DR.
FARKAS
A PSZICHIKUM
Ha sem
végiglapozzuka
találunk
marxista
filozófia
ANYAGI
közkézen
ISTVÁN
TERMÉSZETÉHEZ
forgó tankönyveit és jegyzeteit,
szinte
egyet
közöttük, amely mintegy kötelességszerűenne foglalkozna az ún. ,,vulgáris mateVogt, Büchner és Moleschott tudatfelfogásávalés a marxista felfogásnaka "vulgár-
rialisták": materialista" koncepciótólvaló elhatárolásával. minősítés A kérdésnek az ad különös jelentőséget és aktualitást, hogy a "vulgáris materialista" filozófusok könem szorítkozik egyes régebbi filozófiai irányzatokra, hanem gyakori a marxista zött napjainkban folyó Vitákban abban a vitában, amely az anyag és a tudat is, mindenekelőtt viszonyáról és a vele kapcsolatoskérdésekről zajlik. Így például Gondi József még a vita magyarhibák, vagy kőr/etVulgármateríalista országi kezdetén egyenesen ezt a címet adta hozzászólásának: kezetcs nzarxista monízmus? Sőt, cikkében azt is világosantudtul adta, hogy a "vulgármaterialista" '
komolyan gondolta, hiszen az általa ,Nulgármaterialistának"nevezett irányzatot kifejezetten úgy értékelte, hogy az ,,elméletileg visszalépéstjelent a tudományos materialista állásponttól, és objektív társadalmi tartalmát tekintve a proletariátus érdekeivel ellentétes érdekek filozófiai vetülete". (1) Az anyag és a tudat viszonyának differenciáltabb felfogására törekvő szerzők azóta több alkalommal rámutattak arra, hogy az anyag és a tudat ontológiai egységét, a tudat anyagíságát valló marxista koncepciónaksemmi köze a "vulgáris materialista" felfogáshoz. A "vulgármaterialista"jelleg körüli polémia azonban felveti azt a kérdést is, hogy vajon a marxista széleskörűen elterjedt értékelés hűen interpretálja-emaguknak a "vulgáirodalomban ris" materialistáknak, Vogtnak, Büchnernek és Moleschottnak felfogását? Márcsak azért is, mert a az a rájuk vonatkozó bíráló megjegyzéseket olvasva az emberben mindenekelőtt gondolat ötlik fel, hogy ha ezek a materialisták a XIX. század kellős közepénvalóban úgy vélekedtek, hogy a gondolat valamiféle olyan váladék, mint az epe vagy a Vizelet, akkor nemcsak korukból és társadalmi rendelkeztek, hanem helyzetükből fakadó korlátokkal értelmileg is korlátoltak címkét
nagyon
is
voltak. annak dokumentálásán ezt a túl, hogy az ún. "vulgáris materialisták" jelen cikkemben nekik tulajdonított felfogástsoha és sehol nem azt állították szándékozom kimutatni, hogy ezek a termésszettudósok (filozófiai nézeteik minden fogyatékosságaellenére) annakidején jelentős elismertetéséért szerepet játszottak a lélek anyagi természetének folytatott harcban, és ha manapság felfogásukkorlátaira hivatkozunk, nem ildomos megfeledkezni érdemeikről sem. -
I.
tankönyvek és jegyzetek szerzői azért nevezik "vulgárisnak" Vogt, Büchner és Moleschott a gondolkodás leegyszerűsítik tudatfelfogását, mert szerintük ezek a természettudós-filozóftisok ismerik el a gondolkodás, a tudat, általában a psziés az agy (általábanaz anyag) viszonyát, nem chikus jelenségekminőségi sajátszerűségét, a pszichikusfolyamatokat alacsonyabb rendű, nevezetesen fiziológiai folyamatokra redukálják,a gondolatot azonosítják az anyaggal, az agy anyagi váladékával, melyet az agy úgy választ ki, mint máj az epét vagy a vese a vizeletet. Ennek illusztrálására sok idézetet lehetne felhozni, de mivel ezek az idézetek könnyen hozzáismertetéférhetők (2) és lényegében véve mindegyik ugyanazt mondja, szeretnék eltekinteni süktől, és e rövid jellemzés után mindjárt a tényekkelvaló szembesítésre térnék rá. Annak a koncepciónakaz ősatyjául, amely a gondolkodást az agy anyagi Váladékának foganézetét először fogalfel, Karl Vogtot szokás feltüntetni. Az a kijelentés,amelyben idevonatkozó c. művéből és eredetiben mazza származik, Bríefe így hangzik: meg, Physíologische "Véleményemszerint, bármelytermészettudás valamelyestis következetes gondolkodássalarra a következtetésre jut, hogymindazok a képességek, nevezünk, csak funkciói melyeketlelki tevékenységnek der az (Funktionen Gehirnsubstanz),vagy magamat némiképpnyersen kifejezve agyszubsztanciának (nm mich einigermassengrob hier auszudriicken):hogy gondolatokmintegy olyan viszonybanállnak az aggyal, mint az epe a májjal vagy a vizelet a vesével (die Gedanken im demselben Verhciltniss etwa dem Cehirne stehen, wie die Galle zu der Leber oder der Urin zu den Nieren Oly lelket feltételezni, zu amelyaz agyat eszközül használjafel,amellyelúgy dolgozhat,ahogyneki tetszik, merő képtelenség."(3) Az idézet önmagában, szövegkörnyezetébőlkiragadva is világosan tanúskodik arról, hogy vese és a vizelet viszonyát, és ezzel az Vogt kifejezettenanalógiának hozta fel máj és az epe, analógiával azt kívánta érzékeltetni, hogy ahogy nincs epe máj és vizelet vese nélkül, úgy nincs gondolat sem agy nélkül, vagyis hogy a gondolkodás székhelye,méghozzá szerve (és nem csupán eszköze) az agy. Szó- sincs tehát arról, hogy Vogt a gondolatot vagy általában a tudatot valamiféle "agyváladéknak" fogta volna fel, ugyanis ő nem az epe, a vizelet és a gondolat mint termék között von párhuzamot, hanem az epének a májhoz, a vizeletnek a veséhez és a gondolatnak az agyhoz A
a
a
a
a
való viszonya között.
hozza Egyébként Vogt félreérthetetlenül meg is fogalmazza, hogy minek a szemléltetésére analógiát, hiszen kijelentését annak leszögezésévelkezdi, hogy "mindazok a képességek, melyeket lelki tevékenységekneknevezünk, csak funkciói az agyszubsztanciának".Ez a megállapítás a lényege Vogt felfogásának,nem pedig a hasonlat, amellyel illusztrálja. Ezt a materialista álláspontot védelmezi Büchner és Moleschott, amikor a vogti analógiába belekapaszkodóidealista rágalmazókkalszemben kifejtik Vogt kijelentésének"mélyebb és valódi" értelmét. Ennek a mélyebb és valódi értelemnek a megvilágításáraBüchner egy egész fejezetet szentel a KraftundStojíban, amely a XIX. század második felének egyik legnépszerűbbés legtöbb kiadásban megjelent könyve volt. Büchner e szavakkal kezdi fejtegetését: ismert és sokat támadott kijelentése ,,E jéjezetre Vogt azon szolgáltatottokot, hogy na gondolatok olyan viszonybanállnak az aggyal, mint az epe a májjal vagy a vizelet a vesévela, mely kijelentést egyébkéntmaga Vogt is e szavakkal vezeti be: ahogymagamat némiképpnyersen fejezzem kis. Anélkül, nzértékben is csatlakoznánk hogy a legcsekélyebb ahhoz az általános kárhoztató lármához, anzelyet ez a nyilatkozat tudományos,publicisztikaiés teológiaivilágbana szerzője ellen kiváltott, mégsem hallgathatjukel, hogyezt a hasonlatot nagyon rosszul sikerültnek tartjuk."(4) Büchner azért nem mint mondja tartja szerencsésnek Vogt analógiáját, mert legalaés azon posabb vizsgálattal sem tudunk hasonlóságot felfedezni az epe- vagy vizeletkiválasztás folyamat között, amelynek révén a gondolat az agyban létrejön, ugyanis: az ,,A májnak és a vesének váladékaik létrehozásánál anyagot kell kiválasztania: agy ellenben fel
az
a
a
-
a
gondolatok létrehozásánál
nem
választ
ki anyagot,
hanem
_
bár állandó
élénk
kölcsönhatásban
és
változásban és
_
megtartja minden anyagát.
azonban
Ez
nem
jelenti
azt,
.
.
Tehát
az
egyedüli oka, de
előidézője,vagyjobbanmondva
Büchner
hogy
a
értelmezésében
listákkal, akik Vogt hasonlatának
agy
szellemnek,
a
kiválasztó
a
gondolkodásnakhordozóa (5) egyetértene az idea-
szerve." legcsekélyebbmértékben is nem
megragadnak
a
felszínen,
és
nem
értik
meg
mélyebbés valódi értelmét:
(vagy nagyon megértik) ha azt kutatjuk, hogy nzilyenmélyebb ,,Más jelleget ölt vizsgálódásunk mondjaBüchner Ezt abban látjuk, amire az előző fejezetbenszámos bizonyíés valódi értelem rejlik Vogt kijelentésében. tékot hoztunk fel, abban a törvényben,hogy szellem és agy kölcsönösen szükségszerűen feltételezik egymást, hogy egymássalelválaszthatatlan okságiviszonybanállnak. Ahogy nincs epe maj, vizelet vese az nélkül, úgy nincs gondolatsem agy nélkül; a lelki tevékenység agyállomány funkciójavagy működése (eineFunktion oder Verriehtungder Gehirnsubstanz)".(6) is a kor másik népszerű könyvében, Ugyanígy nyilatkozik Vogt hasonlatáról Molcschott a Der Kreislaufdes Lebens-ben, amikor annak a fejezetneka végén, amelyben Liebig idealista nézea teivel vitatkozva gondolkodás és az agy összefüggésétbizonyította, Vogt kijelentését így éris
e
hasonlat
-
-
I
tékeli:
összehasonlítás
ha megértjük,hogy miben látja Vogt a hasonlóságot. Az megtámadhatatlan, a mint a máj az epe készítéséhez és a vese a vizelet kivágondolkodáshoz, lasztásához. A gondolatazonban éppolykevéssé folyadék,mint a melegvagy a hang.A gondolataz agy anyagánakmozgása, átalakulása (eine Bewegung, eine Umsetzung des Hírnstcyjf),a gondolkodásitevémint tulajdonsága(Eigensehczft), kenységaz agynak éppúgy szükségszerű, éppúgy elválaszthatatlan erő minden esetben az mint az belsó, elidegeníthetetlenismertetőjel."(7) ahogy bennerejlik anyagban, Ha ezekután eredeti kijelentéseit, fejtegetéseit összevetjük Vogt, Büchner és Moleschott azzal az interpretációval, amelyet az idézett marxista könyvek, jegyzetek adnak felfogásukról, az a széles körben arra eredményrejutunk, hogy elterjedt interpretáció olyan nézeteket tulajdonít a ,,vulgáris materialistáknak", melyeket ők soha és sehol nem állítottak, sőt ellenkezőleg:többször is kifejezettentagadtak. kell eredeti kijelentéseibőlszükségképpenazt a következtetést Büchner, Vogt és Molcschott levonnunk, hogy az ún. "vulgárismaterialisták" az agy és a gondolkodásviszonyátilletően nem voltak vulgárisak,ezért nemcsak az állítólagosmai, hanem a XIX. századi "vulgáris"feyogás elleni harc is szélmalomharcnak bizonyul. Vogt és társai az agy és a gondolkodás viszonyáról nem mondtak sem többet, sem kevesebbet, mint amit a materialisták mindig is állítottak: azt, hogy a gondolkodás az agy tevékenysége, nem pedig valami anyagtalan szubsztancia (lélek) megnyilvá-
"Az
agy
éppúgynélkülözhetetlen
nulása.
II.
materialisták" tudatfelfogásátbíráló tankönyvek és jegyzetek kijelentései és e valódi felfogásaközött oly nagy a szakadék, hogy ez csak úgy magyarázható, hogy szerzőik nem ismerik eredetiben Büchner, Vogt és Moleschott nézeteit. Ezt látszik igazolni, hogy sohasem idézik szó szerint Büchnerék kijelentéseit,hanem csupán tartalmi A
"vulgáris
természettudósok ha feltételezzük,
,,ismertete'síikrel'
korlátozódnak. szeretnék
irodalomban részletezésétől, hogy a marxista interpretáció. Csak megjegyezném, hogy Engels és Marx nem vádolta Vogtot és társait a gondolatok agyváladékként való felfogásával.Ilyen értelmű állításokkal Dietzgen és Mehring írásaiban találkozunk (8), s bizonyára ezen írások révén került be a téves felfogás a marxista és empíriokritiirodalomba, többek között Lenin Materializmus cizmus művébe. c. Ennek ellenére a torz értelmezés elterjedésében Sztálint terheli különleges felelősség,illetve a személyi kultusz egész mechanizmusát, amely dogmatizálta Sztálin kijelentéseit, Ez
alkalommal
hogyan terjedhetett
köztük
az
alábbit:
el egy
eltekinteni
ilyen
torz,
hamis
annak
természetét tegondolat,hogya tudat a lét hrmája, korántsem jelenti azt, hogya tndatkintve ugyancsakanyag. Ezt csak a vugáris materialisták gondolták(példáulBüchner és Moleschott), akiknek elmélete gyökerébenellentmond Marx materializmusának és akiket EngelsvLudwigFeuerbachajában jogosan kigúnyolt.Marx rnaterializmusa értelmében a tudat és a lét, az eszme és az anyag két különböző jbrmaja ugyanannaka jelenségnek,amelyet általában természetnek, illetve társadalomnak neveznek." (9) Az 50-es évek elejének könyvei a ,,vulgáris materializmus" kapcsán léptem-nyomonerre s bár nem a megállapításrahivatkoznak; könnyű bevallani, bizonyára e könyvekbőlkerültek át napjaink tankönyveibe, jegyzeteibe is a ,,vulgáris materialista" tudatfelfogásbírálatának moz.
,,.
.az
a
-
zanatai.
igazsághoztartozik az is, hogy ha Lenin meg is említi a Materializmus és empírioazt "a téves nézetét, hogy ,,az agy ugyanúgyválasztja ki a egyik helyén Büchneréknek az a e természettudósok filozófiai tevékenységérőlmély és találó mint máj epét", gondolatot, tekinthető ellemzést ad könyve egyik fejezetében. Bizonyára nem véletlennek, hogy az 50-es évek elején mellőzték ezt a lenini értékelést, és sajnálatos,hogy az újabb filozófiai és filozófiatörténeti könyvekbőlis (még a hatkötetes szovjet filozófiatörténetből is) hiányzik a lenini gondolatokkal A történeti
kriticizmus
való számvetés. a következő egyenesen kezdi: ,,Rá kell mutatnunk a materializmus hallatlan machista eltorzításának még egy jellemzővonására. Valentyinovazzal akarja leteríteni a marxistákat, hogypárhuzamot von köztük és Büchner között, aki mondja nagyon sokban hasonlít Plechanovhoz, bár Engelsélesen elhatárolta magát Büchnertől. Bogdanov,aki más oldalról nyúl ugyanehheza kérdéshez, úgy tesz, mintha a itermészettudások materializmusáta védelmezné, Valentyinov amelyről mondja vvalahogymegvetőenszoktak beszélnie is, Bogdanovis istentelenül összezavarja a dolgot. Marx és Engelsmindigelítélte a rossz (sfőképpen de ezt a magasabbrendű, fejlettebb,dialektikus materializmus az antidialektikus)materializmust, nevében tették. Marx, Engelsés Dietzgen azért beszéltek a rossz materialistáknál,mert számoltak velük,
A
szóbanforgó fejezetet,mely aKétféleDühring-kritikacímet viseli, Lenin
szavakkal
-
-
-
-
..
.
.
-
.
.
ki akarták javítani hibáikat." (10) Már ezekből a sorokból is világosan kitűnik, hogy Lenintől milyen távol állt az a mostanában divatos hangnem, amely a ,,vulgáris materialisták" korlátoltságának, együgyűségének hangoztatásával kívánja letudni ennek az irányzatnak a filozófiai kritikáját. A machista eltorzítás ismertetése után Lenin rátér álláspontjánakpozitív kifejtésére: ,,Engels a napnál is világosabbanmegmondja,hogyBüchner és társai vegyáltalábannem jutottak túl tanítáiknaka, vagyis a XVIII. század materialístáinak bkorlátaink, hogy egy lépésselsem haladtak tovább. Ezért és csakis ezért tesz Büchnernek és társainak: nem materializEngels szemrehányást s
musuk miatt a
-
mint
materializmust,
kőrükőna. Csakis ezért ban foglalja össze
mert
a a
tudatlanok gondolják-, materialista selmélet
hanem azért, mert nem fejlesztették továbbfejlesztése teljesen kívül esett
tovább
ügy4
EngelsBüchnernek és társainak. És Engelsrögtön három pontszemrehányást a XVIII. század francia rnaterialistáinak azokat a legfőbbskorlátozottságaita, amelyektőlMarx és Engelsmegszabadult,de Büchner és társai nem tudtak megszabadulni." (11) Itt Lenin felsoroljaaz engelsibírálat ismert három pontját: a mechanikus jelleget, a dialektika mellőzését és társadalmi nézeteik idealista korlátozottságát, és leszögezi: "Kizárólag e három pont miatt, kizárólag ezeken a kereteken belül veti el Engels mind a XVIII. század mint Büchner és társai tanítását! A materializmus nraterializmusál, valamennyitöbbi, elemibb kérdésében (melyeketa machisták ki/orgattak)nincs és nem is lehet semmiféle külőnbs ég Marx, Engelsés a régi materialisták között." (12) Ezeket gondolatokat Lenin "vulgáris" (általában az ún. természettudományos) materializmus machista interpretációjának bírálata során fejtette ki, de megállapításai egyben általános a
10
tesz
a
érvényűek, azokat
alapvonásokatkörvonalazzák, melyek Lenin (és közvetve Marx és Engels) viszonyát jellemzik. (13) materializmusának alapvetőjellegzetességeként a nem sajátosságukat, hogy megragadtak a "régi", a XVIII. századi materialisták szintjén. Kétségtelen,hogy Vogt, Büchner és Moleschott vulgarizálták, azaz népszerűsítettéka materializmust (Engelsis ,,vulgarizáló házalóknak", a materializmus őket), és az is vitathatatlan, hogy ez népszerűsítés olykor "vándorprédikátorainak"nevezte együttjárt bizonyos leegyszerűsítésekkelis, márcsak azért is, mert Büchnerék elsősorban nem voltak. Beszélhetünk tehát "vulgáris" materializmusról, filozófusok, hanem természettudósok éppúgy, ahogy van vulgáris közgazdaságtanvagy vulgáris marxizmus. Úgy tűnik azonban, hogy Büchneréknél nem annyira a materializmus alapelveinek leegya domináló, hanem inkább az, hogy a materializmusnak az a szerűsítése formája, amelyet népviszont nem áll szerűsítettek, maga is egyszerű. E tekintetben Vogt, Büchner és Moleschott ez a egyedül, hiszen a materializmusnak "vulgáris", azaz népszerű, mindennapifelfogásaáltalában materializmusnak nejellemző arra az irányzatra, amelyet Engels és Lenin természettudományos az
filozófia és a ,,régi materializmus" Figyelemreméltó az is, hogy Lenin Büchnerék a "vulgáris" jelleget teszi meg, hanem azt
szerint
a
marxista
a
vezett.
Véleményem szerint Büchner, Vogt és Moleschott filozófiájatartalmilag nem alkot külön a terirányzatot a természettudományos materializmus mellett vagy azon belül. Természetesen mészettudományosmaterialisták között is vannak különbségek,s ha ilyen differenciálást akarunk eszközölni, akkor legtalálóbban talán fziolőgíaí materialistáknak nevezhetjük őket, hiszen a fizioa kor lógia volt az a szaktudomány, amelyből kiindultak, amely tudományos és társadalmi feltételeivel együtt meghatározólag hatott filozófiájukproblematikájára és jellegére. De ha így van, akkor nem szakíthatjuk el őket azoktól a természettudósoktól, akiknek törekvése céljában és tartalmában megegyezik az ő törekvésükkel. Többek között nem különíthetjük el őket Ernst Haeckeltől, aki szintén a fiziológia és a biológia eredményeire támaszkodva szállt -
-
síkra
a
materializmus
mellett,
(Haeckelnek a gondolkodás és ismertetni.) (14)
s az
akinek agy
Büchnerék
közvetlen
elődei
viszonyárólalkotott felfogásáta
és részben kortársai voltak. következőkben szándékozom
III. arra a kérdésre, után milyen pozitív választ adhatunk hogy hogyan is néz ki a a a lélekről materialistáknak általában alkotott "vulgáris" gondolkodásról, felfogása, és mi volt a jelentőségeennek a felfogásnaka XIX. század második felének világnézetiharcaiban? A választ röviden az idealista nézetek ellen úgy foglalhatjuk össze, hogy e materialistáknak a materializmus védelmezése és érdekében harcában, folytatott terjesztése végzett tevékenységében a nem-dialektikus materializmus Engels és Lenin által feltárt erényei és korlátai mutatkoznak
Mindezek
meg. volt az a vita, amely Karl Vogt visszhangot kiváltó mozzanata folyt a század derekán, s amelynek egyik kiemelkedő eseménye Vogt c. művének Kőhlerglaubeund Wissenschaft megjelenése. E művével Vogt Wagner Glaulien und Wissen c. írására válaszolt, amely talán azzal a wagneri kinyilatkoztatássaljellemezhetőlegjobban, hogy ő, azaz Wagner, a hit dolgában úgy gondolkodik, mint a legszegényebbszénégető, a tudás A szénégető dolgábanpedig elfogadjaa tudomány minden eredményét(Vogt munkájánakcíme hite és erre tudomány wagneri kijelentésrecéloz). Szóban forgó könyvében Vogt részletekbe menően kimutatja, hogy a vallásos hit és a tudomány nem egyeztethető össze, s ennek során Wagner lélekről alkotott felfogásátígy summázza: úr azt állítja, "Wagner hogy létezik egy individuális, halhatatlan lélek, egy ntegmérhetetlenés nem érzékelhető lelki szubsztancia, amelyaz aggyalolyan közelebbi kapcsolatban áll mint a fennmaradó E harc
és Rudolf
egyik
első és nagy
Wagner között
-
a
-
a
,
11
apparátusteszközül használja,és ennek elpusztulásaután olyanhelyrekerül, ahol új megbízatásravár." (15) segítségével egy új apparátus Ezzel az idealista, sőt primitív állásponttalhelyezi szembe Vogt a maga materialista, ateista felfogását, amelyet korábban már részletesen ismertettem, s amelynek az a lényege, hogy nem létezik semmiféle testtől független lélek, amely az agyvelőt mint eszközt használná, hanem a az más, mint azoknak a funkcióknak lélek nem egységbe fogott összessége, amelyek az agyra, mint szervre jellemzőkés amelyeknek a létezése e szerv létéhez van kötve. Polemikus írás Moleschott fő műve, a Der KreislaufdesLebens is, amely a Fiziológiaiválaszok íródott. A gondolkodásrólszóló LiebigKémiai leveleire alcímet viseli, és szintén levélformában levélben Moleschott Liebeg azon fejtegetéseivelvitatkozik, melyek tagadják a foszfortartalmú azt a zsír létezését és jelentőségét az agyvelőben, s ennek révén Molesehottnak kijelentését,hogy nincs nélkül gondolat". "foszfor Liebig és Moleschott vitája látszólagjelentéktelen kérdésről folyik: Liebig szerint az agyban zsír van, hanem foszforsav; Moleschott erre azt feleli, hogy ez foszfor vagy foszfortartalmú nem a foszfornak az való hiszen a foszfor-sav alkotott szavakon lovaglás, oxigénnel vegyülete, pusztán tehát az agy szóbanforgózsírja, amelyben a foszforsav előfordul, foszfortartalmú. Hogy e mondvacsinált kérdés mögött valójában milyen igazi ellentét húzódik meg, annak bizonyítására Moleschott Liebignek a Chemische Briefe-bentett követőkező megjegyzéseket idézi: ,,A megtermékenyítés jblyamatai az állatok fejlődéseés növekedése, szerveik egymáshozés az őket való viszonyai, mozgásuktörvényei, az állati test folyékonyalkotórészei, az megilletőtevékenységhez izomrost és sajátosságai,mindezek a feltűnő és különös jelenségekkimutathatók azon matéria ( Maidegnélkül, amelybőle jelenségekhordozói állnak. ( 16) terie) vagy anyag (Stof) fgyelembevétele a Moleschott rá, hogy ez idealista álláspont,ellentmond tudomány tényeijoggal mutat a és vele a és materializmus nek, szembehelyezi fiziológiatudományának álláspontját; "Könyvem egyetlenfigyelmesolvasójasem tulajdoníthatnekem olyan nézetet, mintha az agy tevékenységétkizárólag a foszfortartalmázsír javára írtam volna... Ahogy azt mondtam, hogyfoszfor nélkül nincs gondolat, ugyanúgy mondhattam volna azt is, hogyfehérje, koleszterin, kálium, sőt víz azt nélkül nincs gondolat."A joszforralvagy a foszfortartalmázsírral akartam folytatjaMoleschott a nem eszköz szellemi kifejezni,hogy ,,az agy valamiféle lényeg gondolkodáshoz (Mittel),amelyetegy igénybevesz, hanem a gondolkodásnaka szó legszorosabbértelmében vett szerszáma (Werkzeag); a van kötve az anyagi össze gondolkodásitevékenységerőmegnyilvánulás, amely elválaszthatatlanul hordozóval. Ez elegendőahhoz, hogymár eleve szétoszlassa azt az ítéletet, mintha az agy termékeinek vizsgálatánálközömbös lenne, hogya gondolkodásszerszáma milyenanyagbóláll." (17) Büchner műve, a Kraft und Stof nem vitairat abban az értelemben, hogy valamely meghatározott személyvagy mű ellen szólna, de annyiban igenis polemikusírás, hogy elejétől végéig az idealista és vallásos nézeteket bírálja a materialista pozitíve is kifejtve álláspontról,természetesen a materialista az és a lélek szóló felfogást.Könyvének agy viszonyáról fejezetéta következő megállapításleszögezésévelkezdi: ,,Hogy az agy a gondolkodásszerve, hogy mindkettő olyanközvetlen és szükségszerűösszeköttetésben áll egymással,hogy egyik a másik nélkül nem létezhet és el nem gondolható olyan igazság, amelyetegy orvos vagy jiziológus aligha vonhat kétségbe."(18) A lélek székhelyérőlszóló fejezetben még egyszer visszatér erre a kérdésre, és Vogthoz és testtel, amelyezt
az
,
-
-
.
.
i
-
Moleschotthoz
hasonlóan
ő is
hagsúlyozza:
a hanem ,,Az agy és minden magasabbszellemi tevékenységnek, csupánszerve gondolkodásnak a lélek egyedüli és kizárólagosszékhelye. Minden gondolat az agyban keletkezik, minden érzet és érzés benne jön létre, minden akaratinditás és szándékos mozgás egyedülbelőle indul ki." nem
és Büchner nézetet vall Ernst felfogásával teljesen azonos biológia és fiziológia fejlődésének egy magasabb szakaszára támaszkodva
Vogt, Moleschott már
12
a
Haeckel is, aki érvelt a materia-
lista ben
meggyozodés mellett a XIX. század végén és a XX. század elején. Die Haeckel így foglalja össze a pszichikumról alkotott felfogását: z;
n
Weltrötsel című
művé-
a p l az,,A lelki élet minden jelenségekivétel nélkül össze van kö'tve a test élő szübsztanciajában, mában vagy protoplazmában végbemenő anyagi jblyarnatokkal.Az utóbbinak azt a részét, amely a psziché nélkülözhetetlen hordozójánaklátszik, pszichoplazmának neveztük (slélekszubsztanciaa senzmi különös vlénytcnem látunk benne, hanem a pszichét a plazma monisztikus értelemben),azaz
die gesammten psyfunkciója gyűjtőfogalmának (alsKollektiv-Begrijlflfir Plasma)tekintjük.A vléleka ebben az értelemben éppúgyfziológiaí absztrakció, mint az nanyagcseree vagy a vnemzésssfogalma." (20) materialista Ezt Die Lebensfelfogást hirdeti Haeckel másik népszerűvé vált művében, és a gerinces állatok pszichikuma közötti között az ember wundern-ben is, amelyben -többek hasonlóságothangsúlyozza: ,,Az ember lelke, vagyis pszichéje lényegébenvéve objektíve összehasonlítva minden más gerinces állat lelkéhez hasonló; nem egyéb,mint agyánakfiziológiainmnkajavagy funkciója Arbeit oder Funktion seines Gehirns)."(21) (physiologische is kitűnik, hogy annak a harcnak, Talán a viták és álláspontok e szűkre szabott ismertetéséből a "lélek" anyagi természetének védelmezése amelyetBüchner, Vogt, Moleschott és Haeckel a gondolkodás, terén folytatotta XLX. század második fetlébenés a századfordulón, megvolta maga jelentősége,és egyáltalán nem véletlen, nem valamiféle "végzetes félreértés", hogy az akkori ideológiai és politikai élet reakciós erői erőteljesen támadták, sőt üldözték e materialista meggyőződésű természetösszes
pszichikai
des
chischen Funktionen a
a
-
-
-
-
tudósokat.
IV.
Bizonyára
kozásokkal adott erőt
nem
való
tévedünk, ha úgy ítéljük meg, hogy
a
tudománytalan, spiritualistapróbál-
a szembeszálláshoz ilyen természettudományok tényeinek ismerete és Haeckelnek. A fiziológia, a kémia és a bioVogtnak, Büchnernek, Moleschottnak lógia tudománya,amelyeknekezek a tudósok részben művelői, részben szakértői voltak, lehetővé tette e természettudósok századi materialistáknál számára, hogy a XVIII. eredményesebben, nagyobb tudományos megalapozottsággalérveljeneka "lélek" anyagi természete mellett, annak ellenére, hogy a filozóűai elmélet tekintetében nem álltak magasabban elődeiknél.
határozott
Ugyanakkor az a helyzet, hogy filozófiájuknak ez a természettudományos beállítottsága egyben akadályoztais őket abban, hogy minden szempontbólkielégítően válaszoljákmeg azokat a a kérdéseket, amelyek a világnézeti, filozófiai harcokban gondolkodással,a pszichikummal merültek fel. kapcsolatban Az így adódó korlátoknak valamiféle teljességretörő felsorolása helyett inkább a két legfontosabbat szeretném kiemelni. Az egyik ilyen fogyatékosság,hogy a pszichikusfolyamatokat befolyásolóbiológiai, fiziológiai, kémiai tényezőkön túlmenően nem voltak képesekmegragadni és kifejteniaz eínberí pszíchikumotelsődlegesen meghatározótényezőt: a társadalmi viszonyokat,azoknak a hatásoknak a szerepét, amelyek abban a meghatározott társadalmi alakulatban érik az embert, amelyben él. Ez a korlát nyilvánul vizsgálatában meg abban, hogy az emberi pszichikum kialakulásának nem vették észre munka szerepét, ugyanígy az emberi egyed szellemi tudásának és képességeinek fejlődésébennem ismerték fel a gyakorlat funkcióját, azt, hogy az ember számára a természeti és társadalmi környezete csak a társadalmi gyakorlat révén és annak közvetítésével válik szelMarx nem lölníleg elsajátíthatóvá, egyszóval kifejezésévelélve fejtették ki a ,,tevékeny a
-
-
oldalt".
Persze a
mindezek
primitív formában
a
fogyatékosságok
jelentek
-
meg,
hogy
sok mai ezek a
szerző
nem abban vélekedésével ellentétben materialisták" alacsonyabb rendű, -
"fiziológiai
13
fiziológiai folyamatokra vezették volna vissza a társadalmi jelenségeket. Ez még Moleschottnál így, aki pedig ezzel kapcsolatban a legvitathatóbb kijelentéseket tette Büchnerék közül. Büchner, Vogt és Moleschott, de még Haeckel korlátozottsága is abban rejlik, hogy tudták pozitíve is kimutatni az emberi pszichikumot minden szubjektív óhajuk ellenére sem meghatározó,,többi" tényező valóságos szerepét és súlyát, sőt többnyire fel sem sejlett bennük, hogy ezek a tényezők társadalmi jellegűek. a érhető azon E korlátozottságlényege jól tetten megjegyzésen, amely még Moleschott is a legproblematikusabb: között kijelentései ,,Mí anyagbólvagyunkteremtve mondjaMoleschott -, a növényekáltal, amelyektulajdon állunk a talajjal.Anfxwrmánknak és gondolatainknak sóikat a jííldbőlvonjákel, összefüggésben geográvan nélkül nem tudunk mint és így nem élni, van, ahogy növénygeogrtzfia. Táplálék kerülhetjük fája biológiai
vagy
sincs
-
az anyagi hatásokat, amelyeka bélből a vér közvetítésével minden testrészbe kérlelhetetlenül minden falatnál, amelyetlenyelünk."(22) átterjednek A fiziológiai materialisták joggal hangsúlyozták: agy nélkül nincs gondolkodás, a gondolkolélek megnyilvánulása,hanem anyagi, testi szerv valamiféle immateriális dás nem tevékenysége, az s elkerülhetetlenül a így magán viseli mindazoknak anyagi hatásoknak funkciója, bélyegét, amelyek a testet, s közvetítésével a gondolkodás szervét érik; és ennek bebizonyítására irányuló tevékenységüknekmegvolt a maga nem lebecsülendő jelentősége. De e törekvésük során nem vették észre azt, hogy a gondolatok milyenségét, tehát azt, hogy ennek vagy annak az embernek ebben vagy abban a korban, ebben vagy abban az országbanmilyen gondolatai vannak, azt szélsőséges,abnormális esetektől (agysérülés,agybetegség,idegrendszertbefolyásoló ok stb.) eltekintdöntően és elsődlegesenaz határozza ve, meg, hogy milyen korban, milyen társadalomban, milyen makro- és mikrokömyezetben él az illető ember, vagyis hogy a gondolkodás biológiai, túl fiziológiai előfeltételein elsődlegesentársadalmi termék. A maximum, ameddig ebben a kérdésben a fiziológiai materialisták elmennek, az a francia materialisták által is sokat hangoztatott körülmény, hogy a nevelés és a környezet meghatározza az ember gondolkodását. Erről a szellemi és testi fejlődés összefüggésévelkapcsolatban
el azokat
-
_
Büchner
így
ír:
"Amit azonban e tekintetben az embernél mint kell venni, az a nevelés és a művelődés befolyása. A
e módosító tényezőtfgyelembe viszonyt lényegesen rendelkező ember is ostobának legjobbképességekkel tűnhet, ha e képességek kifejlesztése hiányzik, míg a gyenge vagy középszerűagyszervczettelbíró ember tanulás, szorgalom,művelődés stb. által eredeti hiányátpótolhatjavagy eltakarhatja. (23) Ennek hangsúlyozásárakétségtelenül egy lépés a gondolkodás, a pszichikum társadalmi jellegének megragadása útján, de még óriási távolság választja el a történelmi materialista felfogástól. A fiziológiai"materialisták tudatfelfogásának jílozójai szenzléletmócyuk fogyatékossága továbbinagy hetit-dialektikus jellege. A dialektika hiánya a gondolkodásróLa pszichikumról vallott nézeteikben mindenekelőtt úgy nyilvánult meg, hogy egyoldalúan csak azt Dietzgen szavaival élve hangsúlyozták,ami a gondolkodást ,,más testi tulajdonságokkalközösen jellemzi", és nem tudták elméletileg is megragadni azt, ami más jelenségektől "megkülönbözteti", együttvéve: nem tudták kifejteni azt a dialektikus ellentmondást, ami az ún. "szellemi" és az anyagi (szűkebb értelemben vett anyagi!) jelenségek között van. Vagy ezt a problémát a fejlődés oldaláról az megközelítve: rejtve maradfelőttük folyamat, melynek során a nem érzékelő, élettelen természeti anyag a mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapása révén élő és érzékelő, az is szerepet játszott, hogy az majd gondolkodó anyaggá fejlődött; s ebben a rejtve maradásban előző materialista irányzatok inspirációjára hajlottak arra, hogy az érzékelés, gondolkodás szervét valamiféle passzív apparátusnak tekintsék, vagyis nem vették észre a szubjektum és az objektum "
,,
-
a
kölcsönhatását. 14
-
Annak ellenére, hogy alapos természettudományos műveltségük révén számos dialektikus gondolat található műveikben (24), Büchner, Vogt és Moleschott filozófiai szemléletmódjaantidialektikus jellegű, ugyanis azokat a helyes meglátásokat, melyekre a biológia, a fiziológia és a kémia tudományában való jártasságuk késztette őket, nem tudták elméletileg, jílozájiailagis a'ltala'-
ellenkezőleg: megragadtak a XVIII. századi materializmus szemléletmódjánakkeretei között és valójában észre sem vették, hogy említett gondolataikkal ennek a szemléletmódnak ütköztek bele. A dialektikát a metafizikától elválasztó fal mindvégig láthatatlan a korlátaiba maradt előttük, és nem érezték meg sem azt, ha túlléptek rajta, sem azt, ha megrekedtekaz innenső nositani,
oldalán.
némilegmásképpáll a dolog Haeckelnél, aki műveit zömmel már a természetElozófia fejlődésénekolyan szakaszán alkotta, amikor a "régi", metafizikus korlátai már napvilágrajöttek s a világnézeti, filozófiai harcok középpontjába
E tekintetben
tudományok és materializmus
a
és maga is azok közé a természettudós-filozófusok akik a filozófiai elközé tartozott, mélet terén is igyekeztek szaktudományos tevékenységükeredményeivelösszhangbanálló álláspontot kialakítani. Az addigelhanyagoltaktivitás, a tevékenységrehabilitását hivatott szolgálniHaeckelnél, hogy ő nemcsak az élőlényeket tekinti tevékenynek, vagy ahogy ő kifejezi: érzékenyeknek, hanem az
kerültek,
érzékenységet,a tevékenységet az anyag egyetemes tulajdonságánaktartja. Ezen az alapon nevezi filozófiájátmonizmusnak, melynek lényegét így foglalja össze a Die Weltrátselben: ,,A mi tiszta
monizmusunk nem azonos sem az elméleti holt atomok világot összegét/éoldjafel (25), sem
materializmussal,
amely a
elméleti spiritiualizmussal (újabban Ostwald energetikának nevezi), amely az anyagot tagadjaés a világot csak energiák erők térbelilegrendezett csoportjánaktekinti. Inkább vagyunkGoethét/el vagy anyagtalantermészeti azon a szilárd együtt meggyőződésen, hogy wanyag soha szellem nélkül és szellem soha anyag nélkül nem létezhet és nem műkődheta. Spinoza tiszta és egyértelmű monizmusa mellett tartunk ki." (26) Haeckel monizmusa tehát nem más, mint a panteizmus XIX. századi felújítása, s így nem materializmus korlátainak jelenti a nem-dialektikus eredményes leküzdését, mert a panteizmus inkább kifejezi,mintsem a materializmus ellentmondásait. Haeckel filozófiájában megoldja "régi" már tudatosulnak e materializmus fogyatékosságai,de ő visszafelé tekintve akarta meghaladni azokat, ahelyett, hogy előre lépett volna. szellemet
tagadjaés
a
az
í
"természettudományos"materialisták tudatfelfogásatehát lényegesen különfelfogástól, sígy teljesenjogosan járunk el, ha a két álláspontot elhatároljuk egymástól. Nem mindegy azonban, hogy milyen alapon történik ez az elhatárolás, hogy valóban meglevő fogyatékosságaikmiatt marasztaljuk-e el az ún. ,,vulgáris materialistákat", vagy pedig olyan hibákkal vádoljuk őket, amelyeket valójában nem is követtek el. Az anyag és a tudat ahhoz szerettem volna hozzájárulni, hogy viszonyáról alkotott felfogásuk rekonstruálásával filozófiai közgondolkodásunkból mielőbb kiküszöbölődjenek a nézeteikről elterjedt téveA XIX.
bözik
a
századi
marxista
dések.
JEGYZETEK 1. Magyar Filozófiai Szemle 1961. 2. sz. 245. old. 2. Mindenekelőtt a következő és P. helyekre utalnék: Filozófiai lexikon (Szerk. M. Rozental 1953. 645-646. old. Filozófiai kislexion (a szerkesztők ugyanazok) Kossuth, 1964. 710-711. tikus materializmus (Egyetemi jegyzet műszaki egyetemek számára) 1. füzet. Tankönyvkiadó, 3. Vogt, Karl: Physiologische Briefe. 1845. 206. old. Stuttgart-Tübingen
jugyin)
Szikra.
old.
Dialek-
1966.
89.
old.
15
Brüchner, Ludvig: Kraft und Stoff. 11. Aufl. Leipzig 1870. 146. old., ill. Erő és anyag. Lipcse 1875. 118. Haeckel) egyes művei magyarul is megjelentek a századforulón, de old. Büchner (és a később említendő a nyelve elavult és maguk a fordítások mivel ezeknek a kiadásoknak gyakran pontatlanok, többnyire az viszont közlöm azt szövegéhez nyúltam vissza. Az irodalmi hivatkozásban eredeti, német nyelvű kiadások kiadásban hol található meg. is, hogy az adott idézet a magyar Uo. 148., ill. 119. old. Uo. 150.,ill. 121. old. MolcschottJakob. Der Kreislauf des Lebens 2. AuH. Mainz, 1861. 419. old. Díetzgemjoseph: Schriftett ín dreí Bűnden. Band III. Akademie-Verlag, Berlin 1965. S. 63. Mehring, Franz: 1958. 314. old. Marx Károly életrajza. Gondolat, Szikra 1949. 1. köt. 334. old. Sztálin művei. és empiriokriticizmus. Összes művei. Materializmus Lenin: Kossuth, 1964. 18. köt. 222. old. Uo. 223. old. Uo. 224. old. Azok után, hogy a "vulgáris" materialisták tudatfelfogását illetően a tényeket részesítettem előnyben, általános talán nem szükséges hangsúlyoznom, hogy e materialisták jellemzésében sem tekintélyérvként Lenin álláspontjára, hanem hivatkozom azért, mert úgy érzem, hogy messzemenően összhangban áll a tényekkel, továbbá mert úgy látom, hogy filozófiai közgondolkodásunkból hiányzik a fenti lenini megállapításokkal való számvetés. a mód, módszerére az 14. Nagyon jellemző Lenin kritikai ahogyan az Emst Haeckel és Emst Mach c. fejezetben Haeckel filozófiai tevékenységéről nyilatkozik. Többek között ezeket írja. "Az a vihar, amelyet E. Haeckel wVilágrejtélyeka című könyve kavart valamennyi civilizált országban, egya filozófia másrészt élesen kidomborította részt rendkívül világosan pártosságát a modern társadalomban, az idealizmus és az feltárta, mi az igazi társadalmi jelentősége annak a harcnak, melyet a materializmus Ez a népszerű könyv az osztályharc fegyvere lett. Az egész világ Hlozófiaagnoszticizmus ellen folytat. lehetetlenné és teológiaprofesszorai nekigyűrköztek, hogy ezerféle módon tegyék és megsemmisítsék talán élekiaszott múmiáknak Haeckelt. Mulatságos látvány, mikor ezeknek a holt skolasztikában tükben először szikrát hány a szemük és lángba borul az arcuk azoktól a pofonoktól, melyeket Emst Haeckel lekent nekik. A tiszta tudomány és a látszólag legelvontabb elmélet felkentjei valósággal nyögnek dühükben." (Lenin. i. m. 328. old.) írni egy természettudós filozófiai, politikai jelentőségéről? Vajon lehet-e ennél szebben, elismerőbben is nevezte szinte költőien Lenin szavai hangzanak, pedig hát Haeckel nem magát materialistának, sőt .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'
V
.
.
-
.
.
-
Vogt, Karl:
a tudomány és Köhlerglaube und
Moleschott: Uo. 384-385.
i.m. 373. old.
"monizmusát"
.
.
.
Büchner:
.
Haeckel,
.
Haeckel,
116. Emst:
I. köt.
1911.
művek
116.
ill. 93. old.
Die
19.
Volksausgabe. Bonn,
Lebenswunder.
1903.
47.
Világproblémák.
old., ill. Haeckel:
Volksausgabe. Stuttgart,
1906.
5.
old., ill.
élet
Az
csodái.
Buda-
Budapest,
o.
old. Giessen, 1861. 92-93. jacob: Physiologisches Skizzenbuch. Büchner: idézett művek 134., ill. 109. old. Például ilyen gondolat Vogtnál a tudománytalan mozzanatokkal teletűzdelt, metafizikus jellegű koponyatan elutasítása: a belső ,,Már maga az a nézet viszonyokat írja -, hogy a koponya külső körvonalai utánozzák és így a koponya alakulatai az pontosan teljesen tarthatatagy alakját mutatják, már ez a nézet lan. a szellemi az való szoros lokalizálása képességeknek egyáltalán nem helytagy tekervényeihez ilyen
Moleschott,
.
.
.
85. old.
old.
DieWeltrátsel. old.
Emst:
1905.
pest, .
idézett
vallás összekötő kapcsának tekintette. 4. Aufl. Giessen Wissenschaft. 1856.
151., ill. 122. old.
Uo.
.
a
.
-
.
.
álló, hanem
25.
egy
részének
formájával, 2(.
16
itt
általánosabb
feltételek
meghatározni." (Physiologische Briefe Haeckel kijelentése jól mutatja, hogy Haeckel:
a XIX. század materializmust materializmussal. mechanikus, metafizikus Weltrátsel 14. old., ill. Világproblémák 30. old.
abban
a
Die
érvényesülnek, melyeknek viszonyait még 207. old.) ő is osztozik
a
melléfogásában, hogy
a
végi és XX. azonosították
vagyunk képesek
nem
század
egyik
eleji
természettudósok
különös
megjelenési
JI-p. (DAPKAIII
TEPHAJILHOÜ
K MA
IIPHPOLIE
KparKoe öonee
nonnmarmn
coananna
Ona
paőoru cnocoőc-rsonarb gmqamepennnanbnoro, önnxce crosnnero Tan
(paxraMn
n
Hnxorna
-
ne
K
tbopMnpoBannxo K
B
tbnnococbcxoM
nameM
neücrsnrensnocrn
npencrannennn (bokra n Mone-
Marepnanncrom): Broxnepa, mnpoKo npnMeHsxeMoü nnrepnperamm
(mynbrapnsrx Iu-o
noxaabmaer, nnrne
ecrecrnoncnbrrarenn
HaBBIBaCMLIX
HCI/IXHKH
conepxarme
nacronmeü
HaMepenne Mmmneuuu
morra.
HIIITBAH
nporns y-rnepmann, pacnpocrpanennn
nro
MLICJIL
-
KaKOC-TO
nbmenenne
-
o
a-rn
Moara.
o npnnnnax B Mapxcncrnoü B paőore Kpa-rxo ncaron roBopn-rcn Jmreparype a IIOTOM Ksnaraer n a Hamn xaxceHnon onemcn, IIHPI, K concanennro, an-rop ymanmnaembxe-samearnx aroro Jleunna o Marepnannawxe Hocne aannmaercn Hanna anav-Ieynensrx. paöora nonpoőnee n n oprannnenneM HneM nx B IIBSITBJILHOCTYI (bl/[IIOCOÓCKOIÉÍ Broxnepa, (bokra Monemorra, ponuo K Femcemo. Paöo-ra paccMaTpnBaer arn őopböe rex npeMeH n nx ornomenneM Mnponosapennecnon n csnan c axryanm-rstMn (bnnocodycnnmn nncnyraMn. Bonpocm -
ISTVÁN FARKAS
DR. ZUR
MA
TERIELLEN RES
wünscht
NA TUR
DES
PS YCHIKUMS
ÜMEE
daB sich ein, dem bisherigen differencietrteres, der Wahrheit sich besser und MoleBewufkseinsauffassung der s. g. "vulgíiren Matcrialisten" Vogt, Büchner schott ín unserer mit Tatsachen, daB sollte. Sie beweist Denkungsart herausbilden philosophischen öffentlichen diese Naturgelehrten der weitverbreiteten Interpretation gegenüber nie und nirgendwo behauptetcn, daB der Gedanke irgendeinc Ausscheiclung des Gehirns sei. Síe weist kurz darauf, hin auf welcher Weise konnte sich eine solche falsche Beurteilung in der marxistischen Literatur verbreiten, sp íiter macht sie die Bemerkungen von Lenin bekannt, sie sich auf den Materialismus dieser Geleherten beziehen Weisc auch ín (die aber bedauetlícher unseren mit der Bedeutung und mit den besclúiftigt síe sich ausführlicher Tagen zurückgesctzt sind). Nachdem Schranken de: philosophischen Tátigkeit von Büchner, Vogt und Moleschotc, mit ihrer Rolle ín den zeitgemiBen Weltanschnuungskimpfen und mit ihrer Beziehung zu Haeckel. Die Arbeit behandelt alldiese Fragen n ihrem Zusammenhang mit den aktuellen philosophischen Diskussionen. Arbeit
Die
anníihemdes
über
Bild
vorzuhelfen,
die
DR.
TÉRE
D U CARAC
j
ISTVÁN MA
FARKAS
TÉRIEL
D U PS
YCHIO
UE PAR
Résumé Ce traité la mentalité
rialistes
a
Fintentíon
á la formatíon
de contribuer
phylosophique du public vulgairesw: Vogt, Büchner et
concemant
la
d'une
idée plus claire, de la conscience
conception
plus differenciée et plus exacte des philosophes nommés
dans emate-
Moleschott.
conrre une interprétation trés répendue- que ces savants physiciens sorte de sécretion de cerveau. II raconte une tout court compensée comme menr un faux se dans la il littérature fait connaítre les constations de teljugement marxiste, puis pouvait répcndre Lenin concernant le matcrialisme de ces savants (malheureusement négligées mérne de nos jours.) Puis il nnalyse en détail l'importance et les limites des actívités phylosophiques de Büchner, Vogt et Moleschott précisant leurs röles dans les débats idéologiques de leur époque et leurs rapports avcc Haeckel. Le traité étudie toutes ces questions en rapport avec les discussions phylosophiques de nos jours. ,
n
2
ont
Ljauteurprouve Jamais
Magyar
eu
Nyelvű
Fídée
par faits concrets de considérer ln
Közlemények
XVII.
-
sz,
DR.
.
ABOUT
ISTVÁN
MA TERIAL
FARKAS
NA TURE
.-
op
ps YCHIC
Summary of thisuworkintends to help us to be able to form a more and more realístic differentiated The author proclaimed pibture than up (the prescnt ih our philosophical publjc thinkíng about the idea of consciousness as Vogt, Büchner and Moleschott. He has proved by facts that ín contraby some so callcd "vulgar materialists" thcse náture-scientists nowhere and nevet asserted of thóught to be te" the wide-spread interpretation diction He shortly refers to thc fact how could such a deformed view be spreaded ín the marxist brain-secretion. some as well about Lenin's Hc writes litérature. remarks, (unfortunately, they have been disregardcd nowadays) of these scientists. of philosophía He deals, too, ín detail with signíficance and rcstticts concerning materialism ideological fíght and also their activitygof Büchner, Vogt and Moleschott, with their role in the contemporary In this study he to Haeckel. with the timcly phílosophical relation treauts all these questions in connection debates.
18
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
XVII.
EGYETEM
KÖTET
KÖZLEMÉNYEI
A
MÜSZAKI NEHÉZIPARI KÖZLEMÉNYEI
XVII.
TANULMÁNYOK
A
EGYETEM
KÖTET
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
MISKOLC,
1970
KÖRÉBŐL
A
SZERKESZTŐ
A
TUDOMANYOS
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR.
FALK
TANÁR
KÁLDOR MIHÁLY
TSZV
EGYETEMI
NOVÁK TSZV
DOCENS
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
TAKÁCS ERNŐ
DR.
DOCENS
EGYETEMI
DR.
TERPLÁN ZÉNÓ
TSZV
DR.
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
VINCZE
EGYETEMI
KUN
TANÁR
JÓZSEF
ifj. SÁLYI ISTVÁN
Dr.
A
TAGJAI;
RICHÁRD
EGYETEMI
DR.
DR.
ELNÖKE:
KOZÁKIMREREKTORHELYETTES
DR.
TANÁR,
EGYETEMI
BIZOTTSÁG
KÖTETET
ENDRE DOCENS
SZERKESZTETTE:
LÁSZLÓ
NOVÁK
ADJUNKTUS
Felelős 70.4384.66-19-2
kiadó: Dr. Alföldi
TSZV
Kozák
Nyomda,
JÓZSEF
EGYETEMI
Imre
Debrecen
DOCENS
TARTALOM
Előszó
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ISTVÁN: BACSÁK GÁBOR:
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pszichikum anyagi természetéhez: tudományosgondolkodásnéhány
A
FARKAS
DR.
.
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
időszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
5
.
.
.
7
.
ismeretelméleti
és
gondolkodáslélektanikérdéséről, különös tekintettel az oktatásra BÉLA: Vitatott problémák LENGYEL valóságos tények (A jövedelemviszonyok a Borsod megyei termelőszövetkezetekben) egyes kérdései DR. NAGY ALADÁR: A külkereskedelemből származó előnyök egyes kérdései a polgári
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szakirodalomban DR.
.
.
.
.
.
DR.
KUN
az
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
követő
létrejöttéig
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
63
.
fehér.
.
.
.
.
.
73 89
kérdése .
.
.
.
.
1945-től
párt politikai útja
.
.
.
.
.
a
.
105
.
nagy .
.
125
.
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN MOLDOVÁN GYULA elnöki megnyitója NOVÁK JÓZSEF: Megyénk a Tanácsköztársaságidőszakában;ahelyitörténelemkutatás A
eredményei és DR.
feladatai
rejöttében GOTHARD HANS
.
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
megyében
Borsod
A tanácsok
RÁTKI ANDRÁS:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalmi .
.
.
.
KOVÁCS KÁLMÁN:
ROMÁN
JÁNOS:
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A tanácshatalom
.
.
.
bukása
német
.
.
a
.
.
FRIGYESNÉ: DEÁK GÁBOR: ZÁDOR TIBOR:
NEMES DR. DR.
Az A A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
proletárhatalom .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
megyei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
138
141
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
152 155 157
160
alá-í
Borsodban .
146 149
.
.
.
forrásai .
.
momentuma .
.
helyi .
agrárkérdésmegoldása megyében TanácsköztársaságkultúrpolitikájaBorsodban csehszlovák intervenció, és hatása megyénkre Borsod
.
.
135
hatalomban
megteremtéséért
történetének .
.
135
lét.
.
.
helyi politikai
tanácshatalom
a
.
.
.
forradalomban
.
helytörténeti kutatás néhány kiemelkedő szempontja URAY MHCLÓS: A proletárdiktatúra gyakorlásánaknéhány .
.
.
.
Sárospatakon
TanácsköztársaságBorsod
alatt Tanácsköztársaság
.
.
a
szerepe
.
tükröződése
aTanácsköztársaságidején GECSÉNYI LAJOS: A zempléni proletariátusharca .
.
novemberi
1918
az
politikai áramlatok .
.
erők
.
.
.
.
TanácsköztársaságvisszhangjaNémetországban
magyar szerepe
és
Eszmei
.
.
A
GRAUBER:
KNOCH:
.
A különböző
.
33
erőinek
agrártörténetének néhány
időszakában
.
.
első félévében
1945.
szociáldemokrata
,
.
körletparancsnokságtevékenységéheza
konszolidáció
NOVÁKJÓZSEF:A nyugatnémet
.
.
rétegeinek
.
politikai arculata
megye
.
társadalmi
megye .
.
.
.
.
LÁSZLÓ: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
ellenforradalmat
koalíció
.
katonai
.
.
Borsod
.
.
miskolci
a
időszakában
RÁTKI ANDRÁS:
.
Borsod
.
TÓTH PÁL: Adalékok terror
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
állásfoglalása1917-ben
E.
19
-
163 166 169 172
O
COILEPMCAHI/IE Hpenncnosne JI-p. CDAPKAIII I/IIIITBAH: O II-p. BAHAK FABOP: xonornqecknx
HayHHoro
Bonpocax
Haoőyqenne. H-p. JIEHILEJI BEJIA: II-p. HALL]: AJIAJIAP:
B
oTpyra
öenoro
nepnon
.
.
nnTepaType.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oőnacm
B .
.
.
33
HEICHCT
.
.
49
.
Bop63
.
MnmKonLucKoro
KOMEIHJIOBEHPISI
(Hoaőpn
1919 n-anpenb
oönacm
Bopmon Bnepsoü
Teppopa oőnnx
Honnmqecxnü
AHZIPAIII:
.
.
ynemsz
nponcxonameü
BBIIOJILI,
OŐIIICCTBCHHLIX
Hoanunsx
.
eHHoro
BHnMaHne
CJIOCB
moa-A6ayü-3eMnneH. TOT HAH: JÍIaHHme 11.115! LICHTCJIBHOCTH PATKI/I
ocoőoe
öypmyaanoü cnennanbaoü
AJIdJPEH:
.
ncn-
n
ILCÍ/ÍCTBI/ITEIILHLIC (baK-rbl.
-
HCKOTOPLICBOIIPOCH B
ncnxnxn.
rHeceanornqecKnx
MLIIJJJIeHI/ISI,
CHOpHLIC npoöneMm
BHCIHHCÍ/Í Toprosnn,
Zl-p. IIEXOLIKI/I
MaTepnanm-xoü npnpone
K
HCKOTOPLIX aKTyaJIbHLIX
BO-
1920
73
r.).
nono-
89
BHHe1945ro11a. oönacTn ZI-p. KYH JIACJIO: HeKoTopme BOHpOCH arpapHoü ncropnn BopB nocne kormom/manna mon-A6ayü-3eMnneH nepnon KOHTppCBOJIIOHPII/I. HOBAK I7IO)KECI): HyTB sananno repMaHcKoü counanneMoKpaTnHecKoü
105
-
ŐOHBIJIOÍ/Í KOaJII/ILIHPL.
110 cosnanna
napTnn
Pecnyőnmca
COBCTOB
oőnacm
B
.
.
.
.
125
.
Bopmon-AöayüőeMnneH.
135
INHALTVERZEICHNIS 5Vorwort
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: Über
FARKAS:
DR.
ALADÁR ín dcr
DR.
PÁL TÓTH: des weíssen
ANDRÁS Von
DR.
Umstríttene
Bcitráge
LÁSZLÓ
.
.
KUN
lén in der Zeit
groBcn Koalition Díe Ríitcrrcpílblík
.
.
Der
ím
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
Tatsachen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Komítat
.
.
der A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Borsod-Abaúj-Zeíííplén
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Vortcíle .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
der .
.
63
.
wihrend .
.
.
.
.
.
.
.
.
Halbjalír
ersten .
.
.
.
un .
19
33
.
.
.
.
.
89
Borsod-Abaúj-Zcmp-
.
.
.
.
.
.
.
.
sozíaldemokratischen .
.
.
.
ín dem
Borsod
grargeschíchtedcs Komítates
westdeutschcn
.
Gesellschaftsschíschten
des Komítates .
.
stammcnden
.
nach dcr Konterrevolutíon
dcr .
.
.
.
denkungspsychologísche .
.
.
dem AuBenhandcl
aus
.
polítíschen Gesícht
Weg .
.
.
und
wahrhafte
-
.
.
Psychikums
Borsod
Einíge Fragen
.
des
.
de:
der Konsoljdation
JÓZSEFNOVÁK:
.
Stellungnahmc ím Jahre 1917 Tíítígkcit dcs Mískolcer Mílítiirbereíchkomínandos
zur
Das
:
.
Die
.
.
.
Natur
.
des Konaimtes
Tcrrors
1945
.
Problemc
Fachlíteratur
LEHOCZKY:
RÁTKI:
.
.
Einige Fragen der
NAGY:
politíschenKráfte
.
.
bürgerlíchen
ALFRÉD
.
einige kennmísthcoretísche auf den Unterricht Bezug
BÉLA LENGYEL:
DR.
.
ínateriellen
Zur
ín bcsonderem
Tragen,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
bís
Parteí
.
.
.
.
.
105
zur
.
.
.
.
.
.
125 135
181
Avertissemcnt
.
.
.
.
ISTVÁN GÁBOR BACSÁK: FARKAS:
DR. DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR
Miskolc á ANDRAS
l'année
drscutes
faits récls
ct
Borsod
.
.
.
.
.
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sociales
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
des forces
et
.
33
.
commerce
.
.
.
.
.
du
.
.
.
.
.
provenant .
.
.
.
.
49
.
politi-
1917
en
63
á Factivité
Contríbutíons
du
des
commandenrent
lnílitaircs
quartiers
de
l'époque de la terrcur blanchc (Du novcmbte 1919jusqu'aumois d'avril 1920) RÁTKI: Llaspect politique du comitat Borsod pendant la premiere moitié de
1945
.
LÁSZLÓ
DR.
.
avantages problcmes spécialede la bourgcosíe La prise de posítion dcs couches
LEHOCZKY:
ques du comitat
du
Certains
dans la líttérature
PÁL TÓTH:
rtere
Prolslcmes
NAGY:
ALFRÉD
DR.
"1 cara
l
.
DR.
extérícur
materiel
psychique De rertaíncs questíons gnoséologiquesct logicopsychologiques Fenseignement scientifíquec. ncenrant
du pcnser
actuelles
MATERIÉRES
DES
TABLE
KUN:
Ouelqucs problemes
que de la consolidatíon
JÓZSEFNOVÁK:
La
a
deYhistoire
agraire
la suitc de la contre-révolution
routc
par le
parcourue
jusqfá la grande coalition République dcs Conscils dans
.
.
du comítatBorsod
a
.
parti socíal-democrate
.
.
73
89
.
l'épo-
.
.
.
105
.
d'AllemegncOcciden-
tale La
125
le comitat
de
Borsod-Abaúj-Zemplén
TABLE
OF
CONTENTS
Preface
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: About of Scientífrc
gical Ouestions DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR the
Spccial in DR.
ALFRED
Country
ANDRÁS DR.
Ouestions
Líterature
ín 1917
of Whítee
RÁTKI: KUN:
.
Terror
Polítical About
.
to
.
.
.
.
.
.
.
.
Facts
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
and
Strata .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Agrariaxr History
Abaúj-Zemplénat the Tíme of Consolídation JÓZSEFNOVÁK: Way of the Wcstern German Socíal Democratic Soviet Rcpublic ín Country Borsod-Abaúj-Zelnplén .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Party
33
.
ín
.
.
.
at
.
.
.
.
.
.
63
.
Miskolc .
.
.
of .
.
.
.
49
.
.
.
.
Forces .
.
.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
on
.
.
.
.
.
Foreígn Trade
.
.
.
.
.
.
Activity Military Commandershíp (From November, 1919 to April, 1920) Face of Country Borsod in the Early 1945 Óuestíons
.
.
of Polítícal
that .
.
of Local
Some
.
.
.
from
advantages Arising
.
of Socíal
Attitude .
.
.
Real
of
.
.
Psychic Episternological adnd Cognitíon PsycholoSpecialFegard to Reachíng
_
Ouestíons
Some
.
of
ature
Cognitíon wíth
Burgcois
Contríbution
N
Actual
Some
NAGY:
Borsod
LÁSZLÓ
Material
Debatcd
LEHOCZKY:
PÁL TÓTH: the Time
About
FARKAS:
.
135
.
73 89
.
Country Borsod.
to
.
.
Great
.
.
.
.
Coalition
.
105 125
183
