Nukleáris biztonság 12. A Nukleárisbaleset-elhárítás rendszere
Dr. Lux Iván
főigazgató-helyettes
Országos Atomenergia Hivatal BMGE TTK energetikai mérnök alapszak
Tartalom
VH és területi megoszlás A fontosabb NAÜ ajánlások, felkészülési célok Intézkedési szintek A BE alapfogalmai Felkészülés, gyakorlatozás Az erőmű felkészültsége Az OAH felkészültsége A hazai rendszer Nemzetközi kapcsolatok 2
A nukleáris veszélyhelyzet és a felkészülés típusai ATV 2.§ s) nukleáris veszélyhelyzet:
rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;
A baleset-elhárítási felkészülés típusai: Telephelyi: a nukleáris, vagy radiológiai létesítmény határain belüli – felelős az üzemeltető (engedélyes) Telephelyen kívüli: a lakosságot érintő – állami és önkormányzati felelősség
3
A fontosabb NAÜ ajánlások Safety Series 109: Intervention Criteria in a Nuclear or Radiation Emergency (1994) Safety Requirements GS-R2: Preparedness and Response for a Radiological Emergency (2002) EPR-Method 2003: Method for Developing Arrangements for Response to a Nuclear or Radiological Emergency (2003)
4
Felkészülési célok (GS-R-2) (1/3)
Védekezési cél: determinisztikus hatások megelőzése (dózisok az akut határérték alatt) minden ésszerű intézkedés a sztochasztikus hatások csökkentésére
determinisztikus – korai hatá hatás:
hatás
dózis sztochasztikus – késői hatá hatás:
valószínűség
Biztonsági cél:
az egyén, a társadalom és a környezet megóvása a sugárzási kockázat elleni védelem létrehozásával
dózis
(Koblinger László, OAH)
5
Felkészülési célok (2/3)
Sugárvédelmi cél:
bármilyen baleset sugárzási következményeinek enyhítése
Műszaki biztonsági cél: minden ésszerű lépés a balesetek elkerülésére és következményeinek enyhítésére annak biztosítása, hogy minden a tervezéskor figyelembe vett baleset sugárzási következményei határérték alattiak
6
Felkészülési célok (3/3)
A beavatkozások indokoltsága:
minden óvintézkedés több haszonnal járjon, mint kárral
A beavatkozások optimálása:
minden beavatkozás formáját, mértékét és tartamát úgy kell megválasztani, hogy annak jótékony hatása maximális legyen 7
Lehetséges besugárzási útvonalak
8
Általános
Szintek 10
Intézkedési
Dose Dose rate rate
Intézkedési szintek (SS 109) (1/3) mSv elkerülhető dózis: elzárkóztatás (max. 2 nap) 50 mSv elk.dózis (max 7 nap): kitelepítés/kimenekítés 100 mGy pajzsmirigy-dózis: jódprofilaxis 30 mSv az első 30 nap, vagy 10 mSv egy hónapban 6 hónapig: ideiglenes áttelepítés 1 Sv élethosszan: végleges letelepítés
Avertable Projecteddose doset 1
t2
Time after start of the accident
KI hatékonysága
9
Intézkedési szintek (2/3) Származtatott mérés-alapú,
Intézkedési Szintek
nem számolt, jellemzően dózisteljesítményben kifejezett (nem elkerülhető dózisban), csak korai döntéshozásra alkalmas, a helyzet függvényében felülvizsgálható
10
Intézkedési szintek (3/3) Élelmiszerek
radioaktív szennyezettségének korlátai hosszú távú óvintézkedés, ideiglenesen elfogadható aktivitás, az előre meghatározott értékeket 1
felülvizsgálhatják
hónap után
11
Éves dózisok természetes forrásból
12
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak (1/11) Veszélyhelyzeti tervezési kategóriák A létesítmény által képviselt veszély és az óvintézkedések a kategóriák szerint osztályozottak
I. kategória
– telephelyen kívüli súlyos
hatás lehetséges
100 MWth feletti teljesítményű atomreaktorok, nagy fűtőelem-pihentetők, súlyos telephelyen kívüli hatást létrehozható, diszperz radioaktív anyaggal dolgozó létesítmények Magyarországon: PAE
13
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - kategóriák (2/11)
II. kategória – telephelyen kívüli
sürgős óvintézkedésre lehet szükség 2
MWth és 100 MWth közötti teljesítményű atomreaktor, aktív hűtésű fűtőelemtároló, 0,5 km-ren belül kritikusság, diszperz radioaktív anyaggal dolgozó létesítmény Magyarországon: KKÁT, BKR,
Izotóp
Intézet
14
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - kategóriák (3/11)
III. kategória – telephelyen belüli
sürgős óvintézkedésre lehet szükség
1 m-re 100 mGy/h árnyékolatlan forrás lehet 0,5 km-nél távolabb kritikusság 2 MWth-nál kisebb teljesítményű atomreaktor diszperz radioaktív anyaggal dolgozó létesítmény Magyarországon:
BME OR Püspökszilágyi tároló Nagy sugárforrások (Agroster, Dispomedicor, kórházak)
15
Az elsődleges beavatkozók által létesített körzetek
16
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - kategóriák (4/11)
IV. kategória – előre nem látható körzetekben kialakulható radiológiai veszélyhelyzet
Sugárforrással előidézett veszélyhelyzetek (elvesztés, lopás, megtalálás, sérülés, műholdvisszatérés) Szállítási balesetek Súlyos besugárzás Szándékos veszélyhelyzetek
17
Nagyobb balesetek
A besugárzásiak megoszlása: zárt források: 203 Röntgen-készülékek: 79 gyorsítók: 24 radargenerátor: 1
250 200 150 250100 200 50 150 0
A
B
C
100 50 0
Radar gen.
300
Acceler.
kritikussági (A): 22 besugárzó-eszközök (B): 307 radioizotópok (C): 85
350
X-ray
A NAÜ által nyilvántartott 414 nagyobb baleset:
Sources
18
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - kategóriák (5/11)
V. kategória
– külföldi I., vagy II. kategóriájú létesítmény
Országhatáron áthaladó szennyeződés Élelmiszer-szennyeződés várható Magyarország szinte teljes területe érintett lehet Figyelembe veendő létesítmények:
Bohunice (SK) Mochovce (SK) Krsko (SL) Temelin (CZ) Dukovany (CZ)
-
40 km 60 km 100 km 140 km 230 km
19
Erőművek Európában
20
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak (6/11) Veszélyhelyzeti tervezési zónák Megelőző óvintézkedések zónája (MÓZ) Előre kidolgozott óvintézkedési tervek léteznek Azonnal alkalmazhatóak Cél a hatás csökkentése még a kibocsátás előtt, vagy közvetlenül utána PAE: 3km, más magyar létesítményben nincsen Külföldi atomerőművek: 3km
3 km
21
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak – tervezési zónák (7/11)
Sürgős óvintézkedések zónája (SÓZ) Előkészületek történtek a környezeti monitorozáson alapuló sürgős óvintézkedések bevezetésére PAE: 30 km, BKR: KFKI telephely
22
SÓZ a PAE körül
23
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak – tervezési zónák (8/11)
Élelmiszerfogyasztási korlátozások óvintézkedési zónája (ÉÓZ)
több száz kilométer lehet, szükség lehet az élelmiszerfogyasztás korlátozására, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás ellenőrzésére környezetellenőrzés áttelepítést tehet szükségessé PAE: 300 km, KKÁT: 3 km, BKR: 1 km
24
25
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak (9/11) Veszélyhelyzeti osztályok
Általános veszélyhelyzet
Olyan sugárterhelést, vagy radioaktív anyag környezetbe kerülését, illetve ezek nagyfokú kockázatát idézi elő, amely nagy kiterjedésű területen indokolja sürgős óvintézkedések bevezetését a lakosság védelmében Azonnali mérséklés és óvintézkedések
Helyi veszélyhelyzet
A sugárterhelés vagy a sugárterhelés kockázatának nagymértékű növekedését eredményezi a közelben tartózkodó személyek számára Azonnali mérséklés, felkészülés az óvintézkedésekre
26
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - osztályok (10/11)
Létesítményi veszélyhelyzet
A védelem szintjének nagymértékű csökkenése következik be nukleáris és/vagy radioaktív anyagot alkalmazó létesítményhez kötött tevékenység során Azonnali mérséklés és a személyek védelme Nem veszélyeztethet telephelyen kívül
Potenciális veszélyhelyzet
a dolgozók és a közelben tartózkodó személyek védelmi szintjében bizonytalanságot vagy jelentős csökkenést eredményez A következmények azonnali felmérése, mérséklése A BE szervezetek készenkétének fokozása
27
Nukleárisbaleset-elhárítási alapfogalmak - osztályok (11/11)
x
28
Felkészülés, gyakorlás (1/4) Nemzetközi gyakorlatok NAÜ
Convex 1a – NAÜOAH, kommunikáció ellenőrzés Convex 1b – OAHNAÜ, kommunikációs, max. 4/év Convex 2a – NAÜ OAH, reakcióidő-ellenőrzés, 1/év Convex 2b – előre megadott időben, max. 4 órás, NAÜ szcenárió szerinti, jelentéskészítés Convex 2c – előre megadott időben, max. 8 órás, teljes, kétévente Convex 2d – előre megadott időben, max. 8 órás, 3 napra elosztva, országon belüli kommunikáció, kései fázis, kétévente Convex 3 – nemzeti gyakorlathoz kapcsolódó kommunikációs gyakorlat, 3-5 évente 29
Felkészülés, gyakorlás – nemzetközi gyakorlatok (2/4) Convex 3 – HUN, Nagylak, 2005
30
Felkészülés, gyakorlás – nemzetközi gyakorlatok (3/4) EU – ECURIE gyorsértesítési rendszer
Level
0 – napi automatikus kommunikációs ellenőrzés Level 1 – EUOAH, a rendszerkezelő rendelkezésre állásának ellenőrzése, 2/év Level 2 – EUOAH, a szervezet reakcióidejének OECD NEA ellenőrzése, 1/év INEX gyakorlatsorozat Level 3 – előre megadott 1998-ban paksi időben, a rendszer kezelésének központtal gyakorlására, 1/év 31
Felkészülés, gyakorlás (4/4) Hazai gyakorlatok
OAH
Éberségi – csak az ügyeletesek riasztása bevonulás nélkül Értesítési – a teljes állomány riasztása bevonulás nélkül Riasztási – a teljes állomány, bevonulással Bevonulásos gyakorlatok (többféle) Éves tervek és részletes lebonyolítási tervek szerint, évi 2 nagy, 4-5 kisebb
Nemzeti gyakorlat
Cca. ötévente, a lehető legszélesebb körű részvétellel A következő 2009 első negyedévében
32
A PAE felkészültsége* (1/3) A létesítmény felelőssége
Telephelyi NBE
A baleset következményeit csökkentő azonnali beavatkozások végrehajtása a telephelyen lévők védelme a telephelyen kívüli hatóságok értesítése, támogatásuk tanácsokkal és műszaki segítséggel A lakosság tájékoztatása
Eszközei
Balesetelhárítási Szervezet (BESZ) Védett Vezetési Pont Sugárzásmérések Szirénarendszer Rádió és telefonkapcsolatok
* Volent Gábor (PA Zrt.)
33
A PAE felkészültsége (2/3) Udvartéri sugárzásmérések
34
Környezeti mérések
A PAE felkészültsége (3/3)
35
Az OAH felkészültsége (1/5) Az OAH nukleárisbalesetelhárítási feladatai
Telephelyen kívüli NBE
A létesítmények nukleárisbalesetelhárítási felkészülésének hatósági felügyelete (telephelyi BE) A felkészülés és tervezés fázisában:
részvétel az országos szervezetekben és munkacsoportokban, részvétel az OBEIT felülvizsgálatában, Nemzetközi Kapcsolattartási Pont, nemzetközi programok, saját szervezetének képzése és gyakorlatoztatása.
36
Az OAH felkészültsége (2/5) Nukleáris veszélyhelyzetben:
Bejelentések (külföldi, belföldi) fogadása, értesítések küldése OH BESZ riasztása, CERTA Erőművi diagnózis és prognózis Radiológiai állapotértékelés és előrejelzés (technológia, sugárzás, meteorológia alapján) Óvintézkedési javaslatok Lakossági tájékoztatás
Az OAH BESZ felépítése
OAH riasztási rend
37
Az OAH felkészültsége (3/5) CERTA – Center of Emergency, Training and Analysis
38
Az OAH felkészültsége (4/5)
Eszközök:
CERTA VITA (KFKI AEKI) – online, real-time biztonsági monitor, 500 jel/blokk/10 mp; InterRAS (NAÜ) – egyszerűsített környezeti szimulátor, forrástag
39
Az OAH felkészültsége (5/5)
Eszközök (folyt):
SINAC (KFKI AEKI) – környezeti szimulátor, sugárzásterjedés, óvintézkedési javaslatok RODOS (EU) – fejlett környezeti szimulátor, sugárzásterjedés, óvintézkedési javaslatok (OKF)
40
Az OAH NBI TT felkészülése
41
A hazai rendszer (ONER)
KKB (ágazati felsőszintű vezetők, elnök az ÖTM)
KKB Titkárság (állandó szerv)
szakmai feladatok koordinálása, döntés-előkészítés, intézkedési javaslatok kidolgozása
Operatív Törzs (ágazati szakemberek)
tárcaközi és KKB-szervezési feladatok, összehangolás tájékoztatási feladatok (LATÁCS)
NVM (ágazati szakemberek)
nukleáris veszélyhelyzeti felkészülés és az elhárításának irányítása veszélyhelyzet fennállásának és megszűnésének eldöntése
Az intézkedések végrehajtásának központi irányítása
Ágazati szervezetek (minisztériumok, országos szervezetek) Területi és helyi szervezetek (VB, polgármester) 42
Sugárzásmérő hálózat
43
Nemzetközi kapcsolatok
NAÜ ENAC (egyezmények)
EU ECURIE
kapcsolattartási pont és kompetens hatóság rendszeres együttműködés ECURIE gyakorlatok
Bilaterális egyezmények
kapcsolattartási pont és kompetens hatóság rendszeres együttműködés CONVEX gyakorlatok
Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Németország, Románia, Ukrajna, Horvátország
OECD NEA WPNEM
Rendszeres együttműködés INEX gyakorlatok
44
45
Köszönöm a figyelmet
Várom kérdéseiket
Láncreakció
46
