Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat havi tájékoztatója
X. évfolyam 2. szám • 2010. február
„A ti szerepetek tolmácsolni azt, ami szükséges” kiírásait csak jogi személyiséggel rendelkező diáktanácsok pályázhatják meg, javasolom, hogy ezek segítsenek a jogi személyiséggel nem rendelkező diáktanácsnak az anyagi támogatások lehívásában – mondta Csedő Zsófia igazgató. Hargita Megye Tanácsa székelyföldi kirándulásokat, magyar szórványközösségekkel közösen szervezett eseményeket, valamint tanulmányi vetélkedőket támogat. Ezenkívül 12 kiemelkedő tanulmányi eredményeket felmutató és közösségi tevékenységekben részt vevő diák számára fog havi 100 lej/fő értékű ösztöndíjat nyújtani, továbbá megpróbál megoldást találni a képzéseken való részvétel biztosítására is.
Irodahiány, sulirádió, képzéseken való részvételi nehézségek okozzák a legtöbb fejtörést a Hargita megyében működő diáktanácsoknak – derült ki a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a diáktanácsok képviselői közös megbeszélésén. Ennek napirendjén bemutatkozás és a Hargita megyei diáktanácsok 2010-es évi tevékenységi terveinek bemutatása szerepelt, majd az együttműködési lehetőségekről volt szó. A fiatalok igényeinek számbavétele volt a célja a február 11-én megszervezett tanácskozásnak, amelyre a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság Hargita Megye Tanácsának és a megyei tanfelügyelőségnek a bevonásával meghívta a megyében működő diáktanácsok képviselőit. Rövid bemutatkozás után a diáktanácsok képviselői Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelőnek és Borboly Csaba megyeitanács-elnöknek sorolták fel, milyen problé-
mákkal küszködnek, majd a megyei tanács által támogatott kezdeményezéseket mutatták be. Hasznos dolog kipróbálni magatokat a diáktanácsi szerepvállalás révén, hiszen ezáltal tanultok meg ügyeket kezelni és alkalmazkodni másokhoz. Bármi, ami számotokra fontos, jelezzétek nekünk, és mi mindenben megpróbálunk segíteni, ami együttműködést vagy támogatást igényel a megyei tanács részéről – mondta Borboly Csaba hozzátéve, hogy várja a tanulók bekapcsolódását a megyei tanács munkacsoportjainak tevékenységébe is. Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő az iskolák költségvetéséből való alapok elkülönítésében a diáktanácsok számára ígért közbenjárást. A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság próbálja összehangolni a diáktanácsok működését, amennyire szerepköre engedi, de fontos, hogy ők keressenek együttműködési lehetőségeket. Mivel a megyei tanács
A TARTALOMBÓL
Székely pityóka a magyarországi rászorulóknak 2. oldal
Harmincéves a Régizene Fesztivál 4. oldal
Hasznos energiatakarékossági tippek 5. oldal Bővülő támogatás a moldvai csángóknak 6. oldal Keresztény értékek népszerűsítése 7. oldal
2
H���� MEGYEHÁZA
Székely pityóka a magyarországi „Itt a legjobb Erdélyben” rászorulóknak Székelyföld turisztikai értékeinek népszerűsítése ér-
Mintegy becslések hatszáz zsák krumpli gyűlt össze az alcsíki és felcsíki gazdák jóvoltából a Hargita Megye Tanácsa által kezdeményezett karitatív gyűjtési akción, amelyet a Békés Megye Önkormányzata gyermekvédelmi szakellátási rendszerébe tartozó gyerekek javára szerveztek. A február 18-án indult adománygyűjtés első állomása Csíkszentkirály polgármesteri hivatala volt, ahol a helyi lakosok adományait vették át a Hargita megyei önkormányzat munkatársai, a sajtó jelenlétében. A településen egy tonna burgonya gyűlt össze. Az eseményen Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Becze István megyei tanácsos, valamint Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere vett részt. Az újságírók kérdésére Borboly Csaba elmondta, hogy Hargita megye testvérmegyéjének, a magyarországi Békés megyének a gazdasági válság miatt problémát okoz a gyermekvédelmi szakellátási rendszerébe tartozó gyerekek minden-
napi étkeztetése, ezért Hargita Megye Tanácsa vállalta, hogy összegyűjti és a helyszínre szállítja az alcsíki és felcsíki gazdák krumpliadományát, így segítve szorult helyzetben lévő testvérmegyéjén. – A testvérmegyei kapcsolatnak a kölcsönös segítségnyújtás területén is meg kell nyilvánulnia, hiszen nem felejtettük el, hogy a 2005-ös árvízkor a Békés megyeiek is segítő jobbot nyújtottak az itt élő embereknek – jelentette ki a megyei önkormányzat elnöke. Két teherautó járta az alcsíki és felcsíki falvakat, és hol a polgármesteri hivataloktól, hol egyenesen a gazdák portájáról gyűjti be a pityókát. Az adományozók adatait rögzítik, hogy ezzel is bizonyítsák a termék származási helyét. Pénteken, február 19-én Felcsík falvaiban folytatódik a gyűjtés. A pityókát Csíkszeredában raktározzák el, és remélhetőleg már a jövő héten megérkezik Békés megye ellátóközpontjaiba, tudtuk meg Becze István tanácsostól.
dekében a táj szépségeit, illetve szállási és télisportolási lehetőségeit bemutató kisfilmet készíttetett Hargita Megye Tanácsa. Borboly Csaba tanácselnök szerint a fentieken kívül céljuk egységes képet adni Székelyföldről, hogy minél több turistát vonzzanak térségünkbe. „A kisfilmet mind a Duna Tv, mind az Echo Tv nézői láthatták már, de a Hargita Megye Tanácsával médiapartnerségre lépett két tévéadón kívül minden testvérmegyénkbe eljuttattuk a kisfilmet, hogy a kisebb helyi csatornák is műsorukra tűzhessék” – nyilatkozta a megyei önkormányzat elnöke. A mindmáig csupán magyar nyelven elérhető kisfilm román nyelvű verziójának munkálatai is folyamatban vannak. A felvétel ingyenesen felhasználható promóciós célokra. A panziókat, sípályákat, medvelest, motoros és lovas szánozási lehetőségeket bemutató kisfilm Székelyföld, itt a legjobb Erdélyben címmel található meg a youtube.com videomegosztón.
Aszfaltúton Motorsirülőig, Kóstelek irányába Hargita Megye Tanácsa, Csíkszépvíz község és az érintett közbirtokosságok összefogásával jöhetne létre az a több mint tíz kilométeres aszfaltút, amely a csíkszépvízi gáttól a Szénásúton át a Motorsirülőig tart (DN12ADC101) a megyétől elszakított Kóstelek település irányába, közölte Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Csíkszépvízen február 11-én tartott megbeszélésen, amelyet Ferencz Tibor, a község polgármestere hívott össze. Ezen részt vettek a csíkszépvízi, csíkdelnei, csíkborzsovai, csíkcsomortáni, csíkpálfalvi, csobotfalvi és csíkszentléleki közbirtokosság vezetői, valamint Becze István megyei tanácsos és Csiszér Botond Benedek, a megyei önkormányzat útügyi igazgatóságának vezetője. A megyei tanács elnöke azzal a kéréssel fordult a közbirtokosságok vezetőihez, hogy az általuk vezetett intézmények lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá az út megépítésének költségeihez, pl. a vízelvezető árkok kialakításával. „A második világháborúban a magyar hadsereg által épített út leaszfaltozása nem csupán a kósteleki és a környéken lakó emberek életét könnyítené meg, hanem turisztikai szempontból is vonzóbbá tenné a térséget” – mondta Borboly Csaba. A felek végül abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben útépítő szakemberek bevonásával tartanak terepszemlét, valamint előtanulmányt készíttetnek az érintett útszakaszról.
H���� MEGYEHÁZA
3
Hargita Megye Tanácsa programjai 2010-ben Felmérve az eddigi megvalósításokat, szükségleteket, ugyanakkor a tavalyi év tapasztalatait is figyelembe véve, 2010. január végére körvonalazódtak az ez évi elképzelések, amelyek alapján összeállítottuk a megyei tanács 2010-es programjait. Tekintettel arra, hogy pályázati programjaink az évek folyamán igen nagy sikernek örvendtek, civil szervezetek sokaságát segítve projektjeik megvalósításában, az idén is a 2005/350-es törvény alapján vissza nem térítendő támogatást nyújtunk a következő szakterületeken: ifjúság, sport, turisztika, szociális, kistérsérségek fejlesztése és kultúra. Újdonság, hogy a teleházak fejlesztését célzó program és a környezetvédelmi kiírás megszűnt. Ugyanakkor a kiutalandó összegek terén is változások voltak. Így miközben a sport-, turisztikai, illetve kulturális pályázati kiírásunknál megemeltük a támogatási összeget, a falugondnokságnál kevesebb pénzt utalunk ki, ugyanis a 2009-es tapasztalat alapján a betervezett összeghez képest kevesebb volt az igény. A nagy érdeklődésre való tekintettel, 2010-ben is megszervezzük a pedagógusfórumot. Ugyanis meglátásunk szerint az interaktív foglalkoztatás révén ezek a fórumok különösen alkalmasak arra, hogy fejlesszék a pedagógusok iskolán belüli tevékenységét. Folytatjuk a megye turisztikai vonzerejét növelő lovasprogramot, amelyet 2009-ben indítottunk el. A programot a székelyföldi lovassportok fejlesztése és profi szintre való emelése, a sportág népszerűsítése, valamint a lovas turizmus akkreditálása érdekében szervezzük meg.
A Néptánc a megyének, Színház a vidéknek két olyan együttműködésen alapuló program, amelyeknek szintén hagyománya van. Általuk továbbra is lehetőséget szeretnénk teremteni a vidéki lakosságnak színvonalas előadások megtekintésére. 2010-től a Színház a vidéknek programot kiterjesztjük az egész Székelyföldre, ennek megfelelően a program elnevezését Színház a Székelyföldnek elnevezésre változtattuk. Különösen jelentős szerepe van a két programnak nemzeti hagyományaink és kultúránk megőrzése szempontjából. Ugyanakkor, kulturális programjainkat bővítendő, 2010től társszervezői vagyunk az Ezer Székely Leány Napja találkozónak. Itt említjük meg, hogy az idéntől szeretnénk, ha a rendezvény az egész Székelyföldre kiterjedő esemény lenne, ahol az idelátogató ténylegesen is az ezer székely leány „seregszemlélőjeként” gyönyörködhet a népviselet és néptánc színes kavalkádjában. Szintén az újdonság erejével bír, hogy idén először szerveztük meg a Kárpát Tour Orienteeringgel a Sítájfutó Világkupát. Az esemény horderejét az is növelte, hogy amellett, hogy a megyei sportélet egyik igen jelentős mozzanata, turisztikai szempontból is nagy jelentősége van. Új programként vezetjük be a gyerekek történelmi és kulturális ismereteinek gyarapítása érdekében szervezett kirándulásokat, amelyeknek célja a diákok iskolabuszokkal történő kirándulásainak támogatása a Székelyföld turisztikai, kulturális és történelmi nevezetességeinek megismerése érdekében. A roma program keretében 2010-ben Hargita Megye
Tanácsa először támogatja a romanap megszervezését. A tavaly kezdődött szórványprogram folytatásaként, továbbra is a partnerségi kapcsolatok megerősítése érdekében együttműködünk a Temes és Beszterce-Naszód megyei civil szervezetekkel és egyházakkal. 2010-től a már említett megyék szórványmagyarsága mellett, támogatjuk Aranyosszék szórványmagyarságát is.
2009-ben igen nagy sikere volt a Romexpón való bemutatkozásunknak, ennek eredményeként 2010-től a Hargita megyei turizmus promoválása során népszerűsítjük a Székelyföld turisztikai és kulturális értékeit. Ennek érdekében részt veszünk a Romexpón és a Hungexpón, Románia, illetve Magyarország legnagyobb turisztikai vásárán.
Zonda Erika igazgató
Égében számba vették a tennivalókat Falufórumon összegezték Égén a 2010-ben megoldandó feladatokat. Mintegy 30 személynek mutatta be György Sándor égei polgármester a helyi tanács terveit az új évben. A polgármester ismertette az egybegyűltekkel, hogy januártól elindult a helységben a szemét elszállítása, amely szolgáltatás eddig nem működött a településen. Ismertette a szolgálat hiányának okait, miszerint nem sikerült megtalálni a megfelelő szolgáltatót, majd részletesen beszámolt a szemételszállítás mikéntjéről és az elszállítási díj alakulásáról. A polgármesteri beszámolóból fény derült, hogy az éppen kiépítés alatt álló vízhálózat csőrendszerének lefektetési munkálatai miatt az utak járhatatlanok és a sáncok használhatatlanok, de amint az időjárás lehetővé teszi, javítanak az utak állapotán. Idén befejeződik a vízhálózat kiépítése, és meg fogják oldani azt is, hogy minden lakos rácsatlakozzon az ivóvíz-rendszerre – áll a polgár-
mesteri beszámolóban. Az égei helyi tanács 2010-ben pályázat révén tervezi felújítani a településhez tartozó erdei és mezei utakat. A munkálatok terve már el is készült, és hamarosan leadják a pályázattal együtt. Sajnálatos, hogy a helyi kavicsbánya nem működik, hiszen így könnyebb lenne a helyi utak karbantartása is. A továbbiakban Miklósi Ildikó szakfelügyelő bemutatta Hargita Megye Tanácsa székelykeresztúri területi irodájának működését, majd előtérbe kerültek azok a területek, amelyeken a település a megyei tanács segítségét igényeli. Elsősorban a DJ 133 megyei út felújítására várnak a megyei tanácstól segítséget. A községen belül járdákat is szeretnének kialakítani, továbbá anyagi segítségre van szükség a település művelődési otthonának felújításához szükséges 25 000 lej előteremtéséhez. A nagyon rossz állapotban levő kultúrház felújítását a július 31-én tartott falutalálkozóra remélik, amelyre sok vendéget várnak.
I������ MEGYEHÁZA
4
– A gazdasági válság mennyire van hatással a kulturális életre, ezen belül a Régizene Fesztiválra?
a válság a kulturális élet különböző színtereit, pl. amiben a fesztivál érdekelt, a kultúra finanszírozását vagy a művészek mobilitását, azt valószínűleg szakmai vizsgálatok alapján lehetne megmondani. Szervezőkként alapvetően a megvalósítható, de szakmailag kiemelkedő színvonalú rendezvényekre törekszünk, a nemzetközi projektekben is a takarékosságra. Az már a gazdasági válság előtt is nehézsége volt a szervezésnek, hogy a források mértékét, a pályázatok eredményeit kevés idővel a rendezvény előtt tudjuk meg. A tavalyi évben a bizonytalanságok ellenére és hosszas forrásbevonási munka után, szervezői terveink megvalósultak, hiszen minden pályázat, amit elkészítettünk, pozitív elbírálásban részesült és jelentős szponzortámogatást is kapott a fesztivál. Az idei fesztiválra vonatkozóan nem nyilatkozhatok még, hiszen még nem jelentek meg azok a pályázati kiírások, amelyeket következetesen meg szoktunk pályázni. Szponzortámogatásra és más kulturális intézményekkel való együttműködésekre vannak ígéreteink, és pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottság Cultura 2007–2013 programjába. Idén is számítunk a fesztiválnak két következetes és megbízható társszervezőjére, Hargita Megye Tanácsának és Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatának a támogatására.
– Hogy milyen mértékben befolyásolja
Bodor Zsolt
Harmincéves a Régizene Fesztivál - interjú Péter Boglárkával, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársával, a Régizene Fesztivál programfelelősével -
Péter Boglárka
– Harmincéves lesz idén a Régizene Fesztivál. Kérem, foglalja össze néhány szóban a rendezvény történetét és a szervezési munkát, amely mögötte áll.
– Valóban, idén jubileumi fesztivál elé nézünk, hiszen 1980-ban zajlott az első fesztivál a Barozda, illetve a Kájoni együttes kezdeményezésére. Azóta ennek a különleges műfajnak, a régizenének a művelésében központi szerepet játszik a csíkszeredai fesztivál, nemcsak hazai, hanem mondhatjuk, hogy keleteurópai szinten is. Számos régizenei együttes tevékenysége kapcsolódik ide, Csíkszeredához; régizenészi nemzedékek nevelkedtek ki, akiknek munkájában a szeredai fellépések meghatározóak voltak. A fesztivált 1986-ban tiltották be a hatóságok, majd a rendszerváltás után indult újra. Története során számos intézmény kapcsolódott be a szervezésbe. A HMKK 2005-től szervezője a fesztiválnak. Azt szeretnénk mi, a mai szervezők, hogy a jubileum méltó ünnepe lehessen azoknak, akik az évek során muzsikáltak a fesztiválon vagy munkájukkal, támogatásukkal szolgálták a rendezvényt.
ség, ugyanis a fesztiválon koncertezni is fog az együttes. Kiemelt vendégünk lesz továbbá az az osztrák együttes, amely a régizene terén európai sztárzenekarnak számít, és amelyet több éve szeretnénk meghívni a fesztiválra: az Unicorn együttes. Egy hollandiai-németországi zenekar is a meghívottunk, a Barocco Locco együttes. Magyarországról a Musica Profana és a Musica Historica együttes, továbbá 20. alkalommal fog fellépni a fesztiválon Kobzos Kiss Tamás. A fesztivál egyedi projektje Filip Ignác művészeti vezetőnek az a terve, hogy összegyűjtse a hazai barokk hangszeres művészeket, és közös koncertet tartsanak a fesztiválon. A Régizenei Nyári Egyetemet harmadszorra szervezzük meg idén, 9 hangszeres mesterkurzussal: barokk hegedű, barokk oboa, csembaló, reneszánsz és barokk tánc, cselló, lant és gitár, ütős hangszerek, ének, furulya és fuvola szakon.
Csíkszeredai
égizene
esztivál
– Lesz tematikája az idei fesztiválnak? Mire számíthatnak idén a régizene-kedvelők? – Az idei fesztiválon hangsúlyt kap az emlékezés. Vendégünk lesz a Barozda együttes, így tematikaként a régizene és a népzene közötti kapcsolatokat emelném ki, hiszen ezeknek a kapcsolatoknak a kidomborítása jellemezte a Barozda munkásságát. Terveink szerint egy emlékező kiadványt szerkesztünk, CD-melléklettel: a Barozda együttesnek egy 1983-as betiltott lemezét adjuk ki. Az egykori kezdeményezőkkel együttműködve terveink szerint megjelentetjük a Barozda együttesnek egy 1983-ban készült régizenei felvételét, de Barozdamuzsikát élőben is hallhat majd a közön-
30 éves jubileum 2010. július 8–11.
Festivalul de
M
Early
uzicã Veche usic Festival
Miercurea Ciuc
aniversând 30 de ani 8-11 iulie 2010 celebrating 30 years 8-11 July 2010
P�������� MEGYEHÁZA
5
Hasznos energiatakarékossági tippek háztartásoknak kás miatt gyógyszerekre költeni. Hargita Megye Tanácsát Birtalan József menedzser képviselte, aki a fosszilis energiahordozók szűkösségére és ebből fakadó magas árukra hívta fel a figyelmet, és kifejtette, hogy a jövőben ez a helyzet súlyosbodhat. Birtalan József szerint jobb idejében megújuló energiaforrások használására átállni, ezt Hargita Megye Tanácsa is támogatja. Hasonló képzésekre és ismeretterjesztésre a jövőben is sor kerül, hiszen ezek révén Hargita megye lakosságának életszínvonalán is javítani lehet. A beszélgetéssel zárult előadás végén a szervezők még egyszer felhívták a részvevők figyelmét, hogy ha bármilyen ötletük van, ne késlekedjenek megosztani a közszolgálattal, hogy azokat a későbbiekben befoglalhassák a kampányba. Mentalitásváltást kívánt elérni a Hargita Megye Tanácsa Energiatakarékossági Közszolgálata által február 10-én megszervezett ismeretterjesztő képzés. Ez első mozzanata volt annak a kampánynak, amely a megyében működő szociális tevékenységet folytató szervezetek bevonásával hasznos energiahasználati tanácsokat kíván adni az alacsony jövedelmű lakosságnak. Kilenc európai ország hasonló intézményével együtt vesz részt a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat az Energy Ambassadors projektben, amely egy korábbi franciaországi sikeres kampányra épül, és célja a lakosság energiaköltségeinek csökkentése, illetve közvetve a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése az ésszerű energiafogyasztás révén. A csúcsórában való zuhanyozás, a számítógépek és egyéb elektronikus eszközök kikapcsolása, a hűtőszekrények gyakori leolvasztása és hasonló hétköznapi tippek szerepeltek napirenden, amelyeket bemutatójában Szigeti Marika, az ener-
giatakarékossági közszolgálat munkatársa hasznos statisztikai adatokkal támasztott alá. Bodor Zsolt, Hargita Megye Tanácsa Energiatakarékossági Közszolgálatának osztályvezetője szerint nem elvont elméletek megvitatása a cél a meghívottakkal, hanem a „sok kicsi sokra megy” általános igazság elvét átültetni a költséghatékony energiafogyasztás területére a szociális szervezetek segítségével, amelyek mindennapos kapcsolatban állnak a projekt valós célcsoportját képező alacsony jövedelmű lakosokkal. Célunk annak megértetése, hogy érdemesebb hőszigetelésbe és energiatakarékos égőkbe fektetni, mint a fűtetlen, dohos levegőjű la-
Világítótestek összehasonlítása Hagyományos
Energiatakarékos
Teljesítmény
100 W
100 W
Fogyasztás
100 W
20 W
Élettartam
1000 üzemóra (1 év) 6000 üzemóra (6 év)
Egy 50 m2-es lakás évi átlag hőenergia-fogyasztása Régi épület
7650 kWh
Régi lakás hőszigetelve 6750 kWh Új lakás hőszigetelve
4500 kWh
6
E������������ MEGYEHÁZA
A Hargita megyei önkormányzat is támogatja a moldvai csángókat identitásuk megőrzésében Idén bővül Hargita Megye Tanácsának a moldvai csángók megsegítését célzó programja, jelentette be Zonda Erika, a megyei önkormányzat programigazgatója a január 12-i, csíkszeredai sajtótájékoztatón. Ezen részt vett Adrian Solomon, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész és a Székesfehérvárról érkezett Posch Dániel is, aki bemutatta Csángómagyarok Moldvában című kötetét. A szerző a székesfehérvári Lénia2 Reklám- és Médiaügynökség Kft. ügyfélkapcsolati vezetője, a cég a Moldvai Csángómagyarok Szö-
vetségének fő médiatámogatója. Posch Dánielt évek óta foglalkoztatja a moldvai csángók sorsa, és tavalyelőtt jótékonysági estet szervezett Székesfehérváron, amelynek Sólyom László köztársasági elnök volt a fővédnöke. Ezen a rendezvényen mintegy kétmillió forint gyűlt össze a csángók javára. A könyv írója tagja a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesületnek, és ennek révén két csángó keresztgyereke van. Posch Dániel mindezeken kívül azt is elmondta, hogy könyvével egy könynyen áttekinthető kiadványt szánt a vaskosabb tudományos munkák mellé, hogy minél többen megismerhessék a moldvai csángómagyarokat. Ugyanakkor tervezi a kötet románra fordítását is, hogy a magyarul olvasni nem tudó csángók is elolvashassák. A kiadványt Ádám Gyula és Hegedüs Dóra fotóművészek képeivel illusztrál-
ták. Aki megvásárolja, az hozzájárul a moldvai csángók magyaroktatásához, hangzott el a bemutatón. Jelenleg 76 Bákó megyei csángó gyerek (28 fiú, 46 lány) tanul Hargita megyében, akik egyhavi szállását és ellátását Hargita Megye Tanácsa biztosítja. Erről 2009. december 2-án írt alá szerződést Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Adrian Solomon. Akkor Borboly Csaba azt nyilatkozta, hogy ezek csak az első lépések, és a megyei tanács lehetőségeihez mérten minden támogatást megad a magyar nyelven tanulni vágyó, identitásukat megőrizni akaró csángó fiatalok számára. Azóta ennek érdekében a megyei intézmény keretében megalakult a csángó munkacsoport. Idén csángónapot, valamint csángó néptánctábort is szerveznek, közölte Zonda Erika igazgató a pénteki sajtótájékoztatón.
Újabb anyaországi gyerekcsoportok érkeznek Hargita megyébe
Hargita és Hajdú-Bihar megye testvérkapcsolatának köszönhetően magyarországi gyerekek érkeztek télitáborozásra Gyergyószárhegyre. A vendégek a Gyergyócsomafalvi Veresvirág Panzió melletti sípályán, szakemberek irányításával, síoktatásban részesülnek a hét folyamán. Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke csütörtökön, 2010.
február 11-én ellátogatott Gyergyócsomafalvára, ahol a küldöttség tagjaival találkozott, és a Veresvirág Panzióban sajtótájékoztatót tartott a programról. „23 gyerek és 3 kísérő érkezett most, az első körben Berettyóújfaluból és Derecskéről, és úgy látom, jól érzik magukat, tetszik nekik a gyergyói táj, és elégedettek az elszállásolással meg az ellátással”
– tájékoztatott Sófalvi. A következő két csoport gyerek Hajdúszoboszlóról és Balmazújvárosból, valamint Hajdúböszörményből és Hajdúnánásról érkezik majd megyénkbe e hónap folyamán. A program folytatásaként pedig, júniusban Hargita megyéből, valamint Beszterce-Naszód és Temes megye szórványtelepüléseiről fog ugyancsak gyerekcsoport jutalomtáborozásban részesülni Hajdú-Bihar megyében. „Olyan gyerekeket szeretnénk elsősorban kivinni, akik jól tanulnak, de nincs lehetőségük fedezni a kirándulás költségeit” – közölte az alelnök. Kassay Péter, a megyei önkormányzathoz tartozó Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója nagyon jó kezdetnek tartja a mostani táborozást, ám szerinte a folytatás a fontos, hogy ez a testvérkapcsolat kiszélesedjék más együttműködési területekre is, és a két megye lakossága jobban megismerje majd egymást a szociális, turisztikai és környezetvédelmi programok, illetve pályázatok során.
I������ MEGYEHÁZA
7
Keresztény értékek népszerűsítése
Interjú Soós Károllyal, a II. Tanulmányi Napok a keresztény társadalomtanításról szervezőjével
– Második alkalommal szerveznek keresztény fórumot Csíksomlyón. Mi a célja a rendezvénynek, mit remél az előadásoktól? – A kérdés azt sugallja, különösen a helyszín miatt is, hogy valamilyen, a szó szoros értelmében vallási rendezvényről van szó. Valójában azonban másról van szó, közéleti rendezvény ez a Tanulmányi Napok, amelyet a keresztény világnézeti alapon, elvek mentén szervezünk immár 9. alkalommal Erdélyben. A rendezvény célja az egyház társadalmi tanításának minél szélesebb körű megismertetése, de meghívást kapnak az erdélyi magyar politika első vonalában dolgozó, szolgáló személyek is. Így szenátorok, parlamenti képviselők, megyei tanácsosok és önkormányzati képviselők, polgármesterek, kormánytagok, valamint meghívást kapnak a megye lelkipásztorai is, a plébánosok, káplánok és a protestáns lelkészek is, hiszen a rendezvény ökumenikus. Végül az érdeklődő értelmiségiek is. Az egyház társadalmi tanításának megismertetése több szempontból is fontos, egyrészt a keresztény teológia része, másrészt lényeges azért is, mert az európai konzervatív társadalmi elvek, azaz a kereszténydemokrata, keresztényszociális eszmények is ennek a tanításnak az alapelveire épülnek. Az egyház társadalmi tanítása a neoliberális ka-
pitalizmus gazdasági és társadalmi modelljét kritikával illeti, mert megfeledkezik a szolidaritásról! A nemzetépítés a történelem tanulságai szerint csak értékek, eszmék ismeretében lehetséges, csak „konzervatív” értékek mentén valósul meg. Magyarországon is, de Erdélyben, illetve Romániában vagy Közép- és Kelet-Európában az egyház társadalmi tanítása csak nagyon szűk körben ismert, miközben ezt a kereszténység az egész társadalom számára ajánlja fel mint olyan társadalomszervező gondolatokat, szellemi erőt, amelyben az ember áll a középpontban. Minden keresztény egyháznak van társadalmi kérdésekre adott válasza, tanítása, szociáletikája. A legteljesebb és tudományos igényességű a katolikus társadalmi tanítás. Térségünkben nagyon fontos, hogy e „tanítást” minél többen megismerjék, és beépüljön a társadalom életébe, ezen elvek ismeretében működjenek a jövőben is az érdekvédelmi szervezetek, a politikusok, a civilszervezetek, egyesületek is, azért, hogy a térség valóban demokratikusan fejlődhessen. Az előadások is ezt szolgálják, valamint a pódiumbeszélgetés is. Meggyőződésem, hogy a nemzeti közösség ezen elvek ismeretében erősödhet meg, és építheti fel a különböző autonómiákat is! Remélem, a részvevők számára a kétnapos rendezvény szellemi töltekezést jelent, kedvet kapnak az egyház társadalmi tanításának mélyebb megismeréséhez, és beépülnek a jövőben is az erdélyi magyar közéletbe. – A tavalyi tapasztalatokból kiindulva mi lesz másképp a következő fórumon? – A téma más, az idén XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikáját ismerik meg az érdeklődök. A Szeretet az Igazságban címet viselő pápai körlevél az egyház társadalmi tanításának legújabb dokumentuma, és bátran mondhatjuk, nagy horderejű dokumentum az, amelyről beszélünk, hasonlóan számos más
korábbi pápai megnyilatkozáshoz, így gondoljunk a Rerum Novarum, a Populorum Progressio vagy a Solicitudo Rei szociális körlevelekre. XVI. Benedek pápa körlevele múlt nyáron jelent meg, és válasz a liberális kapitalizmus válságára, a környezeti problémákra, korunk és elsősorban is a nyugati társadalmak társadalmi válságára is! A körlevél megismerése közben egy-egy témával mélyebben is foglalkoztak az előadók. Újdonság volt az idén az első estére tervezett filmvetítés is, amely 2001 óta idén volt első alkalommal. Kultúrához köthető program volt eddig is, de filmvetítés most volt először. A Tanulmányi Napok 2001-ben indult Marosvásárhelyen. Elindítója az akkor ott főesperes-plébános Csató Béla főtisztelendő úr volt. Engem, illetve a budapesti Márton Áron Társaságot, amelynek elnöke vagyok, arra kértek meg, hogy a tartalmi, szellemi szervezésben segítsünk. Ez azóta is így van. – Van annak oka, hogy Csíksomlyón, Romániában szervezték a fórumot? – Igen, itt sokkal nagyobb az érdeklődés az ilyen rendezvények iránt, mint másutt, valamint szükségét is látjuk. A rendezvényt 2001 és 2008 között Marosvásárhelyen szervezték meg a már említett részvevők számára. Különböző szervezési és egyéb változások miatt 2009 óta Csíksomlyón szervezzük Hargita Megye Tanácsa vendégházában, a megyei tanácscsal közösen. Számos érv szólt e változtatás mellett, többek között az, hogy így sokkal szélesebb érdeklődőkört érhetünk el. A rendezvény megszervezésében nagyon jól megtaláltuk egymást Hargita Megye Tanácsával és személyesen Borboly Csaba elnök úrral, akinek ezúton is köszönöm az együttműködést és a támogatást. Ez a rendezvény ebben a formájában egyedülálló a Kárpátmedencében, hiszen sokféle konferenciát szerveznek politikusoknak, lelkipásztoroknak, értelmiségieknek külön-külön, de olyan alkalom,
8
I������ MEGYEHÁZA
ahol egymással is találkozhatnak, és közben elmélyülhetnek, szellemiekben töltekezhetnek, ha úgy tetszik, továbbképezhetik önmagukat fontos társadalmi kérdések értékelvű megközelítése által, és ez így együtt egyedülálló. – Milyen különbséget lát a magyarországi és a romániai hitélet között? – Először is szeretném hangsúlyozni: rendezvényünk az egyház társadalmi tanításáról szoros értelemben nem hitéleti rendezvény, hanem keresztény közéleti alkalom! Ugyanis valójában nincs olyan az ember életében, hogy az életem eddig vallásos, onnantól meg világi. Szeretném hangsúlyozni, hogy a keresztény élet (a megkeresztelt volta az embernek) az életünk teljességét átfogja. Hibás felfogás, hogy vasárnap vallásos vagyok, majd a hét többi napján a világban dolgozom, és senki észre sem veszi, hogy keresztény vagyok. Ezt a „felfogást” a neoliberális társa-
dalmi felfogás sugallja, amely a hitet és a vallást a magánszférába utalja, ott is a legjobban eltitkoltak közé. Az egyház társadalmi tanítása éppen arról szól, hogy a keresztény mindig keresztény, és ennek megfelelő elvek, eszmények alapján cselekszik. Ezek az elvek a közjó, az ember személyi szabadságának védelme, a szubszidiaritás elve vagy a szolidaritás elve. (Itt jegyzem meg, hogy ezt az elvet a szociáldemokraták innen vették át.) Ilyen elv az élet, elsősorban az emberi élet védelme, a család és a nemzet, a hagyomány és a kultúra megtartása. Ez a „tanítás” éppen azt mondja, hogy a társadalmi kérdésekre, problémákra is van keresztény válasz, megoldás a gazdaságban, a környezetvédelemben és más közéleti kérdésekben egyaránt. Lelkesíti az embert, hogy élete teljes és valóban szabad lehet! A magyarországi és a romániai (erdélyi) hitélet vonatkozásában le kell szögeznem, hogy mélyebben a történelmi keresztény magyar egyházak életét ismerem, ezt tudom összehasonlítani. Nos a különbség
még mindig jelentős. Az erdélyi hitélet, vallásosság mélyebb, még mindig kevésbé szekularizált, és közösségi jellegű. Az egyházak pasztorálisak, a lelkipásztorkodás áll a középpontban. Magyarország Európa egyik legszekularizáltabb és legindividuálisabb országa. Magyarországon a keresztény hívők kevésbé közösségben élők, erősebb a sajátos, individuális vallásosság. Az erdélyi egyházak erősebbek, mert hangsúlyos a közösségépítés, ezért még inkább társadalomformálóak. Ebben az értelemben erősebb közéleti, politikai tényezők is. Magyarországon éppen az erős individuális vallásoság miatt az egyházak elveszítették társadalomformáló erejüket. Ezért fontos az egyház társadalmi tanításának ismerete. Ez segíthet abban, hogy a társadalomban megfelelő módon lehessünk jelen. Az utóbbi években számos vonatkozásban figyelhető meg azonosság a magyarországi és erdélyi (romániai) egyházak életében. De a különbség még mindig jelentős. Sajnos az úgynevezett „népegyház” és annak struktúrái recsegnek-ropognak Magyarországon is, Erdélyben is. Hogy hol jobban, azt nem vagyok hivatott eldönteni. Ugyanakkor a megújulásnak számos kisebb-nagyobb jelét is felfedezhetjük mindkét helyen. Azt hiszem, ebben a vonatkozásban egy vajúdó, nehéz és fájdalmas időszakban vagyunk. Ezért is lényeges az egyház társadalmi tanítása, amely a párbeszéd egyik útja lehet a szekularizált társadalmakkal is. Gondolataimat a Tanulmányi Napok mottójával zárom, amelyet XVI. Benedek pápától idézek: „A szeretet az egyház társadalmi tanításának királyi útja.” Rendezvényünk célja ennek a megismertetése!
Bodor Zsolt
Kiadja Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Energiatakarékossági Ügynökség Szerkesztőbizottság: Benedek-Székedy Sándor, Bodor Zsolt, Kopacz Emőke, Muszka Sándor, Nyirő Ágnes, Simon Emil. Készült a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában.
www.hargitamegye.ro
