NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA
INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT Készítette: Zara Melinda Ágnes
1
Tartalom SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ........................................................................................................ 4 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 5 2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................ 6 2.1. Történeti áttekintés .......................................................................................................... 6 2.2. Tárgyi feltételek .............................................................................................................. 6 2.3. Személyi feltételek .......................................................................................................... 7 2.4. Az intézmény „gazdálkodása” ........................................................................................ 9 2.5. Oktatás-nevelés ............................................................................................................. 10 2.5.1. Tanulóink ............................................................................................................... 10 2.5.2. Pedagógia programunk kitűzött céljai .................................................................... 11 3. INTÉZMÉNYVEZETÉSI TERV ........................................................................................ 21 3.1. Célok, feladatok ............................................................................................................ 21 3.2. Az intézmény szervezeti egységei ................................................................................. 22 3.2.1. Az igazgatóság ....................................................................................................... 22 3.2.2. Az iskola vezetősége .............................................................................................. 24 3.2.3. A nevelőtestület ...................................................................................................... 24 3.2.4. Az alkalmazotti közösség ....................................................................................... 26 3.2.5. Szakmai munkaközösségek .................................................................................... 26 3.2.6. Dolgozói szervezetek ............................................................................................. 27 3.2.7. A diákönkormányzat .............................................................................................. 27 3.2.8. A szülői szervezet................................................................................................... 28 3.2.9. Az iskolaszék.......................................................................................................... 28 3.3. Nevelő-oktató munka a tanórán ................................................................................... 29 3.4. Oktató-nevelő munka a tanórán kívül ........................................................................... 30 3.4.1. Tehetséggondozás és felzárkóztatás ....................................................................... 30 3.4.2. Témahét .................................................................................................................. 31 3.4.3. Hagyományok, ünnepélyek .................................................................................... 32 3.4.3. Gyermekvédelmi feladatok .................................................................................... 33 3.5. Ellenőrzés ...................................................................................................................... 34 3.6. Kapcsolattartás .............................................................................................................. 35 3.6.1. A fenntartóval ......................................................................................................... 35 3.6.2. A működtetővel ...................................................................................................... 35 3.6.3. A tantestülettel, az alkalmazotti közösséggel ......................................................... 35 3.6.4. A tanulókkal ........................................................................................................... 36 3.6.5. A szülőkkel ............................................................................................................ 37 2
3.6.6. Külső szervezetekkel .............................................................................................. 37 3.7. Pályázatok ..................................................................................................................... 37 3.8. Felkészülés a minősítésre .............................................................................................. 38 3.9. „Marketing” ................................................................................................................... 39 ZÁRSZÓ .................................................................................................................................. 40
3
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (Személyes adatokat tartalmaz – láthatatlanná téve.)
4
1. BEVEZETÉS A 2011. évi CXC. törvény 10. §-a a következőképpen határozza meg az általános iskolát: „Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.” Kiegészítve a meghatározást, a kor színvonalának s a társadalmi elvárásoknak megfelelő, jó színvonalú oktatást-nevelést tartom feladatunknak mind az általános, mind a német kisebbségi nyelvoktató program szerint haladó osztályokban, beleértve a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatását. Első igazgatói ciklusomban megújítottuk az iskola alapdokumentumait (újra megértek a változtatásra), átstrukturáltuk az iskolai szervezetet, megerősítettük a tehetséggondozást, több sikeres pályázatot írtunk, felkészültünk az életpályamodellből eredő változásokra, alkalmazkodtunk a megváltozott külső körülményekhez… Mindazok, akiknek a munkámról tapasztalatuk van, támogatták a 2. ciklusra történő megbízásomat: a tantestület 71%-os arányban, Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1 tartózkodás mellett 7 „igen”-nel, támogatott a KLIK Esztergomi Tankerülete is. Ennek a bizalomnak megfelelni kívánva nyújtom be pályázatomat.
5
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Történeti áttekintés A Kernstok Károly Általános Iskola jogelődje az 1910-ben alapított állami elemi népiskola volt a Kossuth Lajos utcában; Padányi Lajos igazgatása mellett 7 tanító okította a falusi gyerekeket. 1965-ben épült fel a falu családi házas övezetében egy hat tantermes új épület, amelyet a növekvő igények miatt 1981-ben 12 új tanteremmel és tornateremmel bővítettek – napjainkban ez az intézmény székhelye: 2011-ben készült el az épület teljes rekonstrukciója, amely 2000 négyzetméter bővüléssel is járt, így alkalmassá vált az „öreg iskola” tanulóinak befogadására is. A Kossuth utcai épület már nem oktatási célokat szolgál, de az udvarán 1997-ben létesített tanuszodában – a pedagógiai programnak megfelelően – minden tanévben 18 órát úszik minden tanulónk, s egy-két osztály esetében a Kossuth utcai tornatermet is használjuk. 2005-ben az eterniti városrészben működő általános iskolát az önkormányzat szervezetileg összevonta a Kernstokkal, 2006-tól pedig a Boyothi Simon Általános Iskola – az állami fenntartásba vételig Bajót községgel közös iskolafenntartó társulásban – a Kernstok tagintézményeként dolgozik, felső tagozatos tanulói a 2007-08-as tanévtől az eterniti épületbe járnak. A 2011-12-es tanévtől tehát három feladatellátási helyen folyik a tanítás: a Felszabadulás téri (átnevezése után: Padányi téri) székhelyen, az eterniti telephelyen és a bajóti tagintézményben (ill. a Kossuth utcai tanuszodában és tornateremben).
2.2. Tárgyi feltételek A főépület rekonstrukciójával, bővítésével a gyerekek nagy többsége korszerű körülmények között tanulhat: az épület akadálymentesített, a ketté válaszható tornatermen kívül 2 tornaszoba, rajz, kémia-fizika, biológia-földrajz (ez utóbbi osztályterem is egyben), 2 technika, 2 számítástechnika, egy háztartástan szaktanterem, 2 nyelvi labor és néhány
6
csoportszoba áll rendelkezésre az osztálytermeken kívül. A székhelyen felszerelt könyvtár működik, a könyvtáros az idei tanévtől teljes állásban itt dolgozik. Az eterniti épületben 4 osztályterem, 6 szaktanterem, 1 csoportszoba és 1 tornaterem áll rendelkezésre, Bajóton pedig 4 osztályterem és 2 csoportszoba – tornaterem híján a testnevelésórák a folyosón zajlanak. Mobil iskolabútorok csak a székhelyen vannak, a másik két épületben a nem frontális oktatáshoz a feltételek nem ideálisak. Az elmúlt két évben TIOP-os pályázatból a székhelyen és az eterniti telephelyen is megújult a számítógépparkunk: összesen 60 új PC-t kaptunk, így minden számítástechnika teremben 2020 gép áll rendelkezésre. A néhány régebbi beszerzés mellé a székhelyen 9 új, Eterniten 5, Bajóton 2 digitális tábla teszi lehetővé a korszerűbb oktatást; minden munkaközösség-vezető, informatikát oktató tanár és néhány, az informatikára fogékonyabb kolléga saját laptopot kapott. (A régebbi, de még használható PC-k az osztálytermekben szolgálják a tanítást.) Gondot jelent azonban a gépek karbantartása, a kisebb-nagyobb javítások megoldása, alkatrészek beszerzése és cseréje – az iskolában a törvényi előírás ellenére nincs rendszergazda. A technikatanításhoz szükséges eszközök, anyagok beszerzése, az elfogyó vegyszerek, kémiai anyagok pótlása végtelenül nehézkes, olykor lehetetlen. A tanulást élvezetesebbé tevő új szemléltetőeszközök
(pl.
elektronikus
mikroszkóp,
florárium,
csillagászati
távcső,
hangjegytábla, kisebb zeneszerszámok) megvásárlására pályázati pénzből nyílt lehetőségünk. A gyermekétkeztetés minden telephelyen meg van oldva, az eterniti városrész tanulóinak a közeli óvodában – a működtető önkormányzat beruházásában éppen folyamatban van egy saját ebédlő létesítése.
2.3. Személyi feltételek Az intézmény állami fenntartásba vételekor az engedélyezett státuszok száma 73 volt – nem kaptam értesítést változásról. Ma 60 pedagógus, 2 pedagógiai asszisztens, 2 iskolatitkár, a tagintézményben 2 takarító (ott a működtető is a KLIK) dolgozik, 7 státuszunk üres – 6 pedagógus (2 öregségi nyugdíjazás miatt zárolt) és 1 nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
7
álláshely –, ill. 6 fő tartósan távol van (5 fő gyermeknevelés végett, 1 fő betegség miatt), az ő helyettesítésük teljes vagy részmunkaidőben határozott időre szóló megbízással történik. Két kolléga teljes munkaidejű foglalkoztatása ebben a tanévben csak más intézménybe való áttanítással oldható meg. Szakos ellátottságunk csaknem teljes. Az eterniti telephelyen testnevelést tanító kollégának a diploma kiadásához a nyelvvizsgája hiányzik (egyébként határozatlan időre kinevezett kétszakos tanár). A bajóti tagintézményben napközis feladatokat szociálpedagógus végzettséggel lát el egy kolléga – köznevelési törvény életbe lépése óta ez nem megfelelő képesítés, az illető határozott időre módosított szerződése 2017-ben lejár. Nagy gondot jelent az angolórák ellátása: az idei 38 órát két óraadóval és egy határozott időre foglalkoztatott kolléga segítségével biztosítjuk. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanulói létszámadatok alapján az intézményben foglalkoztatni kellene félállású iskolapszichológust, teljes munkaidőben pedig rendszergazdát és laboránst – iskolapszichológusra 2 évvel ezelőtt kaptunk volna lehetőséget, de nem találtunk szakembert; az előző tanév nagyobbik felében részmunkaidőben foglalkoztattunk rendszergazdát, ebben a tanévben erre nem kaptunk engedélyt (laboránsról szó sem esett). A 60 pedagógus közül 8 fő rendelkezik egyetemi, 52 fő főiskolai végzettséggel; 5 fő szakvizsgázott pedagógus. A tantestületben 2 fő „Mesterpedagógus” (minősítési és tanfelügyeleti szakértő), 5 fő „Pedagógus II.” besorolásban van, ketten pedig idei sikeres minősítésük után jövő januártól sorolódnak ebbe a kategóriába. Az intézmény pedagógusai nem vettek részt kompetencia alapú oktatásra való felkészítésben, továbbtanulásra, továbbképzésre csak a normatíva szolgált, amíg volt. Amióta a továbbképzés rendszere átalakulóban van, s az intézmény normatívával nem számolhat, esetleges, hogy a továbbképzési tervekből, az igényfelmérésre kitöltött táblázatok kínálatából mi valósul meg, hogy a kínálat és a szükséglet közötti összhang megteremtődik-e. Két évvel ezelőtt több kollégánk vett részt az „Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban” c. képzésen (30 óra), „Zenei tehetséggondozás”-ban
(10
óra),
nemzetiségi
nyelvtanároknak
tartott
módszertani
továbbképzésen (30 óra), bűnmegelőzésre és drogproblémák kezelésére felkészítő 8
továbbképzésen (30 óra). Az elmúlt tanévben minden helyettesem abszolválta a "Korszerű intézményvezetés" és az "Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógus-minősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására” (2x30 óra) címmel szervezett továbbképzést; hogy az OKM eredményeit pontosabban értsük, két pedagógust beiskoláztunk a "Az országos mérési-értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása, hasznosítása” (5 óra) c. képzésre; az osztályfőnöki munkaközösség vezetője pályaorientációs tanácsadói továbbképzést végzett (30 óra). Ennek a tanévnek az elején egy nagy pályázat keretében jó néhány kolléga 60-90 órás továbbképzésen vett részt szövegértés tanításának fejlesztése, a kiégés elleni technikák elsajátítása, ill. a Kedvesház-pedagógia megismerése érdekében – a roma tanulókkal foglalkozó pedagógusok ez utóbbit különösen hasznosnak és színvonalasnak találták. Nem adódott viszont lehetőség diplomamegújító továbbképzésre (hiába volt igény), nem indult el a TIOP-os pályázathoz köthető informatikai továbbképzés, nem kap lehetőséget tehetséggondozó szakirányú szakvizsgára felkészítő továbbképzésre az a kolléga sem, akinek 2013-ban kellett volna elkezdeni tanulmányait a továbbképzési terv szerint. Összességében mégis elmondható: a tantestület jól képzett, a továbbképzések iránt igényes.
2.4. Az intézmény „gazdálkodása” A 2011. évi CXC. törvény 69. § (1) szerint „a köznevelési intézmény vezetője a)282 felel (…) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért…” Az intézmény nem rendelkezik önálló költségvetéssel. Működtetőnk (a bajóti tagintézmény kivételével) Nyergesújfalu Város Önkormányzata – a város és az iskola között nincs szerződés, a működtető és a fenntartó közötti szerződés az intézmény számára nem ismert. A fenntartót képviselő tankerülettől csak előzetes igénylés alapján, meghatározott célra, átutalással történő teljesítésre kapunk engedélyt; készpénzt kizárólag az úszásra utazó tanulók buszköltségére igényelhetünk.
9
Az iskola esetében gazdálkodásról beszélni nem lehet.
2.5. Oktatás-nevelés 2.5.1. Tanulóink Az elmúlt másfél-két évtizedben a tanulói létszám számottevő módon csökken: 2002-ben a még önálló iskolaként működő mai székhelyintézmény tanulói létszáma 640 fő, 2009-ben az eternitivel együtt 642; 2004-ben a két nyergesi (mai székhely és eterniti telephely) iskola tanulói 720-an vannak, 2009-ben már a bajóti tagintézménnyel együtt is csak 711-en; tavaly a teljes intézmény létszáma 648, az idén 618 fő, arányaiban azonban ez a fogyás Bajóton feltűnően nagy arányú (58-ról 49 főre apadt a tanulók létszáma, a székhelyen a változás mínusz 4 fő). A székhelyen ebben a tanévben 22 osztály tanul (447 tanuló), közülük 9 német nemzetiségi nyelvoktató program szerint (186 fő); az eterniti telephelyen (összesen 122 tanulóval) alsó tagozaton az 1-2. és a 3-4. osztály összevont formában működik, felső tagozaton 5 osztályunk van (6.-ban két párhuzamos); a bajóti tagintézményben (49 tanuló) 1-2. osztályban összevontan tanul, a 3. és 4. osztály önállóan működik. A BTMN-es és SNI-s tanulóink száma a következőképpen alakult (a zárójelben a 2015., 2014. és 2013. évi adatok vannak feltüntetve): székhely
Eternit
Bajót
összesen
BTMN
49
(45, 35, 39)
18
(20, 15, 13)
8
(9, 7, 7)
75
(74, 57, 59)
SNI
20
(19, 12, 15)
20
(18, 13, 15)
7
(11, 11, 12)
47
(48, 36, 42)
A változás jelentős, a számok jól mutatják – a csökkenő létszám mellett is – a pedagógiai munka nehezedő feltételeit. Az intézménynek nincs saját gyógypedagógusa (alapító okiratunk szerint SNI-s, ill. enyhe értelmi fogyatékos gyerekeket fogadunk) – BTMN-es tanulóinkat a pedagógiai szakszolgálat szakemberei, SNI-s tanulóinkat az Esztergomi Montágh Imre EGYMI, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola és külön megbízási szerződéssel a pedagógiai szakszolgálat gyógypedagógusai fejlesztik.
10
A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aktuális számát az alábbi táblázat mutatja (zárójelben a 2015., 2014. és 2013. évi adatok): a csökkenés oka nem az egzisztenciális vagy iskolázottsági mutatókban beállt pozitív változás, hanem a HH és HHH törvényi újradefiniálása. székhely tanulói létszám 2H 3H
0 1
447 (2, 26, 44) (5, 6, 4)
Bajót
Eternit 16 13
122 (0, 13, 35) (8, 1, 14)
8 10
összesen 49 ( 9, 6, 9) (18, 7, 29)
24 24
618 (11, 45, 88) (31, 14, 47)
Más településről jár be tanulóink 17 %-a.
2.5.2. Pedagógia programunk kitűzött céljai „Iskolánkban a nevelő-oktató munka legfontosabb pedagógiai feladata a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése. Korszerű ismeretek közvetítésével, a tanulók képességeinek fejlesztésével szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:
A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.
Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni és helyes tanulás módszereit.
Célunk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.
Törekszünk tanulóinkban kialakítani a humánumot, az egyén és a közösségek iránti tiszteletet.
Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni a rosszat.
Törekszünk az emberek közötti kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.
Megismertetjük tanulóinkat
nemzeti
(nemzetiségi)
kultúránk
és történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet.” Ezeket az elveket fogalmaztuk meg a 2013-ban elfogadott pedagógiai programunkban. De hogyan mérhető, hogy egy intézmény elérte-e az kitűzött célokat? Siker lehet, ha a tanulók jól 11
érzik magukat az intézményben – tanulóinktól, szülőktől döntő többségben ilyen információink vannak; eredménynek tekinthetjük, ha a helybeliek helyben végzik általános iskolai tanulmányaikat – a helyi óvodákból első osztályba 3 gyermek iratkozott más településre; talán tartósan sikerül megállítani a nagyarányú elvándorlást a helyi nyolcosztályos gimnáziumba: második évben nem kell összevonnunk az ötödik évfolyamon osztályt; büszkék lehetünk, ha tanulóinkat felveszik a jó hírű középiskolákba: a legjobbakat felveszik, de van még mit erősítenünk…
2.5.2.1. Nemzetiségi nyelvoktatás Nyergesújfalu történetében szerepet játszottak a betelepült svábok, a város sváb gyökerű kulturális hagyományainak megőrzésében, továbbadásában, megismertetésében fontos szerepet játszik a német kisebbségi önkormányzat. Bár a város lakosai között elenyésző azoknak a száma, akik a német anyanyelvűnek vallják magukat, az óvodai és iskolai német nemzetiségi nyelvoktatásra van igény. Az iskola összlétszámának 30%-a, a székhelyintézmény tanulói létszámának 41,6%-a tanul nemzetiségi nyelvoktató program szerint. Az igény nyilvánvalóan nem csak a nemzeti kisebbséghez tartozó családok sajátja, minden bizonnyal szerepet játszik benne a lehetőség, hogy a nyelvtanulás minél kisebb korban elkezdődhessen (a nemzetiségi nyelvoktató programot választó óvodások szüleinek természetes törekvése, hogy a nyelvtanulás ne szakadjon meg), a német nyelv presztízse, a használható nyelvtudás iránti társadalmi elvárás. Nyilvánvaló az is, hogy nem a sváb nyelvjárás elsajátítása a cél, hanem a „Hochdeutsch” minél magasabb szintű birtoklása. Ez természetesen nem zárja ki a nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak a megismertetését, átörökítését. A városnak két németországi testvérvárosa is van (Karlsdorf-Neuthard és Neu-Wulmstorf), iskolánk a Karlsdorf-Neuthard iskolájával tart(ott?) fenn kapcsolatot. Tanulói csoportok cseréjére kétévente került sor, magyar oldalról problémát jelent(ett) a nagy távolság miatti tetemes utazási költség, német oldalról pedig a csökkenő érdeklődés – így a 2015-ben esedékes nyergesújfalui látogatás elmaradt. A német kisebbségi önkormányzat anyagilag is támogatja az iskolai nemzetiségi oktatást: digitális táblát kaptuk tőlük, Junior nyelvvizsgát tevő tanítványaink vizsgadíját döntő részben
12
a kisebbségi önkormányzat finanszírozta, nemzetiségi tánccsoportunknak ruhát varrattak, a tánccsoport vezetőjének (nemzetiség tanító) továbbképzését fizették. A nemzetiségi nyelvtanítás sikerességét nehéz megítélni. „Amelyik évfolyamon egy nemzetiségi osztály van, az átlaglétszámot elérő osztályban az Irányelvek szerint a csoportbontás kötelező. (…) a csoportbontás alapja a tanulmányi eredmény és az év végi szintfelmérés; a csoportok között az átjárás eredménytől függően lehetséges. Célunk ezzel, hogy a homogénebb csoportokban az ismereteket elmélyítsük, több lehetőség jusson a tehetséggondozásra és a lemaradók célirányos megsegítésére, ill. több idő jusson a kommunikációs
készségek
fejlesztésére.”
(Pedagógiai
program
2013)
Azokon
az
évfolyamokon, ahol 2 párhuzamos nemzetiségi osztály van, a csoportbontást évfolyam szinten valósítjuk meg. Az alsó tagozaton nemzetiségi nyelvkönyveink vannak, a felső tagozatos nemzetiségi nyelvkönyveket a nyelvtanárok elavultnak tartják, új nemzetiségi könyvek megjelenésére várnak, évek óta külföldi kiadású német nyelvkönyvet használnak, amelyet nemzetiségi tartalommal kiegészítenek. Iskolánkra is jellemző a magyarországi nyelvtanítás elégszer nem kárhoztatható sajátossága: ötödik osztályban szinte elölről kezdődik a nyelvtanulás – ez nem szolgálja az ütemes, egyenes vonalú fejlődést. Az egymásra épülő/nem épülő nyelvkönyvek kérdése azonban túlmutat problémakezelő képességeinken. Évente néhány olyan tanulónk van, aki a középiskolai tanulmányait német nemzetiségi osztályban kívánja folytatni. Az utóbbi években szorgalmazzuk (2013-as pedagógiai programunkban is rögzítettük), hogy tanítványaink tegyenek Junior nyelvvizsgát: ez a vizsga tematikáját tekintve megfelel a gyerekek életkori sajátosságainak, 13-14 éves tanítványaink világról meglévő tudásának. Ezt a lehetőséget kétévente 7-8. osztályos diákjainknak kínáljuk, a vizsgadíjat 90%-ban a kisebbségi önkormányzat állja. 2013-ban 24 hetedik-nyolcadik osztályosunk tette le, 2015-ben mindössze 8 tanuló jelentkezett – az érdektelenség, az erőfeszítéstől való félelem elgondolkodtató. A munkaerőpiac szempontjából a vizsga értéke elhanyagolható, a gyerekek sikerélményhez juttatása, a külső megméretés, tanárnak és szülőnek szóló visszajelzés szempontjából viszont fontos. A megmérettetést vállaló tanulók egyébként nagyon magas százalékos eredményt értek el.
13
Az előző tanévben először elvégzett idegen nyelvi mérésnek mind az időpontját (június 11. – ebben a tanévben ezen változtatnak), mind a kivitelezését végiggondolatlannak tartom: értelmetlen az első osztály óta heti 5(-6) órában német nemzetiségi nyelvoktató program szerint tanulókkal ugyanazt a feladatsort megíratni, mint a negyedik osztály óta heti 3 órában németet tanulókkal (ráadásul: a hatodikosoknak meg kellett írni, a nyolcadikosoknak nem). Az almát a körtével összehasonlítva semmi nem állapítható meg a gyerekek némettudásának színvonaláról. A mérések eredményeit feldolgozó tanulmány iskolára/telephelyre lebontva nem tartalmazza az eredményeket, így iskolai szinten a tanulók nyelvtudásáról semmi nem állapítható meg. Versenyeredmények szempontjából említésre méltó, hogy szinte minden évben dobogós vagy dobogó közeli helyen végez iskolánk valamelyik évfolyamának 2 fős csapata, a német nemzetiségi vers- és prózamondó versenyben pedig a megyeiről nem egyszer a mosonmagyaróvári régiós fordulóba is bejutott egy-egy tanítványunk.
2.5.2.2. Országos kompetenciamérés A 2002 óta minden tanév májusában az ország összes közoktatási intézményében 6., 8. és 10. osztályban lebonyolított mérés matematika-logika és szövegértés területén a legteljesebb képet adja az adott korosztály kompetenciáiról. A mérés jól összehasonlíthatóvá teszi az azonos korosztály teljesítményét lakóhely, fenntartó, képzési forma szerint az adott évben és az intézmény korábbi teljesítményének viszonylatában; az évfolyamfüggetlen skála bevezetése (2010) révén összevethető a különböző évfolyamra járó tanulók teljesítménye; sőt az egyéni kódok az egyes tanulók fejlődését is nyomon követhetővé teszik. A mérések eredményének megismerése, elemzése, a következtetések levonása és a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek kovácsolása jól felfogott érdeke mind a fenntartónak, mind az intézménynek, de a gyermeke számára jó iskolát kereső szülőnek is. 2012 májusában az Oktatási Hivatal levélben hívta fel a figyelmem, hogy a 8.b és c osztály 2011-ben matematikából írt feladatlapjai a megbízhatósági vizsgálat során fennakadtak. (A „b” osztályban sok tanulónál szó szerint egyező válaszokat találtak nyílt végű feladatok esetében, a „c” osztályban pedig a feleletválasztós feladatokra adott válaszok nagymértékben egyeztek.) Ezért az intézmény OKM eredményeit csak a 2012. évi mérés óta tartom hitelesnek. A 2015. évi teljesítmény a 8. osztályosoknál matematikából jobb a 2012. és 2014. 14
évinél, szövegértésből a 2014. évinél – a 2012 és 2015 közötti időszakban a többi évben, ill. a 6. évfolyamon nincs szignifikáns eltérés. A 2015. évi eredmények a székhelyen sem matematikából, sem szövegértésből egyik érintett évfolyamon sem különböznek szignifikánsan az országos és a városi általános iskolák eredményétől, a nyolcadik évfolyamon mindkét vizsgált területen a kisvárosi általános iskolák eredményénél viszont szignifikánsan jobbak; a CSH-index tükrében a 8. osztályosok a vártnak megfelelően teljesítenek, a 6. osztályosok azonban mindkét területen várhatónál rosszabb teljesítményt nyújtanak. Nyugtalanító azonban, hogy a 6. évfolyamon az országos és a kisvárosi átlagot is jóval meghaladja az alapszintet el nem érők száma mindkét területen, s minimum szintet el nem érők aránya is fölötte van az országos és a kisvárosi átlagnak. Az elmúlt éveket vizsgálva a 2013-as eredmények különböznek a 2012-es és 2014-15-ös eredményektől: 2013-ban az alapszintet el nem érők aránya jóval az országos és a kisvárosi átlag alatt van – ez volt az az évjárat, amikor 6. osztály után a legjobb tanulók nem mentek el hatosztályos gimnáziumba, s így nagyobb volt a húzóerő. Az eterniti telephely tanulói esetében a 6. évfolyam matematikából elért eredménye szignifikánsan alacsonyabb a referenciaértékeknél, szövegértésben és a 8. évfolyamon mindkét területen szignifikánsan nem különbözik azoktól. Az előző évekhez hasonlítva 2012től kezdve semelyik területen és semelyik évfolyamon nincs szignifikáns változás. A 8. osztályosoknak nem lehetett CSH-indexet számolni; a 6. osztályosok esetében matematikából a várhatónál szignifikánsan rosszabb, de a kisvárosi viszonyítási ponthoz mérve nem különbözik, ugyancsak nincs különbség szövegértésben. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya matematikából jóval, szövegértésből mérsékelten a vonatkoztatási pontok átlaga fölött van; különösen nyugtalanító, hogy matematikából a 6. osztályosoknak majdnem a fele (46,7%), szövegértésből pedig a nyolcadikosok mintegy negyede (23,1%) a minimum szintet sem éri el. A kompetenciaterületek erősítéséhez beavatkozás szükséges.
15
2.5.2.3. Idegen nyelvi mérés „Az idegen nyelvi mérés azt méri, hogy az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanuló 6. és 8. évfolyamos tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. Tehát az idegen nyelvi mérés angol és német nyelvi részmérésből, és azon belül 6. évfolyamos és 8. évfolyamos mérésekből állt. 6. évfolyamon a tanulók A1-es szintű, 8. évfolyamon A2-es szintű feladatlapot töltöttek ki. Annak a tanulónak a nyelvtudása felelt meg az adott KER szerinti szintnek, aki a feladatlapon elérhető maximális pontszám 60 százalékát elérte. A mérés két alapkészségen (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése) keresztül mérte a nyelvtudást…”1 – olvasható a mérésről készült tanulmányban. A székhelyen a 6. a osztály angolt tanult 4. osztálytól kezdve heti 3 órában. A nyelvi mérésben 17 tanuló vett rész (2 fő hiányzott, ill. felmentése volt), közülük 15 eredménye 60% fölötti – vagyis a társaság 88%-a megfelelt az A1-es szintnek. A 6. b osztály német nemzetiségi nyelvoktató program szerint tanul első osztálytól kezdve. A 23 főből 20 tanuló vett részt a mérésben, közülük 15 fő teljesítménye 60% fölötti – vagyis az osztály 75%-a felelt meg az A1-es szintnek. A százalékok átlaga nem magasabb, mint az angolosoké, ami erősen elgondolkodtató. Az eterniti telephelyen 10 fő tanul angolt, 8 tanuló vett részt a mérésben, 6 tanuló teljesítménye volt 60% fölött – ez szintén 75%. Az osztály másik fele (ők a bajóti tagintézményben voltak alsósok), 9 fő tanul (nem nemzetiségi) németet, 7 tanuló írta meg a felmérést, kettejük eredménye éri el a „megfelelt” szintet – ez 28%. A 8.a osztály német nemzetiségi osztály volt, tavaly ők nem vettek részt az idegen nyelvi mérésben. A 8.b 15 tanulójából 7 fő felelt meg az A”-es szintnek – ez 46%. (Egy fő az utolsó másfél évben került az osztályba, ő a korábban tanult németet folytatta.) Az eterniti 8.e osztály 12 angolul tanuló diákja közül 5 fő ért el 60% fölötti teljesítményt – ez 41%. A németet tanuló 5 fő mind évismétlő, egyikük sem felelt meg az A2-es szintnek.
1
http://www.oktatas.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/idegen_nyelvi_meres_eredmenyei/
16
Az eredmények tehát nem különböznek az országos trendtől: az angolból nyújtott teljesítmény jobb, mint a németet tanulók teljesítménye, ill. a 6. osztályosok nagyobb arányban érik el a tőlük elvárható A1-es szintet, mint a 8. osztályosok a számukra célként kitűzött A2-es szintet. Az év végi jegyekhez viszonyítva: a hatodikosok értékelése rendben lévőnek tűnik, a nyolcadikosok eredménye lényegesen gyengébb a jegyeik alapján elvárhatónál.
2.5.2.4. Fittségi mérés A testnevelők az előző szisztéma alapján lebonyolított méréseket szakszerűbbnek tartják. Felső tagozatosaink fittségi állapota nem kielégítő – az új rendszerben az alsósokat nem mérjük.
2.5.2.5. A továbbtanulás Tanulóink pályaválasztását pályaválasztási tanácsadók meghívásával segítjük, a gyerekek minden évben elmennek a megyeszékhelyen rendezett a pályaválasztási kiállításra is, ill. pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, ahol 12-13 környékbeli iskola vezetője ad tájékoztatást a náluk elérhető lehetőségekről. Ezeket a lehetőségeket jónak tartjuk; alkalmanként régi tanítványok, ill. szülők személyes tapasztalataikat megosztva szintén segítik végzőseink tájékozódását. Az utóbbi években a továbbtanulás a következőképpen alakult. év
gimnázium
szakközépiskola
szakiskola
összesen
2015
22 fő
32 fő
15 fő
69 fő
2014
18 fő
23 fő
18 fő
59 fő
2013
23 fő
12 fő
13 fő
48 fő
2012
23 fő
22 fő
18 fő
63 fő
(Az idei év összesítése még nem áll rendelkezésre.)
17
A különböző irányban továbbtanulók aránya a székhelyen és az eterniti telephelyen – természetesen nem függetlenül a tanulók indíttatásától, családi hátterétől, a tanuláshoz való viszonyuktól – jelentősen különbözik: a székhelyen lényegesen magasabb a gimnáziumban továbbtanulók aránya, a telephelyen vonzóbb a szakképzés. Nemcsak 8. osztály után váltanak azonban iskolát tanulóink: néhány évig sokan választották a helyi egyházi gimnázium 6, később 8 évfolyamos gimnáziumi képzését (ez a tendencia mérséklődni látszik); a szomszédos iskolaváros 8 osztályos képzésébe évente 2-3 jelentkező távozik; 1-2 tanuló pedig a távolabbi német nemzetiségi gimnáziumba jelentkezik 6. osztály után. A tantestület azon dolgozik, hogy tanulóinkat a 8. osztály befejezéséig megtartsuk, a tehetségeseknek is lehetőséget nyújtsunk a kibontakozásra, hogy majd tehetséggondozó elit gimnáziumokban is megállják a helyüket.
2.5.2.6. Tanulmányi eredmények Épületenként vizsgálva, a székhely és az eterniti telephely alsós eredményei között nincs nagy különbség, a bajóti tagintézmény eredményei viszont lényegesebben alacsonyabbak. A felső tagozat eredményei között a székhelyen és a telephelyen azonban már megfigyelhető az eltérés. A magyarázat egyértelmű: a HH/HHH-s, BTMN-es, SNI-s tanulók nagyobb aránya. Össziskolai szinten vizsgálva, jellemzően alsó tagozatosaink 27-28%-a kitűnő – a felső tagozatosoknál ez az arány alacsony, 4-5% körüli. Fordított arányban fordulnak elő a bukások. A megelőző két tanév júniusi állapota számokban:
2014-15 2013-14 kitűnő bukás ebből évism. kitűnő bukás ebből évism. alsó 362/102 9 8 361/100 12 3 felső 284/ 11 24 11 279/ 15 44 14 5,10% 2,94% 8,75% 2,65% Az osztályfőnökök és szaktanárok egybehangzó véleménye szerint a sikertelenség hátterében motiválatlanság, a támogató szülői háttér hiánya, nemegyszer gyermekvédelemre, gyámhatóságra, sőt néhány esetben rendőrségre tartozó ügyek állnak. Jellemző, hogy ezeknek a gyerekeknek a szülei a fogadóórákat és a szülői értekezleteket is csak elvétve látogatják.
18
2.5.2.7. Tehetséggondozás, versenyek – felzárkóztatás, Felzárkóztató foglalkozásokat tartanak a tanítók heti 1-1 órában minden alsó tagozatos osztály számára matematikából és magyarból, a felsősök pedig tanulószobán kaphatnak segítséget – a szaktanárok beszámolója szerint a nagyobb gyerekek nem nagyon élnek a lehetőséggel. Tavaly óta iskolán kívüli helyszínen egy civil szervezet önkéntesek (nyugdíjas vagy máshol tanító pedagógusok) bevonásával szintén segítséget kínált több szaktárgyból – az érdeklődés igen gyér. Egyéni fejlesztést a pedagógiai szakszolgálat utazó gyógypedagógusai, ill. az szakértői javaslat alapján iskolánk tanárai tartanak az erre rászoruló gyerekeknek. 2012-től iskolánk három területet emel ki a tehetséggondozás a fő céljaként: a sportot, a matematikát és a természettudományokat. Az emelt óraszámú matematikacsoportok mind az óralátogatások, mind a versenyeredmények (Zrínyi Ilona Matematikaversenyen, Orchidea Pangea Matematika Tehetséggondozó Versenyen, Bolyai Matematika Csapatversenyben, Alapműveleti Versenyen előkelő helyezések), mind a szülői visszajelzés alapján jól működnek. Az emelt óraszámú természettudományos csoportban a természettudományok megszerettetése a cél, komoly versenyfelkészítés nem zajlik. Az emelt óraszámú testnevelés két egymást követő évben indult, de 2014-ben és ’15-ben már nem. A jelek szerint a heti 5 testnevelés mellett nincs rá valódi igény; a testnevelők szerint a gyerekek önmagukhoz képest sokat ügyesedtek, de nincs több jó mozgású gyerek ezekben az osztályokban, mint a többiben. Alsó tagozaton tehetséggondozó szakkör működik 3-4. osztályos tanulóinknak matematikából és anyanyelvből (a Bolyai Matematika ill. Anyanyelvi Csapatversenyben elért jó helyezések bizonyítják
az
eredményességet);
színjátszó
körünk
(Weöres
Sándor
Országos
Gyermekszínjátszó Fesztivál, megyei fordulóban arany minősítés, továbbjutás a regionális fordulóba), énekkarunk munkája kezd beérni, jól működik a zenei tehetséggondozás (Tiszán innen-Dunán túl Országos Népdaléneklési Versenyen hol arany, hol ezüst minősítés, Országos Komplex Ének-Zenei és Művészeti Verseny országos és regionális helyezések) rajzosaink is szép eredményeket érnek el (pl. Az olvasás népszerűsítése program rajzpályázata, KLIK közép-dunántúli régió, dobogós helyek), évet óta képviselteti magát
19
iskolánk a Lila VegyÉSzbajnokság országos döntőjében, kajakosaik és labdarúgóink egyesületben is sportolnak, edzőik között ott vannak az iskola testnevelői is. Ebben a tanévben a székhelyen 19, a telephelyen 3 szakkör/felkészítő működik; Bajóton minden tanító 25-26 órában dolgozik, szakkörök tartására nincs emberi kapacitás.
20
3. INTÉZMÉNYVEZETÉSI TERV 3.1. Célok, feladatok A köznevelés-közoktatás alapdokumentuma a Nemzeti alaptanterv, amely „… a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.”2 (Kiemelés az eredetiben.) A Nat módszertani alapelvként az egységesség és differenciálás kettősét határozza meg, amely „a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is.”3 Ezeknek a céloknak és feladatoknak a teljesülését, megvalósítását szolgálják a tanórák, az iskola hagyományos rendezvényei, közösségi programjai, a témahét, a szülőkkel való kapcsolattartás, a partnerszervezetekkel való együttműködés, s ennek a célnak a szolgálatába van állítva az intézmény szervezeti felépítése is.
2 3
Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez uo.
21
3.2. Az intézmény szervezeti egységei 3.2.1. Az igazgatóság
Az intézményvezetők felelősségi és jogkörét a 2011. évi CXC. törvény a következőképpen határozza meg: 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője a)282 felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b)283 önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a
nevelőtestület
jogkörébe
tartozó
döntések
előkészítéséért,
végrehajtásuk
szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért, d)284 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f)285 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
22
Vagyis az intézményvezető egy személyben felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, anélkül azonban, hogy a KLIK-hez mint fenntartóhoz tartozó intézményben munkáltatói és gazdálkodással kapcsolatos joga lenne. Az igazgató munkáját a törvényi előírásokon kívül szabályozzák az intézmény belső dokumentumai, és szabályozhatná munkaköri leírása is (az állami fenntartásba vétel óta azonban munkaköri leírással nem rendelkezik). Iskolánkban az iskolavezetés szerkezetét a korábbiakhoz képest megváltoztattam: a bajóti tagintézmény-vezető, az eterniti helyettes és a székhelyen dolgozó alsós és felsős helyettes teamje helyett a székhelyen nem tagozat, hanem feladatok alapján tanügy-igazgatási és nevelési igazgatóhelyettest bíztam meg. Az intézményben három épületben folyik a tanítás, bizonyos típusú feladatok esetében célszerű, ha egy kézben futnak össze szálak – ez indokolta a változtatást, s négy év elteltével a tapasztalatok is megerősítettek ebben. A nevelési igazgatóhelyettes feladata a teljes intézményben a pályaválasztással kapcsolatos munka koordinálása, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásának szervezése és a diákmozgalom segítése; a székhelyen ő felelős az iskolai ünnepélyek koordinálásáért, a gyermekvédelmi munka felügyeletéért, az adminisztráció ellenőrzéséért, az ügyeleti munka megszervezéséért és kontrollálásáért. A tanügy-igazgatási helyettes a felelős az országos mérések, a javító- és osztályozó vizsgák megszervezéséért, a tanári továbbképzések koordinálásáért, a tanügyi nyomtatványok
megrendeléséért
adatszolgáltatásért
intézményi
és
azok
szinten;
az
kitöltésének órarend
ellenőrzéséért,
elkészítéséért,
a
a
tanügyi
helyettesítések
megszervezéséért, a távollévők nyilvántartásáért a székhelyen. A tagintézmény-vezető és a telephelyen dolgozó helyettes összintézményi feladatot nem lát el, saját épületükben felelősek az oktató-nevelő munka napi megszervezéséért, ellenőrzéséért, saját területükről az adatszolgáltatásért. A tagintézmény tanulói létszáma folyamatosan csökken, ebben a tanévben 50 fő alá esett, s emelkedés az óvodában már bennlévő gyerekek létszáma alapján nem prognosztizálható. A tagintézmény-vezető megbízása az elmúlt tanév végén lejárt, a kolléganő nyugdíjba vonult. Az állást a tankerület három körben meghirdette, jelentkező nem volt. Középtávra gondolva kezdeményeztem a bajóti tagintézmény telephellyé, az eterniti telephely tagintézménnyé alakítását. Ennek indoka egyrészt a székhelytől való azonos távolság (mintegy 5 km), másrészt
23
a gyerekek száma: Eterniten több mint két és félszer magasabb a tanulói létszám, elsőtől nyolcadik osztályig teljes az általános iskolai képzés (Bajóton csak alsó tagozat működik). Ha az átszervezés megvalósul, a bajóti telephelyen folyó oktató-nevelő munkát az ottani munkaközösség-vezető irányítja az intézményvezető hathatós közreműködésével, a székhely adminisztratív támogatásával. Átszervezés után iskolánkban az igazgatóság tagja lesz tehát az igazgatón kívül a tagintézmény-vezető (az állást pályázat útján lehet elnyerni, intézmény-vezetői szakképesítés szükséges hozzá), a nevelési és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes. Az irányítás és ellenőrzés napi teendőit az intézményvezető velük osztja meg. A helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk és az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság akkor működik jól, ha tagjai napi kapcsolatban vannak egymással, rendszeresen tartott munkaértekezleten megbeszélik a konkrét feladatokat, és értékelik az előzőek végrehajtását.
3.2.2. Az iskola vezetősége
Az igazgató és helyettesei, a tagintézmény-vezető, ill. a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és a reprezentatív szakszervezet vezetője alkotja ezt a szervezeti egységet, a legutóbbi időktől közéjük tartozik a belső ellenőrzési csoport vezetője is. Az iskola vezetőségének az intézmény életével kapcsolatos minden kérdésben konzultatív, javaslattevő, véleményező jogköre van, szükség szerint tanácskoznak.
3.2.3. A nevelőtestület
A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Jogszabály írja elő, hogy milyen ügyekben van döntési, ill. véleményezési joga. 4 A nevelőtestület döntési jogkörei az alábbiak:
a pedagógiai program és módosításának elfogadása
a SzMSz és módosításának elfogadása
a házirend elfogadása
az éves munkaterv jóváhagyása
4
2011. évi CXC. törvény
24
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
a továbbképzési program elfogadása
tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása és a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása
tanulók fegyelmi ügyei
a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
A tantestület véleményt nyilvánít többek között a tantárgyfelosztásról, igazgatóhelyettesi megbízásról, egyes pedagógusok külön megbízatása ügyében. A nevelőtestület a pedagógiai program végrehajtásának kulcsszereplője. A kitűzött célok sikere, a változó körülményekhez, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás, a minőségi javulás azon múlik, hogy a pedagógusok mennyire motiváltak, mennyire képesek szakmailag és módszertanilag megújulni. A pedagógiai program végrehajtása csapatmunka. A csapat akkor működik hatékonyan, ha tagjai jól informáltak, ha a kitűzött célokkal azonosulnak, ha mindenki kompetenciáinak, ambícióinak megfelelő feladatot kap. Az igazgatóságnak ezért és ezen kell dolgoznia. Ahhoz, hogy a tantestület testületként tudjon működni, tagjai alapelvekben, módszertani kultúrában közelítsenek egymáshoz, sokkal jobban kellene ismerni egymás munkáját – nagy létszámú tantestület esetében ez meglehetősen nehéz dolog, három épületben dolgozva még inkább. Mégis élni tudtunk s a jövőben is élni szándékozunk bizonyos lehetőségekkel: az elmúlt lassan öt évben két alkalommal tartottak felkért kollégák bemutató órákat, és a tantestület minden tagja részt vett valamelyiken a hozzá tartozó óramegbeszéléssel együtt. Az intézmény tantestületének korfája kedvezőtlen, középtávon sokan nyugállományba vonulnak, nehéz lesz megfelelő szakemberekkel pótolni őket. Angol szakost már most is nagy nehézségek árán találtunk, a következő tanévre újra keresünk – segítséget kértünk és kaptunk a város önkormányzatától: az állást szolgálati lakással tudjuk meghirdetni.
25
3.2.4. Az alkalmazotti közösség
A tantestületen kívül tagja a két iskolatitkár és a bajóti tagintézményben dolgozó két takarító (a bajóti tagintézmény esetében a működtető is a KLIK) – a konyhai dolgozók, a székhely és a telephely
takarítói,
a
székhelyen
szolgálatot
teljesítő
portás
az
önkormányzat
foglalkoztatásában állnak. Munkájukat mindannyian munkaköri leírás alapján végzik, a régiek magukénak érzik az intézményt, az újak esetében ez a kötődés ki sem alkulhatottt. Jogszabályban rögzített esetekben (pl. igazgatói megbízás adásakor) véleménynyilvánítási joguk van.
3.2.5. Szakmai munkaközösségek
Az intézményben a szakmai munkát a munkaközösségek koordinálják: a munkaközösség tagjai együttműködnek egymással a gyorsabb információáramlás, az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása érdekében. A tapasztalatok megosztása a tanórai és órán kívüli tevékenység
buktatóiról,
a
tehetséggondozás
és
a
felzárkóztatás
módszereiről,
versenyszervezés és -felkészítés, a mérési módszerek egységesítése, a javító- és osztályozóvizsgára egységes feladatlapok készítése, szakterületenként feladatbank létrehozása mind-mind hozzájárulhat a szakmai színvonal emeléséhez. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösség javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezető részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében (elvárt 10 óralátogatás tanévenként), évi két alkalommal beszámol a munkaközösség munkájáról, feladatai közé tartozik a munkaközösségébe tartozó pályakezdő és az intézménybe újonnan érkező pedagógusok támogatása. Az intézményben 10 munkaközösség működik: a bajóti és eterniti alsós, a székhelyen alsó tagozaton anyanyelvi és matematika-környezetismeret; felső tagozaton humán, matematika tantárgycsoport, természettudományi, idegen nyelvi, testnevelés és osztályfőnöki.
26
3.2.6. Dolgozói szervezetek
A közalkalmazotti tanács – munkáját a közalkalmazotti szabályzat szerint végzi – és a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik. Jogszabályok által előírt esetekben az intézményvezetőnek egyeztetési kötelezettsége van az intézményi közalkalmazotti tanáccsal és az intézményi szinten reprezentatív szakszervezettel.
3.2.7. A diákönkormányzat
A diákönkormányzat a diákok érdekvédelmi szervezete, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Fontos szerepet játszhat a demokrácia „játékszabályainak” elsajátításában, a diákok aktivizálásában, az iskola saját képükre formálásában. A DÖK saját szervezeti
és
működési
szabályzata
szerint
működik.
A
diákönkormányzatnak
jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleménynyilvánítási joga van. Az iskolai diákönkormányzat élén választott diák-önkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A DÖK az iskola helyiségeit, berendezéseit szabadon használhatja, a működéshez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja, ezeket saját bevételekkel egészítheti ki. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben – intézményünkben rendszerint késő tavasszal – diákközgyűlést tart, amelynek témája a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, a diákság aktuális problémái, tapasztalatai, kérdései, kérései (az igazgatóságomat megelőző időszakban az intézményben diákparlament nem volt). A mindenkori tanév rendje szerint szabadon felhasználható öt tanítás nélküli munkanapból egy nappal a DÖK rendelkezik. Intézményünkben évek óta az iskola névadójának születésnapja környékén Kernstok-napot tartunk, amikor a diákok műsorral emlékeznek meg Kernstok Károlyról, megkoszorúzzák az aulában található szobrát (az épület felújításakor az akkori képviselő-testület adományából készült), rajzversenyt írnak ki, vetélkedőt szerveznek – a rendezvény jól szolgálja az ismeretterjesztés és szórakozás, játék összekapcsolásán keresztül a kernstokos identitás kialakítását, ill. erősítését. Az évi három „suli-buli”-t a végzős osztályok diáksága szervezi a diákmozgalmat segítő tanár és az osztályfőnökök bevonásával, a bevétel a
27
DÖK-öt illeti.
3.2.8. A szülői szervezet
Iskolai nevelési feladataink megvalósításában a szülők a partnereink. A pedagógusoknak és intézményvezetőnek egyaránt fontos, hogy érzelmileg is megnyerjük őket az iskola és a nevelés ügyének. Javaslataikra, segítségükre mindig építeni kell, lényeges, hogy a szülők az iskola dolgaival kapcsolatban jól informáltak legyenek. Az iskolai szülői szervezetbe osztályonként két szülőt delegálnak, ők képviselik a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos fóruma a szülői értekezlet és a fogadóóra, idejüket rögzítjük éves munkatervünkben, s az iskola honlapján naptár formájában nyilvánosságra hozzuk. Évi két alkalommal szülői fórumot tartottunk az utóbbi években, a fórum előtt a honlapunkon megadott elérhetőségen előzetes kérdéseket is fel lehetett tenni az igazgatónak. A fórumra meghívót küldünk a szülői közösség tagjainak, de természetesen iskolánk tanulóinak szülei közül bárkit szívesen látunk. Az érdeklődés azonban messze elmarad a várttól: az őszi fórumon 30 fő alatti a megjelentek száma, a tavaszin 3 fő. A kor követelményének megfelelően alkalmassá tettük az intézmény honlapját az intézményvezetés és a szülők közötti közvetlen kommunikációra – évente 4-5 szülő használja. Az együttműködés azonban ennél mégis jobb: alsós farsangi bálunkat, a szülők-nevelők bálját sokan látogatják és támogatják, sokan vesznek részt a hagyományos Márton napi lámpás felvonuláson, az eterniti családi napon.
3.2.9. Az iskolaszék
Az intézményben iskolaszék működik, jogszabály rögzíti véleményezési jogkörét az intézmény működésével, átszervezésével, az intézményvezető pályázatával kapcsolatos területeken. Az iskolaszékkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki ugyan tagja a szervezetnek, de meghívottként ülésein részt vesz, s minden, az intézmény működésével, terveivel kapcsolatos kérdésben igény szerint tájékoztatást ad.
28
3.3. Nevelő-oktató munka a tanórán A kisgyerek még szeret óvodába járni, kíváncsian jön első osztályba, de sokszor előfordul, hogy harmadikos korában már nem olyan szívesen gondol az iskolára; hogy a hetedikes egykedvűen ül az órán, s alig várja a szünetet, mert az iskolába csak a barátokért érdemes járni; hogy a húszéves érettségizett sok évi idegennyelv-tanulás után sem tud tíz mondatot mondani egy számára kedves könyvről, s leküzdhetetlen problémája nem is csak a nyelv, hanem hogy utoljára 5 éve olvasott valamit… Szülők, tanárok ezreinek van naponta hasonló tapasztalatuk. Sokat beszélünk mostanában a gyerekek túlterheléséről – óraszámban, a tananyag mennyiségében és minőségében is. A túlméretezett tananyag állandó sietésre késztet, csak „lenyomni” lehet, a frontális módszer az „adekvát” hozzá – ez pedig a mai ingergazdag környezethez szokott gyerekek esetében az érdeklődés elvesztését eredményezi. A cél a gyerekek aktivitásának, motiváltságának, kíváncsiságának a felkeltése és ébrentartása, a kreativitásuknak kell teret engedni – amit maguk fedeznek fel, maguk fejtenek meg, amiben magukra ismernek, amit belsővé tesznek, az lesz az övék. A régi módszerek olyan alacsony hatásfokkal működnek, hogy pedagógusoknak sincs már más választásuk, mint új utakat keresni. Szorgalmazom a tanári innovációt, támogatok minden használhatónak tűnő ötletet, ösztönzöm a modern technikai eszközök bevonását az oktatási folyamatba, a tananyagfejlesztést bármilyen kis részterületen, a kompetenciák fejlesztésére, megerősítésére irányuló törekvéséket – mindent, ami a gyerekeink kezébe, fejébe használhatóbb és jobb minőségű tudást ad. A tantestület elemi (mondhatnám: egzisztenciális) érdeke, hogy jó iskolát csináljon. Továbbra is szorgalmazom bemutatóórák tartását, lehetőség szerint egymás tanóráinak látogatását. Továbbra is az óralátogatások legfontosabb megfigyelési szempontjának a munkaformák változatosságának követelményét tartom. Fontosnak gondolom azt is, hogy a szülők is betekintést nyerhessenek az oktatási folyamatba.
29
3.4. Oktató-nevelő munka a tanórán kívül 3.4.1. Tehetséggondozás és felzárkóztatás
A szakkörök, a versenyfelkészítés, a sportkörök, a kirándulások, a táboroztatás, a diákcsere, a kulturális események szervezett látogatása, az iskolai és helyi hagyományok ápolása – mindmind az emberformálás, a közösségteremtés és a szabadidő értelmes eltöltésének hathatós eszköze. Az intézményben szép számban működnek szakkörök, sportkörök, megújítottuk az elmúlt időszakban
a
tehetséggondozást,
törődünk
felzárkóztatásra
szoruló
tanulóinkkal
(részletesebben lásd 2.5.2.7.). Az eterniti telephelyen a felzárkóztatásnak azonban új útjait kell keresnünk, eszközeink elégtelen volta a felső tagozaton különösen nyugtalanító: megindult egy spontán szegregációs folyamat. Ötödik osztálytól az eredetileg is Eternitre járó és az alsó tagozatot Bajóton végző tanulók egy osztályba kerülnek, a gyerekek között az iskolai átlaghoz képest lényegesen magasabb a hátrányos helyzetű, a túlkoros tanulók száma, a bajóti gyerekek kikerülve az otthoni közegből, ahol a pedagógus napi kapcsolatban volt a szülőkkel, megengedik maguknak a szabados viselkedést, a tanuláshoz otthoni támogatást nem kapnak, s a szülők jellemzően nem tartanak kapcsolatot az iskolával. Az elmúlt tanévben egy pályázaton 12 millió forintot nyertünk, amiből az itt tanító pedagógusok többek között kimondottan a roma tanulókkal való bánásmódhoz, sajátos szocializációjuk megértéséhez, motiválásukhoz kaptak eszközöket a Kedvesház-pedagógia megismerése során. Olyan programokat találtak ki és valósítottak meg, amelyek a hátránykompenzációt szolgálták. Azonban ilyen típusú támogatásra folyamatosan szükség lenne nemcsak módszertan, hanem szakemberek folyamatos jelenléte révén is. Eterniten egy pedagógiai asszisztens dolgozik, akinek munkaideje egy részét az foglalja le, hogy a tanulókat ő kíséri oda-vissza az iskolabuszon, ill. ő viszi a gyerekeket a városközpontban lévő uszodába úszásórára, fennmaradó ideje kevés ahhoz, hogy minden pedagógusnak segíteni tudjon, ahol és amikor szükséges lenne. Hathatós segítséget jelentene egy fő állású szociális munkás és egy gyermekvédelmi felelős, akik folyamatosan jelen vannak az iskolában, folyamatosan 30
kapcsolatot tartanak a családokkal; ösztöndíj program kellene, hogy a tanulással kapcsolatos motiváció megerősödjön. Mindez azonban a munkáltatói jogosítvánnyal, gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező intézményvezető kompetenciáin túl mutat.
3.4.2. Témahét
Intézményvezetői ciklusom elején bevezettük és azóta minden évben megvalósítjuk a témahetet, amely pedagógiai programunk részévé vált. A téma: Lakóhelyünk régen és ma. A témahét anyagi fedezetét a „Szülők-nevelők bálja” bevétele biztosítja. Nevezett témát sok apróbb résztémára (szűkebb és tágabb lakóhelyünk történelme, földrajzi környezete, kulturális értékei, sportélete, lakossága, ipara, mezőgazdasága, gazdálkodói, intézményei; a svábok jelenléte a településen: történetük, szokásaik, öltözködésük, énekeik, táncaik, ételeik; iskolánk története,
nevezetes
környezetvédelem..)
tanárai
és
diákjai;
bontva
minden
a
Duna,
a
Duna-Ipoly
tanulónknak/tanulócsoportunknak
Nemzeti
Park,
életkoruknak
megfelelő kutatómunkát, foglalkozást, elfoglaltságot kínálunk – választásuk alapján. Idén második éve a felsősöknek (az alsó tagozatosok osztálykeretben dolgoznak) interneten keresztül lehet egy adott időponttól regisztrálni a választott csoportba. Fontosnak tartom, hogy tanulóink jobban megismerjék a település és környéke életét, bepillanthassanak intézményei, üzemei életébe, megismerhessék kulturális életének, környezetvédelmi tevékenységének, egészségügyi szolgáltatásának stb. hátterét. Lényeges, hogy fejlődjön kommunikációs készségük, tudjanak önállóan tájékozódni, megfelelően használják az anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközöket, tudjanak csoportban dolgozni, együttműködni, fejlődjön szociális kompetenciájuk, s nem utolsósorban erősödjön lokálpatrióta szemléletük. Nem másodlagos az sem, hogy a pedagógusok is a hagyományostól különböző módon készülnek a témahétre, nem osztálykeretben dolgoznak, a szokásos szereptől eltérően ilyenkor nem ők a tudás forrása, nem egyszer maguk is új ismeretek szerzésének részesei; szerepük feloldódik a közös tervezés, cselekvés és értékelés mozzanataiban, feladatuk, hogy a munka megfelelő fázisaiban továbblendítsenek, visszajelezzenek. A témahéten a projektpedagógia módszerével dolgozunk: az ismeretek megszerzésének
31
folyamatán, a kivitelezés módján van a hangsúly, a gyerekek aktív részvételére, cselekvésére, kreativitására építünk. A siker az együttműködéstől függ, ezért a folyamatos konfliktuskezelés a projektpedagógia velejárója. Tapasztalatom szerint a nem kevés munkával járó témahetet élvezik a gyerekek, s minden korábbi ódzkodás ellenére a pedagógusok is. Megrendezését pedagógiai haszna miatt továbbra is fontosnak tartom.
3.4.3. Hagyományok, ünnepélyek
A hagyományok (többségi és kisebbségi) és az ünnepek fontos szerepet játszanak egy közösség identitásának kialakulásában, a hagyományok megtartó ereje fontos az egyén számára is, iskolai szinten is. Idetartoznak az egyes telephelyek hagyományai (tó- és sportnap, Kernstok-nap, Márton napi lámpás felvonulás, adventi megemlékezés, „falukarácsony”, karácsonyi bolhapiac, farsangi bál, egészségnap, látogatás az időseknél, családi nap, papír-, PET-palack- és elemgyűjtés, színházlátogatás, osztálykirándulás, részvétel a Nyerges 20/40 teljesítménytúrán,
suli-buli
stb.)
és
az
állami,
nemzeti
ünnepekhez
kapcsolódó
megemlékezések, ill. az iskolai ünnepek. Az állami és nemzeti ünnepekre való megemlékezés fontos eszköz a nemzeti identitás, a magyarságtudat kialakulásához, ápolásához. Az ünnepekre készült műsoraink az iskola falain túl is örömet szereznek: az eternitiek az öregek otthonába viszik el, a bajótiak és a székhely tanulóinak műsora pedig a település ünnepi megemlékezésének a része. Így van ez az adventi első gyertyagyújtáskor is. A gyerekek megélik, hogy nemcsak az iskola, hanem egy nagyobb közösség is a részei. 2012-ben az intézményben én honosítottam meg az „Olvasás éjszakájá”-t: a téli időszak egyik péntek estéjén kezdődik, és szombat reggel 7-ig tart. A 7-8. osztályosoknak hirdetjük meg, helyszín a székhely egyik tornaszobája. Kiválasztunk egy a korosztály érdeklődésére számot tartó kortárs regényt, amelyet egy este-éjszaka el lehet olvasni. Az idén már harmadszor, tavasszal író-olvasó találkozó is kapcsolódik a rendezvényhez, amelyet a városi könyvtárral karöltve tudunk megrendezni. A cél nyilvánvaló: a nem szokványos körülmények talán több gyereket megnyernek az olvasásnak.
32
Külön ki kell emelnem a szülők-nevelők bálját, amely az iskola legnagyobb szabású rendezvénye, az idén 10. alkalommal rendeztük meg. Sok kolléga sok szabadidejének és energiájának bevetésével, a szülői közösség segítségével, a szülők anyagi támogatásával egy városi szinten is jegyzett bálról van szó. Azon túl, hogy az alkalom lehetőséget nyújt pedagógusok és szülők kötetlen ismerkedéséhez, eszmecseréjéhez, az anyagi bevétel az iskola életében fontos célt szolgál.
3.4.3. Gyermekvédelmi feladatok
Évtizedek, évszázadok óta jólétben élő polgári társadalmakban is vannak anyagi és/vagy lelki okokból veszélynek kitett gyerekek, talán nagyobb számban fordulnak elő egy olyan világban, ahol sokak számára a mindennapi megélhetés is problémát okoz, ahol sokan kilátástalannak látják, hogy munkát találjanak, vagy már el is szoktak a gondolattól, hogy munkát keressenek – nehéz így a gyerekeknek távlatot nyitni, tanulásra biztatni őket. De bármelyik család életében előfordulhat krízishelyzet. A pedagógusoknak, különösen az osztályfőnököknek jól kell ismerniük, milyen család áll egy-egy gyerek mögött. A kiszűrt veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, a nehéz élethelyzetben élő gyermekeket a gyermekvédelmi felelős tarthatná nyilván: segítene nekik abban, hogy eljussanak a gyermekjóléti vagy pedagógiai szolgálat szakembereihez, szüleiket tájékoztatná a jogszabályi lehetőségekről, kapcsolat tartana a védőnővel, figyelné a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati lehetőségeket és ösztöndíjra szóló felhívásokat. Ám a közoktatásban a gyermekvédelmi felelős nem kötelező, csak lehetséges munkakör. Egy elit gimnáziumban nyilván kevéssé van rá szükség, de egy 600 főt meghaladó általános iskolában nagyon. A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kolléga (kollégák) korábban órakedvezményük terhére látták el a feladatot – manapság kötött munkaidejük oktató-nevelő munkával le nem kötött részében. Esetjelzésre, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartásra futja. Pedig ezeknek a gyerekeknek az esetében fokozott felelőssége van a közoktatásnak, hogy képességeik kibontakozását, társadalomba való beilleszkedésüket elősegítse. Hosszú évek óta az a véleményem, hogy a mai (mindenkori) iskolarendszerből égetően hiányzik az iskolapszichológus. Az iskolaorvos rendszeresen szűri a gyerekeket, gyerekorvosa is mindenkinek van - pszichológusa nincs. Az emberek döntő többsége életében egyszer sem
33
fordul pszichológushoz, s nem biztos, hogy azért, mert lelkileg egészségesebb, mint testileg. Az iskolapszichológus léte már magában hozzájárulna egy egészségesebb nemzedék felnövekedéséhez, mert beépülne a gyerekek szocializációjába: ha baj van, tudok kihez fordulni. Amíg a magyar közoktatásban az iskolapszichológusi státusz fehér hollónak számít, nincs más lehetőség, mint a pedagógiai szakszolgálat pszichológusához fordulni.
3.5. Ellenőrzés Az iskolai munka ellenőrzésére több szinten zajlik.
A tantervi fegyelem és az osztályozás követelményeinek betartása, az adminisztráció ellenőrzése az igazgató és helyettesei feladata.
Órát látogatni jogosult az igazgató és helyettesei, illetve a munkaközösség-vezetők – erről írásos feljegyzést készítenek, s az érintettekkel a tapasztalatokat megbeszélik. Az osztályfőnökök saját osztályukban szintén látogathatnak órát, az osztálynapló ellenőrzése is az ő feladatuk.
Munkánk megmérésének, ellenőrzésének egyik fontos alkalma az országos kompetenciamérés, újabban az idegen nyelvi mérés. Ennek eredményeit minden évben alapos elemzésnek kell alávetni, a továbblépésre stratégiát kell kidolgozni.
Szövegértésből, matematikából és német nemzetiségi nyelvből évi 3, ill. 2 mérést végzünk minden évfolyamra kiterjedően. Az összegzés a munkaközösség-vezetők feladata. A tanulságok levonása és beépítése a tanítási folyamatba még nem teljes körű, ezen van javítani valónk.
Lépések történtek ebben az irányban, de a megvalósítás elégtelen: tovább kell dolgozni azon, hogy a különböző szaktanárok értékelése közelítsen egymáshoz. Ennek eszköze lehet, hogy a témazáró dolgozatokat egy tanár (mindig más) állítja össze, és mindenki egy pontos javítókulcs alapján értékeli a saját osztálya teljesítményét. A témák egységesítése, a kerettantervi követelményekhez való igazítása, az eredmények feldolgozása az elkövetkező időszak feladata.
A szaktanárok, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők által készített év végi beszámoló is az ellenőrzés eszköze, hozzásegíti az igazgatóságot, hogy a teljes nevelési-oktatási folyamatra rálásson.
2015 decemberében elindult a tanfelügyeleti ellenőrzés, ezt megelőzi belső ellenőrzés. A BECS megalakult, az intézményi elvárások elkészültek, de az iskolában még nem 34
került a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésére. Az elkövetkező időszak nagy volumenű – minden pedagógusra, vezetőre és az intézményre kiterjedő – ellenőrzése lesz ez. Minden, amit az ellenőrzések feltárnak, befolyásolja jövőre vonatkozó terveket: megerősít bennünket vagy változtatásra késztet. A tervezés, megvalósítás, ellenőrzés így alkot kerek egészet. Mindennek levezénylése, koordinálása az igazgató feladata.
3.6. Kapcsolattartás 3.6.1. A fenntartóval
Az intézmény fenntartója a KLIK. A kapcsolattartás az intézményvezető kötelessége, formája: személyes, írásos vagy telefonos. Kapcsolatot tartok az Esztergomi Tankerület igazgatójával, tanügy-igazgatási és pénzügyi referenseivel. Intézményvezetőként törvény által előírt évenkénti beszámolási kötelezettségem van, e beszámoló szempontjait a tankerület adta.
3.6.2. A működtetővel
Intézményünk működtetője Nyergesújfalu Város Önkormányzata. A kapcsolattartás szintén az intézményvezető kötelessége, formája: személyes, írásos vagy telefonos. Alkalomszerűen, ha meghívást kapok, tájékoztatást adok a képviselő-testületnek az iskolában folyó munkáról. A figyelem és megbecsülés jeleként értékelhető, ha a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai
kiemelkedő
események
alkalmából
(megyei
verseny
díjkiosztó
ünnepsége,
pedagógusnap, „Kiváló diák” „Nyergesújfalu ifjúságának neveléséért” elnevezésű kitüntetések átadása) az intézménybe látogatnak.
3.6.3. A tantestülettel, az alkalmazotti közösséggel
Egy iskola szervezeti felépítésének olyannak kell lennie, hogy a felelősségi szintek jól elkülönüljenek, hatékonyan működjön a munkamegosztás, a rendszerben mindenki pontosan tudja, hogy mi a dolga.
35
Az igazgató és helyettesei, ill. az igazgató és az iskolatitkárok napi munkakapcsolatban állnak egymással. Az igazgatóság hetente munkaértekezleten értékelik az aktuálisan elvégzett feladatokat és előkészítik a soron következőket. A döntésekről, tervekről, teendőkről az igazgató vagy megbízása alapján valamelyik igazgatóhelyettes tájékoztatja a tantestületet. (Ennek formáit az SzMSz szabályozza.) A feladatok kiosztása, a tennivalók megszervezése – feladattól függően – innentől a munkaközösség-vezetők vagy a különböző felelősök kötelessége. Rendkívüli vagy sürgős esetben az SzMSz-ben szabályozott módon hívható össze értekezlet, felelőse az igazgató. Az éves munkaterv rögzíti az előrelátható nevelőtestületi üléseket, amelyek szokásos napja a hétfő délután 4 óra (az iskolaotthonos osztályok, napközis csoportok miatt korábbi időpont nem tervezhető). Évente tartunk nevelési értekezletet, a tantestület félévi és év végi osztályozó értekezleten zárja le a jegyeket, augusztusban a tanév előkészítése, júniusban pedig a végzett munka értékelése a tantestületi értekezlet témája. Az igazgató munkaidőben bárki számára elérhető (telefonon és e-mailben azon kívül is), fontos is, hogy a tantestület tagjaival egyénenként is kapcsolatban legyen. Egy igazgató legyen jelen a közösségben: a tanári szobában és a folyosón, iskolai rendezvényeken és a tanulók között – lehetőség szerint minden épületben. A tájékozottság, az információáramlás oda-vissza munkavégzésünk feltétele. Ebben megvan az egyén felelőssége is. Fontos, hogy beosztásunkban hiteles tájékoztatást adjunk, s fordítva: kéréseinkkel, kérdéseinkkel ahhoz forduljuk, aki kompetens a válasz megadásában. A leggyorsabb tájékoztatás a három épületet és a különböző munkarendben dolgozó kollégákat figyelembe véve az e-mail – az elektronikus postaláda figyelése mindenki kötelezettsége. Az igazgató levelezőlistán eléri az egész tantestületet, külön az osztályfőnököket, külön a munkaközösség-vezetőket.
3.6.4. A tanulókkal
Az osztályokkal alapvetően az osztályfőnök tartja a kapcsolatot, illetve hivatalos dolgokban az iskolatitkár áll rendelkezésükre. Természetesen a tanulók számára az igazgató is bármelyik szünetben elérhető.
36
3.6.5. A szülőkkel
Évente kétszer tartunk szülői értekezletet és kétszer fogadóórát a késő délutáni, esti órákban. Ezen kívül minden tanár és az igazgatóság tagjai is előzetes telefonos egyeztetés után máskor is a szülők rendelkezésére állnak. Az igazgató tart beiskolázási szülői értekezletet a leendő első osztályosok szüleinek, a negyedik osztályosok szüleinek a felső tagozatos lehetőségekről és pályaválasztási szülői értekezletet meghívott vendégekkel a nyolcadikosok szüleinek. Évi két alkalommal volt az utóbbi években szülői fórum – átgondolandó, hogy szükség van-e kettőre. Az iskolai honlapon keresztül is lehetséges a kapcsolatfelvétel. Ezenkívül az igazgató kapcsolatot tart a szülői közösséggel és az iskolaszékkel is. Az iskola rendezvényei pedig alkalmat adnak arra, hogy a szülők érzelmileg azonosulni tudjanak az iskolával.
3.6.6. Külső szervezetekkel
Az iskola szorosabb, lazább kapcsolatot tart a település és a környék számos intézményével:
a kistérség többi általános iskolájával (versenyekre visszük diákjainkat, ill. komplex matematika-természettudományos csapatversenyt, komplex humán csapatversenyt, alsós és felsős szavalóversenyt, alsós anyanyelvi és szövegértési versenyt szervezünk);
német nemzetiségi nyelvoktató program szerint tanító iskolákkal;
a Szabolcsi Bence Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel (telephelyükként is működünk, hogy iskolaotthonos osztályainkban tanuló gyerekeink iskolaidőben, az ún. szabad órában szolfézsra mehessenek, ha szállítható a hangszerük, a hangszeres óra megtartására is van lehetőség);
a Pedagógiai Szakszolgálattal, az Ady Endre Művelődési Központtal és Könyvtárral, a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a település óvodáival, az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel.
A kapcsolattartó az igazgató, ill. megbízottja (helyettesek, munkaközösség-vezetők).
3.7. Pályázatok Sokféle pályázati lehetőség kínálkozik, ha tudunk vele élni: az eszközbeszerzés és a tanári továbbképzések hozadéka sem másodlagos, de a legfontosabbnak olyan programok megvalósítását tartjuk, amelyekre egyébként nem lenne lehetőségünk. Igazgatásom első 37
tanévében,
2012-ben
egy
20
milliós
pályázatot
írtunk
(TÁMOP
3.4.3-11-2)
a
tehetséggondozás támogatására: a sport, a matematika és a természettudományok tanítása volt a három kiemelt célterület – sajnos, nem nyertünk. Mégsem volt haszontalan a befektetett munka, mert a pályázatírásban tapasztalt zenetanár irányításával a kollégáim sok mindent megtanultak. 2014-ben egy tehetséggondozó nyári tábor megvalósítására pályáztunk háromféle programmal, közülük a „Színjátszók nyara” elnevezésű nyert 1 millió forintot a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet által kiírt pályázaton. 2015-ben a „Zenei tehetség fejlesztése” elnevezésű pályázatunkat 400 ezer forintra, a „Természettudomány a gyakorlatban” címűt másfél millió forintra érdemesítette a Nemzeti Tehetség Program, a „Kapaszkodót kínálunk” c. programunk megvalósítására 12 millió forintot kaptunk az EMMI által kiírt pályázaton. Bajóti tagintézményünk a HOLCIM Hungária Zrt. pályázatán 2013-ban 1.690 ezer forintot nyert az udvari támfal megerősítésére és szaletli építésére, 2015-ben pedig 450 ezer forintot kerti bútorok beszerzésére. Nyergesújfalu Város Önkormányzatánál minden évben pályázik az „Eternit Általános Iskoláért Alapítvány” a családi nap megrendezéséhez 200 ezer forintra, a „Kernstok Iskola Tanulóiért Alapítvány” pedig a nyári tábor útiköltségének előteremtésére 100-200 ezer forintra és az osztályok egész éves versenyének díjazásához 130 ezer forintra. A pályázatok figyelését, a lehetőségek kihasználását továbbra is nagyon fontosnak gondolom: a pályázatok nyújtotta lehetőségek nélkül az iskolai élet szürkébb lenne, ill. sok tanulónk a magasabb önköltség miatt kimaradna a programokból.
3.8. Felkészülés a minősítésre Az első körben, 2014-ben intézményünkben két pedagógus vállalta a mesterpedagógusi minősítést, 3 pedagógus írta meg az ideiglenes Ped. II.-re jogosító portfólióját, egyikük kivételével mindannyian vezetők – ez jól mutatja a az iskolavezetés elkötelezettségét. Minden helyettesem elvégezte az „Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógus-minősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására” c. továbbképzést, így ebben a tanévben már van az iskolában öt olyan képzett ember, aki a többiek felkészülését hathatósan segíteni tudja. Az értekezletek, a tájékoztatás után januárban tartottunk egy olyan belső továbbképzést, ahol öt bemutatóórára felkért pedagógus órája alapján
38
szimuláltuk a minősítést: volt előzetes óramegbeszélés, kaptunk óratervet, elemeztük az látottakat, megkerestük a 77 indikátor közül az órában fellelhetőeket. A kezdeti szorongás után kollégáim ezt a napot hasznosnak minősítették.
3.9. „Marketing” Egy intézmény legjobb, legtartósabb reklámja a minőség, a megbízható színvonalú nevelőoktató munka – esetünkben a családok elégedettsége. Ez tartja a rendszerben a helyi gyerekeket, ez hozhat új jelentkezőket, ez csökkenti a fajlagos költségeket is. Az intézménynek érdeke, hogy szűkebb és szélesebb körben ismert legyen, hogy mi folyik a falai között. Meg kell ragadni az alkalmakat, hogy az oktató-nevelő munkába a kívülállók bepillanthassanak – erre a hivatottak a nyílt napok és a nyilvános iskolai rendezvények. Az eredményekről beszélni, írni szükséges a honlapunkon, a helyi sajtóban.
39
ZÁRSZÓ Pedagógiai kutatások szerint egy iskola teljesítménye és az iskolavezetés, az igazgató működése között összefüggés van: „ahol az iskolaigazgató figyelemmel kíséri diákjai és kollégái munkáját, vagyis jobban jelen van az iskolában, jobban teljesítenek a tanulók.”5
Tisztelt Kollégák! Ilyen iskolát ígérek. Úgy gondolom, az elmúlt években tapasztaltátok, hogy eddig is erre törekedtem. Olyan iskolát szeretnék, ahol támogató légkörben lehet dolgozni, ahol megbecsülik a teljesítményt.
Tisztelt Német Kisebbségi Önkormányzat! Tisztelt Polgármester Asszony, Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Kérem a támogatásukat, ha pályázatomat megalapozottnak és megvalósíthatónak, személyemet elfogadhatónak tartják.
Esztergom, 2016. május 9.
Tisztelettel: Zara Melinda Ágnes
5
Horn Dániel: Az iskolavezetés és az eredményesség a magyar középfokú iskolákban http://www.oki.hu
40
Felhasznált források:
az intézmény alapdokumentumai
saját 2011-es igazgatói pályázatom
saját igazgatói beszámolóim a 2012-15-ös évekből
Mellékletek
a pályázó legalább 5 éves szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum
az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata
90 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány
nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak pályázattal összefüggő kezeléséhez
nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul a teljes pályázati anyagának sokszorosításához, továbbításához (3. személlyel közlés)
41
42
