NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSE ÉS A FAJTAVÉDELEM
NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSE ÉS A FAJTAVÉDELEM Két független szabályozási rendszerbıl áll: I. Növényfajták kereskedelmi forgalmazási rendszere: - a fajták állami elismerésérıl, - szaporítóanyagok elıállításáról, minısítésérıl és forgalmazásáról szóló törvény szabályozza Ez a Vetımagtörvény (2003. évi LII.) -Alapja: az EU irányelvei, -Célja: a kiváló vetımag garantálása. II. Növényfajták oltalmi rendszere -A nemesítı kizárólagos hasznosítási jogáról szól
• Szántóföldi növények 81 faja és egy nemzetség hibridje tartozik a közösségi szabályozás alá, ezek állami elismertetése kötelezı. • EU Közös Szabályozás irányelveit (direktiváit) rendeletek tartalmazzák, pl.: • A rendeletek tartalmazzák a közösségi szabályozás alá tartozó: -növényfajok felsorolását és a -vetımag minısítés követelmény-rendszerét.
• Az irányelvek szerint a növényfajták kereskedelmi forgalomba hozatala az EU-ban két fontos alapra épül: 1. Akkor hozható forgalomba ha azt mint elit vagy szántóföldön ellenırzött és minısített (certifikált) vetımag-kategóriában minısítették 2. A minısített vetımag ezután az EU-n belül semmiféle forgalmi korlátozást nem szenvedhet. • EU-ban az új fajták minısítésére, oltalmára alapított szervezetek: – UPOV Új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi szervezet – CPVO (Community of Plant variety Office) Közösségi Fajtahivatal. (Ez tartja a kapcsolatot a tagországok vizsgáló hatóságaival
NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSE • Államigazgatási eljárás, amely során egy fajtát az elıírt vizsgálati eredmények alapján felvesznek a Nemzeti Fajtajegyzékbe. • Fajta: növények legalacsonyabb szintő csoportja, mely – egy genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kialakult azonos tulajdonságokkal jellemezhetı (egyöntető) – más populációktól megkülönböztethetı – tulajdonságaiban állandó.
• Állami elismerés (Nemzeti és EU közös fajtajegyzékre történı felvétel) feltételei (EU 2003/91/EC irányelvek szerint): 1. eredményes DUS vizsgálat 2. eredményes VCU vizsgálat 3. megfelelı fajtanév 4. megfelelı fajtafenntartás 1.
D = (Distinct) megkülönböztethetı U = (Uniform) egyöntető S = (Stable) állandó
2. VCU (Value for Cultivation and Use) = Használati érték vizsgálat: • az új fajta: – – – –
termıképességét, minıségét, betegség ellenállóságát, környezeti (abiotikus) stressz-tőrıképességét vizsgálja.
3. Fajtaelnevezés: nem lehet az EU-ban már szereplı azonos név 4.Fajtafenntartás: felelıs fajtafenntartó kell, a fajtákat szakszerően kell fenntartani. Fajtafenntartó feladata: a szükséges mennyiségő szuperelit vetımag biztosítása felszaporításhoz.
Elismerésre bejelentett fajták vizsgálata A vizsgálatot 2007-ig az OMMI, 2007-tıl a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Fajtakísérleti Fıosztálya végzi. • Vizsgálat alapján javaslatot készít: - fajta állami elismerésre - további vizsgálatok megszüntetésére - állami elismerés meghosszabbítására - állami elismerés visszavonására • A Fajtaminısítı Bizottság állásfoglalása alapján kiadja a javaslatot, mely az FVM hivatalos lapjában jelenik meg. • Szántóföldi növényeknél az elismerés idıtartama 10 év, mely kérelemre, 10 évre többször meghosszabbítható.
M e z o g a z d a s á g i S z a k ig a z g a tá s i H iv a ta l
T e r m é s z e ti é s g e n e tik a i e ro fo rr á s o k é r t fe le lo s e ln ö k h e lye tte s
N ö v é n yte r m e s z té s i é s K e r té s z e ti Ig a z g a tó s á g
F a jta k ís é rle ti F o o s z tá ly
V e to m a g -fe lü g ye le ti F o o s z tá ly
S z á n tó fö ld i D U S V iz s g á la ti o s z tá ly
V e to m a g M in o s íté s é s N yilv á n ta r t. O .
F a jta k ís é rle ti O s z tá ly
V e to m a g S z a p o rítá s i O s z tá ly
Z ö ld s é g é s G yó g yn ö vé n y O s z tá ly S z á n tó G y ü m ö lc s F a jta k ís é rle ti O s z tá ly F a jta a z o n o s s á g v iz s g á la ti la b o r N ö v é n yfa jta k ís é rle ti Á llo m á s o k
C s ír á z ó k é p e s s é g V iz s g á la ti O s z tá ly G e n e tik a i T is z ta s á g v iz s g á la ti Labor V e to m a g fe lü g ye lo s é g e k F a jta k ite r m e s z to Á llo m á s
K e r té s z e ti é s E r d é s z e ti S z a p o rító a n ya g fe lü g ye le ti F o o s z tá ly
S z o lo G y ü m ö lc s S z a p o rító a n ya g F e lü g y e le ti O s z tá ly D ís z n ö v é n y S z a p o rító a n ya g F e lü g y e le ti O s z tá ly E r d é s z e ti S z a p o rító a n ya g F e lü g y e le ti O s z tá ly
Az elismert fajták közzététele: Nemzeti Fajtajegyzék (évente) • „A” fejezet I. rész: EU listára is rákerült fajták • „A” fejezet II. rész: EU listára még nem kerülhettek (átmeneti) • „A”fejezet III. rész: Nemzeti (és EU) listáról törölt fajták Ezek itthon még a 3. év június 30-ig forgalmazhatók. • „B” fejezet IV. rész: EU-ban nem kötelezıen elismerendı fajták • „B” fejezet V. rész: Speciális fajták pl. anyarozs • „B”. fejezet VI. rész: EU-n és OECD kívül forgalmazható fajták.
Ajánlott Fajták Jegyzéke • EU és Nemzeti Fajtalistáról tovább vizsgált fajták a termelıi tájékoztatás céljára (Magyar Agrárkamara adja ki)
Leíró Fajtajegyzék • Elismert új fajták leírása DUS és gazdasági értékvizsgálat eredményei alapján
Növényfajták állami elismerésének rendszere
FAJTAOLTALOM • Magánjogi intézmény, kizárólagos hasznosítási jogot ad a nemesítınek. • A fizetendı licencdíjakon keresztül térülnek meg a nemesítési munka ráfordításai, ill. profitot érhet el. (Nem kötelezı)! • Két változata: Nemzeti fajtaoltalom, csak az adott országok területére érvényes. Közösségi fajtaoltalom az EU egész területére ad védelmet. • A kettı között választani lehet, de egy fajtára egy idıben csak egyik változat érvényesíthetı.
1. Nemzeti fajtaoltalom feltételei: - DUS vizsgálat (bármely EU ország fajtáitól különbözınek kell lennie). - Fajtaoltalmi bejelentés: Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) tehetı. Farmerjog: Szabadalmi tv. lehetıséget ad a farmerjog alkalmazására: termelı a termés magját a saját birtokán engedély nélkül elvetheti.
2. Közösségi fajtaoltalom feltételei: bejelentés a Franciaországi Angesben levı Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalnál (CPVO) tehetı közvetlenül, vagy a MG-i Szakig. Hiv (OMMI) közremőködésével.
• Kritériumok azonosak a Nemzeti Fajtaoltalomnál lévıknél, kivéve az újdonságot. • Itt akkor minısül újnak a fajta, ha az elsıbbségi napot megelızıen: - az EU területein belül egy évnél korábban, - a EU területén kívül 4 évnél korábban nem hozták forgalomba. • Közösségi fajtaoltalom idıtartama: - a szántóföldi növényekre 25 év, - kivéve a burgonyát, ahol 30 év.
Az állami elismerés és a fajtaoltalom kapcsolata
VETİMAGELİÁLLÍTÁS ÉS FORGALMAZÁS RENDSZERE Vetımag: ivarosan szaporodó növények magja (+vetıgumó) • Az EU közösségi szabályozás alá és 81 faj (és1 nemzetséghibrid )vetımagja tartozik. Ezek csak: -szántóföldön ellenırizve és -minısített vetımag kategóriában állíthatók elı és hozhatók forgalomba. • Kivételt képeznek a következı magféleségek melyek engedéllyel forgalomba hozhatók: - engedményes vetımag (hiány esetén átmenetileg) - csírázóképességi vizsgálat befejezése elıtt - kísérleti vetımag - kereskedelmi - vetımagkeverék
Az EU szabályozás alá nem esı fajok magjai hivatalos minısítés nélkül is forgalmazhatók.
Minısített vetımag:
- államilag elismert fajta szakszerő fajtafenntartásából származó - szántóföldön ellenırzött - meghatározott szaporítási fokú - szabvány szerinti minıségő, fémzárolt •
Az ellenırzés célja annak igazolása, hogy a termesztett fajta vetımagja több generáción keresztül hiteles alapanyagból származik és annak tulajdonságait megtartotta.
• Vetımagszaporítás fokai a következık: - Szuperelit (SE) (tenyészkerti törzsekbıl) - Elit (E) - I. fokú - II. fokú - III. fokú
• Vetımag elıállítást a területileg illetékes vetımag felügyelıségekhez kell bejelenteni. (Származási igazolást kell mellékelni)
A szántóföldi szemle során vizsgálják: - elıvetemény korlátozás betartását - izolációt, - kultúrállapotot, - fejlettséget, kiegyenlítettséget, - faj-, fajtatisztaságot, - gyomosságot, - nehezen tisztítható magvú növények, - károsítók jelenlétét.
• A szántóföldi szemlén jegyzıkönyvet vesznek fel, mely eredménye lehet: - következı szántóföldi szemlére alkalmas - vetımagnak alkalmas - vetımagnak feltételesen alkalmas - vetımagnak nem alkalmas A végén megbecsülik a várható termést is. A szántóföldi szakasz után a jegyzıkönyvvel érkezik a nyers vetımag a vetımagüzembe. Ahol: szárítás, tisztítás (kalibrálás) csávázás, csomagolás, fémzárolásra elıkészítés, mintavétel (jegyzıkönyv mellett), fémzárolás . Minta vizsgálata laborban – Vetımag-minısítı bizonyítvány
Vetımag tételek jelölése: hivatalos hatósági címkével: - szuperelit: fehér lila átlós csík - elit: fehér - I. fokú: kék - II: fokú: piros - Ideiglenes: barna
•
• • • •
A VETİMAG ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TULAJDONSÁGOK Technikai tisztaság -tiszta, ép, sértetlen -idegenmag -hulladék Genetikai tisztaság és fajtaazonoság Csírázóképesség Életképesség (Vitascope-vizsgálat) Életrevalóság -cold teszt -öregítési teszt
• Egészségi állapot (len, bab, napraforgó) • Nedvességtartalom • Osztályozottság
A VETİMAG ELİKÉSZÍTÉSE • Szárítás • Tisztítás (elı-, alap-, különleges-), • osztályozás -szelelés -rostálás -triır, végtelenített ponyvák, bársonygép, Paddy-asztal, fotocella, mágnesgép • Magkezelési eljárások -Fizikai koptatás (gomoly „simítása”) szegmentálás (gomoly darabolása) skarifikálás(kemény héj sértése) nyomásingadozás (CO2-vel) sugár-, elektromos-, ultrahang-kezelés -Kémiai csávázás inkrusztálás (vegyszerek rétegenként) drazsírozás stimulálás gázosítás -Biológiai
magoltás
VETÉS
• Vetés: ivarosan szaporodó növények magját vetjük • Ültetés: szaporítás ivartalan részekkel (gumó, dugvány) • Palántázás: elınevelt növények talajba helyezése Vetési módok: -szórva (pl főfélék) -sorba (sorvetıgéppel) szők sorköző (6-8cm) sőrő sorú (gabona) (10.5, 12, 15.4 cm) kapás sortávú (40-80 cm) Magok elhelyezése a soron belül: -sőrőn (kalászosok, pillangósok) -szemenként (csak kb.egyelı, nagyobb távolságra pl.kukorica)) -helyre (pontosan pl.cukorrépa)
• (Vetési módok folyt.) – – – – –
Ikersoros (gépi mőveléshez) Sávos vetés (erózió védelem) Váltakozó sorú (két növényfajt külön sorba felváltva) Keverék (fajok magkeverékét vetjük) Rávetés v. felülvetés (már kikelt növ. állományra egy másik fajt vetünk el pl. ı.árpára v.herét)
