre előírt parkolók számának 5%-át. nem zavaró hatású (ipari, kézműipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből üzemeléséből eredő - közvetlen és közvetett - hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket. növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar. övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. A telekhatáron húzódó övezeti határvonal - kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként - a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett, (telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a már kialakult beépítésű telektömbben a telek közterülettel átellenes (hátsókerti) telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem minősülő övezeti határvonal - telekalakítás kapcsán, az övezeti előírások megtartásával — történő módosítása) pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meghaladó, de legfeljebb 6 m2 alapterületű építmény (a 2 m2-nél kisebb alapterületű építmény a fülke). saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkező telek szabadidő-eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet - állatkert, vidámpark, sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás, stb. - vagy zárt teret - squash, fedett uszoda, testedzés, stb. - igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra). szabályozási vonal:. A közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt vagy a közhasználat elől elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat Övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek)

rí

' »

(45) (46) (47) (48) (49) (50)

(51) (52)

(53) (54) (55)

(56) (57) (58)

(59)

(60) (61) (62) (63) (64) (65) (66) (67)

(68)

valamennyi szintjének összes (bruttó) alapterületének (bruttó szintterület) az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárműtároló (garázs) területével, de legfeljebb - gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt - 30 m2-rel, illetve a lakók terepszint alatti tárolóinak területével, de legfeljebb - lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt - 15 m2-rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület. telek (foghíj ~): a HESZ szempontjából foghíjnak minősül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tél(k)ek épülettel beépített(ek). telek be nem építhető része: lásd: területbiztosítás telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási- és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező, sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke. területbiztosítás (telek be nem építhető része): ahol a terv távlatán túl (de legalább a HÉSZ hatályba lépésétől számított 10 éven túl) közút kerül elhelyezésre, ott a telek(rész) beépítését a be nem építhető terület figyelembe vételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem minősül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. többlakásos lakóépület: kettőnél több lakás elhelyezésére szolgáló épület tömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább 1 hektár kiterjedésű része, melyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ) és/vagy az közigazgatási terület határvonala (szomszédos település) határol. tömbbelső: a meglévő közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek - újabb telkek kialakítására alkalmas - beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. Új beépítésre szánt terület: új beépítésre szánt terület, az a terület, területrész, ahol az építési övezetre előírt beépíthetőség feltételeit telekalakítással, és \ag> új út és közinülétesítméinek megépítésével lehet biztosítani, illetve ott ahol a Hel\i Építési Szabáh/.al legalább telektömbiv vonatkozóan határozza meg a telekalakítási terv elkészítését, illetve ahol telekalakítási tervet kell készíteni a külön jogszaháU előírása alapján. út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle. út területe: az út határai közötti terület. út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, illetőleg a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása. üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység. üdülőtábor: üdülés céljára szolgáló - általában - ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep. üzemi jellegű: a szabályzat szempontjából üzemi jellegűnek minősül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mértékű tevékenység. városrendezési beavatkozás: a településrész) szerkezetét, arculatát, jellemzőit megváltoztató beavatkozás. vegyes funkciójú épület: több eltérő rendeltetésű rendeltetési egységet magában foglaló épület veszélyes hulladék: hulladék jogszabály alapján meghatározott minősítése. vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) céljára szolgáló terület. víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stégjellegű építmény) a meder talajába beépített vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú (például horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. A HÉSZ szempontjából csak a felépítmény nélküli víziállás minősül víziállásnak; a felépítményes víziállást épületként kell elbírálni. zajvédelmi kategória: jogszabályban meghatározott kibocsátási határérték.

^^

(69) zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész.

(az 5. sz. melléklet új előírásként kerül beépítésre) 5. sz. melléklet: az R 37.§. (5) bekezdésében foglaltak alapján építési tilalom vagy korlátozás alá eső ingatlanok je»> /éke

1. II. s/ámú fcd\én\lcr\, amcl> liékéscsaba. Réti u. - elkerülő út - Köröspart u. (élo\i/ csatorna) - ZHJ». u. által határolt terület által érintett hehraj/i számok: 0543/57; 0543/59; 0543/9 ÜL 0543/66 2. 12. s/ámú led\én\ter\. amel> liékéscsaba. \ arsái>h Béla u. - elkerülő út Réti u. - (■> üinölcsös u. teleksor \égci által határolt terület állal érintett hel\ raj/i s/ámok: 0531/30 ill. 0526/16 3. !3. számú fcdvcnvtcrv, amely Békéscsaba, Dobozi út - elkerülő út - Vandháti út - új kereszt utca (20642. hrsz.; 20684. hrs/..; 20588. hisz.) által határolt árolt terület által érintett helyrajzi számok: 20599; 20640 ill. 0516/23 4. 14. számú fcdvcnvtcrv, amely Békéscsaba, Szépkert u. - Trófea u. - elkerülő út - Omaszta utcai telcksor hátsó telekhatárai által határolt terület által érintett helyrajzi számok: 20782; 0391/5 ill. 20795/1

BÉKÉSCSABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÁTNÉZETI TERV NI = 1 : 5 000

BÉKÉSCSABA RÉTI U.- ELKERÜLŐ ÚTKÖRÖSPART U. (ÉLŐVlZCSATORNA)-ZUG U? ÁLTAL HATÁROLT TÖMB TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZA-1 BÉKÉSCSABA VARSÁGH BÉLA U. -ELKERÜLŐ ÚT - RÉTI U.-GYÜMÖLCSÖS UTCA TELEKSOR VÉGEI ÁLTAL HATÁROLT TÖMB TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZA-2 BÉKÉSCSABA DOBOZI ÚT- ELKERÜLŐ ÚT-VANDHÁTI ÚT -ÚJ KERESZT UTCA (20642. HRSZ; 20684. HRSZ; 20588. HRSZ) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZA-3 BÉKÉSCSABA SZÉPKERT U. - TRÓFEA U.- ELKERÜLŐ ÚT - OMASZTA UTCAI TELEKSOR HÁTSÓ TELEKHATÁRAI ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET CSABATERV BT.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZA-4

ATUÍZEtíTEm

BÉKÉSCSABA GYULAI UT - ELKERÜLŐ UT TRÓFEA UTCA - FÉSZEK UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

&££&3»» SKUAurozAM TERV

gSÍL*

"■"""

sss«™ SÍEi-ST-

A-1