1927.
aug.
7.
Napsugár
n.oidai
nak, hogy ajánlata nagyon m e g ö r v e n deztetett és hogy holnap ilyenkor szí vesen látom. Lilaégboltos, c s o d á s ország a Nap A követ örömmel sietett haza az A l o m leányának birodalma. Zenélő fák vannak a kertekbe ültetve és rajtuk a legszebb- \ hoz, hogy a jó hírt mielőbb tudathassa királyával. hangú, piros-, kék- és aranytollú m a d a rak énekelnek. Gyönyörű tündérpaloták ban laknak a napsugarak, Solelis népe. Solelis boldog menyasszony volt, mig A birodalom közepén emelkedik a kirá egy éjjel hiába várta vőlegényét. Várta lyi vár, erődei rózsabokrok, falai folyon soká, egészen hajnalig, de hiába várta. dár, vadszöllő és futórózsa, termei m i n d R a g y o g ó két fekete szemét h o m á l y o s r a megannyi virágoskert, teteje a boltozatos sírta, hófehér férfihüség vánkosát szélnek ég s levegője szegfű-, r ó z s a - és liliom eresztette, nefelejtskerevetét a kapu elé illat. Solelis, a világ legszebb tündér vetette, örökzöld reménytakaróját mély leánya nefelejtskereveten alszik, takarója kútba dobta és sírva szomorkodott h á örökzöld és párnája férfihűség. rom napig. Három napig mély gyászba E g y augusztusi alkonyon egy e r ő s kéz borult Solelis birodalma, s a negyedik döngette meg a birodalom kapuját. A z napon lakoma volt a várban, d í n o m őrtálló Sugárka ijedt hangon tudakolta ] dánom, táncoltak a párok és a Nap a vendég nevét, megijedt szegényke, ; leánya ismét r a g y o g ó szemmel, pajzán mert félálmából verte fel. jókedvvel ürítette poharát szeretet né — Az Alom követe vagyok, a jótépének jólétére. B í r ó B. K a t a . kony álomé, akit annyira szeretnek az emberek. Azért jöttem, hogy királynőd nek átadjam uram üzenetét. Sugárka most már nem habozott, h a nem szélesen kitárta a követ előtt a kaput, mert az Alom Solelis szövetségese volt.
Álommenyasszony.
1
A követet a királyi vár legszebb ter mében fogadták. Solelis a trónon ült, körülvéve udvarhölgyeitől, kik közül úgy kivált szépségével, mint a rózsa a m á k virágok közül. F e n s é g e s alakját hermelinpalást takarta, ajka piros volt, mint a korall, szeme fekete, mint az éjszaka és a haja színarany. Arcán meglátszott, hogy kíváncsi az üzenetre, c s szólt a k ö v e t : — Felséges királykisasszony, Solelis. Az én uram, királyom, az Álom, legmé- i lyebb hódolatát küldi neked általam és mert téged talált legméltóbbnak, hogy Álomország királynői trónusát elfoglald, ime hódolatteljesen fehér kezed elnyeré séért esedezik. I Solelis előre tudta, miért küld hozzá követet az Alom, s erre a kérdésre el volt készülve. Halvány arcát most mégis rózsaszín pír lepte el, mint mikor a haj nal dereng, s így felelt: — Mondd meg felséges s z o m s z é d o m
Miért sírsz P a l i k a ? ' Fellökött a b a r i k a ! Mid fáj P a l i k á m ? Fáj bizony a lábikám. Megcsókoljuk
Palikát,
Megverjük a barikát.
12. oldal
Napsugár
Bombázás. A játszóhely két egy forma részre oszlik a középvonallal. K e s k e n y e b b szélein annyi buzogányt állítunk, amennyi egy párton állóknak a s z á m a . Ha nagy a játszók száma, a buzogányokat két sorba állítjuk, úgy hogy a második sor buzogányai az első sor közé essenek. A játszók két csoportra osztatnak, kik a buzogány és középvonal közötti részre meghatározott formában felálla tlak. Ha sok a játszó, különféle labdá kat lehet a játékba felhasználni. A fela dat az, hogy az ellenfél buzogányait feldöntsük. Minden játszó saját b u z o g á nyait védje és az ellenét támadja. Aki labdát szerezhet, dobhat is. A labdát a falra is szabad dobni, hogy onnan visszaesve hátulról d ö n t s e fel a buzo gányokat, Egy játszónak sem szabad a középvonalat átlépni. A játék akkor ér dekes, ha többféle nagyságú labda van egyszerre a játékban. Minden buzogány ledöntése egy pon tot számít. Amely párt saját buzogányát véletlen feldönti, szintén az ellenfélnek .számít. A játékot 1 0 - - 2 0 percig játszat juk. Az a csapat győz, mely ez idő alatt a legtöbb pontot eléri. Tübefüzés. E z e n a könnyű kis játékon sokat lehet nevelni. A t á r s a s á g ból egy leány jobb kezébe fogja a tűt, egy fiú pedig a cérnát. Féllábbra álla nak és mindketten fejükre teszik a b a l kezüket. A fiu most próbálja befűzni a cérnát. Megjegyzem a leánynak szépen, nyugodtan kell tartani a tűt. De a k á r milyen nyugodtan is tartja, mégis igen nehéz befűzni a cérnát. Próbáljátok meg Csak pajtikák ! (Közli: S t r ó c k e r M a g d a . )
1927.
auj*. 7
M i t lehet hallani a felhők k ö z t ? Flammarion, a hires francia csillagász, aki nem régiben halt meg, egy kísérleti l é g g ö m b ö n egyszer felszállt a felhők közé, hogy tanulmányozza, mi mindent lehet hallani a felhők közt. Nagyon ér dekes dolgokat tapasztalt ! Egy férfinak a kiáltását 500 méter m a g a s s á g b a n még hallotta; 800 méter m a g a s s á g b a n még hallotta a tücsökciripelést. A békakuruttyolás 1000 méternyire hallatszott fel. A varjúkárogás és a harangszó 1600 méternyire, a puskalövés és a kutya ugatás 2000 méternyire. A lokomotivfüttyőket 3300 méter m a g a s s á g b a n még tisztán hallotta. A világ l e g n a g y o b b szótára. A vi lág legnagyobb szótára kétségkívül az angol nyelvű E n c y k l o p e d i a Britannica (Angol t u d o m á n y o s Gyűjtemény.) Az óriási munka 32 hatalmas kötetből áll, összesen 33000 oldalon kb. 50 millió szó van benne. Van benne 24000 kép. A világ leghíresebb tudósai dolgoztak a megírásán. M e n n y i is a z a b i l l i ó ? Leírva nem is olyan sok: kell hozzá egy darab 1 és 12 darab 0. D e bezzeg ha egytől billióig kellene olvasnunk, akkor látnánk, mennyi is az ? Egy hadaró ember egy perc alatt tud olvasni százig. Egy óra alatt elszámolna t3000-ig, egy nap alatt 144.000-ig, egy hét alatt, 1,0S0.000-ig egy hónap allatt 4,320.000-ig egy év alatt 52,41 (5.000-ig. Ahhoz pedig, hogy elszámoljon az a gyorsbeszédü ember 19.024 év 2 hónap S nap 11 óra és 20 perc. Ha tehát Ádám élete első pillanata óta hadarva elkezdett volna számolni és halála percében más folytatta volna de szünet nélkül, éjjel nappal hadarva ahogy csak bír, még mindig nem szá moltunk volna el billióig.
1927. au»*. 7.
Napsugár
13. oldal
Mese a napsugárról Irta: Feri bácsi.
ismerek egy kis leányt, akinek fekete szeme és barna haja van. Ennyit meg mondok róla, de a nevét nem árulom el, mert utóbb rátalálnátok ismerni. Egyszer ez a kisleány javában játszott otthon a bábuival. Nagyon belemerül hetett a játékába, mert észre sem vette, hogy játszótársa akadt. Ugy-e, kíván csiak vagytok, ki lehetett az a j á t s z ó társ, akit nem lehet mindjárt é s z r e venni ? Megmondom: az a kedves, p a j kos napsugár, aki kiszökött a napból és belopódzott a nyitott ablakon. Az ablak tükrében megpillantotta a kis leányt és hirtelen odavetette magát a falra, a bábuk közelébe, hogy ő is játszhasson velök. Nagyon megtetszettek a napsugárnak azok a szép bábuk. Nem c s o d á l o m , mert biz azok igen kedvesek voltak ám ! A napsugár sorban megnézte s az tán meg is cirógatta őket. Először a legnagyobbikhoz surrant. Ezt Juliskának "hívjak és szép ruhája van: aranyzsinórozásu piros derék, hozzá fehér, fodros s z o k n y á c s k a és bodros ingváll. Szőke haja van, igazi haja, amit fésülni is lehet és befonni, szalagcsok rot belekötni. Most nagyot bámul a kék szemével, mintha a napsugáron csodálkoznék, de ha lefektetik, be is tudja hunyni a szemét. Á napsugár megsimogatta Juliska baba aranyos, szép haját s aztán tovább ment. Most a másik babához telepedett a napsugár s látta, hogy ennek rövid a haja és nem is valódi, hanem az arca olyan bohókás mint, egy maszatos, kövér kis parasztgyereké. De nini, ez meg is tud állni a saját lábán ! O l y a n
fius, pajkos mosolygása van, pedig Lili a neve. A napsugár megcsókolta Lili baba p i r o s p o z s g á s arcát és tovaszállt, hogy a harmadikat is megnézze. Ettől a harmadik bábutól majdnem megijedt a napsugár, mert ez bizony feketebőrű" szerecsenbaba. Kávébarna inasruhát viselt s a fején piros süveget. A neve, is olyan furcsa: ugy hívjak, hogy Ómár. Énnél nem is maradt s o káig a napsugár. C s a k egy kicsit rá szállt a piros süvegre, meg a fehér gal lérjára, de juj, ahhoz a kormos, fekete arcához és a még feketébb hajához nem mert hozzáérni sem. Sietett a negyedik hez. Hát még ez a negyedik, ez ám a kü lönös ! O l y a n ez, mint egy cirkuszi b o h ó c . Nagy v ö r ö s orra úgy előrenyú lik, mintha mindent azzal akarna m e g nézni. Mindegyik füle beillenék t á n y é r nak is, ha le tudna venni őket a helyükről. A ruhája meg egy darabból van a nyakától a bokájáig, csakhogy a színe felemás: a baloldala sárga, a j o b b oldala meg zöld. Ezért nevezték el Z ö l dikének. Nagyon mulatságos fickó ez a Zöldike. Feje, lába, keze nyaklik mindenfelé s ahová ledobbják, ügy marad ott, mintha minden tagja kitörött volna. Hanem azért mégis meg tudta tenni azt a h u n cutságot, hogy minden esztendőben, k a r á c s o n y k o r előre besurrant a k a r á csonyfához és fölmászott rá. Mikow a gyertyák meggyulladtak, ö már ott ült a karácsonyfa egyik ágán és úgy vigyor gott onnét a széles szájával és pitykeformáju szeméivel, mintha minden az övé lenne, ami a karácsonyfán van. Mikor a napsugár meglátta most a
14. oldal
NapSUgár
1927.
autf. 7.
gárka és vigyél minden kis gyermeknek, aki jól viseli m a g á t ! A n a p s u g á r megigérte, aztán elbúcsú zott és elment, hogy beváltsa igéretét s fölkeresse a többi jó gyermeket is. H a nem így aztán annyi dolga volt, hogy reggeltől estig nem győzött egyik hely ről a másikra vándorolni.
Zöldikét, elnevette magát és olyan j ó kedve támadt, hogy hamarosan felöltö zött a sokszínű szivárványruhájába és játékosan ugrált, himbálózott, táncolt a bábuk mellett. Hanem most a kisleány is észrevette mi
a falon táncoló fényes foltot és nagyon elbámult rajta. Abbahagyta a játékot és m a m á j á h o z futott. — É d e s a n y a , mi ez itt a falon ? — Szivárvány, szivecském. A n a p s u gárka küldi ezt neked ajándékba, mert jó kis leány vagy. — A napsugárka ? — Igen. Nézd, itt az ablakon surran be és innét odavetődik a falra. Ha fe hér papirost teszünk oda a falra, akkor jól meglátjuk, hogy milyen sokféle szine van. Nézd c s a k ! Odatették a papirost a falra, ahol az a fényes folt rezgett és akkor a kis leány felkiáltott: — Jaj de szép ! Milyen sokféle színe van: kék, piros, s á r g a , zöld, lila.
Nehéz dologra vállalkozott ám ezzel a napsugár, mert minden ablakon egyen ként kellett bekandikálnia. De voltak olyan ablakok is, amelyek elfordultak tőle és sehogy sem tudott benézni raj tuk. S o k s z o r meg sürü felhők takarták el az utat előle s nem tudott rajtuk ke resztültörni. Aztán meg a napsugárnak is kellett egy kicsit aludni és télen, m i kor fázott a napsugár is, nem szeretett ébren lenni, nyáron pedig, mikor korán felébredt és már hajnalban ott sütkére zett a réten, mezei virágok, suttogó falombok között, akkor meg a kis gyer mekek aludtak még. Mit csináljon hát ?
E g y s z e r aztán azt gondolta magában, A kis leány g y ö n y ö r k ö d ö t t egy ideig hogy ö bizony leírja és lerajzolja azt a kis szivárványban, meg is csókolta, mind, amit a jó gyermekeknek mondani aztán betakarta a kezével s akkor a akar és elkülte nekik Ú j s á g alakjában. kezén látszott a szivárvány. ; Amit gondolt, meg is tette és igy jön Ekkor valami eszébe jutott a kis el most hozzátok, jó gyermekek, a nap leánynak- Odafutott az ablakhoz, fölkúsugár. Nem hangosan beszél, de azért szott az ott levő székre és a s o k - s o k ti meghalljátok és megértitek a be napsugárnak, ami mind kíváncsian nézett szédjét. rá, odakiáltotta: j Bekandikál majd ezentul is az ablaktokon és ha jók lesztek, sok-sok szép — K ö s z ö n ö m édes napsugárka, hogy mesét, verset, képet fog küldeni s z á m o ilyen játékot ajándékoztál nekem. Ha tokra ezután is. Akarjátok ? nem kérlek, n a p s u g á r k a , vigyél a Jani kának is ilyen szép játékot, mert Janika beteg, szegény és ágyban kel feküdnie. A kis leány hallgatózott és a n a p s u g á r súgott neki valamit mire, a kis leány újra felkiáltott: — T u d ám a napsugárka beszélni is ! Nem hangosan beszél, de én hallom a beszédjét. Azt súgta, hogy vitt a be teg Janikának is ilyen szép játékot. Aztán ismét a n a p s u g á r felé fordult és ezt mondta neki: — Vittel neki ? Igazán ? Köszönöm édes napsugárka. Hát a többi gyerekek nek, Magdinak, Verának, Gyurinak, A n d risnak ? Vigyél nekik is, é d e s n a p s u :
1927. aug. 7. r
Napsugár
15. oldal
A püspök gyémántkeresztje. A mult Napsugárban elmeséltük, ho gyan csapta be a tolvaj ékszerész az öreg püspököt, aki egy gyémántokkal kirakott aranykeresztet vitt hozzá javí tani. A z ékszerész ellopott 2 szép g y é mántot és a püspök még sem tudta rá bizonyítani, mert a gyémántok száma alulról fölfelé is, alulról jobbra is, balra is 15 volt; vagyis éppen annyi, mint amennyi volt akkor, mikor a püspök át adta neki. C s a k az elhelyezésben volt némi különbség. A püspök így vitte e l : 15
14 13
A nagyapóéknál V a n e g y kis csikó, L e g j o b b a n szereti Öt a kis Mirkó. Kora reggel mindig Cukrot a d neki, Mert az é d e s s é g e t N a g y o n szereti. Ügy r a g y o g a szőre, Hogy a napsugár Hányat esik rajta, H o g y h a rája száll. A r a n y o s kis állat, J ó k e d v ű , vidám, Vígan fickándozik A kocsi után. Mindnyájunk k e d v e n c e Ez a kis csikó, De mégis legjobban Szereti Mikó.
12 11 15 14 13 12 11 10 11 12 13 14 15 9 8 7 6 5 4 3 2
1
É s így kapta v i s s z a : 15 14 13
12
15 14 13 12 11 12 13 14 10
15
9 8
7 6
5 4
3
2
1 Igy persze két g y é m á n t o t ' m e g s p ó r o l t a ravasz tolvaj ékszerész. • M
4.
a
k
Fenyegetés. Lovas:
Ha m á m a
sem nyersz a l ó
versenyen lovacskám, holnap virslit g y á r tok belőled! . . . (Schlésinger
Tibor.)
Napsugár
16. oldal
1927.
aují.
7.
Roedl-féle iinták
elismerten legjobbak! Mindennemű tinták. Tinta különlegességek. Sziaes tinták. Iskolai gombfestékek. Kiválóan finom folyékony kihúzó tusok (fekete és 26 mas szinben). „ P L A 5 T E L i« A " mintázó anyag.
1. Doma E r v i n
Kab
á
t
1 2.
F. 3. W e s z Ilonka és Editke
y
L e
gy
1
ár ár ár ár ar ar
ROEDI
tinták, tusok, pecsétviaszkok, művészeti festékek gyára
i
I
|
VII.,
Stcrnberkova 15.
a l a p í t t a t o t t 1861.
—
Telefon 21783.
Vezérképviselet: G a n g Adolf, L e v i c e .
B H « M — — m m m r -
• •••
.ag
• -
Anna tel
Hunyadv János Zrínyi Miklós Rákóczi Ferenc
5. Lengyel Feri
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 A mult szám rejtvényeinek helyes megfejtése e z : 1. T e k n ő s b é k a . 2. Péntek. 3. Mienk a jövő. 4. P á r o s csillag az ég alján. A helyes megfejtők, valamint a jutal mat nyert neveit a jövő számunkban fogjuk közölni.
Megjelenik havonként
kétszer.
Felelős s z e r k e s z t ő : Seídí S á n d o r t a r á r , Bratíslava, G y u r i k o v i c s - u t c a 4. Szerkesztők : H arnrto^ K á r o l y festőművész, Komárno, Dr. B o r k a G é z a tanár, K o m á r n o . Kiadóhivatal : Komárno, J ó k a i - u . 5. Kiadásért felelős: Neuhau'ser Jenő, Komárno. Előfizetési á r a : egész évre 36 Ké, félévre 18 K c negyedévre 9 K c , Nyomja a Virradat-kunyvnyomda, Komárno.
HirlapjcRy használata eng. a bratislavai poita-És távírda igaztf. 20933. III. a26.sz. r.
K É P E S G Y E R M E K L A P . M E G J E L E N I K Ml NDENMÁSODIK VASÁRNAP FŐSZERKESZTŐ: SEIOL SÁNDOR. — I. ÉVF. 17. SZÁM. 19 í7 AÜG. 21.
G ő z ö l ö g a finom kávé E z mind mind az Ilonkáé
///
A C i c a is kap belőle, A Dundi is hízik tőle.
2.
oldal
Napsugár
1<íJ>7. ain*. ? l
A z aranyszakállú ember. (3.
folytatás.)
Avval a vadkacsák királya elrepült, de n e m s o k á r a visszatért egy nagy csapat v a d k a c s á v a l ; hajrá, mind bele a kútba, mire a királyfi utánok nézett, hogy mit csinálnak, már ki is hozták a gyűrűt. M i k o r a király haza ment a templomból, még jobban megdicsérte, mindjárt meg tette a fö-fökincstartójának, leányát pedig neki adta feleségül. — L a k o d a l o m után azt kérdi a király az új vejétől: „No édes fiam, most már fiam vagy, hát mondd meg nekem, micsoda m e s t e r s é get tudsz te, hogy mind meg tudtad tenni azt a sok csodadolgot, amit rád bíz tam". — Jaj, fölséges király ipam uram, grácia a fejemnek, nem tudok én semmi m e s t e r s é g e t , hanem csak így meneked tem meg a haláltól. Itt elmondott neki mindent, hogy ő is királyfi, hogyan kel lett neki elszöknie a mostoha apjától. hogyan találta a három madarat; de e l mondta azt is, hogy ő soha sem be szélt az obsitosoknak semmit, azok csak ráfogták, hegy elveszíthessék. A király nemhogy megharagudott volna rá, még megörült, hogy a veje nem valami jött ment, hanem királyfi, de bezzeg, m é
regbe jött az obsitosokra, mindjárt el kergette őket a házától. D e a két obsitos is tudta, hogy mit kell tenni: mentek egyenest a királyfi mostoha apjához, elmondták neki, hol van a fia. Az pedig most is mindenütt halálra kerestette a királyfit, úgy meg haragudott rá, amiért aranyszakállú e m bert eleresztette; most is hát, amint a két obsitos megvitte neki a hirt, azokat mindjárt fő-főhivalalba tette, a másik királynak pedig, — akinél a királyfi volt - levelet írt, hogy vagy mindjárt haza küldje azt az akasztófara való fiát va son, vagy váltságul az aranyszakállú emberért küldjön neki tizenkét arany kost, tizenkét anyajúhval, meg tizenkét arany báránnyal, mert különben haddal megy az o r s z á g á r a , úgy elpusztítja, hogy kő kövön nem marad. Megijedt a király nagyon, mert amaz a király sokkal hatalmasabb volt nálánál, mindjárt hivatta vejét, kérdezte, hogy mitévők legyenek. — Már fölséges királyi ipam uram, én nem akarom, hogy az országának romlására legyen miattam, — felelt a királyfi — azért hát én most elindulok
1927
aug.
21
Napsugár
és addig megyek, míg a tizenkét arany kost, arany juhot, arany bárányt meg nem tudom keríteni, — vagy vissza nem jövök többet. Elbucsuzott hát a feleségétől, elindult a világba. Megy, mendegélt hetedhét ország e l len, az Óperenciás tengeren is túl, egy szer beér egy erdőbe. Megy, mendegél, egyszer csak megszólítja v a l a k i : — Hová mégy, f i a m ? O d a néz, hát kit látott, nem mást, mint az aranyszakállú embert. A királyfi mindjárt elmondta neki, hogy mi járat ban van, hogy most épen azért kell buj dosnia, mert őt eleresztette. — No hát fiam, segítek én rajtad, mondja az aranyszakállú ember, — a d o k , ' a m i t keressz, mert tudd meg, hogy én vagyok az arany állatok királya, azért jer, válogasd ki az arany júhnyájamból, ami kell. A királyfi kiválogatta a tizenkét arany kost, arany anyajuhot, arany bárányt, terelgette nagy vigan haza felé. Amint haza ért, mindjárt elküldték a másik k i rályhoz váltságul mindnyáját, nagy ven dégséget adtak, azt hitték, hogy már az tán nem lesz semmi baj. D e bezzeg, a másik király nem érte be vele, mert maga is fukar, zsugori volt, de még a két obsitos is ösztökélte; megint vissza izent hát egy levélben, hogy ö még evvel meg nem elégszik, hanem küldjön még a király tizenkét aranybikát, tizenkét aranytehenet, meg tizenkét aranyborjút, vagy azt a fiút kergesse haza, mert különben tűzzel, vassal pusztítja el az országát. Mit volt mit tenni, tudták, hogy amaz sokkal hatalmasabb, meg nem m é r k ő z hetnek vele; megint elindult hát a k i rályfi megkeríteni a tizenkét arany bikát, arany tehenet, arany borjút. Megy, m e n degél hetedhét o r s z á g ellen, egyszer megint beér abba az e r d ő b e , megint előtalálja az a r a n y s z a k á l l ú embert. — Hát most mi járatban vagy, kérdi az aranyszakállú ember.
fiam?
3. oldal
— E n bizony tizenkét arany bikát, arany tehenet, arany borjút keresek, mert most meg azt kívánja a mostoha apám, vagy különben tűzzel, vassal pusz títja el országunkat. — No hát adok én azt is - mondja az aranyszakállú ember — küldjétek el neki a fösvény kutyának. Jer, válogasd ki az arany c s o r d á m b ó l , A királyfi kiválogatta azokat is, haj totta nagy vigan haza felé. Amint haza ért, mindjárt küldték azokat is a m á rálynak, hogy evvel tán majd csak e l hallgattatják már. Pedig dehogy Hallgat tatták, nem hogy megérte volna vele, de még vérszemet kapott, amint látta, hogy ezek nem mernek semmit tenni ellene; megint mindjárt írt v i s s z a egy levelet, hogy vagy az a nyúzni való gyerek ta karodjék mentől előbb haza, vagy neki magát az aranyszakállú embert küldjék váltságul; mert máskép népestül kiirtja az o r s z á g o t , még a c s e c s e m ő gyereknek sem kegyelmez. Rettentően megijedt erre a szegény k i rály, aki a királyfinak pártját fogta, — ta nakodtak, gondolkodtak, mitévők legye nek, utoljára is azt határozták, hogy leg jobb lesz magától az aranyszakállú e m bertől kérni a t a n á c s o t , az már kétszer kisegítette őket, tán kisegíti harmadszor is. Elment a királyfi egyenesen oda, ahol már kétszer találta; ott találta most is az erdőben. Az aranyszakállú ember mindjárt m e g s z ó l í t o t t a : — No fiam, mi járatban v a g y ? T á n megint kell már valami annak a telhetétlen disznónak ? — Kell bizony — felel a királyfi — még pedig most azt izente, hogy vagy kegyelmedet magát küldjük el neki, vagy kiirtja az országot, még a c s e c s e m ő n e k sem kegyelmez. I Mar erre méregre fortyant az arany] szakállú e m b e r : } — eredj haza, fiam — mondta a k i rályfinak — aztán mihelyt haza érsz, • izenjétek meg annak a temetetlen kutyá nak, hogy amit a kapott, érje be vele, többet még csak egy koszos malacot sem k a p ; az o r s z á g o t o k b a meg úgy te-
4. oldal
Napsugár
gye be a lábát, hogy megkeserüli még az ivadéka is. Ezt hát írjátok meg neki egy levélben, magatok aztán ne gondol jatok semmivel, egyetek, igyatok, még ami katonátok van is, ereszszétek mind haza szabadságra, — a többit bízzátok én rám.
1927. aug. 2 1 .
a
Napsugárra!
Haza ment a királyfi, elmondta, mit izent az aranyszakállú ember, — meg is fogadták mind egy szóig, megírták a Jevelet a királynak, hogy nem kap sem m i t ; maguk meg ettek, ittak, vigan v o l tak, még ami katonájuk volt is, mind elküldték. A másik király meg fölkészítette a nagy hadsereget, megindult vele, hogy ő majd így teszi tönkre a szomszéd k i rályt országostul, népestül; — már k ö zel is volt az ország határához, meg is ijedt amaz a király, aki minden katoná ját szabadságra eresztette; még csak egy lélek sem volt, akit a tenger sok ellenség ellen küldjön, — A k k o r hirte len elötermett az aranyszakállú ember egy nagy sereggel, mind csupa arany vitéz volt, arany lovon, arany fegyver ben, még az utolsó közlegény lova pat kója is aranyból volt; azok neki m e n mentek az ellenségnek, mind egy szálig lekaszabolták, hogy még hírmondó sem maradt; a királyt, meg a két obsitost elevenen fogták el, azokat egy ló far kára kötöttek, úgy hurcoltatták a v á r o son, míg meg nem haltak. A királyfi pedig elfoglalta az orszá got, ami igazság szerint úgy is ö rá maradt volna, beköltözött az édes apja királyi palotájába a feleségével együtt, — még máig is boldogul élnek, ha meg nem haltak.
Pajtikák, aki közületek Komá romban jár iskolába az csakis a
Virradat könyvkereskedésben
Jókai-utca 5. szám vásárolja tankönyveit, tanszereit, összes iskolai cikkeit. A Virradat könyvkereskedés ben van a Napsugár kiadóÖÍVQfala, ott minden pajtika szép ajándékot kap a bevásárlásnál
1927. auji. 21.
Napsugár
5. oldal
Szurtos Misi n a g y o n Szereli a sarat: A h o l pocsolyát lát, R ö g t ö n beleszalad. A d d i g addig mászkál A t o c s o g ó s sárba, Mig fülig n e m sáros A r c a , keze, lába. A kis Pali e g y s z e r Mit g o n d o l t m a g á b a ? Kisétált horgászni A patak parijára. Horgára s z é p e n a Csalétkei feltette, S a horgot ügyesen A vízbe vetette. Hernyó a csalétek, Az á m a jó falai! Rögtön le is ették Horgáról a halak . .. De a Pali mégis Fogott á m v a l a m i t : Ki a képet nézi, Kitalálhatja, m i i . ..
Hát m é g a ruhája! A z á m csak tiszta : Rajta v a n az u d v a r M i n d e n mocska-piszka! E j n y e Misi, e j n y e Mindig i l y e n m a r a d s z ? N i n c s e n különb példád, Mint ott a za malac ? Ne k e r e s d a piszkot Ne lépj soha sárba, L é g y r a g y o g ó , tiszta, Mint a n a p s u g á r k a !
M-t
Napsugár
6. olda!
1927. aujf. 21.
Szegény Magdi ! Egyszer Mégis csak megjárta. U g r á s közben elesett S megrándult a lába.
TAVASZI
HANGULAT.
I. Kiderült az égbolt Eltűnt a fagyos tél Z ú z m a r a helyébe Illatos virág kél. II. Szivünkből is eltűnt A dermesztő h i d e g , Átalakult és lett, Napsugaras m e l e g .
Azóta a Annyira Hogy a Messze
tornát gyűlöli, torna termet elkerüli, •
Ha a torna óra jön, Mindig van ok rája, Hogy a Magda ne menjen E l , az iskolába. A tanulással, meg Ugy m e g b a r á t k o z o t t : Év végére jeles Bizonyítványt kapott. G e m e r Margit.
III. Hazajött a fecske, Daru, gólyamadár, T a v a s z i ruhába • *
Öltözött minden már. IV. Daloljunk hát mi is, Dicsérjük a tavaszt, Mely rózsabimbóból Nyiló rózsát fakaszt. Víplak Vince fg. III. o. t.
A
BARÁTTALAN.
Nekem nincsen Baráttalan
barátom,
vagyok;
S z e r e n c s é m n e k szép csillaga Az égen m á r nem
ragyog.
Barátaim rég el hagytak, Nem törődnek
velem;
S z o m o r ú is az én szívem, A KIS MAGDA. Magda a tanulást, Kicsit sem szerette. Ha felelni kellett, S o h ' sem ment a lecke. Míg a többi társa A leckét tanulta, Ő csak ásítozott, S a falat bámulta. Semmit sem szeretett, C s a k a torna órát. A kötélen és a padon Bátran ugrott ő át.
Mit csináljak, Istenem ? Ó h ! hozzád fordulok
hát,
T e magas t r ó n o d h o z , Ki öntöm a szívem Szentséges
búját
lábaidhoz.
B u z g ó ajkam
fohászkodva,
Kér kegyelmet, Istenem : „Jó barátot, hü barátot, Kérlek szépen adj nekem." Poór Lajos.
927. and. 2i
Napsugár
Szól a zene cini cini Vígan z e n g az é n e k T á n c o l n a k a kis l e á n y o k S az apró legények.
7. oldal
V é g e v a n az aratásnak: V a n termés is b ő v e n : Méri n e lennénk vidámak i l y S z e r e n c s é s időben ?
Rajta rajta v i g a d o z z u n k Daloljon az ajkunk! A boldogság, az ifjúság Virágozzék rajiunk!
Sebella József fg. III. o. t. l i n ó m e t s z e t e .
Erdei Kicsi a k a k u k n a k az e g é s z határ Ma itt v a n , h o l n a p már m á s határban jár. Nincsen neki sehol meleg otthona, Kis k a k u k fióka n e m v á r j a haza. Mert b i z o n y a k a k u k n e m épít fészket Más m a d á r k a a d a kis k a k u k n a k éltet. L é v é n pedig a k a k u k ily c s a p o n g ó , Azt mondják, ö az erdei c s a v a r g ó . ORSOVAI IMRE.
Napsugár
8. oldal
T a n á r : Pista, nem tudnád megmondani, hogy az állatvilágban melyik a leghasznosabb állat ? P i s t a : O h igen, — a könyvmoly. (Oodavszky
Baráti
Jancsi.)
bizalom.
T a n í t ó : No, mondd el a leckét fiacs kám. Ne félj semmit, úgy beszélj hoz zám, mintha jó barátodhoz szólanál. D i á k ( g o n d o l k o z i k ) : Kedves bará tom, — egy szót se tudok a l e c k é b ő l . . . (Schlesinger
Tibor.)
— Hallotta, hogy minden Amerikából érkező levelet f e l b o n t a n a k ? ! — De m i é r t ? — Mert különben nem tudnák őket elolvasni. (Honig Kornél és Feri.)
— Hallja, az már igazán nem szép, hogy maga hamis koronát dobott az u r n á b a gyermek n Í I p o n. — No, hát adják oda azt egy rossz gyermeknek. (Schlesinger T i b o r . ) Javulás. P a p a : Na Peti, ez s z o m o r ú ! A tanitö úr azt mondta, hogy te vagy a leg lustább az 50 diákja között. P e t i : Ó papa, mára már javultam. E g y fiú az éjjel meghalt!
1927.
auj*.
21
V e n d é g : Hol van a tanár úr, kisérlétezik a laboratóriumban ? I n a s : (óriási r o b b a n á s halatszik) T a lán most repül a levegőbe . . . (Schlesinger
Tibor.)
T a n í t ó : No Móricka, hogy hívjak azt az embert, aki l o p ? M ó r i c k a : (hallgat.) T a n í t ó : Nos, ide figyelj, ha én ti tokban benyúlnák a zsebedbe és k i I vennék onnan öt koronát, mi lennék én akkor ? | M ó r i c k a : Bűvész, mert nekem nincs i 5 koronám.
T a n í t ó : Mondd meg nekem Imre, mennyi hatszor h é t ? I m re : (Hallgat.) T a n í t ó : Hát nem t u d o d ? Hatszor hét az negyvenkettő. I m r e : Hátha a tanító úr olyan jól tudja, akkor minek kérdi tőlem ?
T a n á r : T e Miksa, nevezz meg ne kem egy g ö r ö g istent? D i á k : Hercules. T a n á r : Az csak fél isten volt. D i ák : Prometheus. T a n á r : Az is csak félisten volt. D i á k : No hát, tanár úr, két felet nem használhat egynek ! (Oodavszky
Jancsi)
1927. au g.
2
Napsugár
9.
oldal.
A boszorkányos szám.
A rémes álom! Borzalmas, r é m e s álom Ült ma a szempillámon! Afrikában jártam S egy r é m e s oroszlánt láttam. A s z e m é t villogtatta, A fogait csattogtatta S bajuszát mozgatta, Bojtos farkát forgatta, A s ö r é n y e szikrázott E s engem a hideg rázott. Én szörnyen h a d o n á s z t a m : A párnákat kiráztam, A tükröt összetörtem, A gyertyát lesöpörtem, A hőmérő is leesett, A z óra is egy keveset Sietett Lefelé A z anyaföld fele. S mikorra felébredtem, Láttam, mily nagy hős lettem. Mert mindent tönkretettem, De az oroszlánt is elkergettem És azt is észrevettem, Hogy ez a r é m e s álom A z é r t ült a szempillámon, M e r t este s o k a t ettem.
Különös és b o s z o r k á n v e s szám az 1 2 3 4 5 6 7 9 ! É r d e k e s tréfát lehet vele csinálni. K é r d e z z e t e k meg valakit, hogy me lyik a kedvenc s z á m a ezek közül a számjegyek k ö z ü l : 1 2 3 4 5 6 7 9. T e gyük fel, hogy azt f e l e l i : 3. A k k o r szoroztassuk meg a kedvenc számát 9-cel. A z eredménnyel, 27 tel szorozza meg 12345679-et. Kijön a kedvenc száma, még pedig egész csoport : 333.333.333. Lgyanigy kijön akár melyik szám. Még tréfásabb így ez a számtani m ü v e l e t : Felszólítunk valakit, hogy szorozza meg a 9-et azzal a szám jeggyel ezek közül, amelyiket legjob ban gyűlöli. A z eredménnyel szorozza meg 12345679-et. Mennyire meg lesz lepve, mikor a gyűlölt számjegyet látja kijönni, még pedig k i l e n c e d m a g á v a l ! (Észre kell vennetek pajtikák, hogy a 8 nem szerepel a számok közt, mert az elrontaná a t r é f á t )
aaaaöDQOGaaaoaa
Meghalt a kis diák. Gilíng, galang, giling, galang ! Sírdogál a lélekharang: Kis iskolás halt m e g é p p e n Most odalent az alvégen. Pajtásai elkísérik Szomorúan az utcán végig. Apró sírban temetik el, Megöntözik könnyeikkel. És a kicsi keresztfára Rája száll e g y bús madárka. A szellő is odalebben, Elsiratják m i n d a ketten. U . Szabi F .
Jól válaszolt. A r a b l ó : Pénzt, vagy életet ! A z u t a s : Inkább az é l e t e t ! A pénzt öreg napjaimra tartogatom.
10.
oldal
Napsugár
19J7. aiij<. 7
( R a j o s László linómetszete.)
M olt egyszer egy ember. Csak úgy éli bele a világba, mint az Isten madara: semmittevés volt a kenyere. Fütyö részve vándorolt falu ról-falura, városrólvárosra és a Jókedv a vándorbot. Cipője volt kezében már rég leszakadt lábáról, gúnyája ron gyokban csüggött testén és meztelen talpa mégsem érezte az országút éles kavicsait," a tél hidege pedig nem didergette. Ha éhes volt, bekopogtatott a kunyhók ajtaján és mindenhol szívesen látták, — adtak neki enni, inni s ezer áldással bocsátották útnak. Ő pedig minden kunyhóban otthagyott valamit, Senki sem vette észre, csak belopta m a gát a szivekbe a Szeretet és ott maradt időtlen-időkig. E g y s z e r egy Tündér termett a vándor előtt az országút közepén. Csodás aranyhaja bokáig ért, ezüsttel átszőtt ruha volt a testén és kezét nyújtotta a vándor felé. Ajkain csábító mosoly lebe gett és hívogatón lengette szoknyáját a szél. A vándor habozva megállt és vissza akart fordulni, mert valamit érzett a szive táján. Valami idegen érzés lopó zott a lelkébe orvul és kényszeritette, hogy a tündér felé induljon. Az pedig örömrepesve fogta meg a vándor kezét
és együtt mentek tovább az ország úton . . . A vándor mindinkább a Tündér v a rázshatalmába került. M á r nem k o p o g tatott soha a kunyhók ajtain, — nem volt sohasem éhes, mert a tündér csók jai elfeledtették vele az éhséget. A ván dorlásai is felhagyott, mert a Tündérnek csodás palotája volt az üveghegy tetején és a füttyszó is elhalt ajkairól, mert sértette vele a T ü n d é r érzékeny fülét. Igy történt, hogy a Szeretet oly ritka lett az emberek szivében. Bíró B. K
C C O E
ZZ3
Bizonyítsd be, hogy igaz pajtikája vagy a „Napsugárnak" és vásárold tankönyveidet, tanszereidet
a
„VIRRADAT"
könyvkereskedésben
Komárom,
Jókai-utca
Minden vásárló megfelelő >zép tárgyat kap.
ajándék
5.
Napsugár
1927. aug. 2 1 .
A csaló képkeretező.
11. o l d a l .
A k i s kíváncsi.
Rudolf királynak volt egy igen értékes képrámája. Széles aranylemezből készült, amelybe 52 darab drágagyöngy volt b e lefoglalva. Ilyenformán: 2
1
11
1
2 11
2
11
2
E g y alkalommal a király kapott egy szép festményt és azt be akarta igazít tatni ebbe a keretbe. Elküldte hát egy képkeretezőhöz, de megüzente neki ezt: ,.A gyöngyszemekből nem szabad egy nek sem hiányozni. Megolvastam öket. Minden oldalról 15 van." Jó, a képke retező átveszi, a képet beleigazitja, viszszaviszi. A király megolvassa a g y ö n gyöket, megvannak, minden oldalról o l vasva 15. Meg volt elégedve a képkeretezővel, meg is jutalmazta öt, pedig k ö telet érdemelt volna a nyakára. Hogy is ne, mikor 12 értékes gyöngyszemet e l lopott, A király nem vette észre, mert csak azt számolta, hogy 15 legyen m i n den oldalon. A ráma ilyen volt, amikor a képkeretező visszavitte:
5
5
5
5 5
5
5
5
Ha a király megolvasta volna, látta volna, mennyire becsapta öt a csaló képkeretező. A — — — — — —
rokonság.
Mondj egy közeli rokont. A mama. Jó, most mondj egy távoli rokont. A papa. H o g y - h o g y ? A papa távoli r o k o n ? igen kérem, mert Amerikában van.
-
. U:
— P a p a , miért nem éiünk ezer évig? — Mert az emberi test szövetei e l kopnak. - - És miért kopnak el. — Mert így akarja a természet. — És miért akarja így a természet? — Mert így akarja a jó Isten. — És miért akarja így a jó Isten ? — Jajj, már fáradt vagyok! — És miért vagy fáradt? — Mert annyi miért van a szádban. — És miért van annvi miért a s z á m ban ? Az egyik vasútépítő a másikhoz : „ H a l lod-e pajtás, ne ásíts akkorát ott a sínen. A másik vasútépítő: Miért n e ? Az első: Mert jön a vonat s még alagútnak nézi a szádat es belefut. — Miért harangoznak olyan h a n g o s a n ? — Biztosan egy nagyothalló halt meg. —Jó napot Grün úr, igazán örülök, hogy látom. — P a r d o n , nem vagyok Grün, hanem Blau a nevem. — Ó bocsásson meg. Tudniillik én szinvak vagyok. (Honig Kornél és F e r i . )
12. oldal
Napsugár
1427.
aug. 21
által összehordott labdákat a legény adja át a dobóknak. Ha még egy harma dik is kerül a céltáblához, az lesz az inas, az előbbi inas a legény s a volt legény pedig felszabadul s újra bemegy dobni. D e a felszabadulásnak még m á s módja is van. Ha a céltábla mögött álló inas, vagy legény a labdát röptében e l kapja, nyomban helyet és szerepet cse rél a dobóval. A játék pontokra megy. Minden sikerült dobás a d o b ó javára egy pontot számit. Az lesz a győztes, ki a játékhoz kijelölt időn belül leg t ö b b s z ö r eltalálta a céltáblát.
(Jelentkezzék az a pajtika, aki ezt a linómetszetet készítette, mert nem találjuk a nevet.)
C é l d o b á s . C é l d o b á s r a középnagyságú labdát használunk. A céltábla egy m á s fél méter magas póznára erősített, feke tére mázolt 50 cm. átméretü papir- vagy fakörlap. A célponttól való távolságot a játszók kora és gyakorlottsága hatá rozza meg. Mindegyik játszó kap 3 lab dát. Ha a d o b ó egyszer sem talál, bün tetésül kimegy céltáblához labdafogó inasnak. Amíg inaskodik nem dobhat, hanem az a kötelessége, hogy a kido bott labdákat összehordja és azokat a d o b ó k kezeihez juttassa. Ha valamelyik utána következő sem talált, az is k i megy a céltáblához, csakhogy most az előbbi inas felszabadni, legénnyé lesz. Az utána került d o b ó lesz az inas, akinek az a kötelessége, hogy a kido bott labdák után fusson, azokat ö s s z e szedje és a legénynek átadja. Az inas
A b á l n a . Bizonyára hallottatok már a bálnáról, a legnagyobb vizi emlősállat ról. Erről akarok néhány érdekes ada tot elmondani. A bálna mindjárt világ rajöttekor, „csecsemőkorában" már 6 méter hosszú és 6000 kg. nehéz. Egy éves koráre 18 méter hosszú lesz és 70.000 kg.-ot is elnyom. A teljesen k i fejlődött bálna átlag 200.000 kg. súlyú. Érdekes, hogy a bálnából milyen ostoba fecsegő lenne, ha beszélni tudna. Agy veleje mindössze 2 kg.-nyi súlyú ellen ben a nyelve kitesz 4 métermázsát. Iga zán „nagy nyelv ész nélkül !" A legnagyobb Biblia.
A világ
nagyobb Bibliája Romában van. nyelven van irva,
Héber
még pedig kézírással
és 180 kg.-ot nyom. el sem bírja.
leg
Tehát
két ember
A zsidónyelvü
persze
óriási
értéke van.
zsidók
megakarták
venni
Bibliának 1512-ben a II. pápától;
annyi aranyat akartak érte adni, amenynyit a könyv nyom. óriási összegért
sem
A pápa még ilyen adta
oda, pedig
annak a mai értéke körülbelül korona.
5,400.000
1927. arg.
Napsugár
21.
13. oldal
K n o t z János l i n ó m e t s z e t e .
Családi boldogság. Babapalotában Nagytakarítás van ; Kisgazdasszony sürög-forog, Mert módfelett sok a dolog. Nem győzhetne t ö b b e t : Porolgat, törölget, Ruhácskákat vasalgatja, Mint a gondos édesanya. Hét gyermeke közül Itthon ötnek örül; Kettőt Pöstyénfürdőről vár T e l j e s három hete immár. Irénke, Margitka, Etuska, Sárika És Mariska lázban é g : Mikor jön a két vendég ? Évike, Piriké Jöhet már sebtibe; Rend tisztaság, hintó várja Díszes babapalotába.
A temető. S z o m o r ú hely, Mégis é d e s : K i itt pihen, Már nem érez. Már nem érez Fájdalmakat: B é k e van a Hantok alatt. Hantok alatt Néma világ C s a k a síron Nő a virág. Nő a virág, Élet kel föl A
porladó Halt szivekből.
Nem halt meg hát Két fürdőző testvér, Hogyha majd hazatér, Lesz vig zene, tánc, lakoma, De bánatnak semmi nyoma. Tóthkárolyi L a j o s .
Aki itt v a n : T o v á b b él a Virágokban. U. Szabó
J.
Napsugár
14. oldal
1927. autf. 21.
E g y elkésett p á l y a m u n k a . ( A 14. s z á m b a n l e v ő kezett be e z a v e r s . k é t p á l y a m u n k á t , de a kettőnél elevenebb elkésett
tréfás k é p h e z elkésve é r A 15. s z a m b á n k ö z ö l t ü n k Gemer M a r c i t v e r s e mind e s j o b b , a z é r t — bár j ó l mégis k ö z ö l j ü k . )
Nevezetes footballmeccs. I.
Gimnazisták, polgárinak Footballmeccset rendeztek. Meglátta ezt Bodri kutya És gondolta: lesz nektek. II.
Mert nékik a huncut Bodri Halálos ellenségük, Amióta
megdobálták
Mérgesen néz feléjük. III. Most is, mikor a gyerekek Legjavában játszanak, G o n d o l egyet Bodri kutya És a téren átszalad. IV.
Száll a lapda, maid leesik S Bodri gyorsan ott terem, Elfut vele s most már biztos Ö v é lesz a győzelem. V.
Gimnazisták, polgáristák S z a l a d n a k Bodri ufán D e egyik sem b r túltenni A
k i c s i , r a v a s z kutyán. VI.
Eriész falu, egész város T á r g y a l j a az esetet, Hogy ennek a footballmeccsnek
Ilyen csúfos vége lett. GEMER
MARGIT.
A kis egérke. A z egyik napon unatkozva jártam az utcán. Találkoztam az egyik barátommal, aki éppen a bazárba ment. Elkísértem és én is bementem vele a bazárba. M í g ő bevásárolt, én nézeget:em a játékokat. Megláttat) egy gépre-járó, kis egeret. Megvettem. Másnap délután éppen egy névnapra voltam hivatalos. Elvittem oda magammal a kis egeret is M á r javában mulattunk, amikor egy jó ötletem tá madt. Kimentem a szobából és odaszól tam a szomszédomnak, hogy jöjjön utá nam Mikor kiértünk a szobából, meg mondtam neki, hogy mit akarok. E l h a tároztuk, hogy a kis egeret felhúzom, leteszem a székem mellé és elinditom, ő pedig majd elkezd kiabálni, hogy jaj, itt az egér! Ugy is lett. Mikor a s z o m szédom elkiáltotta magát, hogy „Jaj, egér, egér!" az egész társaság felugrott, a lányok közül többen elájultak, néhá nyan pedig sírógörcsöket kaptak félel mükben. A kis egér egész a szoba közepéig ment, ott két lábra állt és el kezdett cincogni E k k o r a barátom oda lépett és felvette a kis egeret. A z egész társaság magához tért e k k o r az ijede lemből Mindnyájan nekem rohantak, mert azt gondoltak, hozy az én eltűnésemmel van összefüggésben a kis egér szerepe. A lányok meg ma d kihúzták a hajamat, hogy úgy megtréfáltam őket. Ezután még sokat emlegettük a pici kis egérkét és a lányok oroszláni bátorságát (Doma Ervin)
1927. aug.
r-apsugar
7.
r E
'mm
J
T T V M 1
15. oldal
Roetll-íe iiitak elismerten legjobbak! Mindennemű tinták Tinta különlegességek. Színes tinták. Iskolai gombfestékek. Kiválóan finom folyékony kíhazó tusok (fekete és 26 m á s színben). „P L A S T E L L A " mintázó anyag.
t. Szanyi Béla.
2. Első két s z ó t a g o m ha kitalálod, A fején viseli sok ember, meglátod. A harmadik szótag három betűből áll,
F.
i ^ o •: i > i .
tinták, tusok, pecsétviaszkok, művészeti festékek g y á r a
Mester ember ez, ki háztetőket csinál. És mikor dolgozik,
azt veszi
kezébe,
V I L , Sternberkova 15. Eiapíttaíott 1861.
Amit e rejtett szó jelent egészébe.
—
T e l e f o n 21783.
Vezérképviselet: G a n g Adolf, L e v i c e . 3. D o m a E r v i n .
4. Miért vesznek a lapot ? Miért van hét g o m b ?
a
molnárok fehér
kínai
császár
ka
kabátján
5. Lengyel Feri.
e e e e e kert A mult számban közölt rejtvények he lyes megfejtése: 1. 2. 3. 4. 5.
Egyenruha. Kétkedés. Lengyel határ. Névtelen hősök. Mindegy.
NAPSDCA'R Megjelenik havonként
kétszer
Felelős szerkesztő: Setdl S á n d o r tar ár, Bratislava, Gyurikovics-utca 4. Szerkesztők :
H a r m o s K á r o l y festőművész, Komárno, D r . B o r b a G é z a tanár, Komárno. Kiadóhivatal: Komárno, J ó k a i - u . 5. Kiadásért felelős : Neuhauser Jenő, Komárno Előfizetési á r a : egész évre 36 K c , félévre 18 K c negyedévre 9 K c , Nyomja a Virradat-könyvnyomda, Komárno.
Napsugár
ife. oldal
1927.
A Napsugárnak minden igaz pajtikája,
KÖ>
v > K
I'AI»IRKI:KKSKFI)Í:SHKN
O A \ A R O A \ , J Ó K A I U . 3 v á s á r o l j a tankönyveit és i s k o l a i tanszereit, m e r t ez a l e g o l c s ó b b és l e g j o b b b e v á s á r l á s i hely.
