KERNSTOK KÁROLY GYŰJTEMÉNYES
Dr. LÁZÁR B É L A
KIÁLLÍTÁSA
ELŐSZAVÁVAL
BUDAPEST AZ R R N S T . M U 2 E U M 1917
KIADÁSA
Az Ernst^Muzeum aukciói II.
KILENYI H U G Ó nyug. miniszteri tanácsos
i r t Dilim. A gyűjtemény áll festményekből, Boltraffio, Elsh e i m e r , Cuyp, Goyen, Hobbema, Hals, Metsu, Qu. Massys, Ostade, Rubens, Steen, Veronese, Terboreh, Teniers T i z i a n o , stb. stb. M i n i a t ű r ö k ,
fayance-ok, porcellánok, ezüst és elefántcsontfaragványok, régiségek, textil- és butornemüekből.
Bemutatás: november 18-álol kezdve, Aukció: november 26-ától kezdve, Katalógus, melyet kiváló szakemberek irtak, november 12-ikén már kapható. Előjegyezhetni az
Ernst-Muzeumban Ára (120 oldal illusztrálva) 15 korona.
A világháború kitörésének pillanata forradalomban találta a festészetet. Az impressziók közvetetlen viszszaadásával szemben egyesek az értelmi belátások számbavételét, a természetbenyomások véletlenségeitől való elvonatkozások keresését, a formák egymásközti viszon y á n a k erősebb hangsúlyozását követelték. E követelésben volt sok igazság. Szemben az iskolává sülyedt impresszionizmussal
helyet követeltek a művészi mun-
kában a természetet gondolkodva felfogó, megértő, harmóniákba összefoglaló művészi alakitásnak.
Csakhogy
az u j igazság — hogy észrevétessék — túlzott, t ú l h a j t o t t és végletes formában jelentkezett. Mihamar akadtak hivei, akik csakis ezt a külsőséget, a túlzott megjelenési formát és a n n a k
is csak az olcsó külsőségeit
u t á n o z t á k és a mesterséges zajjal, melyet csaptak, szinte az u j igazságot magát veszélyeztették. A futurista, expresszionista, kubista formák mögött — ezt mi jól látt u k az első perctől fogva! — egészséges mag is rejtőzködött, mely a természetnek uj oldalról való megfigyelésében és ábrázolásában fog kicsúcsosodni. 3
Hogy a világháború alatt ez a mozgalom miként fejlődött a külföldön, nem t u d j u k ; de hogy nálunk meghozta a maga érett gyümölcsét: Kernstok Károly gyűjteményes kiállítása igazolja. Kezdettől fogva világos volt előttünk, hogy Kernstok — ez a kettős lélek ! — a maga belső forrongásából mihamar megtisztulva fog kikerülni. Ő is a naturalizmusból
indult ki, hogy lelke másik pólusa, az
abstrakciókra hajló, belső viaskodásba kergesse. Szigorú formakultuszba fogott, de amellett megakarta őrizni a szin jogát. Egységre, harmóniára törekedett és e törekvést a legbehatóbb tanulmányok
jelezték. Az egység
felé haladásában egyszer a forma, másszor a szin végleges és egyoldalú hangsúlyozása között ingadozott. Ez ingadozás, e belső küzdelem eredményein keresztül jut o t t el végre mai formájához. Legutolsó kiállításán — a Müvészházban
— stilus-
keresésében még erősen ingadozott, de mi már akkor láttuk, hogy harmóniához fog jutni, ha, megőrizve az elért eredményeket, a természet megfigyelésén vészi leegyszerűsítésig katalógusában
okult
mű-
fejlődik. Ő maga azt irta kiállítása
megjelent cikkében: ,,a művészet
mai
forrongását egy nagy, óriási tisztulási folyamatnak tek i n t e m " . E tisztulási folyamat eredménye mai kiállítása. Most már eldobott magától minden idegen külsőséget, alázatos szivvel ment a természet elé és azt látta, 4
hogy szin és forma egy nagy egység, hogy a természetben
rejlenek az egység elemei, hogy azok közül kell
válogatnia a művésznek, de ugy, hogy az egyik elem kizárólagos kiemelése, uralomra j u t t a t á s a helyett az öszszes kifejező elemek egyensúlyozására törekedjék. Persze, hogy van ebben értelmi m u n k a is, de ez sem lehet az egyedüli eszköz, a természet mély átérzését, a lelki élmények átszellemesitését művész nem mellőzheti. És nézzük meg most legújabb nagyszabású alkot á s á t , a Dunai
tájat a két h a t a l m a s fával az előtérben
és a mögötte — szinte leheletszerű
finomsággal
— oda-
érzett D u n á t és a túlsó p a r t o t házaival, templomával a messzeségben, a víztükör csodás
finomságait
és első-
sorban azt a végtől-végig átélt nagy impressziót, melyet benne a két hatalmas fa gazdag l o m b k o r o n á j á v a l keltett, felfokozva monumentális erőben a fenségesen egyszerű benyomásáig. A mai magyar tájképfestészetnek ez a kép egyik leghatalmasabb alkotása! És mi lett Kernstok szemében az emberi formából? Nem puszta formális konstrukció többé, de húsból és vérből álló emberi alakokat érzett oda a Duna partjára, fürdés előtt vagy fürdés után, öltözködő vagy vetkőző ifjú testeket, szépséges, lágy, puha h a j l a t o k b a n , a naplemente párás levegőegében — nem puszta színjelenségeket, mert érezteti a f o r m á t is —, de szinben is őszinte élményekké váltak, a levegő reflexeiben meg5
fürdő színekben, gazdagon harmonizálva és mégis egységes tónusra vezetve mindent vissza. Ez az ő tónusa valami üdén egyszerű, mélyrehangolt zöldessárga egység, Nyergesujfalu levegőjéből kiemelve, gazdag felhőalakulatok ornamentikájából bontva ki őket, az atmoszférikus hatások igazságait éreztetve. Ez az egység végtelen sok apró impresszió végső eredménye, ezek a kis vázlatok, mindmegannyi drágakövek, a közvetlen élmény erejével hatnak, útjelzők későbbi nagy alkotásokhoz, ezekből tevődik össze Kernstok uj művészi stilusa, mely immár megtisztult természetlátás,
megnemesedett
impresszióalakitás,
ut
az
egység felé, az eljövendő nagy összefoglalás, a végső leegyszerűsítés. Nem meglepő ezek után, hogy mikor dekoratív fela d a t o k elé állítják, felhasználja u j a b b
megösmeréseit.
A természetből indul ki itt is, ha igyekszik alkalmazkodni a mozaik vagy az üvegfestés belső törvényeihez, a sikbanmaradás feltételéhez, a vonaljáték hangsúlyozásához, melynél a szin csak kisérő muzsika, mely körülöleli lágy akkordokban a formát teremtő k o n t ú r t . Ez a forma a lényeges, de ezt a formát a valóságból emeli ki, ahhoz hozza közelébb minden eleme és mint egész is igaz. Dr Lázár
6
Béla.
fl KIÁLLÍTOTT t á r g y a k JEGYZÉKE
KERNSTOK KÁROLY MOVEI
ELSŐ T E R E M . 1. Üvegablak vázlata. Magántulajdon. 2. Üvegablak vázlata. Magántulajdon. 3—4. T á j vázlat. Magántulajdon. 4a. T á j . Magántulajdon. 5. T á j . Vizfestmény. Magántulajdon. 6. Vizfestmény vázlat. Magántulajdon. 7. Mosónők. Szines krétarajz 8. Vizfestmény 9. E b é d u t á n . Magántulajdon. 10. T á j k é p . Magántulajdon. 11. Vizfestmény. Magántulajdon. 12. T á j . Vizfestmény 13. Vázlat 14. Vihar a Dunán 15. D u n á n . Krétarajz 16. Esztergomi dóm 17. Rév. Magántulajdon. 18. A Duna Nyerges-Újfalunál . . . 19. Mosónők 20. Fürdő nők. Vázlat 21. Sziget 22. R a j z 9
250 350
250 200 350 300 500 .
350 250 250 200 100
23
- RaJz 24. Rajz. Dr. Balassa József ur tulajdona.
200.—
25
400.— 300.—
2
- Rajz 6. R a j z
27
•
Ra
íz
100.—
10
MÁSODIK T E R E M .
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.
Merengés 3000. A falu felé 9000. Haza felé 2000. Szeles idő a D u n á n 1000. Dunai ér mentén. A Fővárosi Muzeum t u l a j d o n a Zátonyon 1000. Kilátás a Dunára. Lukács Béla ur t u l a j d o n a Téli t á j . Lukács Béla ur t u l a j d o n a . Szánkózás. Kellner Adolf ur tulajdona. Lubickoló nő 1800. Gyomláló nők 1500. Tél 1500. Merengő lány 2000. Gyerekek a fűben 1200. Dunai ér. Decsényi Miklós ur t u l a j d o n a . Dunamenti táj 1200. Tavaszi m u n k a 3000. Pásztorfiu 1800. Felhők 2500. Dunai t á j . A fővárosi Muzeum t u l a j d o n a . Mosónők 2500. Leányarckép. Mocsányi Ödön ur t u l a j d o n a .
11
HARMADIK
TEREM.
50—54. Üvegablak tervek. Magántulajdon. 56. Mozaik terv 57—58. Üvegablaktervek. Magántulajdon. 59. Üvegablak vázlata
12
9000.— 4000.—
NEGYEDIK
60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.
TEREM.
Fiu. Huszár Károly ur tulajdona. Duna mentén. Mocsányi Ödön ur tulajdona. Férfi a k t 7000. Zivatar. Kramer I. ur tulajdona. Delelő kecskék. A fővárosi Muzeum tulajdona. Közelgő vihar 1500. Mosónő 1500. Tornyosuló felhők 2000. Vetkőzés 3000. Öntözés , . . . . 2000. Mosónő 2000. Hazatérő orosz fogoly 800. Tanulmány 1000. Lány a parton 1800. Dunapartján 1000. Nyugvó n a p 1000. Öntöző lányok 5000. Parton 3000. Kilátás 6000. Duna p a r t j á n 9000. Nyergesujfalusi t á j . Mocsányi Ödön ur t u l a j d o n a . Fürdő nők 3000. Dunai t á j . Nemes Marcell ur t u l a j d o n a .
13
ÖTÖDIK TEREM.
83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.
Legelés 1200.— Répaszedők. Bosnyák Izsó ur tulajdona. Alkony. Lukács Béla ur tulajdona. Dunai malmok. Weiser Kálmán ur tulajdona. Esti m u n k a 2000.— T á j . Schuller Gusztáv ur tulajdona. Hazafelé 3000.— Tehenek a parton 1000.— Búcsúzás. Magántulajdon. Behordás 1500.—
14
HATODIK
TEREM.
93. Vázlat egy falfestményhez. Magántulajdon. 94—96. Kartonok. A főváros tulajdona. 97. Üvegfestmény tervezet. A főváros t u l a j d o n a .
HETEDIK
LUKATSOVITS
ILY
TEREM.
IPARMŰVÉSZETI
Árak a tárgyakon jelezve.
15
TÁRGYAI.
A HALLBAN.
LIGETI 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108.
MIKLÓS SZOBORMOVEI :
Vadász H o r t h y Miklós, a Novara hőse . Kut Hötzendorfi Konrád tábornagy . Faun és Vénusz Látomány Szent István Forradalom Anonymus Lélekrontás Merengés
16
.
.
.
.
2500 2500 1500 2000 600
4000 12 00 2500 5000 4000 4
0°°
AZ E R N S T - M U Z E U M E D D I G A K Ö V E T K E Z Ő KIÁLLÍTÁSOKAT 1. S Z I N Y E I
RENDEZTE: M E R S E P Á L gyűjteményes kiállí-
tását. 2. K E R N S T O K K Á R O L Y N A K , a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS B R A N G W Y N gyűjteményes kiállítását. 4. F É N Y E S A D O L F u j a b b festményeinek és r a j zainak kiállítását. 5. VADÁSZ M I K L Ó S rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. F R A N C I A I M P R E S S Z I O N I S T Á K és H E R MÁN L I P Ó T gyűjteményes kiállítását. 7. I V Á N Y I - G R Ü N W A L D B É L A festményeinek és DR. S O N N E N F E L D ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. F E R E N C Z Y K Á R O L Y u j a b b festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. L I G E T I M I K L Ó S szobrászművésznek ményes kiállítását.
gyűjte-
10. A MAGYAR B I E D E R M E I E R - K O R I művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 11. A X I X . század nagy francia mestereinek kiállítását. 17
12. M A G Y A R - M A N N H E I M E R GUSZTÁV u j a b b festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR M E S T E R E K ELSŐ C S O P O R T K I ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. B Á R Ó H A T V A N Y F E R E N C gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf B A T T H Y Á N Y G Y U L A festőművésznek és B E C K Ö. F Ü L Ö P szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY M I H Á L Y jubiláris kiállítását. 17. R I P P L - R Ó N A I J Ó Z S E F háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR M E S T E R E K második csoportkiállitását. 19. K O S Z T O L Á N Y I - K A N N G Y U L A és MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ K Á R O L Y emlékkiállítását. 21. N E M E T ES O S Z T R Á K M E S T E R E K és magyar követőik (Than, Gerhardt). 22. J Á V O R P Á L gyűjteményes kiállítását. 23. A F E R E N C Z Y - C S A L Á D (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 24. MAGYAR M E S T E R E K harmadik csoportkiállitása. (Szinnyei, Csók, Iványi-Grünwald, Faragó, Feiks A. és J., Plány, Kisfaludi-Strobl.) 25. R I P P L - R Ó N A I J Ó Z S E F u j a b b rajzai és festményei. 26. MAGYAR M E S T E R E K negyedik csoportkiállitása. (Than, Lotz, Iványi-Grünwald, Thorma, Tornyai, Biró, Pólya, később Vágó Pál.) 27. M A G Y A R M E S T E R E K ötödik csoportkiállitása. (André, Koszta és Zombory.) 18
AZ E R N S T - M U Z E U M B A N FELOLVASÁSOKAT
A
KÖVETKEZŐ
TARTOTTÁK:
1. Lovag Dr. Y B L E R V I N : Zuloaga művészete. (Megj. Magyar Figyelő, 1912.) 2. KÖRÖSI A L B I N : A spanyol aranykor művelődése. 3. O L G Y A I V I K T O R : Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. F E L E K Y GÉZA: Fényes Adolf művészete. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c. művében.) 5. Dr. L Á Z Á R B É L A tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről t a r t v a előadást. 6. SZÁSZ Z O L T Á N : A női szépség és az elegáncia. (Megjelent szerzőnek Szerelem c. művében.) 7. S Z É P E R N Ő : Költemények. 8. K E M É N Y SIMON: Novellák. 9. N A G Y E N D R E : A modern művészetről. 10. B Á R D O S A R T H U R : Az impressionismusról. 11. V I T É Z MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. S C H I L L E R OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. F I E B E R H E N R I K : A szines szobrászatról. (Megjelent szerzőnek Modern Művészet c. könyvében.) 14—16. Dr. LÁZÁR B É L A három előadást t a r t o t t a biedermeier-művészetről. 19
17. SOMOGYI MÓR zongoraművész b e m u t a t t a a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. M E I E R - G R A E F E : Hans von Marées-ről. (Vetít e t t képekkel.) 19. P R O F . Dr. B I E R M A N N : El Greco-ról a d o t t elő (Vetített képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) (Megj. Pester Lloyd-ban.) 21. Lovag Dr. Y B L E R V I N : A fejlődés a művészetben. (Megj. A Művészetben,
1913.)
22. Dr. F A R K A S ZOLTÁN: Maryon
művészete.
23. Dr. LÁZÁR B É L A : Báró Eötvös József művészetpolitikája. (Megj. A Művészetben,
1913.)
24. Dr. F E L E K Y GÉZA: A X X . század művészeti irányai.
(Megj. szerzőnek
Könyvek,
Képek,
Évek c,
művében.) 25. Dr. szetéről.
KENCZLER
HUGÓ:
26. Dr. Ödönről.
STRAKONICZKY
Rembrandt
KÁROLY:
művéLechner
27. Prof. Dr. P A U L S C H U B R I N G : A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetített képekkel.) 28. F E L V I N C Z I TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. S Z É P E R N Ő : Töredékek egy
készülő
műből.
(Megj. szerzőnek Kenyér c. művében.) 30. Dr. S C H I L L E R OTTÓ: A művészet haszna és káva. 20
31. Dr. B Á R D O S A R T H U R : A portré h a n y a t l á s a . (Megj. A Művészetben,
1914.)
32. V I T É Z M I K L Ó S : Munkácsy 33. MÓRICZ
ZSIGMOND
Mihályról.
novellát olvasott
fel,
B A R T Ó K B É L A m a g y a r rapszódiáját zongorán a d t a elő. 34. P E T E R D I
A N D O R költeményeket,
BÖLÖNI
G Y Ö R G Y Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. V Á R N A I Z S E N I háboruskölteményeitolvastaföl. (Megj. szerzőnek a Gracchusok a n y j a c. művében.) 36. Prof.
Dr.
PAUL
SCHUBRING:
Viszonyunk
Olaszországgal a háború u t á n . (Vetített képekkel.) 37—40. Dr. LÁZÁR B É L A : A magyar művészet jövőjéről négy előadást t a r t o t t . (Megj. külön könyvben is.) 41. Prof. Dr. JOS. S T R Y Z G O W S K Y : Balkánkérdések a művészettörténeti k u t a t á s szempontjából. (Vet í t e t t képekkel.) 42. P E T E R D I A N D O R : Háborús költeményeit bem u t a t t a a szerző. (Megj. szerzőnek Költemények c. művében.) 43. Dr. K R E N N E R DEZSŐ: Egy pesti festőiskola. (Marastoni.) (Megj. Iparoktatás,
1915.)
44. A M O D E R N S Z Í N P A D előadása. 45. Dr. LÁZÁR B É L A : A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. F E L E K Y GÉZA: A g y ű j t é s és régiségvásárlás művészete. 47. R O M Á N N É G O L D Z I E H E R K L Á R A : A viselet a századok tükrében. (Vetített képekkel.) 21
48. G R Ó F T E L E K I S Á N D O R N É (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 49. S Z É P E R N Ő : Egy hősi halált halt költőről (Békássy Ferenc). 50. Dr. E I S L E R M. J Ó Z S E F : Homeros és korunk. 51—52. Dr B R A U N E. W. (Troppau): A porcellánról. (Vetített képekkel.) 53. Dr. S C H U B R I N G P Á L (Berlin):
Shakespeare
és R e m b r a n d t . (Vetített képekkel.) 54. A L E X A N D E R B E R N Á T : Háború és Művészet. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 55. Dr. M A Y E R L. AUGUST (München) Tintoretto(Vetített képekkel.
AZ E R N S T - M U Z E U M
AUKCIÓI:
1. H O L I T S C H E R R Ó B E R T iparművészeti gyűjteménye.
22
