Ünnepeljük együtt ma azt a már második generációs intézményt, ami az elmúlt 35 év alatt nagyon sok értékes embert adott ennek a kis országnak

Tisztelt Schönherzes! Téged, aki általában öt évet töltöttél falaink és barátaink között, hozzátartozódat, aki együtt élt veled – általában illegálisan – szobatársaid elnézésével, feleségedet, férjedet, aki sajnálhatja, hogy csak történetekbõl ismerheti kollégista múltadat, gyerekedet, aki talán ma már maga is Schönherzes és ellenõrizheti történeted eredetét, és mindazok akiknek volt szerencséjük életüket gazdagítani e házban, sok szeretettel köszöntünk. Ünnepeljük együtt ma azt a már második generációs intézményt, ami az elmúlt 35 év alatt nagyon sok értékes embert adott ennek a kis országnak. Kérünk benneteket, fogjunk össze, emlékezzünk a diákévekre, értékeljük a jelent, ösztönözzük a fiatalokat, és együttes erõvel õrizzük meg a Schönherz Kollégiumot a villamos- és informatikus mérnökképzés bölcsõjének. Budapest, 1998. május 9.

Kajla Béla

Dr Bársony András

Sándor László

A BME Schönherz Zoltán Kétszeresen Kiváló Kollégiumának története A „történelem elôtti” idôk

A

Budapesti Mûszaki Egyetemen1949-ben indult a kari szintû villamosmérnök képzés. Az újdonsült Villamoskar vidéki hallgatóinak a feje fölé fedél kellett, de ôket diákotthonban elhelyezni még szûkösen sem lehetett. Így szállásként csak szükségmegoldások, szükségdiákotthonok, ill. átalakított újdonsült diákszállások jöhettek számításba. A régmúlt villamosmérnök jelöltek laktak munkásszállásokon, más oktatási intézmények diákotthonaiban, volt honvédlaktanya épületeiben, stb. Kari szintû elhelyezésrôl még álmodni sem lehetett ezen „ôsidôkben”! A Fraknó utcai bérelt munkásszálláson és a laktanyákból átalakított Róbert Károly körúti diákotthonban sok leendô villamosmérnök lakott, és tanulták meg nem csak a szakmát, de a közösségi életet is! Bár a Schönherz Kollégium közösségi életének szokásai, hagyományai egyrészt e helyekrôl erednek, mégsem tekintjük ezeket jogelôdnek; róluk inkább mint „történelem” elôtti helyszínekrôl beszélünk... A Budapesti Mûszaki Egyetem Schönherz Zoltán Kétszeresen Kiváló Kollégiumának története térben és idôben három kollégiumi épülethez kötôdik. A kollégiumi helyszínek fontos korszakot jelölnek az intézmény szervezeti fejlôdésében is, de a szervezeti fejlôdést a helyszínekkel teljesen azonosítani nem szabad. A „történelem” elôtti és a „vári” hagyományok a késôbbi kollégiumok épületei közé átmentôdtek és a kollégium közösségi életében jelenleg is meghatározó.

2

35 éves Almanach

Diákotthon és kollégium a budai várban. (1954-1976)

A

vári épületben (Bp., I. Szentháromság tér 1.) 1954-tôl laktak együtt a BME A vári kollégium Gépész-, Vegyész-, és Villamoskar vidéki hallgatói egészen 1965-ig. 1966-ban elkészült a Martos Flóra Kollégium, ide a vegyészhallgatók; a szintén ekkor átadott Dr. Münnich Ferenc Kollégiumba a gépész- hallgatók költöztek át. Lényegében ezzel, ill. ettôl vált lehetôvé a kari kollégiumi szervezôdés a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Ekkor szûnik meg a villamosmérnök hallgatók különbözô diákotthonokban és különbözô helyeken való elhelyezése. 1966-ban költöztek fel a Róbert Károly körútról – nagy létszámban – a villamoskari diákok a várba és ez idôtôl lett a vári kollégium a BME Villamosmérnöki Kar kollégiuma. A történeti hûséghez azonban hozzátartozik az a tény, hogy a vári kollégiumban végig megtalálhatók voltak más egyetemek és fôiskolák kisebb-nagyobb csoportjai is.

A vári kollégium 1954-1976 (1981)

A

A vári kollégium a háború elõtt

vári kollégium épülete történelmi környezetben, Budapest s talán az ország legszebb terén, a Mátyás templom szomszédságában, szemben a volt budai városházával az évszázados múltat ma is híven ôrzô utcák között fekszik. A mai épület helyén az 1687-ben alapított Jezsuita Akadémia épületei álltak, amelyeket a rend feloszlatása után 1773-tól a Nagyszombatról Budára helyezett egyetem használt.

A mai épület közvetlen elôdjét 1867-ben az akkori Pénzügyminisztérium vette át. A XIX. század végén merült fel az az igény, hogy a budai vár területén szétszórt pénzügyi hivatalokat egyesítsék. A századfordulón 1900 és 1904 között Fellner Sándor tervei szerint -a régi épületek lebontása után- emelték a jelenlegi neogótikus hatalmas épületet a Hess András tér, a Fortuna köz, az Országház utca és a Szentháromság tér által határolt területen.

35 éves Almanach

3

Az épületet 1945-ig a Magyar Kir. Pénzügyminisztérium használta. Az épületben ebbôl adódóan több, ma is funkcionáló reprezentatív helyiség van, úgy mint a 300 személyes Díszterem, a neogótikus, márvánnyal burkolt Aula, a Faburkolatú fogadó- és tanácskozótermek, a volt miniszteri és miniszterhelyettesi szobák. A II. világháború óriási pusztítást okozott a budai várban, nem volt ez alól kivétel a M. Kir. Pénzügyminisztérium épülete sem. A gyönyörû épület sok helysége kiégett, megrongálódott. Az épület több szárnyán csak a falak maradtak meg. Az épület háborús sérüléseit 1948-tól kezdôdôen állították folyamatosan helyre. A középület Rados Jenô mûegyetemi tanár irányításával az ötvenes években született újjá. A volt pénzügyminisztériumi épületet a háborús sérülések egy részének helyreállítása után 1950-ben a Tanfolyamellátó Nemzeti Vállalat kapta meg, amely az épületben nagylétszámú és igen különféle bentlakásos tanfolyamokat szervezett. A Tanfolyamellátó Nemzeti Vállalat kiköltözése után, 1954 októberében létesült a még több helyen romos épületben mûegyetemi diákotthon, három kisebb diákotthoni épület leadásáért cserében. A diákotthonban folyó szakmai, közösségi, mozgalmi és kultúrális munka a hatvanas évek elejére olyan magas színvonalat ért el, hogy a diákotthont 1962 novemberében kollégiummá nyilvánították. A kollégiummá nyilvánítás okiratát Pullai Árpád a KISZ KB titkára és Molnár János mûvelôdésügyi miniszterhelyettes írták alá. Az épület teljes helyreállítása 1962-ben fejezôdött be. A kollégiummá nyilvánítás alkalmára készült el a díszes Aula és helyezôdött át a diákotthon bejárata a Szentháromság térre. 1954-tôl 1962-ig csak Hess András téri-udvari-bejáraton volt közlekedés (ez volt a diákotthon címe is). A vári Schönherz Zoltán Kollégium mindmáig az ország legnagyobb területû és legnagyobb lélekszámú kollégiuma volt. Az épület lakószobáinak száma 283; 63 egyéb helyiség volt a kollégiumban összesen 8963 négyzetméter alapterületen. Létszáma 1973-ban 1076 fô volt, azonban a hatvanas években a létszám tartósan 1100 fô fölött mozgott – esetenként az 1250 fôt is túllépte. A túlzsúfoltság szinte a kezdetek óta jellemzôje volt a kollégiumunknak, mert a nagyméretû és nagy alapterületû helyiségek (szobák) alkalmasak voltak emeletes ágyak elhelyezésére. Jellemzô, hogy a hatvanas években a kollégium hallgatóinak átlagosan 35 százaléka lakott 8, 10, 12 fôs szobákban emeletes ágyakon, meglehetôsen zsúfolt körülmények között. Az 1970-es évek elején a kollégium épületében – egyre szembetûnôbben – elôjöttek a háború utáni „takarékos” helyreállítás hiányosságai, no meg az, hogy az épület alapvetôen nem kollégiumi célra épült. Már ekkor felvetôdött egy új kollégium építésének terve a Hilton szálló közeli építése miatt. Ezért az alapos, teljes, a kollégiumi funkciókat biztosító rekonstrukció helyett a Mûegyetem gazdasági vezetése „tûzoltó”

4

35 éves Almanach

megoldást választott. Ennek szellemében 1971 és 1973 között 24 nagyméretû szobát leválasztottak, a Noé elôtti bútorzatot lecserélték, a víz- és elektromos hálózatot felújították. Kifestették a szobákat és a közösségi helyiségeket.

Szervezeti és közösségi élet 1954-tôl 1962-ig Vezetés-szervezeti felépítés:

A

fennmaradt iratok és az idôsebb nemzedék visszaemlékezése szerint az 1954-ben létesített diákotthonban a BME Villamos-, Vegyész- és Gépész Kar hallgatói kaptak elhelyezést I-V. évfolyamig. A különféle kollégiumi évfolyamok élén az ÉDB (Évfolyam Diák Bizottság) állt. Ezek fölé KDB (Központi Diák Bizottság) volt rendelve operatív feladatok ellátására. A KDB mellett mûködött még a 11 ÉKB titkáraiból álló Titkári Tanács. A kollégium igazgatója a mostaninál – de még a hetvenes évekénél is – hangsúlyozottabban egyszemélyes felelôs vezetôje volt a kollégiumnak. Ez az akkori idôknek és a diákotthoni státusnak megfelelôen a fennmaradt „Igazgatói utasításokban” is tükrözôdik, valamint abban a ma már szintén szokatlan stílusban, hogy a beosztott dolgozóknak az utasításokat írásban adta ki. Mindezek ellenére az igazgató kezdettôl fogva partnere volt a KDB-nek, amit az is bizonyít, hogy az igen rossz anyagi és technikai körülmények között illetve ellenére egyre fejlôdô diákotthoni tevékenységet tudtak közösen kollégiummá fejleszteni. Az igazgatót kollégiumi tanárok és a kollégiumi tanári testület is segítette munkájában. A kollégium elôdje 1962-ig Központi Diákotthonként szerepelt részben nagysága, részben a Szerb utcai diákotthon és mosoda irányítása és igazgatása miatt.

Közösségi élet:

A

z 50-es évek második felében, illetve 1960-ban lényegében megvoltak, vagy kialakultak az együttélés közösségi, mozgalmi, kultúrális, sport, stb. ma is ismert alapformái. Ezt az akkori kicsit túlszabályzott „Házirend” is tükrözi, amely egyúttal Szervezeti és Mûködési Szabályzat is volt. Az itt említett felvétel a diákotthonba, a

35 éves Almanach

5

beköltözés, a hallgató jogai és kötelességei, a fegyelmi eljárás, stb. sok részletében, elemében ma is érvényes. 1960-ig jórészt központilag biztosított és szervezett tanulmányi és szabadidô programok voltak, az akkor pezsgô KISZ életre jellemzô politikai tevékenységekkel és kampányokkal. A központilag szervezett kultúrális rendezvényeket a politikusok meghívása, a klubestek (a mai Várklub elôdje) jelentették. A klubestek 1958-tól már rendszeresek voltak. Vári koleszszoba

1960 elôtt már megvolt és mûködött a KOMO elôdje a Házi Mozi. Szinte a kezdettôl fogva volt (elôször igen szerény körülmények között) Fotókör és Könyvtár. Volt Rádióskör, Irodalmi szakkör, megtalálható volt a mai rendezôgárda ôse, és a Stúdió is. Ez utóbbi tevékenysége annak idején a vezetékes rádió kiépítése -és a rongálások miatt- állandó javítása, valamint a napi mûsoridô adásában és hangosításában merült ki. Már a kezdettôl jelentôsek voltak a sportprogramok, versenyek, bajnokságok a vári tornaterem, a kollégiumi udvar és a környékbeli grundok adta lehetôségek között. A vári évfolyamok féléves munkatervek alapján dolgoztak. Növekedett a rendezvények szervezettsége és színvonala is.

Szervezeti és közösségi élet 1962-tôl 1976-ig Általános helyzet:

A

vári kollégium fejlôdésének új szakaszát az 1966-os esztendôtôl lehet számítani. Ekkor a Várban lakó gépészek és vegyészek új kollégiumokba (Münnich, Martos) költöztek. A vári kollégium a legnagyobb karé, a Villamoskaré lett. A gépészek és vegyészek eltávozása után sem szûnt meg a Vár zsúfoltsága, mert a kb. 1050-1100 fô körül mozgó villamoskari kollégistán kívül – lényegében a vári kollégium 1981-ben történt megszûnéséig (ekkor költözött az Irinyi úti új épületbe a villamoskari kollégium) – mindig 100-150 fô között volt a várban az egész társegyetemi ill. fôiskolás létszám. 1981-ig a BME Mûszaki Tanárszak, az ELTE TTK, a KTMF, a Kandó, a Bánki, az Ybl és a Gyógypedagógiai fôiskolák voltak a jelentôsebb társbérlôk.

6

35 éves Almanach

Szemléltetô létszámok: tanév 1964/65 1971/72 1972/73

koll. Létszám 1200 1254 (ez a csúcs !) 1074

1972-ig, amikor a legnagyobb szobákat leválasztották, csak a kollégium III. emeletén – a mindenkori ötödév „ígéretföldjén” – voltak 2,3 és 4 ágyas szobák. A lakószobák zöme 6,8,10 és 12 ágyas volt. (Ezek többségében emeletes vaságyak.) A fentiek alapszámok voltak, amelyeket a mindenkori zsúfoltságnak megfelelôen emelni lehetett (kellett). 1972-ig a kollégium épületében egy (!) zuhanyzó volt az alagsorban. Ezt reggeli és esti nyitvatartással használták közösen a fiúk és a lányok, váltakozó napokon. Az emeleteken 1968-ig csak néhány lábmosó (kôedény) volt. A mosdókban csak hideg víz folyt, késôbb néhány helyen melegvizes mosdót létesítettek. Az elöregedett épületben napi gondot jelentettek a rövidzárlatok, a kinyithatatlan ajtózárak, az ugyancsak gyakori csôtörések, dugulások, valamint a bútorok rossz minôsége, elavultsága, stb. Csak 1972-ben épült szintenként 1-1 nagy méretû zuhanyzós, melegvizes vizesblokk. Ettôl kezdve a földszinti zuhanyzó kizárólag a lányoké lett, a fiúké a többi.

Vezetés-szervezeti felépítés:

A

kollégiumban 1962 után alakult ki a ma is használatos vezetési, irányítási rendszer, amely demokratizmusával és szervezeti felépítésével egyedül- álló az ország összes kollégiuma közt. A Schönherz Kollégium legfelsôbb irányítási szerve az évenként összeülô Küldöttgyûlés. A Küldöttgyûlésen a kollégiumi évfolyamok küldöttei vesznek részt szavazati joggal. A Küldöttgyûlésen számol be a kollégiumi vezetés az elmúlt évi kollégiumi munkáról és ezen terjesztik elô a következô év feladatait. A Küldöttgyûlések közötti idôben a kollégium vezetését a KKB (Központi Kollégiumi Bizottság) irányítja. A KKB titkárt és a KKB tagjait a Kollégiumi Jelölô Bizottság javallata alapján a Küldöttgyûlés szavazati jogú tagjai választják.

35 éves Almanach

7

A KKB élén a KKB titkár áll. A KKB tagjai a szervezôtitkár, az agitációs és propagandafelelôs, valamint a gazdasági, a tanulmányi, a sport, a kultúr és az érdekvédelmi reszortok felelôsei voltak. A KKB mindenkori meghívott tagja a kollégium igazgatója és az 1970-es évektôl kezdve a Várklub fôrendezôje. A hetente összeülô KKB üléseken a kollégium igazgatójának ugyanolyan szavazati joga van, mint a KKB tagoknak. A kollégium igazgatója, bár felelôs vezetôje az intézménynek a hatalmat nem egyénileg, hanem a KKB-val közösen gyakorolja. Az elôbbiekben említett „ugyanolyan szavazati jog” mutatja azt, hogy az igazgatóknak milyen érdemük volt a kollégium demokratizmusának és közösségi életének fejlôdésében. A kollégium igazgatója rendelkezik a KKB döntései felett egy ún. Vétójoggal – arra az esetre, ha ezek jog- és törvényellenesek lennének –, de erre eddig még sohasem került sor. A kollégium központi vezetése nagyon sok munkával jár. Gondoljuk meg azt, hogy az 1200 fôs közösség irányítása, vezetése megfelel egy közepes lélekszámú falu vezetésének. A KKB-ban a fôállású igazgatón kívül a vezetôk mind diákok. A mindenkori kollégiumi munka az évfolyamokra, és az évfolyamok aktív közösségi embereire épült. Az évfolyamokon kislétszámú ún. szakcsoportok munkálkodnak az évfolyam illetve a kollégiumi feladatok megoldásán. Az egyes évfolyamok szakcsoportjait az évfolyam vezetése, az ÉKB (Évfolyam Kollégiumi Bizottság) irányítja. Az ÉKB-k élén az ÉKB titkárok állnak. A kb. 200 fôs kollégiumi évfolyamokat az elsôtôl az ötödévig kollégiumi évfolyam szerint kettéosztották E+M (Erôs+Mûszer), illetve H+T (Híradó+Technológus) – az egyetemi tanulmányi szakok – bontásban. Késôbbiekben a párosítások változtak, illetve pl. az „Erôs” önálló kollégiumi évfolyam is lett. Ezek szerint minden egyetemi évfolyamnak két kollégiumi évfolyama volt. Az öt éves egyetemi képzés alapján tehát a Schönherz Kollégiumban 10 villamosmérnöki évfolyam mûködött, plusz még ehhez jöttek a kollégiumban elszállásolt más egyetemek ill. fôiskolák ún. idegenlégiós évfolyamai. Ebben a korszakban 11-14 évfolyam dolgozott a kollégiumban, illetve a kollégiumért. A KKB meghirdette az évfolyamok versenyét, amelynek elbírálására kollégiumi értékelési rendszert dolgozott ki. Az éves szintû gyôztes kollégiumi évfolyama jutalomban és kedvezményekben részesült (pl. elôször választhatott szobákat az ötödévesek után, stb.). A kollégiumban folyó munkát „nevelôtanárok” is segítették. A nevelôtanárok nem a hatalmat gyakorolták, hanem segítôi voltak az évfolyamoknak és partnereik az ÉKB-nak. Minden kollégiumi évfolyam mellett volt egy kollégiumi nevelôtanár, aki általában a már végzett kollégisták közül került ki. Ezek végzett villamosmérnökök voltak: volt KKB tagok, ÉKB titkárok, stb. A nevelôtanárok személyének

8

35 éves Almanach

kiválasztásában a mindenkori KKB döntött. A Kultúr reszort mellé – a feladatok volumene és a könyvtár, valamint az irodalmi rendezvények miatt – állandó kultúrális nevelôtanárt alkalmazott fôállásban a kollégium. A kultúrális nevelôtanár nem a kultúrreszort vezetôje, hanem segítôje volt. Az elsôs évfolyamok beilleszkedését az ún. „Seniorok” segítették. A Seniorok általában a negyedéves kollégisták közül kerültek ki. Az elsôsök mellé rendelt seniorgárda helyettesítette – az elsô félévben – az évfolyam vezetését, az ÉKB-t. A seniorok egy félév után javaslatot tettek a leendô ÉKB tagjaira, de az ÉKB-t itt is, mint minden felsôbb évfolyamon az évfolyamgyûlés választotta. Az elsôsök önállósodása után a seniorok még sok mindenben segítették a fiatalokat.

Közösségi élet:

A

vári kollégiumi épületben 1966-tól kialakult magas színvonalú közösségi életet nagyban meghatározták az épület ilyen szempontból igen kedvezô -szinte páratlan – adottságai: a hatalmas közösségi helyiségek, terek és folyosók, ahol ötven métert gyalogolva a legközelebbi mosdóig lehetetlen volt nem találkozni egymással. A mai értelemben és a jelenbôl visszatekintve itt volt „klasszikus” a közösségi élet, amely az évfolyamokra épülve a 70-es években érte el a csúcspontját. Az akkor szakcsoportnak nevezett 2-3 szoba 12-20 fôs baráti közösségei kiválóan alkalmasak voltak valamilyen évfolyamszintû (munkatervi) vagy éppen nagyobb feladat megoldására. Ezenkívül arra is, hogy érdeklôdésüknek Kajla Béla megfelelôen bármit a koll. igazgató (1966-1972) maguk, vagy az évfolyam részére megszervezzenek, „csak” együtt menjenek el színházba, egy csapatot alakítsanak ki a fociban vagy másban, együtt induljanak a vetélkedôkön, együtt vállaljanak a házban valamilyen társadalmi munkát, stb. Ebbôl adódott, hogy az évfolyamokon pezsgett az élet és egyre másra alakultak a fix érdeklôdésû csoportokra épülô „körök” is.

35 éves Almanach

Dr Bársony András koll. igazgató (1972-1973)

9

Az évfolyamok magas színvonalú munkájából adódóan színes összkép alakult ki a kollégiumban és a kollégiumról. Ez a munka vezetett el – 1976-ban Kárpáti László KKB titkársága és Sándor László igazgatósága idején – a Kiváló Kollégium cím elnyeréséhez. Itt azonban meg kell említeni az elôzô KKB titkárok és kollégium igazgatók – Kajla Béla (1966-1972) és Dr. Bársony András (1972-73) – érdemeit is. A magas szintû kollégiumi munka igazolására érdemes megnézni egy 1973-ban készült számvetést a körökrôl és rendezvényekrôl:

Sándor László koll. Igazgató (1973-)

Körök: a./ Nyelvkörök (nyelvi labor) b./ Rádiótechnikai Tudományos Diákkör c./ Rádióklub (MHSZ rövidhullámú adó) d./ Fotó és Filmkör e./ Politikai Vitakör (Vita Klub) f./ Komolyzenei Klub (lemeztár, felszerelés)

g./ Sportkör (kajak, cselgáncs, súlyemelô) h./ Stúdió (mûsorszerkesztés, filmvetítés, hangosítás) i./ Irodalmi Színpad (Kiváló Együttes cím birtokosa, számos hazai amatôr színjátszó verseny gyôztese és díjazottja, mûvészeti vezetô Debreczeni Tibor

Állandó, hetenként ismétlôdô rendezvények: a./ Jazz Klub

hétfô

b./ Irodalmi Presszó

kedd

c./ Disc Jockey Club

szerda

d./ Filmklub

csütörtök

e./ Évfolyambulik

péntek

f./ Várklub

szombat és vasárnap

g./ KOMO

hetente négyszer

h./ Stúdió

heti öt állandó saját mûsor

Évenként ismétlôdô kollégiumi rendezvények: a./ Csillagtúra

április

f./ Rendezôk bálja

b./ Elektrobál

április

g./ minden évfolyamnak félévente saját rendezvénye

c./ Május 1, vidám sport- vetélkedô

május

d./ Vidám Ballagás, Ballagó Bál

tanulmányi év végén

e./ SCHÖNHERZ KUPA

október

10

h./ MÛVESE (Mûegyetemi Karok Mûvészeti és Kultúrális seregszemléje, vetélkedôje)

35 éves Almanach

A kollégiumban folyó szakmai munkát ezekben az években a folyamatos és intenzív nyelvtanfolyamok, az elsôévesekkel való tanulmányi foglakozások – konzultációk -, a szakmai könyvtárak mûködése, szakmai jellegû speciális kollégiumok, vállalatok és intézmények szakmai tájékoztatói jelentették elsôsorban. A kollégium 1972-ben egy egész hetet kitöltô ünnepi programmal ünnepelte a kollégiummá válás tíz éves jubileumát. Ezen az októberi „fesztiválon” minden évfolyam kitett magáért. Ekkor született a Schönherz Kupa – az akkori III. E+M alapítványaként. 1973-tól elkezdôdött – a tíz éves kollégiumi múlt eredményeinek számbavétele után – a Kiváló Kollégiumi cím megpályázása, amelyet a kollégiumi küldöttgyûlés tûzött ki feladatul. A Kiváló Kollégiumi cím elérése érdekében a kollégiumi mozgalmi munka tartalmi, minôségi jellemzôinek elôtérbe kerülése volt a cél, és ennek tükrözôdnie kellett a kollégiumi munka minden területén. A Kiváló Kollégiumi pályázati anyag elkészítése és összeállítása jelentôs feladatot rótt az 1975-76-os KKB-ra és Sándor László kollégiumi igazgatóra. Az 1976-ban (elôször) kiérdemelt Kiváló Kollégiumi cím a sok, olykor „névtelen” kollégista nagyszerû munkájának a gyümölcse, akik mindenkoron önzetlenül tevékenykedtek a kollégiumért. Bár a történeti sorrend szerint nem itt következik, de a vári kollégium dicsô történetének végén meg kell említeni, hogy 1981-ben a Schönherz Kollégium végleges kiköltözése elôtt június 27-én színpompás, díszes ünnepség keretében búcsúztak a Schönherz Kollégium „öreg diákjai” az egykori budavári alma materüktôl. Ezen ünnepség keretei között adta át az akkori mûvelôdésügyi miniszterhelyettes és Szandtner Iván a KISZ KB tagja – egykor Schönherz kollégista – kollégiumunknak a Kétszeres Kiváló Kollégium viselését tanúsító okiratot ill. kitüntetést.

Kétlaki élet a Lágymányos és a Vár között (1976-1981)

A

Budapest Hilton elkészültével, 1976-ban még a szálloda megnyitása elôtt a Schönherz Kollégiumnak ki kellett üríteni a vári épület Hilton felé nézô szárnyát. A Hilton szállodalánc szerint mégsem lehet egy jó szálloda szomszédos egy kollégiummal. A Schönherz Kollégium diáksága ezt a kényszerû elköltözést súlyos

35 éves Almanach

11

csapásnak vette, és még akkor sem akart vigasztalódni, amikor kiderült, hogy komfortosabb, kényelmesebb kollégiumi környezetbe költözhetnek. 1976-ban készült el a Kruspér utcai kollégium Bp., XI. Kruspér u. 2/4 szám alatt. Itt kapott 600 férôhelyet a „kényszerkiköltöztettek” részére a Schönherz Kollégium. A Kruspér kollégium épületében a mi hallgatóinkon kívül építôkari hallgatók és aspiránsok is laktak. A vári kollégiumi épületben 600-670 villamoskari hallgató maradt az új kollégiumi épület megépüléséig, 1981-ig. Ebben az idôszakban a KKB két helyszínt irányított.

Általános helyzet

J

elentôs feladat volt az új, Kruspér utcai kollégiumba való átköltözés megszervezése, illetve a vári kollégium Hilton felé esô részének az átadása. Ezt a szárnyat az Új Magyar Központi Levéltár kapta meg a mûvelôdési tárcától. A technikai lebonyolításon túl a kétlakiság ténye meghatározta a nevelômunka egész struktúráját. A két épület hallgatói összetétele is megváltozott. A várban maradt évfolyamok mellé több mint 300 fôiskolai hallgató, a Kruspér utcai kollégiumba 120 építôkaros hallgató és 100 külföldi került. Már a kiváló cím odaítélésénél felmerült, hogy mi lesz a két épületben mûködés után a kollégiumi munkával. Nagy gondot és vérremenô vitákat jelentett a „költözô és maradó” évfolyamok kijelölése. Az osztódás következtében felmerülô diákvezetô hiány, a kollégiumi munka színvonalának biztosítása mindkét épületben, a technikai és anyagi problémák egész sora, s talán a legfontosabb, a kollégiumi egység megôrzése komoly problémát jelentett. A két épületben folyó kollégiumi munka vitele érdekében a KKB -eltérve az eddigiektôlkét szervezôtitkárt és érdekvédelmist bízott meg és létrehozta az ún. „épületvezetôséget”. A két épületvezetôség fô feladata volt: - az évfolyamok munkájával való intenzív foglalkozás - az épületek sajátosságaiból adódó feladatok ellátása - a KKB által a hatáskörükbe utalt feladatok - operatív teendôk ellátása Az épületvezetôségek e feladatok közül elsôsorban az épületek eltérô sajátosságaiból adódó feladatokat, az épületszintû akciókat, érdekvédelmi, vagy más, több évfolyamot érintô feladatokat tudták sikeresen megoldani.

12

35 éves Almanach

A KKB a két épület összetartozásának azzal is nyomatékot kívánt adni, hogy a KKB üléseket a két épületben hetente felváltva tartotta. A kétlakiság egyes területeken visszaesést okozott az 1976 utáni években. Ez minden erôfeszítés ellenére is azt eredményezte, hogy a két épület évfolyamai közötti kapcsolat meglazult, a két épület diákjai igazában a Csillagtúrákon, a Schönherz Kupákon és más nagy rendezvényeken voltak csak maradéktalanul együtt. A Kruspér utcai épületben lakó évfolyamokra kedvezôen hatott az egyetem közelsége: kénytelenek voltak, de tudtak is az új épülethez alkalmazkodni, bizonyos értelemben korszerûsödtek a vári felálláshoz képest, modellt teremtettek az új kollégiumi épülethez és az új körülményekhez való alkalmazkodásban. Szakmai és egyéb felszereltség tekintetében is a Kruspér volt elônyösebb helyzetben a várral szemben, amelyet az egyetem a maga részérôl „leírt”. A várban a körülmények által is határolt „hagyományos” modellen nem lehetett túllépni. Mindezeket figyelembe véve a munka minôségét sikerült fenntartani, egyes területeken továbbfejleszteni az Irinyi utcai új épületbe való költözésig.

Szervezeti és közösségi élet 1976-tól 1981-ig Vezetés: régi formák, új feladatok

A

két épületben való mûködés a következôket jelentette:

- A Kruspér utcai épületet belakták: a Stúdiótól a Számítástechnikai Körig mindent itt is felszereltek, minden lehetséges területnek funkciót kerestek, a parlagon heverô területeket beépítették. - A vezetôi és anyagi erôket meg kellett osztani a két helyszín között - Ugyanazon körök, klubok és tevékenységi formák mindkét épületben megvoltak, több alkalmas vezetôt kellett nevelni, és sok energiát kellett fordítani az együttmûködésre. - A két épületben való mûködés az évfolyamok közösségi életét nem befolyásolta, viszont a két épület diákjai nem ismerték egymást, és csak a nagy összkollégiumi rendezvényeken találkoztak. - A KKB tagok a „másik” épületben dolgozó évfolyamok munkáját kevésbé ismerték. (Mindkét épületben laktak KKB tagok) Eközben már mindenki az Irinyi utca felé kacsintgatott, ahol épült az új „torony”. Döntéseket kellett kicsikarni az egyetem vezetésétõl, hogy kié legyen az új épület. A villamoskari lobby és az érvek gyõztek, felcsillant az összeköltözés lehetõsége. Az igazi munka csak ezután jött.

35 éves Almanach

13

Folyamatos harcot kellett vívni a tervezôvel, kivitelezôvel, fôhatósággal a különbözô módosítások keresztülviteléért annak érdekében, hogy az adott körülmények között a legjobb (kollégiumszerû) megoldások szülessenek. Ehhez a Kruspér utcai új kollégium belakása bô tapasztalatokkal szolgált. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy az épület kollégiumi és nyári hasznosítási (szálloda) célokat szolgál egyszerre. Az épületet 1981 szeptemberében kellett átadni. (Az ünnepélyes átadás forgatókönyve már elkészült, amikor augusztus végén az ivóvíz rossz minõsége miatt a beköltözés egy héttel eltolódott.) 1981 augusztusában nemzetközi építôtábor (saját hallgatóink jelentôs részvételével) bebútorozta és kitakarította az épületet. Megemlítjük, hogy a KKB és az igazgató mellett Bagó Balázs kollégiumi tanár vállalt áldozatos munkát kezdettôl fogva az épület menedzselésében. Ezekben az években mûködtek jól az ún. reszortbizottságok. Lehetett pályázni a „Kiváló Kollégiumi Közösség” és a „Kiváló Szakcsoport” címekre. Folyamatossá vált a vezetôképzés, érvényben volt és „mûködött” az értékelési rendszer, érvényben volt a bennlakási feltételek rendszere.

Közösségi élet

A

Kollégium 1981-ig a korábban már bevált és életképesnek bizonyult tevékenységi formái továbbra is mûködtek, kisebb-nagyobb felfutásokkal és megtorpanásokkal annak függvényében, hogy milyenek voltak a személyi feltételek. Alapvetôen új a kollégium történetében a Kruspér Kollégiumban kialakított Kollégiumi Számítástechnikai Kör (KSZK), amely a kollégiumi szakmai bázist minôségileg meghatározta. A KSZK fejlôdésében jelentôs volt az R10-es telepítése a Videoton Fejlesztési Intézet támogatásával. Ezekre az évekre tehetô a kollégiumi nyelvtanfolyamok jelentôs felfutása. Itt meg kell jegyezni, hogy1973-ban az akkori IV. E+M BEAG támogatással felépített a Várban egy komplett 20 személyes nyelvi labort. A sportreszort területén a szokásos szabadidôs formák mellett az evezôs, a karate, a kosárlabda, a sakk és a tenisz sportkörök mûködtek.

14

35 éves Almanach

A hetente ismétlôdô rendezvények – fôleg a Várban – nagyjából megegyeznek az elôzô korszak hagyományaival. Sikeres rendezvények az évente megrendezésre kerülô Csillagtúrák, Schönherz Kupák, a Vidám Ballagás, stb. Az 1980-as Küldöttgyûlésen – már sajnos korábban is -felvetôdik a kollégiumi közösségi munka leértékelôdésének, átértékelôdésének problémaköre. A 60-as és 70-es évek „konjunktúrális” idôszakaihoz képest ezekben az években kedvezôtlen külsô körülmények – megváltozott politikai és gazdasági helyzet, anyagiasság, önzés, befelé fordulás, stb. -beszûrôdnek és kedvezôtlenül hatnak a kollégium közösségi életére, a kollégiumi munkára. A sors keze tán, hogy ugyanebben az idôszakban – kb. 1977-tôl kezdôdôen – a Schönherz Kollégiumban végzett diákok között még kísért a kollégiumi közösség és a közösségi élet szelleme. Az „öregek” nemcsak visszajárnak a kollégium rangos rendezvényeire, de oxfordi és cambridgei mintára a ballagás után tovább számozzák az évfolyamukat. Így azonosítani lehet az öregek csapatait és a kollégium sem kezeli ôket egy kalap alatt „csak” vén diákként. (PL. XX. E+M, stb.) Az „öreg” évfolyamok többször indultak már a Schönherz Kupán, rendszeres résztvevôi az áprilisi Csillagtúrának, valamint többen közülük – évenként – évfolyambulit, évfolyamtalálkozót szerveznek.

III. Schönherz Kollégium az Irinyi úti toronyházban (1981-tôl) Általános helyzet és az épület

A

két épületben való mûködés nem könnyû idôszakában a kollégiumnak már fel kellett készülnie az új épületben való végleges elhelyezkedésre. Ez mindenre kiterjedô elômunkálatokat jelentett és azt, hogy lényegében 1979-tôl az építés minden egyes fázisát figyelemmel kellett kísérni.

35 éves Almanach

15

Az épület adatai, jellemzôi

A

z épületet Finta József Ybl-díjas építész tervezte. Férôhely: 1000 fô. Telek alapterülete: 3277 négyzetméter. Az épület alapterülete: 1062 négyzetméter. Az épület 20 szintes, 16 hallgatói lakóterületû szint, emeletenként 16 négyszemélyes szobával (64 fô). Egy lakószoba 20,3 négyzetméter, elôszoba, mosdó és fürdôszoba van kialakítva. A második emeleten orvosi rendelô, betegszobák, vendégszobák vannak, az elsô emeleten nagyterem, stúdió, KSZK, a Hallgatói Iroda van, illetve a földszinten nagyterem, irodák, büfé és a könyvtár van. Szintenként a lakószobával azonos méretû tanulók, TV szobák, fôzôkonyhák, klubszobák vannak. Ezek egyike sem alkalmas arra, hogy a két-három szinten elhelyezkedô kollégiumi évfolyamok rendezvényeit befogadja, így a teljes évfolyamot megmozgató rendezvényeket a földszinti nagyteremben tudják megtartani. A kollégium ma is létezô nagyszámú köreit, a gondnoki irodákat, a kollégiumi tanárokat csak nehezen lehetett elhelyezni, mivel közösségi helyiségeket – néhány nagyobb termen kívül – nem terveztek. A földszinti és az elsô emeleti nagyterem (a jelenlegi Várklub területe is) áthallik egymásba, hangszigetelô leválasztását anyagi okok miatt nem sikerült megvalósítani. A magas épület egyéb sajátossága még, hogy C fokozatú a tûzveszélyessége, a zajongó szobákat kívülrôl vagy belülrôl azonosítani szinte lehetetlen, a porta jónak tûnô kiképzése ellenére idôszakonként lopási hullámok vannak, a magas szintekrôl megújuló divat papírrepülôket kidobálni, stb. A kollégiumi közösségek találékonyságára, reagálni tudására és megújuló képességére jellemzô az a sok ötlet, ahogyan ezt a házat belakták. (Pl. az évfolyamgyûléseket a lift elôtti térben tartották, mert az ebbôl nyíló folyosókon hallótávolságban el lehetett helyezkedni.A fifika abból adódott, hogy a liften hazaérkezôk a plénum kellôs közepébe pottyantak, másrészt nem lehetett sokak szeme láttára csak úgy lelépni.) A kollégiumi szervezeti élet szempontjából a fentiek azt jelentették, hogy a közösségi munkát végzôk száma csökkent a hetvenes évek végére, maga a közösségi munka az értékrendszerben háttérbe került, miközben a kollégium a saját mércéje alapján is magas színvonalon üzemelt. Azt lehetett tapasztalni, hogy az anyagi érdekeltség elve alapján a

16

35 éves Almanach

kollégisták egy része elvárta a végzett munkák dotálását, ennek hiányában bezárkózott saját kisebb világába, miközben megmaradt a mások által megtermelt szolgáltatások és javak fogyasztójának. Ennek hatására fogalmazódott meg alapelvként, hogy „a juttatást azok kapják, akik megérdemlik”.

Az értékelési rendszer bevezetése és változásai

A

z 1980-adik évi rendkívüli tavaszi Küldöttgyûlésen vetôdött fel a fentebb idézett gondolat. A Küldöttgyûlés a rendszer kidolgozásával a KKB-t bízta meg. Az értékelés alapelvei: - ÉKB értékel mindenkit, besorol - külföldiekre is vonatkozik - aki két esetben nem kap kedvezményt, kirívóan rossz a közösségi munkája, attól a kollégiumi tagság is megvonható - az elsôévesekre csak a második félévtôl vonatkozik „Nem az a fontos, hogy ki, hol dolgozott, hanem hogy mennyit” – mondták akkor a kollégium vezetôi. 1981/82 elsô félévében került a közben részletesen kidolgozott értékelési rendszer bevezetésre: - Az értékelés a körökre és az évfolyamokra terjedjen ki. - Az értékelés egységes a KISZ-szel, vagyis azt ÉV-k és tankörök is elvégzik, véleményüket egyeztetik. - Legyen félévközi értékelés. - A tanulmányi átlagot is figyelembe kell venni. - Értékelni kell a közösséghez való viszonyt, mindenkinek az önmagához képesti teljesítést. Akinek a munkáját pozitívan értékelték, ÁB-t (Állandó Belépô) kapott, amely kedvezményeket jelentett kollégiumi rendezvények látogatására, különbözô kedvezmények igénybevételére.

35 éves Almanach

17

Néhány eredmény a 1981/82-es értékelésbôl: II. M+T I. E III. H V. E+T

54 évf.létszám 82 évf.létszám 93 évf.létszám 73 évf.létszám

1982 ôszén az értékelési rend továbbfejlôdött, megfogalmazódott.

31 ÁB-23 nem 30 ÁB-52 nem 54 ÁB-39 nem 41 ÁB-32 nem alapelveiben

és

városi 16 fõ ÁB – városi 33 fõ ÁB városi 4 fõ ÁB követelmény-rendszerében

Kimondták, hogy az értékelés minden kollégistára kötelezô. “A kollégiumot ne degradáljuk ágyra és fürdôszobára”. Az elosztás alapja az itt végzett munka. A kiemelkedô munkát értékeljük ÁB-vel, de a rendszer célja mindenki ösztönzése. Az ÁB-val rendelkezôk elônyt élveztek a következô területeken: - Népköztársasági ösztöndíj odaítélése. - Külföldi építôtábor. - Külföldi termelési gyakorlat. - Külföldi nyelvtanfolyam. - Express tábor, üdülés. - Sítábor, jutalmazási formák. - Várklub, Dixie, Jazz Klub, Klubszerda.

- KOMO. - Kollégiumi nyelvtanfolyam. - Vendégszoba foglalás, túraszer kölcsönzés. - Siker, pénz, nôk, csillogás (jutalmazásként). - Schönherz ösztöndíj (500 Ft/hó).

1982/83-ban a KISZ szervezeti lazulása következtében az értékelési rendszer kettévált. A KISZ az önkéntes értékelés mellett foglalt állást, mivel kötelezôvé tételéhez nem voltak meg a szervezeti feltételek. A kollégium kitartott a saját követelményrendszere mellett. 1984-ben az értékrendválsággal kapcsolatos viták következményeként elôtérbe került a kollégiumi mozgalom megújításának kérdése is. Ez a vita a kollégiumból indult el, de - Körök értékelése évfolyamértékû. - Külföldiek értékelendôk, személyi feltételek figyelembevételével. - Az értékelést kövesse évfolyamsorrend.

- Az ÁB-ról KKB-KV együttes ülés dönt. - Fegyelmi határozat az ÁB-t törli. - Tanulmányi átlag nélkül nincs ÁB.

részt vettek benne a társkollégiumok is. A kívánalmak közé került a kollégiumi önkormányzati szervezet önállósága, valódi érdekképviselet, valódi önállóság és

18

35 éves Almanach

demokratizmus, egyetértési jog igazgató és tanárok kinevezésében, saját hatáskör jutalmazási, fegyelmi ügyekben, beleszólás a kollégium nyári hasznosításába, stb. Lényegében azok a kérdések és elvárások fogalmazódtak meg, amelyek 1986/87-ben a Kollégiumok Szervezeti és Mûködési Szabályzata elôkészítésekor is felmerültek. Az értékelési rendszer bevezetése a felvetôdött problémákat nem oldotta meg, részben azért, mert nem volt meg a végrehajtást biztosító apparátus, részben azért, mert a mindenki megméretéséhez nem volt elegendô tevékenységi terület. Az 1985-ös tavaszi Küldöttgyûlés után került kidolgozásra, majd 1986 szeptemberében bevezetésre az értékelési rendszer további szigorítása, jelenleg is mûködô formája. Lényegében a korábbi jutalmazási és büntetési formák fenntartása mellett Diákotthonos, Kollégista és Kiváló Kollégista besorolás született. Diákotthonos lett az, aki “melegvízhasználó”, a kollégiumért semmit sem csinál, aki nem éri el az évfolyamonként kötelezô tanulmányi átlagot vagy akinek nem megfelelô a közösségi magatartása. A diákotthonosok a kollégium szolgáltatásaiból, a közösség által létrehozott értékekbôl, kedvezményekbôl nem részesülnek. Vendégfogadásuk meg van nehezítve, nyelvtanfolyamért, stb. teljes árat fizetnek. A Kollégista besorolású hallgató a kollégium minden normál szolgáltatásának haszonélvezôje. A Kiváló Kollégista az a hallgató, aki a kollégium által nyújtott (az elôzôekben már ismertetett) kiemelt szolgáltatásait is igénybe veheti. A fent tárgyalt idôszak értékválságától nem teljesen függetlenül KKB válság is volt 1986-ban. A hallgatók egy szûkebb csoportja ügyet csinált a szobák festésébôl (Miért nem nyáron van festés?), és azzal vádolta a KKB-t, hogy nem képviselte ebben a kérdésben a hallgatók érdekeit. Rendkívüli Küldöttgyûlésen a KKB lemondott. A vezetésben keletkezett ûrt akkor egy negyedévesekbôl álló KKB vette át, mindenképpen a kollégiumért érzett felelôsségtôl áthatva, de egyfajta jó értelemben vett vagányságból is. Ôk készítették elô a kollégiumi követelményrendszer ma is érvényben levô szigorítását.

35 éves Almanach

19

KKB, Önkormányzat

A

nyolcvanas évek elején/közepén egy meglehetõsen dekadens hangulatú, elavult rendszerben mûködõ Kollégium próbálta megõrizni ill. visszaszerezni korábbi fényét és dicsõségét. Még a régi idõk hagyományaként egy évfolyam-szervezetekre épülõ, kissé bürokratikus alapokon nyugvó, válságokkal küszködõ önkormányzati rendszer próbálgatta megreformálni önmagát, kevés sikerrel. Hiába voltak mûködõképes közösségek (elsõsorban évfolyamok, valamint néhány aktívabb kör azok közül, amelyek az új épületbe költözés után magukra tudtak találni), egyre nagyobb lett a szakadék a Ház vezetése és közössége között. Az igény a változásokra mindig is megvolt, de úgy tûnik szükség volt a „külsõ” rendszer tekintélyvesztésére ahhoz, hogy igazából beinduljanak a régen várt változások is a Házban. Ezekhez mérföldkövet jelentett az 1986-os tavaszi Közgyûlés. Kissé tragikomikus módon az új választási rendszert megszavazó Küldöttgyûlés, ami alapvetõen egy haldokló önkormányzati rendszer ahhoz méltóan funkcionáló testülete volt, éppen egy önkormányzati válsággal (KKB-lemondás) egy idõben fogadta el – nagyfokú érdektelenség mellett – ezt a jelentõs SZMSZ-módosítást, amely több évvel elébe szaladt az utána következõ, elõre nem látott változásoknak. Az elvi alapja az új rendszernek az volt, hogy ne épüljön kártyavárra az önkormányzat. Ha nem sikerül KKB-titkárt ill. vezetõséget választani a Ház egyetértésével, akkor zárjon be a „Maci” és minden egyéb a KKB meglétén múló forrás, érezze a bõrén mindenki, hogy mivel jár az önkormányzat elvesztése ill. megléte. Az új rendszer kidolgozása Kuremszki Pisti (elõzõleg két ciklusban KKB-titkár) és Döka (Deák László, akkori Fõrendezõ) nevéhez fûzõdik – bár a magvak elültetésében számos elõzõ öreg kollégista is fontos szerepet játszott, akiknek nevét felsorolni sem tudjuk. A nyolcvanas évek végére szerencsére beérett ez az új választási rendszer. A népszavazásos „elnökválasztás” és az utána következõ KKB-alakítás (amit a Küldöttgyûlés hagy jóvá) sikeresen váltotta ki a minden szempontból elavult és az utolsó években gyakorlatilag mûködésképtelennek bizonyult elõzõ rendszert (amelyben elõször a titkárt, majd a KKB-tagokat választotta meg a Küldöttgyûlés – utóbbiakat a funkció megjelölése nélkül, ezeket a választás utáni éjszakán, „közkiabálással” osztotta szét az új testület). A nyolcvanas évek végére az új rendszernek sikerült olyan szinten gyökeret vernie a Házban, hogy a választások idején beindult a pezsgés az aktív tömörülések körül, mindenki szervezni kezdte a maga csapatát, legyártotta a maga választási programját. Kellemes választási hadjáratok is indultak, a Házban létezõ összes médium

20

35 éves Almanach

kihasználásával – talán ennek is köszönhetõen súlyosabb problémák nem nagyon adódtak a szavazatképességgel. Az elsõ „csapat”-stílusban alakult KKB a ‘86-’87-es Nyufi (Szigeti Árpád)-féle KKB volt, akik abban az idõszakban meglehetõsen leült közösségi élet felvirágoztatását a hárombelépõs rendszer bevezetésével tartották megoldhatónak – amit sikeresen végre is hajtottak. Errõl a ‘86-os csillebérci táborban, majd az õszi félév folyamán heves viták alakultak ki, amik a rendszer bevezetése mellett szintén hozzájárultak a Ház sorsának további alakulásához. Õket követte egy máig is legendás KKB, Luigi (Nagy Lajos) vezetésével, akiknek sikerült a megfelelõ posztokra megfelelõ szakembereket állítaniuk. Regnálásuk alatt virágzott föl pl. a KSZK, ami az „õskorban” ugyan egy mûködõképes klubja volt az annak idején szûkkörû informatikus társaságnak, ám nem tudott mit kezdeni a Spectrum-korszakból kinövõ új nemzedékkel, úgyhogy a helyiségei és gépparkja, valamint tagsága inkább hasonlított egy idejekorabeli ócskább gimnázium tanári szobához, mint egy felsõoktatási intézmény szakirányú klubjához. Kokó (Kovács László) és sleppje – akkoriban másodévesek – voltak azok, akiknek sikerült életet lehellniuk a körbe. Elõször a Spectroid-project-tõl szabadították meg a kört (gy.k.: ez egy házi gyártmányú Spectrum-klón volt, amit a KSZK tagsága fejlesztett ki és a Kollégium akkor még létezett Kisszövetkezete gyártott), majd lassan de biztosan sikerült lelkes tagságot is toborozniuk, amire építve késõbb a géppark és a Ház hálózata is felépülhetett. Ezekre alapozva már könnyû volt az utánpótlásukat is kinevelniük, olyan szinten, hogy ma az ország „Szilicium Völgy”-eként emlegetik a Schönherz Kollégiumot (ami egy hülyeség, de az biztos, hogy nélkülük nem indulhatott volna be a nyolcvanas évek végén a hálózatépítés és a géppark bõvítése a Házban. A mai kollégisták már világszínvonalú hálózati támogatással a hátuk mögött tudnak nekivágni a szakmának – akár a saját ágyukból gépelgetve is). Az új választási rendszer folyománya az is, hogy az elsõsökkel való foglalkozás a régebbihez képest sokkal jelentõsebb prioritásokat kapott. A régi választási rendszer (ti. az õszi Küldöttgyûlésen választott KKB ill. funkcionáriusok) gyakorlatilag kigyilkolta a KKB-ból a gólyák iránti érdeklõdést (plusz a lemondás felé közelgõ gólyacsõsz gyakorlatilag nem tudott hatékonyan dolgozni). A tavaszi KKB-választással és a szakemberek KKB-ba hívásával ez a probléma megoldódott. Mötyó alatt sikerült beindítani a ma is mûködõ seniorgárda-rendszert, mivel a korábbi szisztéma – miszerint az éppen aktuális harmadévesek voltak az adott szak senior-jai, – befulladt. Megváltozott a Gólyatáborok rendje és stílusa: a téli elsõs vezetõképzõ táborokat szerveztek (‘86-ban még kísérleti jelleggel, amelyen Mötyó és Luigi KKB-ja is részt vett).

35 éves Almanach

21

Pár év alatt sikerült létrehozni egy kollégiumi szinten is jelentõs erõvel bíró igazi közösséget a korábban mostohán kezelt seniorokból. Köszönhetõ ez annak is, hogy elõzõleg egyetemi szinten is szervezett és KISZ által is pénzelt senior-rendszer gyakorlatilag összeomlott, az elsõsök támogatása pár évig hivatalosan nem is létezett. A néhány megmaradt hagyományt illetve az amúgy kvázi hivatalosan is megkövetelt szervezett eseményeket a Kollégium intézte és pénzelte, több éven keresztül jórészt a saját forrásait használva (ld. Gólyatábor, Gólyabál). A hetvenes-nyolcvanas évek KISZ-Kollégium pengeváltásaira visszatekintve ezt akár sikerként is el lehetne könyvelni, ám a KISZ hirtelen eltûnése szervezési és anyagi szempontból kissé olyan hangulatú volt, mintha Tom elõl elvitték volna Jerry-t Szibériába, a családi szalonnásládával együtt..

Szervezeti felépítés a nyolcvanas évek közepén

A

hagyományosan évfolyamokra támaszkodó szervezeti felépítés és a közösségi élet a nyolcvanas évek közepe táján kezdett erõsen megingani. Kezdték értelmüket ill. funkciójukat veszíteni a teljes évfolyamvezetõségek (titkár, szervezõtitkár, érdekvédelmis, agit-propos, kultúros, sportos), amelyeknek tagjai lettek volna hivatottak a KKB megfelelõ reszortjainak munkáját segíteni, illetve értelemszerûen a reszortot – mint olyat – képezniük. Ez bizonyos funkciókra mûködött is, és mûködik továbbra is (pl. érdekvédelmi reszort), viszont kezdtek megszûnni a kevésbé egyértelmû funkciójú, valamint gyengén irányított reszortok. Ezzel párhuzamosan kezdték komolyságukat veszteni az évfolyamvezetõség-választások is (vö: a nyolcvanas évek elején a komplett évfolyamvezetõségek heti rendszerességgel üléseztek, az évfolyam mellé beosztott nevelõtanár és KKB-tag részvételével – az akkor is létezõ évfolyam-rangsorban ez a rendszeres gyûlés ill. annak minõsége jelentõs tényezõ volt). A nyolcvanas évek végére ez a formális szervezõdés gyakorlatilag megszûnt. Az évfolyamvezetõség évi rendszeres megválasztásának gyakorlata itt-ott még létezik, de nem jellemzõ. Két lényegesebb poszt maradt meg a vezetõségekben: a titkár és az érdekvédelmis. Még a jelentõs tanterv-reformok elõtt érezhetõvé vált az a tendencia, hogy az évfolyam-központú szervezõdést fel fogja váltani az erõs körökre és azok érdekképviseletére alapuló rendszer. Ez a trend az új választási rendszer bevezetésével kezdett felerõsödni, majd a kreditrendszer bevezetésével alapjaiban változtatta meg a régi rendszert. Hagyományosan (és célszerûségi okokból) az elsõsök továbbra is egy kvázi évfolyam-képpel vágnak neki a Kollégiumnak, de a felsõbb években ennek megszûnik a gyakorlati jelentõsége. Érdekes módon az utolsó évfolyam-szervezõdésû idõszak (Pereputty, Gumicumkorszak) virágzást hozott, talán annak köszönhetõen, hogy az „újakkal” szemben a régi

22

35 éves Almanach

oktatási formában tanulók bizonyítani akartak. Ez az aranykor-hangulat szerencsésen átfolyt a fiatalabbakba is, annak ellenére, hogy számukra már nem adatott meg az a fajta közösség, amit egy hagyományos évfolyam tud nyújtani. Valami csoda folytán továbbra is él a Ház burok-hangulata, ami a hetvenes-nyolcvanas években lehetõvé tette egyfajta, a külsõ politikai és gazdasági élettõl elszigetelt, sajátságos közösségi élet kialakulását. Úgy tûnik hogy az új idõk új szelei kevésbé szimpatikusak a gólyáknak, mint az évtizedek alatt kifinomult hagyományok által nyújtott menedék, amit a Ház tud nyújtani.

A nyolcvanas évek vége

A

nyolcvanas évek vége jelentõs változást okozott a nevelõtanári szervezetben is. Elõzõleg szokásosan az volt a rendszer, hogy az új elsõsöket a friss nevelõtanárok igazgatták. A felsõbb évfolyamokat õk vitték tovább, mellette pedig egy-két körre is felügyeltek. A fénykorban (pl. ‘87-ben) 18 db nevelõtanár élt többé-kevésbé aktív életet a Házban, ún. szakmai nevelõtanár talán csak a KISZ által delegált illetõ volt. Ezen kívül 81-tõl volt egy fõállású kulturális nevelõtanár (Takács Feri), akit az akkori idõk szavának illetve hangulatának megfelelõen keresett meg a KKB. Pár évig rendkívül hatékonyan mûködött, jelentõsen megélénkítve a Ház mind kulturális, mind általában vett közösségi életét. Ám utóbb a Hit Gyülekezete tagjaként meglehetõsen destruktív hatást fejtett ki, elszipkázva a szektába a Ház néhány legaktívabb emberét (KKB-tagot). Pár év alatt a nevelõtanárok száma jelentõsen csökkent. Megszûnt a minden évfolyamhoz kirendelt nevelõtanárok (NT) intézménye, jelenleg vannak szakmai NT-k (általában körök mellé rendelve) és a „elsõs” nevelõtanárok. Nyilvánvalóan nem ugyanaz a szituáció mint mondjuk 5-10 éve, amikor a fiatal nevtanár az állami cégnél asztalon szunyókálás helyett képes volt fél-egész munkaidejét másra is fordítani (adott esetben egy súlyosabb, éjszakába nyúló program után a mosdóban, mûszerládában, ruhássszekrényben szundítani cseppet, mint az megesett volt...), sem arra nem kerül ideje hogy az anno rendszeres heti nevtanári sörözéseken értelmesen megjelenjen. A nevelõtanári keret csökkenése és a szakmai követelmények növekedése természetesen folyamatosan felveti a „profi”, teljesállású nevelõtanárok alkalmazásának kérdését, de erre egészen a mai napig nem igazán sikerült megoldást találni.

Az évfolyamok

A

fentebb említett „aranykor” remek, évfolyamokon alapuló KKB-kat eredményezett – pl. a „reform-gyártó” Libero-s KKB-t, Doki (Drajkó László) vezetésével. Ezek a társaságok jelentõs hatást gyakoroltak a Ház fejlõdésére: egyrészt az általuk alakított KKB-k határozatai révén (nyilvánvalóan), másrészt a rendkívül erõsen

35 éves Almanach

23

mûködõ lobby-jaik révén, amikkel a körök és más évfolyamok mûködését is képesek voltak befolyásolni. Az évfolyamvezetõségek (amikbõl ugye kettõ is volt az „Aranykorban”: egy Kollégiumi és egy KISZ-es) reszortjainak nagy többsége rohamosan elvesztette a jelentõségét az évek folyamán (pl. az agit-prop ill. késõbb „tájékoztatási” reszort utolsó rendszeres ülései talán Biczók Laca alatt voltak, úgy 87-ben), az évfolyam-vezetõségek manapság ad-hoc szervezõdnek. Vannak évfolyam-titkárok, érdekvédelmisek (amely reszort továbbra is a legerõsebb és leghatékonyabb), valamint itt-ott szervezõtitkárok, de a KKB titkári reszortja (amely történelmileg inkább a szervezõtitkárok társasága volt) inkább már csak az évfolyamtitkárok gyülekezete maradt. A tantervek változásai rányomták bélyegüket a hagyományos szervezõdésre, bár a Seniorgárda jóvoltából sikerült többé-kevésbé megtartani egy kvázi évfolyam-szervezõdést az elsõsök között, ami mûködni látszik mind a mai napig. Ma ugyan már nem elsõ-másod-satöbbi Híradó és Mûszer van, hanem „Ég a fater” és hasonló elnevezésû csoportosulások, de ezek valamilyen szinten ugyanúgy funkcionálnak mint az évfolyam-közösségek annak idején.

Külkapcsolatok

A

Kollégium a külkapcsolatok terén is hû maradt hagyományosan progresszív múltjához. Mingvégig megõriztük szoros kapcsolatainkat az ország vezetõ kollégiumaival. A nyolcvanas évek elsõ felében már voltak próbálkozásaink egy országos kollégiumi szervezet létrehozására (Dobos Péter – Teve – és Kuremszki Karcsi „kavart” az ügy érdekében), majd amikor adottá vált a lehetõség a kollégiumi mozgalom megreformálására, a Ház vezetõ szerepet játszott a FEKOSZ (Felsõoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége) megalapításában Gödöllõn, 1988-ban. A szervezet elsõ irodája a Házban mûködött, elsõ elnöke valamint titkára (ami több éven át folytatódott is) A Schönherz Kollégiumból került ki. Az országos mozgalmi életen túlmenõen is aktív kapcsolatokat ápolunk pl. a gyõri KTMF-fel és több más vidéki kollégiummal.

24

35 éves Almanach

Kollégiumi élet napjainkban Titkári Reszort

A

kollégiumban az utóbbi idõben az „évfolyam” elnevezés igencsak átalakult. Ha valaki bekerül ide mint elsõs akkor a saját szintje fog alkotni egy csapatot akik együtt kezdték el az egyetemet, együtt Qpáznak stb. ezt a csapatot hívjuk mi most kollégiumi évfolyamnak.

Téli Tábor

A Titkári Reszortot ezeknek az évfolyamoknak a titkárai alkotják. Természetesen néhány évfolyamból több ember is részt vesz a reszort munkájában. A reszort feladatát legjobban úgy lehet meghatározni, hogy segítse a KKB munkáját, és képviselje az évfolyamok érdekeit. Az ilyen feladatok közé tartozik a szokásos téli, nyári táborok megszervezése a kollégiumi belépõosztás megszervezése és levezénylése, a csillagtúra rendezési jogának a megpályáztatása, a közösségek fejlesztése és jutalmazása, az arra szánt anyagi keretekkel való gazdálkodás. Feladataink közé tartozik továbbá a KKB-tól a Ház felé és vissza a különbözõ információk eljuttatása is.

35 éves Almanach

25

Kulturális élet a házban Kultúr reszort

A

Schönherz Zoltán Kollégiumban lakó ezer diák számára a kollégium nemcsak diákszálló, hanem szakmai és kulturális programok helyszíne, lehetõség arra, hogy a diákok szakmailag fejlõdjenek, mûvelõdjenek, szórakozzanak, sportoljanak. Így a kollégiumi életben és a Schönherz-kollégista önérzet kialakulásában igen nagy szerepe van a ház kulturális köreinek. E körök és rendezvényei révén a „szürke hétköznapok” sem szürkék igazán, hiszen megteremtik saját maguk és mások szórakoztatását is. A kulturális körök nyújtotta lehetõségek és a hétközi rendezvények szerepe természetesen nem merül ki abban, hogy a diákok részt vesznek rajtuk. A programokat meg is kell szervezni, a rendezvényeket le is kell bonyolítani, ebben a munkában pedig mindent a diákok végeznek. A hallgatók munkája a programok megtervezése, a körök és a rendezvények költségvetéseinek elkészítése, a szükséges pénz elõteremtése, az elõadók meghívása, a propaganda és a plakátok megtervezése, illetve megrajzolása, kihordása, a hangosítás és világítás, a mûsorok videós megörökítése, a rendezés és a kapuzás, a büfézés és természetesen a buli utáni takarítás is. A kollégiumban számos kör dolgozik azon, hogy a szakmai ismeretek mellett kulturális élményekkel is gazdagon távozzanak a végzõs hallgatók a kollégium falai közül, s eközben a körökbõl valódi kis közösségek formálódnak.

Mai kulturális körök FeCat

A

Fecat a kollégium egyik zenés-táncos rendezvénye, amely hétfõnként kéthetente a Vizsgatemetõvel felváltva kerül megrendezésre. Dicsõ és fényes múltja akkor kezdõdött, amikor néhány lelkes kollégista a Bartók Béla úti kollégiumban elhatározta,

26

35 éves Almanach

hogy felpezsdíti a hétköznapokat, és megszerveztek egy kisebb összejövetelt BB-Klub néven. Mint minden kezdet, ez sem bizonyult túl sikeresnek, küzdeni kellett a kollégisták érdektelensége és a helyi vezetõk néhány, a szervezõk számára nehezen elfogadható szabálya ellen. Eltelt az év, a csapat átkerült a Schönherz Kollégiumba. A Ház technikai felszereltsége és közösségi élete kiváló táptalajt nyújtott ahhoz, hogy végre jobb körülmények között újra összeálljon a régi gárda és folytassák azt, amit korábban abbahagytak. Kezdetben a klub neve összeolvadt a BKV csapattal, hiszen a rendezõk egytõl egyig régi „Bartókosok” voltak. A költözés után eredeti BB-Klub név elvesztette érvényességét, és mivel mindig is matrózkocsma szerûvé szerették volna varázsolni a rendezõk a klubot, átkeresztelték Vasmacskává a nevét, majd kissé nyelvtanár riogató szabad fordítással a FeCat nevet kapta. Minden második héten hétfõn este kilenckor kinyitja a buli kapuit és elkezdõdik a banzáj. Ezután hajnali fél háromig Dj. Borisra hárul az a felelõsségteljes munka, hogy minél jobb hangulatot varázsoljon a tánctérre. Aki járt már a FeCat-ban, az tudja, hogy ez többnyire sikerül is Borisnak, hiszen sajátos zenei stílusával a zeneszámok olyan egyvelegét tudja nyújtani, amelyben bárki megtalálja a számára megfelelõt, így a jó hangulat garantált. Pihenésképpen nagyszerû büfé várja a vendégeket, akik nem panaszkodhatnak a szendvicsek minõségére, hiszen azok a lehetõ legnagyobbak és a lehetõ legfinomabbak. Ma még csak egy szinten, az elsõ emeleten fogadja a rendezõgárda a látogatókat, de tervezik a rendezvény kétszintesre növelését úgy, hogy az emeleten maradna a megszokott Disco, alul pedig koncerteket rendeznének rangos elõadók közremûködésével. Mindemellett a jövõben sok újítással és meglepetéssel próbálnak a rendezõk kedveskedni a szórakozni vágyóknak, hogy még jobban érezzék magukat és még többen látogassák meg kedvenc klubjukat.

Rongyláb Party

A

hét éves Rongyláb Party a Schönherz Rock and Roll Clubjának tagjaként minden második hét keddjén tartja kétszintes rendezvényeit. Elsõsorban azok találják meg itt szórakozásukat, akik szeretnek rokizni, és kedvelik az elmúlt évtizedek slágereit. A Rongyláb persze nemcsak profi táncosokra számít, a bensõséges hangulatú buli kitûnõ lehetõséget teremt a kollégiumi tánctanfolyamokon elsajátított lépések kipróbálására is. Ennek megfelelõen a két szint közül a felsõn inkább a gyakorlottak, az alsón pedig a

35 éves Almanach

27

gyakorlók helyezkednek el. Aki nem feltétlenül akar táncolni, esetleg egy hangulatos baráti beszélgetésre vágyik, a büfé elõtti fotelekben ütheti el idejét. A büfé változatos étel és italválasztékkal várja a vendégeit. Nagy sikerû különlegességei – mely sok év után újra szerepel az itallapon – a banánturmix és a rumos kakaó. A jó hangulatról a Rongyláb Party rendezõgárdája gondoskodik. 1997 õsze óta új lemezlovas keveri a zenét. Bödecs Béla helyét Sipos Tamás váltotta fel, magával hozva saját törzsvendégkörét is. Ezzel és a felfrissített zenei repertoárral sokat emelt a buli népszerûségén. A keddi estéken többször lépnek fel élõzenekarok, fiatal rock and roll együttesek. Az elmúlt két félévben például jól sikerült koncertet adott itt a Madarak együttes és a Beatorlók. Aki még ennél is többet szeretne megtudni errõl a rendezvényrõl, az látogasson el a Rongyláb Party homepage-ére a következõ címen: http://www.sch.bme.hu/korok/rongylab

Táncklub

A

XX. század végén, annak is 9. évtizedében, azaz 1982-ben megalakult egy kör a Schönherz Zoltán Kollégium keretein belül. Célja, hogy egy csokorba gyûjtse a kellemes és nyugodt szórakozásra vágyó fiatalokat, hogy táncolhassanak, beszélgethessenek, egyenek-igyanak, egyszóval kultúráltan szórakozhassanak. A kísérlet sikerült, hiszen még mindig itt vagyunk, igaz kicsit átalakulva, de töretlen lendülettel. Elõdeink összegyûjtve a lelkes fiatalokat elindítottak egy klubot. Az akkori neve Klubszerda volt. Nevébõl adódóan szerda esténként ültek össze az „érzékeny lelkûek”. Persze nem kellett õket se félteni. Volt itt minden gyurmázás, fafaragás, batikolás és persze irodalom és tánc. A legnehezebb talán a színjátszás és a tánc volt, hiszen itt az emberek közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással. Sokan nem tudják, milyen igazán jól, illetve igazán jót táncolni. Amikor megszólal egy érzéki rumba, a lány feszülten figyeli a fiú mozdulatait, tüzes tekintetek, a csodálatos tánc járja be a helységet. Ehhez kell az „érzékeny lelkület”.

28

35 éves Almanach

Az elsõ években a klub beszélgetõs és táncos jellegû volt. Kicsit hasonlított egy irodalmi presszóhoz. Talán nem véletlenül, hiszen a sok matematika fejbe sulykolása igényli a lírai költészetet, a felszabadult táncot, a jó társaságot. Jól esik felolvasni vagy elmondani egy-egy kedvenc verset, idézetet, majd megvitatni, vajon mit is jelent ez számunkra. A klub fejlõdött, évfolyamok jöttek mentek és a buli átkerült a keddi napra, ami azóta is megmaradt. Minden második kedden Táncklub, váltva a ‘90 évek elején alakult Rongyláb Partyval. Így ketten alkotjuk a Schönherz Rock’n’ Roll Klubot. Minden alkalommal egy új tánccal ismertetjük meg a közönséget meghívott tánctanár segítségével. Vannak különösen kedvelt táncok, mint a rocky, bálidõszakban a keringõ, valamint a divattáncok. Utóbbiak érdekesek, különlegesek és roppant szórakoztatóak, és ami a legfontosabb, nagyon könnyû õket megtanulni. Ezek ugyanis inkább egy életérzést próbálnak visszaadni, mint a tánc tényleges tudását. Néhány egyszerû alaplépés után mindenki szabadon, magától táncolhatja azt, ami éppen eszébe jut. Ezeken az oktatásokon mindig mosolygós arcokat látni. A tánctanítással célunk az, hogy a vendégek megismerkedjenek egymással és a tánccal, majd a kollégium tánctanfolyamán, vagy más tánciskolákban teljesen meg tudják tanulni õket. A tánctanításokon az évek folyamán egyre többen vesznek részt. A fiatalok, egyetemisták egyre inkább igénylik, hogy tudjanak táncolni. Nem akarnak táncbajnokok lenni, csak jól esik nekik a mozgás, illetve így egy kicsit le tudják vetkõzni gátlásaikat. Szeretnénk minél nagyobb választékot nyújtani a vendégeknek, így az utóbbi években megpróbáltuk egy kis népzenével is megismertetni a vendégeket. A magyar népzene mellett a skót, a görög, az amerikai western és country zene is terítékre került. Ha lehetõségünk van rá, a tánctanítást megpróbáljuk élõ zenével is színesíteni. Játékos vetélkedõkkel, farsangi jelmezversennyel is szórakoztatjuk az idelátogatókat. Múlt évben április elsejei, bolondok napi pizsamás bulit szerveztünk. Az egész rendezõség pizsamában fogadta a vendégeket, akik batyuikból hálóingeket, hajhálót, bajuszkötõt, mamuszokat húztak elõ. Mindenki élvezte, hogy kicsit olyan lehet, amilyen máskor nem. Újra kis gyerek, aki bohóckodik, játszik elfelejtve a hétköznapok búját-baját. A buli két szinten folyik, két „díszzsokéval”. A repertoárban a rock’ n’ roll, a latin-amerikai, a standard zene mind-mind megtalálható. Mindenki válogathat kedvére, persze a legtöbben mindet választják, azaz megállás nélkül táncolnak és táncolnak. Elõfordul, hogy a zárórákor még mindig van a vendégekben letáncolandó energia, így ilyenkor egy kicsit tovább vagyunk nyitva. A kapukat már este 8 órakor kinyitjuk, és egészen éjfélig zargatjuk az ide látogatókat a belépõjegy kérdésével. Éjfél után mindenki a vendégünk.

35 éves Almanach

29

A vendégek általában ismerik egymást, együtt járnak bulizni, de mindig akad jó néhány új arc is. Õk mosolyogva, botladozó kezdõként, vagy komoly, szigorú arccal gyakoroló már versenytáncosként ropnak nagyokat a két emelet valamelyikén. Lehetõség nyílik új figurákat kitalálni, az ügyesebbek pedig ellesik a kedvükre való figurákat másoktól. A rendezõgárda villanykaros fiúkból és lányokból tevõdik össze. Az évfolyambeli megoszlás változó, de megfigyelhetõ egy generációs váltás. Talán így könnyebb átadni a tapasztalatot, az érzést, ami a rendezéssel jár. És ha egy évfolyam veszi át az öregektõl a fõnökséget, akkor jobban sajátjuknak érzik a bulit. Ezt az összetartást több módon érjük el. Minden rendezvény után, és persze a takarítás után leülünk egy asztalhoz, megbeszéljük a jó és rossz dolgokat, és elfogyasztjuk szerény vacsoránkat. Ez kenyérbõl, párizsiból, vajból, hagymából, üdítõbõl és borból áll. Ezeken a vacsikon mindenki elmondja ügyes-bajos gondját, jópofa történetét és egyszerûen jól érezzük magunkat a munka után. Ezen kívül nagyobb közös vacsikat és kirándulásokat is szervezünk, ahova az öreg rendezõket is meghívjuk. Fontosnak tartjuk a kapcsolatot az „öregekkel”. Jó hallani régi történeteket bulikról kirándulásokról. A rendezõgárdába kerülésnek csak szertartásos szerepe van. Három próbát kell kiállnia a deli vitézeknek: 1. Be kell fizetni 1 forintot a postán valakinek a részére. Vannak esetek, amikor ez 80-90 Ft postaköltséggel jár. 2. Egy üveg bort ki kell bontani 15 másodperc alatt, amit a mindenkori fõrendezõ mér. A leggyakoribb eredmény 14:89. 3. Három különbözõ mûfajban kell táncolni egy buli alatt, melyet a diszkósunk ellenõriz, és a vacsin beszámol róla. Ha valaki ezeknek a követelményeknek megfelel, és nem utolsó szempontként jól érzi magát, akkor felvételt nyer a Táncklub nagyszerû rendezõgárdájába. E rövid kis kép remélem segít, hogy jó hírünk messzire eljusson, és minél több már végzett és leendõ mérnököt vendégül láthassunk.

Új Vári Jazzklub

A

z Új Vári Jazzklubot 1961-ben alapította egy lelkes kollégistákból álló csapat. Állandó feladatául tûzte ki a nívós jazz zene népszerûsítését, a zene rajongók táborának szélesítését.

30

35 éves Almanach

A kezdetben állandó vendégzenekarként fellépõ Benkó Dixieland Band mellett számos kezdõ zenekarnak adott otthont, ezáltal kultúrált szórakozási lehetõséget az érdeklõdõknek. Az évek során kialakult törzsközönség a fõvárosi egyetemek, fõiskolák hallgatóiból és a végzett diplomásaiból tevõdik Benkó Dixieland Band össze. Így klubunk a maga nemében kiemelkedõ centrumává vált, ahová gyakran és szívesen visszajárnak az igényes hangszeres zenét kedvelõk. A kör céljának tekinti, hogy tagjainak kiváló közösségi légkört biztosítson, ezáltal segítse elõmenetelüket és segítse könnyebb beilleszkedésüket a kollégium életébe. Az Új Vári Jazzklub azon kevés mai napig is fennmaradt jazzklubok egyike, mely – egyetemi klub révén – árképzését megpróbálja a diákok anyagi lehetõségeihez mérten kialakítani. Sikerült szemeszterenként 9-10 alkalommal, szerda esténként igazán nívós jazz és blues zenekarok koncertjét mûsorra tûzni. Szeretnénk továbbra is magas szintû zenei élményt nyújtó koncertsorozattal megörvendeztetni vendégeinket, ugyanakkor hagyományaink szellemének megfelelõen fellépési, bemutatkozási lehetõséget biztosítani kezdõ, feltörekvõ együttesek számára is. Lehetõségeinkhez mérten egy kultúráltabb, zenei ízlésben igényesebb értelmiségi réteg kialakulásához segítséget nyújtani. Célunk továbbra is kulturális központ maradni, ahol nem csak a jazz és a blues kedvelõi találkoznak szívesen.

Hopp Ferenc Világjáró Klub „Járt utat járatlanért mindig hagyd el.” (Benedek István)

K

ollégiumunkban évek óta mûködik egy érdekes kör, a Hopp Ferenc Világjáró Klub. A klub tagjai fõleg mostani ill. volt kollégisták, de szép számmal akadnak más egyetemekrõl is. Ezeknek az embereknek van néhány közös tulajdonsága: mindannyian nagyon szeretnek utazni, és persze egyiküknek sincs túl sok pénze erre. Ennek ellenére a világ sok távoli pontjára eljutottak már Kelet-Ázsiától Dél-Amerikáig. Olyan emberek õk, akik értékrendjében a hálózsák és a túrabakancs messze megelõzi az autót és a mobiltelefont.

35 éves Almanach

31

A klub minden félévben rendez négy, vagy öt diavetítéses nagyelõadást; ilyenkor meghívott elõadók mesélnek kalandjaikról. Az elmúlt években jártak már itt világhírû hajósok, hegymászók, sarkkutatók és még rengeteg érdekes ember. Létezik egy ennél sokkal kötetlenebb találkozó is, minden szerdán este 8-tól a 9. emeleti klubban. Ilyenkor a klubtagok saját élményeiket mesélik diavetítés és forraltbor mellett. Ezekre a szeánszokra is sok szeretettel várunk mindenkit, aki szeret, vagy szeretne utazni, túrázni, világot látni. Gyakran kirándulunk is együtt hosszabb-rövidebb ideig: az elmúlt félévben például Erdélyben jártunk, rengeteget túráztunk, másztunk, barlangásztunk a környezõ hegyekben, és összehoztunk egy felejthetetlen szilvesztert a Élménybeszámoló Bükkben egy barlangszálláson. Ha tehát kíváncsi vagy, hogy hogyan lehet pénz nélkül hazajutni a Boszporusz partjáról, milyen érzés egy vulkán tövében biciklizni, hogy néz ki a Holdvilág-árok holdvilágnál, vagy Te is szeretnéd megtanulni a fotózás rejtelmeit, várunk minden szerda este a 9. emeleten. Kalandra fel!

Aranyásó Filmklub

A

kör 1995 tavaszán alakult a Schönherz Zoltán Kollégiumban azzal a céllal, hogy lehetõséget biztosítson – elsõsorban az egyetemista, fõiskolás fiataloknak – színvonalas filmek megnézésére, illetve a filmek után a témával kapcsolatos elõadások meghallgatására, valamint az elõadóval való beszélgetésekre. Elsõsorban nem mûvészfilmeket, hanem nagyobb közönséget vonzó, de mondanivalóval rendelkezõ mûveket tûzünk mûsorunkra. Minden félévben igyekszünk helyet biztosítani szociális problémákkal foglakozó (drog, AIDS, alkoholizmus, stb.) és történelmi témájú filmeknek. Egy elõadó kiválasztásánál fõ szempont az elõadó hozzáértése az adott filmhez, illetve a film mögött meghúzódó társadalmi jelenséghez. A Filmklub fontosnak tartja, hogy az elõadásból kialakuljon egy kötetlen beszélgetés, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét. Ez fórumot ad a kollégistáknak, egyetemistáknak.

32

35 éves Almanach

Válogatás az eddigi témák és vendégek közül: - Pelle János író, újságíró, aki a magyar vérvádak történetérõl tartott elõadást. - Mikecz Tamás irodalom és történelemtanár, akit három alkalommal hívtunk meg. Segítségére voltak A tanú, Megáll az idõ, Régi idõk mozija címû ismert magyar filmek. - Varga Balázs filmesztéta, aki a Magyar Filmbarátok és Filmklubok Szövetségének alelnöke is, tartott nagy érdeklõdést kiváltó elõadást a Sztálingrád c. film és Sergio Leone híres filmje A jó, a rossz és a csúf után. - dr.Kulcsár Árpád, történész, aki a Hegedûs a háztetõn c. film után a cionizmus szûletésérõl, a modern kori Izrael Állam megalakulásáról beszélt. - Németh Zoltán, aki az S.O.S a Szenvedélybetegekért Egyesület ügyvezetõ elnöke - És még sokan mások... A filmklub az elmúlt három év óta sokat fejlõdött. A kezdetben még 30 fõs terembõl a kollégium legnagyobb teremébe költözött. Eddigi 30 vetítésen kb. 1300 ember vett részt, a Filmklub összegyetemi kulturális rendezvénnyé nõtte ki magát. Plakátjait a kör tagjai szitázzák. A vetítéseket a legutóbbi EHK pályázatból nyert pénzen, valamint a kollégium anyagi támogatásával vásárolt video projektorral végezi. Az interneten saját honlapja van, melyet folyamatosan aktualizál (http://www.sch.bme.hu/korok/filmklub). Itt az aktuális információkon kívül megtalálható a kör története, valamint háttérinformációk az adott filmekkel, elõadókkal kapcsolatban.

Schinema

A

Schinema név a kollégiumban mûködõ, egyedülálló mozi kört takarja. Mi, a kör tagjai, – avagy a mozirendezõk – harmadik és negyedik emeleti, másodéves kollégisták vagyunk. Jelenleg tizen dolgozunk együtt, hogy legyen egy olyan kör a házban, mely megpróbál igazi mozis varázst teremteni a kollégisták számára. Technikai színvonal tekintetében sajnos nem vetekedhetünk az igazi nagy filmpalotákkal, népszerûségünk alapján azonban mégis úgy véljük, hogy színvonalas és kényelmes programot kínálunk az elõadásra betérõknek. Igyekszünk mindig nagy tetszésnek örvendõ, és – a lehetõségekhez mérten – új filmeket vetíteni. Természetesen ez mind a rendezõk, mind a vendégek érdeke. A Schinema formailag még nem kör a házban, csupán a személyes megállapodásoknak, és az összeszokott, jól mûködõ gárdának köszönhetõen folyik zökkenõmentesen a rendezés. Természetesen folyamatban van a Schinema teljes legalizálása, elfogadott költségvetés szerint mûködik, mint Kultúr reszorthoz tartozó rendezvény.

35 éves Almanach

33

Az urbánus legendák szerint egykoron már mûködött mozi kör a házban, melynek nyomait (mozigép-maradványok) alakulásunk idején meg is találtuk. A mozi újraindításának ötlete elõször ‘96 õszén vetõdött fel. Az ‘újkori’ mozi DiTi (Domokos Tibor) nevéhez fûzõdik, aki egy harmadik-negyedik emeleti közös szintvacsorán kereste meg az akkori elsõsöket és kért segítséget a rendezéshez. Célja az volt, hogy a mozi beindítása mellett a gólyákat munkára buzdítsa. Még a félévben beindult a mozi, vasárnapi esti dupla vetítésekkel. Az elsõ félév rendezése DiTi védõ szárnyai alatt zajlott, aki már otthonosan mozgott a ház rendezvényeinek szervezésében. Az újonc rendezõgárda hamar összeszokott, mindenki tudta, hol a helye. A technika ördögének tudható be, hogy néha nehézkesnek tûnt a kezdet; többször volt filmszakadás, kiégett izzó stb. Az elsõ félév mûködése – jogi értelemben – teljes illegalitásban zajlott, senkivel semmilyen szerzõdésben nem álltunk. DiTi meglátása alapján, és egy kis szerencsével a második félévben Kozma László vette át a rendezést, aki jelenleg is a fõrendezõ. Neki köszönhetõ, hogy már mûködésünk második félévében hivatalos szerzõdésünk lett valamennyi filmforgalmazó irodával, és a fõ elosztóval a Budapest Film Kft-vel. Ebben a félévben (96/97-2) jó idõpontban, csütörtökönként vetítettünk. Talán ennek tudható be, hogy látogatóink létszáma folyamatosan nõtt. Rá kellet jönnünk, hogy manapság nem igazán kapósak a vígjátékok, ilyen film vetítése esetén soha nem sikerült megtöltenünk a termet, azonban az ismert és népszerû kasszasikerek nálunk is szép bevételeket hoztak. Viszonylag keveset reklámoztuk magunkat, így aránylag kevés kollégistát tudtunk lecsalni az elõadásokra. Mindezek ellenére ez volt az az idõszak, amikor sikerült kivívnunk a BP Film rokonszenvét, így a ‘97 õszi félévben már jóval színvonalasabb és egyre frissebb filmeket kaptunk meg. Kellõen reklámoztunk minden elõadást, sikerült idõben kezdeni azokat, és jelentõsebb technikai problémák sem léptek fel az egész félév folyamán. Egyetlen gond akadt csupán, hogy újra vasárnaponként kellett vetítettünk, így a Vörös Kakassal egy idõben rendeztünk. Ez némiképp a Vasárnap esténként szórakozásra vágyó kollégisták megosztását jelentette mindkét kör számára. Összességében a ‘97-es õszi félév kimagasló volt, a Schinema népszerûsége fellendülni látszott, úgy tûnik sikerült a házban megfelelõ ismertségre szert tenni. A félévben elnyertük „a legtöbb kollégistát megmozgató kör” megtisztelõ címet. Fellendülésünk nem csak az ismertségnek köszönhetõ, eddig minden félévben tettünk valami újat a mozi asztalára; alakult egy kis büfé, ahol popcornt és üdítõt lehet kapni az elõadás elõtt/alatt, idén megoldottuk a kollégiumi belépõk támogatását. Ez feltétele az igazi körré alakulásunknak is. Egy kollégiumi rendezvényhez képest talán drágának tûnnek a mostani (130/150/170Ft -os) jegyárak, azonban így közel nullszaldós költségvetéssel kalkulálunk, ami a ház

34

35 éves Almanach

jelenlegi gazdasági helyzetét nézve rendkívül elõnyös. Idén a vetítések kilenc órakor kezdõdnek, amihez nyolc órakor kezdjük berendezni a termet. A vendégeket háromnegyed kilenctõl engedjük be. Az ülõhelyeket elsõsorban a nagytermi és galérián lévõ fotelek alkotják, amit szükség szerint kiegészítünk székekkel is. Mivel nagy gépeket nem telepíthetünk, sajnos kicsit gyengébb minõségû a vetítés, mint egy „igazi” moziban. A kisebb hordozható vetítõgépeknek köszönhetõ, hogy – technikailag – egyáltalán lehetõség van a vetítésre, ezek viszont kisebb fényerejûek, és csak mono hangot tudnak produkálni. A hangosítást az AC Stúdió végzi; némi repi és természetesen a film megnézésének fejében jó hangminõséget biztosítanak a nézõknek. Úgy tûnik, idén is sikerül elérni az elmúlt félév népszerûségét, amit a látogatószám, és a neves filmcímek fémjeleznek. A Vörös Kakassal kötendõ kompromisszumként valószínûleg kénytelenek leszünk a büfét megszüntetni, vagy redukálni. Bízunk benne, hogy a jövõben sikerül jobb idõpontot találni (lehetõleg hét közben) a vetítésre, és hamarosan Weben készül Schinema honlap, ahol – a kör ismertetése mellett – az aktuálisan vetített filmekrõl lehet majd információkat szerezni. Reményeink szerint a Schinema mozi kör meg tudja tartani eddigi népszerûségét, sõt a terem méreteinek korlátján belül talán még nagyobb látogatószámot fog elérni.

A Vörös Kakas Fogadó

K

özel 4 éve egy vizsgaidõszakban született ama nagy és erõs We’Kings csapat által. A fogadó nevét egy dal ihlette, melynek csupán dallama, ill. a címe volt ismert: Vörös Kakas. A további részleteket a születés és névadás mikéntjérõl és hogyanjáról homály fedi, arról mind a korabeli írásos emlékek, mind az öreg bölcsek mélyen hallgatnak. A fogadó indultakor tisztán csak a vizsgaidõszakban létezett, hetente kétszer-háromszor szolgálta a vizsgákban megfáradt kollégistákat. Helye az elsõ emeleti körfolyosó lett. A látogatottság már a kezdet kezdetén is nagy volt, sokan lejöttek, mert jól sikerült egy vizsgájuk, ill. ha nem, hát akkor azért. Ekkor alakult ki az a hangulat, amely az évek során változatlanul fennmaradt, s ma is jellemzi a fogadót magát. A We’Kings keze nyomán született meg a szendvicsek széles választéka, s sok minden apró dolog, ami a fogadó mai mûködésében is mérvadó.

35 éves Almanach

35

A fogadót pár félével késõbb egy lelkes elsõs csapat, a Schexbeer vette át, ami egy alapvetõ változást hozott a kör életébe: a fogadó stabil helyet kapott a heti rendezvények sorában, vasárnap este 9-tõl 1-ig várta vendégeit. A fogadó ezen évfolyam kezei alatt is sokat fejlõdött, alattuk jelentett már sok kollégista számára a vasárnap este egyet a Vörös Kakassal. Azonban bármily nagy is volt ez a kezdeti lelkesedés a rendezõgárda létszáma egy évre rá már jócskán lecsökkent, ami igencsak megnehezítette a kör továbbmenetelét. Így az akkori fõrendezõ folytatva az épphogy megalkotott tradíciót az akkori elsõs infós évfolyam, az Allinphos kezébe adta át a stafétabotot. Innen a kör már stabil rendezõgárdával folytatta munkáját, idõ közben folyton frissítve a kör tagságát tettrekész elsõsökkel. Körünk a szorgalmi idõszak minden vasárnapján, és a vizsgaidõszakban hetente 1-2 alkalommal várja a fárasztó hétvége után lazítani vágyó kollégistákat. A jól ismert szendvicsek, üdítõk, forralt bor, és alkalmanként meleg étel mellett üldögélve ma is sok kollégiumlakó tölti idejét vasárnap esténként nálunk, az elsõ emeleti körfolyosón. A két évvel korábbi hagyományokat folytatandó, újra élõ zene is van a Vörös Kakasban, nagyjából heti rendszerességgel, tovább növelve azt a hangulatot, amit a korábbi rendezágárdák hagytak rá.

Local Heroes Kollégiumi Szerepjátszó Kör

A

szerepjáték, létezésének mintegy két és fél évtizedében, a csoportos kulturált szórakozás egyik mûfajává nõtte ki magát szerte a világon. Néhány éve még hallani sem lehetett errõl a tevékenységrõl, míg ma már mindennaposak a szerepjátszó körök, gyakoriak az ún. fantasy könyvek és könyvesboltok, és a szerepjáték-találkozók. Ez a folyamat lassan begyûrûzött a Schönherz Kollégium berkeibe is. Az 1992-es esztendõ egyik szeptember eleji gólya-oktatásán ismerkedett össze a We’Kings évfolyam két ifjú titánja, Kósa László (Blade) és Csordás Ákos (Pocok). Miután alaposan kiörvendezték magukat találkozásuk alkalmából, kerestek maguk mellé további embereket, hiszen ehhez a játékformához legalább 4-5 ember összeröffenése ajánlott. Nevünket egy Dire Straits albumrõl kaptuk, mert a kör egyik alapító tagjának ez volt az egyik kedvence (ugye, milyen banális dolgok alakítják a történelmet?), és ez egyúttal utal arra is, hogy mivel foglalkozunk (Local Heroes = Helyi hõsök). Az elsõ évben az összeverõdött kb. 15 fõs társaság meglehetõsen zártkörû volt. Kizárólag kollégistákból állt, akik közül elég sokan csak ebben a formában éltek

36

35 éves Almanach

közösségi életet. A helyzet hasonló volt egy évvel késõbb is, nem sok új ember jött, s azok is elfogadták az eddigi normákat. A második nyáron a csapat egy része szervezett magának egy nyári összejövetelt is, amely a késõbbi nyári táborok elõfutára volt. A harmadik évben az elsõs „új húsok” kicsit más szellemet kezdtek el terjeszteni. Más egyetemekrõl, fõiskolákról is jöttek közénk, és a barátnõ-szindróma is éreztette a hatását. A társaság fellazult, nyitottabb lett, amit fõleg azon a nyári vízitúrán lehetett érezni, ahol sok új ember került be közénk. Még ez elsõ évben volt egy kísérlete a körnek arra, hogy „hasznossá” tegye magát a házban. Egy rendezvényt hoztak össze, Tolkien-emléknapot. Az eredmény elég kiábrándító volt, a látogatottság erõsen közelítette a nullát. Noha azóta rendeztünk nagyobb népszerûségnek örvendõ rendezvényeket is, ezeket jórészt külsõsök látogatják. Tavaly indult be egy újabb kísérletünk a szolgáltatás terén. Létrehoztunk egy könyvtárat, ahonnan a kollégisták és a körtagok könyveket és szerepjátékokat kölcsönözhetnek ki. Ez egyelõre ingyenes, a fejlesztés részben kollégiumi támogatásból, részben a rendezvények szerény nyereségébõl, részben önkéntes felajánlásokból történik. Bár biztosak nem lehetünk benne, de a KSZK után valószínûleg mi voltunk az elsõk, akik levelezési listát indítottunk (jelenlegi címe: [email protected]). Ez sokban egyszerûsíti a kapcsolattartást a nem kollégista tagokkal, illetve az évközi megbeszélések színtere szokott lenni. Össznépi gyûlést csak félévente tartunk. Jelenlegi taglétszámunk 50 fõ körülire tehetõ, de ez a szám nagyon csalóka: a kollégisták aránya folyamatosan csökkent az elmúlt két évben, most csak kb. a társaság ötöde lakik a Schönherzben. Ezen jövõre megpróbálunk változtatni, és jobban megkötni az érdeklõdõ elsõsöket. Mostanra elég sok hagyomány gyûlt össze, talán nem is lehet itt mindet felsorolni. Van egy körpólónk, ami igen jellegzetes formával rendelkezik, s így viselõit könnyû azonosítani. Minden évben elmegyünk valahová, egy tíz napos, esetleg két hetes kirándulásra. Ez szokott a legjobb közösségformáló megmozdulásunk lenni.

35 éves Almanach

37

Tánctanfolyam

A

tánctanfolyam kör, ismertebb nevén a tánciskola kb. 8 éve mûködik a Házban folyamatosan a Kultúr reszort szárnyai alatt. Ez az a rendezvény, ahol a fõiskolás, egyetemista fiatalok elsajátíthatják a társas és party táncok fõbb mozzanatait. A kis létszámból álló, de annál lelkesebb rendezõgárdánk azon fáradozik, hogy a tánctudásra szomjazó egyetemista fiatalok kulturált légkörben bõvítsék ismereteiket a táncok és természetesen az illemek területén. S nem rejtett szándékunk az sem, hogy a tánciskolát elvégzett hallgatók tudásukat a Táncklub és a Rongyláb Party (a Házban mûködõ Rocky klubok) parkettáin kiszélesítsék, és a különbözõ táncokat gyakorolják. Az a véleményünk, hogy a kulturált megjelenés, illemtudás, a bizonyos alkalmankénti tánctudás ugyanúgy hozzátartozik egy leendõ mérnök életéhez, mint a kezdõ mérnökjelölt életéhez a deriválás vagy az integrálás. Rendezvényeinket hétköznap hétfõtõl csütörtökig délutánonként tartjuk 17.30- tól 19.00 h- ig. Az általános tendencia az utóbbi idõben az volt, hogy hétfõn és szerdán a klasszikus tanfolyamon standard, illetve latin táncokat tanítottunk a bécsi keringõtõl kiindulva az angol keringõn, a slow-foxon, a cha-cha-cha-n, a rumbán, a tangón, a mambón keresztül a szambával bezárólag. Kedden és csütörtökön került megrendezésre az utóbbi idõben különösképpen felkapott Rock and Roll, vagy közismertebb nevén a rocky különálló táncként. A tánciskola-rendezõk tanfolyamainkon ügyeletet látnak el, és kulturált, felhõtlen hangulatot teremtve járulnak hozzá az általunk felkért tánctanár munkájához. Rendezõink egy kiváló közösség tagjai, nagy százalékukban Schönherzes kollégisták, de akad közöttük külsõs villanykaros hallgató is. Az aktív munka, valamint a rendezõk közötti kitûnõ légkör a sikeres mûködést eredményezi. Rendezõi gyûléseken történik a féléves program megbeszélése a tánctanfolyamok indulása elõtt, valamint azok befejeztével egy emelt hangulatú vacsora keretein belül kerül sor a féléves munka megvitatására, kiértékelésére és a jövõbeli tervek, célkitûzések megbeszélésére.

Zenész-kör

T

alán a kollégium egyik legfiatalabb köre a Zenész-kör. Közel 1 éve alakult át a szûkebb igényeknek eleget tevõ Gitár-klubból.

38

35 éves Almanach

Évente 6-8 rendezvényt tartunk, ahol családias környezetben, meghívott zenészek mutatják be hangszereiket, különféle kultúrák zenei hátterét tárva így fel a közönség elõtt. Az elõadások kötetlenek, interaktívak. A meghívott vendégzenészek szívesen zenélnek együtt a közönség vállalkozóbb szellemû tagjaival. A Zenész-kör keretén belül esetleg lehetõség nyílhatna hangszeres oktatásra is (itt speciálisan a gitárra gondolok – ez iránt van a legnagyobb érdeklõdés), bár ezt még csak tervezgetjük. Ehhez szükséges lenne a minõségi és lelkes oktatói gárda toborzására, és ez sajnos nem könnyû feladat. Célunk még az is, hogy a hasonló ízlésvilágú amatõr zenészek egymásra találását elõsegítsük (erre már volt példa – ha nem is sok esetben). Minden kedves támogatót és ötletgazdát nagyon szívesen várunk a Zenész-körben, aki színesebbé szeretné tenni a Ház zenei-kulturális életét.

Impulzus

A

Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének Lapja, az Impulzus immár 26 éves múlttal rendelkezõ kéthetente megjelenõ kari diáklap. Az újságot nem igazán lehet bármiféle kategóriába besorolni: ez nem egy napilap, nem magazin. Õ az Impulzus. Az eredeti. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük, hogy eredetiségét sikerült a több, mint huszonöt év alatt megõrizni. Ez mind szép, de mirõl szól? Mondjuk úgy, hogy mindenrõl. Fekete fehér, de mégis színes. Amikor komoly dolgokról van szó, akkor viszont véresen komoly. Ilyenek például a hétköznapjainkat érintõ ügyek, beszámolók, HK, KKB hírek, riportok, interjúk stb. De ugyanakkor könnyed, és szórakoztató is. Vannak akik azért nem szeretik, mert sokmindent megír, megkritizál, de a többség éppen ezért szereti. Az Impulzusban hagyomány, hogy kizárólag egyéni írásokat, rajzokat, poénokat közöl le – innen az eredetiség. Az újság eddig olyan „ahogy esett, úgy puffant” alapon készült, most viszont áttértünk egy határozottabb szerkesztésû rovatrendszerre. Így tudjuk biztosítani, hogy az újság rendszeresen szóljon mindenrõl, az olvasói igényeknek és a „felsõbb” elvárásoknak megfelelõen. A lapot most is, mint ahogy régebben is az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatja a nyomdaköltséggel (azelõtt pedig az egyetemi KISZ). A támogatásért cserébe mi néhány oldalat bitosítunk nekik az EHK beszámolóknak illetve az EHK reklámjainak. Szép-szép, hogy az EHK támogat minket, de sajnos vannak egyéb kiadások is. A

35 éves Almanach

39

szerkesztõség egyéb kiadásait Schönherz Kollégiumért Alapítvány és a KKB támogatja. De miután ezek a források is végesek, ezért kénytelenek vagyunk további szponzorok után kutatni, illetve fizetett hirdetéseket szervezni. Ez utóbbi viszont a kis példányszám miatt elég nehéz. A szerkesztés... Az újságnál sokáig élt az a hagyomány, hogy 2 Ft-ért „árusítottuk” a lapot, igaz az eredeti definíció az újság áráról így szólt: „A legkisebb telefonálásra használható pénzegység”. Késõbb ezt már nem erõltettük, mindössze csak azt kértük az olvasótól, hogy belátása szerint támogassa a lapot. Végül az EHK rendelkezése alapján ingyenessé kellett tennünk az újságot.

A szerkesztõség irodája is elég hosszú utat járt már be az évek során. Közel egy évtizede az akkoriban még alakuló Hallgatói Képviselettel osztozkodott az irodán, a Schönherz Kollégium 1. emeletén. Ezután a 2. emelet 210-es szobájába költöztették a szerkesztõséget. Egészen 1996 szeptemberéig „laktunk” a kolesz 2. emeletén, de miután egy rendes kolesz szobát foglaltunk el, sajnos mennünk kellett. Jelenleg, és remélhetõleg véglegesen a 4. emelet 417-es „szobájában” kaptunk helyet. Az irodát egész rendesen berendeztük, építettünk egy galériát, a tetejére egy tárgyalót, alatta pedig az Impulzus archívumot helyeztük el. Az újságot egészen 1992-ig a hagyományos írógép-kivág-beragaszt technológiával készült, majd a modernizáció következtében számítógépes tördelésre tértünk át. Egész mostanáig Venturával szerkesztettük az újságot, mostanában kezdünk el kísérletezni más tördelõprogramokkal (PageMaker, QuarkXpress). A szerkesztõség jelenleg közel húsz-huszonöt fõbõl áll. Nem túlzás, hogy nem csak egy szerkesztõségrõl lehet beszélni, hanem egy közösségrõl is. Minden héten szerdán tartunk gyûléseket, ahol összejövünk, dumálunk, élménybeszámolókat tartunk, és mellékesen megbeszéljük az elõzõ és a következõ szám tartalmát is. A gyûléseken rendszeresen szoktunk repizni, ahol immár hagyományosan párizsis kenyér – kóla párosítás a fõ menü. Minden félévben egyszer-egyszer el szoktunk menni egy vendéglõbe is. Hagyományosnak mondható a balatonlellei nyári Impulzus táborozás is. Mint látszik az Impulzus él és virul. Vannak jobb napok, vannak rosszabbak. Általában mindent elkövetünk, hogy hagyományaink megmaradjanak, és átörökítsük az utókornak is, és reméljük, hogy még sok-sok évig lesz Impulzus, a villanykarosok örömére.

40

35 éves Almanach

Új Várklub Régen

M

ár az 1950-es – diákotthonos – években is igyekeztek a vári épület Várklub adottságait a hallgatók kihasználni. Az épület múltjából adódóan, a kulturális rendezvények lebonyolítására kiválóan alkalmas volt. Ezekben az idõkben – szombaton – rendeztek már, ha nem is rendszeresen, táncos mulatságokat. A kollégiummá válás után rendszeresek lettek a szombati táncestek. Ezek elõször a kollégisták zártkörû rendezvényi voltak, majd késõbb a bulikon a városi fiatalság is szórakozásra lelt. Az igazi Várklub kialakulása a hatvanas évek végére tehetõ, amikor a híres zenekarok a vári kollégiumban nemcsak gyakorlási, hanem fellépési lehetõséget is kaptak. Több éven keresztül játszott itt az Illés, az Echo, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Volt Omega-est, stb... A nagy együttesek a díszteremben muzsikáltak, míg a bárban többek között a Sakál Vokál is játszott. 1972-tõl az Illésék búcsút mondtak a várnak, és a fõ zenekar a Nautílus lett. Ez idõtõl lettek rendszeresek a vasárnap esti klubestek, amelyek kezdetben kislétszámú, családias jellegûek voltak... A vári klubesteken 1975-ig a fiúknak kötelezõ volt a zakó és nyakkendõ viselete, és farmer nadrágban még a késõbbiekben sem engedték be a közönséget! A hetvenes évektõl közepétõl lett a a Várklub a budapesti fitatlság egyik legkedveltebb szórakozóhelye. Ekkor vezették be a tagsági igazolványt, s az osztásnál mindig óriási sor kígyózott. A tagsági a fiúknak kellett, a lányok anélkül is bemehettek. 1981-ben a kollégium új épületbe költözése után a Várklub jogutódja az Új Várklub lett. Az Új Várklubban a rendezvény a népszerûségébõl mit sem vesztett, és bár a klub területe kisebb lett, ennek ellenére minden szombat és vasárnap több ezer fiatal járt a Várklubba szórakozni. A Várklub mindenkor 50-60 fõs ún. rendezõgárdával rendelkezett, aminek tagjai – eltérõen a kollégium többi körétõl – mindig pénzbeli honoráriumért dolgoztak. Ez az anyagias szemlélet többször szült már ellentétet a rendezõk és a KKB között.

35 éves Almanach

41

Ma

Teltház

A

z Új Várklubról elmondhatjuk, hogy mindig a „kor”-nak megfelelõ stílusú zenei repertoárral várja szórakozni vágyó fiatalokat. Ma már nemcsak a zenében követi a kort, de a technikai felszereltségében is. Bizonyítja ezt a rengeteg fényeffekt, hangosítás, ami egy mai modern diszkóhoz szükséges. Az elmúlt években a Várklubnak „rengeteg gondja volt a környékbeli lakókkal” (vagy fordítva), a kiszûrõdõ zajok és a hazafelé tartó mámoros hangulatú fiatalok miatt. Az elmúlt években emiatt igen nagy összegeket fordítottak a helységek hangszigetelésére, valamint a légkondícionálás problémáinak megoldására. A randalírozók ellen pedig csak a rendezõk határozott fellépésével lehet tenni. Ezért van az, hogy ha valaki rendezõ akar lenni, akkor igen kemény felvételi procedúrán – ún. „próbázáson” – kell keresztül mennie. Csak így lehet biztosítani a nyugodt szórakozást. A Várklub ma a kollégium egyik legnagyobb bevételi forrása. Ha nem lenne, jóval kisebb anyagi keretek között mûködhetnének kulturális körök, nehezen tudná a KKB támogatni a szakmai köröket (KSZK, stúdió), nem lehetne megcsinálni azokat a felújításokat a kollégiumban, amelyek szükségesek, de az egyetem nem tud pénzt biztosítani rá. A bevétele fõleg a büfébõl és az alkalmi – külsõs – belépõkbõl származik. A kollégisták számára kedvezményes belépést biztosít a Várklub – hiszen valahol még mindig a kollégisták rendezvénye. Jelenleg a szorgalmi idõszakban pénteken és szombaton zajlanak a bulik, nyáron a hét minden napján. Természetesen továbbra is vannak fellépõ zenekarok, bár mostanában nincs igazi állandó zenekara a Várklubnak...

42

35 éves Almanach

Szakmai élet a Házban

A

Szakmai reszort a ház egyik legfiatalabb, de egyben legdinamikusabban fejlõdõ reszortja. Igazából a reszort is azután jött létre, miután az egyes szakmai körökben folyó munka elért egy olyan színvonalat, amely szükségessé tette az összehangolt munkát. Az ide sorolt körök valamennyien az egyetemen folyó oktatáshoz csatlakoznak, de elsõsorban nem az elméleti képzést, hanem az ismeretek gyakorlati elsajátítását, és fõként a kreativitás kialakítását segítik. Az alábbiakban a szakmai köröket vesszük sorra, egy kicsit bemutatva kialakulásukat, jelenlegi mûködésüket és terveiket.

Bemutatkozik a Budavári Schönherz Stúdió

Felvétel

A

Budavári Schönherz Stúdió talán a legnagyobb és a legrégebbi, évtizedes hagyományokkal rendelkezõ amatõr hangés videostúdió. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karának hallgatóiként 1962 óta foglalkozunk itt különbözõ mûsorok készítésével. A Stúdió jelenlegi nevét 1977-ben kapta, az akkor még a Budai Várban mûködõ kollégiumban, melybõl 1981-ben költöztünk jelenlegi helyünkre. A kollégium új épületében – folytatva az addigi hagyományokat és teret adva a mûszaki fejlõdésnek – egy videostúdió alapjait is megteremtettük a már mûködõ hangstúdió mellé. Az az óta eltelt majdnem két évtized alatt sikerült egy komoly, S-VHS technikával felszerelt félprofesszionális videostúdiót felépítenünk, miközben a hangstúdió is elérte egy mai korszerû rádióstúdió technikai színvonalát. A zártláncú televíziós hálózatot és a hozzá tartozó, ma már eléggé kezdetlegesnek tûnõ videostúdiót néhány vállalat és villamos kari tanszék eszközbeli segítségével építettük fel. A Magyar Televízióban történt selejtezések eredményeképpen szert tettünk néhány, még ma is mûködõ video- és hangtechnikai eszközre, valamint egy akkor 30 éves, Bedford gyártmányú közvetítõkocsira. Már 1990-ben megkezdtük az átállást az akkor újdonságnak számító S-VHS technikára, mely jobb mûszaki paraméterekkel rendelkezik a közismert VHS-nél, így alkalmasnak mutatkozott jó minõségû videomûsorok készítésére.

35 éves Almanach

43

Az utóbbi években látványos fejlõdést sikerült elérnünk kameraláncunk modernizálása terén. Hozzájutottunk két Panasonic F-350 típusú stúdiókamerához, melyek közül az egyik professzionális minõségû riportok felvételére is alkalmas. Ez a kameralánc az S-VHS-nél jobb minõségû képet szolgáltat, mellyel élõ adásaink képminõsége jelentõsen javult.

A Bedford közvetítõ kocsi

1997 nyarán elkezdtük közvetítõkocsink felújítását. Elsõ lépésként újrafényeztettük, majd saját kétkezi munkánk eredményeképpen az autó teljes stúdióbútorzatát és belsõ burkolatát sikerült újjávarázsolnunk. Ezen munka során lehetõsé- geinkhez mérten igyekeztünk megõrizni a közvetítõkocsi korhû hangulatát. Ezzel párhuzamosan stúdiónk elõterét is bõvítettük, a nagy belmagasság lehetõvé tette egy új helyiség kialakítását az addigi álmennyezet helyett. Mindezen munkák nagy részét a nyári vizsgaidõszakot követõ, immár hagyományosnak is tekinthetõ „építõtáborban” végezzük, itt két-három hétig együtt dolgozik a stúdiós csapat azért, hogy a szeptemberi video- és hangadásokat egy szebb, modernebb környezetben kezdhessük el. A videostúdió programjával összhangban mûködik egy hagyományos hangstúdió, amely az épület valamennyi szobájában (több, mint 260 helyen) elhelyezett hangszórókon hallható mûsort sugároz. A hangstúdió programjában naponta reggel félórás zenés, információkkal tûzdelt ébresztõmûsor, este három órás szerkesztett adás hallható hírekkel, riportokkal, s persze sok-sok zenével. Az évek során a hangstúdió is látványos fejlõdésen ment át, az elavult elektroncsöves berendezéseket mára felváltották a digitális technikát képviselõ készülékek. A lemezjátszók és szalagos stúdiómagnók mellett CD-lejátszók valamint DAT-magnó is szolgálja a mûsorkészítést. 1989-ig a kollégiumi rendezvények hangosítását is a BSS végezte, a fejlõdés azonban e terület önállósulását eredményezte, a hangstúdió azóta Adásszerkesztés a stúdióban hangadások készítésre és a helyszíni közvetítések hangmérnöki feladatainak ellátására specializálódott. A videostúdió heti egy alkalommal önálló magazinmûsorral jelentkezik, melynek idõtartama két óra. A mûsoron belül videós beszámoló látható az elmúlt idõszak kollégiumi, egyetemi, ifjúsági eseményeirõl, elõzetes és esetenként reklám az elkövetkezendõ hét programjairól, továbbá egy-egy képriport vagy élõ beszélgetés a hallgatókat érintõ fontosabb témákról. A mûsor híradó-blokkjában az elõzõ adás óta eltelt eseményekrõl számolunk be riportokban,

44

35 éves Almanach

képes, zenés összeállításokban. A program egy eddig jól bevált, nagysikerû, a technika adta lehetõségeket maximálisan kihasználó, szinte az egész kollégiumot megmozgató vetélkedõvel ér véget. Ez a játékos forma igen alkalmas arra is, hogy mûsoraink népszerûségét mérhessük. A vetélkedõ kérdéseire telefonon érkezõ megoldások számából a mûsor nagyarányú nézettségére lehet következtetni. Az állandó mûsorokon kívül rendszeresen helyszíni közvetítést adunk a különbözõ kollégiumi eseményekrõl, rendezvényekrõl. Ilyenek például a Küldöttgyûlés, a Schönherz Kupa, a Fesztivál ‘7, a Ballagás. A kollégiumi élet fõbb mozzanatait dokumentum jelleggel rögzítjük, az érdekesebb kulturális, vagy politikai mûsorokat teljes egészében felvesszük és megõrizzük késõbbi felhasználás céljára. Jelenlegi archívumunk körülbelül 450 órát tesz ki. Az önálló mûsoridõn kívül a BSS videocsatornáján éjjel-nappal egy teletext rendszer üzemel, melyet egy Commodore Amiga számítógép vezérel. Technikai fejlõdésünk anyagi bázisát évek óta a Schönherz Kollégiumért Alapítvány biztosítja. Az egész Villamosmérnöki Kart megmozgató vetélkedõn, a Schönherz Kupán, amely a stúdió számára is az év legnagyobb eseménye, televíziós társaságoktól kölcsönkért professzionális berendezések állnak a stúdiósok rendelkezésére, a minél élvezhetõbb közvetítés és rögzítés céljait szolgálva. A kupa ideje alatt nonstop háromnapos, éjszakai vetélkedõvel és színdarabokkal színesített, három-helyszínes, körkapcsolásos közvetítést készítünk a csapatok és az utókor számára. Lehetõségeinkhez mérten igyekszünk támogatni más egyetemi és fõiskolai kollégiumokat is. Berendezéseinkkel támogatjuk a Vásárhelyi Napok megörökítését, valamint a Kandó Kálmán Villamosipari Mûszaki Fõiskola KIN-Kupáját. Akit érdekel a televíziózás, rádiózás világa, itt, a Stúdióban bármelyik területen kipróbálhatja tehetségét, kitartását. Van, akit a szervezõi munka vonz ide, mások a mûsorvezetés-szerkesztés iránt érdeklõdnek. Villamosmérnökök lévén, legtöbbünket a technikai érdekességek csalogatnak le a Stúdióba. Óriási elõny, hogy itt mindenki mindent kipróbálhat, sok rejtett tehetségre derült Egy régi kamera már fény az elmúlt évek alatt. A Stúdió közössége sohasem állandó, folyamatosan bõvül a fiatal, érdeklõdõ fiatalokkal és minden évben elbúcsúztatjuk végzõseinket. Tartjuk a kapcsolatot végzett stúdiósainkkal is, akik tapasztalataikkal, tudásukkal nagyban segítik

35 éves Almanach

45

munkánkat. Hagyományos tavaszi Öregstúdiós találkozóinkon mód nyílik a régi barátok találkozására, a tapasztalatok átadására. Az évek során kialakult csapatszellem és a lelkesedés arra buzdított minket, hogy a már említett közvetítõkocsi segítségével Budapesten és szerte az országban kisebb-nagyobb kulturális rendezvényeket is megörökítsünk. Így jutottunk el többek között Püspökladányba, Balatonalmádiba, Szécsénybe, ahol a szíves vendéglátásért cserébe hangversenyeket, diák-színdarabokat, könnyûzenei fesztiválokat rögzítettünk. A legnagyobb sikerélményt az jelentette, hogy 1994-ben a budapesti Katona József Színház felkért bennünket egyik bemutatójának televíziós felvételére. Ezen produkciók során sokat fejlõdtünk mûvészileg és szakmailag egyaránt. Ennek bizonyítékaként elmondhatjuk, hogy a végzõs stúdiósok közül egyre többen helyezkednek el televízió- és rádiótársaságoknál, felelõs mûszaki illetve produkciós beosztásokban.

Kollégiumi Számítástechnikai Kör Bevezetõ

A

Budapesti Mûszaki Egyetem Schönherz Zoltán Kollégiumának számítástechnika köre (KSZK) mûködését 1976-ban kezdte meg, egy R5 típusú mérnöki pultról vezérelhetõ számítógéppel és pár lelkes egyetemistával. A kör megalakulása óta rengeteg hallgatónak biztosított lehetõséget a kor legújabb technológiáinak megismerésére és alkalmazására. Sokak közülük ma már neves magyarországi cégeknél dolgoznak. A géppark azóta sokat változott, sokszor cserélõdött, így szinte minden jelentõsebb számítógép architektúra jelen volt, ill. van a KSZK-ban hosszabb, rövidebb ideig. A megalakulás óta eltelt több mint 20 év alatt a taglétszám jelentõsen megnõtt, a kör néhány fõs társaságból mostanra a kollégium szakmai életét meghatározó csoporttá nõtte ki magát. Ezzel együtt a tevékenységi kör is bõvült: már nem korlátozódik a körtagokra. A kollégisták által használt gépterem és szerverek üzemeltetése, valamint az azokon mûködtetett szolgáltatások mellett a KSZK építette ki 1992-ben a kollégiumi hálózatot, mely mintegy ezer Schönherz kollégista számára biztosít hozzáférést az egyetemi hálózathoz, illetve az Internethez. Elõbb a szolgáltatási kör bõvülése, majd az ezáltal motivált taglétszám bõvülés a kör jelentõs át-, illetve megszervezését tette szükségessé. A hálózat teljes kiépítése után

46

35 éves Almanach

kialakultak a szolgáltatások szakmai szinvonalát biztosító felelõs poziciók, majd a kör új tagfelvételi rendszert dolgozott ki.

Közösségi élet

A

KSZK jelenleg körülbelül 30 aktív taggal, és mintegy 15 tagjelölttel rendelkezik. A kör folyamatos munkáját segíti a heti rendszerességgel megtartott körgyûlés, és a levelezési listánk. A feladatokat, jogokat, mûködésünk alapvatõ szabályait a kör Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rögzítettük. A KSZK-n belül számos tisztség van. A körvezetõ a nevelõtanár segítségével irányítja a kör munkáját, elég nagy autonómiát élvezve a kollégiumban. A pénzügyeket a kör pénztárosa intézi. A kollégiumi hálózat mûködtetését a hálózatfelelõs irányítja. Minden szerverünk élére rendszergazdát nevezünk ki. Minden jelentõsebb szolgáltatásunk is egy-egy körtag felügyelete alatt mûködik (webmester, postamester, tanfolyamszervezõ, stb.). A körben végzett szakmai munkáról félévi rendszerességgel számol be minden körtag, ami feltétele a tagság meghosszabbításának. A frissen érkezettek teljes jógú taggá válását egy féléves újonc státusz elõzi meg. Ebben az idõszakban apróbb munkákat végeznek, hetente szakmai elõadást szervezünk nekik, és a félév végeztével a KSZK vizsgán számolnak be rátermettségükrõl, elsajátított tudásukról. A tagságukról ezek után a körgyûlés dönt. A heti gyûlések és nagyobb közös munkákon túl a félévenkénti kirándulások, és egy-két közös vacsora alkalmas leginkább arra, hogy a kör tagjait közelebb hozza egymáshoz, hogy ne kizárólag szakmai közösség legyünk.

Szakmai élet

A

kör szakmai életének egyik alappillérét a számítógépes szolgáltatások jelentik a kollégium egésze számára, melyek közül a legjelentõsebb a kollégium minden szobájában használható számítógép-hálózat. Ennek megtervezése, kiépítése, javítása és fejlesztése a KSZK feladata a kezdetektõl fogva. Jelenleg közel 500 gép csatlakozik a hálózatra, mely az egyetmi hálózat felé induló kapcsolattal mintegy ezer diák számára biztosítja az egyetemi tanulmányaihoz ma már nélkülözhetetlen hálózati hozzáférést. Ugyancsak a kollégistákat szolgálja pár nagyobb szerverünk. Ezeken levelezhetnek, honlapokat helyezhetnek el, valamint az egyetemi feladataikon dolgozhatnak.

35 éves Almanach

47

Megpróbálunk minél szélesebb skálát lefedni, így Netware, Linux, Solaris, Digital Unix és Windows NT szervereket is mûködtetünk. Rendszergazdáink pár év alatt igen sok hasznos gyakorlati tudást és jártasságot szereznek ezekben a rendszerekben; javarészt olyan ismereteket, amiket az egyetemen nem oktatnak. Egyéb jelentõsebb szolgáltatásaink közé tartozik a kollégium honlapjának karbantartása, és az egyetemi hálózat legforgalmasabb levelezési listaszerverének üzemeltetése, mely napi 40 000 levél kézbesítésérõl gondoskodik. Az egyetemi oktatók is ezeken a listákon keresztül tudják leghatékonyabban értesíteni a hallgatókat. Azoknak is megpróbálunk segíteni, akik nem rendelkeznek számítógéppel: géptermünk 10 számítógéppel minden este a kollégisták rendelkezésére áll. A fenti szolgáltatások üzemeltetése nemcsak a kollégisták számára hasznos. A körtagoknak is remek lehetõséget biztosít egy-egy terület megismeréséhez. A jártasság megszerzésén túl itt megismerhetik, hogy milyen felelõséget jelent egy közel ezer felhasználós rendszer üzemeltetése. Mindezek során a gyakorlatban is kipróbálhatják, illetve kiegészíthetik az egyetemen szerzett tudásukat. A fejlesztések mindig lendületet hoznak a kör szakmai életébe is. A szakmai élet másik alapja a tagok által végzett önálló munkák. A kör saját célú eszközeivel, dokumentációkkal, szakkönyvekkel, illetve anyagi lehetõségeivel igyekszik ezen a területen is segíteni tagjai munkáját. Többen dolgoznak kisebb projekteken a KSZK-n belül, ilyen például adatbázisok programozása, a hálózati forgalmat figyelõ, analizáló szoftverek, Web programozás, Java alkalmazások készítése. A kör segíti a magyarországi Java Felhasználók Társaságának munkáját is egy fejlesztõi hely fenntartásával. Az újoncok heti tanfolyamai, melyeket az idõsebb tagok tartanak, valamint más (fõleg egymásnak) tartott elõadások, illetve a körtagok számára kötelezõ féléves beszámolók is a szakmai élet javítását és koordinálását segítik.

További információk: Körvezetõ: Völgyesi Péter, ([email protected]) Kollégiumi tanár: Mészáros Tamás ([email protected]) Internet: http://www.sch.bme.hu/korok/kszk/ E-mail: [email protected]

48

A KSZK gépterme

35 éves Almanach

Schönherz Zoltán Szakkollégium

1

997 nyarán kezdtünk el szervezkedni az akkori KKB néhány tagjával. Az ötlet nem volt új és már volt is próbálkozás, hogy a házban létrejöjjön egy Szakkollégium. Sajnos akkor nem sikerült tartósan fenntartani. Alapötletként egy céggel szerettünk volna tartós kapcsolatot kialakítani viszont kis idõn belül kiderült hogy a cégek oldaláról tekintve a vártnál nagyságrendekkel nagyobb az érdeklõdés egy ilyen jellegû szervezet iránt. Célkitûzéseink között elsõsorban a minél jobb lehetõségek felkutatása és hasznosítása volt mind a hallgatóknak, mind a háznak szakmai szempontból. Mára alaposan kinõttük az alapelképzeléseket. Jelenleg öt számítástechnikai céggel (Novell Magyarország Kft, Microsoft Magyarország Kft, Compaq Computer Kft, Protomix Kft, Mérnöktovábbképzõ Intézet) állunk szorosabb kapcsolatba. Tanfolyamokat, elõadásokat szervezünk mind a ház, mind a Kar hallgatói számára. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatóinak további lehetõség hogy szakkollégiumi hallgatók legyenek, persze korlátozott létszámban. Számukra külön elõny, hogy magasabb szintû tanfolyamokon vehetnek részt, a cégektõl kapott vagy kihelyezett nehezen hozzáférhetõ szakkönyvekbõl tanulhatnak. Szakkollégiumunk külön tanrenddel rendelkezik. Négy hónapos szakkollégiumi szemesztereink vannak melyek hallgatói a szemeszter végén záróvizsgát tehetnek az általuk a szemeszter elején választott témakörbõl. A szakkollégiumi záróvizsgát igyekszünk (immáron növekvõ sikerrel) elismertetni a partnercégekkel. A sikeres házivizsga esetén újabb lehetõségek nyílnak meg. Nemzetközi vizsgalehetõségekkel, munkalehetõségekkel, további tanfolyam lehetõségekkel támogatjuk a levizsgázott hallgatóinkat. Igyekszünk felállítani egy olyan könyvtárral egybeépített géptermet, ahol a hallgatók közvetlenül gyakorolhatják az elméletben tanultakat. Továbbá szakmai gyakorlatokat szervezünk cégeknél, ezzel is elõsegítve a Szakkollégisták fejlõdési lehetõségeit. További terveink között szerepel elsõsorban a jelenlegi kapcsolatok szorosabbra fûzése és további kapcsolatok kialakítása a cégekkel, valamint a témakörök bõvítése mind számítástechnikai mind a nem számítástechnikai irányokba. Másodsorban a hozzánk hasonló szervezetekkel szeretnénk minél több kapcsolatot kialakítani, és azon embereket is támogatni akik a szakkollégiumi hallgatók lehetõségeinek megteremtésén fáradoznak.

35 éves Almanach

49

HA5KFU kollégiumi rádióklub

A

rra, hogy a Házban mûködik egy rádióklub, egy „öreg” rádióamatõr gyorsan rájön, látván a Ház tetjét borító antennaerdõt, amelynek jelentõs részét a kollégiumi rádióklub telepítette. A kollégiumban mûködõ HA5KFU hívójelû klub a Mûegyetemi Rádióklub kollégiumi szakosztálya, és országszerte ismert az amatõr rádiósok körében. Itt mûködik pl. az egyik legismertebb amatõr gateway, melynek segítségével a rádióamatõrök az Interneten is találkozhatnak egymással. A klub hatalmas lehetõséget nyújt a kibontakozásra mindazoknak, akik barátokat szeretnének találni maguknak a Föld másik oldaláról is, illetve mindenféle kütyük forrasztgatásában szeretik kiélni magukat. A rádióklub rendszeresen szervez amatõr rádiós tanfolyamokat is, a tanfolyamok végén a résztvevõk rádióamatõr vizsgát tehetnek és teljesjogú klubtaggá válhatnak. Részlet az antennaerdõbõl...

AC Stúdió & Live

A

Schönherz Kollégiumban a különbözõ rendezvények (hétközi bulik, kupa, Fesztivál ‘7, Mozi, Táncklub stb.) hangosításával foglalkozó, akkor még a klasszikus Budavári Stúdióhoz tartozó csoport azzal az ötlettel állt elõ, hogy csak a hangosítási feladatokat ellátó kört hoznak létre. A hangtechnikai feladatokra specializálódott új kör (akkor HSB) nagy lelkesedéssel fogott a kollégiumi hangrendszerek felújításához, és az akkori még új hangmérnöki szakma alapjait bemutató hangmérnöki szakkollégiumi tanfolyamok szervezéséhez. Ehhez kapcsolódóan hozták létre a kollégium és a hangtechnikai cégek támogatásával a hangfelvételi stúdiót a kollégium földszintjén, a régi vetítõgépházak helyén. Az akkor középszintû stúdió mûködése folyamatossá vált, többek között a Hip-Hop Boyz elsõ nagylemeze is itt készült, miközben az érdeklõdõk a rendszeres tanfolyamokon tanulhatták a hangmérnöki szakma elméleti alapjait.

50

35 éves Almanach

Elsõsorban bizalmi okokból a HSB 1995-ben elhagyta a kollégiumot, a feladatokkal egy új, fiatal csapatot bíztak meg, ez lett az AC Stúdió & Live. Stúdió azért, mert hangfelvétellel foglalkozik, a remények szerint hamarosan teljesen digitálissá és korszerûvé váló, Bütykölés a stúdióban folyamatosan bõvülõ és mûködõ hangfelvételi stúdióban. Live azért, mert hangosítást és hangfelvételt vállal külsõ helyszíneken is. Természetesen a kör foglalkozik a kollégium hangrendszerének mûködtetésével is. Az utóbbi években a stúdió többször fel lett újítva, a hangfelvételi és hangosítási munkák ismét rendszeressé váltak. Az új tagok toborzására a kör rendszeresen szervez tanfolyamokat a hangfelvétel és a hangosítás technikájáról. A kör célja tehát a stúdió és a kollégium hangosítási eszközeinek fejlesztése mellett az elméleti alapok átadása és az egészséges hangtechnikai kultúra fejlesztése.

Rádiótechnikai Diákkör (RD)

E

z a kör egyrészt a szakmai körök közös mûhelye, másrészt a bütykölõk igazi paradicsoma. Az RD egyrészt szerszámokat és helyet biztosít azoknak, akik erõsítõt, vagy egyéb elektronikai berendezést szeretnének barkácsolni, másrészt elõadásokat szervez azokban a témakörökben, amely iránt nagyobb érdeklõdés van. Az RD munkálya és felszerelése – egy mechanikus-elektromos mûhely, ahol komoly mûszerpark áll a kollégisták rendelkezésére, egy marató mûhely és egy raktár – elengedhetetlen csaknem minden szakmai kör számára.

35 éves Almanach

51

Könyvtár, szakmai könyvtár

A

Schönherz Zoltán Kollégium könyvtárának évente kb. 150-200 beiratkozott tagja van. A baíratkozásra minden kollégiumi belépõvel rendelkezõ diák jogosult, a belépés ingyenes. Tagjaink egy hónapos lejárati idõvel kölcsönözhetnek a könyvtár mintegy 18.000 kötetre terjedõ könyvállományból. A könyvtár elsõdleges célja, hogy alapvetõ szakirodalmak – melyek egy leendõ, illetve végzett mérnök számára elengedhetetlenül szükségesek – házon belül is elérhetõk legyenek. A szakirodalom mellett azonban szép számmal fellelhetõk különbözõ szépirodalmi és ismeretterjesztõ mûvek is. A könyvtár szabadpolcos, ami a mai világban egyre nagyobb ritkaságnak számít, így a kikapcsolódni vágyók szabadon böngészhetnek érdekes olvasnivaló után. A hagyományoknak megfelelõen természetesen a nem beíratkozott hallgatók is élhetnek olvasótermi szolgáltatásunkkal. Rendszeresen járatunk több közkedvelt napilapot, valamint – elsõsorban szakmai jellegû – folyóiratot is. A lapok elõfizetését fõleg alapítványi pénzekbõl fedezzük. Az újságok olvasása szintén minden érdeklõdõ számára lehetséges. A könyvtár egyik további funkciója egy zenesarok üzemeltetése, ahol lehetõség nyílik a több, mint 150 darab bakelit lemez közötti nosztalgiázásra. Ezen lemezek nagyobb része komolyzenei mûveket tartalmaz. Az olvasás mellett – a helyszûke miatt csak korlátozott számban – szívesen várjuk a tanulni vágyó kollégistákat is. Ez egy közkedvelt szolgáltatásunk, ugyanis a könyvtárban biztosítható a kollégium zsibongó életében nem éppen megszokott csend és nyugalom. A hét csaknem minden napján nyitva tartunk. Hétfõtõl péntekig a délelõtti és kora délutáni órákban várjuk látogatóinkat, vasárnaptól csütörtökig pedig az esti órákban is szervezünk ügyeletet, hiszen a legtöbb embernek csak ekkor van néhány szabad perce a polcok közötti nézelõdésre. A könyvtárban jelenleg az igazgatóság egy embert foglalkoztat fõállásban, aki a délelõtti órákban látja el a könyvtárral kapcsolatos teendõket. Az egyéb ügyeleti idõben a Szakmai Könyvtár kör tagjai végzik. A kör a Szakmai Resszort alá tartozik, és a kollégium körökre vonatkozó szabályzatainak megfelelõen mûködik. A könyvtárban jelenleg nagymértékû átszervezések kezdõdtek, mely egy idõre kissé megbolygatta annak normális mûködését. A rend helyreállta után szeretnénk folytatni munkánkat. Továbbra is szeretnénk lépést tartani a rohamosan fejlõdõ számítástechnikával, hogy a hallgatók kezébe mindig a lehetõ legaktuálisabb szakirodalmat adhassunk. A tankönyv állományunkat is szeretnénk frissíteni és bõvíteni. Gondolkodunk egy WEB oldal kialakításán, ahol a hallgatók jelezhetnék a könyvtárral szemben támasztott igényeket, esetleges észrevételeiket, valamint ugyanezen oldalon esetleg lehetõség lenne a folyóiratokhoz tartozó lemezmellékletek hálózaton keresztül történõ elérésére is.

52

35 éves Almanach

Sportélet a Schönherzben Schönherz Diák Sport Kör

A

Diák Sport Kör, röviden DSK a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Schönherz Kollégiumában mûködõ, diákokból álló önkéntes alapon szervezõdõ csapat. Feladata a Kar amatõr illetve versenysport életének szervezése, kézbentartása. Ez magában foglalja a kari diáksporttal kapcsolatos valamennyi tevékenységet: sportlétesítmények fenntartása és elosztása, egy és többnapos rendezvények, versenyek és bajnokságok lebonyolítása, szertárak fenntartása valamint a sportszer kölcsönzés folyamatos biztosítása. A DSK sportbarát kollégistákból áll, akik nem ritkán aktív sportolók is egyben. A különbözõ sportágak vagy tevékenységek iránt érdeklõdõk körökbe szervezõdnek. A DSK kétheti rendszerességgel megtartott ülésein egyrészt a körök vezetõi vesznek részt, másrészt azok a tagok, akik szívesen részt vesznek bármilyen sportszervezésben. Minden munka önként vállalt, viszont annak elvégzése számonkérhetõ. A DSK elnök KKB tag is egyben, hiszen legjelentõsebben a Hallgatói Önkormányzat támogatja a DSK mûködését és annak felettes szerve is egyben. Versenycsapataink révén a Mûegyetemi Atlétikai és Football Club-hoz (MAFC) is szorosan kapcsolódunk. Ezen kívül minden szemeszterben pályázunk az Egyetemi Hallgatói Képviseletnél (EHK), és nagyobb rendezvényeink kapcsán felkeressük a minket rendszeresen támogató cégeket is. Sorban bemutatnánk köreinket, versenycsapatainkkal kezdve: kosárlabda, röplabda, asztalitenisz csapataink jól szerepelnek a Budapest bajnokságok különbözõ szintjein, illetve az Universitas kupákon kötelezõ jelleggel képviseltetik magukat. Az utánpótlás hiánya miatt a vízilabda csapat lassan különválik a kollégiumtól és az egyetemi sporttól. Tömegsport jellegû köreink lehetõséget kapnak arra, hogy heti kétszeri rendszerességgel igénybe vegyék az alagsori tornatermet, illetve hogy saját helyiséget használjanak. Mivel a körök nevei magukért beszélnek, ezért csak felsorolásszerûen említjük meg õket: aerobic, karate, sakk, túra, kerékpár, tollas, frizbi, hegymászó. A következõ körök abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy saját helyiséggel, raktárral rendelkeznek. A szauna az alagsorban kapott helyet, ahova esténként négy órán

35 éves Almanach

53

keresztül járhatnak „izzadni” a hallgatók. A body-terem idén bõvült, hatékony új gépeket vásároltunk, így szolgáltatásaink színvonala versenyzik a profi termekével. A Mûegyetemen egyedülállóan mûködõ Szörfklub tagjai sajátkezûleg javítják illetve készítik vitorláikat és deszkáikat. A nyári hónapok beköszöntével színvonalas táborokat és tanfolyamokat szerveznek a Balaton partján. Rendezvényeinket többféleképpen csoportosíthatjuk. Nagyrendezvénynek tekinthetjük a kupasportot (SchQpa), a Budapest Sportcsarnokban megrendezett Jegesnapot, a Római-parton tartott Evezõsnapot illetve a különbözõ uszodákban lebonyolított Vízinapokat. Kisrendezvényeinken 20-50 fõ vesz részt, és idõben sem tartanak tovább 2-3 óránál. Legnépszerûbbek a tavaszi és õszi csúcstartó – amelyek különbözõ szabadtéri vagy fedettpályás versenyszámokból állnak –, kidobóbajnokság, de sokan lejönnek a toronyfutásra, pókfocira és a body-kör által megrendezett Legerõsebb Ember versenyre is. A teremfoci, kosárlabda, asztalitenisz és röplabda bajnokságok összecsapásai több héten keresztül zajlanak. A kollégiumon belül két szakszertár mûködik. A síszertár a téli sportok szerelmeseinek biztosít olcsó és jó minõségû eszközöket, míg az általános szertárat a hallgatók inkább nyáron keresik fel sátrakért, labdákért, hátizsákokért. A látszólag sok különbözõ dologgal foglalkozó körtagok segítik és kiegészítik egymás munkáját, hiszen nem csak a kéthetente tartott gyûléseken találkoznak, hanem minden rendezvényen aktív szervezõként illetve indulóként. A csapat összetartását mutatja, hogy minden körtag nagy várakozással tekint a minden évszakban megrendezett DSK táborok elé, ahová szeretettel várjuk az öreg DSK-sokat. Foci a MAFC pályán

54

35 éves Almanach

Hagyományos rendezvények Schönherz Kupa

A

Schönherz Kupa kezdetben egy estés vetélkedõnek indult 1972-ben. Azóta az országban a legnagyobb kollégiumi vetélkedõvé nõtte ki magát. A Kupát elõfeladatok elõzik meg, melyek sorába tartozik a Schönherz túra, a Váci utcai feladatok, számháború, focimeccsek, kosármeccsek, atlétikai vetélkedõk, vízivetélkedõk és egyéb elmés feladatok.

A Schönherz Kupa története

N

agy ünnepségre készült 1972 októberében az Õs Buda Vára. A budavári Schönherz Kollégium tízéves fennállását ünnepelte. Erre az alkalomra a kollégium vezetése és évfolyamai egyhetes ünnepségsorozatot rendeztek. Az utolsó nap délutánjára és estéjére zárórendezvényként az akkori III. E.+M. évfolyam egy vidám vetélkedõt álmodott meg a kollégiumi évfolyamok számára. Így született meg a Schönherz (vándor) Kupa gondolata, amelyrõl akkor még senki sem gondolta, hogy a „vidám kis vetélkedõnek” indult rendezvény ilyen nagyszabású, nagy hagyományokkal rendelkezõ lesz. Az elsõ pár Schönherz Kupa „központja” a vári kollégium Dísztermében volt, de jónéhány feladat helyszínének a fõváros egyéb pontjait tûzték ki. Lássuk, milyen feladatokat tartalmazott az elsõ Qpa: -Logikai és lexikális villámkérdések -Kresz-teszt -Interjú készítés -Zenei és kultúrális nagyfeladatok -Sportversenyek

35 éves Almanach

55

A legnagyobb meglepetést azonban az a kisfeladat hozta, amelyben minél több kitöltetlen, érvényes pecséttel ellátott orvosi igazolást kellett hozni. Ugyanis az egyik csapat pár perc múlva kb. ezer darab orvosi igazolás nyomtatvánnyal és egy érvényes orvosi pecsétnyomóval jelent meg a Díszteremben. Az Qpa utolsó feladataként minél több lányt kellett hívni a fõváros egyetemi kollégiumaiból. A legtöbb hölgyet felvonultató évfolyamnak alapították az elsõ Schönherz Kupa rendezõi a Casanova Díjat. A Schönherz Kupa alapító okirata szerint a mindenkori gyõztes jogosult rendezni a következõ évi Qpát (ötödévesek esetén a második helyezett).

Alapítási Jegyzõkönyv

A BME Villamosmérnöki Kar Schönherz Zoltán Kollégiuma 1972/73-as tanév III. E+M évfolyama a kollégium fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából kupát alapított. 1. A kupa neve: Schönherz Vándorkupa 2. A kupa a Schönherz Kollégiumban minden év októberében megrendezésre kerülõ vetélkedõ nyertesét illeti meg egy évig. 3. A vetélkedõ elõször a kollégiumi napok keretében 1972. október 21-én kerül megrendezésre. 4. Az évfolyamok közti vetélkedõn minden évfolyam egyenlõ eséllyel vesz részt, mivel a rendezõ évfolyam vetélkedési joggal nem rendelkezik. 5. Az 1972. október 21-ei vetélkedõ rendezõje az alapító III. E+M. 6. Minden kollégiumi évfolyam egy-egy csapatot indít, melynek csapatkapitánya az évfolyam ÉKB titkára, illetve indokolt esetben az általa megbízott személy. 7. A vetélkedõ zsûrije öt tagú, elnöke a rendezõ évfolyam ÉKB titkára. 8. A vetélkedõt az az évfolyam nyeri, amely a legtöbb pontot gyûjti össze. Az elsõ helyezett évfolyam díja a Schönherz Vándorkupa és a rendezõ évfolyam által adott egyéb díj. 9. Az elsõ helyezett évfolyam köteles a következõ év októberében egy hasonló vetélkedõt rendezni, melyben õ indulóként nem vehet részt.

56

35 éves Almanach

10. A kupát véglegesen az az évfolyam nyeri el, amelyik háromszor a gazdája. Ez úgy lehetséges, hogy elsõben, harmadikban és ötödikben gyõztes lesz. 11. Amennyiben ötödéves az elsõ helyezett, úgy a második, illetve, ha az is ötödéves, úgy a harmadik helyezett évfolyam köteles a következõ évi vetélkedõt megrendezni. 12. A mindenkori rendezõ évfolyam köteles a dátumot és a gyõztes évfolyam jelét a kupára kirakni. 13. A jegyzõkönyv másodpéldánya a KKB irattárában található. 14. Legyen e kupa az évfolyamok közti egészséges vetélkedés szimbóluma, és egy évenkénti kedves színfoltja a kollégiumunk életének. Budapest, 1972. október 21. Rákóczi Lajos Galló Vera Rostás Zoltán Szûcs Bertalan

Qpázók

Pótkupák Casanova kupa

M

ár 1972 októberében – az elsõ Schönhezr Kupa idején – nagy hölgyhiányban szenvedett a kolesz, és így az ott rendezett bulikon is bizonyára fehér hollónak számítottak a lányok. Az elsõ Kupa rendezõi kitûnõen átlátták a helyzetet, és a záróbulira feladatként tûzték ki: a csapatok hívjanak el minél több nõt a fõváros egyéb egyetemi kollégiumaiból. A legtöbb leányzót felvonultató évfolyamnak alapították a Casanova Díjat. Az ehhez társuló kupa alakja nem mindennapi, a kupát a csõrként funkcionáló fallikus nyúlványon keresztül kell meghúznia a gyõztes csapat egyik hölgytagjának. A szükség azóta törvényt bontott. Ma már egyetlen kupán sem lehet kritérium kizárólag egyetemista lányok elhívása, mert akkor a gyõztes csapat is tíz alatt maradna...

35 éves Almanach

57

Elschönherz kupa

A

Schönherz Kupa története során csupán egyszer (rögtön az elsõ Kupán 1972-ben) fordult elõ, hogy elsõs csapat nyerte el a díszes vándorserleget, a Schönherz Kupát. Ennek több oka is lehet, de az biztos, hogy egy elsõs banda, másfél-két hónapos „ koleszmúlttal ” háta mögött még nem elég tapasztalt ahhoz, hogy a nagy Kupanyitó ‘96 viadalon a dobogó legfelsõ fokára állhasson. Valahogy mégis díjazni kell azt az elsõs csapatot, amely a legeredményesebben kupázik. Ezért hozták létre az Elschönherz Kupát, amelyet értelemszerûen a legtöbb pontot elérõ, és tisztán elsõsökbõl álló csapat kap meg. Epszilon Kupa

K

ülönösen izgalmasra sikeredett 1979-ben a Qpa hajrája. A hírzárlat elõtt fej-fej mellet haladt az akkori IV.H.+M. és II.H.+M. csapata és végül ez utóbbi csupán 2,5 (két és fél) ponttal maradt el a diadaltól. Akkor a keserû vereség hatására alapították az Epszilon Kupát melyet az alapító okirat szerint az a csapat kap meg, amely az összes pontszám 2,5 %-nál kevesebbel marad el az elsõtõl. Aki azt hinné, hogy ez a képtelen helyzet – ez az „epszilon”-nyi különbség – azóta se fordult elõ, az nagyon téved! Egy kerek esztendõt kellett csupán várni, és 1981-ben megismétlõdött a „tragédia”. A hírzárlat során, az utolsó három feladat alatt kétszer is helyet cserélt az elsõ két helyezett, és végül csak három ponttal verte meg az akkor már III.H.+M. a második helyezett IV.H.+M.-t. A történelem tehát megismételte önmagát. A IV.H+M-nek egy évet várnia kellett, hogy 1982-ben kiegészülve V.-ként kortyintson a gyõztesnek járó kupából. Gumicum Kupa

E

zt 1992-ben alakította meg a Gumicum, miután csapatuk háromszor is második helyet ért el. Kiírásuk szerint az, aki legalább kétszer egymás után második helyet ér el, köteles új kupát alapítani, viszont kap 99 liter bort. A kutyabõrre írt alapító okirat átadása

58

35 éves Almanach

után Töbör az alábbi kijelentést tette: – Fiúk, ha megint nem nyerjük meg, itt a színpadon négykézlábra állva fogok nyeríteni. Ezek után az eredményhirdetésen a Gumicum zászlaja megint – immáron negyedszer – csak a második helyen lengett, így a csapat, amely összességében több bort mondhatott magáénak, mint a gyõztes, indulóját kicsit tovább alakítva énekelhette: Négyszer voltam Qpán életemben...

„Qpajármû”

Kukka Vándorkuka

A

nagy múltú, hírneves, közkedvelt és igényes Kukk-A-Dél csapat az Úr 1993. esztendejében a csapat fennállásának III. évfordulója alkalmából kupát alapít, melynek neve Schönherz Kukka. 1. A Kukka vándorkuka, az elnyerõ csapat egy évig birtokolja, és a következõ Schönherz Qpa záró ünnepélyén köteles továbbadni, és az alapító okirat hátuljára a nyertes csapat nevét fölrajzolni. 2. A Kukkát az nyeri el, aki Kukkát birtokló csapatnak (illetve ezen évben az alapító csapatnak) a legszimpatikusabb, bárminemû indoklás nélkül. 3. A Kukka elnyerésével jár minimum 15 liter bor és a Kukka tartalma, amelynek költségeit az adományozó csapat állja. 4. Amennyiben ötödéves csapat nyeri el a Kukkát, úgy a következõ évben az adományozás jogát és költségeit az Old Boys csapat önként köteles vállalni. 5. A Kukka szent és sérthetetlen. 6. Ennek ellenére, aki a Kukkában bárminemû kárt tesz szégyenítessék meg, neve díszelegjen a kollégium összes kukáján. Ha a Kukka összetörik, akkor a kárt okozó csapat köteles egyrészt újat csináltatni, melynek ûrtartalma nem lehet kisebb, mint az elõzõ Kukka 1,5-szerese, másrészt büntetésül 30 liter bort az Old Boys csapatnak beszolgáltatni. Amennyiben ez három éven belül történik az Old Boys felezze ezt meg az alapító csapattal. 7. Az alapító okirat másodpéldánya a KKB irattárában található. Alapító tagok: Borbély István, Darázs Attila, Farkas Tivadar, Fazekas Csaba, Fekete László, Fidrich László, Nagy Lajos (Old Boys)

35 éves Almanach

59

1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997.

Kupanyerõk 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1980. 1981. 1982.

I.E.+M. IV.E.+M. III.E.+M. II.E.+M. V.E.+M. III.H+M. II.H.+M. V.THEM IV.H.+M. III.H.+M. V.HMTE

Csillagtúra

IIII. III.E. II.E. V.E. II.M. Libero (I.) Slag IV.M. Libero IV.E.+H. Balthasar & Honyõpe III.E. Pereputy II.vill. III.+IV.+V. Meeting USF V.E. Pereputy III. Infó We’Kings II. Infó SchexBeer V. infó We’Kings VI. infó We’Kings

Csillagtúra

E

z egy tavaszi hagyományos túra, amelyen minden nappali tagozatos évfolyam, valamint már végzett évfolyam részt vehet. Ez tulajdonképpen nagy találkozója az öregeknek, akik nem egyszer feleségestõl, gyerekestõl jönnek el. A túra útvonalán állomások vannak, ahol játékos, tréfás feladatokat kell megoldani a csapatoknak, amik pontozva vannak. A legtöbb pontot elért csapat nyeri a túrát. Ez sokszor öreg csapat szokott lenni. A túra végállomása a Hûvösvölgyi nagyréten van, ahol bográcsgulyás várja az éhezõket, büfé és egy órás koncert az szórakozni vágyókat.

Jegesnap

M

inden év márciusában kerül megrendezésre. A kollégiumi DSK (Diák Sport Kör) rendezi meg. A Budapest Sportcsarnok edzõ jégpályája van kibérelve erre az alkalomra, ahol általában este hattól tízig folynak a rendezvények a megjelent

60

Jegesnap

35 éves Almanach

mintegy 300 hallgató részére. Ugyanis nem csak korcsolyázni lehet a fent említett idõpontban és helyen, hanem számtalan játék szórakoztatja a Jeges-napra kilátogató fiatalokat. Ilyen például a „lökd meg a tehenet”, ahol a benevezett párok lökdösik egymást, a „párkeresés”, ahol a belépéskor kapott sorszámok alapján kell megkeresni a pároknak egymást; gyorskorcsolya, sorvetélkedõ, booling, táncbemutató, tombola és még sok más érdekes rendezvény várja az érdeklõdõket.

Evezõsnap

S

zintén a DSK szervezi. Jó alkalom az evezéssel, a kollégium hajóival (kajakok, kiel-boatok) való ismerkedésre, egy kellemes nap eltöltésére a Római parton egy hétvégén a tavaszi félév vége felé. A szolgáltatások közé tartozik az olcsó bográcsos kaja, mondjuk stílszerûen halászlé fõzése is.

Úri-Buli

1

988-ban alapította és rendezte meg elsõ ízben az akkori I.Erõs (Honyõpe) és I.Hiradó (Balthasar) ezt a hagyományos nõnapi bulit. Ebbõl következõleg minden év március 8-án (vagy a körül) kerül megrendezésre. A buli jellegében egy század elejei hangulatot idézõ farsangi estélyhez hasonlatos rendezvény, ahol a hölgyek ruhája kötelezõ jelleggel(!) kisestélyi, de minimum szoknya és blúz, az uraké szmoking, frakk, díszmagyar, de minimum öltöny és nyakkendõ. Ezt a kornak megfelelõ öltözetet viselõ komornyikok ellenõrzik a kapuban, majd ha mindent rendben találnak virággal kedveskednek a belépõ hölgyeknek. A földszinti nagyterem színpadán az est elsõ részében egy, a pesti kabarékat idézõ varieté mûsor szórakoztatja a vendégeket: énekesek, artisták, rövid performance-ok, kabaréjelenetek. A mûsor után felcsendül a zene, elõbb keringõk és egyéb szalontáncok kerülnek terítékre, majd könnyebb mûfaj felé tendál a dolog. Az elsõ emeleti nagyteremben eközben Casino és büfé vár minden játékos kedvû érdeklõdõt, éhezõt és szomjazót. Ezen kívül sok más meglepetéssel szolgálnak a rendezõk.

35 éves Almanach

61

Fesztivál ‘7

M

inden 7 évvel ezelõtt kezdõdött. A kollégium irodalmi érdeklõdésû lakói amatõr színtársulatot alapítottak. A társulat több sikeres fellépés után egy országos szintû egyetemi színháztalálkozóval lepte meg a Ház lakóit és baráti körét. Az egyhetes programsorozat iránt való nagyfokú érdeklõdésen felbuzdulva 1993-ban a találkozó már több mûvészeti ágat magába foglaló Fesztivál 7-ként került megrendezésre. A rendezvény elsõrendû célja volt, lehetõséget biztosítani a fiataloknak, hogy mérsékelt, számukra is elérhetõ áron látogathassanak igényes kulturális programokat, megismerjék a hasonló korú színi elõadók törekvéseit, munkáját, illetve, hogy kulturált környezetben tölthessék el szabadidejüket. Az alapötlet immár hét éves, de az, hogy egy igen széleskörû fesztivál lett belõle, köszönhetõ a Kultúr reszort lelkes tagjainak. A szervezõk a rendezvény Bródy János a Fesztivál 7-en színhelyéül természetesen a kollégium földszinti és elsõ emeleti klubtermeit és körfolyosóit választják, a termeket hangulatos díszítõelemekkel kiegészítve kávéházi, csárdai hangulatot teremtenek a kollégiumnak. Minden évben a közel két hónapos munka eredményeképpen emlékezetes pillanatokat nyújtottak már a közönségnek többek között a Tatai és Írisz Színjátszókör, a Pitymalló Kesely Színjátszókör, a Théba Színiakadémia, a József Attila Gimnázium illetve a házbeli színtársulat tagjai, valamint a Zeneakadémia fiatal növendékei. Az amatõr mûvészek mellett felléptek neves elõadók is, mint például Cseh Tamás, Nyesõ Mari, Jordán Tamás, Sebõ Ferenc, Ábrahám Erika, a Kaláka együttes, Koltai Róbert, a Benkó Dixieland Band. A Fesztivál 7 nélkülözhetetlen keddi programja a Fesztivál Bál, ahol divat és táncbemutatók színesítik a kellemes báli hangulatot.

Fesztivál 7 díszlet

62

35 éves Almanach

Gólyák, gólyák, gólyák Az ifjú nemzedékek beépülése

A

lapvetõen a gólyákból lesz a tapasztalt felsõéves kollégista, bár az idõk során a fordított irányú fejlõdésre is láthattunk néhány jól sikerült példát. Ezen szabály-erõsítõ egyedeket is beleértve tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a kollégiumba bekerült elsõsök milyen kezdõsebességet kapnak az egyetemi éveik elején. Ez a törõdés alapvetõen befolyásolhatja a kollégium egészének a jövõjét. A kollégium felépítésébõl adódóan többféle „karrier” futható be az egyetemi évek alatt. Egyik a körökben kifejtett munka, elsõsorban a KSzK, a BSS mint nagyobb szakmai körök, a különbözõ Sport reszort alá tartozó körök és kultúr körök, valamint talán még ide sorolható az Új Vár Klub is; egy másik lehetõség – amely mostanában sajnos éppen negatív félperiódusban tengõdik – az évfolyam (szint) keretein belül kifejtett szervezõ munka, az évfolyam húzóembere cím elnyerése; egy harmadik lehet talán a közéleti tevékenység, úgymint a kollégiumi és/vagy kari önkormányzatban kifejtett munka. Amikor az elsõs titán bekerül a kollégiumba, természetesen sem õ, sem mi felsõbbévesek nem tudjuk, hogy „mi szeretne lenni, ha nagy lesz”, így mindenkinek minden lehetõség elõnyeit és hátrányait egyaránt igyekszünk megmutatni. Eleinte persze csak és kizárólag megmutatni szeretnénk a lehetõségeket, mert mint anyaoroszlány a gyermekét, úgy védjük az elsõsöket attól, hogy már a beköltözés után két héttel elmenjen stúdiózni, rendezni, bármit csinálni. A körök persze igyekeznek elcsábítani minél elõbb a õket, de mi, akik az elsõsökkel foglalkozunk, igyekszünk rávilágítani a túl korai aktivizálódás hátrányaira. Az elsõ két félév ugyanis az, ahol a nyugodt öregkort meg lehet alapozni kreditpontok idõben való megszerzésével, ráadásul ez pont az az idõszak, amikor a gólya még tapasztalatlan, elsõ gyámoltalan szárnycsapkodásaival jelzi tanárainak, hogy létezik (ZH, pótZH, elsõ vizsgák). Aki türelmetlen, és nem várja ki a kellõ pillanatot, az várhatóan még egy gólyatábort, gólyabálat látogathat, vagy igen jó eséllyel a középfokú végzettségébõl kell az nagybetûs életben a maximumot kihoznia. Aki viszont türelmes, és eleinte csak puhatolózik, az harmadik-negyedik félévben már a kellõ tapasztalattal és a széles lehetõségek kellõ ismeretében, de ami a legfontosabb, nyugodt egyetemi háttérrel eshet neki a különbözõ szakmai, sport és kultúr köröknek, vagy bárminek, amire itt lehetõség van.

35 éves Almanach

63

Néhány éve még meg lehetett élni az ösztöndíjból. Ma már sajnos más a helyzet, ezért a fiatal titánok arra kényszerülnek, hogy munkát vállaljanak. Ezt egyetem mellett lehet úgy csinálni, hogy az annak a rovására ne menjem (mert az egyetemista, ugye, idõmilliomos). Ennek a jelenségnek azonban egyre jobban a kollégiumi élet látja kárát, hiszen a fiatalok egyre korábban, nem ritkán már elsõéves korukban alkalmi munkákat keresnek, vagy munkába állnak, és a korábbi idõmilliomosok a rengeteg idejüket pénzkeresetre használják, ritka az az ember, aki teljes szabadidejében a kollégium keretein belül tesz-vesz. A hallgatók szempontjából a dolog érthetõ, a kollégiumi életben viszont a régi és még régebbi idõkhöz képest a társadalmi élet hanyatlása jellemzõ. Ennek kiküszöbölésére történt néhány próbálkozás, de egyelõre úgy tünik, hogy a kollégista pénztárcája áll nyerésre: 40-50 év múlva sokkal kevesebb dolgot tud majd az egyetemi éveirõl mesélni a jelenlegi kollégista az unokáinak, mint mondjuk néhány évtized múlva a néhány évvel ezelõtti kollégisták. Mert az ugye nem egy érdekfeszítõ történet, hogy „amikor a nagyapa bement az irodába, és megírta a nyilvántartó programot”. De a mai világ sajnos ilyen, ha szabad egy közhellyel élnem. Igyekezetünk középpontjában tehát nem csak a kollégista, mint egyedülálló emberi egyed szerepel, hanem eleinte elsõsorban az a 60-70 ember, aki együtt arra hivatott, hogy évfolyammá, szintközöséggé formálódjon. Ezt a közösségformálás a már említett okokon kívül az is nehezíti, hogy a középiskolákban a rendszerváltással egyidejûleg az ifjúsági szervezetek mélyrepülése kezdõdött. Sok ember ma csak itt, a kollégiumban jön rá arra, hogy érdemes valahová tartozni, és azért a közösségért tenni is valamit. Sok ember persze még itt sem jön erre rá, de õk amúgyis menthetetlenek. Aki viszont „beépül”, az bizonyosan hozzátesz egy kicsit a kollégiumhoz, eközben mindez persze hasznára válhat, ha máshogy nem is, hát úgy, hogy a hosszú téli estéken az egyetemen eltöltött évekrõl való meséléssel az unokáját elszórakoztatja. Ennél persze sokkal kézzelfoghatóbb elõnyök származhatnak a késõbbi dolgos hétköznapokban abból a széleskörû ismeretségbõl, amire az ember csak itt és így tehet szert. A vázolt célok közül tehát a hosszútávúak azok, amelyeknél egyrészt a túl korán elszabadulni kívánkozó energiákat kell féken tartani, másrészt viszont ezen energiákat a helyes irányba terelgetni abban az esetben, ha már kitörnek, kitörhetnek. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha van energia. Az a tevékenység viszont amelynek a hatása sokkal elõbb mérhetõ a közösségformálás. Ezen cél elérésére különbözõ alkalmakat szervezünk. Ilyenek a kirándulások, szintvacsorák, szintfestések, klubépítés, stb., amelyeket a kollégiumi önkormányzat a lehetõségeihez képest igyekszik anyagilag és egyéb módon is – helységgel, eszközökkel, tanácsokkal – támogatni. Mindezzel a szinten belüli kohhéziós erõt serkentjük már elsõ évben.

64

35 éves Almanach

Sajnos megfigyelhetõ, hogy a szinten belül elsõévben kialakult kohéziós erõ másodévtõl kezdve folyamatosan elporlad. Ennek oka egyrészt a már említett munkavállalási kényszer erõsödése, másrészt az, hogy a kollégisták ekkor kezdik beleásni magukat a különbözõ körök munkájába. Régebben még ezen néhány elszármazott ember után is maradt egy olyan kemény mag a szinten, aki annak életét szervezte, egyengette. Az elmúlt néhány évben viszont folyamatosan csökkent a globálisan hadba fogható emberlétszám (míg az egyetemi hallgatók létszáma viszont folyamatosan növekedett), így igen gyakori, hogy akik régebben a szint életét szervezték, azok most más elfoglaltságuk miatt nem teszi ezt, és ha tehetnék, sem biztos, hogy lenne kinek. Ennek tudható be, hogy a különbözõ hagyományos rendezvényeken – Schönherz Kupán, Csillagtúrán – való részvétel is megcsappant, és az induló csapatok kûzdõereje is kisebb.

A hagyományos gólyaélet

A

mióta Kollégium a Kollégium, mindig is különös gondot fordított az újonnan ide került fiatalok kollégiumi életbe történõ beilleszkedésének elõsegítésére, és ennek a folyamatnak a helyes irányba történõ terelgetésére. Ennek fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, hiszen elég csak arra gondolni, hogy a hajdani Öregek alkotta értékekbõl (hagyományok, nóták stb...) vajmi kevés maradhatott volna fenn napjainkig, ha az elsõsök nem a Kollégium szellemének hamuban sült pogácsájával tarisznyájukban indúlnak a rögös egyetemi és kollégiumi útjukra. Mára az elsõsök kollégiumi életre való nevelése egy hagyományrendszer keretében történik, mely hagyományok hosszú évek során alakultak ki és kapták meg a mostani, közel hét éve változatlannak tekinthetõ arcukat. A gólya elsõ találkozása az egyetemmel és fõleg a Kollégiummal a Gólyatábor-ban történik. A gólyatábor jelenlegi arculatának kialakulása 1991 nyarára tehetõ. Ekkor vezették be ugyanis az egyetemen a modul rendszert. Ennek lényege az volt, hogy az elsõ 2,5 évben minden hallgató ugyan azt az alapképzést kapja, majd csak a szigorlatok után szakosodhatnak. Ezért a régi, szakonkénti gólyatábort nem lehetett kivitelezni, hiszen mi alapján lehetne beosztani az egyes embereket már elsõs korukban különbözõ szakos Seniorok alá... Ekkor született meg az akkori Seniorok és Nevtanárok agyában, hogy legyen egy nagy gólyatábor mindenki számára. Akkortájt törölték el az egyetem elõtti kötelezõ katonai szolgálatot, ezért a gólyák közül már csak elvétve akadt katona viselt ember, a Seniorok között viszont mindenki az volt. Kézenfekvõ volt az ötlet, hogy a gólyatábor a katonaság jegyében kerüljön megrendezésre. A cél az volt, hogy a Kollégiumban

35 éves Almanach

65

szokásos hagyományos rendezvények mindegyike valamilyen analógiával megjelenjen az alatt a pár nap alatt. Így kerültek a programba a SCH-QPA színdarabjai, ügyességi vetélkedõi, számháborúi, a Csillag-túra éjszakai túrája. A bodajki állomáson kettes oszlopban , vigyázállásban sorakozó gólyahad (körbevéve persze egy-két, hátizsákkal a hátán elszántan fekvõtámaszt nyomó renitens fiatallal) már messziról jelezte az arra tévedõnek, hogy itt bizony Villanykaros gólyatábor kerekedik. Aztán az elsõsök a Villamoskari induló eléneklésével keltek 7:00-kor és az Üt már az óra ringatta õket állomba az alakuló téren 0:30-kor. Az elsõ bodajki tábor frappáns és emlékezetes megrendezése során merült fel az igény egy társaság létrehozására, aki az elsõsökkel foglalkozik és fõ célja a hagyományok õrzése. Így alakult meg a Szent Schönherz Senior Lovagrend (továbbiakban SSSL), az aktív seniorokat, és az ügyben érdekelt nevelõtanárokat magába tömörítve. Na, de haladjunk a gólya szemével a Kollégium rögös útján, miután a nyár végén kipihentük a gólyatábor fáradalmait, jöhettünk beköltözni a kollégiumba... „Az augusztusi nap hatalmas nyelvével nyaldossa a kolesz elõtti mûmárványt, hajnal öt óta úton vagyok, és már négy órája állok a napon. Mindjárt dél... Jó lenne enni valamit... Kilyukad a gyomrom... Na, végre bemehetek. Az ajtóban valaki szépen mosolygós, vörös fejjel teszi fel a kérdést ”Fél szilva, fél cseresznye?" – honnan lehet ezeknek még cseresznyéjük augusztus végén, gondolom, és kíváncsiságból arra voksolok. Hát ez kellett mint egy falat kenyér...” A beköltözés már rég óta így kezdõdik minden leendõ koleszos számára, aztán jönnek azok a végeláthatatlan lépcsõk fel és le... pokol, menyország, orvosi szoba, szexuál-pszichológus, kihallgatás, lakcímbejelentõ, Hadik András lovasszobra gondnoknõ, szoba és az este végén jópofa emberek elmondják, hogy az idei beköltözésen rekordot döntöttünk: 256 embert 10-tõl 17-ig sikerült beköltöztetnünk, ami azt jelenti, hogy egy ember beköltözése kb. 1 perc 40 másodpercig tartott. Ezen már mindenki jóízûen nevet, és boldogan énekli a Villamoskari induló jól ismert sorait... Mindjárt az elsõ héten egy kis, elsõsökbõl álló csapat indul el a kollégiumból a Budai Várba a nevelõtanáruk vezetésével, hogy megnézzék azt a bizonyos, sokat emlegetett „Vári koleszt”. A Gellért térrõl szinte a

66

35 éves Almanach

Duna másik partján álló szabadidõközpont falait remegtetö „Közgázos, gépészmérnök” hasítja át a meleg szeptemberi éjjszakát. Aztán Hadik András lovának legszentebb szentségét figyelgetve arra gondol az egyszerû gólya, hogy a villamos mérnöki diploma ennél talán többet nyújt majd, de ez legalább már megvan. És eszébe jutnak a beköltözés estéjén egy nagy, bronzból készült gömbszerû dologgal hadonászó szakállas ember szavai... Az élet nem áll meg, egyik csütörtökön arra ébredünk, hogy ma mégis csak szerda van? És valóban, a régi jó bölcseletet idézve: „mindenkinek igaza van”, ugyanis ma csütörtökön van a hagyományos gólyaszerda. Ennek a rendezvénynek egy célja van: a gólyák elõtt bemutatni a már annyit emlegetett kollégiumi vívmányokat, rendezvényeket, mindenféle lehetõséget a szabadidõ tartalmas eltöltéséhez. Az év november közepéig tartó szakaszát egy-két évfolyamvacsora, túra, kirándulás szinesíti, mígnem elérkezik a november 7-hez legközelebb esõ szombat és utolsó útjára indul az est közepén Titanic-ká keresztelt Auróra, melynek fedélzetén számos matróz, segédtiszt, tiszt és pár kapitány biztosítja a gólyák zavartalan utazását. Lehet itt tombolát nyerni, gólyaesküt tenni, cipõt pucoltatni, házasságot kötni, elválni, temetni, cigányzenét hallgatni, borozni, táncolni, mignem a hajó jéghegynek nem ütközik és mindenki el nem ázik kellõképpen. Akinek ez nem lett volna egyértelmû ez a Villanykari Gólyabál. Az eddigi gólyabálok a Goldmann menzán vagy az E épületben voltak, azonban célunk a késõbbiekben a hajót a Vári kolesz kikötõjébõl indítani. Ezzel a hajóúttal véget ér a gólyák számára írott forgatókönyv, viszont kezdetét veszi a munka oroszlánrésze. Az így bevezetett csapatot, most már a passzív szemlélõ pozícióból ki kell mozdítani és önálló munkára kell bírni, hiszen a jövõ évi forgatókönyvben már rájuk vár egy két üres oldal megírása...

35 éves Almanach

A „cipõpucoló”

67

A Szent Schönherz Senior Lovagrend (SSSL) Bevezetés

M

it is takar ez a név? Elsõ ránézésre valamiféle öregekkel kapcsolatos dologról lehet szó, ami nem is áll olyan messze a valóságtól. Igazában valamikor a legendák ködébe vész a mostani Lovagrend elõdeinek hõséneke, amit biztosan feljegyeztek a krónikák, az az alapítási dátum volt.

A kezdet

A

z 1991. év nyarának utolsó heteiben egy nagysikerû Gólyatábort rendeztek a seniorok. A Házban mûködõ évfolyamok ekkor találtak igazán egymásra, ott szembesültek elõször azzal, hogy az együttes munka milyen jó eredmény képes produkálni. Felbuzdulásukat megragadván õsszel, a Kisrablóban eltöltött vacsora során fogant meg az ötlet: szervezett keretekben kellene tovább csinálni a lelkes felsõbbéves senioroknak a fiatalok istápolását. Az akkori elsõs nevelõtanárok – Luigi, Doki, Guczó, Fucskó, Dézó –, valamint a friss seniorgárda elhatározták, hogy megalapítják a Lovagrendet. Alapító okirat gyanánt elképzeléseiket egy Kisrablós étlap hátuljára vésték, hogy az utókor is „lásson, tudjon, érezze a feeling-et”.

Története

V

alahogy imígyen indult a ma is létezõ SSSL hivatalos története. Kezdetben kommandóegységekbe tömörülve járták a Házat, mindenütt lehetett számítani rájuk, ahol ember- és ötletanyag szenvedett hiányt. Aztán a rendszerváltozás szele begyûrûzött a Ház falain, az egyre több elsõssel egyre többet kellett foglalkozni. A Lovagrend háttérbe vonult, szerette volna a fõ célt elérni, az elsõsök útját egyengetni. Sajnos a háttérbe vonulás túl jól sikerült, a mélypontból egy fiatal, ám tettrekész nevelõtanári gárda, no meg az általuk vezérelt, zömmel másodéves seniorcsapat vezette ki a Lovagrendet. ‘95 óta töretlen népszerûségnek örvend, ezen még az sem tudott változtatni, hogy az idõközben a körök között kitört legalizálási láz megkövetelte az SzMSz, a költségvetések, az éves rendezvénytervek elõzetes elkészítését. Függetlenségét megõrizve a Lovagrend legalitása nem kör, hanem ellipszis-szinten valósult meg.

68

35 éves Almanach

Felépítése

A

Lovagrend megalakulása óta több kasztból épül fel. A legfõbb irányító (és demokratikus diktatúra lévén döntéshozó) szerve a Hetek tanácsa. Tagjai közé a mindenkori Nagymester, valamint 6 tanácstag tartozik, tanácstag lehet lovag, illetve apród. Irányító szerepet tölt be a lovagok kasztja, az apródok kasztjába pedig azon seniorok kerülhetnek, akiket tevékenységükért a Hetek arra érdemesnek tart. A Lovagrend végrehajtó szerve a seniorgárda, mindenki tagja lehet, aki szívesen szeretné a piroscsõrû gólyák kezdõ lépteit egyengetni az egyetemi élet rögös útján. Az idõk folyamán, ahogy egyre inkább lábra kapott a Lovagrend szellemisége a Ház berkein belül, úgy lett egyre több ereklyéje, egyre több hagyománya. Ilyen például a Nagykönyv, amit ma már nyugodtan lehetne Vándorkönyvnek nevezni, annyit utazik a Lovagrend és a készítõje között. Ebben a kódexban fektették le a Lovagrenddel történt nagyobb eseményeket, igényes felépítése minden olvasója számára feledhetetlen emléket nyújt. A hatalom jelképe a Nagymesteri sapka, az Excalibur (ami egy másfél méter hosszú díszkard), valamint az Országalma, amit gyûlésenként egy megfelelõen méretezett Unicumos üveg képvisel. Maga a nagymesteri cím nem egyidõs a Lovagrenddel. Az õsi fóliánsok szerint Iván volt az elsõ Nagymester, majd Nagyturcsi, Polonkai, Blázi ölthette magára a fekete köpenyt. Jelenleg Rich bírja e felelõsségteljes posztot, ám õ ezekben a hetekben adja majd át az Excaliburt és a stafétabotot valamelyik lovagnak. Lovag lehet minden apród, aki betöltötte a harmadik egyetemi életévét, és bizonyította rátermettségét a lovagi erények terén. Mindeme bizonyítás szertartásokkal tarkított próbatételen keresztül vezet, megfelelés esetén a jelölt részt vehet a Lovaggá Avatás ceremóniáján. Ekkor a lovagok maguk köré fogadják, és hûségük jeléül egy köpennyel ajándékozzák meg. Az újdonsült lovagnak választania kell egy lovagi nevet, valamint egy címet. Így lett a Lovagrendnek udvari szállítója, kincstárnoka, fõétekfogója, stb. Az apródjelöltek a sikeres próbateljesítés után egy korsót kapnak annak jeléül, hogy immár a Lovagrend sorait erõsítik, majd ezután választaniuk kell egy Lovagot, kinek fegyverhordozója lesz.

Mozgalom

M

ivel foglalkozik konkrétan a Lovagrend? Természetesen minden, elsõsöket érintõ kérdéssel, néhol a Hallgatói Képviselettel karöltve oldják meg a problémákat. Egy gólya élete általában a Gólyatáborban kezdõdik. Itt alapvetõ és nélkülözhetetlen információkkal tömik meg a begyét. Aki neadj’isten nem jelent meg a Gólyatáborban, a Beköltözéskor kellõ kényelmetlenségek közepette pótolhatja lemaradását. A szorgalmi

35 éves Almanach

69

idõszak kétségkívül legnagyobb durranása a Qpán kívül a Gólyabál, ahol elválik, hogy képes-e a gólya a leendõ villamosmérnöki élet komolyságát elviselni. A jó közösséggé kovácsolás elengedhetetlen eszköze szokott lenni a szintkirándulás, ezt a seniorok szervezésével ejtik meg valamelyik napos õszi hétvégén. Az összeszokást segíti elõ a seniorok által elkészített Elsõ Vacsora is. A Gólyaszerda (ami mellesleg szinte sosincs szerdai napon) megfelelõ alkalmat ad minden gólya számára, hogy betekintést nyerjen minden, a Házban mûködõ kör munkájába, amelyekben a esetleges kezdeti aktivitásuk miatt hamar kihullhatnak az egyetemrõl. Mindezen rendezvények szervezése, lebonyolítása a Lovagrend feladata. Testületileg a Lovagrend minden évszakban tesz egy hétvégi kirándulást, ahol megbeszélik a lovagok a következõ idõszak teendõit, az elõre felmerülõ problémákat. Ezek a táborok rendszerint híres magyar bortermelõ vidékek közelében vannak, kedvenc helyeink Mátraháza, Bodajk, Óbánya, Kõhányáspuszta, Felsõtárkány, Badacsonytomaj.

A jelen

A

Lovagrend átalakulóban van, jelenleg 7 aktív lovaggal, és 4 apróddal szolgálja a közjót, seniorgárda létszáma eléri a 35-40 fõt, megfelelõ bázist képezve az utánpótlásnak. Ismét tábor elé nézünk, ahol többek között nagymesterválasztást tartunk, valamint erõsítjük sorainkat új lovagok és apródok személyében. Terveink megvalósításáról vitafórumot tartunk, reméljük, a szeptemberi elsõsöket rendben el tudják kezdeni a szorgalmi idõszakot.

Bemutatkozik a Schönherz Kollégiumért Alapítvány

A

Schönherz Kollégiumért Alapítványt 1989 novemberében alapította dr. Slezsák István kollégiumi tanár. Az Alapítvány célja a Schönherz Zoltán Kollégium tagjainak értelmiségivé válását segítõ szakmai, tudományos és közösségi tevékenység támogatása; szakmai és kulturális kiadványok, rendezvények finanszírozása, a kollégiumi hagyományok õrzése és ápolása, esetenként segítség a kollégium épületének felújításában.

70

35 éves Almanach

Az Alapítvány vagyonát – az elnyert pályázatokon túl – a csatlakozók és támogatók adják, akiket személyes kapcsolatok, megkeresések illetve levelek útján az Alapítvány megbízottai keresnek meg és kérik fel a csatlakozásra. Az Alapítvány elsõsorban az öreg kollégistákra, illetve arra az évente kb. 200 fõ végzõs hallgatóra támaszkodik, akik végzettségüknél fogva egy-egy vállalaton belül olyan beosztásban dolgoznak, ahonnan támogatni tudják azt a kollégiumi munkát és tanulmányokat, amelyben egykor õk is részesültek. A célok megvalósulásának biztosítéka – a kollégiumi Küldöttgyûlés javaslata alapján – az alapító által évente felkért héttagú Kuratórium, melynek tagjai között csak kollégisták, kollégiumi tanárok és vezetõk vannak. A Kuratórium és a KKB folyamatosan tartja a kapcsolatot, és a gazdasági reszorton keresztül szervesen vesz részt a kollégium életében. Ennek köszönhetõen az Alapítvány a kollégium szakmai fejlõdésének meghatározó tényezõje volt az elmúlt években. Kezdetben nehezen indult ez a próbálkozás. Az elsõ évben a villamoskari ifjúságpolitikai pénzösszegek elosztása, és kevés számú pályázat jellemezte a mûködését. A kuratórium hamar felismerte az öreg diákokkal való kapcsolattartás szükségességét, és igyekezett bõvíteni a lehetõségeket. A közös találkozókon rengeteg ötlet merült fel, amelyek közül azóta több meg is valósult. A siker kulcsa, hogy a kuratórium tagjai igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, és rendelkeznek ma is. Ennek köszönhetõen a villamosipari cégek évrõl évre ily módon is támogatják a kollégiumot. Régi terve a Kuratóriumnak, hogy az Alapítványon keresztül közvetve a kollégiumot, a kollégiumi szakmai, kulturális és közösségi életet támogató cégek ne alkalmanként támogassák az õket felkeresõ kis közösségeket, hanem mindez az Alapítvánnyal kötött hosszú távú támogatási-szolgáltatási megállapodás keretében történjen. Ennek megfelelõen az Alapítvány képviselõi évente, félévente felkeresnék a támogatókat a kollégiumi élet minden területét átfogó részletes programtervezettel, és a támogatók ebbõl a „listából” választhatnának, hogy az alapítványi támogatásból mely rendezvényeket, szakmai programokat részesítenének elõnyben és milyen mértékben, illetve – ezért „cserébe” – mely rendezvényeken, programokon és milyen formában szeretnének reklámlehetõséget, vagy más segítséget, együttmûködést kérni a kollégiumtól. Pályázatok terén már megvalósult, a vállalatokkal való kapcsolatban pedig rövid távú cél, hogy a kollégium menedzselését összefogottan egy testület, az Alapítvány végezze. Pályázatok útján elsõsorban a kulturális rendezvényeink jutnak támogatáshoz, de volt már példa, hogy nagy értékû tárgyi eszközhöz is pályázat útján jutott hozzá egy-egy szakmai kör.

35 éves Almanach

71

Az Alapítvány megalakulásától kezdve komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy a kollégiumi körök kapacitását vállalkozási célokra is fel lehet használni. Az 1990-es évek elején a kollégiumi körök adottságaik révén olyan piacokat találtak, ahol hosszú távon is biztos jövedelemre számíthattak. A Budavári Schönherz Stúdió (BSS) közvetítõkocsijával azóta is rendszeresen látogat el budapesti és vidéki helyszínekre, hogy a stúdiósok történtekrõl felvételt készítsenek. Szintén a BSS vállalta filmek vágását, anyagok szerkesztését is. A sok munka eredményeként a BSS rendelkezik ma Magyarországon a legjobban felszerelt egyetemi stúdiójával. Más körökben az ügyes kezû diákok rendületlenül készítették az ötletes elektronikus eszközöket orvostechnikai alkalmazásokhoz. A hangstúdióban (AC, korábban HSB) rendszeresen készültek hanganyagok, CD felvételek, szintén kollégisták vállalták el sok budapesti rendezvény hangosítását is, amihez mind az Alapítvány adta meg a jogi és gazdasági hátteret. Az idõ elõrehaladtával a kollégium a felmerülõ igényekhez igazodva egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a számítógépes ismeretek oktatására. A Kollégiumi Számítástechnikai Kör rendszeresen tart szoftverfelhasználói tanfolyamokat, elõadótermét rendszeresen kiadja oktatás céljára. Ezzel egyidõben nõtte ki magát a kollégium második legnagyobb vállalkozásává a helyszíni szoftver- és hardvertámogatás (a vállalatoknál üzemelõ szerverekkel és munkaállomásokkal kapcsolatos problémák megoldása, segítség a felhasználóknak). Az Alapítvány az ily módon gyarapodó vagyonát részben a körökben használt tárgyi eszközökbe, illetve rendezvények támogatására fordította. Pályázat útján támogatja az Alapítvány a Villamoskar lapját, az Impulzust, az olyan hagyományos rendezvényeket, mint a Csillagtúra, Schönherz Kupa, Gólyatábor, Gólyabál, vezetõképzõ táborok, KKB óvoda, de nem maradnak el a kisebb körök és évfolyamok sem. Az Alapítvány anyagi lehetõségeihez mérten igyekszik lakhatási támogatást nyújtani a kollégiumba be nem került, de tehetséges elsõéveseknek is. Támogatóinkat természetesen szívesen várjuk a következõ pontban említett állásbörzén, ahol lehetõségük van bemutatkozó elõadást tartani a kar hallgatóinak, illetve segítséget nyújtunk ott, ahol tudunk. Az Alapítvány végzi az immár öt éves múltra visszatekintõ Villamos Elosztó koordinálását, ami nem más, mint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatóinak a kollégium berkeiben szervezett állásbörze. A résztvevõ cégek és hallgatók megelégedését mutatja az évente növekvõ létszám, és örömteli dolog az is, hogy egyre többen itt kerülnek kapcsolatba késõbbi munkahelyük szakembereivel. Öt év alatt sikerült elérnünk, hogy ma az ország 4. legnagyobb állásbörzéjeként emlegetik a Villamos Elosztót. Szorosan kapcsolódik ehhez a kollégium azon tevékenysége, mely során egy hallgatói adatbázis alapján a végzõs villamosmérnökök és a cégek egymásra találását segíti.

72

35 éves Almanach

A kollégium egy éve kedvezményesen jutott ISDN telefonvonalhoz. A már meglévõ telefonközpont bõvítésével és az egész kollégiumot a kollégisták jóvoltából behálózó kábelekkel együtt ez azt jelentette, hogy ma már a kollégium minden szobájából lehet telefonálni. A rendszer üzemeltetésére hozta létre az Alapítvány a Schönherz Telekom Kft-t. Tavaly alakult meg a kollégiumban a Schönherz Szakkollégium, amely a mûködéséhez szükséges, a támogatók által felajánlott eszközökhöz az Alapítvány segítségével jutott hozzá. A Schönherz Kollégiumért Alapítvány céljai, tevékenysége alapján a kitüntetõ „közcélú alapítvány” címmel rendelkezik. Emellett teljesíti mindazokat a törvényben elõírt feltételeket, amelyek alapján jogosult az adózók által a számára felajánlott 1%-okból befolyó adományokra. Az Alapítvány számít minden öreg kollégista, vagy bárki segítségére, aki fontosnak éri, hogy ez, az országban egyedülállóan színes, színvonalas és pezsgõ diákélettel rendelkezõ kollégium megõrizze „schönherzes” hangulatát, és ne alacsonyodhasson le egyszerû diákszállóvá. Ez utóbbi gondolat kell, hogy legyen a KKB és az Alapítvány hosszútávú stratégiája. Olyan célokat kell mutatnunk a kollégistáknak a kollégiumon belül, amelyekért szakmailag és emberileg is megéri tevékenykedni az erõsen piacorientált civil életben. Ehhez a villamosipari vállalatok jelenleginél jóval intenzívebb segítségére – új, egyetem mellett végezhetõ munkalehetõségek a szakmai köröknek, kollégium üzemeltetésének segítése, kulturális rendezvények támogatása – van szüksége a kollégiumnak. Mi õszintén rajongunk a szakmánkért. Azon vagyunk, hogy tiszteletben tartsuk az elért eredményeket, és ösztönzõen támogassuk a kezdeményezéseket. Aki ismeri a Schönherz Zoltán Kollégiumot, az mindkettõbõl rengeteg példát találhat magának múltban és jelenben egyaránt.

Állásbörze – „Villamos Elosztó”

A

kollégium szakmai életéhez és feladatához leginkább közel álló rendezvény a Villamos Elosztó. Egyetemünkön és más egyetemeken rendezett állásbörzék tapasztalatait felhasználva 1994-ben szerveztünk elõször hasonló saját rendezvényt. A helyszín a kollégium két nagyterme. A

35 éves Almanach

73

rendezvény sokkal sikeresebb itt, mint az egyetemen, aminek két oka is lehet. Az egyik az a tény, hogy a kollégiumban lakik a kar hallgatóinak több mint a fele, tehát a rendezvényt bevittük a több, mint ezer ember otthonába. A másik ok, az a szervezés alapgondolata. Az egyetemi állásbörzével ellentétben itt kizárólag olyan cégeket hívunk meg, amelyek – nem feltétlenül végzõs – villamosmérnök és informatikus hallgatókat keresnek. Az érdeklõdõk természetesen a cégeket bemutató kiadványból tájékozódhatnak az állás- ajánlatokról. Igyekszünk közvetlenebb hangulatot biztosítani, ezért a találkozás nem csak standos rendszerben folyik, hanem lehetõség van félrevonulni kis boxokba beszélgetésre, vagy elõadás tartására, szintén hangulatosan berendezett termekben. Az állásbörze kapcsán merültek fel olyan tervek, hogy igény esetén rendezhetnénk termékbemutatókat és cégismertetõ elõadásokat is. Az ötletet itt is az az egyszerû felvetés adta, hogy a kollégiumban erre a hely is és az érdeklõdõk is biztosítva vannak. A tervek megvalósulását mutatja az a tény is, hogy ma már szinte minden hétre jut egy-egy céges elõadás a Schönherzben.

Szakmai adatbázisok

E

zek gondolata is az állásbörzébõl nõtte ki magát. Elkezdtük olyan adatbázis készítését, amely lehetõvé tenné, hogy az ipar különbözõ képviselõi az állásbörzén kívül is megtalálhassák egymást. Az adatbázisok a következõkre adnak lehetõséget: Egyrészt továbbra is találkozhatnak a hallgatók azokkal a cégekkel, amelyek állandó vagy alkalmi munkát kínálnak. A cégek döntéseit megkönnyítjük azzal, hogy a jelentkezõkrõl referenciákat tudunk mondani akár szakmai, akár egyéb téren (pl. csoportmunka). A cégek könnyebben megtalálhatják azokat az embereket, akik az adott feladat ellátására egyáltalán alkalmasak. De készül egy másik adatbázis is, ahova a – nemcsak – a végzõs, hallgatók jelentkezhetnek, megadva azokat az alapadatokat, amelyek szakmai felkészültségét, eddigi szakmai munkásságát mutatják. Amint jelentkezik egy cég, hogy neki friss szakemberre, munkatársra van szüksége, akkor ebbõl az adatbázisból lehet kikeresni a cég számára megfelelõ személyt. Az adatbázisok tehát kétirányúak, egyrészt tartalmazzák a hallgatók szakmai adatait, illetve a cégek olyan adatait, mint például fõ profilja, milyen kutatásokat folytatnak, stb. Az adatbázisok lényege segíteni a „nagy egymásra találást...”

74

35 éves Almanach

„Nagy emberek” a Házban

A

z elkövetkezõ néhány oldalon az elmúlt évek kollégium vezetõit, KKB-névsorait, Schönherz díszpolgárok névsorát, kollégium nevelõtanárok névsorát, stb. adjuk közre. Sajnos ezek a listák nem biztos, hogy teljesek. A neveket a fellelhetõ dokumentumokból, illetve emlékezetbõl szedtük össze. A dokumentumok – akárcsak az emlékezetünk – lehetnek hiányosak. Ezért aki kimaradt, attól a kiadvány szerkesztõi ezúton is elnézést kérnek. Kérjük továbbá, hogy ha hiányt fedeztek fel, azt jelezzétek a kollégium vezetõsége felé, hogy az utókornak és a történelemkönyveknek sokkal pontosabb adatokat hagyhassunk hátra. A szerkesztõk

Kollégiumi igazgatók Igazgató 1954-1959 1959-1966 1966-1972 1972-1973 1973-

Varjú Sándor FeketeOttó Kajla Béla Dr. Bársony András Sándor László

Igazgató helyettes

-1994 1991-

Csanádi Lajos

Kollégiumi nevelõtanárok 1960

1961-62

Bánsági Pál Csanádi Lajos Csáti József Huszár József Illés Imre Jachimovits László Kaszap Kálmán Mneczinger József Nemeskéri istván Papp János Takács Sándor Varga László Zöld Ferenc

Guba Béla Farkas István Dénes Ferenc Slezsák István

1962-63

Bánsági Pál Csanádi Lajos

1963-64

Bánsági Pál Csanádi Lajos

1964-65

Bánsági Pál Csanádi Lajos

1965-66

Bánsági Pál Csanádi Lajos Dr. Molnár István

1966-67

Bánsági Pál Guba Béla Dr. Molnár István

Bánsági Pál

35 éves Almanach

fõállású

75

1967-68

1968-69

1968-

1969-70

1970-71

1971-72

1972-73

76

Bánsági Pál Guba Béla Dr. Molnár István Csanky László Czeglédi Gyula Guba Béla Hajnal Miklós Jagudits László Magyar Péter Dr. Molnár István Dr. Németh József Szabady József Bagi István Czeglédi Gyula Guba Béla Hajnal Miklós Jagudits László Dr. Molnár István Dr. Németh József Bagi István Czeglédi Gyula Galló Vera Guba Béla Hajnal Miklós Jagudits László Dr. Molnár István Dr. Németh József Bagi István Czeglédi Gyula Galló Vera Guba Béla Hajdú István Hárskuti István Jagudits László Kiss Béla Lugosházi Ildikó Dr. Molnár István Dr. Németh József Dr. Polyák Károly Sztipanovits János Váczi István Ágoston András Bagi István Galló Vera Guba Béla

Izsák Lajos Kalmár László Kotora György Major Imre Dr. Molnár István Dr. Németh József Sztipanovits János

fõállású

fõállású 1973-74

fõállású

1974-75 fõállású fõállású

fõállású fõállású

fõállású fõállású

1974-

1975-76

1976-77

Ágoston András Bagi István Cserna Csaba Galló Vera Guba Béla Jereb László Kotora György Dr. Molnár István Dr. Németh József Remzsõ Gábor Sztipanovits János Tibor József Valkó László Windisch István Ágoston András Cserna Csaba Farkas András Galló Vera Guba Béla Kotora György Dr. Molnár István Remzsõ Gábor Steiner László Sztipanovits János Valkó László Ágoston András Cserna Csaba Galló Vera Guba Béla Hanák Péter Horváth Veronika Kotora György Dr. Molnár István Remzsõ Gábor Siska Mihály Steiner László Szantner Iván Sztipanovits János Valkó László

fõállású fõállású

fõállású fõállású

fõállású fõállású

Ágoston András

35 éves Almanach

1976-

1977-78

1978-79

19791979-

Galló Vera Guba Béla Horváth Jeno Horváth Veronika Koch Miklós Kotora György Dr. Molnár István Papp György Siska Mihály Sztipanovits János Ágoston András Bognár Endre Deliága Gyula Galló Vera Guba Béla Horváth Jenõ Horváth Veronika Karacs Imre Máté János Dr. Molnár István Nemeskéri istván Siska Mihály Sztipanovits János Ungi Sándor Váradi János Bognár Endre Deliága Gyula Galló Vera Guba Béla Hanyecz Pál Horváth Jenõ Kabai György Karacs Imre Máté János Dr. Molnár István Sztipanovits János Ungi Sándor Abosi Piroska Bognár Endre Farkas István Galló Vera Guba Béla Hanyecz Pál Horváth Jenõ Kabai György Karacs Imre Lux Éva Máté János

fõállású fõállású

Dr. Molnár István Sztipanovits János Ungi Sándor 1980-81

fõállású fõállású fõállású

fõállású fõállású fõállású

1981-82

1981fõállású fõállású fõállású fõállású

1982-83 fõállású

35 éves Almanach

Bagó Balázs Bognár Endre Balogh Géza Erdei György Galló Vera Guba Béla Hanyecz Pál Horváth Jenõ Horváth István Jákfalvy Rudolf Kabai György Kazi Károly Kovács Ferenc Lux Éva Dr. Molnár István Papp Zoltán Dr. Pongor György Somlai Zoltán Szikora János Sztipanovits János Ungi Sándor Dr. Vajda István Vinkovics László

fõállású fõállású

fõállású fõállású

Bagó Balázs Bognár Endre Fürst Péter Guba Béla fõállású Hanyecz Pál Holló Sándor Horváth István Kazi Károly Kiss Teréz Anna Metzing József Molnár Dénes Papp Zoltán Dr. Pongor György Somlai Zoltán Szentner János Sztipanovits János Szûcs László Tóth József Vinkovics László Bagó Balázs Bognár Endre Deák László

77

1982-

Fürst Péter Guba Béla fõállású Hanyecz Pál Holló Sándor Horváth István Kazi Károly Papp Zoltán Dr. Pongor György Somlai Zoltán Szentner János Sztipanovits János Szûcs László Takács Ferenc fõállású Tóth József Vas Éva fõállású Vinkovics László

1985-86

198519851985-

1986-1987 19861986?

1983-84

1984-85

19841984-

78

Berkes Jenõ Bognár Endre Deák László Dobson Imre Fehér Béla Fürst Péter Gabonyi László Guba Béla fõállású Hipiszki Gyula Holló Sándor Horváth István Kazi Károly Kovács Endre Kozma Blanka Mogyoródi Zoltán Pintér István Dr. Pongor György Somlai Zoltán Szentner János Sztipanovits János Szûcs László Tóth József Vas Éva fõállású Vinkovics László Dobson Imre Fehér Béla Guba Béla fõállású Knappné Boda Éva fõállású Dr. Pongor György Slezsák István Somlai Zoltán Szentner János

1986198619861986-

Dobson Imre Dózsa Tibor Fehér Béla Géresi Gyula Guba Béla fõállású Hegedus Éva Kocsis László Knapp Gábor Mernyei Ferenc Dr. Pongor György Szentner János Dohanics István Dobson Imre Dózsa Tibor Géresi Gyula Guba Béla Herczeg József Kiss Zsolt Kóti Sándor Molnár Tibor Szilvási István

fõállású

1987-88

Balogh Attila Guczó Berkes Jenõ Biczók László Buócz Gyula Cseho László Dobson Imre Dohanics István Dr.Nógrádi György Herczeg József Katona Kocsis László Kóti Sándor Lipovits Zoltán Mernyei Ferenc Molnár Tibor Németh Zsolt Slezsák István Szilvási István Vígh László Dr. Fodor Györgyi Dr. Dirner Olga

1988-89

Balogh Attila Berkes Jenõ Biczók László Dobson Imre Dohanics István Herczeg József

Guczó

35 éves Almanach

Kocsis László Kóti Sándor Lipovits Zoltán Mernyei Ferenc Németh Zsolt Slezsák István Timár Endre Szilvási István Balázs Tibor Budai Sándor László Csaba Sárhegyi Károly Buócz Gyula Csehó László 1989-90

1990-91 ? ? ? ? ?

Fucskó István Kovács László Nagy Lajos Sárhegyi Károly Sári Péter Wágner Richárd

Balogh Attila Budai Sándor Buócz Gyula Csulik Márta Dobson Imre Kereki Imre Nagy Lajos Németh Zsolt Rátonyi Árpád Sárhegyi Károly Slezsák István Wágner Richárd

Guczó

Balogh Attila Budai Sándor Buócz Gyula Csulik Márta Dobson Imre Kereki Imre Nagy Lajos Németh Zsolt Rátonyi Árpád Sárhegyi Károly Slezsák István Wágner Richárd

Guczó

Balogh Attila Buócz Gyula Busch Beáta Dénes Ferenc Dévai Zoltán Dobson Imre Drajkó László Fazekas Zsolt

Guczó

1992-93

Buócz Gyula Busch Beáta Dénes Ferenc Dévai Zoltán Drajkó László Fazekas Zsolt Fucskó István Nagy Lajos Sándor Zsolt Sárhegyi Károly Sári Péter Szûcs Viktor Veres Csaba Younis Ayman

1993-94

Bozóki Jeno Busch Beáta Dénes Ferenc Fazekas Zsolt Fucskó István Nagy Lajos Sándor Zsolt Sárhegyi Károly Sári Péter Szabó Péter Szûcs Viktor Turcsi Zsolt Younis Ayman

1994-95

Arany János Bozóki Jenõ Busch Beáta Debreceni Csaba Dömsödi Péter Fata József Grecsó Imre Molnár Attila Nagy Lajos Sárhegyi Károly Turcsán Zsolt Turcsi Zsolt

1995-96

Bálint Attila Bozóki Jenõ

? ? 1991-92

Busi Zozó Imó Drajec Fazék

35 éves Almanach

Fucsi Kokó Luigi Karcsi Ricsi

Eravis Kszk

79

1996-97

Debreceni Csaba Dömsödi Péter Fata József Jeges Ernõ Riz Péter Rónai Balázs Sárhegyi Károly Turcsán Zsolt Vetési Iván

KKB Gazdaságis Sport Elsõs BSS Elsõs BSS Elsõs Elsõs

Bökõ Zsolt

Kszk Kultúr reszort, Gazdasági reszort AC Elsõs Kszk Elsõs BSS

Fazekas Csaba Fürjes Andor Jeges Ernõ Mészáros Tamás Rónai Balázs Sárhegyi Károly

KKB titkárok 1959-1960 1960-1961 1965-1966 1966-1967 1968-1969 1969-1970 1970-1972 1972-1973 1972-1973 1974-1975 1975-1976 1976-1977 1978-1979 1979-1980 1981-1982 1982-1983

Limann Béla Márki Szabolcs Hajnal Miklós Magda László Kertész Zoltán Jereb László Ágosotn András Kotora György Seregélyes Kálmán Bokor István Kárpáti László Bari Ferenc Horváth István Schreiner Attila Lenkei Tibor, Pintér Itván Géresi Gyula

Schönherz Díszpolgárok

1970

Bathó László Bottka Sándor Kertész Zoltán Váci István

80

Tóth András Turcsán Zsolt Vetési Iván 1997-98

Bökõ Zsolt Dobai Róbert Fazekas Csaba Jeges Ernõ Mészáros Tamás Rónai Balázs Tamus Ákos Tóth András Török András Turcsán Zsolt

1984-1985 Kuremszki István 1985 október-1986 március 1986 Szigeti Árpád március-1987 1987-1988 Nagy Lajos 1988-1989 Nagy Lajos 1989-1990 Drajkó László 1990-1991 Dénes Ferenc 1991-1992 Lerner Zoltán 1992-1993 Vetési Iván 1993-1994 Radnóti Tibor 1994. márc. 10 – Tamus Ákos 1995. márc. 9. 1995. márc. 9. – Fazekas Csaba 1996. márc. 21. 1996-1997 Török András 1997 Néz Péter 1997-1998 Farkas Károly 1998Gazdag Gábor

1971

1972

BSS Elsõs Elsõs Kszk, Schönherz Telekom Szakkollégium Kultúr reszort, Gazdasági reszort Elsõs Kszk Elsõs Elsõs BSS Gazdasági reszort Elsõs

Luigi Luigi Doki

Iván Töbör Tamus Ezer Bandi Nézy Csocso Rich

Dinya Lajos Jereb László Sztankovits Ferenc Augusztinovitz Fülöp Hajdú István Hajnal Miklós Harskuti István Mihályi István

35 éves Almanach

Remzso Gábor Schmidt János Sztipánovits János 1973

1974

1975

1976

Ágoston András Imre Miklós Kuluncsich Tibor Diós Zoltán Kotora György Siska Mihály Kiss Zoltán Zsebok István Dr. Bársony András Bokos István Debreczeni Tibor Galló Veronika Pongor György Sándor László Vinkovits László

Szentner János 1981

-

1982

Schreiner Attila

1983

Pintér István Soltész János

1984

-

1985

Dobos Péter

1986 1987 1988

Sárhegyi Károly

1989 1990 1991

1977

Baló Árpád Takács Imre

1978

-

1979

Mészáros János Nagy Róbert Rostás Zoltán Somlai Zoltán Szügyi György Váradi János Zentai Tamás

1980

Guba Béla Horváth István Kovács Nándor

1992. dec. 8.

Balogh Attila Wágner Richárd

Guczó Ricsi

1993

Nagy Lajos ?

Luigi

1994

Busch Beáta

1995

Drajkó László

1996 1997

Debreczeni Csaba Dömsödi Péter

1998

Vetési Iván

35 éves Almanach

81

82

35 éves Almanach

35 éves Almanach

83

84

35 éves Almanach