Sok hûhó a hatalomért... 2 A Mi az, hogy?! Nagyon is! miniszterelnökjelölt

A TARTALOMBÓL: Sok hûhó a hatalomért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A „Mi az, hogy?! Nagyon is!” miniszterelnökjelölt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Gyurcsány, mint a Fidesz szerencsehozó csillaga . 9 Káder-korszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 KAMU-kormány: mindenki maradna a bankárkormányból? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Medgyessy-korszak: amit a zsebedbe rejtesz . . 12 Szegedet becsapták! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Gyurcsány szerint a világ. . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Gyurcsány, az anti-Orbán? . . . . . . . . . . . . . . . 16 Harry Potter, bûvészinas, vagy egy Paprikajancsi? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A szocialista Orbán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.tar. hu/jhf, weboldalról. Külföldi olvasóink a http://jhf.fw.hu weboldalról tölthetik le az egyes számokat. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék.

Medgyessy Péter tegnap reggel – a várakozások ellenére – mégsem a köztársasági elnöknél tett látogatása során nyújtotta be lemondását. Talán egy pillanatra megszánta Petõ Ivánékat. Lehet, nem akarta, hogy bolondot csináljanak magukból, és egy megbukott kormány lemondott miniszterelnöke ellen nyújtsák be a konstruktív bizalmatlansági indítványukat. A kormányfõ szánalma délutánra elpárolgott, és egy sebtében összehívott sajtótájékoztatón bejelentette lemondását. Eközben az MSZP kongresszusa zárt ajtók mögött még javában az utódláson tanakodott. A máskor oly aktív és harcos ellenzék most egykedvûen szemléli az eseményeket. Érthetõ ez, hiszen ki látott már olyat, hogy a mindenkori ellenzék javára éppen az SZDSZ által feltalált konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásának jogát is magához igyekezett ragadni a hatalmon lévõ koalíció. Ezeknek – talán a régi beidegzõdések miatt – tényleg nincs szükségük ellenzékre, se konstruktívra, se destruktívra. Ezek még a saját kormányuk megbuktatásában is az élen jártak két Ságvári-emlékmû leleplezése között. Eddig csak fikciókra épülõ regényekben gondoltuk elképzelhetõnek azt a forgatókönyvet, hogy a bizalmat vesztett, így lemondásra kész miniszterelnököt arra kérjék megbuktatói, ne iparkodjék oly nagyon a hatalom átadásával. Sõt, még az öt százalékra rúgó legitimitással rendelkezõ SZDSZ is rendezõi szerepet szánt magának ebben a marionettfigurákkal játszott bábjátékban. Mert õk csak Medgyessy bukását akarták, a kormányét nem. Mert õk meg akarták mondani, hogy a kormányfõ kivel köteles a gazdasági tárcát irányíttatni. Úgy gondolták, hogy megfoszthatják a felelõs (!) miniszterelnököt alkotmányos jogától, amely szerint eldöntheti, ki legyen a gazdasági miniszter, akinek a munkájáért, kétes, mi több, felettébb gyanús tendereztetési szokásaiért politikai felelõsséggel tartozik. A szabad demokraták a teljes erkölcsi leépülés állapotába sülylyedtek azzal, hogy míg két évvel ezelõtt támogatásukról, sõt, bizalmukról biztosították a pártállami – KGB által irányított – titkosrendõrség leleplezõdött szigorúan titkos állományú tisztjét, a múlt héten elegendõ volt annyi a kormányválság kiélezésére, a Medgyessy elleni puccskísérlet összetákolására, hogy a kormányfõ meneszteni akarta Csillag Istvánt. Hogy mert élni alkotmányos jogával. Mint ismert, az utolsó csepp a pohárban az volt, a büdzsét több tíz milliárd forinttal feleslegesen megterhelõ kartellbotrány után a kormányfõ kifejezett tiltása ellenére Csillagék beeresztettek a magyar sztrádaépítõ piacra egy korrupciós ügy miatt Németországban bíróság elé citált kétes hírû céget. Úgy tûnik, a koalíciós felek vagy összevesztek a nemzeti vagyont zabráló mutyin, vagy még a sokat próbált Medgyessy ingerküszöbét is meghaladta a szabad demokraták pofátlansága, akik gyanús ügyeikrõl azzal igyekeztek elterelni a figyelmet, hogy felmosórongy2

nak tekintették a köztársaság miniszterelnökét. Aki mellesleg – a nemzeti vagyon apasztására megkötött koalíciós szerzõdés beteljesülése érdekében – arcpirító tétlenséggel szemlélte többek között a Zwack Unicum Rt. érdekeire fazonírozott salátatörvényt vagy a környezetvédelmi tárca nyolcvanmilliós átszervezését. Arra persze álmában sem gondolt, hogy annyit sem nyom a latban, mint Kulcsár Attila, akit legalább Endrényi Éva asszony ígéretének megfelelõen – titkosszolgálati segédlettel – megpróbáltak kihúzni a slamasztikából. Most, hogy biztos, ami biztos, Kovács László, Éva asszony ismerõse Medgyessy Péter jóvoltából átnyergelhetett Brüsszelbe az európai energiaágazat élére, hálából õ is beállt a puccsisták közé. Miközben a balliberális puccsista elit a miniszterelnökként a nyakunkba rakott volt titkos ügynök megbuktatásán munkálkodott, nem mulasztotta el egymást és híveit hergelni a közös ellenség képével, Orbánnal, a lehetõ legrosszabb rosszal, ami az országgal történhet, egy demokratikus választás gyõzteseként a kormányzás terhét átvenni kész ellenzéki vezetõvel. Õk inkább pancser módra puccsolnak. Hogy világosan értsük: az egykoron rendszerváltó mezben a magyar választókat megtévesztõ SZDSZ a szocialistákkal karöltve – Petõ bejelentése szerint – a miniszterelnök lemondása esetén is arra készül, hogy benyújtsa a bizalmatlansági indítványát, vagyis kész arra is, hogy alkotmányos válságot idézzen elõ. Az SZDSZ ismét megmutatta, mennyire is tiszteli valójában a demokráciát: már kétségbe vonja a polgárok jogát arra is, hogy egy demokratikus módon elõre hozott választáson dönthessenek arról, kit látnának legszívesebben a miniszterelnöki székben. Mert õk a már nagyítóval is alig látszó támogatottságuk birtokában még mindig úgy vélik: joguk van dönteni a nemzet sorsáról. Azt hiszik, joguk van mondjuk a Weklerhez hasonlóan gyanús módon vagyont gyûjtõ Gyurcsányt – az idõnként tisztán látó Eörsi Istvánnak is tetszõt – miniszterelnöki hatalomba emelni. Azt hiszik, joguk van demokráciánk rövid, a nemzet túlnyomó többsége által megszenvedett hagyományából csúfot ûzni. Nincs joguk. Medgyessy tegnap rövidre zárta az utódlási hercehurcát: bejelentette lemondását. Nem várta meg, hogy az MSZP kongresszusa a nyilvánosság teljes kizárásával utódjául éppen egyik elárulóját válassza meg. Úgy tûnik, jobban bízik ma már a köztársasági elnökben, mint az SZDSZ fogságában vergõdõ szocialista pártban. Az ország javát most az szolgálná, ha a válság elhúzása helyett az Országgyûlés feloszlatná önmagát, és paktumok helyett a bölcs nép kezébe adnák vissza a döntés jogát. Ezzel az SZDSZ-t a népfelség visszaterelhetné az õt megilletõ helyre, egy ármánykodásainak tág teret nyitó világnézeti klubba. A köztársasági elnök nehéz döntés elõtt áll. Forrás: Torkos Matild – MNO

jó ha figyelünk

– avagy Sonyboy Bánó András médiatörténeti mélypontja – Egy vélemény a nép hangján, mely villanypostán érkezett: „Medgyessy Péter lemondása része az MSZP megújulásának.“ Ezt a mondatot Szili Katalin találta mondani, a rádióban hallottam. Õrület ez a mondat. Az MSZP Rajk László óta megújul. Úgy, mint Ágnes asszony a balladában, mossa-mossa a véres ruhát. Az egész MSZP, különösen is Gyurcsány csúcsragadozó elvtárssal, a vérkommunisták haszonélvezõi. Sok ezret leöltek, több százezret elüldöztek az országból, 3 millió éhes száj vádolja õket nap, mint nap, õk pedig rendületlenül megújulnak. Amíg van, aki azt gondolja, hogy most aztán tényleg sikerül nekik, addig érdemes elõvenni ezt a dumát. Garantáltan nem sikerülhet. Hát, hol is kezdjem? Mindjárt az elején egy jó hír! A Nap-kelte mégsem részesül állami kitüntetésben. Mádl köztársasági elnök úr aggályait fejezte ki a mûsor kapcsán, talán ennek hatására, a stáb önként (!) lemondott a megtiszteltetésrõl. Hurrá! Apró öröm a kormányválság címû tragikomédia szünetében.

Ami viszont már elszomorító, hogy a magyar médiatörténeti mélypontokat regisztráló képzeletbeli enciklopédiában új fejezet nyílt. A nézõt és a közbeszédet újból, immáron sokadszor megalázó momentumát – természetesen – ezúttal is a csahos öleb média tekintélyes fõhadiszállásának tartott Angol utcai csapat, annak is egyik középszerû fullajtárja, a mindig objektív és pártatlan bulvárlap „fõ hallja kend”, muszterlovag Bánó András produkálta, akit a dús képzeletû nép költõileg csak Sonyboy elnevezéssel illet. 2004. augusztus 24-én reggel a kitüntetésre váró objektív, pártatlan és elfogulatlan reggeli közszolgálati mûsor (na vajon melyikre gondolok?) vendégül látta az MSZP két lehetséges miniszterelnök-jelöltjét. Már az a kép is rendkívül beszédes volt, ahogyan a 100 leggazdagabb magyar listáján elõkelõ helyen tanyázó médiamogul Gyárfás Tamás hanyagul, zsebre vágott kézzel fogadta az elsõnek érkezõ, az elõbbiekben említett listán szintén elõkelõ helyet elfoglaló exsportminiszter Gyurcsány Ferencet. Persze minek is izgulna, vagy minek is adná a tisztelet legkisebb jelét is, hiszen tökéletesen tisztában van a saját és mûsora magyar politikai életben elfoglalt pozíciójával. jó ha figyelünk

Nem tehetek róla, de nekem azonnal Horn Gyula jutott eszembe, amikor miniszterelnökként az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatást, ahol az amerikai nagytõke emberei még arra sem méltatták a pufajkás miniszterelnököt, hogy parolázás közben felálljanak kényelmes süppedõs fotöjeikbõl. Gyárfás hanyag eleganciája láttán a figyelmesebb nézõben azonnal felötlött egy kérdés, ha ilyen a góré, milyenek lehetnek a beók? Hát õk is ilyenek. És akkor következzék néhány – ahogyan a médiában nyilatkozó politikusok mondani szokták – a szövegkörnyezetébõl kiragadott részlet, a teljesség igénye nélkül. Íme: 1. FELVONÁS: A RIPACS Bánó András: Gyakorlatilag egészen példátlan módon a nulláról, a padlóról állt fel 72 óra alatt vagy 48 óra alatt. Ilyet a magyar belpolitikában még senki sem csinált. Ezt ön hogyan csinálta? Gyurcsány Ferenc: Csütör… B.Á.: Hány embere van? Gy.F.: Öt. B.Á.: Öt emberrel csinálta végig ezt a folyamatot? Gy.F.: Csütörtökön reggel bementem a minisztériumba, mert szerdán a miniszterelnök úr bejelentette, hogy átalakítja a kormányát és a kormányátalakítás során elfogadja az én lemondásomat. És elmondtam az embereknek, hogy õrülten sajnálom, hogy amit meg akartam csinálni, amit elkezdtünk, de nagyon fontos, hogy az, amit csináltunk, azt nem érte kritika. És akit megjelölt a miniszterelnök úr, Baráth Etelét, az egy nagyon jó, tehetséges, jó miniszter lesz. És azon gondolkodtam, hogy újra négyszer fogok futni egy héten, akartam írni egy könyvet és kérleltem a feleségemet Klárát, hogy én elmennék Cambridge-be egy fél évre Európa tanulmányokat folytatni. Távol akarok ettõl lenni. És csütörtök este elkezdenek ömleni a telefonok, hogy „Tudod, hogy mi történt? Tudod, hogy mit szeretnének? Mi nem azt szeretnénk!” És péntek délutánra nem lehet azt mondani, hogy nem vállalom el. Hát, ugye erre mondják azt, hogy az élet nagy rendezõ? Soha nem gondoltam volna. Soha. Nyugodtan bevallhatom. Na, itt álljunk meg egy polgári szóra, istenben szeretett felebarátim! Még, hogy az élet a legnagyobb rendezõ? Ugyan kérem. Ahogyan rusztikus stílusú barátom szokta volt mondani: „Mese a Holdon!” Élõ ember nincs ma Magyarországon, aki ezt a maszlagot beveszi. Csintalan Sándor már hónapok óta csak arról beszél, hogy ezt az embert féktelen hatalomvágyától fûtve semmi más nem érdekli, csak hogy õ lehessen Magyarország miniszterelnöke. Ki tollal, ki fegyverrel, ki meg pénzzel. Egyszerûen kivásárolta a pártot az elvtársak mögül. A KISZ-es generáció úgy tûnik sokkal jobban felvette a kapitalizmus fordulatszámát, mint a nagy öregek. De hát nincs is mit csodálkoznunk ezen, hiszen hallhattuk Gyurcsány miniszter úrtól, legszívesebben Cambridge-be járnak a mi egykori derék KISZ vezetõink, hogy kellõen kimûveltek legyenek az európai ügyeket illetõen. De térjünk vissza az interjúhoz! Gy.F.: Olyan a hangulat, mint volt ’89–90-ben. Lemennek újságot venni és megállítják õket az emberek. „De ugye tudod, hogy mi kire szavazunk?” Nem rólam szól ez a történet. Egy percig nem hiszem el, hogy sokkal tehetségesebb lennék, mint nagyon sokan az MSZP frakciójában, vezetésében, ugyan. Ez arról szól, hogy az emberek azt mondják, hogy „tovább így nem csináljuk!” És most bennem látták meg ezt, hogy tovább így nem csináljuk. 3

Lehet, hogy velem van a baj, de én ezt megint nem értem. Hiszen Gyurcsány volt Megyó legfõbb tanácsadója, õ az egyik legfõbb felelõse annak, hogy idáig jutottunk, ráadásul miniszterként a kormányban még pluszban tevõlegesen is hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához, akárcsak jelölttársa, a kancelláriaminiszter Kiss Péter. Nem értem, hogyha az emberek – ahogyan Gyurcsány Ferenc a párttársait nevezte – ennyire nem akarják tovább ezt így csinálni, miért nem jelöltek olyasvalakit, aki a jelenlegi helyzetben nem kompromittálódott és valóban változást hozhatna az általa fémjelzett politika? Talán azért, mert nincs ilyen „arc” a szocialista pártban? (Szûrös Mátyás egy tévéinterjúban elmondta, hogy Németh Miklós esetleges jelölésekor még Demszky Gábor neve is szóba került mint lehetséges miniszterelnök-jelölt – az ember esze megáll és támaszkodik.) Vagy talán azért maradt ez a két jelölt, mert eljátszva a látszat demokráciát, a felülrõl a tagság „nyakába ültetett” jelölt, Kiss Péter ellenében az önkéntes szocialista messiás szerepkörét felvállaló Gyurcsány vidéki pártkivásárlásait felhasználva elhitette a tagság helyi szintû vezetõivel, hogy õ képviseli az ellenpólust a szegfûmintás utódpártban? Ahogyan azt már Don Tollerone, Gyurcsány csapatának egyik oszlopos tagja megszellõztette, jelöltjük befutása esetén, ami ugye immáron bekövetkezett, az elnökségnek bukó. Képzelem, ahogy szegény Lendvai Ildikó nagyasszony egyszerû frakcióvezetõként, a párt szürke eminenciásaként tengeti hátralévõ napjait az ország házában és kedvét veszítve nélkülöznünk kell majd szellemes szóvirágait. Minõ szörnyû vég! De hát, ahogy mondani szokták, „Így múlik el a világ dicsõsége!” Megyünk tovább! Gy.F.: Nem lehet két szótár. Nem arról szól a modernizáció, hogy változtassuk meg a pártot, meg nem tudom micsoda. Például úgy kell megváltoztatni, hogy normálisan, egyenesen beszélünk. Nem hablatyolunk. Van bizalom, vagy nincs? Akarsz változtatni, vagy nem akarsz? Azt a nyelvet beszéljük, amit beszéltünk hétköznap is – mert mi is beszélhetnénk egy ebéd mellett is – nem kell, hogy azt gondoljuk, hogy a politika más, mint bármilyen más része az életnek. Én ugyanígy viselkedtem miniszterelnökként, ugyanígy viselkedem magánemberként. Ez idõnként zavaró, mert a mi nyelvünk, a mi kultúránk az picikét porosabb ezen az oldalon. … Ha úgy tetszik nem politikusként viselkedem. Hát, amire azt mondja ön, hogy ez elképesztõ, ez három nap alatt megfordítja a történetet, hát az errõl szól, hogy lehet ezt politikus módon konstruálni. Elnökségi ülést gyorsan tartani, megszavazni és nem tudom mit tenni és érvelni ilyen-olyan dolog mellett. Én azt mondom, nem! Ne tessék arról beszélni, hogy komolyan vesszük a tagokat, vagy hogy ez egy demokratikus párt! Adjuk oda nekik! És abban a pillanatban látom, hogyha a régi eresztékeket ilyenfajta kihívás éri, akkor van némi ijedtség. De hát meg kell kérdezni, hogy mi a fontosabb? Egy-két – hát nem akarok semmiképpen bántóan fogalmazni –, szóval az embereknek a meglévõ vágya, vagy valami ilyenfajta ragaszkodás olyanhoz, ami mára már nem versenyképes? Itt megint álljunk meg egy pillanatra, mert ezek a mondatok több szempontból is nagyon érdekesek. A Gyurcsány Ferenc mögött álló gazdasági érdekcsoportok észlelték azt, hogy a pártállamhoz elsõdlegesen köthetõ posztkommunista nómenklatúra tagjaival veszélybe kerül az a folyamat, melyben a közvagyon utolsó maradékát még ki lehet síbolni a magángazdaságba a versenyszférába. Mivel az elõzõ stróman, Medgyessy Péter ezen helyzet megszüntetése érdekében nem tett semmit, ráadásul elkövette azt a hibát, amit a strómanok általában el szoktak követni, nevezetesen, hogy megpróbált önállósodni (lásd Stern kirúgása), úgy döntöttek váltásra van szükség, a kelléktárban új marionett-bábú után néztek. („Új mûsorhoz új férfi kell, ezt õk sosem felejtik el!”) A piszkos munkát, a nagytakarítást pedig már az ifjú titán, a milliárdos ma4

gánvagyonnal bíró holding dirigáló sármõr végzi majd el. A régi elvtársak pedig észre sem veszik, hogy kígyót melengettek a keblükön, saját maguk vonják a fejükre a vészt, önként hajtják a fejüket hóhéruk pallosa alá, aki egy percig sem fog habozni, hogy megszabaduljon a múltból nyakán maradt kolonctól. Vagy talán nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mi vár rájuk, de itt bizony már nem sokat tehetnek, elõbb kellett volna észrevenniük, hogy az õ idejük, akárcsak a tündéké Középföldén, lejárt. Akkor talán elkerülhették volna azt a csúfos véget, mely jó pár régi, kipróbált elvtársra vár majd. A kortes beszédek megmutatták, hogy ki van Gyurcsány mellett, és ki képviseli a „régi iskolát”. Az új, változások jegyében fogant miniszterelnök és az októberi kongresszuson megválasztásra kerülõ minden bizonnyal vele szimpatizáló pártelnök regnálása alatt csak keveseknek adatik majd meg, hogy a szocialistáktól eddig megszokott „érdemei elismerése mellett” megfogalmazás mellett penderítsék ki õket a politikai közéletbõl, no és persze a hatalomból. Kifelé pedig sikerként kommunikálják majd az egészet, mondván hogy Gyurcsány az elsõ olyan szocialista politikus, aki vette magának a bátorságot és belekezdett a párt fiatalításába, így végleg elhárultak az akadályok az MSZP elõl, hogy valódi szociáldemokrata párttá váljon. Még akkor is így lesz ez, ha maga a párt egy jottányit sem fog változni, illetve véleményem szerint talán még neoliberálisabb politikát fog folytatni majd ezen folyamatok lezajlása után, hiszen a KISZ-es nemzedék és az azt követõ generáció képviselõi még nem szedték meg magukat. Még egy érdekes momentum, ami idekapcsolódik. Annak idején az ún. „nemzeti közép kormányának” eszméje Gyurcsány fejébõl pattant ki. A nagy ötlet eddig tartott ki, jó sokba került a magyar társadalomnak, szûk két esztendõ alatt duplájára emelkedett az államadósság, de az ötletgazda maradt. Sõt, miközben pártja piedesztálra emeli, õ az egyik leghangosabb, aki teli torokból üvölt, hogy változtatni kell! Ráadásul – ez a hab a tortán – meg van gyõzõdve arról, hogy ezek a változtatások csak és kizárólag az õ vezényletével hajthatók végre. Ez tényleg döbbenetes. Ezen a ponton egyet kell értsek Csintalan Sándorral, aki értetlenségének adott hangot amiatt, hogy senki sem veszi észre a pártban, hogy ezt az embert a hatalmon kívül semmi más nem érdekli. Megáll az ész és támaszkodik. Megyünk tovább! B.Á.: Azt tudja, hogy nagyon sokan támadták eddig is, hiszen ezt eddig is tapasztalhatta – nem is tudja, hanem tapasztalhatta – az ellenzék oldaláról és nagyon sokan támadják most is és nagyon sokan fogják támadni, ha ön lesz a miniszterjelölt, miniszterelnök-jelölt. Hogyan néz szembe ezzel a szituációval? Gy.F.: No, de hát miért ne tennék, hogy támadjanak? Miért ne tennék? Azt támadják, akiben azt látják, hogy 2006-ban legyõzheti újra, sokadszor a jobboldalt. Nem érdemes azt támadni, aki gyenge. Az elhull magától. Jöjjenek! Tessék, csinálják! Nézzük meg, hogy milyen Magyarországot akarunk! Olyat akarunk-e, amelyik folyamatosan a múltba fordulva, agresszív módon, helyenként bántóan és megosztva képzeli el Magyarországot (gondolom ez lenne Fideszorbánviktor – a szerk.)? Vagy azt mondja, hogy ugyan. Nem ilyen Magyarországot akarunk, másfajtát. Amelyben van nyugalom és méltóság és van benne méltányosság és azt gondolom, amelyben van több igazság és amelyben van több igazság a szavaknak, amelyben azt tesszük, amit mondunk és azt mondunk, amit teszünk és szakítunk azzal, amikor… Hát persze, hogy tartanak tõle. Miért ne tartanának tõle? Azért tartanak tõle, mert tudják, hogy meg fogom verni õket 2006-ban azzal a párttal, mely erõs, büszke, baloldali párt lesz. Ha én lennék a helyükben, én is félnék magamtól. Itt megint meg kell állnunk egy pillanatra. Az interjúnak ezen a részén az elsõ szó, ami azonnal eszembe jutott, a ripacs volt. Ez egy politikai bohóc. És még ráadásul lop is. „LOPJ MOST!” – ahogyan a szadeszesek mondják. jó ha figyelünk

De nézzük, mit válaszolt erre a felvetésre Gyurcsány Ferenc: Gy.F.: Én azt hiszem, hogy a nagyon nagyon sok támadás, amelyrõl egyrõl sem bizonyosodott be, hogy bármilyen megvédhetõ, azaz az ellenfeleim által megvédhetõ és jogos alapja – ezek engem nem meggyöngítettek ebben az ügyben, hanem erõsítettek. Itt nem bankár kormány lesz. Itt lesz egy tehetséges, bátor kormány, amely képes lesz megfordítani az elmúlt egy év trendjét, amirõl azt fogják mondani emberek „a hétszázát, ezek képesek és megcsinálják!” Amelyre azt fogják mondani a baloldalon, hogy jó baloldalinak lenni és nem kell szégyellni, hogy baloldaliak vagyunk! Az új kormányprogram csak annyiban változtat, amennyiben kell, úgy fog stabilizálni, hogy a változás ígéretével erõsíti meg azokat az alapokat, melyekkel lehet és kell sikeresen politizálni. Ezeket a mondatokat hallgatva lelki szemeim elõtt megjelent Ancona fõtere, ahol Don Tomao beült Giovanni cukrászdájába, hogy megigya reggeli kávéját, ám amikor belekortyolt, a forró barna italt azonnal vissza is küldte a csészébe és csak ennyit tudott mondani: „Ez mennyire szar!” Hát valahogy én is így voltam az imént hallottakkal. Én ugyan elképzelni sem tudom, hogyan lehet stabilizálni a változás ígéretével, (már megint egymásnak homlokegyenest ellentmondó, egymást kioltó, fogalmakkal operál a szocialista frazeológia) de azt azért megnézném, hogy az emberek, amikor lemennek újságot venni (copyright by Gyurcsány Ferenc) összesúgnak egymás között, hogy aszongya „a hétszázát, ezek képesek és megcsinálják!” Ezen logika mentén próbáltam elképzelni, amint az Orbán-kormány alatt az emberek az utcán sétálva, elmenve egy Széchényi-terv támogatásával megvalósuló beruházás plakátja mellett félve összesúgnak, hogy „a hétszázát, ezek képesek és megcsinálják!” Hogy ez miért nem történt meg, nem is értem? B.A.: Azt mondja, készül a beszédre. Gondolom még nem írta meg. Ez a beszéd hány perces lesz? Gy.F.: Húsz. B.A.: Ebbõl a húsz percbõl most a hátralévõ egy percben, (és akkor itt jön a médiatörténeti mélypont) mint annak idején a Való Világban, mondja el egy percben, miért szavazzanak önre? Gy.F.: Azért kell, hogy rám szavazzanak, mert így lehet egy olyan országot csinálni és egy olyan kormányt, melyben nem lesz kétséges, hogy 2006-ban ugyanúgy fogjuk folytatni, teljesítmény lesz, amely a változáson alapul. Ami Bánót illeti. Más talán fenn sem akadna ezen az apróságon, hogy a riporter beemelte a Való Világot a beszélgetésbe, én azonban úgy gondolom, emellett nem mehetünk el szó nélkül. Itt ugyanis eljutottunk egy olyan pontra, ahol már a valóságshow számít az etalonnak, a mércének. Nem azt mondja a riporter, hogy „egy percben gyõzze meg azokat, akik most nézik az adást” vagy valami hasonló. Nem. Egy percben, ahogyan az a Való Világban is szokás”. És az esetet csak súlyosbítja, hogy Kiss Péternél ugyanezt eljátssza még egyszer. De vajon nem az áll-e mindennek a hátterében, hogy Gyárfás és emberei rájöttek arra, hogy a Valóságshow mára már olyan fontos helyet foglalt el az alacsony iskolázottságú néprétegek életében, hogy akkor beszéljünk hozzájuk „valóságshow”-ul? Nem szeretnék a bolhából elefántot csinálni, de aminek egy ilyen fontos – vagy legalábbis fontosnak induló – beszélgetésben egyáltalán semmi keresnivalója sem lett volna, az a valóságshow, még csak említés szintjén sem. Még akkor is azt gondolom, hogy ez így van, ha maga a jelenleg zajló, néha kabarészerû jeleneteket felvonultató eseménysor bizonyos szemszögbõl rendkívül hajaz egy effajta mûsorra. Egyes színpad nyílj ki! MSZP, ön jól választott. Ön nyert! 1 db 2004 mintájú, a KISZ Holdind által gyártott Ifjú Titán rozsdaálló neoliberális darálógépet! Gratulálunk MSZP, mert megérdemled!

Menjünk szép sorjában, ahogyan az meg vagyon írva! Hát én nem tudom, hogy az állandó múltba révedésrõl, meg a megosztásra kinek mi jut az eszébe, nekem példának okáért azonnal keménykezû Keller László és államtitkársága. Ennyit arról, hogy ki osztja meg a társadalmat. Aztán itt van a szavak igazságtartalma. Ha jól emlékszem a nemzeti közép szakértõ kormányának tevékenysége és a kommunikációja közti szakadék méretû ûrt látva mondotta ezt többször is, nagyon bölcsen Orbán Viktor. A méltóságról és a méltányosságról pedig talán az öngyilkossá vált gazdák még életben maradt hozzátartozóinak mondhatna néhány kedves szót az új kormányfõ-jelölt. Nézzük tovább az interjút! B.A.: Ugyanakkor azért ön is tudja, hogy az ön múltjában – nem amikor politikus volt, hanem annak elõtte – voltak olyan támadható ügyek, amiket az ellenzék állandóan felhoz. Azt mondják, hogy volt egy bankár kormány, most majd lesz egy milliárdos kormány. Viszont ugyanakkor van ennek egy másik oldala is, azt fogják mondani az egyszerû emberek „a Gyurcsánynak annyi pénze van, ez már nem fog lopni.” Ez viszont a másik oldalt erõsíti. Na, emellett megint nem mehetünk el szó nélkül. Csodálkoztam is, hogy Gyárfás Tamás a képernyõre enged egy ilyen tájékozatlan embert, de hát ma már a média sem a régi. Én nem tudom, hogy Bánó András hol volt az elmúlt két-három esztendõben, de ha visszaemlékszünk a 2002-es választási kampányra, Megyóra pont ugyanezt mondták, közben kiderült róla a Greshem-ügy, az atomerõmûvi tanácsadás és hát ugye itt nem két forintok röpködtek. Meg aztán arról se feledkezzünk meg, hogy nem az Orbán-kormány ideje alatt károsították meg az államot az árkartellbe tömörült autópálya-építõ cégek (valami tizennyolc milliárd magyar forintokkal), melyek közül egynéhány ellen anyaországában eljárás folyik vagy ott is szintén korrupciós ügybe keveredtek. A K&H Bankból szép csendesen kitolt milliárdokról meg már nem is beszélve. Szóval én Bánó úr helyében óvatosan bánnék az olyan megfogalmazásokkal, hogy ki mennyit lop.

2. FELVONÁS: A PÁRTCSINOVNYIK Kiss Péter, ahogyan azt õ maga is kijelentette, nem tiltakozik az ellen, ha valaki õt a politikai fõszereplõk kiszolgálójának nevezi. Az MSZP szerint õ képviselné a folyamatosságot. Igaz, ennek fényében kissé furcsán hangzik, hogy a derék kamarillapolitikus is szüntelenül a változást és annak fontosságát hangoztatja. Nem tudom, hogy jól értem-e, de akkor ezek szerint a folytonosság = kiszámíthatóság a jó ha figyelünk

5

szocialista értelmezésben azt jelenti, kiszámítható, hogy tovább fog folytatódni a szabadrablás. És akkor innentõl ismét szó szerint: Kiss Péter: Úgy gondolom, hogy egyszerre kell azt az érzetet világossá tenni, hogy a kormány is azon van, hogy az emberek nyugalmát, egy mosolygós országot tudjunk teremteni, ehhez pedig nem arra van szükség, hogy csöndes, szürke kormányzás legyen, ami nem változtat. Egy folyamatos, folytonos változás kell ahhoz, hogy ez a biztonság kialakulhasson. Nem egyszer kell változtatni, tehát nem csak arról van szó, hogy most jön valaki és él azzal az apropóval, amit ez a helyzet teremtett, evvel élni kell, evvel egyet értek. Élni kell, meg kell változtatni, vissza kell szerezni a bizalmat, erre kezdeményezést kell tenni és nyilván, hogy fel kell használni az alkalmat, hogy megemeljük egy kicsit a hazai politikai közélet horizontját, ne csak a cipõnk orráig nézzünk! (Nem tudom figyelik-e? Az érzetet kell világossá tenni! Nem semmi!) Komoly gondjaim vannak az imént elhangzottakkal, kedves elvtársak és elvtársnõk. Most vonatkoztassunk el a nyolcvanas évek végérõl olyannyira ismerõs pártfrazeológiától és koncentráljunk a lényegi mondanivalóra, már ha van egyáltalán ilyen. Állítólag Kiss Péter képviselné a folyamatosságot, aki maga is a változásban (és nem csak az egyszeri változásban) látja a siker kulcsát. Hát dögöljek meg, ha értem. Az állandó változás, hát az bizony sok mindent hozhat, csak nyugalmat, stabilitást, állandóságot és kiszámíthatóságot nem. A változás és a nyugalom egymásnak ellentmondó, egymást kizáró fogalmak. Jó reggelt! És ezt is bekajálják. Ez egész egyszerûen nem igaz! És mindez a ’80-as évek végér emlékeztetõ pártfrazeológiával. A nagy vetélkedésben a tolleri kinyilatkoztatás szerint is „kitûnõ kamarillapolitikus” áll szemben az Apró-klán dinamikusnak kikiáltott (valljuk meg õszintén, dinamikusan buta és ostoba) apródjával. A jelöltek még arra is hajlandók a média nagy nyilvánossága elõtt, hogy némi önkritikát gyakoroljanak, igen, abban hogy idáig jutottunk, nekünk is részünk van. Kimondhatják, sõt még a „természetesen” szót is odabiggyeszti mindkettõ, hisz tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a párt delegáltjait ez most a legkevésbé érdekli. A nép meg úgy se érdekes, hiszen semmiféle beleszólásuk nincs, hogy melyiküket és fõként milyen érvek alapján választják meg miniszetelnökjelöltnek. Ez már csak így megy minálunk Magyarisztánban, az EU, Románia belépéséig egyetlen következmények nélküli tagállamában. Mindkét jelölt miniszterként tevékenykedett a bukott Medgyessy-kormányban, mindkét jelölt a mûsorvezetõ elsõ szavára készségesen elismerte, hogy igen, õ is benne volt a dologban, vagy ahogyan az ex kormányfõ mondaná, elszabta ezt az egészet. De mégis, valamilyen ismeretlen okból kifolyólag, mindkét jelölt meg van róla gyõzõdve, hogy õ és csak is õ az alkalmas ember az ország irányítására. De az ugyancsak érthetetlen, hogy az objektivitásáról, pártatlanságáról és elfogulatlanságáról méltán híressé (és hírhedtté) vált reggeli mûsor szintén hírhedtté vált kérdezõjének sem jut eszébe, hogy megkérdezze, mondanák már el az urak, hogy bukott politikusokként, egy hitelét vesztett kormány tagjaiként, ugyan mi a fenétõl lennének alkalmasak az ország irányítására? De nem. Ez a kérdés még véletlenül sem hangzik el. (A vazallusi lét és a csahos ölebmédia elsõ számú aranyszabálya: Nem harapunk bele a kézbe, mely enni ad.) De tovább folytatódik az interjú: Kiss Péter: Abban a Medgyessy Péter vezette kormány sokat tett és az õ habitusa és teljesítménye, hogy ebben az országban nem kell félni. Igaz, sokszor azoknak sem kell félni, akiktõl nekünk félnünk kell. Ez baj! És ezt szemünkre vetik. Ezért kell karakteresebb kormány. Hölgyeim és uraim, íme az igazi burkolt antiszemitázás. Kulturált formában elküldjük az ellenzéket a jó édes anyjába, egyúttal megfelelünk a kisebbik koalíciós párt ideológiai elvárásainak is. Hölgyeim és uraim, kedves elvtársak, kedves elvtársnõk, íme Kiss Péter elvtárs, az ideális jelölt, maga a megtestesült szerviliz6

mus, az eleven szolgalelkûség. De hát nincs is mit csodálkozni, hiszen tõle magától hallhattuk, hogy jó kamarillapolitikusként rendszeresen és szívesen vesz részt a fõszereplõk számára készülõ politikai színpad ácsolásában. Kiss Péter: Nem szégyellem az elsõ 100 nap programját sem, sõt azt sem, amit szemünkre vetnek, de szerintem ez az egyik legnagyobb teljesítménye a kormánynak, hogy dekonjunkturális nemzetközi gazdasági környezetben, tehát amelyik visszahúzta Magyarországot, mi mégis elértünk – igaz csöndben, forint elleni támadások közben – egy fordulatot, és ma gyorsulva növekszik a magyar gazdaság. Bánó András: Miközben Orbán Viktor azt mondja, hogy ilyen mély ponton a magyar gazdaság még soha nem volt. K.P.: Hát ezt nem is kellene minõsítenünk azt hiszem, hiszen ez a tényeknek nem felel meg ez az állítás. … 2000 után a Fidesz nem korrigálta, a nemzetközi viszonyokhoz nem igazította hozzá a gazdaságpolitikáját, mi nem léptük meg a kormányalakítás után, mert fontosabbnak tartottuk a 100 napos programot a hitelesség kérdését, de megtettük 2003 nyár elejétõl ez év tavaszáig folyamatosan. Dübörög a gazdaság, kedves olvasó, csak nekünk itt vidéken, kétszáz kilométerre a Gerbeaud Cukrászda kirakatától valahogy nincs fülünk rá, hogy meghalljuk. Egy rövid kis helyzetértékelést pöccintenék ide egy nemrégiben készült gazdasági jelentésbõl: Export, import: Hazánkban az export több mint 65%-a külföldi cégektõl származik. Ez az érték például Csehországban csak 12%, Szlovéniában 22%, Japánban pedig 2%. Ez azt jelenti, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs versenyképes magyar gazdaság. A gyenge saját gazdasággal rendelkezõ ország maga is gyenge, hiszen eredményei külföldi cégektõl függnek. jó ha figyelünk

Mivel a külföldi cég nem fizet jövedelemadót, és a tõkemozgás liberalizálása miatt, ha akarja teljes megtermelt profitját „repatriálhatja”, vagyis elviheti az országból (adómentesen), ezért a profit növekedésébõl származó GDP növekedésnek semmilyen pozitív hatása nem lesz a hazai lakosság életszínvonalára, életminõségére. Ugyanez igaz a tõzsdén szerzett jövedelmekre, illetve az értékpapír-kamatokra is. Nos a kedvezõ gazdasági mutatóknál elsõsorban a GDP emelkedésével szoktak érvelni, csak hát sajnálatos módon egy olyan torz gazdasági szerkezettel bíró országban, mint Magyarország, a makrogazdasági mutatók egy részének kedvezõ változását, amint az a fenti idézetbõl is kiolvasható, ha tetszik, a hajunkra is kenhetjük. Nekem az ilyen és hasonló érvelések hallatán mindig az jut az eszembe, hogy vajon az egyiptomi piramisépítõ rabszolgát is jókedvre derítette-e, hogy a fáraó szemszögébõl úgy tûnt, a gazdaság szárnyal? De térjünk vissza a Kiss Péter által felvázolt gondolatsorhoz. Ha jól értelmezem a szavait, akkor azt tartja a Medgyessy-kormány legnagyobb eredményének, hogy felelõtlenül, fedezet nélkül túlköltekezve rekord idõ alatt padlóra küldték az országot? A szocialista értelmezés szerint a fedezet nélküli túlköltekezés jelentené a becsületességet? És persze a The Economist, a Financial Times, a svájci Gazdaságkutató és Vezetõképzõ Intézet meg most is elmehet a sunyiba, amikor olyanokat találnak írni, hogy Magyarország sereghajtóként kullog a csatlakozott országok között. A 4%-os növekedési adatot mindenek fölé helyezõ és azt istenítõ álságos kormányzati kommunikáció ellenére sem érzem úgy, hogy a dübörgõ gazdaság miatt öt percenként Bilson-vattáért (zajvédõ alkalmatosság hangos munkahelyeken) kéne nyúlnom, elkerülendõ a maradandó halláskárosodást. Mindaddig, amíg a gazdasági növekedésben nem növekszik a kis- és középvállalkozások aránya és nem erõsödik meg a nemzeti középosztály, valamint a gazdasági fejlõdés az ún. mikroszinteken is nem válik érezhetõvé, addig az emberek nem fogják azt mondani, hogy „a hétszázát, ezek képesek voltak és megcsinálták!”. De azok számára is van egy felvetésem, akik kizárólag gazdasági szempontból közelítik meg azt a kérdést, hogy van-e ma Magyarországon gazdasági válság? A kérdés így hangzik: Lehet-e azt mondani egy gazdaságra, hogy jól mûködik, prosperál, ha az általános kamatszint 10% körül, vagy afelett van? Ugye nem? A mûvelt Nyugaton és a messzi Ámerikában már a 3%-os kamat kiveri a biztosítékot. És akkor a két esztendõ alatt megduplázódott adósságállományról még szót sem ejtettünk! Köszönjük Magyarország! MSZP, mert megérdemled! De nézzük tovább a Kiss Péterrel készült interjút. B.A.: Gyurcsány Ferenctõl is a végén megkérdeztem, illetve arra kértem, hogy a Való Világhoz hasonlóan egy fél percet – én egy percet mondtam neki, de ez egy fél percet mondott –, tehát öntõl is azt kérem, hogy egy fél percben – a nézõknek most a beszélgetés végén mondja el, miért szavazzanak önre? Micsoda egy épületes baromság! A nézõk nem is szavazhattak az MSZP rendkívüli kongresszusán, hiszen a nyilvánosságot teljesen jó ha figyelünk

kizárták a rendezvényrõl, de ez Bánót láthatólag nem zavarta. K.P.: A szocialista-szabaddemokrata koalícióra szavazzanak! Ha rám szavaznak, akkor olyan embert támogatnak, aki nem a politikát úgy tekinti, hogy az rólunk, politikusokról, vagy a politikai vetélkedésrõl szól, hanem az ügyekrõl, az emberekrõl. Nem tudom szebben mondani a dolgot. Azt gondolom, hogy a politika az nem a valaki ellen, hanem a valamiért mûvészete. Istenem, de klassz! Már vártam, hogy mikor fogja azt mondani Kiss elvtárs, hogy õ hisz a szeretet és az összefogás erejében. Mindenesetre bennem még élénken él a 2002-es kampány és az Orbán-bányák közpénzt elsíboló rémképével riogató szocialista politikusok, akárcsak a legutóbbi EP-választás Ron Werber által dirigált „Hazugsággyára”. Ha ilyen az, amikor MSZP-éknél valamiért vagy valakiért politizálnak, milyen lehet az, amikor úgy igazán, úgy isten igazából bepipulnak, és valaki ellen kezdenek el politizálni? Még elképzelni is szörnyû. (A fatestápolós – gyengébbek kedvéért baseballütõs – verziót már ismerjük.) Pedig az MSZP megújulás címszó alatt fenemód kepectet, hiszen ahogyan azt Szûrös Mátyástól is hallhattuk a Hír Televízióban, annak idején még Németh Miklós idejében az sem volt szokásban, hogy a kormányfõ-jelöltnek önálló elképzelései legyenek, vagy ne adj isten arra ragadtassák magukat, hogy a vidéket járva megpróbáljanak tisztába jönni az ország helyzetével. 2004-ben legalább az elvtársak helyett maguk a jelöltek mondhatták el, mit gondolnak errõl az egészrõl. Mindazonáltal az MSZP rendkívüli kongresszusa – függetlenül a végeredménytõl – egy komédiára hajazott igen erõsen. A két politikailag kompromittálódott és fõként bukott jelölt egyike sem mondott programbeszédet, a küldöttek nem ezek alapján hozták meg döntésüket, hanem kizárólag szimpátia alapján szavaztak, s tették mindezt a nyilvánosság teljes kizárásával. Ha a jelöltek egy árva szót sem szóltak volna, akkor is megválasztják valamelyiket. Csak én azt nem értem – persze lehet, hogy itt megint velem van a baj –, ha ennyire „gázos” volt Medgyessyt és kormányát a továbbiakban a helyén hagyni, miért nem mondta azt az önérzetes tagság, hogy már elnézést kérünk, de mi nem kérünk ebbõl a két bukott jelöltbõl, hozzanak másik, politikai értelemben „tiszta”, még nem besározódott, nem hitelét vesztett embereket! De nem mondták. Fent az elnökségben ülõ elvtársak megmondták, ki lesz a jelölt és az egészen biztosan úgy is van jól. Illetve a vidéki MSZP megelégelte azt, hogy minden csak a fõvárosi elvtársaknak jut, Gyurcsány pedig nagyon ügyesen észrevette ezt és a maga oldalára állította a vidéki helyi MSZP vezetõket. Persze az is érdekes kérdés, hogy miféle miniszterelnök lehet az, aki három nap alatt a csúcsra jut? (Igaz, a párt kivásárlási folyamata nem három nappal ezelõtt indult el.) És vajon milyen lehet az a párt, amelyikben ezt meg lehet csinálni? Olyan, mint az MSZP. Egy rendkívül tagolt párt – õk ezt úgy mondják, hogy demokratikus, itt mindent meg lehet beszélni, nem úgy mint egyes más pártokban – a felszín alatt megbúvó rendkívül sokfajta érdekellentéttel. A végül gyõztesen befutó Gyurcsány azonban nem örvend töretlen népszerûségnek még a párton belül sem. Például Csík Tamás, az MSZP Cigánytagozatának elnöke azt mondta a Hír Televíziónak adott interjújában, hogy õk a maguk részérõl köszönik szépen, de nem kérnek a liberális nagytõkébõl, mert az nem baloldali. Sõt még azt is hozzátette: „Sem a párt, sem az ország nem eladó!” Igaz, a tizenhat tagmondatból álló, s közben egy szál konkrétumot sem mondó, delejes körmondatait a ’80-as évek kommunista pártfrazeológiai stílusában megfogalmazó pártcsinovnyik Kiss Péter csak elsõ látásra tûnik jobb választásnak az MSZP számára. Kiss elvtársnál is nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy tevékenysége a Medgyessy-kormány kancelláriaminisztereként köszönõ viszonyban sem volt a szociáldemokráciával. Maradjunk annyiban, hogy lelkiismeret furdalás nélkül kiszolgálta a bankár kormányt. 7

És mielõtt még valaki a szememre vetné, hogy „de hát ott voltak a 100 napos programok!”, azoknak csak annyit mondanék, hogy az én értelmezésemben a szociáldemokrácia nem egyenlõ a felelõtlen költekezéssel. Fõként akkor nem, ha azt más kontójára teszik. A titokszolga miniszterelnök lemondásával persze nyitva marad a kérdés, mit építünk eztán? Mer’ ugyanis derék szocialistáink saját bevallásuk szerint két dologhoz értenek csak igazán, az építéshez meg a harchoz. (Hoppá! Nézd mán’ az új módit, a válságkezelést meg majdnem kifelejtettem!) Szóval ezek a derék posztkommunisták vagy valamelyik végeláthatatlan osztályharcukat vívják a sötétben bujkáló, rémhírterjesztõ ellenforradalmárok ellen, vagy béke idején építik a cocializmust (Copyright by Hofi Géza). De hogy Medgyessy hõn szeretett köztársaságát Gyurcsány nem fogja tovább építeni, az hétszentség! Az egykori KB-tagokat tehát a KISZ-es generáció váltja fel És, hogy fokozzuk a kis magyar abszurdot, Gyurcsány Ferenc lesz, Magyarisztán elsõ olyan miniszterelnöke, akire senki sem szavazott, hiszen sem egyéniben, sem listán nem indult a választásokon, így nem is tagja az Országgyûlésnek. Gratulálunk Magyarország! MSZP, mert megérdemled! Bezzeg az öreg harcos, az annak idején még fiatalon (copyright by Molnár Tamás) a párt csöcsein nevelkedett Smith ügynök egy percre sem esik kétségbe, minden pillanatban a helyzet ura, profi politikus módjára kommunikál, mindig a párt érdekeit szeme elõtt tartva csûri csavarja a szót, mint ahogy tette ezt most is. Az MSZP elnökségének személyes kudarca ellenére (lévén, hogy nem az õ jelöltjük lett a befutó) a derék ex pártelnök-külügyér jó érzékkel azonnal váltott, s immáron arról beszélt az õt kérdezõ riportereknek, hogy sikerült megakadályozni Orbán Viktor hatalomra kerülését.

A dolgok jelen állása szerint (2004. augusztus 26-án) úgy tûnik Gyurcsány Ferenc lesz hazánk új miniszterelnöke. Hatalomra kerülésével szociáldemokrata köntösbe öltöztetve a nagytõke totális neoliberális diktatúrája fog megvalósulni Magyarországon. Végül pedig a felszámoló biztos hatalmas profittal kecsegtetõ, privatizációval egybekötött lehalászási teendõit az Apró-klán apraja nagyja végzi majd el. Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára

A német nyelvterület lapszemléje Medgyessy az elveszített EP választások után elõre próbált menekülni. Kísérletet tett arra, hogy megszabaduljon egykori fõtanácsadójától, a nála 20 esztendõvel fiatalabb Gyurcsány Ferenctõl, aki idõközben veszélyes riválisává vált. Der Standard (derstandard.at) A baloldali liberális osztrák napilapban Paul Lendvai Hatalmi küzdelem Magyarországon címmel ír a budapesti kormányválságról. A szerzõ szerint az ellenzék vezetõje, Orbán Viktor húzhat hasznot a koalíciós ellentétekbõl. A kormányzó szocialisták számukra szokatlan, és politikailag rendkívül kritikus helyzetben vannak. Immár életre-halálra a kis liberális partnerrel kapcsolódtak össze. A megbuktatott miniszterelnök egy magyar úr, udvarias, higgadt, tud viselkedni. Ezen túl kiválóan beszél franciául, és a második általa beszélt idegen nyelv a román, amit diplomata-gyermekként tanult Bukarestben. Medgyessy az elveszített EP választások után elõre próbált menekül8

ni. Kísérletet tett arra, hogy megszabaduljon egykori fõtanácsadójától, a nála 20 esztendõvel fiatalabb Gyurcsány Ferenctõl, aki idõközben veszélyes riválisává vált. Az utóbbi idõben népszerûségébõl sokat vesztett miniszterelnök lehetõségeit mérhetetlenül túlbecsülte, amikor a Csillag leváltásával a kisebbik koalíciós partnert az elviselhetõnél is jobban provokálta. Az SZDSZ nélkül a kormány nem létezhet tovább, az elõrehozott választás a jelenlegi hangulatban öngyilkossági kísérlet lett volna. A szocialista vezetésben a „félelem kartellje” azonnal cselekedett, és a tehertétellé vált Medgyessytõl megszabadult, hogy utódát rendkívüli pártkongresszuson határozza meg. Tekintettel a további fontos döntésekre – az októberi pártelnökválasztásra és a jövõre esedékes államfõ személyére– a hatalmi harcot a szocialistáknál prolongálták. A korábbi miniszterelnök és mostani ellenzéki vezetõ Orbán Viktor nyugodtan megvárhatja a párton és koalíción belüli küzdelmek kimenetelét. Ha a szocialisták és libe-

rálisok nem tanulnak az elmúlt hónapokban történtekbõl, a 2006-ban esedékes parlamenti választásokon a gyõzelem fáradság nélkül az ölébe hullhat. Die Welt (welt.de) A konzervatív napilap Az elüldözöttek dicsérik Magyarországot címmel tudósít szövetségük álláspontjáról. Egy, az Elüldözöttek Szövetsége elnökségének múlt heti ülésén kiosztott tervezet éles hangon bírálja Gerhard Schröder varsói beszédét, melyben minden kártérítési igényrõl lemondott. Ugyanez az anyag elismeréssel szól a magyar jóvátételi gyakorlatról, amellyel Budapest csekély, inkább szimbolikus kárpótlásban részesítette a Magyarországról kitelepített németeket. A tervezet leszögezi: „A jogi kiindulási helyzet világos. A Szövetségi Köztársaság egyetlen keleti szomszédjával megkötött, nemzetközi jogilag kötelezõ érvényû szerzõdésben sem mondott le az elüldözöttek vagyonáról.“ Forrás: Keresztes Lajos – MNO

jó ha figyelünk

Mert a milliárdos Gyurcsánnyal és híveivel az élen az MSZP többé nem lehet baloldali párt. Egy olyan miniszterelnök, akinek éves jövedelme osztalékból állítólag nyolcvan millió körül van, sokmilliárdos vagyonától pedig nem tud és nem is akar megválni, aligha képviselheti hitelesen azokat a munkásokat, parasztokat, bérbõl és fizetésbõl élõket, akikre leginkább a KISZ-vezetõ képzõ tábor brosuráiból emlékezhet. Így elsõ látásra a Fidesz 2006-os nagyarányú gyõzelme szempontjából kedvezõbb dolog aligha történhetne, mint Gyurcsány Ferenc milliárdos miniszterelnökké választása. De nem csupán az ellenzék, de a sajtónak azon része, melynek nem szocialistáéktól

függ az egzisztenciája, hálát adhat az MSZP kongresszusának, mert az elkövetkezõ idõkben lesz mirõl írni. Gyurcsány Ferenc izgalmasabb figura, mint bármelyik képregényhõs és ráadásul Batman-nél is gazdagabb lehet. A kongresszus képeit nézegetve ezt a felszabadult örömöt egyedül a pártvezetés arcán nem véltem felfedezni. Kiss Péter, Kovács László és nem utolsó sorban Jánosi György némileg döbbent arccal bámult ki tudja hova. Talán volt baloldali pártjuk és kormányuk és még meglévõ pozíciójuk közeli átlényegülése miatt mutatkoztak mélabúsnak. Mert a milliárdos Gyurcsánnyal és híveivel az élen az MSZP többé nem lehet baloldali párt. Egy olyan miniszterelnök, akinek éves jöve-

Hamarosan elfogyhatnak a minisztériumok pénzei – értesült az MNO pénzügyminisztériumi forrásból. Információink szerint öt és 6,5 százalék közötti GDP-arányos államháztartási hiány várható év végre. Az adat az áfabevételek alakulásától is függ, ám ezzel kapcsolatban az APEH pesszimista. Október végére elfogynak a tárcák pénzei, az úgynevezett fejezeti kezelésû elõirányzatok – értesült pénzügyminisztériumi forrásból az MNO. Úgy tudjuk: a Magyar Államkincstár már hetente ellenõrzi a minisztériumok kifizetéseit, azt remélve ettõl, hogy a költségvetési hiány az elõrejelzett keretek között marad. Értesüléseink szerint a pénzügyminisztériumot január közepén, László Csaba elõzõ tárcavezetõ leváltását követõen a kijelölt utód Draskovics Tibor vezetésével átvilágították, hogy kiderüljön: mi is a költségvetés reális helyzete. Akkor úgy számoltak, hogy a GDP–arányos államháztartási deficit 5,6 százalék körül várható ez év végére, jó ha figyelünk

delme osztalékból állítólag nyolcvan millió körül van, sokmilliárdos vagyonától pedig nem tud és nem is akar megválni, aligha képviselheti hitelesen azokat a munkásokat, parasztokat, bérbõl és fizetésbõl élõket, akikre leginkább a KISZ-vezetõ képzõ tábor brosuráiból emlékezhet. Aztán szót kell még ejteni arról az apróságról, amely Gyurcsány Ferencet örökös céltáblává teszi. Ez pedig ennek a sokmilliárdos vagyonnak a keletkezése. Alighanem erre gondolhatott Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti képviselõ, amikor két napja kijelentette: „Példaként kérdezték, igaz-e, hogy annak a Gyurcsány Ferencnek a neve is felmerült, mint lehetséges kormányfõjelölt, akinek az ügyeit tavaly részleteiben megismerhették a parlamenti viták vagy a frakcióviták keretébõl - mondta az MSZP-s EP-képviselõ. Fazakas Szabolcs közölte azt is, hogy európai parlamenti képviselõtársai „felhívták a figyelmet arra, ez Európában így nem szokásos, nem jellemzõ, hiszen Európában a költségvetés-ellenõrzési bizottság harcol a korrupció, a csalások, a visszaélések ellen”. Korábban Gál J. Zoltán már kísérletet tett némely magyar szó jelentéstartalmának megváltoztatására. Például a lakástámogatási rendszer megnyírbálása az igazságosabb jelzõt alkalmazta. Ehhez hasonlítható Gyurcsány tisztességfogalma. Ha „mi az hogy tisztességes“ úgy gazdagodni, ahogy mondjuk balatonöszödi üdülõt, képviselõi klubot szerzett leendõ miniszterelnökünk, akkor mások is követelhetik, hogy az állam adjon el neki részletre egy-egy nagyértékû ingatlant, melyet majd legalább annyiért visszabérel tõle, azaz gyakorlatilag ingyen. Minek is az a bonyolult procedúra? Azonnal irassák rám az Országházat, ígérem megócsítom a bérletét. Forrás: benyovszky – hirtv.hu

amibõl egy százalékot terveztek lefaragni. Így jelentette be Draskovics a korrigált 4,6 százalékos várható hiányt. Azonban az átvilágítás után másfél hónappal, február végére kiderült, hogy elszámolták magukat, és magasabb deficit, 6 százalék várható, ami az egy százalék lefaragásával is csak ötre csökkenthetõ. Információink szerint a PM a költségvetés reális helyzetébõl kiindulva most a legjobb esetben is öt százalékos államháztartási hiányt vár a GDP százalékában, ám ez a legrosszabb esetben 6,5 százalékra szökhet fel. Úgy tudjuk, hogy az államkincstár például azért ellenõrzi most a tárcákat hetente, hogy hátha kitart a pénz év végéig, és így a legjobb variáció, az öt százalék valósul meg. Az, hogy tartható-e ez az adat a másik oldalon egyedül, az áfabevételek alakulásától függ, amelyekkel kapcsolatban értesüléseink szerint az APEH nagyon pesszimista. Forrás: Czirják Imre – MNO

9

Dévényi István publicisztikája Ma az összefogás napja van, és nem a leszámolásé. Az hétfõn lesz. Ma még hálás szívvel gondolunk a kormányfõ-jelölt édesanyjára, aki hat általánost végzett, és a szövõgép mellett robotolva eszébe sem jutott, hogy a fia egy verõfényes augusztusi napon majd a frászt hozza a Magyar Szocialista Párt elnökségére. És önfeledten lelkendezünk, amiért a küldöttek történelmi tettet hajtottak végre: egyrészt több órán keresztül hallgatták pártjuk vezetõit, másrészt csak négyen firkálták érvénytelenre a jelölõcédulát. Mindazonáltal énekszó és tánc köszöntse Gyurcsány Ferencet, aki példamutató magatartásáért a Magyar Köztársaság miniszterelnöke kitüntetésében részesült. Apró – kacsintós szmájli – üröm az örömben, hogy Gyurcsány Ferencet négyszázötvenhárom, Vörös Október márkajelzésû kosztümöt/öltönyt viselõ, a közelmúlt eseményeitõl totálisan összezavarodott amatõr politikuson kívül az égvilágon senki nem akarta az ország elsõ emberének székében látni. Az MSZP vezetõsége elsõ körben például meg sem említette a nevét, és nyilván nem atyai féltésbõl, hanem mert jól megtervezett puccsukban Kiss Péternek szánták a fõszerepet. Az elnökségben ücsörgõ törzsgárdisták egyébként sem kedvelik az ilyen gyurcsányos nyomakodást, és ezt még csak számon se lehet kérni rajtuk, hiszen megszokták, hogy a komoly pozíciókhoz hozzá kell öregedni, és egy-egy posztot kizárólag a halálos ágyán kaphat meg az ember. Nem beszélve arról, hogy ugyanezen alapító atyák pontosan tudják: ha Gyurcsány érkezik, akkor Zuschlag és társai is jönnek, aztán a nagy loholásban ki tudja hol állnak meg. (Zuschlag Jánost például el tudom képzelni a honvédelmi tárca élén – amilyen vehemenciával vetette magát a sorkötelezettség körüli egyszemélyes vitába, bizonyosan a tábornoki kar is respektálná az ifjú szocialisták frontemberét.) No és a Magyar Szocialista Párt országgyûlési frakciójában helyet foglaló képviselõk között sem teng túl a Gyurcsány-szimpatizánsok aránya, sõt, mind a mai napig vannak ott Medgyessy-hívõk is szép számmal, de talán még Németh Miklósnak is lenne rá esélye, hogy karcolások nélkül éljen túl egy esetleges konstruktív bizalmatlansági indítványt. Az oly sokszor emlegetett nép – népfölség, meg minden hatalmak birtokosa, ilyesmiket szokás mostanában mondogatni - pedig nem is tudja, hogy kicsoda-micsoda az a Gyurcsány Ferenc. Hiszen a miniszterelnök-jelölt a sporttárca vezetõjeként nem adott rá alkalmat, hogy megcsodálhassák tetteit, Medgyessy Péter tanácsadójaként mindvégig a háttérben maradt, üzletemberi ténykedésével pedig már rég kiemelkedett az egyszerû választópolgárok kasztjából. De talán jobb is így neki. Adok neked száz forintot, hogy visszakölcsönözd nekem kétszázért típusú üzletet ugyanis bárki nyélbe 10

tud ütni, már amennyiben megkeresik ilyesféle kecsegtetõ ajánlattal. Mindezek ellenére Gyurcsány Ferencben sokan a baloldal megváltóját látják, aki majd megreformálja a szocialista pártot, rendbe teszi a gazdaságot, esetleg nem a forintot, hanem az eurót ócsítja, ráadásul két esztendõ múlva agyagba döngöli Orbán Viktort, a Fideszt, és mindenkit, úgy általában. Ehhez azonban elõbb még saját pártját kell legyõznie. Amely küzdelemben ha Gyurcsány veszít, akkor az lesz a kérdés, hogy elõdjéhez hasonlóan lemond, avagy aláveti magát a megalázó bizalmatlansági eljárásnak. Ha viszont gyõz, akkor a Magyar Szocialista Párttól, mint egységes formációtól vehetünk végsõ búcsút. Mi tehát csak nyerhetünk. Forrás: Dévényi István – MNO

jó ha figyelünk

A KArizmatikus MUltimilliárdos Gyurcsány Ferencnek ugyan még legalább 30 napja van megalakítani a KAMU-kormányt, Medgyessy bankárkormányának tagjainak többsége már bejelentette, hogy nem akar megválni a miniszteri bársonyszéktõl. Az MTI által csütörtökön elért jelenlegi kormánytagok nagy többsége úgy nyilatkozott: szívesen dolgozna tovább posztján egy Gyurcsány Ferenc vezette KAMU-kormányban. A KAMU-kormány alternatívája Kiss Alternatíva Péter, a bankárkormány fejének elsõ helyettese felkérés esetén továbbra is vállalja a miniszterséget. A KAMUkormány feje, Gyurcsány Ferenc már szerda este közölte: Kiss Pétert kívánja jelölni kancelláriaminiszternek. Draskovics Népjóléti Tibor Draskovics Népjóléti Tibor, egykori K and H-bankvezér, a bankárkormány fejének korábbi kabinetfõnöke, pénzügyminisztere is vállalná, ha a KAMU-kormány miniszterelnök-jelöltje megtisztelné azzal, hogy együtt kíván vele dolgozni a jövõben. „Szívesen folytatom ezt a munkát, amennyiben tudjuk folytatni azt a gazdaságpolitikát, amelyet elkezdtünk. (...) A mai beszélgetésünk Gyurcsány úrral ebben határozottan megerõsített“ - szögezte le az MTI-nek. Kapcsoljuk a KAMU-kormány Csillagját A kormányfõváltásban és autópálya-tenderben hivatalosan is elismert szakértõ, Csillag Nyolcszázkilométerautópálya István gazdasági és közlekedési miniszter vállalná a tárca vezetését, ha ezzel a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is egyetért, s ha az a gazdaságpolitikai irány érvényesül az új kormány politikájában, ami az utolsó egy évben, de fõként az elmúlt nem egészen fél évben, mert mint mondta - „nekem Gyurcsány Ferenc dinamizmusa és elkötelezettsége (...) lett szimpatikus“. Egy villalakó vészjósló tömörsége Juhász Villalakó Ferenc honvédelmi miniszter mindössze ennyit kívánt mondani az MTI érdeklõdésére arra, hogy a KAMU-kormány tagja szeretne-e maradni, vagy Medgyessyvel megy õ (?): „a tárcavezetõkrõl szóló döntés a miniszterelnök-jelölt kezében van“. Bárándy Nemtalálkoztamkulcsárralnak fontos a jó társaság Bárándy Nemtalálkoztamkulcsárral Péter igazságügyi (hazugság, bocsika) miniszter a felkéréstõl, az igazságügyi reform anyagi támogatásától, illetve leendõ minisztertársai személyétõl (akárkivel nem ül le egy asztalhoz!) is függ, hogy vállal-e szerepet a KAMU-kormányban. „Engem vagy felkér a majdani miniszterelnök arra, hogy ugyan vállalnék-e már valamit, vagy sem. Ezt azért meg kell várni“ mondta, megjegyezve: tárcája tevékenységének vannak „bizonyos anyagi vonzatai“, amik a kormányfõ személyének változásával nem változnak meg. Optimistán tömör Villalakó Magyar Villalakó Bálint oktatási miniszter azt mondta: „Igen, a megkezdett reformokat szeretném folytatni.“ Nem menne az Anti-patikus Kökény Anti-patikus Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, aki az egészségügytõl minden eddiginél több pénzt vett

jó ha figyelünk

el, folytatná munkáját a KAMU-kormányban. „Ha õ felkér, akkor természetesen erre kész vagyok“ - mondta, és nem kamuzott. Sok jó lesz a jövõben, mondja Nincsagrárválság Németh Nincsagrárválság Imre földmûvelésügyi és videkfejlesztési miniszter a következõket mondta: „Úgy gondolom, együtt tudok dolgozni Gyurcsány Ferenccel, és szeretném befejezni az európai uniós csatlakozási felkészüléssel elkezdett folyamatot. A jelenlegi nehezebb idõszak után jó eredmények várhatók a mezõgazdaságban, remélem, ezeket a négyéves ciklus végén felmutathatom“ - mondta, bár hozzátette: „senkinek sincs bérelt helye a kormányban“. Burány nem adja Szekeresnek Burány Sándor, a bankárkormány foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertõl az MTI megtudta, eddig is komolyan vette miniszteri megbízatását, s ha Gyurcsány Ferenc számít munkájára a KAMU-kormányban, örömmel fog dolgozni kormányában. Kakaóbiztos KAMU-kormányt a magyaroknak! Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a bankárkormány mintájára kakaóbiztossá változtatná a KAMU-kormányt is. Mint rámutat: „az SZDSZ már egyértelmûvé tette, hogy egyhangúlag támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké jelölését, így természetes, hogy felkérés esetén én is vállalnám a további kormányzati munkát“. Õ hozzátette: „szívügyének tekinti“ elõsegíteni az információs társadalom magyarországi sikerét. Az állatkert és a bankárkormánynál a KAMU-kormány sem rosszabb Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter továbbra is vállalná a tárca vezetését, mert „ugyanaz a koalíció, ugyanazok a célok“. Döntés elõtt beszél Göncz Kinga esélyegyenlõségi tárcanélküli miniszter késõbb dönt; elõbb egyeztet a kormányfõ-jelölttel arról, hogy „milyen szerepet szán az esélyegyenlõségi területnek, milyen struktúrában gondolkozik“. Szifizma a KAMU-kormányban? Tóth András, Medgzess Kulcsárral találkozó titokügyi politikai államtitkára szerint „ilyen kérdésre egyszerûen nem lehet válaszolni. Természetesen minden kérdésre akkor lehet válaszolni, amikor feltették az embernek, márpedig ilyen kérdés feltételére azt gondolom, hogy a leendõ miniszterelnök jogosult. Ha ezt a kérdést fel fogja tenni, akkor meg fogom gondolni.“ A bankárkormány feje, az exkém Medgyessy Péter szerda délután jelentette be: lemond kormányfõi hivataláról. Az MSZP kongresszusa a KArizmatikus MUltimilliárdos Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert választotta miniszterelnök-jelöltnek aznap a kormányzó párt rendkívüli kongresszusán. Ha 30 nap múlva Mádl Ferenc államfõ felkéri kormányalakításra, Gyurcsány Ferenc feladata lesz megnevezni a KAMU-kormány leendõ minisztereit. Forrás:fideszfrakcio.hu

11

Mi maradt az új privatizátoroknak? Most, hogy Medgyessy Péter rezignáltan bejelentette lemondását, csak hozzávetõleges adatok állnak rendelkezésünkre, hogy felmérjük: mekkora károkat okozott a magyar gazdaságnak a hálózati kormány. Egy korszak lezárult, ám a „zavaros” ügyek zavartalanul folytatódnak.

A lobbizásnál maradva figyelemre méltó a TGG and Partrners cég esete, melyet azért hozott létre Medgyessy Péter miniszterelnök fia és Baráth Etele, az EU-pénzekért felelõs államtitkár fia (Medgyessy Gergely és Baráth Gergely) hogy e cégek a két legnagyobb magyar vállalat érdekében lobbizzanak Brüsszelben. A cégnek a Matáv és az OTP Bank 100-100 millió forintos megrendelést adott. És ha már szót ejtettünk a kormányfõ fiáról, ne feledkezzünk meg nevelt lányáról sem, aki külsõ gyártású, milliós költségvetésû mûsorokban mûködött közre a Magyar Televízióban. Az MSZPkampányát támogató Hajdú Péter mûsorvezetõ és Tornóczky Anita cége korábban 8,75 milliós szerzõdést kötött a Névshowr címû produkció szilveszteri adásának elkészítésére, a nevelt lányhoz köthetõ mûsorok pedig általában elég drágán készültek, az MTV Roadshow 4,3 millió, az Autóbontó pedig 1,2 millió forintjába került az adófizetõknek 2003-ban adásonként. Szintén a véletlen mûve lehet, hogy a kormányfõ elõzõ házasságából született Medgyessy Ildikó, aki, mint azt a Magyar Nemzet megírta, a Titina Kft. igazgatója és százszázalékos tulajdonosa, éppen mostanság építi-szépíti a Hungaroring gyeppályáját és csatornáit. Medgyessy felszínre került, személyes ügyei közül említésre méltó

A korszak ránk maradt öröksége mindenekelõtt az államadósság, melyet nemzedékek fizethetnek meg – csakúgy, mint a Kádár-rendszer felelõtlen pénzfelvételeit, mellyel mûködõ gazdaságot és jóléti államot imitáltak. 2002 júliusában a magyar állam adóssága 8273 milliárd forint volt, ez 2004 elsõ negyedévében elérte a 11025 milliárdot, a nemzeti jövedelem 59 százalékát. Az államadósság pillanatnyi állapotát – bár kértek tájékoztatást – az ellenzék sem ismeri, így nem tudni, hogy a költségvetés hiánya eléri-e ebben az évben az 5 százalékot, túllógva 4,6 százalékos tervezett határon. Mindeközben Medgyessy – nem alaptalanul – koalíciós partnerére mutogat, korrupciós illetve zavaros ügyeket kiáltva. Errõl a vasárnapi interjúban úgy vélekedett: az SZDSZ-nek nemcsak a Wekler- és a Demszky-, hanem más zavaros ügyei is vannak. Mint azt elismerte: „más pártban is volt ilyen”. Emlékeztetõül álljon itt a baloldali koalíció pártjainak és párttagjainak néhány kínos esete: Mint ismeretes, a kormányfõ e ciklusbeli politikai karrierje úgy kezdõdött, hogy a rendõrség még megválasztása elõtt beszüntetett ellene egy nyomozást. Medgyessy Péter a 30 milliós Gresham-szerzõdés kapcsán a mai napig nem adott választ arra a kérdésre, hogy befolyásolta-e az V. kerületi MSZP-s képviselõk szavazatát, ahogy ezt a szerzõdésben az aláírásával vállalta. 1998 õszén állítólag helyi szocialista önkormányzati képviselõk befolyásolásáért cserébe összesen 100 ezer dollárt ajánlott fel Medgyessy Péter családi vállalkozásának a Roosevelt téri luxusszállodát építõ Gresco Rt. Lapvélemények szerint Medgyessy az összeg egy töredékét karácsonyi ajándék címén szétosztotta a helyi szocialista frakcióban. Ám, amikor már igencsak küszöbön állt Medgyessy vezetõ politikussá való elõlépése, a BRFK rövid közleményt adott ki, amely szerint „a Gresham-palota ügyében befolyással üzérkedés bûntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az Országos Rendõr-fõkapitányság Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatósága bûncselekmény hiányában megszüntette.” 12

jó ha figyelünk

az Alexandru Mudura vállalkozó és fia, Mudura Sándor közpénzes esete is. Az állami tulajdonú Exim Bank 10,6 millió eurós, 2,5 milliárd forintos kölcsönt adott a Lotus Market romániai bevásárlóközpont felépítéséhez. A kormányfõ vadásztársa, az idõsebb Mudura a nagyváradi szupermarkettel kapcsolatban álló Lotus Market SA tulajdonosa, míg Mudura Sándor cége, a Ramexa számláján 86,5 milliárd forintot zároltak a Kulcsár Attila tevékenysége nyomán kialakult K&H-botrányt követõen. Nem mellékes körülmény, hogy a K&H brókercégében tevékenykedõ, jelenleg elõzetes letartóztatásban lévõ Kulcsár Attila felügyelõbizottsági tag volt a Lotus Market SA-ban. Mégis, a legnagyobb port nem ezek az ügyek verték fel. Már az üvegzseb-program meghirdetését követõen elõfordultak kisebb volumenû bukások, melyeket a késõbbi botrányokhoz képest igencsak megszellõztetett a napisajtó. A kormányt mûködését más megvilágosításba helyezte a Magyar Nemzet egyik korábbi cikke, amely szerint 2001 novemberében és 2002 februárjában a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (VPOP) Vegyvizsgáló Intézete szakvéleménye a Zwack Unicum Rt. négy termékének magasabb vámtarifa-besorolását javasolta, a VPOP mégis rendben találta az Rt. helytelen árubesorolását, aminek következtében a literenként 239 forintos jövedéki adó helyett csak 115 forintos adóterhet fizetett a Zwack. Az MDF-es képviselõ, Font Sándor szerint kétmilliárd, a Magyar Nemzet információi szerint hárommilliárd forint adó megfizetésétõl mentesült így a Zwack Unicum Rt.

Látványos bukás volt Kiss Eleméré. A kancelláriaminiszter ügyvédi cége, a Forgács és Kiss ügyvédi iroda a Malév átvilágításáért lapinformációk szerint 30 millió forintot kapott. Kiss nem fogott heves cáfolatokba, csöndesen távozott inkább – üvegzsebében a Nemzeti Autópálya Rt-nek megbízásából készített jelentésért kapott 6-8 millió forinttal, amit szintén irodájának számláját gazdagította. Miközben a hely és terjedelem nem teszi lehetõvé, hogy minden olyan „jelentéktelen” ügyre kitérjünk, mint Szanyi Tibor testvérének többmilliós állami megrendelése (2004 márciusában a Földmûvelésügyi Minisztérium egyik négymillió forintos közbeszerzési pályázatát Szanyi, a politikai államtitkár volt cége, az Euro Info Service Kft. nyerte, amelynek a politikus nõvére még akkor is tagja volt), nem lehet kihagyni visszatekintésünkbõl egy olyan komoly teljesítményt, mint a K&H-ügy. A sikkasztást vizsgáló tõkepiaci szakértõk ezt a teljesítményt 20 milliárdra teszik. A szövevényes maffiabotrány nemhogy nem nélkülözi a politikai szálakat (elég csak Puch László MSZP-pártpénztárnokra gondolni, akinek autója a botrányban jelentõs szereppel bíró Britton kft.-tõl származik, vagy Kulcsár Attilára, aki ki- és bejárhatott kormányüdülõbe és a Miniszterelnöki Hivatalba), és akkor az még nem is derült ki, hogy ki verette meg tavaly Szász Károlyt, a PSZÁF-elnököt, aki a felügyelet élén egy közpénz felhasználásával végrehajtott pénzügyi machinációt leplezett le. A korrupciós ügyek sorából sorból üdítõ színfoltként tûnik ki Nagy Sándor, a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatalát felügyelõ politikai államtitkárának botránya. Nagy a hattyúházi ingatlanbérlési ügy miatt adta be lemondását, ezt Medgyessy nem fogadta el. Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal nettó 236 millió forintot költött 4 ezer négyzetméternyi hattyúházi irodaterület bérlésére. Az irodaház a Tocsik-ügybõl ismert, végelszámolás alatt álló Vektor Rt. tulajdonosainak érdekeltségi körébe tartozik, és a pályázaton csak az Elsõ Budai Építõ Rt., a Hattyú-ház tulajdonosa indulhatott. És ha már a bérlés szóba került, akkor le kell szögeznünk, a baloldali politikusok a saját tulajdont sokkal joban kedvelik. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, felesége és apósa három részletben összesen 95 millió forintot fizettek egy Lejtõ utcai házért. A rendelkezésre bocsátott adatok alapján azonban az ellenzék szerint csupán 81 millió forint eredetérõl van a közvéleménynek tudomása. Még ismeretlen, honnan teremtettek elõ további 14 millió forintot az ingatlan megvásárlásához. De árnyék vetült Gál J. Zoltán ingatlanvásárlási ügyére és Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos lakásvásárlására is. Semmi kétség: az SZDSZ-nek is kijutott a jóból és a „zavaros” ügyekbõl. Magyar Bálint oktatási miniszter például azelõtt vett több helyrõl hitelbõl egy 93 millió forint értékû ingatlant, hogy a kormány a villa megvásárlására felvett állami támogatású hitel legnagyobb felvehetõ összegét 30 millió forintról 15 millióra csökkentette volna. A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett a miniszter ellen az Országgyûlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságánál azért, mert szerintük Magyar Bálint tudhatott a készülõ intézkedésrõl, és ezen információ alapján vehette fel a kölcsönt. Szintén Magyar Bálintot érintõ ügy volt, hogy az oktatási miniszter és munkatársai elutaztak az amerikai Cisco cég által – kétes körülmények között – finanszírozott útra, és egy minisztériumi közbeszerzéseken tendereket nyerõ cég, az Elender meghívására balatoni protokollvacsorán vettek részt. Az ügy kitudódása után Magyar Bálint több beosztottját menesztette. A kérdés már csak az, milyen ügyekrõl tud még ezeken felül Medgyessy Péter megbuktatott miniszterelnök, és vajon leírja-e azokat tervbe vett könyvében? Forrás: Udvardy Zoltán, Orosz Zoltán – MNO

jó ha figyelünk

13

Döbbenetes információk az M5-ösrõl A város beláthatatlan ideig fog szenvedni a tranzitforgalomtól, miközben az M5-ös autópályát ésszerûtlenül drágán építheti meg a nemzetközi tulajdonosokból álló konzorcium – derül ki a Népszabadság augusztus 25-ei számából. A cikk, amelyet a lap közismerten MSZP közeli szegedi munkatársa, Tanács István jegyez, egyebek közt a következõket tartalmazza: Ismeretes, hogy 2005 végére eléri Szegedet az M5-ös autópálya. Ám az M5-ös azt követõen egy ideig - talán egy, talán több évig nem épül tovább a röszkei határállomásig. Jelenleg annyi biztos, hogy az elkészülõ szakasz végpontja Kiskundorozsma mellett, az úgynevezett északi csomóponton lesz. Ám, ha nem épül elkerülõ út, akkor a sztráda forgalma egy ideig ugyanúgy keresztülhaladni kényszerül a városon, ahogyan a jelenlegi 5-ös úté. Ez magyarra lefordítva a következõket jelenti: Szegeden semmi sem fog javulni az M5-ös átadásának következtében. Vannak egyéb folyományai is a beismerésnek. A márciusi MSZP-kongresszusra megvalósított „matricás lesz az M5-ös” címû kampányprojekt keretében a pálya Kiskunfélegyháza–Szeged-észak közti része a valószínûleg világviszonylatban is legdrágább ilyen út, amely nem oldja meg sem Szeged, sem pedig a Szerbia felé vezetõ tranzitforgalom gyors, európai szintû lebonyolítását. Az M5-ös szerzõdés ellentétes a kormányprogrammal, amely errõl a következõket tartalmazza: 9.1. A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésében stratégiai cél az M0, M3, M5, M7 autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének befejezése, illetve folytatása, továbbá a 4-es, 6-os és 8-as fõközlekedési utak gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ezzel egyidejûleg növekvõ források szolgálják a települések közötti, illetve a településeket elkerülõ úthálózat fejlesztését és karbantartását. Ezt csak szófacsarással lehet úgy értelmezni, hogy az M5-öst nem a határig, sõt nem is Szeged tehermentesítésére ígérték megépíteni. A kormányprogram a 4. fejezetében, amelynek címe: A költségvetés-politika átláthatóságának és hatékonyságának a növelése ezt mondja ki: 4.1. A kormány módszertani, költségvetés- és adópolitikai, valamint intézményi fejlesztéseket vezet be. Ezzel megteremti az európai monetáris uniós tagság fiskális kritériumainak teljesítését. Ennek elemei: 4.1.1. Az európai uniós államháztartási számbavételi rendszer ESA95 - szerinti tervezés, nyilvántartás és elszámolásra való átállás bevezetése 2003-tól. A 2002-tõl fokozatosan a költségvetés részeként kezeljük az ÁPV Rt. (illetve jogutódjai) gazdálkodását, az autópálya-építés teljes finanszírozását, illetve az MFB államot helyettesítõ valamennyi korábbi döntésû kiadását. Mivel ezt tételesen megszegte a Csillag-féle kivásárlási szerzõdés, jogászi dilemmával nézünk szembe: mivel a kormányprogram törvény, az M5-ös szerzõdés törvényellenes. Érvényes-e így? A dilemma lényege, hogy ugyanakkor jogérvényes szerzõdést kötött Csillag a francia (és más) tulajdonosokkal. Emlékeztetõül: ennek a szerzõdésnek a következtében 27 évig fizetünk az AKA Rt. külföldi tulajdonosainak! És most kiderült, hogy Szeged gondja sincs megoldva ezzel. Mivel a probléma fennáll, az AKA Rt. megerõsödött pozícióban, a kasszában ülve várja, mikor fog újra megjelenni a magyar állam, és felajánlani még néhány zsák pénzt, hogy Szeged közlekedése normalizálódhasson, a szerbiai tranzitforgalomról nem is beszélve. Különös bájt kölcsönöz a cikknek, hogy Tanács István tulajdonképpen az alábbi mondat kedvéért írta meg: 14

Rigó Mihály (a helyi közútkezelõ vezetõje) szerint többen vitatták, mi szükség van a nyugati elkerülõ útra, hiszen az M5-ös autópálya is nyugatról kerüli el Szegedet – ha egyszer elkészül a Röszkéig tartó szakasz is. Géczi József Alajos MSZP-s országgyûlési képviselõ, aki eredményesen lobbizott a nyugati elkerülõ út érdekében, a beruházás szükségességét azzal indokolja: a most épülõ útszakasz nemcsak a tranzitforgalmat vezeti el a városon kívül, hanem a lakott területen kívül köti össze Szeged nagy forgalmat generáló ipari-kereskedelmi pontjait. Természetesen a világon minden útépítés szükségességét meg lehet indokolni, például a Velemér–Szalafõ autópálya is jól jönne Mari néninek, aki könnyebben tudja meglátogatni a mamája sírját, de ez azért nem lehet komoly kormánypolitika. Szegediek! Szeressétek Géczi József Alajost, aki segít kétszer elkölteni az adófizetõk pénzét ugyanannak a problémának a megoldására! A kormány megbukik, de nem azért, amiért kellene. Olyan ez, mint Rajk László kivégzése – megérdemelte, hogy felakasszák, de speciel nem azért, amiért elítélték. Forrás: Népszabadság nyomán gondola

jó ha figyelünk

Javul az MSZP helyzetkihasználási mutatója. Rúgtak egy öngólt. Eddig, ha az ország került kecsegtetõ helyzetbe, rettenetes luftokat rugdostak, de a szerdai „rangadón” pontos koalíciós összjáték, összefogott koncentráció után belõtték a hálószaggatót. Öngól volt, de õk annak is örülnek, elfelejtették, hogy még nem volt térfélcsere. A nagy tét rányomta a bélyegét a küzdelemre. Kovács László szerint az akció tétje nem kevesebb volt, mint az, hogy MSZPkormányzás vagy Fidesz-uralom lesz Magyarországon 2006-ig és utána. Kovács László falrengetõ blõdségekben bõvelkedõ életmûvében is kitüntetett helyet foglal el ez a nyilatkozat. Ha logikusan kihámozzuk az üzenet értelmét, akkor Kiss Péter kormányzása Fidesz-uralmat jelentett volna, ami enyhén szólva is sajátságos álláspont. Mindegy, most már a kovácsi felfogás szerint sem lesz Fidesz-uralom 2006-ig, mert a szocialisták rendkívüli kongresszusa a felelõsség súlyától áthatva két rossz közül tévedhetetlenül kiválasztotta a nagyobbik rosszat. Pedig óvták õket, de még a párttársak jó szándéka is hatástalan maradt. Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament korrupciós ügyeket vizsgáló bizottságának elnöke hiába mondta, hogy az unióban nem veszik jó néven, ha olyan személyek kerülnek meghatározó pozícióba,

jó ha figyelünk

akiknek kétes tisztaságú gazdasági ügyei vannak – a volt miniszter mintha a falnak beszélt volna. Medgyessy Péter kétségbeesett „utolsó figyelmeztetését” pedig egyszerûen eltitkolták a közvélemény elõl, akár Lenin politikai végrendeletét annak idején. A rendkívüli kongresszus Gyurcsány Ferencet próbálja miniszterelnökként rászabadítani a nemzetre, talán azon tévhittõl vezérelve, hogy Mária valóban levette kezét az országról. Gyurcsány személyes ambíciói körül nincs is semmi hiba. 1996-ban nyilatkozta a Népszabadságnak: „(…) én vezetõ akartam lenni, azt akartam, hogy a világ kicsikét olyan legyen, mint amilyen én vagyok. Azt gondoltam, hogy belõlem nagyon jó politikus lesz, azt gondoltam, hogy egyszer miniszterelnök leszek. Szegény ország – van ennek nélkülem is elég baja!” Van bizony, s ha Gyurcsányon múlik, még több lesz! Az a pszichopata báj, amelyik azt akarja, hogy a világ olyan legyen, mint õ, Veér András ihletett tollára való. Mi, úgy is, mint a világ szerény alkotórészei, egy kicsikét sem szeretnénk olyanok lenni, mint Gyurcsány, ugyanis minket még tisztességre és jóra neveltek. Nekünk például még gyõzelmi mámorunkban sem a leszámolás az elsõ gondolatunk. Igaz, Gyurcsány is azt mondta, hogy nem készül leszámolásra, leg-

alábbis csütörtökön nem. Berija ígérgethetett ilyeneket Sztálin halála után. Csalódnánk Gyurcsányban, ha a lehetõ legrövidebb idõn belül nem takaríthatná el maga elõl a pártbéli ellenfeleit és kritikusait. Alapos embernek ismertük meg, effajta felületességet aligha enged meg magának. Ám higgyünk neki, fogadjuk el, hogy kegyes és nagyvonalú lesz, akkor is elképesztõ, hogy a magyar demokrácia tizenötödik esztendejében, a „szociáldemokrata párt” legfõbb plénuma elõtt a „leszámolás” kifejezés még szóba kerülhet. Gyurcsány erkölcsi nívóját ne is emlegessük. Szerinte az ilyen jellegû támadásokból mindig gyõztesen került ki, amit az bizonyít legfényesebben, hogy egy moral insanity lehet a nagyobbik (és kisebbik) kormánypárt miniszterelnök-jelöltje. „Mi az, hogy! Nagyon is!” Gyurcsány személyes alkalmatlansága mellett vannak közjogi ellenvetések is. Miként az MDF Lakitelek munkacsoportja rávilágított: sem egyéni választókerületben, sem pártlistán nem szerzett mandátumot, nem tagja az Országgyûlésnek. Legitimációja nem több, mint 453 szocialista párti szavazat. Ennyi még a kékcédulás választáson is kevés volt. De úgy látszik, már egy kicsit tényleg olyan a világ, mint Gyurcsány maga. Forrás: Ugró Miklós – MNO

15

– külföldi sajtótükör – majd a tudósításban ugyancsak fiatal és agresszív politikusként jellemzett Orbán Viktorral. Az új miniszterelnökre nyilván nagy nyomás nehezedik majd saját pártján belül. Sok szocialista ugyanis bõkezûbb, adakozóbb költségvetést szeretne. A Financial Times cikkírója azonban úgy véli, hogy ez katasztrofális következményekkel járna. Gyurcsány Ferencnek folytatnia kell a deficit csökkentését célzó pénzügyi politikát és a beruházók azt remélik, hogy megtartja a jelenlegi pénzügyminisztert, Draskovics Tibort - olvasható a londoni lap budapesti tudósításában.

A Magyar Rádió válogatást közöl a magyar kormányváltással foglalkozó külföldi cikkekbõl. A legjelentõsebb amerikai lapok nem reagálnak a budapesti helyzetre. Németországban sincs még hivatalos visszhang. A Financial Times elemzõi a deficit csökkentését várják a kormánytól. A szlovákiai sajtó szerint Medgyessyt anti-Orbán váltja fel. Washington: a gazdasági reformok körüli viták okozták a magyar kormányválságot Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberét választotta miniszterelnök-jelöltjéül szerdán a kormányzó szocialista párt - ezzel a címmel és ezzel a mondattal kezdõdik a Boston Globe Budapestrõl keltezett tudósítása. A tudósítás szerint Gyurcsány Ferenc centrista, azaz középutas reformer, akit – írja a lap – a szocialista vezetés túlnyomó többsége támogatott a rendkívüli pártkongresszuson. Könnyen legyõzte egyetlen vetélytársát, a Boston Globe szerint mérsékelt baloldali Kiss Pétert. A lap nagyon röviden ír Gyurcsány pályafutásáról, akit a tudósító szerint gyakran a brit miniszterelnökhöz, Tony Blair-hez hasonlítanak, öltözködési stílusa és centrista politikája okán. A kormányválságot a lap a gazdasági reformok és az európai uniós csatlakozás miatt szükséges politikai korrekciók miatti vitáknak tulajdonítja. A fontosabb lapok közül még a Wall Street Journal ír a magyar kormányválságról, igaz általánosabb, kelet-európai képet rajzolva. A konzervatív lap a cseh, a lengyel és a magyar helyzetrõl ír, amely helyzetet ingatag koalíciók jellemzik az európai uniós csatlakozás örömünnepe után. A Wall Street Journal is a gazdasági reformok körüli vitáknak tulajdonítja a magyar kormányválságot. A többi fontos és befolyásos amerikai lap, mint például a New York Times, a Washington Post vagy a Los Angeles Times nem adott hírt a várható kormányfõ-váltásról. Az amerikai tévéhíradókban sem szerepelt hírként a magyarországi helyzet.

A szocialista párt számára (szigorúan önkéntes alapon szervezõdve) a „szociáldemokrata messiás” szerepkörében tündöklõ milliárdos nagytõkés Gyurcsány Ferenc, exsportminiszter, volt KISZ fõfunkcionárius, volt DEMISZ alvezér A londoni lap cikkírója karizmatikus, kockázatokra kész személyiségként jellemzi Gyurcsány Ferencet, aki nagy csatákat vív

Berlin: Gyurcsány kinevezését üdvözli a nemzetközi üzleti élet A német kancellár aligha fogja elhalasztani budapesti útját a friss magyarországi fejlemények fényében. Ezt mondta egy magát nyilvánosság elõtt megnevezni nem óhajtó berlini kormányzati tisztviselõ. Német sajtó és diplomáciai körökben az elmúlt napokban olyan hírek is elterjedtek azonban, hogy a budapesti kormányválság miatt Schröder nem tudna érdemben tárgyalni vendéglátóival. Az utazást egyébként szeptember közepére tervezik. Ami Gyurcsány Ferenc szocialista párton belül aratott gyõzelmét illeti, hivatalos német reagálásokról még nem lehet beszélni. Az itteni sajtóban eddig megjelentek alapján arról tájékozódhatott az itteni érdeklõdõ, hogy egy ambiciózus, a szociális piacgazdaságot értõ emberrõl van szó, akinek miniszterelnöki kinevezését a hazai és a nemzetközi üzleti élet mindenképpen üdvözli

A Financial Times a deficit további csökkentését várja Drámai szakítás a múlttal - írja budapesti tudósításában a Financial Times. A világszerte olvasott brit lap európai kiadása akárcsak szerdán, csütörtökön is hosszabb cikkben foglalkozik a magyarországi fejleményekkel. A kongresszusi szavazás azt jelzi, hogy az MSZP tagsága szakítani kíván azzal a politikus-nemzedékkel, amely a régi kommunista párt romjaiból alakította ki a rendszerváltáskor a mai szocialista pártot. 16

jó ha figyelünk

majd, mert vélhetõen keményen tenni akar az állami kiadások csökkentéséért. Pozsony: Gyurcsány üzletemberként már bizonyított Medgyessy Péter lemondásával alaposan megbonyolította az új magyar kormány megalakulását. A miniszterelnök-jelölt személye azonban már ismert - így kezdte éjszakai hírmûsorát a közszolgálati szlovák rádió. A budapesti kormányválság alakulását figyelemmel kísérte a szlovákiai sajtó. A pozsonyi rádió kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc megszerezte az MSZP küldöttei kétharmadának támogatását. Személyében olyan miniszterelnöke lehet Magyarországnak, aki üzletemberként már bizonyított. Rendkívül ambiciózus, nem fél a konfrontatív helyzetektõl és meggyõzõdése, hogy gyõzelemre viszi 2006-ban a koalíciót. Ebben a hitében erõsítették meg szerdán a kongresszusi küldöttek. A TA3 hírtelevízió úgy fogalmazott, hogy Medgyessy azért vált kényelmetlenné a kormánykoalíció számára, mert leváltott három minisztert. Az új kormány megalakulása nagyban függ majd attól, hogy a magyar államfõ mikor ad megbízást a kormány megalakítására, feltehetõen Gyurcsány Ferencnek. Szlovákiában ismeretlen a konstruktív bizalmatlanság fogalma. Ezért a szlovák sajtó részletesen idézi az alkotmányjogászok egymásnak ellentmondó megállapításait. A Twist kereskedelmi rádió arról számol be, hogy Gyurcsány nem vesztegeti az idejét, már megkezdte a tárgyalásokat a parlamenti pártok vezetõivel. A szlovák sajtó figyelmét nem kerülte el, hogy Magyarország az egyetlen olyan posztkommunista ország, ahol eddig nem voltak elõrehozott parlamenti választások és a miniszterelnöknek sem kellett idõ elõtt távoznia posztjáról politikai okokból. Medgyessyt anti-Orbán váltja fel - írja a pozsonyi Pravda csütörtöki száma. Gyurjó ha figyelünk

csány a változások embere, akire építhet a 2006-os választásokon a Magyar Szocialista Párt, annál is inkább, hogy sok szempontból hasonlít Orbán Viktorhoz: dinamikus, van jövõképe, jó érzékkel választja ki a sikeres stratégiát és szónoki képességeivel meg tudja szólítani a tömegeket. A baloldali lap megjegyzi, hogy amíg Kiss Péter az MSZP rendkívüli kongresszusán az uniós tagságból származó elõnyök kihasználásáról beszélt, Gyurcsány konkrét volt, adóreformot sürgetett, amelyet mindeddig nem sikerült átverekedniük a koalíciós szabad demokratáknak. A pozsonyi SME megállapítja: ugyan Medgyessy lemondásával nem lesz olyan sima a miniszterelnök-csere, mint azt tervezték a szocialisták, szinte biztosra vehetõ, hogy Gyurcsány lesz Magyarország új miniszterelnöke. A SME napilap arra is kitér, hogy az MSZP legfelsõbb vezetõinek nem sikerült elfogadtatniuk jelöltjüket, nyilván a küldöttek azért szavaztak tömegesen Gyurcsányra, mert a pártvezetés puccsal akarta beültetni a miniszterelnöki bársonyszékbe Kiss Pétert, Gyurcsány pedig veszélyezteti az eddigi rendet és a rendszerváltozás óta gyakorlatilag változatlan hatalmi struktúrákat az MSZP- ben. A magyar koalíció üdvözli a döntést A szlovákiai magyarságot képviselõ tömörülés, a Magyar Koalíció Pártja nagy várakozással tekint a kormányfõváltás elé. Bugár Béla pártelnök nyilatkozatából az is kiderül, hogy az utóbbi idõben már érzékelhetõ volt a szakadék az MKP vezetése és a budapesti kormány között. A mi érdekünk az, hogy javuljon a Magyar Koalíció Pártja és a magyar kormány viszonya. Erre megvan az esély, hiszen a külügyi tárca élén is változás várható - mondta a Magyar Rádiónak Bugár Béla, a szlovákiai MKP

elnöke. Bugár azt várja az új magyar kormánytól, hogy hagyjon fel a „rólunk, nélkülünk" elv gyakorlatával, a határon túli kisebbségekkel kapcsolatos döntéseit egyeztesse a magyar közösségek képviselõivel egyebek mellett errõl kellene tárgyalni a Magyar Állandó Értekezlet szeptember 11-ére tervezett tanácskozásán. Kérdéses azonban, hogy a kialakult helyzetben nem halasztják-e újra a MÁÉRT összehívását - mondta Bugár. Bukarest: Gyurcsány a Blair-féle harmadik utas politika követõje Romániában a korai lapzárta miatt alig néhány bukaresti napilap és az erdélyi magyar újság, a Krónika számol be a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról és Medgyessy Péter lemondásáról. A nagy példányszámú Everimentul Zilei tudósításában Gyurcsány Ferencet karizmatikus politikusnak nevezi és megjegyzi, hogy a szocialista kormányfõ-jelölt Magyarország egyik leggazdagabb embere. A Curireul National a Financial Times cikke nyomán azt írja, hogy Gyurcsány Ferenc a Tony Blair-féle harmadik utas politika követõje, a Curentul pedig egy a csehországi kormányfõ beiktatásról szóló cikkében kitér a magyarországi és a korábbi lengyelországi helyzetre is, megállapítván, hogy mindhárom országban az európai uniós csatlakozással járó gazdasági nehézségek miatt került sor a miniszterelnök-cserére. A román közszolgálati rádió kora reggeli krónikájában hosszú beszámolót küldött Budapestrõl. Egy ötfõs tudósítói stáb tartózkodik a magyar fõvárosban. Azt emelték ki, hogy Gyurcsány Ferencet elsöprõ többséggel választották kormányfõ-jelöltté és megszólaltatták a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetõjét, aki szerint a magyar-román kapcsolatokban nem lesz változás. Forrás: gondola

17

Gyurcsány éjjel egyig bulizott - Gyurcsány jelölése alaposan megosztotta az olvasókat - Néhány vélemény a blikk internetes fórumáról

Szomorú az MSZP-re nézve, hogy csak egy ilyen Paprikajancsit tud kiállítani! (Anonim) Reszkess, Viktor, jön a Feri! (szoci) Elvtársak! Mindegy, hogy a „második félidõre” Kiss Péter vagy Harry Potter jön, napjaitok meg vannak számlálva! (Titi) Milliárdos kormányfõt az elszegényedõ népnek. Ô majd szétosztogatja a vagyonát, ugye? (Anonim) A bûvészinas majd megpróbálja elõhúzni a nyulat a nem létezõ cilinderbõl! (Mr. Twelvtríz) Amíg nem derül ki, kicsoda valójában, addig mindig legenda lesz, s folyamatosan zülleszti szét a pártot. (kádárjani) Gyurcsi jól lefizetett mindenkit! Ahányszor ránézek, elfog a rettegés. Azt hittem, Megyónál nem jöhet rosszabb. (hugi) Csak az országot is úgy gyarapítsa, mint a vagyonát, akkor nem lesz baj. (Anonim) Ti hány hónapot jósoltok neki? Vagy csak hetek lesznek? (bamby) Örülök neki hogy ilyen jól tudtak ünnepelni. Sajnos én már régóta nem, mert se pénzem se kedvem. Mit ünnepeljek... a szegénységet? (778899) Kicsit uralkodhatna a mosolyain. Valahogy úgy sugárzik, mintha egy hajléktalan megnyerte volna a lottó 5-öst (Anonim) Ezzel vége az MSZP-nek. Ki a fene bízik meg egy ilyen „baloldali” pártban, amely egy hiteles kormányfõt ki tudna állítani. Most gyorsan még eladják a MOL gáz üzletágát, a MALÉV-et, egy-két további jó kis autópálya szerzõdés, az egészségügybõl kicsavarnak amit bírnak, aztán gyertek szavazni csóró magyarok. (Anonim) Kész röhej a egész.A szélhámosság gyözelmének ünneplése?!! (Anonim) Nekem az tetszik, ahogy a sok majom beszopja azt a maszpos dumát, hogy „ennek már van egy csomó pénze, nem akar annyit lopni, mint a többi” hogy lehettek ekkora ökrök...:) (Anonim) Annyi disznoság volt és van ebben az országban nem tudni mi a jó nekünk (ecg) Szánalmas figura maximum pénzével, de nem karizmájával tud hatni az emberekre, pláne nem mondanivalójával!(Anonim) Elõre iszik a medve bõrére, várjuk ki a végét, lehet hogy úgy alakul, nem lesz belõle miniszterelnök.(Anonim) Forrás: (blikk.hu)

18

jó ha figyelünk

A német nyelvterület lapszemléje Gyurcsány az MSZP vezetésével szemben is képes volt keresztülvinni akaratát – írja a Der Standard. Elhallgatott a párt baloldala, amely nem a vörös kapitalistát szerette volna miniszerelnök-jelöltnek. A Franfurter Allgemeine Zeitung szerint az egykori KISZ- funkcionárius megosztónak számít pártjában, szeretik vagy gyûlölik az ország egyik leggazdagabb emberét. Der Standard (derstandard.at) A baloldali liberális osztrák napilap A jómódú Brutus a miniszterelnöki tisztségben címmel mutatja be Gyurcsány Ferencet, az MSZP reménységét. A sportosan és fiatalosan kinézõ határozott politikus kellõ taktikai ügyességgel az MSZP vezetésével szemben is képes volt keresztülvinni akaratát. Elhallgatott a párt baloldala, mely kritizálta, hogy a vörös kapitalistát válasszák miniszterelnök-jelöltnek. A sorsdöntõ választás után kijelentette: „Senkinek sem kell félnie, hogy most jön Gurcsány, és mindenkit kidob.” Ennél inkább meggyõzte párttársait, hogy a szédítõ karriert befutó politikus számít a legesélyesebbnek, aki a 2006-os választásokon a rettegett néptribunt, Orbán Viktort legyõzheti. 2002-ben tûnt fel elõször a politikában, mint Medgyessy választási tanácsadója. Nemsokára Gyurcsány politikai Brutusszá vált, aki gyakran bírálta Medgyessyt, vagy saját érdekében tönkretette politikai showmûsorait. Sokak számára világossá vált, hogy az agilis Gyurcsány nem azért függesztette fel üzleti tevékenységét, hogy csak sportminiszter legyen, mint az 2003-ban történt. Nyilvánvalóan szisztematikusan megdolgozta a pártbázisát és a megyei MSZP vezetõket, tudva, hogy az országos vezetés már

jó ha figyelünk

levitézlett. Az idén novemberben (sic!) választanak új pártvezetést, és Gyurcsány is szerepelt a vezetõ pozíciókért indulók listáján. Kovács László, a jelenlegi MSZP-elnök és a fordulat utáni idõszak veteránja, fel kívánja adni (sic!) posztját, és Brüsszelbe távozik komisszárnak. A cikket jegyzõ Kathrin Lauer szerint Gyurcsány egy tipikus feltörekvõ vidéki, aki az 1989-es fordulat haszonélvezõje. Vagyonát az Altus befektetési társasággal hozta létre - így tudja a magyar média – amikor részt vett a kilencvenes évek eleji privatizációban. A szükséges kapcsolatokat nyilvánvalóan a több éves, KISZ-ben betöltött magas funkció biztosította. Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) A konzervatív német napilap bécsi tudósítója Reinhard Olt Az ellenzék elõrehozott választásokat követel címmel tudósít a budapesti kormányválságról. Gyurcsány jelölését követõen az ellenzéki MDF és Fidesz képviselõi elõrehozott választásokat követeltek. Azzal indokolták kívánságukat, hogy a kormány 2002 júniusa óta tartó válságát éppen úgy nem oldja meg a miniszterelnök-csere, mint az ország gondjait. Ebbõl a kényes helyzetbõl csak az elõrehozott választások jelentenének kiutat. Eközben a forint jelentõs erõsödéssel reagált Gyurcsány jelölésére. Másik cikkében Olt a Magabiztos címmel mutatja be Gyurcsány Ferencet. A volt sportminiszterrel az erõsebb magyarországi kormányzópárt egyfajta „szocialista Orbánt“ állított ki a megpuccsolt miniszterelnök Medgyessy helyett. Gyurcsány magát is ekként látja. Pontosan ezt kívánta pártbeli riválisa, Kiss Péter a rendkívüli pártkong-

resszuson megakadályozni. Ez a kongresszus akaratlanul is az (MSZP) irányvonalát meghatározó gyûléssé alakult. A baloldali pártapparátus favoritja, Kiss könyörgött a jelölteknek, ne az vezesse õket, hogy a Fidesz elnökkel Gyurcsány személyében egy „szocialista Orbánt” állítsanak szembe. Kiss mondhatta volna azt is, hogy a küldöttek az ördögöt ne Belzebubbal próbálják legyõzni. Ennek ellenére, mint azt a leváltott sportminiszter mellett leadott nagyszámú voks is megmutatta, a küldöttek „Belzebub” mellett döntöttek. A szocialista delegáltak számára úgy tûnt, hogy a lakosság rossz hangulata miatt az MSZP egyetlen esélye, hogy a 2006-os választásokon úgy-ahogy elfogadható eredményt érjen el, ha az okos politikusnak számító Orbán Viktorral egy nem kevésbé rámenõs új miniszterelnököt és leendõ listavezetõt állít szembe. Pártjában Gyurcsány megosztónak számít, a nyilvánosság elõtt polarizálónak: vagy szeretik õt, vagy gyûlölik az egykori KISZ funkcionáriust, aki a fordulat utáni idõszakban emelkedett fel, és mára az ország leggazdagabb emberei közé számítják. Egy olyan újgazdag, akit rajongói majdnem vallásos tisztelettel „látnoknak“ tartják, és a „jövõ embereként“ ünneplik. Mások viszont nem szeretik – például a távozó külügyminiszter, a pártvezetés jelentõs része, valamint a szocialisták talpasai, akik annyit, amennyit csak lehet, szerettek volna megõrizni az MSZP hagyományaiból. Õk Gyurcsányban egy „neoliberálist“ látnak, és attól tartanak, hogy nagyképû stílusa csak tovább növeli a párton és koalíción belüli ellentéteket és a kormányzottaktól elválasztó távolságot. Forrás: Keresztes Lajos – MNO

19

Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozat Országos Elnöksége nyílt levélben fordul Önhöz az országunkban tapasztalható politikai rendszerválság miatt. Hazánk gazdaságát egy harácsoló törpe kisebbség tartja kézben, melynek érdekei távol állnak a magyar polgárok akaratától. Most országunk érdeke azt kívánja, ezt ne tûrjünk tovább, eljött a cselekvés ideje! A választási csalással hatalomra került MSZP-SZDSZ kormány meggyengült. Az Ön körül kialakult személyi kultusznak köszönhetõen és a polgári körök aktivitásának felhasználásával, könnyedén elfújhatjuk hazánk újabb elárulóit. Nem engedhetjük, hogy olyan miniszterelnökünk legyen, akinek 81 millió forintos vagyona egy év alatt 4 milliárd forintra gyarapodott. Ne kerteljünk, ennyi pénzt még egy „szocialista kormány“ alatt sem lehet becsületes munkával megkeresni. Gyurcsány cége bizony rajta volt Kulcsár Attila VIP listáján és azt sem mellékes tudni, hogy a brókerbotrány ügyén lehallgatott telefonos beszélgetések többször említenek egy Gyurcsányi nevû személyt, akirõl bõvebb információkkal Demeter Ervin, volt nemzetbiztonsági minister szolgálhat. Tisztelettel megkérjük Elnök Urat, álljon végre a magyar igazság oldalára s ne segítsen továbbra is a nemzetellenes erõknek! Ne 20

asszisztáljon – a 2006-os mindent elsöprõ gyõzelem érdekében - hazánk kifosztásához, kiárusításához! A nemzet nem játékszer, amelyet öncéljainknak megfelelõen kényünk-kedvünk szerint hol megmenthetünk, hol megtagadhatunk. A Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozat Országos Elnöksége nem csak elkövetett mulasztott bûnei, hanem elsõsorban az EU-kérdésben vallott - hazaárulással egyenértékû - nézetei miatt, Önt már egyszer köpönyegforgatónak nevezte... Most eljött az idõ, mikor nemet mondhat a hátulról kapott utasításoknak és megmutathatja, méltán érdemelte ki székely testvéreink bizalmát, akik a haza megmentõjét látták Önben. Eljött az idõ, hogy Magyar Hazája érdekében végre merjen cselekedni! Tisztelettel kérjük, állítsa csapatait hadrendbe szeptember 6-án hétfõn és segítse a magyar népnek az elõre hozott választások kikényszerítését! A Magyar Igazság és Élet Pártja minden magyart vár a Kossuth térre! Aki magyar, velünk tart! Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozat Országos Elnökség

jó ha figyelünk