NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2536 NYERGESÚJFALU, FELSZABADULÁS TÉR

NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2536 NYERGESÚJFALU, FELSZABADULÁS TÉR 1.

0M azonosító: 031863

HÁZIREND

2013

1. A házirend célja, feladata és nyilvánossága 1.1. A Kernstok Károly Általános Iskola házirendjének célja, hogy az iskola életét úgy szervezze és szabályozza, hogy biztosítsa a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerinti működést. 1.2. A házirend megtekinthető az iskola honlapján (www.kernstok.hu), ill. munkaidőben tájékoztatást lehet kérni róla az iskola vezetőitől. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten az osztályfőnöknek tájékoztatnia kell. A tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskolai házirendet. 2. Az iskola működési rendje 2.1. A tanórák és szünetek rendje „A” épület „E” épület 1. 800 - 8 45 800 - 845 00 45 2. 9 - 9 9 00 - 9 45 00 45 3. 10 – 10 10 00 – 10 45 00 45 4. 11 – 11 11 00 – 11 45 00 45 5. 12 – 12 12 00 – 12 45 50 35 6. 12 – 13 12 50 – 13 35

„F” épület 800 - 845 855 - 940 950 - 1040 1050 - 1135 1145 - 1230 1235 - 1320

2.2. Az „A” épület első-második osztályos tanulói a főbejárat előtt, a többiek az udvaron gyülekeznek 730 és 745 között, majd az ügyletes tanárok kíséretében bevonulnak osztálytermeikbe. A szünetekben – az időjárástól függően – az udvaron vagy a zsibongóban, a folyosón tartózkodnak. 2.3. A tanulók felügyeletét az „A” és „E” épület reggel 730-tól, az „F” épület és az uszoda 745-től a tanítás/foglalkozás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. Becsengetés után tanulóink – a lezárt termek kivételével – kötelesek a tantermekben tartózkodni. 2.4. Az iskola „A”épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 00 órától 1800 óráig, az „E” és az „F” épület a délutáni foglalkozások befejezéséig van nyitva. 2.5. A tanulók tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével (kilépőcédula) hagyhatják el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 2.6. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik: Felszabadulás téri épület Eterniti épület hétfő: 15.00-17.00 hétfő: 8.00-15.00 szerda: 7.30-9.30 szerda: 8.00-10.00 csütörtök: 14.00-16.00 csütörtök: 8.00-10.00 2.7. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt az épület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán, ill. az iskola honlapján a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 2.8. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az épületbe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portai szolgálat segíti. 2.9. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, sürgős esetben pedig – időpont-egyeztetés után – a megbeszélt időpontban kereshetik föl az iskola tanárait. 2.10. A tanuló az iskolába csak az oktatáshoz szükséges eszközöket hozhatja magával – közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tárgyakat, sajtótermékeket, fegyvernek minősülő eszközt (bicska, kés, tőr stb.) tilos behozni! Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat minden diák csak saját felelősségére tarthat magánál, ezekért az intézmény felelősséget nem vállal. Vonatkozik ez a mobiltelefonra is, amelyet a tanuló a tanítás végeztéig kikapcsolt állapotban tart. 2.11. A diák a tanítási órán nem folytathat olyan tevékenységet, nem használhat olyan eszközöket (pl. mobiltelefon, MP3), amelyek a tanulást akadályozzák, a tanítást zavarják. 2

2.12. Az igazgató minden év április 15-ig közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. Ha a tanulót kérésére felvették a nem kötelező foglalkozásra, az értékelés, a mulasztás, a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.13. Osztályozó vizsgát szervez az iskola a félév és a tanév lezárását megelőző két hétben (szükség esetén más időpontban is). Az osztályozó vizsgára jelentkezést a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek kell benyújtani. Az osztályozó vizsga követelményeit házirendünk melléklete tartalmazza. 2.14. Napközi otthonba, tanulószobára tanévenként előre, minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését. 2.14.1. A napközis illetve tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő írásos kérelme alapján lehetséges. 2.14.2. A tanulásban lemaradó, korrepetálásra, felzárkóztató, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Ezen a tanulók részvétele kötelező a foglalkozásokon, ez alól felmentést a szülő írásos kérelmére az iskola igazgatója adhat. 2.15. Az iskolai étkezésért a térítési díjat minden hónap 15-éig kell befizetni. Hiányzó tanuló étkezését reggel 9 óráig lehet lemondani, a lemondás másnaptól él – befizetett étkezési díjat csak ebben az esetben tud az iskola visszatéríteni. 2.16. A normatív tankönyvellátási igény benyújtásához diákjaink igénylőlapot visznek haza, a határidő elmulasztása esetén a tanuló – a jogszabályokban meghatározott esetek kivételével – az ingyenes tankönyvellátásból kizárható. 2.16.1. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás igénybe vételére szeptemberben nyílik lehetőség. A támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. A tankönyvtámogatás mértéke az iskola rendelkezésére álló összeg mértékének függvényében ítélhető meg. 2.16.2. Az ingyenes tankönyv az iskola könyvtárának tulajdona. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére – a szülő kérésére – értékesíthető, ára a beszerzési árral azonos. 2.16.3. A tankönyv elvesztése, megrongálása esetén a tanulót, illetve szülőjét kártérítési kötelezettség terheli, amelynek összege a könyv beszerzési ára, egy év használat után az ár 75%-a, két év után 50%-a, három 3 és annál több év után 25 %-a . 2.17. Szándékos károkozás esetén a tanuló (szülője) az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítésnek az összege nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át. A kártérítés mértékéről vizsgálat alapján a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes javaslatára a tantestület dönt, a vizsgálatról a tanulót és szüleit értesíteni kell. 2.17.1. A tanulók ellenőrzőjüket maguknál tartják, a felsősök érdemjegyeiket maguk jegyzik be, aláíratják a tanárral és legalább hetente a szülőkkel is. Ha a tanuló tanév közben elveszíti ellenőrzőjét, újat köteles igényelni az osztályfőnöknél vagy a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnél. Az ellenőrzőt a mindenkori aktuális ár megfizetése után kapja meg. 2.18. A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A rajzokat és képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskolaírásbeli megállapodást köt. 2.19. Iskolánk valamennyi osztályának saját osztályterme van, melynek rendjéért, tisztaságáért, az osztály tanulói felelősek. Az osztálytermeket a tanulók az osztályfőnök vezetésével tetszésüknek megfelelően dekorálhatják. 2.20. A tanulókat az osztályfőnök hetesi feladatokkal bízza meg. A hetes dolga, hogy a táblát előkészítse a tanórákra, szellőztessen, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, értesítik az igazgatóságot, a tanóra végén ellenőrizze a tanterem rendjét. 2.21. A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. A termekben lévő audiovizuális eszközök csak tanári engedéllyel – a

3

balesetvédelmi szabályok betartása mellett – működtethetők. Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer jellemzőit megváltoztatni. A szaktanár felügyelete és irányítása mellett diákjaink kötelesek közreműködni az általuk használt szakmai eszközök és környezetük rendben tartásában. A szaktantermekben, a tornateremben, az uszodában és a könyvtárban étkezni nem szabad. 2.22. A tornateremben a tanulóknak sportfelszerelést (fehér póló, tornanadrág, melegítő, sportcipő) kell viselniük; testnevelésórán nem lehet rajtuk karóra, gyűrű, nyaklánc, lógó fülbevaló; a körmöt rövidre kell vágni, a hosszú hajat össze kell fogni. Az iskolai testnevelési besorolást az iskolaorvos tanév végén állapítja meg a következő tanévre vonatkozóan. Úszás alóli felmentés szakrendelésről hozott igazolással kapható. 2.23. Minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartunk, amelynek során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató megtörténtét adminisztrálni kell. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni, a tanulók kötelesek betartani a biztonsági szabályokat. Ennek ellenőrzése a szaktanárok, az ügyeletes tanárok és a hetesek feladata. 2.24. A tanulói baleseteket azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi felelősnek. A bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén érvényes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, ezt az osztályfőnökök a szükséges mértékben ismertetik a diákokkal. 2.25. Tanulóinknak az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és az egészségre káros egyéb szerek fogyasztása. Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 2.26. A tanulók, a tanárok és az iskolai dolgozók személyiségi jogainak védelmében, külön engedély nélkül az iskola területén mobiltelefonnal képeket illetve hangfelvételeket nem lehet készíteni, hagyományos vagy digitális fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta és engedélye nélkül felvétel, film nem rögzíthető. 2.27. Az iskola tantermei tanítási időn kívül csak tanári engedéllyel használhatók. A délutáni foglalkozásokra várakozó tanulók az alsó folyosó zsibongóját vehetik igénybe. 2.28. Elvárjuk, hogy tanulóink az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az időjárásnak megfelelő, nem hivalkodó öltözékben és hajviselettel jelenjenek meg; az iskolai ünnepélyeken pedig az alkalomhoz illő ruhában (sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz vagy ing). 2.29. A talált tárgyakat az igazgatóhelyettesnek vagy a portán kell leadni. 2.30. Az iskolába kerékpárral érkező tanulóknak, dolgozóknak a járművet a kerékpártárolóban kell elhelyezni. Az iskola udvarán kerékpározni tilos. 3. A tanuló jogai és kötelességei 3.1. A tanulói jogokat a köznevelési törvény és annak végrehajtási utasítása részletesen tartalmazza – az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata ezek figyelembe vételével készült (felvilágosítással e dokumentumokról az iskola vezetői állnak rendelkezésre). 3.2. A tanulók egyéni jogai közül a legfontosabbak: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz és a tájékoztatáshoz való jog. 3.2.1. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben. 3.2.2. Tanulóinknak joguk van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben erre (a pedagógusnak felróható okból) határidőn túl kerül sor, a tanulók egyenként dönthetnek arról, kérik-e a dolgozat jegyét. 3.2.3. Sérelem esetén az iskola tanulója/törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. 3.3 A tanulók kollektív jogaik gyakorlására, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége minden, a tanulókat érintő kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat

4

célját, feladatait, működési rendjét jogszabályok és a helyi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti. 3.3.1. Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával tart kapcsolatot; problémáival és kérdéseivel a DÖK-öt segítő tanár közvetítésével vagy közvetlenül megkeresheti az iskola igazgatóját. 3.3.2. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás tervét, kereteit a kezdeményező egyeztetni köteles az iskola igazgatójával. 3.4. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, pl. saját környezetük, osztálytermük rendben tartásában, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítésében. 3.5. Tanulóink számára az intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tanulókra vonatkozó előírások, valamint az iskola létesítményeinek (szaktantermek, tornaterem, könyvtár, stb.) használati rendjét szabályozó utasítások betartása kötelező. 4. A hiányzások kezelésének rendje 4.1. A tanuló hiányzását öt munkanapon belül köteles igazolni az osztályfőnöknek. 4.2. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban (végső esetben a távolmaradás napján telefonon) kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A szülő által igazolható három nap terhére vehetnek részt a nyolcadikosok a középiskolák nyílt napjain. 4.3. Edzőtáborban sport- vagy kulturális eseményen való részvétel, szereplés miatti hiányzás előzetes távolmaradási engedély birtokában igazolható. A távolmaradási engedélyt az edző, a kulturális csoport vezetője kéri (kikérő), amelyet a szülő szignál. 4.4. Utólag a tanuló orvosi igazolással igazolja hiányzását, amelyet az ellenőrzőbe kell bejegyeztetni. Az orvosi igazolást a szülő szignálja. 4.5. Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a tanuló hatósági intézkedés miatt maradt távol az iskolából. 4.6. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A késések percei összeadódnak, s 45 percenként egy igazolatlan órának számítanak. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha  méltányolható közlekedési probléma miatt érkezik később a bejáró tanuló,  a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). 4.7. A nem igazolt vagy nem határidőben igazolt hiányzás igazolatlannak számít. Az igazolatlan órákkal kapcsolatos eljárást az intézmény SzMSz-e szabályozza. 5. A tanórán kívüli tevékenység 5.1. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1330 –1600 között tartjuk. Ezekre a foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell, ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 5.2. Az intézmény által szervezett szabadidős programokon a tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanuló szociális helyzetétől függően a programok költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárulhat. A soron következő szabadidős programról az a tanuló, akinek osztályfőnöki intője vagy ennél súlyosabb fegyelmi büntetése van, kizárható. 5.3. Az iskolai könyvtár ingyenes használatára iskolánk valamennyi tanulója és dolgozója jogosult. A kikölcsönzött könyvek – beleértve az ingyenes használatra adott tankönyveket – elveszítéséért, megrongálásáért a kölcsönvevő anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítés mértékét az intézmény SzMSz (benne az iskolai könyvtár SzMSz-e) határozza meg. 5.4. Az iskolai diáksportkör kínálta lehetőségek minden diák számára elérhetők. Az egyéni és közösségi igényeket a testnevelő tanárokkal kell egyeztetni. 5.5. A számítógépeket a szaktanteremben a szaktanár, a könyvtárban a könyvtáros felügyelete mellett lehet használni, betartva a teremrendet.

5

5.6. A házirend előírásai minden iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényre, tevékenységre is érvényesek. 6. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei 6.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük. 6.1.1. Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítményük (tanulmányi, sportkulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részesei, stb.) jutalmukat a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszik át. 6.2. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki rovó, igazgatói intés. A fegyelmező intézkedésekről a szülőket tájékoztatja az iskola. 6.2.1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül.

A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta. Nyergesújfalu, 2013. április …….

Zara Melinda igazgató

Králikné Kecskeméti Margit az iskolaszék elnöke

Komárominé Lizán Andrea a diákönkormányzat segítője

6

1. sz. melléklet Az osztályozó és javítóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei osztály 1.

1.

1.SNI

1.SNI

2.

2.

tantárgy Magyar nyelv (írásbeli vizsga)  Magán- és mássalhangzók megkülönböztetése  Időtartam jelölése  Másolás, tollbamondás, emlékezetből írás  Mondatkezdés, mondatzárás Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Néma olvasás – megértés bizonyítása feladatok megoldásával Szóbeli vizsgakövetelmények:  Szöveghű, folyamatos kifejező olvasás előzetes felkészülés után  Mesék, versek olvasása  Mondókák, versek memorizálása  Rövid mese elmondása Magyar nyelv (írásbeli vizsga)  Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése begyakorolt esetekben  2-3 rövid mondat másolása Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Rövid szöveg néma olvasása – megértésének bizonyítása egyszerű feladatokkal Szóbeli vizsgakövetelmények:  Szöveghű, szótagoló olvasás  Rövid mondóka memorizálása Magyar nyelv Írásbeli vizsgakövetelmények:  Betűrend  Kijelentő és kérdő mondatok felismerése, alkalmazása  Szótagolás, elválasztás szabályainak alkalmazása  A j hang jelölése  Rövid nyomtatott szöveg másolása  Tollbamondás a tanult helyesírási ismeretek alkalmazásával Szóbeli vizsgakövetelmények:  Magyar ábécé Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Néma olvasás – megértés bizonyítása feladatok megoldásával Szóbeli vizsgakövetelmények:  Folyamatos olvasás előzetes felkészülés után  Szépirodalmi művek és azok részleteinek szöveghű felidézése: Petőfi Sándor: Anyám tyúkja 7

József Attila: Altató 2.SNI

2.SNI

3.

3.

3.SNI

Magyar nyelv Írásbeli vizsgakövetelmények:  Szavak, rövid mondatok másolása előkészítéssel  Írott, nyomtatott 3-4 betűből álló szavak leírása tollbamondás után  Rendezett, olvasható íráskép Szóbeli vizsgakövetelmények:  Az ábécé ismerete Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Szövegértést bizonyító egyszerű feladatok megoldása Szóbeli vizsgakövetelmények:  Rövid mondóka, vers ismerete  Beszámolás az olvasott szövegrész tartalmáról  Hangos olvasás Magyar nyelv Írásbeli vizsgakövetelmények:  Betűrend  Mondatfajták felismerése, alkalmazása  Szótagolás, elválasztás szabályainak alkalmazása  A j hang helyes jelölése  Tanult szófajok felismerése  Rövid nyomtatott szöveg másolása  Tollbamondás: szókészlet szavai, rövid mondatok Szóbeli vizsgakövetelmények:  Tanult szófajokhoz tartozó szabályok ismerete  Magyar ábécé Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Néma olvasás – megértés bizonyítása feladatok megoldásával  Adott témával kapcsolatos 5-6 értelmes összefüggő mondat megfogalmazása Szóbeli vizsgakövetelmények:  Szöveghű, folyamatos olvasás előzetes felkészülés után  Az olvasott szöveg lényegének önálló megfogalmazása  Szépirodalmi művek és azok részleteinek szöveghű felidézése: József Attila: Betlehemi királyok Petőfi Sándor: Füstbe ment terv Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) Magyar nyelv Írásbeli vizsgakövetelmények:  A „j” hang kétféle jelölése begyakorolt alapszókészletben  Mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról  Begyakorolt alapszókészlet szavainak tollbamondása  3 - 4 mondat tollbamondása előkészítés után 8

3.SNI

4.

4.

4.SNI

4.SNI

Szóbeli vizsgakövetelmények:  A magyar ábécé ismerete Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Rövid terjedelmű szöveghez kapcsolódó szövegértési feladatok megoldása: szereplők, helyszín, időpont, események sorba rendezése Szóbeli vizsgakövetelmények:  3-4 mondóka, vers ismerete  Eseményekről, élményekről 3 -4 összefüggő mondat Magyar nyelv Írásbeli vizsgakövetelmények:  Betűrend  Mondatfajták felismerése, alkalmazása  Szótagolás, elválasztás szabályainak alkalmazása  A j hang helyes jelölése  Tanult szófajok felismerése a tanult helyesírási ismeretek alkalmazásával  Rövid, nyomtatott szöveg másolása  Tollbamondás a tanult helyesírási ismeretek alkalmazásával Szóbeli vizsgakövetelmények:  Tanult szófajokhoz tartozó szabályok ismerete  Magyar ábécé Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények:  Néma olvasás - megértés bizonyítása feladatok megoldásával  Adott témával kapcsolatos 6-8 értelmes összefüggő mondat megfogalmazás írása olvasható formában helyesírási és íráshasználati normák megtartásával Szóbeli vizsgakövetelmények:  Szöveghű, folyamatos kifejező olvasás előzetes felkészülés után  Az olvasott szöveg lényegének önálló megfogalmazása, véleményalkotás  Szépirodalmi művek és azok részleteinek szöveghű felidézése: József Attila: Mama Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet) Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) Magyar nyelv (szóbeli és írásbeli vizsga) Írásbeli vizsgakövetelmények:  A „j” hang kétféle jelölése begyakorolt alapszókészletben  Mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról 

Begyakorolt alapszókészlet szavainak tollbamondása



4-5 mondat tollbamondása előkészítés után

Szóbeli vizsgakövetelmények:  A teljes ábécé ismerete Magyar irodalom Írásbeli vizsgakövetelmények: 9



5.

5.

5.SNI

5.SNI

6.

Szövegértést bizonyító feladatok megoldása : a szereplők, helyszín, időpont megnevezése. Az események sorba rendezése. Szóbeli vizsgakövetelmények:  4-5 mondóka, vers ismerete  Eseményekről, élményekről három-négy összefüggő mondat megfogalmazása.  Hangos olvasás Magyar nyelv( Írásbeli vizsga)       

A kommunikáció Hangok és betűk Helyesírási alapelvek Szövegszerkesztés A szavak szerkezete Állandósult szókapcsolatok Hangalak és jelentés

Irodalom Az adott évfolyamon tanult műfajok, művek, irodalomelméleti fogalmak ismerete. A kötelező olvasmány és az olvasott művek cselekményének ismerete. A tanult költői képek felismerése.  Mesék, mesetípusok  Petőfi Sándor: János vitéz  Mítoszok – Történetek a görög mitológiából  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk  Versek - Arany János: Családi kör Petőfi Sándor: Az Alföld  Elbeszélések – Móricz Zsigmond: Fillentő Magyar nyelv  A mondat, mondatfajták  Hangalak és jelentés  Helyesírásunk alapelvei  Hangok és betűk  Ábécé és betűrend, szótagolás Irodalom  A mesék legfontosabb jellemzői, népmese, műmese  A tanult mesék cselekményének ismerete  Elbeszélések gyermekekről-Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Janikovszky Éva néhány elbeszélésének ismerete  Versek-a vers jellemzői, rím, a tanult versek ismerete  Petőfi Sándor élete  A János vitéz keletkezése, cselekménye  Memoriter: Egy szabadon választott vers a tananyagból 4-5 versszak a János vitézből Magyar nyelv(Írásbeli vizsga)  A szófajok rendszere  Az ige  A határozók  A főnév  A melléknév 10

6.

6.SNI

6. SNI

7.

7.

 A számnév  A névmások  Igenevek  Viszonyszók  Kommunikáció Irodalom Az adott évfolyamon tanult műfajok, művek, irodalomelméleti fogalmak ismerete. A kötelező olvasmány és az olvasott művek cselekményének ismerete. A költői képek felismerése.  Mondák, balladák: Rege a csodaszarvasról Kőmíves Kelemenné Arany János: A walesi bárdok  Arany János: Toldi  Regényrészletek: Nógrádi Gábor: Petepite  Gárdonyi Géza: Egri csillagok  Versek: Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram Áprily Lajos: Március Magyar nyelv  A szófajok  Az ige jelentése és helyesírása  A főnév jelentése és helyesírása, tulajdonnév, köznév  A melléknév jelentése és helyesírása  A számnév jelentése és helyesírása  A névelő Irodalom  A népdal, népszokások, ünnepek  Mondák-néhány olvasott monda cselekményének ismerete  Arany János élete  A Toldi keletkezése, cselekménye  Válogatás Petőfi Sándor verseiből (Egy estém otthon, Füstbe ment terv, Nemzeti dal)  Memoriter: Toldi Előhang Magyar nyelv (Írásbeli vizsga)  Kommunikáció  Az egyszerű mondat  Mondatfajták  A mondat szerkezete  Az egyszerű bővített mondat  Mondatrészek, elemzés, ágrajz  A szóalkotás Irodalom Az adott évfolyamon tanult műfajok, művek, irodalomelméleti fogalmak ismerete. A kötelező olvasmány és az olvasott művek cselekményének ismerete. A tanult költői képek felismerése. 11



7. SNI

7. SNI

8.

8.

8. SNI

Versek a reformkor irodalmából Kölcsey Ferenc: Himnusz, epigrammák Vörösmarty Mihály: Szózat  Versek Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Arany János: A fülemile Petőfi Sándor: Szeptember végén  Novellák, anekdoták Rideg Sándor: Indul a bakterház  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője Magyar nyelv (Írásbeli vizsga)  Szófajok rendszere  A névmások (személyes, mutató, kérdő névmás)  Névutó  Kötőszó  A mondat fő részei  A bővített mondat  Szövegalkotás: elbeszélő fogalmazás Irodalom  Válogatás Arany János költészetéből (Családi kör, Nemzetőr-dal, A fülemüle, Mátyás anyja)  A novella műfaji jellemzői  Mikszáth Kálmán: A néhai bárány  A felvilágosodás és a reformkor irodalma  Csokonai:Zsugori uram, a reményhez  Kölcsey:Himnusz  Vörösmarty: Szózat  Memoriter. részletek a Himnuszból és a Szózatból Magyar nyelv (Írásbeli vizsga)  Az összetett mondat  Az alárendelő összetett mondat  A mellérendelő összetett mondat  A többszörösen összetett mondat  Kommunikáció, tömegkommunikáció  A nyelv élete Irodalom Az adott évfolyamon tanult műfajok, művek, irodalomelméleti fogalmak ismerete. A kötelező olvasmány és az olvasott művek cselekményének ismerete. A költői képek felismerése.  A századforduló irodalma: József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Tóth Árpád, Juhász Gyula egy-egy versének ismerete  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Magyar nyelv(Írásbeli vizsga)  Szavak-szófajok, hangalak és jelentés  A mondat-mondatfajták, a mondat szerkezete, mondatrészek, Az összetett mondat,  Kommunikációköznapi kommunikációs helyzetek, 12

8. SNI

1.

tömegkommunikáció  Szövegalkotás-elbeszélés, leírás, jellemzés Irodalom  A századforduló irodalma-Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály egy-egy versének ismerete  A XX. század irodalma-Váci Mihály: Még nem elég, Weöres Sándor: Kocsi és vonat, A tündér  Verstani ismeretek: ritmus, rím, rímképlet,költői képek  Memoriter: egy szabadon választott vers a tanév anyagából Német nemzetiségi nyelv A vizsga csak szóbeli részből áll Témák: család, iskola, lakás, természet,évszakok,időjárás, állatok, növények  a témákhoz kapcsolódóan egyszerű kérdésekre rövid válaszok adása  bemutatkozás 2-3 mondatban  3 mondóka, kiszámoló elmondása

1.

Német honismeret Szóbeli Témák: család, otthon és környezete, zene és tánc, ünnepek, népköltészet.  alapvető ismeretek a megadott témakörökben.

2.

Német nemzetiségi nyelv Szóbeli Témák: család, otthon, iskola, közlekedés, egészség, természet, állatok, ünnepek  a témákhoz kapcsolódóan egyszerű kérdésekre rövid válaszok adása  rövid szöveg helyes hangsúllyal történő olvasása  3 mondóka, v. vers elmondása Írásbeli  rövid, nyomtatott szöveg másolása  tanult szavak, 3-4 mondat tollbamondás utáni írása

2.

Német honismeret Szóbeli Témák:közlekedés,életmód, zene és tánc, ünnepek, népköltészet háziállatok.  alapvető ismeretek a megadott témakörökben Német nemzetiségi nyelv Szóbeli Témák: család, iskola, barátok kirándulás, közlekedés, állatok, természet, ünnepek, sport  kérdésekre igenlő, tagadó válaszadás  a témákhoz kapcsolódóan 4-5 összefüggő mondat alkotása

3.

13



ismert szöveg folyékony olvasása

Írásbeli  tanult szavak helyes írása  igeragozás jelen időben  birtoklás kifejezése haben igével  tőszámok 100-ig, sorszámok 20-ig  gyakori főnevek egyes és többes határozatlan névelők alkalmazása

3.

4.

száma,

határozott

és

Német honismeret Szóbeli Témák: szociális kapcsolatok, öltözködés, tájékozódás saját környezetben, életmód, ünnepek.  alapvető ismeretek a megadott témakörökben Német nemzetiségi nyelv Szóbeli Témák: család, otthon, barátok, iskola, egészség, állatok, természet, környezetvédelem, ünnepek, hagyományok, sport, szabadidő    

adott témával kapcsolatban kérdésekre válaszadás adott témákhoz kapcsolódóan 5-6 mondatos párbeszéd alkotása kérdések alapján szövegből lényeges információk kikeresése rövid szöveg megfelelő tempójú értő olvasása felkészülés után

Írásbeli      

tanult szókincs szavainak helyes leírása főnévragozás (határozott és határozatlan névelők alany és tárgy esete) tagadás formáinak ismerete igék kijelentő mód jelen idejének biztos alkalmazása haben és sein ige ragozása egyszerű melléknevek fokozása

4.

Német honismeret Szóbeli Témák: étkezés, zene és tánc, ünnepek, népköltészet, kulturális élet, média, nemzetiség  . alapvető ismeretek a megadot témakörökben.

5.

Német nemzetiségi nyelv Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, 14

iskola, média, lakóhely, állatok, növények  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli: szófajok:  igék: ragozás(jelen, múlt, jövő idő)  segédigék: ragozás  főnevek ragozása ( alany-, tárgy eset)  melléknév fokozása  birtokos névmások  személyes névmások  elöljárók: wo? wohin? mondattan:  mellérendelő kötőszavak

5.

Német honismeret Szóbeli Témák: rokoni kapcsolatok, családi ünnepek, iskola régen és ma, munka, lakóhely, ünnepek, életmód, zene-tánc  alapvető ismeretek a felsorolt témakörökben

6.

Német nemzetiségi nyelv Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, média, lakóhely, állatok, növények, orvosnál, sport, vásárlás  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli: szófajok:  igék: ragozás(jelen, múlt( Perfekt, Präteritum), jövő idő)  segédigék: ragozás  főnevek ragozása (birtokos eset)  birtokos névmások  személyes névmások  elöljárók: wo? wohin?  kérdőszavak mondattan:  mellérendelő kötőszavak  alárendelő kötőszavak ( weil, dass)  felszólító mondatok

6.

Német honismeret Szóbeli Témák: rokoni kapcsolatok, családi ünnepek, iskola régen és ma, munka és megélhetés, lakóhely, ünnepek, életmód, zene-tánc, népköltészet  alapvető ismeretek a felsorolt témakörökben 15

7.

Német nemzetiségi nyelv Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, média, lakóhely, állatok, növények,orvosnál, sport, vásárlás,zene, utazás, szolgáltatások, környezetvédelem  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli: szófajok:  igék: ragozás (jelen, múlt ( Perfekt, Präteritum), jövő idő)  sich-es igék ragozása  vonzatos igék  segédigék: ragozás  főnevek ragozása (birtokos eset)  birtokos névmások  személyes névmások  elöljárók: wo? wohin?  kérdőszavak  tőszámnevek, sorszámnevek mondattan:  mellérendelő kötőszavak  alárendelő kötőszavak ( weil, dass)  felszólító mondatok  mellékmondati szórend

7.

Német honismeret Szóbeli Témák: öltözködés, településstruktúra, hagyományos mezőgazdaság, életmód, étkezés, média, településtörténet, nemzetiségi politika  alapvető ismeretek a felsorolt témakörökben.  Térképismeret.

8.

Német nemzetiségi nyelv Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, média, lakóhely, állatok, növények,orvosnál, sport, vásárlás,zene, utazás, turizmus, német országismeret szolgáltatások, környezetvédelem  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli: szófajok:  igék: ragozás (jelen, múlt( Perfekt, Präteritum, Plusquamperfekt), jövő idő)  feltételes mód  sich-es igék ragozása 16

8.

4.

5.

 vonzatos igék  segédigék: ragozás  főnevek ragozása (birtokos eset)  birtokos névmások  személyes névmások  elöljárók (részes- és birtokos eset)  kérdőszavak  tőszámnevek, sorszámnevek mondattan:  mellérendelő kötőszavak  alárendelő kötőszavak ( weil, dass)  felszólító mondatok  mellékmondati szórend  ob kötőszó Német honismeret Szóbeli Témák: öltözködés, településstruktúra, hagyományos mezőgazdaság, életmód,étkezés, média, településtörténet, nemzetiségi politika, nyelvjárások, magyarországi német iroda  alapvető ismeretek a felsorolt témakörökben.  Térképismeret. Német nyelv Csak szóbeli vizsga van Témák:család, otthon, étkezés, idő, időjárás, öltözködés, sport, szabadidő, természet, ünnepek és szokások, város, bevásárlás, utazás Nyelvtani fogalomkörök:  igeragozás jelen időben  határozott és határozatlan névelő ragozása  haben/sein ragozása  A fenti témákban egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikáljon Német nyelv Szóbeli: Témák Család, otthon, étkezés, idő, időjárás, öltözködés, sport, szabadidő, természet, ünnepek és szokások, város, bevásárlás, utazás 

A fenti témákban egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Írásbeli: Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír. Nyelvtani fogalomkörök:  Igeragozás jelen időben  Birtoklás kifejezése birtokos névmással  Térbeli viszonyok, irányok meghatározása  Idő kifejezése  A „möchte” ige használata 17



6.

sich-es igék használata

Német nyelv Szóbeli: Témák Család, otthon, étkezés, idő, időjárás, öltözködés, sport, szabadidő, természet, ünnepek és szokások, város, bevásárlás, utazás, egészséges életmód, környezetvédelem 

A fenti témákban az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni, tényszerű, egyszerű információkat kérni. Tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni. Írásbeli: Egyszerű közléseket és kérdéseket a tanult minta alapján írásban megfogalmazni. Egyszerű szöveget, baráti üdvözletet létrehozni.

7. SNI

7.

Nyelvtani fogalomkörök:  Felszólító mód  Módbeli segédigék  Esetviszonyok  Melléknévragozás Német Csak szóbeli vizsga  Bemutatkozás egyszerű mondatokban  Köszönési formák  Egyszerű kérdésekre egyszerű válaszok  Tárgyak, dolgok megnevezése Német nyelv Szóbeli: Témák Család, otthon, étkezés, idő, időjárás, öltözködés, sport, szabadidő, természet, ünnepek és szokások, város, bevásárlás, utazás, egészséges életmód, környezetvédelem, célnyelvi országok,  A fenti témákban az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni, tényszerű, egyszerű információkat kérni. Tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni, kiszűrni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből a fontos információkat. Írásbeli:  Egyszerű közléseket és kérdéseket a tanult minta alapján írásban megfogalmazni. Egyszerű szöveget, baráti levelet létrehozni. Nyelvtani fogalomkörök:  Präteritum, Perfekt használata  gehören + Dativ 18

  

Gyakoriság kifejezése (oft, manchmal, immer, nie, einmal) Kötőszavak (weil, dass, und, sondern, oder, denn, aber) A melléknevek fokozása

8. SNI

Német nyelv Csak szóbeli vizsga  Bemutatkozás  Információkérés- egyszerű kérdések  Információadás, egyszerű feleletek  Jókívánságok

8.

Német nyelv Szóbeli: Témák:család, otthon, étkezés, idő, időjárás, öltözködés, sport, szabadidő, természet, ünnepek és szokások, város, bevásárlás, utazás, egészséges életmód, környezetvédelem, célnyelvi országok, iskolai élet a célnyelvi országokban, foglalkozások, munkahelyek 

A fenti témákban az ismert nyelvi eszközökkel részt venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témákról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérti az ismerős szavakat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írásbeli:  Egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üzenetet megírni Ismert nyelvtani szerkezetek felhasználásával tényszerű információt közvetítő, kb. 50 szavas szöveget írni. Nyelvtani fogalomkörök:  A különböző igeidők használata (múlt, jelen, jövő)  Sorszámnevek  Vonatkozó névmások használata  A 4-8. évfolyamon tanult nyelvtani fogalomkörök A2 Európai referenciakeret szinten való alkalmazása

4.

Angol Szóbeli Témák: iskola, család, ételek, lakás, öltözködés, testünk, állatok, szabadidő  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli:  alapvető nyelvtani szerkezetek: There is /There are  a birtoklás kifejezése: have got/ has got  számnevek 1-100-ig  can segédige 19

  

do segédige főnevek egyes és többes száma elöljárószavak: hely és idő

5.

Angol Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, öltözködés, iskola, lakóhely, vásárlás  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli:  igeidők: (jelen idő) Present Simple, Present Progressive  segédigék: Have got/ has got, can/ can’t  főnevek egyes és többes száma  melléknevek helyes használata  birtokos névmások  személyes névmások  elöljárók: hely, idő

6.

Angol Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, lakóhely, állatok, sport, vásárlás  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli:  igeidők:(jelen, múlt( Past Simple, Past Progressive), jövő idő : going to, will)  segédigék: must, could, may, might  melléknevek fokozása  birtokos névmások  személyes névmások  megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek  kérdőszavak

7.

Angol Szóbeli: Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, média, lakóhely, állatok, sport, vásárlás, zene, utazás, szolgáltatások, környezetvédelem  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli:  igeidők: jelen: Present Perfect Simple, múlt:( Past Simple)  segédigék: must, have to, should  főnevek: megszámlálható, megszámláhatatlan  birtokos névmások  személyes névmások 20

  7. SNI

Angol    

feltételes mód: Conditional Sentences Type 1 kérdőszavak: How much…? How many…? Bemutatkozás egyszerű mondatokba Köszönési formák Egyszerű kérdésekre egyszerű válaszok Tárgyak, dolgok megnevezése

8.

Angol Szóbeli Témák: család, bemutatkozás, hobbi, szabadidő, ünnepek, étkezés, iskola, média, lakóhely, egészséges életvitel, sport, vásárlás, zene, utazás, turizmus, környezetvédelem  a témakörök alapvető szókincse  egyszerű kérdésekre válasz Írásbeli:  igeidők:  jelen: Present Perfect Simple, Present Perfect Progressive  múlt: Past Perfect Simple  feltételes mód: Conditional Sentences Type 2  függő beszéd  segédigék:will/ would, must/can’t, can/ could/ be able to  infinitive/- ing form  személyes névmások  elöljárók  kérdőszavak  tőszámnevek, sorszámnevek

8. SNI

Angol    

1.

1.SNI

Bemutatkozás Információkérés- egyszerű kérdések Információadás, egyszerű feleletek Jókívánságok

Matematika (írásbeli vizsga)  Biztos számfogalom a 20-as számkörben  Számok írása-olvasása 20-ig  Sorozatok képzése, kiegészítése  Számok tulajdonságai (páros, páratlan, egyjegyű, kétjegyű)  Számszomszédok (egyes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás tízes átlépéssel a 20-as számkörben  Szöveges feladatok értelmezése, lejegyzése és megoldása  Nyitott mondatok értelmezése és megoldása  Térbeli tájékozódás (alatt, felett, mellet, között)  Mértékegységek ismerete az adott számkörnek megfelelően Matematika (írásbeli, szóbeli) 21

2.

2.SNI

3.

 Biztos számfogalom 10-es számkörben  Számok írása-olvasása 10-ig  Számok tulajdonságai (páros, páratlan)  Számszomszédok (egyes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás 10-ig  Egyszerű szöveges feladatok megoldása  Térbeli tájékozódás Matematika (írásbeli vizsga)  Biztos számfogalom a százas a 100-as számkörben  Számok írása-olvasása 100-ig  Sorozatok képzése, kiegészítése  Számok tulajdonságai (páros, páratlan, egyjegyű, kétjegyű)  Számszomszédok (egyes, tízes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás tízes átlépéssel a 100-as számkörben  Helyi érték fogalma  Szorzás és bennfoglalás műveletének biztos alkalmazása  Műveletek értelmezése, zárójel ismerete, használata  Szöveges feladatok értelmezése, lejegyzése és megoldása  Nyitott mondatok értelmezése és megoldása  Térbeli tájékozódás  Mértékegységek ismerete az adott számkörnek megfelelően Matematika (írásbeli, szóbeli vizsga)  Biztos számfogalom 20-es számkörben  Számok írása-olvasása 20-ig  Számok tulajdonságai (páros, páratlan)  Számszomszédok (egyes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás 20-ig, tízes átlépéssel  Egyszerű szöveges feladatok megoldása  Térbeli tájékozódás Matematika (írásbeli vizsga)  Biztos számfogalom a százas a 1000-es számkörben  Számok írása-olvasása 1000-ig  Sorozatok képzése, kiegészítése  Számszomszédok (egyes, tízes, százas)  Tájékozódás számegyenesen  Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás tízes átlépéssel a 1000-es számkörben  Helyi, alaki, és valódi érték fogalma  Kerekítés, becslés  Írásbeli összeadás, kivonás háromjegyű számokkal, ellenőrzés  Írásbeli szorzás egyjegyűvel, ellenőrzés  Műveletek sorrendje  Szöveges feladatok értelmezése, lejegyzése és megoldása  Nyitott mondatok értelmezése és megoldása 22

3.SNI

 Mértékegységek ismerete az adott számkörnek megfelelően Matematika (írásbeli, szóbeli vizsga)  Biztos számfogalom 100-as számkörben  Számok írása-olvasása 100-ig  Számok tulajdonságai (páros, páratlan, egyjegyű, kétjegyű)  Számszomszédok (egyes, tízes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás 100-ig ( 10-es átlépés nélkül)  Szorzás és bennfoglalás (10-es, 5-ös, 2-es)  Egyszerű szöveges feladatok megoldása

4.

Matematika (írásbeli vizsga)  Biztos számfogalom a százas a 10000-es számkörben  Számok írása-olvasása 10000-ig  Sorozatok képzése, kiegészítése  Számszomszédok (egyes, tízes, százas, ezres)  Tájékozódás számegyenesen  Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás tízes átlépéssel a 10000-es számkörben  Helyi, alaki, és valódi érték fogalma  Kerekítés, becslés  Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal, ellenőrzés  Írásbeli szorzás, osztás egy- és kétjegyűvel  Műveletek sorrendje  Szöveges feladatok értelmezése, lejegyzése és megoldása  Nyitott mondatok értelmezése és megoldása  Törtekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása  Téglalap és négyzet kerületének kiszámítása  Mértékegységek ismerete az adott számkörnek megfelelően

4.SNI

Matematika (írásbeli, szóbeli vizsga)  Biztos számfogalom 100-as számkörben  Számok írása-olvasása 100-ig  Számok tulajdonságai (páros, páratlan, egyjegyű, kétjegyű)  Számszomszédok (egyes, tízes)  Tájékozódás számegyenesen  Összeadás, kivonás, pótlás 100-ig, tízes átlépéssel  Írásbeli összeadás és kivonás kétjegyű számokkal  Egyszerű szöveges feladatok megoldása  Szorzás és bennfoglalás műveletének biztos alkalmazása Matematika  Alapműveletek a természetes számok körében (többjegyűvel szorzás, kétjegyűvel osztás)  Törtek értelmezése, rajzolása, egyszerűsítése, bővítése  Egyszerűbb törtek összeadása, kivonása  Tört szorzása, osztása természetes számmal  Tizedes törtek értelmezése, felírása helyi érték szerint  Tizedes törtek összeadása, kivonása

5.

23

   5. SNI

6.

6. SNI

Matematika     

  

7.SNI

Tört és negatív szám számfogalmának megértése Egyjegyű osztóval való osztás segítséggel Szöveges feladatok megoldása következtetéssel Alapműveletek elvégzése írásban (összeadás, kivonás 10.000-ig, szorzás kétjegyű szorzóval) Kerekítés tízesre, százasra, ezresre Szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel Négyzet és téglalap kerületének kiszámítása

Matematika  Alapműveletek törtekkel, tizedes törtekkel  Százalékszámítási feladatok egyszerűbb szöveges feladatokkal is  Hatvány értelmezése, hatványérték kiszámítása  Algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása  Két-három lépéses egyenletek megoldása, ellenőrzése  Lineáris függvények értéktáblázatának kitöltése, függvények ábrázolása koordináta-rendszerben  A tanult síkidomok kerülete, területe Matematika       

8.

Legyen kialakult számfogalma ezres számkörben Végezzen alapműveleteket (összeadás, kivonás, szorzás) írásban Tudjon összeadással, kivonással, szorzással számsorokat összeállítani Adott síkidom kerületének megmérése Tudjon adatokat leolvasni grafikonról, táblázatból

Matematika  Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása  Tört szorzása, osztása törttel  Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása tizedes törttel  Egész számok szorzása, osztása egész számmal  Arányosság: tudjon az egyből a többre következtetni  Egyszerű százalékszámítási feladatok  Oszthatósági szabályok: 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 9-es  Szakaszfelezés, szögfelezés, tengelyes tükrözés Matematika    

7.

Tizedes tört szorzása, osztása természetes számmal Egész számok összeadása kivonása A téglalap és a négyzet kerülete, területe

Alapműveletek elvégzése (összeadás, kivonás 100.000-ig, szorzás 2-3 jegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval) Kerekítés tízesre, százasra, ezresre Azonos számlálójú vagy nevezőjű törtek összehasonlítása Háromszög kerülete, területe Tanult geometriai alakzatok megszerkesztése Szögek mérése szögmérővel Merőleges és párhuzamos egyenesek rajzolása

Matematika  Alapműveletek törtekkel, tizedes törtekkel 24

     

8. SNI

Százalékszámítási feladatok egyszerűbb szöveges feladatokkal is Hatvány értelmezése, hatványérték kiszámítása Műveletek azonos alapú hatványokkal Algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása Két-három lépéses egyenletek megoldása, ellenőrzése Lineáris függvények értéktáblázatának kitöltése, függvények ábrázolása koordináta-rendszerben  Egyenletek grafikus megoldása  Egyszerű testek felszíne, térfogata Matematika      

Alapműveletek elvégzése (összeadás, kivonás 1.000.000-ig, szorzás 23 jegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval) Alapműveletek elvégzése tizedes törtekkel Azonos számlálójú vagy nevezőjű törtek összehasonlítása Állandó különbségű sorozat folytatása törtekkel, tizedes törtekkel Tanult geometriai alakzatok szerkesztése Pontok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben

1.

Technika Szóbeli követelmények  Családtagok  Napirend  A testápolás eszközei  Az évszakoknak megfelelő öltözködés  Különféle anyagfajták felismerése  Gyalogos közlekedés szabályai Gyakorlati vizsga  Papírcsákó hajtogatása fázisonként

1. SNI

Technika Szóbeli követelmények  A testápolás eszközei  Az évszakoknak megfelelő öltözködés  Különféle anyagfajták felismerése  Gyalogos közlekedés szabályai Gyakorlati vizsga  Papírcsákó hajtogatása fázisonként

2.

Technika Szóbeli követelmények  Lakóház és helyiségei  Háztartási eszközök  Háztartási balesetek  Személyi higiénia  Egészséges táplálkozás  Különféle anyagfajták  Közlekedési jelzőtáblák a gyalogosok számára Gyakorlati vizsga 25



Egy közlekedési eszköz (autó, vonat) papírképének az elkészítése alaklemez segítségével (tervezés, előrajzolás, nyírás, ragasztás)

2. SNI

Technika Szóbeli követelmények  Háztartási balesetek  Személyi higiénia  Különféle anyagfajták  Közlekedési szabályok a gyalogos közlekedésben Gyakorlati vizsga  Egy közlekedési eszköz (autó, vonat) papírképének az elkészítése alaklemez segítségével (tervezés, előrajzolás, nyírás, ragasztás)

3.

Technika Szóbeli vizsga  Ünneplés a családban  Asztalterítés, tálalás  Egészség és betegség  Segélyhívószámok  Különféle anyagfajtás  A kerékpár részei  Viselkedési normák a közlekedésben  Iskolai ünnepek Gyakorlati vizsga  Könyvjelző készítése filcanyagból (tervezés, szabás, ragasztás)

3. SNI

Technika Szóbeli vizsga  Ünnepi öltözék  Asztalterítés, tálalás  Különféle anyagfajtás  Viselkedési normák a közlekedésben Gyakorlati vizsga  Könyvjelző készítése filcanyagból (tervezés, szabás, ragasztás)

4.

Technika Szóbeli vizsga  Egy egyszerű étel (tea, szendvics) elkészítésének a menete  Ajándékozás a családban  Zsebpénzkezelés  Környezetbarát termékek a háztartásban  Különféle anyagfajták 26

   

Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása A kerékpár kötelező felszerelési tárgyai A szárazföldi, vízi és légi közlekedés Az iskolai ünnep kellékei

Gyakorlati vizsga  virágkaró készítése (csiszolás, mérés, előrajzolás, faragás) 4. SNI

Technika Szóbeli vizsga  Részvétel a családi munkában  Zsebpénzkezelés  Környezetbarát termékek a háztartásban  Segélyhívószámok  Különféle anyagfajták  Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása Gyakorlati vizsga  virágkaró készítése (csiszolás, mérés, előrajzolás, faragás)

5.

Technika  Egyszerű műszaki rajz olvasása  A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete  Az ételkészítés alapvető higiéniai szabályinak ismerete  Algoritmus/recept alapján egyszerű munkadarab/étel elkészítése. Technika

5. SNI

6.

6. SNI

  

Technika  Egyszerű műszaki rajz készítése  Tárgyak felismerése vetületek alapján  A kerékpáros közlekedés szabályai  Logikai áramkörök értelmezése  Egyszerű háztartási munkák elvégzése Technika   

7.

A famegmunkálás elemi szintje A tömegközlekedési eszközök igénybevételének ismerete Elemi ismeretek a kamaszkorral járó testápolásról

Biztos eszköz- és anyagismeret, az életkornak megfelelő önálló munkavégzés Műveleti tervezés Gyalogos és kerékpáros közlekedés elemi szabályainak ismerete

Technika  Nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából  Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása  Gépek működésének bemutatása, modellezése  Korszerű ételsor önálló összeállítása  Egyszerű háztartási gépek használata 27

7. SNI

Technika   

8.

8. SNI

1.

Technika  A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata  A közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működése  A közlekedési helyzetek helyes megítélése  Az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás jellemzői  Egészséges étel készítése Technika    

Rajz    

1.SNI

Rajz    

2.

Rajz      

2. SNI

Az eszközök biztos és balesetmentes használata Egyszerű modell készítése önállóan Az építőelemek önálló szerelése rajzos minta után

Rajz  

Az eszközök pontos és balesetmentes használata Egyszerű modellek készítése önállóan Az építőelemek önálló szerelése rajzos minta alapján Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű biztonságos anyag- és eszközhasználat. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. A felszerelés önálló rendben tartása. Változatos színhasználat.

és

Látványélmény megjelenítése különböző eszközökkel.( filctoll, vízfesték, gyurma) Biztonságos anyag- és eszközhasználat. Felszerelés rendben tartása. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása.

Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat. A felszerelés önálló rendben tartása. Változatos színhasználat. Megfelelő térkihasználás. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása.

Látványélmény megjelenítése különböző eszközökkel.( filctoll, vízfesték, gyurma) Biztonságos anyag- és eszközhasználat. 28

 

3. SNI

Rajz    

4.





  

Rajz    

5.

Rajz     

5. SNI

Látványélmény megjelenítése különböző eszközökkel.( filctoll, vízfesték, gyurma) Biztonságos anyag- és eszközhasználat. Felszerelés rendben tartása. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása.

Rajz 

4.SNI

Felszerelés rendben tartása. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása.

  Rajz  

Élmény- és emlékkifejezés, az életkornak megfelelő illusztráció készítése. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. Maximális térkihasználás. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása.

Látványélmény megjelenítése különböző eszközökkel.( filctoll, vízfesték, gyurma) Biztonságos anyag- és eszközhasználat. Felszerelés rendben tartása. Műalkotásokkal kapcsolatos gondolatok, érzelmek megfogalmazása. Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok elemi ismerete Változatos anyag és eszközhasználat Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. 29

   6.

6. SNI

7.

Rajz  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.  A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített megjelenítése.  A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és ábrázolása.  A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok elemi ismerete  Változatos anyag és eszközhasználat  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról Rajz  Egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról Rajz        

7. SNI

Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.

Rajz    

A különböző kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának értelmezése és alkotó használata. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása. Szerkezetek és térmodellek állékonyságának (statikájának), teherbírásának megfigyelése. Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített környezetének vizsgálata értelmezés céljából, meghatározott szempontok alapján. Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek értelmezése. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok elemi ismerete. Változatos anyag és eszközhasználat. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Közvetlen környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok 30

  8.

Rajz        

8. SNI

Rajz       

1.

Ének   

2. SNI

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés alapvető eszközeinek segítségével. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Egyszerű téri helyzetek értelmezése vizuálisan és szövegben. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról 20 népdal Ritmikai elemek: tá (negyedérték) titi (nyolcadpár) szün (negyed szünet) Dallami elemek: s-m-l



2.

Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Művészeti és a képzőművészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése a műelemzés során. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok legjellemzőbb műalkotásainak és szimbolikus tárgyainak azonosítása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése Különböző mozgások vizuális rögzítése.

Ének  

1. SNI

megfogalmazása. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása.

egyszerű ritmusok kötetlen megszólaltatása egyszerű ritmusok hangzás utáni felismerése részvétel éneklési, dalos játékokban

Ének   

20 népdal Ritmikai elemek: tá,titi,szün, táá (félérték) szüün (félérték szünete) Dallami elemek: s-m-l-d-r-l,

Ének   

egyszerű dallamok éneklése részvétel éneklési,dalos játékokban -egyszerű ritmusok hangzás utáni felismerése 31

3.

Ének  

20 népdal Ritmikai elemek: önálló nyolcad és szünete,szinkópa egész kotta és szünete Dallami elemek: alsó s, felső d’



3. SNI

4.

Ének   

Ének   

4.SNI

dalok felismerése jellemző részleteik alapján kedvenc dalok hangulata,tartalma egyszeű ritmusok felismerése

20 népdal Ritmikai elemek: nyújtott-éles ritmus, ütemmutató,ütemfajták ¾ Dallami elemek: alsó ti, fá és ti

Ének   

dalok felismerése jellemző részleteik alapján dalok hangulata, tartalma egyszerű ritmusok felimerése

5.

Ének A magyar népzene:  3 népdalgyűjtő és 3 jeles nap ismerete  A pentaton hangsor  Az alkalmazkodó ritmus  A hétfokú hangsor (dúr és moll)  A tiszta hangközök (T1, T8, T4, T5)  A magyar népzene új stílusú dalainak sajátosságai  A régi stílusú népdal (pentaton kvintváltó) szerkezete  Egy új és egy régi stílusú népdal elemzése a tanult szempontok alapján  (sorszerkezet, dallamvonal, előadásmód, hangsor, stílus)  5 népdal éneklése Kórusművek, feldolgozások:  A kórusok fajtái  Kodály Zoltán élete, munkássága  Kodály Zoltán Székelyfonó - a daljáték fogalma A zene története:  Az őskor zenéje  Az ókor zenéje  A középkor zenéje  A reneszánsz zenéje  A barokk zenéje  A zenetörténeti korokhoz tartozó 1-1 dallam éneklése

5.SNI

Ének A magyar népzene, feldolgozások:  3 népdalgyűjtő és 3 jeles nap ismerete 32

 A magyar népzene új stílusú dalainak sajátosságai  A régi stílusú népdal jellemzői  5 népdal éneklése  Kodály Zoltán élete, munkássága A zene története:  A tanult zenetörténeti korok 3 legfontosabb jellemzője tetszőleges dallam éneklése a tanult korokból (őskor-barokk) 6.

6.SNI

7.

Ének Népdalok, feldolgozások:  Új stílusú népdalok éneklése, elemzése a tanult szempontok alapján:  Sorszerkezet, dallamvonal, előadásmód, hangsor, szótagszám, stílus meghatározása  Parlando, rubato, tempo giusto magyarázata  A szekund és terc hangköz  Előjegyzések, módosítások  1 b és 1 # előjegyzés hangnemei  Kodály Zoltán : Mátrai képek –A mű részei, dalai Magyar történeti énekek:  A históriás ének-Tinódi Lantos Sebestyén. A lant  A kuruc kor zenéje Magyar történeti énekek:  A bécsi klasszicizmus zenéje  Joseph Haydn  A szimfonikus zenekar hangszerei  Wolfgang Amadeus Mozart  A szonáta  Az opera – Varázsfuvola  Ludwig van Beethoven  10 dal éneklése, 5 népdal, 5 műdal Ének Népdalok, feldolgozások:  Új stílusú dalok éneklése, néhány elemzési szempont említésével  Kodály Zoltán : Mátrai képek Magyar történeti énekek:  A históriás ének-Tinódi Lantos Sebestyén Magyar történeti énekek:  A bécsi klasszicizmus zenéje  Joseph Haydn, W. A. Mozart, L.v. Beethoven élete  Mozart: A varázsfuvola című operájának története Ének Népdalok, feldolgozások:  Új stílusú népdalok éneklése, elemzése a tanult szempontok alapján:  Sorszerkezet, dallamvonal, előadásmód, hangsor, szótagszám, ambitus, kadencia, stílus  Kodály Zoltán: Háry János daljáték története, dalai, hallgatott 33

7.SNI

8.

részletek ismerete  A ballada  A szext és szeptim hangköz Zenetörténet:  A romantika zenéje  A verbunkos  A magyar nemzeti opera megteremtője: Erkel Ferenc  Erkel Ferenc operái - Hunyadi László, Bánk bán  Liszt Ferenc élete, művei (rapszódiák, szimfónikus költemény)  Verdi: Aida című opera  Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok című opera  Schubert, Schumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms fontosabb művei, műfajai  Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana, Dvorak fontosabb művei  5 népdal és 5 műdal éneklése Ének Népdalok, feldolgozások:  Új stílusú népdalok éneklése, néhány elemzési szempont ismerete  Kodály Zoltán: Háry János daljáték története  A ballada Zenetörténet:  A verbunkos  A magyar nemzeti opera, Erkel Ferenc operái  Liszt Ferenc élete, művei  Verdi, vagy Wagner egy tanult operája  A többi romantikus zeneszerző nevének ismerete, műveinek említése  Néhány népdal és műdal ismerete Ének Népzene, feldolgozások:  Magyar népzenei nyelvterületek (dialektusok)  Népdalaink csoportjai  Ismert és ismeretlen népdal (főként új stílusú) elemzése a tanult szempontok alapján:  Sorszerkezet, dallamvonal, hangsor, előadásmód, szótagszám, ambitus, kadencia, stílus  Bartók Béla élete, munkássága:  Kórusművei, Divertimento, Cantata profana, színpadi művei  Kodály Zoltán és a népzene - Fölszállott a páva  Kodály: Psalmus Hungaricus  Kortárs szerzők kórusművei (Karai, Kocsár) Zenetörténeti korok:  Őskor zenéjétől a romantikáig a szerzők, műfajok ismerete, összefüggések felismerése  A XX. század zenéje  Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Orff, Britten, Gershwin néhány művének ismerete 34

8.SNI

1.

 A jazz  Kortárs szerzők néhány művének ismerete  10 nép-, vagy műzenei szemelvény éneklése Ének Népzene, feldolgozások:  Magyar népzenei nyelvterületek, népdalaink csoportjai  Néhány elemzési szempont alapján ismert népdal elemzése  Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenével kapcsolatos munkássága Zenetörténeti korok:  Zenetörténeti korok felsorolása, néhány jellemző említésével  (őskor -XX. század)  Néhány nép-, vagy műzenei szemelvény éneklése Testnevelés Gyakorlati vizsga:  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban . 

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak ismerete.



Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve egyszerű tornagyakorlat bemutatása.



A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.



Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

   

1. SNI

Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.

Testnevelés Gyakorlati vizsga:  szökdelések, alap-, terpesz, valamint nyak-, kar-, törzshajlítás és -körzés végzése, ülő, fekvő testhelyzet elfoglalása (vezényszóra, bemutatás után és/vagy segítséggel),  a járás és futás közötti különbség gyakorlati differenciálása,  tudjon guruló átfordulást elvégezni előre,  az alapvető higiénés követelmények betartása. 35

2.

Testnevelés Gyakorlati vizsga:  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.  A testrészek megnevezése.  Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása 

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak ismerete.



Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve több mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.



A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.



Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.



Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.

 

2.SNI

Testnevelés Gyakorlati vizsga:  testrészei megnevezése, bemutatása  szökdelések, alap-, terpesz-, és harántállás, valamint nyak-, kar-, törzshajlítás és -körzés végzése, ülő, fekvő testhelyzet elfoglalása (vezényszóra, bemutatás után és/vagy segítséggel),  a járás és futás közötti különbség gyakorlati differenciálása,  folyamatos futás 3 percig,  tudjon guruló átfordulást elvégezni előre, tarkóállást bemutatni,  az alapvető higiénés követelmények betartása.

3.

Testnevelés Gyakorlati vizsga:  Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan.  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.  A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. 

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. 36



Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, eszközzel.



A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.



Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve több mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

  

3.SNI

 

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

 

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

   

Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Bátor vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Testnevelés Gyakorlati vizsga: Képes legyen:  felismerni és használni a legfontosabb kézi- és tornaszereket,  vezényszóra egyszerű mozgás végrehajtására,  tartáshelyzetek felvételére,  irány, ütem tartására,  labdával irányított dobások, rúgások kivitelezésére,  a játékszabályok betartására,  egyszerű relaxációs gyakorlatok irányítás melletti elvégzésére,  futni folyamatosan 4 percet  gurulóátfordulást végezni előre- hátra,  tarkóállást végezni,

4.

Testnevelés  Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan.  Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.  A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. 37

         

4. SNI

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel. A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. 3-6 tornaelem összekötése. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

 

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

 

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

   

Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

Testnevelés Gyakorlati vizsga: Képes legyen:  felismerni és használni a legfontosabb kézi- és tornaszereket,  vezényszóra egyszerű mozgás(sor)végrehajtására,  tartáshelyzetek felvételére,  irány, ütem tartására,  labdavezetésre, labdával irányított dobások, rúgások kivitelezésére,  futni folyamatosan 5 percet  gurulóátfordulást végezni előre- hátra,  tarkóállást végezni,

38

5.

5. SNI

Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 4-5 darab, 4-8 ütemű gyakorlatot.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - fektetett dobás egy labdaleütésből.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás /segítővel/, - kézenállás /segítővel/. Szekrényugrás: 2-3 részes szekrényen. - zsugor kanyarlat, - felbukfenc, - guggoló átugrás.  Atlétika: - 60 m futás, - állórajt, térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: -kitartó úszás 6 kör ( 3 gyors, 3 hát) megfelelő technikai végrehajtással, megállás nélkül, - víz alatti úszás, fejesugrás. Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 2-3 darab, 4 ütemű gimnasztikai gyakorlatot.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövés. 39



6.

Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés,  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, Szekrényugrás: 2-3 részes szekrényen. - zsugor kanyarlat,  Atlétika: - 60 m futás, - állórajt, térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: -kitartó úszás 4 kör (2 gyors, 2 hát) megfelelő technikai végrehajtással. Testnevelés  Gimnasztika: - tudja bemutatni a vizsgáztató által megadott 4-8 ütemű gimnasztikai gyakorlatot.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/ egy labdaleütésből.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, kosárra dobás 2-3m-ről, - fektetett dobás egy labdaleütéssel.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás /segítővel/, - kézenállás /segítővel/. Szekrényugrás: 3-4 részes szekrényen. - zsugor kanyarlat, - felbukfenc, - guggoló átugrás.  Atlétika: 40

6. SNI

- 60 m futás, - állórajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: - kitartó úszás 9 kör (3 gyors, 3 hát, 3 mell) ) megfelelő technikai végrehajtással, megállás nélkül, szabályos légvételi technikával, - víz alatti úszás, fejesugrás. Testnevelés  Gimnasztika: - tudja bemutatni a vizsgáztató által megadott 4 ütemű gimnasztikai gyakorlatot.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, kosárra dobás 2-3 m távolságról, - fektetett dobás egy labdaleütéssel.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás /segítővel/, - kézenállás /segítővel/. Szekrényugrás: 3-4 részes szekrényen. - zsugor kanyarlat  Atlétika: - 60 m futás, - állórajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: 41

7.

7. SNI

- kitartó úszás 6 kör (2 gyors, 2 hát, 2 mell) ) megfelelő technikai végrehajtással, - víz alatti úszás, fejesugrás. Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 4-8 ütemű, 8 elemből álló gimnasztikai gyakorlatsort.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/ labdavezetésből.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, kosárra dobás 3-4 m távolságról, - fektetett dobás labdavezetésből.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás, - kézenállás. Szekrényugrás: 4-5 részes szekrényen - zsugor kanyarlat, - felbukfenc, - guggoló átugrás.  Atlétika: - 100 m futás, - térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: - vegyes úszás, (pillangó, hát, mell, gyors) 1 kör minden úszásnemből, -10 kör gyorsúszás, - víz alatti úszás hosszában, - fejesugrás. Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 4-8 ütemű, gimnasztikai gyakorlatot. 42



Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/ labdavezetésből.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, dobás 3-4 m távolságról, - fektetett dobás egy labdaleütésből.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás /segítővel/, - kézenállás /segítővel/. Szekrényugrás: 4-5 részes szekrényen - zsugor kanyarlat,  Atlétika: - 100 m futás, - térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: - 8 kör gyorsúszás, - víz alatti úszás, - fejesugrás. 8.

Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 4-8 ütemű, 8 elemből álló gimnasztikai gyakorlatsort.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, 43

8. SNI

- labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/ labdavezetésből.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, kosárra dobás 3-4 m távolságról, - fektetett dobás labdavezetésből.  Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás, - kézenállás. Szekrényugrás: 4-5 részes szekrényen - zsugor kanyarlat, - felbukfenc, - guggoló átugrás.  Atlétika: - 100 m futás, - térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: - vegyes úszás, (pillangó, hát, mell, gyors) 1 kör minden úszásnemből, -10 kör gyorsúszás, - víz alatti úszás hosszában, - fejesugrás. Testnevelés  Gimnasztika: - tudjon bemutatni 4-8 ütemű, gimnasztikai gyakorlatot.  Testnevelési játékok : tudja játszani a játékokat. - halászfogó, - félperces fogó, - egyszerű kidobó, - tűzharc,  Kézilabda: - átadások, - labdavezetés, - kapura lövések /talajról, felugrásból/ labdavezetésből.  Kosárlabda: - átadások, - megindulás, labdavezetés megállás sarkazás, - labdavezetésből megállás, dobás 3-4 m távolságról, - fektetett dobás egy labdaleütésből. 44

 Szertorna: Talaj: - guruló átfordulás előre/előre bukfenc/, - guruló átfordulás hátra/hátra bukfenc/, - repülő gurulóátfordulás/tigrisbukfenc/, - fejenállás /segítővel/, - kézenállás /segítővel/. Szekrényugrás: 4-5 részes szekrényen - zsugor kanyarlat,  Atlétika: - 100 m futás, - térdelőrajt, - magasugrás, - Cooper futás /12 perc/ - törzsemelés, - felülés, - fekvőtámasz, - kislabdahajítás.  Úszás: - 8 kör gyorsúszás, - víz alatti úszás, - fejesugrás. 1.

1.SNI

Erkölcstan  tudja a személyes adatait  tisztában legyen a társas viszony szerkezetével  tudjon kommunikálni környezete tagjaival  ismerje a hagyományokat  tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot Erkölcstan  tudja a személyes adatait  tudjon kommunikálni környezete tagjaival

2.

Erkölcstan  tudja a személyes adatait  tisztában legyen a társas viszony szerkezetével  tudjon kommunikálni környezete tagjaival  ismerje az udvarias társalgás szabályait  ismerje a hagyományokat  tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot  kifejezze érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel

2.SNI

Erkölcstan  tudja a személyes adatait 45

 

tudjon kommunikálni környezete tagjaival ismerje az udvarias társalgás szabályait

3.

Erkölcstan  ismerje külső, belső tulajdonságait  tudjon bekapcsolódni csoportos beszélgetésbe  fogadja el a különböző szokásokat, hagyományokat  tudja betartani a közösség szabályait  tisztelje a magyar kultúra alapjait

3. SNI

Erkölcstan  ismerje külső, belső tulajdonságait  tudjon bekapcsolódni csoportos beszélgetésbe  fogadja el a különböző szokásokat, hagyományokat

4.

Erkölcstan  tudjon kapcsolatokat kialakítani, és ápolni  tudja a kapcsolati konfliktusokat kezelni  tartsa tiszteletben, és becsülje meg a Föld által nyújtott értékeket  ismerje a magyar kultúra alapjait  tudjon eseményeket, helyzeteket erkölcsi szempontból értékelni

4.SNI

Erkölcstan  tudjon kapcsolatokat kialakítani, és ápolni  tudja a kapcsolati konfliktusokat kezelni  tartsa tiszteletben, és becsülje meg a Föld által nyújtott értékeket

5.

Erkölcstan  Tudjon megnyilatkozni alapvető témákból  Képekről tudjon leolvasni alapvető emberi viszonyokat  Legyen önálló véleménye alapvető emberi kérdésekben

5 SNI

Erkölcstan  Kérdések alapján tudjon megnyilatkozni alapvető emberi kérdésekről  Ismerje fel a képekről az alapvető konfliktushelyzeteket Erkölcstan  Ismerje fel a társas együttélés alapvető sajátosságait  A konfliktusok megoldásának lehetőségét ismerje  A technika és az ember viszonyáról legyen ismerete Erkölcstan  Az egyén és a közösség kapcsolatának szabályaival legyen tisztában  A társadalmi együttélés szabályait ismerje Erkölcstan  Tudjon különbséget tenni értékes és értéktelen viselkedés között  meg tudja fogalmazni , hogy miért fontos a közösséghez tartozás  Mutasson együttérzést az elesettek iránt

6.

6. SNI

7.

46

7. SNI

8.

8 SNI.

5.

5.SNI

Erkölcstan  Tudjon különbséget tenni a szeretet, a barátság, szerelem, érzések között  Tudja értékelni az egyén és a közösség kérdéseit  Tudja azt, hogy az egyén hatással van a környezetére Erkölcstan  Reálisan ismerje saját képességeit  Legyen képes erkölcsi szempontból mérlegelni  Legyen nyitott más kultúrák iránt Erkölcstan  Tudja megfogalmazni a jó és rossz különbségét  Tudja azt, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell hozni  Legyen tisztában azzal, hogy az emberi munka az élet alapvető kötelessége Természetismeret  Tájékozódás a térképen, a térképjelek, térkép fogalma  Méretarány, vonalas mérték használata  Térképjelek ismerete  Helymeghatározás, fokhálózat, irány- és távolságmérés  Az időjárás és az éghajlat elemei  a Hold és a Holdfogyatkozás  Mitől függ a földfelszín felmelegedése  A szél és a csapadék keletkezése  Hulló és talaj menti csapadék fajták  Éghajlat módosító tényezők  Éghajlati diagram elemzése  A Föld mozgásai, éghajlati övezetei  Egy tanult növény és állat jellemzése  A virág felépítése, rajzzal  Egyszikű és kétszikű növény összehasonlítása  Tömeg, sűrűség fogalma  Oldódás, olvadás közti különbség, oldatok és keveréke, párolgás és forrás ismerete  Mágneses kölcsönhatás, gravitációs kölcsönhatás, elektromos kölcsönhatás  A Nap szerepe a földi életben  Nyomás-légnyomás értelmezése, megújuló és nem megújuló energiahordozók Természetismeret  Tudjon tájékozódni a térképen, térkép színeinek ismerete  Tanult élőlény főbb jellemzőinek ismertetése adott szempontok szerint  A tanult, és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságai  A házi és ház körül élő állatok szerepe 47

  

Egyszerű fizikai, kémiai, biológia változások Egyszerű ábra elemzése adott szempontok szerint Alapfogalmak

6.

Természetismeret  Felszín alatti vizek csoportosítása, összehasonlítása  Legfontosabb álló- és folyóvizeink, torkolattípusok  Éghajlat- vízjárás összefüggése  folyók munkavégző képessége  Tanult állat és növény jellemzése  vízi- és vízparti életközösségek, növénytársulások ismertetése  Tanult fogalmak ismerete  Egy tanult Nemzeti park ismertetése  Hazánk nagytájainak jellemzése, összehasonlítása  Röghegységek, gyűrthegységek, vulkánok keletkezése, jellemzése  Vulkánok lerajzolása, részeinek megnevezése,  Vetődéses felszínformák (rajzzal, példával)  Külső erők munkája  Szenvedélybetegségek-dohányzás, alkohol, drogok hatása a szervezetünkre  Serdülőkori változások  A mozgás, a táplálkozás, légzés és keringés szervrendszere

6.SNI

Természetismeret  Életközösségek rövid ismertetése, bemutatása adott szempontok szerint  Hazánk nagytájai  Lakóhely és környezetének természetföldrajzi ismerete  Természetvédelemi tevékenységek  Kölcsönhatások a természetben  Egyszerű ok-okozati kapcsolatok értelmezése  Alapfogalmak

7.SNI

Természetismeret  A vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai, kémiai tulajdonságai  Egyszerű fizika, kémiai, biológia jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások értelmezése  Tanult életközösségek növényi és állati egyedeinek rövid jellemzése. Életmódjuk ismertetése  Tanult növények, állatok életműködésének feltételei  Egyszerű ábraelemzések, grafikonok értelmezése  A tanulók tudják a balesetvédelmi szabályokat, ismerjék a 48

8.SNI

5.

vegyszerek veszélyességi jelölését, laboratóriumi eszközöket.  A tanulók ismerjék az alapfogalmakat  Tudják a tanult anyagok fontosabb tulajdonságait. Természetismeret  Az emberi szervezet testfelépítése  Az emberi test legfontosabb szervrendszerei, funkciójuk, működésük  Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatása  A természetben előforduló legfontosabb anyagok  Egyszerű ábrák, grafikonok értelmezése  Fizikai, kémiai, biológiai változások, kölcsönhatások egyszerű elemzése  Alapfogalmak ismerete  Tudják a nyersanyagok és az energia gazdaságos és takarékos felhasználásának szükségességét.  Ismerje a környezetszennyezés főbb okait, értse a környezetvédelem fontosságát.  Tudja a háztartási vegyszerek helyes használatát Történelem A tanév során tanult fogalmak, évszámok személyek, történelmi folyamatok ismerete a következő témákban:  Régészek munkájának bemutatása  Az őskori ember fejlődésének bemutatása  Az első települések létrejötte: falvak és városok összehasonlítása  Az időszámításhoz szükséges fogalmak ismerete  Az ókori Egyiptom bemutatása  Az Ószövetség történeteinek ismerete (Mózes, Dávid, Salamon)  Az ókori Kelet örökségének bemutatása  Az ókori olimpiák  Athén és Spárta összehasonlítása, a demokrácia meghatározása  Görög-perzsa háborúk  Az ókori görög művészet és színház  Róma terjeszkedésének bemutatása (királyság, köztársaság, császárság)  A kereszténység születése  Pannónia provincia bemutatása  A Római birodalom bukásának magyarázata  Az uradalmak bemutatása, földesurak, jobbágyok  A keresztény egyház  A középkori városok  A középkori falu  Honfoglalás  Államalapítás 49

  

Szt. László és Könyves Kálmán uralkodása II. András, Aranybulla A tatárjárás, IV. Béla a második honalapító

5.SNI

Történelem  Az őskori ember  A tűz szerepe az ősember életében  Zsákmányolás és élelemtermelés  Mezopotámia  Egyiptom  Az ókori Kína  Olimpiai játékok  A Római birodalom  A Római birodalom hazánk területén  A kereszténység kialakulása  A magyarok eredete, a honfoglalás

6.

Történelem A tanév során tanult fogalmak, évszámok személyek, történelmi folyamatok ismerete a következő témákban:  Az Anjouk uralkodása  A Hunyadiak kora (János és Mátyás tevékenysége)  A mohácsi csata előzményeinek, a csatának és a csata következményeinek bemutatása  Nagy földrajzi felfedezések oka, célja, és következményeinek bemutatása  A reformáció  Az alkotmányos királyság felépítése  Az abszolutizmus kialakulása  Az USA létrejötte  A felvilágosodás és hatása a történelemre  A három részre szakadt Magyarország bemutatása  Végvári hőseink  A török kiűzése  Rákóczi szabadságharc  Felvilágosult abszolutizmus bemutatása Magyarországon (Mária Terézia, II. József)  A francia forradalom szakaszolása, jellemzői  Napóleon felemelkedése és bukása  Az ipari forradalom és hatása  Reformkori magyar országgyűlés bemutatása  Széchenyi és Kossuth összehasonlítása  1848-49. szabadságharc

6.SNI

Történelem  Államalapítás (Géza fejedelem, I. István)  Szt. László és Könyves Kálmán uralkodása  II. András és az Aranybulla 50

       

IV. Béla a második honalapító Károly Róbert uralkodása Hunyadi János és Mátyás tevékenysége A mohácsi vész Az ország három részre szakadása Végvári hősök Török kiűzése Magyarországról A Rákóczi szabadságharc

7.

Történelem A tanév során tanult fogalmak, évszámok személyek, történelmi folyamatok ismerete a következő témákban:  Német egység létrejötte  Az USA polgárháborúja  Az ipari forradalom második szakasza és hatása a mindennapokra  Szövetségi rendszerek, katonai tömbök kialakulása  Magyarország a szabadságharc leverése után, A kiegyezés szükségszerűsége  A dualista állam bemutatása: gazdaság, társadalom, nemzetiségek  Budapest, mint világváros bemutatása  A gyarmatbirodalmak kialakulása  Az I. világháború  Magyarok az I. világháborúban  A versailles- i békerendszer  A sztálini Szovjetunió  Nagy gazdasági válság okai, következményei  A náci Németország és terjeszkedése  A Tanácsköztársaság  Trianon  A Horthy korszak bemutatása  Revízió és a határon kívülre került magyarság  A II. világháború első három éve  A II. világháború második három éve  Magyarország a II. világháborúban

7.SNI

Történelem  Az ipari forradalom  Francia forradalom  Mária Terézia és II. József uralkodása  A reformkor  Széchenyi István  Kossuth Lajos  1848-49. szabadságharc  A kiegyezés  A mezőgazdaság és az ipar fejlődése a kiegyezés után  Budapest születése 51



Az ipari forradalom második szakasza

8.

Történelem A tanév során tanult fogalmak, évszámok személyek, történelmi folyamatok ismerete a következő témákban:  Kétpólusú világ kialakulásának bemutatása  1947-es párizsi béke és Európa kettészakadása  A hidegháború forró pontjai  Magyarország újjáépítése  Rákosi diktatúra  1956  Piacgazdaság és tervgazdaság összehasonlítása  Életmód a keleti és a nyugati tömbön belül  Tudomány és technika forradalma a II. világháború után  A nyugati integráció  A keleti tömb összeomlása  A Kádár korszak bemutatása, szakaszolása  A rendszerváltás Magyarországon  Az EU létrejötte  Napjaink háborúi  A globalizáció előnyei, hátrányai  Magyarország a rendszerváltás után  A magyar állami rendszer felépítése napjainkban  Alapvető emberi jogok  Államformák, politikai rendszerek jellemzői  A demokratikus állam működése  Állampolgári jogok kötelességek  Gazdasági ismeretek  A médiakörnyezet, média funkciói, a nyilvánosság

8.SNI

Történelem  Az I. világháború előzményei  Az I. világháború  Magyarország az I. világháborúban  A Tanácsköztársaság  A Szovjetunió létrejötte, Sztálin diktatúrája  Trianon  A Horthy rendszer  Nagy gazdasági válság  A német világuralmi tervek  A II. világháború  Hazánk a II. világháborúban  A párizsi békerendszer  Földünk a II. világháború után  Rákosi diktatúra  1956  Kádár korszak 52



A pártállam összeomlása, a demokratikus rendszerváltás

5.

Hon- és népismeret  A 19-20. század fordulójának hagyományos paraszti életének bemutatása  Lakóhely bemutatása  A ház történeti fejlődése  A konyha  A szobák funkciói  Munkamegosztás a családon belül  Gyermeknevelés, iskola régen és ma  Földművelés  Állattenyésztés  Népviselet  Táplálkozás  Karácsony  Farsang  Húsvét  Pünkösd  Az emberi élet fordulói  A természeti környezet meghatározó szerepe (gazdálkodás, településszerkezet, építkezés)

5.SNI

Hon- és népismeret  A 19-20. század fordulójának hagyományos paraszti életének bemutatása  Lakóhely bemutatása  Munkamegosztás a családon belül  Gyermeknevelés, iskola régen és ma  Földművelés  Állattenyésztés  Népviselet  Táplálkozás  Karácsony  Húsvét  Pünkösd  A természeti környezet meghatározó szerepe (gazdálkodás, településszerkezet, építkezés)

4.

Informatika     

5.

Számítógép ki – és bekapcsolása Egyszerű ábrák készítése Paint-tel Rövid szöveges dokumentum készítése WordPad-dal, írásjelek helyes használata Egyszerű, hétköznapi életből vett algoritmus készítése Imagine Logo ismerete, egyszerű ábra készítése

Informatika  Billentyűzetet és az egér megfelelő kezelése. 53

5. SNI

6.

6. SNI

 Alapszintű kommunikáció a tanult programokkal  Tájékozódás a számítógép könyvtárstruktúrájában  Mappák és fájlok létrehozása, másolása, törlése  Ábrák, rajzok készítése rajzoló programmal Informatika    

Informatika  Szövegek karakter szintű formázása és egyszerű dokumentum készítése  Néhány közhasznú információforrás használata  Webhelyekre látogatás, és ott adott információt megkeresése  Elektronikus levelek küldése és fogadása  Egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezése, illetve végrehajtása  Eligazodás az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Könyvtári szolgáltatásokat ismerete az iskolai könyvtárban. Irányítással információ keresés a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Informatika    

7.

7. SNI

8.

A számítógép perifériáinak ismerete Egyszerű játék/vagy rajzoló program kezelése Megfelelő magatartásminták követése könyvtárban A kölcsönzés módjának ismerete

Egyszerű játék és/vagy rajzoló– és/vagy oktatóprogram kezelése segítséggel Elemi szövegszerkesztési ismeretek (karakter szintű formázások) Önálló könyvkölcsönzés és olvasóterem–használat A betűrendes katalógus életkorral adekvát szintű használata

Informatika  Szöveg bekezdés szintű formázása  Egyszerű diavetítés készítése  A számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikének, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatásának használata  A multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang )kezelése  Elektronikus levelezés alapszolgáltatásainak használata  Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).  Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. Informatika    

Egyszerű játék és/vagy rajzoló- és/vagy oktatóprogram kezelése Elemi szövegszerkesztési ismeretek (bekezdés szintű formázás) Önálló könyvkölcsönzés és olvasó-terem használat A betűrendes katalógus használata

Informatika  A számítógép fontosabb alkalmazási területei és jelentősége a mai 54

8. SNI

7.

8.

7.

társadalomban  Többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készítése  Minta alapján tudjon dokumentumot készítése  Adatokat táblázatos formában és diagramon való megjelenítése  Tárgyszó és a szakjelzet a kifejezés ismerete. Szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresése.  Tudjon forrásokra hivatkozni. Informatika    

Egyszerű játék és/vagy rajzoló- és/vagy oktatóprogram kezelése Egyszerű szöveg bekezdés szintű formázása Bibliográfia értelmezése Műsorfüzetek önálló használata

Fizika  Az anyag belső szerkezete és tulajdonságai (tömeg, hosszúság átváltások is)  Alapvető kölcsönhatások (termikus, mechanikai, elektromos, mágneses és gravitációs)  A testek mozgása - egyenes vonalú egyenletes mozgás (sebesség) - egyenletesen változó mozgás (gyorsulás)  A tehetetlenség törvénye, a tömeg  Az erő és mérése, legismertebb erő fajták  Az erő és ellenerő  Súrlódás és közegellenállás  Forgatónyomaték Fizika  Az elektromos áram fogalma  Áramkör részei  Ohm törvény és alkalmazása  Egyenáram hatásai  Elektromágneses indukció  Váltakozó áram  Elektromos távvezetékrendszer működése  A fény tulajdonságai Biológia  Tanult életközösség bemutatása, élőlényeinek jellemzése  Éghajlati diagramok elemzése  Tenger élővilága, fontosabb állatainak bemutatása  Fogalmak ismerete  Tűrőképesség, szűktűrésű, tágtűrésű élőlények  Élőlények közti kapcsolatok. Táplálkozás, együttélés, élősködés  Táplálkozási piramis, táplálkozási háló  A legfontosabb rendszertani kategóriák, ismert növények és állatok rendszerbe sorolása  A növényvilág törzseinek jellemzése  Az állatvilág törzseinek és tanult osztályainak jellemzése 55

  

Növényi és állati sejt részei Sejtosztódások menete Ivaros és ivartalan szaporodás

8.

Biológia  A legfontosabb emberi szövetek jellemzés: hámszövet, harántcsíkolt izomszövet, sima izomszövet, zsírszövet, porcszövet, ínszövet  A bőr felépítése, részei, bőrbetegségek  A tápcsatorna részei. hol, mi történik az emésztés során  A szív felépítése, kisvérkör, nagyvérkör-rajzzal  A vér alkotórészei, vérátömlesztés, vércsoportok  Az idegsejt részei, működése  A központi idegrendszer felépítése, nagyagy, kisagy, agytörzs, gerincvelő feladata  A hormonok általános jellemzése, legfontosabb hormontermelő szerveink  Fogalmak ismerete

7.

Kémia  A tanulók tudják a balesetvédelmi szabályokat, ismerjék a vegyszerek veszélyességi jelölését, laboratóriumi eszközöket.  A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait  Ismerje a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen vegyületek tulajdonságát, előállítását, biztonságos felhasználását.  Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.  Tudjon egyszerű kémiai számításokat végezni.  Ismerje a környezetszennyezés főbb okait, értse a környezetvédelem fontosságát.

8.

Kémia  A tanulók tudják a balesetvédelmi szabályokat, ismerjék a vegyszerek veszélyességi jelölését, laboratóriumi eszközöket.  A tanulók ismerjék a következő alapfogalmakat: egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg, közömbösítés, szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, H2 , légköri gáz, természetes és mesterséges víz, levegőszennyezés, vízszennyezés, fosszilis energia, földgáz, kőolaj, vízkeménység,  Ismerje a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyületek tulajdonságát, előállítását, biztonságos felhasználását.  Tudjon egyszerű kémiai egyenleteket írni és számításokat végezni. 56

  

Ismerjék a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatását. Tudják a nyersanyagok és az energia gazdaságos és takarékos felhasználásának szükségességét. Ismerje a környezetszennyezés főbb okait, értse a környezetvédelem fontosságát.

7.

Földrajz  Kontinensek határai, tájai, vízrajza, gazdasági élete  Tanult ország bemutatása  Földrajzi övezetesség  Éghajlati övezetek, éghajlatok jellemzése  Éghajlati diagramok elemzése  A belső és külső erők munkája, példákkal  Térképismeret-topográfia  Fogalmak ismerete  A piac működése. A pénz szerepe a gazdasági életben  A nemzetközi együttműködés

7.SNI

Földrajz  Tudjon tájékozódni a térképen, térképjelek ismerete  Egyszerű térképvázlat értelmezése  Egyszerű grafikonok, diagramok értelmezése  Napi és évi időszámítás  Településtípusok ismerete  Globális problémák  Gazdaság környezetkárosító hatásai  Legfontosabb környezetkárosító, környezetszennyező anyagok

8.

Földrajz  Tanult ország természet- és gazdaságföldrajzának bemutatása  Térképismeret, topográfia  Éghajlatunk jellemzése, éghajlati hatások  Ásványkincseink  Felszíni vizeink, felszín alatti vizeink  Hazánk nagytájainak bemutatása  Kereskedelmünk, külkereskedelmi kapcsolataink  Hazánk gazdasági szerkezete. Mezőgazdaságunk .Idegenforgalmunk  Településtípusaink, nagyság, szerepkör, lakosság szerint  Hazánk lakossága és annak változásai

57

8.SNI

Földrajz  Tudjon tájékozódni a térképen, térképjelek, fogalmak ismerete  Egyszerű térképvázlat értelmezése  Egyszerű grafikonok, diagramok értelmezése  Hazánk tájainak jellemzése adott szempontok alapján  Fővárosunk főbb jellemzői  Tanult ország rövid ismertetése adott szempontok alapján  Földrajzi alapfogalmak

2. melléklet Az ebédlő rendje 1. Az étteremben a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. 2. Az iskolaotthonos osztályok és a napközis csoport csak a számukra kijelölt helyen és időben étkezhetnek. A csak ebédelős tanulók a napközis csoportokkal együtt ebédelnek. 3. Minden tanuló köteles vigyázni az étterem felszerelési tárgyaira. 4. Az étkezés rendjét minden tanuló köteles betartani: fegyelmezett bevonulás, az étterem közlekedési rendje, fegyelmezett önkiszolgálás, zajtalan, kulturált étkezés. 5. Az ebédlőben étkezési időn kívül nem lehet tartózkodni. 6. A higiéniás szabályok betartása érdekében minden ételt az ebédlőben kell elfogyasztani. Tilos az ebédlőből széket, poharat, egyéb eszközöket az udvarra kivinni. 7. Az ebédlőben kiabálni, rohangálni, felugrálni, egyenként ki-be járni tilos. 8. Az ebédlő rendjének felügyelete az ügyeletes tanár feladata.

3. melléklet Az iskolabusszal való közlekedés szabályai

1. A busz a megadott időpontokban (720 , 1400 , 1600 ) indul a megállóhelyről. A tanulókon és kísérőiken kívül más utasokat nem szállít. 58

2. A bármely okból lemaradó diákokat a kísérő nem keresi, a busz nem várja. 3. A „buszos” felügyelet a felszállástól az autóbusz elhagyásáig terjed. A buszon a menetrend szerinti járatokon szokásos módon kell viselkedni! Felállni, hangoskodni, szemetelni TILOS! A kísérő és a sofőr is figyelmeztetheti a tanulókat a helyes viselkedésre. 4. A sorozatosan fegyelmezetlen tanulókat a kísérő jelenti az osztályfőnöknek, aki megteszi a szükséges intézkedést. Amennyiben a gyermek többszöri figyelmeztetés ellenére nem fogad szót, a továbbiakban az iskolabuszt nem veheti igénybe, és a szülő köteles gondoskodni a gyermek utaztatásáról. 5. A tanulók csak az ellenőrzőbe írt szülői kérésre mehetnek haza az iskolabusz helyett a menetrend szerinti járattal, vagy maradhatnak a későbbi busz indulásáig az iskolában. A napközisek, tanulószobások, szakkörösök vehetik csak igénybe a 1600 órás járatot. 6. Hazafelé a buszról leszállva a gyerekek egyedül közlekednek. 7. A gyermek buszon elkövetett szándékos károkozásért a szülő teljes körű anyagi felelősséggel tartozik. 8. A kisebbségi és a bajóti önkormányzat hozzájárulását adta ahhoz: ha a gyerek viselkedése indokolttá teszi, a kísérő leszállíthatja a buszról Bajóton az első buszmegállóban. Ha a tanuló viselkedése nem változik, az iskolabusz használata időlegesen megszüntethető számára. 9. A buszon utazó tanulónak a kísérő által meghatározott ültetési rendet be kell tartania.

59

60