A NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013

1

Tartalom 1. Általános rendelkezések ..................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .................................. 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............ 4 2. Az intézmény általános jellemzői...................................................................................... 5 2.1. Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása .......................................................... 5 2.2. Az intézmény típusa, alapfeladatai, feladatellátási rendje.......................................... 6 3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre............................................................ 6 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................... 7 4.1. Az intézmény vezetője ................................................................................................ 8 4.3. Az intézmény vezetősége .......................................................................................... 12 4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................... 13 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ....................................... 14 5.1. A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai ............................................... 14 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .......................... 15 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje . 18 5.4. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére ................................ 19 6. Az intézmény munkarendje .............................................................................................. 20 6.1. Az intézmény vezetőinek munkarendje..................................................................... 20 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása.................................................... 20 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................ 22 6.4. Az oktatást közvetlenül segítő munkavállalók munkarendje .................................... 23 6.5. Munkakörileírás- minták ............................................................................................ 23 6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................ 31 6.7. Az osztályozó vizsga rendje ...................................................................................... 32 6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................. 32 6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ......................... 32 6.10. A dohányzás intézményi szabályai.......................................................................... 33 6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................ 33 6.12. A mindennapi testnevelés szervezése...................................................................... 34 6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ............................................................ 35 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei ........................................... 37 7.1. Az intézmény nevelőtestülete .................................................................................... 37 7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ..................................................... 37 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................. 38 7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................ 39 7.5. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés szempontjai (hatályos 2013. aug. 31-ig) ................................................................................................................................ 40 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................ 41 8.1. Az iskolaközösség ..................................................................................................... 41 8.2. A munkavállalói közösség......................................................................................... 41 8.3. A szülői közösség ...................................................................................................... 41 8.4. Az iskolaszék ............................................................................................................. 42 8.5. Az intézményi tanács................................................................................................. 42 8.6. A diákönkormányzat ................................................................................................. 43 8.7. Az osztályközösségek................................................................................................ 43 8.8. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái........................................... 44 8.8.4. A diákok tájékoztatása............................................................................................ 45 2

8.8.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága .............................................................. 45 8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................ 46 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .................................................. 48 9.1. A tanulói hiányzás igazolása ..................................................................................... 48 9.2. A tanulói késések kezelési rendje .............................................................................. 49 9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .................... 49 9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................. 49 9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .......................................................... 50 9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ..................... 51 9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ......................... 52 10. Az intézményi hagyományok ápolása ........................................................................... 53 10.1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ............................. 53 10.2. A hagyományápolás külső megjelenési formái ....................................................... 54 11. Az iskolai könyvtár SzMSz-e ......................................................................................... 54 11.1. Működési szabályzat ............................................................................................... 54 11.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata ............................................................ 60 11.3. Könyvtárhasználati szabályzat ........................................................................... 63 11.4.Katalógusszerkesztési szabályzat ............................................................................. 64 11.5. Tankönyvtári szabályzat ..................................................................................... 65 12. Záró rendelkezések ......................................................................................................... 67

Az intézményi SzMSz Petróczi Gábor tanügy-igazgatási szakértő SzMSz- mintája alapján készült.

3

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célok, feladatok, tevékenységek és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormány- és miniszteri rendeletek:       

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. A szervezeti megtekintése

és

működési

szabályzat

elfogadása,

jóváhagyása,

A Kernstok Károly Általános Iskola SzMSz-ét az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolaszék. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, a KLIK Esztergomi Tankerülete hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól az igazgató vagy helyettesei adnak tájékoztatást munkaidőben. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

4

Az SzMSz-t a tanulók, szüleik, a munkavállalók megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása Az intézmény hivatalos neve: Nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola Az intézmény idegen nyelvű neve: Károly Kernstok Grundschule Székhelye: 2536 Nyergesújfalu Felszabadulás tér 1. („A” épület 33-504-270) Telephelye: 2536 Nyergesújfalu, Babits Mihály út 13. (”E”épület, 33- 455-085) Tagintézménye: Nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola Bajóti Tagintézménye Ügyviteli telephelye: Petőfi Sándor utca 6. (”F” épület, 33-455-252) Tagintézmény telephelye: 2533 Bajót Petőfi Sándor utca 4. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási azonosítója: 031863 Az intézmény nyilvántartási száma: K10705 Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: 2013.08.27. Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum dátuma: 2013.08.06. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Illetékes tankerület: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Esztergomi Tankerülete Az intézményben engedélyezett létszám: székhelyen telephelyen tagintézményben

520 fő 245 fő 95 fő

5

Az intézmény hosszú- és körbélyegzőjének felirata és lenyomata: NYERGESÚJFALUI KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény jogállása: jogi személy, szakmai tekintetben önálló; képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

2.2. Az intézmény típusa, alapfeladatai, feladatellátási rendje Az intézmény típusa: általános iskola Alapfeladata: 852010 alapfokú oktatás Az intézmény az alábbi feladatellátási rendben működik: Szakf. sz. 852011 852012 852013 852021 852022 852023 855911 855912 855913 855914 855915 855916 479901 562913 562917 856099 859101 931204

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Általános iskolai tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (diákcsere szervezése) Könyvtári tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az intézmény vállalkozást nem folytathat.

3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

6

Az intézmény a KLIK szervezeti egysége. A feladatellátást szolgáló ingó és ingatlan vagyon Nyergesújfalu Város Önkormányzatának, ill. Bajót Község Önkormányzatának tulajdona. Az önkormányzati vagyon fölött a KLIK mint az intézmény fenntartója Nyergesújfalun vagyonkezelői jogot kapott, a bajóti tagintézmény fenntartójaként és egyben működtetőjeként vagyongazdálkodói joggal rendelkezik. Az iskola gazdálkodással kapcsolatos feladatait a nyergesújfalui székhely és telephely esetében Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Osztálya és a KLIK Esztergomi Tankerülete, a bajóti tagiskola esetében minden vonatkozásban a KLIK Esztergomi Tankerülete látja el. Az intézmény igazgatójának jogkörét a 2_2013 (II.11.) szabályzat, a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről és a 3_2013 (II.11.) szabályzat, beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről c. elnöki utasítás határozza meg.

4. Az intézmény szervezeti felépítése igazgató

iskolatitkárok

nevelési igh.

tanügy-igazgatási igh.

idegen nyelvi, humán, osztályfőnöki mk.

"E" épület igh.

matematika tantárgycsop., természettudományi, készségtárgyak mk.

technikai dolgozók*

alsós mk.

alsós mk.

technikai dolgozók*

technikai dolgozók

* Nyergesújfalu Város Önkormányzatának állományába tartoznak.

7

"F" épület tagintézmény-vezető

4.1. Az intézmény vezetője 4.1.1. A közoktatási intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját megbízott vezetőként magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon történik, és meghatározott időtartamra szól. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. A Nkt. előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, törvény által előírt korlátok között gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 4.1.2. Az intézményvezetőt helyettesíti 





távollétében az azonnali intézkedést igénylő helyzetekben a nevelési igazgatóhelyettes, mindkettőjük akadályoztatása esetén a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes; tartós akadályoztatása esetén teljes hatáskörében az ezzel megbízott nevelési igazgatóhelyettes, mindkettőjük akadályoztatása esetén a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes; munkaköri leírásuk szerinti ügyekben: az „E” épület igazgatóhelyettese és az „F” épület tagintézmény- vezetője.

Az igazgató jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyetteseket. 4.1.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

8

Kötelezettségvállalást ill. szakmai teljesítés igazolását tartalmazó iratok esetében az igazgatón kívül aláírási joga van az „E” épület igazgatóhelyettesének, az „F” épület tagintézményvezetőjének; az igazgató akadályoztatása esetén a nevelési és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek. 4.1.4. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor, ill. a továbbtanulásra jelentkezéskor. 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, ezek   

az igazgatóhelyettesek a tagintézmény- vezető az iskolatitkárok.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. A nevelési vagy a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes egyikük távolléte esetén teljes hatáskörrel veszi át a másik munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhat, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az „E” épület igazgatóhelyettesét és az „F” épület tagintézmény-vezetőjét távollétében az alsós munkaközösség- vezető helyettesíti. Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Egyikük távolléte esetén – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a másikuk jogosult a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására. Az intézményvezető, a nevelési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes, az „E” épület igazgatóhelyettese és az „F” épület tagintézmény-vezetője alkotja az intézmény igazgatóságát. Az igazgatóság az intézmény székhelyén szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszéléseket az igazgató vezeti. A kapcsolattartás, adategyeztetés telefonon ill. e-mailen történik. Az igazgató személyesen is rendszeresen jelen van a telephelyen és a tagintézményben. 9

4.2.1. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető megbízatása a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik, de bizonyos feltételek fennállása esetén pályázat nélkül is megoldható. A megbízás a tantestület véleményezési jogának megtartásával (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (4) d) pontja) Az átruházott hatáskörökről szóló 5/2013. (V.31.) KLIKE utasítás 3.§ (3) bekezdése szerint a tankerületi igazgató jogköre. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre – 5 évre – szól. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyeket munkakörük tartalmaz. 4.2.2. Nevelési igazgatóhelyettes: az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja, munkaköri leírása alapján tevékenykedik.  Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatás esetén helyettesíti.  Felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért.  Felügyeli a diákmozgalmat segítő tanár munkáját.  Koordinálja az iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket, rendezvényeket, ápolja és fejleszti az új épület hagyományait.  Koordinálja az iskolai környezet alakítását, termek díszítését.  Felügyeli az osztályfőnöki, a humán és az idegen nyelvi munkaközösség munkáját.  Szervezi az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátását.  Részt vesz a tantárgyfelosztás és az órarend készítésében.  Előkészíti az óralátogatások tervét.  Ellenőrzi az osztály-, szakköri, sportköri és napközi otthoni naplókat.  Figyelemmel kíséri a pedagógiai jellegű és a hozzá tartozó munkaközösségek szakterületéhez kapcsolódó pályázati, továbbképzési lehetőségeket.  Koordinálja a pályaválasztással kapcsolatos tevékenységet.  Segíti az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját.  Irányítja a szülői értekezletek, fogadóórák előkészítését.  Részt vesz a tantestületi értekezletek előkészítésében és lebonyolításában.  Ellenőrzi az ügyeleti munkát.  Felügyeli a technikai személyzet munkáját. 4.2.3. Tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes: az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja, munkaköri leírása alapján tevékenykedik.  Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatás esetén a helyettesítési rend szerint helyettesíti.  Elvégzi a kötelező tanügyi adatszolgáltatásokat. 10

             

Az iskolai statisztikai jelentéseket összeállítja. Megfelelő egyeztetések alapján elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet. Előkészíti a helyi és országos méréseket. Szervezi a tanulmányi versenyeket. Megszervezi a javító- és osztályozó és különbözeti vizsgákat. Irányítja, szervezi a beiskolázást és a beiratkozást. Koordinálja és nyilvántartja a tanári továbbképzéseket. Felügyeli a matematika, természettudományi és készségtárgyak munkaközösségének munkáját. Figyelemmel kíséri a hozzá tartozó munkaközösségek szakterületéhez kapcsolódó pályázati, továbbképzési lehetőségeket. Ellenőrzi a tanulói nyilvántartás vezetését, gondoskodik a megfelelő nyomtatványok beszerzéséről, egységes vezetéséről, kitöltéséről. Ellenőrzi az osztály-, szakköri, sportköri és napközi otthoni naplókat. Ellenőrzi az ügyeleti munkát. Összesíti a túlórák és helyettesítések elszámolását. Nyilvántartja a munkából távolmaradókat.

4.2.4. Az „E”épület igazgatóhelyettese Az „F” épület tagintézmény-vezetője Felelős az iskola napi működéséért: általános szervezési, felügyeleti munkájával biztosítania kell az eterniti telephelyen és a bajóti tagintézményben az iskolai munka folyamatosságát és zökkenőmentességét. 

           

Figyelemmel kíséri az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek meglétét, ezek folyamatos karbantartását. A feltételek biztosítása érdekében szoros kapcsolatot tart az igazgatóval. Nyomon követi az telephely tantermeinek rendjét, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket, szükség esetén intézkedik. Együttműködik az iskolatitkárokkal, a könyvtárossal, a rendszergazdával, a munkaközösség- vezetőkkel. Részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében. Elkészíti az órarendet. Nyilvántartja a munkából távolmaradókat. Szervezi, lebonyolítja a tanulmányi versenyeket, biztosítja a felügyeletet. Szervezi és ellenőrzi az osztályozó és javítóvizsgákat. Ellenőrzi az osztály-, szakköri, sportköri és napközi otthoni naplókat. Ellenőrzi az ügyeleti munkát. Koordinálja a tanév során végzett felméréseket. Figyelemmel kíséri a pályázatokat, szakmai továbbképzéseket. Felügyeli a hozzá tartozó alsós munkaközösség munkáját.

11

    

Szervezi az SNI-s és a BTMN-es tanulók ellátását. Irányítja „ház-értekezleteket”. Vezeti az osztályozó értekezleteket. Irányítja a telephelyen az iskolai ünnepségek, megemlékezések szervezését. Ápolja a helyi hagyományokat.

4.2.5. Mindhárom igazgatóhelyettesnek és a tagintézmény-vezetőnek feladata:  Gondoskodnak a hiányzó pedagógus helyettesítéséről.  A munkaközösség-vezetők bevonásával ellenőrzik a hozzájuk tartozó munkaközösségek tanmeneteit, nyomon követik azok betartását, órákat és tanórán kívüli foglalkozásokat látogatnak.  Ellenőrzik a tanári adminisztrációt.  Előkészítik az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének bevezetését, módosítását, nyomon követik megvalósulását.  A saját területükről statisztikai adatokat szolgáltatnak.  A saját felelősségi körükben nyilvántartják és elszámolják a helyettesítéseket és túlórákat.  Javaslatot tesznek dolgozók kinevezésére, feljebbsorolására, jutalmazására, továbbképzésben való részvételére.  A saját területükről hírekkel, eredmények, események leírásával szolgálnak az iskolai honlap számára.

4.3. Az intézmény vezetősége Az igazgatóság irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai:     

az igazgató az igazgatóhelyettesek a tagintézmény- vezető a minőségirányítási csoport vezetője a szakmai munkaközösségek vezetői.

Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és az aktuális feladatokhoz igazodóan tart megbeszélést. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék, a szülői közösség, a közalkalmazotti tanács, a reprezentatív szakszervezet, a diákönkormányzat vezetőjével. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni vagy a tárgykörben egyetértési joga van. 12

4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Ehhez jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetésére van szükség. E rendszer alapjait az SzMSz-ben foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat az irattárban kell őrizni. A legalább háromévente áttekintendő munkaköri leírások kötelezően szabályozzák az alábbi feladatkört ellátó vezetők ellenőrzési kötelezettségeit:      

a nevelési igazgatóhelyettes a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes az „E” épület igazgatóhelyettese tagintézmény- vezető a munkaközösség- vezetők az osztályfőnökök.

Az ellenőrzést az adott tanév intézményi céljaival, feladataival összhangban kell meghatározni. Az ellenőrzés konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az adott tanévre az igazgató által elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni, az eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenőrzési feladatokban. A nevelőoktató munka ellenőrzése a tanítási órákon kívül a szabadidős tevékenységekre is kiterjed. Az ellenőrzésről írásos feljegyzés készül, az ellenőrzés tényét az ellenőrzést végző személy a naplóban rögzíti. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni: az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – összegezni kell! Az ellenőrzés módszerei:    

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban.

Minden tanévben ellenőrizni szükséges a következő területeket:     

tanítási órák (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) a tanórák, tanórán kívüli tevékenységek adminisztrációja anyakönyvek, ellenőrzők és bizonyítványok igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások az SzMSz-ben előírtak betartása az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán 13

 

a tanítási órák kezdése és befejezése ügyeletesi feladatok ellátása.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

alapító okirat szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  

a tanév munkaterve (kiegészítve az év végi beszámolóval) egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Nkt. 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai program meghatározza: 





az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat; az iskola helyi tantervét a választott kerettanterv megnevezésével, ennek keretén belül annak egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeket; a magasabb évfolyamra lépés feltételeit;

14





    

az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve az ingyenes igénybevétel biztosításának kötelezettségét; az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját; a tehetség, képesség kibontakoztatásának módját, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket; a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait; a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét; a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét; a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Előzetes egyeztetés után az iskola vezetői felvilágosítással szolgálnak a pedagógia programmal kapcsolatban. 5.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, az intézmény pedagógiai programja alapján készül. Tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:   

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. 15

Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot (!) gyakorol az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év folyamán az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az intézmény feladata. Az iskola a tankönyvellátás során együttműködik a KELLO-val. 5.2.1.3. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 5.2.1.4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy egy tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. 5.2.2.2. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5.2.2.3. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 16

5.2.3.1. Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). 5.2.3.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a szülő az igény bejelentésének határideje előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt: tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

17

5.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1. A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.4.2. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. 5.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1. A tankönyvfelelős minden év március 29-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét az 5.2.2.2. pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

18

   

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az e pontban meghatározott rend 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. 5.3.2. Iskolánk digitális naplót nem használ, így az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje kívül esik a szabályozáson.

5.4. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére Rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 11/1994. (VI.8.) MKMrendelet 4. § (1)/o szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkárok esetenként, a portás-karbantartó, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő 19

dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézmény munkarendje 6.1. Az intézmény vezetőinek munkarendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak. Az „A” épületben az igazgató vagy helyettesei közül egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik; az „E” és az „F” épületben az igazgatóhelyettes ill. a tagintézmény-vezető az ügyeletet az alsós munkaközösség-vezetővel ill. a napközis tanárral oszthatja meg. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni.

6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Tantestületi értekezleteket, szülői értekezleteket és fogadóórát hétfőn, Eterniten szerdán tartunk (ilyenkor a 8 órásnál hosszabb munkaidővel kell számolni), munkaközösségi értekezletre előzetes időpont-egyeztetés után, igény és szükség szerint kerül sor. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

20

6.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak:        

a tanítási órák megtartása a munkaközösség- vezetői feladatok ellátása osztályfőnöki feladatok ellátása iskolai sportköri foglalkozások énekkar, szakkörök vezetése differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.) magántanuló felkészítésének segítése könyvtárosi feladatok.

Az itt megnevezett feladatokat a tanárok az iskolában kötelesek ellátni (kivéve a könyvtárosi feladat egy kis részét, amelyet a könyvtáros tanár munkaköri leírása tartalmaz). A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok határozzák meg. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatokat a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdése értelmében az intézményvezető szabályozza. 6.2.2.1. Az iskolában ellátandó feladatok:           

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása egyéni fejlesztési terv alapján tartott egyéni foglalkozás megtartása kísérletek összeállítása tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken iskolai kulturális és sportprogramok szervezése a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken 21

     

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.

6.2.2.2. Az iskolán kívül végezhető feladatok:        

részvétel továbbképzéseken iskolai ünnepségek és rendezvények, tanulmányi versenyek megszervezése iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése osztálykirándulások szervezése és lebonyolítása gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok.

6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. 6.3.3. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

22

6.3.4. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 6.3.5. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványai haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, előrehaladásuk érdekében egyéb módon is visszajelzéseket adjon. 6.3.6. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. 6.3.7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A Nkt. 62. § (5), (6) (7) és a 27.§ (2) bekezdése alapján a pedagógusok 40 órás munkahetének 80%-a (32 óra) kötött munkaidő, amelyből 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17.§-a alapján az intézményvezető elrendeli minden egyes pedagógus számára a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben az iskolában végzendő tevékenységeket. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza. A kötött munkaidőről munkaidő-nyilvántartást vezetünk. A nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Ez a 40 órás munkahét fennmaradó 20%-a..

6.4. Az oktatást közvetlenül segítő munkavállalók munkarendje Az intézményben az oktatást közvetlenül segítő munkavállalók heti munkaideje 40 óra, munkarendjüket a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5. Munkakörileírás-minták 6.5.1. Tanár, tanító MUNKAKÖR 23

BEOSZTÁS: tanár CÉL: A diákok életkorhoz igazodó módszerekkel való szakszerű és eredményes tanítása sokoldalú, fejlesztő foglalkoztatása, egyéni és közösségi nevelése a NAT és az iskola pedagógiai programja szerint. Kiemelt feladata az egyéni képességfejlesztés, a kötelességtudat és kulturált viselkedés elsajátíttatása. KÖZVETLEN FELETTES: A MUNKAVÉGZÉS HELYE: HETI MUNKAIDŐ: MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: A) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Főiskolai végzettség, szakos tanári szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező és lényeglátó képesség, érzékenység a tanulói problémákra és terhelésre, objektív ítélőképesség. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pedagógiai elhivatottság, jó kapcsolatteremtő és konfliktusfeloldó képesség, empátia, humorérzék, türelem. B) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi a tantestület egységes elvei alapján, hatékony módszerek és taneszközök megválasztásával. Mint nevelőtestületi tag köteles részt venni a testületi értekezleten, megbeszéléseken; véleményével segíti a közös határozatok meghozatalát. 2.) A pedagógiai program alapján tárgyilagos, sokoldalú ismeretek közvetítésével növeli a tanulók tudását, változatos foglalkoztatással fejleszti egyéni képességeiket. 3.) Tanév elején a követelmények és az előző évi mérési eredmények alapján tervezi meg éves munkáját. Felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja tanóráit és tanórán kívüli foglalkozásait. 4.) Szemléltető eszközöket használ, az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességeik folyamatos fejlesztése mellett adja át. 5.) A felmérő és témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal előre közli és bejegyzi az osztálynaplóba, hogy tanártársaival elkerüljék az osztályközösség túlterhelését. 6.) Rendszeresen ellenőrzi az írásbeli házi feladatokat, a tanulók teljesítményét, megtartja az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. 7.) Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Pedagógiai értékrendje szerint neveli, fejleszti és

24

8.)

9.)

10.)

11.)

12.)

13.)

14.)

15.)

16.)

17.)

18.)

19.) 20.)

irányítja a tanulókat, arra törekszik, hogy személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai, munkafegyelme minta legyen a tanulók számára. Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeletet, a felettesei utasítására helyettesít, megbízás alapján különböző díjazott feladatokat (pl. osztályfőnökség, munkaközösség- vezetés) vállal. Az ünnepélyek, iskolai rendezvények, szabadidős programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal, háziversenyt szervez. Jelen van az intézményi programokon, és beosztás alapján felügyel. Pontosan elvégzi a pedagógus beosztással összefüggő adminisztrációt: vezeti az osztálynaplót, beírja az érdemjegyeket, a hiányzókat. Megbízás alapján osztályozóvizsgát bonyolít le. A szaktanár kötelessége szaktárgyi és pedagógiai szakértelmének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás. Aktívan részt vesz a nyílt napokon és bemutatóórákat tart. Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, a továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol. Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat, tárgyakat és eszközöket. Tanórája előtt 10 perccel köteles megjelenni munkahelyén. Akadályoztatásakor az SZMSZ szerint kell eljárnia, biztosítva a szakszerű helyettesítéshez a tanmenetet. A pedagógiai program szerint a tanítással egyidejűleg neveli a diákokat, figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; fejleszti képességeiket, személyiségüket. Együttműködik az osztályfőnökökkel, az osztályban tanító kollégákkal. Tanóráin a differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztést optimálisan segítő gyakorló feladatokkal szolgálja. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. A szaktárgyában kimagasló teljesítményű tanulók tehetségét fejleszti (önképzőkör, szakkör, tanulmányi verseny stb.). Felkészíti és szükség esetén kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra. Részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórákon. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. Együttműködik a szülőkkel. Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és az igazgatóhelyettesek utasításait, szakszerűen ellátja egyéb pedagógusi teendőit. Levezeti és felügyeli az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgákat. Határidőre, minőségi kivitelezésben elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettesei ellátják. Tanítás nélküli munkanapokon a vezetők beosztása alapján munkát végez.

C) JOGKÖR, HATÁSKÖR:

25

Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. D) MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a munkaközösséggel, a társintézmények intézményekkel tart kapcsolatot.

munkatársaival,

a továbbképző

FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott tanulók testi, érzelmi és morális épségéért, tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőn túli teljesítéséért vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.  A tanulmányi munka rendszeres értékelésének elmulasztásáért.  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért.  A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért.  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. JÁRANDÓSÁGA  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

6.5.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája MEGBÍZÁS OSZTÁLYFŐNÖK: KÖZVETLEN FELETTESE: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi, órakedvezményben és pótlékban részesül. Az osztályfőnök felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért, kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról félévenként írásban beszámol az intézményvezető megadott szempontjai alapján. FELADATKÖR NEVELÉS, EGYÉNI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS:

26

1.) Alaposan és sokoldalúan megismeri osztálya tanulóit (személyiségjegyek, családiszociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit, az osztályon belüli értékrendet. 2.) Nevelő munkáját, a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján, nevelési tervben és az osztályfőnöki tanmenetben tervezi. 3.) Az osztályfőnöki órákra alaposan felkészül, a tanulók érdeklődését, aktivitását figyelembe véve rugalmasan kezeli azokat. 4.) Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a diákönkormányzat törekvéseit, képviseletet. 5.) Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel. Felelősök (hetesek, ügyeletesek) megbízásával és ellenőrzésével biztosítja az osztályterem tisztaságának, a berendezési tárgyak épségének megőrzését. tisztaságot. 6.) Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. 7.) Önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a társadalmi elvárásokra és szerepekre, személyre szabottan segíti tanítványai pályaválasztását, részletes tájékoztatást ad a továbbtanulási lehetőségekről. 8.) Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire; segíti a különféle szabadidős programok (kulturált szórakozás, művelődés), kirándulások, szervezését és megvalósítását. 9.) Osztályának színház- és múzeumlátogatást szervez. 10.) Betartatja az udvarias és kulturált viselkedés szabályait; elvárja a fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását, a környezet védelmét, segíti a harmonikus társas kapcsolatok kialakítását.

A TANULMÁNYI MUNKA SEGÍTÉSE: 1.) Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek, és a helyes időbeosztás (szellemi és fizikai tevékenység egyensúlya) elsajátításához. 2.) Támogatja a kiugró tehetségek szakköri tevékenységét, biztosítja bemutatkozási lehetőségeiket. 3.) Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, szükség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait; az észrevételeket megbeszéli az érintett nevelőkkel. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL: 1.) A szülőkkel együttműködve összehangolja a család és az iskola nevelését, szükség szerint családlátogatásra megy. 2.) A munkaterv szerint szülői értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet, nevelési elképzeléseit; gondoskodik a szülői munkaközösség aktivitásáról.

27

3.) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük magatartásáról, előmeneteléről, az egyéni fejlesztésről, a dicséretéről és elmarasztalásáról.

tanulmányi

TANÜGYI FELADATOK: 1.) Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt, az osztálykonferencián javaslatot tesz tanítványai magatartásának és szorgalmának minősítésére. 2.) Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutatóórát tart, felméréseket és elemzést végez. 3.) Ellenőrzi az érdemjegyek beírását és a szülői aláírást az ellenőrzőben; regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások valós okait. 4.) Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért; statisztikai adatokat szolgáltat. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek az együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait, és – felettese tudtával – nevelői osztályértekezletet hívjon össze az ott tanító pedagógusok kötelező megjelenésével. Hatásköre kiterjed teljes tevékenységi körére. Köteles az igazgató (vagy helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ az osztályközösség tanulmányi eredményessége, a tanulók neveltsége. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőn túli teljesítéséért vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem, a bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért.  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért.  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésért.  A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.

28

6.5.3. Munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája A pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösségek működésének célja:  a szakmaiság és az iskolai nevelés javítása, didaktikai fejlesztés  az intézményvezetés segítése (tervezés, ellenőrzés, értékelés)  az oktatás eredményességért továbbképzések szervezése. Azonos műveltségi területen a pedagógusok munkaközösséget alkothatnak, és kimagasló felkészültségű, jó szervezőkészségű, példás munkafegyelmű munkaközösség-vezetőt választhatnak maguk közül. Tényleges rátermettség esetén a munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg a középvezetői feladatok ellátásával, havonta fizetendő pótlék és órakedvezmény biztosítása mellett. Munkájáról félévenként írásban be kell számolnia az intézményvezető szempontjai alapján. MEGBÍZÁS … MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE: KÖZVETLEN FELETTESE: Irányítja, koordinálja a szakmai tantárgycsoport pedagógusainak munkavégzését, teljes jogkörrel ellenőrzi a munkaközösségbe tartozó pedagógusokat. Középvezetőként képviseli a tantárgycsoport szakmai érdekeit, kollégáival erőfeszítéseket tesz a hatékony és eredményes oktatásért. Egyaránt felelős a munkaközösség szakmai, módszertani és nevelési tevékenységéért, valamint a munkafegyelemért. RÉSZLETES FELADATKÖR 1. Felelősen irányítja munkaközössége oktató és nevelő munkáját, figyelemmel kíséri a pedagógusok módszereit, a gyerekekhez való viszonyát. 2. Ismeri a helyi közoktatás-fejlesztési koncepciót, irányítja a pedagógiai program módosítását (az oktatás tantervi fejlesztését, a módszertani eljárások korszerűsítését). 3. Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját, mely beépül az intézmény munkatervébe. Ösztönzi a pedagógiai kísérleteket, figyelemmel kíséri a szakmai pályázatokat, koordinálja a pályázatírást. Ellenőrzi a határidők betartását. 4. Kialakítják és megvalósítják a munkaközösségen belül az egységes követelményrendszert. 5. Szakmai házi versenyt szervez, irányítja a lebonyolítást, segíti a tanulók részére tanulmányi, kulturális pályázatok kiírását, elbírálását. 6. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját. 7. Ellenőrzi a pedagógusok munkafegyelmét, felmérések és rendszeres óralátogatások során (félévenként legalább egyszer) meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati tudásáról, képességeiről, magatartásukról, szorgalmukról. 8. Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatokat, a témazáró feladatlapokat, azok javítását, értékelését, figyelemmel kíséri a tantárgyi osztályzatokat.

29

9. Vezeti szakterülete módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt a speciális irányok megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak, évfolyamok szerint), a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök rendelési listáját. 10. Megszervezi a mérések (és osztályozóvizsgák) feladatainak összeállítását, azok javítását, az eredményekről összefoglalót készít. Vezetői kijelölésre részt vesz a vizsgáztatásban. 11. Elbírálja és az igazgatónak javasolja (nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi az időarányos előrehaladást, a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az eredményességet, az anyagok és eszközök célszerű és takarékos felhasználását. 12. Figyelemmel kíséri a szakkörök és felzárkóztató foglalkozások színvonalas, diákcentrikus megtartását. 13. Ellenőrzi a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használatát, meggyőződik a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásáról. 14. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, a szertár kezelésére, fejlesztésére – hiányosság esetén intézkedik, vagy vezetői felelősségre vonást kezdeményez. 15. Tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. FELELŐSSÉGI KÖR Szakmai tájékozódása, a pedagógusok rendszeres ellenőrzése és munkájuk szakmai értékelése alapozza meg felelős döntéseit, az igazgatónak tett megalapozott javaslatait. Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és a munkaközösség egész tevékenységére. Aktivitásától és kreativitásától, valamint példaadó munkavégzésétől és igényességétől nagymértékben függ az egész munkaközösség eredményessége, a tanulók érdekében kifejtett hatékonyság. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.

30

   

A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért. A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért. A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.

6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1. Az oktatás és nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2. A tanítási órák időtartama 45 perc – rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el –, a tanítás 8.00 és 13.35 óra között kell megszervezni. Ettől eltér az iskolaotthonos osztályok munkarendje: az ő foglalkozásaik 8.00 és 16.00 között zajlanak. 6.6.3. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva 11.30-tól 16 óráig tart, 16 órától 16.30-ig a tanulók felügyeletét egy pedagógus biztosítja. Tanulószobai foglalkozásokat 13.45-től 16 óráig tartunk. 6.6.4. A tanuló a tanítás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve az órát tartó pedagógus írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában -, pl. rosszullétkor az osztályfőnöknek meg kell próbálnia telefonon elérni a tanuló valamelyik családtagját. 6.6.5. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.6. Az óraközi szünetek időtartama: az ”A” és „E” épületben 15 perc, az ötödik és a hatodik óra között 5 perc; az „F” épületben tízperces szünetek vannak, kivéve a másodikat, az 15 perces. Az óraközi szünetek rendjét pedagógusok felügyelik. Az ügyeletes nevelők ügyeleti beosztását és az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét az igazgatóhelyettesek által készített ügyeleti rend tartalmazza. A nevelők ügyeleti rendjét és beosztását a nevelői szobában ki kell függeszteni. Az óraközi szünet ideje csak rendkívüli esetben rövidíthető.

31

6.7. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét;  a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét;  átvételnél az iskola igazgatója előírja (különbözeti vizsga);  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget;  a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az utolsó két esetben a tanulónak a vizsgára jelentkezni kell, legalább két héttel a félév, ill. a tanév lezárása előtt. A tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 6.8.1. Az iskola székhelye szorgalmi időben reggel 7.00 órától 18.00 óráig, az „E” és „F” épület 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig van nyitva. Hétvégén és munkaszüneti napokon az intézmény minden épülete zárva tart. Az ettől eltérő nyitva tartásra eseti engedélyt az igazgató ad. 6.8.2. A Bajótról bejáró tanulók iskolabusza 7.20-kor indul az „A”és „E” épületbe, visszafelé pedig 13.45-kor és 16 órakor. A beutaztatást pedagógiai asszisztens felügyeli. A tanulókkal és szüleikkel minden tanév elején ismertetni kell az iskolabusszal történő közlekedés szabályait, amelyeknek elfogadását a szülők aláírásukkal igazolják. 6.8.3. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 6.8.4. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók csak az elfoglaltságuk, hivatalos ügyeik intézése idejére tartózkodhatnak az épületben, eligazodásukat portai szolgálat segíti. A gyermeküket kísérő, ill. rájuk váró szülők az épület előterében tartózkodhatnak.

6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

32

6.9.1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért;  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért;  az energiafelhasználással való takarékoskodásért;  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 6.9.2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A különböző szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.5. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval vagy helyetteseivel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10. A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti térkővel borított területet és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók nem dohányozhatnak. A dohányzási tilalom érvényes az intézménybe látogató vendégekre és idegenekre is. Az intézményben (ide értve annak nyílt légtereit, pl. udvarát is) dohányzóhely nem jelölhető ki. Az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás mellett az egészségre káros élvezeti cikkek (energiaitalok is!) fogyasztása is tilos! Ha a rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egy tanuló az egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog stb.) hatása alatt áll, nem engedjük be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

33

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását, továbbítását a kormányhivatalnak az iskolatitkár végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása a fenntartó feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

6.12. A mindennapi testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A felső tagozatos diákok mindennapi testnevelésének megszervezéséhez igénybe vesszük a diáksportkört is. Az iskola igazgatója kapcsolatot tart a diáksportkör vezetőjével, az iskola éves munkatervének elkészítése előtt megismeri a diáksportkör munkatervét, biztosítja a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

34



Alsó tagozatos diákjaink heti öt testnevelésóráját beépítjük az órarendbe. (Az emelt óraszámú sportos osztálynak 1-2. osztályban a délutáni időszakban ezen kívül van még 4 testnevelésórája, amikor a különböző sportágakkal ismerkednek, alapozás zajlik.) Intézményünk minden diákja számára Nyergesújfalu Város Önkormányzata térítésmentesen biztosítja saját fenntartású tanuszodájában az úszást. Tanulóink 9 hetes ciklusokban a heti öt testnevelésórából heti két órán úsznak.



A felső tagozatos osztályoknak heti három órát építünk be a délelőtti órarendbe, o kettő pedig a délutáni időszakban iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető a következő sportágakban: kézilabda, kosárlabda, atlétika, teremlabdarúgás, úszás; o két testnevelésóra kiváltható „a versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel”… o 2 óra gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel teljesíthető azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.

6.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat kínál. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 és 16.00 óra között szervezik meg. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg, a foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a korrepetálás, a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az előrehaladásukban lemaradó, korrepetálásra, felzárkóztató valamint az egyéni foglalkozásra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Ezen tanulók részvétele a korrepetáláson, a felzárkóztató, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést a szülő kérelmére az iskola igazgatója adhat.

35























Napközi otthon, tanulószoba: a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – tanítási napokon az iskolában a délutáni időszakban az elsőnyolcadik évfolyamon működik. A tanítási szünetekben munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha a szülők gyermekük otthoni felügyeletét nem tudják megoldani. Tehetséggondozó csoportok: a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösségvezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre (pl. iskolarádió működtetésére, iskolaújság szerkesztésére), melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kiválasztott pedagógusok végzik az intézményvezető engedélyével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek időpontját az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, körzeti, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, és az iskolai kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A színjátszókör feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. A színjátszókör vezetője az igazgató által megbízott tanár. Színházlátogatás (alkalomszerűen vagy bérlettel) keretében a tanulók olyan előadást tekintenek meg, amelyek kulturális, művészeti ismereteiket bővítik, élményt nyújtanak, s alkalmasak arra, hogy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik vagy költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok,

36





korcsolyázás, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Testvérvárosi kapcsolatunknak köszönhetően tanulóink cseretáborozáson vehetnek részt Németországban, Karlsdorf-Neuthardban. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük. Az osztálykirándulás a közösségek alakításának és fejlődésének fontos eszköze. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 7.1. Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1. A nevelőtestület – a Nkt. 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására lehetőség szerint egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják.

7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet

37

    

félévi és év végi osztályozó konferencia félévi értekezlet tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal) nevelési értekezlet (évente két alkalommal) rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban tanévzáró értekezletre kerül sor az igazgató által kijelölt napon. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet (épületenként és tagozatonként) tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 7.2.3. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.4. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. 7.2.5. A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1. A Nkt. 71.§ szerint a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. (A pedagógusok kezdeményezésére intézményi közötti munkaközösség is létrehozható.) Intézményünkben tíz munkaközösség működik: humán, matematika tantárgycsoport, idegen nyelvi, természettudományi,

38

testnevelés, osztályfőnöki; „E” és F” épületi alsós, „A” épületi anyanyelvi és matematika munkaközösség. 7.3.2. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente javaslatot tesznek munkaközösségvezetőjük személyére, a munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt évre az igazgató jogköre, a megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.

7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség- vezetőket évi két alkalommal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; alkotó módon részt vesznek az iskola pedagógiai programjának megalkotásában, módosításában.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét; az értékelési rendszer egységesítésére törekszenek.  Szervezik a pedagógusok városi és kistérségi szintű továbbképzését.  Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Összeállítják az intézmény számára az osztályozó és javítóvizsgák feladatlapjait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját segítik a gyakornokok beilleszkedését.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját.

39

7.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait: a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 7.5. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés szempontjai (hatályos 2013. aug. 31-ig) 7.5.1. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el – a munkaközösségek javaslata alapján – a magas színvonalú munkateljesítményt, illetve (a helyettesítést kivéve) az átmeneti többletfeladatok ellátását. 7.5.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést az kaphat, aki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:         

órai munkáját magas színvonalon végzi, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, eredményes előkészítőket szervez és vezet, folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat, munkáját a versenyek visszaigazolják, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez, részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, 40

     

részt vesz a szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában, osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, részt vesz az iskola arculatának formálásában, több épületben tanít.

7.5.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni 7.5.4. A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az intézményhez kapcsolódó alapítványok elnökeinek és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből adminisztratív dolgozókból áll.

és

az

intézményben

munkavállalói

jogviszonyban

álló

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:     

szakmai munkaközösségek szülői közösség iskolaszék diákönkormányzat osztályközösségek.

8.3. A szülői közösség 8.3.1. Az iskolában működő szülői szervezet, a Szülői Munkaközösség (SzMK), tagjai az osztályok szülői munkaközösségei által delegált 2-2 szülő. Az iskolai SzMK tagjai szavazati joggal (minden más szülő tanácskozási joggal) vehet részt az iskolai SzMK állásfoglalásainak kialakításában. Az SzMK gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabályok a szülők és szülői érdekképviseletek számára biztosítanak (iskolaszéki választások

41

megszervezése, igazgatói pályázatok véleményezése, az iskolaszékbe delegált tagok beszámoltatása, kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési jogok). Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. 8.3.2. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott két vezetőjük (az iskolai SzMK-ba 2 tag) vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez és az iskolaszékhez.

8.4. Az iskolaszék 8.4.1. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választ, egy-egy képviselőt delegálhat a fenntartó és a települési önkormányzat. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:   

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása tisztségviselőinek megválasztása az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

8.4.2. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor. (Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése.) 8.4.3. Az iskolaszéknek véleményezési joga van  

a szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott kérdésekben a házirend elfogadásakor.

elfogadásakor

vagy

módosításakor,

a

Az iskolaszék véleményt nyilváníthat az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

8.5. Az intézményi tanács A Nkt. 73. §-ának (3) bekezdése lehetőséget biztosít az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Iskolánkban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat egy-egy delegáltjából intézményi tanács. 42

8.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáró l, különös tekintettel az alábbiakra:  a tanulói jogok helyzete és érvényesülése  az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a nevelési igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.7. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja az osztályközösség. Döntési jogkörébe tartoznak:   

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba döntés az osztály belügyeiben.

43

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:   

  

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődésre. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: az osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és az anyakönyv megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Az osztályban órát látogathat.

8.8. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1. Szülői értekezlek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.8.2. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a munkarendben meghatározott időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket

44

leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.8.3. A szülők írásbeli tájékoztatása A pedagógus köteles minden érdemjegyet, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján a naplóba beírni és az ellenőrzőbe beíratni. Ha a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt a tanár az osztályozó napló jegyzetoldalára dátummal és kézjeggyel ellátva bejegyzi. A szaktanárok előzetes bejegyzése alapján a félév és a tanév zárása előtt egy hónappal, ha a tanuló a jegyei alapján a bukás közelében áll, az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. Ugyancsak az ellenőrzőn keresztül tájékoztatják a tanárok és az osztályfőnök a szülőket, ha a tanuló kiemelkedő teljesítményéért, a közösség érdekében végzett munkájáért elismerésben részesült, ill. ha magatartásával, szorgalmával, tanulmányi munkájával gondok vannak. Bármelyik szülőnek lehetősége van arra, hogy kérdéseit, felvetéseit, javaslatait az igazgatóhoz egy elektronikus postafiókba ([email protected]) eljuttassa, s ezekre 30 napon belül választ kapjon az arra illetékes személytől. 8.8.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudását dolgozatok és szóbeli feleletek révén értékeli – az osztályzatokat a dolgozat kiadásakor, a szóbeli felelet minősítését azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból a tárgy heti óraszámánál legalább eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk (két jegynek beírva sem). Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két munkahéten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 8.8.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat  pedagógiai program 45

 

szervezeti és működési szabályzat házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában munkaidőben megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon nézhető meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  

az iskolaorvos az iskolai védőnő.

8.9.1.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Nkt. és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Nkt. 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.9.1.2. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata.  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.

46





  



Elvégzi a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15ig, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. Ellátja a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákok esetében, kiadja a fél évre érvényes igazolásokat. Beadja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

8.9.1.3. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény nevelési igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat stb.). 8.9.2. A gyermekvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott teendők ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Kuckó Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 8.9.3. Az iskola igazgatósága folyamatos munkakapcsolatot tart

47

   

Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testületével, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.

Rendszeres a kapcsolat  az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával („Kernstok Iskola Tanulóiért” Alapítvány, „ETERNIT Általános Iskoláért” Alapítvány),  a különböző felekezetek hitoktatóival. Alkalomszerű kapcsolatot tartunk  a Don Bosco Irinyi János Szalézi Gimnáziummal,  a város óvodáival,  Szabolcsi Bence Zeneiskolával,  Pinocchio Bábcsoport és Barátainak Körével,  Segítő-Társ Alapítvánnyal,  a város sportegyesületeivel.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint öt munkanapon belül igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,  szülője a tanítási napról való távolmaradást igazolja – ez nem haladhatja meg összesen a 3 napot,  hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha  méltányolható közlekedési probléma miatt érkezik később a bejáró tanuló,  a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). 9.1.2.. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az 48

osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2. A tanulói késések kezelési rendje A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A késések percei összeadódnak, s 45 percenként egy igazolatlan órának számítanak. A magatartási jegy kialakításakor a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a nevelési igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.3.1. Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napján kívül – egy, országos verseny döntője előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre a tanuló, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. 9.3.2. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló a 4. óra után, megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles közölni az osztályfőnökkel a versenyzők nevét és a hiányzás pontos idejét. 9.3.3. Sportversenyekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 9.3.4. A középiskolák által szervezett nyílt napon a tanulók a szülő által igazolható három nap terhére vehetnek részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az osztályfőnök a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 20. § (3) bekezdésének és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (4),(5) bekezdésének előírásai szerint történik. 9.4.1. Tanköteles tanuló esetében: 49

   



első igazolatlan óra után: a szülő értesítése az ellenőrzőn keresztül tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése 10 igazolatlan óra után: az illetékes kormányhivatal és a gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 30 igazolatlan óra után a gyermekjóléti szolgálat ismételt tájékoztatása (amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében) és a szabálysértési hatóság értesítése, (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 50 igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése.

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítés mintapéldányát az igazgató készíti el. 9.4.2. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a szülő értesítése az ellenőrzőn keresztül  10 igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  20 igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  30. igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A Nkt. előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket

50

kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

9.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 











  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

51

9.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a Nkt. 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.  A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége.  A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.  Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.  Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.  Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.  A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.  Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti.

52



 

 

Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

10. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola rangjának emelése, hírnevének öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

10.1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 

A nemzeti és állami ünnepek, történelmi évfordulók iskolai megemlékezéseinek rendjét az iskola éves munkaterve határozza meg. Ezekre az évfordulókra az igazgató által megbízott pedagógus készít műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.



Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.



Az iskola névadójának születésnapja alkalmából az iskola tanulói és tanárai megkoszorúzzák a névadó emléktábláját, megemlékezést tartanak, s ehhez a naphoz kapcsolódik a diákönkormányzat szervezésében a Kernstok- nap.



Az iskola valamennyi tanulójának részvételével tartjuk az ünnepélyes tanévnyitót, tanévzárót.



A telephelyek saját hagyományaik szerint szerveznek helyi is kistérségi tanulmányi és sportversenyeket, házi bajnokságokat, környezetvédelmi túranapot, erdei táboroztatást, Hallowen partyt, magyar és német hagyományú Márton-napot, adventi készülődést,

53

családi és falukarácsonyt, farsangi bált, szülők és nevelők bálját, anyák napját, családi napot.

10.2. A hagyományápolás külső megjelenési formái 10.2.1. Az iskolacímer az iskola megkülönböztető jelölésére szolgál. Az iskolacímer leírása: nyitott könyv, a bal oldalán A,B,C felirat, a jobb oldalán stilizált gyermekfigura, a könyv alatt KERNSTOK felirat. Az iskolacímerrel történő jelölés alkalmazható  iskolai ünnepségek alkalmi dekorációjánál,  az iskola által szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek oklevelein, emléklapjain, 

az iskola által megjelentetett meghívókon, tájékoztatókon, kiadványokon, leveleken,



az iskola tanulóinak sportruházatán.

10.3.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete 

Ünnepi viselet: Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz. Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing.

11. Az iskolai könyvtár SzMSz-e 11.1. Működési szabályzat 11.1.1. Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Székhelye, címe: A könyvtár fenntartójának neve: A könyvtár fenntartójának címe: A könyvtár bélyegzője:

Nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Könyvtár 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Iskolai

11.1.2. Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár az iskola központi, könnyen megközelíthető helyen működik, és megfelel a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben megfogalmazott szakmai követelményeknek:  A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosítva van.  Iskolai csoportot tud fogadni.  A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár tevékenykedik.  A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében elegendő.  A könyvtár internetkapcsolattal és számítógéppel rendelkezik.  Minden tanítási napon – tanítási időben – nyitva van. 54

11.1.3. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolában a nevelő - oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik: az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben megfogalmazottak szerint: Alapfeladatai:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról;  az intézmény helyi pedagógiai programja szerint tanórai foglalkozások tartása;  a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használat biztosítása;  a könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Kiegészítő feladatai:  tanórán kívüli foglalkozások tartása;  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása;  közreműködik a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok lebonyolításában.  A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 11.1.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Gyűjteményszervezés 11.1.4.1. A gyarapítás A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel és előfizetéssel (átutalással, készpénzes fizetéssel) az intézményvezető jóváhagyásával. 55

Az ajándék mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. A gyarapítás nyilvántartásai Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. A számlára rákerül az egyedi leltári szám. Egy példánymásolat a könyvtárban marad. A leltári számmal ellátott számlák és bizonylatok továbbítása a fenntartóhoz az iskolatitkár feladata. A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzió, 17. oldal, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc).

Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv; Szirén integrált könyvtári rendszer. A számítógépes nyilvántartás, feldolgozás most kezdődik (visszamenőleg is). Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás valamennyi formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Időleges nyilvántartás (nem leltárköteles) Időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a periodikumok. Az időleges nyilvántartás formája: kardex. Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok:  brosúrák, alkalmi műsorfüzetek;  tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek;  tervezési és oktatási segédletek;  tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok;  kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok;  kötéstől függően ajánlott és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok, amelyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított.

56

11.1.4.2. Állományapasztás Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:  tervszerű állományapasztás;  természetes elhasználódás;  hiány. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani az iskola tanulóinak, dolgozóinak. A sérült, tartalmilag elavult példányokat papírgyűjtéskor eladhatja. A bevételt könyvtári dokumentumok vásárlására lehet fordítani. Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a feleslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Elavult dokumentumok kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. Felesleges dokumentumok kivonása Feleslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári-tanulói igény az alábbiak miatt:  megváltozik a tanterv;  változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke;  módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete;  a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket;  csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek használat közben megrongálódtak (pl. szétestek). Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból:  elháríthatatlan esemény (beázás, tűz stb.);  a kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés);  állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli). A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre.

57

Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát (pl. rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány, elháríthatatlan esemény), a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. Melléklet Törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok felsorolásával készül: nyilvántartási szám, darab, szerző, cím, ár).

tételes

A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. Az állomány ellenőrzése (leltározása) Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést.  Számítógépes program segítségével is megvalósulhat, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítania.  Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek.  A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzés típusai  jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli;  módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi;  mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés számítógépes program segítségével is megvalósulhat 2013-tól, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani.

58

Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, amelyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A záró jegyzőkönyv mellékletei:  a leltározás kezdeményezése;  a jóváhagyott leltározási ütemterv;  a hiányzó dokumentumok jegyzéke. Az állomány jogi védelme  A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat.  Állományba vétel csak számla és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet.  A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért.  A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős.  A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. Az állomány fizikai védelme  A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás!  A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés). Az állományvédelem nyilvántartásai Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban folyamatosan állunk kölcsönzésére.

át a SZIRÉN

Integrált Könyvtári Rendszer

A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtári állomány 90%-ának elhelyezése szabadpolcon történik. A könyvtári állomány egységei  könyvállomány: - kézi és segédkönyvtár; - kölcsönözhető állomány  Raktári rendje: szépirodalom szakrendben.

59

betűrendben,

ismeretközlő

irodalom

 

     

Ettől néha eltérünk: pl. tematikus elhelyezés – minden Arany Jánossal kapcsolatos dokumentum egy helyen. További elrendezés: a kölcsönözhető állomány esetében külön-külön helyeztük el az alsó- és a felső tagozatosoknak szánt dokumentumokat. Külön: mese, versek, egyéb sorozatok. oktatási segédletek (tankönyvek, tanári segédkönyvek stb.) Raktári rendje: tantárgyanként, osztályonként. periodikák Raktári rendje: a friss számok a könyvtárban a folyóirattartón, a régebbiek külön állományegységként a könyvtár beépített szekrényeiben. audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok Raktári rendje: tartalom szerint.

Letéti állományok A letéti állományt a pedagógusok a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza. Az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letétekről a könyvtár nyilvántartást készít. A könyvtárból kihelyezhető letétek a tantermekbe, napközis termekbe, tanulószobába, irodákba kerülnek. A könyvtárostanár munkaköri feladatai A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban a hagyományos katalógusok továbbépítése nem folytatódik, helyette a könyvtári állomány elektronikus formában történő feldolgozása történik meg. Zárórendelkezés A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

11.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 11.2.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint

60

Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata: biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe:  írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek;  a helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok;  az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek;  a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom;  periodikumok;  a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók;  az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai. Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. 11.2.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról  Írásos-nyomtatott dokumentumok (könyv, periodika, brosúra, tankönyv)  Kéziratok  Audio-vizuális dokumentumok  Audio dokumentumok: CD-ROM, zenei CD  Audio-vizuális dokumentumok: számítógépes multimédiás program, oktatócsomag, videokazetta, DVD 11.2.3. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösségvezetőkkel. Fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt. Figyelembe vesszük a matematika, magyar, földrajz, történelem, természetismeret, drámapedagógia, vizuális kultúra, zene-táncművészet és az idegen nyelvek tanításának dokumentumigényeit. Gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. 11.2.3.1.Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül az általános iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell:  általános és szaklexikonokat, általános és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat Válogatással:  adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat

61

11.2.3.2.Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni:  a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat;  házi és ajánlott olvasmányokat;  az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit;  a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatással:  gyermek- és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket;  az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát;  a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit;  regényes életrajzokat, történelmi regényeket. 11.2.3.3. Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjteni kell:  az általános iskola tananyagához illeszkedő alapszintű irodalmat;  a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat;  a munkaeszközként használatos dokumentumokat. Válogatva:  a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat;  helytörténeti műveket;  a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket. 11.2.3.4. Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell válogatva:  pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat,enciklopédiákat;  pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket;  a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat;  egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit;  az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket;  tantárgymódszertani folyóiratokat;  a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait;  általános pedagógiai folyóiratokat. 11.2.3.5.Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell (válogatva):  könyvtártani összefoglalókat 11.2.3.6.Periodika gyűjtemény Gyűjteni kell (válogatással):  általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat;

62

  

irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat; a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat; gyermek- és ifjúsági lapokat.

11.2.3.7.Kéziratok Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit. 11.2.3.7.Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia, DVD) közül: Teljesség igényével gyűjti a könyvtár:  a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket;  kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit;  a média műveltségi területén felsorolt műveket. Válogatva:  értékes szépirodalmi műveket;  egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat.

11.3.

Könyvtárhasználati szabályzat

Az iskolai könyvtárunk legfontosabb feladata, hogy a tanév folyamán gyűjteményével a tanulók, a pedagógusok rendelkezésére álljon. 11.3.1. Jogok és kötelességek A könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói (pedagógus, adminisztratív és technikai személyzet) a használati szabályzatnak megfelelően vehetik igénybe. A tanulói nyilvántartás alapján minden tanuló beiratkozott olvasója a könyvtárnak. 11.3.1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi szolgáltatások:  kölcsönzés;  könyvtári gyűjtemény helyben használata (egyéni és csoportos);  számítógép használata (internet). 11.3.1.2.Kölcsönzési szabályok:  A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni (kölcsönözni).  Kölcsönözni csak a nyilvántartás rögzítésével lehet. Rögzíteni kell a kölcsönzés és a visszahozatal időpontját. A kölcsönzést a könyvtáros tartja nyilván (elektronikus formában).  Max. 3 dokumentum kölcsönözhető 1 hónap időtartamra (meghosszabbítható; indokolt esetben – például verseny – a mennyiség és az időtartam változhat).  Tartós tankönyv kölcsönzési ideje 1 tanév (tanév kezdetétől tanév végéig). Külön szabályzata (5. számú melléklet).

63





  



A helyben használható dokumentumokat (kézikönyvek, különleges kiadványok, CD, CD-ROM, DVD, videofilm stb., folyóiratok) szaktanár is egy-egy tanítási órára kölcsönözheti csak. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Nevelői példányokat (tankönyv és egyéb segédletek) minden tanév végén le kell adni! Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtáros által megjelölt időpontig. A kölcsönzött dokumentumok állapotáért a kölcsönző anyagilag felelős. Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal pótolni vagy kifizetni a könyv mindenkori lehetséges beszerzési árát. A könyvtár használói az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt kötelesek rendezni tartozásaikat.

11.3.2. A könyvtári viselkedés szabályai, a terem rendje:  A könyvtárat nyitva tartási időben lehet használni (ajtóra kifüggesztett időpontban).  A könyvtárban folyó munkához feltétlenül szükséges a csend és a rend megtartása.  A könyvtárba kabátot, táskát bevinni nem szabad! Ezeket a bejáratnál kell elhelyezni.  A könyvtárba ételt, italt bevinni nem szabad!  A könyvbe firkálni, a könyv lapjait kitépni tilos!  A termet használóknak kötelessége vigyázni a tisztaságra, a bútorokra, a könyvekre, a folyóiratokra.  A könyvtári számítógépet tanulásra (házi feladat elkészítéséhez, versenyekkel kapcsolatos böngészéshez) lehet használni. Amennyiben többen várakoznak, akkor max. 15 percet.  A könyvtár látogatói kötelesek betartani a könyvtár használatának szabályait.

11.4.Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtár katalógusa: elektronikus (az elkövetkező időszakban térünk át a számítógépes nyilvántartásra). 11.4.1. Az elektronikus katalógus szolgáltatásai:

64

Az elektronikus katalógus integrált könyvtári nyilvántartási rendszerként használható. Alkalmas az állomány nyilvántartására, feltárására tartalmi és formai oldalról egyaránt, az olvasói adatok és kölcsönzések nyilvántartására, statisztikai adatok (gyarapodás, törlés, állományegységek alakulása stb.) lekérdezésére, a könyvtári állomány ellenőrzésére. 11.4.2. Az elektronikus katalógus szerkesztésének szabályai: A katalógus SZIRÉN programmal készül. Az adatok feltöltése az erre a célra létrehozott űrlapon keresztül történik. Az űrlap segítségével minden dokumentumot egyszer kell felvenni az adatbázisba. A könyvek esetében jelezni kell, melyik állományegységben kerültek elhelyezésre. Az erre alkalmazott jelölések: K – kézikönyvek Szak – szakkönyvek Lo – legkisebbek olvasmányai I – ifjúsági irodalom Ho – házi olvasmány Szép – szépirodalom A katalógus folyamatos gondozást igényel. 11.4.3. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: SZIRÉN Üzembe helyezés dátuma: 2013. március A program a könyvtárban a tanári gépen fut, és helyi hálózaton belül is lekérdezhető. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a könyvtárostanár végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Minden állományban történt változtatás után napi mentést alkalmazunk. Az állománystatisztikai adatokat rendszeresen – félévente, igény szerint bármikor – kinyomtatjuk. A nyomtatott változatokat aláírással és a könyvtári pecséttel hitelesítjük.

11.5. Tankönyvtári szabályzat 11.5.1. Ingyenes, tartós tankönyv kezelési szabályzata 11.5.1.1.Tartós segédeszköz:  Tartalmi szempontból: a NAT kompatibilis tankönyvek és egyéb segédletek. Az egyéb segédletek lehetnek: helyesírási szabályzat, atlaszok, határozók, nyelvi szótár, szövegés forrásgyűjtemények stb.  Formai szempontból: fűzött, lehetőség szerint keményfedeles tankönyvek, segédletek. 11.5.1.2.A tartós segédeszközt igénybe vevők köre:

65

 



A megrendelést kérő, a taneszközből tanító szaktanárok. Az iskola tájékoztatja a szülőket a támogatás ezen formájáról. Felméri az igényeket, amelyek alapján a tanulók számára kölcsönzi a tartós használatra szánt dokumentumokat (1-1 példányt). 2013. szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd a további években felmenő rendszerben az állam térítésmentesen biztosítja a tankönyveket a tanulók részére.

11.5.1.3. A megrendeléssel kapcsolatos előírások: A tartós használatra szánt tankönyveket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a munkaközösség-vezetők igénye szerint, és az igazgatóval történő egyeztetés alapján. Felelős a tartós használatra szánt tankönyvek és segédeszközök nyilvántartásba adásáért. 11.5.1.4. Elhelyezésük: Az állomány többi részétől elkülönítve történik. 11.5.1.5. Nyilvántartás, kölcsönzés, tájékoztatás: Nyilvántartása, kölcsönzése a könyvtáron keresztül történik. Felelős a könyvtárostanár, aki e munkájához segítséget kap az osztályfőnököktől. A tankönyvtári állományt különgyűjteményként kezeljük, és tankönyvtári címleltárkönyvben tartjuk nyilván. 11.5.1.6. A könyvtáros feladata:  bevételezi az állam által ingyenesen biztosított 1. osztályos kedvezményből beszerzett tartós tankönyveket;  gondoskodik azok kölcsönzéséről és tanév végi begyűjtéséről;  rendszerezi a begyűjtött használt tankönyveket.

és a normatív

A tankönyvek és segédletek átvételét a tanuló vagy a szülő aláírásával köteles igazolni. A könyvtár működése és a feladat időben történő elvégzése érdekében a tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor az alábbiak szerint: egy-egy osztály tankönyveinek egyben történő felvételének és leadásának megszervezéséért a könyvtárostanár és az osztályfőnök a felelős. A tartós használatra kiadott segédletekkel kapcsolatban az osztályfőnök készíti fel szülői értekezleten, valamint osztályfőnöki órán a szülőket és a tanulókat. A tartós könyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kivágás, szakadás stb. nélkül) kell a tanév végén visszaadni. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra a kölcsönző hibájából nem alkalmas, akkor térítési díjat kell fizetni az alábbiak szerint: 1 év használat után a dokumentum beszerzési ára 70%-ának a befizetésével, 2 év használat után a dokumentum beszerzési ára 50%-ának a befizetésével, 3 és annál több év használat után a dokumentum beszerzési ára 25%-ának a befizetésével. 11.5.2. A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek szabálya

66

Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv a Kernstok Károly Általános Iskola tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszaviszem az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. Osztály

Név

Aláírás (elvitelkor)

Aláírás (visszahozatalkor)

Aláírással igazolni kell az átvétel tényét és a visszaadás, illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét. 11.5.2.1. A térítési díjakkal kapcsolatos tudnivalók: A térítési összegek beszedéséért a könyvtárostanár és az osztályfőnök a felelős. A behajthatatlan és a pénzben megtérített követeléseket, valamint a rendeltetésszerű használat során elhasználódott dokumentumokat tanévenként le kell selejtezni. 11.5.2.2. Minden esetben a vonatkozó és érvényben lévő törvényi szabályozás figyelembe vételével történik a keretösszeg felhasználása. A tartós tankönyvkeretből vásárolt dokumentumokat egyedi nyilvántartásba vesszük.

12. Záró rendelkezések 12.1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 12.2.

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az iratkezelés rendjét – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Nyergesújfalu, 2013. március 27.

………………………… igazgató

67

Nyilatkozat A Kernstok Károly Általános Iskola Iskolaszéke képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását 2013. ……………. ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Az iskolaszék a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Nyergesújfalu, 2013. ……………………..

…………………….. az iskolaszék elnöke

Nyilatkozat

A Kernstok Károly Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A DÖK az SzMSz módosítását 2013. ……………. ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. A DÖK a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja. Nyergesújfalu, 2013. ……………………..

……………………………… a diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat

A Kernstok Károly Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatá nak módosítását az intézmény nevelőtestülete 2013. ………………. ülésén megtárgyalta és elfogadta.

68

Nyergesújfalu, 2013. …………………

…………………………………………… Bodoni Tünde a nevelőtestület nevében

………………………………………… Nyikuly Katalin a nevelőtestület nevében

69